ARHITEL PROJEKT MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA

ARHITEL PROJEKT MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY A 20112011-20122012-ben készült azonos nevű tanulmány aktualizált verziója a Budapesti Ügyvédi Kamara részére

2014. február 3.


2 / 95

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

Dokumentum kontroll

Projekt név:

Budapesti Ügyvédi Kamara Arhitel projekt

Dokumentum:

Arhitel projekt megvalósíthatósági tanulmány

Verziókövetés Ver. szám

Ver. Dátum

Módosította

Leírás

File név

v1.0

2011.12.30.

AAM

Projektrésztvevői véleményezésre Arhitel_megvaltan_v1.0 átadott verzió

v1.0

2012.01.22.

Dr. Réti László

Észrevételeket, módosítási javas- Arhitel_megvalositasi latokat tartalmazó verzió tan_v1.0 RLcommented tracked

v1.1

2012.01.24.

AAM

Dr. Réti László észrevételeinek átvezetése

v1.1

2012.01.30

Dr. Homoki Péter

Észrevételeket, módosítási javas- 120128_Arhitel_megval latokat tartalmazó verzió osithatosagi_tanulmany _v_1_1_HP

v1.2

2012.02.16.

AAM

Megrendelői észrevételeket tartalmazó verzió, frissített költségtáblákkal

Arhitel_megvaltan_v1.2

v1.3

2012.08.11.

AAM

Megrendelői észrevételeket tartalmazó verzió

Arhitel_megvaltan_v1.3 _KP_eszrevetelekkel

v2.0

2014.01.29

AAM

A 2011-2012-ben készült tanulmány aktualizált verziója

Arhitel_megvaltan_v2.0 _v01

v2.1

2014.02.03

AAM

Belső minőségbiztosítás módosítási, kiegészítési javaslatainak átvezetése.




3 / 95


Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 5 1.1 Hagyományos ügyvédi értékek és feladatok a kor igényeihez igazítva 5 1.2 A tervezett fejlesztések célja 6 1.3 A tanulmány célja 7 1.4 A rendszer kialakításának alapelvei, a kamara elvárásai 8 1.5 A tervezett fejlesztéssel elérhető eredmények 8 1.6 A kialakítani tervezett megoldás felépítése 9 1.7 Az operatív továbblépéshez szükséges teendők, döntési pontok 12 1.8 Bevonandó érdekeltek, kommunikációs igény 13 1.9 Bevételek és kiadások elemzése 14 1.10 Veszélyek, kockázatok 15 1.11 Továbbfejlesztés irányai, kiterjeszthetőség lehetősége 16 2. BEVEZETÉS 17 2.1 Előzmények 17 2.2 Iratbiztonsággal kapcsolatos problémák 17 2.3 A tervezett fejlesztések célja 19 2.4 A tervezett fejlesztések modellje, jövőképe 20 2.4.1 Miért szükséges a biztonsági címke? 20 2.5 A megvalósíthatósági elemzés célja 21 2.6 A megvalósíthatósági elemzés szakmai megközelítésmódja, a dokumentum áttekintése 22 2.6.1 Helyzetfelmérés 25 2.6.2 Megvalósítási alternatívák elemzése 25 3. HELYZETFELMÉRÉS 27 3.1 Külső tényezők vizsgálata 27 3.1.1 Jogi szabályozási környezet 27 3.1.2 A biztonsági címke 2014. május 1-étől történő használatában érintett jogügyletek 30 3.1.2.1Irányadó jogszabályok 30 3.1.2.2Iratok biztonsági címkézési kötelezettségének tárgyi hatálya 31 3.1.2.2.1 Mező- és erdőgazdasági hasznosítású ingatlanok 31 3.1.2.2.2 Mező- és erdőgazdasági hasznosítású ingatlanok tulajdonjogát érintő jogügyletek 34 3.1.2.2.3 A mező- és erdőgazdasági hasznosítású ingatlanok használatát érintő jogügyletek 45 3.1.2.3A mező- és erdőgazdasági hasznosítású ingatlanok tulajdonjogával kapcsolatos jogügyletek lehetséges alanyai 46 3.1.2.4Az érintett jogügyletek során elkészülő okiratok bejegyzéshez szükséges okirati kellékek elemzése48 3.1.2.5A jogszabályi környezettel kapcsolatos módosítási, pontosítási javaslatok 50 3.1.3 A biztonsági címke 2015. január 1-étől történő használatában érintett jogügyletek 51 3.1.4 Hazai környezetben működő releváns megoldások 52 3.1.5 Nemzetközi kitekintés 61 3.2 Belső tényezők vizsgálata 66 3.2.1 Az ügyvédek száma 66 3.2.2 Az ügyvédi kamarák szervezete 66


3.2.3 Érintett ügyek, iratok és ezek számossága 3.2.4 A jogügyletbiztonság jelenlegi ügyvédi eszközei és támogató informatikai rendszerek 3.2.5 Az ügyvédek általánosan elvárható informatikai erőforrásai 3.3 Kamarai elvárások, igények, követelmények 3.3.1 Működéssel kapcsolatos elvárások 3.3.2 Informatikai rendszerrel kapcsolatos elvárások 3.3.3 Biztonsági címkével kapcsolatos elvárások 4. A MEGVALÓSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK ELEMZÉSE

4 / 95


67 69 78 78 78 80 81 82

5. A JAVASOLT MŰKÖDÉSI MEGOLDÁS ÖSSZEFOGLALÁSA 85 5.1 A szolgáltatás működési környezetének kialakításával, a szolgáltatást nyújtó szervezet működésének helyével, szervezeti formájával és a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó működési folyamatokkal, részletes szabályokkal kapcsolatosan javasolt megoldás 85 5.2 A javasolt informatikai támogatás 86 5.2.1 A rendszer belső moduláris felépítése 87 5.2.2 Rendszerkapcsolatok 88 5.2.3 Technológiai alapvetések 89 5.3 A biztonsági címkével kapcsolatos megoldási javaslatok 89 6. BEVÉTELI ÉS KIADÁSI PÉNZÁRAMOK, FINANSZÍROZÁSI IGÉNY ELEMZÉSE 90 6.1 Megtérülésszámítás 91 MELLÉKLETEK 93 1. NEMZETKÖZI FELMÉRÉS RÉSZLETES EREDMÉNYEI 94 JOGI FIGYELMEZTETÉS 95


5 / 95


1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1 HAGYOMÁNYOS ÜGYVÉDI ÉRTÉKEK ÉS FELADATOK A KOR IGÉNYEIHEZ IGAZÍTVA Az ügyvédséget világszerte, így Magyarországon is, számtalan régi-új kérdés foglalkoztatja. Összeegyeztethetőek-e az évezredes ügyvédi működés alapelvei a modern, „internet-alapú” világgal? Hogyan járulhat hozzá az ügyvéd a jogbiztonság erősödéséhez? Vannak-e új területek, amelyek hozzásegítenek az egyre szűkülő „ügyvédi piac” bővítéséhez? A kérdésekre már számtalan elvi jellegű válasz született, jelen javaslat azonban gyakorlati választ kíván adni a maga szerény eszközeivel arra, hogy milyen kitörési pontokat érdemes keresnie az ügyvédségnek. Az okiratkészítés évszázados-évezredes ügyvédi feladat. Abban a világban, amelyben a világhálón végtelen mennyiségű információ elérhető, akár a jogügyletekhez szükséges okiratokkal kapcsolatban is, beleértve okirat-mintákat is, úgy a jogkereső közönség, mind a jogbiztonságért felelős szervek joggal várhatják el azt, hogy az ügyvéd általi okiratszerkesztés többlet adjon és jelentsen, mint pusztán a felek szerződési akaratának írásba foglalását. Az ügyvédi ellenjegyzés, mint számos esetben kötelező kellék, már ilyen, a jogbiztonsághoz hozzájáruló többletet jelent, hiszen az ellenjegyzés tanúsítja, hogy az okiratot szakember készítette az okirat készítésével kapcsolatos jogszabályok betartása mellett. Kérdés, hogy az ügyvéd hogyan adhat további többletet a jogbiztonság elősegítéséhez. A hivatásrendként szervezett ügyvédség képes ilyen további többlet biztosítására. A kamarák által regisztrált és felügyelt, folyamatos képzésben részesített és felelősségbiztosítással rendelkező ügyvéd garanciát jelent a jogbiztonság-okiratbiztonság fokozásához, ezáltal növelve az jogkereső közönség bizalmát az ügyvédekben, és csökkentve az állami adminisztráció terheit a jogbiztonság biztosítása végett. Ha ezt a lehetőséget kihasználja a kamara, új területet hódíthat meg az ügyvédség számára. Természetesen az új területek birtokba vételekor is biztosítani kell az ügyvédi alapértékek érvényesülését. Az ügyvédi titoktartás érdekében az új okirat-biztonsági rendszerben annak ellenére, hogy mind a biztonsági címkeaktiválás nyilvántartásba vételére, mind az okirat elektronikusan archiválására sor kerül, azonban ezeket az adatokat senki más, mind a biztonsági címkét elhelyező és elektronikusan archiváló1 ügyvéd tudja csak az általa felvett megbízással, és ezáltal magával az ügyféllel összekapcsolni. A biztonságicímkeaktiválást nyilvántartó kamarai rendszer sem tudja – az okiratszerkesztő ügyvéd nélkül – a címkét az okirat konkrét tartalmához, illetve a megbízó ügyfél személyéhez kapcsolni. Természeten az is köztudomású tény, hogy sem az ügyfelek jelentős további kiadásokkal, sem az ügyvédek további jelentős adminisztratív és pénzügyi kötelezettségekkel nem terhelhetőek, még akkor sem, ha ezért cserébe - mint az javasolt rendszerben – megnövelt értékű okirat-biztonsági szolgáltatásokat kapnak. Éppen ezért az új rendszer a megnövelt jogbiztonság-okiratbiztonság rendkívül olcsó, minden lehetséges állami megoldásnak olcsóbb, rendszerét nyújtja, amely okiratonként 5-600 forint körüli áron megnövelt bizonyító erejű okiratot biztosít. A kamara pedig az ügyvédek számára ingyen biztosítja, a tevékenység megkezdéséhez szükséges eszközöket és szoftvert, amely szoftver úgy kerül kifejlesztésre, hogy gyakorlatilag az ügyvéd helyett minden adminisztrációs feladatot elvégezzen, illetve az ilyen feladatok sorrendjén az ügyvédet végigvigye. A rendkívül egyszerű rendszer és a folyamatos kamarai támogatás együttesen fogja biztosítani, hogy a rendszer bevezetése az ügyvédek számára okiratonként csak néhány percet vegyen igénybe.

1

A MÜK szabályzat szerint kötelező lesz az iratok elektronikus archiválása, de ez nem a tervezett fejlesztése részeként, hanem az

ügyvéd által választott szolgáltató által, illetve szabadon választott módon valósul meg.


6 / 95


A javasolt rendszer alapoz a jogi hivatásrendek az okiratszerkesztés terén Magyarországon tapasztalható példaértékű profil-tisztaságára. A kötött létszámú közjegyzőség csak közokiratot, a nyílt létszámú ügyvédség csak magánokiratot állíthat elő. Ugyanakkor okiratszerkesztés során képviseletet, és ezáltal jogi tanácsadást kizárólag csak ügyvéd láthat el, a közjegyző csak „kioktat”. Az új kamarai okiratbiztonsági rendszer tehát igyekszik minden feltételnek eleget tenni. Általa az ügyvédek új, megnövelt értékű okiratszerkesztési-okiratbiztonsági tevékenységet képesek végezni, jelentős mértékű többletdíj és többletadminisztráció bevezetése nélkül, állami feladatokat is kiváltva, a hagyományos ügyvédi alapértékek sérelme nélkül.

1.2 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK CÉLJA Magyarországon évente több tízmillió magánokirat készül. A jogalanyok vagyoni viszonyait közvetlenül érintő jelentős ügytípusokban (biztosítéki ügyletek, bérletek, ügyféli jognyilatkozatokat tartalmazó periratok, végintézkedések), a jogalkotó nem ír elő sem ügyvéd- sem köz- vagy minősített magánokirati kényszert és nem is működik közre ügyvéd. A formai okiratbiztonságot biztosító szárazbélyegző csak az ingatlan-nyilvántartási eljárásokban felhasznált okiratoknál kötelező. Az állampolgárok és a gazdaság szereplői részéről viszont láthatóan növekszik az igény a fokozott biztonságú magánokiratok iránt. Várhatóan az ilyen iratok jelentősége a szabad bizonyításon alapuló jogvitás eljárásokban is megnövekszik. Az ügyvédek által jelenleg készített egyszerű okiratok többsége ezen igényeknek nem felel meg, mivel védelmi elemek híján, nem zárja ki az okirat utólagos manipulálásának lehető lehetőségét. ségét Az állami oldal láthatóan egyre növekvő jogügylet-biztonsági elvárásokat támaszt az ügyfelazonosítási, antikorrupciós, pénzmosás elleni és más jogügylet-biztonsági vonatkozásokban is. Az iratbiztonság növelésével kapcsolatos kiemelt jogalkotói elvárás 2014-ben a korábban megkötött és később dátummal ellátott, földadásvételekhez kapcsolódó ún. „zsebszerződések” utólagos „legalizálásának” a megakadályozása. megakadályozása Az új szabályozás, és az iratbiztonság-növelési célú fejlesztések (földátruházáshoz kapcsolódó biztonsági papír, biztonsági címke) következtében ugyanis a „zsebszerződések” a földszerzési moratórium lejártát követően nem lesznek alkalmasak a föld tulajdonjogának átruházására, illetve annak utólagos ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére. Ezzel összhangban jelent meg konkrét iratbiztonságiratbiztonság-növeléssel kapcsolatos kapcsolatos elvárásként az ügyvédi törvény módosításában a biztonsági címke alkalmazásának kötelezettsége első körben 2014. május1május1-től kezdő kezdődően a termőföld tulajdonjogát érintő okiratok esetében, második körben, 2015. január 11-től kezdődő ha hatállyal az összes összes ügyvédi ellenjegyzéssel készülő iratra és a meghatalmazásokra vonatkozóan a biztonsági alkalmazáalkalmazásának, és a biztonsági címkévelcímkével köteecímkévelcímkével ellátott iratok központi nyilvántartásban történő rögzítésének köt lezettsé lezettsége. A jogkereső közönség és az állami igazgatás elvárásai olyan megoldást igényelnek, amely az okiratszerkesztőkkel szemben támasztott közbizalomnak eleget tud tenni, és ezt az igényt először kiszolgálni kívánó jogi hivatásrend feladatainak növekedését eredményezi. Úgy látjuk, hogy ezt a feladatot – szabályozási, kulturális és bizalmi okokból – legjobb és az ügyfelek érdekét leginkább biztosító eséllyel az ügyvédség láthatja el, ha egyaránt képes lesz eleget tenni a növekvő ügyféloldali és állami elvárásoknak. Az Arhitel projekt keretében tervezett fejlesztés az ügyvédi törvény rendelkezéseivel összhangban az ügyvédek által készített egyes iratok hitelességét biztosító új, korszerű, magas szintű védelmi elemekkel rendelkező eszköz és ehhez kapcsolódó informatikai rendszer bevezetését, valamit a fejlesztések működtetéséhez


7 / 95


szükséges szervezeti háttér kialakítását célozza. A kezdeményezés részben válasz az EU különböző szervezeteiben az új európai közokirati direktíva (Authentic Act) kapcsán folyó vitákra. A tervezett fejlesztések legfontosabb célja az ügyvéd által nyújtott okirat-szerkesztési jogi szolgáltatások biztonságának növelése, ennek keretében •

az ügyvédi közreműködéssel készülő egyes iratok biztonságának (jogszerűség, hitelesség, hamisíthatatlanság) növelése, az iratokkal kapcsolatos visszaélések számának visszaszorítása;

•

az ügyvéd jogosultságának kötelező, folyamatba épített ellenőrzésével a jogosulatlan iratkészítés visszaszorítása;

•

fentieken keresztül az ügyvédi közreműködéssel folyó jogügyletek általános biztonságának, az ügyfelek (hatóság) biztonságérzetének javítása;

•

és az ügyvédek közbizalmi szerepének erősítése.

A tervezett fejlesztések célja továbbá, hogy a jogbiztonságba, visszaforgatandó, tehát az ügyfelekhez visszajutó forrásokat biztosítson az alábbi ügyfélvédelmi célok és feladatok megvalósítása révén: •

valódi ügyfélfedezet, biztosíték az ügyfelek esetleges kárigényeinek jobb kielégítésére (ügyvédi szakmai felelősségbiztosítási célok és központi ügyfélvédelmi alap létrehozásának támogatása);

•

okirat-, adat- és jogügyletbiztonság (kamarai személyi és irodai nyilvántartások, irattárak, elektronikus és papíralapú ügyvédi archívumok, titok- és adatbiztonság, az ehhez kapcsolódó informatikai rendszerek és alkalmazások fejlesztése, fenntartása);

•

az ügyféltitkokat jobban megóvó ügyvédi adatbiztonság támogatása;

•

tudáskarbantartás és –fejlesztés (jog- és tudás tartalmakhoz való hozzáférés, folyamatos szakmai továbbképzések, konferenciák, jelölt- és asszisztensoktatások, tanulmányi és kutatási ösztöndíjak, monitoring, ügyvédi önismeret, felmérés, mintavétel);

•

az ügyvédek piaci helyzetének megerősítése, versenyképességük javítása;

•

szolidaritás erősítése (joghoz való hozzáférés, szegényjogi perlés támogatása, kirendelésidíjoptimalizálás, pro bono, hivatásrenden belüli szociális támogatás).

1.3 A TANULMÁNY CÉLJA A 2011-2012-ben készült megvalósíthatósági elemzés felülvizsgálata e fejlesztések előkészítésének fontos lépése, melynek célja: •

a tervezett beruházás céljának, terjedelmének pontos meghatározása,

•

a lehetséges megvalósíthatósági alternatívák elemzése, és

•

a fejlesztés műszaki, gazdasági, környezeti szempontjait figyelembe véve a megvalósítási alternatívák közötti választáshoz kapcsolódó vezetői döntések megalapozása.

A megvalósíthatósági tanulmány dokumentum nem része a fejlesztés tervezési szakaszának, és nem várható el tőle, hogy a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás működtetésére kialakítandó hatékony új ügyvédi kamarai szervezet („Ügynökség”) felépítését, működését, illetve a megvalósítandó rendszerrel szemben támasztott követelményeket vagy adatköröket teljes mélységben leírja. Ez a megvalósíthatósági tanulmány felülvizsgálatával párhuzamosan elvégzendő működéstervezés, beszerzés-előkészítés és informatikai tervezés feladatok keretében valósul meg.


8 / 95


1.4 A RENDSZER KIALAKÍTÁSÁNAK ALAPELVEI, A KAMARA ELVÁRÁSAI A megvalósíthatósági elemzés kereteit az alábbi alapelvek határozták meg: •

Kiemelt szempont az információbiztonság, különös tekintettel a nyilvántartásba vett iratadatok megváltoztathatatlansága; megváltoztathatatlansága

•

Ügyvédnek a bevezetés után ne keletkezzen vállalhatatlan többlet költsége; költsége

•

A kialakítandó megoldás biztosítson forrást a jogügylet biztonság magasabb szintjének eléréséhez, ezzel emelve az ügyfélbiztonság szintjét;

•

biztosítsa az ügyvédségen kívüli hazai jogi szolgáltatók, valamint az EU-s jogi szolgáltatók irányába történő kiterjesztés lehetőségét;

•

a megnövelt jogügylet-biztonság széles körben elérhető és ellenőrizhető legyen az elektronikus ügyintézéssel nem rendelkező ügyfelek számára is, a papíralapú dokumentumokon elhelyezett biztonsági elem önmagában is emelje az iratbiztonság jelenlegi szintjét;

•

a rendszer, a rendszert működtető új kamarai szervezet, valamint a pénzügyi elszámolás az ügyvédek és az ügyvédi kamarák számára transzparens és átlátható működést biztosítson;

•

minden biztonsági címkével ellátott iratnak a kialakítandó szabályozásnak megfelelő módon elektronikusan archiváltnak kell lennie.

1.5 A TERVEZETT FEJLESZTÉSSEL ELÉRHETŐ EREDMÉNYEK A tervezett fejlesztés elvégzésével elérhető eredményeket az alábbi eszközök biztosítják. I. A megnövelt megnövelt jogügyletjogügylet-biztonsághoz kapcsolódó komplex szolgáltatások (direkt eszközök): a területi kamarák (Ügynökség) által ügyvéden keresztül az ügyfélnek nyújtott szolgáltatások, amelynek célja az ügyvéd által nyújtott jogi szolgáltatás keretében elkészített iratokkal kapcsolatos biztonság növelése, az iratokkal kapcsolatos visszaélések kockázatának fizikai iratbiztonsági és informatikai eszközökkel történő csökkentése. A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás részei: •

az irat hamisítását jelentősen megnehezítő biztonsági címke és a címke biztonságos eljuttatása a felhasználás helyére;

•

a biztonsági címkével ellátott irathoz kapcsolódó informatikai informatikai nyilvántartás vezetése és ehhez széles körben elérhető ellenőrző lekérdezések biztosítása.

II. A megnövelt jogügyletbiztonsághoz kapcsolódó szolgáltatások indirekt eszközei: a területi kamarák által az ügyvédeknek nyújtott olyan szolgáltatások, amelyek célja közvetetten az ügyvédek által nyújtott jogi szolgáltatásokhoz kapcsolódó jogügyletbiztonság növelése. Ezeknek az eszközöknek a forrását a biztonsági címke díjából befolyt célhoz kötött pénzeszközök teremtik meg. Az ügyfél és jogügyletbiztonság indirekt eszközei az alábbiak: •

Emelt szintű ügyvédi felelősségbiztosítás és ügyfélvédelmi alap;

•

Tudáskarbantartás és –fejlesztés;

•

Emelt szintű okirat-, adat- és jogügyletbiztonság (pl. ügyvédi és kamarai irattárazás támogatása).


9 / 95


1.6 A KIALAKÍTANI TERVEZETT MEGOLDÁS FELÉPÍTÉSE A kialakított megoldás az érintett ügykörökben a papír alapú és az elektronikus dokumentumok biztonsági szintjét egyaránt növeli, az alábbi fő komponensek alkalmazásának eredményeként:

Az alkalmazott biztonsági címke: A biztonsági címke a célul kitűzött megnövelt jogügylet-biztonság központi eleme. Ennek megfelelően legyártása, a szükséges mennyiség rendelkezésre állásának folyamatos biztosítása, a címkék időben történő megrendelése és az ügyvédekhez történő biztonságos kiszállítása, valamint a címkék pontos nyomon követése kritikus jelentőséggel bír. A papíralapú iratok biztonságának növelését célzó fejlesztések nem érintik az összes ügyvédi közreműködéssel készülő iratot. Az iratbiztonság növelését a jogszabályok azoknál az iratoknál írják elő, amelyeknél: •

az irathoz erős ügyféli vagy hatósági bizalmi várakozás kapcsolódik

•

a visszaélés kockázatai nagyobbak, vagy továbbgyűrűzőek, illetve

•

a kapcsolódó tranzakciók értékénél fogva – a legnagyobb a jelentős károkozás kockázata.

A jogszabályi változások alapján a következő irattípusokat kell biztonsági címkével ellátni: •

2014. május 1-től kezdődően a termőföld tulajdonjogát érintő ügyvédi ellenjegyzéssel készülő iratokat;

•

2015. január 1-től kezdődően: o

ügyvédi meghatalmazások;

o

jelenleg is ügyvédi ellenjegyzést, szárazbélyegzőzést igénylő iratok

cégeljárás (létesítő okirat és egyéb iratok)

ingatlannyilvántartási eljárások iratai

o

nem kötelezően ellenjegyzett szerződések

o

bizonyos hatósági eljárások (pl. papír alapú irat átalakítását igénylő e-perek) érdemi iratai.

A kapcsolódó jogszabályok szerint biztonsági címkézési kötelezettségben érintett irat minden példányát el kell látni biztonsági címkévelcímkével. Az ügyvédnél maradó „főpéldányon” elhelyezett biztonsági címke és a „másodlati” példányokon elhelyezett biztonsági címke védelmi elemeinek mindenben meg kell egyezni.2 Az érintett ügyek és irattípusok jövőben várható számát a megvalósíthatósági elemzést megelőzően ügystatisztikai adatok és kiegészítő becslések felhasználásával állapítottuk meg. A becslési eredmények összefoglalását az alábbi táblázat tartalmazza. A részletes iratszámbecslést az elemzés Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Hiba! A hivatkozási forrás nem található. melléklete tartalmazza. Meghatalmazás (db) Termőföld tulajdonjogát érintő iratok (2014.05-12. hó)

2

Érdemi irat (db) -

656 117

Várható irat iratszám (db) 656 117

Az egyértelmű megkülönböztetés és az egyszerűség érdekében a továbbiakban az ügyvédnél maradó eredeti példányon elhelyezettől különböző iratpéldányon elhelyezett biztonsági címkére a „másodlati biztonsági címke” fogalommal utalunk.


10 / 95


Termőföld tulajdonjogát érintő (2014)

-

984 176

984 176

Összes irat (2015-)

-

7 785 697

7 785 697

1 593 522

7 785 697

9 379 219

Összes irat meghatalmazásokkal együtt (2015-)

A biztonsági címke gyártójának kiválasztása, a gyártóval való szerződéskötés, a biztonsági címke megterveztetése és legyártatása az Ügynökség felelőssége. A biztonsági címkének a készletéről és felhasználásáról szigorú nyilvántartást szükséges vezetni (minden példányával minden időpillanatban el kell tudni számolni, a különböző szereplők közötti átadás-átvételt dokumentálni kell, stb.). A biztonsági címke újszerűsége a nehezebben hamisítható védelmi elemek és biz biztonságos címkekezelésben rejlik.

Biztonsági címkével címkével ellátott ügyvédi iratok elektronikus nyilvántartása: nyilvántartása: Az ügyvéd által nyújtott jogi szolgáltatások nagy részénél iratok készülnek, ezek közül a fokozott iratbiztonságban érintett típusba tartozókat az ügyvédnek biztonsági címkével kell ellátni. Az ügyvéd az irat elkészítését és kinyomtatását követően a dokumentumot biztonsági címkével látja el, majd: •

az irat meghatározott jellemző adatait (a felhasznált biztonsági címke sorszámát, a felhasználás (aktiválás) időpontját, a biztonsági címkét felhasználó ügyvéd nevét, kamarai azonosító számát tartalmazza, valamint – 2015. január 1-től kezdődően – a biztonsági címkével ellátott okirat megjelölését (meghatalmazás, ellenjegyzett okirat)” az Ügynökségnél vezetett Arhitel iratnyilvántartásába feltölti, feltölti azaz a biztonsági címkét aktiválja;

•

az iratról annak digitalizált képét tartalmazó elektronikus másolatot készít (PDF dokumentum, szkennelt másolat, stb.) az elektronikus irat hosszú távú elérhetőségének biztosítása érdekében (az „elektronikus archiválást” az ügyvéd végezheti akár saját eszközei útján, akár archiválási szolgáltató útján, beleértve a minősített archiválási szolgáltató igénybevételének lehetőségét).3

Az iratnyilvántartási feladatokat és lekérdezéseket támogató informatikai rendszer:

3

•

Megfelel a Magyarországon és külföldön is széles körben elfogadott nemzetközi informatikai szabványoknak, annak érdekében, hogy a rendszer hasonló, szabványos magyarországi vagy külföldi (bírósági és más hatósági) rendszerekhez való kapcsolódása és földrajzi kiterjeszthetősége biztosított legyen.

•

Fokozott biztonságú informatikai biztonsági megoldások használatával védi az Ügynökség által vezetett nyilvántartásban lévő adatokat.

A korábbi megvalósíthatósági tanulmányban az iratbiztonság-növelést érintő fejlesztések része volt az iratok kötelező elektronikus

archiválása minősített vagy nem minősített elektronikusa archiválási szolgáltató útján. A minősített vagy nem minősített elektronikus archiválási szolgáltató útján történő kötelező elektronikus archiválás a megvalósíthatósági tanulmány felülvizsgálata során – elsősorban az ügyvédi titok kezelésével kapcsolatos jogi aggályok miatt – elvetésre került, így a tervezett fejlesztések nem támogatják azt.

•


11 / 95


Magyarországon kívül is használható, és például az Európai Igazságügyi Portálhoz (e-Justice Portal) a jövőben hozzáigazítható, ennek megfelelően: o

egyrészt a megvalósíthatósági elemzés olyan architektúrára és informatikai eszközökre tesz javaslatot, amelyek koncepcionálisan alkalmasak arra, hogy megfelelően méretezett informatikai háttér esetén más uniós országokban felmerülő hasonló igényeket is kiszolgáljanak;

o

másrészt a javasolt megoldások nemzetközileg elfogadott szabványokra épülnek, és a jelenleg előrelátható informatikai ismeretek és trendek mellett jövőbemutató, korszerű megoldásoknak minősülnek.

Az Ügynökség nyilvántartásába iratot csak olyan személy vehet nyilvántartásba4, aki a feltöltés időpontjában a területi kamara nyilvántartása szerint érvényes ügyvédi jogosultsággal rendelkezik (ennek ellenőrzése a rendszerbe való bejelentkezés (authentikáció) során és az irat feltöltésekor is megtörténik). A rendszer újszerűsége az egységes és biztonságos nyilvántartás létrehozásában, és a kapcsolódó ellenőrzési lehetőségek biztosításában rejlik.

A szolgáltatás szervezeti, működési háttere: háttere: A biztonsági címke által képviselt komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás nyújtása akkor lehet zökkenőmentes, ha a technológiai feltételeken túl a szolgáltatásnyújtás szervezeti-működési háttere is biztosított. A tervezett fejlesztések kiemelt területe ezért a szolgáltatás nyújtásához szükséges feltételek biztosításáért felelős szervezet, az „Ügynökség” létrehozása és hatékony működtetése. Az Ügynökség működési környezetével, szervezeti-társasági formájával, irányítási, tulajdonosi szerkezetével, működési folyamataival, szervezeti felépítésével, valamint döntési hatásköreivel kapcsolatos részletes elemzés elvégzése, ennek keretében a döntési alternatívák vizsgálata és az Ügynökség létrehozásához kapcsolódó döntések meghozása jelenleg is folyamatban van. A szervezet létrehozására rendelkezésre álló idő szűkössége miatt a döntések meghozásával párhuzamosan – a számviteli és adójogi szabályokra, a magas színvonalú, egységes és költséghatékony szolgáltatásnyújtásra vonatkozó jogalkotói, kamarai és felhasználói elvárásokra, valamint a működéssel kapcsolatosan időközben meghozott kamarai döntésekre tekintettel – folyamatban van az Ügynökség működésének részletes tervezése. A részletes tervezés az alábbi alapvetések, feltételezések, elvárások figyelembe vételével készül:

4

•

A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás nyújtása az ügyvédeknek a területi ügyvédi kamarák feladata. Ezzel együtt, a szolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátására a területi kamarák és a MÜK külön központi szervezetet hoznak létre.

•

Az Ügynökség a területi kamarák nevében az Üt. alapján eljáró szakmai tevékenységirányító és szolgáltatásközvetítő szervezetként kerül létrehozásra.

•

Az Ügynökség szolgáltatásnyújtással kapcsolatos legfontosabb feladatai az alábbiak lesznek: •

a biztonsági címke beszerzése és folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása logisztikai folyamatokon keresztül;

•

a szolgáltatásnyújtás szabályainak betartatása, a szabályok betartásának ellenőrzése;

Az irat nyilvántartásba vételre történő előkészítését végezheti az ügyvéd erre feljogosított alkalmazottja is


12 / 95


•

a szolgáltatásnyújtásból származó kiadások és bevételek elszámolása;

•

a kapcsolódó informatikai rendszer fenntartása és a hozzáférés biztosítása a felhasználóknak, a felhasználók támogatásának megszervezése.

•

A szolgáltatást nyújtó szervezet a kamarai alapfeladatok és gazdasági jellegű tevékenységek számviteli és adójogi szempontból célszerű szétválasztása miatt a területi kamarák nevében nyújtó kamaraközi szervezet gazdasági társasként fog létrejönni.

•

Az Ügynökség tulajdonosi és irányítási struktúrájában biztosítani kell a területi ügyvédi kamarák és a Magyar Ügyvédi Kamara irányítási garanciáinak és felelősségének érvényesülését. Ennek megfelelően a gazdasági társaság tagjai (tulajdonosai) a területi kamara, és a MÜK lesznek.

Az Ügynökség működési környezetével, szervezeti-társasági formájával, irányítási, tulajdonosi szerkezetével, működési folyamataival, szervezeti felépítésével, valamint döntési hatásköreivel kapcsolatos részletes elemzés eddigi eredményeit a Működési koncepció és folyamatok az Arhitel projekt keretében tervezett komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatások nyújtásához dokumentum tartalmazza.

1.7 AZ OPERATÍV TOVÁBBLÉPÉSHEZ SZÜKSÉGES TEENDŐK, DÖNTÉSI PONTOK A szolgáltatás törvény által meghatározott határidőre történő elindítása érdekében, a megvalósításra rendelkezésre álló idő korlátozottsága következtében a megvalósíthatósági elemzés felülvizsgálatával párhuzamosan folyamatban van a megvalósítás előkészítése, a szolgáltatás működési, informatikai hátterének részletes tervezése, valamint a biztonsági címke beszerzése. A feltételek határidőre történő biztosításához azonban számos döntés meg kell még hozni, ezek közül a legfontosabbakat az alábbi felsorolásba is kiemeltük5:

5

•

kereteiről: a megvalósíthatósági elemzés felülvizsDöntés az Ügynökség létrehozásának szervezeti kereteiről gálat készítésével párhuzamosan zajlik a működés koncepcionális és részletes tervezése, és ennek keretében a szolgáltatás tágabb működési környezetével, a szolgáltatást nyújtó szervezet helyével (kamarán belül, kívül) és működési formájával (gazdasági társaság vagy sem), társasági formájával kapcsolatos döntések vizsgáláata és előkészítése. A vizsgált szervezeti formák közül az eddigi vizsgálati eredmények alapján az Ügynökség gazdasági társaságként (Zrt-ként) történő létrehozása felel meg leginkább a kamara és a szabályozási környezet elvárásainak, ezért a szakmai egyeztetések lefolytatása alapján az elemzés erre teszt javaslatot.

•

Döntés az Ügynökség Ügynökség és a szolgáltatás nyújtásában résztvevő egyéb szervezetek közötti munkamunkamegosztás pontos rendjéről: a megvalósíthatósági elemzés felülvizsgálatának készítésével párhuzamosan zajlik a működés koncepcionális és részletes tervezése, ennek keretében az Ügynökség és szolgáltatásnyújtásban érintett egyéb szervezetek közötti feladatmegosztás részletes tervezése. A döntés szorosan összefügg az Ügynökségnél emberi erőforrás és kompetenciaigényével, valamint a beruházási kiadásokkal és fenntartás költségekkel. A feladatmegosztás befolyásolhatja az Ügynökség által igénybe vett szolgáltatá szolgáltatások körét is.

•

Döntés a komplex jogügyletjogügylet-biztonsági szolgáltatás nyújtásának részletes szabályairól: tervezetként elkészült már a szolgáltatással kapcsolatos részletes szabályokat meghatározó MÜK szabályzat. Mivel a részletes szabályok a működési folyamatok mellett az informatikai rendszer kialakítását is befolyásolhatják mielőbbi döntés szükséges ennek elfogadásáról.

A döntések részletes alternatíváit, az egyes döntési lehetőségek részletes elemzését külön dokumentumok tartalmazzák (lásd 4 A

Megvalósítási lehetőségek elemzése fejezet).


13 / 95


•

Döntés az induló induló beruházás költségeinek biztosításáról biztosításáról: áról a bevételi és kiadási pénzáramok elemzése (részletesen lásd külön dokumentumban) tartalmazza a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás nyújtásának megkezdéséhez és kezdeti fenntartásához, valamint a szükséges beruházások finanszírozásához kapcsolódó finanszírozási igény becslését is. A finanszírozási igény biztosításának módjáról (MÜK, BÜK finanszírozás, külső finanszírozás) még nincs végleges döntés.

•

A biztonsági címke szállítójának kiválasztása: kiválasztása: a megvalósíthatósági elemzés felülvizsgálat készítésével párhuzamosan zajlik a biztonsági címke beszerzési eljárás. Az ajánlatok értékelését követően ki kell választani a törvényben meghatározott céloknak leginkább megfelelő biztonsági címkét és ezzel együtt véglegesíteni kell a biztonsági címke arculatával kapcsolatos elvárásokat. A biztonsági címkének a törvényben meghatározott indulási időpontig a végfelhasználó ügyvédekhez, ügyvédi irodákhoz is el kell jutni.

•

Informatikai rendszer fejlesztőjének és az infrastruktúraelemek szállítójának kiválasztása: kiválasztása a megvalósíthatósági elemzés felülvizsgálat készítésével párhuzamosan megtörtént a komplex jogügyletbiztonsági szolgáltatás nyújtásához szükséges informatikai rendszer részletes tervezése. A szolgáltatás határidőre történő elindítása érdekében kritikus a rendszerfejlesztő és az infrastruktúra egyes elemeit (pl. hardver, kommunikációs eszközök, stb.) biztosító szállítók, szolgáltatók mielőbbi kiválasztása.

•

Alkalmazandó szervezeti modellel összhangban álló számviteli és adójogi kérdések véglegesítése, szükség esetén feltételes adómegállapítási eljárás lefolytatása. A kialakítandó modell részletes számviteli, adójogi elemzésével kapcsolatos megállapításokat a Működési koncepció és folyamatok az Arhitel projekt keretében tervezett komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatások nyújtásához c. dokumentum vonatkozó fejezete tartalmazza. .

•

Döntés a komplex jogügyletjogügylet-biztonsági biztonsági szolgáltatás bevezetésének részletes ütemezéséről: ütemezéséről: döntés szükséges a végrehajtás részfeladatai és azok ütemezéséről (oktatások, kommunikáció, emberi erőforrások biztosítása, alapítási feladatok, informatikai rendszer fejlesztésének és bevezetésének feladatai, stb.).

1.8 BEVONANDÓ ÉRDEKELTEK, KOMMUNIKÁCIÓS IGÉNY A tervezett fejlesztések jelentős változást eredményeznek a jelenlegi ügyvédi iratok biztonsági szintjében és egyben jelentős változásokat jelentenek az iratkezelés és iratbiztonság jelenlegi gyakorlatában. Ezek a jelentős változások megkövetelik a változás folyamatos, lépcsőzetesen egymásra épülő és valamennyi érintettre kiterjedő testreszabott és proaktív kommunikációját, oktatását. A bevezetendő rendszer által érintettek közül a legtöbb és legjelentősebb változást az ügyvédek fogják érzékelni. A különböző régiókban működő szolgáltatók eltérő piaci helyzetére tekintettel eltérő módon fogják értékelni és megítélni a tervezett fejlesztést. Ennek megfelelően ebből a körből szükséges a legtöbb támogatót megnyerni és ennek a körnek szükséges már a projekt korai fázisában testreszabott információs fórumokat teremteni. Megnyerésük a projekt sikerének alapfeltétele és egyik legkritikusabb sikertényezője. A változások részleteiben kevésbé érintettek, azonban számosságuk tekintetében messze a legnagyobb érintetti kört az ügyfelek jelentik. Motiváltságuk és informáltságuk tekintetében a legkevésbé homogén célcsoport, ezért a megfelelő kommunikáció kialakítása a projekt megvalósíthatóságának, a kialakítandó Arhitel rendszer elfogadásának elengedhetetlen feltétele. A fenti körön túl azon politikusok, szakmai szervezetek képviselői, jelenlegi szolgáltatók és társszervezetek (MOKK, külföldi szervezetek) felé történő kommunikációt és támogatást tervezni szükséges, akik akár sza-


14 / 95


bályozás, akár megvalósítás, akár működtetési szempontból a kialakítandó rendszer elfogadását, vagy elutasítását véleményükkel, ráhatásukkal érdemben befolyásolhatják.

1.9 BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK ELEMZÉSE A megvalósítandó működési alternatívához kapcsolódó bevételi és kiadási pénzáramok elemzésről – a megvalósíthatósági tanulmány felülvizsgálatának keretében – külön dokumentum készült Bevételi és ki kiadási pénzáramok elemzése az Arhitel projektben kialakított szolgáltatások nyújtásában érintett, az ügyvédi ügyvédi kamakamarák tulajdonában álló, illetve általuk létrehozni tervezett gazdasági társaságok vonatkozásában 20142014-2016 címmel. Tekintettel arra, hogy a működéssel kapcsolatos végleges döntések az elemzés időpontjáig még nem születtek meg, az elemzés az összefoglaló dokumentumban meghatározott feltételezésekkel, az eddigi elemzési eredmények, a megvalósítási lehetőségekkel kapcsolatban már meghozott kamarai döntések, illetve megfogalmazott elvárások figyelembe vételével készült (lásd külön dokumentumban, illetve az 5 A javasolt működési megoldás összefoglalása fejezetben). A megvalósítási lehetőségekkel kapcsolatos végleges döntések a megvalósítás részleteit, és ezzel a bevételi és kiadási pénzáramok elemzésének következtetéseit, eredményeit akár jelentősen is befolyásolhatják, ennek megfelelően jelen fejezet felülvizsgálatát és frissítését a végleges döntések meghozását követően el kell végezni. A bevételi és kiadási pénzáramokkal, valamint a működés finanszírozási igényével kapcsolatos részletes megállapítások ismétlésétől a megvalósíthatósági elemzés felülvizsgálatában eltekintünk, ehelyett az alábbiakban egy felső szintű összefoglalást csatolunk. A bevételi és kiadási pénzáramok elemzése alapján az Ügynökség bevételeinek és kiadásainak nagyságrendjét, valamint a működés finanszírozási igényét az alábbi táblázat tartalmazza6:

6 A részletes elemzési eredményeket lásd a Bevételi és kiadási pénzáramok elemzése az Arhitel projektben kialakított szolgáltatások nyújtásában érintett, az ügyvédi kamarák tulajdonában álló, illetve általuk létrehozni tervezett gazdasági társaságok vonatkozásában 2014-2016 címmel készített külön dokumentumban

Kiadások/ Bevételek


2014

2015

2016

Működési bevételek

191

2791

2791

Működési költségek

220

362

362

Változó költségek (nettó)

22

130

132

Fix költségek (bérköltség)

39

52

52

159

179

180

Beruházási kiadások

230

116

4

Finanszírozási igény

300

54

0

Fix költségek (szolgáltatások)

15 / 95


1.10VESZÉLYEK, KOCKÁZATOK A kialakított modell megfelelő működése szempontjából biztonsági rést potenciális kockázatot jelent, ha: •

az ügyvéd / kamara / Ügynökség / gyártó nem megfelelő biztonsági követelmények között tárolja a biztonsági címkéket, mert ekkor a biztonsági címke által nyújtott iratbiztonsági szint jelentősen csökken;

•

az ügyvéd nem aktiválja a biztonsági címkét a dokumentum ellenjegyzésekor (az erre rendelkezésre álló, szabályzatban meghatározott időkereten belül), mert ebben az esetben a papíralapú és az elektronikus nyilvántartás inkonzisztenssé válik (időlegesen) ezzel rontva a rendszer egészének hatásfokát;

•

IT rendszer nem elérhető a biztonsági címke felhasználás időpontjában (illetve az aktiválásra rendelkezésre álló, szabályzatban meghatározott időkereten belül) és emiatt a felhasználás és az aktiválás időben elválik egymástól;

•

az elveszett biztonsági címkék érvénytelenítésére szolgáló folyamat elhúzódik, mert ekkor a fizikai iratbiztonságot jelentő biztonsági címkével visszaélés történhet;

•

a felhasználók a felhasználás alkalmával nem ellenőrzik a nyilvántartás adattartalmát csak a biztonsági címke fizikai meglétére támaszkodnak, mert ekkor esetlegesen érvénytelenített biztonsági címkékkel ellátott papíralapú iratot a fogadó hitelesként fogad el;

•

a projekt megvalósításával együtt járó többlet adminisztráció, technikai ügyintézés, időráfordítás mértéke az egyes ügyvédeknél nem áll összhangban a rendszer által nyújtott plusz biztonsággal; a lekérdezési és adathozzáférési szabályok pontos meghatározásának hiánya miatt az ügyvédi titkot képező és ügyforgalmi adatokkal kapcsolatos felhasználói aggályok nehezítik a rendszer bevezetését; a projekt megvalósításával együtt járó jelentős többlet adminisztráció, technikai ügyintézés, időráfordítás mértéke az ügyvédi kamaráknál nem áll összhangban a rendszer által nyújtott plusz biztonsággal; az irat információtartalmának időbélyegzővel és elektronikus aláírással igazolt aktiváláskori állapotát az ügyvéd nem tárolja, ezért a rendszer biztonsági szintje csökken, mert pusztán a metaadatok tárolása az irat valós adattartalmának hiteles igazolására nem lesz alkalmas.

• • •


16 / 95


1.11 TOVÁBBFEJLESZTÉS IRÁNYAI, KITERJESZTHETŐSÉG LEHETŐSÉGE Az Arhitel rendszer továbbfejlesztésének, hazai és nemzetközi kiterjesztésének lehetőségei az alábbiak: Egységes országos ügyvédi portál kialakítása: A központi infrastruktúra és az annak részeként létrejövő egységes megjelenítési, adminisztrációs, authentikációs és archiválási megoldások lehetőséget teremtenek további szolgáltatások (elektronikus eljárások, panaszkezelés, teljeskörű JÜB lekérdezések, letétkezelés, joganyag, jogtár hozzáférések, e-learning, ügyvédi információs felületek stb), – Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett informatikai támogatáshoz hasonló – egységes kialakítására az ügyvédség részére. Egységes letéti nyilvántartás beillesztése: 2015. január 1-től az Ütv. 30.§ (1) bekezdésben meghatározottak szerint a kamarák letétnyilvántartási szolgáltatást is nyújtanak az ügyvédeknek. Az egységes letéti nyilvántartás kialakítása számos, az Arhitelben alkalmazandóhoz nagyon hasonló, vagy azzal megegyező funkcionalitást és infrastruktúrát igényel. Az Arhitel tervezett infrastruktúrája alkalmas az egységes letéti nyilvántartás kialakításának alapjaként szolgálni, így költséghatékonyabb módon párhuzamos infrastruktúra és rendszerfejlesztés nélkül teremt lehetőséget a letéti nyilvántartás létrehozására. Mérlegbeszámoló helyezése Mérlegbeszámoló elektronikus letétbe helyezés e szolgáltatás illesztése: 2015. január 1-jétől az ügyvédeknek elektronikusan kell beküldeni a kamarákhoz a számviteli beszámolóikat. Ennek az elektronikus benyújtásnak és letétbehelyezésnek a feltételeit a kamarák elektronikus szolgáltatással fogják biztosítani. A szolgáltatást támogató informatikai rendszer kialakítása számos, az Arhitelben alkalmazandóhoz nagyon hasonló, vagy azzal megegyező funkcionalitást és infrastruktúrát igényel. Az Arhitel tervezett infrastruktúrája ennek megfelelően alkalmas lesz arra, hogy a mérlegbeszámoló szolgáltatás alapjául szolgáljon, így költséghatékonyabb módon párhuzamos infrastruktúra és rendszerfejlesztés nélkül teremt lehetőséget a mérlegbeszámoló szolgáltatás létrehozására. Tisztán Tisztán elektronikus iratbiztonság megteremtése: Az elektronikus szolgáltatások szélesebb körű elérhetőségével és a papír alapú ügyintézés elektronikus ügyintézéssel szembeni visszaszorulásával és a biztonsági címke által reprezentált – de jelentős részben már az elektronikus nyilvántartásokon alapuló – biztonság napi gyakorlatba való beépülésével megvizsgálható a biztonsági címke (és annak kezelésével kapcsolatos logisztikai tevékenységek) kiváltása tisztán az elektronikus biztonsági megoldásokra alapozott megoldásokkal. Nemzetközi bevezetés, u.n. rollroll-out lehetősége: A hazai gyakorlat megteremtésével akár a rendszer rolloutja, akár külföldi kamarák számára nyújtott szolgáltatások létrehozása reális továbblépési irány.


17 / 95


2. BEVEZETÉS 2.1 ELŐZMÉNYEK A Magyar Ügyvédi Kamara (továbbiakban: MÜK) 2011 őszén az ügyvédek közreműködésével készülő okiratok és az ügyvédek közreműködésével zajló jogügyletek biztonságának növelését, és ezzel együtt az ügyvédi szakma közbizalmi szerepének erősítését célzó projekt (továbbiakban: Arhitel projekt) indításáról döntött. A projekt előkészítését a Budapesti Ügyvédi Kamara (továbbiakban: BÜK) vállalta fel. A projekt előkészítése a megvalósítási lehetőségek jogi, műszaki, pénzügyi elemzését célzó megvalósíthatósági elemzésével 20112012 fordulóján elkezdődött. 2013 őszén döntés (és törvénymódosítás) született arról, hogy a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogát érintő, ügyvédi ellenjegyzéssel készülő okiratokat biztonsági címkévelcímkével (biztonsági címkével) kell ellátni, és a biztonsági címkévelcímkével ellátott okiratokat nyilvántartásba kell venni 2014. május 1-től kezdődően. Döntés született arról is, hogy 2015. január 1-től további ügyvédi ellenjegyzéssel készülő papír alapú okiratokat és a meghatalmazásokat is el kell látni biztonsági címkével. A projekt keretében a kapcsolódó jogszabályok, szabályozói elvárások és szándékok figyelembevételével be kell szerezni a tervezetten alkalmazandó biztonsági címkét, továbbfejleszthető módon ki kell alakítani a címke nyilvántartásba vételét biztosító informatikai rendszert, meg kell határozni és ki kell alakítani a címke logisztikáját, aktiválását és elszámolását biztosító szolgáltatást és annak működését. (A feladatellátást biztosító tevékenységek összességét a továbbiakban komplex jogügylet biztonsági szolgáltatásként (vagy KJÜB szolgáltatásként) hivatkozzuk.) Jelen megvalósíthatósági tanulmány frissítésének célja, hogy a fejlesztési célok megvalósítását, a létrehozott fejlesztések működését befolyásoló 2012 óta felmerült változásokat számba vegye, és azonosítsa, hogy ezek milyen hatással vannak a fejlesztési célokra. A megvalósíthatósági elemzés alapvető céljai ezzel együtt változatlanok (lásd 2.5 fejezet).

2.2 IRATBIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK A jogi ügyekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos tisztességtelen gyakorlat és közbizalom elleni bűncselekmények egyre inkább tömegesnek tekinthetők Magyarországon. Nagy mennyiségben és értékben fordulnak elő közokirat- és magánokirat-hamisítási esetek, okiratokkal kapcsolatos egyéb visszaélések, terjednek a hozzá nem értők által végzett zugírászat, zugtanácsadás és egyéb az ügyfelek jogbiztonságát és érdekeit veszélyeztető szolgáltatási gyakorlatok. A tervezett fejlesztések célja ezeknek a visszaéléseknek a visszaszorítása, és ezzel a közbizalom, azaz a társadalom tagjainak az okirati szabályszerűségbe, az okirati tények valóságába, a magánokiratok valódiságába vetett hitének erősítése, egyben a jogkövetők és az ország gazdasági versenyképességének erősítése. A projekt keretében tervezett fejlesztéseket az ügyvédek közreműködésével nyújtott szolgáltatásoknál jelentkező alábbi problémák indokolják: •

Okiratokkal kapcsolatos visszaélések (hamisítások): Büntető Törvénykönyvben a közrend elleni, azon belül a közbizalom elleni bűncselekmények körében az okiratokkal kapcsolatos bűncselekmények három bűncselekmény-kategóriába sorolhatók: o

a közokirat-hamisítás,

o

a magánokirat-hamisítás és

o

a visszaélés okirattal elnevezésű cselekmények.


18 / 95


A közrend elleni bűncselekmények sajátossága, hogy többségükben a polgári jogi, gazdasági jogi területeken általában nem meghatározott személyek jogait sértik vagy veszélyeztetik, a hatások a személyek kisebb - nagyobb csoportjait érintik. A hamisított okirat hamisságát igen nehéz laikusként felismerni, így sokszor csak az okirat felhasználásakor, vagy egy jogvitában derül ki hamisítás. Még rombolóbb, amikor az okirat hamissága nem bizonyítható, de az érintettek tudják, hogy saját maguk, vagy ellenfelük hamis, hamisított okirattal manipulálva érte el célját. A magánokirat hamisítás tipikusan eszköz cselekmény, jellemzően csalásokhoz, gazdasági bűncselekményekhez kapcsolódik. Közbizalom elleni bűncselekményként a közbizalom gyengülését okozzák, ezzel a társadalom tagjainak az okirati szabályszerűségbe, az okirati tények valóságába, a magánokiratok valódiságába és a közbizalmi szereplők megbízhatóságába vetett hite rendül meg. A rendelkezésre álló adatok azt jelzik, hogy e bűncselekményi kategóriában7 az ismertté vált bűncselekmények számát tekintve jelentős az okirat-hamisítási esetek száma. A felderített magánokirat-hamisítások száma az 1989-ben mérthez képest 2012-re kb. a négyszeresére (3767 képest 14.501-re), a közokirat-hamisítások száma kb. a hétszeresére (1532-ről 10.195-re), az okirattal történő visszaélések száma kb. a 36-szorosára (2367-ről 23.881-re) emelkedett89. Különösen az utóbbinál figyelhető meg jelentős emelkedés. 2012-ben a fenti három típusba tartozó bűncselekmények száma az összes regisztrált bűncselekmény 23%-át tette ki. A tervezett fejlesztések szempontjából a hamis, hamisított, vagy valótlan tartalmú magánokiratok bírnak jelentőséggel. •

Termőföld tulajdonjogát érintő iratokkal kapcsolatos visszaélések 2014-től alapvetően módosulnak a termőföld tulajdonjogának megszerzését szabályozó jogszabályok (módosulnak a tulajdonjog megszerzésének feltételei, meghatározott feltételekkel lehetőség nyílik külföldi állampolgárok tulajdonszerzésére is, stb.). Ez külön jelentőséget ad a földtulajdonnal kapcsolatos – különös tekintettel a föld tulajdonjogára és annak használatára vonatkozó ún. „zsebszerződésekhez” kapcsolódó – visszaélések visszaszorításának. Ennek megfelelően az okiratbiztonság erősítése (biztonsági címkévelcímkével, nyilvántartással) első körben, 2014 májusától kezdődően ezekre az okiratokra terjed ki.

•

Zugírászat: A jogbiztonságot és az ügyfelek érdekeit súlyosan sértő gazdasági gyakorlat a zugírászat és zugtanácsadás. Zugírászatot az követ el, aki anélkül, hogy gyakorló ügyvéd lenne, bíróságok vagy hatóságok előtt ügyfelek képviseletét, illetve okiratok szerkesztését és a jogi tanácsadást üzletszerűen folytatja. A zugírászat keretében készülő iratok esetében értelemszerűen nem garantálható a szakszerűség, jogszerűség, és mivel az irat nem jogszerű körülmények között készült, az elkészült irathoz tartozó joghatás sem biztos. Ezen kívül megzavarja, torzítja a szolgáltatók közötti versenyt a jogi szolgáltatásoknak kijelölt (ügyvédi) versenypiacon.

7 A magánokirat-hamisítások lehetnek gépjármű adásvételi szerződésekkel, orvosi igazolásokkal, receptekkel, horgászjegyekkel, utazási bérlettel, horgászengedéllyel, fiktív szerződésekkel kapcsolatosak, a belső arányra statisztikai adatgyűjtés azonban nem folyik. 8

Forrás: Dr. Kacziba Antal: A magyarországi összbűnözés alakulása a XX-XXI. század fordulóján (1988-2007) 1. számú előtanulmány az átfogó rendészeti stratégia társadalmi vitájához Budapest, 2008.

9

Forrás: Tájékoztató a 2012. évi bűnözésről (Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, Legfőbb Ügyészség

•


19 / 95


Kárértéknél alacsonyabb felelősségbiztosítás: Közvetetten iratbiztonsági probléma, hogy az ügyvédi felelősségbiztosítás összege nem mindig éri el az okozott kár értékét, így egy esetlegesen ügyvéd gondatlansága által okozott káresetkor a kár értéke az ügyfélnek teljes körűen nem téríthető meg. Ha pedig igen, akkor az ügyvédek korlátlan felelőssége folytán az ügyvéd teljes magánvagyona enyészhet el. Az iratbiztonságot növelné, ha a felelősségbiztosítás összege a jogi szolgáltatások ügyértékével összhangba kerülne, ez azonban a felelősségbiztosítási díjak – az ügyvédek bizonyos része által – már nem finanszírozható emelését vonná maga után.

2.3 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK CÉLJA A fenti problémák megoldásával összhangban a tervezett fejlesztések legfontosabb célja az ügyvéd által nyújtott jogi szolgáltatások biztonságának fokozása, ennek keretében •

az ügyvédi közreműködéssel készülő egyes iratok biztonságának (jogszerűség, hitelesség, hamisíthatatlanság) növelése, az iratokkal kapcsolatos visszaélések számának visszaszorítása (a fejlesztések első időszakában különös tekintettel a termőföld tulajdonszerzéssel kapcsolatos okiratokra);

•

az ügyvéd jogosultságának kötelező, folyamatba épített ellenőrzésével a jogosulatlan iratkészítés visszaszorítása;

•

fentieken keresztül az ügyvédi közreműködéssel folyó jogügyletek általános biztonságának, az ügyfelek (hatóság) biztonságérzetének javítása;

•

és előbbi célok teljesülésével az ügyvédek közbizalmi szerepének erősítése.

A tervezett fejlesztések, és az ezek megvalósulásával biztosított források a következő pontok szerinti további ügyfélvédelmi célokat is támogatják: •

valódi ügyfélfedezet, biztosíték az ügyfelek esetleges kárigényeinek jobb kielégítésére;

•

a papíralapú és elektronikus ügyvédi okiratok biztonságosabb megőrzésének támogatása,

•

az ügyféltitkokat jobban megóvó ügyvédi adatbiztonság támogatása;

•

ügyvédek tudáshoz való hozzájutásának javítása, folyamatos továbbképzésének biztosítása;

•

az ügyvédek piaci helyzetének megerősítése, versenyképességük javítása;

•

a joghoz való társadalmi hozzáférés javítása (kirendelt védői és népügyvédi jogi segítségnyújtásban való esetleges közreműködés).

A tervezett fejlesztések keretében kialakított korszerű infrastruktúra és erre épülő ügyfélvédelmi intézmények révén az ügyvédi hivatás az igazságszolgáltatási szerepkörébe a jelenleginél jobban integrálódik, ezáltal társadalmi haszna, önállósága láthatóbbá válik. Azt valószínűsítjük, hogy a Kamara által a kötelezően címkézendőként nem azonosított iratok körén kívül az ügyvédi „önvédelem” illetve az ügyféloldali piaci nyomás spontán módon elterjeszti a biztonsági címke használatát. Emellett, a fejlesztések a kamarákat is fontos jogbiztonsági és ügyfélvédelmi szerephez juttatják: az ügyvédek a kamarákon keresztül kizárólagosan maguk felügyelik a rendszer működését, valamint gondoskodnak fejlesztéseket követően befolyó bevételek célhoz kötött felhasználásáról.


20 / 95


2.4 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK MODELLJE, JÖVŐKÉPE Az Arhitel projekt keretében tervezett fejlesztések az ügyvédek által nyújtott jogi szolgáltatásokhoz kapcsolódó jogügyletbiztonság javítását célozzák. A fejlesztések lényeges elemei: •

az iratok hitelességét, hamisíthatatlanságát biztosító, a szárazbélyegzőnél korszerűbb, kibővített védelmi elemeket biztosító eszköz (biztonsági címke),

•

a biztonsági címkével ellátott iratok nyilvántartása, ehhez ellenőrzési célú lekérdezések biztosítása.

Az ügyvéd meghatározott típusba eső jogi iratokon sorszámozott biztonsági címkét helyez el. A biztonsági címkét az illetékes területi kamarák (illetve a jogszabály felhatalmazása alapján a nevükben eljáró külön szervezet) szerzi be és értékesíti az ügyvédek számára. Az ügyvéd a biztonsági címke elhelyezésével egyidejűleg köteles a biztonsági címkét egy erre a célra kialakított központi informatikai rendszerben „aktiválni”, azaz saját azonosítását követően a biztonsági címkével ellátott irat jellemző adatait és az iraton elhelyezett biztonsági címke sorszámát rögzíteni. A biztonsági címke felragasztását megelőző kötelező ellenőrzések, szigorú eljárásrendek és az iratokkal kapcsolatos biztonsági követelmények a szárazbélyegzőhöz képest magasabb biztonságot, fokozottabb ügyfélvédelmet nyújtanának, lehetővé téve az ügyvéd jogosultságának folyamatba épített, kötelező hatósági ellenőrzését is. A biztonsági címkék beszerzése, szétosztása, a rendszer működtetése, a kötelezően lefolytatandó ellenőrzések, a szigorú biztonsági követelmények betartása természetesen folyamatos költségekkel is jár. Ennek megfelelően a fejlesztések célja olyan fenntartható finanszírozási megoldás kialakítása is, amely nem csak az itt vázolt rendszer kiépítésének költségét fedezi, hanem általánosságban forrást biztosít az ügyfelek védelmével kapcsolatos társadalmi igények legmagasabb szintű kielégítéséhez is.

2.4.1 MIÉRT SZÜKSÉGES A BIZTONSÁGI CÍMKE? A tervezett fejlesztések tárgyának meghatározását megelőzően (2011-ben) számos alternatív lehetőség felvetődött az ügyvédi iratokkal kapcsolatos iratbiztonsági problémák kezelésére. Ezek közül több a magas szintű védelmi elemekkel ellátott biztonsági címke helyett más iratbiztonság-növelési megoldások megvalósítását (pl. nyomtatott iratazonosító iratokon való elhelyezését és ehhez kapcsolódó elektronikus nyilvántartás kialakítását) javasolta. A kamarai munkacsoport az alternatív lehetőségek vizsgálatát követően azokat elvetette, és a biztonsági címkén alapuló megoldás megvalósíthatóságának további elemzése mellett döntött. A döntést alátámasztó legfontosabb érveket az alábbi felsorolásban gyűjtöttük össze: •

Egy megfelelő védelemmel ellátott biztonsági címke védelmi elemei önmagukban garantálják a címke hamisíthatatlanságát és irattól való elválaszthatatlanságát. Egy szárazbélyegzett irat, illetve egy egyszerű nyomtatott azonosító, iratszám vagy sorszám könnyen hamisítható, reprodukálható, azaz ezt a biztonságot önmagában nem tudja garantálni.

•

A biztonsági címke elválaszthatatlanul kapcsolódik az irat lapjaihoz, megakadályozva a lapok kicserélésével kapcsolatos visszaéléseket. Az irat hamisításához a biztonsági címkével ellátott összefűzött irat szövegében kell törléssel vagy hozzáírással módosítani, ami jelentősen bonyolítja az irathamisítás folyamatát, csökkentve a hamisítás esélyét.


21 / 95


•

Egy biztonsági címkézett irat nem másolható úgy, hogy a biztonsági címke a másolaton is hordozza a vizuális védelmi elemeket, így annak eredetisége szemrevételezéssel (a vizuális biztonsági elemek ismerete esetén) megállapítható.

•

Kézzelfoghatósága és vizuális elemei miatt a biztonsági címke iratbiztonság-növelő hatása könnyen kommunikálhatók az ügyfelek irányába. Ennek következtében egy biztonsági címkével ellátott irathoz az ügyfelek nagyobb biztonságérzete is társul (nem mellesleg a nagyobb iratbiztonság megnövelt költségei is könnyebben érvényesíthetők az ügyfeleknél).

•

(Feltételezve, hogy a biztonsági címkék illetéktelen kezekbe nem kerülnek) a biztonsági címke és annak elektronikus nyilvántartása együtt bizonyítja, hogy az iratot ügyvéd állította ki, illetve egyértelműen azonosítja a kiállító ügyvédet is.

•

Egy nem biztonsági címkézett irat esetében az iratbiztonság és hamisítás elleni védelem csak úgy növelhető, ha az irat tartalmának – az irat jellemző adatain, tartalmi lenyomatán vagy szkennelt képén keresztül történő – ellenőrzését egy hiteles elektronikus nyilvántartáshoz való széleskörű hozzáféréssel biztosítjuk. Ez azonban azon túl, hogy személyesadat-kezelési, ügyvédititok-kezelési aggályokat vet fel (a tervezés során a munkacsoport is emiatt vetette el ennek alkalmazhatóságát), egy hasonló elektronikus szolgáltatáshoz való széleskörű hozzáférést feltételez. Az elektronikus szolgáltatásokhoz való széleskörű hozzáférés azonban – az ügyfelek körében jellemző elektronikus írástudatlanság magas szintje miatt – egyelőre nem realitás.10

2.5 A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI ELEMZÉS CÉLJA A megvalósíthatósági elemzés egy fejlesztés előkészítésének alapvető lépése. Alapvető célja •

a tervezett beruházás céljának, terjedelmének pontos meghatározása,

•

a lehetséges megvalósíthatósági alternatívák elemzése, és

•

a fejlesztés műszaki, gazdasági, környezeti szempontjait figyelembe véve annak a vezetői döntésnek a megalapozása, hogy melyik alternatíva megvalósítása indokolt és célszerű.

A megvalósíthatósági elemzés további céljai

10

•

a fejlesztés relevanciájának és fenntarthatóságának értékelése;

•

a fejlesztés költségeinek és bevételtermelő képességének számítása, a beruházás megtérülésének vizsgálata;

•

a fejlesztéssel kapcsolatos kockázatok azonosítása;

•

a fejlesztés peremfeltételeinek és kritikus sikertényezőinek, felsőszintű ütemezésének és erőforrástervének meghatározása;

•

a tervezett iratbiztonsági fejlesztések megvalósításából adódó jogi következményeket elemzése és a szükséges jogszabályi vagy kamarai szabályzatokat érintő módosítások számbavétele, meghatározása.

Az aktuális kutatási adatok alapján az internetpenetráció a következők szerint alakult 2013-ban: 15–24 évesek: kb. 90 százalék; 25-34 évesek: kb. 80%, 35-49 évesek: kb. 70%; 50-69 évesek: kb. 35%; 70 felettiek: kb. 5%.


22 / 95


A megvalósíthatósági elemzés eredményeképpen előálló megvalósíthatósági tanulmány dokumentum nem része a fejlesztés tervezési szakaszának, és nem várható el tőle, hogy a kialakítandó szervezet felépítését, működését, illetve a megvalósítandó rendszerrel szemben támasztott követelményeket vagy adatköröket teljes mélységben leírja. Ez a feladat a fejlesztési projekt keretében elvégzendő szervezetfejlesztés, illetve a rendszerfejlesztéshez kapcsolódó részletes követelményspecifikációs szakaszban, külön dokumentumokban valósul meg.

2.6 A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI ELEMZÉS SZAKMAI MEGKÖZELÍTÉSMÓDJA, A DOKUMENTUM ÁTTEKINTÉSE A fejlesztések eredményes végrehajtásának feltétele a fejlesztések megfelelő előkészítése. A megvalósíthatósági tanulmány az a dokumentum, amelyen keresztül a döntéshozók számára objektív módon be lehet mutatni •

a megoldani kívánt problémát,

•

a lehetséges megoldások körét,

•

az ajánlott megoldást megvalósító projekt terjedelmét,

•

a megvalósításhoz szükséges becsült erőforrások nagyságát,

•

valamint a projekt kockázatát.

A megvalósíthatósági tanulmány alapján megalapozott döntés hozható a megvalósítási projekt elindításáról. A megvalósíthatósági elemzés szakaszait a következő fejezetek tekintik át.


23 / 95



Helyzetfelmérés frissítése 1. Hazai és EU jogi szabályozás; adatkezelési, adatvédelmi szempontok, feltételek; 2. Hazai és nemzetközi környezetben működő biztonsági címkés megoldások és támogató informatikai rendszerek; 1. Érintett ügyek, iratok és ezek számossága 2. Az iratbiztonság elemei és jelenlegi ügyvédi eszközei 3. Technológiai és infrastrukturális környezet (ügyvédek, kamarák) 1. Működéssel, folyamatokkal, szervezeti struktúrával kapcsolatos elvárások 2. Informatikai rendszerrel kapcsolatos elvárások 3. Biztonsági címkével kapcsolatos elvárások

Megvalósítás elıkészítése Szolgáltatás tágabb értelemben vett működési környezetével kapcsolatos lehetőségek Szolgáltatást nyújtó szervezet működésének helyével, szervezeti formájával kapcsolatos lehetőségek Szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó működési folyamatokkal, részletes szabályokkal kapcsolatos lehetőségek

Informatikai rendszer kialakításával kapcsolatos megvalósítási lehetőségek

Biztonsági címke alkalmazásának módjával, a címke kiválasztásával kapcsolatos lehetőségek

Mőködési koncepció kidolgozása, mőködési folyamatok meghatározása

Rendszerkoncepció tervezése, architektúratervezés, logikai rendszertervezés Biztonságicímkespecifikáció, beszerzés lebonyolítása

Kiválasztott megvalósítási javaslat pénzügyi elemzése A megvalósítási lehetőségek vizsgálatának eredményeképpen kiválasztott komplex megvalósítási javaslat bevételi és kiadási pénzáramainak, finanszírozási igényének részletes elemzése

Megvalósítás

1. ábra – A megvalósíthatósági elemzés munkamódszere

24 / 95


2.6.1


25 / 95


HELYZETFELMÉRÉS

A megvalósíthatóság elemzésének szükséges feltétele, hogy a tanulmány legyen összhangban a fejlesztések külső és belső környezetével. Ez azt jelenti, hogy a megvalósíthatósági tanulmány kiindulópontjaként fel kell tárni mindazokat a körülményeket, feltételeket, követelményeket, célokat, adottságokat és lehetőségeket, amelyek befolyásolhatják és meghatározhatják a fejlesztések megvalósíthatóságát. E tényezők azonosítása és feltárása alapozza meg a későbbiekben a kidolgozásra kerülő megoldási alternatívákat. Módszertanunknak megfelelően a helyzetfelmérés keretében a következő külső/belső környezeti befolyásoló tényezőket vizsgáljuk: Külső tényezők vizsgálata 1. Hazai és EU jogi szabályozás; adatkezelési, adatvédelmi szempontok, feltételek; 2. Hazai és nemzetközi környezetben működő biztonsági címkés megoldások és támogató informatikai rendszerek; Belső tényezők vizsgálata 1. Érintett ügyek, iratok és ezek számossága 2. Az iratbiztonság elemei és jelenlegi ügyvédi eszközei; 3. Technológiai és infrastrukturális környezet (ügyvédek, kamarák); Kamarai elvárások, igények, követelmények: 1. Működéssel, folyamatokkal, szervezeti struktúrával kapcsolatos elvárások; 2. Informatikai rendszerrel kapcsolatos elvárások (IT biztonság, szabványok, minősítések, hardver architektúra, szoftver architektúra, felhasználók azonosítása; hiteles, nem meghamisítható adattárolás; 3. Biztonsági címkével kapcsolatos elvárások.

2.6.2

MEGVALÓSÍTÁSI ALTERNATÍVÁK ELEMZÉSE

A szakmai, üzleti, technológiai és jogi környezet elemzése, a kívánatos és a jelenlegi állapot közötti eltérések megállapítását követően azonosítjuk a lehetséges megoldási irányokat. Az egyes megoldási irányok lényegében eltérő működési modelleket és eltérő technológiai megvalósítási lehetőségeket jelentenek. A megvalósítási alternatívák meghatározását és elemzését a következő fő területek mentén végezzük el: 1. A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás tágabb értelemben vett működési környezetével kapcsolatos alternatívák vizsgálata (központi vagy decentralizált szolgáltatásnyújtás, működési egységek kialakításával kapcsolatos alternatívák); 2. A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatást nyújtó szervezet működésének helyével, szervezeti formájával kapcsolatos lehetőségek vizsgálata (kamarán belül vagy azon kívül, gazdasági társaság társasági formája, tulajdonlás, irányítás módja);


26 / 95


3. Szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó működési folyamatokkal, részletes szabályokkal kapcsolatos lehetőségek vizsgálata (biztonsági címke árazásával kapcsolatos lehetőségek, címkelogisztikával kapcsolatos lehetőségek, elszámolás, fizetés módjával kapcsolatos lehetőségek, stb.); 4. Informatikai rendszer kialakításával kapcsolatos megvalósítási lehetőségek vizsgálata, elemzése (infrastruktúra beszerzés vagy bérlés, rendszertámogatás terjedelmével kapcsolatos lehetőségek, stb.); 5. Biztonsági címke alkalmazásának módjával, a címke kiválasztásával kapcsolatos lehetőségek vizsgálata. Tekintettel arra, hogy a megvalósításra rendelkezésre álló idő korlátozott, a megvalósítási alternatívák meghatározása és vizsgálata a működés koncepcionális és részletes tervezésével együtt történik. Ennek megfelelően a megvalósítási lehetőségek fenti szempontok szerinti vizsgálata az ábrán látható koncepcionális, illetve részletes tervezési feladatok keretében történik: •

Működési koncepció kidolgozása, működési folyamatok meghatározása keretében: fenti 1-3. pont szerinti megvalósítási lehetőségek vizsgálata.

•

Rendszerkoncepció tervezése, architektúra tervezés, logikai rendszertervezés keretében: fenti 4. pont szerinti megvalósítási lehetőségek vizsgálata.

•

Biztonságicímke-specifikáció és ajánlattételi felhívás készítése, beszerzés előkészítése és lebonyolítása keretében: fenti 5. pont szerinti megvalósítási lehetőségek vizsgálata.


27 / 95


3. HELYZETFELMÉRÉS 3.1 KÜLSŐ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA 3.1.1 JOGI SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET A projekt szempontjából jelentőséggel bíró, ezért a megvalósíthatósági elemzésnél figyelembe vett EU-s és magyar jogszabályokat, illetve belső kamarai szabályzatokat a következő felsorolás tartalmazza. A jogszabály száma.

A jogszabály címe

EU joganyagok EGK Tanácsának 91/308/EGK a Pénzügyi rendszer pénzmosás céljára történő felhasznász. irányelve lásának megakadályozásáról EK Tanácsának 2001/97/EK sz. irányelve a 91/308/EGK sz. irányelv módosításáról

a személyi hatály kiterjesztése többek között az ügyvédekre

Európa Parlament és Tanács 2005/60/EK sz. irányelve

a Pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről – a 91/308/EGK sz. irányelv hatályon kívül helyezése

Magyar jogszabályok 2008. évi XLV. törvény

az egyes közjegyzői nem peres eljárásokról

2007. évi CXXXVI. törvény

a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

2007. évi LXIV. törvény

a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról

2006. évi V. törvény

a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

2006. évi IV. törvény

a gazdasági társaságokról

2004. évi CXL. törvény

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2003. évi LXXX. törvény

a jogi segítségnyújtásról

2001. évi XXXV. törvény

az elektronikus aláírásról

2000. évi CI. törvény

a pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény kihirdetéséről

1998. évi LXVI. törvény

az egészségügyi hozzájárulásról

1998. évi XIX. törvény

a büntetőeljárásról

1998. évi XI. törvény

az ügyvédekről

1995. évi LXVI. törvény

a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag

Rövidítés


A jogszabály száma.

A jogszabály címe

28 / 95


Rövidítés

védelméről 2011. évi CXII. törvény

az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

1991. évi XLI. törvény

a közjegyzőkről

2012. évi C. törvény

a Büntető Törvénykönyvről

1952. évi III. törvény

a polgári perrendtartásról

13/2008. (VI. 24.) IRM rende- az ügyvédek, az alkalmazott ügyvédek, az ügyvédjelöltek, a külföldi jogi tanácsadók és az európai közösségi jogászok let igazolványáról 35/2007. (XII. 29.) PM rende- a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törlet vényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítéséről 114/2007. (XII. 29.) GKM ren- a digitális archiválás szabályairól delet 54/2007.(XII.21.) IRM rendelet

a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében az ügyvéd által végzett személyazonosság- és igazolványellenőrzés részletes szabályairól

Magyar jogszabályok – termőföldet érintő jogszabályok 1959.évi IV. törvény

a Polgári Törvénykönyvről

Ptk.

1994. évi LV. törvény

a termőföldről

Tft.

1997. évi CXLI. törvény

az ingatlan-nyilvántartásról

Inytv.

1998. évi XI. törvény

az ügyvédekről

Üt.

2004. évi CXL. törvény

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Ket.

2007. évi CXXIII. törvény

a kisajátításról

2007. évi CXXIX. törvény

a termőföld védelméről

Tftv.

2009. évi XXXVII. törvény

az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

Evt.

2010. évi LXXXVII. törvény

a Nemzeti Földalapról

2011. évi CXCVI. törvény

a nemzeti vagyonról

2013. évi CXXII. törvény

a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról

16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet

a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól

109/1999. (XII. 29.) FVM ren- az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény delet végrehajtásáról 55/2006. (VII. 27.) FVM rende- a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti let jog gyakorlásával összefüggő igazgatási szolgáltatási díjról 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet

a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól

Földforgalmi törvény

Iny. vhr

A jogszabály száma. 1085/2012. (III. 30.) Korm. határozat


A jogszabály címe a termőföld tulajdonjogának megszerzését korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződések felszámolásáról

Törvényjavaslatok T/11187 számú törvényjavas- A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányulat ló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról T/12824. számú törvényjavas- egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalélat pésével összefüggő módosításáról T/12824/13. számú módosító Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága módosító javaslata az egyes törvényeknek az új javaslat Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló T/12824. számú törvényjavaslathoz T/13052 számú törvényjavas- A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel öszszefüggésben az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi lat CXLI. törvény módosításáról T/13139. számú törvényjavas- egyes törvényeknek agrár és környezetügyi tárgyban törtélat nő módosításáról T/13140. számú törvényjavas- a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és lat átmeneti szabályokról Belső szabályzatok 1/2009. (IV. 27.) MÜK szabályzat

a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzését és megakadályozását szolgáló ügyvédi tevékenység kamarai ellenőrzésének részletes szabályairól

3/2008. (X. 27.) MÜK szabály- a jogügyletek biztonságának elősegítésével, valamint az elektronikus aláírás használatával kapcsolatos feladatokról zat szóló 2/2007. (XI. 19.) MÜK szabályzatának módosításáról 2/2007. (XI. 19.) MÜK szabályzat

a jogügyletek biztonságának elősegítésével, valamint az elektronikus aláírás használatával kapcsolatos feladatokról

5/1999. (III. 1.) MÜK Szabály- az ügyvéd és az ügyvédi iroda névhasználatáról zat 4/1999 (III.1.) MÜK szabályzat az ügyvédek letét- és pénzkezeléséről sorszám nélküli/1994. (VI. 1.) az ügyvédi szervek iratai és az ügyvédi iratok irattári kezeMÜK szabályzat léséről és selejtezéséről V. 2/2008. MÜK Elnöki határozat

az elektronikus archiválásról

29 / 95


Rövidítés


30 / 95


3.1.2 A BIZTONSÁGI CÍMKE 2014. MÁJUS 1-ÉTŐL TÖRTÉNŐ HASZNÁLATÁBAN ÉRINTETT JOGÜGYLETEK Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban Üt.) új 25/A. §-sal egészült ki. Eszerint, a területi kamara az ügyvéd által készített mezőmező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogát érintő jogügyletet magában foglaló okiratokhoz fűződő ügyfélbizalom növelése, valamint a hamisított okiratokkal szembeni fokozottabb védelem érdekében 2014. május 1-jétől az ilyen papír alapú okiratok ügyvédi ellenjegyzéséhez a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott, hamisítás elleni védelmi elemekkel ellátott, sorsorszámozott biztonsági címkét bocsát az ügyvédek rendelkezésére. Tekintettel a földadásvételt érintő jogügyletekben született okiratok biztonsági címkével történő ellátásának kiemelt jelentőségére, a 2014 májusától hatályos biztonságicímkebiztonságicímke-használati kötelezettségben érintett jogjogügyletekről a megvalósíthatósági elemzés keretében külön részletes elemzés készült. készült Az összefoglaló elemzés alapvető célja, hogy egyértelműsítse a biztonsági címke alkalmazásának kötelezettségét, ennek keretében tisztázza a használat tárgyi hatályát, azaz hogy •

milyen ingatlanokra,

•

milyen jogügyletekre,

•

és ezek keretében létrehozott milyen okiratokra

vonatkozik a biztonsági jel felhasználásának kötelezettsége. A dokumentum a fentieken túl •

áttekintést ad a kapcsolódó jogszabályokról;

•

azok legfontosabb, kihirdetett vagy ma már megismerhető módosításairól és a módosítások hatálybalépéséről;

•

a termőföld tulajdonjogának lehetséges alanyairól;

•

az érintett jogügyletek során elkészülő okiratok kötelező tartalmi elemeiről;

•

támogatja az érintett ügyszámok és iratszámok meghatározását és ezzel a kapcsolódó fejlesztések méretezését.

3.1.2.1

IRÁNYADÓ JOGSZABÁLYOK

Az elemzésben figyelembe vett jogszabályokat, törvényjavaslatokat, illetve módosítási javaslatokat a 3.1.1 fejezet tartalmazza. A 2014. május 1-én életbe lépő biztonsági címkézési kötelezettség szempontjából releváns szabályozások hatálybalépési időpontját az alábbi ábra mutatja be:

3.1.2.2


31 / 95


IRATOK BIZTONSÁGI CÍMKÉZÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TÁRGYI HATÁLYA

A termőföld tulajdonjogát érintő jogügyletekhez kapcsolódó okiratok vonatkozásában a jogalkotók több különböző jogügyletbiztonságot javító védelmi elem bevezetését tervezik 2014-ben. A Földforgalmi tv. a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) tulajdonjogának megszerzésére, a földön haszonélvezeti jog alapítására, a föld használatára, továbbá a szerzési korlátozások ellenőrzésére, és a helyi földbizottságra vonatkozó szabályokat állapítja meg. A törvény 2014. március 11-jén hatályba lépő 8. § szerint a föld tulajdonjogának átruházására vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügylet írásba foglalására csak olyan papír alapú okmányon kerülhet sor sor, amely az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkezik. Az Üt. és az Inytv. módosítása 2014. május 1-jétől bevezeti a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogát érintő jogügyleteket érintően az ügyfélbizalom növelése érdekében a biztonsági címke alkalmazásának kötelezettségét. Az ügyvédek biztonsági elemekkel ellátott, biztonsági címke használati kötelezettsége tehát a mezőmező- és ererterjednek dnek ki. dőgazdasági hasznosítású földekkel kapcsolatos jogügyletekre terje Az iratok biztonsági címkével történő ellátási kötelezettségének tárgyi hatálya kapcsán azt vizsgáltuk, hogy mely ingatlanok vonatkozásában és milyen jogügyletekre terjed majd ki a biztonsági címke felhasználási kötelezettsége az Üt. kapcsolódó módosításának tervezett 2014. május 1-i hatálybalépését követően.

3.1.2.2.1 MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁSÚ INGATLANOK A Földforgalmi tv. 5.§ 17. pontja szerint mezőmező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: föld a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlannyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve. A törvény fenti értelmező rendelkezése 2013. december 15-én lép hatályba.


32 / 95


A törvény földszerzési jogosultságra vonatkozó rendelkezése, valamint az átruházás és az átruházásnak nem minősülő módon történő tulajdonszerzés szabályai 2014. május 1-jén lépnek hatályba. A termőföldre és ennek különböző típusaira a kapcsolódó jogszabályokban számos egyéb, a Földforgalmi törvény definíciójával nem pontosan vagy csak több szakasz együttes értelmezésével egyező definíció is megtalálható: •

A Tft. szerint termőföld: termőföld az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlannyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván. A termőföldre vonatkozó rendelkezéseket – a haszonbérletre e törvényben megállapított szabályok kivételével – alkalmazni kell a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földre is.

•

A Tfvt. 2. § 19. pontja szerint termőföld: termőföld az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az Evt.-ben meghatározott erdőnek minősül. Mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: az a földrészlet, amely a település belterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az Evt.ben meghatározott erdőnek minősül. (A törvény a termőföldek hasznosítására, a földvédelemre, a földminősítésre és a talajvédelemre vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg.)

•

Az Tfvt. módosításáról szóló 2013. évi CLXIX. törvény pontosította a termőföld, a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld fogalmát és a termőföldre vonatkozó rendelkezéseket – a földvédelemre, valamint a mellékhasznosításra e törvényben megállapított szabályok kivételével – kiterjesztette a mezőmező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földre valamint zártkerti ingatlaingatlanokra is, ha a zártkerti ingatlan – annak ingatlannyilvántartási adatai alapján – megfelel megfelel az e törtörvényben meghatározott termőföld fogalmának is. (A zártkert megjelölés egyébként a Tft. hatálybalépésével megszűnt, azonban mint megjelölés továbbra is használatos a Tft. hatálybalépése előtt zártkertinek minősülő ingatlanok esetében). Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 6.§ (1) bekezdése szerint erdő az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület.

•

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló T/13140. számú törvényjavaslat 2013. december 15-étől hatályba lépő 3. §-ában a Földforgalmi törvény hatályát kiterjeszti arra a földrészletre is, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint a település zártkertjében fekszik, és a földrészlet – annak ingatlan-nyilvántartási adatai alapján – megfelel a Földforgalmi törvényben meghatározott föld, illetve tanya fogalmának.

•

Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza az ingatlan művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését. A mezőmező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földet – a rendszeres földhasznosítási módra tekintettel, a természetbeni állapotnak megfelelően – szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő erdő és fásított terület művelési ágban, illetve halastóként kell nyilvántartani. Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt nem álló földet. Az ingatlaningatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rende rendelet meghatározza az egyes egyes művelési ágakat. ágakat.


33 / 95


Amennyiben az érintett jogszabályi körben nem történik változás 2013. december 1515-től a termőföld termőföldre és ehhez közvetlenül kapcsolódó fogalmakra több nem pon pontosan egyező fogalmi meghatározás egy egymás mellett fog létezni, ami a jogalkalmazóktól fokozott körültekintést igényel. Véleményünk szerint a tárgyi hatály a Föld Földforgalmi törvény 2013. december 1515-én hatályba lépő értelmező rendelkezései szerint értelme értelmezendő. zendő. .


34 / 95


3.1.2.2.2 MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁSÚ INGATLANOK TULAJDONJOGÁT ÉRINTŐ JOGÜGYLETEK Az alábbi táblázat összefoglalja, hogy termőföld tulajdonjogát milyen ügyleteken keresztül lehet megszerezni, hogy melyik ügylet esetében milyen okiraton vagy jogi aktuson alapul a tulajdonjog megszerzése és hogyan alakul az ügyvédi ellenjegyzési kötelem, valamint melyek a Biztonsági címkével ellátandó iratok számát befolyásoló releváns szabályok.

Tulajdonjogot érintő jogügyletek

Tulajdonjog megszerzémegszerzését megalapozó ok okirat

Ügyvédi ellenjegyz ellenjegyzé jegyzési kötelem, kötelem, ha az okiraokiratot ügyvéd ké készíti

Ellenjegyzésben érin ntett okirat(ok) éri

Biztonsági címkével ellátandó iratok számát befobefolyásoló szabá szabályok

Eredeti tulaj tulajdonszerzési módok Hatósági határozattal történő tulajtulajdonszerzés

Hatósági határozat

Nincs

Nincs

Nincs

Árveréssel történő tulajdon szerzés


Nincs

Nincs

Nincs

Nincs

Nincs

Megállapodás

Inytv. bejegyzéshez 2 db eredeti és 1 db másolati példány kell, a másolaton is el kell helyezni a szárazbélyegzőt.

Nincs

Nincs

Megállapodás

Inytv. bejegyzéshez 2 db eredeti és 1 db másolati példány kell, a másolaton is el kell helyezni a szárazbélyegzőt

Elbirtoklással történő tulajdon tulajdonszerzés •

Bírósági ítéleten alapuló elbirelbirtoklás

Bírósági ítélet

Nincs

•

A tulajdonos elismerésén alapualapuló

Megállapodás

Kötelező

Kisajátítás (ide nem értve a kisajátíkisajátítást megelőzős adásvé adásvételt)


Nincs

Ráépítés

Írásbeli megállapodás

Kötelező

Származékos tulajdon tulajdonszerzési módok Átruházás


Adásvétellel történő tulajdon tulajdonszerzés


Tulajdonjog megszerzémegszerzését megalapozó ok okirat Adásvételi szerződés (Adásvételi előszerződés)

Ügyvédi ellenjegyz ellenjegyzé jegyzési kötelem, kötelem, ha az okiraokiratot ügyvéd ké készíti Kötelező

35 / 95


Ellenjegyzésben érin érintett okirat(ok)


Adásvételi szerződés

Inytv. bejegyzéshez 2 db eredeti és 1 db másolati példány kell, a másolaton is el kell helyezni a szárazbélyegzőt. Földforgalmi tv. 21. § (1) A föld eladása esetén a földre vonatkozó, a tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe kell foglalni, és azt a tulajdonosnak – a felek aláírásától számított 8 napon belül – közölnie kell e törvényen, valamint más törvényen, illetve a megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival. T/13140. számú törvényjavaslat - a szerződést négy eredeti példányban kell benyújtani a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) jegyzőjéhez (a továbbiakban: jegyző), amelyek közül egy példánynak a Földforgalmi törvény 8. §-a szerinti, és a Földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkező papír alapú okmányon (a továbbiakban: biztonsági okmány) kiállítottnak kell lennie.

Bejegyzési engedély amennyiben külön okirat

2 db eredeti és 1 db másolati példány kell, a másolaton is el kell helyezni a szárazbélyegzőt


Cserével történő tulajdonszerzés (és Birtokösszevonási célú önkéntes föld földcserével történő tulajdonszerzés) tulajdonszerzés)



Csereszerződés


Kötelező

36 / 95




Elővásárlási jog jogosultjának elfogadó vagy lemondó nyilatkozata

Földforgalmi törvény 21.§ (5) bek.

Szerzési jogosultsági nyilatkozatok amennyiben külön okirat

Földforgalmi törvény 33. § (4). bek. 2014. május 1től a szükséges nyilatkozatok, ha nem a szerződésben, hanem külön teszi a vevő (3 db)

Ingatlannyilvántartási kérelem módosítása, visszavonása

Inytv. 26. § (9) és T/13139. számú törvényjavaslat

Csereszerződés

Inytv. - bejegyzéshez 2 db eredeti és 1 db másolati példány kell, a másolaton is el kell helyezni a szárazbélyegzőt






Ajándékozással történő tulajdonszertulajdonszerzés

Házastársi vagyonjogi szerződés, szerződés, vagyonközösség vagyonközösség megszüntetése szerző szerződéssel


Tulajdonjog megszerzémegszerzését megalapozó ok okirat Ajándékozási szerződés

Megállapodás, egyezségi okirat

Ügyvédi ellenjegyz ellenjegyzé jegyzési kötelem, kötelem, ha az okiraokiratot ügyvéd ké készíti Kötelező

Ingatlan esetében kötelező

37 / 95




Ajándékozási szerződés;






Megállapodás




Öröklés Tulajdonszerzés végintézkedéssel törrténő örökléssel tö

Végrendelet, Hagyatéki végzés

Nincs

Tulajdonszerzés Tulajdonszerzés tartási, életjáradéki szerző szerződéssel

Tartási, vagy életjáradéki szerződés


Nincs

Nincs

Szerződés








38 / 95




Egyéb tulajdonjog változást eredmé eredményezhető járulékos ügyletek Jelzálogjog alapítása

Megállapodás


az alap okiraton

Nincs

Vételi jog alapítása

Megállapodás


Megállapodás


Haszonélvezeti jog alapítása

Megállapodás


az alap okiraton

Nincs

Elővásárlási jog alapítása

Megállapodás


az alap okiraton

Nincs


39 / 95


Az ingatlanok esetében eredeti és származékos szerzési módokat különböztethetünk meg. Az ingatlanok tulajdonjogának eredeti szerzésmódjai (a jogszerzés mások jogára tekintet nélkül következik be): •

hatósági határozat;

•

árverés;

•

elbirtoklás;

•

kisajátítás

•

beépítés

•

ráépítés;

•

növedék;

Az ingatlanok tulajdonjogának származékos szerzésmódjai (a jogszerzés az előző tulajdonos jogára épül): •

átruházás (adásvétel, csere, ajándékozás;

•

öröklés (hagyomány, meghagyás, halál esetére szóló ajándékozás)

•

jogutódlás.

Hatósági határozat A hatósági határozat hatósági úton történő kényszereladás (pl. elkobzás, büntető eljárásban a végrehajtási határozat). Az államigazgatási határozat jogerőre emelkedésével a jóhiszemű szerzőre a tulajdonjog átszáll, nincs szükség a dolog Ptk. 117. § (2) bekezdése szerinti átadására vagy az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre a 117. § (3) bekezdése szerint - az utóbbi esetben az új tulajdonos a Ptk. 116. § (1) bekezdése szerint igényelheti tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzését. Árverés A hatósági érverés lényege az ingatlan tulajdonjogának hatósági úton vagy bírósági végrehajtás keretében történő átruházása a legtöbbet ígérő vevőre. Az árverési vétel ténye önmagában nem, csak az ingatlannyilvántartási bejegyzés keletkeztet tulajdonjogot. Elbirtoklás A polgári jog az időmúláshoz különböző jogkövetkezményeket fűz, így az idő elteltével a jogosultnak a tulajdonjoga megszűnik, és az elbirtoklással új tulajdonjog keletkezik, a régi tulajdon korlátaira tekintet nélkül. Az elbirtoklás általános feltételei: a) tizenöt év eltelte ingatlanoknál; b) sajátjaként való birtoklás; c) szakadatlan birtoklás; d) a dolog birtokához való jutás nem történhet bűncselekménnyel vagy erőszakos vagy alattomos úton. Az elbirtoklásnak bárki jogszerző alanya lehet, nemcsak természetes személy, hanem jogi személy is. Az elbirtoklás eredeti tulajdonszerzési mód, az ingatlan-nyilvántartáson kívül következik be, ezért az ingatlannak elbirtoklás útján történő megszerzéséhez nincs szükség a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére. Az új tulajdonos igényt tarthat arra, hogy a bejegyzett tulajdonos adjon a részére részére ingatingatlanlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas okiratot, illetőleg tulajdonjogát a bíróságnak az elbirtoklást megállamegállapító ítélete alapján jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba.


40 / 95


Ptk. 122. § Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült. Az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn, és a föld nem osztható meg. 121. § (2) Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot. Kisajátítás A kisajátítás a magántulajdon tárgyainak állami tulajdonba vételét jelenti közérdekű célra, aminek következtében az ingatlan állami vagy önkormányzati tulajdonba kerül kártalanítás ellenében, kisajátítási (közigazgatási) eljárás keretében. A tulajdonjog közérdekből történő megszűnését jelenti és egyben tulajdonszerzést az állam vagy önkormányzat részéről. Kisajátítással ingatlan tulajdonjoga csak kivételesen vonható el, 2007. évi CXXIII. törvényben meghatározott közérdekű célból, jól körülírt feltételekkel és módon, teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mellett. Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. A földtulajdonos azonban a jogtalanul épített épület tulajdonjogának megszerzése helyett kérheti a bíróságtól, hogy kötelezze a ráépítőt a földnek, illetőleg – ha a föld megosztható – a föld megfelelő részének a megvásárlására. A kisajátítási határozat jogerőre emelkedésével az ingatlan tehermentes megszerzésére kerül sor. Átruházás Ingatlan tulajdonjogának átruházással történő tulajdonszerzés esetén két feltételnek kell megvalósulnia: a) érvényes szerződés vagy más jogcím, b) a tulajdonosváltozásnak, illetve az új tulajdonosnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése. A Tft. 9. §-a konkretizálta először az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződéshez szükséges ügyvédi ellenjegyzést, illetve a közjegyzői okiratba foglalást. A szerződéskötés önmagában nem hozza létre a tulajdonjog átszállását, hanem csupán kötelmi jogcímet teremt az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés hozza létre. Tartási, életjáradéki szerződés A tartási (életjáradéki) szerződéssel az eltartott vagyontárgyának tulajdonjogát még életében átruházza az eltartóra. Ingyenesen és visszterhesen is köthető. Életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg vagy terménymennyiség időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles. A Ptk. 587. § (1) bekezdése szerint, ha a jogosult tartása fejében a tulajdonában levő ingatlant a kötelezettre átruházza, a tartási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be lehet jegyezni. Csere Termőföld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek termőföld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, és •

a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek már a tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy

•

a cserepartnerek egyikének bejelentett lakóhelye azon a településen van, amely település közigazgatási területén fekszik a csere címén általa megszerzendő földrészlet.


41 / 95


Ajándékozás Termőföld tulajdonjogát ajándékozás jogcímén csak közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont], közalapítvány, helyi önkormányzat, egyházi jogi személy és az állam javára, valamint a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként lehet átruházni. Növedék A föld tulajdonosa megszerzi mindazokon dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb váltak a föld alkotórészévé (növedék). A növedék az alkotórész egy sajátos esete, hogy egy állandóan meglévő fődologhoz, a földhöz utólag kapcsolódik, ilyenek az épületek, építmények, fák, cserjék, növényzet, ültetvény. A növedék sajátos alkotórésze a földnek, mint fődolognak (Ptk. 95. §), olyan alkotórész, amely utólagosan kapcsolódik a fődologhoz vagy természeti úton (vadon növő fa) vagy mesterségesen. Ezekre a fődolog tulajdonjoga automatikusan kiterjed, azaz a földtulajdonos a növedék tulajdonosa lesz. lesz A szigetképződés (vízből történő földkiemelkedés), illetve az elhagyott folyómeder a 2011. évi CXCVI. törvény szerint kizárólagos tárgya az állami tulajdonnak, és mint ilyen, forgalomképtelen. Beépítés Beépítés az, ha valaki idegen anyaggal a saját földjére vagy a használatában álló földre épít. A beépítéssel megszerzi az anyag tulajdonjogát, de az anyag értékét köteles megtéríteni. A szabály indoka az, hogy ingatlanok esetében nem kívánatos a közös tulajdon keletkezése, különösen idegen személyek között. Annak ellenére, hogy a beépítés az egyesítés egy sajátos formájaként fogható fel, a Ptk. mégis külön jogkövetkezményeket fűz hozzá; így beépítés következtében nem keletkezik közös tulajdon, tulajdon és nem kell vizsgálnia a bíróságnak azt sem, hogy a beépítő jóhiszeműen járt-e el. Ráépítés Ráépítés az, ha valaki anélkül, hogy erre jogosult volna, idegen földre épít. A ráépítés eredeti tulajdonszerzési mód, vagyis az építéssel a ráépítő más személy jogára tekintet nélkül szerez tulajdonjogot. A ráépítés jogkövetkezményei annak függvényében alakulnak, hogy a felek között volt-e megállapodás. A Ptk. 137-138. §aiban meghatározott jogkövetkezményeket nem lehet alkalmazni, ha a felek a ráépítéssel kapcsolatban a tulajdon rendezése kérdésében eltérően állapodnak meg (PK 7. számú állásfoglalás). Ha a felek között ilyen megállapodás nem jön létre, akkor a Ptk. szabályai az irányadók. A legfontosabb rendező elv a törvényi jogkövetkezmények körében, az épület értéke, illetve az, hogy a ráépítő rosszhiszeműen járt-e el. A Ptk. rendelkezései alapján a ráépítésnek a következő – törvényi – jogkövetkezményei lehetnek jóhiszemű ráépítés esetén: •

az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg;

•

a föld és az épület tulajdonjogát is a ráépítő szerzi meg me (Ha az épület értéke a föld vagy a föld megfelelő részének az értékét lényegesen meghaladja, a ráépítő szerzi meg a föld tulajdonát, amennyiben a földtulajdonos kérelme alapján eljárt bíróság nem állapítja meg, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerezte meg);

•

a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerzi meg;

•

közös tulajdon jön létre (A ( Ptk. 137. § (3) bekezdésének második mondata szerint a ráépítő (hozzáépítő) tulajdoni hányadát az egész ingatlanból a hozzáépített részre eső érték aránya alapján kell megállapítani. Nem indokolt azonban tulajdonjogot keletkeztető hatást fűzni az egész ingatlan használhatósága és értéke szempontjából lényegtelen építkezéshez. Nem eredményezhet közös tulajdont az épület szerkezetét nem érintő karbantartási, korszerűsítési, felújítási vagy más építési munka elvégzése). Ha a Ptk. 137. § (3) bekezdése alapján keletkezik a volt tulajdonosok és a ráépí-


42 / 95


tők között közös tulajdon, annak arányát oly módon kell meghatározni, hogy a ráépítő tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékéből a ráépített részre eső érték aránya alapján kell megállapítani, így a föld tekintetében is megfelelő hányadú tulajdonjogot szerez. A ráépítés útján keletkező tulajdonjog az átruházáson alapuló tulajdonjoggal szemben nem az ingatlannyilvántartási bejegyzéssel jön létre. A bejegyzésnek ebben az esetben csak deklaratív hatálya van. Ingatlannyilvántartási eljárásban a ráépítés tényét hatósági határozattal (használatbavételi engedély, fenn fennmaradási engedély stb.) kell igazolni. Nem illeti meg tulajdoni igény a ráépítőt, ha az emelt építményre csupán ideiglenes fennmaradási engedélyt kapott (BH1984.147). Ha a ráépítő nem az egész földet szerzi meg, hanem annak csak egy részét, a telek megosztásra kerül. Ebben az esetben a fentieken kívül a bejegyzéshez szükséges az építésügyi hatóság telekalakítási engedélye is. Öröklés •

Törvényes öröklés

Az örökös az örökhagyó vagyonát és ebben ingatlanait a halál pillanatában, ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül szerzi meg. Az örökös megörökli az ingatlannal kapcsolatos jogosultságokkal együtt annak terheit is. A tulajdonjog bejegyzését jelenleg a hagyatéki eljárásban hozott közjegyzői végzés alapján teljesíti az ingatlanügyi hatóság. •

Végrendeleti öröklés

Ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg, és csak végintézkedés hiányában irányadók az öröklés rendjére a Ptk. szabályai. A hagyomány az örökhagyó akaratától függő juttatás, csak végintézkedésen alapulhat. Ez egyben azt is jelenti, hogy a hagyományrendelés - a tartalmi feltételek mellett - csak alakilag hibátlan végintézkedésben érvényes. A Földforgalmi törvény 34. §-ának alkalmazásában, a föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzése esetén a közjegyző a végintézkedés megküldése nélkül is megkeresheti a mezőgazdasági igazgatási szervet. A Földforgalmi törvény 34. §-ának alkalmazásában – a Földforgalmi törvény 34. § (3) bekezdésében meghatározottak mellett – a mezőgazdasági igazgatási szerv azt is vizsgálja, hogy a hagyaték átszállása nem eredményezné-e a tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését. •

Szerződéses öröklés

Öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. Az öröklési szerződés a végintézkedés egyik formája. Kétoldalú jogügylet, szerződés az örökhagyó tartás vagy életjáradék fejében teszi örökösévé a másik felet, az örökhagyó az öröklési szerződéshez kötve van, attól egyoldalúan, a másik fél hozzájárulása nélkül nem térhet el és arról a vagyonáról, amelyet öröklési szerződéssel lekötött, sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet. A tartási elem teljesen hiánya esetén színlelt szerződésnek minősül. A ingatlan tulajdonjoga az örökhagyó halálával száll át a szerződéses örökösre. Öröklési szerződéssel csak annak az ingatlannak a tulajdonjoga, illetve az a tulajdoni illetőség szerezhető meg, amit az örökhagyó halálakor a vele szerződő fél – mint a hagyatékba tartozó vagyontárgyat – megörökölhet. Az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra – az örökhagyóval szerződő fél javára – az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Általános birtokrendezés A tulajdonosok széttagolt külterületi termőföldjeinek összevonásával, a természeti adottságokhoz jobban igazodó termelési feltételek, kedvezőbb üzemi méretek, az együttesen művelhető családi birtokok kialakítása céljából a település területére vagy annak természetes határokkal elkülöníthető egy részére kiterjedő birtokrendezési eljárást kell lefolytatni. A külön törvény hatálybalépéséig a célok megvalósítása érdekében


43 / 95


birtokösszevonási célú, önkéntes föld földcsere kezdeményezhető kezdeményezhető. ményezhető A résztvevőknek az önkéntes földcserére vonatkozó megállapodásában okiratszerűen össze kell foglalniuk a földrészleteknek a csere során kialakuló új jogi helyzetét, a kicserélendő földrészletekre vonatkozóan a tulajdonosok által felajánlott esetleges értékkiegyenlítést, a birtokbaadásra vonatkozó és az egyéb kérdéseket illetően a cserepartnerek között létrejött megállapodásokat. Házastársi vagyonjogi szerződés, vagyonközösség megszüntetése szerződéssel Házassági vagyonjogi szerződésnek az a megállapodás tekinthető, amelyben a házasfelek a házasság fennállásának idejére szabályozzák a Csjt. rendelkezéseitől eltérően vagyoni viszonyaikat, ennek közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzet magánokiratba foglalása szükséges, eredményezhet tulajdonjogi változást.

Mellékkötelmek Jelzálog A Ptk. 262. § (1) bekezdése szerint ingatlant csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani. Ingatlanra vonatkozó jelzálogjog alapításához az erre irányuló szerződésen felül a jelzálogjognak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Jelzálogjogot ingatlanra az ingatlant terhelő átruházható jogra, valamint jelzálogjoggal biztosított átruházható követelésre és önálló jelzálogjogra lehet az ingatlannyilvántartásba bejegyezni. Vételi jog A vételi jogot (opciót) engedő szerződés alapján a jogosult a szerződés hatálya alatt, az abban meghatározott vételár ellenében a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja, függetlenül a tulajdonos szerződési szándékától. A felek közötti jogviszonyra a jelen szakaszban nem szabályozott kérdésekben a visszavásárlási jogra, és ezen keresztül az elővásárlási jogra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az opciós megállapodás érvényességi feltétele az írásbeli forma, a szerződésnek pedig minimális taralmi kelléke az opcióval terhelt dolog, a vételár és a jogosult személyének meghatározása. Időbeli hatályát tekintve határozott vagy határozatlan időre szólhat, a határozatlan időre kikötött vételi jog azonban 6 hónap elteltével megszűnik, a maximális időtartam 5 év, ennél hosszabb időre nem lehet érvényesen opciót engedni. Az ingatlanra kikötött vételi jog kérelemre az ingatlaningatlan-nyilvántartásba bejegyezhető, ha a szerződést közokiratba vagy ügyvéd (jog(jogtanácsos) által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A vételi jog a tulajdonoshoz címzett egyoldalú nyilatkozattal gyakorolható, ingatlan esetében azonban a nyilatkozat önmagában még nem eredményezi a tulajdonjog átszállását, csak kötelmi jogosultságot a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére. A vételi jog átruházása semmis. Elővásárlási jog Az elővásárlási joggal rendelkező személy a tulajdonosnak a dolog eladására irányuló szándéka esetén az ingatlan tulajdonjogát az ajánlat szerinti feltételekkel megszerzi meg. Az elővásárlási jog alapulhat jogszabályon vagy a felek szerződésén. A szerződéssel alapított elővásárlási jog érvényességi kelléke annak írásba foglalása. A felek megállapodása szerint az elővásárlási jog határozott vagy határozatlan időre egyaránt szólhat. A jogosult elfogadó nyilatkozatának az eladóval történt közlésével az adásvételi szerződés létrejön, mégpedig az ajánlatban meghatározott tartalommal, az eladó és az elővételi joggal rendelkező személy között. Az elővásárlási jog önmagában nem forgalomképes, átruházása csak jogszabály kifejezett rendelkezése esetén megengedett, és a jogosult halála esetén sem száll át az örökösökre. Elővásárlási jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni.


44 / 95


Haszonélvezeti jog Az ingatlan egyes részeinek természetben meghatározott részére vonatkozó haszonélvezeti jog létrehozása tipikusan szerződéssel történik, de öröklés folytán keletkezhet. A haszonélvezeti jog személyhez kötött, a haszonélvező a haszonélvezeti jogot sem szerződéssel, sem végintézkedéssel másra nem ruházhatja át, de nincs helye megterhelésnek elzálogosításnak, végrehajtási árverésnek sem. A haszonélvezet időtartamát az Iny. vhr. 10. §-ának (2) bekezdése szerint az ingatlan-nyilvántartásban is fel kell tüntetni. Amennyiben a szerződés az időtartamot nem jelöli meg, ez a bejegyzésnek nem akadálya: az ingatlan-nyilvántartásban azt kell feltüntetni, hogy a haszonélvezet a haszonélvező haláláig tart. Ha a haszonélvezetet a felek ingatlan átruházására irányuló szerződésben alapították, azt a tulajdonjog bejegyzésével együtt, külön kérelem nélkül is be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, ingatlannyilvántartási bejegyzése átruházására irányuló szerződés alapján és a bejegyzési engedély ügyvédi ellenjegyzéshez kötött. Tulajdonjog változást nem eredményez, azonban mivel korlátozza a tulajdonosi rendelkezési jogosultságot, közvetett kapcsolat kimutat kimutatható. Telki szolgal szolgalom zolgalom Szolgalom a törvény rendelkezése, a felek szerződése és a bíróság határozata alapján keletkezhet. A telki szolgalom létesítésére irányuló szerződés alapján a szolgáló telek tulajdonosának kötelezettsége keletkezik a szolgalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének engedélyezésére. E kötelezettségét ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas okirat kiadásával teljesítheti. A tulajdonjogot nem érinti, érinti azonban az ingatlannyilvántartási bejegyzése telki szolgalom létesítésére irányuló szerződés alapján és a bejegyzési engedély ügyvédi ellenjegyzéshez kötött. Tulajdonjog változást nem eredményez, azonban mivel kor korlátozza a tulajdonosi rendelkezési jogo jogosultságot, közvetett kapcsolat kimutatható. kimutatható.

A termőföldre vonatkozó elővásárlási jog gyakorlása A Földforgalmi törvény 18. § (1) bekezdése szerint a föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg: •

az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;

•

a földet használó olyan földművest, o

aki helyben lakó szomszédnak minősül,

o

aki helyben lakónak minősül, vagy

o

akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;

•

az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;

•

az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;

•

az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti


45 / 95


település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. Az elővásárlási jog nem áll fenn •

a közeli hozzátartozók közötti adás-vétel,

•

a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel,

•

a földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves részére való átadásával megvalósuló adás-vétel,

•

ha a földet a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat közfoglalkoztatás és településfejlesztés céljára szerezi meg

A föld eladása esetén a földre vonatkozó, a tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe (a továbbiakban: adásvételi szerződés) kell foglalni, és azt a tulajdonosnak – a felek aláírásától számított 8 napon belül – közölnie kell e törvényen, valamint más törvényen, illetve a megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival. Az adás-vételi szerződést – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – az elővásárlásra jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölni, azzal, hogy a tulajdonosnak az adás-vételi szerződést a más törvényen, és a megállapodáson alapuló elővásárlásra jogosultakkal közvetlenül is közölni kell. Az adásvételi szerződésnek a vevő részéről tartalmaznia kell az előírt nyilatkozatokat is, ennek hiányában azokat előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően az adásvételi szerződéshez csatolni kell. Ezek: •

vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig más célra nem hasznosítja

•

nincs a földhasználatért járó ellenszolgáltatásának teljesítéséből eredő bármilyen korábbi földhasználattal kapcsolatos jogerősen megállapított és fennálló díj-, vagy egyéb tartozása

•

pályakezdő gazdálkodó a tulajdonszerzéstől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen állandó bejelentett lakosként életvitelszerűen fog tartózkodni, vagy a tulajdonszerzéstől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít és mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytat.

E nyilatkozatokat az átruházásáról szóló szerződésbe, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló T/13140. számú törvényjavaslat 2014. május 1-jétől a földek tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó rendelkezések várhatóan kiegészülnek az egyes tulajdonszerzési formákra vonatkozó szabályok részletesebb kifejtésével és az elővásárlás szabályozására vonatkozó rendelkezésekkel.

3.1.2.2.3 A MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁSÚ INGATLANOK HASZNÁLATÁT ÉRINTŐ JOGÜGYLETEK Az Üt. 27. § (1) szerint az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy az okirat a felek kinyilvánított aka akaratának és a jogszabályoknak megfelel. megfelel.


46 / 95


A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló T/13140. számú törvényjavaslat az adásadás-vételi szerződések kötelező formai és tartalmi elemeivel azonos módon a földhasználati szerződések esetében is meghatározni javasol javasolja teljes jes bizonyító erejű magánoka formai és tartalmi követelményeket vagyis, hogy azokat közokiratba vagy tel magánokiratba kell fog foglalni. A javaslat szerint a földhasználó a használatot annak megkezdésétől számított 30 napon belül köteles az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. A bejelentési adatlaphoz csatolni kell a) a hatósági jóváhagyáshoz kötött földhasználati szerződés esetén a szerződésnek a jóváhagyó záradékával ellátott egyik eredeti példányát vagy annak a mezőgazdasági igazgatási szerv, illetve a közjegyző által hitelesített másolatát, b) a hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződés esetén a szerződés eredeti példányát vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát, c)

közös tulajdonban álló föld használata esetén a 71. §-ban meghatározott használati megosztásról szóló megállapodás eredeti példányát vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát, vagy a 76. §-ban meghatározott sorsolás eredményéről szóló jegyzőkönyv eredeti vagy hitelesített másolatát és az ezekhez – szükség esetén – csatolt térképi kimutatást. Az ingatlanügyi hatóság a földhasználót a földhasználati szerződés és a bejelentési adatlapon tett nyilatkozatai alapján jegyzi be a földhasználati nyilvántartásba.

A T/13140. számú törvényjavaslat tehát a földhasznála földhasználati szerződések esetében is előírja 2014. január 11-től a közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalási kötelezettséget. kötelezettséget Ez az előírás feltehetően növelni fogja az ügyvéd által készített és ellenjegyzett iratok számát. A már hivatkozott Üt. módosítási javaslat szerint a biztonsági címke használati kötelezettsége 2014. május 1-jétől csak abban az esetben áll fenn, ha az okiratban foglalt jogügylet tárgya mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogát érinti.

3.1.2.3 A MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁSÚ INGATLANOK TULAJDONJOGÁVAL KAPCSOLATOS JOGÜGYLETEK LEHETSÉGES ALANYAI A föld tulajdonjogát 2014. május 1-jétől a Földforgalmi tv-ben meghatározott módon, és mértékben természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szerezheti meg. Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá. A tulajdonszerzési jogosultság feltétele, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig – a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – más célra nem hasznosítja. Termőföld tulajdonjogát a Földforgalmi törvényben szereplő szabályok, kivételek alkalmazásával az alábbi táblázatban szereplő alanyok szerezhetik meg. Tulajdonjog alanya Természetes személy

Földforgalmi Földforgalmi tvtv-ben foglal szabályok, szabályok, kivételek

a törvény méretkorlátok figyelembevételével


Tulajdonjog alanya


Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendel rendelkező szervezet

47 / 95


a törvényi kivételekkel Magyar Ál Állam

Az államon kívüli más állam, illetve annak valavalamely tartománya, helyhatósága, ezek bár bármely szerve

Települési Önkormányzat

a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat közfoglalkoztatás és településfejlesztés céljára

Közalapítvány

Egyházi jogi személy

A bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye tartási, életjáradéki, gondozási, ajándékozási szerződés alapján, valamint végintézkedéssel

JelzáloghitelJelzáloghitel-intézet

A jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra

Jogutód

A különválással, kiválással, egyesüléssel (beolvadással, összeolvadással), szervezeti formaváltozással (szervezeti átalakulás) létrejött jogi személy – ide nem értve a bevett egyházat, vagy annak belső egyházi jogi személyét - a jogelődje által a termőföldről szóló törvény szerint, vagy a termőföldről szóló törvény hatálybalépését megelőzően megszerezett tulajdonát képező föld tulajdonjogát nem szerezheti meg

Külföldi természetes személy személy

Tulajdonjog alanya Tagállami állampolgár


48 / 95



A belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok irányadók azon tagállami állampolgárra, aki önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet.

Külföldi jogi személy

3.1.2.4 AZ ÉRINTETT JOGÜGYLETEK SORÁN ELKÉSZÜLŐ OKIRATOK BEJEGYZÉSHEZ SZÜKSÉGES OKIRATI KELLÉKEK ELEMZÉSE Ahhoz, hogy az okirat az ingatlannyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson az Inytv-ben és a végrehajtási rendeletében előírt tartalmi és formai követelményeknek meg kell, hogy feleljen. A tagállami állampolgárnak teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba foglalt nyilatkozatot kell tennie a következőkről: •

Magyarországon önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként letelepszik;

•

kötelezi magát, hogy a termőföldet más célra nem hasznosítja a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó- és gazdasági épületek létesítésén kívül, továbbá hogy a termőföld használatát másnak csak olyan mértékben engedi át, hogy az ebből származó bevétele nem haladja meg a mezőgazdasági tevékenységből származó bevétele 25%-át;

Tartalmi követelmények Inytv 32. § 92 (1) Az okiratnak – ahhoz, hogy az ingatlannyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson – tartalmaznia kell: •

az ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét és személyi azonosítóját,

•

a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, statisztikai azonosítóját, székhelyét,

•

a bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát, egyházi jogi személy esetében nyilvántartási számát,

•

az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám) és a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot,

•

a jog vagy tény pontos megjelölését,

•

a jogváltozás jogcímét,

•

az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő – feltétlen és visszavonhatatlan – nyilatkozatát,

•


49 / 95


a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát.

Formai követelmények A belföldön kiállított okirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha •

a nyilatkozattevő az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, vagy két, az okiraton névvel és lakcímmel megnevezett tanú aláírásával igazolja, hogy a nyilatkozattevő a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el, vagy

•

az okiratot a közjegyző készítette, vagy

•

az okiratot ügyvéd (jogtanácsos) ellenjegyzéssel látta el, továbbá, ha

•

az okiratot a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező, de az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra vagy feljegyezhető tényre ügyleti képességgel rendelkező szervezet nevének feltüntetésével szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosíthatóan aláírták,

•

több lapból álló okirat esetén a szerződő felek, a készítő és az ellenjegyző, illetőleg a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon tartalmazza. A szerződő felek kézjegyét az okirat lapjainak nem kell tartalmaznia, ha az okirat lapjait a szerződő felek által az erre meghatalmazott kézjegyével látta el,

•

a meghatalmazottaknak és a feleknek az okirat alapján nyilvánvalóan azonosítható aláírását tartalmazza. Az aláírás akkor tekinthető nyilvánvalóan azonosíthatónak, ha az aláírók aláírásuk alatt olvashatóan megjelölték nevüket és az okirat szerinti ügyletkötői minőségüket (pl. eladó, vevő, haszonélvező stb.).

A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog (önálló zálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az „ellenjegyzem” megjelölést. Az ügyvéd által teljesített ellenjegyzés érvényességének további feltétele a szárazbélyegző lenyomalenyomata. ta Az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd által külföldön készített és ellenjegyzett magánokirat ingatlan-nyilvántartásban történő felhasználhatósága tekintetében az ügyvéd által belföldön készített és ellenjegyzett magánokiratra vonatko vonatkozó szabályozás az irányadó. Ha az okirathoz melléklet is tartozik, akkor a melléklet valamennyi lapjára vonatkozóan is alkalmazni kell a több lapból álló okirat esetén előírtakat. Az ügyvédi ellenjegyzés az ingatlannyilvántartási eljárásban akkor fogadható el, ha az ügyvéd az ellenjegyzésre kötelezett okiraton bélyegzője mellett elhelyezi hivatalos szá szárazbélyegzőjének lenyomatát is az eredeti, illetve a másolati példányon is. Az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagy jogszabályon alapuló elővásárlási jog esetén szüksége továbbá a jogosult nyilatkozata arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni. Ha a jogosult nem nyilatkozott, annak nyilatkozattételre való írásbeli felszólítását és a kapott vételi ajánlat közlését a kérelmező az átvételt igazoló irattal (tértivevény, átvételi elismervény) kell igazolni. Amennyiben a nyilatkozat beszerzése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna, a


50 / 95


bejegyzéshez elegendő a szerződő felek együttes nyilatkozata, nyilatkozata amelyben elő kell adni a rendkívüli nehézséget vagy a számottevő késedelmet valószínűsítő tényeket. Az egyes törvényeknek agrár és környezetügyi tárgyban történő módosításáról szóló T/13139. számú törvényjavaslat 23. § (1) bekezdése szerint az Inytv. 32. § (4) bekezdése helyébe 2014. május 1-jétől a következő rendelkezés lép: „(4) Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az „ellenjegyzem” megjelölést. Az ügyvéd által teljesített ellenjegyzés érvényességének további feltétele a szárazbélyegző lenyomata. Az ügyvédi ellenjegyzésnek az ügyvédekről szóló törvényben foglaltak szerinti aktivált biztonsági címkét is tartalmaznia kell, kell ha az okiratban foglalt jogügylet tárgya mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogát érinti.” 2015. január 1-jétől pedig az Inytv. 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az „ellenjegyzem” megjelölést. Az ügyvéd által teljesített ellenjegyzésnek tartalmaznia kell továbbá az ügyvédekről szóló törtörvényben foglaltak szerinti aktivált biztonsági címkét.” címkét Azaz 2014. május 1-től, ha az okiratban foglalt jogügylet tárgya mező mező-- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogát érinti, akkor a szárazbélyegző mellett a biztonsági címkével is el kell látni az okiratot. 2015. január 11-től pedig az összes, összes, bejegyzés alapjául szolgáló, szolgáló, ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott okiraton az aktivált biztonsági címkét címkét kell elhelyezni a szárazbélyegző használata helyett. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról T/13140. számú törvényjavaslat szintén módosítani javasolja az Inytv-t, e szakasz miután többes számban használja a kötelező biztonsági kellékeket, ezért a már korábban szabályozott biztonsági papír mellett a biztonsági címke (címke) is beleértendő. A föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló, ügyvéd által ellenjegyzett vagy közokiratba foglalt, a külön jogszabályban meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkező okmányon elkészített, elkészített és hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződés bejegyzés alapjául akkor szolgálhat, ha annak eredeti példányán szerepel a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásáról szóló záradék.

3.1.2.5

A JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETTEL KAPCSOLATOS MÓDOSÍTÁSI, PONTOSÍTÁSI

JAVASLATOK •

A Földforgalmi törvény 8. § szerint a föld tulajdonjogának átruházására vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügylet írásba foglalására csak olyan papír alapú okmányon kerülhet sor, amely az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkezik, ennek részletszabályai még hiányoznak.

•

T/13140. számú törvényjavaslat 17. § (1) bekezdése szerint 2014. március 1-jétől az adásvételi szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal a Földforgalmi törvény 21. § (1) bekezdésében meghatározott módon történő közlése során a szerződést négy eredeti példányban kell benyújtani a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) jegyzőjéhez (a továbbiakban: jegyző), amelyek közül egy példánynak a Földforgalmi törvény 8. §-a szerinti, és a Földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkező papír alapú okmányon (a továbbiakban: biztonsági okmány) kiállítottnak kell


51 / 95


lennie. A korábbi ajánlat helyett a szerződést kell megküldeni az új szabályok szerint az elővásárláselővásárlásra jogosultaknak, ami a biztonsági címkével ellátandó iratok számát befolyásolhatja. •

Az Inytv. 32. § (3). bekezdése szerint a tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog (önálló zálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. A haszonélvezeti jog és telki szolgalom, vételi jog, jelzálogjog alapítása tulajdonjog változást nem eredményez, azonban mivel korlátozza a tulajdonosi rendelkezési jogosultságot, közvetett kapcsolat kimutatható, így indokolt lehet a biztonsági címke alkalmazása. Meggondolandó a jogügyleti körbe történő bevo bevonásuk.

•

A Földforgalmi törvény 21. § (1) bekezdése szerinti egységes okirat fogalmát a T/13140. számú törvényjavaslat pontosítja. Egységes okirat alatt az olyan szerződést kell érteni, amely a feleknek a szerződés létrejöttére irányuló nyilatkozatait, továbbá a szerződés lényeges tartalmi elemeit, továbbá a felek által meghatározott valamennyi kikötést, így feltehetően a szükséges nyilatkozatokat is, ami a biztonsági címkével ellátandó iratok számát befolyásolhatja.

•

A T/13140. számú törvényjavaslat a földhasználati szerződések esetében is előírja 2014. január 1től a közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalási kötelezettséget célsze célszerű lenne megvizsgálni a biztonsági címke alkalmazási kötelezettség kiterjeszthetőségét a földhasz földhasználati szerződésekre is, azonban annak határidejénél a biztonsági címke rendelkezésre állásá állásának lehetlehetséges idő időpontjára is figyelemmel kell lenni. lenni.

•

A T/13139. számú törvényjavaslat 23. §-a szerint az ügyvédi ellenjegyzésnek az ügyvédekről szóló törvényben foglaltak szerinti aktivált biztonsági címkét is tartalmaznia kell. A biztonsági címke felhasználása során figyelemmel kell lenni arra is, hogy a jelenleg megismerhető szabályozások vagy tervezetek az ingatlannyilvántartási szerv részére a biztonsági címke aktivált állapotának ellenőrzéellenőrzésére kötelezettséget nem írnak elő. Az ügyvédi adminisztratív terhek (pl. nyilatkozat az aktiválásról) elkerülése érdekében szabályozás kiegészítés szükséges a feladat ingatlannyilvántartási szervhez történő telepítése érdekében.

3.1.3 A BIZTONSÁGI CÍMKE 2015. JANUÁR 1-ÉTŐL TÖRTÉNŐ HASZNÁLATÁBAN ÉRINTETT JOGÜGYLETEK Az Üt. kapcsolódó módosítása 2015. január 1-jét követően a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogát érintő jogügyletekről a használatot kiterjeszti valamennyi ügyvédi ellenjegyzést igénylő okiratokra, valamint a meghatalmazásokra. Az érintett jogügyleteket a biztonsági címkézendő ügyszám és iratszám becslésekor a becslésről készült összefoglaló táblázat összegyűjtötte (lásd a Bevételi és kiadási pénzáramok elemzése 2014-2016 dokumentum és összefoglaló táblázat Biztonsagi_címke_iratszámok munkalapja).

3.1.3.1 ÜGYVÉDI TITOK, ADATKEZELŐI, ADATFELDOLGOZÓI FELELŐSSÉG Az Arhitel rendszer megvalósulását követően az ügyvédek a területi kamarák által fenntartott szervezeti egység – javaslatunk szerint az Ügynökség – által működtetett informatikai rendszerbe az elkészített iratokkal kapcsolatban adatokat fognak rögzíteni. Az adatszolgáltatás köre azonban csak az ÜtvÜtv-ben a nyilvántartás adattar adattartalmaként meghatározott adatokra fog kiterjedni, így nem érinti az ügyfél személyes adatait, illetve


52 / 95


nem érint ügyvédi titoknak minősülő adatot. Mivel a nyilvántartás nem fog az ügy ügyvédi titok körébe tartozó adatot tárolni (sem az irat elektronikus másolatát), másolatát), továbbra is az ügyvéd kizárólagos felelőssége marad az irat biztonsági címkével ellátott példányának megőrzése, tárolása, és ennek megfelelően az ügyvédi titok csak az ügyvéden ügyvéden keresztül lesz megismerhető.

Az Üt-ben meghatározott nyilvántartásban kezelt adatokkal kapcsolatban el fog különülni az adatkezelői és adatfeldolgozói felelősség. Ennek megfelelően, a nyilvántartásban kezelt adatokkal kapcsolatos adatkezelői felelősséget a törvény értelmében jogilag a Magyar Ügyvédi Kamara és a területi ügyvédi kamarák fogják viselni, azaz jogilag az ő felelősségük lesz az adatok gyűjtése, tárolása, rendszerezése, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, törlése és megsemmisítése, továbbá az adatkezelés végrehajtásának ellenőrzése. Az adatkezelő kamarák az adatkezeléshez szükséges technikai feltételek biztosításával és az ehhez kapcsolódó technikai adatfeldolgozási feladatok elvégzésével várhatóan külön szervezetet, az Ügynökséget fogják megbízni.

3.1.4 HAZAI KÖRNYEZETBEN MŰKÖDŐ RELEVÁNS MEGOLDÁSOK A kialakítandó rendszer legfontosabb alapelemei az irat biztonsági címke és a kapcsolódó elektronikus nyilvántartás. Jelen fejezet a hazai gyakorlatban elérhető hasonló biztonsági megoldásokat foglalja össze.

3.1.4.1

BIZTONSÁGI CÍMKÉS MEGOLDÁSOK ÉS EZEK ALKALMAZÁSÁT TÁMOGATÓ INFORMATIKAI REND-

SZEREK

A különböző védelmi szintekkel rendelkező biztonsági címkék használata elterjedt a magyar közigazgatásban. A következő felsorolás különböző biztonsági szintű, elsősorban a közigazgatásban használatos biztonsági címkéket és ezekhez kapcsolódó informatikai rendszereket mutat be. A fejezet célja, hogy a jelenleg is működő hazai gyakorlat megismerését követően sor kerülhessen a tervezett fejlesztésekkel kapcsolatos követelmények pontosítására.

1. Hiteles tulajdoni lap: Védelmi elemek A Földhivatalok a visszaélések lehetőségének csökkentése érdekében 2002-től különböző biztonsági elemekkel ellátott hiteles tulajdonilap-szolgáltatást vezettek be. A hiteles tulajdoni lap minden oldalát A/4 méretű, speciális alapanyagú, pozícionált vízjellel ellátott papírra nyomtatják. A biztonsági papír ezen kívül tartalmaz UV-fényben látható úgynevezett pelyhezőket, valamint felülete vegyvédelemmel is el van látva. A biztonsági papír használatával nehezebbé vált a papírra nyomtatott adatok esetleges megváltoztatása vagy eltávolítása, ezzel jelentősen növekedett a dokumentum adatbiztonsága. A hiteles tulajdoni lapot átpántoló címke is védi. A címke legfelső rétegén elhelyezett pozícionált és speciálisan szerkesztett, hullámsávban futó átlátszó lakkréteg tovább nehezíti a címke hamisításának lehetőségét. Az illetékes felügyelő minisztérium munkatársaitól kapott szóbeli tájékoztatás szerint e biztonsági matrica bevezetése gyakorlatilag megszün-


53 / 95


tette a korábban igen elterjedt tulajdoni lap hamisításokat. Számolni lehet tehát a lélektani hatás jogbiztonsági jelentőségével. Az öntapadós címkét akkor alkalmazzák, ha a tulajdoni lap több oldalból áll. Ilyenkor az összetűző kapcsot leragasztó átpántoló címke még külön is összefogja a lapokat. A tulajdoni lap oldalait csak a címke roncsolásával lehet szétválasztani, így alkalmazása megnehezíti az összefűzött oldalak utólagos cseréjét. Az ügyintézőnek ezután is alá kell írnia, és le kell bélyegeznie a tulajdoni lapot, majd a biztonsági pecsétcímkét is fel kell ragasztania, ami egy térbeli hatást keltő hologram címke és 11 jegyből álló kódolt sorszámot is tartalmaz. A sorszámmal utólag is azonosítható a kiadott tulajdonilap-másolat. A címke biztonsági funkciója elsősorban abban nyilvánul meg, hogy mindössze egyszer használatos, a papírról csak roncsolással távolítható el, feltépése esetén a hologram felülete darabjaira esik szét. Az ügyintézőket szigorú számadási kötelezettség terheli, naponta el kell számolniuk a felvett papírokkal, átpántolókkal és pecsétcímkékkel.

Nyilvántartás, informatikai rendszer A tulajdoni lapokat a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adatai alapján állítják ki. Az egységes nyilvántartást informatikai rendszerben vezetik. Ma már bármelyik ingatlan tulajdoni lapja bármelyik ügyvédi irodából is elérhető a TakarNet rendszeren keresztül. A tulajdoni lap másolatokat hitelesítő átpántoló matrica szigorú számadású, ennek megfelelően a matricákról a Földhivatal logisztikai nyilvántartást vezet, a matricák átvételét, elveszett, rontott stb. matricaállapotokat ebben követik. A földhivatali informatikai rendszerekben a kiadott tulajdoni lap és ráragasztott biztonsági címke összerendelését nem tartják nyilván.

2. DiákigazolványDiákigazolvány-matrica Védelmi elemek A diákigazolvány igazolja az oktatási intézménnyel a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását, az utazási, kulturális és egyéb kedvezmények igénybevételére való jogosultságát, azok esetében, akik számára az első személyi igazolvány még nem került kiállításra, a személyazonosságot. A diákigazolványok érvényesítését a kiadó intézmény végzi a hologramos érvényesítő matrica felragasztásával. Az érvényesítő matrica tartalmazza érvényességének időtartamát, valamint a közoktatásban a matrica sorszámát, felsőoktatásban a matrica sorszámát és az intézmény/kar betűkódját.


54 / 95


Nyilvántartás, informatikai rendszer A 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet meghatározza a diákigazolványokról vezetett nyilvántartás adattartalmát. Ez alapján az adatkezelő külön nyilvántartást vezet, amely – többek között – tartalmazza a személyes adatokat, a kiadó intézmények adatait, diákigazolvány sorszámát, az igénylések beérkezésének tényét és idejét, az adatfeldolgozás és előállítás során végrehajtott valamennyi művelet tényét és idejét, az érvényesítő matricák megrendelésére, és a megrendelések teljesítésére vonatkozó adatokat, a kiadott, bevont és érvénytelenített diákigazolványok sorszámát. A kiadó intézmény külön nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tanuló, hallgató részére átadott és általa leadott diákigazolvány igénylőlap sorszámát, az igénylőlap elküldésének tényét és idejét, a diákigazolvány megérkezésének tényét és idejét, a kiadott diákigazolvány sorszámát, az átvétel napját és az átvevő aláírását, az érvényesítő matricák megrendelésének tényét és idejét, a megrendelt érvényesítő matricák megérkezésének tényét és idejét, a diákigazolvány érvényesítésének tényét és idejét, a diákigazolvány bevonásának, elvesztésének, megsemmisülésének tényét és idejét, a felsőoktatási diákigazolvány esetében a chip sorszámát (CSN szám). A diákigazolvány-matrica okmányvédelmi besorolása miatt a nyilvántartott adatkörökről és támogató informatikai rendszerről további információ nem publikus.

3. Termékjelölő biztonsági címkék és záró szalagok: Védelmi elemek A termékjelölő biztonsági címke értékes alkatrészek, fődarabok eredetiségét igazoló címke. Öntapadó hátoldalú matt felületű papírra nyomtatott biztonsági grafikával. A grafika guilloche mintázatot tartalmaz. A kizárólag a címke gyártója által alkalmazható gyártó specifikus hologram az egyik fő eleme a védelemnek. A sorszámozás a kibocsátó által átadott adatbázis szerint történik. A címke roncsolás mentes eltávolítását és újrafelhasználását védő ritzelés akadályozza meg. Általa levételkor a címke, a belső területén, több helyen is beszakad. A záró-szalagok védett eredetű termékek (például borok) eredetét hivatottak bizonyítani. A záró-szalag bor esetén a palack nyakát fogja át. Alapanyaga kizárólag a szalag gyártója által alkalmazható gyártó specifikus összetételű vízjeles biztonsági papír. A biztonsági grafika guilloche mintázatot tartalmaz. Az alkalmazott hologram szintén gyártó specifikus. A címke sorszámozása folyamatos rendszerű.

4. Adó és zárjegyek Védelmi elemek


55 / 95


A cigaretta adójegyeket és a szeszesital zárjegyeket Magyar Állam állíttatja elő, és a NAV bocsátja a kereskedők rendelkezésére. Az adójegyet a dohánygyártmányok egyedi fogyasztói csomagolási egységére oly módon kell felragasztani, hogy sérülésmentesen ne legyen eltávolítható, és a csomagolás kinyitásakor eltépődjön. Az adójegy a dohánygyártmány megnevezését (cigaretta, szivar, szivarka, fogyasztási dohány), a dohánygyártmány egyedi fogyasztói csomagolási egységben foglalt mennyiségét (darab, kilogramm), az egyedi fogyasztói csomag kiskereskedelmi eladási árát és az adójegy sorszámát tartalmazza. Az adó. és zárjegy fekvő téglalap alakú, színe kékeszöld összhatású, kék és zöld biztonsági (guilloche) nyomattal, benne ugyanezen színek használatával Merkúr embléma. A zárjegyen a „Szeszes ital zárjegy” és az „Adózott termék” felirat sötétkék, a sorszám, valamint a vonalkód fekete színű. A zárjegyen szabad szemmel nem látható, UV-fényre reagáló Merkúr embléma és hullámvonalakat tartalmazó biztonsági alnyomat is található. A zárjegy jobb oldali szélén 5 mm szélességben kizárólag erre a célra gyártott, egyedi arculattal és védelmi elemekkel ellátott hologramcsík van elhelyezve. Nyomtatás négy színnel történik, ebből egy szín UV-fényre zöldesen reagáló. Anyaga speciális, csak erre a célra legyártott, 70 grammos papír, amely UV-fényben sárga és kék színű, természetes fénynél vörös színű pelyhezőt tartalmaz, és vegyi védelemmel, valamint speciális, csak erre a célra legyártott hologramcsíkkal van ellátva. A zárjegyek egyszer háromkarakteres és egyszer kétkarakteres betűjelből és nyolc számból álló sorszámmal (XXX0000000XX0), valamint a sorszámot CODE 128 formában megjelenítő, vonalakból álló vonalkóddal vannak ellátva.

5. CX-THERMO Adatvédı biztonsági címke Védelmi elemek A CX-THERMO adatvédı biztonsági címke alkalmazható eredeti dokumentumok adatainak, aláírásának védelmére, különösen jogi szerzıdéseken. A címkét nem lehet roncsolásmentesen feltépni, az eltávolítási kisérletnek szemmel látható nyoma marad. A CX-THERMO címke hı- és fagyálló, melegítésre vagy freongázzal történı manipulációra is rezisztens. A guilloche mintázat és a hıre változó (ideiglenesen eltőnı) festék alkalmazása könnyen felismerhetıvé teszi eredetiségét. Egyedi méretben és grafikával is megrendelhetı.

6. Rendszám érvényesítő matrica Védelmi elemek A rendszám érvényesítő matrica a rendszámtáblán elhelyezett hatósági igazolás, amely a jármű műszaki alkalmasságának érvényességét jelzi. Két részből áll, a rendszámtábla érvényesítő címkéből és a forgalmi engedélybe ragasztandó, műszaki érvényességet igazoló jelző csíkból. Az új típusú rendszámtáblához tartozó regisztrációs matrica személygépjármű, tehergépjármű, autóbusz és vontató járműnyilvántartásba történő


56 / 95


vételét és a hatósági jelzés valódiságát igazolja. A regisztrációs matrica gyártótól történő megrendelése és a közlekedési igazgatási hatóság matricával történő ellátása a KEKKH, az ügyfélnek történő kiadása a közlekedési igazgatási hatóság hatáskörébe tartozik.

Nyilvántartás, informatikai rendszer A rendszám érvényesítő matrica okmányvédelmi besorolása miatt a nyilvántartott adatkörökről és támogató informatikai rendszerről további információ nem publikus.

7. Vízumbélyeg Védelmi elemek Az Európai Unió Tanácsának 1995. május 29-i 1683/95/EK rendelete a vízumok egységes formátumát határozza meg a tagállamokban. A vízumbélyeg egy optikailag változó jelként (kinegramm vagy ezzel egyenértékű jel) jelenik meg. A vízumbélyegen a látószögtől függően 12 csillag, az E betű és egy földgolyó válik láthatóvá különböző méretekben és színekben. A vízumbélyeg tartalmazza a 9 jegyű, előnyomott nemzeti számot. A bélyeg tartalmazza a géppel leolvasható úti okmányokról szóló 9303. sz. ICAO dokumentumban meghatározott, a kiállító tagállamra utaló hárombetűs országkódot. További biztonsági elem, hogy a bélyeg kiállításához különleges betűtípust alkalmaznak.

Nyilvántartás, informatikai rendszer A kiadott vízumok, vízummatricák adatait az egységes uniós központi vízumnyilvántartó rendszer (VIS) és az ehhez kapcsolódó, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által működtetett Központi Nemzeti Vízum Rendszer (KNVR) tartja nyilván.


57 / 95


A vízummatrica okmányvédelmi besorolása miatt a nyilvántartott adatkörökről és támogató informatikai rendszerről további információ nem publikus.

8. NAV nyomtatványokon használt vonalkód vonalkódok onalkódok Védelmi elemek A különböző cégeknél indult fejlesztésekből az elmúlt két-három évtizedben mintegy harminc-negyven különböző vonalkód született. A kétdimenziós kódoknál az információt a kódrészlet magassága és szélessége együttesen tartalmazza. Napjainkban a 2D kódok találhatók például a NAV ABEV nyomtatványkitöltő programja segítségével készült különböző nyomtatványokon. A 2D pontkódban a nyomtatvány adatai laponként összegyűjtve, tömörítve és darabolva kerülnek tárolásra. Előállításához a PDF417-es technológiát használja a program. A 2D pontkódok azokat az adatokat tartalmazzák, amelyeket a felhasználó adott meg vagy a visszaállításhoz zaállításhoz szükséges inforprogram számolt ki a nyomtatvány kitöltése során. Tartalmazza továbbá a viss információkat. A vonalkódok hátránya, hogy viszonylag kevés adatot képesek hordozni és speciális eszköz szükszükséges az olvasásukhoz.

Biztonsági címke értékeértékelési szempontjai

58 / 95



Hiteles tulajdoni lap átpánátpántoló matrica és biztonsági pecsét

Diákigazolvány érvényesíérvényesítő címke

Funkciója

Tulajdoni lap másolat hitelesítése, ami vizuális úton, bárki számára egyértelmű és jól látható módon megállapítható hiteles dokumentum.

Dokumentumra történő felvitel módja

Ráragasztás illetve átpánto- Ráragasztás lás

Típusa

2 db-ból álló matrica

Mérete

Adójegyek és zárjegyek

CXCX-THERMO adatvédő biztonsági címke

Gépjármű regisztrációs matrica

NAV ABEV Nyomtatvány kitöltő 2D vonalkód

Vízumbélyeg

A termékjelölő biztonsági címke értékes alkatrészek, fődarabok eredetiségét igazolja, a záró-szalagok védett eredetű termékek (például borok) eredetét jelzik. Ragasztás

A termék hitelesítésére szolgáló, információkat tartalmazó tanúsítvány.

Az eredeti dokumentumok adatainak, aláírásának védelmére, különösen jogi szerződéseken.

A jármű műszaki alkalmasságának érvényességét jelzi.

A harmadik országbeli személyek tagállamokban történő beutazásának engedélyezése.

A bevallások és módosítási bejelentések adattartalmának azonosítása és rekonstruálása.

Ráragasztás

Ráragasztás

Ráragasztás

Ráragasztás






Az átpántoló címke 50x50 mm, a biztonsági pecsétcímke 22x22 mm

20x12,5 mm

A megrendelő igénye szerint egyedi

73x18 mm (de lehet egyedi is)

Hologramos

Hologramos

Öntapadó matt papír, gyártó specifikus hologram/gyártó specifikus biztonsági papír, gyártó specifikus hologram

Milyen felületre ragasztható

Speciális alapanyagú, pozícionált vízjellel ellátott papír

PVC kártya

Papír, műanyag

Adójegy: Dohánytermék függő Zárjegyek: 45×12 mm: 0,02–0,5 liter között 80×16 mm: 0,2–1,00 liter között 100×16 mm: 1,5 litertől Speciális, csak erre a célra legyártott, 70 grammos papír, amely UV-fényben sárga és kék színű, természetes fénynél vörös színű pelyhezőt tartalmaz, és vegyi védelemmel, valamint speciális, csak erre a célra legyártott hologramcsíkkal van ellátva. Adójegy: papír, műanyag fólia Zárjegy: üveg, műanyag (amelyben az alkoholtermék közvetlenül a fogyasztóhoz kerül)

2 db-ból álló matrica garnitúra A rendszámtábla érvényesítő címke 28 mm átmérőjű, a forgalmi engedélybe ragasztandó, műszaki érvényességet igazoló jelző csík mérete 8x35 mm Öntapadó biztonsági alapanyag

ABEV Nyomtatványkitöltő program. Előállításához a PDF417-es technológiát használja. A pdf fájl előállítása során kerül az iratra nyomtatással 2D pontkód

Mivel ragasztható

Öntapadós

Öntapadós

Öntapadós védőritzeléssel/ a zárjegyfelhasználó a zárjegyet olyan ragasztóanyaggal köteles felragasztani, amely a zárjegy, sérülés nélküli eltávolítását kizárja.

Az adó-, illetve zárjegy felhasználó a zárjegyet olyan ragasztóanyaggal köteles felragasztani, amely a zárjegy sérülés nélküli eltávolítását kizárja.

Öntapadós

A rendszámtábla érvényesítő címke – fémre, a forgalmi engedélybe ragasztandó, műszaki érvényességet igazoló jelző csík – okmányvédelmi tervben rögzített biztonsági elemekkel védett belső oldala Öntapadós

Biztonsági Anyaga címke jellemzői

Az iskola által kiadott, a diákigazolvány érvényesség időszakát jelző érvényesítő bélyeg.

Termékjelölő biztonsági címke és záró szalag

Öntapadó papír

Papír

Kb. 50X80 mm, pontos információ nem elérhető

Kb. 20x30 mm

Hologramos biztonsági papír

Kereskedelmi forgalomban kapható nyomtatófesték

Az útlevélnek az okmányvédelmi tervben rögzített biztonsági elemekkel védett belső oldala

Kereskedelmi forgalomban kapható A/4-es fénymásoló/nyomtató papír

Öntapadós

-

Biztonsági címke jellemzői

Okmányvédelem


59 / 95










Vízumbélyeg

Okmányvédelmi besorolása

Nincs

B

Nincs

Nincs

Nincs

A

A

Nincs

Védelmi jegyei

Az átpántoló címke grafikája négyszer tartalmazza a földügy logóját, a négyzet oldalaival párhuzamosan elhelyezve. A címke alapszíne arany. Felületén hullámvonalban átlátszó réteg fut. A biztonsági pecsétcímke háromdimenziós hologram címke.

Egyedi biztonsági grafika, gyártó specifikus hologram, záró-szalagnál gyártó specifikus összetételű biztonsági papír, kékes, illetve barnás színhatás, UV sugárzásra változónak látszó elemek

Az adó- és zárjegyeket hamisítás elleni védelemmel kell ellátni. A védelem kialakításánál a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakvéleményét is figyelembe kell venni. Nyomtatás négy színnel, ebből egy szín UV-fényre zöldesen reagáló.

Egyedi biztonsági grafika speciális elemekkel, bélyegkerettel. Speciális festékek, hőre változó (ideiglenesen eltűnő) festék alkalmazása, UV sugárzásra változónak látszó elemek. A címke hő- és fagyálló, melegítésre vagy freongázzal történő manipulációra is rezisztens

Egyedi biztonsági grafika, mikroírás, speciális biztonsági festékek, UV sugárzásra változónak látszó elemek

Az okmány minden alkatrészét a teljes, illetve részleges hamisítás ellen kémiai, technikai, technológiai és adminisztratív eljárásokkal együttesen védik. Egy optikailag változó jel (kinegram vagy ezzel egyenértékű jel

A 2 D pontkód a nyomtatvány adatai laponként öszszegyűjtve, tömörítve és darabolva rögzíti

Eltávolíthatósága

A felragasztást követő 24 órát követően a papírról csak roncsolással távolítható el.

Narancsszínű biztonsági grafikát, mikro írást ("ÁLLAMINYRT" felirattal) valamint hologramot tartalmaz. A feliratok és a mikro írás sötétebb narancsszínűek, alatta szabad szemmel nem látható, UV fény hatására kék színnel világító körvonalas "D" betű látható. Az egyes főbb alkatrészeit kémiai, technikai, technológiai és adminisztratív módszerek differenciáltan védik a teljes vagy részleges hamisítás ellen. Csak roncsolódással

A termékjelölő roncsolással távolítható el/ zárószalag eltávolítható

A felragasztott felületről eltávolítható

Csak roncsolással

Csak roncsolással

Csak roncsolással

-

Okmányvédelmi tervvel rendelkezik-e

Nem

Nem

Nem

Nem

Nehezen

Előfordulhat

Nehezen

Könnyen

Igen, okmányvédelmi rendszertervét a Szakszolgálat készíti el. Nehezen

Igen, okmányvédelmi rendszertervét a Szakszolgálat készíti el. Nehezen

Nem

Hamisítási jellemzők

Igen, okmányvédelmi rendszertervét a Szakszolgálat készíti el. Gyakori

Hamisítással, visszaéléssel megszerezhető előny, haszon

Ingatlan tulajdonjogának megszerzése, lakásmaffia tevékenység, hitelfelvételnél a magas ingatlan árak miatt jelentős hason származhat Laikus vizuális szemrevételezéssel megállapítható

Közlekedési és egyéb kedvezmények jogosulatlan igénybevétele

Hamis termék leplezése

Termékek adómentes forgalomba-hozatala

Dokumentumok aláírásának hamisítása

Valós gépjármű állapot leplezése

Nehezen hamisítható, Nem jellemző EU schengeni határvédelem miatt jelentős előny származhat az illegális beutazásból

Nem szakértő közlekedési Laikus vizuális szemrevévállalati dolgozók vizuális telezéssel megállapítható szemrevételezéssel

Laikus vizuális szemrevételezéssel megállapítható

Laikus vizuális szemrevé- Laikus vizuális szemretelezéssel megállapítha- vételezéssel megállapíttó ható

A biztonsági pecsétcímke egy sorszámot tartalmaz , a sorszám egy 11 karakterből álló kódolt számsorozat.

Igen

A sorszámot CODE 128 formában megjelenítő, vonalakból álló jel. Egyszer háromkarakteres és egyszer kétkarakteres betűjelből és nyolc számból álló sorszám

sorszám

Felhasználás során történő ellenőrzés

Egyedi azonosító van-e

sorszám, vonalkód

sorszám

-

Határrendészeti szakér- Laikus vizuális szemrevétetői ellenőrzés. A vízumlezéssel megállapítható birtokos személyazonosságát és a vízum eredetiségét kizárólag az ujjlenyomatok ellenőrzése erősítheti meg teljes bizonyossággal, ezért kétség esetén a vízumbélyeg sorszámát és az újlenyomatot együtt kell lekérdezni a rendszerből. Igen -

Biztonsági címke jellemzői


60 / 95










Vízumbélyeg

(XXX0000000XX0). A biztonsági elemeket, egyedi azonosítót nyilvántartja-e IT rendszer Milyen adatkörökkel

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen, vis (vízuminformációs-rendszer)

-

Nincs róla elérhető informá- Az érvényesítő matrica ció. tartalmazza érvényességének időtartamát, valamint a közoktatásban a matrica sorszámát, felsőoktatásban a matrica sorszámát és az intézmény/kar betűkódját.

Egyedi felhasználástól függően.

Nincs róla elérhető információ.

Egyedi felhasználástól függően.

A rendszám érvényesítő matrica okmányvédelmi besorolása miatt a nyilvántartott adatkörökről és támogató informatikai rendszerről további információ nem publikus.

A vízumbélyeg okmányvédelmi besorolása miatt a nyilvántartott adatkörökről és támogató informatikai rendszerről további információ nem publikus.

Megrendelő

VFH

KIM

Termékgyártók

NAV

Jogászok

KEKKH

BM

Azokat az adatokat tartalmazza, amelyeket a felhasználó adott meg vagy a program számolt ki a nyomtatvány kitöltése során, az elektronikus felületen. Tartalmazza továbbá a visszaállításhoz szükséges információkat NAV

Gyártó

Codex Értékpapírnyomda Zrt.

Állami Nyomda Nyrt.


Hitec Kft.


Pénzjegynyomda Zrt.

Pillér Kft.

Hozzávetőlegesen menynyit fizet a megrendelő Ft/ db

14,5 Ft + ÁFA11

Nincs információ

Nincs információ

Állami Nyomda Nyrt., Pénzjegynyomda Zrt. konz. Nincs információ

28-40 Ft/db

Nincs információ

Nincs információ

Nincs információ

Támogató IT rendszer

Gyártási információk

11

Igen

Igen

A FÖMI honlapján elérhető üvegzseb menüpont 2011. évi beszerzései alapján: 400 680db 3D hologramos biztonsági pecsétcímke beszerzésének szerződéses ellenértéke 5 809 860 Ft + ÁFA.


61 / 95


3.1.5 NEMZETKÖZI KITEKINTÉS 3.1.5.1 BIZTONSÁGI CÍMKÉS MEGOLDÁSOK Biztonsági szálakkal ellátott biztonsági címke Az UNIGRAPHICA AG (LI) által gyártott biztonsági szálakkal és oxigénre aktiválódó biztonsági festékkel gyártott többrétegű hologramos biztonsági zárócímkét egyrészt a termékeredet bizonyítására, termékhamisítás elleni védelemre, másrészt a csomagolás/köteg bontatlanságának igazolására alkalmazzák. A címke átvágása után a címke belső légkamrái kinyílnak, az oxigén hatására a biztonsági festék aktiválódik, láthatóvá válik. A hologram és a grafika tetszőlegesen megadható.

Ultravékony biztonsági címke A Trautwein GmbH & Co (D) által gyártott ultravékony biztonsági címke segédréteggel (szendvicsszerkezet) vihető fel a dokumentumra, majd ennek leválasztása után a címke a dokumentumról sérülésmentesen nem választható le. A biztonsági grafika választható, guilloche elemeket, mikroírást tartalmaz, termoreaktív, illetve fluoreszcens festékkel nyomtatott.

Termofestéket Termofestéket tartalmazó biztonsági címke Az Petrel Security. (Fr) által gyártott hologramos biztonsági címkéket olyan biztonsági festékkel nyomtatják, amely 900 nm hullámhossz körüli infravörös sugárzással történő megvilágítás esetén a spektrum látható tartományában zöld színnel fluoreszkáló összetevőt tartalmaz. A hatás speciális eszközzel figyelhető meg. A biztonsági festék jelenlétét egy ilyen eszköz segítségével például hang és zöldszínű led-fény jelezheti, illetve infra-red lézersugárzással megvilágítva láthatóvá válnak az ezzel a festékkel nyomtatott elemek. A biztonsági grafika választható, guilloche elemeket, mikroírást tartalmaz, termo-, illetve fluoreszcens festékkel nyomtatott.


62 / 95


Kétrétegű biztonsági zárócímke A Security Labels International (UK) által gyártott kétrétegű biztonsági zárócimke a dokumentum, dokumentum köteg vagy csomagolás bontatlanságát hivatott bizonyítani. Eltávolításakor a címke helyén az „opened„ felirat jelenik meg, az illetéktelen hozzáférés bizonyítható. Biztonsági grafikával, irizáló nyomattal ellátható.

Gravírozott hologramos biztonsági zárócímke A Security Labels International (UK) által gyártott gravírozott hologramos biztonsági zárócimkét termékeredet bizonyítására, termékhamisítás elleni védelemre alkalmazzák. Mind a hologram mind a gravírozott felirat a termékgyártó specifikus.


63 / 95


Elváló rétegű biztonsági címke A Security Technology Inc. (Kína) által gyártott szétváló biztonsági címke az igen erős tapadást biztosító ragasztó és az elváló festékréteg miatt csak jelentős mennyiségű maradvány hátrahagyásával vehető le a dokumentumról, áttétele, más dokumentumon való használata lehetetlen. Személyre szabott grafikájú változata brand-építő jellegű. Biztonsági grafikával, irizáló nyomattal ellátható.

Roncsolódó alapanyagú alapanyagú biztonsági címke A Security Technology Inc. (Kína) által gyártott roncsolódó alapanyagú biztonsági címke gyenge kötődéssel rendelkező alapanyagra igen erős erős tapadást biztosító ragasztóréteggel felhordva került kialakításra. A dokumentumról történő levétele sérülésmentesen nem lehetséges, a címke alapanyaga darabokban válik le a ragasztórétegről. Személyre szabott grafikájú változata brand-építő jellegű. Biztonsági grafikával, irizáló nyomattal ellátható.

Hologramos biztonsági címke A Security Technology Inc. (Kína) által gyártott hologramos biztonsági címke roncsolásos leválasztást biztosító kivitelben is elkészíthető, illetve 3D hologram változata tovább növeli a biztonságot. Személyre szabott grafikájú változata brand-építő jellegű. Kétrétegű változata PVC ill. vinil alapanyagú.


64 / 95


Szétváló hologramos biztonsági címke A Marevick Label (USA) által gyártott hologramos biztonsági címke hologram rétege kettéválik a felűletről való eltávolítási kísérletre. Személyre szabott biztonsági grafikájú változata brand-építő jellegű. Áttetsző kivitelben is megrendelhető.

3.1.5.2 ÜGYVÉDI IRATBIZTONSÁGHOZ KAPCSOLÓDÓ NEMZETKÖZI KITEKINTÉS A megvalósíthatósági elemzéshez kapcsolódó helyzetelemzés részeként felmértük a fejlesztés tárgyához kapcsolódó nemzetközi gyakorlatot. A kiküldött kérdőívekre 6 országból kaptunk válaszokat. A válaszok alapján az alábbi megállapításokat tehetjük: •

Az ügyvédek jogi szolgáltatások elvégzésére való jogosultságának igazolása a válaszadó országok nagy részében igazolvánnyal vagy egyéb személyazonosságot és ügyvédi jogosultságot igazoló irattal vagy okmánnyal történik. Az igazolványok különböző okmányvédelmi elemekkel vannak ellátva (a


65 / 95


fénykép és aláírás, a kamara vagy valamilyen minisztérium pecsétje általános, de több helyen chipkártyával emelt szintű szolgáltatás is kapcsolódik az igazolványhoz). Németországban és Ausztriában nincs szükség arra, hogy jogi szolgáltatás nyújtásához az ügyvéd igazolja magát, ezzel együtt Ausztriában az ügyvéd kérelmére a kamara kiállít ügyvédi igazolványt. •

Az ügyvédi jogosultság minden válaszadó országban egy központi nyilvántartáshoz való elektronikus hozzáféréssel ellenőrizhető (legtöbbször az illetékes kamara honlapján keresztül).

•

Egy válaszadó ország kivételével minden országban működik valamilyen hatóságok és ügyfelek/ügyvédek közötti elektronikus ügyintézést, kommunikációt támogató rendszer, 4 országban kimondottan jogi ügyintézést, kommunikációt támogató rendszer is működik (pl. ügyvéd és bíróság közötti kommunikációt támogató rendszer). Ezekben a rendszerekben az ügyvédek elektronikus aláírással azonosítják magukat.

•

Az ügyvédek által nyújtott jogi szolgáltatásokkal kapcsolatban elkészült iratokat az országok nagy részében csak az ügyvéd aláírása és pecsétje védi, csak Dániában használnak speciális ügyvédi papírt az iratbiztonság növelésére. Ausztriában az iratok biztonsági szintjét azzal növelik, hogy meghatározott jogi iratokat a központi elektronikus archívumban (Archivium) elektronikusan archiválni kell.

A nemzetközi felmérés kérdőívét és eredményeit részletesen a 1. sz. melléklet tartalmazza.


66 / 95


3.2 BELSŐ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA 3.2.1 AZ ÜGYVÉDEK SZÁMA A megvalósíthatósági elemzés szempontjából, elsősorban a tervezett informatikai rendszer méretezése, a bevezetéshez szükséges oktatási, tájékoztatási feladatok nagyságrendjének meghatározása, valamint a logisztikai feladatok felmérése miatt kiemelt jelentősége van a potenciális felhasználók számának. Felhasználóként az (aktiválásra kizárólagosan jogosult) ügyvédeken és EU közösségi jogászokon kívül figyelembe kell venni a következő érintetti csoportokat is: •

ügyvédjelöltek;

•

alkalmazott ügyvédek;

•

alkalmazott EU közösségi jogászok;

•

ügyvédasszisztensek;

•

egyéb feljogosított (feljogosítható) személyek.

Utóbbi két érintetti csoportról nincsenek a megvalósíthatósági elemzéshez felhasználható megbízható adatok, így ezekkel a csoportokkal kapcsolatban csak becslésekkel tudtunk élni. Az ügyvédek, ügyvédi irodák, alkalmazott ügyvédek, ügyvédjelöltek számával kapcsolatban a Magyar Ügyvédi Kamara által vezetett létszámstatisztikát vettük alapul. A Magyar Ügyvédi Kamara ma Magyarországon 12.586 fő bejegyzett ügyvédet12 tart nyilván13. Az ügyvédek egy része inaktív, tevékenységét szünetelteti, az aktív ügyvédek száma így kevesebb, 10.727 10.727 fő14. A megvalósíthatósági elemzés szempontjából potenciális felhasználóként figyelembe vett egyéb érintetti csoportok: •

ügyvédi irodák száma (5.041 db);

•

a szünetelő ügyvédek (1.859 fő);

•

az alkalmazott ügyvédek15 (447 fő);

•

az ügyvédjelöltek (2.168 fő).

3.2.2 AZ ÜGYVÉDI KAMARÁK SZERVEZETE Ügyvédi tevékenységet kizárólag az végezhet, aki valamelyik területi ügyvédi kamara tagja. Az ügyvédi kamara az ügyvédek szakmai irányításával, érdekképviseletével kapcsolatos közfeladatokat ellátó köztestület. Tevékenysége során a következő legfontosabb feladatokat látja el:

12

Beleértve a bejegyzett EU közösségi jogászokat is

13

Az adatok a MÜK összesített létszámadatainak 2013.11.30-i állapotát mutatják.

14

Beleértve a bejegyzett EU közösségi jogászokat is

15

Beleértve az alkalmazott EU közösségi jogászokat is


•

gondoskodik az ügyvédek jogainak védelméről, szervezi a szakmai továbbképzésüket,

•

az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szakmai szabályokat alkot,

•

dönt az ügyvédek kamarai tagságának keletkezéséről és megszűnéséről,

•

vezeti az ügyvédek névjegyzékét,

•

ügyvédi levéltárat működtet és tart fenn.

67 / 95


A Magyar Ügyvédi Kamara az ügyvédek országos szervezete, amely önálló ügyintéző szervezettel és költségvetéssel rendelkezik. A Magyar Ügyvédi Kamara tagjai a területi kamarák. A területi ügyvédi kamara képviseleti, ügyintézői szervezettel, önálló költségvetéssel rendelkezik. Működési területe a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok illetékességi területével azonos. A területi kamara szervei a közgyűlés, a területi kamara elnöksége, a fegyelmi bizottság, az összeférhetetlenségi bizottság és az ellenőrző bizottság. Ezen túlmenően az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek létrehozhatják az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek bizottságát, amelynek véleményét ki kell kérni a rájuk vonatkozó szabályzatoknál. Ez a rendelkezés azért szükséges, mert az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek nem kamarai tagok, így képviseletük a kamara egyéb szerveiben nem jelenik meg. A területi kamara alapszabálya más bizottság választását is engedélyezheti. A Magyar Ügyvédi Kamara szervei a teljes ülés, az elnökség, a fegyelmi bizottság, az összeférhetetlenségi bizottság, a választási bizottság, az ellenőrző bizottság. A Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülésének, elnökségének hatáskörét az Ügyvédi törvény, egyéb bizottságainak, szerveinek és tisztségviselőinek feladatait, hatáskörét, működését és eljárási rendjét az Alapszabály határozza meg. A területi kamara a Ket. szerinti kamarai hatósági ügyekben (pl. felvétel kamarába, tagság megszüntetése, szüneteltetése, felvétel névjegyzékbe, e-nyilvántartásba, hatósági ellenőrzés, stb.) közigazgatási hatóságként jár el. Az Üt. 130.§ (5) bekezdés értelmében a Magyar Ügyvédi Kamara és a területi kamarák a komplex jogügyletbiztonsági szolgáltatással és a letétkezeléssel kapcsolatos törvényben meghatározott feladatok ellátására gazdasági társaságot hozhatnak létre (a gazdasági társaság tagja kizárólag területi kamara, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara lehet).

3.2.3 ÉRINTETT ÜGYEK, IRATOK ÉS EZEK SZÁMOSSÁGA A megvalósíthatósági elemzés egyik legfontosabb inputja a biztonsági címke használatában érintett ügyek és iratok várható száma. Ezek az adatok alapvetően meghatározzák a működési folyamatokat, a biztonsági címke beszerzési költségeit, és a kialakítandó szervezet és informatikai rendszer méretezését. Az iratbiztonság növelését célzó fejlesztések nem érintik az összes ügyvédi közreműködéssel készülő iratot. Az iratbiztonság növelése azoknál az iratoknál szükséges, •

amelyekkel kapcsolatban a legtöbb visszaélés tapasztalható, illetve

•

amelyek esetében – a kapcsolódó tranzakciók értékénél fogva – a legnagyobb a jelentős károkozás kockázata.

A fenti alapelvnek és ezzel összhangban az Üt-ben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően a következő irattípusokat kell majd biztonsági címkével ellátni:


68 / 95


1. A fejlesztés 1. fázisában, 2014. május 1-től kezdődően: a termőföld tulajdonjogát érintő ügyvédi ellenjegyzéssel készülő ügyek, iratok esetében. Az érintett ügyekről és iratokról (azaz a biztonsági címke használati kötelezettség pontosabb tárgyi hatályáról) a Hiba! A hivatkozási forrás nem található. sz. melléklet tartalmaz részletes elemzést. 2. A fejlesztés 2. fázisában, 2015. január 1-től kezdődően: •

ügyvédi meghatalmazások;

•

jelenleg is ügyvédi ellenjegyzést, szárazbélyegzőzést igénylő iratok o

cégeljárás (létesítő okirat és egyéb iratok)

o

ingatlan nyilvántartási eljárások iratai

•

nem kötelezően ellenjegyzett szerződések

•

bizonyos hatósági eljárások (pl. papír alapú iratok átalakítást igénylő e-perek) érdemi iratai.

Az érintett ügytípusba, irattípusba tartozó iratok a jogi szolgáltatás során jellemzően több példányban készülnek. Az ügyvéd az Üt. 25/A. § szerinti okiratok ellenjegyzésekor, illetve a meghatalmazások elfogadásakor köteles a biztonsági címkétcímkét az okirat példányain elhelyezni. Ha az ellenjegyzett okirat meghatalmazást is, vagy más egyébként ellenjegyzést igénylő nyilatkozatot, pl. bejegyzési engedélyt is tartalmaz, az ügyvéd nem köteles a meghatalmazás vagy nyilatkozat miatt az ellenjegyzett okiraton további biztonsági címkétcímkét elhelyezni. Biztonsági címkével érintett irat minden példányát el kell látni biztonsági címkévelcímkével, a jogi szolgáltatást nyújtó ügyvéd felelőssége, hogy az összes példány a biztonsági címkével ellátott példányénak megfelelő tartalommal készüljön el. Az ügyvédnél maradó „főpéldányon” elhelyezett biztonsági címke és a „másodlati” példányokon elhelyezett biztonsági címke védelmi elemeiben mindenben megegyezik.16 Az érintett ügyek és irattípusok jövőben várható számát a megvalósíthatósági elemzést megelőzően ügystatisztikai adatok és kiegészítő becslések felhasználásával állapítottuk meg. A becslési eredmények összefoglalását az alábbi táblázat tartalmazza. A részletes iratszámbecslést az elemzés Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Hiba! A hivatkozási forrás nem található. melléklete tartalmazza. tartalmazza.

Várható ügyügyszám (db)

Várható iratiratszám (db)

Meghatalmazás (db)

Érdemi irat (db)

Termőföld tulajdonjogát érintő iratok (2014.05-12. hó, 8 hónapra arányosítva)

109 353

656 117

-

656 117

Termőföld tulajdonjogát érintő (2014)

164 029

984 176

-

984 176

16

Az egyértelmű megkülönböztetés és az egyszerűség érdekében a továbbiakban az ügyvédnél maradó eredeti példányon elhelyezettől különböző iratpéldányon elhelyezett biztonsági címkére a „másodlati biztonsági címke” fogalommal utalunk.


Várható ügyügyszám (db)

Várható iratiratszám (db)

Meghatalmazás (db)

69 / 95


Érdemi irat (db)

Összes irat (2015-)

13 377 127

7 785 697

-

7 785 697

Összes irat meghatalmazásokkal együtt (2015-)

13 377 127 127

9 379 219

1 593 522

7 785 697

3.2.4 A JOGÜGYLETBIZTONSÁG JELENLEGI ÜGYVÉDI ESZKÖZEI ÉS TÁMOGATÓ INFORMATIKAI RENDSZEREK A jogügyletek biztonságos lebonyolításához teljesülnie kell az alapvető jogügylet- és iratbiztonsági feltételeknek: •

Biztosítani kell, hogy az ügyfeleket a jogügyletben kompetens, a megfelelő szaktudással bíró ügyvéd képviselje. Ezt az ügyvédek utánpótlásának szakmai minőségbiztosítása és a folyamatos továbbképzések mellett az ügyvédek jogosultságának nyilvántartása és a jogosultságok ellenőrizhetősége biztosítja. Iratbiztonságra lefordítva, biztosítani kell, hogy az iratot csak az arra jogosult készíthesse és jegyezhesse ellen, ezzel biztosítva az irat szakszerűségét és jogszabályoknak való megfelelését.

•

Biztosítani kell a jogügylet során készülő iratok hitelességét, hitelességét azaz azt, hogy

•

o

az iratban foglaltak a valósággal megegyeznek, valamint azt, hogy

o

az irat tartalma elkészítését követően nem másítható meg, azaz az irat nem hamisítható.

Biztosítani kell, hogy egy jogügylet részletei és a kapcsolódó iratok tartalma arra nem jogosultak számára ne legyen megismerhető meg (bizalmasság, bizalmasság, titkosság). titkosság

A következő táblázat összefoglalja a fenti iratbiztonsági feltételek teljesülését biztosító jelenlegi ügyvédi eszközöket: Iratok biztonságának elemei 1

Jogosultság (szakszerűség)

Mi biztosítja jelenleg? - Ügyvédi igazolvány; - Szárazbélyegző;

2

Hitelesség

- JÜB személyazonosság-ellenőrzés (nem kötelező); - TakarNet ellenőrzés; - Pénzmosás megelőzéséhez kapcsolódó ellenőrzés; Papír alapon: - Aláírás egyedisége; - Szárazbélyegző egyedisége; Elektronikusan: - Elektronikus aláírás, időbélyeg;


Iratok biztonságának elemei 3

Bizalmasság, titkosság

70 / 95


Mi biztosítja jelenleg? Papír alapon: - Iratok fizikai védelme (biztonságos irattár); - Küldés biztonságos szolgáltatón keresztül; Elektronikusan: - irat elektronikus titkosítása;

A következő pontok a jogügyletek és iratok biztonságnak olyan jelenlegi ügyvédi eszközeit mutatja be, amelyek a fenti feltételek teljesülését segítik elő.

2. ábra – A jogügyletbiztonság jelenlegi ügyvédi eszközei Szabályozás A kapcsolódó jogszabályok és belső kamarai szabályzatok felsorolását a 3.1.1 Jogi szabályozási környezet fejezet tartalmazza. Ügyvédek nyilvántartása Az ügyvédi ügyekkel kapcsolatos jogügyletbiztonság alapvető feltétele az ügyvédek és egyéb kapcsolódó szerepkörök naprakész nyilvántartása és pontos nyomonkövetése, frissítése.


71 / 95


A területi ügyvédi kamara dönt az ügyvédek kamarai tagságának keletkezéséről és megszűnéséről, és vezeti az alkalmazott ügyvédek, alkalmazott európai közösségi jogászok, az ügyvédjelöltek, az európai közösségi jogászok, a külföldi jogi tanácsadók és az ügyvédi irodák névjegyzékét, nyilvántartását. A területi ügyvédi kamara a Ket. szerinti közigazgatási hatóságként jár el a következő ügyekben: •

felvétel a kamarába és a kamarai tagság megszüntetése,

•

felvétel az ügyvédi irodák, az alkalmazott ügyvédek, az európai közösségi jogászok, az alkalmazott európai közösségi jogászok, a külföldi jogi tanácsadók és az ügyvédjelöltek névjegyzékébe, valamint törlés ezen névjegyzékekből,

•

az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének engedélyezése,

•

felvétel az elektronikus cégeljárásban való részvételre jogosult ügyvédekről vezetett nyilvántartásba, valamint törlés e nyilvántartásból,

•

felvétel az ügyvédjelölt foglalkoztatására jogosult ügyvédekről vezetett nyilvántartásba és törlés e nyilvántartásból.

Az ügyvédek (és egyéb kapcsolódó szerepkörök) nyilvántartásához a BÜK a területi ügyvédi kamarák számára központi informatikai támogatást biztosít (e-Lexiosz rendszer). Ügyvédi igazolvány és nyilvántartása Az ügyvédek, az alkalmazott ügyvédek, az ügyvédjelöltek, a külföldi jogi tanácsadók és az európai közösségi jogászok igazolványáról szóló 13/2008. (VI. 24.) IRM rendelet alapján a névjegyzéket vezető területi ügyvédi kamara az ügyvédet, az alkalmazott ügyvédet, az ügyvédjelöltet, a külföldi jogi tanácsadót és az európai közösségi jogászt igazolvánnyal látja el. Az igazolvány biztonsági okmányként kerül kiadásra. Az igazolvány egyéb, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány felmutatása nélkül is tanúsítja a benne foglalt adatokat. A MÜK látja el a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló kormányrendeletben a biztonsági okmány kibocsátója részére előírt feladatokat, továbbá hiteles, központi nyilvántartást vezet a kiállított igazolványokról és az igazolványok birtokosairól (Ügyvédi törvény 116. § (1) és (7) bekezdés alapján). Az ügyvéd köteles az igazolványt megőrizni és tevékenysége gyakorlása során magánál tartani. Az igazolvány másra át nem ruházható, letétbe nem helyezhető, biztosítékul nem adható és nem fogadható el. A MÜK honlapján Ügyvédi igazolvány ellenőrző programot működtet, ezzel biztosítva az és hatóságok számára az ügyvédi jogosultság fennállásának ellenőrzését. Ügyvédek Ügyvédek azonosítása az ügyvédi kártyán lévő authentikációs tanúsítvány segítségével A kamara által nyújtott elektronikus szolgáltatások igénybevételéhez a felhasználóknak ügyfélkapus regisztrációval vagy authentikációs kártyával (illetve nem ügyvéd felhasználóknak felhasználónév és jelszó alapú azonosítással) kell rendelkezni. Authentikációs tanúsítványt jelenleg két szolgáltató biztosít a felhasználóknak (NetLock, Microsec). A tanúsítvánnyal történő belépés a kamarai szolgáltatások igénybevételéhez jelenleg a Microsec e-Szignó által kiadott elektronikus aláírást használók számára érhető csak el az aláíró kártyán lévő autentikációs tanúsítvány segítségével. A Netlock által kiadott tanúsítványokat használók számára a kártyával történő belépés lehetősége jelenleg még nem elérhető.


72 / 95


Ügyvédek azonosítása az Ügyfélkapun Ügyfélkapun keresztül A közigazgatás elektronikus szolgáltatásai a Kormányzati Portálon, az Ügyfélkapun keresztül érhetők el. Ahhoz, hogy az ügyvéd használni tudja az Ügyfélkaput, létre kell hoznia személyes ügyfélkapus azonosítóját. A személyes ügyfélkapus azonosító létrehozása egy regisztrációs eljárás, amelyet bármelyik okmányirodában, kormányhivatali ügyfélszolgálati irodában, adóhatóság ügyfélszolgálatán vagy külképviseleten lehet kezdeményezni. Az ügyvédek számra több állami ügyfélbiztonságot szolgáló szolgáltatás, így a JÜB rendszer is az Ügyfélkapun keresztül érhető el.. A közigazgatás elektronikus szolgáltatásainak ügyvédként történő eléréséhez az ügyfélkapus bejelentkezést követően az ügyvédnek a személyes ügyvédi authentikációs tanúsítványával is azonosítani kell magát. JÜB rendszer (Személyi adat és okmány ellenőrzés) A Jogügyletek Biztonságát Erősítő Adatszolgáltatási Keretrendszer (JÜB) a KEKKH kezelésében lévő olyan szolgáltatói keretrendszer, amely az ügyvédek számára – a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében a jogügyleti törvényben meghatározott személyi- és okmány-nyilvántartásokból, valamint a járműnyilvántartásból -- elektronikus úton szolgáltat adatokat a személyazonosság-, illetve okmányvalódiság megállapításához, a jármű- illetve az arra vonatkozó tulajdonosi adatok megállapításához, továbbá a lakcímtudakozódáshoz. A JÜB keretrendszer célja a lakásmaffia-tevékenység, az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések, a cégügyletekkel kapcsolatos jogsértések visszaszorítása. A JÜB keretrendszer az Ügyfélkapun keresztül érhető el. Az ügyvéd az ügyfél személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a rendelkezésére bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségének, és a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa, és tartózkodásra jogosító okmánya nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és érvényességének megállapítása céljából megkeresheti a személyi adat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetői engedély-nyilvántartást, az útiokmánynyilvántartást vezető vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás adatait feldolgozó hatóságot. Mivel használata nem kötelező, a szolgáltatást az ügyvédek kis számban, az ellenjegyzett dokumentumok elhanyagolható részénél veszik igénybe (2011-ben összesen 3.868 esetben). TakarNet rendszer Az okiratszerkesztő ügyvéd ingatlanra vonatkozó szerződést csak harminc napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolat birtokában készíthet el. Ezen tulajdoni lappal egyenértékű az okiratszerkesztő ügyvéd vagy irodája által a TakarNet programról lehívott tulajdoni lap másolat. Az ügyvédek egy része közvetlen online hozzáféréssel rendelkezik az országos ingatlan-nyilvántartási TakarNet rendszerhez. A TakarNet országos földhivatali számítógépes hálózat használata, zárt számítógépes hálózat, amely korlátozott és szigorúan ellenőrzött hozzáférést biztosít az ügyvédek számára is, akik védett átjárókon keresztül érhetik el a hálózat számukra engedélyezett szolgáltatásait és használatával fokozzák az ügyfélbiztonságot. Pénzmosás megelőzése A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény és az annak alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 35/2007. (XII. 29.) PM rendelet szabályozza az ügyvéd pénzmosás megelőzésével kapcsolatos kötelezettségeit. Az ügyfélátvilágítási kötelezettség valamennyi, Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltató számára kötelező, amennyiben a szolgáltató a Pmt.-ben meghatározott tevékenységet végez. Az ügyvéd akkor köteles az ügyfél átvilágítására, ha pénzmosás elleni szabályozással érintett tevékenységet lát el. Az ügyvéd számára az azonosítás és bejelentés kötelezettség csak akkor kötelező, ha pénz- és értéktárgy letéti kezelést, gazdasági társaságban vagyonrész(esedés) vételében, eladásában, ingatlan vételében, el-


73 / 95


adásában, továbbá gazdasági társaság alapításában, működtetésében, megszüntetésében részt vesz. Az ügyfél-átvilágítás folyamata során az ügyvéd az ügyfelet és – amennyiben van – a tényleges tulajdonost azonosítja, elvégzi a személyazonosság igazoló ellenőrzését, és figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot és szükség esetén rögzíti az adatváltozásokat. Szárazbélyegző 1996. január 1-jétől az ügyvédek csak a kamara által szigorú számadásúként nyilvántartott, egységes, ún. szárazbélyegzőt használhatnak az okiratok ellenjegyzéséhez. A papír alapú iratbiztonsággal kapcsolatos követelményeket jelenleg elsősorban és kizárólag az ügyvédi ellenjegyzés és a szárazbélyegző használata biztosítja. Az ügyvédnek a működéséhez szükséges egy szárazbélyegzőn felül további egy, összesen maximum kettő bélyegzője akkor lehet, ha érvényesen nyilvántartott alirodával rendelkezik. Ügyvédi ellenjegyzés, szárazbélyegző használat kizárólag ügyvéd által személyesen gyakorolható ügyvédi tevékenységek, azok alkalmazott ügyvédi, ügyvédjelölti helyettes útján nem végezhetők. Az ügyvédi szárazbélyegzőn az ügyvéd neve, ügyvédi mivolta, az ügyvédi kamara neve és jelvénye, továbbá az ügyvéd kamarai anyakönyvi lapszáma tüntethető fel. Az ingatlannyilvántartásba és úszólétesítmények lajstromába való bejegyzés alapjául szolgáló okiratok esetében az ügyvéd köteles az általa készített és az eredeti aláírásokkal ellátott okirati példányokon a kamara által nyilvántartott szárazbélyegzőjét használni. Az alábbi táblázatban bemutatjuk, hogy mely ügyvédi tevékenységek igénylik az elektronikus aláírást és a szárazbélyegző használatát: A tevékenység végzésének lehetősége Ügyvédi tevékenységek

Csak ha rendelkezik elektronielektronikus aláírással

Csak ha rendelkezik szárazbészárazbélyegzővel

Ingatlan-nyilvántartási eljárás

-

x

Cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban képviselet ellátása

x

x

Okirat egyéb jogszabály által előírt ellenjegyzése

-

x

Egyéb ügyek

-

-

A szárazbélyegzőt azokban a nem kötelező esetekben is alkalmazzák a gyakorlatban, amikor a hagyományos „festékes” bélyegzési eljárásoknál nagyobb biztonság, vagy az exkluzivitás egyedi elérése a cél, vagy amikor a bíróság vagy hatóság bírói vagy ügyintézői tévedés miatt jogszabályi előírás híján is gyakran igényli a szárazbélyegző meglétét (pl. kötelező jogi képviselet vagy meghatalmazások esetén). Valamivel nehezebben hamísítható, mint a hagyományos bélyegző, nem könnyű másolni. Házilag nem készíthető el és a bélyegzőkészítők mindegyike sem tud ilyet gyártani, festék felhasználás hiányában költséghatékony, az iratok biztonságát azonban csak közepes mértékben fokozza. A szárazbélyegző a papír alapú dokumentumok eredetiségét, továbbá a bélyegzőn feltüntetett azonosító segítségével a létrehozó ügyvéd személyét képes azonosítani. Hiányossága, hogy a technológia fejlődésével egyre könnyebben gyártható, így az előállítást tulajdonképpen csak szabályozási úton lehet korlátozni, amely szándékos visszaélések esetén


74 / 95


könnyen megkerülhető, a védelmi megoldás zárt rendszert nem alkot, így kellő védelmet nem biztosít. Ráadásul, a 3D nyomtatás elterjedésével a szárazbélyegző nyújtotta védelem hatástalanná és eredménytelenné válik. A szárazbélyegzővel történő visszaélés leggyakrabban a lakáshiteleknél fordult elő, amikor hamis APEH jövedelemigazolásokat nyújtottak be a pénzintézetnek. A hamis igazolások az esetek többségében egy ténylegesen kiadott, létező igazolás alapján, de hamis adatokkal, aláírással, és szárazbélyegzővel ellátva vagy előre szárazbélyegzett papírok felhasználásával készültek. Az adóhatóság adatai szerint 2005-ben 368, 2006-ban 204, 2007 első felében pedig 37 esetben tettek feljelentést visszaélés miatt. Már 2006-ban a J/19355. számú parlamenti beszámolóban (az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásához, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges további kormányzati intézkedésekről szóló 53/2005. (VI. 4.) OGY határozatban megjelölt feladatok teljesítéséről) megfogalmazódott, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara e célból megalkotott szabályzatában részletesen rögzíteni kell azokat az előírásokat, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szárazbélyegző használata az okirat-hamisítás ellen megfelelő védelmet nyújtson. Nagymértékben megnehezítheti a szárazbélyegzőkkel történő visszaélést a bélyegző olyan egyedi azonosító jellel történő ellátása, amely titkos, és amelyről a területi ügyvédi kamara nyilvántartást vezet, ezért ennek a feltételeit is meg kell teremteni.. Rögzíteni kell továbbá a bélyegző őrzésének alapvető szabályait és az elvesztése (esetleges megtalálása) esetén követendő eljárást. Garanciális jelleggel szükséges kimondani azt, hogy szárazbélyegző elkészítésére kizárólag a Magyar Ügyvédi Kamarával szerződött gazdálkodó szervezet jogosult. Jelenleg ugyan van a szárazbélyegzőkön titkos, egyedi jel, de nyilvántartásuk a gyártónál történik. A Magyar Közjegyző Kamarával ellentétben a Magyar Ügyvédi Kamara azt sem nem írta elő, hogy csak a kamarával szerződött gazdálkodó szervezet jogosult a szárazbélyegző elkészítésére. A szárazbélyegző lenyomata nem reprodukálható fénymásolóval vagy fax-szal, ezért leginkább a dokumentum eredeti és másolati példányának megkülönböztethetőség szolgálja, az iratból viszont eltávolítható valamilyen fém eszközzel vagy vasalással. A szárazbélyegző ügyvédhez van rendelve és kamaránként nyilvántartva a felhasználás preventív / a folyamatba épített ellenőrzése azonban nem megoldott csak utólag fegyelmi eljárás keretében történik ellenőrzés. A szárazbélyegző használata – figyelembe véve a hamisíthatóságot is - a fentiek miatt nem jelent valós védelmet a papír alapú dokumentumok iratbiztonságának területén. Ügyvédi minősített elektronikus aláírás Míg a papír alapú dokumentumok esetén a dokumentum hitelességét a rajta szereplő kézzel írott aláírás, esetenként a szárazbélyegző biztosítja, az elektronikus dokumentumokat elektronikus aláírással hitelesíthetik. Az elektronikus aláírás hitelességét jogszabály ismeri el. A polgári perrendtartásról szóló törvény értelmében a minősített elektronikus aláírással ellátott dokumentum teljes bizonyító erejű magánokirat. Az elektronikus aláírásról szóló EU direktíva szerint a minősített elektronikus aláírást a kézzel írott aláírással egyenértékűnek ismerik el a tagállamok, és ami valamely EU tagállam szabályai értelmében minősített aláírás, azt a többi EU tagállamban is minősített aláírásnak kell tekinteni. Ha egy dokumentumon elektronikus aláírás és időbélyeg egyaránt szerepel, akkor nemcsak az bizonyítható, hogy a dokumentumot az a személy írta alá, akinek a tanúsítványa az aláírásban szerepel, hanem az is, hogy a dokumentumot az időbélyegben szereplő időpont előtt írta alá, és azóta nem változtatta meg.


75 / 95


Az ügyvédi tevékenység végzése során csak minősített elektronikus aláírás használható. A hitelesítésszolgáltató biztosítja, hogy a tanúsítvánnyal kapcsolatos érvényes visszavonási kérelem alapján a módosított visszavonási állapotot legfeljebb 3 percen belül közzéteszi a nyilvántartásában, és a tanúsítvány ellenőrzését kérő felhasználóknak a tanúsítvány visszavonási állapotáról folyamatos tájékoztatást ad. A területi kamara kezdeményezheti a hitelesítés-szolgáltatónál az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességének felfüggesztését, illetve visszavonását. Az ügyvéd csak akkor végezheti az okirat jogszabály által előírt ellenjegyzését, cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban képviselet ellátását és ezekkel összefüggésben pénz és értéktárgy letéti kezelését, ha rendelkezik elektronikus aláírással és a megfelelő technikai feltételekkel, és a területi kamara az ügyvédnek az ügyvédi tevékenység végzése érdekében beszerzett elektronikus aláírás tanúsítványa érvényességének kezdetét és lejártát, valamint a hitelesítés-szolgáltató megnevezését nyilvántartásba vette.. A Kamara információi alapján jelenleg országosan az ügyvédek kb. háromnegyede rendelkezik minősített elektronikus aláírással. Elektronikus archiválás Az elektronikus dokumentumok archiválásának szabályait a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet határozza meg. A rendelet értelmében, ha törvény iratnak vagy okiratnak a megőrzését, illetve eredeti példány megőrzését írja elő, a megőrzési kötelezettséget elektronikus úton úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, valamint védje az elektronikus dokumentumokat a törlés, a megsemmisítés, a véletlen megsemmisülés és sérülés, illetve a jogosulatlan hozzáférés ellen. Ezen kívül biztosítani kell, hogy az őrzött elektronikus dokumentumok értelmezhetősége (olvashatósága) a megőrzési kötelezettség időtartama alatt megmaradjon. A fenti védelmi követelmények fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátott dokumentumok esetében az utólagos módosítás lehetőségének kizárását biztosító saját megőrzéssel, vagy az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény szerinti elektronikus archiválás szolgáltató igénybevételével valósíthatók meg. Azaz nincsen szabályozva hogy a megőrzéssel kapcsolatos kötelezettségeket az ügyvéd saját maga teljesíti vagy külső szolgáltatót vesz igénybe. Az elektronikus cégeljárás kötelező alkalmazása szükségessé teszi a Cégbírósághoz beküldött elektronikus akták ügyvédi vagy szolgáltatói archiválását. Ez a kötelezettség 2008. július 1-e után benyújtott valamennyi elektronikus aktára érvényes. A napi gyakorlat alapján kétséges, hogy az ügyvédek mely irataikkal kapcsolatos megőrzési kötelezettségüknek és mennyire megfelelő színvonalon tesznek eleget. Ez egyértelműen nem szolgálja megfelelően az ügyfélbiztonsági érdekeket. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény, a 3/2005. (III. 18.) IHM rendelet, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ajánlása pontosan meghatározza, hogy az elektronikus archiválást nyújtó szolgáltatóknak milyen kritériumoknak kell megfelelniük. Az archiválási szolgáltatók nyilvántartásának vezetését és működésének ellenőrzését az NMHH végzi.

Az alábbi táblázatban bemutatjuk, melyek azok a területek, ahol az ügyfelek és az ügyvédi iratok biztonsága érdekében lépéseket kell tenni, jövőbeli akciókat kell megfogalmazni.

Eszköz megnevezése megnevezése JÜB rendszer


Hiányosság

Megoldási javaslat

76 / 95


Tervezett fejlesztések hatása

Az JÜB rendszer használata megfelelően szolgálja az ügyfél biztonságot azonban a szolgáltatást az ügyvédek kis számban, az ellenjegyzett dokumentumok elhanyagolható részénél veszik igénybe.

A jelenleg nem kötelező szolgáltatás igénybevétel- Az iratok nyilvántartásba vételekor a rendét kötelezővé kell tenni a magasabb ügyfél és jog- szerben nyilatkozni kell arról, hogy a JÜB elügyleti biztonság érdekében. lenőrzést az Ügyvéd elvégezte. Magasabb szintű védelmet jelent, ha a tervezett nyilvántartás a kapcsolatot automatikusan kezeli17.

Rendszertámogatás esetén az ellenőrzés automatikusan egy gombnyomással futtatható lenne a rögzített adatok alapján (amennyiben később az ügyfél személyes adatait a nyilvántartás tartalmazhatja)18.

TakarNet rendszer

–

–

Az iratok nyilvántartásba vételekor a rendszerben kikényszeríthető, hogy nyilatkozni kelljel arról, hogy a TakarNet ellenőrzést az ügyvéd elvégezte.19

Pénzmosás megelőzése

A pénzmosás megelőzését szolgáló ügyvédi vizsgála- Az ügyfélbiztonság belső oktatással, gyakorlatias tok az ügyfél biztonságot szolgálják, azonban sok módszertani útmutatóval emelhető. esetben formális az ügyvédi vizsgálat.

Az iratok nyilvántartásba vételekor a rendszerben kikényszeríthető, hogy nyilatkozni kelljen arról, hogy a pénzmosáshoz kapcsolódó ellenőrzést az ügyvéd elvégezte.20

Szárazbélyegző

A szárazbélyegző lenyomata nem reprodukálható fénymásolóval vagy faxszal, az iratból eltávolítható fém eszközzel vagy vasalással, viszonylag könnyen

A megvalósítandó fejlesztések eredményeképpen a jövőben a szárazbélyegzőt magas szintű védelmi elemekkel bíró biztonsági

Az ügyvédi szárazbélyegzőre épített papír alapú iratbiztonsági követelményeket új, átfogó biztonsági követelményrendszerrel szükséges felváltan,

17

Ennek kialakítása nem része a jelenleg tervezett fejlesztéseknek, de hosszabb távon továbbfejlesztési lehetőségként felmerülhet.

18

A nyilvántartás a jelenlegi szabályok szerint semmilyen ügyféladatot nem tárol.

19


20


Arhitel_megvaltan_v2 1_TELJIG

Eszköz megnevezése megnevezése


Hiányosság

Megoldási javaslat

77 / 95


Tervezett fejlesztések hatása

hamisítható, ellopható. A szárazbélyegző gyártása ahol nem csak az irat, hanem annak mögöttes csak szabályzati úton limitált, az utángyártásnak, elektronikus nyilvántartása is elősegíti az iratbizhamisításnak technológiai akadálya nincs. A 3D tonságot. nyomtatás lehetősége széles körben lehetővé teszi ennek hamisíthatóságát. A szárazbélyegző használata nem jelent valós védelmet a papír alapú dokumentumok iratbiztonságának területén.

címke és az ahhoz kapcsolódó elektronikus eljárások és nyilvántartás fogja kiváltani / kiegészíteni.

Elektronikus aláírás

–

–

Az elektronikus nyilvántartásba vétel az elektronikus aláírás és időbélyeg elhelyezését is jelenti az irat adatain. Ez e tervezett fejlesztésekkel megvalósul.

Elektronikus archiválás archiválás

Nem egységes az elektronikus archiválási kötelezettségek teljesítésének színvonala (van, aki minősített archiválási szolgáltatónál archivál, van, aki maga, van, aki sehogyan sem.)

Meg kell oldani az ügyvédi iratok egységes színvonalú archiválását.

A kapcsolódó MÜK szabályzat tartalmazni fogja, hogy az ügyvédnek a biztonsági címkévelcímkével védeni kívánt okirat első példányáról elektronikus másolatot kell készíteni, és gondoskodnia kell az elektronikus másolat megbízható, elektronikus formában történő megőrzéséről (így különösen saját eszközeivel történő megőrzés vagy elektronikus archiválási szolgáltató igénybevétele útján). A tervezett fejlesztések egyelőre nem tartalmazzák az elektronikus archiválás lehetőségének kialakítását.



78 / 95


3.2.5 AZ ÜGYVÉDEK ÁLTALÁNOSAN ELVÁRHATÓ INFORMATIKAI ERŐFORRÁSAI Az ügyvédek általánosan elvárható informatikai erőforrásai A jogügyletek biztonságának elősegítésével, valamint az elektronikus aláírás használatával kapcsolatos feladatokról szóló 2/2007. (XI. 19.) MÜK SZABÁLYZAT 25. pontja rögzíti, hogy az ügyvédeknek/ügyvédi irodának az elektronikus aláírás használatához, az adatellenőrzéshez, illetve az okiratszerkesztés és ellenjegyzés végzéséhez mely eszközökkel és szolgáltatásokkal kell rendelkeznie: a) USB csatlakozóval ellátott számítógéppel, b) internetkapcsolattal, c)

állandó, névhez kötött, nem ingyenes e-mail címmel,

d) a papíralapú dokumentumok digitalizálására alkalmas lapolvasó berendezéssel (scannerrel), e) a Magyar Ügyvédi Kamara által kiválasztott időpecsét, illetve valósidejű tanúsítványállapotszolgáltatást (OCSP szolgáltatás) adó Minősített Hitelesítésszolgáltató Szervezet által kiállított aláírási tanúsítvánnyal, f)

minősített aláírás létrehozó-alkalmazással (programmal), amelyet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján nyilvánosságra hozott követelményeknek való megfelelés alapján a Magyar Ügyvédi Kamara jóváhagyott.

3.3 KAMARAI ELVÁRÁSOK, IGÉNYEK, KÖVETELMÉNYEK Az alábbi fejezetek a BÜK által a tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban meghatározott elvárásokat foglalják össze. A megvalósíthatósági tanulmány 2011-2012-ben készült verziójakor megfogalmazott elvárások a 2013-ban indul megvalósíthatósági elemzés felülvizsgálat során pontosodtak, kiegészültek, módosultak. A megvalósíthatósági elemzés megvalósíthatósági alternatívákat leíró részénél természetesen már az elemzés felülvizsgálat során módosított elvárásokat vettük figyelembe.

3.3.1 MŰKÖDÉSSEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK A Kamara a fejlesztési terveket megalapozó Projektötletben21 négy egymásra épülő működési modellt modell vázolt fel: 1. Az Arhitel rendszerben az ügyvéd azonosítását követően csak a biztonsági címke sorszáma és a rögzítés időpontja rögzül. 2. Az Arhitel rendszerben az ügyvéd azonosítását követően a biztonsági címke sorszámán és a rögzítés időpontján kívül más metaadatok rögzítése is megtörténik.

21

Az "Arhitel" koncepciója (egy jogügylet-biztonsági célú matricával kapcsolatos projektötlet leírása tárgyú feljegyzés


79 / 95


3. Az Arhitel rendszerben archiválási szolgáltatás is működik, azaz a metaadatok rögzítésén túl az ügyvéd feltölti a papíralapú dokumentum szkennelt képét is, és / vagy a biztonsági címkével ellátott okirat információtartalmával tökéletesen megegyező elektronikusan hitelesített állományt. 4. Az Arhitel rendszerben kézbesítési (közzétételi) szolgáltatás is működik, azaz pontosan megadható, hogy ki, milyen jogosultságokkal fér hozzá egy-egy irathoz A megvalósíthatósági elemzési projekthez kapcsolódó ajánlatkérésben a Kamara a fejlesztések 2. sz. mo modell szerinti elemzésére kért ajánlatot. Az elvárások pontosítását, véglegesítését célzó megbeszéléseken a Kamara elvárásai annyiban módosultak, hogy a 2. számú modell mellett a 3. számú modell szerinti fejlesztések megvalósíthatóságát is kérte vizsgálni (a módosított kamarai elvárásoknak megfelelő 3 működési modell részletes leírását lásd a 4 A Megvalósítási lehetőségek elemzése fejezetben). A megvalósíthatósági elemzés felülvizsgálata során az igényekben a jogszabály-módosításokban megfogalmazott jogalkotói elvárásokkal összhangban további változások történtek. Ennek megfelelően, a fejlesztések konkrét előkészítésének 2013-as kezdetén ismét a 2. sz. modell képezte az elemzés hatókörét.22 A megvalósíthatósági elemzésnek egy a következő leírásban foglalt jogszabályi és kamarai elvárásoknak, működési elképzelésekkel összhangban kell történni: Az elvárt működési modell legfontosabb szereplői

22

•

Ügynökség: a biztonsági címkék beszerzéséért és terjesztéséért felelős szervezet / szervezeti egység, amelynek feladata a megnövekedett iratbiztonságért felszámolt díjak területi kamarák és ügyvédek közötti elszámolások kezelése, a biztonsági címkék aktiválásakor megadott adatokat tartalmazó nyilvántartás biztosítása az ügyvédek számára.

•

Ügyvéd: a biztonsági címkével érintett ügyletben ügyvédként közreműködik (tanácsot ad, iratot szerkeszt, benyújt, JÜB ellenőrzést elvégzi stb.), a biztonsági címkéket igényli, a biztonsági címkéket az Ügynökségnél aktiválja, az aktiváláskor a szükséges nyilvántartási adatokat az Ügynökség nyilvántartásában rögzíti, elszámol az Ügynökséggel.

•

Magyar Ügyvédi Kamara: felel a biztonsági címék beszerzésével, felhasználásával, kezelésével, valamint a biztonsági címkéből származó bevétel (eredmény) felhasználásával kapcsolatos szabályok megalkotásáért és betartásáért.

•

Területi kamara: névlegesen feladata a biztonsági címkék biztosítás az ügyvédek számára és a nyilvántartás biztosítása, ezekben a feladataiban az Ügynökség jár el helyette. Részt vesz a biztonsági címke logisztikájában, kezelésének ellenőrzésében, a szabályok betartatásában, irányítja és ellenőrzi az Ügynökség működését.

•

Ügyfél: A jogi szolgáltatással az ügyvédet megbízza, a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás végső igénybevevője. Az Ügynökség által vezetett nyilvántartásban az irattal kapcsolatban meghatározott adatokat ellenőrizhet.

Az Ütv. 25/B. § (3) bekezdése szerint a felhasznált biztonsági címkék nyilvántartás a

a) a felhasznált biztonsági jel sorszámát , b) a felhasználás (aktiválás) időpontját, c) a biztonsági címkét felhasználó ügyvéd nevét, kamarai azonosító számát tartalmazza. illetve 2015.01.01-től c) a biztonsági címkét felhasználó ügyvéd nevét, kamarai azonosító számát, valamint a biztonsági címkévelcímkével ellátott okirat megjelölését (meghatalmazás, ellenjegyzett okirat)” tartalmazza.

•


80 / 95


Hatóság, bíróság vagy más állami feladatot ellátó szerv: A biztonsági címkével ellátott irattal kapcsolatban az Ügynökség által vezetett nyilvántartásban meghatározott adatokat ellenőrizhet.

A működés elvárt folyamata Az Ügynökség megvásárolja a szükséges számú biztonsági címkét a gyártó(k)tól, majd ezeket teríti az ügyvédekhez. Az Ügynökség logisztikai nyilvántartást vezet az egyes biztonsági címkék sorszámáról. A követelmények pontosításánál lehetséges opcióként merült fel az ügyvédek címkegyártó általi közvetlen ellátása is. Meghatározott, fokozott iratbiztonságot igénylő ügyekben az ügyvéd a papír alapú iratot biztonsági címkével látja el. A biztonsági címkét ezzel együtt az Ügynökség nyilvántartásában aktiválja, azaz a nyilvántartásban a biztonsági címke sorszámához rögzíti az irat legfontosabb leíró adatait (pl. keletkezésének dátumát, az ügy típusát, tárgyát, stb.). Az ügyfél vagy hatóság az irat nyilvántartásba vételét követően az Ügynökség által vezetett nyilvántartásban ellenőrizheti az irattal kapcsolatos legfontosabb adatokat (pl. a biztonsági címke érvényes-e, aktiválva van-e, az ellenjegyző ügyvéd és az aktiváló ügyvéd azonos-e, és az irat kiállításának (ellenjegyzésének) időpontjában az ügyvéd jogosult volt-e jogi szolgáltatás nyújtására, stb.).

3.3.2 INFORMATIKAI RENDSZERREL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK Az ajánlati folyamat és a helyzetfelmérés során a tervezett fejlesztések keretében kialakítandó informatikai rendszerrel kapcsolatban a következő általános elvárások fogalmazódtak meg: •

A rendszer kialakítása feleljen meg a Magyarországon és külföldön is széles körben elfogadott nemzetközi informatikai szabványoknak, annak érdekében, hogy a rendszer hasonló, szabványos magyarországi vagy külföldi rendszerekhez való kapcsolódása és földrajzi kiterjeszthetősége biztosított legyen.

•

Annak érdekében, hogy a nyilvántartás használata ne okozza az ügyvédekre háruló adminisztratív teher jelentős növekedését, fokozott figyelmet kell fordítani a rendszer kezelőfelületeinek ergonomikus kialakítására (a rendszer rögzítő és lekérdező felületeinek ügyfélbarátnak, egyszerűnek, áttekinthetőnek és gyorsan kezelhetőnek kell lenni).

•

A javasolt megoldás Magyarországon kívül is használható legyen, és az Európai Bizottság által fenntartott Európai Igazságügyi Portálhoz (e-Justice Portal) a jövőben hozzáigazítható legyen23, ennek megfelelően o

23

egyrészt a megvalósíthatósági elemzés olyan architektúrára és informatikai eszközökre tegyen javaslatot, amelyek koncepcionálisan alkalmasak arra, hogy megfelelően méretezett informatikai háttér esetén más uniós országokban felmerülő hasonló igényeket is kiszolgáljanak (nem egy egységes, centralizált adattárolással, hanem országonként önálló vagy kisebb országok közös infrastruktúráján);

Tekintettel arra, hogy az e-Justice portálhoz való kapcsolódás tartalma egyelőre nem tisztázott, valamint, hogy az esetleges kapcsolódást érintő elvárások, műszaki feltételek az elemzés jelenlegi fázisában nem megismerhetők, a fenti elvárást az elemzésben általános elvárásként vettük figyelembe. Javasoljuk, hogy a kapcsolódás konkrét tartalmának meghatározását és a csatlakozás pontos műszaki feltételeinek megismerését követően kerüljön sor a tanulmány kiegészítésére.

o


81 / 95


másrészt a javasolt megoldások épüljenek nemzetközileg elfogadott szabványokra, és a jelenleg előrelátható informatikai ismeretek és trendek mellett jövőbemutató, korszerű megoldásoknak minősüljenek.

3.3.3 BIZTONSÁGI CÍMKÉVEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK A papír alapú iratok eredetét, valódiságát bizonyító biztonsági címkék előállításával kapcsolatosan két alapvető kérdés figyelembe vétele szükséges. •

Az egyik az, hogy a biztonsági címke, mint termék, rendelkezik-e a megfelelő tulajdonságokkal funkciója betöltéséhez,

•

a másik pedig az, hogy a termék előállításának körülményei mind technológiai, azaz a minőségi és mennyiségi teljesítés területén, illetve üzemellenőrzés szempontjából biztonságosak-e, azaz a biztonsági címkék a kívánt mennyiségben és minőségben elkészülhetnek-e, illetve kerülhetnek-e illetéktelen kézbe.

A Kamara igényei alapján a matricának az alábbi technikai követelményeknek kell megfelelnie: •

A másolt változatot az ügyfél megkülönböztethesse az eredetitől, akár színes másolás esetén (pl. csillogó hologram);

•

Minden biztonsági címke legyen folyamatosan sorszámozott, a sorszám megismétlődése legyen belátható időtávon belül kizárt.

•

A biztonsági címkén szereplő sorszám a másolt, szkennelt változaton is olvasható maradjon;.

•

A biztonsági címkén szereplő sorszám a humán leolvasás mellett támogassa a gépi beolvasást is (sorszám kódolása vonal- vagy mátrixkódos formában);

•

A sorszám átírása, biztonsági címke felsértése egyértelműen észlelhető legyen;

•

A biztonsági címke csak egyszer legyen felhasználható, és eltávolítás után ne lehessen másra felragasztani, az ilyen másra ragasztást az ügyfél is könnyen észlelhesse. (Az eltávolítást azonban nem szükséges külön technikai eszközzel megakadályozni.)

•

A gyártási körülményekre vonatkozóan a minőségi garancia –ISO 9001, ISO 14001 és ISO 27001 szabványoknak történő megfelelés – mellett fontos, hogy a gyártó mennyiségi garanciát, folyamatos szállítást vállaljon.

•

A gyártó rendelkezzen olyan korszerű grafikai és reprotechnikai berendezésekkel, nyomó- és kikészítő eszközökkel, illetve megfelelő tárolási, csomagolási és expediálási lehetőségekkel és technológiai-szervezeti rendszerrel, amelyek a szigorú elszámolású és értékcikként funkcionáló címkék zárt rendszerű előállítását és gyártását lehetővé teszik.


82 / 95


4. A MEGVALÓSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK ELEMZÉSE A megvalósítási alternatívák meghatározását és elemzését a következő fő területek mentén végeztük el: 1. A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás tágabb értelemben vett működési környezetével kapcsolatos alternatívák vizsgálata. Ennek keretében az alábbi megvalósítási alternatívák kerültek azonosításra: •

Központi vagy decentralizált szolgáltatásnyújtás: a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás (és ezzel együtt az országos kamarai szolgáltatások) végezhető(k) központosított vagy decentralizált formában. A kapcsolódó vizsgálat eredményét a Működési koncepció és folyamatok az Arhitel projekt keretében tervezett komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatások nyújtásához c. dokumentum 2.4.1. fejezete tartalmazza.

•

Működési egységek kialakításával kapcsolatos alternatívák: a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó feladatok működési egységekhez történő rendelésével kapcsolatban több lehetőség is felmerült (szolgáltatásonként külön működési egységek létrehozása, egy működési egység létrehozása az országos szolgáltatásokra, a támogató kamarai szolgáltatások külön működési egységbe rendezése). A kapcsolódó vizsgálat eredményét a Működési koncepció és folyamatok az Arhitel projekt keretében tervezett komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatások nyújtásához c. dokumentum 2.4.2. fejezete tartalmazza.

2. A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatást nyújtó szervezet működésének helyével, szervezeti formájával kapcsolatos lehetőségek vizsgálata. Ennek keretében az alábbi megvalósítási alternatívák kerültek azonosításra: •

A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatást nyújtó működési egység kamarán belül (a köztestület egy szervezeti egységeként) vagy a kamarán kívül történő létrehozása;

•

A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatást nyújtó működési egység (és támogató, kiszolgáló funkciókat végző működési egység) működési formájával kapcsolatos alternatívák: gazdasági társaságként vagy nem gazdasági társasági formában (pl. köztestületi költségvetési szervként), gazdasági társaság esetén részvénytársaságként vagy korlátolt felelősségű társaságként.

A kapcsolódó vizsgálat eredményét a Rendszerkoncepció, Architektúraterv és Logikai rendszerterv dokumentumok keretében Működési koncepció és folyamatok az Arhitel projekt keretében tervezett komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatások nyújtásához c. dokumentum 2.4.3. fejezete tartalmazza. 3. Szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó működési folyamatokkal, részletes szabályokkal kapcsolatos lehetőségek vizsgálata. A működési folyamatok részletes tervezése és a szabályozások kialakítása során több lehetőséget is megvizsgáltunk az alábbi működési elemek tekintetében: •

biztonsági címke árazásával kapcsolatos lehetőségek, elszámolás, fizetés módjával kapcsolatos lehetőségek (egységes vagy diverzifikált árképzés, fizetés ideje: átvételkor, aktiváláskor, havi elszámolás után, ingyenes címkekészlet és havi utólagos elszámolású készletek, stb.);

•

címkelogisztikával kapcsolatos lehetőségek (csak személyes átvétel, személyes átvétel és postai kiszállítás, stb.).


83 / 95


A kapcsolódó vizsgálat eredményét a Működési koncepció és folyamatok az Arhitel projekt keretében tervezett komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatások nyújtásához c. dokumentum 4.2. fejezete tartalmazza. 4. Informatikai rendszer kialakításával kapcsolatos megvalósítási lehetőségek vizsgálata, elemzése. A 2011-2012-ben készült megvalósíthatósági tanulmány informatikai megvalósítási alternatívái az elektronikus archiválás módjában különböztek egymástól. Tekintettel arra, hogy az elektronikus archiválás központi informatikai támogatását a tervezett fejlesztések nem tartalmazzák, a korábbi informatikai megvalósítási alternatívák további elemzésétől a megvalósíthatósági elemzés felülvizsgálatában eltekintettünk. Ehelyett az informatikai rendszer kialakításával kapcsolatos megvalósítási lehetőségek vizsgálata, elemzése keretében az alábbi fő megvalósítási lehetőségeket vizsgáltuk: •

A rendszer indításához szükséges infrastruktúra beszerzése (megvásárlása) vagy bérlése.

•

A kialakítandó rendszer terjedelme kapcsán: saját authentikációs modul kialakítása vagy a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó authentikációs funkciók integrálása,

•

Authentikáció modulonként (szolgáltatásonként) vagy authentikációt követően az összes funkció használata külön authentikáció nélkül.

A kapcsolódó vizsgálatok eredményét a Rendszerkoncepció, valamint a Logikai rendszerterv dokumentumok tartalmazzák. 5. Biztonsági címke alkalmazásának módjával, a címke kiválasztásával kapcsolatos lehetőségek vizsgálata. A biztonsági címke megoldási lehetőségeinek vizsgálata részben a beszerzési folyamat megkezdését megelőzően, részben a beszerzési folyamat során történt, illetve a megvalósíthatósági tanulmány felülvizsgálatának időpontjában is folyamatban van. A biztonsági címkével kapcsolatban a következő megoldási lehetőségek kerültek (kerülnek) megvizsgálásra: •

A címke okiraton történő alkalmazásának lehetőségei;

•

A címke védelmi szintjével, védelmi elemeivel kapcsolatos lehetőségek vizsgálata;

•

A címke arculati elemeivel kapcsolatos lehetőségek vizsgálata.

A kiválasztás eddigi eredményei alapján kijelenthető, hogy a kiválasztott biztonsági címke meg fog felelni a 3.3.3 Biztonsági címkével kapcsolatos elvárások fejezetben meghatározott technikai és védelmi elvárásoknak, a biztonsági címke gyártója pedig a biztonságos gyártással és tárolással kapcsolatos követelményeknek. Tekintettel arra, hogy a megvalósításra rendelkezésre álló idő korlátozott, a megvalósítási alternatívák megmeghatározása és vizsgálata a működés működés koncepcionális és részletes tervezésével együtt történ történik. ik Ennek megfelelően a megvalósítási lehetőségek fenti szempontok szerinti vizsgálata a következő részletes tervezési feladatok keretében történik: •

Működési koncepció kidolgozása, működési folyamatok meghatározása keretében: fenti 1-3. pont szerinti megvalósítási lehetőségek vizsgálata.

•

Rendszerkoncepció tervezése, architektúra tervezés, logikai rendszertervezés keretében: fenti 4. pont szerinti megvalósítási lehetőségek vizsgálata.

•

Biztonságicímke-specifikáció és ajánlattételi felhívás készítése, beszerzés előkészítése és lebonyolítása keretében: fenti 5. pont szerinti megvalósítási lehetőségek vizsgálata.


84 / 95


A megvalósíthatósági lehetőségek vizsgálatát, illetve ennek eredményét tartalmazó dokumentumok külön termékként rendelkezésre állnak, így ezek részletes megállapításainak megismétlésétől a megvalósíthatósági elemzés felülvizsgálatában eltekintünk.


85 / 95


5. A JAVASOLT MŰKÖDÉSI MEGOLDÁS ÖSSZEFOGLALÁSA A megvalósítási lehetőségek elemzésének eredményeképpen elfogadott javasolt működési megoldást, azaz •

a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás tágabb értelemben vett működési környezetének kialakításával,

•

a szolgáltatást nyújtó szervezet működésének helyével, szervezeti formájával,

•

a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó működési folyamatokkal, részletes szabályokkal,

•

az informatikai rendszer kialakításával, valamint

•

a biztonsági címkével

kapcsolatos döntéseket a megrendelő által elfogadott részletes tervezési dokumentumok tartalmazzák, illetve fogják tartalmazni. Ennek megfelelően, az alábbi fejezetekbena megvalósíthatósági elemzés felülvizsgálatában a javasolt műműködési megoldást az eddigi elemzési eredmények, eredmények,a megvalósítási lehetőségekkel kapcsolatban kapcsolatban már meghomeghozott kamarai döntések, illetve megfogalmazott elvárások fényében foglaljuk össze. A megvalósítási lehetőségekkel kapcsolatos végleges döntések a megvalósítás részleteit akár jelentősen is befolyásolhatják, ennek megfelelően jelen fejezet felülvizsgálatát és frissítését a végleges döntések meghozását követően el kell végezni.

5.1 A SZOLGÁLTATÁS MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETÉNEK KIALAKÍTÁSÁVAL, A SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓ SZERVEZET MŰKÖDÉSÉNEK HELYÉVEL, SZERVEZETI FORMÁJÁVAL ÉS A SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ MŰKÖDÉSI FOLYAMATOKKAL, RÉSZLETES SZABÁLYOKKAL KAPCSOLATOSAN JAVASOLT MEGOLDÁS Az eddigi elemzések alapján javasolt működési megoldást, illetve az ezzel kapcsolatos feltételezéseket, alapvetéseket az alábbiakban foglaltuk össze.

24

•

A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás nyújtása az ügyvédeknek a területi ügyvédi kamarák feladata. Ezzel együtt, a szolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátására a területi kamarák és a MÜK – a vizsgálatok jelenlegi állása szerint – külön szervezetet hoznak létre. A komplex jogügyletbiztonsági szolgáltatás kamarai alapfeladatoktól való szétválasztását elsősorban a vizsgált számviteli és adójogi szempontok indokolják.

•

A szolgáltatást nyújtó szervezet a területi kamarák nevében szolgáltatást nyújtó kamaraközi szervezet gazdasági társasként fog létrejönni24 (Ügynökség), a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatást ennek keretében gazdasági tevékenységként fogja végezni. A gazdasági társaság tagjai (tulajdonosai) a területi kamara, és a MÜK lesznek. A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás kamaráktól elkülönülten létrehozott gazdasági társaságban történő végzését a szolgáltatás kamarai alapfeladatoktól való szétválasztásának szükségessége és ezzel együtt a vizsgált számviteli és adójogi szempontok indokolják.

Összhangban a MÜK elnökség 2014. január 20-i döntésével


86 / 95


•

Az elvégzett elemzések alapján a gazdasági társaságot zártkörűen működő részvénytársaság formájában látszik célszerűnek létrehozni. A gazdasági társaságnak várhatóan mindegyik területi ügyvédi kamara és a MÜK is részvényese lesz.

•

Az Ügynökség operatív irányítására várhatóan igazgatóság jön létre, amelyben a területi kamarák és a MÜK is részt vállal. Az igazgatóságba a MÜK egy, a területi kamarák régiónként 1-1 tagot delegálnak. Az igazgatóság elnökét a legnagyobb szolgáltatási bevételt adó területi kamara delegálja. A napi operatív vezetési feladatokat az Ügynökségnél munkaviszonyban álló vezérigazgató látja el.

•

Alapelvárás olyan szervezeti és működési keretek kialakítása, amely minimalizálja a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatáshoz kapcsolódó ügyvédeket és területi kamarákat érintő adminisztratív terheket;

•

A MÜK szabályzatban rendelkezik a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás eredményeinek felhasználásával kapcsolatos elvekről. A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás eredményének felhasználásánál elsődlegességet élvez a működési és beruházási költségek megtérítése (ezen költségek megtérítéséig nem lehet a kijelölt minőségbiztosítási, minőségfejlesztési célokra költeni).

•

Az Ügynökség a területi kamarák nevében az Üt. alapján eljáró szakmai tevékenységirányító és szolgáltatásközvetítő szervezetként kerül létrehozásra, amely magában foglalja az Arhitelhez, Depo§itívhoz, Jogtudorhoz (Tudás) és Számviteli beszámoló beküldéséhez (Mérleg) kapcsolódó szolgáltatásokat. Az Ügynökségnél realizálódnak a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatásból származó bevételek, és hozzá kerülnek az általa nyújtott szolgáltatásokhoz közvetlenül kapcsolódó eszközök, beruházások.

•

Az Ügynökség kiszolgáló tevékenységeinek ellátását várhatóan egy gazdasági társaságként létrehozott ún. Szolgáltató központ fogja végezni. A Szolgáltató központ magába foglalja a kamarai és ügynökségi (cégcsoporti), kiszolgáló funkciókat (tagnyilvántartási, pénzügyi, számviteli, létesítménygazdálkodási, informatikai és felhasználó támogatási tevékenységek), a fejlesztési projektek koordinációját, irányítását, valamint döntéstől függő egyéb feladatok ellátását. A Szolgáltató központhoz kerül az érintett kiszolgáló tevékenységeket jelenleg a BÜK-ben ellátó emberierőforrás-állomány, valamint a kiszolgáló feladatokhoz kapcsolódó szoftverek, műszaki berendezések. A Szolgáltató szolgáltatási díjat számláz ki az Ügynökségnek, a BÜK-nek és a TÜKöknek az elvégezett kiszolgáló tevékenységek után.

•

A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó folyamatok a MÜK szabályzattervezetével összhangban, a Működési koncepció és folyamatok az Arhitel projekt keretében tervezett komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatások nyújtásához dokumentumban meghatározott módon fognak működni. (A folyamatok, részletes szabályok megismétlésétől eltekintünk.)

5.2 A JAVASOLT INFORMATIKAI TÁMOGATÁS A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatáshoz kapcsolódó informatikai támogatás legfontosabb jellemzőit az alábbiakban foglaljuk össze.


87 / 95


5.2.1 A RENDSZER BELSŐ MODULÁRIS FELÉPÍTÉSE A rendszer moduláris felépítésének áttekintését az alábbi ábra tartalmazza.

3. ábra - A rendszer moduláris felépítése

A logisztikai nyilvántartás feladata a matricák igénylés, gyártás, szállítás, átvétel, átadás, érvényesítés folyamatainak támogatása. Az iratadat iratadat nyilvántartás lehetőséget ad előre meghatározott irattípusokhoz (pl. ellenjegyzett okirat, meghatalmazás) kapcsolódó ellenjegyzési tranzakciók rögzítésére, módosítására, matrica összerendelések megadására, karbantartására. A nyilvántartási modult úgy szükséges megtervezni, hogy az a későbbiekben lehetőséget biztosítson további tranzakcióhoz kapcsolódó adatok (pl. irat adatok, iratkép) tárolására is. A letét nyilvántartás és mérlegbeszámoló rögzítési modul kialakítására későbbi fázisokban kerülhet sor, azok részletes tervezése nem képezi jelen logikai rendszerterv szkópját. Az Arhitelben a II. fázis bevezetése során elektronikus számlázási és fizetési megoldást is szükséges bevezetni. Az e-Számlázás megvalósítása egy külső modul segítségével történik, ehhez az Arhitelnek integrálódnia szükséges. Az e-Fizetés megvalósításához kártyás fizetési szolgáltatáshoz szükséges integrálódni (pl. banki megoldások), illetve egy a pénzügyi nyilvántartások segítségével kialakított virtuális egyenleg szolgáltatáshoz is kapcsolódni szükséges. A nyilvántartási funkciók egységes megvalósítását, működését, a modulok együttműködését, illetve a kapcsolódó egyéb szolgáltatások (pl. egységes kódszótár, kódszótár naplózás, munkafolyamat támogatás) támogatás egy erre a célra kialakított keretrendszer szükséges biztosítania. keretrendszernek retrendszer A keretrendszernek egységes törzsadatkezelést is biztosítania kell a modulok számára. Ehhez interfészeket szükséges kialakítani az IDM és azon keresztül az e-Lexiosz alkalmazások fele, illetve a kapcsolódó adatszinkronizáció adatszinkronizációs onizáció mechanizmusokat is biztosítani kell. A modulokban elvégzett műveletekről üzleti és technikai szintű naplóbejegyzéseket szükséges vezetni. Ezt a funkcionalitást egy a keretrendszer részét képező naplózási modul biztosítja a nyilvántartások számára. Az Arhitel tartalmaz egy publikus és egy belső riport modult. modult


88 / 95


A publikus segítségével az internetes ügyfelek végezhetnek el publikus lekérdezéseket (pl. matrica státuszok, illetve nyilvántartási adatok lekérdezése meta adatok kombinációja alapján). A publikus lekérdező felületet elkülönítetten került kialakításra. A belső riport modul célja többrétű: •

lehetőséget biztosít aggregált információk (készletadatok, megrendelés státuszok, stb.) futtatására,

•

illetve lekérdezhetők belőle az egyes nyilvántartások adatai, matricák státuszok, felhasználókkal, felhasználói adatokkal, aktivitással, általuk elvégzett műveletekkel kapcsolatos információk.

5.2.2 RENDSZERKAPCSOLATOK A rendszer alapján az eLexios.hu nyilvántartás részét képező ügyvéd, ügyvédi iroda, ügyvédi asszisztens törzs adja. Az eLexios.hu feladata ezen törzsadatok rögzítésének, módosításának, illetve az egyes entitások közötti relációk karbantartásának támogatása. Az Arhitel rendszer authentikációs, authorizációs, session kezelési szolgáltatásait egy külső Identity Management (IDM) modul biztosítja. Az IDM rendszert úgy szükséges kialakítani, hogy az lehetőséget biztosítson az Arhitel mellett más nyilvántartások IDM jellegű funkcióinak támogatására is. Az IDM modul feladata: •

a hagyományos felhasználó neves, jelszavas,

•

kártyás-,

•

illetve integrált ügyfélkapus authentikáció támogatása is.

A beérkező adatok nyilvántartásakor ezenkívül időbélyegző, illetve elektronikus aláírási szolgáltatásokat (pl. elektronikusan aláírt kérelmek érkeztetése, aláírás ellenőrzés, stb.) is szükséges biztosítani, illetve a későbbiekben opcionális a nyilvántartási adatok elektronikus archiválása is felmerül igényként. Az ezekhez kapcsolódó támogató szolgáltatásokat egy speciálisan erre a célra kialakított modul végzi. Az IDM-hez hasonlóan ennél a modulnál is elvárás, hogy az Arhitelen kívül más nyilvántartások számára is biztosítani tudja ezeket a szolgáltatásokat. Az Arhitelnek a pénzügyi nyilvántartáshoz is kapcsolódnia szükséges. Ez az interfész szolgál a matricák átvételéhez kapcsolódó pénzügyi tranzakciók rögzítésére, követésére, illetve a későbbiekben az elektronikus számlázási és fizetési funkcionalitás megvalósítására. Egy archiváló modult is szükséges kialakítani, amelynek feladata a nyilvántartások adatainak, illetve a nyilvántartások használatával kapcsolatos naplóbejegyzéseknek az archiválása. Amennyiben a későbbiekben egy teljesen elektronikus archiválási megoldás kerül kialakításra, akkor ezt a szolgáltatást az archiváló modulnak az elektronikus aláíró modullal közösen szükséges biztosítania. Az Arhitelnek a fentieken túl további BÜK-ös nyilvántartásokhoz (pl. JogTudor, Kamarai Ügyintézés) is szükséges csatlakoznia. Ezeknek az interfészeknek a pontos célját és leírását a projekt későbbi fázisában szükséges meghatározni.


89 / 95


5.2.3 TECHNOLÓGIAI ALAPVETÉSEK Az Arhitel rendszer felhasználói oldalról egy klasszikus vékony klienses megoldás, a rendszert használó szereplők azt böngésző felületen keresztül érik el. Bizonyos technikai funkciók, támogató szolgáltatások megvalósításához (pl. offline riportok előállítása) vastag klienses megoldásokat (batch, service) is szükséges alkalmazni. A modulok fejlesztését klasszikus többrétegű architektúra szerint szükséges elvégezni, az adatkezelő, az üzleti logika és megjelenítési rétegeket egyértelműen külön kell választani.

5.3 A BIZTONSÁGI CÍMKÉVEL KAPCSOLATOS MEGOLDÁSI JAVASLATOK A biztonsági címke kiválasztása a megvalósíthatósági tanulmány felülvizsgálatának időpontjában már folyamatban van. A kiválasztás eddigi eredményei alapján kijelenthető, hogy a kiválasztott biztonsági címke meg fog felelni a 3.3.3 Biztonsági címkével kapcsolatos elvárások fejezetben meghatározott technikai és védelmi elvárásoknak, a biztonsági címke gyártója pedig a biztonságos gyártással és tárolással kapcsolatos követelményeknek.


90 / 95


6. BEVÉTELI ÉS KIADÁSI PÉNZÁRAMOK, FINANSZÍROZÁSI IGÉNY ELEMZÉSE A megvalósítandó működési alternatívához kapcsolódó bevételi és kiadási pénzáramok elemzésről külön dokumentum készült Bevételi és kiadási pénzáramok elemzése az Arhitel projektben kialakított szolgáltatászolgáltatások nyújtá nyújtásában érintett, az ügyvédi kamarák tulajdonában álló, illetve általuk létrehozni tervezett gazdasági társaságok vonatkozásában 20142014-2016 címmel. Tekintettel arra, hogy a működéssel kapcsolatos végleges döntések az elemzés időpontjáig még nem születtek meg, az elemzés az összefoglaló dokumentumban meghatározott feltételezésekkel, az eddigi elemzési eredmények, a megvalósítási lehetőségekkel kapcsolatban már meghozott kamarai döntések, illetve megfogalmazott elvárások figyelembe vételével készült (lásd külön dokumentumban, illetve az 5 A javasolt működési megoldás összefoglalása fejezetben). A megvalósítási lehetőségekkel kapcsolatos végleges döntések a megvalósítás részleteit, és ezzel a bevételi és kiadási pénzáramok elemzésének következtetéseit, eredményeit akár jelentősen is befolyásolhatják, ennek megfelelően jelen fejezet felülvizsgálatát és frissítését a végleges döntések meghozását követően el kell végezni. A bevételi és kiadási pénzáramokkal, valamint a működés finanszírozási igényével kapcsolatos részletes megállapítások ismétlésétől az elemzés felülvizsgálatában eltekintünk, ehelyett az alábbiakban egy felső szintű összefoglalást csatolunk. A bevételi és kiadási pénzáramok elemzése alapján az Ügynökség bevételeinek és kiadásainak nagyságrendjét, valamint a működés finanszírozási igényét az alábbi táblázat tartalmazza25:

25 A részletes elemzési eredményeket lásd a Bevételi és kiadási pénzáramok elemzése az Arhitel projektben kialakított szolgáltatások nyújtásában érintett, az ügyvédi kamarák tulajdonában álló, illetve általuk létrehozni tervezett gazdasági társaságok vonatkozásában 2014-2016 címmel készített külön dokumentumban

Kiadások/ Bevételek

91 / 95



2014

2015

2016

Működési bevételek

191

2791

2791

Működési költségek

220

362

362

Változó költségek (nettó)

22

130

132

Fix költségek (bérköltség)

39

52

52

159

179

180

Beruházási kiadások

230

116

4

Finanszírozási igény

300

54

0

Fix költségek (szolgáltatások)

6.1 MEGTÉRÜLÉSSZÁMÍTÁS A tervezett fejlesztések elindításáról szóló döntés alapvető szempontja, hogy a beruházás megtérül-e, és ha igen, milyen időtávon. A kérdést fordítva feltéve, vizsgálható az is, hogy adott beruházás egy elvárt megtérülési idő alatt milyen értékesítési ár, illetve milyen értékesítési volumen mellett térül meg. Az Arhitel fejlesztés esetében a következő megtérülési számításokat végeztük el: •

Megvizsgáltuk, hogy melyek azok a legalacsonyabb a szolgáltatási árak, amelyek esetében a beruházás 2015-ben, illetve 2016-ban megtérül (az értékesítési mennyiséget fixnek tekintve).

•

Megvizsgáltuk, hogy melyek azok a legalacsonyabb a értékesítési mennyiségek, amelyek esetében a beruházás 2015-ben, illetve 2016-ban belül megtérül.

A kezdeti beruházás megtérülése az évente jelentkező jövedelemből, nyereségből lehetséges. Tekintettel arra, hogy az évi várható jövedelmek nem azonosak, a megtérülési számítás során meg kell keresni azt az időpontot, amikor a halmozott jövedelmek éppen megegyeznek a halmozott befektetések összegével. Az elvégzett számítás eredményeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

26

Legalacsonyabb a szolgáltatási ár, amely esetében a beruházás 2015-ben megtérül26

152

Legalacsonyabb a szolgáltatási ár, amely esetében a beruházás 2016-ban megtérül27

107

Feltételezve, hogy az értékesítési volumen a Bevételi és kiadási pénzáramok becslése dokumentum Biztonsagi_címke_összesítés

munkalapján meghatározottak szerint alakul.


Legalacsonyabb értékesítési volumen arány, amely esetében a beruházás 2015-ben megtérül28

22%29

Legalacsonyabb értékesítési volumen arány, amely esetében a beruházás 2016-ban megtérül30

14%31

92 / 95


Fentiek alapján megállapítható, hogy a jelenlegi mennyiségi feltételezéssel élve, a komplex jogügyletbiztonsági szolgáltatáshoz kapcsolódó beruházások már 152 Ft-os szolgáltatási ár mellett megtérülnek 2015-ben (107 Ft esetén pedig 2016-ban). Természetesen ez az ár nem biztosít fedezetet a komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás bevételeiből finanszírozni tervezett célokhoz. Ugyanígy megállapítható, hogy 550 Ft-os szolgáltatási árat feltételezve az iratszámbecslés keretében becsült iratszámnál jóval alacsonyabb iratszám mellett is megtérül a beruházás. Fentieknek megfelelően megállapítható, hogy meghatároohogy a Bevételi és kiadási pénzáramok elemzésében meghatár zott 550 FtFt-os szolgáltatási ár és becsült értékesítési mennyiség mellett a beruházás 20152015-re megtérül. A Bevételi és kiadási pénzáramok elemzéséhez kapcsolódó inputadatok megváltozásakor a megtérülési megtérülési szá számítás eredményeit is felül kell vizsgálni.

27

Feltételezve, hogy az értékesítési volumen a Bevételi és kiadási pénzáramok becslése dokumentum Biztonsagi_címke_összesítés

munkalapján meghatározottak szerint alakul. 28

A kapcsolódó MÜK szabályzatban meghatározott bruttó 550 Ft-os szolgáltatási árat feltételezve.

29

Az adott időszakra vonatkozó iratszámbecslés hány százalékának kell teljesülni ahhoz, hogy az ebből származó bevétel mellett a

beruházás adott évben megtérüljön. 30

A kapcsolódó MÜK szabályzatban meghatározott bruttó 550 Ft-os szolgáltatási árat feltételezve.

31

Az adott időszakra vonatkozó iratszámbecslés hány százalékának kell teljesülni ahhoz, hogy az ebből származó bevétel mellett a

beruházás adott évben megtérüljön.

MELLÉKLETEK


93 / 95



94 / 95

1.

NEMZETKÖZI FELMÉRÉS RÉSZLETES EREDMÉNYEI Ügyvédek jogosultságának ellenőrzésével kapcsolatos kérdések

Ország

94 / 95


Ügyvéd mivel mivel igazolja a jogi szolgáltatás elvégzéelvégzésére való jogosultságát?

A jogosultság igazolására A jogosultság lekérdezésére szolgáló irat/okmány használt rendszer (ha van) milyen hamisítás elleni milyen információkat, szolgáltaszolgáltavédelmi elemekkel van tásokat nyújt, és milyen hozzáhozzáfelszerelve? férést biztosít?

Milyen központi szolgáltatás van, amelyen keresztül titkosított csacsatornán keresztül elektronikusan küldhet okiratot (hatóságnak)?

Ügyvédek által előállított iratok biztonságára vonatkozó kérdések Mivel azonosítja, authentikálja Az ügyvédek által előállított VannakVannak-e olyan típusú ügyvédi iratok, magát az ügyvéd iratok milyen bizonyító erővel amelyekre jogszabály szigorúbb alaki ennek a szolgáltabírnak az egyes hatóságok követelményeket ír elő az egyszerű szolgáltatásnak a hasznáelőtti eljárásokban? aláírásnál (ha igen, melyek ezek)? hasznáezek)? latakor? Elektronikus aláNincs rá érdemi válasz Igen, nincs érdemi infó arról, melyek írás ezek a szigorúbb alaki követelmények Chipkártya Pinkód

Spanyolország

Chipkártyás igazolvány

Chip Fénykép

Van ilyen rendszer, de nincs Szakmai szolgáltatásokat nyújtó információ a releváns szolgálta- központosított rendszer tásokról (RedAbogacía)

Románia

Egyéb személyazonosságot és ügyvédi jogosultságot igazoló irattal vagy okmánnyal

Fénykép Vonalkód Biztonsági címke Hologram

Az aktív ügyvédek nyilvántartása az ügyvédi kamara honlapján keresztül elérhető

Nincs

---

Dánia

Igazolvánnyal

Speciális papír Az igazságügyi miniszter pecsétje és aláírása


Nincs, külön ügyvédeknek készült rendszer nincs, de van olyan központi rendszer, amelyen keresztül az ügyfelek és hatóságok közötti elektronikus dokumentküldés megtörténhet

---

Németország

Nincs ilyen

Az aktív ügyvédek nyilvántartása az ügyvédi kamara honlapján keresztül elérhető. Ezen keresztül lekérdezhetők az ügyvéd személyes adatai (tagság adatai, elérhetőségi adatok).

Most vezettek be egy jogi ügyekben Elektronikus alátörténő elektronikus kommunikáci- írás ót támogató rendszert.

---

Az ügyvédek által aláírt Van--e informatikai rend Van rendszer az iratok ellenőrzésé vagy ellenjegyzett papír ellenőrzéséhez, alapú iratokat milyen (ha igen) milyen szolgáltaszolgáltabiztonsági elemek védik a tásokat nyújt, és mi milyen hamisítással szemben? hozzáférést biztosít? Elektronikus aláírás

Igen, de nincsenek meghatározva a releváns szolgáltatások, és a hozzáférés módja

Közokirattal megegyező bizo- Igen, az ún. authentic form documents nyító erővel (kb.: közokiratok) Teljes bizonyító erejű magánokirattal megegyező bizonyító erővel

Aláírás Pecsét

Nincs

Teljes bizonyító erejű magánokirat

Igen, nincs érdemi infó arról, melyek ezek a szigorúbb alaki követelmények

Aláírás Speciális ügyvédi papír

Nincs

Kizárólag valamilyen szervezet/személy felülhitelesítésével bírnak teljes bizonyító erővel (ez jellemzően közjegyző felülhitelesítését jelenti)

Igen, adásvételi szerződések, vagy Aláírás házassági szerződések csak közjegyzői Pecsét ellenjegyzéssel hitelesek.

Nincs

Igen, pl. tulajdonjog átruházása, ingatlan tulajdonjogának átruházása csak ügyvédi ellenjegyzéssel érvényesek.

Aláírás Pecsét

Nincs

Igen, meghatározott jogi iratok csak ügyvéd által készített / ellenjegyzett formában érvényesek.

Aláírás Az irat elektronikus archiválása

Igen, az ARCHIVIUM elektronikus archiválási szolgáltatás. (A külső ellenőrzési célú hozzáférésről nincs információ.)

Ezzel együtt a hatóságok elfogadják az ügyvédi dokumentumokat is. Szlovákia

Egyéb személyazonosságot és ügyvédi jogosultságot igazoló irattal vagy okmánnyal

Tulajdonos fényképe Tulajdonos aláírása Szlovák Ügyvédi Kamara elnökének aláírása és hivatalos pecsétje


Ausztria

Nincs kötelező igazolvány

Fénykép Elektronikus aláírás

Az országos kamarai ügyvédnyilvántartás többek között az ügyvéd nevét, címét és elérhetőségét tartalmazza. Ha az ügyvéd nem szerepel ebben a naprakész nyilvántartásban, akkor nincs jogosultsága ügyvédi tevékenységet folytatni.

Ezzel együtt az ügyvéd kérelmére a Kamara igazolványt bocsát ki.

A Szlovák Köztársaságban üzemel egy olyan rendszer, amelyen keresztül az ügyvédek ügyet intézhetnek (pl. ingatlanügyek, cégügyek, polgári peres ügyek, büntetőügyek, stb.). Az ERV rendszer az ügyvédek és bíróságok közötti elektronikus úton zajló jogi kommunikációt támogatja. A bíróságoknak címzett keresetek, fellebbezések, stb. ezen a csatornán keresztül adhatók be, és a bírósági határozatok, idézések, stb. is ezen a csatornán kerülnek a bíróságról kiküldésre.

Minősített elektronikus aláírás

Nincs rá érdemi válasz

Elektronikus aláTeljes bizonyító erejű magánírással (az ehhez okirat szükséges tanúsítványt az osztrák ügyvédi kamara adja ki).



95 / 95


JOGI FIGYELMEZTETÉS Jelen dokumentum a Budapesti Ügyvédi Kamara szellemi terméke. A dokumentumban foglaltak jogtalan felhasználása esetén az BÜK jogosult a szerzői jog megsértése miatti jogszabályi következmények alkalmazását kezdeményezni. A dokumentum tartalma üzleti titok. Amennyiben hatályos jogszabály vagy a felek közötti szerződés máshogy nem rendelkezik, jelen dokumentum címzettje a dokumentumban foglaltakat köteles bizalmasan kezelni, azt harmadik félnek tudomására nem hozhatja. ©2015 Budapesti Ügyvédi Kamara Minden jog fenntartva.


ARHITEL PROJEKT MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

Recommend Documents