Felhasználói kézikönyv az ETSZ Elektronikus Taggyűlés Szervező Rendszer nevű szoftverhez

Projektazonosító: GOP-1.3.1-07/1-2008-0010 (BELS 712A) Projektvezető: Espán Zsolt

Felhasználói kézikönyv az

ETSZ Elektronikus Taggyűlés Szervező Rendszer nevű szoftverhez v.1.01 2010.05.16.

Készítették: Kuszing János (Netstudio Rendszerfejlesztő Kft.) és Tompa Tamás (Digital Natives Szolgáltató Kft.) Jóváhagyta: ……………………………. Nagy Csaba

Projektazonosító: GOP -1.3.1-07/1-2008-0010

50 / 1

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .........................................................................................................2 1 Előszó ...................................................................................................................5 2 Bevezetés .............................................................................................................7 3 Fogalomtár ............................................................................................................8 3.1 Célok, lehetőségek ..........................................................................................8 3.2 Definíciók, meghatározások.............................................................................8 3.2.1 Rendszer: ...................................................................................................8 3.2.2 Szervezet: ..................................................................................................8 3.2.3 Tag: ............................................................................................................8 3.2.4 Felhasználó (= Személy = Természetes személy): ....................................8 3.2.5 Felhasználói csoport:..................................................................................9 3.2.6 Jogosultság: ...............................................................................................9 3.2.7 Gyűlés - elektronikus taggyűlés:.................................................................9 3.2.8 Gyűlési szerepkör:......................................................................................9 3.2.9 Tulajdoni hányad: .....................................................................................10 3.2.10 Bázis, Szavazati súly:...............................................................................10 3.2.11 Szavazati jog: ...........................................................................................10 3.2.12 Szavazás: .................................................................................................10 3.2.13 Szavazási típus: .......................................................................................10 3.2.14 Szavazási séma: ......................................................................................11 3.2.15 Szavazási mód: ........................................................................................11 3.2.16 Gyűlési fázis: ............................................................................................11 3.2.17 Napirend: ..................................................................................................11 3.2.18 Napirendi pont: .........................................................................................11 3.2.19 Határozat: .................................................................................................12 3.2.20 Hozzászólás: ............................................................................................12 3.2.21 Leirat: .......................................................................................................12 3.2.22 Jegyzőkönyv:............................................................................................12 3.2.23 Dokumentumtár: .......................................................................................12 3.2.24 Üzenő fal: .................................................................................................12 3.2.25 Lenyomat:.................................................................................................12 3.2.26 Elektronikus aláírás: .................................................................................13 3.2.27 Aláírás-ellenőrző adat:..............................................................................13 3.2.28 Aláírás-létrehozó adat: .............................................................................13 3.2.29 Hitelesítés:................................................................................................13 3.2.30 Elektronikus aláírás ellenőrzése: ..............................................................13 3.2.31 Tanúsítvány: .............................................................................................13 3.2.32 Időbélyegzés: ...........................................................................................13 4 Bejelentkezés......................................................................................................15 4.1 Felhasználói regisztráció ...............................................................................15 4.2 Bejelentkezés ................................................................................................15 4.3 Felhasználó választása..................................................................................16 4.4 Szervezet regisztráció....................................................................................16 5 Gyűlésen kívül.....................................................................................................18 5.1 Felhasználói felületről ....................................................................................18 5.1.1 Szervezet neve (szervezet adminisztrátor)...............................................19 Projektazonosító: GOP -1.3.1-07/1-2008-0010

50 / 2

5.1.2 Adatlap .....................................................................................................20 5.1.3 Kijelentkezés ............................................................................................20 5.1.4 Információikon ..........................................................................................21 5.2 Üzenő fal........................................................................................................21 5.3 Dokumentumtár .............................................................................................22 5.3.1 Új elem .....................................................................................................22 5.3.2 Törlés .......................................................................................................22 5.3.3 Verziókezelés ...........................................................................................22 5.3.4 Meghívó....................................................................................................23 5.3.5 Rendezés .................................................................................................23 5.4 Szavazási sémák (szervezet adminisztrátor).................................................23 5.4.1 Új elem .....................................................................................................23 5.5 Tagok.............................................................................................................24 5.5.1 Új tag (szervezet adminisztrátor) ..............................................................25 5.5.2 Felhasználók importálása (szervezet adminisztrátor)...............................26 5.5.3 Szavazati súlyok beállítása (szervezet adminisztrátor) ............................26 5.6 Gyűlések kezelése.........................................................................................27 5.6.1 Új gyűlés létrehozása (szervezet adminisztrátor) .....................................27 5.6.2 Gyűlések listája ........................................................................................28 5.6.3 Belépés a gyűlésbe ..................................................................................28 6 Gyűlés szerkesztése ...........................................................................................29 6.1 Gyűlés szerkesztési felülete (szervezet adminisztrátor) ................................29 6.2 Gyűlés elhagyása ..........................................................................................29 6.3 Fázisok ..........................................................................................................29 6.3.1 Fázisok és napirendi pontok létrehozása a következő alapadatokkal (szervezet adminisztrátor): ..................................................................................29 6.3.2 A legfontosabb fázisok: ............................................................................30 6.3.3 Fázis és napirendi pont közötti különbség................................................31 6.3.4 Rendezés (szervezet adminisztrátor) .......................................................31 6.3.5 Létrehozás sablon alapján (szervezet adminisztrátor)..............................31 6.4 Szavazások szerkesztése (szervezet adminisztrátor)....................................31 6.4.1 Új szavazási sablon..................................................................................32 6.4.2 Létszámellenőrzés....................................................................................34 6.4.3 Gyűlésen belüli szavazási sablonok .........................................................34 6.4.4 Összes szavazási sablon .........................................................................34 6.4.5 Lezárt szavazások....................................................................................34 7 Gyűlés menete ....................................................................................................35 7.1 Gyűlés megkezdése ......................................................................................35 7.1.1 Felkészülés ..............................................................................................35 7.1.2 Gyűlés megkezdése .................................................................................35 7.2 Gyűlés közben általánosan elérhető információk és funkciók........................35 7.2.1 Gombok és jelölések: ...............................................................................35 7.2.2 Információk: ..............................................................................................35 7.2.3 Általánosan elérhető funkciók...................................................................35 7.3 Levezető(k) számára elérhető információ (levezető elnök és asszisztens)....36 7.4 Gyűlés kezelése (levezető elnök és asszisztens) ..........................................36 7.4.1 Fázisok aktiválása és átszerkesztése (levezető elnök és asszisztens) ....36 7.4.2 Kézi létszámellenőrzés (levezető elnök)...................................................36 7.4.3 Hozzászólások időkorlátja ........................................................................36 7.4.4 Gyűlési szerepkörök (levezető elnök és asszisztens)...............................36 Projektazonosító: GOP -1.3.1-07/1-2008-0010

50 / 3

7.4.5 Lezárás (levezető elnök és asszisztens) ..................................................37 8 Szavazás a gyűlésen ..........................................................................................38 8.1 Szavazásról ...................................................................................................38 8.2 Szavazás szerkesztése és indítása (levezető elnök és asszisztens).............38 8.3 Szavazás folyamata.......................................................................................40 8.4 Szavazás módja szerinti kiegészítések..........................................................41 8.4.1 Nyílt hitelesített szavazás .........................................................................41 8.4.2 Zárt (titkos) hitelesített szavazás ..............................................................41 9 Hozzászólások ....................................................................................................43 9.1 Gombok és jelölések (hozzászólási joggal rendelkező).................................43 9.2 Hozzászólások menete (hozzászólási joggal rendelkező) .............................43 9.3 Hozzászólások kezelése (levezető elnök és asszisztens) .............................44 10 Videokonferencia ................................................................................................45 10.1 Adobe Flash Plugin használatáról .................................................................45 10.2 Belépés..........................................................................................................45 10.3 Mindenki számára elérhető funkciók..............................................................45 10.3.1 Stúdió fül ..................................................................................................46 10.3.2 Konferencia fül..........................................................................................46 10.3.3 Résztvevők fül ..........................................................................................47 10.4 Videokonferenciával támogatott hozzászólás ................................................47 10.5 Levezető(k) számára elérhető funkciók (levezető elnök és asszisztens) .......47 11 Gyűlés utómunka ................................................................................................48 11.1 Gyűlés lezárása .............................................................................................48 11.2 Közvetítés megtekintése................................................................................48 11.3 Leirat (jegyzőkönyvvezető és hitelesítő) ........................................................48 11.4 Jegyzőkönyv (levezető elnök és asszisztens, jegyzőkönyvvezető) ...............49 11.5 Jegyzőkönyv hitelesítés .................................................................................50


50 / 4

1 Előszó A gazdasági társaságokról szóló törvény a gazdasági társaság legfőbb szervének a korlátolt felelősségű társaságoknál és egyesüléseknél a taggyűlést, a részvénytársaságoknál pedig a közgyűlést tekinti. A 2006. évi IV. törvény (VII. 1) lehetőséget ad arra, hogy a társasági szerződésben a tagok (részvényesek) vagy azok meghatalmazottjai a legfőbb szerv ülésén való személyes részvétel helyett a tagsági jogaikat elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével gyakorolják. A társasági szerződés pedig - a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása kivételével – meghatározhatja azon ügyeket, amelyekben a tagok ülés tartása nélkül írásban vagy más, a döntéshozatal során tett jognyilatkozatok bizonyítására alkalmas eszköz felhasználásával döntsenek el. Az Elektronikus Taggyűlés Szervező Rendszer (ETSZ) ebben kíván hatékony költség- és időkímélő segítséget nyújtani a törvényes keretek és a modern informatika legújabb technológiai fejlesztéseinek segítségével. Az online taggyűlés alkalmával egy audio-vizuális, rögzítési és hitelesítési összetett felépítmény feladata, hogy: 1. online kapcsolatba hozza a tagokat egymással; 2. biztosítsa az elhangzott hozzászólások, és a meghozott döntések hiteles elektronikus rögzítését; 3. biztosítsa a meghozott döntések hiteles elektronikus formában történő tárolását. A hitelességnek kiemelkedően fontos szerepe van, mivel ennek hiányában a meghozott döntéseknek nincs joghatásuk. Az ETSZ egyértelműen minden lehetséges elvárásnak megfelelő, legmegbízhatóbb segítséget nyújtja. A hiteles elektronikus taggyűlés a gazdálkodó szervezetek számára, mint online szolgáltatás érhető el. Mint ismeretes a gazdálkodó szervezetek legfőbb szerveiknek üléseire évente hozzávetőlegesen 1-5 alakalommal kerül sor, így egyrészt gazdaságilag indokolatlan e néhány alkalomra komolyabb infrastruktúra megteremtése, másrészt nehezen és igen költséges módon biztosítható minden esetben és maradéktalanul ezen infrastruktúra működtetéséhez szükséges tudás megléte. Az ETSZ egy olyan virtuális tárgyalótermet kínál, melyben a valóságban elérhető összes támogatói háttér jelen van, de a fizikai infrastruktúra hátrányai, nagy költség vonzatú elemei kiküszöbölésre kerülnek. Az online taggyűlés minél könnyebb igénybe vehetősége érdekében a szolgáltatás jelentős részben támaszkodik a már meglévő kliens oldali infrastruktúra elemekre. Ezzel is megkönnyítve a tájékozódást, a részvételt térben és időben, illetve egyszerűsítve a szükséges felhasználói tájékozottság mértékére vonatkozó igényt az általánosan elvárt ismeretanyag szintjére. Így a lehető leg költség kímélőbb módon válik lehetségessé az online taggyűlés megvalósítása, egyúttal a megbeszélés tényleges céljának legoptimálisabb bemutatása és a megvalósítási lehetőségek leg rugalmasabb kihasználhatóságának érvényesítése. A fent említett alap infrastruktúra szükséges elemei a következők: 1. személyi számítógép; 2. szélessávú Internet hozzáférés; Projektazonosító: GOP -1.3.1-07/1-2008-0010

50 / 5

3. opcionálisan webkamera. Reményeink szerint az ETSZ-szel való munka során ön és cége egy olyan újszerű, a hétköznapi munkát célszerűen optimalizáló, a cégprofiljának bővítési lehetőségeit és költségeinek csökkentését nagyban elősegítő rendszerrel találkozik, amely a legújabb üzleti igényeket helyezi teljesen új dimenzióba megalkotva ezzel az üzleti tevékenységnek a megszokotthoz képest nagyságrendekkel hatékonyabb szabadságát és sikerének egyik kulcsfontosságú zálogát.


50 / 6

2 Bevezetés Az Elektronikus Taggyűlés Szervező Rendszer célja, hogy megvalósítson egy, a gazdasági társaságok tag- és közgyűléseinek elektronikus megtartásához szükséges informatikai támogató rendszert, lehetővé téve számukra az online tag és közgyűlés megtartását. Az online taggyűlés szolgáltatásainak megvalósítására – biztonsági okokból – szerver oldalon kerül sor. A megvalósításra kerülő szolgáltatás elemek a következők: 1. a résztvevők azonosítása, meghatalmazása az online szolgáltatás adta lehetőségeken keresztül; 2. az online „tárgyalószoba” megvalósítása; 3. a taggyűlési jegyzőkönyv elektronikus vezetése; 4. a szavazásra feltett kérdések esetén a kérdés, valamint a szavazati arány megjelenítés, beleértve a kisebbségi vélemény megjelenítését is; 5. a taggyűlési jegyzőkönyv lezárása; 6. a lezárt jegyzőkönyv hitelesítése; 7. a hitelesített jegyzőkönyv digitális archiválása. A szolgáltatás végfelhasználóit bármely gazdasági szervezet legfőbb döntéshozó szervének tagjai jelentik. A szolgáltatás igénybevételének az előfizetői szerződések megkötését követően a következő lépése, hogy a taggyűlés összehívására jogosult személy online időpontot egyeztet a szolgáltatáson keresztül a tagokkal a taggyűlés megtartására. Ezt követően a tagok a taggyűlés időpontjában a kidolgozott felhatalmazási módon csatlakoznak az online tárgyalóhoz audio-vizuális, csak hang vagy csak írásbeli úton az igényelt szolgáltatási szinttől függően. Ezt követően megtörténik a taggyűlés, melyet a szolgáltató az igényelt szolgáltatási szintnek megfelelően rögzít (képet és hangot, csak hangot, szöveget), illetve azt, mint jegyzőkönyvvezető elektronikus aláírásával és/vagy időbélyegzővel hitelesíti. A taggyűlést követően annak rögzített elektronikus jegyzőkönyvét a szolgáltató tárolja és a jogosultak számára folyamatosan hozzáférhetővé teszi, illetve fenntartja a rajta elhelyezett hitelesítés őrzési időszak alatti érvényességét (azaz az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény szerint archivál). Minden művelet a tagok megfelelő szintű felhatalmazásához lesz kötött a rendszerben annak érdekében, hogy a szolgáltatás alkalmas legyen arra, hogy a taggyűlés eseményeit utóbb hitelt érdemlő formában bizonyítani lehessen. Opcionális szolgáltatásként a tagok a taggyűlés jegyzőkönyvét utóbb szövegesen is kikérhetik a szolgáltatótól. A fentiekhez hasonló összetettségű szolgáltatás Magyarországon még nem létezik, újdonságtartalma azonban túlmutat a jelenleg piacon levő sok résztvevős audio- és videó konferencia rendszerek kiegészítő megoldásokkal történő újító próbálkozásain, mivel a tervezett szolgáltatásnak szerves része egy olyan hitelesítési és archiválási alrendszer, amely a résztvevők közötti esetleges vita vagy per esetén a bíróság előtt is bizonyítékként szolgálhat. Nemzetközi kitekintésben is a szolgáltatás egyedinek tekinthető, mert a világpiacon jelenleg nem létezik olyan megoldás, amely megfelel a magyar társasági jog által támasztott követelményeknek, valamint az elektronikus aláírásról és az elektronikus archiválásról szóló jogszabályoknak. Projektazonosító: GOP -1.3.1-07/1-2008-0010

50 / 7

3 Fogalomtár A fogalomtár feladata, hogy összefoglalja a rendszerrel kapcsolatos fogalmakat, egyértelműsítse az egyes elnevezések pontos értelmezési tartományát. 3.1 Célok, lehetőségek Bevezetésképpen ismerjük meg a rendszer célkitűzéseit. A rendszer célja, hogy megvalósítson egy a gazdasági társaságok tag- és közgyűléseinek elektronikus megtartásához szükséges informatikai támogató rendszert, lehetővé téve számukra az online tag- és közgyűlés megtartását. De alkalmas lehet egy kisebb szervezet formai kötöttségektől mentes gyűlésének leszervezésére is. További cél, hogy a rendszer elősegítse a minden értelmű megtakarítást azáltal, hogy a tag- vagy közgyűlésekre nem kell elmenniük a tagoknak, ott nem kell nyomtatott papírokat aláírniuk, hanem akár otthonról vehetnek részt ezeken a gyűléseken. Úgy, hogy közben személyazonosságukat és döntéseiket a törvényi előírásoknak megfelelően tudják igazolni. Eközben a döntésekhez fontos információkat a képernyőn keresztül kapják meg. Cél, hogy minél több társasági formát lehessen kezelni ugyanezen rendszerrel és funkciókkal, de például Nyrt. közgyűlésének lekezelése nem kívánja lefedni a rendszer. A rendszert csak létező, működő szervezetek használhatják. Nincs lehetőség induló cégek, alakuló ülések, cégbejegyzés és egyéb speciális esetek kezelésére. 3.2 Definíciók, meghatározások Az használatbavétel során felmerülő legfontosabb fogalmak: 3.2.1 Rendszer: Elektronikus Taggyűlés Szervező Rendszer (ETSZ) 1.0 verziója a Netlock Kft. tulajdona és a rendszer üzemeltetője. A rendszer zárt, csak azonosított felhasználók vehetik igénybe. 3.2.2 Szervezet: Gazdasági társaság (cég: Bt., Kft., Zrt.) vagy zárt egyesület, mely online helyet igényel az ETSZ-ben. 3.2.3 Tag: A szervezet tagja: lehet természetes személy vagy jogi személy (szervezet). Ha jogi személy, akkor is kell egy képviselőt (természetes személy) megadni. Amennyiben a tag csak képvisel egy jogi személyt, úgy azt meg kell különböztetni a többi tagtól, egyértelmű módon. A tag rendelkezik hozzáféréssel és tanúsítvánnyal, mely utóbbit a hitelesítési eljárás során használja fel. A tag rendelkezik szavazati súlyokkal, lásd később. 3.2.4 Felhasználó (= Személy = Természetes személy): Azonosított felhasználó, akit korábban már regisztráltak, és megfelelő felhatalmazás után a rendszerbe lépett. A felhasználókra két féle jogosultsági rendszer vonatkozik: az egyik a gyűlésen belül (szerepkörök), a másik a gyűlésen kívül (felhasználói csoportok) határozza meg az Projektazonosító: GOP -1.3.1-07/1-2008-0010

50 / 8

elérhető funkciókat / funkció csoportokat. 3.2.5 Felhasználói csoport: A felhasználók gyűlésen kívüli jogosultságait csoportokba sorolva lehet meghatározni. Alapszintű felhasználói csoportok: Szervezet adminisztrátor, stb. A felhasználói csoportok kialakítása, a jellemzőségeknek, az szokásjognak megfelelő jogosultsági csomagok szerint történik, hogy minél egyszerűbb legyen egy esetleges új felhasználó beléptetésekor meghatározni, hogy ki mihez férhet hozzá. 3.2.6 Jogosultság: Egy konkrét funkció, vagy funkciócsoport elérését meghatározó engedély. Ettől függően változhat egy menüpont láthatósága vagy egy konkrét felületi elem kialakítása is. Rendelhető felhasználói csoporthoz, gyűlési szerepkörhöz vagy konkrétan a felhasználóhoz. Jogosultság példák: • taggyűlés hirdetése, összehívása • szavazás • hozzászólás 3.2.7 Gyűlés - elektronikus taggyűlés: Egy szervezet számára kialakított online gyűlést és döntéshozást biztosító esemény, van kezdeti és vég időpontja. A valódi taggyűlés/közgyűlés online lebonyolítása - helytől függetlenül, interneten keresztül, a tagok megfelelő azonosításával. A továbbiakban Gyűlés alatt az elektronikus gyűlést értjük. Mindenki külön felhasználóval rendelkezik és nincs lehetőség vegyes, azaz online és offline tagok részvételével megtartott gyűlés lebonyolítására. A rendszer által garantáltan biztosított résztvevőszám egy gyűlésen nem több mint 100 felhasználó, az ajánlott maximum 50 felhasználó. A gyűlés időtartama: 1 órától - akár több napig is tarthat: Egy gyűlés rendelkezhet egyetlen napirendi ponttal, azon belül egyetlen szavazással – „villám gyűlés”. • De lehet elhúzódó, akár több napos esemény is, amikor mindenki más időpontban adja le a szavazatát és utólag foglalják csak össze a határozatokat. • A gyűlés felfüggeszthető és bármikor újra folytatható. 3.2.8 Gyűlési szerepkör: A felhasználók gyűlésen belüli jogosultságait a szerepkörökön belül lehet definiálni. Azonban egy gyűlési szerepkör többet jelent jogosultságoknál, a valódi gyűlésekből kialakult szerepekkel lehet azonosítani: Levezető elnök Levezető asszisztens(ek) Jegyzőkönyvvezető Jegyzőkönyv hitelesítő(k) Szavazási joggal rendelkezők (rendes tagok) Hozzászólási joggal rendelkezők Vendégek A rendszer nem foglalkozik a tagok való életben betöltött pozíciójával, pl. hogy Projektazonosító: GOP -1.3.1-07/1-2008-0010

50 / 9

„ügyvezető igazgató”. A rendszer szempontjából ez irreleváns. 3.2.9 Tulajdoni hányad: A tagok meghatározott tulajdoni hányaddal rendelkeznek, de lehet ettől eltérő szavazati arányuk. (Pl.: 30%-os tulajdonos, de 40%-s szavazati arány.) A rendszernek nem feladata a tagok tulajdoni hányadát adminisztrálni, csak a szavazati súlyokkal dolgozunk. 3.2.10 Bázis, Szavazati súly: Egy tag szavazati súlyát úgynevezett szavazási bázisokhoz lehet meghatározni. A súly egy természetes szám (0 vagy pozitív egész). Egy bázis jelenti azt, hogy mire vonatkozik a súly, pl. "törzstőke", "szavazati pont", "tag". Később ezeket a bázisokat lehet a szavazás alapjául felhasználni, hogy "mi alapján számítjuk a szavazás eredményét". • példa: a gyűlés akkor határozatképes, ha legalább a tagok fele jelen van, ekkor a "tag" bázist alapul véve kiszámítjuk a szummát (ez a 100%) és ehhez arányosítjuk a tagok "tag" súlyainak összegét. Ekkor minden tagnak a súlya: 1. 2. példa: Egy szavazásnál a tagok törzstőkéjét tekintjük a bázisnak. A három fős szervezetben, ahol a tagok törzstőkéje így alakul 1. tag: 85 egység, 2. tag: 10 egység, 3. tag: 5 egység. 1-es és 2-es tag van jelen. Akkor a szavazati súlyok alakulása a következő: 1. tag: 85 2. tag: 10.

3.2.11 Szavazati jog: Minden tag, aki adott bázishoz nullától nagyobb szavazati súllyal rendelkezik, szavazati joga van. Ettől függetlenül a szavazati jogát a levezető elnök megvonhatja adott szavazás lebonyolításakor - pl. amikor róla szavaznak. 3.2.12 Szavazás: A gyűlés folyamán a döntéshozatal szavazásokon keresztül valósul meg, a tagok szavazati súlyának figyelembevételével. Nem minden tag vehet részt minden szavazáson, lehetőség van kijelölni a szavazók körét, ezáltal kizárni tagokat a szavazásból. Egy szavazás megismételtethető (pl. technikai okok miatt nem tudott mindenki szavazni, vagy a szavazás nem volt sikeres és módosított feltételekkel újra szavaztatják). Mindig megőrzésre kerül az előző szavazás eredménye/i. Nincs olyan, hogy „felülírjuk” a korábbi szavazást. Adatok nem tűnnek el, bármikor visszakereshetőek. Jelöltekre történő szavazást nem kezel külön a rendszer, illetve lásd „listára történő szavazás”-t. 3.2.13 Szavazási típus: • •

Eldöntendő: igen / nem / tartózkodom / nem szavazok Listára történő szavazás: o Előre összeállított lista elemekre kell egyidejűleg szavazni, azaz többes választás. o Amennyiben egyik lista elemre sem szavaz, az tartózkodást jelent. o Nem konvertálható több eldöntendő szavazássá, mert fontos, hogy egyidejűleg kelljen dönteni pl. több jelöltről. o Amikor jelölt listára kell szavazni, nem lehetséges olyanra szavazni, aki nem szerepel rajta. o A lista a szavazás megkezdéséig szerkeszthető, ráadásul megismételt


50 / 10

szavazások közt is módosítható (mindig új szavazás készül). 3.2.14 Szavazási séma: Azt határozza meg, hogy mikor sikeres egy szavazás, pontosabban mennyi szavazat kell ahhoz, hogy a szavazás eredményes legyen. A séma a következőkből áll össze: • szavazási bázis; • a bázishoz tartozó arányszám; • kiértékelési operátor; • kiértékelés módja. Például: „2/3-os többség a jelenlévők szavazati súlya alapján”, azaz: • Bázis: „szavazati súly” • Operátor: >= • Arány: 2/3 • Kiértékelés módja: csak a jelenlévők

Léteznek a rendszerben előre összeállított sémák, de a szervezet meghatározhat további, saját sémákat is. 3.2.15 Szavazási mód: Lehet nyílt vagy titkos. Nyílt: Minden szavazat látszik, tételesen, hogy melyik tag mit szavazott. Titkos: Csak az eredmény látszik és az nem, hogy melyik tag mit szavazott. 3.2.16 Gyűlési fázis: A gyűlésnek fázisai vannak, mert nem minden része napirendi ponthoz köthető (pl. levezető elnök megválasztása). Egy fázisban szerepelnek a napirendi pontok (ez külön fogalom, külön kell kezelni a kettőt). 3.2.17 Napirend:

A napirend alapján lehet levezetni a gyűlést. A napirend témái azok, amelyekről beszélni kell vagy döntést kell hozni. Ez szolgáltatja az online összejövetel alap okát. A napirend tulajdonképpen egy fa struktúra, amivel a témák (napirendi pontok) logikai csoportosítását segítjük, maximum 3 szint mélységig. 3.2.18 Napirendi pont: A napirendi pont tulajdonképpen egy előterjesztés vagy határozathozatali javaslat. Szöveges információ, amihez kapcsolódhatnak háttéranyagok. Egy napirendi ponton belül több alpont és szavazás is lehet. A napirend és a fázisok egy struktúrában kezelhetőek. Például: • fázis 1 (legfelső szint) • fázis 2 (= Napirend) o napirendi pont 1. napirendi pont 1.1. • napirendi pont 1.1.1. (legalsó szint) napirendi pont 1.2. o napirendi pont 2. • fázis 3


50 / 11

3.2.19 Határozat: Határozat csak (sikeres) szavazással jöhet létre, de nem minden szavazás eredménye határozat. A határozat kiemelt jelentőségű szavazás, határozathozatal nem a rendszernek fontos, hanem a résztvevőknek! Az ETSZ hatékonysági környezetet és nem hatékonysági garanciákat teremt! 3.2.20 Hozzászólás: A hozzászólás biztosítja a gyűlés interaktív jellegét, ezáltal alakulnak ki a virtuális párbeszédek. A hozzászólás formái: videó / audio / szöveges. A hozzászólás lehet ügyrendi vagy érdemi (témához kapcsolódó). • Ügyrendi: A gyűlés menetét, a lebonyolítást érintő kérdések (pl. erről még nem szavazhatunk, mert valami szabálytalan). • Érdemi: Az éppen aktuális napirendi ponthoz kapcsolódó hozzászólás. Hozzászólni csak az után lehet, hogy a szót megadták (a levezető elnök adhat szót / vonhatja meg a szót). 3.2.21 Leirat: A gyűlés során elhangzott hozzászólásokat és egyéb szöveges információkat egy leiratban tároljuk. Az audio/video hozzászólások csak hivatkozásként (link) szerepelnek (rákattintva az adott időpillanattól játszható vissza az anyag a médiatárból). A leirat képzi az alapját a készítendő jegyzőkönyvnek. 3.2.22 Jegyzőkönyv: A jegyzőkönyv tartalmazza: 1. a taggyűlés helyét és idejét; 2. a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét; 3. továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket; 4. nyilatkozatokat és a határozatokat az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát; 5. illetve a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket. 3.2.23 Dokumentumtár: A szervezethez kapcsolódó fájlok gyűjtőhelye. Bármilyen fájlformátum feltölthető, de csak TXT, RTF, HTML, PDF dokumentumok tartalma kereshető. Az anyagok fel- és letöltése jogosultsághoz kötött. Címkézés segíti a tájékozódást a dokumentumok között. 3.2.24 Üzenő fal: Szervezet szintű üzenő fal: Egy tag a többi tag számára rövid (legfeljebb 500 karakter) üzenetet helyezhet el, amelyet minden tag lát. 3.2.25 Lenyomat: Olyan meghatározott hosszúságú bitsorozat, amelynek képzése során a használt eljárás (lenyomatképző eljárás) a képzés időpontjában teljesíti a következő feltételeket: • a képzett lenyomat egyértelműen származtatható az adott elektronikus dokumentumból, Projektazonosító: GOP -1.3.1-07/1-2008-0010

50 / 12

• •

a képzett lenyomatból az elvárható biztonsági szinten belül nem lehetséges az elektronikus dokumentum tartalmának meghatározása vagy a tartalomra történő következtetés, a képzett lenyomat alapján az elvárható biztonsági szinten belül nem lehetséges olyan elektronikus dokumentum utólagos létrehozatala, amelyre alkalmazva a lenyomatképző eljárás eredményeképp az adott lenyomat keletkezik.

3.2.26 Elektronikus aláírás: Elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából logikailag hozzárendelt vagy azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat. A titkosítással szemben elektronikus aláírás esetén a cél nem az, hogy azt csak a címzett tudja elolvasni, hanem annak a bizonyítása, hogy az adott elektronikus dokumentum a feladótól származik és az üzenet nem változott az aláírás óta. Első lépésben a feladó egy úgynevezett lenyomatot készít az elektronikus dokumentumról. A lenyomatból az üzenetet nem lehet előállítani, de az üzenet legkisebb megváltozása esetén a lenyomat teljes mértékben meg fog változni. A feladó ezt a lenyomatot fogja a saját kezelésében lévő magánkulcsával kódolni, amely kódolt lenyomatot nevezzük elektronikus aláírásnak. 3.2.27 Aláírás-ellenőrző adat: Olyan egyedi adat (jellemzően kriptográfiai nyilvános kulcs), melyet az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumot megismerő személy az elektronikus aláírás ellenőrzésére használ. 3.2.28 Aláírás-létrehozó adat: Olyan egyedi adat (jellemzően kriptográfiai magánkulcs), melyet az Aláíró az elektronikus aláírás létrehozásához használ. 3.2.29 Hitelesítés: Bármilyen elektronikus üzenet, dokumentum származásának, integritásának és időbeliségének bizonyítására szolgáló tevékenység. 3.2.30 Elektronikus aláírás ellenőrzése: A címzett mind az üzenetet, mind a kódolt lenyomatot (elektronikus aláírást) megkapja. Első lépésként a címzett a vélelmezett feladó nyilvános kulcsával megkísérli az elektronikus aláírásban lévő lenyomatot visszaállítani. Ha ez sikerül, akkor kijelentheti, hogy az adott elektronikus aláírás a feladó nyilvános kulcsához tartozó magánkulccsal készült, azaz azt a feladó írta alá. 3.2.31 Tanúsítvány: A Szolgáltató által kibocsátott elektronikus igazolás, amely az aláírás-ellenőrző adatot a tanúsítvány alanyához kapcsolja. A hiteles elektronikus aláírási és titkosítási képesség megszerzéséhez elismert hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott aláíró és titkosító tanúsítványra van szükség. A tanúsítvány olyan elektronikus igazolás, amely egy adott elektronikus aláírás létrehozó / ellenőrző eszköz (kulcspár) és annak használója összetartozását megbonthatatlanul igazolja. 3.2.32 Időbélyegzés: Az elektronikus irathoz, illetve dokumentumhoz végérvényesen hozzárendelt, Projektazonosító: GOP -1.3.1-07/1-2008-0010

50 / 13

illetőleg az irattal vagy dokumentummal logikailag összekapcsolt igazolás, amely tartalmazza a bélyegzés időpontját. Az irat vagy dokumentum tartalmához technikailag olyan módon kapcsolódik, hogy minden – az igazolás kiadását követő – módosítás érzékelhető. Az időbélyegzés lényege annak bizonyítása, hogy az adott elektronikus dokumentum egy meghatározott időpillanatban, abban a formában már biztosan létezett. Az időbélyegzéssel szemben támasztott három alapvető követelmény: • az adatot magát kell időbélyeggel ellátni; • biztosítani kell, hogy az adatot semmilyen módon ne lehessen megváltoztatni a leleplezés veszélye nélkül; • lehetetlen legyen egy dokumentumot oly módon időbélyegezni, hogy a dátum és az időpont ne egyezzen meg a pillanatnyival.


50 / 14

4 Bejelentkezés 4.1 Felhasználói regisztráció A rendszer használatához felhasználói regisztráció szükséges, amelyet a rendszer főoldaláról érhetünk el.

A regisztrációs adatok kitöltését követően a rendszer egy aktivációs e-mailt küld az általunk megadott e-mail címre. A levélben megkapott hivatkozásra kattintva a rendszer bejelentkezési oldalára jutunk. A sikeres aktiválásról „Az aktiváció sikeresen megtörtént!” üzenet tájékoztat bennünket. 4.2 Bejelentkezés A bejelentkezés a http://e-taggyules.hu/login oldalról érhető el. Itt a regisztrációkor megadott jelszóval tudunk a rendszerbe belépni.


50 / 15

4.3 Felhasználó választása Belépést követően a felhasználó választásához érünk.

Az új felhasználó megadásával érhető el, hogy egy a szervezet oldaláról létrehozott felhasználót az általunk regisztrált felhasználóhoz kössünk. (Magyarázat: Működés hátterében az áll, hogy egy regisztrált felhasználó több szervezethez is kapcsolódhasson úgy, hogy az egyes szervezet adminisztrátorok számára ne legyen látható az, ha az adott felhasználó már egy másik szervezetnek tagja.) A kötés létrejöttével a „Felhasználó választása” részből az adott felhasználót kiválaszthatjuk. Később, lehetőségünk van a jobb felső sarokban elhelyezett „felhasználóváltással” változtatni a kiválasztott felhasználón. 4.4 Szervezet regisztráció Egy szervezet regisztrációját az alábbi adatok kitöltésével lehet kezdeményezni az Projektazonosító: GOP -1.3.1-07/1-2008-0010

50 / 16

üzemeltetőnél.

A regisztrációs kérésről az üzemeltető e-mail üzenetet kap, amely alapján megkezdi a kapcsolatfelvételt a szervezet képviselőjével. A rendszer használatát érintő körülmények tisztázását követően az üzemeltető beállítja a jogokat a szervezet részére. Az alapadatokon kívül lehetőség van a szolgáltatási szintek és engedélyezések beállítására is, melyek az alábbi problémák kezelését teszik lehetővé: • Egy szervezet mennyi gyűlést (db) hozhat létre? • Meddig (dátum) használhatja a rendszert? • Igénybe vehetik-e a videokonferencia szolgáltatást? A tagok felvétele a rendszerbe, azaz a felhasználói hozzáférések biztosítása a gyűlésekhez és az alap jogosultságok beállítása szintén ekkor elvégzendő feladat. Az elsődleges felhasználói hozzáférések kiosztása a rendszerüzemeltető részéről történik. A rendszerüzemeltető meghatározza a szervezet adminisztrátort – ez a megfelelő Felhasználói csoportba sorolást jelenti –, amely aztán további tagokat hozhat létre.


50 / 17

5 Gyűlésen kívül 5.1 Felhasználói felületről Belépést követően a szervezet belső oldala jelenik meg. Baloldalt fent a rendszer logója látható, amely a gyűlésbe belépve megváltozik az adott szervezet logójára. Jobb oldalt fent a szervezet megnevezése, a felhasználó neve, a felhasználó adatainak megváltoztatását lehetővé tevő menüpont, valamint a kijelentkezés látható. A középső fehér terület a rendszer munkaterülete, ahol mind a gyűlésen belül és kívüli aktív munkafolyamatok zajlanak.

Tájékozódást segítő ikonokat és gombokat használhatunk, a legalapvetőbbek: Segítség:

felület érzékeny segítség megjelenítése.

Mentés:

űrlap adatainak elmentése.

Mégse:

űrlap adatait mégse kívánjuk elmenteni.

Törlés:

adott sor, vagy egység törlése.

Módosítás: adott egység módosítása. Információ: rendszerinformációk megjelenítése. Kibontás:

egyes sorok kibontásánál, részletek megjelenítése.

Letöltés:

dokumentumtárban egy dokumentum letöltése.

Aláírások:

megtekintése dokumentumtárban.

Feltöltés:

fájl feltöltésekor.


50 / 18

5.1.1 Szervezet neve (szervezet adminisztrátor)

A szervezet megnevezésére kattintva tölthető fel/változtatható meg a szervezet logója.


50 / 19

5.1.2 Adatlap

Az adatlapon a tag régi jelszavát megadva új jelszót adhat magának. Lehetőség van a név és az e-mail cím megváltoztatására, amennyiben a felhasználó tagja a „Profil szerkesztő” csoportnak. Itt tölthető fel a felhasználóhoz kapcsolódó nyilvános tanúsítvány is, amely alapján a tag által aláírt dokumentumok ellenőrizhetőek. (Lásd: Jegyzőkönyv hitelesítés folyamata.) 5.1.3 Kijelentkezés A rendszer elhagyását teszi lehetővé.


50 / 20

5.1.4 Információikon A rendszerre vonatkozó jogi nyilatkozat és a felhasználói kézikönyvek érhetőek el innen.

5.2

Üzenő fal

A szervezet szintű üzenő fal a közérdekű információk megosztó helye. Csak rövid, korlátozott karakterszámú (500 karakter) üzeneteket lehet felvinni, formázás nélkül, sima szövegként. Az üzenő fal mindig csak az utolsó 5 legfrissebb bejegyzést mutatja meg, illetve elérhető a teljes lista - lapozással. Az üzenő falra bármely tag írhat, a Szervezet adminisztrátor viszont bármely üzenetet törölheti (utólagos moderáció). Törölni csak saját bejegyzést lehet. Egy üzenet tartalmazza a hozzászólás időpontját, a hozzászóló nevét.


50 / 21

5.3

Dokumentumtár

A dokumentumtár legfőbb tulajdonságai: • Bármilyen formátumú fájlt fel lehet tölteni, nincs típus megszorítás, csak méret korlát (20 MB). • Verziókezelés: egy korábban feltöltött dokumentumot nem lehet felülírni, csak új verziót feltölteni – ekkor egy logikai kapcsolat keletkezik a két dokumentum között (és egy láncolt listát alkotnak a dokumentum verziók). • A dokumentumok gyűlésekhez kapcsolhatóak - ezek nem címkék, hanem tényleges kapcsolatok. • Vannak hitelesített dokumentumok, amik külön jelölést igényelnek - A felhasználó dönti el, hogy az adott dokumentumot kell-e hitelesíteni. 5.3.1 Új elem

Egy tetszőleges fájl tölthető fel. A dokumentum címét és egy leírást lehet megadni. Ha konkrét gyűlésre vonatkozik a dokumentum, akkor a gyűlés kiválasztható. 5.3.2 Törlés A Szervezet adminisztrátor a dokumentumtár bármely állományát törölheti, a más által feltöltött dokumentumokat is. 5.3.3 Verziókezelés Egy adott dokumentum módosítás ikonjára kattintva ismételten feltölthető egy másik változat a dokumentumból. A verziók csoportosítva jelennek meg: ha egy dokumentumnak több verziója van, csak a legutolsó verzió jelenik meg a listában. A „plusz” ikonnal megjeleníthető a verziótörténet.


50 / 22

5.3.4 Meghívó Dokumentumokra lehet meghívni a szervezet tagjait. Minden feltöltött dokumentum mellett található egy meghívó ikon (kis levél), amire kattintva a rendszer automatikusan kiküld minden tagnak egy értesítőt. Az értesítő kiküldése néhány perc alatt megtörténik. A kiküldés után a meghívó „levél” ikon mellett megjelenik egy „kinyitott levél” ikon is, amire kattintva a meghívás adatai aloldalra jut a felhasználó. A meghívó e-mailben van egy link, amire kattintva közvetlenül a dokumentum oldalára jut a felhasználó. Minden megtekintést számol a rendszer, vagyis ahány felhasználó megnyitja a dokumentum oldalát, a rendszer azt rögzíti. Az „Elfogadom” gombbal a tag elfogadhatja a megívást, amelyet a rendszer szintén rögzít. 5.3.5 Rendezés A dokumentumtár egy rendezhető (feltöltés ideje alapján), szűrhető (gyűlések alapján), lapozható lista, ahol a lista elemek a dokumentumok. 5.4

Szavazási sémák (szervezet adminisztrátor)

A szavazási sémák szerkesztését csak a szervezet adminisztrátorok érik el. 5.4.1 Új elem

A szervezetek saját szavazási sémákat alakíthatnak ki és ezeket később a gyűlések Projektazonosító: GOP -1.3.1-07/1-2008-0010

50 / 23

során felhasználhatják. A szavazási sémákhoz új bázisokat is vehetnek fel, amihez a tagok súlyát is be kell állítani. Az egyes kitöltendő mezőkről: • Cím: gyűlésen belül ezen a néven található meg a szavazási séma. • Szavazási bázis: Akár új bázist hozhatunk létre. „Tagok” menüpont alatt bázisokhoz rendelhető szavazati súlyok határozhatóak meg. • Operátor: Értéke nagyobb, vagy nagyobb egyenlő lehet. • Arány: tört érték (formátuma: szám/szám). Például: 1/2, vagy 1/3. A szavazási sémáról bővebben a fogalomtárban olvashatunk. 5.5

Tagok

A tagok listáját tekinthetjük meg a „Tagok” menüpont alatt.


50 / 24

5.5.1 Új tag (szervezet adminisztrátor)

Tag felvétele a következő alap adatokkal lehetséges: • felhasználói név • teljes név (vezeték és keresztnév) • email cím • ha jogi személy megbízottja, akkor a képviselt jogi személy megnevezése • felület nyelve (a gyűlés nyelvétől független) • felhasználói csoportok, amelyek meghatározzák a jogosultságot. A [Ctrl] lenyomásával több felhasználói csoport is kiválasztható. Tagok adatainak, csoportjainak, jogosultságainak módosítására és a tag törlésére bármikor van lehetőség. Ezekről a változtatásokról a tag nem értesül. A felhasználói csoportok beállításának a már létrehozott gyűlésekre nincs hatása. Az szervezet adminisztrátor nem adhatja meg jelszót a felhasználó létrehozásakor, azt a rendszer generálja és kijelzi a felületre. Az adott felhasználó e-mail címére értesítést kap a jelszaváról. Az így kapott jelszót első bejelentkezéskor meg kell Projektazonosító: GOP -1.3.1-07/1-2008-0010

50 / 25

változtatni. 5.5.2 Felhasználók importálása (szervezet adminisztrátor)

Lehetőség van felhasználók importálására. Az importálás során a jelszó a rendszerben generálódik. Az adminisztrátor nem ad meg jelszót a felhasználó létrehozásakor, azt a rendszer generálja és kijelzi a felületre. A felhasználó – külön jogosultsággal – a regisztrációs adatait módosíthatja, mint ahogyan ezt már említettük. Tagok CSV fájlból importálhatóak (CVS jellemzője, hogy az egyes mezőket vessző választja el). Lehetőség van egy példafájl letöltésére, amelyet akár Microsoft Excelben szerkesztve, csv formátumban elmentve megadhatjuk a felhasználókat. 5.5.3 Szavazati súlyok beállítása (szervezet adminisztrátor)

Az alapértelmezett szavazási bázisok létrehozása, amik jellemzően minden tag esetében szükségesek az alábbiak: • Tag (taglétszám ellenőrzéshez) • Szavazati súly A tagok szavazati súlyát adott bázishoz lehet meghatározni. A szerkesztés egy Projektazonosító: GOP -1.3.1-07/1-2008-0010

50 / 26

táblázatban történik, ahol a sorok a tagok, az oszlopok pedig a bázisok és a hozzá tartozó súly értékek. Segítő funkcióként lehetőség van a tagok súlyának csoportos beállítására, vagyis oszlop szintű értékadásra (például: minden tagnak a „tag” bázishoz tartozó súlya legyen „1”). A rendszer csak azt ellenőrzi, hogy egy adott bázishoz minden tagnak beállított súlya legyen, illetve az összsúlyt kiírja minden oszlop alján - az ellenőrizhetőség végett. A tagok meghatározott tulajdoni hányaddal rendelkeznek, de lehet ettől eltérő szavazati arányuk. (Pl.: 30%-os tulajdonos, de 40%-s szavazati arány.) Szavazási sablonok, súlyok rögzítése alkalmával a következő tudnivalókat kell figyelembe venni. Minden tag, aki adott bázishoz nullától nagyobb szavazati súllyal rendelkezik, szavazati joga van. Ettől függetlenül a szavazati jogát a levezető elnök megvonhatja adott szavazás lebonyolításakor - pl. amikor róla szavaznak. 5.6

Gyűlések kezelése

5.6.1 Új gyűlés létrehozása (szervezet adminisztrátor)

Gyűlés összefoglaló információit lehet megadni. Projektazonosító: GOP -1.3.1-07/1-2008-0010

50 / 27

A kezdés és befejezési időpontok a gyűlés várható kezdését, vagy várható befejezését határozzák meg. Az indító elnöktől függ, hogy mikor kezdődik a gyűlés. A hozzászólások időtartama korlátozható (ha ennek értéke 0, akkor nincs időkorlát). Itt adható meg, hogy egy gyűlés videokonferencia támogatással működik-e, illetve elmaradhat-e. Valamint meghatározható a gyűlés nyelve, amelyen a gyűlés folyik. A gyűlés nyelvét a létrehozáskor lehet beállítani és a gyűlés folyamán már nem változtatható. 5.6.2 Gyűlések listája

A gyűlések listája felsorolja a szervezethez tartozó gyűléseket úgy, hogy a legkésőbb kezdődő gyűlés helyezkedik el a lista elején. Látható a gyűlés megnevezése, kezdete és befejezési időpontja, az indító elnök személye, a leírás, valamint ikon, amely jelzi, hogy a gyűlés elmaradhat-e. Ha videokonferencia, akkor annak a jelölése is látható. Zöld háttérrel jelölt, ha a gyűlés éppen még tart. Megkülönböztetünk „Aktuális gyűlés”, ami el fog kezdődni, vagy éppen tart; illetve „Archív gyűlést” amit már lezártak. 5.6.3 Belépés a gyűlésbe A „belépés”-re, vagy a gyűlés címére kattintva léphetünk be a gyűlésbe.


50 / 28

6 Gyűlés szerkesztése 6.1

Gyűlés szerkesztési felülete (szervezet adminisztrátor)

A gyűlés szerkesztési felületét a szervezet adminisztrátorok érik el. 6.2 Gyűlés elhagyása A „Gyűlés elhagyásával” léphetünk ki a gyűlés felületéről. 6.3 Fázisok A fázisok tartalmazzák a gyűlés levezetésének lépésit. Sok esetben az első fázisok között lehet a levezető elnök megválasztása, valamint a napirendi pontok elfogadása, ezek nem tartoznak napirendi a pontok közé. A fázisok jelentős része a napirendi pontokból áll. Azt a fázist, ami a napirendi pontokat tartalmazza, külön jelöléssel látjuk el. 6.3.1 Fázisok és napirendi pontok létrehozása a következő alapadatokkal (szervezet adminisztrátor):

• • • •

Cím Leírás Napirendi pontokat tartalmaz Szülő

Minden elemhez tartozik egy sorszám, ami tartalmazza a szint mélységet is (pl.: 1.1.2.) – ezt a rendszer automatikusan számolja. Projektazonosító: GOP -1.3.1-07/1-2008-0010

50 / 29

Minden fázishoz kapcsolható egy vagy több szavazás: a szavazási sablonokból lehet kialakítani konkrét szavazásokat. A szavazás típusától függően, ha listás szavazásról van szó, akkor a lista elemeit is itt lehet definiálni. Amikor egy gyűlési fázishoz szavazást kapcsolódik, akkor nem csak az adott gyűlés szavazási sablonjaiból lehet választani, hanem egy kapcsoló segítségével böngészhetünk a korábbi gyűlések sablonjai között is. A szavazási sablonok újrafelhasználhatósága érdekében a listás szavazást már sablon szinten lehet definiálni, lista elemekkel együtt. Továbbá feltölthetőek és kapcsolhatóak dokumentumok, amik később a gyűlésen az adott fázishoz „háttéranyagként” megjelennek. A fázisok sorrendje változtatható a gyűlés megkezdéséig. Utána sincs kötöttség arra, hogy ezt a sorrendet betartsák – a levezető tetszőleges sorrendben haladhat végig. 6.3.2 A legfontosabb fázisok: • •

szerepkörök megválasztása (például: levezető elnök, jegyzőkönyvvezető) ezután történik meg a szerepkörök felvétele / cseréje (például: indító elnök nem biztos, hogy levezető elnök marad) napirendi pontok megtartása


50 / 30

A szerepkörök kiosztását / cseréjét mindig az indító / levezető elnök végzi el. 6.3.3 Fázis és napirendi pont közötti különbség Mint azt korábban említettük az egyes online gyűlések alkalmával az első fázisok között a levezető elnök megválasztása, valamint a napirendi pontok elfogadása általában szerepel. Ezek azonban nem tartoznak napirendi a pontok közé. Ezek a humán feltételrendszert teremtik meg a gyűlés lefolytatásához és annak idő közbeni kezelhetőségéhez. Mindazonáltal a fázisok jelentős része a témák szerinti napirendi pontokból áll. Azt a fázist, ami a napirendi pontokat tartalmazza, külön jelöléssel látjuk el. 6.3.4 Rendezés (szervezet adminisztrátor)

A fázisok sorrendjét határozhatjuk meg. A fázisokhoz rendelt sorszám a rendezés következtében automatikusan megváltozik. 6.3.5 Létrehozás sablon alapján (szervezet adminisztrátor) A gyűlés létrehozásakor a rendszerben konfigurált sablon alapján létrejön a kezdeti struktúra. Ez az „alapértelmezett fázisok sablon” a felhasználók által nem adminisztrálható, azonban a kialakított struktúra tetszőlegesen testre szabható. A korábban gyűléshez beállított fázisok törlődnek. 6.4 Szavazások szerkesztése (szervezet adminisztrátor) A gyűlés szavazásainak alapját adó szavazási sablonokat szabadon lehet kialakítani. A gyűlés alatt a levezetőnek időigényes lenne a teljes szavazást összeállítani, a résztvevők súlyait beállítani. Egy szavazási sablon a globális és szervezet szintű szavazási sémákat használhatja, valamint ehhez lehet a tagok szavazati súlyát beállítani. Alapértelmezetten a szervezet szintjén beállított súlyok kerülnek Projektazonosító: GOP -1.3.1-07/1-2008-0010

50 / 31

lemásolásra, de ezeket lehetőség van egyénileg ezek tartalmainak átalakítására. Egy szavazási sablonból később bármennyi konkrét szavazás hozható létre a fázisokhoz és napirendi pontokhoz. 6.4.1 Új szavazási sablon

A szavazási sablon tehát együttesen a következőket tartalmazza: • szavazási sablon címét; • létszámellenőrző sablont; • szavazás típusát: eldöntendő, vagy listás; • szavazás módját: nyílt, titkos; • szavazási séma választását, vagy akár új létrehozását a korábban említett szavazati sémák kialakítása alapján.


50 / 32

Mentést követően a szavazási sablon címére kattintva, vagy a módosítást használva a sablon újra szerkeszthető. Ekkor elvégezhető a szavazási sablonhoz tartozó „súlyok beállítása”.

Listás szavazás esetén importálható, vagy egyesével felvehetőek a listaelemek. A lista elemek importálása szövegfájlból történik, ahol az egyes elemeket a sortörés választja el egymástól.


50 / 33

6.4.2 Létszámellenőrzés A szavazási sablonok közül meg lehet jelölni azt a sablont, amivel a gyűlés során végzett létszámellenőrzéseket kell végrehajtani, illetve az automatikus létszámellenőrző funkció is ezt a sablont használja. 6.4.3 Gyűlésen belüli szavazási sablonok A gyűléshez kapcsolt szavazási sablonok listáját láthatjuk itt. 6.4.4 Összes szavazási sablon A szervezeten belül korábban használt összes szavazási sablont tartalmazza. Korábbi szavazási sablonba belépve és azt elmentve a szavazási sablon elérhető lesz a „Gyűlésen belüli szavazási sablonok” között is. 6.4.5 Lezárt szavazások Gyűlés lezárt szavazásainak listája.


50 / 34

7 Gyűlés menete 7.1

Gyűlés megkezdése

7.1.1 Felkészülés A gyűlés során fontos, hogy tudjuk érzékelni az aktív felhasználókat és élő, folyamatos kapcsolat legyen a rendszer és a felhasználó között. Továbbá különbséget kell tudnunk tenni az online és az aktív felhasználók között, vagyis tényleges felhasználói interakciókat kell tudni azonosítani. Amennyiben egy felhasználó fél percen belül nem végez interakciót (pl. a képernyőn nem észlelhető egérmozgás, kattintás, billentyűleütés), a rendszer figyelmezteti, majd kilépteti a gyűlésből. A gyűlés kezdeti időpontja előtt bármely tag beléphet a felületre és például a videokonferencia beállításait tesztelheti, előkészülhet a gyűlésre. 7.1.2 Gyűlés megkezdése A gyűlés ténylegesen csak akkor kezdődik meg, ha a kijelölt indító elnök a gyűlésen belül elindítja azt. Amennyiben videokonferencia keretében tartják a gyűlést, úgy a közvetítés ettől a ponttól automatikusan elindul és rögzül is. A gyűlés megkezdésébe tartozik az is, hogy az indító elnök köszönti a résztvevőket (amennyiben nincs videokonferencia, úgy írásban). 7.2

Gyűlés közben általánosan elérhető információk és funkciók

7.2.1 Gombok és jelölések: Aktív fázist jelöli. Fázisaktiválás. Gyűlés elmaradhat-e: ha igen, akkor jelenik meg az ikon. Videokonferencia: gyűléseknél, ha van videokonferencia támogatás. Naptár:

időpont kiválasztására (gyűlés kezdete, vége)

7.2.2 Információk: • • •

Aktív fázis (napirendi pont), ahol éppen a gyűlés tart. Jelenlét visszajelzése: Amely zöld pipa jelenlét esetén, narancssárga x távollétkor. A résztvevők online státusza folyamatosan látszik a képernyőn (Flash plugin szükséges)

7.2.3 Általánosan elérhető funkciók • • •

Gyűlés fázisainak listája. Szavazások: élő és lezárt szavazások. Dokumentumtár:


50 / 35

• • 7.3

7.4

•

A dokumentumtár működése azonos a szervezet szintű dokumentumtárral. Működésének részleteit a korábbiakban tárgyaltuk. Hozzászólások. Gyűlés elhagyása: A gyűlés bármikor elhagyható a „Gyűlés elhagyás” menüpont segítségével. Levezető(k) számára elérhető információ (levezető elnök és asszisztens) A résztvevők száma alapján a levezetőnek látszik, hogy mikor határozatképes a gyűlés (ez tulajdonképpen egy időnként automatikusan kiértékelt „létszámellenőrző” szavazás) Gyűlés kezelése (levezető elnök és asszisztens)

7.4.1 Fázisok aktiválása és átszerkesztése (levezető elnök és asszisztens) Az indító elnök később a gyűlés folyamán a levezető elnök a gyűlés alatt a fázis végén látható kérdőjellel aktiválhatja az adott fázist. Az előkészítés során előállt fázis és napirend listán nem feltétlenül haladnak sorban (a rendszer nem ellenőrzi). A levezető dönti el, hogy mikor melyik fázis lép életbe, azon belül melyik napirendi pont. A felületen mindig mindenkinek egyértelműen látszik, hogy éppen melyik fázis „aktív”. A gyűlés címén keresztül a fázis szerkesztése érhető el. A pluszjellel megjeleníthetjük a fázis leírását, illetve láthatóvá válnak a fázishoz kapcsolt szavazások is. Ez utóbbiak innen aktiválhatóak. 7.4.2 Kézi létszámellenőrzés (levezető elnök) Manuális létszám ellenőrző funkció - bármikor indítható speciális szavazás, ami annyiban tér el az automatikus "határozatképesség" számítástól, hogy ekkor a felhasználók tényleges aktivitással jelzik azt, hogy figyelnek / aktívan részt vesznek. Ez egy fontos információ például szavazások / határozatok meghozatala előtt. 7.4.3 Hozzászólások időkorlátja

A gyűlés közben az hozzászólások időtartamát lehet átállítani. A 0 esetén nincs időbeli megkötés. 7.4.4 Gyűlési szerepkörök (levezető elnök és asszisztens)


50 / 36

•

• • • • • •

Levezető elnök: A gyűlés alatti felhasználókhoz kapcsolt jogkörök határozhatóak meg itt. Az indító elnök a gyűlés kezdetekor itt határozhatja meg, hogy ki legyen a levezető elnök. A gyűlés alatt egy levezető elnök lehet. Ha e jogkört a tulajdonosa átruházza másra, akkor a gyűlés kezeléséhez kacsolódó funkciók használatáról egyben lemond. Levezető asszisztens: Az indító/levezető elnök segédje, aki segédkezhet a gyűlés levezetésénél, közel azonos jogokkal rendelkezik, mint az elnök. Jegyzőkönyvvezető: A gyűlés jegyzőkönyvét szerkesztheti. Jegyzőkönyv hitelesítő: A megírt jegyzőkönyvet digitális aláírásával hitelesíti. Szavazási joggal rendelkező: Gyűlés folyamán a szavazásokban aktívan résztvevő egyén. Alapvető jogait a tag csoportba sorolásával örökli. Hozzászólási joggal rendelkező: Gyűlés során hozzászólhat. Alapvető jogait a tag csoportba sorolásával örökli. Vendég: A gyűlést megfigyelőként látogatható felhasználó.

7.4.5 Lezárás (levezető elnök és asszisztens) A lezárás a gyűlés berekesztését jelenti. A lezárást követően kezdődhetnek a gyűlés utómunkálatai.


50 / 37

8 Szavazás a gyűlésen 8.1 Szavazásról Az egyes napirendi pontoknál az előre összeállított szavazásokhoz érve a levezető elindíthat egy szavazást. A szavazás eredményétől függetlenül mindig a levezető elnök mondja ki a végeredményt! Technikailag lehet sikeres egy szavazás, de ha az eredmény nem elégséges, akkor a levezető elnök mégis jogosult mondani, hogy az eredménytelen, vagy újra kell szavazni. 8.2 Szavazás szerkesztése és indítása (levezető elnök és asszisztens) A gyűlés fázisnézetében megjelenek a fázishoz kapcsolt szavazások is. A szavazás címére kattintva a „Szavazás szerkesztés” jelenik meg. Itt még pontosítható a szavazás.


50 / 38

A szavazásszerkesztés azt jelenti, hogy megnyílik a szavazás adatlapja és minden paraméter módosítható rajta: • szavazás módja • szavazás típusa - amennyiben listás szavazás, a listaelemek is módosíthatóak Projektazonosító: GOP -1.3.1-07/1-2008-0010

50 / 39

•

szavazási séma - új séma nem vehető fel, csak a meglévőkből lehet választani • tagok szavazati súlya - az aktuálisan használt bázis alapján • nem kötelező, de megadható egy kezdési és befejezési időpont (amikor automatikusan elindul a szavazás és befejeződik) • nem kötelező, de megadható azon résztvevők listája, akik ki vannak zárva a szavazásból (tiltólista) • beállítható, hogy "határozathozatal"-ról van szó - ez plusz információ a résztvevőknek Az „Élesítéssel” elindítható a szavazás. 8.3 Szavazás folyamata Amikor minden paraméter megfelelő, azaz az elnök megfelelőnek ítéli a pillanatot, szavazásra lehet bocsátani a szóban forgó témát, vagyis minden résztvevőnek (azoknak is, akik nem szavazhatnak) jól láthatóan megjelenik a szavazó űrlap.

Amennyiben egy felhasználó csak utólag lép be a gyűlésbe, akkor is meg kell jeleníteni neki az aktuális szavazó űrlapot a számára!

Amikor a felhasználó leadta a szavazatát, az űrlap helyén megjelenik a szavazata. A szavazatot utólag nem lehet módosítani. Ha volt szavazásra beállított idő, akkor automatikusan a rendszer leállítja a szavazást az idő lejártával. Ettől függetlenül a levezető bármikor befejezheti a szavazást manuálisan is. Megkezdődik a szavazás eredményének összesítése - a rendszer a háttérben Projektazonosító: GOP -1.3.1-07/1-2008-0010

50 / 40

kiszámolja az eredményt és a módtól függően megmutatja a szavazási eredményeket: • titkos: csak a végeredmény jelenik meg, de az nem, hogy pontosan ki mire szavazott • nyílt: minden tag szavazata megjelenik és az összesített eredmény is

Az eredményhirdetés után a következő választási lehetőségei vannak a levezető(k)nek: • „Újraszavaztatás”-ra kell bocsátani a témát. • A levezető „lezárja” a szavazást, vagyis „döntés született” A felhasználók a gyűlés ideje alatt a „Lezárt szavazások” menüpont alatt megtekinthetik a korábbi szavazásokat is – egy külön listában. 8.4

Szavazás módja szerinti kiegészítések

8.4.1 Nyílt hitelesített szavazás Amint befejeződik egy szavazás, minden beérkezett szavazat alapján a rendszer egy összesítést készít, ami tartalmazza, hogy melyik felhasználó mire szavazott. Így mindenkinek egyértelműen látszik, hogy a szavazata és a rendszerbe eljutott adat egyezik-e. 8.4.2 Zárt (titkos) hitelesített szavazás Ebben az esetben a szavazatok nem visszafejthetőek, nem derül ki, hogy ki mire szavazott, azonban a szavazatot leadó felhasználó a rendszertől kap egy kódot, amellyel visszaellenőrizheti a szavazatát. Így a szavazat csak a szavazatot leadó felhasználó titkos kódjának birtokában visszafejthető – csak ő tudja ellenőrizni. A szavazatok összesítéseként így ezek a titkosított szavazatok (szavazatlenyomatok) Projektazonosító: GOP -1.3.1-07/1-2008-0010

50 / 41

kerülnek be a leiratba, ez biztosítja az ellenőrizhetőséget. A szavazás eredményének szövegezése és hitelesítése már megegyezik a nyílt szavazásnál leírtakkal.


50 / 42

9 Hozzászólások 9.1

Gombok és jelölések (hozzászólási joggal rendelkező) Hozzászóláshoz szó kérése. Hozzászólás elküldése. Hozzászólás visszavonása, ha már szót kaptunk. Hozzászólás videóval. Ügyrendi hozzászólást jelölő ikon. Érdemi hozzászólást jelölő ikon.

9.2

Hozzászólások menete (hozzászólási joggal rendelkező)

A hozzászólásokat mindig a „szó kérése” előzi meg, ez egy külön funkció. Külön kell jelezni, hogy ügyrendi vagy érdemi (típusú) hozzászólásra kéri a felhasználó a szót. Ezt követően a rendszer a szókérés időpontja alapján sorba rendezi a hozzászólásra várakozók listáját és jelöli a hozzászólás típusát. Amíg a felhasználó nem kapja meg a szót a levezetőtől, közben készülhet akár írásban a hozzászólást szövegezve, vagy szóban - a kamera és mikrofon beállításokat tesztelve. A szókérést vissza lehet vonni, ha a felhasználó meggondolta magát, és visszavonja a szókérést, a várakozó listából automatikusan kikerül. A levezető a várakozók listájából választhat, hogy kinek adja meg a szót. A szót nem csak a soron következőnek adhatja meg. Ha egy felhasználó megkapta a szót, jól láthatóan megjelenik mindenki számára - és az ő számára is - hogy éppen nála van a szó. A levezető bármikor visszaveheti magához a szót, vagyis megszakíthatja a hozzászólást. A levezető elnök alapvetően ügyrendi hozzászólásokat intéz a többiekhez, azonban amikor érdemi hozzászólást tesz, akkor azt külön jelölni kell, hiszen ilyenkor nem, mint levezető, hanem mint tag szól hozzá a gyűléshez. Amennyiben írásbeli hozzászólás következett, úgy a rendszer vár a felhasználó által beírt szöveges üzenet(ek)re. Projektazonosító: GOP -1.3.1-07/1-2008-0010

50 / 43

A felhasználó a szöveg megírása mellett mindig egy külön „Elküld” gomb megnyomásával szabályozhatja, hogy mi jelenjen meg a többieknek (úgy, mint bármilyen online chat alkalmazásban - entert kell nyomni, hogy a rendszer továbbítsa az üzenetet). A hozzászólás időkorlátos. Amikor az idő letelik, a hozzászólótól visszakerül a szó a levezetőhöz. A felhasználók a gyűlés ideje alatt megtekinthetik a korábbi hozzászólásokat is – egy külön listában, ahol szűrhetnek a hozzászóló személyére vagy a fázisra is. 9.3 Hozzászólások kezelése (levezető elnök és asszisztens) Ha valaki hozzászólást kér, az a levelezető(k) számára a képernyő jobboldalán jelenik meg, a hozzászólások listájában. A levezető az egyes tagok mellett látható „Visszavon” gombbal vonja meg a szót.


50 / 44

10 Videokonferencia A gyűlés lebonyolítható videokonferencia keretében is, ezáltal sokkal könnyebb az interakció, természetesebb párbeszédek alakulhatnak ki, de ez egy külön bekapcsolható modul. Előzetesen gondoskodni kell arról, hogy a „tagoknak” a megfelelő felszereltség álljon rendelkezésére a részvételhez. 10.1 Adobe Flash Plugin használatáról A rendszer egyes részeinek kedvezőbb megjelenéséhez Adobe Flash Plugin szükséges. (Ez a legtöbb esetben már telepített a számítógépre.) Gyűlés belépéskor kérdést kaphatunk, hogy a számítógépen található kamerához és mikrofonhoz a weboldal hozzáférhet-e. Az „Allow” (engedélyezés) feliratú gombbal engedélyezhetjük ezt, amennyiben szükség lenne rá. 10.2 Belépés

A videokonferencia kezelőfelülete a képernyő balszélén található. A „Belépés” gombbal indíthatjuk el a videokonferencia részeit. A videokonferencia felület jobb felső sarkában található kikapcsolás gombbal léphetünk ki a videokonferencia felületéről. 10.3 Mindenki számára elérhető funkciók A rendszer a könnyebb tájékozódás és jobb helykihasználás végett fülekre osztja a videokonferenciával kapcsolatos megjelenést. A rendszer au tomatikusan érzékeli, hogy a felhasználónak van-e kamerája, amivel esetleg tud video hozzászólást tenni. Azoknak a felhasználóknak, akiknek „van kamerája”, automatikusan a „video hozzászólás” lesz, a hozzászóláskérésnél. A hozzászólás típus melletti kis videó ikon alapból aktív lesz. Minden közvetítésbe belépett felhasználó számára elérhető egy gomb, amellyel jelezheti, ha a közvetítés közben (a minőségben) hibát észlel. A „résztvevők” fülön pirossal kiemelve jelenik meg az, akinek közvetítési hiba problémája van.


50 / 45

10.3.1 Stúdió fül Részei: • Saját, előnézeti kamerakép: Itt látható vissza az a kamerakép, amely a saját rendszerünkről érkezik vissza. • Saját hang: A saját hang alaphelyzetben kikapcsolt állapotban van. Ki-/bekapcsolható, mivel egy hozzászólásnál elég zavaró lehet, ha saját hangunkat halljuk vissza. • Mikrofon Meghatározható a saját hang ereje. • Videó minőség: Gyengébb internetelérésnél alacsonyabb sávszélesség a javasolt (balra húzva a csúszkát). A mértékét tapasztalati úton érdemes beállítani. 10.3.2 Konferencia fül Részei: • Közvetített adás képe: Itt látható az éppen közvetítésben lévő egyén képe. • Hangerőszabályzó: A közvetítés hangerejét szabályozhatjuk. • REC Visszajelzés arról, hogy a pillanatnyi videó rögzítésre kerül-e. • Hozzászólásra jelentkezettek listája: Hozzászólásra jelentkezettek listája. Látható, hogy ügyrendi/érdemi hozzászólásra jelentkezette-e a hozzászóló. Projektazonosító: GOP -1.3.1-07/1-2008-0010

50 / 46

10.3.3 Résztvevők fül Konferencia résztvevőinek teljes listáját láthatjuk itt. Piros alappal látható az a tag, aki jelezte, hogy „közvetítési hibája” van. 10.4 Videokonferenciával támogatott hozzászólás A szókérés azonos módon megy ekkor is, ahogy az a „Hozzászólások menete” fejezetben olvasható. Hozzászólás előtt célszerű tesztelni a közvetítés minőségét a Stúdió fülön. A levezető adja meg a szót, ami egyben a saját gépről folytatott adás bekapcsolását jelenti a konferencia menetébe. Visszaadhatjuk a szót, vagy akár a levezető megvonhatja azt. 10.5 Levezető(k) számára elérhető funkciók (levezető elnök és asszisztens) A levezető(k) számára a „Konferencia fül” további kezelési lehetőséget kínál: • Hozzászólások Æ Előnézet: A hozzászóló kameraképének megtekintése az előnézeti részen. • Előnézet: Az előnézet megtekintésén kívül, itt lehetőség adódik a bejövő előnézet hangerejének a szabályozására is. • Hozzászólások Æ Szót ad: Megadható a szó. • Hozzászólások Æ Visszavon: A megadott szó visszavonható. • Átveszem a szót: A szó visszavonását is jelenti egyben. • REC: A videokonferencia rögzítése szabályozható itt. • Hibajelzés törlése: A levezetőnek megjelenik, hogy hányan kattintottak a hibajelzésre. így ha megoldódott a közvetítési probléma, akkor egy kattintással lehet törölni a felhasználók jelzését.


50 / 47

11 Gyűlés utómunka 11.1 Gyűlés lezárása A levezető elnök joga, hogy lezárja a gyűlést: – ekkor „utómunka” állapotba lép a gyűlés – és folytatódik a jegyzőkönyv készítése. Amennyiben volt vég időpont beállítva a gyűléshez, úgy a rendszer először jelez minden résztvevőnek (10 perccel a lezárás előtt), majd automatikusan lezárja a gyűlést. A gyűlés lezárásakor a Dokumentumtárban elérhető lesz a „Leirat” és a „Szavazatok” összesítője, mindkettő XML formátumban. Ezek a XML-ek tartalmazzák a rendszer által adott időbélyegzéseket. 11.2 Közvetítés megtekintése A gyűlést követően, a gyűlés dokumentumtárában elérhető a közvetítés. Megtekintésekor a videó hitelesítési információi megjeleníthetőek. Egyben láthatóak a hozzászólások listája is. A linkeken kattintva az adott hozzászóláshoz léphetünk azonnal. 11.3 Leirat (jegyzőkönyvvezető és hitelesítő) A leirat alapvetően arra szolgál, hogy egyértelműen rögzítésre kerüljön, hogy a gyűlés során mi történt, ki mit csinált, hogyan születtek meg a döntések, milyen hozzászólások és szavazatok keletkeztek. Az ilyen hitelesítendő események leiratba kerülésekor a rendszer XML formátumban elküldi az adatot aláírásra és időbélyegzésre, és az eredményül kapott adatot (aláírásokat) eltárolja.

A mondatok egyenesen bemásolhatóak a jegyzőkönyvbe, kevés utómunkát igényelnek. A leirat egyes elemei megjelenhetnek minden felhasználó számára – üzenetként – az események követhetősége végett. A hozzászólások felett megjelenik az éppen aktuálisan leiratba kerülő mondat – és így a felhasználók nem csak a felület változásaiból és a szavazó ablak megjelenéséről értesülnek, hanem minden fontos momentumról. Ez segíti a levezető(ke)t abban, hogy kevesebb ügyrendi hozzászólást, magyarázatot kelljen tenni a gyűlés során. Leiratról még a fogalomtárban olvashatunk.


50 / 48

11.4 Jegyzőkönyv (levezető elnök és asszisztens, jegyzőkönyvvezető)

A szerkesztői ablakban a gyűlés formázott jegyzőkönyve állítható össze. Funkciók: • Szerkesztői felület: A jegyzőkönyv tartalma és alapvető formázásokkal a kinézete határozható meg. • Jegyzőkönyv generálása a leirat alapján:

• •

A jegyzőkönyv előállítható a leirat alapján. Kiválasztható, hogy mely fázis (napirendi pont), illetve mely típusú események kerüljenek be a leiratba. Generálás egyben – ha volt korábban beszerkesztet jegyzőkönyvszöveg –, annak elvetését jelenti. PDF generálás: A jegyzőkönyvből PDF (Adobe Portable Document) formátumban a Dokumentum tárba, a gyűléshez kacsoltan előáll a jegyzőkönyv szövege. Mégse: Kilépés a szerkesztési ablakból.


50 / 49

11.5 Jegyzőkönyv hitelesítés Hitelesítés lépései: • A dokumentumtárban előállt jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv hitelesítő letölti saját gépére. • Valamely pdf hitelesítővel digitálisan aláírja a saját gépén a pdf fájlt. • Az így előállt pdf fájlt visszatölti a dokumentumtár jegyzőkönyvéhez (ahonnan letöltötte). A folyamat minden jegyzőkönyv hitelesítő, egymást követően hajtja végre. A hitelesítésnek akkor van vége, amikor minden jegyzőkönyv hitelesítő digitális aláírásával ellátta a jegyzőkönyvet.


50 / 50

Felhasználói kézikönyv az ETSZ Elektronikus Taggyűlés Szervező Rendszer nevű szoftverhez

Recommend Documents