ARHITEL PROJEKT MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

B U DA P E S T I Ü GY V É DI K A M A R A

ARHITEL PROJEKT MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY a Budapesti Ügyvédi Kamara részére

2012. február verzió: 1.3 Testületi döntést előkészítő bizalmas anyag, üzleti titok!

BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA

2 / 167

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

Dokumentum kontroll

Projekt név:

Budapesti Ügyvédi Kamara Arhitel projekt

Dokumentum:

Arhitel projekt megvalósíthatósági tanulmány

Verziókövetés Ver. szám

Ver. Dátum

Módosította

Leírás

File név

v1.0

2011.12.30.

AAM

Projektrésztvevői véleményezésre Arhitel_megvaltan_v1.0 átadott verzió

v1.0

2012.01.22.

Dr. Réti László

Észrevételeket, módosítási javas- Arhitel_megvalositasi latokat tartalmazó verzió tan_v1.0 RLcommented tracked

v1.1

2012.01.24.

AAM

Dr. Réti László észrevételeinek átvezetése

v1.1

2012.01.30

Dr. Homoki Péter

Észrevételeket, módosítási javas- 120128_Arhitel_megval latokat tartalmazó verzió osithatosagi_tanulmany _v_1_1_HP

v1.2

2012.02.16.

AAM

Megrendelői észrevételeket tartalmazó verzió, frissített költségtáblákkal

Arhitel_megvaltan_v1.2

v1.3

2012.08.11.

AAM

Megrendelői észrevételeket tartalmazó verzió

Arhitel_megvaltan_v1.3 _KP_eszrevetelekkel

Arhitel_megvaltan_v1.1

Fájlnév: Arhitel_megvaltan_v1 3_KP_eszrevetelekkel


3 / 167


Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1 A tervezett fejlesztések célja 1.2 A tanulmány célja 1.3 A rendszer kialakításának alapelvei, a kamara elvárásai 1.4 Az Arhitel kialakításával elérhető eredmények 1.5 A kialakítani tervezett megoldás felépítése, újszerűsége 1.6 Alternatív lehetőségek a cél megvalósítására 1.7 Az operatív továbblépéshez szükséges teendők, döntési pontok 1.8 Bevonandó érdekeltek, kommunikációs igény 1.9 Beruházási és fenntartási ráfordítások 1.10 Veszélyek, kockázatok 1.11 Továbbfejlesztés irányai, kiterjeszthetőség lehetősége 2. BEVEZETÉS 2.1 Előzmények 2.2 Iratbiztonsággal kapcsolatos problémák 2.3 A tervezett fejlesztések célja 2.4 A tervezett fejlesztések modellje, jövőképe 2.4.1 Miért szükséges a biztonsági címke? 2.5 A megvalósíthatósági elemzés célja 2.6 A megvalósíthatósági elemzés szakmai megközelítésmódja, a dokumentum áttekintése 2.6.1 Helyzetfelmérés 2.6.2 Megvalósítási alternatívák elemzése 3. HELYZETFELMÉRÉS 3.1 Külső tényezők vizsgálata 3.1.1 Jogi szabályozási környezet 3.1.2 Hazai környezetben működő releváns megoldások 3.1.3 Nemzetközi kitekintés 3.2 Belső tényezők vizsgálata 3.2.1 Az ügyvédek száma 3.2.2 Az ügyvédi kamarák szervezete 3.2.3 Érintett ügyek, iratok és ezek számossága 3.2.4 A jogügyletbiztonság jelenlegi ügyvédi eszközei és támogató informatikai rendszerek 3.2.5 Az ügyvédek általánosan elvárható informatikai erőforrásai 3.3 Kamarai elvárások, igények, követelmények 3.3.1 Működéssel kapcsolatos elvárások 3.3.2 Informatikai rendszerrel kapcsolatos elvárások 3.3.3 Biztonsági címkével kapcsolatos elvárások 4. A MEGVALÓSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK ELEMZÉSE 4.1 Fogalmak, alapvetések 4.2 A résztvevő szervezetek, szereplők 4.3 A működési modellek áttekintése

6 6 8 8 8 9 12 13 15 15 19 19 21 21 21 22 23 24 25 25 27 27 28 28 28 30 42 49 49 49 50 51 60 60 60 62 63 64 64 65 65



4.3.1 Decentralizált archiválási modell 4.3.2 Központi külső archiválási modell 4.3.3 Vegyes archiválási modell 4.4 A működési folyamatok kifejtése 4.4.1 Biztonsági címke logisztikájával kapcsolatos folyamatok 4.4.2 Iratok készítése, nyilvántartásba vétele és archiválása 4.4.3 Titkosítás, titkosító kulcsok adminisztrációja 4.4.4 Lekérdezések, ellenőrzések kezelése 4.4.5 Pénzügyi elszámolási folyamat 4.4.6 Támogató informatikai folyamatok 4.5 A szerepkörök feladatainak összefoglaló bemutatása (Funkcionális dekompozíciós mátrix) 4.6 Az Ügynökség szervezeti formája 4.7 Számviteli és adójogi elemzés 4.8 Az Ügynökség szervezeti működésének felső szintű modellje 4.8.1 Az Ügynökség működtetéséhez szükséges emberi erőforrások 4.8.2 Az Ügynökség ellenőrzése 4.9 Informatikai megvalósítás 4.9.1 Decentralizált archiválási modell 4.9.2 Központi külső archiválási modell 4.9.3 Vegyes archiválási modell 4.10 Biztonsági címkével kapcsolatos alternatívák 4.10.1 Biztonsági címkeválasztás szempontjai 4.10.2 Kiválasztott biztonságicímke-követelmények, jellemzők 5. BEVÉTELEK ÉS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK ELEMZÉSE 5.1 Az elemzésben érintett modellek 5.2 Az elemzésnél figyelembe vett alapadatok, alkalmazott módszerek, feltételezések 5.3 A megvalósítási alternatívák bevétel- és költségelemzése 5.4 Megtérülésszámítás 5.4.1 Meghatározott megtérülési időhöz kapcsolódó szolgáltatási árak 5.4.2 Meghatározott szolgáltatási árakhoz kapcsolódó megtérülési idő 6. A MEGVALÓSÍTÁSI ALTERNATÍVÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 6.1 A megvalósítási alternatívák áttekintése 6.2 Előnyök, hátrányok 6.3 Költségek és bevételek összehasonlítása 7. AZ ELFOGADOTT MEGOLDÁS ÖSSZEFOGLALÁSA 7.1 A megvalósítás előfeltételei 7.2 A megvalósítás javasolt folyamata 7.3 A megvalósítás javasolt ütemezése 7.4 A megvalósítás becsült erőforrásigénye

4 / 167


67 68 68 70 70 72 73 74 74 78 79 84 85 91 91 93 94 94 113 117 121 121 124 126 127 127 134 137 139 140 141 141 142 143 145 145 145 145 145



5 / 167


8. TOVÁBBLÉPÉSI LEHETŐSÉGEK MELLÉKLETEK 1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 2. ÜGY- ÉS IRATSZÁMBECSLÉS EREDMÉNYE 3. NEMZETKÖZI FELMÉRÉS RÉSZLETES EREDMÉNYEI 4. LEKÉRDEZÉSEK AZ ARHITEL RENDSZERBŐL 5. FUNKCIÓLISTA 6. AZ ÜGYNÖKSÉG KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSÁVAL KAPCSOLATOS DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS 7. KÖLTSÉGSTRUKTÚRA 8. FELHASZNÁLT FORRÁSOK ÉS IRODALOM

146 147 147 149 151 152 154 160 163 166

JOGI FIGYELMEZTETÉS

167



6 / 167


1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1 HAGYOMÁNYOS ÜGYVÉDI ÉRTÉKEK ÉS FELADATOK A KOR IGÉNYEIHEZ IGAZÍTVA Az ügyvédséget világszerte, így Magyarországon is, számtalan régi-új kérdés foglalkoztatja. Összeegyeztethetőek-e az évezredes ügyvédi működés alapelvei a modern, „internet-alapú” világgal? Hogyan járulhat hozzá az ügyvéd a jogbiztonság erősödéséhez? Vannak-e új területek, amelyek hozzásegítenek az egyre szűkülő „ügyvédi piac” bővítéséhez? A kérdésekre már számtalan elvi jellegű válasz született, jelen javaslat azonban gyakorlati választ kíván adni a maga szerény eszközeivel arra, hogy milyen kitörési pontokat érdemes keresnie az ügyvédségnek. Az okiratkészítés évszázados-évezredes ügyvédi feladat. Abban a világban, amelyben a világhálón végtelen mennyiségű információ elérhető, akár a jogügyletekhez szükséges okiratokkal kapcsolatban is, beleértve okirat-mintákat is, úgy a jogkereső közönség, mind a jogbiztonságért felelős szervek joggal várhatják el azt, hogy az ügyvéd általi okiratszerkesztés többlet adjon és jelentsen, mint pusztán a felek szerződési akaratának írásba foglalását. Az ügyvédi ellenjegyzés, mint számos esetben kötelező kellék, már ilyen, a jogbiztonsághoz hozzájáruló többletet jelent, hiszen az ellenjegyzés tanúsítja, hogy az okiratot szakember készítette az okirat készítésével kapcsolatos jogszabályok betartása mellett. Kérdés, hogy az ügyvéd hogyan adhat további többletet a jogbiztonság elősegítéséhez. A hivatásrendként szervezett ügyvédség képes ilyen további többlet biztosítására. A kamarák által regisztrált és felügyelt, folyamatos képzésben részesített és felelősségbiztosítással rendelkező ügyvéd garanciát jelent a jogbiztonság-okiratbiztonság fokozásához, ezáltal növelve az jogkereső közönség bizalmát az ügyvédekben, és csökkentve az állami adminisztráció terheit a jogbiztonság biztosítása végett. Ha ezt a lehetőséget kihasználja a kamara. új területet hódíthat meg az ügyvédség számára. Természetesen az új területek birtokba vételekor is biztosítani kell az ügyvédi alapértékek érvényesülését. Az ügyvédi titoktartás érdekében az új okiratbiztonsági rendszerben annak ellenére, hogy mind a jogbiztonsági matrica aktiválása nyilvántartásba vételre, mind az okirat elektronikusan archiválására sor kerül, azonban külön-külön rendszerekbe, és ezeket az adatokat senki más, mind a matricát elhelyező és elektronikusan archiváló ügyvéd tudja csak az általa felvett megbízással, és ezáltal magával az ügyféllel összekapacsolni. A matrica-aktiválást nyilvántartó kamarai rendszer sem tudja – az okiratszerkesztő ügyvéd nélkül – a matricát az okirat konkrét tartalmához, illetve a megbízó ügyfél személyéhez kapcsolni. Természeten az is köztudomású tény, hogy sem az ügyfelek jelentős további kiadásokkal, sem az ügyvédek további jelentős adminisztratív és pénzügyi kötelezettségekkel nem terhelhetőek, még akkor sem, ha ezért cserébe - mint az javasolt rendszerben – megnövelt értékű okiratbiztonsági szolgáltatásokat kapnak. Éppen ezért az új rendszer a megnövelt jogbiztoság-okiratbiztonság rendkívül olcsó, minden lehetséges állami megoldásnak olcsóbb, rendszerét nyújtja, amely okiratonként ezer forint körüli áron megnövelt bizonyító erejű okiratot biztosít. A kamara pedig az ügyvédek számára ingyen biztosítja, a tevékenység megkezdéséhez szükséges eszközöket és szoftvert, amely szoftver úgy kerül kifejlesztésre, hogy gyakorlatilag az ügyvéd helyett minden adminisztrációs feladatot elvégezzen, illetve az ilyen feladatok sorrendjén az ügyvédet végigvigye. A rendkívül egyszerű rendszer és a folyamatos kamarai támogatás együttesen fogja biztosítani, hogy a rendszer bevezetése az ügyvédek számára okiratonként csak néhány percet vegyen igénybe. A javasolt rendszer alapoz a jogi hivatásrendek az okiratszerkesztés terén Magyarországon tapasztalható példaértékű profil-tisztaságára. A kötött létszámú közjegyzőség csak közokiratot, a nyílt létszámú ügyvédség csak magánokiratot állíthat elő. Ugyanakkor okiratszerkesztés során képviseletet, és ezáltal jogi tanácsadást kizárólag csak ügyvéd láthat el, a közjegyző csak „kioktat”.



7 / 167


Az új kamarai okiratbiztonsági rendszer tehát igyekszik minden feltételnek eleget tenni. Általa az ügyvédek új, megnövelt értékű okiratszerkesztési-okiratbiztonsági tevékenységet képesek végezni, jelentős mértékű többletdíj és többletadminisztráció bevezetése nélkül, állami feladatokat is kiváltva, a hagyományos ügyvédi alapértékek sérelme nélkül. A rendszerben készülő okirat egyszerre elektronikus, tanúsítvánnyal ellátott de megmarad papír alapon is, sőt készítője személyének azonosíthatósága is fokozott, az eddigieknél nagyságrendekkel magasabb okiratbiztonságot jelent a hatóságok és harmadik személyek részére. Ez a legmodernebb és a legmagasabb jogügyletbiztonságú okirati rendszerterv ma Európában.

1.2 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK CÉLJA Magyarországon évente több tízmillió magánokirat készül. A jogalanyok vagyoni viszonyait közvetlenül érintő jelentős ügytípusokban (biztosítéki ügyletek, bérletek, ügyféli jognyilatkozatokat tartalmazó periratok, végintézkedések), a jogalkotó nem ír elő sem ügyvéd- sem köz- vagy minősített magánokirati kényszert és nem is működik közre ügyvéd. A formai okiratbiztonságot biztosító szárazbélyegző csak az ingatlan-nyilvántartási eljárásokban felhasznált okiratoknál kötelező (kb. 900 ezer okirat/év) Az állampolgárok és, a gazdaság szereplői részéről viszont láthatóan növekszik az igény a fokozott biztonságú magánokiratok iránt. Várhatóan az ilyen iratok ereje, jelentősége a szabad bizonyításon alapuló jogvitás eljárásokban is megnövekszik. Az ügyvédek által jelenleg készített egyszerű okiratok többsége ezen igényeknek nem felel meg, mivel védelmi elemek híján, híján, nem zárja ki az okirat utólagos manipulálásának lehetőségét. lehetőségét Az állami oldal láthatóan egyre növekvő jogügylet-biztonsági elvárásokat támaszt az ügyfelek azonosítása antikorrupciós, pénzmosás elleni és más, jogügylet-biztonsági vonatkozásokban. A jogkereső közönség és az állami igazgatás elvárásai olyan megoldást igényelnek, amely az okiratszerkesztőkkel szemben támasztott közbizalomnak eleget tud tenni, és ezt az igényt először kiszolgálni kívánó jogi hivatásrend feladatainak növekedését eredményezi. Úgy látjuk, hogy ezt a feladatot – szabályozási, kulturális és bizalmi okokból – legjobb és az ügyfelek érdekét leginkább biztosító eséllyel az ügyvédség láthatja el, ha egyaránt képes lesz eleget tenni a növekvő ügyféloldali és állami elvárásoknak. Az Arhitel projekt keretében tervezett fejlesztés az ügyvédek által készített egyes iratok hitelességét biztosító új, korszerű, magas szintű védelmi elemekkel rendelkező eszköz és ehhez kapcsolódó informatikai rendszer bevezetését, valamit a fejlesztések működtetéséhez szükséges szervezeti háttér kialakítását célozza. A kezdeményezés részben válasz az EU különböző szervezeteiben az új európai közokirati direktíva (Authentic Act) kapcsán folyó vitákra. A tervezett fejlesztések legfontosabb célja az ügyvéd által nyújtott okiratszerkesztési jogi szolgáltatások biztonságának növelése, ennek keretében •

az ügyvédi közreműködéssel készülő egyes iratok biztonságának (jogszerűség, hitelesség, hamisíthatatlanság) növelése, az iratokkal kapcsolatos visszaélések számának visszaszorítása;

•

az ügyvéd jogosultságának kötelező, folyamatba épített ellenőrzésével a jogosulatlan iratkészítés visszaszorítása;

•

fentieken keresztül az ügyvédi közreműködéssel folyó jogügyletek általános biztonságának, az ügyfelek (hatóság) biztonságérzetének javítása;

•

és az ügyvédek közbizalmi szerepének erősítése.

A tervezett fejlesztések célja továbbá, hogy a jogbiztonságba, visszaforgatandó, tehát az ügyfelekhez visszajutó forrásokat biztosítson az alábbi ügyfélvédelmi célok és feladatok megvalósítása révén:



8 / 167


•

valódi ügyfélfedezet, biztosíték az ügyfelek esetleges kárigényeinek jobb kielégítésére;

•

a papír alapú és elektronikus ügyvédi okiratok biztonságosabb megőrzésének támogatása,

•

az ügyféltitkokat jobban megóvó ügyvédi adatbiztonság támogatása;

•

ügyvédek folyamatos továbbképzésének biztosítása;

•

az ügyvédek piaci helyzetének megerősítése, versenyképességük javítása;

•

a joghoz való társadalmi hozzáférés javítása (kirendelt védői és népügyvédi jogi segítségnyújtásban való esetleges közreműködés).

1.3 A TANULMÁNY CÉLJA A megvalósíthatósági elemzés e fejlesztések előkészítésének első lépése, melynek célja: •

a tervezett beruházás céljának, terjedelmének pontos meghatározása,

•

a lehetséges megvalósíthatósági alternatívák elemzése, és

•

a fejlesztés műszaki, gazdasági, környezeti szempontjait figyelembe véve a megvalósítási alternatívák közötti választáshoz kapcsolódó vezetői döntések megalapozása.

A megvalósíthatósági tanulmány dokumentum nem része a fejlesztés tervezési szakaszának, és nem várható el tőle, hogy az Arhitel működtetésére kialakítandó hatékony új ügyvédi kamarai szervezet („Ügynökség”) felépítését, működését, illetve a megvalósítandó rendszerrel szemben támasztott követelményeket vagy adatköröket teljes mélységben leírja. Ez a feladat a fejlesztési projekt keretében elvégzendő szervezetfejlesztéshez, illetve rendszerfejlesztéshez kapcsolódó részletes követelményspecifikációs szakaszban valósulhat meg.

1.4 A RENDSZER KIALAKÍTÁSÁNAK ALAPELVEI, A KAMARA ELVÁRÁSAI A megvalósíthatósági elemzés kereteit az alábbi alapelvek határozták meg: •

Kiemelt szempont az információ biztonság, különös tekintettel a személyes adatok és az ügyvédi tititok védelmére, védelmére az Arhitelben egyszer nyilvántartásba vett iratok meg megváltoztathatatlansága; változtathatatlansága

•

Ügyvédnek a bevezetés után ne keletkezzen többlet többlet költsége, költsége vagy többlet adófizetési kötelezettsége;

•

A kialakítandó megoldás biztosítson forrást a jogügylet biztonság magasabb szintjének eléréséhez, ezzel emelve az ügyfélbiztonság szintjét;

•

Biztosítsa az ügyvédségen kívüli hazai jogi szolgáltatók, valamint az EU-s jogi szolgáltatók irányába történő kiterjesztés lehetőségét;

•

A megnövelt jogügylet-biztonság széles körben elérhető és ellenőrizhető legyen az elektronikus ügyintézéssel nem rendelkező ügyfelek számára is, a papíralapú dokumentumokon elhelyezett biztonsági elem önmagában is emelje az iratbiztonság jelenlegi szintjét;

•

A rendszer, a rendszert működtető új kamarai szervezet, valamint a pénzügyi elszámolás az ügyvédek és az ügyvédi kamarák számára transzparens és átlátható működést biztosítson;

•

Minden biztonsági címkével ellátott iratnak a kialakítandó szabályozásnak megfelelő módon elektronikusan archiváltnak kell lennie;

1.5 AZ ARHITEL KIALAKÍTÁSÁVAL ELÉRHETŐ EREDMÉNYEK Az Arhitel rendszer kialakításával elérhető eredményeket az alábbi eszközök biztosítják.



9 / 167


I. A megnövelt jogügyletjogügylet-biztonsághoz kapcsolódó komplex szolgáltatások (direkt eszközök): az Ügynökség által az ügyvéden keresztül az ügyfélnek nyújtott szolgáltatások, amelynek célja az ügyvéd által nyújtott jogi szolgáltatás keretében elkészített iratokkal kapcsolatos biztonság növelése, az iratokkal kapcsolatos visszaélések kockázatának fizikai iratbiztonsági és informatikai eszközökkel történő csökkentése. A komplex szolgáltatás részei: •

az irat hamisítását jelentősen megnehezítő biztonsági címke és a címke biztonságos kiszállítása (logisztikai folyamat) a felhasználás helyére;

•

a biztonsági címkével ellátott irathoz kapcsolódó ügynökségi informatikai nyil nyilvántartás vezetése és ehhez széles körben elérhető ellenőrző lekérdezések biztosítása (Arhitel rendszer);

•

a biztonsági címkével ellátott irat elektronikus képének elektronikus aláírással és időbélyeggel (ügyvéd döntése alapján akár titkosítva) történő archiválása, tárolása és ezeknek szigorúan szabályozott kizárólag a jogosultak részéről történő el elérése. érése

indirekt II. A megnövelt jogügyletbiztonsághoz kapcsolódó szolgáltatások in direkt eszközei: a területi kamarák által az ügyvédeknek nyújtott olyan szolgáltatások, amelyek célja közvetetten az ügyvédek által nyújtott jogi szolgáltatásokhoz kapcsolódó jogügyletbiztonság növelése. Ezeknek az eszközöknek a forrását az Arhitel biztonsági címke díjából befolyt célhoz kötött pénzeszközök teremtik meg. Az ügyfél és jogügyletbiztonság indirekt eszközei az alábbiak: •

Emelt szintű ügyvédi felelősségbiztosítás és ügyfélvédelmi alap;

•

Ügyvédi továbbképzések, ügyvédjelölti oktatások;

•

Ügyvédi és kamarai irattározás támogatása.

1.6 A KIALAKÍTANI TERVEZETT MEGOLDÁS FELÉPÍTÉSE, ÚJSZERŰSÉGE A papíralapú iratok biztonságának növelését célzó fejlesztések nem érintik az összes ügyvédi közreműködéssel készülő iratot. Az iratbiztonság növelése azoknál az iratoknál fog megtörténni, amelyeknél: •

az irathoz erős ügyféli vagy hatósági bizalmi várakozás kapcsolódik

•

a visszaélés kockázatai nagyobbak, vagy továbbgyűrűzőek, illetve

•

a kapcsolódó tranzakciók értékénél fogva – a legnagyobb a jelentős károkozás kockázata.

A fentiek alapján a következő irattípusokat célszerű majd biztonsági címkével el ellátni: •

ügyvédi meghatalmazások; meghatalmazások

•

jelenleg is ügyvédi ellenjegyzést, szárazbélyegzőzést igénylő iratok o

cégeljárás (létesítő okirat és egyéb iratok)

o

ingatlan nyilvántartási eljárások iratai

•

nem kötelezően ellenjegyzett szerződések

•

bizonyos hatósági eljárások (pl. papír alapú irat átalakítását igénylő e-perek) érdemi iratai. iratai

Az érintett ügytípusba, irattípusba tartozó iratok a jogi szolgáltatás során jellemzően több példányban készülnek. Az irat biztonsági címkével ellátott példánya alapértelmezésben az ügyvédnél, irattárban marad. Amennyiben ez szükséges (pl. az ügyfél vagy hatóság ezt igényli), lehetőség van az eredeti irattal – a biztonsági címke sorszámán kívül – mindenben megegyező, biztonsági címkével ellátott másodlati példány kiállítására. Az érintett ügyek és irattípusok jövőben várható számát ügystatisztikai adatok és kiegészítő becslések felhasználásával állapítottuk meg, melynek alapján a biztonsági címkével ellátni javasolt eredeti iratok éves



10 / 167


darabszáma nagyságrendileg 4,5 millió db, db a címkével ellátandó iratok másodlati példányának száma nagynagyságrendileg ságrendileg 400 ezer db. db Az iratszám nagy részét (kb. 2,8 millió db-ot) az ügyvédi meghatalmazások teszik ki. A címkézendő iratok körét időről időre az ügyvédség szakmai csúcsszervei határoznák meg, a piacok és a hatóságok ésszerű igényeinek figyelembevételével, az ügyvédekre egységesen kötelező mó módon. A kialakított megoldás az érintett ügykörökben a papír alapú és az elektronikus dokumentumok biztonsági szintjét egyaránt növeli, az alábbi fő komponensek alkalmazásának eredményeként:

Az alkalmazott biztonsági címke: címke: A biztonsági címke a célul kitűzött megnövelt jogügylet-biztonság központi eleme. Ennek megfelelően legyártása, a szükséges mennyiség rendelkezésre állásának folyamatos biztosítása, a címkék időben történő megrendelése és az ügyvédekhez történő biztonságos kiszállítása, valamint a címkék pontos nyomon követése kritikus jelentőséggel bír. A biztonsági címke gyártójának kiválasztása, a gyártóval való szerződéskötés, a biztonsági címke megterveztetése és legyártatása az Ügynökség felelőssége. A biztonsági címkének vagy szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványnak célszerű lennie, vagy műszakilag ilyen képességekkel bírónak kell lennie. Ha a döntés az, hogy nem szigorú számadási kötelezettség alá eső nyomtatvány, akkor is a készletéről és felhasználásáról szigorú nyilvántartást szükséges vezetni (minden példányával minden időpillanatban el kell tudni számolni, a különböző szereplők közötti átadásátvételt dokumentálni kell, stb.). A jelenlegi rendszerhez képest a biztonsági címke újszerűsége a nehezebben nehezebben hamisítha hamisítható védelmi elemek és biz biztonságos címkekezelésben rejlik.

Biztonsági címkével ellátott ügyvédi iratok elektronikus nyilvántartása: nyilvántartása: Az ügyvéd által nyújtott jogi szolgáltatások nagy részénél iratok készülnek, ezek közül a fokozott iratbiztonságban érintett típusba tartozókat az ügyvédnek biztonsági címkével kell ellátni. Az ügyvéd az irat elkészítését és kinyomtatását követően a dokumentumot biztonsági címkével látja el, majd: •

az iratról annak digitalizált képét tartalmazó elektronikus másolatot másolatot készít az alábbiak szerint: o

az irat elektronikusan szerkesztett részéről PDF dokumentumot készít;

o

az irat csak papíron rendelkezésre álló részéről szkennelt másolatot készít;

•

az elektronikus másolatot minősített elektronikus aláírás és időbélyeg szolgáltatótól kapott elektroelektronikus aláírással és időbélyeggel látja el; el

•

az aláírt és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum(csomag)ot kiválasztott archiválási szolgáltatónál – szükség szerint titkosítva – archiválja; archiválja

•

az irat meghatározott jellemző adatait (irat egyedi azonosítója, típusa, kelte, ellenjegyzője aktivált címkék azonosítói, stb.) az Ügynökségnél vezetett Arhitel iratnyilvántartásába feltölti, feltölti azaz a biztonsági címkét aktiválja;

•

az irat jellemző adatainak (meta-adatainak) feltöltésével együtt az ügyvéd arról is nyilatkozik az Ügynökség nyilvántartásában, hogy az ügytípustól függő kötelező ellenőrzéseket (ügyfelek JÜB és pénzmosással kapcsolatos ellenőrzése, tulajdoni lap ellenőrzése megtörtént, stb.) és a minősített archiválást elvégezte. elvégezte



11 / 167


Az irat-nyilvántartási feladatokat és lekérdezéseket támogató Arhitel rendszer: •

Megfelel a Magyarországon és külföldön is széles körben elfogadott nemzetközi informatikai szabványoknak, annak érdekében, hogy a rendszer hasonló, szabványos magyarországi vagy külföldi (bírósági és más hatósági) rendszerekhez való kapcsolódása és földrajzi kiterjeszthetősége biztosított legyen.

•

Fokozott biztonságú informatikai biztonsági megoldások használatával védi az Ügynökség által vezetett nyilvántartásban a személyes adatok, továbbá az ügyvédi titok körébe tartozó adatokat.

•

Magyarországon kívül is használható, és például az Európai Igazságügyi Portálhoz (e-Justice Portal) a jövőben hozzáigazítható, ennek megfelelően: o

egyrészt a megvalósíthatósági elemzés olyan architektúrára és informatikai eszközökre tesz javaslatot, amelyek koncepcionálisan alkalmasak arra, hogy megfelelően méretezett informatikai háttér esetén más uniós országokban felmerülő hasonló igényeket is kiszolgáljanak;

o

másrészt a javasolt megoldások nemzetközileg elfogadott szabványokra épülnek, és a jelenleg előrelátható informatikai ismeretek és trendek mellett jövőbemutató, korszerű megoldásoknak minősülnek.

Az Ügynökség nyilvántartásába iratot csak olyan személy tölthet fel, aki a feltöltés időpontjában a területi kamara nyilvántartása szerint érvényes ügyvédi jogosultsággal rendelkezik (ennek ellenőrzése a rendszerbe való bejelentkezés (authentikáció) során és az irat feltöltésekor is megtörténik). A jelenlegi rendszerhez képest újszerűsége az egységes és biztonságos nyilvántartás létrehozásában és az általa biztosított folyamatba épített ellenőrzések általi rendszerszintű biztonság növelésében rejlik.

Elektronikus dokumentumarchívum: Az irat elektronikus archiválása a működési modelltől függően többféleképpen történhet: •

közvetlenül külső minősített elektronikus archiválási szolgáltatónál (decentralizált modell);

•

az Ügynökségen keresztül (Arhitel rendszeren keresztül) külső archiválási szolgáltatónál (központi külső archiválási modell / vegyes modell);

•

az Ügynökség saját tárolási / archiválási szolgáltatásával (vegyes archiválási modell).

A jelenlegi rendszerhez képest újszerűsége az egységes és biztonságos elektronikus archívum létrehozásában és annak biztonságos elérhetőségében rejlik.

Alkalmazható Alkalmazható működési modellek modellek: ek: A fent bemutatott rendszerkomponensek is többféle Ügynökségi működési modell mentén szervezhetők. A működési modellek eltérései jellemzően az elektronikus archívum központosítottságának szintjében és feltételeiben, a rendszer és az Ügynökség működtetési feladataiban és a fentiek alapján a beruházási és üzemeltetési költségek ezáltal a megtérülés idejében jelentkeznek. A projektötlet megfogalmazásakor meghatámeghatámegvalósíthatóórozott lehetséges működési modellekre tekintettel a következő három működési alternatíva megvalósíthat sági elemzésé elemzéséről született született döntés: döntés 1. Decentralizált archiválási modell: minősített archiválás az ügyvéd által szabadon választott külső archiarchiválási szolgáltatónál történhet. Ebben az esetben az elektronikus archiválás teljes egészében elkülönül az Arhitel központi nyilvántartástól. Az ügyvédi titok őrzése így egészében az ügyvéden és az általa választott szolgáltatón múlik.



12 / 167


2. Központi külső archiválási modell: minősített archiválás egy központilag (Ügynök (Ügynökség / kamarák kamarák által) kiválasztott külső minősített archiválási szolgáltatónál történhet. 3. Vegyes archiválási modell: tárolási / archiválási szolgáltatás igénybevétele az Ügynökség által működtetett archiválási szolgáltatónál vagy minősített archiválás az ügyvéd által választott külső minősített archiválási szolgáltatónál történhet. A fenti működési modellek jellemzőit az alábbi táblázat foglalja össze. Jellemzők / Modell

Decentralizált modell

Központi külső modell

Vegyes modell

Archiválás szolgáltató

Külső

Külső

Kamarai saját tárolási/archiválási szolgáltatás, illetve külső

Archiválás típusa

Minősített

Minősített

Kamarai: tárolási / archiválási Külső: minősített

Archiválás szolgáltató választása

Ügyvéd választ

Ügynökség választ (egy szolgáltatót)

Ügyvéd választ (Ügynökségtől / külső szolgáltatótól)

Elektronikus-aláírás és időbélyeg szolgáltató választása

Ügyvéd választ


Ügyvéd választ

Szerződő felek (archiválás, elektronikus aláírás, időbélyeg)

Ügyvéd - Szolgáltató

Ügynökség - Szolgáltató (Ügynökség - Ügyvéd)


Szolgáltatók előzetes kiválasztása

Nincs

Ügynökség választ (egyet)

Ügynökség választ (többet)

Archiválás központosítottsága

Közvetlenül az archiválási szolgáltatóhoz (az Ügynökségi informatikai rendszertől függetlenül)

Központi csatornán, az Ügynökségi rendszeren keresztül

Központi csatornán, az Ügynökségi rendszeren keresztül az archiválási szolgáltatóhoz vagy az Ügynökség által működtetett tároláshoz / archiváláshoz

1. táblázat – Megvalósíthatósági elemzés során vizsgált működési modellek

1.7 ALTERNATÍV LEHETŐSÉGEK A CÉL MEGVALÓSÍTÁSÁRA A fent ismertetett működési modellek helyett elvi lehetőség egy tisztán elektroni elektronikus védelmi elemekre épülő megoldás is, is azonban ennél a – hazai gyakorlatban még nagy jelentőséggel bíró és széles körben alkalmazott – papír alapú iratok biztonsága alacsonyabb szintű, ezáltal – noha a megoldás némileg kevesebb humán erőforrás ráfordítást igényelne az Ügynökség részéről – ennek jelenlegi bevezetése rendszerszinten alacsonyabb biztonsági szintet eredményezne. •

Egy megfelelő védelemmel ellátott biztonsági címke védelmi elemei önmagukban garantálják a címke hamisíthatatlanságát és irattól való elválaszthatatlanságát. Egy szárazbélyegzett irat, illetve egy egyszerű nyomtatott azonosító, iratszám vagy sorszám vizuális megtévesztésre alkalmas módon



13 / 167


könnyen hamisítható, reprodukálható, ezért a papír alapú iratbiztonságot alacsonyabb szinten tudja csak garantálni. •

Egy nem biztonsági címkézett irat esetében az iratbiztonság és hamisítás elleni védelem csak úgy növelhető, ha az irat tartalmának – az irat jellemző adatain, tartalmi lenyomatán és szkennelt képén keresztül történő – ellenőrzés egy hiteles elektronikus nyilvántartáshoz való széleskörű hozzáféréssel biztosított. Ez azon túl, hogy személyesadat-kezelési, ügyvédititok-kezelési aggályokat és problémákat vet fel, egy elektronikus szolgáltatáshoz való széleskörű hozzáférést feltételez. Az elektronikus szolgáltatásokhoz való széleskörű hozzáférés azonban – az ügyfelek körében ma még jellemző digitális írástudatlanság magas és az elektronikus nyilvántartásokhoz történő hozzáférés alacsony szintje miatt – egyelőre nem realitás.

Amíg az elektronikus ügyintézés teljes folyamata meg nem teremthető, (pl a cégeljárással kapcsolatos ügyekhez hasonló módon és szabályozási háttérrel) addig a papír alapú iratok védelmével is érdemben foglalkozni szükséges. Hosszú távú fejlesztési koncepció részeként a címke alkalmazása esetleg elhagyható, ha az ügyfelek elektronikus nyilvántartásokhoz történő hozzáférés lényegesen szélesebb körű lesz.

1.8 AZ OPERATÍV TOVÁBBLÉPÉSHEZ SZÜKSÉGES TEENDŐK, DÖNTÉSI PONTOK Az Arhitel megvalósításának megkezdéséhez az alábbi legfontosabb döntéseket kell meghozni: Díjak és költségek tekintetében: •

Ügynökségi saját, illetve külső szolgáltatóktól igénybevett szolgáltatások köre: köre A tanulmány összefoglalja a szükséges feladatokat és a saját erőforrással végezhető feladatok becsült erőforrásigényét (4.8 Az Ügynökség szervezeti működésének felső szintű modellje fejezet). A döntés szorosan összefügg az informatikai rendszer működtetésének lehetséges formáival és kompetencia igényével, továbbá az infrastruktúra létrehozás és elhelyezés módján keresztül a beruházás és fenntartás költségeivel (4.9 Informatikai megvalósítás fejezet).

•

Induló beruházás költségeinek biztosítása hogyan történik: A beruházás és fenntartás költségbecslést az elemzés tartalmazza (5 Bevételek és működési költségek elemzése). A döntéshez szorosan kapcsolódik a kialakítandó Ügynökség szervezeti formája is, az ezzel kapcsolatos vizsgálat is része a tanulmánynak (4.6 Az Ügynökség szervezeti formája).

•

A komplex jogügyletjogügylet-biztonsági szolgáltatás díjának díjának meghatározása: Az emelt szintű jogügyletbiztonság megteremtéséhez szükséges forrásigénnyel összhangban meg kell határozni az ügyfelek és valamennyi szereplő számára elfogadható mértékű díjat. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok az 5 Bevételek és működési költségek elemzése fejezet és a megvalósíthatósági tanulmányhoz mellékelt MS Excel formátumban elkészített bevételi és költségelemzés alapján végezhetők el.

A biztonsági címke tekintetében: •

A biztonsági címke beszerzésének módja, lehetséges szállítók köre: A tanulmány tartalmazza a címke fizikai biztonságát megfelelő módon ellátni képes védelmi elemek rendszerét és a működtethetőségi és ellenőrizhetőségi szempontokra tett javaslatainkat. Ezek alapján eldöntendő a lehetséges szállítók köre (hazai/külföldi), ami alapján ismertté válnak a kapcsolódó szolgáltatások lehetséges formái.

•

Beszerzés ütemezése: Beszerzési kérdés, hogy a biztonsági címkék legyártása során mekkora időszakra elégséges készletet célszerű és költséghatékony egyben legyártani és sorszámmal ellátni figyelemmel annak biztonságos tárolási és szállítási költségeire is. Ennek részletes elemezhetőségéhez a beszerzési specifikációban információt és ár alternatívákat javaslunk kérni a lehetséges szállítóktól.


•


14 / 167


Kiszállítás rendjének meghatározása: A lehetséges szállítói kör alapján (hazai/külföldi) és a készletezéssel kapcsolatos információk ismeretében véglegesítendő, hogy a címke logisztika milyen mértékben hárul az Ügynökségre, egy központosított megrendelési modell mellett biztosítható-e a gyártótól az ügyvéd részére történő közvetlen kiszállítás. (A biztonsági címkével kapcsolatos elemzést a 4.10 Biztonsági címkével kapcsolatos alternatívák fejezet tartalmazza.)

A kialakítandó informatikai rendszerelemek tekintetében: •

Alkalmazandó működési modell kiválasztása a lehetséges alternatívák közül. A kiválasztott modell alapján át kell tekinteni az abban a modellben felmerülő költségelemeket és az alapján a bevételi és költségmodell, valamint az ehhez kapcsolódó pénzügy és megtérülés számítások véglegesíthetőek. A költségmodell fejezetben szereplő táblázatok jelenleg nem tartalmaznak minden felsorolt költségelemhez becsült költséget, mivel egyes tételek opcionálisak ugyan, de részletesebb tervezést igényelnek. Ezen költségtételek körét az 5. – Bevételek és működési költségek elemzése fejezet tartalmazza.

•

Vegyes archiválási modell alkalmazása esetén szükséges a kamara saját tárolási / archiválási szolgáltatási szintjének véglegesítése. Részletes jogi és szabályozhatósági vizsgálatát tartjuk szükségesnek az archiválás szolgáltató(k) kiválasztás GVH által is elfogadható módjának.

A szervezeti, számviteli és adójogi kérdések tekintetében: •

Ügynökség szervezeti formájának, irányítási és ellenőrzési modelljének eldöntése, melynek elemzését a tanulmány tartalmazza. A vizsgált szervezeti formák közül az Ügynökség gazdasági társaságként (Kft-ként) történő létrehozása felel meg leginkább a kamara és a szabályozási környezet elvárásainak, ezért a szakmai egyeztetések lefolytatása alapján a tanulmány erre teszt javaslatot (4.6 Az Ügynökség szervezeti formája fejezet).

•

Alkalmazandó szervezeti modellel összhangban álló számviteli és adójogi kérdések véglegesítése, szükség esetén feltételes adómegállapítási eljárás lefolytatása. A kialakítandó modell részletes számviteli, adójogi elemzését a tanulmány tartalmazza (4.7 Számviteli és adójogi elemzés fejezet).

Döntés az Arhitel megvalósításról: megvalósításról: A fenti részletek alapján a továbblépéshez döntés szükséges az Arhitel megvalósításáról, a végrehajtás részfeladatai és azok ütemezéséről, a rendelkezésre álló forrásokról és a megvalósítás felelősségeiről. A megvalósíthatósági tanulmányban feltárt komplexitású (szabályozási, biztonságtechnikai, informatikai) projekt megvalósításának megfelelő projektszervezete és szakmai támogatásának biztosítása kritikus siker tényezője a beruházás sikeres megvalósításának. Legfontosabb szabályozási szabályozási feladatok az Arhitel bevezethetőségéhez: bevezethetőségéhez: •

Arhitel kötelező használatának elrendelése, biztonsági címkével ellátandó iratok körének szabályozása;

•

Kötelező archiválás elrendelése a biztonsági címkével ellátott iratoknál;

•

Egységes (országos szintű) Arhitel és authentikációs nyilvántartás használatát biztosító szabályozási környezet és működési folyamatok megteremtése;

•

Elfogadható archiválás szolgáltatók kiválasztása;

•

Adatszolgáltatási megkeresések teljesíthetősége, az adatszolgáltatás rendje az Arhitelből;

•

JÜB lekérdezések rendje;

•

Az Arhitel használatához és a címkék tárolásához, felhasználásához szükséges minimum eszközrendszer meghatározása;

•

Jogügylet-biztonsági szolgáltatások köre, bevétel felhasználásának rendje;

•

Ügynökség létrehozása, szervezeti működésének szabályozása



15 / 167


•

Papír alapú biztonsági címkével ellátott iratpéldány és elektronikus nyilvántartás eltérése esetén alkalmazandó eljárások

•

Kamarai és Ügynökségi ellenőrzések rendje, mulasztások kezelése;

•

Személyes (ügyvéd, ügyfél) adatok kezelésével kapcsolatos szabályozások;

1.9 BEVONANDÓ ÉRDEKELTEK, KOMMUNIKÁCIÓS IGÉNY A kialakítandó Arhitel rendszer jelentős fejlesztést eredményez a jelenlegi ügyvédi iratok biztonsági szintjében és egyben jelentős változásokat jelent az iratkezelés és iratbiztonság jelenlegi gyakorlatában. Ezek a jelentős változások megkövetelik a változás folyamatos, lépcsőzetesen egymásra épülő és valamennyi érintettre kiterjedő testreszabott és proaktív kommunikációját, oktatását. A bevezetendő rendszer által érintettek közül a legtöbb és legjelentősebb változást az ügyvédek fogják érzékelni. A különböző régiókban működő szolgáltatók eltérő piaci helyzetére tekintettel eltérő módon fogják értékelni és megítélni a kialakítandó Arhitel rendszert. Ennek megfelelően ebből a körből szükséges a legtöbb támogatót megnyerni és ennek a körnek szükséges már a projekt korai fázisában testreszabott információs fórumokat teremteni. Megnyerésük a projekt sikerének alapfeltétele és egyik legkritikusabb sikertényezője. A változások részleteiben kevésbé érintettek, azonban számosságuk tekintetében messze a legnagyobb érintetti kört az ügyfelek jelentik. Motiváltságuk és informáltságuk tekintetében a legkevésbé homogén célcsoport, ezért a megfelelő kommunikáció kialakítása a projekt megvalósíthatóságának, a kialakítandó Arhitel rendszer elfogadásának elengedhetetlen feltétele. A fenti körön túl azon politikusok, szakmai szervezetek képviselői, jelenlegi szolgáltatók és társszervezetek (MOKK, külföldi szervezetek) felé történő kommunikációt és támogatást tervezni szükséges, akik akár szabályozás, akár megvalósítás, akár működtetési szempontból a kialakítandó rendszer elfogadását, vagy elutasítását véleményükkel, ráhatásukkal érdemben befolyásolhatják.

1.10BERUHÁZÁSI ÉS FENNTARTÁSI RÁFORDÍTÁSOK Tekintettel arra, hogy a fentiekben kivonatolt kamarai döntéseket igénylő kérdések jelentős hatással vannak a kialakítandó rendszer egy-egy elemének költségére, a megvalósíthatósági elemzés ezen a ponton még nem tudja meghatározni a megoldás pontos várható összköltségét. Ennek megfelelően, a tanulmány a bevételek, költségek és megtérülés elemzését a jelenlegi információk alapján becsülhető bevételi és költségtételek figyelembevételével tartalmazza (5 Bevételek és működési költségek elemzése fejezet és MS Excel bevételi- és költségelemzés, valamint Költségstruktúra melléklet). A megvalósíthatósági elemzés mellékleteként átadunk egy MS Excelben elkészített elemzőtáblázatot is. A táblázat automatikus számításai a költségekkel és bevételekkel kapcsolatos becslések módosításával további elemzések elvégzésére, így a jelenleg még nyitott kérdések hatásainak költség, bevétel és megtérülés szempontú elemzésére is lehetőséget biztosítanak.


Költségelem


Decentralizált modell Alsó becslés Felső becslés

Beruházási / Éves költség Központi külső modell Alsó becs becslés Felső becslés

Vegyes modell Alsó becs becslés Felső becslés

175 773 750

430 630 000

175 773 750

430 630 000

179 133 750

608 430 000

161 573 750

409 130 000

161 573 750

409 130 000

164 933 750

586 930 000

3 200 000

3 500 000

3 200 000

3 500 000

3 200 000

3 500 000

11 000 000 360 033 333 360 033 333

18 000 000 417 200 000 417 200 000

11 000 000 1 591 233 333 360 033 333

18 000 000 1 648 400 000 417 200 000

11 000 000 1 008 033 333 360 033 333

18 000 000 1 065 200 000 417 200 000

0. év

51 433 333

59 600 000

51 433 333

59 600 000

51 433 333

59 600 000

1. évtől 1. évtől 1. évtől

308 600 000

357 600 000

308 600 000

357 600 000

308 600 000

357 600 000

0

0

583 200 000

583 200 000

583 200 000

583 200 000

0

0

648 000 000

648 000 000

64 800 000

64 800 000

FelmerüFelmerülés ideje

Beruházási típusú költségek Informatikai beruházás költsége (kliensoldali eszközök és szerverterem nélkül) Ügynökségi szervezet felállításához kapcsolódó költségek Egyéb beruházáshoz kapcsolódó költségek Közvetlen költségek Biztonsági címke beszerzése Induló kontingens beszerzése Folyamatos beszerzések Elektronikus aláírás és időbélyeg beszerzése Elektronikus archiválás beszerzése Közvetett költségek

Beruházások értékcsökkenése

Informatikai infrastruktúra fenntartási, üzemeltetési költségei (külső szolgáltatók igénybe vétele) Személyi jellegű ráfordítások (ügynökségi munkatársak bére, járulékai) Irodabérlet (Ügynökség)

16 / 167


120 625 338

219 127 900

120 625 338

219 127 900

121 734 138

58 005 338

142 107 900

58 005 338

142 107 900

59 114 138

200 781 900

1. évtől

6 400 000

20 800 000

6 400 000

20 800 000

6 400 000

20 800 000

1. évtől

23 220 000

23 220 000

23 220 000

23 220 000

23 220 000

23 220 000

12 000 000

12 000 000

12 000 000

12 000 000


12 000 000

Feltételezve, hogy egy szállításnyi mennyiséget az Ügynökség előre finanszíroz.

277 801 900

1. évtől

1. évtől

Megjegyzés Megjegyzés

12 000 000

Az értékcsökkenés csak azokban az években merül fel költségként, amelyekben az értékcsökkentett eszközök könyv szerinti értéke nem 0.

Csak abban az esetben merül fel, ha a kamaráknak nincs erre a célra rendelkezésre bocsátható irodájuk.

Költségelem



Decentralizált modell Alsó becslés Felső becslés

17 / 167


Beruházási / Éves költség Központi külső modell Alsó becs becslés Felső becslés

Vegyes modell Alsó becs becslés Felső becslés

Könyvelési és bérszámfejtési díj (Ügynökség)

1. évtől

15 000 000

15 000 000

15 000 000

15 000 000

15 000 000

15 000 000

Könyvvizsgálati díj (Ügynökség)

1. évtől

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

Költségelem


Decentralizált modell Alsó becslés Felső becs becslés

Beruházási / Éves költség Központi külső modell Alsó becs Felső becs becslés becslés

Vegyes Vegyes modell Alsó becs Felső becs becslés becslés

Megjegyzés Megjegyzés

Megjegyzés

Adófizetési kötelezettségek Áfa

Beruházások áfa-ja

0. év

15 819 638

38 756 700

15 819 638

38 756 700

16 122 038

Induló biztonsági címke kontingens áfa-ja

0. év

13 887 000

16 092 000

13 887 000

16 092 000

13 887 000

1. évtől

867 067 200

849 949 200

867 067 200

849 949 200

1 024 531 200

Helyi iparűzési adó

1. évtől

69 227 200

68 247 200

69 227 200

68 247 200

80 891 200

Társasági adó

1. évtől

536 572 418

508 733 131

536 572 418

508 733 131

644 953 586

Komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatásból származó áfa-fizetési kötelezettség


Feltételezve, hogy az Ügynökség negyedéves áfa-fizető lesz, és hogy a beruházási 54 758 700 költségek a 0. év utolsó 3 negyedévében egyenletesen fognak felmerülni. Az induláshoz megvásárolt biztonsági címkemennyiség áfa-ját az Ügynökség a 0. év16 092 000 ben kénytelen finanszírozni (ennek visszaigénylése csak az 1. év első negyedévében lehetséges). (1.000 Ft-os szolgáltatási árra 1 007 413 200 vonatkozó értékek) 1. évre vonatkozó érték, a későbbi években a költségek 79 911 200 változásával együtt változik (1.000 Ft-os szolgáltatási árra vonatkozó értékek) 1. évre vonatkozó érték, a 606 176 911 későbbi években a költségek

Költségelem



Decentralizált modell Alsó becslés Felső becs becslés

18 / 167


Beruházási / Éves költség Központi külső modell Alsó becs becslés Felső becs becslés

Vegyes Vegyes modell Alsó becs becslés Felső becs becslés

Megjegyzés

Adófizetési kötelezettségek változásával együtt változik (1.000 Ft-os szolgáltatási árra vonatkozó értékek)



19 / 167


1.11 VESZÉLYEK, KOCKÁZATOK A kialakított modell megfelelő működése szempontjából biztonsági rést potenciális kockázatot jelent, ha: ha: •

az ügyvéd / kamara / Ügynökség / gyártó nem megfelelő biztonsági követelmények között tárolja a biztonsági címkéket, mert ekkor a biztonsági címke által nyújtott iratbiztonsági szint jelentősen csökken;

•

az ügyvéd nem aktiválja a biztonsági címkét a dokumentum ellenjegyzésekor, mert ebben az esetben a papíralapú és az elektronikus nyilvántartás inkonzisztenssé válik (időlegesen) ezzel rontva a rendszer egészének hatásfokát;

•

nem kerül tárolásra az iratkép is legkésőbb a címke aktiválásával egyidejűleg, mert ekkor az Arhitel egyik alapelve – mely szerint a matricázott iratnak elektronikus archívumban is tárolva kell lenni – sérül;

•

IT rendszer nem elérhető a biztonsági címke felhasználás időpontjában és emiatt a felhasználás és az aktiválás időben elválik egymástól;

•

az elveszett biztonsági címkék érvénytelenítésére szolgáló folyamat elhúzódik, mert ekkor a fizikai iratbiztonságot jelentő matricával visszaélés történhet;

•

a felhasználók a felhasználás alkalmával nem ellenőrzik a nyilvántartás adattartalmát csak a matrica fizikai meglétére támaszkodnak, mert ekkor esetlegesen érvénytelenített matricákkal ellátott papíralapú iratot a fogadó hitelesként fogad el;

•

a projekt megvalósításával együttjáró többlet adminisztráció, technikai ügyintézés, időráfordítás mértéke az egyes ügyvédeknél nem áll összhangban a rendszer által nyújtott plusz biztonsággal; a projekt megvalósításával együttjáró jelentős többlet adminisztráció, technikai ügyintézés, időráfordítás mértéke az ügyvédi kamaráknál nem áll összhangban a rendszer által nyújtott plusz biztonsággal; a centralizált modellek alkalmazásával az ügyvédi tevékenység eddiginél sokkal szélesebb körű állami átvilágításának lehetőségéhez vezető első lépcső kiépítése, ami egy fokozottabb állami felügyeleti háló kiépítésére adhat egy következő lépésben lehetőséget

• •

Az Arhitel rendszer bevezetésével kapcsolatban felmerülő legfontosabb kockázat, hogy integrált kliens hiányában az ügyvédeknek különböző alkalmazásokat kell használniuk az Arhitel rendszerbe történő adatrögzítéshez, a különböző ellenőrzésekhez (JÜB, TAKARNET), irodai iratkezeléshez, illetve decentralizált modell esetén az archiválás elvégzéséhez is. A nehézkes használat miatt magasabb szintű ellenérellenérzés alakulhat ki a rendszerrel szemben. szemben.

1.12 TOVÁBBFEJLESZTÉS IRÁNYAI, KITERJESZTHETŐSÉG LEHETŐSÉGE Az Arhitel rendszer továbbfejlesztésének, hazai és nemzetközi kiterjesztésének lehetőségei az alábbiak: Egységes országos ügyvédi portál kialakítása: A központi infrastruktúra és az annak részeként létrejövő egységes megjelenítési, adminisztrációs, authentikációs és archiválási megoldások lehetőséget teremtenek további szolgáltatások (elektronikus eljárások, panaszkezelés, teljeskörű JÜB lekérdezések, letétkezelés, joganyag, jogtár hozzáférések, e-learning, ügyvédi információs felületek stb), – Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett informatikai támogatáshoz hasonló – egységes kialakítására az ügyvédség részére. Egységes letéti nyilvántartás beillesztése: Az egységes letéti nyilvántartás kialakítása számos, az Arhitelben alkalmazandóhoz nagyon hasonló, vagy azzal megegyező funkcionalitást és infrastruktúrát igényel. Az Arhitel tervezett infrastruktúrája alkalmas az egységes letéti nyilvántartás kialakításának alapjaként szolgálni, így



20 / 167


költséghatékonyabb módon párhuzamos infrastruktúra és rendszerfejlesztés nélkül teremt lehetőséget a letéti nyilvántartás létrehozására. Tisztán elektronikus iratbiztonság megteremtése: Az elektronikus szolgáltatások szélesebb körű elérhetőségével és a papír alapú ügyintézés elektronikus ügyintézéssel szembeni visszaszorulásával és a biztonsági címke által reprezentált – de jelentős részben már az elektronikus nyilvántartásokon alapuló – biztonság napi gyakorlatba való beépülésével megvizsgálható a biztonsági címke (és annak kezelésével kapcsolatos logisztikai tevékenységek) kiváltása tisztán az elektronikus biztonsági megoldásokra alapozott megoldásokkal. Nemzetközi bevezetés, u.n. rollroll-out lehetősége: A hazai gyakorlat megteremtésével akár a rendszer rolloutja, akár külföldi kamarák számára nyújtott szolgáltatások létrehozása reális továbblépési irány.



21 / 167


2. BEVEZETÉS 2.1 ELŐZMÉNYEK A Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) az ügyvédek közreműködésével készülő okiratok és az ügyvédek közreműködésével zajló jogügyletek biztonságának növelését, és ezzel együtt az ügyvédi szakma közbizalmi szerepének erősítését célzó projekt (Arhitel projekt) indítását fontolgatja. Annak előkészítését a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK vagy Kamara) vállalta fel. Az Arhitel projekt keretében tervezett fejlesztés az ügyvédek által készített iratok hitelességét biztosító szárazbélyegző helyett új, korszerűbb, kibővített védelmi elemeket eszköz, valamint egy ehhez kapcsolódó informatikai rendszer bevezetését célozza. A kezdeményezés proaktív válasz az EU különböző szervezeteiben az Authentic Act kapcsán folyó vitákra is. A projekt céljait több nemzetközi fórumon ismertette már a Budapesti Ügyvédi Kamara. A projekt előkészítése jelenleg a megvalósíthatóság elemzésénél tart. A megvalósíthatóság elemzésére a BÜK pályázati úton az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó ZRt-t választotta ki.

2.2 IRATBIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK A jogi ügyekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos tisztességtelen gyakorlat és közbizalom elleni bűncselekmények egyre inkább tömegesnek tekinthetők Magyarországon. Nagy mennyiségben és értékben fordulnak elő közokirat- és magánokirat-hamisítási esetek, okiratokkal kapcsolatos egyéb visszaélések, terjednek a hozzá nem értők által végzett zugírászat, zugtanácsadás és egyéb az ügyfelek jogbiztonságát és érdekeit veszélyeztető szolgáltatási gyakorlatok. A tervezett fejlesztések célja ezeknek a visszaéléseknek a visszaszorítása, és ezzel a közbizalom, azaz a társadalom tagjainak az okirati szabályszerűségbe, az okirati tények valóságába, a magánokiratok valódiságába vetett hite erősödjön és egyben javuljon a jogkövetők és az ország gazdasági versenyképessége.. A projekt keretében tervezett fejlesztéseket az ügyvédek közreműködésével nyújtott szolgáltatásoknál jelentkező alábbi problémák indokolják: •

Okiratokkal kapcsolatos visszaélések (hamisítások): Büntető Törvénykönyvben a közrend elleni, azon belül a közbizalom elleni bűncselekmények körében az okiratokkal kapcsolatos bűncselekmények három bűncselekmény-kategóriába sorolhatók: o

a közokirat-hamisítás,

o

a magánokirat-hamisítás és

o

a visszaélés okirattal elnevezésű cselekmények.

A közrend elleni bűncselekmények sajátossága, hogy többségükben a polgári jogi, gazdasági jogi területeken általában nem meghatározott személyek jogait sértik vagy veszélyeztetik, a hatások a személyek kisebb - nagyobb csoportjait érintik. A hamisított okirat hamisságát igen nehéz laikusként felismerni, így sokszor csak az okirat felhasználásakor, vagy egy jogvitában derül ki hamisítás. Még rombolóbb, amikor az okirat hamissága nem bizonyítható, de az érintettek tudják, hogy saját maguk, vagy ellenfelük hamis, hamisított okirattal manipulálva érte el célját. A magánokirat hamisítás tipikusan eszköz cselekmény, jellemzően csalásokhoz, gazdasági bűncselekményekhez kapcsolódik. Közbizalom elleni bűncselekményként a közbizalom gyengülését okozzák, ezzel a társadalom



22 / 167


tagjainak az okirati szabályszerűségbe, az okirati tények valóságába, a magánokiratok valódiságába és a közbizalmi szereplők megbízhatóságába vetett hite rendül meg. A rendelkezésre álló adatok azt jelzik, hogy e bűncselekményi kategóriában1 az ismertté vált bűncselekmények számát tekintve jelentős az okirat-hamisítási esetek száma. A felderített magánokirat-hamisítások száma 1989-ben mért 3767 képest 2007-re 17.214-re (457%), a közokirat hamisítás 1532-ről 16.019-re (1046%) és az okirattal történő visszaélés 2367-ről 21.802-re (921%) emelkedett2. 2010-ben a magánokirat hamisítások 13 561 db volt, ami az összes regisztrált bűncselekmény 3 %-a. A tervezett fejlesztések szempontjából a hamis, hamisított, vagy valótlan tartalmú magánokiratok bírnak jelentőséggel. •

Zugírászat: A jogbiztonságot és az ügyfelek érdekeit súlyosan sértő gazdasági gyakorlat a zugírászat és zugtanácsadás. Zugírászatot az követ el, aki anélkül, hogy gyakorló ügyvéd lenne, bíróságok vagy hatóságok előtt ügyfelek képviseletét, illetve okiratok szerkesztését és a jogi tanácsadást üzletszerűen folytatja. A zugírászat keretében készülő iratok esetében értelemszerűen nem garantálható a szakszerűség, jogszerűség, és mivel az irat nem jogszerű körülmények között készült, az elkészült irathoz tartozó joghatás sem biztos. Ezen kívül megzavarja, torzítja a szolgáltatók közötti versenyt a jogi szolgáltatásoknak kijelölt (ügyvédi) versenypiacon.

•

Kárértéknél alacsonyabb felelősségbiztosítás: Közvetetten iratbiztonsági probléma, hogy az ügyvédi felelősségbiztosítás összege nem mindig éri el az okozott kár értékét, így egy esetlegesen ügyvéd gondatlansága által okozott káresetkor a kár értéke az ügyfélnek teljes körűen nem téríthető meg. Ha pedig igen, akkor az ügyvédek korlátlan felelőssége folytán az ügyvéd teljes magánvagyona enyészhet el. Az iratbiztonságot növelné, ha a felelősségbiztosítás összege a jogi szolgáltatások ügyértékével összhangba kerülne, ez azonban a felelősségbiztosítási díjak – az ügyvédek bizonyos része által – már nem finanszírozható emelését vonná maga után.

2.3 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK CÉLJA A fenti problémák megoldásával összhangban a tervezett fejlesztések legfontosabb célja az ügyvéd által nyújtott jogi szolgáltatások biztonságának fokozása, ennek keretében •

az ügyvédi közreműködéssel készülő egyes iratok biztonságának (jogszerűség, hitelesség, hamisíthatatlanság) növelése, az iratokkal kapcsolatos visszaélések számának visszaszorítása;

•

az ügyvéd jogosultságának kötelező, folyamatba épített ellenőrzésével a jogosulatlan iratkészítés visszaszorítása;

•

fentieken keresztül az ügyvédi közreműködéssel folyó jogügyletek általános biztonságának, az ügyfelek (hatóság) biztonságérzetének javítása;

1 A magánokirat-hamisítások lehetnek gépjármű adásvételi szerződésekkel, orvosi igazolásokkal, receptekkel, horgászjegyekkel, utazási bérlettel, horgászengedéllyel, fiktív szerződésekkel kapcsolatosak, a belső arányra statisztikai adatgyűjtés azonban nem folyik. 2

Dr. Kacziba Antal: A magyarországi összbűnözés alakulása a XX-XXI. század fordulóján (1988-2007) 1. számú előtanulmány az átfogó rendészeti stratégia társadalmi vitájához Budapest, 2008.


•


23 / 167


és előbbi célok teljesülésével az ügyvédek közbizalmi szerepének erősítése.

A tervezett fejlesztések, és az ezek megvalósulásával biztosított források a következő pontok szerinti további ügyfélvédelmi célokat is támogatják: •

valódi ügyfélfedezet, biztosíték az ügyfelek esetleges kárigényeinek jobb kielégítésére;

•

a papíralapú és elektronikus ügyvédi okiratok biztonságosabb megőrzésének támogatása,

•

az ügyféltitkokat jobban megóvó ügyvédi adatbiztonság támogatása;

•

ügyvédek folyamatos továbbképzésének biztosítása;

•

az ügyvédek piaci helyzetének megerősítése, versenyképességük javítása;

•

a joghoz való társadalmi hozzáférés javítása (kirendelt védői és népügyvédi jogi segítségnyújtásban való esetleges közreműködés).

A tervezett fejlesztések keretében kialakított korszerű infrastruktúra és erre épülő ügyfélvédelmi intézmények révén az ügyvédi hivatás az igazságszolgáltatási szerepkörébe a jelenleginél jobban integrálódik, ezáltal társadalmi haszna, önállósága láthatóbbá válik. Azt valószínűsítjük, hogy a Kamara által a kötelezően címkézendőként nem azonosított iratok körén kívül az ügyvédi „önvédelem” illetve az ügyféloldali piaci nyomás spontán módon elterjeszti a biztonsági címke használatát. Emellett, a fejlesztések a kamarákat is fontos jogbiztonsági és ügyfélvédelmi szerephez juttatják: az ügyvédek a kamarákon keresztül kizárólagosan maguk felügyelik a rendszer működését, valamint gondoskodnak fejlesztéseket követően befolyó bevételek célhoz kötött felhasználásáról.

2.4 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK MODELLJE, JÖVŐKÉPE Az Arhitel projekt keretében tervezett fejlesztések az ügyvédek által nyújtott jogi szolgáltatásokhoz kapcsolódó jogügyletbiztonság javítását célozzák. A fejlesztések lényeges elemei: •

az iratok hitelességét, hamisíthatatlanságát biztosító, a szárazbélyegzőnél korszerűbb, kibővített védelmi elemeket biztosító eszköz (biztonsági címke),

•

a biztonsági címkével ellátott iratok nyilvántartása, ehhez ellenőrzési célú lekérdezések biztosítása;

•

kötelező archiválás bevezetése a biztonsági címkével ellátott iratok esetén.

Az ügyvéd meghatározott típusba eső jogi iratokon sorszámozott biztonsági címkét helyez el. A biztonsági címkét egy központi kamarai szervezeti egység (Ügynökség) szerzi be, és az illetékes területi kamarák nevében ez a szervezet értékesíti az ügyvédek számára. Az ügyvéd a biztonsági címke elhelyezésével egyidejűleg köteles a biztonsági címkét egy erre a célra kialakított központi informatikai rendszerben „aktiválni”, azaz saját azonosítását követően a biztonsági címkével ellátott irat jellemző adatait és az iraton elhelyezett biztonsági címke sorszámát rögzíteni. Ezzel egyidejűleg köteles az érintett irat szkennelt / pdf formátumú képét a területi kamarák (Ügynökség) által működtetett vagy külső minősített archiválási szolgáltató által üzemeltetett rendszerben elektronikusan archiválni (a kiválasztott megvalósítási alternatívától függően). A biztonsági címke felragasztását megelőző kötelező ellenőrzések, szigorú eljárásrendek és az iratokkal kapcsolatos biztonsági követelmények a szárazbélyegzőhöz képest magasabb biztonságot, fokozottabb ügyfélvédelmet nyújtanának, lehetővé téve az ügyvéd jogosultságának folyamatba épített, kötelező hatósági ellenőrzését is.



24 / 167


A biztonsági címkék beszerzése, szétosztása, a rendszer működtetése, a kötelezően lefolytatandó ellenőrzések, a szigorú biztonsági követelmények betartása természetesen folyamatos költségekkel is jár. Ennek megfelelően a fejlesztések célja olyan fenntartható finanszírozási megoldás kialakítása is, amely nem csak az itt vázolt rendszer kiépítésének költségét fedezi, hanem általánosságban forrást biztosít az ügyfelek védelmével kapcsolatos társadalmi igények legmagasabb szintű kielégítéséhez is.

2.4.1 MIÉRT SZÜKSÉGES A BIZTONSÁGI CÍMKE? A tervezett fejlesztések tárgyának meghatározását megelőzően számos alternatív lehetőség felvetődött az ügyvédi iratokkal kapcsolatos iratbiztonsági problémák kezelésére. Ezek közül több a magas szintű védelmi elemekkel ellátott biztonsági címke helyett más iratbiztonság-növelési megoldások megvalósítását (pl. nyomtatott iratazonosító iratokon való elhelyezését és ehhez kapcsolódó elektronikus nyilvántartás kialakítását) javasolta. A kamarai munkacsoport az alternatív lehetőségek vizsgálatát követően azokat elvetette, és a biztonsági címkén alapuló megoldás megvalósíthatóságának további elemzése mellett döntött. A döntést alátámasztó legfontosabb érveket az alábbi felsorolásban gyűjtöttük össze: •

Egy megfelelő védelemmel ellátott biztonsági címke védelmi elemei önmagukban garantálják a címke hamisíthatatlanságát és irattól való elválaszthatatlanságát. Egy szárazbélyegzett irat, illetve egy egyszerű nyomtatott azonosító, iratszám vagy sorszám könnyen hamisítható, reprodukálható, azaz ezt a biztonságot önmagában nem tudja garantálni.

•

A biztonsági címke elválaszthatatlanul kapcsolódik az irat lapjaihoz, megakadályozva a lapok kicserélésével kapcsolatos visszaéléseket. Az irat hamisításához a biztonsági címkével ellátott összefűzött irat szövegében kell törléssel vagy hozzáírással módosítani, ami jelentősen bonyolítja az irathamisítás folyamatát, csökkentve a hamisítás esélyét.

•

Egy biztonsági címkézett irat nem másolható úgy, hogy a biztonsági címke a másolaton is hordozza a vizuális védelmi elemeket, így annak eredetisége szemrevételezéssel (a vizuális biztonsági elemek ismerete esetén) megállapítható.

•

Kézzelfoghatósága és vizuális elemei miatt a biztonsági címke iratbiztonság-növelő hatása könnyen kommunikálhatók az ügyfelek irányába. Ennek következtében egy biztonsági címkével ellátott irathoz az ügyfelek nagyobb biztonságérzete is társul (nem mellesleg a nagyobb iratbiztonság megnövelt költségei is jobban érvényesíthetők az ügyfeleknél).

•

(Feltételezve, hogy a biztonsági címkék illetéktelen kezekbe nem kerülnek) a biztonsági címke bizonyítja, hogy az iratot ügyvéd állította ki, illetve egyértelműen azonosítja a kiállító ügyvédet is.

•

Egy nem biztonsági címkézett irat esetében az iratbiztonság és hamisítás elleni védelem csak úgy növelhető, ha az irat tartalmának – az irat jellemző adatain, tartalmi lenyomatán vagy szkennelt képén keresztül történő – ellenőrzését egy hiteles elektronikus nyilvántartáshoz való széleskörű hozzáféréssel biztosítjuk. Ez azonban azon túl, hogy személyesadat-kezelési, ügyvédititok-kezelési aggályokat vet fel, egy hasonló elektronikus szolgáltatáshoz való széleskörű hozzáférést feltételez. Az elektronikus szolgáltatásokhoz való széleskörű hozzáférés azonban – az ügyfelek körében jellemző elektronikus írástudatlanság magas szintje miatt – egyelőre nem realitás.3

3 A Sonda Ipsos felmérése szerint 2011-ben a fiatalabb korosztályban, vagyis a 25 évesek vagy annál fiatalabbak közt 70% az internethasználók aránya, míg az idősebb generációnak csupán a 20 százaléka internetezik.



25 / 167


2.5 A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI ELEMZÉS CÉLJA A megvalósíthatósági elemzés egy fejlesztés előkészítésének alapvető lépése. Alapvető célja •

a tervezett beruházás céljának, terjedelmének pontos meghatározása,

•

a lehetséges megvalósíthatósági alternatívák elemzése, és

•

a fejlesztés műszaki, gazdasági, környezeti szempontjait figyelembe véve annak a vezetői döntésnek a megalapozása, hogy melyik alternatíva megvalósítása indokolt és célszerű.

A megvalósíthatósági elemzés további céljai •

a fejlesztés relevanciájának és fenntarthatóságának értékelése;

•

a fejlesztés költségeinek és bevételtermelő képességének számítása, a beruházás megtérülésének vizsgálata;

•

a fejlesztéssel kapcsolatos kockázatok azonosítása;

•

a fejlesztés peremfeltételeinek és kritikus sikertényezőinek, felsőszintű ütemezésének és erőforrástervének meghatározása;

•

a tervezett iratbiztonsági fejlesztések megvalósításából adódó jogi következményeket elemzése és a szükséges jogszabályi vagy kamarai szabályzatokat érintő módosítások számbavétele, meghatározása.

A megvalósíthatósági elemzés eredményeképpen előálló megvalósíthatósági tanulmány dokumentum nem része a fejlesztés tervezési szakaszának, és nem várható el tőle, hogy a kialakítandó szervezet felépítését, működését, illetve a megvalósítandó rendszerrel szemben támasztott követelményeket vagy adatköröket teljes mélységben leírja. Ez a feladat a fejlesztési projekt keretében elvégzendő szervezetfejlesztés, illetve a rendszerfejlesztéshez kapcsolódó részletes követelményspecifikációs szakaszban valósul meg.

2.6 A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI ELEMZÉS SZAKMAI MEGKÖZELÍTÉSMÓDJA, A DOKUMENTUM ÁTTEKINTÉSE A fejlesztések eredményes végrehajtásának feltétele a fejlesztések megfelelő előkészítése. A megvalósíthatósági tanulmány az a dokumentum, amelyen keresztül a döntéshozók számára objektív módon be lehet mutatni •

a megoldani kívánt problémát,

•

a lehetséges megoldások körét,

•

az ajánlott megoldást megvalósító projekt terjedelmét,

•

a megvalósításhoz szükséges becsült erőforrások nagyságát,

•

valamint a projekt kockázatát.

A megvalósíthatósági tanulmány alapján megalapozott döntés hozható a megvalósítási projekt elindításáról. A megvalósíthatósági elemzés szakaszait a következő fejezetek tekintik át.



26 / 167


Külső tényezők vizsgálata - Hazai és EU jogi szabályozás, adatkezelési, adatvédelmi szempontok, feltételek; - Hazai és nemzetközi környezetben működő biztonsági címkés megoldások és informatikai rendszerek Belső tényezők vizsgálata - Érintett ügyek, iratok és ezek számossága; - Az iratbiztonság elemei és jelenlegi ügyvédi eszközei; - Technológiai és infrastrukturális környezet (Ügyvédek, Kamarák); Kamarai elvárások, igények, követelmények - Működéssel, folyamatokkal, szervezeti struktúrával kapcsolatos elvárások; - Informatikai rendszerrel kapcsolatos elvárások; - Biztonsági címkével kapcsolatos elvárások

1. Működési és informatikai megvalósítási alternatíva 2. Működési és informatikai megvalósítási alternatíva 3. Működési és informatikai megvalósítási alternatíva Elemzési szempontok: - folyamatok, szervezeti felépítés; rendszer felhasználók, funkciók, adatkörök, architektúra; - erőforrásigény; - infrastruktúraigény; - kockázatok;

1. Szervezeti forma altern.

1. Biztonsági címke altern.

2. Szervezeti forma altern.

2. Biztonsági címke altern.

N. Szervezeti forma altern.

N. Biztonsági címke altern. Elemzési szempontok: - védelmi elemek, - okmányvédelmi szempont; - gyártási technológia; - logisztika;

Elemzési szempontok: - számviteli elemzés; - adójogi elemzés;

Kiválasztott szervezeti forma

Kiválasztott bizt. címke

Bevételi és működési költségek, megtérülés elemzése 1. Megvalósítási alternatíva

2. Megvalósítási alternatíva

3. Megvalósítási alternatíva

Kiválasztott megvalósítási alternatíva

1. ábra – A megvalósíthatósági elemzés munkamódszere


2.6.1


27 / 167


HELYZETFELMÉRÉS

A megvalósíthatóság elemzésének szükséges feltétele, hogy a tanulmány legyen összhangban a fejlesztések külső és belső környezetével. Ez azt jelenti, hogy a megvalósíthatósági tanulmány kiindulópontjaként fel kell tárni mindazokat a körülményeket, feltételeket, követelményeket, célokat, adottságokat és lehetőségeket, amelyek befolyásolhatják és meghatározhatják a fejlesztések megvalósíthatóságát. E tényezők azonosítása és feltárása alapozza meg a későbbiekben a kidolgozásra kerülő megoldási alternatívákat. Módszertanunknak megfelelően a helyzetfelmérés keretében a következő külső/belső környezeti befolyásoló tényezőket vizsgáljuk: Külső tényezők vizsgálata 1. Hazai és EU jogi szabályozás; adatkezelési, adatvédelmi szempontok, feltételek; 2. Hazai és nemzetközi környezetben működő biztonsági címkés megoldások és támogató informatikai rendszerek; Belső tényezők vizsgálata 1. Érintett ügyek, iratok és ezek számossága 2. Az iratbiztonság elemei és jelenlegi ügyvédi eszközei; 3. Technológiai és infrastrukturális környezet (ügyvédek, kamarák); Kamarai elvárások, igények, követelmények: 1. Működéssel, folyamatokkal, szervezeti struktúrával kapcsolatos elvárások; 2. Informatikai rendszerrel kapcsolatos elvárások (IT biztonság, szabványok, minősítések, hardver architektúra, szoftver architektúra, felhasználók azonosítása; hiteles, nem meghamisítható adattárolás; 3. Biztonsági címkével kapcsolatos elvárások;

2.6.2

MEGVALÓSÍTÁSI ALTERNATÍVÁK ELEMZÉSE

A szakmai, üzleti, technológiai és jogi környezet elemzése, a kívánatos és a jelenlegi állapot közötti eltérések megállapítását követően azonosítjuk a lehetséges megoldási irányokat. Az egyes megoldási irányok lényegében eltérő működési modelleket és eltérő technológiai megvalósítási lehetőségeket jelentenek. Az egyes modellek felvázolásakor foglalkozunk a rendszer funkcionalitásával, a működési-, biztonsági-, és teljesítményjellemezőkkel, továbbá kitérünk az adatkörökre és adatkapcsolatokra, az adott modell jogiadatvédelmi aspektusaira. Szakmai, üzleti, informatikai, pénzügyi szempontból elemezzük az egyes lehetséges megoldásokat, ütemezzük a megvalósítást és értékeljük a lehetséges kockázatokat. A megvalósítási alternatívák meghatározását és elemzését a következő fő területek mentén végezzük el: 1. Működési modellek, működési megvalósítási lehetőségek kialakítása, elemzése; 2. Szervezeti formával kapcsolatos modellek kialakítása, modellek számviteli és adójogi elemzése; 3. Informatikai rendszer kialakításával kapcsolatos megvalósítási lehetőségek vizsgálata, elemzése; 4. Biztonsági címke választási lehetőségeinek feltárása, elemzése; 5. Döntés-előkészítés, döntési javaslat megfogalmazása



28 / 167


3. HELYZETFELMÉRÉS 3.1 KÜLSŐ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA 3.1.1 JOGI SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET A projekt szempontjából jelentőséggel bíró, ezért a megvalósíthatósági elemzésnél figyelembe vett EU-s és magyar jogszabályok, illetve belső kamarai szabályzatokat a 1. Jogszabályi háttér című melléklet tartalmazza.

3.1.1.1 ADATKEZELÉSI KÖVETELMÉNYEK, ÜGYVÉDI TITOK Az elkészülő Arhitel rendszer és a biztonsági címke együttes alkalmazása lehetőséget teremt egy, a jelenleginél magasabb iratbiztonsági szint megvalósítására. Jelen fejezet összefoglalja a kialakítandó rendszer adattartalmával kapcsolatos legfontosabb peremfeltételeket. Mivel a tervezett fejlesztések hatóköre kiterjed személyes adatok kezelésére is, a jogi környezet vizsgálatának keretében különös figyelmet kell fordítani az adatkezeléssel kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekre, lehetőségekre. Az Arhitel rendszer megvalósulását követően az ügyvédek a területi kamarák által fenntartott szervezeti egység – az Ügynökség – által működtetett informatikai rendszerbe az elkészített iratokkal kapcsolatban adatokat fognak rögzíteni. Az adatszolgáltatás köre – a megvalósuló működési modell függvényében – kiterjed(het) •

az ügyvéd személyes adataira, valamint

•

az ügyfél személyes adataira.

A tervezett fejlesztések megvalósíthatóságának elemzésekor a fentiek miatt az alábbi legfontosabb adatkezelési szabályok figyelembevétele szükséges: •

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény értelmében személyes adat akkor kezelhető, ha o

ahhoz az érintett hozzájárul, vagy

o

azt törvény vagy […] helyi önkormányzat rendelete elrendeli.

•

Érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatok kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre azonban az érintett figyelmét fel kell hívni.

•

Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.

•

Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező.

•

Az érintettet - egyértelműen és részletesen - tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.


•


29 / 167


A személyes adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek.

Ügyvéd személyes adatainak kezelése Feltételezve, hogy az Arhitel rendszer használata kötelező lesz, az Ügynökség minden esetben rögzíteni fog néhány adatot a címkét aktiváló ügyvédről. Az adatvédelmi törvény alapján az aktiváláshoz megadott adatok személyes adatnak minősülnek, és az Ügynökség általi rögzítés is adatkezelési műveletnek minősül. Az adatkezelés jogszerűsége az alábbi lehetőségekkel biztosítható: •

Ha az Arhitel rendszer használatát az ügyvéd számára törvény (pl. az ügyvédi törvény) írja elő, ez Ügynökség általi tárolást is jogszerűvé teszi.

•

Egyéb norma esetén (pl. MÜK szabályzat) felmerül az a kérdés, hogy vajon önmagában az ügyvéd ilyen normában történő kötelezése feljogosítaná-e az Ügynökséget adatkezelésre, vagy az adatkezeléshez minden esetben az ügyvéd önkéntes hozzájárulására volna szükség.

A jogszerű helyzet adatkezelési szempontból megkívánja, hogy az ügyvédek számára a saját adatainak kötelező rögzítését mindenképpen törvény írja elő, azaz bevezetése esetén az Arhitel rendszer használatát kötelezően elő kell írnia az ügyvédi törvénynek. Ügyfél személyes adatainak kezelése A személyes ügyféladatok elektronikus archívumban történő tárolása az Arhitelben önálló adatkezelési műveletnek minősül, amelyet jogszerűen akkor lehet végezni, ha •

az ügyfél önkéntesen hozzájárul az adatkezeléshez, vagy

•

az adatkezelési művelet jogszerűségét, kötelezőségét törvény írja elő.

Ha törvényi felhatalmazás hiányában az önkéntes hozzájárulásra kell hagyatkozni, akkor előfordulhat, hogy egy ügyfél nem járul hozzá az adatainak fentiek szerinti kezeléséhez, és ezért az adatok az Ügynökség számára nem lesznek továbbíthatók. Mivel az ügyféladatok tárolására – legalább az elektronikus dokumentum archívum szintjén – szükség van ahhoz, hogy az Arhitel érdemi biztonságnövelést érhessen el, elengedhetetlen a kötelező adatkezelés törvényi bevezetése (célszerűen az ügyvédi törvényben). Ügyvédi titok kezelése Az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi működés megszűnése után is fennmarad. A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd által készített és a birtokában levő egyéb iratra is, ha ez a titoktartás körébe tartozó tényt, adatot tartalmaz. Az ügyvédnél folytatott hatósági vizsgálat során az ügyvéd nem tárhatja fel a megbízójára vonatkozó iratokat és adatokat, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja. Az ügyvédi titok főszabályként az ügyvédi kamarával szemben is fennáll. A kamarák csak a kamarai eljárások (vizsgálati, fegyelmi, összeférhetetlenségi, pénzmosási és irodaellenőrzési ügyek) során és csak a szükséges mértékben jogosultak az ügyvédi titok megismerésére. Ezért a törvényi kivételként nem nevesített Arhitel rendszerbe sem kerülhet be ügyvédi titok. De nem is célszerű olyan ügyféladat bevitele, amellyel az ügyfél nem ért egyet, mert ez a rendszerbe vetett ügyféloldali bizalmat gyengíti. (Az ügyvédi titkot korlátozó meglévő törvényi felhatalmazások köre a büntetőeljárás, a versenyhivatali eljárás, a titkos adatszerzés, a



30 / 167


jogügylet-biztonsági előírások, a pénzmosás és terrorizmus elleni intézkedések, illetve az ügyvéd tanúkénti kihallgatásának egyes eseteiben áll fenn.4) A megbízó, a jogutódja és a törvényes képviselője a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. Az olyan tényről és adatról, amelyről, mint védő szerzett tudomást, az ügyvéd és az alkalmazott ügyvéd felmentés esetén sem hallgatható ki tanúként. A titoktartási kötelezettség az ügyvédi irodákra és alkalmazottaikra, az ügyvédi szervekre, ezek tisztségviselőire és alkalmazottaira megfelelően irányadó. (A megvalósíthatósági elemzés tárgyát képező fejlesztések további elemeivel kapcsolatos jogi háttér kifejtését a 3.2.4 A jogügyletbiztonság jelenlegi ügyvédi eszközei és támogató informatikai rendszerek fejezet tartalmazza.) Az Arhitel rendszerben az Ügynökség adatfeldolgozói szerepet tölthet be, az adatkezelői szerep országos központi rendszer esetében a Magyar Ügyvédi Kamarához telepítendő. A pilot bevezetés idejére a bevezető területi kamara lehet a nyilvántartás adatkezelője.

3.1.2 HAZAI KÖRNYEZETBEN MŰKÖDŐ RELEVÁNS MEGOLDÁSOK A kialakítandó rendszer legfontosabb alapelemei az irat biztonsági címke és a kapcsolódó elektronikus nyilvántartás és archívum. Előbbi a papír alapú irat hitelességét hivatott biztosítani, azonban mivel a biztonsági címke a teljes irat tartalmát nem tudja önállóan védeni, nélkülözhetetlennek tartjuk egy, a biztonsági címkével ellátott iratok képét is tartalmazó elektronikus nyilvántartás és elektronikus archívum létrehozását is, mely már önmagában is visszatartó erőként hat a hamisításokkal szemben. Jelen fejezet a hazai gyakorlatban elérhető hasonló biztonsági megoldásokat foglalja össze.

3.1.2.1

BIZTONSÁGI CÍMKÉS MEGOLDÁSOK ÉS EZEK ALKALMAZÁSÁT TÁMOGATÓ INFORMATIKAI REND-

SZEREK

A különböző védelmi szintekkel rendelkező biztonsági címkék használata elterjedt a magyar közigazgatásban. A következő felsorolás különböző biztonsági szintű, elsősorban a közigazgatásban használatos biztonsági címkéket és ezekhez kapcsolódó informatikai rendszereket mutat be. A fejezet célja, hogy a jelenleg is működő hazai gyakorlat megismerését követően sor kerülhessen a tervezett fejlesztésekkel kapcsolatos követelmények pontosítására. 1. Hiteles tulajdoni lap: Védelmi elemek A Földhivatalok a visszaélések lehetőségének csökkentése érdekében 2002-től különböző biztonsági elemekkel ellátott hiteles tulajdonilap-szolgáltatást vezettek be. A hiteles tulajdoni lap minden oldalát A/4 méretű, speciális alapanyagú, pozícionált vízjellel ellátott papírra nyomtatják. A biztonsági papír ezen kívül tartalmaz UV-fényben látható úgynevezett pelyhezőket, valamint felülete vegyvédelemmel is el van látva. A biztonsági papír használatával nehezebbé vált a papírra nyomtatott adatok esetleges megváltoztatása vagy eltávolítása, ezzel jelentősen növekedett a dokumentum adatbiztonsága. A hiteles tulajdoni lapot átpántoló címke is védi. A címke legfelső rétegén elhelyezett pozícionált és speciálisan szerkesztett, hullámsávban futó átlátszó lakkréteg tovább nehezíti a címke hamisításának lehetőségét. Az illetékes felügyelő minisztérium munkatársaitól kapott szóbeli tájékoztatás szerint e biztonsági matrica bevezetése gyakorlatilag megszün-

4

Bővebben lásd: Dr. Kiss Daisy (szerk.) Az ügyvédek nagy kézikönyve 419-423. oldal Complex kiadó 2010. Budapest.



31 / 167


tette a korábban igen elterjedt tulajdoni lap hamisításokat. Számolni lehet tehát a lélektani hatás jogbiztonsági jelentőségével. Az öntapadós címkét akkor alkalmazzák, ha a tulajdoni lap több oldalból áll. Ilyenkor az összetűző kapcsot leragasztó átpántoló címke még külön is összefogja a lapokat. A tulajdoni lap oldalait csak a címke roncsolásával lehet szétválasztani, így alkalmazása megnehezíti az összefűzött oldalak utólagos cseréjét. Az ügyintézőnek ezután is alá kell írnia, és le kell bélyegeznie a tulajdoni lapot, majd a biztonsági pecsétcímkét is fel kell ragasztania, ami egy térbeli hatást keltő hologram címke és 11 jegyből álló kódolt sorszámot is tartalmaz. A sorszámmal utólag is azonosítható a kiadott tulajdonilap-másolat. A címke biztonsági funkciója elsősorban abban nyilvánul meg, hogy mindössze egyszer használatos, a papírról csak roncsolással távolítható el, feltépése esetén a hologram felülete darabjaira esik szét. Az ügyintézőket szigorú számadási kötelezettség terheli, naponta el kell számolniuk a felvett papírokkal, átpántolókkal és pecsétcímkékkel.

Nyilvántartás, informatikai rendszer A tulajdoni lapokat a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adatai alapján állítják ki. Az egységes nyilvántartást informatikai rendszerben vezetik. Ma már bármelyik ingatlan tulajdoni lapja bármelyik ügyvédi irodából is elérhető a TakarNet rendszeren keresztül. A tulajdoni lap másolatokat hitelesítő átpántoló matrica szigorú számadású, ennek megfelelően a matricákról a Földhivatal logisztikai nyilvántartást vezet, a matricák átvételét, elveszett, rontott stb. matricaállapotokat ebben követik. A földhivatali informatikai rendszerekben a kiadott tulajdoni lap és ráragasztott biztonsági címke összerendelését nem tartják nyilván. 2. DiákigazolványDiákigazolvány-matrica Védelmi elemek A diákigazolvány igazolja az oktatási intézménnyel a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását, az utazási, kulturális és egyéb kedvezmények igénybevételére való jogosultságát, azok esetében, akik számára az első személyi igazolvány még nem került kiállításra, a személyazonosságot. A diákigazolványok érvényesítését a kiadó intézmény végzi a hologramos érvényesítő matrica felragasztásával. Az érvényesítő matrica tartalmazza érvényességének időtartamát, valamint a közoktatásban a matrica sorszámát, felsőoktatásban a matrica sorszámát és az intézmény/kar betűkódját.



32 / 167


Nyilvántartás, informatikai rendszer A 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet meghatározza a diákigazolványokról vezetett nyilvántartás adattartalmát. Ez alapján az adatkezelő külön nyilvántartást vezet, amely – többek között – tartalmazza a személyes adatokat, a kiadó intézmények adatait, diákigazolvány sorszámát, az igénylések beérkezésének tényét és idejét, az adatfeldolgozás és előállítás során végrehajtott valamennyi művelet tényét és idejét, az érvényesítő matricák megrendelésére, és a megrendelések teljesítésére vonatkozó adatokat, a kiadott, bevont és érvénytelenített diákigazolványok sorszámát. A kiadó intézmény külön nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tanuló, hallgató részére átadott és általa leadott diákigazolvány igénylőlap sorszámát, az igénylőlap elküldésének tényét és idejét, a diákigazolvány megérkezésének tényét és idejét, a kiadott diákigazolvány sorszámát, az átvétel napját és az átvevő aláírását, az érvényesítő matricák megrendelésének tényét és idejét, a megrendelt érvényesítő matricák megérkezésének tényét és idejét, a diákigazolvány érvényesítésének tényét és idejét, a diákigazolvány bevonásának, elvesztésének, megsemmisülésének tényét és idejét, a felsőoktatási diákigazolvány esetében a chip sorszámát (CSN szám). A diákigazolvány-matrica okmányvédelmi besorolása miatt a nyilvántartott adatkörökről és támogató informatikai rendszerről további információ nem publikus. 3. Termékjelölő biztonsági címkék és záró szalagok: Védelmi elemek A termékjelölő biztonsági címke értékes alkatrészek, fődarabok eredetiségét igazoló címke. Öntapadó hátoldalú matt felületű papírra nyomtatott biztonsági grafikával. A grafika guilloche mintázatot tartalmaz. A kizárólag a címke gyártója által alkalmazható gyártó specifikus hologram az egyik fő eleme a védelemnek. A sorszámozás a kibocsátó által átadott adatbázis szerint történik. A címke roncsolás mentes eltávolítását és újrafelhasználását védő ritzelés akadályozza meg. Általa levételkor a címke, a belső területén, több helyen is beszakad. A záró-szalagok védett eredetű termékek (például borok) eredetét hivatottak bizonyítani. A záró-szalag bor esetén a palack nyakát fogja át. Alapanyaga kizárólag a szalag gyártója által alkalmazható gyártó specifikus összetételű vízjeles biztonsági papír. A biztonsági grafika guilloche mintázatot tartalmaz. Az alkalmazott hologram szintén gyártó specifikus. A címke sorszámozása folyamatos rendszerű. 4. Adó és zárjegyek Védelmi elemek A cigaretta adójegyeket és a szeszesital zárjegyeket Magyar Állam állíttatja elő, és a NAV bocsátja a kereskedők rendelkezésére. Az adójegyet a dohánygyártmányok egyedi fogyasztói csomagolási egységére oly módon kell felragasztani, hogy sérülésmentesen ne legyen eltávolítható, és a csomagolás kinyitásakor eltépődjön. Az adójegy a dohánygyártmány megnevezését (cigaretta, szivar, szivarka, fogyasztási dohány), a do-



33 / 167


hánygyártmány egyedi fogyasztói csomagolási egységben foglalt mennyiségét (darab, kilogramm), az egyedi fogyasztói csomag kiskereskedelmi eladási árát és az adójegy sorszámát tartalmazza. Az adó. és zárjegy fekvő téglalap alakú, színe kékeszöld összhatású, kék és zöld biztonsági (guilloche) nyomattal, benne ugyanezen színek használatával Merkúr embléma. A zárjegyen a „Szeszes ital zárjegy” és az „Adózott termék” felirat sötétkék, a sorszám, valamint a vonalkód fekete színű. A zárjegyen szabad szemmel nem látható, UV-fényre reagáló Merkúr embléma és hullámvonalakat tartalmazó biztonsági alnyomat is található. A zárjegy jobb oldali szélén 5 mm szélességben kizárólag erre a célra gyártott, egyedi arculattal és védelmi elemekkel ellátott hologramcsík van elhelyezve. Nyomtatás négy színnel történik, ebből egy szín UV-fényre zöldesen reagáló. Anyaga speciális, csak erre a célra legyártott, 70 grammos papír, amely UV-fényben sárga és kék színű, természetes fénynél vörös színű pelyhezőt tartalmaz, és vegyi védelemmel, valamint speciális, csak erre a célra legyártott hologramcsíkkal van ellátva. A zárjegyek egyszer háromkarakteres és egyszer kétkarakteres betűjelből és nyolc számból álló sorszámmal (XXX0000000XX0), valamint a sorszámot CODE 128 formában megjelenítő, vonalakból álló vonalkóddal vannak ellátva.

5. CX-THERMO Adatvédı biztonsági címke Védelmi elemek A CX-THERMO adatvédı biztonsági címke alkalmazható eredeti dokumentumok adatainak, aláírásának védelmére, különösen jogi szerzıdéseken. A címkét nem lehet roncsolásmentesen feltépni, az eltávolítási kisérletnek szemmel látható nyoma marad. A CX-THERMO címke hı- és fagyálló, melegítésre vagy freongázzal történı manipulációra is rezisztens. A guilloche mintázat és a hıre változó (ideiglenesen eltőnı) festék alkalmazása könnyen felismerhetıvé teszi eredetiségét. Egyedi méretben és grafikával is megrendelhetı.

6. Rendszám érvényesítő matrica Védelmi elemek A rendszám érvényesítő matrica a rendszámtáblán elhelyezett hatósági igazolás, amely a jármű műszaki alkalmasságának érvényességét jelzi. Két részből áll, a rendszámtábla érvényesítő címkéből és a forgalmi engedélybe ragasztandó, műszaki érvényességet igazoló jelző csíkból. Az új típusú rendszámtáblához tartozó regisztrációs matrica személygépjármű, tehergépjármű, autóbusz és vontató járműnyilvántartásba történő vételét és a hatósági jelzés valódiságát igazolja. A regisztrációs matrica gyártótól történő megrendelése és a közlekedési igazgatási hatóság matricával történő ellátása a KEKKH, az ügyfélnek történő kiadása a közlekedési igazgatási hatóság hatáskörébe tartozik.



34 / 167


Nyilvántartás, informatikai rendszer A rendszám érvényesítő matrica okmányvédelmi besorolása miatt a nyilvántartott adatkörökről és támogató informatikai rendszerről további információ nem publikus. 7. Vízumbélyeg Védelmi elemek Az Európai Unió Tanácsának 1995. május 29-i 1683/95/EK rendelete a vízumok egységes formátumát határozza meg a tagállamokban. A vízumbélyeg egy optikailag változó jelként (kinegramm vagy ezzel egyenértékű jel) jelenik meg. A vízumbélyegen a látószögtől függően 12 csillag, az E betű és egy földgolyó válik láthatóvá különböző méretekben és színekben. A vízumbélyeg tartalmazza a 9 jegyű, előnyomott nemzeti számot. A bélyeg tartalmazza a géppel leolvasható úti okmányokról szóló 9303. sz. ICAO dokumentumban meghatározott, a kiállító tagállamra utaló hárombetűs országkódot. További biztonsági elem, hogy a bélyeg kiállításához különleges betűtípust alkalmaznak.

Nyilvántartás, informatikai rendszer A kiadott vízumok, vízummatricák adatait az egységes uniós központi vízumnyilvántartó rendszer (VIS) és az ehhez kapcsolódó, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által működtetett Központi Nemzeti Vízum Rendszer (KNVR) tartja nyilván. A vízummatrica okmányvédelmi besorolása miatt a nyilvántartott adatkörökről és támogató informatikai rendszerről további információ nem publikus.



35 / 167


8. NAV nyomtatványokon használt vonalkód vonalkódok onalkódok Védelmi elemek A különböző cégeknél indult fejlesztésekből az elmúlt két-három évtizedben mintegy harminc-negyven különböző vonalkód született. A kétdimenziós kódoknál az információt a kódrészlet magassága és szélessége együttesen tartalmazza. Napjainkban a 2D kódok találhatók például a NAV ABEV nyomtatványkitöltő programja segítségével készült különböző nyomtatványokon. A 2D pontkódban a nyomtatvány adatai laponként összegyűjtve, tömörítve és darabolva kerülnek tárolásra. Előállításához a PDF417-es technológiát használja a program. A 2D pontkódok azokat az adatokat tartalmazzák, amelyeket a felhasználó adott meg vagy a program számolt ki a nyomtatvány kitöltése során. Tartalmazza továbbá továbbá a visszaállításhoz szükséges inforinformációkat. A vonalkódok hátránya, hogy viszonylag kevés adatot képesek hordozni és speciális eszköz szükszükséges az olvasásukhoz.


Biztonsági címke értékeértékelési szempontjai

Diákigazolvány érvényesíérvényesítő címke

Funkciója

Tulajdoni lap másolat hitelesítése, ami vizuális úton, bárki számára egyértelmű és jól látható módon megállapítható hiteles dokumentum.

Az iskola által kiadott, a diákigazolvány érvényesség időszakát jelző érvényesítő bélyeg.

Dokumentumra történő felvitel módja

Ráragasztás illetve átpánto- Ráragasztás lás

Típusa

2 db-ból álló matrica

Mérete

Termékjelölő biztonsági címke és záró szalag

Adójegyek és zárjegyek

CXCX-THERMO adatvédő biztonsági címke

Gépjármű regisztrációs matrica

NAV ABEV Nyomtatvány kitöltő 2D vonalkód vonalkód

Vízumbélyeg

A termékjelölő biztonsági címke értékes alkatrészek, fődarabok eredetiségét igazolja, a záró-szalagok védett eredetű termékek (például borok) eredetét jelzik. Ragasztás

A termék hitelesítésére szolgáló, információkat tartalmazó tanúsítvány.

Az eredeti dokumentumok adatainak, aláírásának védelmére, különösen jogi szerződéseken.

A jármű műszaki alkalmasságának érvényességét jelzi.

A harmadik országbeli személyek tagállamokban történő beutazásának engedélyezése.

A bevallások és módosítási bejelentések adattartalmának azonosítása és rekonstruálása.

Ráragasztás

Ráragasztás

Ráragasztás

Ráragasztás






Az átpántoló címke 50x50 mm, a biztonsági pecsétcímke 22x22 mm

20x12,5 mm

A megrendelő igénye szerint egyedi

73x18 mm (de lehet egyedi is)

Hologramos

Hologramos

Öntapadó matt papír, gyártó specifikus hologram/gyártó specifikus biztonsági papír, gyártó specifikus hologram

Milyen felületre ragasztható

Speciális alapanyagú, pozícionált vízjellel ellátott papír

PVC kártya

Papír, műanyag

Adójegy: Dohánytermék függő Zárjegyek: 45×12 mm: 0,02–0,5 liter között 80×16 mm: 0,2–1,00 liter között 100×16 mm: 1,5 litertől Speciális, csak erre a célra legyártott, 70 grammos papír, amely UV-fényben sárga és kék színű, természetes fénynél vörös színű pelyhezőt tartalmaz, és vegyi védelemmel, valamint speciális, csak erre a célra legyártott hologramcsíkkal van ellátva. Adójegy: papír, műanyag fólia Zárjegy: üveg, műanyag (amelyben az alkoholtermék közvetlenül a fogyasztóhoz kerül)

2 db-ból álló matrica garnitúra A rendszámtábla érvényesítő címke 28 mm átmérőjű, a forgalmi engedélybe ragasztandó, műszaki érvényességet igazoló jelző csík mérete 8x35 mm Öntapadó biztonsági alapanyag

ABEV Nyomtatványkitöltő program. Előállításához a PDF417-es technológiát használja. A pdf fájl előállítása során kerül az iratra nyomtatással 2D pontkód

Mivel ragasztható

Öntapadós

Öntapadós

Az adó-, illetve zárjegy felhasználó a zárjegyet olyan ragasztóanyaggal köteles felragasztani, amely a zárjegy sérülés nélküli eltávolítását kizárja.

Okmányvédelmi besorolása

Nincs

B

Öntapadós védőritzeléssel/ a zárjegyfelhasználó a zárjegyet olyan ragasztóanyaggal köteles felragasztani, amely a zárjegy, sérülés nélküli eltávolítását kizárja. Nincs

Nincs

Biztonsági Anyaga címke jellemzői

Okmányvédelem

Hiteles tulajdoni lap átpánátpántoló matrica és biztonsági pecsét


Kb. 50X80 mm, pontos információ nem elérhető

Kb. 20x30 mm

Hologramos biztonsági papír

Kereskedelmi forgalomban kapható nyomtatófesték

Az útlevélnek az okmányvédelmi tervben rögzített biztonsági elemekkel védett belső oldala

Kereskedelmi forgalomban kapható A/4-es fénymásoló/nyomtató papír

Öntapadós

A rendszámtábla érvényesítő címke – fémre, a forgalmi engedélybe ragasztandó, műszaki érvényességet igazoló jelző csík – okmányvédelmi tervben rögzített biztonsági elemekkel védett belső oldala Öntapadós

Öntapadós

-

Nincs

A

A

Öntapadó papír

Papír

Nincs

Biztonsági címke jellemzői





Narancsszínű biztonsági grafikát, mikro írást ("ÁLLAMINYRT" felirattal) valamint hologramot tartalmaz. A feliratok és a mikro írás sötétebb narancsszínűek, alatta szabad szemmel nem látható, UV fény hatására kék színnel világító körvonalas "D" betű látható. Az egyes főbb alkatrészeit kémiai, technikai, technológiai és adminisztratív módszerek differenciáltan védik a teljes vagy részleges hamisítás ellen. Csak roncsolódással

Egyedi biztonsági grafika, gyártó specifikus hologram, záró-szalagnál gyártó specifikus összetételű biztonsági papír, kékes, illetve barnás színhatás, UV sugárzásra változónak látszó elemek

Az adó- és zárjegyeket hamisítás elleni védelemmel kell ellátni. A védelem kialakításánál a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakvéleményét is figyelembe kell venni. Nyomtatás négy színnel, ebből egy szín UV-fényre zöldesen reagáló.

Egyedi biztonsági grafika speciális elemekkel, bélyegkerettel. Speciális festékek, hőre változó (ideiglenesen eltűnő) festék alkalmazása, UV sugárzásra változónak látszó elemek. A címke hő- és fagyálló, melegítésre vagy freongázzal történő manipulációra is rezisztens

Egyedi biztonsági grafika, mikroírás, speciális biztonsági festékek, UV sugárzásra változónak látszó elemek

Az okmány minden alkatrészét a teljes, illetve részleges hamisítás ellen kémiai, technikai, technológiai és adminisztratív eljárásokkal együttesen védik. Egy optikailag változó jel (kinegram vagy ezzel egyenértékű jel

A 2 D pontkód a nyomtatvány adatai laponként öszszegyűjtve, tömörítve és darabolva rögzíti

A termékjelölő roncsolással távolítható el/ zárószalag eltávolítható

A felragasztott felületről eltávolítható

Csak roncsolással

Csak roncsolással

Csak roncsolással

-

Igen, okmányvédelmi rendszertervét a Szakszolgálat készíti el. Gyakori

Nem

Nem

Nem

Nehezen

Könnyen

Igen, okmányvédelmi rendszertervét a Szakszolgálat készíti el. Nehezen

Nem

Előfordulhat

Igen, okmányvédelmi rendszertervét a Szakszolgálat készíti el. Nehezen

Hamis termék leplezése

Termékek adómentes forgalomba-hozatala

Dokumentumok aláírásának hamisítása

Valós gépjármű állapot leplezése

Nehezen hamisítható, Nem jellemző EU schengeni határvédelem miatt jelentős előny származhat az illegális beutazásból




Védelmi jegyei

Az átpántoló címke grafikája négyszer tartalmazza a földügy logóját, a négyzet oldalaival párhuzamosan elhelyezve. A címke alapszíne arany. Felületén hullámvonalban átlátszó réteg fut. A biztonsági pecsétcímke háromdimenziós hologram címke.

Eltávolíthatósága

A felragasztást követő 24 órát követően a papírról csak roncsolással távolítható el.

Okmányvédelmi tervvel rendelkezik-e

Nem

Hamisítási jellemzők

Nehezen

Hamisítással, visszaéléssel megszerezhető előny, haszon

Ingatlan tulajdonjogának megszerzése, lakásmaffia tevékenység, hitelfelvételnél a magas ingatlan árak miatt jelentős hason származhat Laikus vizuális szemrevételezéssel megállapítható

Közlekedési és egyéb kedvezmények jogosulatlan igénybevétele

Nem szakértő közlekedési Laikus vizuális szemrevévállalati dolgozók vizuális telezéssel megállapítható szemrevételezéssel

Laikus vizuális szemrevételezéssel megállapítható

Laikus vizuális szemrevé- Laikus vizuális szemretelezéssel megállapítha- vételezéssel megállapíttó ható

A biztonsági pecsétcímke egy sorszámot tartalmaz , a sorszám egy 11 karakterből álló kódolt számsorozat.

Igen

sorszám, vonalkód

sorszám

sorszám

Igen

Igen

Igen

A sorszámot CODE 128 formában megjelenítő, vonalakból álló jel. Egyszer háromkarakteres és egyszer kétkarakteres betűjelből és nyolc számból álló sorszám (XXX0000000XX0). Igen

Igen

Igen

Felhasználás során történő ellenőrzés

Egyedi azonosító van-e

Támogató A biztonsági elemeket, IT rend- egyedi azonosítót nyilvánszer tartja-e IT rendszer



Vízumbélyeg

-

Határrendészeti szakér- Laikus vizuális szemrevétetői ellenőrzés. A vízumlezéssel megállapítható birtokos személyazonosságát és a vízum eredetiségét kizárólag az ujjlenyomatok ellenőrzése erősítheti meg teljes bizonyossággal, ezért kétség esetén a vízumbélyeg sorszámát és az újlenyomatot együtt kell lekérdezni a rendszerből. Igen -

Igen, vis (vízuminformációs-rendszer)

-

Biztonsági címke jellemzői


Gyártási információk







Vízumbélyeg

Milyen adatkörökkel

Nincs róla elérhető informá- Az érvényesítő matrica ció. tartalmazza érvényességének időtartamát, valamint a közoktatásban a matrica sorszámát, felsőoktatásban a matrica sorszámát és az intézmény/kar betűkódját.

Egyedi felhasználástól függően.

Nincs róla elérhető információ.

Egyedi felhasználástól függően.

A rendszám érvényesítő matrica okmányvédelmi besorolása miatt a nyilvántartott adatkörökről és támogató informatikai rendszerről további információ nem publikus.

A vízumbélyeg okmányvédelmi besorolása miatt a nyilvántartott adatkörökről és támogató informatikai rendszerről további információ nem publikus.

Megrendelő

VFH

KIM

Termékgyártók

NAV

Jogászok

KEKKH

BM

Azokat az adatokat tartalmazza, amelyeket a felhasználó adott meg vagy a program számolt ki a nyomtatvány kitöltése során, az elektronikus felületen. Tartalmazza továbbá a visszaállításhoz szükséges információkat NAV

Gyártó

Codex Értékpapírnyomda Zrt.

Állami Nyomda Nyrt.


Hitec Kft.


Pénzjegynyomda Zrt.

Pillér Kft.

Hozzávetőlegesen menynyit fizet a megrendelő Ft/ db

14,5 Ft + ÁFA5

Nincs információ

Nincs információ

Állami Nyomda Nyrt., Pénzjegynyomda Zrt. konz. Nincs információ

28-40 Ft/db

Nincs információ

Nincs információ

Nincs információ

2. táblázat – Hazai gyakorlatban alkalmazott biztonsági címkék legfontosabb jellemzőinek összefoglalása

5


A FÖMI honlapján elérhető üvegzseb menüpont 2011. évi beszerzései alapján: 400 680db 3D hologramos biztonsági pecsétcímke beszerzésének szerződéses ellenértéke 5 809 860 Ft + ÁFA. Fájlnév: Arhitel_megvaltan_v1 3_KP_eszrevetelekkel


39 / 167


3.1.2.2 ELEKTRONIKUS ARCHIVÁLÁSI SZOLGÁLTATÁSOK A minősített és nem minősített archiválási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos legfontosabb szabályokat a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet, és az NMHH kapcsolódó ajánlása tartalmazza (Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala ajánlás: Elektronikus archiválási szolgáltatással kapcsolatos hatósági tájékoztató). Az Eat. hatálya alá nem tartozó ún. „elektronikus tárolási szolgáltatásoknak szolgáltatásoknak” nak és szolgáltatóiknak a fent bemutatott és alább részletezett szabályozási környezet szerinti követelményeket nem kötelező teljesíteniük, ezáltal az általuk nyújtott szolgáltatás tartalma és garanciái is alacsonyabbak mint az Eat. hatálya alá tartozó archiválási szolgáltatóknál. A következő bekezdésekben összefoglaljuk a minősített és nem minősített archiválási szolgáltatásokkal, szolgáltatókkal kapcsolatos legfontosabb ismereteket.

Szabályozási háttér Az elektronikus archiválási szolgáltatások nyújtását a következő jogszabályok szabályozzák: •

Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény;

•

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló 2001. évi CVIII. törvény;

•

45/2005. (III. 11.) Korm. rendelet a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak az elektronikus aláírással kapcsolatos feladat- és hatásköréről, valamint eljárásának részletes szabályairól;

•

114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet a digitális archiválás szabályairól (16/C-16/O. §);

•

3/2005. (III. 18.) IHM rendelet az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekről (41-44.§).

A jogszabályokon kívül a műszaki, technológiai és szabályozási követelményekre vonatkozó szabványokat és ajánlásokat a következő dokumentumok ismertetik: •

Ajánlás az Eljárásrendi követelményekre elektronikus aláírás felhasználásával végzett archiválási szolgáltatások szolgáltatói számára (Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala 2008. június)

•

Ajánlás az elektronikus szolgáltatások nyújtásához használt megbízható rendszerekre vonatkozó biztonsági követelményekre (Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala 2008. június)

•

Elektronikus archiválási szolgáltatással kapcsolatos Hatósági tájékoztató (Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala 2008. június)

Eat. szerinti minősített minősített és nem minősített archiválási szolgáltatás Az Elektronikus archiválási szolgáltatással kapcsolatos Hatósági tájékoztatóban (Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala 2008. június) foglaltak alapján az archiválási szolgáltatást igénybe vevő (benyújtó) különböző tartalmú és formátumú adatot nyújthat be archiválásra. Az alábbi három csoport különböztethető meg: •

Bitfolyam: Az archiválási szolgáltató számára értelmezhetetlen bitsorozat. Bitfolyamra példák a titkosított, tömörített állományok, illetve a szolgáltató által (értelmezhetőség szempontjából) nem támogatott formátumú állományok.

Arhitel_megvaltan_v1 3_KP_eszrevetelekkel


40 / 167


•

Lenyomat: Olyan speciális bitfolyam, amely az archiválási szabályzatban meghatározott lenyomatoló (hash) algoritmus felhasználásával egy dokumentumból készült. Lenyomatra példa egy tetszőleges állományból SHA-512 lenyomatoló függvénnyel készített 64 bájt.

•

Dokumentum: Olyan speciális bitfolyam, amelynek a formátuma megfelel azon dokumentum formátumok egyikének, aminek az értelmezhetőségét az archiválási szolgáltató (kiegészítő szolgáltatásként) vállalja. Dokumentumra példák: rtf, txt, xml formátumú állományok.

Egy archiválási szolgáltató a következő (kötelező) alapszolgáltatásokat biztosítja, az archiválás időtartama alatt: •

Az archivált adat rendelkezésre állásának biztosítása biztosítása (rendelkezésre állás): ez a szolgáltatás azt garantálja, hogy az archivált adatokat a szolgáltató (az archiválás időtartamának végéig) megőrzi, s az erre jogosult hozzáférők számára (folyamatosan) elérhetővé teszi.

•

Az archivált adat sértetlenségének biztosítása (sértetlenség): ez a szolgáltatás azt garantálja, hogy az archivált adatokat a szolgáltató oly módon őrzi meg, amely megakadályozza azok módosítását és jogosulatlan megsemmisítését.

•

Az archivált adat bizalmasságának biztosítása (bizalmasság): ez a szolgáltatás azt garantálja, hogy az archivált adatokat a szolgáltató oly módon őrzi meg, amely megakadályozza azok jogosulatlan megismerését.

•

Az archivált adat eredet hitelességének és tartalom letagadhatatlanságának a megőrzése (letagadhatatlanság): Ez a szolgáltatás azt garantálja, hogy az - archivált adatot a benyújtás előtt elektronikus aláírással ellátó - aláíró utólag nem vitathatja, hogy az adat tőle származik.

•

Az archivált adat törlése (törlés): A szolgáltató köteles biztosítani, hogy az archivált adatot az arra jogosult megfelelően hitelesített kérése alapján, továbbá az archiválás befejezésekor a rendszeréből visszaállíthatatlanul törli.

•

Igazolások kiadása: kiadása ez a szolgáltatás azt garantálja, hogy az archivált adatokkal kapcsolatos különböző tényekről a hozzáférők számára hiteles igazolásokat képes kibocsátani.

Egy archiválási szolgáltató a következő (választható) kiegészítő szolgáltatásokat biztosíthatja, biztosíthatja az archiválás időtartama alatt: •

Az archivált adat értelmezhetőségének biztosítása (értelmezhetőség): ez a szolgáltatás az archivált adat eredeti céljának folyamatos megvalósíthatóságát garantálja (pl. kép és szöveg esetén megjeleníthetőséget, program esetén futtathatóságot).

•

Az archivált adat titkosított formában való tárolása a szolgáltatónál (titkosítás): A szolgáltató vállalhatja, hogy a hozzá részben vagy egészben titkosítatlanul benyújtott archivált adatokat a befogadás után titkosítja, és ilyen módon tárolja a bizalmasság fokozott biztosítása érdekében.

Egy archiválási szolgáltató egyéb szolgáltatásokat is biztosíthat (pl. az archivált adatok egyedi megállapodás szerinti feldolgozását). Az archiválási szolgáltatók szolgáltatási szabályzatukban meghatározzák, hogy milyen formátumú adatokat fogadnak be archiválásra (bitfolyamot és/vagy lenyomatot és/vagy dokumentumot), a dokumentum formátumok tételes meghatározásával. Az archiválási szolgáltatók minden befogadott adatra kötelezően biztosítják az alapszolgáltatásokat (rendelkezésre állás, sértetlenség, bizalmasság, letagadhatatlanság és igazolások kiadása).



41 / 167


Az archiválási szolgáltatók szolgáltatási szabályzatukban minden befogadott adatra meghatározhatják, hogy arra milyen kiegészítő szolgáltatást vállalnak (értelmezhetőség, titkosítás, adatfeldolgozás). A kiegészítő szolgáltatásokat úgy lehet csak nyújtani, hogy azok nem befolyásolhatják a kötelező szolgáltatások biztonságát. A következő táblázatban vázlatosan összefoglaljuk a minősített és nem minősített archiválás közötti különbségeket és hasonlóságokat:6 Szempont Milyen ügyekben kötelező?

Nem minősített archiválás

Minősített archiválás

Nincs jogszabályi kötelezőség előírva

Joghatás

Nem érvényes a minősített archiválásnál érvényes kedvező vélelem

Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a dokumentumon elhelyezett elektronikus aláírás vagy időbélyeg, illetve az azokhoz kapcsolódó tanúsítvány az aláírás és időbélyeg elhelyezésének időpontjában érvényes volt.

Archiválási szolgáltatásra vonatkozó követelmények

Szolgáltatási és archiválási szabályzat készítése az Ajánlásban meghatározott szerinti tartalommal.

Szolgáltatási és archiválási szabályzat készítése a nem minősített archiválási szolgáltatásra vonatkozóknál bővebb tartalommal.

Szolgáltatási és archiválási szabályzat Archiválási szolgáltatásra vonatkozó egyéb követelkövetelmények mények

Nincs különbség a két archiválási típus esetében

Információbiztonság irányíirányításával kapcsolatos kövekövetelmények

Javasolt, hogy a szolgáltatónak információbiztonság kezelő rendszere valamely általánosan elfogadott szabványnak feleljen meg (pl. MSZ ISO/IEC 27001:2006).

Szolgáltatónak igazolnia kell, hogy az információbiztonság kezelő rendszere valamely általánosan elfogadott szabványnak megfelel (pl. MSZ ISO/IEC 27001:2006).

Információbiztonság irányíirányításával kapcsolatos kövekövetelmények

A szolgáltató a szolgáltatásaira irányadó szabályzatokban határozza meg, hogy az őrzésében lévő érvényességi lánc, illetve az igazolások jogosultak kérésére történő kiadása szolgáltatás eseti kiesésének időtartama legfeljebb mennyi lehet.

Biztosítani kell, hogy az őrzésében lévő érvényességi lánc, illetve az igazolások jogosultak kérésére történő kiadása szolgáltatás eseti kiesésének időtartama nem haladhatja meg a 3 napot.

Működés folytonosság irányítása

Információbiztonság irányíirányításával kapcsolatos egyéb követelmények Vonatkozó Vonatkozó jogszabályok

Nincs különbség a két archiválási típus esetében

Nincs különbség a két archiválási típus esetében (csak az ajánlások szintjén)

6

A biztonsági követelményekkel kapcsolatos részletes ajánlásokat az „Ajánlás az elektronikus szolgáltatások nyújtásához használt megbízható rendszerekre vonatkozó biztonsági követelményekre (Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala 2008. június)” című anyag tartalmazza (továbbiakban Ajánlás).



Szempont

Nem minősített archiválás

42 / 167


Minősített archiválás (lásd lent)

Nyilvántartó szerv

Nincs különbség a két archiválási típus esetében (NMHH)

Ellenőrző szerv

Nincs különbség a két archiválási típus esetében (NMHH)

Ellenőrzés módja

Jogszabályoknak és archiválási szolgáltató saját szabályzatának megfelelő működés ellenőrzése

Jogszabályoknak és archiválási szolgáltató saját szabályzatának megfelelő működés ellenőrzése Legalább évente átfogó helyszíni ellenőrzés is

Magyarországi szolgáltatók száma

Nincsen

Kettő (NMHH nyilvántartás 2011. december 30-i állapota szerint)

3. táblázat – Minősített és nem minősített archiválás jellemzőinek összefoglalása A minősített és nem minősített archiválási szolgáltatókra vonatkozó követelmények közötti eltérések elsősorban az informatikai biztonsággal kapcsolatos követelményekben érhetők tetten: a minősített szolgáltatókra magasabb szintű biztonsági követelmények vonatkoznak. Jelentős Jelentős a két szolgáltatás joghatásában azonosítható különbség. Minősített archiválási szolgáltatók (A nyilvántartás 2011. december 30-i állapota szerint):: •

MicroSec Kft.

•

NetLock Kft.

Eat. szerinti nem minősített archiválási szolgáltatók: •

NMHH nyilvántartása alapján a tanulmánykészítés időpontjában nincs érvényes regisztrációval rendelkező szolgáltató

Tárolási szolgáltatók (a teljesség igénye nélkül):: •

Scriptumrex Kft.

•

PRIV-DAT Dokumentum Archiváló és Tároló Kft.

•

SDA Informatikai Kft.

•

Itella Information Kft.

•

Ovitas Kft.

•

Arconsult Kft.

3.1.3 NEMZETKÖZI KITEKINTÉS 3.1.3.1 BIZTONSÁGI CÍMKÉS MEGOLDÁSOK Kétrétegű biztonsági zárócímke



43 / 167


A Security Labels International (UK) által gyártott kétrétegű biztonsági zárócimke a dokumentum, dokumentum köteg vagy csomagolás bontatlanságát hivatott bizonyítani. Eltávolításakor a címke helyén az „opened„ felirat jelenik meg, az illetéktelen hozzáférés bizonyítható. Biztonsági grafikával, irizáló nyomattal ellátható.

Gravírozott hologramos biztonsági zárócímke A Security Labels International (UK) által gyártott gravírozott hologramos biztonsági zárócimkét termékeredet bizonyítására, termékhamisítás elleni védelemre alkalmazzák. Mind a hologram mind a gravírozott felirat a termékgyártó specifikus.

Elváló rétegű biztonsági címke A Security Technology Inc. (Kína) által gyártott szétváló biztonsági címke az igen erős tapadást biztosító ragasztó és az elváló festékréteg miatt csak jelentős mennyiségű maradvány hátrahagyásával vehető le a dokumentumról, áttétele, más dokumentumon való használata lehetetlen. Személyre szabott grafikájú változata brand-építő jellegű. Biztonsági grafikával, irizáló nyomattal ellátható.



44 / 167


Roncsolódó alapanyagú biztonsági címke A Security Technology Inc. (Kína) által gyártott roncsolódó alapanyagú biztonsági címke gyenge kötődéssel rendelkező alapanyagra igen erős erős tapadást biztosító ragasztóréteggel felhordva került kialakításra. A dokumentumról történő levétele sérülésmentesen nem lehetséges, a címke alapanyaga darabokban válik le a ragasztórétegről. Személyre szabott grafikájú változata brand-építő jellegű. Biztonsági grafikával, irizáló nyomattal ellátható.

Hologramos biztonsági címke A Security Technology Inc. (Kína) által gyártott hologramos biztonsági címke roncsolásos leválasztást biztosító kivitelben is elkészíthető, illetve 3D hologram változata tovább növeli a biztonságot. Személyre szabott grafikájú változata brand-építő jellegű. Kétrétegű változata PVC ill. vinil alapanyagú.



45 / 167


Szétváló hologramos hologramos biztonsági címke A Marevick Label (USA) által gyártott hologramos biztonsági címke hologram rétege kettéválik a felűletről való eltávolítási kísérletre. Személyre szabott biztonsági grafikájú változata brand-építő jellegű. Áttetsző kivitelben is megrendelhető.

3.1.3.2 ELEKTRONIKUS ARCHIVÁLÁSI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS TÁMOGATÓ INFORMATIKAI RENDSZEREK Az Archivium az osztrák ügyvédeknek kínál magas biztonságú elektronikus dokumentumarchiválási szolgáltatást. Az Archivium külföldi tevékenysége és az Eat. szóhasználata miatt a hazai jog szerint nem minősül archiválási szolgáltatónak (elviekben nem kizárt, hogy ha jelentkezni akarna, akkor az NMHH nyilvántartásba venné ekként), de tevékenységét illetően egyértelműen annak minősülne, hiszen az elektronikus aláírások érvényességének megőrzésével kapcsolatos tevékenységre is kiterjed a tevékenysége. Az elektronikus okmányarchívum az iratok és adatok egyszerű és biztonságos rögzítését és lekérdezését teszi lehetővé, valamint biztosítja a bíróságokkal kapcsolatos iratforgalom biztonságos és egyszerű elektronikus lebonyolítását. Az elektronikusan küldött okmányok hitelességét elektronikus aláírás biztosítja. Az Archivium a következő legfontosabb szolgáltatásokat foglalja magában: •

Elektronikus archiválási szolgáltatás: a mintegy 5.000 osztrák ügyvéd ezen a magas biztonságot kínáló szolgáltatáson keresztül archiválhatja elektronikusan az iratait. A rendszerhez való hozzáférés elektronikus tanúsítvánnyal lehetséges az érintett ügyvédek vagy intézmények számára. Arra is lehetőség van, hogy az ügyvéd az archiválási szolgáltatás keretében gondoskodjon adatállományai, elektronikus iratai biztonsági mentéséről (back-up szolgáltatás).


•


46 / 167


Bírósági iratok elektronikus küldése, ügyek elektronikus intézése: lehetőség van a cég- és ingatlannyilvántartási ügyek Archiviumon keresztül, elektronikus úton történő intézésére, azaz a kapcsolódó iratok elektronikus beküldésére a bírósághoz (pl. indítvány). A szolgáltatás egyrészt gyorsítja, másrészt olcsóbbá teszi a Bírósági ügyintézést, javítja, rugalmasabbá teszi az igazságügyi szolgáltatásokhoz, ügyintézéshez való hozzáférést.

Az Archivium rendszerarchitektúráját a következő ábra mutatja be: Ügyvéd Egyéb ügyvédi alkalmazások

SOAP https

Smart kliens alkalmazás (integrált backenddel)

Lekérdezéseket (betekintést) kezelı webes alkalmazás

Egyéb külsı alkalamzások

Internet SOAP / https

https

SOAP / https

Archiválási központ Webszerver Webszervízek Elektronikusal áírásszolgáltató

Webőrlapok (lekérdezéshez)

Jogosultságkezelés

...

SOAP / https

Alkalmazásszerver JDBC

Adatbázisszerver

2. ábra - Archivium rendszerarchitektúra7

Az Archivium infrastrukturális felépítését a következő ábra mutatja be:

7

Forrás: www.archivium.at.



47 / 167


Ügyvéd (PC, hálózati kapcsolat, szkenner, nyomtató, chipkártya) Elektronikus aláírási / hitelesítési szolgáltató

Kamara /Archivium Javítások körbeszerzése Adminisztráció

Irat

Internet

Internet

Külső felhasználók Internet

Siemens (üzemeltető) Archiválórendszer Hierarchikus tároló menedzsment Katasztrófavédelem … Iratazonosító Irat 1

3. ábra - Archivium felépítése8

3.1.3.3 ÜGYVÉDI IRATBIZTONSÁGHOZ KAPCSOLÓDÓ NEMZETKÖZI KITEKINTÉS A megvalósíthatósági elemzéshez kapcsolódó helyzetelemzés részeként felmértük a fejlesztés tárgyához kapcsolódó nemzetközi gyakorlatot. A kiküldött kérdőívekre 6 országból kaptunk válaszokat. A válaszok alapján az alábbi megállapításokat tehetjük:

8

•

Az ügyvédek jogi szolgáltatások elvégzésére való jogosultságának igazolása a válaszadó országok nagy részében igazolvánnyal vagy egyéb személyazonosságot és ügyvédi jogosultságot igazoló irattal vagy okmánnyal történik. Az igazolványok különböző okmányvédelmi elemekkel vannak ellátva (a fénykép és aláírás, a kamara vagy valamilyen minisztérium pecsétje általános, de több helyen chipkártyával emelt szintű szolgáltatás is kapcsolódik az igazolványhoz). Németországban és Ausztriában nincs szükség arra, hogy jogi szolgáltatás nyújtásához az ügyvéd igazolja magát, ezzel együtt Ausztriában az ügyvéd kérelmére a kamara kiállít ügyvédi igazolványt.

•

Az ügyvédi jogosultság minden válaszadó országban egy központi nyilvántartáshoz való elektronikus hozzáféréssel ellenőrizhető (legtöbbször az illetékes kamara honlapján keresztül).

•

Egy válaszadó ország kivételével minden országban működik valamilyen hatóságok és ügyfelek/ügyvédek közötti elektronikus ügyintézést, kommunikációt támogató rendszer, 4 országban kimondottan jogi ügyintézést, kommunikációt támogató rendszer is működik (pl. ügyvéd és bíróság közötti kommunikációt támogató rendszer). Ezekben a rendszerekben az ügyvédek elektronikus aláírással azonosítják magukat.

•

Az ügyvédek által nyújtott jogi szolgáltatásokkal kapcsolatban elkészült iratokat az országok nagy részében csak az ügyvéd aláírása és pecsétje védi, csak Dániában használnak speciális ügyvédi pa-

Forrás: www.archivium.at.



48 / 167


pírt az iratbiztonság növelésére. Ausztriában az iratok biztonsági szintjét azzal növelik, hogy meghatározott jogi iratokat a központi elektronikus archívumban (Archivium) elektronikusan archiválni kell. A nemzetközi felmérés kérdőívét és eredményeit részletesen a 3. sz. melléklet tartalmazza.

3.1.3.4

E-JUSTICE PORTÁL

Mivel a kamarai elvárások között egyértelműen megjelenik az európai uniós e-Justice portálhoz való jövőbeli kapcsolódás lehetőségének megteremtése, az alábbi fejezetben röviden összefoglaljuk az e-Justice-szal kapcsolatos Arhitel projekt szempontjából releváns jellemzőket, szolgáltatásokat, technikai feltételeket. Az e-Justice, az európai igazságügyi portál egy egykapus internetes rendszer, amely európai szinten biztosít hozzáférést az igazságszolgáltatáshoz. Szolgáltatásai: •

A portál elsősorban határokon átnyúló jogi eljárás résztvevőinek szánt tartalomszolgáltatás, ami az egyes tagállamok jogára és gyakorlatára vonatkozó információkat tartalmaz (pl. adott ország bírósági gyakorlata, jogi adatbázisokhoz, online fizetésképtelenségi- és ingatlan-nyilvántartásokhoz vezető linkek, stb.).

•

Keresők: ügyvédeket, közjegyzőket, jogi szakfordítókat vagy tolmácsokat lehet keresni a teljes EU területén.

•

Ügyvédek, közjegyzők, bírók hozzáférhetnek igazságügyi adatbázisokhoz, igazságügyi hálózatokon keresztül kapcsolatba léphetnek kollégákkal, igazságügyi képzéssel kapcsolatos információhoz juthatnak.

•

A következő ügyekben elektronikus formanyomtatványokon keresztül ügyek kezdeményezhetők: o

Polgári és kereskedelmi ügyekben való bizonyításfelvétel;

o

Költségmentesség igénylése;

o

Kis értékű követelésekkel kapcsolatos polgári és kereskedelmi ügyek elbírálásának kezdeményezése;

o

Európai fizetési meghagyás kérése.

Az információk az EU valamennyi hivatalos nyelvén elérhetőek. A honlap üzemeltetője az Európai Bizottság. A fenti információkon túl, az e-Justice portál architektúrájával, műszaki paramétereivel kapcsolatban nincs publikus specifikáció, nincsenek a csatlakozni szándékozókkal kapcsolatosan megfogalmazott általános irányelvek vagy elvárások. Az e-Justice-szal kapcsolatban eddig folytatott gyakorlat alapján a Bizottság egyedileg egyeztet a portálhoz kapcsolódni szándékozó szervezetekkel.



49 / 167


3.2 BELSŐ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA 3.2.1 AZ ÜGYVÉDEK SZÁMA A Magyar Ügyvédi Kamara ma Magyarországon 12.381 bejegyzett ügyvédet tart nyilván9. Az ügyvédek egy része (1.597 fő) inaktív, tevékenységét szünetelteti, az aktív ügyvédek száma így kevesebb, mintegy 10.800 10.800 fő. fő Megvalósíthatósági elemzésünkben ügyvédnek a kamarák által ügyvédként (tagként) nyilvántartott ügyvédeket tekintjük (ellenjegyzéshez, az iratnyilvántartás használatához nekik lesz jogosultságuk, ők rendelkeznek elektronikus aláírási tanúsítvánnyal is). A megvalósíthatósági elemzés szempontjából felhasználóként figyelmen kívül hagyjuk: •

a szünetelő ügyvédeket (1.597 fő);

•

az alkalmazott ügyvédeket (424 fő);

•

az ügyvédjelölteket (2.612 fő);

•

a névjegyzékbe felvett EU közösségi jogászokat (134 fő) és

•

külföldi jogi tanácsadókat (22 fő).

3.2.2 AZ ÜGYVÉDI KAMARÁK SZERVEZETE Ügyvédi tevékenységet kizárólag az végezhet, aki valamelyik területi ügyvédi kamara tagja. Az ügyvédi kamara az ügyvédek szakmai irányításával, érdekképviseletével kapcsolatos közfeladatokat ellátó köztestület. Tevékenysége során a következő legfontosabb feladatokat látja el: •

gondoskodik az ügyvédek jogainak védelméről, szervezi a szakmai továbbképzésüket,

•

az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szakmai szabályokat alkot,

•

dönt az ügyvédek kamarai tagságának keletkezéséről és megszűnéséről,

•

vezeti az ügyvédek névjegyzékét,

•

ügyvédi levéltárat működtet és tart fenn.

A Magyar Ügyvédi Kamara az ügyvédek országos szervezete, amely önálló ügyintéző szervezettel és költségvetéssel rendelkezik. A Magyar Ügyvédi Kamara tagjai a területi kamarák. A területi ügyvédi kamara képviseleti, ügyintézői szervezettel, önálló költségvetéssel rendelkezik. Működési területe a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok illetékességi területével azonos. A területi kamara szervei a közgyűlés, a területi kamara elnöksége, a fegyelmi bizottság, az összeférhetetlenségi bizottság és az ellenőrző bizottság. Ezen túlmenően az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek létrehozhatják az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek bizottságát, amelynek véleményét ki kell kérni a rájuk vonatkozó szabályzatoknál. Ez a rendelkezés azért szükséges, mert az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek nem kamarai tagok, így képviseletük a kamara egyéb szerveiben nem jelenik meg. A területi kamara alapszabálya más bizottság választását is engedélyezheti.

9

Az adatok a MÜK összesített létszámadatainak 2011.11.30-i állapotát mutatják.



50 / 167


A Magyar Ügyvédi Kamara szervei a teljes ülés, az elnökség, a fegyelmi bizottság, az összeférhetetlenségi bizottság, a választási bizottság, az ellenőrző bizottság. A Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülésének, elnökségének hatáskörét az Ügyvédi törvény, egyéb bizottságainak, szerveinek és tisztségviselőinek feladatait, hatáskörét, működését és eljárási rendjét az Alapszabály határozza meg. A területi kamara a Ket. szerinti kamarai hatósági ügyekben (pl. felvétel kamarába, tagság megszüntetése, szüneteltetése, felvétel névjegyzékbe, e-nyilvántartásba, hatósági ellenőrzés, stb.) közigazgatási hatóságként jár el.

3.2.3 ÉRINTETT ÜGYEK, IRATOK ÉS EZEK SZÁMOSSÁGA A megvalósíthatósági elemzés fontos inputja a fejlesztésekben érintett ügyek és iratok várható száma, típusa, terjedelme. Ezek az adatok alapvetően meghatározzák a működési folyamatokat, a biztonsági címke beszerzési költségeit, és a kialakítandó informatikai rendszer méretezését. Az iratbiztonság növelését célzó fejlesztések nem érintik az összes ügyvédi közreműködéssel készülő iratot. Az iratbiztonság növelése azoknál az iratoknál szükséges, •

amelyekkel kapcsolatban a legtöbb visszaélés tapasztalható, illetve

•

amelyek esetében – a kapcsolódó tranzakciók értékénél fogva – a legnagyobb a jelentős károkozás kockázata.

A fenti vezérelvnek megfelelően a következő irattípusokat kell majd biztonsági címkével ellátni: •

ügyvédi meghatalmazások;

•

jelenleg is ügyvédi ellenjegyzést, szárazbélyegzőzést igénylő iratok o

cégeljárás (létesítő okirat és egyéb iratok)

o

ingatlan nyilvántartási eljárások iratai

•


•

bizonyos hatósági eljárások (pl. papír alapú iratok átalakítást igénylő e-perek) érdemi iratai.

Az érintett ügytípusba, irattípusba tartozó iratok a jogi szolgáltatás során jellemzően több példányban készülnek. Biztonsági címkével alapértelmezésben elegendő az érintett irat egy példányát – az ügyvédnél maradó példányt – ellátni, a jogi szolgáltatást nyújtó ügyvéd felelőssége, hogy az összes példány a biztonsági címkével ellátott példányénak megfelelő tartalommal készüljön el. Ezzel együtt, bizonyos esetekben (pl. ügyfél igényli, hogy a saját példányán is legyen biztonsági címke, hatóság elvárja, hogy a hozzá benyújtott példányon is legyen biztonsági címke, az ügyfél az irat elkészítését követően, későbbi időpontban az iratból másodlati példányt kér, és kéri ennek biztonsági címkével való ellátását) előfordulhat, hogy az irat több példányát is el kell látni biztonsági címkével. Az ügyvédnél maradó példányon elhelyezett biztonsági címke és a „másodlati” példányokon elhelyezett biztonsági címke védelmi elemeiben mindenben megegyezik, a különbség csak a kétféle iratpéldányhoz kapcsolódó szolgáltatás tartalmában és ennek megfelelően a szolgáltatás árában jelentkezik.10

10

Az egyértelmű megkülönböztetés és az egyszerűség érdekében a továbbiakban az ügyvédnél maradó eredeti példányon elhelyezettől különböző iratpéldányon elhelyezett biztonsági címkére a „másodlati biztonsági címke” fogalommal utalunk.



51 / 167


Az érintett ügyek és irattípusok jövőben várható számát a megvalósíthatósági elemzést megelőzően ügystatisztikai adatok és kiegészítő becslések felhasználásával állapítottuk meg. A becslési eredmények alapján a biztonsági címkével ellátni tervezett eredeti iratok éves darabszáma nagyságrendileg 4,5 millió db11, a másodlati biztonsági címkével ellátandó iratok száma 400 ezer db12. Az iratszám nagy részét (kb. 2,8 millió dbot) az ügyvédi meghatalmazások teszik ki. A címkézendő iratok körét időről időre az ügyvédség szakmai csúcsszervei határozhatnák meg, a piacok és a hatóságok ésszerű igényeinek figyelembevételével, az ügyügyvédekre egységesen kötelező módon.

3.2.4 A JOGÜGYLETBIZTONSÁG JELENLEGI ÜGYVÉDI ESZKÖZEI ÉS TÁMOGATÓ INFORMATIKAI RENDSZEREK A jogügyletek biztonságos lebonyolításához teljesülnie kell az alapvető jogügylet- és iratbiztonsági feltételeknek: •

Biztosítani kell, hogy az ügyfeleket a jogügyletben kompetens, a megfelelő szaktudással bíró ügyvéd képviselje. Ezt az ügyvédek utánpótlásának szakmai minőségbiztosítása és a folyamatos továbbképzések mellett az ügyvédek jogosultságának nyilvántartása és a jogosultságok ellenőrizhetősége biztosítja. Iratbiztonságra lefordítva, biztosítani kell, hogy az iratot csak az arra jogosult készíthesse és jegyezhesse ellen, ezzel biztosítva az irat szakszerűségét és jogszabályoknak való megfelelését.

•

Biztosítani kell a jogügylet során készülő iratok hitelességét, hitelességét azaz azt, hogy

•

o

az iratban foglaltak a valósággal megegyeznek, valamint azt, hogy

o

az irat tartalma elkészítését követően nem másítható meg, azaz az irat nem hamisítható.

Biztosítani kell, hogy egy jogügylet részletei és a kapcsolódó iratok tartalma arra nem jogosultak számára nem megismerhető meg (bizalmasság, bizalmasság, titkosság). titkosság

A következő táblázat összefoglalja a fenti iratbiztonsági feltételek teljesülését biztosító jelenlegi ügyvédi eszközöket: Iratok biztonságának elemei 1

Jogosultság (szakszerűség)

Mi biztosítja jelenleg? - Ügyvédi igazolvány; - Szárazbélyegző;

2

Hitelesség

- JÜB személyazonosság-ellenőrzés (nem kötelező); - TakarNet ellenőrzés; - Pénzmosás megelőzéséhez kapcsolódó ellenőrzés;

11 Az ügytípusonkénti részletes ügy- és iratszámokkal kapcsolatos statisztikai adatokat, feltételezéseket és becsléseket az Összefoglaló dokumentum a biztonsági címkével ellátni tervezett iratok számával és az érintett ügyszámmal kapcsolatos becslések pontosításáról című dokumentum tartalmazza. 12 Az Összefoglaló dokumentum a biztonsági címkével ellátni tervezett iratok számával és az érintett ügyszámmal kapcsolatos becslések pontosításáról című dokumentum nem tartalmaz becslést a másodlati biztonsági címkével ellátandó iratok számára vonatkozóan. A másodlati biztonsági címkével ellátandó iratok számának becslésénél az ingatlanügyekhez és kötelmi jogi megállapodásokhoz kapcsolódó biztonsági címkével ellátandó iratok számának 20%-ával számoltunk.



Iratok biztonságának elemei

52 / 167


Mi biztosítja jelenleg? Papír alapon: - Aláírás egyedisége; - Szárazbélyegző egyedisége; Elektronikusan: - Elektronikus aláírás, időbélyeg;

3

Bizalmasság, titkosság

Papír alapon: - Iratok fizikai védelme (biztonságos irattár); - Küldés biztonságos szolgáltatón keresztül; Elektronikusan: - irat elektronikus titkosítása;

4. táblázat – Iratbiztonsági feltételek teljesülését biztosító jelenlegi ügyvédi eszközök

A következő pontok a jogügyletek és iratok biztonságnak olyan jelenlegi ügyvédi eszközeit mutatja be, amelyek a fenti feltételek teljesülését segítik elő.

4. ábra – A jogügyletbiztonság jelenlegi ügyvédi eszközei



53 / 167


Szabályozás A kapcsolódó jogszabályok és belső kamarai szabályzatok felsorolását a 3.1.1 Jogi szabályozási környezet fejezet tartalmazza. Ügyvédi igazolvány és ügyvédek nyilvántartása Az ügyvédek, az alkalmazott ügyvédek, az ügyvédjelöltek, a külföldi jogi tanácsadók és az európai közösségi jogászok igazolványáról szóló 13/2008. (VI. 24.) IRM rendelet alapján a névjegyzéket vezető területi ügyvédi kamara az ügyvédet, az alkalmazott ügyvédet, az ügyvédjelöltet, a külföldi jogi tanácsadót és az európai közösségi jogászt igazolvánnyal látja el. Az igazolvány biztonsági okmányként kerül kiadásra. Az igazolvány egyéb, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány felmutatása nélkül is tanúsítja a benne foglalt adatokat. A MÜK látja el a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló kormányrendeletben a biztonsági okmány kibocsátója részére előírt feladatokat, továbbá hiteles, központi nyilvántartást vezet a kiállított igazolványokról és az igazolványok birtokosairól (Ügyvédi törvény 116. § (1) és (7) bekezdés alapján). Az ügyvéd köteles az igazolványt megőrizni és tevékenysége gyakorlása során magánál tartani. Az igazolvány másra át nem ruházható, letétbe nem helyezhető, biztosítékul nem adható és nem fogadható el. A MÜK honlapján Ügyvédi igazolvány ellenőrző programot működtet, ezzel biztosítva az és hatóságok számára az ügyvédi jogosultság fennállásának ellenőrzését. Ügyvédek azonosítása az Ügyfélkapun Ügyfélkapun keresztül A közigazgatás elektronikus szolgáltatásai a Kormányzati Portálon, az Ügyfélkapun keresztül érhetők el. Ahhoz, hogy az ügyvéd használni tudja az Ügyfélkaput, létre kell hoznia személyes ügyfélkapus azonosítóját. A személyes ügyfélkapus azonosító létrehozása egy regisztrációs eljárás, amelyet bármelyik okmányirodában, kormányhivatali ügyfélszolgálati irodában, adóhatóság ügyfélszolgálatán vagy külképviseleten lehet kezdeményezni. Az ügyvédek számra több állami ügyfélbiztonságot szolgáló szolgáltatás, így a JÜB rendszer is az Ügyfélkapun keresztül érhető el.. A közigazgatás elektronikus szolgáltatásainak ügyvédként történő eléréséhez az ügyfélkapus bejelentkezést követően az ügyvédnek a személyes ügyvédi authentikációs tanúsítványával is azonosítani kell magát. JÜB rendszer (Személyi adat és okmány ellenőrzés) A Jogügyletek Biztonságát Erősítő Adatszolgáltatási Keretrendszer (JÜB) a KEKKH kezelésében lévő olyan szolgáltatói keretrendszer, amely az ügyvédek számára – a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében a jogügyleti törvényben meghatározott személyi- és okmány-nyilvántartásokból, valamint a járműnyilvántartásból -- elektronikus úton szolgáltat adatokat a személyazonosság-, illetve okmányvalódiság megállapításához, a jármű- illetve az arra vonatkozó tulajdonosi adatok megállapításához, továbbá a lakcímtudakozódáshoz. A JÜB keretrendszer célja a lakásmaffia-tevékenység, az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések, a cégügyletekkel kapcsolatos jogsértések visszaszorítása. A JÜB keretrendszer az Ügyfélkapun keresztül érhető el. Az ügyvéd az ügyfél személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a rendelkezésére bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségének, és a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa, és tartózkodásra jogosító okmánya nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és érvényességének megállapítása céljából megkeresheti a személyi adat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetői engedély-nyilvántartást, az útiokmánynyilvántartást vezető vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás adatait feldolgozó hatóságot.



54 / 167


Mivel használata nem kötelező, a szolgáltatást az ügyvédek kis számban, az ellenjegyzett dokumentumok elhanyagolható részénél veszik igénybe (2011-ben összesen 3.868 esetben). TakarNet rendszer Az okiratszerkesztő ügyvéd ingatlanra vonatkozó szerződést csak harminc napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolat birtokában készíthet el. Ezen tulajdoni lappal egyenértékű az okiratszerkesztő ügyvéd vagy irodája által a TakarNet programról lehívott tulajdoni lap másolat. Az ügyvédek egy része közvetlen online hozzáféréssel rendelkezik az országos ingatlan-nyilvántartási TakarNet rendszerhez. A TakarNet országos földhivatali számítógépes hálózat használata, zárt számítógépes hálózat, amely korlátozott és szigorúan ellenőrzött hozzáférést biztosít az ügyvédek számára is, akik védett átjárókon keresztül érhetik el a hálózat számukra engedélyezett szolgáltatásait és használatával fokozzák az ügyfélbiztonságot. Pénzmosás megelőzése A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény és az annak alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 35/2007. (XII. 29.) PM rendelet szabályozza az ügyvéd pénzmosás megelőzésével kapcsolatos kötelezettségeit. Az ügyfélátvilágítási kötelezettség valamennyi, Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltató számára kötelező, amennyiben a szolgáltató a Pmt.-ben meghatározott tevékenységet végez. Az ügyvéd akkor köteles az ügyfél átvilágítására, ha pénzmosás elleni szabályozással érintett tevékenységet lát el. Az ügyvéd számára az azonosítás és bejelentés kötelezettség csak akkor kötelező, ha pénz- és értéktárgy letéti kezelést, gazdasági társaságban vagyonrész(esedés) vételében, eladásában, ingatlan vételében, eladásában, továbbá gazdasági társaság alapításában, működtetésében, megszüntetésében részt vesz. Az ügyfél-átvilágítás folyamata során az ügyvéd az ügyfelet és - amennyiben van- a tényleges tulajdonost azonosítja, elvégzi a személyazonosság igazoló ellenőrzését, figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot és szükség esetén rögzíti az adatváltozásokat. Szárazbélyegzı 1996. január 1-jétől az ügyvédek csak a kamara által szigorúan nyilvántartott, egységes, ún. szárazbélyegzőt használhatnak az okiratok ellenjegyzéséhez. A papír alapú iratbiztonsággal kapcsolatos követelményeket jelenleg elsősorban és kizárólag az ügyvédi ellenjegyzés és a szárazbélyegző használata biztosítja. Az ügyvédnek a működéséhez szükséges egy szárazbélyegzőn felül további egy, összesen maximum kettő bélyegzője akkor lehet, ha érvényesen nyilvántartott alirodával rendelkezik. Ügyvédi ellenjegyzés, szárazbélyegző használat kizárólag ügyvéd által személyesen gyakorolható ügyvédi tevékenységek, azok alkalmazott ügyvédi, ügyvédjelölti helyettes útján nem végezhetők. Az ügyvédi szárazbélyegzőn az ügyvéd neve, ügyvédi mivolta, az ügyvédi kamara neve és jelvénye, továbbá az ügyvéd kamarai anyakönyvi lapszáma tüntethető fel. Az ingatlannyilvántartásba és úszólétesítmények lajstromába való bejegyzés alapjául szolgáló okiratok esetében az ügyvéd köteles az általa készített és az eredeti aláírásokkal ellátott okirati példányokon a kamara által nyilvántartott szárazbélyegzőjét használni. Az alábbi táblázatban bemutatjuk, hogy mely ügyvédi tevékenységek igénylik az elektronikus aláírást és a szárazbélyegző használatát:



55 / 167


A tevékenység végzésének lehetősége lehetősége Ügyvédi tevékenységek

Csak ha rendelkezik elektronielektronikus aláírással

Csak ha rendelkezik szárazbészárazbélyegzővel

Ingatlan-nyilvántartási eljárás

x

x

Cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban képviselet ellátása

x

-

Okirat egyéb jogszabály által előírt ellenjegyzése

x

-

Egyéb ügyek

-

-

5. táblázat – Elektronikus aláírást, illetve szárazbélyegzőt igénylő ügyvédi tevékenységek jelenleg A szárazbélyegzőt azokban a nem kötelező esetekben is alkalmazzák a gyakorlatban, amikor a hagyományos „festékes” bélyegzési eljárásoknál nagyobb biztonság, vagy az exkluzivitás egyedi elérése a cél, vagy amikor a bíróság vagy hatóság bírói vagy ügyintézői tévedés miatt jogszabályi előírás híján is gyakran igényli a szárazbélyegző meglétét (pl. kötelező jogi képviselet vagy meghatalmazások esetén). Valamivel nehezebben hamísítható, mint a hagyományos bélyegző, nem könnyű másolni. Házilag nem készíthető el és a bélyegzőkészítők mindegyike sem tud ilyet gyártani, festék felhasználás hiányában költséghatékony, az iratok biztonságát azonban csak közepes mértékben fokozza. A szárazbélyegző a papír alapú dokumentumok eredetiségét, továbbá a bélyegzőn feltüntetett azonosító segítségével a létrehozó ügyvéd személyét képes azonosítani. Hiányossága, hogy a technológia fejlődésével egyre könnyebben gyártható, így az előállítást tulajdonképpen csak szabályozási úton lehet korlátozni, amely szándékos visszaélések esetén könnyen megkerülhető, a védelmi megoldás zárt rendszert nem alkot, így kellő védelmet nem biztosít. A szárazbélyegzővel történő visszaélés leggyakrabban a lakáshiteleknél fordult elő, amikor hamis APEH jövedelemigazolásokat nyújtottak be a pénzintézetnek. A hamis igazolások az esetek többségében egy ténylegesen kiadott, létező igazolás alapján, de hamis adatokkal, aláírással, és szárazbélyegzővel ellátva vagy előre szárazbélyegzett papírok felhasználásával készültek. Az adóhatóság adatai szerint 2005-ben 368, 2006-ban 204, 2007 első felében pedig 37 esetben tettek feljelentést visszaélés miatt. Már 2006-ban a J/19355. számú parlamenti beszámolóban (az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásához, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges további kormányzati intézkedésekről szóló 53/2005. (VI. 4.) OGY határozatban megjelölt feladatok teljesítéséről) megfogalmazódott, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara e célból megalkotott szabályzatában részletesen rögzíteni kell azokat az előírásokat, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szárazbélyegző használata az okirat-hamisítás ellen megfelelő védelmet nyújtson. Nagymértékben megnehezítheti a szárazbélyegzőkkel történő visszaélést a bélyegző olyan egyedi azonosító jellel történő ellátása, amely titkos, és amelyről a területi ügyvédi kamara nyilvántartást vezet, ezért ennek a feltételeit is meg kell teremteni.. Rögzíteni kell továbbá a bélyegző őrzésének alapvető szabályait és az elvesztése (esetleges megtalálása) esetén követendő eljárást. Garanciális jelleggel szükséges kimondani azt, hogy szárazbélyegző elkészítésére kizárólag a Magyar Ügyvédi Kamarával szerződött gazdálkodó szervezet jogosult.



56 / 167


Jelenleg ugyan van nincs a szárazbélyegzőkön titkos, egyedi jel, de nyilvántartásuk a gyártónál történik. így a nyilvántartásuk sem létezik. A Magyar Közjegyző Kamarával ellentétben a Magyar Ügyvédi Kamara azt sem nem írta elő, hogy csak a kamarával szerződött gazdálkodó szervezet jogosult a szárazbélyegző elkészítésére. A szárazbélyegző lenyomata nem reprodukálható fénymásolóval vagy fax-szal, ezért leginkább a dokumentum eredeti és másolati példányának megkülönböztethetőség szolgálja, az iratból viszont eltávolítható valamilyen fém eszközzel vagy vasalással. A szárazbélyegző ügyvédhez van rendelve és kamaránként nyilvántartva a felhasználás preventív / a folyamatba épített ellenőrzése azonban nem megoldott csak utólag fegyelmi eljárás keretében történik ellenőrzés. A szárazbélyegző használata – figyelembe véve a hamisíthatóságot is - a fentiek miatt nem jelent valós védelmet a papír alapú dokumentumok iratbiztonságának területén. Ügyvédi minősített elektronikus elektronikus aláírás Míg a papír alapú dokumentumok esetén a dokumentum hitelességét a rajta szereplő kézzel írott aláírás, esetenként a szárazbélyegző biztosítja, az elektronikus dokumentumokat elektronikus aláírással hitelesíthetik. Az elektronikus aláírás hitelességét jogszabály ismeri el. A polgári perrendtartásról szóló törvény értelmében a minősített elektronikus aláírással ellátott dokumentum teljes bizonyító erejű magánokirat. Az elektronikus aláírásról szóló EU direktíva szerint a minősített elektronikus aláírást a kézzel írott aláírással egyenértékűnek ismerik el a tagállamok, és ami valamely EU tagállam szabályai értelmében minősített aláírás, azt a többi EU tagállamban is minősített aláírásnak kell tekinteni. Ha egy dokumentumon elektronikus aláírás és időbélyeg egyaránt szerepel, akkor nemcsak az bizonyítható, hogy a dokumentumot az a személy írta alá, akinek a tanúsítványa az aláírásban szerepel, hanem az is, hogy a dokumentumot az időbélyegben szereplő időpont előtt írta alá, és azóta nem változtatta meg. Az ügyvédi tevékenység végzése során csak minősített elektronikus aláírás használható. A hitelesítésszolgáltató biztosítja, hogy a tanúsítvánnyal kapcsolatos érvényes visszavonási kérelem alapján a módosított visszavonási állapotot legfeljebb 3 percen belül közzéteszi a nyilvántartásában, és a tanúsítvány ellenőrzését kérő felhasználóknak a tanúsítvány visszavonási állapotáról folyamatos tájékoztatást ad. A területi kamara kezdeményezheti a hitelesítés-szolgáltatónál az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességének felfüggesztését, illetve visszavonását. Az ügyvéd csak akkor végezheti az okirat jogszabály által előírt ellenjegyzését, cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban képviselet ellátását és ezekkel összefüggésben pénz és értéktárgy letéti kezelését, ha rendelkezik elektronikus aláírással és a megfelelő technikai feltételekkel, és a területi kamara az ügyvédnek az ügyvédi tevékenység végzése érdekében beszerzett elektronikus aláírás tanúsítványa érvényességének kezdetét és lejártát, valamint a hitelesítés-szolgáltató megnevezését nyilvántartásba vette.. A Kamara információi alapján jelenleg országosan az ügyvédek kb. háromnegyede rendelkezik minősített elektronikus aláírással. Elektronikus archiválás Az elektronikus dokumentumok archiválásának szabályait a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet határozza meg. A rendelet értelmében, ha törvény iratnak vagy okiratnak a megőrzését, illetve eredeti példány megőrzését írja elő, a megőrzési kötelezettséget elektronikus úton úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, valamint védje az elektronikus dokumentumokat a törlés, a megsemmisítés, a véletlen megsemmisülés és sérülés, illetve a jogosulatlan hozzáférés ellen. Ezen kívül biztosítani kell, hogy az őrzött elektronikus dokumentumok értelmezhetősége (olvashatósága) a megőrzési kötelezettség időtartama alatt megmaradjon.



57 / 167


A fenti védelmi követelmények fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátott dokumentumok esetében az utólagos módosítás lehetőségének kizárását biztosító saját megőrzéssel, vagy az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény szerinti elektronikus archiválás szolgáltató igénybevételével valósíthatók meg. Azaz nincsen szabályozva hogy a megőrzéssel kapcsolatos kötelezettségeket az ügyvéd saját maga teljesíti vagy külső szolgáltatót vesz igénybe. Az elektronikus cégeljárás kötelező alkalmazása szükségessé teszi a Cégbírósághoz beküldött elektronikus akták ügyvédi vagy szolgáltatói archiválását. Ez a kötelezettség 2008. július 1-e után benyújtott valamennyi elektronikus aktára érvényes. A napi gyakorlat alapján kétséges, hogy az ügyvédek mely irataikkal kapcsolatos megőrzési kötelezettségüknek és mennyire megfelelő színvonalon tesznek eleget. Ez egyértelműen nem szolgálja megfelelően az ügyfélbiztonsági érdekeket. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény, a 3/2005. (III. 18.) IHM rendelet, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ajánlása pontosan meghatározza, hogy az elektronikus archiválást nyújtó szolgáltatóknak milyen kritériumoknak kell megfelelniük. Az archiválási szolgáltatók nyilvántartásának vezetését és működésének ellenőrzését az NMHH végzi.

Az alábbi táblázatban bemutatjuk, melyek azok a területek, ahol az ügyfelek és az ügyvédi iratok biztonsága érdekében lépéseket kell tenni, jövőbeli akciókat kell megfogalmazni.


Eszköz megnevezése


Hiányosság

58 / 167


Megoldási javaslat

Tervezett fejlesztések hatása

Az JÜB rendszer használata megfelelően szolgálja az ügyfél biztonságot azonban a szolgáltatást az ügyvédek kis számban, az ellenjegyzett dokumentumok elhanyagolható részénél veszik igénybe.

A jelenleg nem kötelező szolgáltatás igénybevétel- Az iratok nyilvántartásba vételekor a rendét kötelezővé kell tenni a magasabb ügyfél és jog- szerben nyilatkozni kell arról, hogy a JÜB ellenőrzést az Ügyvéd elvégezte. ügyleti biztonság érdekében. Magasabb szintű védelmet jelent, ha a tervezett Arhitel rendszer a kapcsolatot automatiksuan kezeli. Ezzel kapcsolatban a 4.9.1.2.2 - Rendszerkapcsolatok fejezet ismerteti a lehetséges technikai megoldást.

Rendszertámogatás esetén az ellenőrzés automatikusan egy gombnyomással futtatható a rögzített adatok alapján, amennyiben az ügyfél személyes adatait az Arhitel tartalmazhatja.

TakarNet rendszer

–

–

Az iratok nyilvántartásba vételekor a rendszerben nyilatkozni kell arról, hogy a TakarNet ellenőrzést az ügyvéd elvégezte.

Pénzmosás megelőzése

A pénzmosás megelőzését szolgáló ügyvédi vizsgála- Az ügyfélbiztonság belső oktatással, gyakorlatiatok az ügyfél biztonságot szolgálják, azonban sok sabb módszertani útmutatóval emelhető. esetben formális az ügyvédi vizsgálat.

Az iratok nyilvántartásba vételekor a rendszerben nyilatkozni kell arról, hogy a pénzmosáshoz kapcsolódó ellenőrzést az ügyvéd elvégezte.

Szárazbélyegző

A szárazbélyegző lenyomata nem reprodukálható fénymásolóval vagy faxszal, az iratból eltávolítható fém eszközzel vagy vasalással, viszonylag könnyen hamisítható, ellopható. A szárazbélyegző gyártása csak szabályzati úton limitált, az utángyártásnak, hamisításnak technológiai akadálya nincs. A szárazbélyegző használata nem jelent valós védelmet a papír alapú dokumentumok iratbiztonságának területén.

A megvalósítandó fejlesztések eredményeképpen a jövőben a szárazbélyegzőt magas szintű védelmi elemekkel bíró biztonsági címke és az ahhoz kapcsolódó elektronikus eljárások és nyilvántartás fogja kiváltani / kiegészíteni.

JÜB rendszer

Az ügyvédi szárazbélyegzőre épített papír alapú iratbiztonsági követelményeket új, átfogó biztonsági követelményrendszerrel szükséges felváltan, ahol nem csak az irat, hanem annak mögöttes elektronikus nyilvántartása is elősegíti az iratbiztonságot..


Eszköz megnevezése


Hiányosság

59 / 167


Megoldási javaslat

Tervezett fejlesztések hatása

Elektronikus aláírás

–

–

A megvalósuló fejlesztések kiterjesztik az elektronikusan archiválandó iratok körét a biztonsági címkével ellátni tervezett iratokra. Az elektronikus archiválást megelőzően kötelező lesz az elektronikus aláírás és időbélyeg elhelyezésre az archiválni tervezett iraton (aktán), ennek megfelelően az elektronikus aláírás használata kibővül.

Elektronikus archiválás

Nem egységes az elektronikus archiválási kötelezettségek teljesítésének színvonala (van, aki minősített archiválási szolgáltatónál archivál, van, aki maga, van, aki sehogyan sem.)

Meg kell oldani az ügyvédi iratok egységes színvonalú archiválását.

A megvalósítandó fejlesztések eredményeképpen a jövőben a kiemelt iratbiztonságú biztonsági címkével ellátni tervezett iratok elektronikus archiválása kötelező lesz (a kiválasztott megvalósítási alternatíva függvényében) az Ügynökség által működtetett vagy általa szerződtetett archiválási szolgáltatónál vagy szolgáltatóknál, vagy az ügyvéd által választott szolgáltatónál.

6. táblázat – Az ügyfelek és az ügyvédi iratok biztonsága érdekében akciókat igénylő területek



60 / 167


3.2.5 AZ ÜGYVÉDEK ÁLTALÁNOSAN ELVÁRHATÓ INFORMATIKAI ERŐFORRÁSAI Az ügyvédek általánosan elvárható informatikai erőforrásai A jogügyletek biztonságának elősegítésével, valamint az elektronikus aláírás használatával kapcsolatos feladatokról szóló 2/2007. (XI. 19.) MÜK SZABÁLYZAT 25. pontja rögzíti, hogy az ügyvédeknek/ügyvédi irodának az elektronikus aláírás használatához, az adatellenőrzéshez, illetve az okiratszerkesztés és ellenjegyzés végzéséhez mely eszközökkel és szolgáltatásokkal kell rendelkeznie: a) USB csatlakozóval ellátott számítógéppel, b) internetkapcsolattal, c)

állandó, névhez kötött, nem ingyenes e-mail címmel,

d) a papíralapú dokumentumok digitalizálására alkalmas lapolvasó berendezéssel (scannerrel), e) a Magyar Ügyvédi Kamara által kiválasztott időpecsét, illetve valósidejű tanúsítványállapotszolgáltatást (OCSP szolgáltatás) adó Minősített Hitelesítésszolgáltató Szervezet által kiállított aláírási tanúsítvánnyal, f)

minősített aláírás létrehozó-alkalmazással (programmal), amelyet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján nyilvánosságra hozott követelményeknek való megfelelés alapján a Magyar Ügyvédi Kamara jóváhagyott.

3.3 KAMARAI ELVÁRÁSOK, IGÉNYEK, KÖVETELMÉNYEK Az alábbi fejezetek a BÜK által a tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban az ajánlatkérésben és mellékleteiben meghatározott elvárásokat foglalják össze. Az ajánlatkéréskor megfogalmazott elvárások a megvalósíthatósági elemzés során pontosodtak, kiegészültek, módosultak. A megvalósíthatósági elemzés megvalósíthatósági alternatívákat leíró részénél természetesen már az elemzés során módosított elvárásokat vettük figyelembe.

3.3.1 MŰKÖDÉSSEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK A Kamara a fejlesztési terveket megalapozó Projektötletben13 négy egymásra épülő működési modellt modell vázolt fel: 1. Az Arhitel rendszerben az ügyvéd azonosítását követően csak a biztonsági címke sorszáma és a rögzítés időpontja rögzül. 2. Az Arhitel rendszerben az ügyvéd azonosítását követően a biztonsági címke sorszámán és a rögzítés időpontján kívül más metaadatok rögzítése is megtörténik. 3. Az Arhitel rendszerben archiválási szolgáltatás is működik, azaz a metaadatok rögzítésén túl az ügyvéd feltölti a papíralapú dokumentum szkennelt képét is. 4. Az Arhitel rendszerben kézbesítési (közzétételi) szolgáltatás is működik, azaz pontosan megadható, hogy ki, milyen jogosultságokkal fér hozzá egy-egy irathoz

13

Az "Arhitel" koncepciója (egy jogügylet-biztonsági célú matricával kapcsolatos projektötlet leírása tárgyú feljegyzés



61 / 167


A megvalósíthatósági elemzési projekthez kapcsolódó ajánlatkérésben a Kamara a fejlesztések 2. sz. mo modell szerinti elemzésére kért ajánlatot. Az elvárások pontosítását, véglegesítését célzó megbeszéléseken a Kamara elvárásai annyiban módosultak, hogy a 2. számú modell mellett a 3. számú modell szerinti fejlesztések megvalósíthatóságát is kérte vizsgálni (a módosított kamarai elvárásoknak megfelelő 3 működési modell részletes leírását lásd a 4 A Megvalósítási lehetőségek elemzése fejezetben). A Kamara a Projektötletben vázolta a modell működésével kapcsolatos nagyvonalú elképzeléseket, és az egyes szerepkörök közötti munkamegosztást is. Ennek megfelelően a megvalósíthatósági elemzésnek egy a következő leírásban foglalt elvárásoknak, működési elképzelésekkel összhangban kell történni: Az elvárt működési modell szereplői szereplői •

Ügynökség: országos Arhitel központi szolgáltató, amelynek feladata a biztonsági címkék beszerzése és terjesztése, a megnövekedett iratbiztonságért felszámolt díjak területi kamarák és ügyvédek közötti elszámolások kezelése, a biztonsági címkék aktiválásakor megadott adatokat tartalmazó nyilvántartás üzemeltetése, valamint opcionálisan a papír alapú iratok elektronikus változatának megőrzése.

•

Ügyvéd: a biztonsági címkével érintett ügyletben ügyvédként közreműködik (tanácsot ad, iratot szerkeszt, benyújt, JÜB ellenőrzést elvégzi stb.), a biztonsági címkéket igényli, a biztonsági címkéket az Ügynökségnél aktiválja, az aktiváláskor a szükséges nyilvántartási adatokat az Ügynökség nyilvántartásában rögzíti, az ügyféltől beszedi a megnövekedett iratbiztonságért felszámolt díjat, elszámol az Ügynökséggel.

•

Területi kamara: névlegesen a biztonsági címkék kibocsátója, az Ügynökség az ő javára szedi be az a megnövekedett iratbiztonságért felszámolt díjat, a forgalommal arányosan részesül a biztonsági címkék bevételeiből. Az ügyfelek jogilag a területi kamarával lépnek kapcsolatba, amikor az ügyük ellátásához címkét vásárolnak. A területi kamarák közösen irányítják az Ügynökség működését.

•

Ügyfél: A jogi szolgáltatással az ügyvédet megbízza, a megnövekedett iratbiztonságért felszámolt díjat megfizeti. Az Ügynökség által vezetett nyilvántartásban az irattal kapcsolatban meghatározott adatokat ellenőrizhet.

•

Hatóság, bíróság vagy más állami feladatot ellátó szerv: A biztonsági címkével ellátott irattal kapcsolatban az Ügynökség által vezetett nyilvántartásban meghatározott adatokat ellenőrizhet.

A működés elvárt folyamata Az Ügynökség megvásárolja a szükséges számú biztonsági címkét a gyártó(k)tól, majd ezeket teríti az ügyvédekhez. Az Ügynökség nyilvántartás vezet az egyes ügyvédekhez kerülő biztonsági címkék sorszámáról. A követelmények pontosításánál lehetséges opcióként merült fel az ügyvédek címkegyártó általi közvetlen ellátása is. Meghatározott, fokozott iratbiztonságot igénylő ügyekben az ügyvéd a papír alapú iratot biztonsági címkével látja el. A biztonsági címkét ezzel együtt az Ügynökség nyilvántartásában aktiválja, azaz a nyilvántartásban a biztonsági címke sorszámához rögzíti az irat legfontosabb leíró adatait (pl. keletkezésének dátumát, az ügy típusát, tárgyát, stb.). (A 3. számú modell szerinti működés esetén) a papír alapú iratról az ügyvéd elektronikus másolatot készít, azt minősített elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja el, és az Ügynökségnél vagy külső minősített archiválási szolgáltatónál archiválja. Az ügyfél vagy hatóság az irat nyilvántartásba vételét követően az Ügynökség által vezetett nyilvántartásban ellenőrizheti az irattal kapcsolatos legfontosabb adatokat (pl. a biztonsági címke érvényes-e, aktiválva van-e, az ellenjegyző ügyvéd és az aktiváló ügyvéd azonos-e, és az irat kiállításának (ellenjegyzésének) időpontjá-



62 / 167


ban az ügyvéd jogosult volt-e jogi szolgáltatás nyújtására, stb.). Bizonyos esetekben nyomozati munkához a hatóság kérheti az irat elektronikusan archivált példányához való hozzáférés biztosítását. További működéssel kapcsolatos elvárások •

Minden biztonsági címkével ellátott irat egy példányát kötelezően elektronikusan archiválni kell.

•

A tervezett fejlesztések pénzügyi modelljét úgy kell kialakítani, hogy a biztonsági címkék felhasználása, és az iratok kötelező elektronikus archiválása az ügyvédeknek ne okozzon többletköltséget vagy többlet adófizetési kötelezettséget és jelentős adminisztrációs többletterhet és (pl. adófizetési kötelezettséget).

3.3.2 INFORMATIKAI RENDSZERREL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK Az ajánlati folyamat és a helyzetfelmérés során a tervezett fejlesztések keretében kialakítandó informatikai rendszerrel kapcsolatban a következő általános elvárások fogalmazódtak meg: •

A rendszer kialakítása feleljen meg a Magyarországon és külföldön is széles körben elfogadott nemzetközi informatikai szabványoknak, annak érdekében, hogy a rendszer hasonló, szabványos magyarországi vagy külföldi rendszerekhez való kapcsolódása és földrajzi kiterjeszthetősége biztosított legyen.

•

Mivel az Ügynökség által vezetett nyilvántartásban személyes adatok tárolása is történik a rendszer kialakításánál kiemelt jelentősége van a fokozott biztonságú informatikai biztonsági megoldások használatának.

•

Annak érdekében, hogy a nyilvántartás használata ne okozza az ügyvédekre háruló adminisztratív teher jelentős növekedését, fokozott figyelmet kell fordítani a rendszer kezelőfelületeinek ergonómikus kialakítására (a rendszer rögzítő és lekérdező felületeinek ügyfélbarátnak, egyszerűnek, áttekinthetőnek és gyorsan kezelhetőnek kell lenni).

•

A javasolt megoldás Magyarországon kívül is használható legyen, és az Európai Bizottság által fenntartott Európai Igazságügyi Portálhoz (e-Justice Portal) a jövőben hozzáigazítható legyen14, ennek megfelelően o

egyrészt a megvalósíthatósági elemzés olyan architektúrára és informatikai eszközökre tegyen javaslatot, amelyek koncepcionálisan alkalmasak arra, hogy megfelelően méretezett informatikai háttér esetén más uniós országokban felmerülő hasonló igényeket is kiszolgáljanak (nem egy egységes, centralizált adattárolással, hanem országonként önálló vagy kisebb országok közös infrastruktúráján);

o

másrészt a javasolt megoldások épüljenek nemzetközileg elfogadott szabványokra, és a jelenleg előrelátható informatikai ismeretek és trendek mellett jövőbemutató, korszerű megoldásoknak minősüljenek.

14 Tekintettel arra, hogy az e-Justice portálhoz való kapcsolódás tartalma egyelőre nem tisztázott, valamint, hogy az esetleges kapcsolódást érintő elvárások, műszaki feltételek az elemzés jelenlegi fázisában nem megismerhetők, a fenti elvárást az elemzésben általános elvárásként vettük figyelembe. Javasoljuk, hogy a kapcsolódás konkrét tartalmának meghatározását és a csatlakozás pontos műszaki feltételeinek megismerését követően kerüljön sor a tanulmány kiegészítésére.



63 / 167


3.3.3 BIZTONSÁGI CÍMKÉVEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK A papír alapú iratok eredetét, valódiságát bizonyító biztonsági címkék előállításával kapcsolatosan két alapvető kérdés figyelembe vétele szükséges. •

Az egyik az, hogy a biztonsági címke, mint termék, rendelkezik-e a megfelelő tulajdonságokkal funkciója betöltéséhez,

•

a másik pedig az, hogy a termék előállításának körülményei mind technológiai, azaz a minőségi és mennyiségi teljesítés területén, illetve üzemellenőrzés szempontjából biztonságosak-e, azaz a biztonsági címkék a kívánt mennyiségben és minőségben elkészülhetnek-e, illetve kerülhetnek-e illetéktelen kézbe.

A Kamara igényei alapján a matricának az alábbi technikai követelményeknek kell megfelelnie: •

A másolt változatot az ügyfél megkülönböztethesse az eredetitől, akár színes másolás esetén (pl. csillogó hologram);

•

Minden biztonsági címke legyen folyamatosan sorszámozott, a sorszám megismétlődése legyen belátható időtávon belül kizárt.

•

A biztonsági címkén szereplő sorszám a másolt, szkennelt változaton is olvasható maradjon;.

•

A biztonsági címkén szereplő sorszám a humán leolvasás mellett támogassa a gépi beolvasást is (sorszám kódolása vonal- vagy mátrixkódos formában);

•

A sorszám átírása, biztonsági címke felsértése egyértelműen észlelhető legyen;

•

A biztonsági címke csak egyszer legyen felhasználható, és eltávolítás után ne lehessen másra felragasztani, az ilyen másra ragasztást az ügyfél is könnyen észlelhesse. (Az eltávolítást azonban nem szükséges külön technikai eszközzel megakadályozni.)

•

A gyártási körülményekre vonatkozóan a minőségi garancia –ISO 9001, ISO 14001 és ISO 27001 szabványoknak történő megfelelés – mellett fontos, hogy a gyártó mennyiségi garanciát, folyamatos szállítást vállaljon.

•

A gyártó rendelkezzen olyan korszerű grafikai és reprotechnikai berendezésekkel, nyomó- és kikészítő eszközökkel, illetve megfelelő tárolási, csomagolási és expediálási lehetőségekkel és technológiai-szervezeti rendszerrel, amelyek a szigorú elszámolású és értékcikként funkcionáló címkék zárt rendszerű előállítását és gyártását lehetővé teszik.



64 / 167


4. A MEGVALÓSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK ELEMZÉSE 4.1 FOGALMAK, ALAPVETÉSEK Megnövelt jogügyletjogügylet-biztonsághoz kapcsolódó komplex szolgáltatás (DIREKT ESZKÖZÖK): ESZKÖZÖK): a területi kamarák által az Ügynökség igénybevételével és az ügyvéden keresztül az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás, amelynek célja az ügyvédi tevékenység keretében elkészített iratokkal kapcsolatos biztonság növelése, az iratokkal kapcsolatos visszaélések kockázatának fizikai iratbiztonsági és informatikai eszközökkel történő csökkentésével. A komplex szolgáltatás részei: •

az irat hamisíthatatlanságát biztosító biztonsági címke és a címke eljuttatása (kiszállítása) a felhasználás helyére;

•

a biztonsági címkével ellátott irathoz kapcsolódó informatikai nyilvántartás vezetése és ehhez ellenőrző lekérdezések biztosítása;

•

a biztonsági címkével ellátott irat elektronikus képének archiválása (elektronikus aláírással és időbélyeggel), tárolása (a decentralizált modell esetében az Ügynökség által nyújtott komplex jogügyletbiztonsági szolgáltatásnak nem része az archiválás, azt az ügyvéd saját hatáskörben rendeli meg és nyújtja az ügyfélnek).

Az ügyvédi jogi szolgáltatás nyújtása kapcsán az ügyfél az ügyvéddel áll jogviszonyban. Az Ügynökség a jogi szolgáltatáshoz kapcsolódó megnövelt jogügylet-biztonsági komplex szolgáltatás bizonyos részeit (biztonsági címke, elektronikus aláírás és időbélyeg, illetve működési modelltől függően archiválás) külső szolgáltatókon keresztül teljesíti. A megnövelt jogügyletbiztonsághoz kapcsolódó szolgáltatásból származó bevételből finanszírozott kama kamarai 15 szolgáltatások (INDIREKT (INDIREKT ESZKÖZÖK): ESZKÖZÖK): a területi kamarák által az ügyvédeknek nyújtott olyan szolgáltatások, amelyek célja közvetetten az ügyvédek által nyújtott jogi szolgáltatásokhoz kapcsolódó jogügyletbiztonság növelése. Ennek részei: •

Jogbiztonsági célú, valódi ügyfélfedezetek (emelt szintű felelősségbiztosítás, ügyfélvédelmi alap) növelése, illetve megteremtése,

•

Okiratbiztonsági –megőrzési szolgáltatások (papír alapú és esetleg digitális ügyvédi, kamarai irattárak;

•

Az ügyféltitkokat jobban megóvó, az ügyvédi adatbiztonságot szolgáló támogatások;

•

Ügyvédi tudásfejlesztések (joganyag-szolgáltatások, továbbképzések, ügyvédjelölti oktatások);

A Kamara által kijelölt megnövelt megnövelt jogügyletbiztonságban (iratbiztonságban) érintett ügyek, iratok: •

ügyvédi meghatalmazások;

•

ügyvédi ellenjegyzést, szárazbélyegzőzést igénylő iratok (cégeljárás, ingatlan nyilvántartási eljárások iratai)

•


•

bizonyos hatósági eljárások (pl. papír alapú iratok átalakítását igénylő e-perek) érdemi iratai.

15 Az ügyvédi kamarák természetesen más szolgáltatásokat is nyújtanak tagjaik számára, itt csak azokat emeltük ki, amelyek a megvalósíthatósági elemzés szempontjából jelentőséggel bírnak.



65 / 167


4.2 A RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK, SZEREPLŐK Ügyfél: a jogi szolgáltatást igénybevevő magánszemély vagy szervezet, aki az ügyvédet a jogi szolgáltatás elvégzésével megbízza. Az ügyfél az ügyvédi munka elvégzéséért megbízási díjat, költségtérítést és egyéb kapcsolódó díjakat (pl. JÜB-ellenőrzés, TakarNetes tulajdoni lap lekérés, közzététel, stb.) fizet. A megnövelt jogügyletbiztonság költségeit végsősoron ő viseli. A biztonsági címkével ellátott irattal kapcsolatban az Ügynökség által vezetett nyilvántartásban meghatározott adatokat ellenőrizhet. Ügyvéd: a jogi szolgáltatást nyújtó egyéni vagy ügyvédiiroda-tag ügyvéd, aki az ügyvédi hivatás gyakorlásának feltételeivel rendelkezik. A jogi szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenységeket elvégzi (tanácsot ad, iratot szerkeszt, benyújt, ellenőrzéseket elvégzi, stb.). A megnövelt jogügyletbiztonsághoz kapcsolódó szolgáltatásokat az Ügynökségtől megrendeli, az Ügynökségnél vezetett nyilvántartásban a szükséges irat- és biztonságicímke-adatokat rögzíti (a biztonsági címkét aktiválja), elvégzi az iratok elektronikus archívumban történő elhelyezését. Az ügyféltől beszedi a megnövelt jogügyletbiztonságért felszámolt díjat, és az Ügynökség által nyújtott megnövelt jogügylet-biztonsági szolgáltatás tekintetében elszámol az Ügynökséggel. Ügynökség: a Területi kamarák által közösen fenntartott és irányított országos központi szolgáltató, amelynek feladata a megnövelt jogügyletbiztonsághoz kapcsolódó komplex szolgáltatás nyújtása és a kapcsolódó nyilvántartások üzemeltetése, ennek megfelelően az Arhitel nyilvántartás üzemeltetése, és – az elfogadott működési modelltől függően – esetlegesen az Ügynökség által működtetett archiválási szolgáltatás üzemeltetése. Az Ügynökség kezeli megnövelt jogügyletbiztonságért felszámolt díjak ügyvédekkel való elszámolását, valamint a biztonsági címke gyártási és logisztikai költségének, az archiválási szolgáltatás díjának, valamint az elektronikus aláírás és időbélyeg-szolgáltatás díjának külső szolgáltatók felé történő elszámolását. Finanszírozza a biztonsági címkével ellátott iratok archiválásával kapcsolatos költségeket (archiválási szolgáltatás, elektronikus aláírás és időbélyeg díja). Területi kamarák kamarák: ák: névlegesen a biztonsági címkék kibocsátója. Fenntartja és irányítja az Ügynökséget, és megnövelt jogügyletbiztonságból származó díjbevételek felhasználását. BiztonságicímkeBiztonságicímke-gyártó: a megnövelt jogügyletbiztonsághoz kapcsolódó biztonsági címkék gyártója. Felel a biztonsági címkékkel kapcsolatos megrendelések feldolgozásáért, a címkék legyártásáért, kiszállításáért, biztonságos átadásáért, valamint a biztonsági címkék követésére szolgáló logisztikai nyilvántartás vezetéséért. A gyártó a gyártási és logisztikai költségeket az Ügynökséggel számolja el. Archiválási szolgáltató: szolgáltató: az Ügynökség által kiválasztott minősített archiválási szolgáltatást nyújtó szervezet, aki az archiválási szolgáltatást – a decentralizált modellen kívüli esetekben az Ügynökség megbízásából – az ügyvédnek teljesíti. Elektronikus aláírás / időbélyeg szolgáltató: szolgáltató: minősített elektronikus aláírás és időbélyeg szolgáltatást nyújtó szervezet. Működési modelltől függetlenül az Ügynökség megbízásából a szolgáltatást közvetlenül az ügyvédeknek teljesíti, és központilag az Ügynökséggel számolja el. Bíróság, hatóság, államigazgatási államigazgatási szerv: A biztonsági címkével ellátott irattal kapcsolatban az Ügynökség által vezetett nyilvántartásban meghatározott adatokat ellenőrizhet.

4.3 A MŰKÖDÉSI MODELLEK ÁTTEKINTÉSE A projektötlet megfogalmazásakor meghatározott lehetséges működési modellek (lásd 3.3.1 Működéssel kapcsolatos elvárások fejezet) közül a Kamara a 2. számú modell szerint végrehajtott fejlesztések megvalósíthatósági elemzésére kért ajánlatot. Az előkészítő és helyzetfelmérő megbeszélések során a működéssel



66 / 167


kapcsolatos elvárások pontosodtak, és végül a következő három működési alternatíva megvalósíthatósági elemzéséről született döntés: 1. Decentralizált archiválási modell: modell: minősített archiválás az ügyvéd által szabadon választott külső archiválási szolgáltatónál. Az elektronikus archiválás teljes egészében elkülönül az Arhitel központi nyilvántartástól. Az ügyvédi titok őrzése egészében az ügyvéden és az általa választott szolgáltatón múlik. 2. Központi külső archiválási archiválási modell: modell: minősített archiválás egy központilag kiválasztott külső minősített archiválási szolgáltatónál. 3. Vegyes archiválási modell: tárolási / archiválási szolgáltatás igénybevétele az Ügynökség saját szolgáltatása útján, vagy minősített archiválás az ügyvéd által választott külső minősített archiválási szolgáltatónál. Jellemzők / Modell



Vegyes modell


Külső

Külső

Kamarai saját tárolási / archiválási szolgáltatás, illetve külső


Minősített

Minősített

Kamarai: tárolási / archiválási szolgáltatás Külső: minősített


Ügyvéd választ



Elektronikus-aláírás és időbélyeg szolgáltató választása

Ügyvéd választ


Ügyvéd választ


Ügyvéd - Szolgáltató




Nincs



Archiválás központosítottsága

Közvetlenül az archiválási szolgáltatóhoz (az Ügynökségi informatikai rendszertől függetlenül)16


Központi csatornán, az Ügynökségi rendszeren keresztül az archiválási szolgáltatóhoz vagy az Ügynökség által működtetett tároláshoz / archiváláshoz


16 A decentralizált modellen belül kétféle verziót vizsgálunk: 1. az archiválás az Arhitel rendszertől teljesen függetlenül történik; 2. az archiválás az Arhitel rendszeren keresztül történik úgy, hogy az irat archiválandó képét a rendszeren keresztül tölti fel az Ügyvéd az archiválási szolgáltatóhoz, de a kép az Arhitel rendszerben nem tárolódik. (A megvalósíthatósági elemzésben a továbbiakban csak az 1es verzióval foglalkozunk, mert a 2. verzió kialakítása nem megvalósíthatósági, hanem beszerzési kérdés. Amennyiben a szolgáltató megfelelő interfészt biztosít, úgy az ügyvédek által végzendő tevékenységek komfortosabbak, nem szükséges több szolgáltató (ügynökség,, illetve külső archiválás szolgáltató) felhasználói felületét kezelni. Ez annyiban különbözik a következő fejezetben ismertetett centralizált modelltől, hogy itt nem történne meg az iratkép tárolása az Arhitel rendszerben még ideiglenesen sem. A 2. verzió választása akkor lehet indokolt, ha a kamara egységes ügyvédi IT támogató rendszer kialakítását tűzi ki célul (MOKK –hoz hasonló módon) ugyanakkor az ügyvédi titok fokozottabb védelme érdekében nem kívánja centralizálni az elektronikus archívumot.)



67 / 167


A következő alfejezetek célja, hogy az egyes modellek működési folyamatok alapján szükséges ügyviteli kapcsolatait ismertesse, azonban nem célja, a pénzforgalom és az elszámolási tevékenységek, kapcsolatok bemutatása, mivel azokat a 4.6 - Az Ügynökség szervezeti formája fejezet alfejezetei tartalmazzák az Ügynökség lehetséges szervezeti formáinak megfelelő specialitások figyelembevételével.

4.3.1 DECENTRALIZÁLT ARCHIVÁLÁSI MODELL A decentralizált archiválási modell szerinti működés esetén a biztonsági címkével ellátott iratok legfontosabb adatait (továbbiakban: metaadatok) az ügyvéd az Arhitel rendszerben (a címke aktiválásával egyidejűleg) nyilvántartásba veszi, de az irat elektronikus archiválását nem az Arhitel rendszeren keresztül végzi el, hanem közvetlenül egy Külső minősített archiválási szolgáltató rendszerében. Ebben az esetben az ügyvédnek lehetősége van választani a külső minősített archiválási szolgáltatók közül. Az Arhitel rendszerben csak az archiválás megtörténtéről szóló nyilatkozatot kell rögzíteni, az archivált iratok központilag az Arhitel rendszeren keresztül nem elérhetők, a biztonsági címkéhez tartozó archivált irat csak a külső archiválási szolgáltatónál érhető el. Az archiválás elmulasztása esetén ügyvédi fegyelmi eljárás keretében vizsgálandó a felelősség és a szankciók kérdése. Ellenırzı lekérdezések (JÜB, TakarNet, pénzmosás)

Megbízás

Ügyfél

Ügyvéd

Jogi szolgáltatás

Adatok lekérdezése Lekérdezés eredménye

Lekérdezés eredménye Adatok lekérdezése

Elektronikus aláírás / idıbélyeg

Címkerendelés

Címkeaktiválási adatok

KEKKH, Földhivatal, stb.

Lekérdezés eredménye

Címke kiszállítása

Elektronikus aláírás/ idıbélyeg szolgáltató

Visszaigazolás archiválásról

Ügynökség

Scannelt irat / pdf


Bíróság, hatóság, államigazgatási szerv

Címkerendelés

Leszállított címkék adatai

Biztonságicímkegyártó

Minısített archiválási szolgáltató

5. ábra – Decentralizált archiválási modell



68 / 167


4.3.2 KÖZPONTI KÜLSŐ ARCHIVÁLÁSI MODELL A központi külső archiválás modell szerinti működés esetén a biztonsági címkével ellátott iratok legfontosabb adatait az ügyvéd az Arhitel rendszerben a címke aktiválásával egy időben nyilvántartásba veszi, és az irat elektronikus archiválását az Arhitel rendszeren keresztül végzi el egy külső archiválási szolgáltató rendszerébe (az Ügynökség informatikai rendszere „csak” hozzáférési felületet biztosít a külső archiválási szolgáltató rendszeréhez, az archivált iratokat az Ügynökségi rendszer nem tárolja). Az ügyvédnek ebben a modellben az Ügynökség által kijelölt központi külső archiválási szolgáltatónál el kell helyeznie a matricázott iratok elektronikus archiválásra előkészített példányát.

6. ábra – Központi külső archiválási modell

4.3.3 VEGYES ARCHIVÁLÁSI MODELL A vegyes archiválási modell szerinti működés esetén a biztonsági címkével ellátott iratokat az ügyvéd az Arhitel rendszerben nyilvántartásba veszi, és az irat elektronikus archiválását vagy az Arhitel rendszeren keresztül az Ügynökség által működtetett tárolási / archiválási szolgáltatónál vagy Külső minősített és a kamarák / Ügynökség által szabályzatban rögzített archiválási szolgáltató rendszerében végzi el. Ha az ügyvéd az iratok elektronikus archiválására nem az Ügynökségi szolgáltatást, hanem külső archiválási szolgáltató szolgáltatását választja, az ügyvédnek lehetősége van választani az Ügynökséggel szerződésben álló17 minősített archiválási szolgáltatók közül. Az Arhitel rendszerben ilyen esetben csak az archiválás meg-

17 Az Ügynökség a saját szolgáltatása mellett előzetesen kiválaszt egy vagy több minősített archiválási szolgáltatót, akiktől archiválási szolgáltatást fog vásárolni azon ügyvédek számára, akik nem a kamara tárolási / archiválási infrastruktúráján kívánják archiválni dokumentumaikat . A szolgáltatókkal az Ügynökség szerződést köt, a biztonsági címkével ellátott iratok archiválásával kapcsolatos díjat a szolgáltató az Ügynökségnek számlázza. Az ügyvéd az archiválás elvégzésekor ezek közül a szolgáltatók közül választhat.



69 / 167


történtéről szóló nyilatkozatot kell rögzíteni, az archivált iratok az Arhitel rendszeren keresztül nem elérhetők a biztonsági címkéhez tartozó archivált irat csak a külső archiválási szolgáltatónál érhető el. Az archiválás elmulasztása esetén fegyelmi eljárás keretében vizsgálandó a felelősség és a szankciók kérdése. A vegyes archiválási modellnél az ügyvéd választhat, hogy az Ügynökség által fenntartott tárolási / archiválási, vagy egy külső archiválási szolgáltató által fenntartott szolgáltatónál végzi el az iratok archiválását. Ezt az opcionalitást szemléltetendő a modell működési áttekintő ábráját az archiválás helye szerint két részre bontottuk: Ellenırzı lekérdezések (JÜB, TakarNet, pénzmosás)

Megbízás

Ügyfél

Ügyvéd


C Cím ímke ren kea del ktiv és Ad álá ato si a k le Lek dat kér érd ok dez ezé ése se Sca r e Vis dm nne sza ény lt ir iga at / e zol pdf ás a rc hiv álá sró l

Jogi szolgáltatás

Ügynökség (= Archiválási/ tárolási?? szolgáltató)




Elektronikus aláírás/ idıbélyeg szolgáltató Címke kiszállítása



Címkerendelés



7. ábra – Vegyes archiválási modell (Ügynökségi tárolás/archiválás)



Ellenırzı lekérdezések (JÜB, TakarNet, pénzmosás)

Megbízás

Ügyfél

Ügyvéd


C Cím ímke ren kea del ktiv és Ad álá ato si a k le Lek dat kér érd ok dez ezé ése se red mé nye

Jogi szolgáltatás

Adatok lekérdezése

70 / 167


Ügynökség (= Archiválási/ tárolási?? szolgáltató)




Scannelt irat / pdf

Címke kiszállítása

Visszaigazolás archiválásról

Elektronikus aláírás/ idıbélyeg szolgáltató



Címkerendelés



Minısített archiválási szolgáltató

8. ábra - Vegyes archiválási modell (külső archiválás)

4.4 A MŰKÖDÉSI FOLYAMATOK KIFEJTÉSE Mivel a működési folyamatok az egyes modellek esetében lényegesen nem különböznek, azokat a következő fejezetekben nem modellenként, hanem – a modellspecifikus különbségek kiemelésével – egyben tárgyaljuk.

4.4.1 BIZTONSÁGI CÍMKE LOGISZTIKÁJÁVAL KAPCSOLATOS FOLYAMATOK A fejezet célja a címke logisztikai folyamatainak bemutatása. A biztonsági címkével kapcsolatos alternatívák elemzését – mely kiterjed a címkén alkalmazandó biztonsági elemekre és a címke illetve a címke szállítójának választására javasolt szempontokkal kapcsolatos követelményekre – a 3.9 fejezet tartalmazza. A biztonsági címke a célul kitűzött megnövelt jogügylet-biztonság központi eleme. Ennek megfelelően legyártása, a szükséges mennyiség rendelkezésre állásának folyamatos biztosítása, a címkék időben történő megrendelése és az ügyvédekhez történő biztonságos kiszállítása, valamint a címkék pontos nyomonkövetése kritikus jelentőséggel bír. A Biztonsági címke gyártójának kiválasztása, a gyártóval való szerződéskötés, a biztonsági címke megterveztetése és legyártatása az Ügynökség felelőssége. A biztonságicímke-készletek kezelése, az igények jelzése, és megrendelések kezelése többszintű folyamat. A biztonságicímke-készlet folyamatos figyelése első szinten az ügyvéd feladata. Az ő felelőssége az, hogy a



71 / 167


biztonságicímke-igényes ügyletekhez mindig rendelkezésre álljon a megfelelő mennyiségű biztonsági címke. Ha az ügyvédi készlet feltöltésre szorul, az ügyvéd az Ügynökség felé jelzi megrendelési igényét (figyelembe véve a megrendelés teljesítésére vonatkozó átfutási időket és gyártási ütemtervet). A biztonságicímke-megrendelési igények összesítéséről és a címkék gyártótól való megrendeléséről az Ügynökség gondoskodik. A címkeszállítás logisztikai folyamata kétirányú lehet. Egyrészt a megrendeléseket a gyártó közvetlenül az ügyvéd (sürgősségi készlet esetén az Ügynökség) felé teljesítheti (pl. postai szolgáltató útján)18. A címkék készletezéséért és biztonságos tárolásáért, a címkék, szigorú számadású nyilvántartásáért az ügyvéd (sürgősségi készlet esetén az Ügynökség) felel. Ebben az esetben az Ügynökség logisztikai feladatai kevesebb humán erőforrást igényelnek, a biztonságos matricatárolási igény alacsonyabb az Ügynökségnél (a gyártónak rendelkeznie kell telephelyén a megfelelő biztonságú és kapacitású tárolás lehetőségével). Az Ügynökség a biztonsági címkékből saját (sürgősségi) készletet tart fenn, és az ügyvédektől beérkező, normális megrendelési átfutási időbe bele nem férő megrendeléseket lehetőség szerint ebből teljesíti. Ha szükséges az Ügynökség kezeli a különleges megrendelési igényeket (pl. extra sürgősségű, gyártási ütemtervtől eltérő), és kezdeményezi a gyártó felé ezek teljesítését. A másik lehetőség, hogy az Ügynökség részére szállít a nyomda. Ebben az esetben az elosztási adatok nem ismertek a biztonsági címke gyártója számára, azonban az Ügynökség matricakezeléssel kapcsolatos feladatai és ezáltal humán erőforrás igénye magasabb, továbbá magasabb készletezési igények miatt a biztonságos tárolás infrastruktúrája magasabb mennyiséggel tervezendő. Utóbbi esetben köztes megoldást jelent a humán erőforrás tekintetében, ha a kialakítandó IT rendszer biztosítja az egyedi rendelési tételek egyedi kezelését. A gyártó az Ügynökség számára – a címzett Ügynökségen kívüli beazonosítását lehetetlenné tevő – egyedi rendelési kódokkal ellátott csomagolásban szállítja a rendelt matricákat az Ügynökség számára, aki a csomagon szereplő rendelési kódból (további adatrögzítés nélkül, pl. vonalkód alkalmazásával) az Arhitel nyilvántartása alapján kinyomtatja a borítékra ragasztható postai címzést tartalmazó címkét és a postai kísérő jegyzékeket. Ennek a köztes megoldásnak az alkalmazása csak abban az esetben indokolt, ha a kamarák a matrica felhasználás mennyiségi adatait el kívánják rejteni a gyártó – mint külső fél – elől. Mivel a biztonsági címke szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatvány, a készletéről és felhasználásáról szigorú nyilvántartást kell vezetni (minden példányról minden időpillanatban el kell tudni számolni, a különböző szereplők közötti átadás-átvételt dokumentálni kell, stb.). A készletnyilvántartás (logisztikai nyilvántartás) vezetése szintén többszintű (Biztonságicímke-gyártó, Ügynökség, ügyvéd) feladat, a nyilvántartásban a biztonsági címke gyártásától a felhasználásáig minden fontos aktusnak és állapotnak látszani kell (címke legyártva, ügyvédnek leszállítva, ügyvéd készletre vette, aktiválva, selejtezve, stb.). Beszerzési kérdés, hogy a matricák legyártása során mekkora időszakra elégséges készletet célszerű és költséghatékony egyben legyártani és sorszámmal ellátni figyelemmel annak biztonságos tárolási és szállítási költségeire is. Ennek részletes elemezhetőségéhez a beszerzési specifikációban információt és ár alternatívákat javaslunk kérni a lehetséges szállítóktól.

18 Alternatív megoldásként felvetődött, hogy a biztonsági címkék kiszállítását az ügynökség szervezze, azaz a gyártó csak az ügynökségnek szállít, a címkék ügyvédeknek történő kiszállításáról már (postai szolgáltató útján vagy egyéb módon) az ügynökség gondoskodik. Azzal együtt, hogy a két megoldás költségei között nincs lényeges különbség, az ügynökségen keresztül történő kiszállítás az ügynökség adminisztratív terheit növeli, ezért a megvalósíthatósági elemzésben a közvetlenül ügyvédnek történő kiszállítás lehetőségét vizsgáltuk.



72 / 167


4.4.2 IRATOK KÉSZÍTÉSE, NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE ÉS ARCHIVÁLÁSA Az ügyvéd megbízás fejében jogi szolgáltatást nyújt az ügyfélnek. A jogi szolgáltatások nagy részénél iratok készülnek, ezek közül a fokozott iratbiztonságban érintett típusba tartozókat az ügyvédnek biztonsági címkével kell ellátni. Az ügyvéd az irat elkészítését és kinyomtatását követően a dokumentumot biztonsági címkével látja el, majd ezt követően •

az iratról annak digitalizált képét tartalmazó elektronikus másolatot készít az alábbiak szerint: o

az irat elektronikusan szerkesztett részéről PDF dokumentumot készít19;

o

az irat csak papíron rendelkezésre álló részéről szkennelt másolatot készít;

•

az elektronikus másolatot minősített elektronikus aláírás és időbélyeg szolgáltatótól kapott elektronikus aláírással és időbélyeggel látja el és azt egy archiválási szolgáltatóhoz archiválás céljából feltölti;

•

az irat meghatározott jellemző adatait az Ügynökség nyilvántartásába feltölti, azaz a biztonsági címkét aktiválja; Az irat nyilvántartásba vételekor az Arhitel rendszerben a 4.9.1.3 fejezetben felsorolt adatok rögzítése javasolt:

•

az irat jellemző adatainak (meta-adatainak) feltöltésével együtt arról is nyilatkozik az Ügynökség nyilvántartásában, hogy az ügytípustól függő kötelező ellenőrzéseket (ügyfelek JÜB és pénzmosással kapcsolatos ellenőrzése, tulajdoni lap ellenőrzése megtörtént, stb.) és a minősített archiválást elvégezte. Utóbbiról abban az esetben kell nyilatkozni, ha az archiválás nem az Arhitelen keresztül történik (decentralizált modell, vegyes modell nem Ügynökségi tárolási / archiválási szolgáltatási ága).

Az irat elektronikus archiválása a működési modelltől függően többféleképpen történhet: •

közvetlenül külső minősített elektronikus archiválási szolgáltatónál (decentralizált modell);

•

az Ügynökségen keresztül (Arhitel rendszeren keresztül) külső archiválási szolgáltatónál (központi külső archiválási modell / vegyes modell);

•

az Ügynökség saját archiválási szolgáltatásával (vegyes archiválási modell).

Az Ügynökség nyilvántartásába iratot csak olyan személy tölthet fel, aki a feltöltés időpontjában a területi kamara nyilvántartása szerint érvényes ügyvédi jogosultsággal rendelkezik (ennek ellenőrzése a rendszerbe való bejelentkezés (authentikáció) során és az irat feltöltésekor is megtörténik). alapértelmezésben en az ügyvédnél, Az irat biztonsági címkével ellátott példánya alapértelmezésb ügyvédnél, irattárban marad. marad Amennyiben ez szükséges (pl. az ügyfél vagy hatóság ezt igényli), az irat elkészítésekor, illetve az irat őrzési idején belül bármikor lehetőség van az eredeti irattal – a biztonsági címke számán kívül – mindenben megegyező, biztonsági címkével ellátott másodlati példány kiállítására. kiállítás A másodlati példányt archiválni nem szükséges (hiszen az eredeti irat archiválása már megtörtént). A biztonsági címkével ellátott másodlati példány esetében is szükséges azonban a címkét aktiválni és a nyilvántartásban már szereplő metaadatokkal összerendelni.

19 Az iratok archiválásához kapcsolódó adminisztrációs feladatok csökkentése érdekében az elektronikusan, szerkeszthető formában rendelkezésre álló iratok esetében, valamint az átpántolásra kerülő iratok esetén, ha ezt az ügyvéd indokoltnak tartja, nem a matricázott iratot kell beszkennelni, hanem a szerkeszthető dokumentumból kell PDF-et készíteni. Az ügyvéd felelőssége annak biztosítása, hogy a PDF dokumentum és az irat kinyomtatott és biztonsági címkével ellátott és aláírt példánya tartalmilag és formailag – a csak a biztonsági címkével ellátott iraton lévő biztonsági címke kivételével – mindenben megegyezzen.



73 / 167


4.4.3 TITKOSÍTÁS, TITKOSÍTÓ KULCSOK ADMINISZTRÁCIÓJA A kialakítandó elektronikus archívum esetében a 4.3 – A működési modellek áttekintése fejezetben bemutatott modellektől függetlenül szükséges, hogy lehetőséget biztosítson – az ügyvéd döntésének megfelelően – az archiválandó irat titkosítására. (Ügyvédi titok védelme okán) A titkosító kulcsot az ügyvédi elektronikus aláíró kártyáján elérhető titkosító tanúsítvány tartalmazza. Az elkészítendő Arhitel kliens oldali alkalmazás komponensnek rendelkezni kell a dokumentumok titkosítását biztosító funkcióval. Decentralizált archiválási modell választása esetén ezt a funkciót nem az Arhitel kliensalkalmazása biztosítja Tekintettel arra, hogy a titkosító tanúsítvánnyal titkosított dokumentumok olvashatósága csak a tanúsítványnyal történő dekódolás után biztosítható, ugyanakkor az Arhitel egyik alapelve, hogy a matricával ellátott papír alapú iratoknak létezik és megfelelő jogosultság alapján hozzáférhető az elektronikus példánya ezért kiemelten kezelendő az ügyvéd titkosító tanúsítvány magán kulcsának adminisztrálásának és esetleges elvesztésének, megsemmisülésének, az ügyvéd halálának, az iroda megszűnések esetén alkalmazandó pótlási eljárás. Decentralizált archiválási modell választása esetén is szükséges ennek a folyamatszabályozási feladatnak az elvégzése. A felmerülő probléma egyrészt (technikai oldalról) a titkosító kulcs letétbe helyezésével kezelhető. Az ügyvédi aláíró kártyák kibocsátói ismereteink szerint most is kezelnek már letétet, minden ügyvédi titkosító kulcshoz. A letét a szolgáltatónál van, és jelenleg az ügyvéd kérésére adják oda, bár jelenleg ennek számossága elenyésző, ahogy a titkosított tárolás számossága is. A felmerülő probléma másik része a kulcsletét kezelésének adminisztratív folyamata, melynek kiemelten figyelembe kell vennie az archívummal és az archiválási szolgáltatóval szembeni ügyvédi bizalom szintjét, melyhez az alábbi alapelvek kapcsolódnak: •

A kulcsletét kezelője ne tudja egyedül – a kamarák által erre kijelölt bizottság / Ügynökség nélkül – visszaállítani a kulcsot, csak a bizottság közreműködésével (a kijelölt kamarai bizottság / ügynökség által használt kulccsal is vissza kell fejteni). Ebben az esetben, ha az ügyvéd elvesztené a titkosító kulcsát, akkor a kamarától is kérnie kell a letét kiadását, nem csak a letét kezelőtől.

•

Kezelni kell a kamarai bizottság / Ügynökség által a visszaállításhoz szükséges kulcs kezelését, melynek egyik lehetséges megoldása, hogy azt a kulcsot nem teszi letétbe a kamara a szolgáltatónál, hanem más megbízható félnél (pl. MOKK)

•

Fontos meghatározni annak elvét, hogy milyen feltételekkel (pl. kamarai bizottság) teljesíthető illetve teljesíthető-e egyáltalán az ügyvéd magán kulcsának letétbe helyezett példányának letétből történő kiadása az ügyvéd nélkül figyelemmel arra, hogy az Arhitel által biztosított emelt szintű ügyfélbiztonság részét képezi az, hogy a matricázott irat elektronikus példányának – a jogosultak számára – elérhetőnek kell lenni az archívumban és esetlegesen az ügyvéd nem tudja, vagy nem érdekelt a titkosító tanúsítványa magán kulcsának letétből történő kiadásában.

A fenti szabályozási kérdések tisztázására a szolgáltatókkal történő konzultációt tartjuk szükségesnek, ahoahoszeegyan annak elemzésére is, hogy a titkosított archív állományok tekintetében hogyan biztosítható az Eat. sz rinti valamennyi követelmény és kiemelten a minősített elektronikus archiválás archiválás esetén jelentkező kedvező joghatás. joghatás



74 / 167


4.4.4 LEKÉRDEZÉSEK, ELLENŐRZÉSEK KEZELÉSE Az Ügynökség által vezetett nyilvántartás elsődleges célja, hogy a külső szereplők (Ügyfél, Bíróság, Hatóság) meggyőződhessenek arról, hogy a náluk lévő iratpéldány jellemző adatai (készítő ügyvéd, készítés dátuma, típus, tárgy, irat oldalainak száma) megegyeznek a nyilvántartásban adott iratról tárolt adatokkal. Így, többek között, az Ügynökség által vezetett nyilvántartásban a címke sorszáma alapján ellenőrizhető az okirat keltezése, és az, hogy az adott időpontban az ügyvéd jogosult volt-e jogi szolgáltatást nyújtani. A külső szereplők ilyen ellenőrzéseik egy részét akár azonosítás nélkül publikus webfelületen (ez az ellenőrzés teszi lehetővé és kézzelfoghatóvá a nyilvántartás és a biztonsági címke által együttesen nyújtott emelt szintű biztonság széles körű elérhetőségét), más részét saját azonosításukat követően a nyilvántartás felé biztonságos csatornán keresztül indított lekérdezéssel – külön díj fizetése nélkül – kezdeményezhetik. A publikus lekérdezések funkcióit olyan összetettséggel szükséges kialakítani, ami az irattal rendelkező felhasználó számára rendelkezésre álló adatok alapján lehetővé teszi a lekérdezést, azonban nem teszi lehetővé a nyilvántartás jogosulatlanok általi adatfeltérképezését. (több adatot tartalmazó lekérdezési feltételre pl. „egyezik” vagy „nem egyezik” típusú válaszokat ad.) A részletes lekérdezési feltételek meghatározása a beszerzési specifikáció elkészítésének, vagy a részletes rendszerterv elkészítésének feladata. Ellenőrzési, minőségbiztosítási, statisztikai vagy egyéb ügyviteli célból természetesen szükség van az Ügynökség, illetve területi kamara vagy az ügyvéd által indított lekérdezésekre is. Ennek megfelelően a szükséges hozzáférést a nyilvántartáshoz ezeknek a szervezeteknek is biztosítani kell. A legfontosabb lekérdezéseket lekérdező szerepkörönként a 4 Lekérdezések az Arhitel rendszerből című melléklet tartalmazza.

4.4.5 PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSI FOLYAMAT A különböző résztvevő szervezetek közötti pénzügyi elszámolási folyamat legfontosabb összefüggéseit – működési modelltől függően – a következő ábrák tartalmazzák.



75 / 167


9. ábra - A pénzügyi elszámolási folyamat (decentralizált modell)

10. ábra - A pénzügyi elszámolási folyamat (központi külső és vegyes modell)



76 / 167


A fenti ábrákon szemléltetett pénzügyi elszámolási tevékenységek értelmezése: •

Biztonsági címke számla: A biztonsági címke gyártója számlát állít ki a legyártott és ügyvédnek vagy Ügynökségnek kiszállított címkéről az Ügynökség nevére (a szállításokat az Ügynökségnek vagy közvetlenül az ügyvédnek teljesíti). A gyártó a számlához tartozó elszámoláson egyértelműen megadja a kiszállított biztonsági címkék sorszámtartományát. A biztonsági címke árát a gyártónak az Ügynökség fizeti ki

•

Archiválás számla, időbélyeg és elektronikus aláírás számla. Az ügyvéd az irat elkészítését követően az irat elektronikus másolatát archiválási szolgáltatóhoz feltölti (működési modelltől függően ez lehet az Ügynökség saját archiválási szolgáltatása vagy külső archiválási szolgáltató). A feltöltést megelőzően az irat archiválásához az archiválandó állományt az ügyvéd elektronikus aláírással és időbélyeggel látja el.

•

o

Decentralizált modell esetén: a biztonsági címkét az Ügynökség, az elektronikus aláírás és időbélyeg-szolgáltatást, valamint az archiválási szolgáltatást az ügyvéd szerzi be. A szolgáltató az ügyvéd által feltöltött irat archiválásáról számlát állít ki az ügyvéd nevére. Az elektronikus aláírás és időbélyeg-szolgáltatást nyújtó szolgáltató szintén az ügyvéddel számol el a biztonsági címkével ellátott iratokhoz kapcsolódóan nyújtott szolgáltatások ellenértékével kapcsolatban. A biztonsági címke és az ehhez kapcsolódó komplex jogügyletbiztonsági szolgáltatás elszámolása az ügyvéd és az Ügynökség között történik.

o

Központi külső és vegyes modell nem Ügynökségi Ügynökségi archiválási ága esetén: tekintettel arra, hogy a biztonsági címkét, az elektronikus aláírás és időbélyeg-szolgáltatást, valamint az archiválást az Ügynökség központilag szerzi be és komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatásként közvetíti az ügyvédek felé, a szolgáltatók az Ügynökséggel számolnak el. Ennek megfelelően, amennyiben a biztonsági címkével ellátott iratok archiválását külső archiválási szolgáltató végzi, a szolgáltató az ügyvéd által feltöltött irat archiválásáról számlát állít ki az Ügynökség nevére. Az elektronikus aláírás és időbélyeg-szolgáltatást nyújtó szolgáltató szintén az Ügynökséggel számol el az ügyvédnek a biztonsági címkével ellátott iratokhoz kapcsolódóan nyújtott szolgáltatások ellenértékéről.20

o

Vegyes modell Ügynökségi Ügynökségi tárolási / archiválási ága esetén: a biztonsági címkét, az elektronikus aláírás és időbélyeg-szolgáltatást az Ügynökség központilag szerzi be (a szolgáltatók az Ügynökséggel számolnak el), a tárolási / archiválási szolgáltatást az Ügynökség saját szolgáltatásával nyújtja. Ennek megfelelően, az elektronikus aláírás és időbélyegszolgáltatást nyújtó szolgáltató az Ügynökséggel számol el az ügyvédnek a biztonsági címkével ellátott iratokhoz kapcsolódóan nyújtott elektronikus aláírás és időbélyeg-szolgáltatás ellenértékéről.

Az Ügynökség komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatást számláz az ügyvéd felé, amely működési modelltől és irat példányától függően különböző szolgáltatásokat (direkt jogügylet-biztonsági szolgáltatások) tartalmaz: o

Decentralizált modell esetén: tartalmazza a biztonsági címke és ennek kiszállításához, valamint az informatikai nyilvántartással összefüggésben nyújtott szolgáltatásokat;

20 Az Arhitel rendszer a központi külső és vegyes modellek esetén naplózza a rendszeren keresztül elvégzett archiválások és időbélyegzések számát. A különböző külső szolgáltatókkal való elszámolás alapja az Arhitel rendszer által készített naplóállomány.



77 / 167


o

Központi külső és vegyes modell esetén: az előzőeken túl tartalmazza az archiválási szolgáltatás, valamint elektronikus aláírás és időbélyegző szolgáltatást is (mint közvetített szolgáltatásokat);

o

Másodlati példányhoz kapcsolódó biztonsági címke esetén: tartalmazza a biztonsági címke és ennek kiszállításához, valamint az informatikai nyilvántartással összefüggésben nyújtott szolgáltatásokat.

Az elszámolás havonta utólag történik az adott hónapban biztonsági címkével ellátott iratok vonatkozásában. A beszerzési specifikáció, majd a részletes ügyviteli folyamattervek és informatikai rendszertervek elkészítéséhez szükséges döntési pontok: o

elektronikus vagy papírlapú számla készüljön: Tekintettel arra, hogy a komplex jogügylet biztonsági szolgáltatás számlázása az Ügynökség részéről az ügyvédek felé tervezetten havi gyakorisággal történne, továbbá arra figyelemmel, hogy a potenciálisan érintett közel 11ezer ügyvéd számára küldendő számlák papíralapú kezelése jelentős papír és adminisztrációs többlet ráfordítást igényelne, ezért a beszerzési specifikációban javasoljuk az elektelektronikus számlázási mód előnyben részesítését, részesítését amennyiben ez a kamarai döntéshozói fórumok és ez által az ügyvédség számára elfogadható; Papír alapú számlaküldés számlaküldés esetén javasolt biztonságos külső postai szolgáltatók igénybevétele, a papíralapú küldemények előállítására, küldésére.

o

Az ügynökség készpénzes fizetési módú számlát nem állít ki, az alkalmazható fizetési mómódok: dok Banki átutalás, csoportos beszedési megbízás, felhatalmazó levélen alapuló azonnali beszedési megbízás. Utóbbiak elfogadtatása kiemelt és részletes kommunikációs feladatot jelent az ügyvédség irányában.

Amennyiben másodlati példány kiállítására kerül sor, a komplex szolgáltatás után számlázott díj az elektronikus aláírás, időbélyeg és archiválási szolgáltatás díjával arányosan csökkentett összegben kerül kiszámlázásra. •

Az ügyvéd a jogi szolgáltatás keretében készített irat archiválását és Arhitelben történő rögzítését követően kiszámlázza a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás díját (biztonsági címke, elektronikus aláírás, időbélyeg, archiválás díja) az ügyfélnek (közvetített szolgáltatásként). Amennyiben másodlati példány kiállítására kerül sor, a komplex szolgáltatás után számlázott díj az elektronikus aláírás, időbélyeg és archiválási szolgáltatás díjával arányosan csökkentett összegben kerül kiszámlázásra.

•

Ügynökség eredményének felosztása: Ügynökség a bevételekkel elszámol a területi kamarák felé, és a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatásból származó nyereséget osztalékként írja jóvá a területi kamaráknak. Az osztalék jóváírásának és megosztásának elvét a szervezet felállításával együtt meg kell határozni (alapértelmezésben vagyoni hozzájárulás arányában, de az alapító okirat alapján ettől el lehet térni pl. adott területi kamarához tartozó ügyvédek által a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatásból szerzett bevétel arányában, stb.). A komplex jogügyletjogügylet-biztonsági szolgáltatásból származó bevételből a területi kamarák vagy az Ügynökség Ügynökség a kamarai tagok számára szolgáltatásoszolgáltatásokat biztosítanak biztosítanak (indirekt jogügyletbiztonsági szolgáltatások: emelt szintű felelősségbiztosítás, oktaoktatások, továbbképzések).

•

Kamarai szolgáltatások nyújtása az ügyvéd felé: az osztalékból és a továbbra is beszedett kamarai tagdíjak konkrét felhasználásáról (ügyvédi oktatás és emelt szintű felelősségbiztosítás) a területi



78 / 167


kamarák központilag meghatározott, MÜK által kiadott, kötelező egységes elvrendszer alapján gondoskodnak.

4.4.6 TÁMOGATÓ INFORMATIKAI FOLYAMATOK A tervezett fejlesztések keretében kialakított Arhitel nyilvántartás működtetése és fejlesztése több informatikai feladatot is jelent az Ügynökségnél: •

Felhasználók és jogosultságok kezelése, karbantartása, eseti és állandó meghatalmazások kezelése (az ügyvédi jogosultságot nyilvántartó rendszerrel összhangban) mind az iratnyilvántartás, mind a biztonsági címke logisztikai nyilvántartása tekintetében;

•

Felhasználói támogatás (hibakezelés, problémaelhárítás, technikai segítségnyújtás);

•

Egyéb általános üzemeltetési feladatok (folyamatos infrastruktúra és rendszer monitorozás, technikai hibaelhárítás, mentések és visszatöltések, biztonsági frissítések, felülvizsgálatok, szoftvereszközök frissítése, hardvereszközök karbantartása);

•

Ügynökség archiválás esetén az archiválási szolgáltatás működtetése, üzemeltetése.

•

Fejlesztések, bővítések, módosítások kezelése, követelményspecifikációk készítése.

A vegyes archiválási modellnél (Ügynökségi saját tárolási / archiválási szolgáltató) a felhasználói jogosultságok és felhasználói bejelentések kezelését az elektronikus archiválási szolgáltatással kapcsolatban is el kell látni, továbbá az archiválási szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenységeket is ellátja.



79 / 167


4.5 A SZEREPKÖRÖK FELADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA (FUNKCIONÁLIS DEKOMPOZÍCIÓS MÁTRIX) Folyamatcsoport Szerepkör

BiztonságicímkeBiztonságicímke-logisztika

Ügyfél

–

Ügyvéd

• •

• •

•

Készletnyilvántartás vezetése a címkekészletről; Címkekészletek figyelése, igények felmérése, rendelés feladása az Ügynökség felé; Sürgős címkeigények jelzése Ügynökség felé; Gyártó által leszállított címkék átvétele, készletre vétele, nyilvántartás frissítése; Elveszett címkékről Ügynökség tájékoztatása és nyilvántartásba rögzítés;

Iratkészítés, címkefelhasználás

Lekérdezések

•

Irat elkészítéséhez szükséges adatok, információk megadása, irattípustól függő aláírás;

•

Lekérdezés a nyilvántartásból ügyvéd jogosultságáról vagy irat jellemző adatainak egyezőségéről;

•

Iratbiztonsághoz szükséges ellenőrzések ügytípustól függő elvégzése (JÜB, pénzmosás megelőzése, TakarNet, stb.) Irat elkészítése és ellátása biztonsági címkével (ügyvédnél maradó példány); Iratról szkennelt / pdf másolat készítése, elektronikus aláírása, időbélyegzése és elektronikus archiválása (Külső minősített archiválási szolgáltatónál vagy Ügynökség által fenntartott saját archiválási szolgáltatásá-

•

Lekérdezés a nyilvántartásból irat jellemző adatainak egyezőségéről; Egyedi adatszolgáltatási megkeresések elbírálása Egyedi adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése jogosultak részére

• •

• •

Pénzügyi elszámolás Az ügyvédtől kapott számla alapján fizeti • az ügyvédi munkadíjat és költségtérítést, • a JÜB és TakarNet díjakat, • a megnövelt szintű jogügyletbiztonsághoz kapcsolódó komplex szolgáltatás díját, • másodlati példány igénylése esetén a másodlati iratra vonatkozó díjat, • Kiállítja a komplex jogügyletbiztonsági szolgáltatással kapcsolatos számlát (közvetített szolgáltatásként) és elszámol az ügyféllel; • Kiállítja a JÜB és TakarNet szolgáltatással kapcsolatos számlát (közvetített szolgáltatásként) és elszámol az ügyféllel; • JÜB és TakarNet szolgáltatással kapcsolatban elszámol az illetékes hatósággal; • A komplex jogügyletbiztonsági szolgáltatás díját az erről kiállított számla el-

Informatikai támogatás •

Lekérdezésekkel kapcsolatos informatikai támogatási igény, probléma, hiba jelzése;

•

Informatikai rendszerrel kapcsolatos problémák igények jelzése; Jogosultságbeállítási igények jelzése;

•


80 / 167



Folyamatcsoport Szerepkör


Iratkészítés, címkefelhasználás •

•

• •

Ügynökség

• • •

• •

Szerződéskötés biztonsági címke szállítására a gyártóval; Címke megterveztetése és legyártatása; Ügyvédek címkerendelésének fogadása, visszaigazolása, feldolgozása, összesítése; Készletfigyelés (saját készlet), címkeigények figyelése, rendelés gyártótól; Újonnan gyártott címke készletre vétele, logisztikai nyilvántartás vezetése

• •

val); Irat nyilvántartásba vétele az Ügynökség nyilvántartásában, biztonsági címke aktiválása; Rontott irat és biztonsági címke nyilvántartásba vétele (aktivált biztonsági címke érvénytelenítése); Biztonsági címkével ellátott irat biztonságos tárolása saját irattárban; Szükség esetén irat másodlati példányának elkészítése, nyilvántartásba vétele; Visszaigazolás a feltöltött iratról és aktivált biztonsági címkéről; Visszaigazolás az elvégzett elektronikus archiválásról és kapcsolódó azonosítóról (Vegyes archiválási modell esetén);

Lekérdezések

Pénzügyi elszámolás

•

• • • •

Ügyvédi címkefelhasználás ellenőrzése, monitoringja; Lekérdezések statisztikai igények teljesítéséhez; Egyedi adatszolgáltatási megkeresések elbírálása Egyedi adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése jogosultak részére

•

•

•

Informatikai támogatás

lenében átutalja az Ügynökségnek (havonta); A komplex jogügyletbiztonsági szolgáltatás másodlati iratra vonatkozó díját az erről kiállított számla ellenében átutalja az Ügynökségnek (havonta);

Kiállítja az ügyvéd felé a komplex jogügyletbiztonsági szolgáltatás díjáról szóló számlát; Kiállítja az ügyvéd felé a komplex jogügyletbiztonsági szolgáltatás másodlati iratra vonatkozó díjáról szóló számlát; Az elektronikus aláírás és időbélyeg-szolgáltató által kiállított számla alapján elszámol a szolgáltatóval (vegyes és központi modell esetén);

•

• •

•

Felhasználói támogatás (hibakezelés, problémaelhárítás, technikai segítségnyújtás). Ügyvédek jogosultságának karbantartása, Hiteles és teljes körű naplóállomány készítése a nyilvántartásokról, elektronikus archiválás; Egyéb általános üzemeltetési feladatok (szoftvereszközök frissítése, hardvereszközök karbantartása);


81 / 167





•

•

•

Hatóság, bíróság


Lekérdezések •

(gyártótól kapott legyártott és kiszállított címke adatok alapján); Címkék küldése ügyvédeknek (sürgős igények), kiadás dokumentálása logisztikai nyilvántartásban; Címkék ügyvédnek történő kiadásának, ügyvédtől való visszavételének rögzítése; Elveszett, hamis címkékkel kapcsolatos feladatok (nyilvántartás, közzététel, stb.);

–

•

•

–

•

•

Biztonsági címke gyártója

•

Biztonságicímkerendelések visszaigazolása, címkék gyártása a megrendeléseknek és


–

–

Lekérdezés a nyilvántartásból ügyvéd jogosultságáról vagy irat jellemző adatainak egyezőségéről, matrica érvényességről, stb.; Egyedi adatszolgáltatási megkeresések az Ügynökség, illetve az ügyvéd irányába.

Az elektronikus archiválási szolgáltató által kiállított számla alapján elszámol a szolgáltatóval (vegyes modell Ügynökségi tárolás / archiválás esetén nem értelmezhető); A biztonságicímke-gyártó által kiállított számla alapján elszámol a biztonsági címke és kiszállításának díjáról; Osztalékként jóváírja a területi kamaráknak a komplex szolgáltatásból származó nyereséget;

–

•

Kiállítja a biztonsági címke gyártási és kiszállítási költségeiről szóló számlát (sürgőségi felárat, mintagyártási

Informatikai támogatás •

Fejlesztések, bővítések, módosítások kezelése;

•


•

Logisztikai adatbázissal kapcsolatos informatikai problémák jelzése;


82 / 167





• •

• •

Területi ügyvédi kamara

–


Lekérdezések

gyártási ütemtervnek megfelelően; Sürgős, soron kívüli megrendelések teljesítése; Gyártott címkék nyilvántartásba vétele saját logisztikai nyilvántartásban, és legyártott címkék adatainak elküldése Ügynökségnek; Címkék kiszállítása / kiküldése Ügynökségnek és ügyvédeknek; Ellopott, elveszett biztonsági címkékről Ügynökség tájékoztatása;

•

•

–

• • •

Minősített archiválási szolgáltató

–


•

Szkennelt / pdf irat befogadása, elektronikus archiválása, visszaigazolás elektro-

–

Ügyvédi, Ügynökségi címkefelhasználás ellenőrzése, monitoringja; Lekérdezések statisztikai igények teljesítéséhez; Egyedi adatszolgáltatási megkeresések elbírálása Egyedi adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése jogosultak részére


költségeket, stb. beleértve); Elszámol a kiszállítási költségekkel kapcsolatban a postai szolgáltatóval;

•

Az osztalékként jóváírt díjakból finanszírozza az emelt szintű felelősségbiztosítás díját és az ügyvédi oktatások díját;

•

•

Kiállítja az ügyvéd felé az archiválási szolgáltatásról szóló számlát (decentralizált

–



83 / 167






Lekérdezések

nikus archiválásról; (kivéve, ha a vegyes modellnél a kamara a tárolási / archiválási szolgáltatás nyújtója)

Elektronikus aláírás / időbélyeg szolgáltató

–

•

Elektronikus aláírás és időbélyeg szolgáltatás biztosítása az ügyvéd számára;

Pénzügyi elszámolás •

–

•

•

modell); Kiállítja az Ügynökség felé az archiválási szolgáltatásról szóló számlát (központi külső modell és vegyes modell nem Ügynökségi archiválás ága); Kiállítja az ügyvéd felé az elektronikus aláírás és időbélyeg szolgáltatásról szóló számlát (decentralizált modell); Kiállítja az Ügynökség felé az elektronikus aláírás és időbélyeg szolgáltatásról szóló számlát (központi külső modell és vegyes modell);


–

8. táblázat – A szerepkörök feladatainak összefoglaló bemutatása



84 / 167


4.6 AZ ÜGYNÖKSÉG SZERVEZETI FORMÁJA Az Ügynökség szervezeti formájával és működésével kapcsolatban a következő lényeges elvárások fogalmazódtak meg a megvalósíthatósági elemzés során: •

Adójogi, számviteli törvényeknek való megfelelés: a kialakított szervezeti forma és pénzügyi működés feleljen meg a vonatkozó adójogi és számviteli jogszabályoknak, ezáltal generáljon állami adóbevételt;

•

Egyszerűség, olcsó felállítás és működtetés: már a szervezeti forma kiválasztásánál törekedni kell arra, hogy a létrehozott szervezet a kevés vezetővel, és egyéb emberi erőforrással, kevés adminisztrációval működtethető legyen.

•

Irányítás és függetlenség megőrzése: mivel a területi kamarák a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatásból a jogbiztonságba kötelezően visszaforgatandó bevételekre számíthatnak, ennél fogva az Ügynökség jelentős bevétel felett fog rendelkezni kiemelten fontos, hogy az Ügynökség szervezeti formája lehetővé tegye, hogy minden területi kamara tulajdonosi és irányítási jogokat gyakorolhasson úgy, hogy közben minden területi kamara megőrzi egymástól való függetlenségét.

•

A kamaráktól való elkülönülés: az Ügynökséget a területi kamaráktól és a MÜK-től különálló központi szervezetként kell létrehozni.

A megvalósíthatósági elemzés során a következő szervezeti formákat vizsgáltuk: Ssz.

Szervezeti forma

1.

Korlátolt társaság

felelősségű

2.

Részvénytársaság

Döntés

Indoklás

Elfogadva

A fenti elvárásoknak mindenben megfelelő, jogilag megfelelő szervezeti forma. (Közhasznú szervezetként való működtethetőség elemzése a 6. mellékletben.) (Döntési Pont)

Elvetve

Nagyobb adminisztráció (mint a kft-nél); Nagyobb igazgatóság (minimum 3 fő); Nagyobb jegyzett tőke igény (mint a kft esetében, minimum 5 millió Ft)

3.

Polgári jogi társaság

Elvetve

Tagok korlátlan felelőssége; Jogi háttér tisztázatlansága (pl. adózás); Működtetési nehézségek; Vállalkozási (haszonszerzésre irányuló tevékenységre) nem hozható létre (vitatható, hogy a komplex jogügyletbiztonsági szolgáltatás minek számít).

4.

Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság

Elvetve

Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasági formák esetében kell lennie korlátlanul felelős tagnak. (Gt. 88. § és 108. §)

5.

Egyesület

Elvetve

Vállalkozási (haszonszerzésre irányuló tevékenységre) nem hozható létre (vitatható, hogy a komplex jogügyletbiztonsági szolgáltatás minek számít).

6.

Köztestületi vetési szerv

Elvetve

Csak közfeladat végzésére alapítható, a komplex jogügyletbiztonsági szolgáltatás nem közfeladat

költség-

Amíg a gazdasági társasági forma esetén lehetőség van a tagok számának bővítésére, addig a köztestületi költségvetési szervnek egyetlen alapítója van. 9. táblázat – A megvizsgált szervezeti formák



85 / 167


A megvalósíthatósági elemzés további szakaszaiban az Ügynökség kft-ként történő működtetését vizsgáljuk. A kft-ként való működés legfontosabb jellemzői: •

Az Ügynökségben minden területi kamara tulajdonos lehet, a tulajdonossá válás elvéről a kamaráknak közösen kell dönteni (ügyvédi létszám arányában, az emelt szintű jogügyletbiztonsághoz kapcsolódó fejlesztések finanszírozásának, vagy osztalék felosztás esetében a generált jövedelem arányában, stb.).

•

Egyszerű alapítás és működtetés: nincs szükség nagy létszámú igazgatóság vagy felügyelőbizottság felállítására, igény esetén lehetőség van több ügyvezető kinevezésére is.

•

Lehetőség van felügyelőbizottság létrehozására, így az ügyvezetés ellenőrzésének jogköre a területi kamarák részére biztosított.

•

Mellérendelhetők a kari transzparencia magasabb szintjét kielégítő más kollektív ellenőrzési formák, a MÜK általi szabályozástól függően.

•

Korlátolt felelősségű társaság legalább 500 ezer forint jegyzett tőkével alapítható. (Az Ügynökség felállításához szükséges informatikai és egyéb beruházások értéke meghaladja a jegyzett tőke legkisebb összegére vonatkozó előírást.)

4.7 SZÁMVITELI ÉS ADÓJOGI ELEMZÉS A kft. formájában történő Ügynökségi működés számviteli és adójogi elemzésének összefoglalását az alábbi táblázat tartalmazza21. A táblázat első (Számviteli elszámolás) része megmutatja, hogy az egyes szolgáltatások és kapcsolódó pénzügyi műveletek számvitelileg milyen kategóriába sorolhatók. A számviteli besorolás alapvetően meghatározza, az egyes szolgáltatási, pénzügyi műveleteket érintő adófizetési kötelezettséget. Ennek részleteit tartalmazza a táblázat adónemenként elkészített második része. A számviteli besorolással kapcsolatos megállapítások, megjegyzések: •

Közvetített szolgáltatás: A Helyi adókról szóló törvény a Számviteli törvény által megfogalmazott közvetített szolgáltatást22 ismeri el ráfordításként. Amennyiben az Ügynökség az ügyvéddel, valamint az ügyvéd az ügyféllel úgy szerződik, hogy a nyújtott szolgáltatások teljesítéséhez különböző (esetleg nevesített) szolgáltatásokat vesz igénybe, amelyet már a szerződésben rögzítettek (az igénybevételhez a megrendelő hozzájárult), és a számlából a közvetítés ténye (tételesen az igénybe vett és közvetített szolgáltatások értéke) egyértelműen megállapítható, akkor az megfelel az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja szerinti közvetített szolgáltatás követelményének. Kockázatként jelezzük ugyanakkor, hogy tekintettel arra, hogy a közvetített szolgáltatást a kapcsolódó jogszabályok többfé-

21

Tekintettel arra, hogy az egyes modellek esetén a folyamat megegyezik, azzal a különbséggel, hogy a vegyes modell ügynökségi archiválási ága esetén az archiválási szolgáltatást az ügynökség állítja elő (nem beszerzi), nem készítettünk modellenként adójogiszámviteli elemzést.

22 Számviteli tv 3. § (4) 1. pontja szerint közvetített szolgáltatás „a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.



86 / 167


leképpen is definiálják, valamint hogy az egyes meghatározások értelmezése többféleképpen is lehetséges, a közvetített szolgáltatás egy gyakran vitatott adójogi kategória. 23 •

Kamarai osztalék adózása: Mivel a Társasági adó tv. 7§ (1) g) pont szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az adózónál a kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel (egyszeres könyvvitelt vezetőnél az ennek megfelelő adóköteles bevétel) {…} így a kamarák a kapott osztalék után nem adóznak (nem fizetnek társasági adót).

Az adójogi értékeléssel kapcsolatos megállapítások: •

Az Ügynökség a kftkft-kre vonatkozó szabályoknak megfelelően adózik, ennek megfelelően: megfelelően o

o

o

a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatásból származó bevétel után helyi iparűzési adót adó köteles fizetni (a helyi iparűzési adó mértéke helységenként változó lehet, általában 2%). A helyi iparűzési adó alapja csökkenthető

decentralizált modell esetén: a biztonsági címke beszerzési árával (anyagköltség) és a címke kiszállításának díjával (közvetített szolgáltatás);

központi külső modell és vegyes modell nem Ügynökségi archiválási ága esetén: a biztonsági címke beszerzési árával (anyagköltség), a címke kiszállításának díjával (közvetített szolgáltatás), az archiválási szolgáltatás beszerzési árával (közvetített szolgáltatás) és az elektronikus aláírás és időbélyeg beszerzési árával (közvetített szolgáltatás);

vegyes modell Ügynökségi archiválási ága esetén: a biztonsági címke beszerzési árával (anyagköltség) és a címke kiszállításának díjával (közvetített szolgáltatás), és az elektronikus aláírás és időbélyeg beszerzési árával (közvetített szolgáltatás).

a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatásból származó nyereség után társasági adót adó köteles fizetni (az adó mértéke nettó 500 millió Ft-os árbevételig 10%, 500 millió Ft feletti árbevétel esetén az 500 millió Ft feletti rész 19%-a). A társasági adó alapja csökkenthető

decentralizált modell esetén: a biztonsági címke beszerzési árával és a címke kiszállításának díjával;

központi külső modell és vegyes modell nem Ügynökségi archiválási ága esetén: a biztonsági címke beszerzési árával, a címke kiszállításának díjával, az archiválási szolgáltatás beszerzési árával és az elektronikus aláírás és időbélyeg beszerzési árával;

vegyes modell Ügynökségi archiválási ága esetén: a biztonsági címke beszerzési árával és a címke kiszállításának díjával, és az elektronikus aláírás és időbélyeg beszerzési árával és az archiválási szolgáltatás előállítási költségével.

a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatásból származó bevétel után áfa-t áfa köteles fizetni (jelenlegi mértéke: 27%). Az áfa-fizetési kötelezettség csökkenthető:

23 A tervezett adójogi gyakorlat helyességének ellenőrzése és a helytelen gyakorlat alkalmazásából származó esetleges hátrányok elkerülése érdekében javasoljuk, hogy a Kamara a fejlesztések konkrét megvalósításának megkezdését megelőzően vizsgálja meg egy a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatással kapcsolatos ügynökségi és ügyvédi adófizetésre vonatkozó feltételes adómegállapítási eljárás megindításának lehetőségét.


•


87 / 167


decentralizált modell esetén: a biztonsági címke beszerzési árával és a címke kiszállításának díjával;

központi külső modell és vegyes modell nem Ügynökségi archiválási ága esetén: a biztonsági címke beszerzési árával, a címke kiszállításának díjával, az archiválási szolgáltatás beszerzési árával és az elektronikus aláírás és időbélyeg beszerzési árával;

vegyes modell Ügynökségi archiválási ága esetén: a biztonsági címke beszerzési árával és a címke kiszállításának díjával, és az elektronikus aláírás és időbélyeg beszerzési árával.

Az ügyvéd adófizetési kötelezettsége kötelezettsége a következőképpen alakul: o

az ügyvéd az ügyfélnek közvetített jogügylet-biztonsági szolgáltatás bevétele után helyi iparűzési adót adó fizet, de az adó alapját csökkenti a közvetített szolgáltatások beszerzési ára, azaz:

decentralizált modell esetén az Ügynökség által nyújtott jogügylet-biztonsági szolgáltatás és a külső szolgáltatók által nyújtott elektronikus archiválási, elektronikus aláírási és időbélyeg szolgáltatás beszerzési ára;

központi külső és vegyes modell esetén az Ügynökség által nyújtott jogügyletbiztonsági szolgáltatás beszerzési ára.

Feltételezve, hogy az ügyvéd a fenti szolgáltatásokat beszerzési áron értékesíti az ügyfélnek, a jogügylet-biztonsági szolgáltatás miatt többlet helyi iparűzési adófizetési kötelezettsége nem merül fel. o

az ügyvéd az ügyfélnek közvetített jogügylet-biztonsági szolgáltatás eredménye után társatársasági adót adó fizet, de az adó alapját csökkentik a közvetített szolgáltatások beszerzési ára, azaz:

decentralizált modell esetén az Ügynökség által nyújtott jogügylet-biztonsági szolgáltatás és a külső szolgáltatók által nyújtott elektronikus archiválási, elektronikus aláírási és időbélyeg szolgáltatás beszerzési ára;

központi külső és vegyes modell esetén az Ügynökség által nyújtott jogügyletbiztonsági szolgáltatás beszerzési ára.

Feltételezve, hogy az ügyvéd a fenti szolgáltatásokat beszerzési áron értékesíti az ügyfélnek, a jogügylet-biztonsági szolgáltatás miatt többlet társasági adófizetési kötelezettsége nem merül fel. o

az ügyvéd az ügyfélnek közvetített jogügylet-biztonsági szolgáltatásból származó bevétele után áfa-t áfa fizet, de a fizetendő adó csökkenthető a közvetített szolgáltatások beszerzési árára eső áfa összegével, azaz

decentralizált modell esetén az Ügynökség által nyújtott jogügylet-biztonsági szolgáltatás és a külső szolgáltatók által nyújtott elektronikus archiválási, elektronikus aláírási és időbélyeg szolgáltatás beszerzési árával;

központi külső és vegyes modell esetén az Ügynökség által nyújtott jogügyletbiztonsági szolgáltatás beszerzési árával.



88 / 167


Feltételezve, hogy az ügyvéd a fenti szolgáltatásokat beszerzési áron értékesíti az ügyfélnek, a jogügylet-biztonsági szolgáltatás miatt többlet áfa-fizetési kötelezettsége nem merül fel. •

A területi kamara adófizetési kötelezettsége a következőképpen alakul: o

Mivel a Társasági adó tv. 7§ (1) g) pont szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az adózónál a kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel (egyszeres könyvvitelt vezetőnél az ennek megfelelő adóköteles bevétel) {…} így a kamarák a kapott osztalék után nem adóznak (nem fizetnek társasági adót).


Adónem

Számviteli elszámolás

Helyi ipariparűzési adóadóalap

Szerepkör

Biztonsági címke bebeszerzése

Ügynökség

Anyagköltség

ArchiválásiArchiválási-, elektroni elektronikus Komplex jogügyletjogügyletBiztonsági címke kiszállíaláírás és időbélyeg kiszállíbiztonsági szolgáltatás tása szolgáltatás igénybevéteigénybevéteigénybevétele le, előállítása Közvetített szolgáltatás / Szolgáltatás előállítási Közvetített szolgáltatás költsége24

Komplex jogügyletjogügyletbiztonsági szolgáltatás nyújtása

Kapott osztalék

Értékesítés nettó árbevétele

-

Ügyvéd

-

-

-

Közvetített szolgáltatás

Értékesítés nettó árbevétele

-

Kamarák

-

-

-

-

-

Pénzügyi műveletek bevételei

Csökkentő tétel

Csökkentő tétel

Csökkentő tétel25

-

Növelő tétel

-

-

-

Csökkentő tétel

Növelő tétel

-

Csökkentő tétel

Csökkentő tétel

Csökkentő tétel

Növelő tétel

-

-

-

-

Növelő tétel

-

-

-

-

Csökkentő tétel

Csökkentő tétel

Csökkentő tétel

Ügyvéd

-

-

-

Kamarák

-

-

-

Levonható áfa

Levonható áfa

Levonható áfa26

-

-

-

Ügynökség Ügyvéd Ügynökség

Adózás előtti Ügyvéd eredmény Kamarák Ügynökség Társasági adóalap


89 / 167


Ügynökség

Csökkentő tétel

Növelő tétel

Csökkentő tétel

Növelő tétel

-

Növelő tétel

Csökkentő tétel

Fizetendő áfa

-

Fizetendő áfa

-

Áfa Ügyvéd

Levonható áfa

Vegyes modell ügynökségi archiválási ága esetén az archiválási szolgáltatás előállítója az ügynökség. Közvetített szolgáltatás esetén 26 Közvetített szolgáltatás esetén 24 25



90 / 167


10. táblázat – Adójogi elemzés összefoglaló



91 / 167


4.8 AZ ÜGYNÖKSÉG SZERVEZETI MŰKÖDÉSÉNEK FELSŐ SZINTŰ MODELLJE Ahogyan az előző fejezetekben leírt működési modell és szerepkörök közötti feladatmegosztás alapján egyértelmű, az Ügynökség központi szerepe kritikus a tervezett fejlesztések működtetése szempontjából. A 4.5 – A szerepkörök feladatainak összefoglaló bemutatása fejezet részletesen leírja, hogy milyen feladatai vannak az Ügynökségnek a beszerzési és elosztási logisztikával, a pénzügyi elszámolással, az informatikai üzemeltetéssel kapcsolatban. Az Arhitel rendszerhez közvetlenül nem kapcsolódó egyéb feladatok között meg kell említeni az alábbiakat: •

A jogügylet-biztonsági szolgáltatásokkal kapcsolatos ellenőrzések elvégzése: o

Biztonsági címke megrendelési, készletezési, ügyfelek felé történő elszámolással kapcsolatos ügyvédi tevékenységek ellenőrzése, biztonsági címke felhasználásával, aktiválásával, logisztikai nyilvántartás vezetésével kapcsolatos szabályok betartásának ellenőrzése;

o

Gyártási-megrendelésteljesítési folyamat ellenőrzése a biztonsági címke gyártójánál (logisztikai adatbázis pontos vezetése, átadás-átvétel dokumentálása, biztonsági címkék minőségének ellenőrzése, megrendelések teljesítésére vállalt határidők betartásának ellenőrzése);

o

Elektronikus aláírás, időbélyeg és elektronikus archiválási szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások megfelelőségének eseti ellenőrzése;

•

Szolgáltatások megrendelésével, szolgáltatókkal való szerződéssel kapcsolatos feladatok (elektronikus aláírás és időbélyeg szolgáltató, elektronikus archiválás szolgáltató, biztonsági címke gyártója).

•

Ügynökség belső működtetéséhez kapcsolódó egyéb feladatok (emberi erőforrások kelezése; szervezet operatív vezetése, kapcsolattartás tulajdonosokkal, pénzügyi feladatok, stb.).

•

Arhitel felhasználókés felhasználó szervezetek ellenőrzési tervének összeállítása, ellenőrzések tervezése, szervezése esetlegesen lebonyolítása.

Az Ügynökség szervezeti felépítése az Ügynökség által végzett fő feladatcsoportokat követi. Ennek megfelelően a szervezet az alábbi négy működési területre bontható (tekintettel az Ügynökség várhatóan alacsony létszámára, formális szervezeti osztályok létrehozása nem szükséges): A biztonsági címke logisztikai terület feladata elsősorban a logisztikai folyamathoz (megrendelések kezeléséhez) kapcsolódó tevékenységek végzése. Az informatikai üzemeltetési és fejlesztési terület felel a rendszerek megbízható működéséért és folyamatos rendelkezésre állásáért, az esetlegesen szükségessé váló fejlesztések megrendeléséért és a felhasználók támogatásáért (Help Desk). A pénzügyi elszámolási osztály a különböző a biztonsági címkékkel, archiválással és egyéb szolgáltatókkal, valamint az ügyvéddel és területi kamarákkal kapcsolatos szerződéskötési és elszámolási feladatokért felelős. Az ellenőrzési osztály feladatai az Arhitel rendszer működtetésével és megfelelőségével kapcsolatos ellenőrzések tervének elkészítése és végrehajtatása, esetlegesen felmerülő fegyelmi ügyek előkészítése és átadása a kamara döntéshozó szerve számára.

4.8.1 AZ ÜGYNÖKSÉG MŰKÖDTETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES EMBERI ERŐFORRÁSOK A fenti fejezetben és a 4.5 A szerepkörök feladatainak összefoglaló bemutatása fejezetben leírt Ügynökségi feladatok végrehajtásához az Ügynökségnek rendelkezni kell a szükséges emberi erőforrásokkal, illetve külső kapacitásokkal. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk, hogy az egyes feladatcsoportok biztonságos elvégArhitel_megvaltan_v1 3_KP_eszrevetelekkel


92 / 167


zéséhez mennyi és milyen kompetenciával bíró erőforrások szükségesek. (A külső és belső erőforrásokkal végezhető feladatok körére a táblázat javaslatot tartalmaz, de megfelelő belső erőforrás szabad kapacitások megléte esetén értelemszerűen módosíthatóak. Változtatás esetén indokolt a változások költségvonzatának átvezetése az elemzés végén szereplő pénzügyi számítások fejezeteiben is.) Ssz.

Feladat

Belső vagy külső erőforrás?

Kompetencia, Kompetencia, tatapasztalat

1.

Ügynökség irányítása, vezetése

belső

operatív vezetői tapasztalat

2.

Biztonsági címke logisztikájával kapcsolatos feladatok

belső

adminisztrátor, logisztikai ügyintéző

Pénzügyi elszámolással kapcsolatos feladatok, számlakészítés, számlaküldés, számlareklamációk kezelése

belső

3.

adminisztrátor, pénzügyi ügyintéző

4.

Számvitel, bérszámfejtés, munkaügy

külső

5.

Könyvvizsgálat

külső

6.

Informatikai üzemeltetéssel kapcsolatos technikai feladatok (2nd line support)

külső

7.

Felhasználói támogatással kapcsolatos feladatok

belső

8.

Informatikai üzemeltetéssel kapcsolatos Ügynökségi feladatok, továbbfejlesztések menedzsmentje, lekérdezések kezelése

belső

9.

Rendszerfejlesztés, továbbfejlesztés

10.

Kapcsolattartás szolgáltatókkal, ügyvédekkel, szerződéskötés, megrendelések kezelése

11.

Ügynökség belső működtetéséhez kapcsolódó egyéb feladatok

12.

Felügyelőbizottság

Help Desk operátor, informatikus

Létszám [FTE] (Full Time Equivalent) 1 FTE 0,1 – 1 FTE a kialakítandó logisztikai folyamathoz illeszkedően

0,5 -3 FTE a kialakítandó pénzügyi folyamatok IT támogatáshoz illeszkedően

2 FTE (a garantált rendelkezésre állási időben műszakonként 1 fő)

informatikus, projektvezetési tapasztalattal

0,5-1 FTE (A külső vállalkozási szerződések

belső

adminisztrátor

0,5 FTE

belső

adminisztrátor, irodavezető

0,4 FTE

külső

11. táblázat – Szervezeti feladatok és várható erőforrásigényük



93 / 167


4.8.2 AZ ÜGYNÖKSÉG ELLENŐRZÉSE Az átlátható működés kialakítása érdekében, az Ügynökség által bonyolított jogügylet-biztonsági szolgáltatáshoz kapcsolódóan kiemelt jelentősége van az Ügynökségi működés megfelelő ellenőrzésének. Ennek megfelelően az Ügynökség felállításával egyidejűleg gondoskodni kell az ellenőrzési folyamatok kialakításáról is. Az ellenőrzés szervezeti hátterét biztosítandó javasoljuk egy felügyelőbizottság felállítását úgy, hogy abba minden területi kamara és a MÜK is delegáljon tagokat. A felügyelőbizottság legfontosabb ellenőrzési feladatai: •

a jogügylet-biztonsági szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos költségek, felelős gazdálkodás ellenőrzése;

•

a befolyó bevételek felhasználásának, a nyereség területi kamaráknak történő kifizetésének ellenőrzése;

•

a rendszerbe kerülő éles adatok bizalmas kezelésének, az adatvédelmi szempontok érvényesülésének

•

a működés átláthatóság biztosítása az ügyvédek és az ügyfelek számára.

A felügyelőbizottsági tagok kiválasztásával, a bizottság létszámával, működésével, ellenőrzési jogosítványaival kapcsolatos szabályokat az Ügynökség irányítására vonatkozó részletes szabályokkal együtt kell meghatározni.



94 / 167


4.9 INFORMATIKAI MEGVALÓSÍTÁS 4.9.1

DECENTRALIZÁLT ARCHIVÁLÁSI MODELL

4.9.1.1 A RENDSZER FUNKCIÓI ÉS FELHASZNÁLÓI A tervezett rendszer részletes funkcióit, valamint legfontosabb lekérdezési lehetőségeit, továbbá azt, hogy melyik funkcióhoz milyen felhasználói csoportok férhetnek hozzá terjedelmi okokból a 4. – Lekérdezések az Arhitel rendszerből, valamint az 5. – Funkciólista című mellékletekben található táblázatok tartalmazzák.

4.9.1.2 A RENDSZER ARCHITEKTÚRÁJA 4.9.1.2.1 SZOFTVER ARCHITEKTÚRA A rendszer javasolt, elvi szoftver architektúrája a következő ábrán látható: Ügyvéd

Decentralizált archiválási modell

Aláíró alkalmazás Ügyfél

Ügynökség és kamarai felhasználók, nyomda

Archiváló alkalmazás

HTTPS/SOAP

HTTPS/SOAP

Böngésző

Címke és irat meta‐adat kezelő alkalmazás

Böngésző HTTPS

HTTPS

HTTPS/SOAP

HTTPS

Ügyfélkapu / Központi Rendszer

HTTPS/TSP

Arhitel rendszer

Hitelesítés szolg.

Archiválási szolg.

Hozzáférés réteg Azonosító szolgáltatás

Időpecsét szolgáltatás Front‐end Portál

Back‐end Portál

Webszolgáltatások

Matrica logisztika szolgáltatás

Pénzügyi nyilvántartó szolgáltatás

Adminisztrációs szolgáltatás

Iratnyilvántartó és azonosító kiosztó szolgáltatás

Tanusítvány ellenőrzés

Minősített archiváló szolgáltatás

HTTPS/SOAP

Szolgáltatások Authentikáció és jogosultság szolgáltatás

HTTP/TSP HTTP/OCSP

Opcionális lehetőség: Letétkezelő szolgáltatás

Opcionális lehetőség: workflow szolgáltatás

Adatbázis

11. ábra - Elvi szoftver architektúra (Decentralizált modell)



95 / 167


Az ábrán kék árnyalattal árnyalattal jelölt összetevők a kialakítandó rendszer saját összetevői. Ezeket nem adottságnak tekintjük, hanem kialakításukhoz fejlesztés szükséges. A zöld árnyalattal jelölt összetevők külső szolgáltatásokat jelölnek. Ezeket a szolgáltatásokat adottságnak tekintjük és kialakításuk nem részei a tanulmány által javasolt fejlesztéseknek. A narancs árnyalatú komponensek a rendszer funkcióit igénybe vevő külső felek és eszközök Az ábra jelöli mind az Arhitel rendszer belső komponenseit, a kapcsolati rendszerét, szolgáltatások egymáshoz való viszonyát, valamint a kommunikáció módját. A rendszer felépítése és az alkalmazott technológiák követik mind az iparági elterjedt technológiákat, mind a külföldön már sikeresen bevezetett rendszerek által is alkalmazott megoldásokat és igazodik a magyarországi viszonyokhoz (pl. a Mo-i szolgáltatók által alkalmazott protokollok). A rendszer többrétegű, moduláris felépítésű és szolgáltatás orientált elven épül fel. A rendszer a külső szolgáltatókkal szabványos és nemzetközileg elterjedt és elfogadott protokollokon kommunikál. Ezek műszaki részletei az alfejezetekben kerülnek ismertetésre.

4.9.1.2.1.1 ARHITEL RENDSZER FELÉPÍTÉSE A rendszer működéséhez szükséges az u.n. „kliensalkalmazás” az ügyvéd számítógépén, és az Ügynökség által üzemeltetett háttérrendszer. Ezek mindegyike a fejlesztendő rendszer részét képezi.

4.9.1.2.1.2 KLIENS OLDALI KOMPONENSEK Az ügyvéd szempontjából az iratkezeléssel kapcsolatos informatikai tevékenységek több lépcsőből állnak, úgy, mint •

az iratok szkennelése,

•

iratok digitális aláírása,

•

iratok archívumba helyezése, valamint

•

az iratok meta-adatainak és címke adatainak elküldése az Arhitel rendszerbe.

Ebben a működési modellben a kliens oldali tevékenységeket több lépcsőben végzi el a felhasználó, független szállítók (e-aláírás, e-archiválás stb.) kliensalkalmazásait megfelelő módon használva. Az ügyvéd első lépésben elvégzi az iratok digitalizálását, valamint azok digitális aláírását. Ez után elhelyezi a külső szolgáltató archiváló rendszerében. Ez a két lépés – amely ebben a modellben az Arhitel rendszeren kívül, attól függetlenül történik – igényelhet két független kliensalkalmazást, vagy egy integrált alkalmazásban is elvégezhető, amennyiben azonos szolgáltatót vesz igénybe a két tevékenység elvégzésére és az rendelkezik integrált kliens programmal. Utolsó lépésként az Arhitel rendszer fejlesztése során kialakítandó kliensalkalmazást veszi igénybe, amellyel a címke adatok feltöltése történik meg. A kliensalkalmazás feladatai a következők: •

vonalkód olvasó kezelése, címke beolvasás

•

iratok meta-adatainak rögzítése

•

digitális aláírás csatolása



96 / 167


•

meta-adatok digitális aláírása

•

meta-adatok időbélyegzése (Opcionális lehetőség, a rendszer indításakor nem szükséges, de az egyeztetések alapján az architektúrát úgy kell kialakítani, hogy abba ez a szolgáltatás illeszthető legyen)

•

irat adatok Arhitel rendszerbe juttatása

•

Arhitel rendszer nyugtáinak tárolása, megjelenítése (Opcionális lehetőség, a rendszer indításakor nem szükséges, de az egyeztetések alapján az architektúrát úgy kell kialakítani, hogy abba ez a szolgáltatás illeszthető legyen)

A digitális aláírással és a vonalkód olvasó kezeléssel kapcsolatos feladatok sajátossága miatt ez az alkalmazás nem lehet hagyományos, böngészőben futó web alkalmazás. Mindenképpen olyan megoldásra van szükség, amely a fenti tevékenységeket a felhasználó számítógépén működve végzi el. Az elképzelhető megoldások a következők: •

böngészőből futó Java Applet

•

önálló Java kliensalkalmazás

•

önálló .Net kliensalkalmazás

•

ActiveX alapú alkalmazás

Az első két megoldás előnyére a platformfüggetlen működés hozható fel, amely minden operációs rendszerendszeren működik. működik A második két esetben Microsoft Windows platform használatát követeli meg a rendszer az ügyvéd számítógépén. A .net alapú rendszer esetén vastagkliens alkalmazás futtatása szükséges, amely az MS .Net keretrendszer használatát igényli a felhasználó számítógépén. Az ActiveX a Java Applethez hasonlatos, böngészőben futó kliensalkalmazás. Azonban ennél a megoldásnál további megkötést jelent a kizárólagosan MS Internet Explorer alóli működik. Így a megoldások közül ez a kevésbé elterjedt és legtöbb megkötést igénylő megvalósítás. Amennyiben nem böngészőben futó kliensalkalmazásként (nem Java Applet vagy ActiveX) valósul meg, akkor olyan platformot és technológiát kell alkalmazni, ahol megoldható a telepített kliensek távoli, automatikus frissítése. A kliens több rendszerrel áll kapcsolatban. Az egyik a hitelesítő szolgáltató által biztosított időpecsét szolgáltatás. Ennek az igénybevétele szükséges a címke felhasználáskor történő meta-adat aláíráshoz és időpecsétezéshez. Ezt a rendszert lehetőség szerint HTTPS feletti TSP protokollon keresztül veszi igénybe. A másik rendszer az Arhitel és azok webszolgáltatásai. Ezen belül az Iratnyilvántartó, valamint a címkelogisztikai szolgáltatások ügyvéd által használt funkciói. Ezek biztonságos használatához SOAP over HTTPS protokoll használata elvárt. A https rétegben a szerver és kliens kétirányú, kölcsönös authentikációt végez. Így a webszolgáltatás használatát csak authentikációs tanusítvánnyal rendelkező kliensek tehetik meg.

4.9.1.2.1.3 KISZOLGÁLÓ OLDALI KOMPONENSEK A kiszolgáló (szerver) oldali komponensek •

a hozzáférési réteg elemeiből

•

a funkcionális követelményeket megvalósító szolgáltatásokból, valamint

•

az adatbázisból állnak.



97 / 167


Ezek egy hagyományos több rétegű architektúrát alkotnak.

4.9.1.2.1.3.1 HOZZÁFÉRÉSI RÉTEG A rendszer szolgáltatásai direkt módon a külvilág számára nem elérhetők. Azokat a külső felhasználók különböző hozzáférési felületeken keresztül vehetik igénybe. A rendszer három, egymástól független felületet biztosít a szolgáltatások igénybe vételére. A webszolgáltatásokon keresztül az önálló kliensprogramok vehetik igénybe a rendszer egyes elemeit. Ez a hozzáférési réteg felhasználói felületet nem biztosít, amelyet a kliensalkalmazásnak kell nyújtania. A jelen tanulmányban az ügyvédek által használt funkciókhoz, funkciók illetve a külső rendszerek (pl. e-justice) által beépíthető funkciókhoz (címke ellenőrzés) javaslunk webszolgáltatás alapú hozzáférést. Amennyiben indokolt és a jövőben más rendszerek számára is ki kell nyitni bizonyos szolgáltatásokat (pl. azonosító kiosztás a Depo§itiv munkanéven tervezett letétkezelő alkalmazás esetében, stb.), akkor ez a réteg tovább bővíthető. A webszolgáltatások igénybe vételére SOAP over http protokoll használata elvárt, továbbá kétirányú authentikáció előírt. Így csak hitelesítési szolgáltató által kibocsátott, ellenőrizhető, authentikációs tanúsítvány használatával lehetséges a szolgáltatás igénybe vétele. Anonim, illetve nem hitelesíthető (pl. teszt tanúsítvánnyal rendelkező) kliensek számára a szolgáltatások nem elérhetők. A tanúsítványt a rendszer köti a felhasználókhoz, így a szolgáltatást igénybe vevő fél személye egyértelműen beazonosítható. A metaadat aláírást az irat beküldő kliensalkalmazás végezné. Amennyiben a technikai feltételek adottak lesznek (pl. saját kliensbe integrálható időpecsételő modult nyújt a hitelesítési szolgáltató), akkor automatikusan végzi az ügyvéd minimális közreműködésével (pl. csak rákérdez, hogy akkor ezeket az adatokat időpecsételésre továbbküldheti-e a hitelesítés szolgáltató felé). A koncepció lényege az, hogy még az időpecsételés vagy aláírás az arhitel szervereken kívül, helyileg az ügyvéd számítógépén történjen, mert ekkor van lehetőség elvi szinten is kizárni az adat manipulációt szerver oldalon (pl. azért mert ekkor az ügyvéd titkos kulcsával történik a hash generálás). Amennyiben a szerver oldalon történik az aláírás (pl. az Arhitel rendszer végezné az aláírást egy szervezeti tanúsítvány segítségével), akkor az elvi lehetőség meg van arra, hogy még az aláírási feldolgozási lépés előtt a szerveren belül valahol megtörténik a manipuláció. Ez üzemeltetési szabályozással persze védhető (pl. a kulcsot kezelő személy nem lehet azonos az adatbázis adminisztrátorokkal), de ekkor az elvi lehetősége nincs kizárva, hanem csak bizalom alapján történik a manipulálás lehetőségének kizárása. Ennek a plusz védelemnek extra költségei és bonyolultsága lehet, amit mérlegelni kell, hogy megéri-e. Az egyik az, hogy ha a rendszer csak metaadatokat tartalmaz, akkor a digitális aláírás és kapcsolódó tanúsítvány láncok tárolása lehet, hogy sokkal nagyobb adatméretet jelent a "hasznos" adatnál. Így lehet, hogy az adatbázis akár 90%-t maga az aláírás teszi ki és nem az "üzleti adatok". Másrészt meg kell oldani az aláírások, időpecsétek kezelését, utólagos ellenőrzését. Pl. X év után valaki ellenőrzi az adatokat, de az aláíró tanúsítványt vagy valamelyik más tanúsítványt a láncolatban már visszavontak, akkor az érvényesség hogyan ellenőrizhető. Összességében folyamataiban és kialakításában is bonyolult egy ilyen szintű védelemmel ellátott rendszer üzemeltetése és adminisztrációja. Így csak akkor javasolt véleményünk szerint az ilyen védelmi szint bevezetése, ha tényleg legmagasabb szintű elvi biztonságra és az emberi tényezők teljes kizárására van szükség. Amennyiben a kellő bizalmi viszony fennáll a rendszer üzemeltetője és felhasználói között, akkor egy ilyen extra védelmi megoldás bevezetése nem indokolt.

Nem a kamarához kamarához tartozó, illetve vele jogviszonyban levő felhasználók számára a rendszer publikus szolgáltatásokat biztosít a Front-end Portálon keresztül. Ez egy internetről elérhető webes alkalmazás, amelyen



98 / 167


keresztül lekérdező funkciók hozzáférése történhet meg. A portál biztosít mind teljesen nyilvános információkat és funkciókat, mind csak belépés, illetve azonosítás után elérhető funkciókat. A belépéshez kötött funkciók esetén az elérhető funkciók szintén korlátozva vannak a felhasználó szerepkörének megfelelően. A portál lekérdező funkciói, illetve az azonosítást igénylő funkciói kizárólag HTTPS protokollon keresztül hozzáférhetők. A bejelentkezések kezelésére több féle lehetőség kialakítása lehetséges: •

egyszerű, név és jelszó alapú azonosítás

•

belépés authentikációs tanúsítvánnyal

•

ügyfélkapu alapú azonosítás

•

kétlépcsős bejelentkezés egyszer használatos jelszó alkalmazásával (pl. SMS értesítő)

Az utóbbi eset nem önálló bejelentkezési mód, hanem az első hárommal kombinálva valósul meg a felhasználó azonosítása. A második és harmadik módszer a természetéből adódóan jóval nagyobb biztonságot nyújt az elsőhöz képest. A rendszer szintén integrálható a Budapesti Ügyvédi Kamara által jelenleg alkalmazott kamarai e-ügyintézési portálon alkalmazott központi egységes authentikációs szolgáltatással, így egységes felületen történhet az Arhitel rendszerbe való belépés, és a többi kamarai alkalmazásba történő belépés is. Tekintve, hogy a BÜK e-ügyintézési authentikációs szolgáltatása más területi kamarák által még nem elérhető (nem alkalmazott), ezért alkalmazását csak abban az esetben javasoljuk, ha azt országosan minden kamara átveszi és kialakítható benne egy egységes felhasználói nyilvántartás és authentikációs szolgáltatás csomag. Amennyiben az országos használat nem biztosított, úgy az authentikációs modult az Arhitel rendszerben szükséges megvalósítani. Az egyeztetések alapján a Kamara célja ennek a feltételnek a biztosítása, ezért ennek döntéshozatali, szabályozási és bevezetési feladatait a rendszer megvalósításáig biztosítani kell, a meglévő authentikációs modul integrálásának technikai feladatait a rendszertervezési fázisban kezelni szükséges. Az Ügynökség munkatársai a Back-end felületen keresztül csatlakoznak és érik el a rendszer szolgáltatásait. A felületen keresztül elsősorban a címke logisztikai, pénzügyi elszámolási, lekérdezési és adminisztrációs feladatok elvégzésére van lehetőség. A funkciók csak az Ügynökségi Ügynökségi felhasználók és kamarai munka munkatársak számára hozzáférhető, amely infrastrukturális szinten, hálózati védelmi eszközökkel is garantálva van. Ennek megfelelően ezeknek a felhasználóknak a hozzáféréséhez a név és jelszó alapú azonosítás megfelelő erősségű lehet. A hozzáférési réteg elemeire közösen jellemző, hogy a szolgáltatások csak bizonyos köréhez rendelkezik hozzáféréssel. Így egy-egy réteghez történő esetleges illetéktelen hozzáférés esetén sem lehetséges a szolgáltatások teljes körének a kompromittálása. Ezt implementációs megoldásokkal is biztosítani kell. Így az egyes modulok más és más felhasználói jogosultsággal kell, hogy az adatokhoz hozzáférjenek (pl. különböző adatbázis felhasználók), valamint az adatokat is nagyobb egységenként elkülöníthetően, idegen szolgáltatások számára nem hozzáférhetően kell szervezni és tárolni. A hozzáférési rétegek védelméhez hozzátartozik a fizikai védelem is. Így az illetéktelen hozzáférést nem csak a felhasználó azonosítás során akadályozza meg a rendszer, hanem hálózati szinten is korlátozásra kerülnek az egyes hozzáférési felületek elérése. A fenti elvek miatt a hozzáférési hozzáférési pontok három részre tagolása IT biztonsági okok (hozzáférés korlátozás),, illetve műszaki megoldások (SOAP alapú hozzáférés) miatt szükséges. szükséges


4.9.1.2.1.3.2


99 / 167


SZOLGÁLTATÁSOK

A rendszert a jelenlegi nemzetközi trendeknek megfelelő, korszerű, szolgáltatás orientált architektúra (SOA) alapokon javasoljuk megvalósítani. Ennek megfelelően az elérhető funkciók, zárt, magas szintű szolgáltatásokon keresztül érhetők el. A szolgáltatások közvetlen módon a külvilág számára nem elérhetők, kizárólag a hozzáférési rétegben található elemeken keresztül férhetnek a felhasználók hozzá. Ennek megfelelően nem mindegyik szolgáltatás érhető el mindegyik szolgáltatási pontról. Az szolgáltatok ismertetésekor a szolgáltatások főbb funkcióit és jellemzőit ismertetjük. Az egyes rendszer funkciók részletes ismertetése a dokumentum funkcionális leírása részében szerepel. Az egyes szolgáltatások implementációs és tervezési döntései során olyan megoldásokat kell alkalmazni, amely minimalizálja a szolgáltatások egymásra hatását. Így mind erőforrás felhasználás, mind izolációs szinteken törekedni kell a szolgáltatások minél nagyobb függetlenségére. Egyes szolgáltatások meghibásodása és esetlegesen elérhetetlensége esetén a többi szolgáltatás működése ne kerüljön veszélybe.

4.9.1.2.1.3.2.1

AUTHENTIKÁCIÓ ÉS JOGOSULTSÁG SZOLGÁLTATÁS

Feladatai közé tartozik a felhasználók törzsadatainak és azonosító adatainak a nyilvántartása. A szolgáltatás részt vesz az authentikációs folyamatokban. Kezeli és nyilvántartja a felhasználók jogosultsági körét. Minden felhasználói szerepkör hozzáférésének a szabályozásában részt vesz.

4.9.1.2.1.3.2.2

BIZTONSÁGI CÍMKE LOGISZTIKA SZOLGÁLTATÁS

A szolgáltatáson keresztül történik a biztonsági címke sorszámok nyilvántartása. Szintén feladata a biztonsági címkék rendelésével és szállításával kapcsolatos logisztikai tevékenységek és állapotok nyilvántartása. Ezt a szolgáltatást igénybe veszik mind az ügyvédek, mind az Ügynökségi felhasználók. A biztonsági címke fizikai biztonságának növelése érdekében javasoljuk a biztonsági címke teljes életútjára kiterjeszteni a nyilvántartást és annak használatát, így már a nyomdai előállítás és kiszállítás állapotainak is szükséges bekerülni a nyilvántartásba, emiatt a biztonsági címkét előállító szereplőre is kiterjeszteni javasoljuk a logisztikai nyilvántartás (megfelelő funkciójának) használatát, melyhez történő hozzáférés authentikációs tanúsítvány alapú kell legyen a megfelelő biztonság érdekében. Az ügyvédek számára a kínált szolgáltatások a front-end portálon keresztül elérhetők. Erre a felületre a biztonsági címke logisztikai területről kizárólag az ügyvédek számára szükséges minimális funkciók kerülnek fel. A teljes logisztikai funkcionalitás az Ügynökségi felhasználók számára a back-end felületen érhető el.

4.9.1.2.1.3.2.3

PÉNZÜGYI NYILVÁNTARTÁS SZOLGÁLTATÁS

A szolgáltatás a biztonsági címke felhasználással kapcsolatos bevételi, kiadási és egyéb pénzügyi elszámolások nyilvántartását végzi. A szolgáltatás kizárólag a Back-end felületről érhető el az Ügynökség felhasználói számára. Ezekhez kapcsolódóan lekérdezéseket biztosít az ügyvédek számára is, a számukra fontos ügyforgalmi adatokról, melyek az elszámolások alapját képezik. Opcionálisan számlázási funkciót is biztosíthat (Ügynökség által az ügyvédek felé kiállított számlák), ennek eldöntése beszerzési specifikáció kérdéskörébe tartozó feladat. Tekintettel az érintett ügyvédek magas számára és a folyamatos (havi gyakoriságú számlázásra) megvalósítását indokoltnak látjuk különösen amiamiatt, mert a számlázás alapjául szolgáló információkat az Arhitel rendszer tartalmazni fogja, így az automat automatiomatikus számlakiállítás megvalósítható feladat. feladat



100 / 167


A számlakészítés és postázás esetén az Ügynökség pénzügyi és adminisztrációs tevékenysége csökkenthető, ha a számlázási funkciók automatikusan zárt rendszerben készülnek, ehhez ennek megfelelő pénzügyi rendszert kell bevezetni, amely az Arhitel adatbázisából a forgalmi adatokat az elszámoláshoz és a számlázáshoz át tudja venni. Szintén opcionális, opcionális, de a számlázandó mennyiség és számlázási gyakoriság alapján hasznos és költségkíméköltségkímélő lehetőség az elektronikus számlázás számlázás lehetőségének megteremtése, melynek tervezését az ügyvédség általi elfogadtatásnak meg kell előz előznie. Papíralapú számlakibocsátás esetén a számla postázási feladatok Ügynökségi erőforrásigénye csökkenthető azzal, ha erre specializálódott biztonságos szolgáltatók (a teljesség igénye nélkül példaként a Posta, Díjbeszedő nyomda, Drescher nyomda) állítják elő egy számukra átadott elektronikus állomány alapján a papíralapú számlaképeket és azokat postázzák az érintettek számára.

4.9.1.2.1.3.2.4

ADMINISZTRÁCIÓS SZOLGÁLTATÁS

A szolgáltatás rendszertechnikai funkciókat kínál. Az Arhitel rendszer működési jellemzőinek és beállításainak módosítását teszi lehetővé. A szolgáltatás segítségével elérhetők rendszer beállításának és működtetési paramétereinek információi (Ezek technikai beállítások, nem a rendszerben tárolt adatok). A szolgáltatás kizárólag az Ügynökségi felhasználók számára, a Back-end felületen keresztül érhetők el.

4.9.1.2.1.3.2.5

IRATNYILVÁNTARTÓ ÉS EGYEDI AZONOSÍTÓ KIOSZTÓ SZOLGÁLTATÁS

A szolgáltatás az Arhitel rendszer elsődleges üzleti funkcióját valósítja meg. Az ügyvédek ezen a szolgáltatáson keresztül képesek az irat meta-adatokat és a hozzájuk tartozó biztonsági címke adatokat a rendszerbe feltölteni. A szolgáltatás a webszolgáltatás felületen keresztül elérhető a fentebb ismertetett kliens oldali komponensek számára.

4.9.1.2.1.3.2.6

LEKÉRDEZŐ SZOLGÁLTATÁS

A szolgáltatás biztosít mind technikai jellegű lekérdezésekre lehetőséget, mind üzletei adatok lekérdezésére lehetőséget. A szolgáltatás a Back-end felületen bejelentkező felhasználók számára elérhető. Az elérhető lekérdezések körét a felhasználó jogosultsága, illetve szerepköre határozza meg és korlátozza. Bizonyos lekérdezések széles körben (ügyfelek, hatóságok, e-justice portál, ügyvédi portálok) is publikálhatóak, ezek jellemzően az irat ellenőrzési funkciók lesznek, ezeket webszolgáltatásként javasoljuk megvalósítani, amely szolgáltatások külső fél számára elérhetőek. Ennek lekérdezési feltételeit részletesen a részletes rendszertervezési fázisban szükséges meghatározni (pl. irat létezésének és nyilvántartásba vételének ellenőrzése irattípus + iratkészítés dátuma + biztonsági címke sorszám + irat egyedi azonosító alapján)

4.9.1.2.1.3.2.7

WORKFLOW SZOLGÁLTATÁS

Az Arhitel rendszer funkcionalitása önmagában nem igényli feltétlenül munkafolyamat támogató ún. „workflow engine” használatát. Amennyiben a későbbiek során döntés születik a letétkezelési funkciók kialakításának módjáról (Arhitel rendszerrel közös rendszerben, vagy attól elkülönült módon) abban az esetben ez a funkcionális követelmény megváltozhat. Tekintettel a jövőbeni kiterjeszthetőség igényére a Kamara a Workflow motor alkalmazását támogatja. Munkafolyamat támogató ún. „workflow engine” használatát indokolhatja továbbá a későbbi rendszermódosítások fejlesztői erőforrásainak minimalizálási igénye is, azonban az Arhitel jelenlegi funkcionalitásának és



101 / 167


a kialakítandó szervezeti működési modellnek a változása a rendelkezésre álló információk alapján nem várható gyakorinak, ezért jelenleg ez sem indokolja annak feltétlen használatát, a folyamatok állapota státuszok kezelésével is megoldható a rendszerben. Kétségtelen, hogy ez esetben a folyamatok megváltozása esetén a rendszer módosítása, új folyamatokra szabása nagyobb fejlesztői kapacitást igényel mint egy workflow engine alapú megoldásnál.

4.9.1.2.1.4 SZOLGÁLTATÁS MÁTRIX A következő táblázat összefoglalja az egyes szolgáltatások elérési pontját, valamint jelzi, hogy teljes, illetve részfunkcionalitás érhető-e el az adott felületen. 27 Szolgáltatás

FrontFront-end

BackBack-end

Web szolg szolgáltatás

Authentikáció és jogojogosultság sultság szolgáltatás

Nem elérhető

Teljes

Nem elérhető

Biztonsági címke logisztilogisztikai szolgáltatás

Részleges

Teljes

Nem elérhető

Pénzügyi nyilvántartó szolgáltatás

Nem elérhető

Teljes

Nem elérhető

Adminisztrációs szolgáltaszolgálta- Nem elérhető tás

Teljes

Nem elérhető

Iratnyilvántartó szolgáltaszolgálta- Nem elérhető tás

Nem elérhető

Teljes

Lekérdező szolgáltatás

Teljes

Részleges

Nem elérhető

12. táblázat – Szolgáltatás mátrix

Az egyes felhasználók által elérhető funkciók nem csak a hozzáférési ponttól függnek, hanem azokat tovább korlátozhatja az adott felhasználó szerepköre is. Így a fenti táblázatban az adott ponthoz való hozzáférés lehetősége még nem jelenti az adott pontok elérhető minden funkcióhoz való automatikus elérhetőséget.

4.9.1.2.1.5 ADATBÁZIS Az adatbázis réteg a rendszer adattárolási rétegét szimbolizálja. Műszakilag lehet egy vagy több adatbázis, illetve séma az adatbázis kezelő rendszer által alkalmazott strukturálási konvenciójának megfelelően. Az adattárolás módjára implementáció független elveket határozunk meg.

27 Az, hogy valami elérhető-e úgy értjük, hogy a felhasználói tevékenység célja a szolgáltatás igénybe vétele, így direkt módon használatban vannak. Indirekt módon, pl. technikai jellegű szolgáltatások esetében előfordulhat, hogy használatban van bizonyos felületen, de a felhasználó tevékenysége nem direkt módon az adott szolgáltatás igénybe vételére irányul. Így például a jogosultság kezelő szolgáltatás bizonyos felületeken csak indirekt módon jelentkezik.



102 / 167


Az egyes szolgáltatások az egységbe zártság garantálása érdekében a saját üzleti adataik kezeléséért felelnek. Így az adattáblákat vagy adatbázisokat úgy kell kialakítani, hogy a kezelésükért felelős szolgáltatás kizárólagos hozzáféréssel rendelkezzen felettük. A szolgáltatásoknak rendelkezniük kell minimum egy, a saját adatait kezelő adatbázis felhasználóval. A szolgáltatáshoz tartozó adatbázis felhasználó jogosultságát úgy kell beállítani, hogy a többi szolgáltatás adattábláihoz hozzáférése ne legyen. Az adatbiztonság növelése érdekében a lekérdezést végző funkciók számára olyan felhasználóval való hozzáférést kell biztosítani, amely adatmódosító jogosultsággal nem rendelkezik. Mivel a rendszer kritikus funkciója a címkék és iratok adatok a rögzítése és védelme, ezért ezeket az adatokat tartalmazó táblát úgy kell megalkotni, hogy azokon törlés és adatmódosító műveleteket végezni ne lehessen. Így az adatrögzítő funkciók esetében csak beszúrási joggal rendelkező felhasználó hozzáférését szabad engedélyezni, módosító és törlő joggal az adott szolgáltatás folyamatai nem rendelkezhetnek. Szintén az adatok hamisíthatósága érdekében az meta és címke adatok mellett tárolni kell az azokra vonatkozó, ügyvéd/rendszer által generált digitális aláírás adatstruktúráját, amellyel a módosítatlanság ténye ellenőrizhető. Így még rendszergazdai jogosultságokkal sem lehetséges sem adatok módosítása, sem hamis adatok generálása. Utóbbi biztonsági elem bevezetéskor nem kötelező elem, azonban az alkalmazást úgy kell kialakítani, hogy ez a szolgáltatás a jövőben a rendszer lényegi módosítása nélkül kialakítható legyen. Az adatbázisban a címke és meta adatok az alábbi táblázatban jelölt ideig kerülnek megőrzésre ideig kerülnek megőrzésre: Irattípus

Megőrzési idő (év)28

Ügyvédi meghatalmazás

10

Cégeljáráshoz kapcsolódó érdemi iratok (létesítő okirat és egyéb iratok)

25

Végelszámolási és felszámolási eljárások érdemi iratai

25

Kötelmi jogi megállapodások

50

Ingatlan nyilvántartási eljárások iratai

25

Egyéb

10

4.9.1.2.2 RENDSZERKAPCSOLATOK Az alábbi táblázat az Arhitel rendszerrel informatikai kapcsolatban álló egyéb rendszerek listáját tartalmazza. A táblázat tartalmazza a rendszerrel való kapcsolat jellegét, valamint azokat a funkciókat, amelyeket igénybe vesz.

28

A BÜK által a 2012.01.30-i megbeszélésen megadott adatok alapján. A megadott megőrzési időtartamok a Kamara által javasolt

minimális megőrzési időt mutatják, ettől az ügyvéd kérésére felfelé el lehet térni.



Rendszer

Kapcsolat jellege

103 / 167


Funkciók

Hitelesítési szolgáltató

Online

Időpecsét szolgáltatás Tanúsítvány státusz lekérdezés

Arc Archiválási szolgáltató

Nincs kapcsolat

-

Központi rendszer, Ügyfélkapu

Online

Viszontazonosítás

JÜB

Nincs kapcsolat, de az online kapcsolat kialakítása cél

-

TAKARNET TAKARNET

Nincs kapcsolat

-

Depo§itiv

Későbbi döntést igényel

Későbbi döntést igényel

eJustice eJustice portál

Online

Címkeellenőrzés

13. táblázat – Rendszerkapcsolatok összefoglalása A JÜB rendszer üzemeltetője a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH). A JÜB rendszer jelenleg rendszer-rendszer kapcsolat kialakítására alkalmas interfész felülettel nem rendelkezik, annak kialakítása jelenleg nem tervezett. A JÜB rendszer technológiáját tekintve alkalmas ilyen interfész felület kialakítására. Az automatikus interfész lehetőséget biztosíthatna arra, hogy az Arhitel rendszerben megjelölt pontokon a rendszer automatikusan a háttérben elvégezze a JÜB lekérdezést és annak eredményét adatbázisban tárolhatná és a jogosult felhasználó számára elérhetővé tenné. Igény esetén a KEKKH felé szükséges az igényt jelezni, amely alapján az együttműködési és a szakmai kérdések tisztázása megkezdődhet.

4.9.1.2.3 HARDVER ARCHITEKTÚRA A hardver architektúra elvi felépítését a következő ábra szemlélteti. Az ábra célja bemutatni a fizikai kapcsolódási pontokat, valamint a lényegesebb hardver összetevőket. Ennek megfelelően nem kíván eszköz szintig lemenni és rendszerterv mélységű leírást adni. Konkrét hálózati topológia leírás, kiszolgáló infrastruktúra tervek és konfigurációk ismertetése egy későbbi kivitelezési terv részét kell képezniük.



Hitelesítési szolgáltató

104 / 167


Központi Rendszer

Kamarai authentikációs rendszer

VPN

VPN

Archiválási szolgáltató

Alkalmazás szerverek

Arhitel rendszer

Tőzfal Ügyvéd Hálózati infrsastruktúra Internet

Adatbázis szerverek

Ügyfél

Tőzfal IPS Storage rendszer Tőzfal

Tőzfal Kamarai felhasználó

Management szerverek

VPN

VPN

Nyomda

Ügynökségi felhasználó

Management hálózat

Rendszergazda

12. ábra - Hardver architektúra (Decentralizált modell)

4.9.1.2.3.1 HÁLÓZATI INFRASTRUKTÚRA A rendszer négy hozzáférési ponttal rendelkezik. 1. Az internet felől érkeznek az rendszer humán felhasználói (ügyvédek, ügyvédek, ügyfelek és kamarai felhaszfelhasználók), nálók valamint a független szolgáltatók rendszerei (hitelesítési és archiválási szolgáltató). 2. A Központi Rendszer felé vagy IPSec alapú VPN kapcsolaton keresztül (szintén nyílt interneten) van hozzáférés 3. Az Ügynökségi Ügynökségi és a nyomdai felhasználók VPN kapcsolaton keresztül használják a rendszert. Ez vagy fizikailag, vagy virtuálisan, de elkülönül az Arhitel által használt LAN szegmenstől. 4. A rendszergazdák és egyéb kiemelt kiemelt felhasználók egy menedzsment célokra fenntartott saját, nagy megbízhatóságú hálózaton férhetnek a rendszerhez. Amennyiben az üzemeltetés kiszervezésre kerül nem helyi rendszergazdák számára, abban az esetben ez egy VPN hálózatot mindenképpen je-



105 / 167


lent és internetes csatlakozási lehetőséget is biztosít. Ehhez a hálózathoz csak PKI alapú védelemmel lehet hozzáférni. A rendszer minden fizikai hozzáférési pontját tűzfalas védelemmel kell ellátni. A fokozott biztonság érdekében legalább SPI funkcióval ellátott tűzfalat kell alkalmazni és lehetőség szerint alkalmazás szintű protokoll védelemmel is el kell látni (pl. SQL injection). A tűzfalak elhelyezkedése és rétegek száma a megvalósításra kerülő topológia függvénye, de irányelv az egyes elkülöníthető infrastrukturális szintek mindegyikének tűzfalas védelme. Az internet felől elérhető hozzáférési pontokon intelligens IPS rendszer használata javasolt. További védelmet jelent a VPN alapú rendszergazdai hozzáférés erős PKI alapokon. Ez a gyakorlatban authentikációs tanúsítvánnyal történő hozzáférést jelent a rendszergazdák számára is, a hagyományos felhasználónév és jelszó páros helyett. Mivel az egyes eszközgyártók eltérő fajtájú, integrálsági szintű és szolgáltatású védelmi és hálózati eszközöket biztosítanak, így az eszközök megnevezése helyett az elvárt funkciókat határozzuk meg azokkal szemben: •

Stateless és stateful tűzfal funkciók: csomag szintű és kapcsolat szintű szűrési lehetőség. Stateful funkciók nagyobb biztonságot jelentenek az egyszerű stateless tűzfalakhoz képest.

•

Intrusion Prevention Systems (ISP) funkciók: behatolás megelőző és detektáló rendszer. Véd a túlterheléses és elárasztásos támadások ellen. Rendelkezik intelligens, statisztikai alapú elemző funkciókkal a támadások észleléséhez. Az elérhető szolgáltatások gyártó specifikusak.

•

Network Address Translation: címfordítás funkció annak érdekében, hogy privát LAN-ból érkező kliensek a külvilág számára egyetlen internetes IP címről érjenek el szolgáltatásokat. Így LAN-on levő számítógépeket nem kell direkt internetes címmel ellátni.

•

több VLAN lehetősége: VLAN használatával egymástól független virtuális hálózatok alakíthatók ki anélkül, hogy fizikai szinten (kábelezés, hálózati eszközök) szükség lenne új infrastruktúra kialakítására. Ennek segítségével helyi hálózatok szabadabban strukturálhatók, valamint szerverek és szolgáltatások hálózati szintű védelme jobban szabályozható.

•

SSL terminálás: olyan funkció, amely segítségével az internetről bejövő biztonságos csatornán felépített kapcsolatok végződtetése történik. Az SSL használat nagy erőforrás igényű funkció, ezért SSL terminálás használatával a háttérrendszerek (pl. alkalmazásszerver) tehermentesíthetők és alkalmazás szint helyett hálózati eszközökben történik meg a kapcsolatok titkosítása.

•

VPN támogatás és VPN terminálás: az SSL termináláshoz hasonlatos funkció, de VPN kapcsolatok kezelésére.

•

HTTP terheléselosztás: ennek segítségével az internetről jövő kapcsolatok szétoszthatók több háttérszerver felé. Ennek segítségével a webes szolgáltatások skálázhatók a szerverek horizontális bővítésével. Az megoldás előnye, hogy a kliensek számára átlátszó módon történik a terhelés elosztás a szerverek között.

4.9.1.2.3.2 KISZOLGÁLÓK A rendszerben koncepcionális szinten a következő kiszolgáló oldali elemeket különböztetjük meg: •

alkalmazás szerverek

•

adatbázis szerverek


•

storage rendszer

•

management szervererek


106 / 167


Az egyes szerverek funkcióit az alfejezetekben ismertetjük.

4.9.1.2.3.2.1 ALKALMAZÁSSZERVEREK Feladatuk a funkcionális szolgáltatások futtatási környezetének biztosítása. Ezek a környezetek lehetnek web kiszolgálók, alkalmazás szerverek, stb. Az egyes fizikai kiszolgálók és processzor magok strukturálása, felosztása implementációfüggő, amelyek meghatározását egy megvalósítási rendszertervben kell meghatározni. A rendszer kiépítésekor biztosítani kell a kritikus szolgáltatások védelmét a rendelkezésre álló kapacitások tekintetében is, az SLA garantálása érdekében. Ennek megfelelően javasolt az egyes szoftveres szolgáltatásokat úgy kialakítani, hogy egy nagy monolitikus alkalmazás csomag helyett önálló futási környezetben működjenek. Az egyes szolgáltatások számára kialakított környezetekben az erőforrások (pl. CPU, memória, adatbázis kapcsolatok, hálózat) kapacitások szabályozott kiosztását meg kell tudni valósítani. Ennek a választott implementációs technológia által biztosított eszközökkel kell megvalósítani. Mivel ennek az elve gyártó és termék függő, ezért az adott eszköz lehetőségeihez kell szabni a megoldást. Amennyiben alkalmazás platform szinten az erőforrások szabályozása megvalósítható (pl. work managerek használata alkalmazás szerverekben), akkor ott is elfogadható, amennyiben nem, akkor alacsonyabb szinten, operációs rendszer és hardver szinten (pl. virtualizáció) kell a megoldást biztosítani. Műszakilag a következő peremfeltételeknek megfelelő szerver hardver választása indokolt: •

Intel Xeon architektúra vagy egyenértékű szerver CPU család

•

Legalább 4 CPU mag

•

Legalább 12GB ram, bővítési lehetőséggel

•

Rackbe szerelhető vagy blade kiszerelésű

•

Legalább 1 Gbit, 2 portos ethernet csatoló

•

FibreChannel opció

•

HotSwap HDD

•

Redundáns PSU

•

Linux vagy Unix operációs rendszer variáns

A szerver hardver és az adatbázis szoftver tulajdonságai biztosítják a lehetőséget mind a vertikális, mind horizontális skálázhatóságra. A vertikális skálázhatóság az egyes szerver kapacitások bővítésével (pl. CPU, RAM) történhet, míg a horizontális skálázhatóság megvalósítható újabb szerverek üzembe helyezésével megnövekedett terhelési igény esetén. A horizontális skálázhatóság szinte korlátlan kapacitásbővítést tesz lehetővé. Ez a skálázás lehetőséget teremt a rendszer más országok általi használatára is adott esetben.

4.9.1.2.3.2.2 ADATBÁZIS SZERVEREK Relációs adatbázis kiszolgálók (RDBMS) biztosítják az Arhitel rendszer adattárolási funkcióját. Az adatbázis szervereknek a következő kapacitás adatok kiszolgálására kell felkészülniük:



107 / 167


•

évi 4,5 millió db irat + 400 ezer másodlati irat kezelése

•

online29 adatmegőrzés: az adatbázisban a címke és meta adatok az alábbi táblázatban jelölt ideig kerülnek megőrzésre ideig kerülnek megőrzésre: Irattípus

Megőrzési idő (év)30

Ügyvédi meghatalmazás

10

Cégeljáráshoz kapcsolódó érdemi iratok (létesítő okirat és egyéb iratok)

25

Végelszámolási és felszámolási eljárások érdemi iratai

25

Kötelmi jogi megállapodások

50

Ingatlan nyilvántartási eljárások iratai

25

Egyéb

10

Az adatbázis szerverek támogatniuk kell a következő funkciókat, abban az esetben is, ha az alap kiépítésben a funkciók, illetve a használatukhoz szükséges licencek nem állnak rendelkezésre: •

clusterezett működés (terhelés elosztás és failover funkciók), horizontális skálázhatóság

•

online adatreplikáció lehetősége

•

leállás nélküli adatmentés lehetősége

•

teljes 2PC (Two-phase commit) támogatás (az adatkonzisztencia és tranzakciók maximális biztonsága érdekében)

•

lekérdezés optimalizációs eszközök

•

szabványos rendszermonitorozási protokollok alkalmazása (SNMP és/vagy JMX támogatás)

•

triggerek és tárolt eljárások támogatása

•

szigorú jogosultság rendszer, felhasználókra, tevékenységekre, táblákra vonatkozóan

•

erőforrás szabályozás szolgáltatások és felhasználók szerint

•

OLTP-re optimalizált adatbázis motor

Műszakilag a következő peremfeltételeknek megfelelő adatbázisszerver hardver választása indokolt: •

Intel Xeon vagy Itanium architektúra vagy egyenértékű szerver CPU család

Azonnal hozzáférhető. A nem online adatok csak archivált formában elérhetők, azokhoz hozzáférés csak üzemeltetői közreműködéssel, nem automatizáltan történik. 29

30

A BÜK által a 2012.01.30-i megbeszélésen megadott adatok alapján. A megadott megőrzési időtartamok a Kamara által javasolt

minimális megőrzési időt mutatják, ettől az ügyvéd kérésére felfelé el lehet térni.



•

Legalább 4 CPU mag

•


•


•

Legalább 1 Gbit, 2 portos ethernet csatoló + legalább 10 Gbit, 2 portos csatoló

•

FibreChannel csatoló

•

HotSwap HDD

•

Redundáns PSU

•


108 / 167


A szerver hardver és az adatbázis szoftver tulajdonságai biztosítják a lehetőséget mind a vertikális, mind horizontális skálázhatóságra. A vertikális skálázhatóság az egyes szerver kapacitások bővítésével (pl. CPU, RAM) történhet, míg a horizontális skálázhatóság megvalósítható újabb szerverek üzembe helyezésével megnövekedett terhelési igény esetén. A horizontális skálázhatóság szinte korlátlan kapacitásbővítést tesz lehetővé. Ez a skálázás lehetőséget teremt a rendszer más országok általi használatára is adott esetben.

4.9.1.2.3.2.3 STORAGE RENDSZER A storage rendszer olyan, nagy rendelkezésre állású diszk alrendszer, amely az egyes funkcionális szolgáltatások adattárolási igényeit elégíti ki. Az Arhitel rendszerben a következő felhasználási módja van: •

adatbázis szerver háttértárját biztosítja

•

iratképek tárolása (amennyiben funkcionálisan szükséges)

•

rendszermenedzsment célok (pl. operációs rendszer image-ek)

•

helyi mentés

•

fájlszerver

Műszakilag a következő peremfeltételeknek megfelelő szerver hardver választása indokolt: •

RAID 5 vagy fejlettebb redundancia megoldás alkalmazása

•

Hot-Swap lemez cserélhetőség

•

Kapacitás bővítési lehetőség

•

Storage area network (SAN) alapú működés

•

Nagysebességű csatoló (Fibre Channel), adatbázis felhasználásra is optimalizált hozzáférési közeg

•

HW vagy SW alapú replikációs lehetőség

•

Elterjedt Windows, Linux és Unix rendszerek támogatása

4.9.1.2.3.2.4 MANAGEMENT SZERVEREK A szerverek feladata a rendszeradminisztrációs feladatok elvégzésének a támogatása. A rendszergazdák által igényelt szolgáltatások kiszolgálását végzi, amelyek többek között a következők: •

központosított naplózás (pl. syslog szerver)


•

időzített karbantartó folyamatok

•

rendszermonitorozó eszközök (pl. nagios)

•

adatmentés


109 / 167


Műszakilag a következő peremfeltételeknek megfelelő szerver hardver választása indokolt: •

Intel Xeon architektúra vagy egyenértékű szerver CPU család

•

Legalább 4 CPU mag

•


•


•

Legalább 1 Gbit, 2 portos ethernet csatoló

•

FibreChannel opció

•

HotSwap HDD

•

Redundáns PSU

•


4.9.1.2.3.3 ESZKÖZLISTA A csatolt táblázat tartalmazza a nagyságrendi becslésre alkalmas szoftver és infrastruktúra összetevő hardver elemek listáját.

4.9.1.2.4 IT BIZTONSÁG A rendszert IT biztonsági szempontból legalább az alább felsorolt biztonsági elemeket kell az implementáció során alkalmazni, illetve figyelembe venni. Adatbiztonság •

A rendszer iratkezelő szolgáltatása az ügyvédtől csak olyan iratot fogad be, aminek a címkeazonosítóját a nyilvántartása alapján felhasználhatónak tekint, azaz nincs a letiltott címketartományok között és ki van osztva az adott ügyvéd számára

•

A rendszer iratkezelő szolgáltatása a kommunikáció során megkövetelt authentikációs tanúsítványban található kamarai ügyvéd azonosítót összehasonlítja a címketömbhöz rendelt azonosítóval, így biztosítva a más nevében történő címke felhasználás lehetőségének kizárását

•

Illetéktelen adathozzáférés megakadályozása érdekében a nyilvános címke ellenőrző-lekérdező felületen a rendszer a címke azonosítón kívül megkövetel egyéb iratra vonatkozó metaadatok megadását. Ilyen meta-adat többek között az ügyvédi azonosító, iratszám, kiállítás dátuma. A lekérdező felület nem ad ki iratra vonatkozó adatot, kizárólag a címke valódiságára vonatkozó igen/nem választ szolgáltat.

•

A megadott és feltöltött címke adatokon a rendszer kriptográfiai ellenőrzést végez az ügyvéd tanúsítványa alapján, így megbizonyosodva arról, hogy az adatot kizárólag az adott ügyvéd készítette (azaz az adatküldés során nem módosulhatott). Amennyiben az ellenőrzés nem sikeres, akkor az iratot a rendszer nem fogadja be. A rendszer a nem befogadott iratra vonatkozó sikertelen próbálkozásokat is naplózza. Arhitel_megvaltan_v1 3_KP_eszrevetelekkel


110 / 167


•

Az adatbázisban történő manipuláció elkerülésére a rendszer az irat adatokat opcionális lehetőségként az ügyvéd digitális aláírásával együtt tárolja. Ez alapján utólagosan is ellenőrizhető az adat beküldőjének a kiléte. Ez megakadályozza még teljes hozzáféréssel rendelkező adatbázis rendszergazda számára is az adatok meghamisítását vagy adatok beszúrását. Így semmilyen technikai lehetőség nincs adatok megváltoztatására és hamisításra anélkül, hogy az detektálható lenne.

•

A rendszer implementációja során biztosítani kell, hogy az iratnyilvántartást kezelő szolgáltatás törlési joggal nem rendelkező adatbázis felhasználóval férjen hozzá a rendszer adatbázisához. Így még illetéktelen behatolás és hozzáférés esetén sem lehet adatbázisból a rendszeren kívülről adatokat eltüntetni, illetve hibás programkód adta lehetőségeket ilyen célra kihasználni.

•

Az adatbázisból való esetleges rosszindulatú törlés elleni védelmet jelenti, ha az irat adatok feltöltésekor az Arhitel rendszer az ügyvéd számára digitálisan aláírt nyugtát ad vissza minden egyes tranzakcióról. Így az ügyvéd letagadhatatlan információval rendelkezik az adat befogadásáról. Ennek bevezethetősége a rendszer indításakor nem követelmény, de mint opcionális lehetőség, a beszerzésnél szükséges tervezni vele.

Hozzáférés •

Az irat adatok ügyvéd általi feltöltésekor a rendszer kötelezően SSL alapú, két irányú autentikációval kiépített csatornán keresztül fogad adatokat. Így más nevében adatot feltölteni vagy a szolgáltatáshoz hozzáférni az ügyvéd intelligens kártyájának és kapcsolódó egyedi kódjának eltulajdonítása nélkül nem lehetséges.

•

A webes hozzáférési felületek fokozottabb védelmét egyszer használatos jelszavak (One-TimePassword – OTP) alkalmazásával lehet elérni. SMS vagy kommunikációt nem igénylő, okostelefon alapú megoldás használatával érhető el a funkció. A kamarai egyeztetések alapján erre a Kamara a rendszer indításakor nem tart igényt. Tekintve, hogy az adathozzáférések java része authentikációs tanúsítvány alapján történik, ezért ebben nem látunk biztonsági kockázatot.

•

A rendszer naplózza a kritikus üzleti adatokhoz történő hozzáférési eseményeket. Mind a műveletet, mind a műveletet végző személy, időpont és egyéb jellemző adatok kerülnek a biztonsági naplóba. Így utólag lekérdezhetők adatokra vonatkozó hozzáférési események.

•

A hálózati szintű, IPS alapú védelmi mechanizmuson felül, alkalmazás szinten is korlátozva van a brute-force jellegű támadási kísérletek. Így például a nyilvános lekérdező felületeken mind címke azonosítóra vonatkozóan, mind IP címre vonatkozóan korlátozni kell az adott időegység alatt küldhető kérések számát.

•

Az egyes hozzáférési pontok számára hálózati szintű, tűzfallal ellátott védelem társul. Így illetéktelen személyek számára fizikailag is hozzáférhetetlenek a funkciók bizonyos, nem nyilvános körei.

Rendelkezésre állás •

A rendszer a túlterheléses támadások megelőzésére és a rosszindulatú hozzáférések kiszűrésére IPS (Intrusion Prevention Systems) rendszert alkalmaz az nyílt internetes hozzáférési pontok irányából. Ezzel az automatikus beavatkozási lehetőségeket felül, valós idejű beavatkozást és riasztást is lehetővé teszt a rendszer adminisztrátorai számára.

•

A rendszer hardver elemei szerver osztályú, szerver környezetbe szánt, redundáns (pl. PSU, network) és hibaellenőrző (pl. RAID, ECC), illetve előrejelző funkciókkal ellátott, valamint hot-swap tulajdonsá-



111 / 167


gokkal rendelkező kiszolgálókból és alkatrészekből áll. Így hardver jellegű hibaesemények széles körét képesek a kiszolgálók leállás nélkül átvészelni. •

A javasolt hardver és szoftver összetevők fürtözési bővítési lehetőségekkel is rendelkeznek. Így többszörözött kiszolgálók esetén a rendelkezésre állási mutatók tovább javíthatók.

•

Szintén a fürtözési lehetőségeknek köszönhetően. a rendszer fel van készítve jövőbeli kapacitásbővítési lehetőségekre és horizontális skálázhatóságra amennyiben esetleges megnövekedett terhelési mutatók ezt igénylik.

•

Rendszermonitorozó eszköz alkalmazásával mind szoftver rétegben, mind hardver rétegben bekövetkezett problémák felmerülésekor valós idejű riasztással a hibaelhárítási ablak jelentős mértékben csökkenthető, ezáltal a rendelkezésre állási idő növelhető.

Fizikai elhelyezés elhelyezés •

A rendszerben tárolt adatok biztonságát a fenti infrastruktúra fizikai elhelyezésének megfelelő biztonsága egészíti ki. A rendszerelemek megfelelő fizikai hozzáférés védelme mellett kiemelt szempont az elvárt szolgáltatási szintek és garantált működési időszakok teljesülése. A rendszerrel szemben támasztott kamarai igény a folyamatos hozzáférés biztonságos megvalósítása, melyhez illeszkednie kell a rendszerelemek elhelyezésére szolgáló helyiség biztonságos (és redundáns) tápellátásának, internetelérésének, továbbá a megfelelő klimatizáltságának, tűzvédelmének, beléptetés rendjének, operátori felügyeletének. Tekintve a kamara meglévő infrastruktúrájára és az üzemeltetési paraméterekre, adatközpontban történő eszközelhelyezést javaslunk. Lehetséges hazai szolgáltatók a teljesség igénye nélkül (Telekom, GTS Datanet, Invitel).

•

A szerverelhelyezés részletes tervére a beszerzés során műszaki és szerződéses tárgyalásokat javaslunk a lehetséges szolgáltatókkal, ahol az általuk nyújtott szolgáltatások műszaki paraméterei és a szerződéses feltételek és garanciák pontosíthatóak.

4.9.1.3 NEM FUNKCIONÁLIS JELLEMZŐK Teljesítménykövetelmények Várható felhasználói számok: 10.800 ügyvéd Várható biztonsági címkés iratok száma: 4,5 millió db/év + 400 ezer másodlati példány Arhitel rendszerben rögzített adatkör: •

Irat egyedi Arhitel azonosító (generált azonosító)

•

Ellenjegyző ügyvéd neve,

•

Ellenjegyző ügyvéd kamarai azonosítója,

•

Ellenjegyzés időpontja,

•

Rögzítés időpontja,

•

Irat tárgya,

•

Irat típusa,

•

Irathoz aktivált biztonsági címke (címkék) egyedi azonosítója, (1-n)

•

nyilatkozat JÜB ellenőrzésről (flag)



•

nyilatkozat TAKARNET ellenőrzésről (flag)

•

nyilatkozat pénzmosásról szóló tv. szerinti ellenőrzésről (flag)

•

nyilatkozat archiválás tényéről (flag)

•

Archiválás során kapott külső rendszerbeli azonosító (DÖNTÉSI PONT)

•

Egyéb az archiváláshoz kapcsolódó adat (DÖNTÉSI PONT)

112 / 167


Biztonsági követelmények •

Részleteket lásd az előző pontban.

4.9.1.4 A MEGVALÓSÍTÁS KOCKÁZATAI •

Integrált kliens hiányában az ügyvédeknek különböző alkalmazásokat kell használniuk az archiváláshoz, az Arhitel rendszerbe történő adatrögzítéshez, a különböző ellenőrzésekhez (JÜB, TAKARNET), irodai iratkezeléshez. A nehézkes használat miatt magasabb szintű ellenérzés alakulhat ki a rendszerrel szemben.

4.9.1.5 JELLEMZŐK (ELŐNYÖK, HÁTRÁNYOK) •

A kialakítandó központi Arhitel rendszer (mely jelen esetben a címke- és metaadatok körére terjed ki elsősorban) a jelenlegi iratbiztonságnál magasabb szintű biztonságot eredményez, amellett, hogy relatíve kisebb infrastruktúra igényt feltételez, továbbá a javasolt Szolgáltatás Orientált Architektúra (SOA) bővítési lehetőségei lehetővé teszik a beruházás költségeinek optimalizált ütemezését a várható terhelés felfutásával arányban.

•

Az elkülönülten (Arhitel rendszertől függetlenül külső archívum szolgáltatónál) tárolt archív anyagok csökkentik az információbiztonságot érintő fenyegetettséget, ugyanakkor a decentralizáltság miatt nehezítik az Arhitel szolgáltatásainak esetleges későbbi fejlesztését (pl. kézbesítési szolgáltatás kialakítása).

•

Az iratképeket tartalmazó elektronikus archívum teljességét egészében az ügyvédi felelősség biztosítja, kontrollokat a rendszer nem tud biztosítani hozzá.

•

Az archiválás díjaiban mennyiségi kedvezmény nehezebben érvényesíthető, az elektronikus archiváláshoz kapcsolódó szerződéseket az ügyvédeknek kell intéznie, az adminisztrációs teher az ügyvédségen összességében magasabb, mint központi megoldás esetén, ugyanakkor az Ügynökség adminisztrációs feladatai kisebb mértékűek.


4.9.2


113 / 167


KÖZPONTI KÜLSŐ ARCHIVÁLÁSI MODELL

4.9.2.1 A RENDSZER FUNKCIÓI ÉS FELHASZNÁLÓI A tervezett rendszer részletes funkcióit, valamint legfontosabb lekérdezési lehetőségeit, továbbá azt, hogy melyik funkcióhoz milyen felhasználói csoportok férhetnek hozzá terjedelmi okokból a 4. – Lekérdezések az Arhitel rendszerből, valamint az 5. – Funkciólista című mellékletekben található táblázatok tartalmazzák.

4.9.2.2 A RENDSZER ARCHITEKTÚRÁJA 4.9.2.2.1 SZOFTVER ARCHITEKTÚRA A rendszer javasolt, elvi szoftver architektúrája a következő ábrán látható:

13. ábra - Elvi szoftver archiitektúra (Központi külső modell)




114 / 167


4.9.2.2.1.2 KLIENS OLDALI KOMPONENSEK Az ügyvéd szempontjából az iratkezeléssel kapcsolatos informatikai tevékenységek több lépcsőből állnak, úgy, mint az iratok szkennelése, iratok digitális aláírása, iratok archívumba helyezése, valamint az iratok meta-adatainak és címke adatainak elküldése az Arhitel rendszerbe. Mivel ezek a tevékenységek több rendszer és eszköz (pl. scanner, kártya és vonalkód olvasó) igénybe vételét igénylik, így ezeknek a tevékenységeknek a végrehajtása egy aránylag bonyolult munkafolyamatot eredményez. A munkafolyamat egyes lépéseinek elvégzéséhez ugyan elérhetők már eddig is használt (pl. digitális aláírás), valamint újonnan beszerzendő, harmadik fél által biztosított informatikai eszközök (pl. vonalkód olvasás), de azt gondoljuk, hogy ez már olyan komplexitású tevékenység, hogy érdemes egy integrált kliensalkalmazáson keresztül a teljes folyamat végrehajtására támogatást nyújtani. A kliensalkalmazás feladata az ügyvédi iratkezeléssel kapcsolatos tevékenységek egy felületen integrálása, valamint a hozzá szükséges lépések koordinálása és a megfelelő eszközök és szolgáltatások igénybe vétele. A kliensalkalmazás feladatai a következők: •

iratok szkennelése, scanner kezelése, iratképek előállítása

•

időbélyeg szolgáltatás igénybe vétele

•

iratképek digitális aláírása

•

archiválandó állományok titkosítása

•

iratképek elküldése archiválási szolgáltatóhoz

•

vonalkód olvasó kezelése, címke beolvasás

•

iratok meta-adatainak rögzítése

•

irat adatok Arhitel rendszerbe juttatása

•

Arhitel rendszer nyugtáinak tárolás, megjelenítése (opcionális lehetőségkét)

A kliensalkalmazás a meglevő, a különböző szolgáltatóktól kapott fejlesztői könyvtárakat és komponenseket beépíti a működésébe. Így a különböző HW eszközök kezelése, valamint a digitális aláírás és dokumentum archiválási szolgáltatások igénybe vétele ezeken a gyártóktól és szolgáltatóktól kapott illesztő rétegek segítségével történik. A kliensalkalmazás összehangolja ezeknek a kezelését és vezeti az ügyvéd kezét az iratkezelési funkciókkal kapcsolatosan, azaz ebben a modellben az Arhitel rendszer a felhasználói felületén integrálja a külső elektronikus archiválás szolgáltatók által biztosított archiváló funkciókat és az azt biztosító felületet. A digitális aláírással és HW kezeléssel kapcsolatos feladatok sajátossága miatt ez az alkalmazás nem lehet hagyományos, böngészőben futó web alkalmazás. Mindenképpen olyan megoldásra van szükség, amely a fenti tevékenységeket a felhasználó számítógépén működve végzi el. Az elképzelhető megoldások a következők: •

böngészőből futó Java Applet

•

önálló Java kliensalkalmazás

•

önálló .Net kliensalkalmazás

•

ActiveX alapú alkalmazás



115 / 167


Az első két megoldás előnyére a platformfüggetlen működés hozható fel, míg az utóbbi kettő használatá használatához MS Windows platform használata szükséges. Amennyiben nem böngészőben futó kliensalkalmazásként (Java Applet vagy ActiveX) valósul meg, akkor olyan platformot és technológiát kell alkalmazni, ahol megoldható a telepített kliensek távoli, automatikus frissítése. A kliens három szolgáltatással áll kapcsolatban. Az egyik a hitelesítő szolgáltató által biztosított időpecsét szolgáltatás. Ennek az igénybevétele szükséges mind az archiváláshoz, mind a címkenyilvántartáshoz. Ezt a rendszert lehetőség szerint HTTPS feletti TPS protokollon keresztül veszi igénybe. A másik szolgáltatás az archiválási szolgáltató által biztosított minősített archiválási szolgáltatás. Ezt is nyílt interneten keresztül, a szolgáltató által biztosított módon, de lehetőség szerint HTTPS feletti SOAP protokollon keresztül valósítja meg. A harmadik szolgáltatás az Arhitel rendszerben kialakítandó Iratnyilvántartó szolgáltatás. Az Arhitel rendszer a gépi kliensek számára webservice alapú hozzáférést biztosít. Ennek a használatához SOAP over HTTPS protokoll használata elvárt. A https rétegben a szerver és kliens kétirányú, kölcsönös authentikációt végez. Így a webszolgáltatás használatát csak authentikációs tanúsítvánnyal rendelkező kliensek tehetik meg. Ebben a megoldásban a kliensprogram csak integrációs réteget alkot a különböző szolgáltatások egységes felületen történő használata számára. Azonban az archivált iratkép mindig csak az ügyvéd számítógépén, illetve az archiváló szolgáltató rendszerében jelenik meg. A kliensprogram az iratképet az Arhitel rendszer felé nem továbbítja.

4.9.2.2.1.3 KISZOLGÁLÓ OLDALI KOMPONENSEK A szerver komponensek esetében nincs eltérés a decentralizált működési modell során, a 4.9.1.2.1.3 fejezetben ismertetett megoldáshoz képest.

4.9.2.2.1.4 SZOLGÁLTATÁS MÁTRIX A szolgáltatás mátrix megegyezik a decentralizált működési modell esetében, a 4.9.1.2.1.4 fejezetben ismertetett változattal.

4.9.2.2.1.5 ADATBÁZIS Az adatbázis megegyezik a decentralizált működési modell esetében, a 4.9.1.2.1.5 fejezetben ismertetett változattal.

4.9.2.2.2 RENDSZERKAPCSOLATOK A rendszerkapcsolatok egy különbséggel megegyeznek a decentralizált működési modell során, a 4.9.1.2.2 fejezetben ismertetett felállással. A különbség, hogy itt a kiválasztott külső archiválás szolgáltatóval elektronikus adatkapcsolatot kell kialakítani az Arhitel rendszerben.

4.9.2.2.3 HARDVER ARCHITEKTÚRA A rendszer hardver architektúrája megegyezik a decentralizált modell esetén, a 4.9.1.2.3 fejezetben ismertetekkel.



116 / 167


4.9.2.2.4 IT BIZTONSÁG Az IT Biztonsággal kapcsolatos jellemzők megegyeznek a decentralizált modell esetén, a 4.9.1.2.4 fejezetben ismertetekkel.

4.9.2.3 NEM FUNKCIONÁLIS JELLEMZŐK Megegyeznek a decentralizált modellnél megadottakkal.


Integrált kliens hiányában az ügyvédeknek különböző alkalmazásokat kell használniuk az Arhitel rendszerbe történő adatrögzítéshez, a különböző ellenőrzésekhez (JÜB, TAKARNET), irodai iratkezeléshez. A nehézkes használat miatt ellenérzés alakulhat ki a rendszerrel szemben. Pozitívum, hogy az archiválás már az ügyvéd által kínált felületbe integrálható, ezzel a kockázat mértéke alacsonyabb, mint a decentralizált modellnél.



•

Az elkülönülten (Arhitel rendszerrel összekapcsoltan, de külső biztonságos archívum szolgáltatónál) tárolt archív anyagok csökkentik az információbiztonságot érintő fenyegetettséget.

•

A centralizált modell megkönnyíti az Arhitel szolgáltatásainak esetleges későbbi fejlesztését (pl. kézbesítési szolgáltatás kialakítása).

•

Az iratképeket tartalmazó elektronikus archívum teljességét az ügyvédi felelősség mellett az Arhitel rendszer által biztosított kontrollok is segítik.

•

Az archiválás díjaiban mennyiségi kedvezmény könnyebben érvényesíthető, az elektronikus archiváláshoz kapcsolódó szerződéseket az Ügynökség intézni tudja, az adminisztrációs teher az ügyvédségen összességében alacsonyabb mint a decentralizált modellnél ugyanakkor az Ügynökség adminisztrációs feladatai nagyobb mértékűek.



117 / 167


4.9.3 VEGYES ARCHIVÁLÁSI MODELL 4.9.3.1 A RENDSZER FELHASZNÁLÓI ÉS FUNKCIÓI A tervezett rendszer részletes funkcióit, valamint legfontosabb lekérdezési lehetőségeit, továbbá azt, hogy melyik funkcióhoz milyen felhasználói csoportok férhetnek hozzá terjedelmi okokból a 4. – Lekérdezések az Arhitel rendszerből, valamint az 5. – Funkciólista című mellékletekben található táblázatok tartalmazzák.

4.9.3.2 A RENDSZER ARCHITEKTÚRÁJA 4.9.3.2.1 SZOFTVER ARCHITEKTÚRA A rendszer javasolt, elvi szoftver architektúrája a következő ábrán látható: Ügyvéd

Vegyes archiválási modell

Aláíró alkalmazás Ügyfél

Ügynökség és kamara felhasználók, nyomda Böngésző

HTTPS/SOAP

Archiváló alkalmazás HTTPS/SOAP

Böngésző

(Opcionális)

Címke és meta‐adatkezelő, valamint archiváló alkalmazás

HTTPS

HTTPS/TSP

HTTPS/SOAP

HTTPS

HTTPS

Arhitel rendszer

Ügyfélkapu / Központi Rendszer

Hitelesítés szolg.

Archiválási szolg.

Hozzáférés réteg Időpecsét szolgáltatás

Azonosító szolgáltatás Front‐end Portál

Back‐end Portál

Web Szolgáltatások

Matrica logisztika szolgáltatás

Pénzügyi nyilvántartás szolgáltatás

Adminisztrációs szolgáltatás

Iratnyilvántartó és azonosító kiosztó szolgáltatás

Tanusítvány ellenőrzés

Minősített archiváló szolgáltatás

HTTPS/SOAP

Szolgáltatások Authentikáció és jogosultság szolgáltatás

HTTPS/TSP HTTPS/OCSP

Tárolási / archiváló szolgáltatás

Opcionális lehetőség: Letétkezelő szolgáltatás

Opcionális lehetőség: workflow szolgáltatás

Adatbázis Adatbázis

14. ábra - Elvi szoftver architektúra (Vegyes modell)




118 / 167


4.9.3.2.1.2 KLIENS OLDALI KOMPONENSEK A kliens alkalmazás megoldása hasonló a decentralizált archiválási modell során, a 4.9.1.2.1.2 fejezetben ismertetett működéshez. A különbség az, hogy a külső archiváló szolgáltatás, illetve kliens program használata opcionális. Az Arhitel kliensalkalmazás képes tárolási / archiválási szolgáltatás nyújtására, így ennek a kliense kiegészül a tárolási / archiválási funkciókkal. Ez opcionális funkció, amely használatáról a felhasználó dönthet. Amíg a decentralizált és a centralizált modellekben a titkosítási funkció használata csak opcionális – annak szükségességét az ügyvéd döntheti el – addig az Arhitel által nyújtott tárolási / archiválási szolgáltatás igénybevétele esetén, az ügyvédnek minden esetben javasolt (kötelező) a tárolandó dokumentumok titkosítása. Ettől csak abban az esetben javasolunk eltérni, ha az Ügynökség által biztosított tárolási / archiválási szolgáltatás az Eat. szerinti minősített archiválási szolgáltatás. . A kliensalkalmazás a tanúsítványban található titkosító kulccsal titkosítja el az archiválandó dokumentumokat. A kliensalkalmazás már csak titkosított dokumentumokat küldi el az Arhitel rendszer számára, így a dokumentum tartalma az Arhitel szerverein nem visszaolvashatóan tárolódnak. Archivált dokumentumokat csak a szervertől való letöltés után, a kliens oldalon dekódolva lehet visszaolvasni, így se az adatok tárolása, se a visszaolvasás során nem titkosított adat nem hagyja el az ügyvéd számítógépét.

4.9.3.2.1.3 KISZOLGÁLÓ OLDALI KOMPONENSEK A szerver komponensek esetében nincs eltérés a decentralizált működési modell során, a 4.9.1.2.1.3 fejezetben ismertetett megoldáshoz képest. Ebben a működési modellben azonban egy új szerver oldali szolgáltatás jelenik meg, az Archiváló szolgáltatás. Ez tárolási / archiválási szolgáltatást nyújt a felhasználók számára. Ez a szolgáltatás az iratkezelő szolgáltatáshoz hasonlóan a webszolgáltatás interfészen keresztül SOAP over http protokoll használatával vehető igénybe. Ez a szolgáltatás szintén kétirányú, authentikációs tanúsítvánnyal vehető kizárólagosan igénybe. Az archiváló szolgáltatás külső, minősített szolgáltatókhoz képest egyszerűsített funkciókat biztosít, amelyek a következők: •

Mappakezelés

•

Meta-adatkezelés

•

Keresés meta-adatban

•

Felhasználói kvóták

•

Tetszőleges fájltípus fel és letöltése

•

Titkosított adattárolás

4.9.3.2.1.4 SZOLGÁLTATÁS MÁTRIX A szolgáltatás mátrix megegyezik a decentralizált működési modell esetében, a 4.9.1.2.1.4 fejezetben ismertetett változattal.

4.9.3.2.1.5 ADATBÁZIS A szolgáltatás mátrix megegyezik a decentralizált működési modell esetében, a 4.9.1.2.1.5 fejezetben ismertetett változattal.



119 / 167


4.9.3.2.2 RENDSZERKAPCSOLATOK A rendszerkapcsolatok megegyeznek a decentralizált működési modell során, a 4.9.1.2.2 fejezetben ismertetett felállással. A különbség, hogy itt a kiválasztott külső archiválás szolgáltatóval elektronikus adatkapcsolatot kell kialakítani az Arhitel rendszerben.

4.9.3.2.3 HARDVER ARCHITEKTÚRA A rendszer hardver architektúrája alapjaiban megegyezik a decentralizált modell esetén, a 4.9.2.2.3 fejezetben ismertetekkel. A megvalósítási opcióban szereplő extra funkciók kiszolgálásához a többi változat esetében mellékelt ábrán szereplő absztakciós szinten nincs eltérés. A konkrét megvalósításban természetesen eltér (pl. szerverek konkrét száma, kapacitás, topológia) de ezek leginkább mennyiségi jellemzőkben, ami az ábrán nem szerepel, illetve kiegészítő, szintén nem látható technikai elemekben.

4.9.3.2.4 IT BIZTONSÁG Az IT Biztonsággal kapcsolatos jellemzők megegyeznek a decentralizált modell esetén, a 4.9.1.2.4 fejezetben ismertetekkel. A további IT biztonsági elemeket a következő tulajdonságok tartalmazzák: •

Archiválási szolgáltatás az ügyvéd által birtokolt titkosító kulcs használatával elkódolt dokumentumok tárolását végzi. Így szerver oldalon a dokumentumok tartalma még teljes hozzáféréssel rendelkező rendszergazdák számára sem megismerhető, kizárólag az ügyvéd privát kulcsával dekódolható.

•

Az archivált dokumentumok el és visszakódolása minden esetben kliens oldalon, az ügyvéd számítógépén történik. Így nem titkosított dokumentum nem hagyja el az ügyvéd számítógépét, azok tartalma külső fél számára nem megismerhető.


Integrált kliens hiányában az ügyvédeknek különböző alkalmazásokat kell használniuk az Arhitel rendszerbe történő adatrögzítéshez, a különböző ellenőrzésekhez (JÜB, TAKARNET), irodai iratkezeléshez. A nehézkes használat miatt ellenérzés alakulhat ki a rendszerrel szemben. Pozitívum, hogy az archiválás már az ügyvéd által kínált felületbe integrálható, ezzel a kockázat mértéke alacsonyabb, mint a decentralizált modellnél.

•

Az Ügynökség által biztosított tárolási / archiválási szolgáltatás Eat. szerinti minősített archiválási szolgáltatásként történő megvalósítása és fenntartása jelentősen nagyobb erőforrásokat és kompetenciát igényel, így ennek megvalósítása a projekt sikerességét veszélyezteti.





120 / 167


•

Az elkülönülten (Arhitel rendszerrel összekapcsoltan, de külső biztonságos archívum szolgáltatónál) tárolt archív anyagok csökkentik az információbiztonságot érintő fenyegetettséget (külső szolgáltatónál történő archiválás esetén).

•

Saját archívum létrehozása csökkenti az ügyvédi titkot tartalmazó iratképek külső archiválási szolgáltatónál történő elhelyezéséből adódó kockázatokat, azonban jelentősen növeli az Ügynökség saját tevékenységének erőforrásigényét, a fejlesztések informatikai beruházásigényét, továbbá nem biztosítja a minősített elektronikus archiváláshoz kapcsolódó pozitív jogkövetkezményeket.

•

A vegyes modell megkönnyíti az Arhitel szolgáltatásainak esetleges későbbi fejlesztését (pl. kézbesítési szolgáltatás kialakítása).

•

Az iratképeket tartalmazó elektronikus archívum teljességét az ügyvédi felelősség mellett az Arhitel rendszer által biztosított kontrollok is segítik.

•

Az archiválás díjaiban mennyiségi kedvezmény könnyebben érvényesíthető, az elektronikus archiváláshoz kapcsolódó szerződéseket az Ügynökség intézni tudja, az adminisztrációs teher az ügyvédségen összességében alacsonyabb mint a decentralizált modellnél ugyanakkor az Ügynökség adminisztrációs feladatai nagyobb mértékűek.



121 / 167


4.10BIZTONSÁGI CÍMKÉVEL KAPCSOLATOS ALTERNATÍVÁK Az iratbiztonság növelését célzó fejlesztések központi eleme a biztonsági címke. A biztonsági címkével kapcsolatos kamarai elvárások figyelembe vételével a következő fejezetekben bemutatjuk a biztonsági címke kiválasztásának legfontosabb szempontjait, és ezek mentén végigvesszük a címkékkel kapcsolatos legfontosabb követelményeket.

4.10.1 BIZTONSÁGI CÍMKEVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI Biztonsági címkéhez kapcsolódó legfontosabb szempontokat az alábbi lista foglalja össze. A következő fejezetekben az alábbi szempontok mentén foglaljuk össze a biztonsági címkékkel kapcsolatos követelményeket. •

Biztonsági, védelmi elemek, védelem szintje (lásd külön táblázat) o

Kémiai (pl. biztonsági festék, öntapadó felület);

o

Technikai (pl. hologram, mikroírás, grafika);

o

Technológiai (ritzelés, irizáló felület, UV fény hatására változó elemek);

•

Használat (egyszerűség, védelmi elemek felismerése, leolvasható sorszám, stb.)

•

Gyártóval, gyártással kapcsolatos szempontok:

•

o

Gyártás helye (magyar, külföldi);

o

Gyártó minősítése (értékpapírnyomda vagy nem);

o

Rendelkezésre állás, kiszolgálás gyorsasága;

o

Rendelés egyszerűsége;

o

Gyártási, tárolási, logisztikai folyamat ellenőrzése, ellenőrizhetősége;

Ár (lásd külön táblázat)

4.10.1.1 BIZTONSÁGI CÍMKE BIZTONSÁGI ELEMEK A biztonsági címkének egyedi számozású okmánynak kell lenni, •

amelynek hamisítása a védelmi elemek magas szintje miatt nem vagy csak nagyon nagy nehézségek árán megvalósítható, azaz véd a következő leggyakoribb biztonsági címkehamisítási próbálkozások ellen: o

fénymásolás (speciális festékek ill. festékezés, biztonsági grafika, hologram, irizáló festék)

o

sorszám vagy lejárat módosítás (vegyi védelem, IR festék, 2D adatmátrix)

o

címkeáthelyezés (szétváló alapanyag, extra erős tapadást biztosító ragasztó, biztonsági ritzelés)

•

amelynek hamisítás laikusok számára is felismerhető,

•

amely biztosítani tudja, hogy a címkével ellátott dokumentumról nem eltávolítható, más módon nem manipulálható,


•


122 / 167


amely külső jegyeit tekintve biztonságot sugároz.

Ezeket az elvárásokat a biztonsági címke különböző védelmi elemei képesek biztosítani. A védelmi elemek különböző típusait az alábbi táblázat elemzi részletesen. Biztonsági, védelmi elem Papír – oldószerjelző

Papír – pelyhezők

Papír – öntapadó felület

Biztonsági festék

Hologram

Egyedi hologram forma készíttetése

Egyedi grafikájú széteső hologram alkalmazása Mikroírás

Biztonsági grafika

Anti-Stokes festék

Leírása

A védelmi elem védelmi szintje

Feladata

Kémiai módszerek (alapanyagok védelme) Különböző oldószer hatására Vegyi manipuláció különbözőképpen elszínezőjelzése dik a papír Változó hosszúságú, UV suA papír eredetiségárzásra módosuló színhagének bizonyítása tással extra adhézióval rendelkező A védendő dokuragasztó mentumon az erős ragadás biztosítása Különböző hullámhosszú A nyomat eredetisugárzásra változó látható ségének bizonyítászín sa Technikai Techn ikai módszerek Kizárólag az előállító cég A hologram és a által használható gyártó spe- címke eredetisécifikus hologram gének bizonyítása Egyedi grafikájú hologram A hologram és a címke eredetiségének bizonyítása mellett arculati elem is lehet Egyedi grafikájú hologram Leválasztásakor egy része a papíron másik része a fólián marad 3-4 pont A biztonsági grafika támogatása Egyedi, változó vonalvastagságú guilloche vonalrendszer, pozitív-negatív vonalelemekkel Nyomtatása után a RADIR berendezéssel detektálható

A grafika eredetiségének bizonyítása Jelenléte a nyomaton eredetiséget

Ára / db31

Emelt szintű védelmet nyújt

0,1-0,5 Ft

Alapvető védelmi elem biztonsági nyomatoknál Alapvető védelmi elem biztonsági nyomatoknál

Alapár része32 Alapár része

Alapvető védelmi elem biztonsági nyomatoknál

Alapár része

Extra védelmi elem

5 - 10 Ft

Extra védelmi elem

1 - 2 Ft

Extra védelmi elem

10 - 15 Ft33

Alapvető védelmi elem biztonsági nyomatoknál Alapvető védelmi elem biztonsági nyomatoknál

Alapár része

Extra védelmi elem

Alapár része

0,5-1,5 Ft (RADIR ké-

31 A biztonsági címkéhez kapcsolódó alapcímke és védelmi elemek áránál, valamint az alapár részét képező és ezen felül fizetendő védelmi elemek meghatározásánál az adott védelmi elemre vonatkozó magyarországi piaci szolgáltatók hozzáférhető, átlagos árait, illetve gyakorlatát vettük figyelembe. A biztonsági címke végleges ára a piaci szolgáltatóval folytatott egyedi alkufolyamat és megállapodás alapján fog kialakulni, ennek megfelelően a szerződéses ár a megvalósíthatósági tanulmányban becsülttől jelentősen is eltérhet. 32

Az „Alapár része” megjelöléssel ellátott védelmi elemeket az alap biztonsági címke is tartalmazza, ennek megfelelően ezek a biztonsági elemek kötelezően választandók. Az alap védelmi elemeket tartalmazó biztonsági címke várható ára (alapár) kb. 15 Ft.

33

Tartalmazza az egyedi hologramhoz kapcsolódó egyszeri tervezési és sablonkészítési díjakat is



Biztonsági, védelmi elem

Leírása

A védelmi elem védelmi szintje

Feladata bizonyít

UV fény hatására változó elemek Duál UV festék

Kettőnél több szín nyomtatása

Irizáló felület

Írisznyomtatás

Biztonsági ritzelés

Egyedi azonosítás

123 / 167


Ára / db31 szülék 220 - 250 euró)

Technológiai módszerek módszerek UV sugárzás hatására láthaA biztonsági grafitóvá váló vagy elemek a paka támogatása pírban és a nyomatképen Különböző hullámhosszú A biztonság fokosugárzásra változó látható zása színű elemek a nyomatképen Az alapszíneken túl szöveges A biztonság fokovagy grafikai elemek további zása színnel történő megjelenítése A címke egy meghatározott A címke eredetisérészére irizáló lakkbevonat gének igazolása a nyomtatása szitanyomtatásmegvilágítás beeső sal szögének változtatása mellett másmás színhatást mutató lakkal A biztonsági grafika támogatása A nyomógép festékező műA címke eredetisévének speciális beállításával gének igazolása színátmenet elérése Elágazó mintájú bevágás a A címke sérüléscímke felületébe mentes eltávolításának megakadályozása OCR sorszám/kód Sorszám valódiság igazolása

Alapvető védelmi elem biztonsági nyomatoknál Extra védelmi elem

Alapár része

0,2 - 1 Ft


1 - 1,5 Ft/szín

Extra védelmi elem

2 - 4 Ft


0,5 - 1 Ft


0,2 - 0,5 Ft

Alapvető védelmi elem biztonsági nyomatoknál

Alapár része

14. táblázat – Biztonsági címke lehetséges védelmi elemeinek összefoglalása

4.10.1.2 FELHASZNÁLÁS A felhasználással kapcsolatos legfontosabb lehetséges követelmények: •

Egyszerű felhasználás: legyen könnyen kezelhető az ezzel foglalkozó ügyintézőnek, a hatékony munkavégzést támogassa (pl. könnyű legyen elhelyezni az iraton, megfelelő méretű ívekben, tekercsekben legyen gyártva, ergonómikus méretű legyen, legyen leolvasható a sorszám vonalkódolvasóval, stb.);

•

Sérüléseknek, szennyeződéseknek ellenálló legyen, ne szakadjon könnyen (csak ha az iratról próbálják eltávolítani).

•

Ergonómia: sorszám jól olvasható legyen, védelmi elemek szabad szemmel érzékelhetők legyenek, ehhez a címke megfelelő méretű legyen.



124 / 167


4.10.1.3 GYÁRTÁS, LOGISZTIKA A gyártással és logisztikával kapcsolatos legfontosabb lehetséges követelmények: Alapvető követelmények: •

Gyártási mód zárt rendszerű, szigorú elszámolású: csak a kívánt példányszám gyártása, a gyártásközi selejt, ill. a többlet bizottság jelenlétében történő megsemmisítik.

•

Tárolás a gyártónál trezorban: célja a termékek fizikai védelme.

•

Egyedi azonosítás: OCR sorszám/kód: a megfelelő adatállományba tartozás ellenőrzése a felhasználás során, életút követése.

Egyéb gyártással, gyártóval kapcsolatos követelmények: •

Gyártás helye magyar vagy EU-n belül: magyar ill. EU-s törvényi szabályozás szerint működjön;

•

Gyártási, tárolási, logisztikai folyamat ellenőrzése, ellenőrizhetősége;

•

Gyors kiszolgálás, lehetőség sürgősségi rendelésre;

•

Gyártó rendelkezzen értékpapírnyomda minősítéssel, vagy teljesítse ennek feltételeit (az értékpapírgyártás körülményeit a 98/1995 (VII.24.) Kormányrendelet alapján): rendelkezzen megfelelő objektum és gyártási folyamat ellenőrzéssel és védelemmel, saját fejlesztésű alapanyagokkal (biztonsági festék, papíradalék stb.), biztosítsa a lehetőséget arra, hogy bevizsgálja saját termékeit eredetiség szempontjából a kibocsátás után is.

•

Rendelés egyszerűsége: lehetőleg közvetlenül a gyártótól, elektronikusan.

•

Kiszállítás közvetlenül az ügyvédeknek.

4.10.1.4 ÁR Árral kapcsolatos legfontosabb szempontok: •

Sablonok kialakításának egyszeri költsége;

•

Alapvető és extra védelmi elemek ára;

•

Sürgősségi felárak.

•

Kiszállítás / küldés ára (szállítási költség).

4.10.2 KIVÁLASZTOTT BIZTONSÁGICÍMKE-KÖVETELMÉNYEK, JELLEMZŐK A helyzetfelmérés tapasztalatai és a biztonsági címkékkel kapcsolatos egyeztetéseken elhangzottak alapján a Kamara a következő fő biztonsági címkével kapcsolatos követelmények mellett döntött.

4.10.2.1 BIZTONSÁGI CÍMKE BIZTONSÁGI ELEMEK A biztonsági címkének biztosítani kell a következő alapvető biztonsági, védelmi elemeket: •

Pelyhezők változó hosszúságú, UV sugárzásra módosuló színhatással;

•

Öntapadó felület: extra adhézióval rendelkező ragasztóval a nehezebb eltávolítás érdekében;

•

UV sugárzás hatására láthatóvá váló vagy elemek a papírban és a nyomatképen; Arhitel_megvaltan_v1 3_KP_eszrevetelekkel


125 / 167


•

Biztonsági grafika, egyedi, változó vonalvastagságú guilloche vonalrendszer, pozitív-negatív vonalelemekkel;

•

Mikro írás, 3-4 pont erejéig;

•

Egyedi azonosítás OCR sorszám/kód segítségével;

Az emelt szintű védelmi elemek közül a Kamara a következőket határozta meg: •

Hologram: kizárólag az előállító cég által használható gyártó specifikus egyedi grafikájú hologram;

•

Anyagában széteső hologramos matricaszerkezet: eltávolításkor a matrica egyik fele látványosan a papíron marad.

4.10.2.2 FELHASZNÁLÁS A felhasználással kapcsolatban biztosítani kell a következő követelmények teljesülését: •

Vonalkód és sorszám: szabad szemmel és vonalkódolvasóval is lehessen leolvasni a címke azonosítóját.

4.10.2.3 GYÁRTÁS, LOGISZTIKA A gyártással és logisztikával kapcsolatban biztosítani kell a következő követelmények teljesülését: •

Gyártási mód zárt rendszerű, szigorú elszámolású: csak a kívánt példányszám gyártása, a gyártásközi selejt, ill. a többlet bizottság jelenlétében történő megsemmisítik;

•

Tárolás a gyártónál trezorban: célja a termékek fizikai védelme;

•

Gyártó direktben szállítson az ügyvédeknek, illetve az Ügynökségnek de szükség esetén (esetleg legyen lehetőség személyes átvételre is);

•

Kiszállítás ügyvédeknek: postai szolgáltatóval, garantált átfutási idejű (időgarantált) biztosított értékcikkszállítással;

•

Gyártás üteme: egyeztetett gyártási ütemterv szerint, de alapcímkék legyártása legalább negyedévente, sorszámozás („megszemélyesítés”) legalább havonta.

•

Megrendelés teljesítésének átfutási ideje: max. 5 munkanap a megrendelés Ügynökség által történő megadásától az ügyvédnek vagy Ügynökségnek történő kiszállításig.

•

Sürgősségi megrendelés teljesítésének átfutási ideje: max. 3 munkanap a megrendelés Ügynökség által történő megadásától az ügyvédnek vagy Ügynökségnek történő kiszállításig.



126 / 167


5. BEVÉTELEK ÉS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK ELEMZÉSE A bevételi és költségelemzés célja, hogy az egyes megvalósítási lehetőségek pénzügyileg összehasonlíthatóvá váljanak, segítve ezzel a megvalósíthatósági lehetőségek közötti döntést. A bevételek és költségek elemzését ennek érdekében a következő részeket tartalmazza: •

Az elemzésnél figyelembe vett alapadatok, alkalmazott módszerek, feltételezések bemutatása;

•

Az egyes megvalósítási alternatívák bevételtermelésének és költségstruktúrájának bemutatása a beruházás befejezésétől számított 5 éves időtávra. A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás árával kapcsolatos elvárásként fogalmazódott meg a költségalapú kalkuláció és a beruházási költségek 5 éven belüli megtérülése, ennek megfelelően a bevételi és költségelemzést a következő esetekre végeztük el (megvalósítási alternatívánként): o

a lehető legalacsonyabb olyan szolgáltatási ár figyelembe vételével, amely mellett a szolgáltatás 5 éven belül megtérül;

o

1.000 Ft-os szolgáltatási ár figyelembe vételével (ügyfél által fizetett nettó ár, nem másodlati irat esetén);

•

Megtérülési elemzés: annak vizsgálata, hogy adott időtávon milyen szolgáltatási díj mellett térül meg a beruházás, illetve, hogy adott szolgáltatási díj mellett mennyi idő alatt térül meg a beruházás.

•

Informatikai költségek részletes elemzése: tekintettel az elemzés enélkül is nagy terjedelmére, az informatikai költségek részletesése csak a csatolt MS Excel állományban tekinthető meg.

Elsősorban az informatikai beruházási költségek becslése során több költségtétel – a piacon tapasztalható nagy árkülönbségeknek köszönhetően – csak intervallummal volt meghatározható. A bevételi és költségbecslést ennek megfelelően a beruházási költségtételek költségtartományának alsó és felső határára készítettük el. Ennek megfelelően a modellek bevétel- és költségelemzése az alsó és felső értékhatár szerinti esetre is külön elkészült. Bár a bevételek és költségek elemzését az Ügynökségre és az ügyvédekre egyaránt elvégeztük, tekintettel megvalósíthatósági tanulmány terjedelmi korlátaira, a dokumentumban csak az Ügynökséggel kapcsolatos elemzéseket foglaltuk össze. A csatolt MS Excel állományban az ügyvédekkel kapcsolatos bevételek és költségek elemzése részletesen megtekinthető. Az alábbi fejezetek a teljes elemzésnek csak egy kivonatát, összefoglalóját tartalmazzák, a teljes elemzés (szerkeszthető, továbbelemezhető, módosítható formátumban) MS Excel formátumban érhető el (az állományt a megvalósíthatósági elemzés részként elektronikusan csatoljuk).



127 / 167


5.1 AZ ELEMZÉSBEN ÉRINTETT MODELLEK A bevételek és költségek elemzését három megvalósítási alternatíva esetében végeztük el úgy, hogy figyelembe vettük, hogy az Ügynökség szervezeti formával kapcsolatban a kft. formájában történő működtetés mellett született döntés. Az elemzett megvalósítási alternatívákat a következő táblázat foglalja össze: Megvalósítási Megvalósítási alternatíva neve

Működési és informatikai megvalósítási alternatíva

Decentralizált

Decentralizált

Központi külső

Központi külső

Vegyes

Vegyes

Szervezeti formával kapkapcsolatos alternatíva Kft. szervezeti formában történő működtetés

Biztonsági címkével kapcsokapcsolatos alternatíva A 4.10.2 Kiválasztott biztonságicímkekövetelmények fejezetben meghatározott tulajdonságokkal rendelkező biztonsági címke

15. táblázat – Elemzésben érintett alternatívák

5.2 AZ ELEMZÉSNÉL FIGYELEMBE VETT ALAPADATOK, ALKALMAZOTT MÓDSZEREK, FELTÉTELEZÉSEK A bevételi és költségelemzést a fenti működési modellekre 5 éves időtávon készítettük el. A bevételi és költségtételek meghatározásánál becslésekkel, előfeltételezésekkel éltünk, ezeket a következő felsorolás tartalmazza: •

Komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás ára: a jogügylet-biztonsági szolgáltatás árának meghatározásakor költségalapú megközelítést alkalmaztunk: o

Ügynökség által az ügyvédnek számlázott szolgáltatás ára: a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó közvetlen költségek (címke ára, archiválás ára, elektronikus aláírás és időbélyeg ára) és közvetett költségek (beruházási költség, IT üzemeltetési, fenntartási költségek, munkabérek, stb.) alapján megállapított összeg.

o

Ügyvéd által ügyfélnek számlázott komplex szolgáltatás ára: decentralizált modell esetén az Ügynökség által és az ügyvéd által számlázott szolgáltatások ára különbözik, mivel az elektronikus aláírási, időbélyeg, elektronikus archiválási szolgáltatást nem az Ügynökség, hanem az ügyvéd közvetíti, így nem az Ügynökség, hanem az ügyvéd építi be a szolgáltatás árába.

o

Másodlati irathoz kapcsolódó komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás ára az Ügynökség által az ügyvédnek számlázott szolgáltatási díjból kiindulva, az elektronikus aláírási, időbélyeg és archiválási szolgáltatás költségével csökkentve megállapított összeg.

•

Biztonsági címke beszerzési ára: részletesen lásd a megvalósíthatósági tanulmány 4.10 Biztonsági címkével kapcsolatos alternatívák fejezetében.

•

Biztonsági címke kiszállítási költsége: a költségadatok megadásánál egy magyar postai szolgáltató 100.000 Ft alatti értékre vonatkozó időgarantált értékcikk-szállítási szolgáltatásával számoltunk.

•

Biztonsági címke fajlagos kiszállítás költsége: feltételezzük, hogy a biztonsági címkék kiszállítására ügyvédenként kéthavonta egyszer kerül sor, és hogy a kiszállított csomagok átlagos értéke a 100.000 Ft-ot nem haladja meg.



128 / 167


•

Elektronikus aláírás beszerzési ára: egy magyarországi minősített elektronikus aláírás és időbélyeg szolgáltató egy konkrét szolgáltatáscsomagjával számolva (ügyleti érték: 20 millió Ft, felelősségvállalás: 5 millió Ft).

•

Elektronikus aláírás fajlagos beszerzési ára: egy biztonsági címkével ellátott iratra jutó költség. A fajlagos ár számítása a kalkulációhoz figyelembe vett hivatkozott elektronikus aláírás és időbélyeg szolgáltatás alapján történt.

•

Időbélyeg beszerzési ára: a kalkulációhoz figyelembe vett hivatkozott elektronikus aláírás és időbélyeg szolgáltatás tartalmazza az ügyvédek számára a biztonsági címkével ellátandó iratok archiválásához szükséges mennyiségű időbélyeget. Feltételeztük, hogy az ebben foglalt 50 db időbélyeget átlagban nem lépik túl az ügyvédek (az ügyvédenkénti havi átlagos biztonsági címkével ellátandó iratszám 35 db (38 db)34).

•

Elektronikus archiválás beszerzési ára: egy Magyarországon elérhető minősített elektronikus archiválási szolgáltató szolgáltatásával számolva, feltételezve, hogy az átlag ügyvéd nem lépi túl a 50Mb/hónap határt.

•

Elektronikus archiválás fajlagos ára: egy biztonsági címkével ellátott iratra jutó költség. A Vegyes modell Ügynökségi archiválás esetben nem számoltunk külön fajlagos archiválási költséggel, az archiválási szolgáltatás működése bérköltségként és értékcsökkenésként épül be a szolgáltatás árába. Az itt megjelölt elektronikus archiválási költség a külső szolgáltató igénybevétele esetén érvényes.

•

Biztonsági címkével kapcsolatban felmerülő kezdeti költségek (pl. minta elkészítése): a piacon szokásos árazás szerint a biztonsági címke gyártásával kapcsolatos fix jellegű költségek (pl. címke vagy hologram sablon, egyedi grafika egyszeri elkészítése, stb.) is beépülnek a címke árába.

•

Irodai infrastruktúra kialakításának beruházási igénye: munkatársanként 500.000 Ft (irodabútor, személyi számítógépek, stb.).

•

Ügynökség felállításához kapcsolódó jogi költségek (cégbejegyzés, stb.): cégalapításhoz, Ügynökség felállításhoz kapcsolódó jogi, egyéb szakértői és adminisztrációs költségek.

•

Arhitel rendszerhez kapcsolódó oktatások: feltételeztük, hogy a tantermi oktatásokhoz készített tananyag mellett – az új felhasználók oktatását megkönnyítendő – e-Learning tananyag is készül a rendszer használatáról. Feltételeztük továbbá, hogy az e-Learning képzésmenedzsment és tananyagfejlesztő rendszer beszerzése az Arhitel projekttől függetlenül történik (ennek beszerzési költségével az Arhitel beruházási költségei között nem számolunk). Az oktatásokhoz kapcsolódó részletes feltételezéseket és számításokat az MS Excel formátumú bevételi és költségelemzés tartalmazza.

•

A fejlesztésekhez kapcsolódó kommunikációval kapcsolatos költségek: a kommunikáció költsége nagyon széles határok között mozoghat (különös tekintettel a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás széles ügyfélkörrel történő megismertetésének költségei), így javasoljuk, hogy a kommunikációs költségek becslése egy fejlesztésekhez kidolgozott konkrét kommunikációs intézkedéseket tartalmazó kommunikációs terv alapján történjen. A kommunikációs terv elkészítését követően a meg-

34 Biztonsági címkével ellátni tervezett iratok száma 4.500.000 db, az ügyvédek száma 10.800 fő, ennek megfelelően az egy ügyvéd által kezelt biztonsági címkés iratok számának havi átlaga: 4.500.000 / 10.800 / 12 = 35 db, illetve a másodlati példányokat is hozzászámítva: 4.900.000 / 10.800 / 12 = 38 db



129 / 167


valósíthatósági tanulmány bevételi és költségelemzését ki kell egészíteni a kommunikációs költségekkel. •

Beszerzések (informatikai, biztonsági címke, külső szolgáltatók) szakértői támogatása: műszaki specifikáció és kapcsolódó beszerzési dokumentáció elkészítése, ajánlattevők kiválasztásának támogatása, szállító kiválasztásának támogatása (rendszerfejlesztés, külső szolgáltatók, biztonsági címkegyártó, stb.).

•

Ügynökség szervezetének és folyamatainak kialakításhoz kapcsolódó szervezetfejlesztési és folyamatszervezési szakmai támogatás: az Ügynökség felállításához kapcsolódó szervezetfejlesztési és folyamatszervezési szakértői kompetencia bevonásának díja.

•

Előzetes "gyártóspecifikus tervezési fázis" költsége: javaslatként merült fel, hogy a beszerzést megelőzően el kell végeztetni egy "gyártófüggő tervezési fázist", ahol a Kamara díjat fizet legalább 3 független integrátori terv és az ahhoz kapcsolódó, gyártóspecifikus ajánlat elkészítésért.

•

Az ügyvédek milyen arányban választják az Ügynökségi archiválást: a vegyes modellnél a későbbiekben feltételeztük, hogy az ügyvédek 90%-a az ingyenes Ügynökségi archiválást választja.

•

Az Ügynökségi munkatársak számával kapcsolatos kalkulációt 4.8.1 fejezet tartalmazza.

•

Feltételezzük, hogy az árak, díjak, adómértékek, stb. nem változnak az évek között.

•

Mivel az Ügynökség és a leendő szolgáltatások közötti megállapodások során kialakuló egyedi árak nem becsülhetők, nem számoltunk azzal, hogy a központi külső és vegyes modell esetén az elektronikus aláírás és időbélyeg, valamint az elektronikus archiválási szolgáltatások szolgáltatói a nagy tömegű beszerzés miatt árengedménnyel adják a szolgáltatásaikat. Az említett szolgáltatásoknál decentralizált modellnél is alkalmazott ügyvédekre érvényes piaci árakat vettük figyelembe Ügynökségi beszerzés esetén is.

•

A bevételi- és költségelemzés elkészítésekor a 4.8.1 Az Ügynökség működtetéséhez szükséges emberi erőforrások fejezetben lévő feltételezésekkel éltünk a külső és belső erőforrások közötti munkamegosztás tekintetében.

•

Az informatikai beruházási költségekkel kapcsolatos feltételezések: a megvalósíthatósági elemzés egyelőre nem számol a következő költségtételekkel: költségtételekkel o

Szerverterem kialakítás (elhelyezés, fizikai biztonság, klíma, tápellátás, tűzvédelem, katasztrófatűrés, rendszermenedzsment eszköz licensz és bevezetés díja, stb.) ára részletes tervezést követően határozható meg;

o

Tartalék helyszín és infrastruktúra kialakítása: ára részletes tervezést követően határozható meg;

o

Szerverelhelyezés költsége külső szolgáltatónál: árának meghatározásához árajánlatkérés szükséges kiválasztott megvalósítási alternatíva alapján (adatközpont / private cloud);

o

Hardver support költsége, hardver és szoftver upgrade költsége, storage kapacitás bővítése: kiválasztott infrastruktúra és garantált rendelkezésre állás függvényében határozható meg;

o

Operátori felügyelet, rendszer üzemeltetés és monitoring igény: infrastruktúra, elhelyezési mód és garantált rendelkezésre állás függvényében határozható meg.



130 / 167


A bevételi és költségelemzésnél az alábbi táblázatban szereplő alapadatokat vettük figyelembe az egyes megvalósítási alternatíváknál.



Decentralizált Decentralizált Alsó becslés Felső becslés

Központi külső Alsó becslés Felső becslés

Vegyes Alsó becslés Felső becslés

Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft

175 773 750 161 573 750 98 200 000 12 923 750 45 450 000 0 0 0 5 000 000 3 000 000

430 630 000 409 130 000 98 200 000 35 980 000 269 950 000 0 0 0 5 000 000 3 000 000

175 773 750 161 573 750 98 200 000 12 923 750 45 450 000 0 0 0 5 000 000 3 000 000

430 630 000 409 130 000 98 200 000 35 980 000 269 950 000 0 0 0 5 000 000 3 000 000

179 133 750 750 164 933 750 98 200 000 12 923 750 45 450 000 0 0 3 360 000 5 000 000 3 000 000

608 430 000 586 930 000 98 200 000 35 980 000 269 950 000 0 0 177 800 000 5 000 000 3 000 000

Ft

200 000

500 000

200 000

500 000

200 000

500 000

3 000 000

5 000 000

3 000 000

5 000 000

3 000 000

5 000 000

5 000 000

7 000 000

5 000 000

7 000 000

5 000 000

7 000 000

3 000 000

6 000 000

3 000 000

6 000 000

3 000 000

6 000 000

Ft/db

337

347

337

347

337

347

Ft/db

20

30

20

30

20

30

3 250

3 250

3 250

3 250

3 250

3 250

43

43

43

43

43

43

Mértékegys. Mértékegys. Költségek (nettó) Beruházáshoz kapcsolódó költségek (net (nettó) Informatikai beruházás költsége Rendszerfejlesztés Oktatások Szerver oldali eszközök Kliens oldali eszközök Szerverterem (és tartalék helyszín) kialakítása Tároló / archiváló rendszer IT biztonsági audit Irodai infrastruktúra kialakításának beruházási igénye Ügynökség felállításához kapcsolódó jogi költségek (cégbejegyzés, stb.) A fejlesztések bevezetéséhez kapcsolódó kommunikáció költsége (oktatási ráfordításokon kívül)

Ft

Beszerzések (informatikai, biztonsági címke, Ft külső szolgáltatók) szakértői támogatásának díja Ügynökség szervezetének és folyamatainak kiFt alakításhoz kapcsolódó szervezetfejlesztési és folyamatszervezési szakmai támogatás Előzetes "gyártóspecifikus tervezési fázis" költFt sége Közvetlen költségek (fajlagos, nettó) Biztonsági címke Biztonsági címke beszerzési ára Biztonsági címke kiszállítás költsége Biztonsági címke fajlagos kiszállítás költsége Elektronikus aláírás és időbélyeg

131 / 167


Ft/hó/csomag Ft/db


Elektronikus aláírás beszerzési ára Elektronikus aláírás fajlagos beszerzési ára Időbélyeg beszerzési ára Elektronikus archiválás Elektronikus archiválás beszerzési ára Elektronikus archiválás fajlagos ára Közvetett költségek Beruházások értékcsökkenése Informatikai infrastruktúra fenntartási, üzemeltetési költségei Személyi jellegű ráfordítások Bruttó alapbér (ügynökségi munkatársak) Ügynökségi munkatársak száma Irodabérlet (Ügynökség) Könyvelési és bérszámfejtési díj (Ügynökség) Könyvvizsgálati díj (Ügynökség) Egyéb Adók, járulékok Helyi iparűzési adó mérték (településenként eltérő lehet) ÁFA mértéke (2012-től) Társasági adó (500 millió Ft nettó árbevétel alatt) Társasági adó (500 millió Ft nettó árbevétel alatt) Bruttó bér járulékainak mértéke Egyéb Ügyvédek száma Vonalkódolvasóval ellátandó ügyvédek aránya Scannerrel ellátandó ügyvédek aránya


132 / 167


Decentralizált Decentralizált Alsó becslés Felső becslés 4 500 4 500 130 130 0 0

Központi külső Alsó becslés Felső becslés 4 500 4 500 130 130 0 0

Vegyes Alsó becslés Felső becslés 4 500 4 500 130 130 0 0

Ft/év

5000 144 119 375 338 56 355 338

5000 144 220 817 900 139 797 900

5000 144 119 375 338 56 355 338

5000 144 220 817 900 139 797 900

5000 144 120 484 138 57 464 138

5000 144 279 491 491 900 198 471 900

Ft/év

6 800 000

24 800 000

6 800 000

24 800 000

6 800 000

24 800 000

23 220 000 250 000 6 12 000 000 15 000 000 6 000 000

23 220 000 250 000 6 12 000 000 15 000 000 6 000 000

23 220 000 250 000 6 12 000 000 15 000 000 6 000 000

23 220 000 250 000 6 12 000 000 15 000 000 6 000 000

23 220 000 250 000 6 12 000 000 15 000 000 6 000 000

23 220 000 250 000 6 12 000 000 15 000 000 6 000 000

Mértékegys. Mértékegys. Ft/hó/ügyvéd Ft/db Ft/db Ft/hó Ft/db

Ft/év Ft/hó/fő fő Ft/év Ft/év Ft/év

%

2%

% %

27% 10%

%

19%

%

29%

fő % %

10 800 0% 0% Arhitel_megvaltan_v1 3_KP_eszrevetelekkel


Biztonsági címkével ellátni szükséges iratok száma (összesen) Biztonsági címkével ellátni szükséges iratok száma Biztonsági címkével ellátni szükséges másodlati iratok száma Értékcsökkenési kulcs Az ügyvédek milyen arányban választják az ügynökségi archiválást? Biztonsági címke kiszállításának gyakorisága

Mértékegys. Mértékegys. db/év

Decentralizált Decentralizált Alsó becslés Felső becslés 4 900 000 4 900 000

133 / 167


Központi külső Alsó becslés Felső becslés 4 900 000 4 900 000

Vegyes Alsó becslés Felső becslés 4 900 000 4 900 000

db/év

4 500 000

4 500 000

4 500 000

4 500 000

4 500 000

4 500 000

db/év

400 000

400 000

400 000

400 000

400 000

400 000

90%

90%

6

6

% % alkalom/év

33%

6

6

6

6

16. táblázat – Bevételi és költségelemzés számításainak alapját képező adatok



134 / 167


5.3 A MEGVALÓSÍTÁSI ALTERNATÍVÁK BEVÉTEL- ÉS KÖLTSÉGELEMZÉSE A három megvalósítási alternatíva bevételi és költségelemzését, a bevételek és költségek kimutatását az ajánlati dokumentációban a jogügylet-biztonsági szolgáltatáshoz meghatározott három szolgáltatási árhoz – 750, 1.000 és 1.500 Ft – végeztük el, külön a beruházási költségek alsó és felső értékhatárát figyelembe véve. A tanulmány elektronikus mellékleteként mellékleteként szereplő MS Excel alapú bevételi és költségelemzés az egyes megvalósítási alternatívákhoz tartozó bevételek és költségek kimutatását részletesen tartalmazza, ezért a dokumentumban csak a kimutatás struktúráját mutatjuk be egy példán keresztül, és a fenti árak esetében érvényes bevételekre és költségekre vonatkozó összefoglalót csatolunk. Az egyes adatok a mellékelt Excel táblázatban szabadon módosíthatóak (paraméterezhetőek), melynek eredményeként az új alapadatoknak megfelelő értékek az Excelben automatikusan újraszámolódnak. A bevételi és költségkimutatás struktúrája az alábbi táblázatban látható. A táblázat a decentralizált modell évenkénti Ügynökségi bevételi és költségkimutatását tartalmazza 1.000 1.000 FtFt-os szolgáltatási árat és a beruberuházások felső értékhatár értékhatár szerinti megvalósítását feltételezve. feltételezve merüllA közvetített szolgáltatások a decentralizált modellnél nem az ügynökségnél, hanem az ügyvédeknél merü nek fel, így a lenti táblázat ezeket 0 értékkel jelöli. Az elektronikus mellékletként csatolt Excel táblázat táblázatban valamennyi modell költségkimutatása paraméterezhető módon áttekinthető.


(Adatok Ft-ban)


135 / 167


Bevételek

1. év 3 559 360 000

2. év 3 559 360 000

3. év 3 559 360 000

4. év 3 559 360 000

5. év 3 559 360 000

Összesen 17 796 800 000

Értékesítés nettó árbevétele árbevétele

3 559 360 000

3 559 360 000

3 559 360 000

3 559 360 000

3 559 360 000

17 796 800 000

Komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás értékesítése Másodlati iratokkal kapcsolatos szolgáltatás értékesítése Költségek, ráfordítások

3 268 800 000

3 268 800 000

3 268 800 000

3 268 800 000

3 268 800 000

16 344 000 000

290 560 000

290 560 000

290 560 000

290 560 000

290 560 000

1 452 800 000

644 975 100

644 975 100

644 975 100

502 867 200

502 867 200

2 940 659 700

Anyagköltség

147 000 000

147 000 000

147 000 000

147 000 000

147 000 000

735 000 000

Biztonsági címke beszerzése

147 000 000

147 000 000

147 000 000

147 000 000

147 000 000

735 000 000

Közvetített szolgáltatások

0

0

0

0

0

0

Elektronikus aláírás beszerzése

0

0

0

0

0

0

Időbélyeg költsége beszerzése

0

0

0

0

0

0

Elektronikus archiválási szolgáltatás beszerzése

0

0

0

0

0

0

Komplex jogügylet-bizt. szolg. besz.

0

0

0

0

0

0

Komplex jogügylet-bizt. szolg. besz. (másodlati irat)

0

0

0

0

0

0

Igénybevett szolgáltatások

264 400 000

264 400 000

264 400 000

264 400 000

264 400 000

1 322 000 000

Biztonsági címke kiszállítása

210 600 000

210 600 000

210 600 000

210 600 000

210 600 000

1 053 000 000

Irodabérlet

12 000 000

12 000 000

12 000 000

12 000 000

12 000 000

60 000 000

Könyvelési és bérszámfejtési díj

15 000 000

15 000 000

15 000 000

15 000 000

15 000 000

75 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

30 000 000

Informatikai infrastruktúra fenntartási költsége

20 800 000

20 800 000

20 800 000

20 800 000

20 800 000

104 000 000

Bérköltség

23 220 000

23 220 000

23 220 000

23 220 000

23 220 000

116 100 000

Ügynökség munkatársaival kapcsolatos bérköltség

23 220 000

23 220 000

23 220 000

23 220 000

23 220 000

116 100 000

142 107 900

142 107 900

142 107 900

0

0

426 323 700

Könyvvizsgálati díj

Értékcsökkenés


(Adatok Ft-ban) Beruházás értékcsökkenése


1. év

2. év

136 / 167


3. év

4. év

5. év

Összesen

142 107 900

142 107 900

142 107 900

0

0

426 323 700

Egyéb ráfordítások

68 247 200

68 247 200

68 247 200

68 247 200

68 247 200

341 236 000


68 247 200

68 247 200

68 247 200

68 247 200

68 247 200

341 236 000

2 914 384 900

2 914 384 900

2 914 384 900

3 056 492 800

3 056 492 800

14 856 140 300

Adózás előtti eredmény Társasági adó (2011)

508 733 131

508 733 131

508 733 131

535 733 632

535 733 632

2 597 666 657

500 millió forint alatti adóalapra

50 000 000

50 000 000

50 000 000

50 000 000

50 000 000

250 000 000

500 millió forint feletti adóalapra

458 733 131

458 733 131

458 733 131

485 733 632

485 733 632

2 347 666 657

Osztalék

2 405 651 769

2 405 651 769

2 405 651 769

2 520 759 168

2 520 759 168

12 258 473 643

Területi kamaráknak jóváírható osztalék

2 405 651 769

2 405 651 769

2 405 651 769

2 520 759 168

2 520 759 168

12 258 473 643

ÁFA fizetési kötelezettség

849 949 200

849 949 200

849 949 200

849 949 200

849 949 200

4 249 746 000

Fizetendő ÁFA

961 027 200

961 027 200

961 027 200

961 027 200

961 027 200

4 805 136 000

Előzetesen felszámított, levonható ÁFA

111 078 000

111 078 000

111 078 000

111 078 000

111 078 000

555 390 000

17. táblázat – A bevételi és költségelemzés (1000 Ft-os matrica díjat és beruházási igény felső értékének teljesülését feltételezve)



137 / 167


A következő táblázat a bevételek és költségek alakulását foglalja össze a fenti 3 szolgáltatási ár esetén 5 éves időtávon (a bevételek és költségek részletesen az MS Excel bevételi és költségelemzésben tekinthetők meg). (adatok millió Ft-ban!) Szolgáltatás ára (ügyfél által fizefizetendő, nettó)

Decentralizált Felső

Alsó

Felső

Alsó

Felső

11 672

11 672

17 828

17 828

17 828

17 828

Költségek, ráfordítások

2 254

2 818

8 410

8 974

5 555

6 293

Adózás előtti eredmény

9 418

8 854

9 418

8 854

12 272

11 535

17 797

17 797

23 953

23 953

23 953

23 953


2 376

2 941

8 532

9 097

5 678

6 415


15 421

14 856

15 421

14 856

18 275

17 538

Bevételek

30 047

30 047

36 203

36 203

36 203

36 203


2 621

3 186

8 777

9 342

5 923

6 660


27 426

26 861

27 426

26 861

30 280

29 543

Bevételek 1 000 Ft

1 500 Ft

Vegyes

Alsó Bevételek

750 Ft

Központi külső

Költség / bevétel

18. táblázat – Bevételek és költségek alakulása különböző szolgáltatási árak esetén 5 éves időtávon

5.4 MEGTÉRÜLÉSSZÁMÍTÁS Egy fejlesztés elindításáról szóló döntés alapvető szempontja, hogy a beruházás megtérül-e, és ha igen, milyen időtávon. A kérdést fordítva feltéve, vizsgálható az is, hogy adott beruházás egy elvárt megtérülési idő alatt milyen értékesítési ár mellett térül meg. Az Arhitel fejlesztés esetében sem az ár, sem az elvárt megtérülési idő nem meghatározott, így az elemzést többféleképpen is elvégeztük: •

egyrészt megvizsgáltuk, hogy melyek azok a legalacsonyabb a szolgáltatási árak, amelyek esetében a beruházás 1, illetve 5 éven belül megtérül;

•

másrészt megvizsgáltuk, hogy az ajánlatkéréshez kapcsolódó dokumentációban a BÜK által már vizsgált szolgáltatási árak esetén hány év alatt térül meg a beruházás.

Az Arhitel fejlesztések esetében a beruházási igény modelltől függően az alábbi intervallumokba esik (informatikai beruházás költsége, irodai infrastruktúra megteremtésének költsége, egyéb beruházási jellegű költségek): •

Decentralizált és központi külső megvalósítási alternatíva esetén: 176 millió és 431 millió Ft közé;

•

Vegyes megvalósítási alternatíva esetén: 179 millió és 608 millió Ft közé.

A kezdeti beruházás megtérülése az évente jelentkező jövedelemből, nyereségből lehetséges. Tekintettel arra, hogy az évi várható jövedelmek nem azonosak, a megtérülési számítás során meg kell keresni azt az



138 / 167


időpontot, amikor a halmozott jövedelmek éppen megegyeznek a kezdő befektetés összegével. Ezt a számítást az MS Excel bevételi és költségelemzésben külön táblázat tartalmazza. Az alábbi táblázat mintaként tartalmazza a központi külső megvalósítási alternatíva megtérülési elemzését arra az esetre, ha a jogügylet-biztonsági szolgáltatás ára 1.000 Ft, a másodlati irathoz kapcsolódó szolgáltatás ára pedig 726 Ft, a beruházások felső értékhatárához tartozó beruházási összeget feltételezve. (Terjedelmi korlátokra tekintettel az egyes árakhoz kapcsolódó konkrét megtérülési számításokat nem illesztettük be a dokumentumba, ezek a hivatkozott MS Excel bevételi és költségelemzésben megtalálhatók). A megtérülési számításból látható, hogy a fenti feltételek figyelembe vétele esetén a beruházás már a működés első évében megtérül (a beruházási költség és az eredményhatás összege (Kumulált pénzáramlás) már ebben az évben pozitív), sőt az 5 éves működési időtávon többször is megtérül.

(Adatok millió Ft-ban)

0. év

1. év

3. év

4. év

5. év

0

0

0

0

0

6 084

6 084

6 084

6 084

6 084

-2 086

-2 086

-2 086

-2 086

-2 086

-23

-23

-23

-23

-23

-142

-142

-142

0

0

-68

-68

-68

-68

-68

Áfa-fizetési kötelezettség (-)

-850

-850

-850

-850

-850

Társaságiadó-fizetési kötelezettség (-)

-509

-509

-509

-536

-536

0

2 406

2 406

2 406

2 521

2 521

-431

1 975

4 381

6 786

9 307

11 828

Beruházási költség (-)

-431

2. év

Árbevétel-növekmény (+) Működési költségek (beruházás miatt) (ÁFA-s) (-) Működési költségek (beruházás miatt) (bérktg) (-) Beruházási eszközök amortizációja (-) Helyiadó-fizetési kötelezettség (-)

Eredményhatás Kumulált pénzáramlás

19. táblázat – Központi külső megvalósítási alternatíva megtérülésének elemzése (figyelembe vett alapadatokat lásd a táblázat felett)



139 / 167


5.4.1 MEGHATÁROZOTT MEGTÉRÜLÉSI IDŐHÖZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSI ÁRAK Az alábbi fejezetekben azt vizsgáltuk, hogy a beruházás adott megtérülési időn belüli megtérülése a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás milyen minimális ára mellett teljesíthető. Az elemzést modellenként két beruházási érték – adott megvalósítási alternatívára vonatkozó beruházási érték alsó és felső határa – figyelembe vételével végeztük el. A lenti táblázatok a megvalósíthatósági elemzés részeként átadott MS Excel bevételi és költségelemzés kivonatai. Terjedelmi korlátokra tekintettel a megvalósíthatósági tanulmányban csak az egy, illetve öt éven belüli megtérülést vizsgáltuk azzal, hogy az MS Excel bevételi és költségelemzésben az elemzés bármilyen 5 éven belüli megtérülési időre elvégezhető.

5.4.1.1 EGY ÉVEN BELÜL A LEGKISEBB SZOLGÁLTATÁSI DÍJ MELLETTI MEGTÉRÜLÉS Az alábbi táblázat félkövérrel kiemelt sorában látható, hogy minimum milyen áron kell a komplex jogügyletbiztonsági szolgáltatást az ügyfélnek értékesíteni annak érdekében, hogy a beruházás már az első évben megtérüljön. (A táblázat forintra kerekített nettó árakat tartalmaz). Decentralizált (Adatok Ft-ban)

Alsó

Felső

Központi külső Alsó

Felső

Vegyes Alsó

Felső

Komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás ára (Ügynökség-ügyvéd)

130

219

403

493

285

431

Komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás ára másodlati irat esetén (Ügynökség-ügyvéd)

130

219

130

219

1235

158

Komplex jogügyletjogügylet-biztonsági szolszolgáltatás ára (ügyvéd(ügyvéd-ügyfél)

403

493

403

493

285

431

Komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás ára másodlati irat esetén (ügyvéd-ügyfél)

130

219

130

219

12

158

20. táblázat – Komplex jogügylet biztonsági szolgáltatás minimum árai a beruházás első éves megtérülésének igénye esetére

5.4.1.2 ÖT ÉVEN BELÜL A LEGKISEBB SZOLGÁLTATÁSI DÍJ MELLETTI MEGTÉRÜLÉS Az alábbi táblázat félkövérrel kiemelt sorában látható, hogy minimum milyen áron kell a komplex jogügyletbiztonsági szolgáltatást az ügyfélnek értékesíteni annak érdekében, hogy a beruházás 5 éven belül megtérüljön.

35 A 12 Ft-os szolgáltatási díj a másodlati iratok esetén természetesen csak egy „elméleti ár”, amely még a matrica beszerzési árát sem fedezi (63 Ft).


140 / 167



(A táblázat forintra kerekített nettó árakat tartalmaz). Decentralizált (Adatok Ft-ban)

Alsó

Felső

Központi külső Alsó

Felső

Vegyes Alsó

Felső

Komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás ára (Ügynökség-ügyvéd)

92

128

366

401

247

298

Komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás ára másodlati irat esetén (Ügynökség-ügyvéd)

92

128

92

128

036

24

Komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás ára (ügyvéd-ügyfél)

366

401

366

401

247

298

Komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás ára másodlati irat esetén (ügyvéd-ügyfél)

92

128

92

128

0

24

21. táblázat – Komplex jogügylet biztonsági szolgáltatás minimum árai a beruházás öt éven belüli megtérülésének igénye esetére

5.4.2 MEGHATÁROZOTT SZOLGÁLTATÁSI ÁRAKHOZ KAPCSOLÓDÓ MEGTÉRÜLÉSI IDŐ A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás meghatározott árakon történő nyújtása esetén számolható a beruházás adott árhoz tartozó megtérülési ideje. Az ajánlati kiíráshoz tartozó dokumentáció 750, 1.000 és 1.500 Ft-os „matricadíjakkal” kalkulált, ennek megfelelően a megtérülési elemzésben ezekhez a szolgáltatási árakhoz tartozó megtérülési időket vizsgáltuk. A fenti árakhoz tartozó megtérülési elemzés eredménye alapján a beruházások mindhárom árkategóriánál már az első évben megtérülnek (a beruházások alsó és felső becslésével számolva is).

36 A 0 Ft-os, illetve 24 Ft-os szolgáltatási díj a másodlati iratok esetén természetesen csak egy „elméleti ár”, amely még a matrica beszerzési árát sem fedezi (63 Ft).



141 / 167


6. A MEGVALÓSÍTÁSI ALTERNATÍVÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 6.1 A MEGVALÓSÍTÁSI ALTERNATÍVÁK ÁTTEKINTÉSE 1. Decentralizált archiválási modell: modell: minősített archiválás az ügyvéd által szabadon választott külső archiválási szolgáltatónál. Ebben az esetben az elektronikus archiválás teljes egészében elkülönül az Arhitel központi nyilvántartástól. Az ügyvédi titok őrzése így egészében az ügyvéden és az általa választott szolgáltatón múlik. 2. Központi Központi külső archiválási archiválási modell: minősített archiválás egy központilag (Ügynökség / kamarák) kiválasztott külső minősített archiválási szolgáltatónál. 3. Vegyes archiválási modell: tárolási / archiválási szolgáltatás igénybevétele az Ügynökség által működtetett archiválási szolgáltatónál vagy minősített archiválás az ügyvéd által választott külső minősített archiválási szolgáltatónál. Jellemzők / Modell



Vegyes modell


Külső

Külső

Kamarai saját és külső


Minősített

Minősített

Kamarai: tárolási / archiválási szolgáltatás Külső: minősített


Ügyvéd választ



Elektronikuslektronikus-aláírás és időbélyeg szolgáltató választása

Ügyvéd választ


Ügyvéd választ


Ügyvéd – Szolgáltató


Nincs

Archiválás központosíközpontosítottsága

Közvetlenül az archiválási szolgáltatóhoz (az Ügynökségi informatikai rendszertől függetlenül)


Ügynökség – Szolgáltató (Ügynökség - Ügyvéd)




Központi csatornán, az Ügynökségi rendszeren keresztül az archiválási szolgáltatóhoz vagy az Ügynökség által működtetett archiválási szolgáltatóhoz




142 / 167


6.2 ELŐNYÖK, HÁTRÁNYOK A modellek előnyeinek és hátrányainak összefoglalását a következő táblázat tartalmazza: Előnyök Decentralizált

Minősített archiválás a tárolási / archiválási szolgáltatásnál magasabb iratbiztonságot jelent, annak minden pozitív joghatásával. Az Arhitel rendszertől függetlenül tárolt archív anyagok csökkentik az információbiztonságot érintő fenyegetettséget. Kisebb Ügynökségi beruházási és emberi erőforrásigény, mint a többi modellnél (nincs kapcsolattartási feladat a külső szolgáltatókkal, nincs archívumműködtetési feladat).

Hátrányok A minősített archiválás nagyobb fajlagos költséget jelent, ami magasabb szolgáltatási árral vagy kisebb megtérüléssel jár. Az archiválás díjaiban mennyiségi kedvezmény nehezebben érvényesíthető, az elektronikus archiváláshoz kapcsolódó szerződéseket az ügyvédeknek kell intéznie, az adminisztrációs teher az ügyvédségen összességében magasabb, mint központi megoldás esetén, ugyanakkor az Ügynökség adminisztrációs feladatai kisebb mértékűek. Az Arhiteltől külön végzett archiválás növeli a szolgáltatások decentralizáltságát, és nehezítik az Arhitel szolgáltatásainak esetleges későbbi fejlesztését (pl. kézbesítési szolgáltatás kialakítása). Az iratképeket tartalmazó elektronikus archívum teljességét egészében az ügyvédi felelősség biztosítja, kontrollokat a rendszer nem tud biztosítani hozzá.

Központi külső

Minősített archiválás a tárolási / archiválási szolgáltatásnál magasabb iratbiztonságot jelent, annak minden pozitív joghatásával. Az archiválás fajlagos költsége a szolgáltatás központi beszerzése esetén csökkenthető.

A minősített archiválás nagyobb fajlagos költséget jelent, ami magasabb szolgáltatási árral vagy kisebb megtérüléssel jár. Magasabb Ügynökségi emberi erőforrásigény, mint a decentralizált modellnél (külső szolgáltatókkal való kapcsolattartás).

Az Arhitel rendszertől függetlenül tárolt archív anyagok csökkentik az információbiztonságot érintő fenyegetettséget. Kisebb Ügynökségi beruházási és emberi erőforrásigény, mint a vegyes modellnél (nincs archívumműködtetési feladat). Kisebb ügyvédi adminisztráció tekintettel arra, hogy a külső szolgáltatókkal való kapcsolattartás és elszámolás feladatát az Ügynökség a biztonsági címkével ellátandó



Előnyök

143 / 167


Hátrányok

iratok tekintetében átvállalja. A centralizált modell megkönnyíti az Arhitel szolgáltatásainak esetleges későbbi fejlesztését (pl. kézbesítési szolgáltatás kialakítása). Az iratképeket tartalmazó elektronikus archívum teljességét az ügyvédi felelősség mellett az Arhitel rendszer által biztosított kontrollok is segítik. Vegyes

A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás előállításának költsége alacsonyabb, mint a többi modell esetében (Ügynökségi tárolási / archiválási szolgáltatás esetén esetén). Az archiválás díjaiban mennyiségi kedvezmény könnyebben érvényesíthető, az elektronikus archiváláshoz kapcsolódó szerződéseket az Ügynökség intézni tudja, az adminisztrációs teher az ügyvédségen összességében alacsonyabb, mint a decentralizált modellnél.

Ügynökségi tárolási / archiválási szolgáltatás esetén nem kapcsolódik az archivált irathoz a minősített archiválásra vonatkozó pozitív vélelem, mint kedvező jogkövetkezmény. Az Ügynökségi archívum fenntartása, üzemeltetése magasabb költséggel jár. Jelentősen nagyobb beruházási igény. Nagyobb emberi erőforrásigény az Ügynökség részéről.

Az iratképeket tartalmazó elektronikus archívum teljességét az ügyvédi felelősség mellett az Arhitel rendszer által biztosított kontrollok is segítik. A vegyes modell megkönnyíti az Arhitel szolgáltatásainak esetleges későbbi fejlesztését (pl. kézbesítési szolgáltatás kialakítása). Saját archívum létrehozása csökkenti az ügyvédi titkot tartalmazó iratképek külső archiválási szolgáltatónál történő elhelyezéséből adódó kockázatokat. 24. táblázat – Vizsgált modellek előnyeinek és hátrányainak összefoglalása

6.3 KÖLTSÉGEK ÉS BEVÉTELEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az alábbi táblázat a költségek és bevételek 5 éves időtávra vetített kimutatását tartalmazza az egyes megvalósítási alternatívák esetében (különböző szolgáltatási árakat feltételezve). A táblázat alapján egyértelmű, hogy a legnagyobb adózás előtti eredmény a vegyes modellel érhető el. Ezzel összefüggésben, az adott megtérülési időhöz tartozó minimális szolgáltatási ár is a vegyes modellnél a legalacsonyabb. Arhitel_megvaltan_v1 3_KP_eszrevetelekkel


144 / 167


A különbség abból adódik, hogy a vegyes modell Ügynökségi ágánál nem merül fel az egyébként jelentős fajlagos költséggel járó külső elektronikus archiválási szolgáltatás igénybevételének költsége, és bár az archívum kialakításának többletterhei miatt az informatikai beruházási igénye ennek a modellnek a legmagasabb, a beruházási költségekben jelentkező különbséget az elektronikus archiválási szolgáltatás igénybevételénél jelentkező költségcsökkenés túlkompenzálja. Természetesen a költségelőny csak abban az esetben jelentkezik, ha a kedvezőbb archiválási lehetőség miatt az ügyvédek nagy arányban az Ügynökségi archiválást választják (a kalkulációban 90%-os aránnyal számoltunk)37.

Szolgáltatás ára (ügyfél által fizefizetendő, nettó)

Decentralizált Felső

Alsó

Felső

Alsó

Felső

11 672

11 672

17 828

17 828

17 828

17 828


2 254

2 818

8 410

8 974

5 555

6 293


9 418

8 854

9 418

8 854

12 272

11 535

17 797

17 797

23 953

23 953

23 953

23 953


2 376

2 941

8 532

9 097

5 678

6 415


15 421

14 856

15 421

14 856

18 275

17 538

Bevételek

30 047

30 047

36 203

36 203

36 203

36 203


2 621

3 186

8 777

9 342

5 923

6 660


27 426

26 861

27 426

26 861

30 280

29 543

Bevételek 1 000 Ft

1 500 Ft

Vegyes

Alsó Bevételek

750 Ft

Központi külső

Költség / bevétel

25. táblázat – Költségek és bevételek összehasonlítása az egyes modellek esetében

37 Annak a törekvésnek, hogy az ügyvédek minél nagyobb arányban válasszák az ügynökségi archiválást ellene hat az, hogy a jelenlegi elképzelések szerint az ügyvédnek a vegyes modell külső archiválási ágán is megtéríti az ügynökség az elektronikus archiválás költségét (akár a teljes archiválási, akár a ügynökségi archiválási költséggel megegyező mértékű költségrészt térít az ügynökség az ügyvédnek).



145 / 167


7. AZ ELFOGADOTT MEGOLDÁS ÖSSZEFOGLALÁSA # A tanulmány véglegesítésekor az elfogadott megvalósítási alternatíva alapján kerül feltöltésre. # A Kamara által meghozott korábbi döntésekkel összhangban az elfogadott iratbiztonsági megoldás, informatikai fejlesztési megoldás összefoglalása.

7.1 A MEGVALÓSÍTÁS ELŐFELTÉTELEI # A tanulmány véglegesítésekor az elfogadott megvalósítási alternatíva alapján kerül feltöltésre. #

7.2 A MEGVALÓSÍTÁS JAVASOLT FOLYAMATA # A tanulmány véglegesítésekor az elfogadott megvalósítási alternatíva alapján kerül feltöltésre. #

7.3 A MEGVALÓSÍTÁS JAVASOLT ÜTEMEZÉSE # A tanulmány véglegesítésekor az elfogadott megvalósítási alternatíva alapján kerül feltöltésre. #

7.4 A MEGVALÓSÍTÁS BECSÜLT ERŐFORRÁSIGÉNYE # A tanulmány véglegesítésekor az elfogadott megvalósítási alternatíva alapján kerül feltöltésre. #


8.


146 / 167


TOVÁBBLÉPÉSI LEHETŐSÉGEK

# A tanulmány véglegesítésekor az elfogadott megvalósítási alternatíva alapján kerül feltöltésre. #



147 / 167


MELLÉKLETEK 1.

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A jogszabály száma.

A jogszabály címe

EU joganyagok EGK Tanácsának 91/308/EGK sz. irányelve

a Pénzügyi rendszer pénzmosás céljára történő felhasználásának megakadályozásáról

EK Tanácsának 2001/97/EK sz. a személyi hatály kiterjesztése többek között az ügyvédekre irányelve a 91/308/EGK sz. irányelv módosításáról Európa Parlament és Tanács 2005/60/EK sz. irányelve

a Pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről – a 91/308/EGK sz. irányelv hatályon kívül helyezése

Magyar jogszabályok 2008. évi XLV. törvény

az egyes közjegyzői nem peres eljárásokról

2007. évi CXXXVI. törvény

a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

2007. évi LXIV. törvény

a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról

2006. évi V. törvény

a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

2006. évi IV. törvény

a gazdasági társaságokról

2004. évi CXL. törvény

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2003. évi LXXX. törvény

a jogi segítségnyújtásról

2003. évi XV. törvény

a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról

2001. évi XXXV. törvény

az elektronikus aláírásról

2000. évi CI. törvény

Európa Tanácsi Egyezmény a pénzmosás megakadályozásáról és a bűncselekményekből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról

1998. évi LXVI. törvény

az egészségügyi hozzájárulásról

1998. évi XIX. törvény

a büntetőeljárásról

1998. évi XI. törvény

az ügyvédekről

1997. évi CXLI. törvény

az ingatlan-nyilvántartásról

1995. évi LXVI. törvény

a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről

1992. évi LXIII. törvény

a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

1991. évi XLI. törvény

a közjegyzőkről

1978. évi IV. törvény

a Büntető Törvénykönyvről

1952. évi III. törvény

a polgári perrendtartásról

13/2008. (VI. 24.) IRM rendelet

az ügyvédek, az alkalmazott ügyvédek, az ügyvédjelöltek, a külföldi jogi tanácsadók és az európai közösségi jogászok igazolványáról



A jogszabály száma. 35/2007. (XII. 29.) PM rendelet

148 / 167


A jogszabály címe a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítéséről

114/2007. (XII. 29.) GKM rende- a digitális archiválás szabályairól let 54/2007.(XII.21.) IRM rendelet

a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében az ügyvéd által végzett személyazonosság- és igazolvány-ellenőrzés részletes szabályairól

Belső szabályzatok 1/2009. (IV. 27.) MÜK szabályzat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzését és megakadályozását szolgáló ügyvédi tevékenység kamarai ellenőrzésének részletes szabályairól 3/2008. (X. 27.) MÜK szabályzat a jogügyletek biztonságának elősegítésével, valamint az elektronikus aláírás használatával kapcsolatos feladatokról szóló 2/2007. (XI. 19.) MÜK szabályzatának módosításáról 2/2007. (XI. 19.) MÜK szabályzat a jogügyletek biztonságának elősegítésével, valamint az elektronikus aláírás használatával kapcsolatos feladatokról 5/1999. (III. 1.) MÜK Szabályzat

az ügyvéd és az ügyvédi iroda névhasználatáról

4/1999 (III.1.) MÜK szabályzat

az ügyvédek letét- és pénzkezeléséről

sorszám nélküli/1994. (VI. 1.) MÜK szabályzat

az ügyvédi szervek iratai és az ügyvédi iratok irattári kezeléséről és selejtezéséről

V. 2/2008. MÜK Elnöki határozat az elektronikus archiválásról 26. táblázat – Jogszabályi háttér


2.

149 / 167



ÜGY- ÉS IRATSZÁMBECSLÉS EREDMÉNYE

Az ügy- és iratszámbecslés részletes eredménye az Összefoglaló dokumentum a biztonsági címkével ellátni tervezett iratok számával és az érintett ügyszámmal kapcsolatos becslések pontosításáról című dokumentumban található.

Ügytípus

Helyi bíróságok peres Helyi bíróságok nem peres Megyei bíróság első fok peres Megyei bíróság első fok nem peres

Ügyszám 2008 (db)

Ügyszám 2009 (db)

Ügyszám 2010 (db)

Várható ügyszám 2011 (db)

Várható ügyszám 2012 2012 (db)


Iratszám 2008 (db)

Iratszám 2009 (db)

Iratszám 2010 (db)

Várható iratszám 2011 (db)



342 324 658 993

364 611 718 441

381 716 473 507

397 325 155 468

402 094 155 050

405 713 155 645

275 649 173 572

305 294 195 964

572 574 122 547

667 980 28 154

603 141 28 263

608 570 28 438

32 329

34 722

37 521

34 019

35 149

34 852

29 905

31 959

34 850

32 430

33 187

33 454

32 306

37 336

27 231

12 540

11 913

12 509

8 406

9 760

6 979

2 835

2 693

2 828

40 080

35 800

36 951

39 659

40 473

39 596

57 129

49 330

50 256

53 212

55 054

53 494

29 738

34 111

35 949

39 449

39 219

41 304

0

0

0

0

0

0

6 102 9 424 6 830 291

6 305 10 153 7 149 288

6 768 11 251 7 740 269

7 325 14 934 8 270 269

7 867 14 224 8 600 269

8 007 13 488 8 690 269

9 924 0 13 660 582

10 398 0 14 298 576

10 952 0 15 480 538

12 040 0 16 540 538

12 960 0 17 200 538

13 201 0 17 380 538

410 347

317 382

333 205

365 363

380 082

395 285

779 659

603 026

633 090

694 190

722 156

751 042

Csődeljárások Végelszámolási és felszámolási eljárások Elektronikus fizetési meghagyások

34 26 015

106 30 904

192 32 251

113 32 534

117 33 835

88 32 143

51 41 624

159 49 446

288 51 602

170 52 054

176 54 136

132 51 429

0

0

281 704

550 000

550 000

550 000

0

0

140 852

275 000

275 000

275 000

Közjegyzői hagyatéki eljárások

115 164

121 913

118 000

120 000

120 000

120 000

23 033

24 383

23 600

24 000

24 000

24 000

Megyei bíróság másodfok peres Megyei bíróság másodfok nem peres Ítélőtáblák peres Ítélőtáblák nem peres Legfelsőbb Bíróság Választott bíróság előtti eljárások Cégügyek



150 / 167


Ügyszám 2008 (db)

Ügyszám 2009 (db)

Ügyszám 2010 (db)


Várható ügyszám 2012 2012 (db)


Iratszám 2008 (db)

2 591 405 4 547

2 038 934 7 472

1 856 293 11 696

1 881 334 9 357

1 881 334 9 357

1 881 334 9 357

2 468 254 1 840 915 1 618 538 1 599 731 4 547 7 472 11 696 9 357

288 000

288 000

288 000

288 000

288 000

288 000

432 000

432 000

432 000

432 000

432 000

432 000

72

60

53

53

53

53

144

120

106

106

106

106

1 486

679

629

629

629

629

1 783

815

755

755

755

755

2 304

1 851

1 829

1 829

1 829

1 829

2 765

2 221

2 195

2 195

2 195

2 195

Nemzeti Adó- és Vámhivatallal kapcs. eljárások

2 274 032

2 797 575

2 623 776

2 574 870

2 274 002

2 274 002

20 912

24 614

23 099

21 257

19 197

19 197

Önkormányzati államigazgatási önálló határozatok

9 823 655

9 776 797

9 776 797

9 776 797

9 776 797

9 776 797

414 501

412 523

412 523

412 523

412 523

412 523

19 343 335

19 354 194

17 476 920

Ügytípus

Ingatlanügyek Közbeszerzési ügyek Kötelmi megállapodások (Kötelmi jogi szerződések) Gazdasági Versenyhivatallal kapcs. eljárások Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez kapcs. eljárások Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz kapcs. eljárások

Összesen

16 310 137 16 030 893 16 049 590

Iratszám 2009 (db)

Iratszám 2010 (db)




1 599 731 1 599 731 9 357 9 357

4 758 100 4 015 272 4 164 519 4 337 066 4 304 367 4 335 368

27. táblázat – Ügy- és iratszám becslés eredménye


151 / 167

3.


151 / 167


NEMZETKÖZI FELMÉRÉS RÉSZLETES EREDMÉNYEI Ügyvédek jogosultságának ellenőrzésével kapcsolatos kérdések

Ország

Ügyvéd mivel igazolja a jogi szolgáltatás elvégzéelvégzésére való jogosultságát?

A jogosultság igazolására A jogosultság lekérdezésére szolgáló irat/okmány használt rendszer (ha van) van) milyen hamisítás elleni milyen információkat, szolgáltaszolgáltavédelmi elemekkel van tásokat nyújt, és milyen hozzáhozzáfelszerelve? férést biztosít?

Milyen központi szolgáltatás van, amelyen keresztül titkosított csacsatornán keresztül elektronikusan küldhet okiratot (hatóságnak)?

Ügyvédek által előállított iratok biztonságára vonatkozó vonatkozó kérdések Mivel azonosítja, authentikálja Az ügyvédek által előállított VannakVannak-e olyan típusú ügyvédi iratok, magát az ügyvéd ügyvéd iratok milyen bizonyító erővel amelyekre jogszabály szigorúbb alaki ennek a szolgáltabírnak az egyes hatóságok követelményeket ír elő az egyszerű szolgáltaegyszerű tásnak a hasznáelőtti eljárásokban? aláírásnál (ha igen, melyek ezek)? használatakor? Elektronikus aláNincs rá érdemi válasz Igen, nincs érdemi infó arról, melyek írás ezek a szigorúbb alaki követelmények Chipkártya Pinkód

Spanyolország

Chipkártyás igazolvány

Chip Fénykép

Van ilyen rendszer, de nincs Szakmai szolgáltatásokat nyújtó információ a releváns szolgálta- központosított rendszer tásokról (RedAbogacía)

Románia

Egyéb személyazonosságot és ügyvédi jogosultságot igazoló irattal vagy okmánnyal

Fénykép Vonalkód Biztonsági címke Hologram

Az aktív ügyvédek nyilvántartása az ügyvédi kamara honlapján keresztül elérhető

Nincs

---

Dánia

Igazolvánnyal

Speciális papír Az igazságügyi miniszter pecsétje és aláírása


Nincs, külön ügyvédeknek készült rendszer nincs, de van olyan központi rendszer, amelyen keresztül az ügyfelek és hatóságok közötti elektronikus dokumentküldés megtörténhet

---

Németország

Nincs ilyen

Az aktív ügyvédek nyilvántartása az ügyvédi kamara honlapján keresztül elérhető. Ezen keresztül lekérdezhetők az ügyvéd személyes adatai (tagság adatai, elérhetőségi adatok).

Most vezettek be egy jogi ügyekben Elektronikus alátörténő elektronikus kommunikáci- írás ót támogató rendszert.

---

Az ügyvédek által aláírt Van--e informatikai rend Van rendszer az iratok ellenőrzésé vagy ellenjegyzett papír ellenőrzéséhez, alapú iratokat milyen (ha igen) milyen szolgáltaszolgáltabiztonsági elemek védik a tásokat nyújt, és mi milyen hamisítással szemben? hozzáférést biztosít? Elektronikus aláírás

Igen, de nincsenek meghatározva a releváns szolgáltatások, és a hozzáférés módja

Közokirattal megegyező bizo- Igen, az ún. authentic form documents nyító erővel (kb.: közokiratok) Teljes bizonyító erejű magánokirattal megegyező bizonyító erővel

Aláírás Pecsét

Nincs

Teljes bizonyító erejű magánokirat

Igen, nincs érdemi infó arról, melyek ezek a szigorúbb alaki követelmények

Aláírás Speciális ügyvédi papír

Nincs

Kizárólag valamilyen szervezet/személy felülhitelesítésével bírnak teljes bizonyító erővel (ez jellemzően közjegyző felülhitelesítését jelenti)

Igen, adásvételi szerződések, vagy Aláírás házassági szerződések csak közjegyzői Pecsét ellenjegyzéssel hitelesek.

Nincs

Igen, pl. tulajdonjog átruházása, ingatlan tulajdonjogának átruházása csak ügyvédi ellenjegyzéssel érvényesek.

Aláírás Pecsét

Nincs

Igen, meghatározott jogi iratok csak ügyvéd által készített / ellenjegyzett formában érvényesek.

Aláírás Az irat elektronikus archiválása

Igen, az ARCHIVIUM elektronikus archiválási szolgáltatás. (A külső ellenőrzési célú hozzáférésről nincs információ.)

Ezzel együtt a hatóságok elfogadják az ügyvédi dokumentumokat is. Szlovákia

Egyéb személyazonosságot és ügyvédi jogosultságot igazoló irattal vagy okmánnyal

Tulajdonos fényképe Tulajdonos aláírása Szlovák Ügyvédi Kamara elnökének aláírása és hivatalos pecsétje


Ausztria

Nincs kötelező igazolvány

Fénykép Elektronikus aláírás

Az országos kamarai ügyvédnyilvántartás többek között az ügyvéd nevét, címét és elérhetőségét tartalmazza. Ha az ügyvéd nem szerepel ebben a naprakész nyilvántartásban, akkor nincs jogosultsága ügyvédi tevékenységet folytatni.

Ezzel együtt az ügyvéd kérelmére a Kamara igazolványt bocsát ki.

A Szlovák Köztársaságban üzemel egy olyan rendszer, amelyen keresztül az ügyvédek ügyet intézhetnek (pl. ingatlanügyek, cégügyek, polgári peres ügyek, büntetőügyek, stb.). Az ERV rendszer az ügyvédek és bíróságok közötti elektronikus úton zajló jogi kommunikációt támogatja. A bíróságoknak címzett keresetek, fellebbezések, stb. ezen a csatornán keresztül adhatók be, és a bírósági határozatok, idézések, stb. is ezen a csatornán kerülnek a bíróságról kiküldésre.

Minősített elektronikus aláírás

Nincs rá érdemi válasz

Elektronikus aláTeljes bizonyító erejű magánírással (az ehhez okirat szükséges tanúsítványt az osztrák ügyvédi kamara adja ki).

28. táblázat – Nemzetközi kérdőíven adott válaszok összefoglalása


4.


152 / 167


LEKÉRDEZÉSEK AZ ARHITEL RENDSZERBŐL

Az alábbiakban csak a rendszer által biztosítandó legfontosabb ellenőrzési lehetőségeket ismertetjük. A felsorolás nem teljeskörű, célja kizárólag a működési szempontból kritikus lekérdezési célok meghatározása, így nem tartalmaz minden – az operatív működéshez / funkcióhoz szükséges – lekérdezési funkciót, amit az Arhitel rendszernek a működés során a felhasználók részére lehetővé kell tenni (pl. keresések, rendszeradminisztrátori lekérdezések, ügynökségi funkciókhoz kapcsolódó lekérdezések, pénzügyi elszámolásokhoz szükséges lekérdezések, stb.). Utóbbiak részletes megtervezése a részletes rendszerterv elkészítésének feladata. Lekérdezés célja

Lekérdezés tartalma (példaként)


Ügyfél, ügyvéd, bíróság, hatóság Biztonsági címke érvényességének lekérdezése

Lekérdezés arról, hogy megtörtént-e adott biztonsági címke aktiválása, azaz hogy adott biztonságicímke-azonosító szerepel-e az Arhitel nyilvántartásban

Az aktiválás tényének megerősítése az aktiválás időpontjának visszaküldésével vagy az aktiválás hiányának jelzése

Ügyvéd jogosultságának ellenőrzése

Lekérdezés az iraton lévő biztonsági címke azonosítója megadásával az ügyvéd jogosultságáról, azaz arról, hogy az irat készítésének (ellenjegyzésének) időpontjában az ügyvéd jogosult volt-e az irat tárgyának megfelelő szolgáltatás nyújtására

Adott biztonságicímkeazonosítóhoz tartozó ügyvéd neve, és annak ténye, hogy jogosult-volt-e az irat elkészítésének időpontjában adott jogi szolgáltatást nyújtani

Irat jellemző metaadatai valódiságának ellenőrzése

Lekérdezés az iraton lévő biztonságicímkeazonosító és adott ügyjellemző adat megadásával az iraton lévő és Arhitel iratnyilvántartásában lévő adatok egyezőségéről:

Az egyezőség tényének megerősítése vagy hiányának jelzése

Érvénytelen matricák sorszámai

•

irat készítésének dátuma;

•

irat tárgya;

•

irat típusa;

•

irat oldalainak száma;

•

ellenjegyző ügyvéd neve.

Lekérdezés a lopás, megsemmisülés és egyéb érvénytelenségi okok miatt érvénytelenített matrica sorszámokról és matrica sorszámtartományokról

publikus folyamatosan frissített lista az érvénytelen matrica sorszámok adataival

Ügynökség, Területi kamara Ellenőrzési célú lekérdezések

pl. •

Biztonsági címkehasználat ellenőrzése (extrém alacsony használat ellenőrzése);

•

Ügyvédeknél lévő fel nem használt biztonsá-

A lekérdezés konkrét tárgyának megfelelő eredmények



Lekérdezés célja

Lekérdezés tartalma (példaként)

153 / 167



gi címkék száma (minimális és maximális készlet ellenőrzése);

Statisztikai célú lekérdezések

•

Felhasznált biztonsági címkék száma (a kiszámlázott címkedíjjal összevetve);

•

Rontott biztonsági címkék visszaszolgáltatásának, selejtezésének ellenőrzése;

•

időszaki tranzakciók számának lekérdezése elszámolások elkészítéséhez;

•

stb.

pl. •

Felhasznált címkék száma (ügyvédenként, területi kamaránként, ügytípusonként);

•

Másodlati címkék száma (ügyvédenként, területi kamaránként, ügytípusonként);

•

Időszaki rendelésszám alakulása

A lekérdezés konkrét tárgyának megfelelő eredmények

29. táblázat – Arhitel rendszer legfontosabb lekérdezéseinek összefoglalása


Authentikáció és jogosultságkezelés Új felhasználó felvétele (felhasználói és ügyvédi irodai törzsek)

DP DP

Felhasználók Arhitel jogosultságainak beállítása Felhasználó adatainak módosítása Felhasználók Arhitel jogosultságainak módosítása Felhasználói hozzáférés ideiglenes tiltása Ideiglenesen tiltott felhasználói hozzáférés visszaállítása Ideiglenesen tiltott felhasználói hozzáférés végleges tiltása Felhasználói hozzáférés végleges tiltása Helyettesítések kezelése Meghatalmazások kezelése Bejelentkezés felhasználónév és jelszó ellenőrzésével Bejelentkezés authentikációs célú tanúsítvány használatával (ügyvédi kártya)

X

X DP X X X X X X DP DP DP DP DP DP X X X

Ügyfél

Arhitel rdsz

Üzemeltetők

Nyomda

Kamara

Funkciócsoport/Funkció

Ügynökség

Dön‐ tési pont

FUNKCIÓLISTA Ügyvéd

5.


154 / 167


Megjegyzés

Adatkör pontosítandó, esetleg iroda törzsadat nyilvántartással vagy ügyvédi igazolvány nyilvántar‐ tással integráció? Szerepkör kezelés + egyedi jogok

Általános / specifikus Általános / specifikus X

X

Bejelentkezés ügyfélkapu viszontazonosítással Kétlépcsős bejelentkezés egyszer használatos kódszó alkalmazásával

pl. SMS kódküldés (ld. Internetbanki felületek) Arhitel_megvaltan_v1 3_KP_eszrevetelekkel

Biztonsági címke logisztikai nyilvántartás funkciói Biztonsági címke igénylés Biztonsági címke kontingens megrendelés visszaigazolása Legyártott biztonsági címke sorszámtartomány nyílvántartásba vétele Szállításra átadott biztonsági címke sorszám és szállítási adatok nyilvántartása

Ügyfél

Arhitel rdsz

155 / 167

Megjegyzés

ügyvéd ‐ Ügynökség ‐ kamara szere‐ pek tisztázandók

X

X

DP

X X X

Címzett által átvett biztonsági címke sorszám és átvételi adatok rögzítése Szállításra átadott biztonsági címke sorszámtartomány és szállítási adatok nyilvántar‐ tása Címzett által átvett sorszámtartomány és átvételi adatok rögzítése Biztonsági címke felhasználás tényének nyilvántartása (Biztonsági címke aktiválás)

X X

X X

DP DP

X

X X

X

DP

Biztonsági címke ÉRVÉNYTELENÍTÉS tényének és adatainak nyilvántartása

X

X

DP

X

Biztonsági címke sorszámtartomány ÉRVÉNYTELENÍTÉS tényének és adatainak nyil‐ vántartása

X

X

DP

X

Biztonsági címke készletszint figyelés ‐ automatikus igénylés/rendelés előkészítés felhasználói jóváhagyással (opcionális)

Üzemeltetők

DP DP

Nyomda

X

Kamara


Ügynökség

Dön‐ tési pont


Ügyvéd


Nyitott kérdés: elosztási viszonylatok (nyomda/Ügynökségi raktározás).

Automatikus funkció, lásd iratnyilván‐ tartásnál!!! Rontás / selejtezés/ megsemmisü‐ lés/eltűnés kezelése. Részben auto‐ matikus funkció, lásd iratnyilvántar‐ tásnál!!!

Kényelmi funkció, workflow alapok esetén megvalósítható

Biztonsági címkével ellátott iratok nyilvántartása


Ügyfél

Arhitel rdsz

Üzemeltetők

156 / 167

Nyomda

Kamara


Ügynökség

Dön‐ tési pont


Ügyvéd


Megjegyzés

Biztonsági címkével ellátandó irat nyilvántartásba vétele ("Meta‐adatok" rögzítése) + Arhitel egyedi azonosító kiosztás

X

Matricázandó irat nyilvántartási adatok módosítása

X

Irat ‐ Biztonsági címke összerendelés nyilvántartásba vétele kontrollrögzítéssel (biztonsági címke aktiválás + irat nyilvántartási adatok véglegesítése)

X

Iratonként tetszőleges számban 1:1; 1:N DP: Biztonsági címkeazonosító cím‐ zetthez (kinél van a példány) kötése?

Új (további) Irat ‐ Biztonsági címke összerendelés rögzítése korábban nyilvántartásba vett irathoz

X

Másodlat kiadás matricázva archivá‐ lás nélkül

Irat ‐ Biztonsági címke összerendelés törlése (Automatikus biztonsági címke és irat azonosító érvénytelenítéssel és irat nyilvántartásból történő törléssel)

X

Rontás miatt

Nyilvántartásba vételi nyugta kezelése (Opcionális) Scannelt iratkép irathoz (Arhitel egyedi azonosítóhoz) rendelése Scannelt iratkép irathoz (Arhitel egyedi azonosítóhoz) rendelésének törlése Pénzügyi nyilvántartás Biztonsági címke felhasználás adminisztrációja és elszámolása Szerződések kezelése (Arhitel bevételi és kiadási jogcímekhez kapcsolódó) Számlázás (igénybevett szolgáltatások számlázása ügyvédek felé)

X X X X

Folyamatstátusz kezeléssel (munka‐ közi mentési opció is). Biztonsági címke és irat aktiválás kü‐ lön funkció!!! Csak biztonsági címke aktiválás előtti állapotban lehetséges.

X

X X X

X Elektronikus számla, havi rendszeres‐ séggel, automatikus számla előkészí‐ tés Arhitel tranzakciós napló adatok Arhitel_megvaltan_v1 3_KP_eszrevetelekkel

Ügyfél

Arhitel rdsz

Üzemeltetők

157 / 167

Nyomda

Kamara


Ügynökség

Dön‐ tési pont


Ügyvéd


Megjegyzés

alapján

DP DP DP DP

Elektronikus számlák biztonságos tárolása Komplex jogügyletbiztonsági szolgáltatás díjainak beszedése inkasszóval (Ügynökség‐ ügyvéd között) Bevételek kezelése Kiadások kezelése Főkönyv és analitika kezelés Beszámolókészítés Lekérdezések, Listaszűkítések, keresések, statisztikák, monitoring Felhasználók lekérdezése különböző rögzített felhasználói adatok alapján

X

X

X

X

X

Ügyvédi irodához regisztrált felhasználók lekérdezése

X

X

X

X

X

X X X X X

X X X X

X

X X X X X

Aktív felhasználók lekérdezése Ideiglenesen letiltott felhasználók lekérdezése Véglegesen letiltott felhasználók keresése / listázása Kiválasztott felhasználó jogosultságainak (hozzáférési jogok) lekérdezése Kiválasztott felhasználó által végzett események lekérdezése az operatív napló állo‐ mány adatai alapján

X X

Opcionális lehetőség az átutalás mel‐ lett/helyett

X X

A nyomda csak a logisztikai funkciók keretében a biztonsági címkék szállí‐ tási címének kiválasztásához kérdez‐ heti le a funkciót és csak aktív fel‐ használókat láthat


Kiválasztott felhasználó által végzett események lekérdezése az archív napló állomá‐ nyok adatai alapján DP DP

Helyettesítések lekérdezése Megbízások lekérdezése Kiválasztott biztonsági címkeazonosító alapján biztonsági címke státusz és nyilván‐ tartási adatok lekérdezése Kiválasztott Arhitel egyedi azonosító alapján nyilvántartási adatok lekérdezése Nyilvántartási adatok lekérdezése metaadatok kombinációjával

Biztonsági címkestátuszokra vonatkozó statisztikai lekérdezések (különböző jellem‐ zők szerint) Biztonsági címke igénylések lekérdezése pénzügyi elszámolások lekérdezése Elektronikus aláírás / időbélyegzés / elektronikus archiválás Scannelt iratképek Elektronikus dokumentumok Metaadatok (opcionális lehetőség)

Nyilvántartásba vételi nyugta előállítása és átadása a kezdeményezőnek (Opcionális)

X

X

DP DP DP DP DP DP X X X

DP DP

X

X

Ügyfél

Arhitel rdsz

Üzemeltetők

158 / 167

Nyomda

Kamara


Ügynökség

Dön‐ tési pont


Ügyvéd


X X

X X X X X

Megjegyzés

X

X

X X

X

Felhasználói típusonként eltérő adat‐ kör a válaszban ‐ igen/nem válaszok ‐ tételes adatok a válaszban pl. időszak, kamara, stb.

X

X

Az Ügynökségi aláírás automatikus funkció nem felhasználói, hanem szervezeti szintű aláírás esetére

X

Automatikus funkció Arhitel_megvaltan_v1 3_KP_eszrevetelekkel

DP

DP

Naplóállományok Rendszerkapcsolatok (Automatikus rendszer‐rendszer kapcsolatok) Ügyvédi igazolvány nyilvántartás JÜB

X

Megjegyzés

X X X

Depo§itiv

X

E‐justice portál Elektronikus aláírás szolgáltató rdsz Időpecsét szolgáltató rdsz Kamarai Authentikációs rendszer Ügyfélkapu (Opcionális, jelenleg nem azonosított olyan felhasználói kör, aki ezt a típusú authentikációt használná) Alkalmazás adminisztráció Tranzakciós naplóbejegyzések kezelése Tranzakciós naplóbejegyzések lekérdezése Időszaki napló archiválásra előkészítése

X X X X X

Nyilvántartási adatok (meta‐adatok) időszaki archiválása Archív nyilvántartási adatok (meta‐adatok) keresése Archív nyilvántartási adatok (meta‐adatok) lekérdezése

Ügyfél

Arhitel rdsz

Üzemeltetők

159 / 167

Nyomda

Kamara


Ügynökség

Dön‐ tési pont


Ügyvéd


X X

X X

X X

X X X

Indokolt, de az adatkezelővel egyez‐ tetést igényel Kapcsolat tartalma későbbi döntést igényel

Lásd megjegyzés authentikációnál

Valamennyi tranzakcióra Szűrési lehetőségekkel Operatív adb‐ből archív adb‐ba helye‐ zés

X X X

X X

30. táblázat – Arhitel rendszer szükséges funkcionalitása



160 / 167


6. AZ ÜGYNÖKSÉG KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSÁVAL KAPCSOLATOS DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS Az Arhitel megvalósíthatósági tanulmánnyal kapcsolatos észrevételek között megjelent, és a 2012. január 30-i megbeszélésen is felmerült, hogy az Ügynökség közhasznú gazdasági társaságként is működtethető lenne. Az alábbi összefoglalóban – a felvetéssel kapcsolatos pontosabb informálódást és döntést támogatandó – összegyűjtöttük a közhasznú jogállással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

1. A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei A közhasznú jogállással kapcsolatos alapvető szabályokat az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban Törvény) tartalmazza. A Törvény 2. §-a szerint •

•

közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez; közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is.

A közhasznú jogállás megszerzésének feltételeit a Törvény 31-36. §-ai tartalmazzák: • •

•

a közhasznú jogállást kérelmezni kell: a közhasznú jogállást a szervezet nyilvántartására illetékes szerv (kft. esetén a Cégbíróság) állapítja meg és jegyzi be a nyilvántartásba; közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett – létesítő okiratában megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló – közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik38, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható39, és amely civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi. (32. § (1)) A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet: o milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, e közhasznú tevékenység(ek)et mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogsza-

38 megfelelő erőforrásokkal rendelkezik: amennyiben a következő feltételek közül legalább egy teljesül: a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét 39 megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható: ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül (államháztartás alrendszereiből folyósított pénzeszköz) számított összes bevétel kettő százalékát, vagy b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.


•


161 / 167


bályhely(ek) írja (írják) elő, valamint – ha tagsággal rendelkezik – nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból; o gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez; o gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja; o közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A közhasznú nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet előterjesztő szervezetnek két egymást követő lezárt üzleti évben meg kell felelnie az e törvény 32. §-ában foglalt követelményeknek, amelyet a bíróság a nyilvántartás és a beszámoló adatai alapján állapít meg.

Összefoglalóan: az Ügynökség akkor működhet közhasznú szervezetként, ha • •

•

a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás nyújtását valamilyen jogszabály közfeladatként nevesíti (ehhez jogszabály-módosítás szükséges); a közhasznúvá válást megelőző két éven keresztül teljesíteni tudja a közhasznúvá válás feltételeit (az erőforrásokra és társadalmi támogatottságra vonatkozó feltételeket minden bizonnyal teljesíteni tudja); az alapító okiratban (többek között) vállalja, hogy gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, fel azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja (azaz az Ügynökség nem fizetheti ki a területi kamaráknak osztalékként a jogügylet-biztonsági szolgáltatásból származó nyereséget).

2. A közhasznú jogállás adójogi vonatkozásai •

•

Áfa: egy közhasznú jogállású kft. véleményünk szerint nem mentesül az áfa megfizetése alól. Bár az Áfa tv. 85. §-a közszolgáltatónak minősíti a közhasznú szervezetet, de jellemzően olyan tevékenységekre igaz az adó alóli mentesség, mint pl. szociális ellátás, ifjúságvédelem, bölcsődei, óvodai szolgáltatások, stb. és ehhez kapcsolódó termékértékesítés; Társasági adó: a törvény külön nem nevesíti a közhasznú szervezetet, mint mentességet élvező szervezet, ennek megfelelően alapértelmezésben a közhasznú jogállású gazdasági társaság is társasági adó fizetésére kötelezett szervezet. Mivel azonban a közhasznúság magában hordozza azt is, hogy a keletkezett bevételeket a közhasznú tevékenység ellátására fordítja a szervezet, gyakorlatban jellemzően nincs nyereség, így gyakorlatilag nincs társaságiadó-fizetési kötelezettség.

3. Előnyök, hátrányok Előnyök: •

Kisebb társaságiadó-fizetési kötelezettség: az Ügynökség nem fizet társasági adót (ez az adóelőny a közhasznú jogállástól függetlenül akkor is jelentkezik, ha a nem közhasznú jogállású Ügynökség használja fel a jogügylet-biztonsági szolgáltatásból származó bevételeket);

Hátrány, kockázat: •

Területi kamarák függetlensége csökken: a jogügylet-biztonsági szolgáltatásból származó nyereség osztalékként nem fizethető ki a területi kamaráknak, így ennek felhasználása az Ügynökség felelőssége lenne. Arhitel_megvaltan_v1 3_KP_eszrevetelekkel

• • •


162 / 167


A jogügylet-biztonsági szolgáltatás jelenleg nem közfeladat, ahhoz, hogy azzá váljon, jogszabálymódosítás szükséges. A társaságiadó-fizetés elkerülésével az állam jelentős adóbevételtől esne el, így az állam ellenérdekelt ennek a konstrukciónak a megvalósulásában. Ha a területi kamarák helyett az Ügynökség biztosítja a „kamarai szolgáltatásokat” (oktatást és felelősségbiztosítást) az ügyvédeknek, akkor ezeknek a szolgáltatásoknak a nyújtása nem mentes az Áfa megfizetése alól (kamara által nyújtott szolgáltatásként mentes lehetne).


7.


163 / 167


KÖLTSÉGSTRUKTÚRA

A következő táblázat a részletes költségstruktúrát mutatja 1.000 Ft-os szolgáltatási árat feltételezve. Költségelem

Felmerü Felmerülés ideje


Éves költség Központi külső modell modell

Vegyes modell

Alsó becslés 175 773 750 161 573 750 98 200 000 12 923 750 45 450 000 0 0 0 5 000 000 3 200 000

Felső becslés 430 630 000 409 130 000 98 200 000 35 980 000 269 950 000 0 0 0 5 000 000 3 500 000

Alsó becslés 175 773 750 161 573 750 98 200 000 12 923 750 45 450 000 0 0 0 5 000 000 3 200 000

Felső becslés 430 630 000 409 130 000 98 200 000 35 980 000 269 950 000 0 0 0 5 000 000 3 500 000

Alsó becslés 179 133 750 164 933 750 98 200 000 12 923 750 45 450 000 0 0 3 360 000 5 000 000 3 200 000

Felső becslés 608 430 000 586 930 000 98 200 000 35 980 000 269 950 000 0 0 177 800 000 5 000 000 3 500 000

0. év 0. év

3 000 000 200 000

3 000 000 500 000

3 000 000 200 000

3 000 000 500 000

3 000 000 200 000

3 000 000 500 000

0. év

11 000 000 0

18 000 000 0

11 000 000 0

18 000 000 0

11 000 000 0

18 000 000 0

Beszerzések (informatikai, biztonsági címke, külső szolgáltatók) szakértői támogatásának díja

0. év

3 000 000

5 000 000

3 000 000

5 000 000

3 000 000

5 000 000

Ügynökség szervezetének és folyamatainak kialakításhoz kapcsolódó szervezetfejlesztési és folyamatszervezési szakmai támogatás

0. év

5 000 000

7 000 000

5 000 000

7 000 000

5 000 000

7 000 000

Előzetes "gyártóspecifikus tervezési fázis" költsége

0. év

3 000 000

6 000 000

3 000 000

6 000 000

3 000 000

6 000 000

Beruházási típusú költségek Informatikai beruházás költsége Rendszerfejlesztés Oktatás Szerver oldali eszközök Kliens oldali eszközök (vonalkód olvasó, scanner) Szerverterem (és tartalék helyszín) kialakítása Tároló / archiváló rendszer IT biztonsági audit Ügynökségi szervezet felállításához kapcsolódó költségek Irodai infrastruktúra kialakításának beruházási igénye Ügynökség felállításához kapcsolódó jogi költségek (cégbejegyzés, stb.) Egyéb beruházáshoz kapcsolódó költségek A fejlesztések bevezetéséhez kapcsolódó kommunikáció költsége (oktatási ráfordításokon kívül)

0. év 0. év 0. év 0. év 0. év 0. év 0. év

Megjegyzés


Költségelem



Közvetlen költségek Biztonsági címke beszerzése Induló kontingens beszerzése

Folyamatos beszerzések Elektronikus aláírás és időbélyeg beszerzése Elektronikus archiválás beszerzése Közvetett költségek Beruházások értékcsökkenése

Informatikai infrastruktúra fenntartási, üzemeltetési költségei (külső szolgáltatók igénybe vétele) Internetkapcsolat díja Support, üzemeltetés, monitoring, felhasználótámogatás

0. év

1. évtől folyamatosan 1. évtől folyamatosan 1. évtől folyamatosan 1. évtől folyamatosan

1. évtől folyamatosan

Szerverelhelyezés költsége külső szolgáltatónál

Hardver követés Szoftver követés Személyi jellegű ráfordítások (ügynökségi munkatársak bére, járulékai)


164 / 167



Decentralizált modell Alsó becslés 360 033 333

Felső becslés 417 200 000

360 033 333 51 433 333

Vegyes modell

Megjegyzés

417 200 000 59 600 000

Alsó becslés 1 591 233 333 360 033 333 51 433 333

Felső becslés 1 648 400 000 000 417 200 000 59 600 000

Alsó becslés 1 008 033 333 360 033 333 51 433 333

308 600 000

357 600 000

308 600 000

357 600 000

308 600 000

Felső becslés 1 065 200 000 417 200 000 59 600 000 Feltételezve, hogy az Alapadatok munkalapon meghatározott gyakoriságnak megfelelően egy szállításnyi mennyiséget az Ügynökség előre finanszíroz. 357 600 000

0

0

583 200 000

583 200 000

583 200 000

583 200 000

0

0

648 000 000

648 000 000

64 800 000

64 800 000

120 625 338 338 58 005 338

219 127 900 142 107 900

120 625 338 58 005 338

219 127 900 142 107 900

121 734 138 59 114 138

6 400 000

20 800 000

6 400 000

20 800 000

6 400 000

600 000 4 800 000

6 000 000 4 800 000

600 000 4 800 000

6 000 000 4 800 000

600 000 4 800 000

0

0

0

0

0

0 1 000 000 23 220 000

0 10 000 000 23 220 000

0 1 000 000 23 220 000

0 10 000 000 23 220 000

0 1 000 000 23 220 000

277 801 900 200 781 900 Az értékcsökkenés csak azokban az években merül fel költségként, amelyekben az értékcsökkentett eszközök könyv szerinti értéke nem 0. 20 800 000 6 000 000 4 800 000 0 Abban az esetben, ha a szerverek elhelyezése külső szolgáltatónál történik. 0 10 000 000 23 220 000


Költségelem




165 / 167



Vegyes modell

Alsó becslés 12 000 000





Megjegyzés

Felső becslés 12 000 000 Csak abban az esetben merül fel, ha a kamaráknak nincs erre a célra rendelkezésre bocsátható irodájuk. 15 000 000

Irodabérlet (Ügynökség)


Könyvelési és bérszámfejtési díj (Ügynökség)


15 000 000

15 000 000

15 000 000

15 000 000

15 000 000

Könyvvizsgálati díj (Ügynökség)


6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

0. év

15 819 638

38 756 700

15 819 638

38 756 700

16 122 038

54 758 700 Feltételezve, hogy az Ügynökség negyedéves áfa-fizető lesz, és hogy a beruházási költségek a 0. év utolsó 3 negyedévében egyenletesen fognak felmerülni.

0. év

13 887 000

16 092 000

13 887 000

16 092 000

13 887 000

Komplex jogügyletbiztonsági szolgáltatásból származó áfa-fizetési kötelezettség


867 067 200

849 949 200

867 067 200

849 949 200

1 024 531 200

16 092 000 Az induláshoz megvásárolt biztonsági címkemennyiség áfa-ját az Ügynökség a 0. évben kénytelen finanszírozni (ennek visszaigénylése csak az 1. év első negyedévében lehetséges). 1 007 413 200



69 227 200

68 247 200

69 227 200

68 247 200

80 891 200

Társasági adó


536 572 418

508 733 131

536 572 418

508 733 131

644 953 586

Adófizetési kötelezettségek Áfa Beruházások áfa-ja

Induló biztonsági címke kontingens áfa-ja

6 000 000

79 911 200 1. évre vonatkozó érték, a későbbi években a költségek változásával együtt változik 606 176 911 1. évre vonatkozó érték, a későbbi években a költségek változásával együtt változik


8.


166 / 167


FELHASZNÁLT FORRÁSOK ÉS IRODALOM SZERVEZET ZERVEZET

DOKUMENTUM

FORRÁS

1.

Budapesti Ügyvédi Kamara

Arhitel volumen előkalkuláció kiírási melléklet

Ajánlati kiírás

2.

Dr. Homoki Péter - Dr. Az "Arhitel" koncepciója (egy jogügylet-biztonsági célú matRéti László ricával kapcsolatos projektötlet leírása tárgyú feljegyzés (Arhitel projektötlet)

Ajánlati kiírás

3.

Budapesti Ügyvédi Kamara

BÜK - Elnöki és Főtitkári közös beszámoló a kar helyzetéről, az Elnökség, a választott tisztségviselők és a Hivatal 2010. évi munkájáról

BÜK

4.

Európai Bizottság

eGovernment Benchmark Survey 2009 - Digitizing public services in europe: putting ambition into action - 9th benchmark measurement

ec.europa.eu

5.

Dr. Kacziba Antal

A magyarországi összbűnözés alakulása a XX-XXI. század fordulóján (1988-2007) 1. számú előtanulmány az átfogó rendészeti stratégia társadalmi vitájához Budapest, 2008.

internet

6.

Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály

Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, valamint Legfőbb Ügyészség Számítástechnikaalkalmazási és Információs Főosztály Tájékoztató a bűnözésről 2010. év

internet

7.

EUROSTAT

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/infor ec.europa.eu mation_society/data/main_tables

8.

OBmB

Prof. Gönczöl Katalin az OBmB elnöke - Jelentés a Kormánynak a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája és cselekvési programja 2007. évi végrehajtásáról Budapest, 2008. március

9.

NMHH

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elektronikus aláwww.nmhh.hu írással kapcsolatos szolgáltatást nyújtók ellenőrzése 2010. évi beszámoló

10. 10.

Archivium Gmbh

Archívium Presskonferencz

www.archivium.at

11. 11.

Különböző szervezetek

A becsléspontosításhoz kapcsolódó forrásokat lásd a Öszszefoglaló dokumentum a biztonsági címkével ellátni tervezett iratok számával és az érintett ügyszámmal kapcsolatos becslések pontosításáról című dokumentumban

Lásd hivatkozott dokumentum

12

Dr. Kiss Daisy (szerk) Complex 2010.

Az ügyvédek nagy kézikönyve. Complex kiadó 2010.

Meritum sorozat

internet

31. táblázat – Felhasznált források és irodalom



167 / 167


JOGI FIGYELMEZTETÉS Jelen dokumentum a Budapesti Ügyvédi Kamara szellemi terméke. A dokumentumban foglaltak jogtalan felhasználása esetén az BÜK jogosult a szerzői jog megsértése miatti jogszabályi következmények alkalmazását kezdeményezni. A dokumentum tartalma üzleti titok. Amennyiben hatályos jogszabály vagy a felek közötti szerződés máshogy nem rendelkezik, jelen dokumentum címzettje a dokumentumban foglaltakat köteles bizalmasan kezelni, azt harmadik félnek tudomására nem hozhatja. ©2015 Budapesti Ügyvédi Kamara Minden jog fenntartva.


ARHITEL PROJEKT MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

Recommend Documents