A kísérleti állatok tartásának jogi szabályozása és a környezetgazdagítás; A kísérleti állatok és állatházak higiénés fokozatai, a kísérleti állatház működtetése Dr. Érces Dániel Sebészeti Műtéttani Intézet 2013-2014. I. félév
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 projekt
Higiénia az állatházban Higiénia: „Az egészség megőrzéséhez szükséges tisztaság.”
• 19. § (1) A létesítményekben gondoskodni kell a helyiségek rendszeres és hatékony takarításáról, valamint a megfelelõ higiéniai körülmények fenntartásáról. (A Kormány 40/2013. (II. 14.) Korm. Rendelete az állatkísérletekről)
Mikrobiológiai homogenitás? • A különböző mikroorganizmusok általi fertőzöttség befolyásolja az állatok általános állapotát, ezáltal a kísérleti eredményeket. • Az inhomogenitás csökkentésének lehetőségei: – Egyformán fertőzött állatok
gnotobiota állatok
– A mikroorganizmusok számának csökkentése
Barrier alkalmazása
Zsiliprendszer („Barrier”) • Célja a paraziták, baktériumok, vírusok kizárása. • Elemei: – Csíraszegény táp, alom, ivóvíz – Sterilizált ketrecek, berendezések – Csíramentes, szűrt levegő
• Az ember „vektor” szerepének csökkentése: – Bejutás, mozgás korlátozása – Fertőtlenítés – A test beburkolása (steril váltóruházat)
Higiéniai fokozatok az állatházban Egy állatházban csak egy higiéniai fokozat van! A. Csíramentes (GF – „germ free”):
•Izolátor: •Steril belső tér •10-30 ketrec, 50-100 állat
B. Kórokozóktól mentes
•Zárt építészeti rendszerű állatházban. •Zsiliprendszer, de: •Sterilizálás helyett fertőtlenítés •Ember is beléphet a zsilip mögé
C. Konvencionális állatház
•Nyílt építészeti rendszer •Nincs zsiliprendszer •Törekedhet az igényesebb higiéniára: •Légtechnika •Átöltözés •takarmány pasztörizálás
Csíramentes – „A” szint: izolátor • A higiéniai rendszer csúcsa. • A zárt steril térbe csak steril anyag, eszköz kerülhet be. • Személyzet a steril téren kívül.
Csíramentes környezetben tartott állatok jellemzői • • • • • • •
Béltartalom híg, zöldes, megacolon, bélnyálkahártya megújulása lassú, nyirokszervek fejletlenek, az állat szagtalan, vitaminhiány, rezisztencia cytostaticumokkal, rtg sugárral szemben
„Specified Pathogen Free” – „B” szint SPF: meghatározott kórokozóktól mentes állomány Az ilyen állatok esetében megadják, hogy melyek azok a kórokozók, amelyek jelenlétét NEM tudták kimutatni
Ami NINCS, NEM pedig az ami VAN • Tartásukhoz zárt rendszerű, higiéniai zsilipekkel lezárt állatház szükséges. • Anyagok, eszközök sterilizálása, fertőtlenítése elengedhetetlen. • A levegőt szűrni kell. • A személyzet a zárt térben dolgozik:személyi higiénia, steril öltözék
További, barriert igénylő kategóriák COBS – „ceasarean derived barrier sustained” Császármetszéssel nyert, barrier mögött tartott (Carworth Farm) A tenyészet ELSŐ nemzedékét császármetszéssel hozták világra. Nem tartalmaznak a placentán át nem jutó mikrobát BR – „barrier reared” ≈ SPF VAF – „virus antibody free” vírus ellenanyagtól mentes. (Charles River Laboratories) Ellenanyag kimutatáson alapul. Ugyanakkor kórokozó jelen lehet kimutatható ellenanyag szint nélkül is. Más esetekben az antitest még azonosítható lehet annak ellenére, hogy a kórokozó már nem található meg. SOPF – „specific opportunistic free” A konkrét vizsgálat céljára, mely mikroorganizmusoktól mentesek az állatok. (IFFA Credo)
MD – „minimal disease” Lényegében javított konvencionális. „Clean conventional”
Konvencionális – „C” kategória • • • • •
Nincs kifejezett zsiliprendszer A levegő bejuthat szűrés nélkül. Az almot, tápot nem szükséges kezelni. Átöltözés „szociális jellegű” (saját ruházat megóvása) Változatos higiénia megoldásokat alkalmazhatnak: – Fertőtlenítő oldatos felmosás – Levegő szűrése – Köpeny, állatházi cipő alkalmazása
• MD (minimal disease) jelzés, ha hosszabb ideig sikerül megóvni a fertőző betegségektől.
Ismert mikrobiológiai állapot – „axenikus” állapot • A különböző mikroorganizmusok általi fertőzöttség befolyásolja az állatok általános állapotát, ezáltal a kísérleti eredményeket. • Az inhomogenitás csökkentésének lehetőségei: – Egyformán fertőzött állatok gnotobiota állatok – A mikroorganizmusok számának csökkentése Gnotobiota állapot fenntartása
Izolátor
GF, gnotobiota, xenobiota
Csíramentes vagy „germ free”
Gnotobiota (régebben axenikus)
Xenobiota („holoxenikus”)
Mikrobamentes állatok A csíramentes és az ismert mikrobákkal együtt élő állatok Konvencionálisan tartott állatok, ismeretlen számú és fajú mikrobákkal
A gnotobiota állatokat izolátorban kell tartani, hogy megelőzzük a xenobiotává válásukat !
Gnotobiota állatok csoportosítása Attól függően, hogy az állatok hányféle ismert baktérium törzzsel élnek együtt, lehetnek: • Monoasszociált – egyféle törzzsel fertőzött • Diasszociált – kétféle törzzsel él együtt • Oligoasszociált – három, vagy kevés törzs esetén • Poliasszociált – több, de ismert törzs található meg bennük
SPF
Gnotobiota
Azt garantálja, hogy mely kórokozók NEM találhatóak meg az állatokban.
Azt tudjuk, hogy mely mikrobák TALÁLHATÓAK meg bennük
Gnotobiota állatok előállítása • hiszterotomia, hiszterektomia útján • embriotranszfer: beágyazódás előtti embrió átvitele álvemhes nősténybe • cryoprezervatió (mélyhűtve tárolható)
Az állatház helyiségei • A – szint: maga az izolátor • B – szint: sokféle. Mikroorganizmus összetételt tekintve és technikailag is. • C – szint: legkevesebb akadály. Változó higiéniai szint. Többkevesebb zsilipelési lehetőség kialakítása ajánlatos. • Állattartó helyiségek: – Tenyésztésre – Kísérleti állatok elhelyezésére
• Kiszolgáló helyiségek: – – – –
Higiénia: mosó-fertőtlenítő helyiség, zsilipterek Műszaki: hőközpont, klímagépház Szociális: pihenő-étkező, öltöző, WC Raktár
Az állatház helyiségei II.
• B – szint esetében funkcionális kapcsolat alapján kétféle megoldás: – Körforgalmú, kétfolyosós – Belső forgalmú, nagytermes
• Munkaszervezés: „tiszta”
„piszkos”
Tenyésztő- és felhasználói létesítmény viszonya
• Szigorúan egyirányú folyamat tenyésztőhely
felhasználói intézmény
• Háromféle modell: – Felhasználói intézmény a tenyésztő állatházhoz kötve (pl. tenyésztéssel is foglalkozó intézeti állatházak) – Egymástól távol elhelyezett intézmények – A kísérleti állatok a laborban kerülnek elhelyezésre (izolátor, légtechnikai polc, -ketrec)
Az állatházak építészeti megoldásai • Fal-, padló és mennyezetkiképzés: – Moshatóság, fertőtleníthetőség. – Ablak nem szükséges – Ajtók tokja ideálisan fémből készül – A konvex sarkok fém burkolattal védendők – A konkáv sarkokat íveltre kell kiképezni a könnyű tisztíthatóság érdekében – A padló sima, ellenálló burkolattal legyen ellátva (öntött műgyanta) – A rágcsálók szobáiban a padló sík, rajta lefolyó nincs kialakítva – Küszöb csak a zsilipsávban, az öltözőnél – Falat legalább állványmagasságig csempézni kell – B – szintű állatházakban állmennyezet kialakítása tilos!
Világítás és zaj az állatházban • Az ablak nélküli helyiségekben a világításnak az állatok igényeinek is meg kell felelnie és lehetővé kell tennie a munkavégzést. – Fény-sötétség ciklus – Fény erőssége – Hullámtartomány
• Zajszint max. 55 dB lehet. – Hirtelen, erős zajok (ultrahang)
szervműködés megváltozása
Kerülendők, amennyire csak lehetséges – Hangszórók alkalmazása zajelfedésre
Szellőztetés az állatházban • Megfelelő hőmérséklet • Megfelelő páratartalom • Hatásos higiéniai eszköz: túlnyomás alkalmazása: ketrec
állatszoba 5 Hgmm
Külső környezet
folyosó 5 Hgmm
5 Hgmm
15 Hgmm
• Az állatház levegőjét szűrni kell. – Több lépcsőben, csökkenő pórusméretű szűrőn át
• Visszakeringtetés csak akkor, ha a káros gázokat (CO2, NH3) és a port eltávolítják
Csíraszám csökkentést szolgáló egyéb berendezések • Fekete-fehér öltöző • Légzuhany • Átadó autokláv: külső („fekete”) ajtó a konvencionális térben. Beépítik a falba. • Átadó kamra: formaldehid gázt használ • Buktató medence: fertőtlenítő folyadékkal töltött beton kád. A fertőtlenítő mosogatás egyik fázisa. • UV-zsilipek: baktériumok számát csak csökkenti. Germicid lámpa. • Fertőtlenítőszer porlasztó: falak, nagyobb berendezési tárgyak • Alomelszívó gép • Mosogató medencék: 2-3-4 részes, alkalmazott technológiától függően • Állatházi ruházat
Az állatházban tartott állatok egészségének védelme – A fertőtlenítés Dekontamináció: A. szennyező anyagok, toxinok, radioaktív anyagok eltávolítása a felületről. B.
jelentősége kiemelendő sterilizálás előtt: a szennyező anyagok csökkenthetik a mikrobás és a fertőtlenítőszer közötti érintkezés mértékét
Sterilizálás („csíramentesítés”): A. nincs kimutatható mikroorganizmus (beleértve mikoplazmát, vírusokat, prionokat). B.
minden életképes alakot elpusztít, függetlenül attól, hogy kórokozó-e vagy sem.
A fertőtlenítés
Dezinfekció („fertőtlenítés”): A. a környezetbe került kórokozók elpusztítása, fertőzőképességgük megszüntetése. B.
nem minden mikroba elpusztítása a célja, csak a betegségeket kiváltóké és csak külső eljárás. A szervezeten belüli kórokozók elpusztítása szintén nem célja.
C.
a csíramentesítéstől csak mértékében különbözik!
A fertőtlenítő eljárások jellemzői • Bakteriosztatikus hatás: a baktérium nem pusztul el, de szaporodása, fejlődése gátolt (pl. fagyasztás • Szanációs effektus: a csíraszám olyan mértékű felületi csökkentése, amely már nem okoz fertőzést (kézmosás, felmosás, szellőztetés) • Baktericid hatás: a baktériumok vegetatív alakjai elpusztulnak. (A spórák azonban NEM!) • Sporocid hatás: az ellenálló spórák is elpusztulnak (Clostridiumok, Bacillaceae). Csak néhány fertőtlenítőszer jellemzője! • Virucid hatás: a vírusok elvesztik fertőzőképességüket, inaktiválódnak • Fungicid hatás: gombák elpusztítása • Paraziticid hatás: paraziták és azok szaporító alakjai (lárva, pete) elpusztulnak
Fertőtlenítő eljárások
• 3 fő csoport: – Fizikai: hő, UV-, radioaktív sugárzás – Kémiai: vegyületek, oldat vagy gáz formában – Kombinált eljárások: kémiai és fizikai módszerek együttes alkalmazása
Fertőtlenítőszer csoportok • Oxidálószerek: – Perecetsav: szúrós szagú színtelen folyadék, legtöbb anyagra, fémre erősen korrozív hatású – Hidrogénperoxid: ritkán használt, csak rozsdamentes acél műszerek fertőtlenítésére. Nehézfémek esetén robbanásszerűen bomlik! • Jód és vegyületei – Jodofórok: az elemi jódnak felületaktív anyagokkal alkotott komplexei. Nem keverhetők szappannal, lúggal. 35 C° felett elbomlanak. Betadin, Braunol, Josan.
Fertőtlenítőszer csoportok II. • Klór és vegyületei: a hatásért a hipoklórossav a felelős. Baktericid, virucid, akár sporocid hatás, de gombaölő hatásuk nincs. – Nátrium –hipoklorit: „Hipo” – Klórmész: Ca-hipoklorit, CaCl2, Ca(OH)2 keveréke. – Kloramin-B: Flóraszept. A hipónál stabilabb, csekélyebb a bőrizgató hatása. • Glikolok: kétértékű alkoholok, nedvszívó hatással. – Trietilénglikol: levegő fertőtlenítés porlasztóból alkalmazva. • Fenolok: – Karbolsav: 10% víz felvételével fenol keletkezik. Ma már nem használják, csak származékait (Dodesept tinktúra) – Krezol: krezol és káliszappan keveréke a krezolszappan (Lysol). Erőteljes antibakteriális hatás.
Fertőtlenítőszer csoportok III. • Tenzidek: Felületaktív vegyületek. Segítik a hidrofób szennyeződések eltávolítását. Szappanok, tisztítószerek. – Anionaktív: általános tisztítószerek. A kationaktív dezificiens hatását közömbösítik! – Kationaktív: bakterio- és fungisztatikus filmet képeznek. Kiemelendőek a kvaterner ammónium vegyületek. (Bradophen, Apesin, Metasept) – Nem ionos tenzidek: antimikrobás hatásuk gyenge, de jó zsíroldók. – Amfoter tenzidek: jelentős maradványhatás.
Fertőtlenítőszer csoportok IV. • Alkoholok: Az etil- és a propilalkohol használatos. – Etil-alkohol: leghatékonyabb fertőtlenítő hatása 70 V/V %-os koncentrációban van. Bakteriosztatikus hatású, hosszabb idő alatt baktericid. Influenza vírusra is hatékony. Spórákat tartalmazhat, ezért kézfertőtlenítésre, műtéti terület lemosására csak sterilre szűrve használható! • Aldehidek: formaldehid, glutáraldehid. A leghatásosabb fertőtlenítőszerek. – Formaldehid: vizes oldata a formalin. Gázosításra használt koncentráció: 0,1 V/V %. Az ammónia közömbösíti. – Lysoform: formaldehidet, etilalkoholt és káliszappant tartalmaz. – Glutáraldehid: enyhén savas kémhatású. Lúg hatására aktiválódik. Aktiválás után két hétig használható fel. Fémeket nem károsítja, a szappanok nem csökkentik hatását.
Fertőtlenítőszerek hatásosságának feltételei • Koncentráció: fontos a megfelelő töménység használata! (70%-os alkohol!) • Szelektivitás: – szelektívek azok a szerek, amelyek csak néhány mikroba fajra hatásosak (pl. kvaterner ammóniumok: néhány Gram-pozitív baktérium) – Csoportszelektívek: baktericid, de nem virucid – Széles spektrumú
• Kapilláraktív hatás: a szennyező anyagok feloldása, fellazítása. A hatás fokozható mechanikus módszerekkel. • Hőmérséklet: a hőmérséklet növelése általában csökkenti a szükséges behatási időt. De: jodofórok (35 C°) • A fertőtlenítés időtartama: Fertőtlenítő oldat rászárítása. Öblíteni lehet, de letörölni nem szabad.
Állatházi tárgyak, eszközök fertőtlenítése Ketrecek fertőtlenítése: • Kétfázisú fertőtlenítés: – – – – – – –
Kialmozás Előmosás: vízsugár Mosás: meleg víz, detergens, szivacs, kefe Öblítés: külön kádban, meleg víz. FERTŐTLENÍTÉS Öblítés Szárítás
• Egyfázisú fertőtlenítés: korszerű mosószerek tartalmazzák a detergenst és a fertőtlenítőszert is. – – – –
Kialmozás Előmosás FERTŐTLENÍTÉS Szárítás
A takarmány csíraszámának csökkentése • Kíméletes kezelés – Aminosavak (pl. lizin) – Vitaminok (A, E, K, B6)
• Autoklávozás: túltelített gőzzel történő hőkezelés – 121 C°-on 15 percig – Pellet mérettől függ, általában inkább 20-30 perc
• Ionizáló sugárzás – Csomagolt takarmány sterilizálására is alkalmas – SPF: 25 kGy, GF állatok: 40 kGy (Bacillus fajok miatt)
• Szerves savas kezelés • Az ivóvíz kezelése: – Klórozás – Sósavval pH 3-ra savanyított ivóvíz
Helyiségfertőtlenítés • Gázok: formalin-, perecetsav aeroszol, formaldehid. Gázmester végezheti! • Fertőtlenítő takarítás: száraz tisztítás (pl. seprés) nem ajánlott. – Padlóburkolat: kőagyaglap, kerámia, műgyanta. Felmosáshoz két edény használandó. A felmosáshoz használt eszközöket ki kell mosni, szárítani és fertőtlenítőszerben tárolhatók. – Falak: legalább állványmagasságig keményburkolat. Meszelt fal mésztejjel átfesthető. – Nyílászárók, átadó eszközök: lemosásos, leáztatásos módszer
• Hatékonyság ellenőrzése: a kritikus helyek környékéről mikrobiológiai mintavétel.
Helyiségfertőtlenítés hatékonyságának ellenőrzése
• A kritikus helyek környékéről mikrobiológiai mintavétellel ellenőrizzük a fertőtlenítő takarítás hatékonyságát.
Személyi higiénia • SPF állatházak gyakorlata (konvencionális állatházakban lehet enyhébb szabályozás) • „Fekete – fehér” öltöző • Zuhanyozás, hajmosás. Az alkar, kéz fertőtlenítése kombinált fertőtlenítőszerrel. Törölközés steril törölközővel. • Steril ruházat felvétele. • Ha van légzuhany: nem kötelező az alsóruházat váltása, de speciális védőoverall használata igen (az állatot védi az ember testén lévő mikroorganizmusoktól)!
Személyi higiénia II. • Kéz- és az alkar fertőtlenítése: – Rezidens- és tranziens flóra – Több szakaszos kézfertőtlenítés. – Mint a sebészi bemosakodás. – Mechanikai tisztítás – Ismételt dezinficiálás.
• A rezisztencia kialakulásának megelőzésére érdemes rendszeres időközönként más-más hatóanyagú kézfertőtlenítő-szert használni az állatházban.
Személyi higiénia III. • A személyi higiénia oktatása: az SPF térben való viselkedés szabályait tanulni kell. – Minden változtatást tanfolyammal kell megismertetni a személyzettel. – Az eljárást a Szabvány Műveleti Előírásban rögzíteni kell. – Személyi napló (influenza, nátha, köhögés, hőemelkedés, hasmenés rögzítése)
• Látogatók: belépésük csak nagyon indokolt esetben! – A személyi higiéniai előírások rájuk nézve is kötelezőek. – adatrögzítés
• Vendégdolgozó: nem minősül látogatónak. – A személyi higiéniai előírások rájuk nézve is kötelezőek. – Saját állatházban legalább a megelőző 2 hétben nem járt. – Állatokkal foglalkozhat amennyiben rendelkezik megfelelő tanúsítvánnyal
Az állatok bezsilipelése • Szállítás egyszer használatos dobozban • SPF esetén légszűrő. • Rövid szállítás (<2-3h): – Elegendő faforgács alommal ellátni.
• Hosszú szállítás (4-6h): – Víz és táplálék ellátás. – SPF: folyadékot 2%-os steril agar-agar oldattal lehet biztosítani. – Konvencionális: alma, sárgarépa
• Bezsilipelés (SPF): – – – – –
A gépkocsiból a dobozokat az állatház előterébe (járda, útpadka NEM!). Külső felszín fertőtlenítése. Rögzítőkapcsok kiszedése, de a fedél zárva marad. Átadó ablak Az állatok áthelyezése A doboz eltávolítása a konvencionális tér felé.
• Egyszerűsíteni csak akkor lehet, ha az állatok magasabb higiéniai szintű helyről érkeznek.
Karantén • „ 18. § (3) A létesítményekben biztosítani kell az újonnan érkező állatok elkülönítését egészségi állapotuk felméréséig és a már beszoktatott állatokra jelentett lehetséges egészségügyi kockázatok értékeléséig, és minimalizálásáig.” (A Kormány 40/2013. (II. 14.) Korm. Rendelete az állatkísérletekről)
• Az állatházba bekerült állatokat karanténezni kell. • Kivéve: csíramentes állatok akklimatizációs idő • Ha magasabb szintről érkeznek az állatok (SPF MD) a karantén lényegében megegyezik a megszokási idővel. • Nem SPF állatok esetén a karantén ideje függ: – Az állat fajától – A távol tartani kívánt betegségtől
• A karantén nem lehet az SPF állatház területén.
Hulladékok kezelése „ 19. § (5) A létesítményekben gondoskodni kell az állati tetemek és hulladékok higiénikus tárolásáról és biztonságos ártalmatlanításáról.” (A Kormány 40/2013. (II. 14.) Korm. Rendelete az állatkísérletekről)
• Alom: faforgács vizelettel, ürülékkel, táp maradékkal szennyezve. • „Minden anyag fertőzött ami az állatházból kikerül.” SPF • Kis állatház: kis mennyiségű hulladék, fóliazsákba kell gyűjteni • Nagyobb mennyiség: komposztálás (kertészeti hulladékkal keverve • Fertőzött, veszélyes hulladék: speciálisan kezelendő. Égetés.
Az állatházban tartott állatok egészségének védelme – A szociális környezet • Az ember mint környezeti tényező: – Szabályozza az állatház hőmérsékletét – világítását, – a ketrecek méretét (az állatok mozgásterét), – takarmányozást, – párválasztást.
• „Handling”
Akklimatizáció, adaptálás • Akklimatizáció: az állat szervezetének alkalmazkodása a megváltozott környezethez. • Adaptálás: a kísérleti körülményekhez való alkalmazkodás kényszere. • Kísérlet megtervezésekor figyelembe kell venni a lehetséges stresszorokat: – – – –
Szállítás, ketrec-, alom-, táp váltás, gondozó szerepe, mikrobiológiai állapot
• Szállítás: félelem, zaj, hőmérséklet változás, táplálék- és folyadék megszorítás Kortikoszteroid hormonok plazma szintjének emelkedése.
Laborizálás • Laborizálás: nemzedékeken keresztül való alkalmazkodás a laborkörnyezethez. – Ketreckörülmények – Alomanyagon való tartózkodás – Takarmány és ivóvíz ellátottság, – Sajátos zajok, állatcsoportok (pl. „háremek”)
Kísérleti állatok elhelyezése Az állatok megfelelő elhelyezése és környezetük megfelelő alakítása nélkülözhetetlen a megfelelő minőségű, megbízható kísérleti eredményekhez, az állatok jóléte érdekében, valamint a személyzet egészsége és biztonsága tekintetében. ____________________________________________________________ Az állatok részére elegendő hely kell ahhoz, hogy megforduljanak és a helyzetváltoztatást megtehessék; hozzá kell jutniuk az élelemhez és a vízhez, elegendő tiszta alommal ellátott terület kell a pihenéshez, és terület kell a mozgáshoz is. Alkalmat kell adni az állatoknak, hogy a fajra jellemző viselkedésmintákat gyakorolhassák. Amikor lehetséges, a társas állatokat csoportokban kell elhelyezni és nem egyedileg, feltéve, hogy az elhelyezés nem ellen javallt a kérdéses protokoll szempontjából és nem teszi ki az állatokat szükségtelen veszélynek. Erősen szociális és domesztikált állatoknak előnyös a pozitív emberi kapcsolat.
Térigény • Törvényben előírt nagyságú területet kell biztosítani a kísérleti állatoknak. • Figyelembe kell venni az állatok várható fejlődését, hogy mindvégig elegendő terület álljon rendelkezésükre.
Patkány térigénye
Az állatok környezetének jellemzői mikrokörnyezet - elsődleges tartási tér (ketrec, kennel, ól)
makrokörnyezet másodlagos tartási tér (állattartó terem,istálló)
Tartási terek Ketrec Rögzített vagy mozgatható konténer, melyet tömör falak vesznek körül és legalább az egyik oldalán rácsos vagy dróthálóval fedett, melyben egy vagy több állatot tartanak, vagy szállítanak. A tenyészet sűrűségének és a konténer méreteinek függvényében az állatok mozgása viszonylag korlátozott.
Ól / kennel Falakkal, ráccsal vagy dróthálóval körülzárt terület, ahol egy, vagy több állatot tartanak. A terület mérete és az állomány sűrűség függvényében az állatnak általában több mozgástere van, mint a ketrecben. Kifutó Fallal, ráccsal, kerítéssel vagy dróthálóval körülzárt terület, általában kőépületen kívül helyezkedik el, melyben a ketrecben vagy ólban tartott állat időnként, etológiai vagy élettani szükségleteinek megfelelően, szabadon mozoghat.
Speciális elhelyezési igények Macskák: több szinttel rendelkező berendezés – szeretnek magasabb helyeken pihenni
Tengerimalacok számára fontos a megfelelő búvóhely kialakítása
Nyulak számára is fontos a berendezés többszintű kialakítása. Érdemes a kifutót a tartási hellyel egybenyithatóra kialakítani.
Környezetgazdagítás Kisállatok (patkány, egér stb) : papírhenger fatipli zene, bekapcsolt rádió stb Nagyállatok (kutya, sertés, macska): Labdák, Játékok, Kikötött labdák, játékok
Fajok közötti és fajon belüli hatások
• 18. § (2) „Egymással nem összeférő fajok nem tarthatók közös helyiségben, ragadozó és zsákmányállat esetében látó-, szagló vagy hallótávolságon belül.” (A Kormány 40/2013. (II. 14.) Korm. Rendelete az állatkísérletekről)
• A szagtér, hangtér és mikrobatér nem állatszobát, hanem egymásba vagy közös folyosóra nyíló helyiséget.
Minden fajt külön helyiségben kell elhelyezni!
Napi ritmus • Ultradiális: 1-20 órás periódus • Cirkadiális: kb. 24 órás, napi ritmus • Cirkannuális: éves ciklus • Altatószer-, sugárérzékenység változik. • Befolyásolja a hormon szinteket. • A naponta vizsgált paramétereket mindig ugyanabban az órában kell vizsgálni.
Kondícionálás • Kondícionálás: az állatok kiválasztása, kísérletre történő előkészítése. – Kísérleti körülményekhez szokatás, – kiválogatás: méret, kor, ivar, – reakció szerinti válogatás, – műtéti beavatkozások (elektróda, kanül beültetés), – edzés, gyakorlás (úszás, labirintus), – Adaptálás a kísérleti technikához.
Köszönöm a figyelmet!
