ESETTANULMÁNY/GVOP-2004-1.2.1 Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése „A” pályázati cél
AZ ÁTI-SZIGET IPARI PARK 26. JELŰ ÜZEMCSARNOK ÁTALAKÍTÁS I. ÜTEM GVOP 1.2.1 Projekt Esettanulmány
Készült:
2006. november 21.
Szerző:
Kónya Márton
Kutatásvezető:
Dr. Arató Krisztina
Megbízó:
Strukturális Alapok Képző Központ (SAKK)
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ....................................................................................................... 2 1.
2.
A projekt szereplőinek bemutatása ................................................................. 3 1.1
A pályázó szervezet bemutatása.................................................................. 3
1.2
A projekt intézményei szereplőinek bemutatása .......................................... 6
1.3
A projekt környezetének bemutatása ........................................................... 7
A projekt részletes bemutatása...................................................................... 10 2.1
Projekttartalom ........................................................................................... 11
2.2
Ütemezés ................................................................................................... 14
2.3
A projekt legfontosabb eredményei, hatásai .............................................. 15
3.
A projektelőkészítés és a pályázatkészítés bemutatása .............................. 16
4.
A projektmegvalósulás bemutatása .............................................................. 17
5.
4.1
Szerződéskötés.......................................................................................... 17
4.2
A projektszervezet bemutatása .................................................................. 19
4.3
Projektkommunikáció ................................................................................. 20
Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés ............................................... 22 5.1
Projektpénzügyek....................................................................................... 22
5.2
Közbeszerzés............................................................................................. 23
5.3
Ellenőrzés .................................................................................................. 24
Összegzés ............................................................................................................... 25 Források .................................................................................................................. 26 Ábra jegyzék ........................................................................................................... 27 Képek jegyzéke....................................................................................................... 27 Táblázatok jegyzéke ............................................................................................... 27
2
1. A projekt szereplőinek bemutatása 1.1 A pályázó szervezet bemutatása Az esettanulmányunkban bemutatásra kerülő GVOP-1.2.1-2004-10-0003/5.0 azonosítószámú projektet az ÁTI-Sziget Ipari Szolgáltató Központ Kft. egyedüli kedvezményezettként valósítja meg. Az ÁTI-Sziget Kft Ipari Park 78 hektáron, a volt Csepel Autógyár ipartelepén működik. A vállalkozás fő célja a több mint 135 ezer négyzetméter építmény (üzemcsarnok, raktár, irodaház) gazdaságos működtetése. Az épületek többsége 1941-43 és 1970-72 között épült. A gyár egyes épületeiben már 1991-ben, máshol 1996-ban leállt a termelés. Az ÁTI-Sziget Kft.-t tulajdonosai („Z.I.” Logisztikai Zrt., ÁTI Depó Közraktározási Zrt.) azért hozták létre, hogy 2002-ben megvásárolja a területet és ezt követően megkezdték a tervszerű rekonstrukciót. Az Ipari Park teljes üzleti koncepciója az egykori ipartelep rekonstrukciójára alapul. Az „Ipari Park” címet 2003. év januárjában nyerték el.
1. kép Az ÁTI-Sziget Ipari Park madártávlatból Forrás: ATI-Sziget Kft.
Az ipari park fogalma az ipari tevékenységek egyfajta térbeli koncentrációját jelenti, de a nagyon különböző funkciói lehetnek, amelyek a használt elnevezésekben is 3
visszatükröződnek, így a parkhoz többféle jelzők kapcsolódnak (technológiai, tudományos, innovációs), valamiképp utalva az ott folyó tevékenységek jellegére. Az ipari park modell világszerte alkalmazott, dinamikus fejlesztéspolitikai eszköz, amelynek egyre nagyobb a jelentősége az innováció-orientált vállalkozások, ezen belül kiemelten a kis- és középvállalkozások fejlődésében, valamint e jelenség egyik vetületeként az egyes térségek felzárkózásában. Az ipari park nyújt/szervez olyan szolgáltatásokat (szellemi infrastruktúra) amelyek segítik a vállalkozókat a sikeres üzletvitel kialakításában (logisztika, ügyvitel; pénzügyi - számviteli ügyintézés, marketing-, beruházási-, fejlesztési-, innovációs- és jogi tanácsadás). Ipari parkoknak minősülnek azok a projektek, amelyek egy területileg behatárolt ingatlanon infrastruktúrával és szolgáltatásokkal kedvező feltételeket, megvásárolható, lízingelhető vagy bérelhető telkeket, épületeket biztosítanak a betelepülő vállalkozásoknak. A betelepülő vállalkozások jellegét tekintve ideális esetben korszerű termelő- és/vagy szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozások. Ezek olyan innovációs lánc kiépülését valósítják meg, amely elősegíti az ipari struktúra átalakítását, korszerű termékek gyártását, korszerű technológiák és szervezési módszerek alkalmazását, kiemelt figyelmet fordítva a környezet védelmére; segítik a hazai szellemi tőke (találmányok, K+F eredmények) bevonását, az ipari és egyetemi kutatóhelyek bekapcsolódását. Az ipari park más oldalról tekintve felfogható úgy is, mint egy ingatlanfejlesztő projekt. Ebből az aspektusból egyrészt a projekt megvalósítója tulajdonosaként infrastrukturális (értéknövelő) beruházásokat végez, majd azt különböző vállalatoknak eladásra kínálja fel, akik azon felépítik saját bázisukat. Másik ingatlanfejlesztési elemnek tekinthető hogy az ingatlanfejlesztő építtet különböző funkciójú épületeket, hogy azokat azután bérbe, vagy lízingbe adja. Az ingatlanfejlesztő a betelepülő cégeknek sokoldalú szolgáltatást is felkínál. Az ipari parkokról egyértelműen elmondható, hogy nem adható meg egy olyan definíció, amellyel minden szakember egyetértene. Az egyes definíciók más-más szempontból határozzák meg a lényeges elemeket. Az ipari parkoknak, mint térszerkezeti struktúráknak négy alapvető eleme van: -
a területe tulajdonjogilag és műszakilag egyértelműen meghatározott,
-
a parknak van gazdája, aki a betelepült szervezetek számára szolgáltatást végez,
4
-
az ipari park infrastruktúrájának megvalósítása, illetve a parkban elérhető szolgáltatások feltételeinek kialakítását a kormányzat és az EU egyaránt támogatja,
-
a parkon belül az egyes tevékenységek hozzáadott értéke általában magasabb, mint a hasonló tevékenységet folytató parkon kívüli szervezeteknél.
Míg az 1990-es években a alapvető fizikai felszereltség (a kikötők, repülőterek, utak, az elektromos hálózat, a telefon, ipari zónák) voltak a legfőbb tényezők, addig ma inkább meghatározók: a népesség, a képzettség, a foglalkozási szerkezet általános átalakulása, a regionális vállalatok dinamizmusa, a vállalatok számára nyújtott szolgáltatások minősége és mennyisége, a kutatóintézetek és egyetemek jelenléte. Az ÁTI-Sziget Ipari Park – Szigetszentmiklós esetében minden rendelkezésre áll, hiszen a komplexum megközelíthetősége jó, Budapest közelsége pedig biztosítja az innováció aktorainak elérhetőségét. Az ÁTI-Sziget Kft. szerződéses partnerei (a bérlők, a part területén saját tulajdonnal rendelkező vállalkozások) részére az alábbiakban felsorolt szolgáltatásokat nyújtja: Szolgáltatások
A szolgáltatások leírása
• Épületek, területek bérbeadása és értékesítése, valamint új épületek létrehozása a betelepülő vállalkozások igényei szerint. Infrastrukturális szolgáltatás • Villamos energia elosztás saját transzformátor állomáson keresztül, földgáz ellátás, ipari vízellátás saját kutakból, szennyvíz gyűjtése és -kezelése saját tulajdonú szennyvíztisztítón keresztül, csapadékvíz elvezetés, hulladékgyűjtés és kezelés. • Belső úthálózat, parkolók, közvilágítás a iparterület egész területén. • Telefonközpont, porta, biztonsági szolgálat. Gépjármű alkatrész keres- • A volt Csepel Autógyár hagyatékainak értékesítése. kedelem • A volt Csepel Autógyár termékei után a garancia érvényesítés és szavatosságból eredő haszonjármű főegység és alkatrész értékesítés. Egyéb szolgáltatások • Ügyviteli-, irodai-, pénzügyi-számviteli-, személyi- és munkaügyi-, postai szolgáltatások, tolmácsolás, fordítás, szakfordítás. • Logisztikai szolgáltatások, környezetvédelmi szolgáltatások (hatóságokkal való kapcsolattartás, adminisztráció). • Műszaki, épületgépészeti, karbantartási szolgáltatások, tűz és üzembiztonsági feladatok. • Üzemorvosi szolgálat. Ingatlanhasznosítás
1. táblázat Az ÁTI-Sziget Ipari Park által nyújtott szolgáltatások Forrás: ÁTI-Sziget Kft.
5
Az ÁTI-Sziget Kft. a volt nagyvállalati terület rehabilitációjára egy több éves fejlesztési tervet dolgozott ki. Jelenleg egy hároméves, 2007-ig tartó tervet valósítanak meg, amelyet minden évben felülvizsgálnak, illetve meghatározzák a következő év részfeladatait. Az ÁTI-Sziget Kft. célja, hogy a rehabilitációs folyamat végeredményeként a volt Csepel Autógyár területén egy korszerű, az infrastruktúráját és a környezetet kímélő, fenntarthatóan fejlődő gazdasági struktúra valósuljon, amely ezzel megteremti az európai uniós normát követő „barnamezős ipari park” magyarországi modelljét.
1.2 A projekt intézményei szereplőinek bemutatása A projektben a Magyar Államot az Irányító Hatóság és a Közreműködő szervezet képviselte. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatóság 2003. május 15-től 2006. július elsejéig a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban működött, mint a GKM egyik főosztálya. 2006. július elsejétől a Kormány 130/2006. (VI.15.) számú kormányrendelete értelmében az Irányító Hatóság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányítása alá került. A kormány a GVOP végrehajtásában közreműködő szervezetek kijelöléséről szóló 15/2004 (II.16) GKM-IHM-OM-PM-TNM együttes rendeletben a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságot (MFB Rt.) jelölte ki a GVOP 1. Beruházásösztönzés prioritás intézkedéseinek végrehajtására a GVOP 1.1.3. Beszállítói integrátorok számának növelése és megerősítésük komponenséhez kötődő pályázatkezeléssel kapcsolatos feladatok kivételezéssel. Az európai uniós források közvetítése kiterjeszti az MFB Rt. közreműködését a pályázati programok teljes életciklusára (5-8 év), beleértve a pénzügyi ellenőrzési és monitoring feladatokat is. A Közreműködő Szervezet legfontosabb feladatai a következők: -
pályázatkezeléssel kapcsolatos kötelezettségek (a pályázatok befogadása és iktatása, jogosultságának és teljességének ellenőrzése, értékelése, döntésre való előkészítése),
-
monitoring kötelezettségek (befogadja a támogatottaktól az előrehaladási és projektfenntartási jelentéseket, valamint rögzíti a támogatásokkal kapcsolatos adatokat Egységes Monitoring és Információs Rendszerben),
-
tájékoztatási kötelezettségek (ügyfélszolgálatot működtet, továbbá a pályázatokra vonatkozó információszolgáltatás érdekében honlapot üzemeltet), 6
-
saját hatáskörben eljár a támogatások felhasználásával kapcsolatos szabálytalanságok esetén, illetve a GVOP Irányító Hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét,
-
ellenőrzési kötelezettségek (támogatások előzetes, közbenső és utólagos ellenőrzések),
-
befogadja a kifizetés igénylési kérelmeket, a teljesítést igazoló számlákat, a számlákhoz kapcsolódó dokumentumokat.
1.3 A projekt környezetének bemutatása A projekt keretében felújított csarnok az ÁTI-Sziget Ipari Parkban a Csepel-szigeten, Budapesttől 12 km-re délre, Szigetszentmiklós város és Szigethalom város között található. A terület közigazgatásilag a Ráckevei kistérség, Pest megye, illetve a Központi Régió része.
2. kép A Ráckevei kistérség elhelyezkedése a Közép-magyarországi Régióban Forrás: KSH, szerkesztette a tanulmány szerzője
A Ráckevei kistérséget 20 település alkotja: Apaj, Áporka, Délegyháza, Dömsöd, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Lórév, Majosháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse,
7
Szigetcsép, Szigetszentmiklós, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Dunaharaszti, Halásztelek, Szigethalom, Taksony és Tököl. A kistérség, mind térszerkezetében, mind a települések karakterében és adottságaiban, nemzetiségi összetételében, illetve környezeti értékeiben rendkívül sokszínű. Térszerkezetileg a kistérség északi fele a fővárosi agglomeráció része, déli részén viszont kevésbé az ipar, inkább a mezőgazdaság és az idegenforgalom dominál. Ugyanakkor a kistérség egésze Budapest vonzáskörzetének tekinthető. Ezért a terület társadalmi, gazdasági helyzetére a főváros komoly hatással bír. A fővárostól való távolsággal csökken a gazdasági kapcsolatok intenzitása, minél délebbre fekszik egy település, annál inkább jellemzi a fővárosi felvevő- és munkaerő-piactól való elszakadás. Az utóbbi évtizedek felerősödő szuburbanizációs folyamatai a térség északi részét sem kerülték el. Jelentős számban települtek ki a fővárosból az agglomerációhoz tartozó településekbe, mindez azonban a térségi közlekedési igényeknek megfelelő fejlesztésének hiányában zajlott. A folyamat ma is zajlik és az egyre tovább, a délebbi települések irányába tolódik. A népességszám mellett mennyiségi növekedés figyelhető meg az iparban és a szolgáltató szektorban, dinamikusan növekszik a zöldés barnamezős beruházások száma. A növekedés pozitívuma, hogy munkahelyeket és bevételt teremt. A térség északi része az ország közlekedési infrastruktúra-hálózata szempontjából kedvező helyzetben van, ami a gazdasági kapcsolatok intenzitásában, szélesebb körű fejlesztési lehetőségek terén jelenik meg. A Csepel-szigeten, annak is középső és dél-nyugati részén elhelyezkedő települések megközelíthetősége azonban nem megfelelő. A térség egészére jellemző a sugaras irányú, Budapest központú közúthálózat, melyhez képest – az M0 kivételével – a keresztirányú kapcsolatok gyengének minősíthetők. A megközelíthetőség szempontjából a térség közúthálózatának meghatározó elemei a következők: -
az M5 autópálya,
-
az M0 körgyűrű – autóút,
-
az 51. számú főútvonal,
8
A kistérségben a legjelentősebb csomópontok: -
az M5 lehajtói: Soroksár, Ócsa, Újhartyán, Örkény irányában,
-
az
M0
lehajtói:
Halásztelek,
Szigetszentmiklós,
az
51.
sz.
főútvonal
(Dunaharaszti) irányában, -
a Duna-hidak: M0-as déli Duna-híd, Kvassay-híd, Gubacsi-híd, Taksonyi-híd, Ráckevei-híd.
A kistérség települései Budapestről a Csepeli (Boráros térről induló) és Ráckevei (Közvágóhídtól induló) HÉV-vonalak, valamint a Budapest-Kelebia vasútvonal, illetve autóbuszjárat a Budapest Népstadion állomástól induló menetrendszerinti autóbuszjárat segítségével közelíthetők meg. A térséget Északról a főváros, Észak-nyugatról a Budaörsi kistérség, Nyugatról az Ercsi-, és Adonyi kistérség, Dél-nyugatról a Dunaújvárosi kistérség határolja (1. ábra). Keletről a Gyáli-, és
Kunszentmiklósi
kistérség
határolja. A térség déli részéhez viszonylag közel helyezkedik el Dabas is. A térségnek legélénkebb közlekedési és gazdasági kapcsolatai a fővárossal vannak. A gazdasági kapcsolatok közül kiemelhető a térségből a fővárosba
áramló
munkaerő,
valamint a mezőgazdasági termékek, a fővárosból viszont, főként a terület közelsége és természeti értékei miatt az üdülési, rekreációs célú látogatás a jellemző.
3. kép A Ráckevei kistérség beágyazódása kapcsolata a szomszédos kistérségekkel és Budapesttel. Forrás: A Ráckevei kistérség fejlesztési programjának stratégiája
9
A térségben lévő ipari parkok működésére az Új Magyarország Fejlesztési Tervben előirányzott közlekedési fejlesztések pozitív hatással lehetnek. A Csepel-szigeti gerincút tervezett fejlesztésének első két szakaszában a Tökölig megvalósuló útszakasz az ÁTI-Sziget Ipari Park számára könnyebb és gyorsabb megközelítést tesz lehetővé az M0-ról. A Ferihegyi repülőtér tervezett fejlesztése a diverzifikáltabb szolgáltatás miatt szintén élénkítő hatással lehet. Az M0-ás autópálya M1 - 51 út – M5 közötti fejlesztése (új sáv kiépítése) ugyancsak kedvező lehet a szigetszentmiklósi ipari park működése szempontjából.
Ráckevei kistérség alapadatai Területe
628 km2
Lakónépesség (2004)
127 619 fő
Települések száma
20 db
Jogállás szerint
város
6 db
község
14 db
Munkanélküliségi ráta (Pest megyei adat, 2006)
4,9 %
Foglalkoztatási ráta (Pest megyei adat, 2006)
56 %
Ipari parkok száma (2006)
5 db
2. táblázat Kistérségi alapadatok Forrás: KSH, VÁTI
2. A projekt részletes bemutatása A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja (GVOP) beruházás-ösztönzés prioritás, üzleti infrastruktúra fejlesztése intézkedés keretében a GVOP Irányító Hatóság 2004 januárjában pályázatot hirdetett az „Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése” (GVOP-2004-1.2.1) céljából. A felhívás keretében két pályázati cél („A” és „B”) esetében lehetett támogatást igényelni. A „B” komponens esetében az ipari parkokban nyújtott innovációs szolgáltatások fejlesztését segítő projekteket vártak. Az „A” komponens – erre pályázott az ÁTI-Sziget Kft. – célja a vállalkozások versenyképességének javítása, az ipar szerkezeti átalakulásának segítése a vállalatközi együttműködés javításával és a letelepült nagyvállalatok10
nak a magyar gazdaságba történő erőteljesebb integrációjával. Ennek eszközeként komplex, minőségi szolgáltatásokat lehetővé tevő telephelyek kialakítását és az infrastruktúra-fejlesztéseket, továbbá a befektetések technikai és szakmai feltételeinek jelentős javítását megvalósító beruházások megvalósítását kívánták támogatni. Az ÁTI-Sziget Kft. számára különösen kedvező volt, hogy a komponens célja a meglévő létesítmények továbbfejlesztése volt oly módon, hogy alkalmasak legyenek a szolgáltatások struktúrájának és mennyiségének növelésére.
4. kép A 26-os üzemcsarnok a felújítást megelőzően Forrás: ÁTI-Sziget Kft
Az „A” pályázati cél esetében pályázatott nyújthattak be az „Ipari park” címmel rendelkező szervezetek (gazdasági társaságok, helyi önkormányzatok, közhasznú társaságok). A pályázók maximálisan 100 millió Ft támogatást igényelhettek projektjeik megvalósítására. .
2.1 Projekttartalom Az ÁTI-Sziget Kft. a projekt keretében a 26-os jelű 22 000 m2 alapterületű üzemcsarnok átalakítását végezte el. A 26-os csarnok felújítását több éve tervezte a pályázó, a hasznosítást azonban nehezítette az épület nagy mérete. 2004-ben az ÁTISziget Kft. vezetése elfogadta azt a koncepciót, hogy a csarnokot négy darab 5500 m2 részre osztják, és így fokozatosan újítják fel az egész épületet. Ennek megfelelően 2004-ben az ÁTI-Sziget Kft. saját beruházásában megtörtént az épület tetőszerkezetének rekonstrukciója. A jelen esettanulmány keretében benyújtott projekt az épület első 5750 m2 -es részének: egy raktárnak a felújítására terjedt ki. Az eredeti tervek szerint az élelmiszerkereskedelem területén működő cég bérelte volna a felújított raktárterületet. 11
1. ábra: A 26-os üzemcsarnok részei, felújításának forrásai Forrás: Google Earth, ÁTI-Sziget Kft.
A pályázat 2004 szeptemberi benyújtását követően azonban, a takarítógépeket gyártó és forgalmazó dán NILFISK-ADVANCE Kft. megkereste az ÁTI-Sziget Kft.-t azzal, hogy egy 22 000 négyzetméteres csarnokra lenne szüksége, mivel svédországi gyárát Magyarországra telepítené. A 26-os számú csarnok megfelelt a NILFISKADVANCE számára, így az egész épület átalakítására került sor a projekt keretében. A GVOP támogatásból az eredetileg tervezett módon egy 5750 négyzetméteres csarnokrész újult meg, amely a pályázatban jelzett raktározási funkciót látja el. Az épület nagyobbik 16 000 négyzetméteres területén pedig a NILFISK-ADVANCE gyártósorai helyezkednek el, amelyet az ÁTI-Sziget Kft. részben saját erőből, részben pedig bankhitelből fedezett. A csarnok nagyobbik részének felújításához is megkíséreltek támogatást szerezni, azonban mire beadták a pályázatukat, addigra a nagyvállalati pályázók számára kimerültek a GVOP forrásai.
12
5. kép A 26-os üzemcsarnok belső tere a felújítást megelőzően Forrás: ÁTI-Sziget Kft.
A 26-os üzemcsarnok a teljes felújítást követően vált alkalmassá az új funkciók (raktározás, gyártás) befogadására. A rekonstrukció folyamatát és tevékenységeit a 2.2 alfejezetben az ütemezés bemutatásakor részletezzük. A felújított csarnok megfelel a hatályos jogszabályi előírásoknak és bérlője a NILFISK-ADVANCE Kft. magas minőségi és technológiai elvárásainak is.
6. kép A 26-os csarnok a felújítás után Forrás: ÁTI-Sziget Kft.
13
2.2 Ütemezés A projekt megvalósítása hét hónapot vett igénybe, a 2005. március 31-től 2005. október 31-ig tartó időszakban. Az építési beruházás 170 nap alatt valósult meg, a bérlő számára az ÁTI-Sziget Kft 2005. szeptember elején átadta a kulcsrakészen fejújított csarnokot. A projekt négy szakaszban valósult meg, ütemezése az alábbiakban részletezett módon alakult: 1. szakasz: 2005.03.31. – 2005.07.04. -
bontási munkák,
-
vakolt fal, beton és acél felületeinek szükség szerinti javítása, előkészítése és festése,
-
beton felületről olajsár eltávolítása,
-
homlokzati ablakok lakatos és üvegezési munkái,
-
főbejárati kapuk lakatos javítási munkái,
-
18 cm vastagságú, vasalt nagyteherbírású, pormentes mosható, nagykeménységű kopóréteggel ellátót ipari padló építése,
-
új zárt égésterű, gázégős, légbefúvásos fűtési rendszer kiépítése,
-
tűzgátló falak építése,
-
iroda, szociális blokk és targoncatöltő helyiségek építészeti kialakítása,
-
3 db süllyesztett rámpa építési munkái,
-
külső homlokzat felújítása, 60 m2 vastagságú poliuretánhab és kőzetgyapot töltésű szendvicspanelből.
2. szakasz: 2005.07.05. – 2005. 07.21. -
csapadékvíz elvezetés szerelési munkái,
-
elektromos szerelési munkák,
-
külső és belső kapuk és ajtók beépítése.
3. szakasz: 2005.07.22. – 2005.08.31. -
szociális blokk és targoncatöltő gépészeti felújítása,
-
tűzjelző rendszer kiépítése, tűzivíz szerelése,
-
lábazat külső hőszigetelése,
-
jogerős használatbavételi engedély megszerzése.
14
4. szakasz: 2005.08.01. – 2005.10.31. -
az épület átadása a bérlő NILFISK-ADVANCE Kft. számára (2005. szeptember 8.),
-
további kisebb javítások elvégzése,
-
a projekt befejezése projekt ellenőrzése,
-
a projekt adminisztratív és pénzügyi lezárása.
2.3 A projekt legfontosabb eredményei, hatásai A projekt eredményeként egy új vállalkozás kezdte meg tevékenységét a szigetszentmiklósi Ipari Parkban. A beruházás GVOP által finanszírozott részében 5750 m2 (6200 raklap) komplex raktározási tevékenység szolgáltatására alkalmas logisztikai terület jött létre. Az ipari parkba újonnan betelepült és a csarnokot hosszú távon bérlő NILFISK-ADVANCE Kft. 2007 januárjáig befejezi összes gyártókapacitásának Magyarországra telepítését. A NILFISK-ADVANCE a világ egyik vezető ipari takarítógép gyártó cége, amelynek Dániában, Svédországban, Olaszországban, Németországban, Kínában és az Amerikai Egyesült Államokban vannak gyárai. A szigetszentmiklósi üzemben fröccsöntött műanyag alkatrészek gyártását és összeszerelését végzik évi 80 millió eurós forgalom mellett. A GVOP támogatás így közvetetten 400 új munkahely létrehozásához nyújtott segítséget, ami jelentős mértékben javítja a helyi foglalkoztatási lehetőségeket. A GVOP támogatás segítségével megújult a barnamezős ipari park legnagyobb épülete. A beruházás keretében megtörtént az épület olajjal szennyezett padlójának cseréje és ártalmatlanítása is. Az épület felújítása kiterjedt a fűtési és világítási hálózatok cseréjére, így a csarnok a mai kor igényeinek megfelelő energiatakarékos rendszerrel működik. Az ÁTI-Sziget Kft. számára a 26-os csarnok fenntartása hasznosíthatatlan formájában is költséget jelentett (őrzési feladatok, állagmegóvás, építményadó). A beruházás várható megtérülési ideje az ÁTI-Sziget Kft. számításai szerint öt és fél év. Az ipari park elismertségét növeli, hogy egy multinacionális vállalat telepedett le a parkban, így további nagyvállalkozások számára válhat vonzóvá a terület. A befolyó bér-
15
leti díj elősegíti az ÁTI-Sziget Kft. piaci helyzetének megszilárdulását és lehetővé teszi a barnamezős iparterület-rekonstrukció folytatását is.
7. kép A 26-os csarnok belső tere a felújítás után Forrás: ÁTI-Sziget Kft.
3. A projektelőkészítés és a pályázatkészítés bemutatása Az ÁTI-Sziget Kft. 2002 óta folyamatosan törekszik az volt Csepel Autógyár területének rehabilitálására üzleti tervének megfelelően. Az iparterület felújítását egy 2004ben elfogadott hároméves terv alapján végzik, amelyet minden évben aktualizálnak, meghatározzák az adott évben megvalósításra kerülő feladatokat. Az ÁTI-Sziget Kft tervei szerint a jelen esettanulmány keretében felújított 26-os csarnok rekonstrukciója volt a következő lépés az ipartelep korszerűsítésének folyamatában. 2004-ben az igazgatóság úgy határozott, hogy a 26-os csarnokot több ütemben újítják fel, a menedzsment ennek előkészítését meg is kezdte. Már zajlott a projekt előkészítése, amikor megismerték a GVOP pályázati lehetőségét. Az ÁTI-Sziget Kft. egyik munkatársa munkaidejének egy részében pályázatfigyelési tevékenységet végez. Feladata az ipari park revitalizációjához hasznosítható támogatások megkeresése, és a cégvezetés tájékoztatása a lehetőségekről. A GVOP1.2.1 pályázati felhívása teljesen illeszkedett az ÁTI-Sziget Kft. elképzeléseihez. Az ÁTI-Sziget Kft. ügyvezetése a pályázaton való megmérettetés mellett döntött. A pályázó nagyon örült a pályázati lehetőségnek, mert korábban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium inkább a zöldmezős beruházásokat preferálta a barnamezős 16
projektekkel szemben. Az ÁTI-Sziget Kft. az elmúlt években számos pályázaton indult el. A pályázó korábban adott be pályázatot tanácsadó cég segítségével, de ebben az esetben úgy döntöttek, hogy a házon belül is meg tudják oldani a pályázatkészítést. A pályázati dokumentáció összeállításában Fejős Mihály ügyvezető igazgató, Geiszler Istvánné gazdasági igazgató és egy közvetlen munkatársa vettek részt. A pályázatírást Geiszler Istvánné koordinálta, valamint ő készítette a projekt pénzügyi tervét. Fejős Mihály ügyvezető a projekt műszaki tartalmának öszszeállításában és költségeinek valamint a beruházás ütemezésének megtervezésében vett részt. A pályázati formanyomtatvány kitöltése a Geiszler Istvánné közvetlen munkatársának feladata volt. A pályázatkészítés folyamatában számos engedélyt (építési engedély, környezetvédelmi engedély) igazolást (köztartozásokról, földhivatali bejegyzésről) valamint több szervezettől a projektet támogató nyilatkozatot (kistérségi társulás, önkormányzatok) kellett beszerezni. A pályázatkészítés folyamán folyamatosan kapcsolatban álltak a Közreműködő Szervezettel, több alkalommal kérdeztek az MFB Rt. által működtetett zöld számon. Kérdéseikre vagy azonnal, vagy néhány napon belül választ kaptak. A Közreműködő Szervezettel jó munkakapcsolat alakult ki a projektmegvalósítás folyamán is. A csarnok felújítása a Strukturális Alapok támogatása nélkül, minden valószínűség szerint más ütemezésben valósult volna meg.
4. A projektmegvalósulás bemutatása 4.1 Szerződéskötés Az ÁTI-Sziget Kft. pályázatát 2004. szeptemberében adta be. Az MFB Rt. 2004. december 16-án értesítette őket a projekt támogatásáról. A szerződéstervezetet a Közreműködő Szervezet 2005 januárjában küldte meg a pályázónak. Az ÁTI-Sziget Kft. munkatársai átolvasták a Támogatási Szerződés tervezetét, néhány kérdést is feltettek a Közreműködő Szervezet kísérőlevélben megnevezett munkatársának. Néhány kisebb pontosítás után, a pályázó harminc napon visszaküldte a szerződést az MFB 17
Rt.-nek. A Támogatási Szerződés 2005. április 7-én érkezett vissza a Közreműködő Szervezettől. A szerződéskötés folyamán az ilyenkor szokásos kötelező (APEH, VPOP, önkormányzati adóhatóság) igazolásain kívül további dokumentumok benyújtására nem volt szükség. A pályázó ezeket az igazolásokat a pályázatához is csatolta, bár akkor ezek nem voltak kötelezően csatolandó dokumentumok, de a pályázó már előre bizonyítani kívánta, hogy gazdálkodásukkal minden rendben van. A GVOP Irányító Hatóság a támogatás folyósítását egy speciális feltételhez kötötte. Az ÁTI-Sziget Kft. a Támogatási Szerződés 13. pontjában vállalta, hogy a támogatott beruházás befejezését követő 12 hónapon belül bevezeti az ISO 14001 környezetirányítási rendszert. Az ISO 14001 egy olyan, a környezetvédelmi irányítással kapcsolatos nemzetközi szabványsorozat része, amely bármely szervezet esetében alkalmazható. A Tervezés-Végrehajtás-Ellenőrzés-Intézkedés (Plan-Do-Check-Act) folyamatot alapul véve az ISO 14001 meghatározza a legfontosabb követelményeket az adott szervezet környezetvédelmi szempontjainak beazonosítása, irányítása és folyamatos felügyelete érdekében. Az ISO 14001 előnyei: -
a környezetvédelem iránti elkötelezettség igazolása az ügyfelek, befektetők, a nyilvánosság és a helyi közösség felé,
-
hatékonyabb költségellenőrzés, alapanyag- és energiagazdálkodás,
-
segítség helyi engedélyek és jóváhagyások beszerzésében.
Az ÁTI-Sziget Kft. 2006. július 4-én vezette be az ISO 14001 környezetirányítási rendszert, a tanúsítványt a BVQI Hungary Kft állította ki. Erről írásban tájékoztatták a Közreműködő Szervezetet. A pályázó a GVOP Irányító Hatóság felszólítása nélkül is tervezte a környezetirányítási rendszer bevezetését, azonban egy későbbi ütemben valósították volna meg.
18
4.2 A projektszervezet bemutatása A projekt az ÁTI-Sziget Kft. menedzsmentjének vezetésével valósult meg. A projektmegvalósítás gazdasági feladataival Geiszler Istvánné az ÁTI-Sziget Kft. gazdasági igazgatója foglalkozott, aki ellátta projektmenedzseri feladatokat, így a kapcsolattartó szerepet a Közreműködő Szervezet és a cég között. A mindennapi koordinációban egy közvetlen munkatársa segédkezett. A projekt műszaki menedzsere Fejős Mihály ügyvezető igazgató volt. Lényegében ők ketten alkották a projekt vezetését. Dr. Boér Gábor ügyvezető igazgató a szükséges pénzügyi feltételek megteremtésével és a bérlővel való szerződésrendszer létrehozásával járult hozzá a projekt megvalósításához. A projektmenedzser feladatai megegyeztek az ilyenkor szokásos feladatokkal, vagyis: -
kapcsolattartás a résztvevők között, illetve az aktuális eredmények rendszeres összevetése a részcélokkal,
-
az aktuális mérföldkövek elérésének biztosítása,
-
a munka minőségének meghatározása és fenntartása,
-
a felmerülő problémák továbbítása, megoldása,
-
jelentés a projekt menetének folyásáról és a külső kapcsolattartás,
-
kapcsolattartás a Közreműködő Szervezettel, az előrehaladási jelentések öszszeállítása.
Projektmegbeszéléseket az építési beruházás 170 napja alatt naponta tartottak. Ezeken a megbeszéléseken a projektmenedzser átbeszélte az ügyvezetővel, hogy hol tart a projekt megvalósítása, történt-e bármilyen eltérés az ütemezéstől. A projektmegvalósítás folyamán a több mint harminc alvállalkozóra vonatkozó szabályokat a pályázó nagyon szigorúan érvényesíttette: pontosan és részletesen vezettették velük az építési naplót, amely a későbbi vitás kérdések tisztázásakor nagyon hasznosnak bizonyult. Az alvállalkozók napi beszámolási kötelezettséggel dolgoztak a projektben. Az ÁTI-Sziget Kft. saját munkatársai bonyolították a projektet, generálkivitelező megbízására nem volt szükség. A Közreműködő Szervezet előírta, hogy a projekt végrehajtásába be kell vonni egy független ellenőrző mérnököt is. A független ellenőrző mérnök feladata a beruházás 19
műszaki felügyelete és a Támogatási Szerződés előírásainak betartásának ellenőrzése. Ezen túl a független ellenőrző mérnök a projekt építési tevékenységeiben résztvevők (főkedvezményezett és alvállalkozók) között esetlegesen felmerülő műszaki vagy jogi természetű vitás kérdések megoldásának felelőse is.
4.3 Projektkommunikáció Az ÁTI-Sziget Kft. a már bejáratott kommunikációs csatornák felhasználásával valósította meg a projekt kommunikációját. Kiemelten kezelték a Támogatási Szerződésben
és
az
Arculati
Kézikönyvben
foglalt
kötelezettségek
teljesítését.
A
kommunikációnak egyik célja a strukturális alapok forrásaiból megvalósuló beruházás népszerűsítése volt. Másik fő célja a felújított üzemcsarnok szolgáltatásainak és bérlőjének – a NILFISK-ADVANCE Kft. – bemutatása volt. Az arculati kézikönyv és a Támogatási Szerződés rendelkezései alapján hirdetőtáblát helyeztek el az építési területen. A felújított 26-os üzemcsarnokon a beruházás lezárulását követően két emléktáblát helyzetek el. Az első emléktáblát a pályázó készítette, majd néhány héttel később az MFB Rt. is elküldte a pályázó számára Közreműködő Szervezet által ajánlott emlékeztető táblát, amelyet szintén elhelyeztek az épületen. Az ÁTI-Sziget Kft. a felújított csarnok átadásakor 2005. szeptemberében egy sajtóeseményt szervezett, amelyre meghívtak a sajtó képviselőin kívül minden szereplőt, aki valamilyen formában részt vett a projekt előkészítésében vagy megvalósításában. A rendezvényen jelen voltak az MFB Rt. intézkedésvezetői, a környező települések polgármesterei és országgyűlési képviselői, a kistérségi társulás vezetői és végül de nem utolsó sorban a NILFISK-ADVANCE képviselői. Az ÁTI-Sziget Kft. munkatársai röviden bemutatták a beruházás folyamatát az érdeklődőknek, majd ezt követően buszos túrát szerveztek a felújított épülethez. Több cikk és interjú jelent a sajtóban (Budapest Business Journal) a projekttel kapcsolatban. (Világgazdaság, Napi Gazdaság). A Pest Megyei Fejlesztési Tanács havi kiadványában a Pest Megyei Területfejlesztési Hírlevélben egy hosszabb cikk foglakozott a beruházással 2005 októberében. A projektről rövidfilmet készített a Hálózat 20
Televízió „Uniós sikereink itthon” című sorozata számára, 2006. szeptember 12-én került adásba a néhány perces riportfilm. Az Ipari Park területén a Magyar Televízió is forgatott. A projekt legfontosabb információi megtalálhatók az ATI-Sziget Ipari Park weboldalán az http://www.atisziget.hu oldalon. A projekt bekerült a GVOP internetes oldalán megtalálható (http://www.gvop.gov.hu) sikertörténetek közé is.
21
5. Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés A projekt pénzügyek kezelése a pályázó számára nem okozott különösebb nehézséget. Az elmúlt években több hasonló nagyságrendű, bár nem a strukturális alapok támogatásából megvalósított beruházást valósítottak meg. Az ÁTI-Sziget Kft. pénzügyi informatikai rendszere képes volt kezelni a projektfinanszírozásához kapcsolódó feladatot. A projekt pénzügyeit könyvelési szempontból elkülönítetten kezelik. A projektdokumentációt az iktatási és iratrendezési szabályokat betartva a cég projektirodájában tartják.
5.1 Projektpénzügyek A GVOP-2004-1.2.1 intézkedés esetében – hasonlóan sok más GVOP intézkedéshez – a 163/2001. Korm. rendelet határozta meg a támogatás maximális mértékét. A Pest megyében működő vállalkozások számára ez a teljes beruházás elszámolható költségeinek maximum 40 százalékát jelenthette. A pályázati felhívás azonban meghatározott egy maximális támogatási összeget is, ez 100 millió forint volt. Az ÁTISziget Kft. projektje 31 százalékos támogatással valósult meg. A GVOP így összesen 90,9 millió forinttal támogatta a barnamezős csarnokrekonstrukciót. Így az öszszességében 296 994 000 forint összköltségvetésű projektből, 205 96 400 forint, azaz a projekt 69 százaléka a pályázó saját forrásából valósult meg. Az önrész részben bankszámlapénzből és bankhitelből állt össze. A projekt forrásait a következő táblázatban foglaltuk össze: A projekt forrásai Támogatás forrása
Összege
Százalékos aránya
Igényelt támogatás összesen
90 997 600 Ft
31 %
Saját forrás
205 996 400 Ft
69 %
- bankszámlapénz, készpénz
89 098 200 Ft
30 %
- bankhitel
116 898 200 Ft
39 %
Összesen
296 994 000 Ft
100 %
3. táblázat A projekt forrásai Forrás: ÁTI-Sziget Kft., Támogatási Szerződés
22
Fontos megjegyeznünk, hogy a GVOP támogatásával magvalósult projekttel egy időben történt meg a 26-os üzemcsarnok teljes felújítása. A teljes beruházás értéke így összességében meghaladta az egy milliárd forintot. A projektek megvalósításának fontos eleme a folyamatos likviditás biztosítása. A strukturális alapok által támogatott projektek az utófinanszírozás elve alapján működnek. Az ÁTI-Sziget Kft. likviditási nehézségekkel nem találkozott a projektmegvalósítás folyamán. A beruházás építési szakaszát csak akkor kezdték meg, amikor a projekt finanszírozásához szükséges összes pénzük rendelkezésre állt. A strukturális alapokra jellemző utófinanszírozással járó problémákat úgy kezelték, hogy a számlavezető bankjuknál a támogatási összeget is meghiteleztették. Ez - bár növelte a költségeket
-
nagy
pénzügyi
biztonságot
adott
a
projekt
feszített
ütemű
megvalósításához. A projekt előrehaladási jelentések számlaösszesítőit Geiszler Istvánné, minden alkalommal személyesen vitte be a Közreműködő Szervezet számára, ahol az átvételt követően lehetőség nyílt arra, hogy közösen áttanulmányozzák az átadott anyagot. Ha ezeken a megbeszéléseken hiánypótlásra volt szükség, akkor ezeket minden esetben néhány napon belül teljesítették. A kifizetési kérelmeket a Közreműködő Szervezet a Magyar Államkincstáron keresztül minden esetben a 60 napos határidőn belül teljesítette.
5.2 Közbeszerzés A pályázati felhívás megjelenésekor és a pályázat 2005. októberi benyújtásakor az akkor hatályos jogszabályok előírták az építési beruházás megvalósításához a közbeszerzési eljárás lefolytatását. Az ÁTI-Sziget Kft. - mivel korábban ajánlatkérőként még nem vett részt közbeszerzési eljárásban - a közbeszerzési területen jártas Dr. Bűrös és Társa ügyvédi irodát bízta meg a közbeszerzési hirdetmény elkészítésével, a szükséges szabályzatok kidolgozásával, valamint a teljes eljárás lebonyolításával. Az építési projekt ajánlati felhívása 2004. szeptember 24-én meg is jelent a Közbeszerzési Értesítő 110. számában, néhány nappal a GVOP-os pályázat benyújtása előtt. Az első nyílt eljárást azonban eredménytelennek nyilvánították, mert az eredetileg tervezett árnál 20 százalékkal magasabb ajánlatokat kaptak a jelentkező vállalkozásoktól. A második eljárás előkészítése 2005. januárjáig tartott, amikor megváltozott a közbeszerzési törvény. Így az ÁTI-Sziget Kft. számára sem volt kötelező az eljárás 23
lefolytatása, mivel a projektmegvalósítás ekkor még nem kezdődött el. Így a közbeszerzési eljárást felfüggesztették és az építési beruházásban résztvevő vállalkozásokat versenyeztetési eljárással választották ki.
5.3 Ellenőrzés A Támogatási Szerződés alapján a Közreműködő Szervezet bármikor jogosult a kedvezményezett kötelezettségeinek és vállalásainak ellenőrzésére. Ezeknek lehetnek adminisztratív és helyszíni ellenőrzések: -
Projekt előrehaladási jelentések (PEJ)
Az adminisztratív ellenőrzés egyik típusa az ún. előrehaladási jelentések. A Támogatási Szerződésben rögzítették a felek a projekt ütemezését, így összesen négy előrehaladási jelentés elkészítését és beadását követelte meg a Közreműködő Szervezet. Ezek az előrehaladási jelentések szorosan illeszkedtek a pályázó által benyújtott kifizetési kérelmekhez. A projekt keretében született előrehaladási jelentéseket, amelyeket a pályázó beadott, a Közreműködő Szervezet mindig elfogadta. -
Helyszíni ellenőrzések
Az MFB Rt. két alkalommal helyszíni ellenőrzésen tanulmányozta a projektmegvalósítás szabályszerűségét. A helyszíni ellenőrzéseken jegyzőkönyvek készültek, továbbá a Közreműködő Szervezet megküldte a jelentéseit a pályázónak. A pályázó elmondta, hogy az ellenőrzések bizonyították a szak- és jogszerű projektmegvalósítást. A Közreműködő Szervezeten kívül az APEH négy hónapon keresztül ellenőrizte a projektet. Az ellenőrzés folyamán komoly fejtörést okozott mind az APEH, mind a pályázó pénzügyes munkatársainak a beruházásra jutó ÁFA vissza nem igényelhető részének helyes megállapítása és értelmezése, de végül mindent rendben találtak az APEH ellenőrei is. A projektet az ÁTI-Sziget Kft. könyvvizsgálója, a KPMG Hungary Kft. is ellenőrizte.
24
Összegzés Fejezetek
Legfontosabb adatok és tanulságok -
Pályázó szervezet és a projekt bemutatása
-
-
Projektelőkészítés, Pályázatkészítés
-
-
Projektvégrehajtás Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés
-
-
A főpályázó: ÁTI-Sziget Kft. A projekt helyszínei: ÁTI-Sziget Ipari park, 26-os üzemcsarnok (a volt Csepel Autógyár területe Szigetszentmiklóson). A projekt a GVFOP 2004-1.2.1 Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése. A projekt célja hogy egy 22 000 négyzetméteres csarnok, 5905 négyzetméteres részének a mai kor raktározási-technológia igényeinek szerinti felújítása. A projekt a strukturális alapok támogatása más ütemezésben valósult volna meg. A pályázat gyors és szakszerű kidolgozását segítette, hogy az ipari park gazdasági, pénzügyi, műszaki szakemberei az elmúlt években több száz millió forint értékű barnamezős iparterületi rekonstrukcióban vettek részt. A pályázó jelentős rutinnal rendelkezik a pályázatkészítés terén. A megalapozott előkészítés és a pályázó szervezet többéves tapasztalata jelentősen hozzájárult a projekt sikeréhez és a végrehajtás zökkenőmentességéhez. A pályázatírás komplex és rövid határidejű felelősségteljes munka, amely csak akkor vezet eredményre, ha a munkacsoport tagjai között folyamatos a kommunikáció. A kedvezményezettnek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a KSZ, projekttel kapcsolatos információt, változásokat. A kivitelezési munka felügyelete során fontos, hogy a projektcsapat több éves rutinnal rendelkezzen. A projekt 31 százalékát fedezte a GVOP támogatás. A projekt pénzügyi stabilitása érdekében érdemes csak akkor megkezdeni a kivitelezési munkákat, amikor már minden forrás rendelkezésre áll. Az utófinanszírozásra tekintettel, a biztonsága érdekében érdemes támogatási összeget is meghiteleztetni a számlavezető bankkal, többletköltség árán is. A projektvégrehajtás során számos ellenőrzés történt a Közreműködő Szervezet, az APEH és ÁTI-Sziget Kft. könyvvizsgálója vezetésével, amelyek megerősítették a kedvezményezettet, hogy szabályszerűen jár el.
4. táblázat Összefoglaló táblázat
25
Források ATI-Sziget Kft honlapja: http://www.atisziget.hu Budapest Business Journal interjú Boér Gáborral (2005. okt. 10) http://www.bbj.hu Bureau Veritas Certification: http://certification.bureauveritas.hu Gazdasági Versenyképesség Operatív Program honlapja: http://www.gvop.gov.hu Hálózat Televízió honlapja: http://www.halozat.tv KSH térképek, adatok: http://www.ksh.hu Ráckevei Kistérség Fejlesztési Programjának Stratégiája http://www.kisduna.net Ráckevei kistérség honlapja: http://www.kisduna.net Szigetszentmiklós város honlapja http:///www.szigetszentmiklos.hu Interjú Geiszler Istvánnéval, az ÁTI-Sziget Kft. gazdasági igazgatójával, a projektmenedzserrel 2006. november 21-én Szigetszentmiklóson
26
Ábra jegyzék 1. ábra: A 26-os üzemcsarnok részei, felújításának forrásai .................................... 12
Képek jegyzéke 1. kép Az ÁTI-Sziget Ipari Park madártávlatból .......................................................... 3 2. kép A Ráckevei kistérség elhelyezkedése a Közép-magyarországi Régióban....... 7 3. kép A Ráckevei kistérség beágyazódása kapcsolata a szomszédos kistérségekkel és Budapesttel............................................................................................................ 9 4. kép A 26-os üzemcsarnok a felújítást megelőzően .............................................. 11 5. kép A 26-os üzemcsarnok belső tere a felújítást megelőzően.............................. 13 6. kép A 26-os csarnok a felújítás után..................................................................... 13 7. kép A 26-os csarnok belső tere a felújítás után .................................................... 16
Táblázatok jegyzéke 1. táblázat Az ÁTI-Sziget Ipari Park által nyújtott szolgáltatások ................................ 5 2. táblázat Kistérségi alapadatok.............................................................................. 10 3. táblázat A projekt forrásai ..................................................................................... 22 4. táblázat Összefoglaló táblázat.............................................................................. 25
27
