APEH Közép-magyarországi Regionális Főigazgatósága Tervezési és Elemzési Főosztály Adóstatisztikai Osztály
ELEMZÉS a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság illetékességébe tartozó adóalanyok 2009. évi jövedelméről és adókötelezettségéről a személyi jövedelemadó bevallások, a munkáltatói adatszolgáltatások és az egyszerűsített bevallások összesített adatai alapján
Budapest, 2010. október
Tartalomjegyzék
Bevezetés ................................................................................................................................ 2 Törvényi változások .............................................................................................................. 2 A bevallások száma és megoszlása.................................................................................. 3 Összevont adóalapba tartozó jövedelmek ..................................................................... 4 Bérjövedelem ................................................................................................................................... 6 Vállalkozói kivét ............................................................................................................................. 7 Egyéb jövedelmek, nyugdíj ......................................................................................................... 8 Az összevont jövedelem jellemzői jövedelemkategóriánként ........................................... 9
Az összevont jövedelmek adója...................................................................................... 10 Adóterhelés ................................................................................................................................... 10 Adókedvezmények, adócsökkentő tételek ............................................................................ 11
Az elkülönülten adózó jövedelmek és adója ............................................................... 14 Összes adófizetési kötelezettség ................................................................................. 17 A 2009. évi adó pénzügyi elszámolása ........................................................................ 19 Különadó ................................................................................................................................. 20 Magánszemélyek különadója ..................................................................................................... 20 Egyéni vállalkozók különadója................................................................................................... 20
Összefoglalás........................................................................................................................ 21
1
Bevezetés Az elemzésben a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság (továbbiakban: Régió) illetékességébe tartozó adóalanyok által benyújtott 2009. évi személyi jövedelemadó bevallások, az egyszerűsített adóbevallások és a munkáltatóknak tett nyilatkozatot adók bevallás adatai kerültek feldolgozásra. Az elemzés célja bemutatni: az adóalanyok számát és összetételét, a különböző forrásokból származó
bevételeket
és
jövedelmeket,
azok
összjövedelmen
belüli
arányait,
az
adókedvezményeket, az adóterhelést és a tényleges adófizetési kötelezettséget; rámutatni a tendenciákra, változásokra. Az adatállomány az ATAR rendszer 2010. augusztus 25-i zárási állapotnak megfelelő központi leválogatásaiból származik, összehasonlítás céljából felhasználásra kerültek az országos adatok is. Bázisnak a 2008. év azonos tartalmú és feldolgozási szintjét tekintjük, ami lehetővé teszi a két év viszonylag pontos összevetését.
Törvényi változások A 2009. január 1-jétől hatályos 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról számos változást vezetett be. Ezek közül legfontosabbak a következők voltak:
2009. I. félévében az összevont adóalap adójának meghatározására szolgáló adótábla a 2008. adóévivel volt azonos: a 18 százalékos kulcs sávhatára 1 millió 700 ezer forint, az ezt meghaladó jövedelemrész adója 36 százalék. 2009. július 1-jétől – január 1-jéig visszamenőleges hatállyal – az adótábla módosult: a 18 százalékos kulcs sávhatára 1 millió 900 ezer forintra emelkedett.
Az összevont adókedvezményen belül új jogcím az egyes háztartási szolgáltatások számlás igénybevételéért kapható adókedvezmény. A háztartási adókedvezmény a 100 ezer forintos kedvezményösszeg-korláton belül 3,4 millió forint jövedelemig teljesen, e fölött 3,9 millió forint éves jövedelemig részben érvényesíthető.
2
A magánszemély nyolc jogcímen érvényesíthet összevont adókedvezményt: a tandíj-, a biztosítások-, a közcélú adományok kedvezménye, a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatói intézménybe befizetett összeg utáni, három társadalombiztosítási és magán-nyugdíjpénztári befizetés (tagdíj-kiegészítés) utáni, valamint a háztartási adókedvezmény. Az egyes jogcímekre vonatkozó egyedi összegkorlátok, illetve százalékos mértékek megszűntek: az összevont kedvezmény egységesen a kedvezményalap 30 százaléka.
Új előírás 2009. január 1-jétől, hogy a törvény meghatározza az adókedvezmények sorrendjét, aminek akkor van jelentősége, ha a magánszemély több jogcímen is jogosult adókedvezményt érvényesíteni, de az egyes jogcímek alapján érvényesíthető adókedvezményeit nem tudja teljes összegben kihasználni.
Az árfolyamnyereségből származó jövedelem megállapításakor az illetékfizetési kötelezettséggel szerzett – jellemzően az örökölt, illetve ajándékozással megszerzett – értékpapír szerzési értékét a kifizető az illetéktörvényben meghatározott érték alapján számolhatja el akkor is, ha az átruházásig még nem szabták ki az illetéket.
A bevallások száma és megoszlása 2009-ben 1 298 ezer magánszemélyt érintő adóbevallás, egyszerűsített adóbevallás és munkáltatói elszámolás érkezett a Régióba, amely 2,2 százalékkal, megközelítőleg 29 ezer darabbal kevesebb az előző évinél. Az adózók még mindig az önbevallás formáját kedvelték leginkább: Régiós és országos szinten is 2,3 százalékos volt az emelkedés ezen bevallási módnál. Az először 2008-ban bevezetett egyszerűsített bevallás lehetőségével a bevezetés évében az adózók több mint 5 százaléka (71,4 ezer fő) élt, a sikeres kezdés után 2009-ben ezt a lehetőséget az adózók már kevésbé preferálták. A bázisévhez viszonyítva egyharmados a visszaesés, Régiónkban 2009-ben az adózók mindössze 3,7%-a (47,9 ezer fő) élt az Adóhivatal által nyújtott szolgáltatással. A tendencia országos szinten is megfigyelhető, itt a visszaesés 25,8 %.
3
A 2008-ban és 2009-ben benyújtott bevallások darabszámát, megoszlását és ezek változását a következő táblázat szemlélteti: Adóbevallást benyúnytók száma és megoszlása Megnevezés
Országos
Közép-Mo.
Önbevallók Nyilatkozatot adók Egyszerűsített bevallás Összesen Önbevallók Nyilatkozatot adók Egyszerűsített bevallás Összesen Közép-Mo. részesedése (%)
2008.
Változás
2009.
ezer db % ezer db % 987,7 74,4 1 010,5 77,8 268,6 20,2 240,0 18,5 71,4 5,4 47,9 3,7 1 327,7 100,0 1 298,4 100,0 3 504,6 76,8 3 584,0 79,8 801,1 17,6 718,3 16,0 255,9 5,6 189,8 4,2 4 561,6 100,0 4 492,1 100,0 29,1 28,9
2009/2008 (%)
2,3 -10,6 -32,9 -2,2 2,3 -10,3 -25,8 -1,5 -0,7
2009-ben a Régióban benyújtott összes bevallás 28,9 %-a volt az országosnak, ami 0,7 %-os visszaesést jelent a bázisévhez viszonyítva.
Összevont adóalapba tartozó jövedelmek 2009-ben a Régió adózói 3 002 milliárd Ft összevont jövedelmet vallottak, ami 2,6 százalékkal, 81 milliárd Ft-tal maradt el az egy évvel korábbi értéktől. Az összevont jövedelmek összetételében történt minimális változást a következő ábra szemlélteti:
Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek megoszlása 2008-2009. években
2009
89,4
8,1
2,5
2008
89,1
8,3
2,6
0%
20%
40%
60%
Nem önálló tev.-ből szárm. jöv. Egyéb jövedelem
80%
Önálló tev.-ből szárm. jöv.
4
100%
Összevont adóalapba tartozó jövedelmet 1 270 ezer darab, – 2008-hoz viszonyítva 30 ezerrel kevesebb – az összes bevallás 98 százaléka tartalmazott. A jövedelemtömeg 77 százalékát (2008-ban 71 százalék) az önadózók, 19 százalékát a nyilatkozók (2008-ban 25 százalék), míg a maradék 4 százalékot az egyszerűsített bevallók birtokolták. A korábbi évekhez hasonlóan – 83 százalékos súlyaránnyal – 2009. évben is a munkaviszonyból származó bérjövedelem volt az összevont jövedelem meghatározó eleme. Az összevont adóalap egy főre vetített átlaga 2009-ben 7 ezer Ft-tal, 2 364 ezer Ft-ra csökkent; ezen belül az önbevallók 2 244 ezer Ft, a nyilatkozók 2 991 ezer Ft, az egyszerűsített bevallók 1 685 ezer Ft átlagos jövedelemmel rendelkeztek.
Az egy főre eső összevont jövedelem országos és régiós változása (ezer Ft/fő, %)
2 500
100
2 000
99,7
1 500
1 893
1 914
500
98,9
2 364
1 000
2 371
99
0
98
Országos 2008
Régió 2009
bázisindex
Az egy adózóra jutó bázisindex 99,7 százalékos, ami 0,8 százalékponttal meghaladja az országos mutatót; ezáltal tovább nőtt a régiós és az országos fajlagos mutató közötti különbség. Régiónkban a legnagyobb összevont adóalappal rendelkező adóalany 1 170 millió Ft jövedelmet vallott, melynek döntő hányada munkaviszonyból származó bérjövedelem volt. A 100. „helyezett” összevont jövedelme 120 millió Ft; a top-lista első 100 adózójának átlaga 216 millió Ft volt.
5
Összevont jövedelem alakulása 2008.
Megnevezés
Jövedelem millió Ft
Nem önálló tev.-ből szárm. jöv.
2009.
Átlag jöv. ezer Ft/fő
2 745 982
Munkaviszonyból szárm. bérjöv.
-
2 683 423
2 555 461
2 330
Munkavisz.kapcs.ktg.tér. jöv.
Jövedelem millió Ft
Index (%)
Átlag jöv. Jövedelem Átlag jöv. ezer Ft/fő -
2 488 943
2 342
97,7
-
97,4
100,5
2 863
141
3 193
173
111,5
123,0
Külszolgálatért kapott jöv.
13 371
353
13 396
416
100,2
118,0
Más bérjövedelem
50 103
333
60 962
350
121,7
105,0
Nem önálló tev.-ből szárm.tov. jöv.
115 398
1 071
109 329
1082
94,7
101,0
Nem önálló tev. költségtérítése jöv.
1348
579
913
430
67,7
74,2
Végkielégítés figy.vett része Korábbi végkielégítés figy.vett része
4 850 2 588
747 1 209
4 751 1 936
607 1 251
98,0 74,8
81,2 103,4
93,0
-
Önálló tev.-ből szárm. jövedelmek
-
81 295
75 588
-
Egyéni vállalkozói kivét
32 574
841
29 580
838
90,8
99,6
Mg.-i ősterm.-ből szárm. jöv. Más önálló tev.-ből sz. jövedelem
555 48 166
658 432
449 45 559
618 441
80,9 94,6
93,9 102,1
95,1
-
Egyéb jövedelem
255 113
Ebből: nyugdíj
194 411
1 277
176 397
1 242
90,7
97,3
3 082 390
2 371
3 001 667
2 364
97,4
99,7
Összevont jövedelem
-
242 656
-
Bérjövedelem
Az átlagos bérjövedelem országos és régiós változása (ezer Ft/fő, %) 2 500
•
önadózó, 234 ezer nyilatkozó, valamint
101,0 100,5
40 ezer egyszerűsített
2 000
alkalmazotti 2 342
1 853
1 870
2 330
99,1
1 000 500
magánszemély
100,0
1 500
99,0
Országos
bevallása bérjövedelmet.
adó
tartalmazott A
munka-
korábbihoz képest 34 ezer fővel szűkült. •
Régió 2009
bevallást
jövedelmet vallók száma az egy évvel
98,0
0 2008
2009-ben összesen 1 063 ezer: 789 ezer
A bértömeg 2 489 milliárd Ft volt,
amely 66 milliárd forinttal, 2,6 százalékkal
bázisindex
maradt el a 2008. évi értéktől. •
A fajlagos bér 2 342 ezer Ft (havi szinten 195 ezer Ft), ez fél százalékkal volt magasabb
a 2008. évi értéknél, és 489 ezer Ft-tal haladta meg a 2009. évi országosan mutatkozó 1 853 ezer Ft éves átlagot.
6
Régiónkban a legjobban kereső alkalmazott munkaviszonya alapján 1 011 millió Ft bérjövedelmet kapott 2009. évben, amely duplája az előző évi legnagyobb összegnek és duplája a második legnagyobb összegnek is. A top-lista további jellemzői: 100 fő éves bérjövedelme haladta meg a 100 millió Ft-ot; a 100 legtöbbet kereső alkalmazott átlagos éves bérjövedelme az előző évi mutatóval egyezően 164 millió Ft volt. Vállalkozói kivét Az önálló tevékenységből származó jövedelem meghatározó tétele a progresszíven adózó vállalkozói kivét, melynek összegét évekig a minimálbér változása határozta meg, de harmadik éve csökkentően hat rá a 2007-ben bevezetett „minimum-adóalap” és „elvárt adó” intézménye. A vállalkozói kivét, mint költségelem jelentős tényező a vállalkozás jövedelempozíciójának kialakulásánál (kialakításánál), mivel sokan a vállalkozói kivét révén nullázzák le tevékenységük pozitív eredményét. Az előző évhez képest a minimálbér összege 828 ezer Ft-ról (69 000 ezer Ft/hó) 858 ezer Ft-ra (71 500 ezer Ft/hó) nőtt. A következő grafikon a régiós és az országos fajlagos mutatók éves változását, valamint azok
858
828
838
841
100 98
Országos
Régió 2008.
•
102
99,6 99,9
104 bázisindex
103,6
805
870 860 850 840 830 820 810 800 790 780 770
A fajlagos vállalkozói kivét és a minimálbér változása (ezer Ft/fő; %)
806
jövedelem
minimálbérhez való viszonyítását tartalmazza:
2009.
Éves minimálbér bázisindex
A Régióban a kivétet elszámolók száma – a létszámváltozással arányosan – a tavalyi
39 ezer főről 35 ezer főre csökkent. •
A vállalkozói kivét tömege megközelítette a 30 milliárd Ft-ot, amely a bázishoz képest
majdnem 9 százalékos visszaesést jelent.
7
•
2009-ben a vállalkozói kivét egy főre jutó értéke 838 ezer Ft volt, amely 3 ezer
forinttal, 0,4 százalékkal maradt el 2008. évi értéktől. A változás üteme 2009-ben – az előző évek tendenciáival ellentétben már nem a minimálbér emelkedését követi (a minimálbér változása 3,6 százalék). •
A kivét vállalkozói összjövedelemből való részesedése 65,0 százalék volt, súlyaránya
alig változott (2008-ban 65,2 százalék). A további jövedelemelemként számba vett vállalkozói osztalékalap 26,9 százalék, a vállalkozói SZJA 8,1 százalék részarányt képviselt a vállalkozók összes jövedelmén belül. Leválogatást készítettünk a legnagyobb összegű kivétet elszámolt vállalkozókról: Régiónkban 2009. évben első helyen – 34,8 millió Ft-tal – egy közjegyző áll. 10 millió Ft fölötti éves kivéttel 7 egyéni vállalkozó rendelkezett, átlagosan 18,4 millió Ft elszámolt összeggel.
Egyéb jövedelmek, nyugdíj Az egyéb jövedelmek összevont jövedelmen belüli 8,1 százalékos súlyaránya szinte megegyezik az előző évivel (8,3 %), melynek háromnegyed részét a nyugdíj teszi ki. A nyugdíj és a baleseti nyugdíj 2007. január 1-jétől ismét adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Ez azt jelenti, hogy ha valaki a nyugdíj mellett önálló vagy nem önálló tevékenységből jövedelmet szerez, akkor a nyugdíj (baleseti járadék) összegét az éves összevont jövedelembe be kell számítani, de az arra eső adót le kell vonni a számított adóból. A Régióban 142 ezer nyugdíjas munkavállaló adóterhet nem viselő járandósága meghaladta a 176 milliárd Ft-ot; egy átlagos dolgozó nyugdíjas 1 242 ezer Ft éves nyugdíj jövedelmet ért el, ami havi szinten 104 ezer Ft járandóságot jelentett. Országosan az aktív nyugdíjasok létszáma 6 százalékkal, a bevallásukban szerepeltetett nyugdíj összege 8,7 százalékkal volt kevesebb a 2008-as értéknél. Az összes bevallási kötelezettség alá tartozó nyugdíj összege 506 milliárd Ft, az egy főre jutó éves adómentes jövedelemrész 1 040 ezer Ft volt.
8
Az összevont jövedelem jellemzői jövedelemkategóriánként
Az összevont jövedelem és az azt vallók létszámának jövedelemkategóriánkénti arányait szemlélteti a következő grafikon:
Az összevont jövedelem és a létszám sávonkénti megoszlása
15,0 8,1 8,2
13,6 13,4
11,1
15,2
15,2
11,5
11,3
23,3
23,4 -1 00 0
m
in im
ál bé r
in im 0m
20,0
10,0 5,0 0,0
10 00 -1 50 0 15 00 -2 00 0 20 00 -3 00 0 30 00 -4 00 0 40 00 -6 00 0 60 00 -2 00 00 20 00 0 fe le tt
0,0
4,1
3,2 4,9
5,0
25,0
2,4
9,8
10,0
10,2
11,1
15,0
ál bé r
jövedelem arányában (%)
20,0
létszám arányában (%)
30,0
25,0
jövedelemkategóriák (ezer Ft/fő)
Összevont jövedelem 2008. Létszám 2008.
Összevont jövedelem 2009. Létszám 2009.
A 2009. évi bevallások adatai alapján az adóalanyok többségének jövedelme az átlagjövedelem – 2 364 ezer Ft – alatt volt. Az összevont jövedelmet vallók 65 százaléka 2 millió Ft
alatti
jövedelemmel
rendelkezett
és
birtokolta
a
jövedelemtömeg
29 százalékát, személyenként 1 016 ezer Ft-ot. Az összes jövedelemtulajdonos – és ezen belül is a 2 millió Ft alatti jövedelemmel rendelkezők – között rendkívül magas (25 százalék) a minimálbér alatti jövedelemmel (858 ezer Ft alatt) rendelkezők aránya. Utóbbi jövedelemkategóriába tartozó 325 ezer magánszemély (2008-ban 285 ezer fő) átlagos éves bruttó jövedelme 451 ezer Ft volt. •
Minimálbér és 1,5 millió Ft közötti jövedelmet 328 ezren, az adóalanyok 27 százaléka
vallott, az ő összes jövedelemből való részesedésük mindössze 13 százalékos. •
1,5 millió és 3 millió Ft közötti éves jövedelemmel 447 ezer adóalany rendelkezett,
számuk és részarányuk (29 százalék) a tavalyihoz képest csökkent. Ez az adóalanyi kör birtokolta az összes jövedelem 27 százalékát.
9
•
3 és 6 millió Ft közötti jövedelemmel a tavalyinál több, mint 6 ezerrel kevesebben,
180 ezer fő rendelkezett; rájuk az összjövedelem közel negyede jutott 4 088 ezer Ft átlagos értékkel. •
6 millió Ft felett 82 ezer fő vallott, számuk egy év alatt 2 ezerrel szűkült.
A jövedelemtömeg a bázisévhez viszonyítva 3 százalékkal csökkent, az egy adózóra jutó 11 533 ezer Ft összeg azonos az előző évivel. •
10 millió Ft
feletti
összevont
jövedelemmel
30 ezer magánszemély
rendelkezett,
személyenként átlagosan 18,4 millió Ft-tal.
Az összevont jövedelmek adója Adóterhelés 2009. I. félévében az összevont adóalap adójának meghatározására szolgáló adótábla a 2008. évivel megegyezett: a 18 százalékos kulcs sávhatára 1 millió 700 ezer forint, az ezt meghaladó jövedelemrész adója 36 százalék. 2009. július 1-jétől – január 1-jéig visszamenőleges hatállyal – az adótábla módosult: a 18 százalékos kulcs sávhatára 1 millió 900 ezer forintra emelkedett. Ezek a módosítások az adóterhelés mértékét, ezáltal a nettó keresetek változását befolyásolták. Országos szinten 2009. I. félévében 1 százalékos nettó keresetnövekedés következett be, míg az év második felét 2,5 százalékos emelkedés jellemezte. A havi nettó bérek növekedési üteme az adójogszabályok változása következtében meghaladta a bruttó átlagkeresetek emelkedését. (KSH forrás) Az összevont jövedelmek utáni számított adó összege 772 milliárd Ft volt, 40 milliárd Fttal, 5 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi. A számított adót az adókedvezmények 117 milliárd Ft-tal (2008-ban 121,6 milliárd Ft-tal), az adóalap adóját csökkentő tételek pedig 18,5 milliárd Ft-tal (2008-ban 18 milliárd Ft-tal) mérsékelték, így az adózók által érvényesített kedvezményekkel csökkentett, összevont jövedelmet terhelő adó 638 milliárd Ft-ra módosult, amely 36 milliárd Ft-tal kevesebb az előző évinél. A fajlagos adó a tavalyi 614 ezer Ft-ról 605 ezer Ft-ra csökkent.
10
Az összevont jövedelem adóterhelése Megnevezés 2008. 2009. Index (%) Összevont adóalap (millió Ft) 3 082 390 3 001 667 97,4 Számított adó (millió Ft) 812 112 772 017 95,1 Adókedvezmény (millió Ft) 121 590 116 953 96,2 Adóalap adója (millió Ft) 690 501 655 054 94,9 Adót csökkentő tétel (millió Ft) 17 992 18 508 102,9 Összevont jöv. terh. adó (millió Ft) 674 072 638 305 94,7 Fajlagos jövedelem (ezer Ft/fő) 2 371 2 364 99,7 Fajlagos adókötelezettség (ezer Ft/fő) 614 605 98,5 Adóterhelés (%) 21,9 21,3 ~
A kedvezmények és a csökkentő tételek figyelembe vételével kalkulált, az összevont jövedelemtömegre vetített adóterhelés mértéke 21,3 százalék, mely 2008. évhez viszonyítva 6 tized százalékponttal csökkent. Az ország egészét tekintve 2009-ben az adóterhelés 8 tized százalékponttal mérséklődött az előző évhez viszonyítva, mértéke 18,1 százalék volt: a 8 301 milliárd Ft összevont jövedelmet – a kedvezmények érvényesítése mellett – 1 503 milliárd Ft összegű progresszív adó terhelte. Az összevont jövedelem adójának sávonkénti megoszlását és annak bázishoz viszonyított változását a következő táblázat tartalmazza: Az össszevont jövedelem adójának sávonkénti nagysága és az adóterhelés mértéke
Adóalapsávok (ezer Ft) Megnevezés 2008. évi adó (millió Ft) 2009. évi adó (millió Ft) Bázisindex (%) 2008. évi adóterhelés (%) 2009. évi adóterhelés (%) Adóterhelés változása (+/-)
0minimálbér1000-1500 minimálbér 1000
15002000
2000-3000 3000-4000
40006000
6000 felett
Összesen
5 044
4 251
19 406
41 092
91 514
85 708
117 604
309 441
674 060
5 305
3 420
19 215
37 129
82 784
80 389
111 304
298 757
638 303
105,2
80,5
99,0
90,4
90,5
93,8
94,6
96,5
94,7
2,6
5,3
6,4
11,6
19,6
24,9
28,1
31,9
21,9
3,6
4,7
6,3
10,9
18,1
24,2
27,6
31,6
21,3
1,0
-0,6
-0,1
-0,7
-1,5
-0,7
-0,5
-0,3
-0,6
Adókedvezmények, adócsökkentő tételek Az adókedvezményeket 2009. évben az adóalappal rendelkezők 72 százaléka (az előző évivel megegyező), az adócsökkentő tételeket 22 százalékuk (2008-ban 23 százalékuk) tudta elszámolni.
11
A legnagyobb adócsökkentési lehetőség 2009-ben is az adójóváírás volt, melyet az egy évvel korábbinál 13 ezer fővel kevesebben, 789 ezer alkalmazott tudott érvényesíteni, átlagosan 89 ezer Ft (2008-ban 88 ezer Ft) értékben, összességében 70 milliárd Ft-ot (2008-ban 71 milliárd Ft). Nem változott 2009-ben az adójóváírás: az alkalmazottak bérjövedelmük 18 százalékát, maximálisan havi 11 340 Ft adójóváírást érvényesíthettek 1 250 000 Ft-os jövedelemig, melyet csökkentett összeggel 2 762 000 Ft-ig vehettek igénybe. A még meglévő egyéb kedvezmények összege 2009-ben tovább mérséklődött, melyet az alábbiakban szemléltetünk: A főbb adókedvezmények és csökkentő tételek összege (millió Ft)
2009.
3 484
3 741
3 577
5 031
3 495
20 000
3 433
46 645
40 000
50 429
60 000
2008.
70 000
70 861
80 000
0 Adóterhet nem viselő
Adójóváírás
Családi kedvezmény
Lakáscélú hiteltörl.
Önkéntes bizt.pt. kedv.
A következő grafikon az adócsökkentés mértékét mutatja az egyes adósávokban, vagyis azt, hogy a számított adónak hány százalékát tudták az adózók levonni tényleges kötelezettségükből. A minimálbérhez közeli jövedelemtömegig a számított adó 83 százaléka mérsékelte a tárgyévi adót, és egészen 1,5 millió Ft-ig 65 százalék fölötti ez az arány.
Adókedvezmények* a számított adó százalékában (% )
100,0 82,8
80,0
75,7 66,1
60,0 40,0
39,7
átlag: 17,5
17,6
20,0
7,4
4,5
6,7
2,2
0,0 0-8
58
8 -1 85
0 00
00 -15 00 0 1
00 -20 00 5 1
00 -30 00 0 2
00 -40 00 0 3
jövedelemkategóriák
(*Adót csökkentő tételek és adókedvezmények együttesen)
12
00 -60 00 0 4
-20 00 60
0 00
0f 00 20
ele
tt
A Régió egészét jellemző 17,5 százalékos – a számított adóhoz mért – adócsökkentés három tized százalékponttal alacsonyabb a 2008. évi mutatónál. Országosan a csökkentő tételek és adókedvezmények összege meghaladta az 485 milliárd Ftot (2008-ban 506 milliárd Ft), ezáltal 3,7 millió adózó kötelezettsége mérséklődött átlagosan 130 ezer Ft-tal. Az összevont jövedelemről szóló fejezet összegzéseként párhuzamba állítottuk a kiemelt bevallási sorokat jövedelemsávos bontásban:
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
A 2009. évi kiemelt SZJA bevallás adatok megoszlása az összevont jövedelem szerinti sávokban 31,5
39,7
23,9 4,9 Ö ssz e vont adóalap (é rté k) 0-858 eFt
•
10,1
6,3 28,2
21,7
40,4
52,1
44,5
42,4 11,7
25,1
16,1
Ö ssz e vont adóalap (fő) 858-2000 eFt
1,4
Adó-ke dve z mé nye k (é rté k)
Ö ssz e vont adóalap adója (é rté k)
2000-6000 eFt
6000 eFt felett
Minimálbér alatti jövedelmet az adózók negyede vallott, a rájuk jutó jövedelem
részaránya 5 százalék, az igénybe vett kedvezmény 16 százalék volt, melynek hatására szinte teljes egészében „eltűnt” az adófizetési kötelezettség. •
Minimálbér és 2 millió Ft közötti jövedelemmel rendelkezők (40 százalékos részarány)
vallották az összevont adóalap negyedét, és övék a legnagyobb szelet (52 százalékos részarány) az adókedvezmények összesenjéből. Az ide tartozó 525 ezer adózó (ez a halmaz tartalmazza az átlagot is) fizette az összes adó 12 százalékát. •
2-6 millió Ft közötti jövedelmet vallók súlyaránya jelentős, 28 százalékos, ők birtokolják
a legnagyobb, 40 százalékos részesedést az összevont adóalapból, és csökkenő súlyú kedvezmény érvényesítése mellett őket terheli az összes adó 42 százaléka. •
6 millió Ft feletti jövedelmet már csak az adózók 6 százaléka vallott. Jövedelmüket
(32 százalékos részarány) kevés adókedvezmény (10 százalékos részarány) mérsékelte,
13
valamint az adótábla felső kulcsa szerinti adó terhelte, ezáltal az ide tartozó 82 ezer adózó viselte az összes adókötelezettség 45 százalékát.
Az elkülönülten adózó jövedelmek és adója A forrásadós jövedelem meghatározó hányada az önbevallóké: az önadózók 12 százalékának keletkezett összesen 307 milliárd Ft elkülönülten adózó jövedelme, a nyilatkozók és egyszerűsített bevallók együttesen 5 milliárd Ft-ot vallottak. Összevonás alá nem eső, elkülönülten adózó jövedelmet 120 ezer adóalany vallott (2008-ban 123 ezer fő). Az előző évhez viszonyítva a jövedelem tömege 7 milliárd Ft-tal esett vissza, fajlagos értéke megegyezik az előző évivel: 2 593 ezer Ft.
A főbb külön adózó jövedelmek összetétele 2008-2009. években
2009.
10
2008.
13
158
12
140
33
39
40
25
22 4 12
61
7
29
13 12
milliárd Ft 0
50
100
150
Váll.SZJA és oszt.alap Ingatlan értékesítés jöv. Tőzsdei ügylet és kamat jöv. Vállalkozásból kivont jöv. SZJA tv. 28.§ (12)-(13)
200
250
300
350
Osztalék Ingatlan bérbeadás jöv. Árfolyamnyereség jöv. Egyéb
2009-ben is folytatódott a gazdasági recesszió, ami a külön adózó jövedelmek szintjén is érzékelhető volt, mind mértékében, mind összetételében, tömege a bázishoz viszonyítva 3 százalékkal, 7 milliárd Ft-tal mérséklődött. A gazdasági válság nagymértékben befolyásolta az ingatlanpiacot is: az ingatlan átruházásából származó jövedelem egy év alatt megközelítőleg az egyharmadára szűkült – 33 milliárd forintról 12 milliárd forintra -, amellett, hogy a bevallás ezen sorát kitöltők létszáma mindössze a felére csökkent – 15 ezer főről 7 és fél ezerre. Ennek a két tényezőnek a hatására a fajlagos jövedelem is csökkent: amíg 2008-ban az egy főre jutó ingatlan átruházásából származó jövedelem meghaladta a 2,2 millió forintot, addig ez az érték 2009ben a másfél millió forintnál állapodott meg.
14
Hasonló tendenciát mutattak a külön adózó jövedelmek közül az árfolyamnyereség és a vállalkozásból kivont jövedelmek. Mind a két tételnél közel kétharmadával csökkentek a bevételek a bázis értékekhez viszonyítva. Árfolyamnyereség mind a két évben szinte ugyannyi adózónál realizálódott – 2008-ban 2781 főnél, 2009-ben 2856 főnél –, ezért fajlagos értékük
a
jövedelemtömeg
csökkenésével
párhuzamot
mutat:
2009-ben
az
árfolyamnyereségből származó külön adózó jövedelem egy főre eső része 7,7 millió forint volt, 2008-ban ennek majdnem háromszorosa – 21,9 millió forint – került bevallásra. Megközelítőleg egyharmadára csökkent a vállalkozásból kivont jövedelem nagysága is: egy év alatt 9 milliárd forinttal szűkült ennek a jövedelemnek a volumene. A külön adózó jövedelmek közül két kategóriánál növekedés következett be ezek: az osztalék és a tőzsdei ügylet és kamatjövedelme. Az osztalékból származó jövedelem 2009ben meghaladta az összes külön adózó jövedelmek felét, 2008. évhez viszonyítva 13 százalékkal – 18 milliárd forinttal – több jövedelem realizálódott. „Győztesként” jöttek ki a gazdasági válságból azok, akik jó helyre fektettek be: a tőzsdei ügyletből és kamatból származó jövedelmek három és félszeresére duzzadtak egy év alatt. Mivel ezt a jövedelemtömeget három és félszer annyian birtokolták, mint 2008-ban, az egy főre jutó érték mind a két évben megegyezik: másfél millió forint. Robbanásszerű növekedés következett be az SZJA törvény 28. szakaszának 12. és 13. bekezdése által definiált jövedelmeknél. Az úgynevezett „adóamnesztia”-program keretében a magánszemélyek egyszeri lehetőséget kaptak, hogy a külföldön tartott forrásaikat 10 százalékos adó megfizetésével Magyarországra hozzák különadó- és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség felmerülése nélkül. 2008-ban mindössze 9 személy vallott be ezen a jogcímen összesen 4 millió forint jövedelmet. Ennek az volt az oka, hogy a szabály csak a magyar adómérték kétharmadánál kisebb társasági adókkal, nem OECD-, illetve nem EU-tag, és Magyarországgal kettős adóztatást kizáró egyezménnyel nem rendelkező országokból származó bizonyos jövedelmeket érintett. 2009 második félévétől azonban szélesedett a szabály: gyakorlatilag bármilyen külföldről származó tőkejövedelemre (kamat, osztalék, értékpapír kölcsönzés révén szerzett, vagy vállalkozásból kivont jövedelem) érvényessé vált. Ennek a módosításnak következtében 2009-ben 235 adózó vallott ezen a jogcímen 29 milliárd forint jövedelmet, amely 123 millió forintos átlagot realizált. A külön adózó jövedelmek között az osztalékból származó jövedelem volt a legnagyobb, a vallott összeg 13 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az osztalékkal rendelkezők létszáma 7 ezer fővel csökkent, a fajlagos érték 36 százalékkal nőtt. A jövedelem meghatározó része (90 százalék) 25 százalékos kulccsal adózott. A kedvezményes kulcs 15
(10 százalékos) alá tartozó osztaléknál csekély mértékű – 9 százalékos – bővülés volt tapasztalható. A külföldi osztalékból származó jövedelemnél mutatkozott a legnagyobb visszaesés: 2009-ben 35 százalékkal kevesebb összeg folyt be. A különböző kulccsal adózó osztalékjövedelmek és az osztalékadó változását az alábbi táblázat szemlélteti: A 2008-2009. évi osztalékjövedelmek összehasonlítása 2008. Megnevezés
2009.
Adófizetők Jövedelem Adó Adófizetők Jövedelem Adó (fő) (millió Ft) (millió Ft) (fő) (millió Ft) (millió Ft)
Osztalék 10%-os kulccsal
11 981
4 831
484
9 311
5 265
566
Osztalék 25%-os kulccsal
24 994
99 553
24 888
25 024
142 022
35 506
Osztalék 35%-os kulccsal
4 386
18 991
6 646
-
Külföldi osztalék
1 984
16 331
3 135
1 818
10 631
1 155
43 345
139 706
35 153
36 153
157 918
37 227
Osztalék jövedelmek össz.
-
-
A forrásadós jövedelmek összességére vetített adóterhelés mértéke 22,8 százalék, amely 2,7 százalékponttal marad el a tavalyi mutatótól, és 1,5 százalékponttal magasabb a progresszív jövedelmek adóterhénél.
Az elkülönülten adózó jövedelmek és a forrásadó változása Megnevezés Forr.adós jöv. (MFt) Forrásadó (MFt) Fajlagos jöv. (MFt) Fajlagos adó (MFt) Adóterhelés (%)
2008. Önbevallók
312 287 79 749 2 636 569 25,5
Nyilatkozók
6 290 1 594 1 440 330 25,3
Index (%)
2009. Együtt
Önbevallók
318 577 81 343 2 593 563 25,5
306 508 69 954 2 616 502 22,8
Nyilatkozók
4 841 1 167 1 660 401 24,1
Együtt
311 349 71 121 2 593 500 22,8
Együtt
97,7 87,4 100,0 88,8
Országosan a bevallott külön adózó jövedelmek 2 milliárd Ft-tal, 574 milliárd Ft-ra estek vissza a 2008. évihez képest. A Régió 2009-ben több mint a felével – 54 százalékkal – részesedett az országosan bevallott különadózó jövedelmekből, amely mindössze egy százalékpontos visszaesés a bázisértékhez viszonyítva. A Régió top-listáján a kiemelkedő forrásadós jövedelmek főbb jellemzői: •
a legnagyobb forrásadós jövedelem tulajdonosa 4,3milliárd Ft-ot vallott, mely az Szja-törvény 28 § (12)-(13) bekezdés alapján és az adóamnesztia-program keretében
16
- alacsony adókulcsú államból - „hazahozott” jövedelem volt, és melyet 10 százalék mértékű adó terhelt; •
a legnagyobb osztalékjövedelem 871 millió Ft volt, messze elmaradva a tavalyi legnagyobb összegtől;
•
a legnagyobb ingatlan értékesítési jövedelem – 217 millió Ft – is csupán harmada a 2008. évi legnagyobb értéknek; 100 millió Ft feletti ingatlan értékesítésből származó jövedelemmel Régiónkban 4 fő rendelkezett;
•
az első két legnagyobb árfolyamnyereségből származó jövedelem 871, ill. 801 millió Ft volt;
•
a 100 legnagyobb külön adózó jövedelem tömege 61 milliárd Ft (2008-ban 69 milliárd Ft) volt; a 100-as top-listára 2009-ben 246 millió Ft feletti jövedelemmel lehetett felkerülni.
Összes adófizetési kötelezettség
ezer fő
2009. évi adókötelezettséggel rendelkezők aránya az országos és régiós bevallói körben
A Régió 1 298 ezer adózója vallott 2009. évre jövedelmet, melyet 710 milliárd Ft tárgyévi adó
5000
100
terhelt.
4000
90
rendelkezők
3000
80 %
84,3 %
80 70
2000 1000 0
4 492
1 298
%
A
kötelezettséget
a
jövedelemmel
84,3 százaléka
viselte,
1,4 százalékponttal kevesebb részarány mellett, mint 2008-ban.
60
Országosan alacsonyabb volt az adófizetésre
50
kötelezettek aránya: a 4 492 ezer jövedelem-
Országos Régió Bevallók száma=100% Tárgyévi adóval rendelkezők aránya (%)
tulajdonosból
3 593 ezer adóalany,
a
jövedelemtulajdonosok 80 százaléka viselte az 1 643 milliárd Ft tömegű adóterhet.
Az adózók körének bővítésére tett leglátványosabb intézkedés a 2007. július 1-jétől életbe lépett jövedelem(nyereség)-minimum rendelkezés, mely alapján az SZJA tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak 2 százalék mértékű minimális kötelezettsége van, és ennek alkalmazásáról, illetve „nem vállalásáról” a bevallásban nyilatkozni kell. Mindezek hatására a Régióban 30 ezer fő (2007-ben 24 ezer fő) adózott az elvárt minimális kötelezettség
17
alapján, közülük közel 21 ezren voltak veszteséget vagy nulla eredményt kimutató vállalkozók. Sikert könyvelhetett el a 2008. évben bevezetett adókiegyenlítés intézménye: 2009-ben az előző évhez képest 64 százalékkal többen, összesen 3 724 adózó mérsékelte (igényelte vissza) adóját. A pénzügyi és gazdasági világválság begyűrűzése okán, valamint annak mérséklése érdekében a 2008. évi bevallásban először nyílt lehetőség az adókiegyenlítés alkalmazására, amellyel a tőzsdén üzletet kötő magánszemély – az elmúlt évek (2006-2008.) veszteségeit és nyereségeit egymással szembeállítva – vesztesége mérséklésére visszaigényelhette a korábbi években befizetett árfolyamnyereség-adóját. Az adókiegyenlítés címén visszaigényelt összeg 2009-ben átlagosan 307 ezer Ft volt, amely régiós szinten 1 142 millió Ft tárgyévi adócsökkentést jelentett. A régiós top-lista alapján a legnagyobb összegben az a tőzsdéző magánszemély élt veszteségei mérséklésével, aki 2009. évi 356 millió Ft vesztesége alapján 69 millió Ft adókiegyenlítést számolt el (igényelt vissza). Az adózó tárgyévi, 343 millió Ft tőzsdei ügyletből származó pozitív jövedelemmel is rendelkezett, melyet terhelő (levont forrásadó) 69 millió Ft árfolyamnyereség-adót most visszaigényelte. Országosan a bevallásadatok alapján 7 218 fő – az előző évhez képest 2 871 –el, 66 százalékkal többen – számolt el tőzsdei vesztesége után, valamint korábbi évben befizetett adóját igazolva 1 765 millió Ft összegű adókiegyenlítést, melynek egy – tőkét vesztett – kisbefektetőre jutó átlaga 245 ezer Ft volt. A magánszemélyeknek 2009. évi összes jövedelmük után – a kedvezményekkel csökkentve – 710 milliárd Ft (2008-ban: 756 milliárd Ft) adókötelezettségük keletkezett, amelynek 90 százaléka (2008-ban 89,3 százaléka) az összevont, 10 százaléka (2008-ban 10,7 százaléka) az elkülönülten adózó jövedelmeket terhelte. A bázishoz képest az összes jövedelem 2 százalékkal, az összes adó 6 százalékkal csökkent. Az átlagos tárgyévi adófizetési kötelezettség alig 3 százalékkal esett vissza, értéke 621 ezer Ft/fő volt.
18
A 2009. évi jövedelem egy főre jutó adókötelezettsége (ezer Ft/fő)
800
605
600
621
500
400 200 0
434
431
304
Összevont jövedelem adója
Elkülönülten adózó jövedelem adója
Ors
2009. évi jövedelem adója
Rég ió zág
Az egy főre jutó kötelezettségek régiós és országos összehasonlításánál mutatkozó markáns különbségek jól szemléltetik, hogy a központi régióban képződő jövedelmek a magasabb kulccsal adózó sávokba (jövedelemkategóriákba) tartoznak.
A 2009. évi adó pénzügyi elszámolása A 2009. évi adókötelezettség összege 710 milliárd Ft, ennek 93 százalékát adóelőleg címén, illetve 5 százalékát forrásadóként vonták le a kifizetők. További 2 százalékot a magánszemélyek negyedéves adóelőleg címén fizettek be. Az adóbevallással egyidejűleg még fizetendő és a visszaigényelhető adó 5,4 ill. 3,4 százalékot jelentenek az összes adófizetési kötelezettség százalékában. Az adóbevallással egyidejűleg még fizetendő adója 214 ezer főnek (2008-ban 257 ezer fő) keletkezett, átlagosan 113 ezer Ft (2008-ban 131 ezer Ft) értékben, mely összesítve 24,2 milliárd Ft-tal (2008-ban 33,9 milliárd Ft-tal) növelte a Régió személyi jövedelemadó követeléseit.
Visszaigényelhető
A bevallott S ZJA pénzügyi elszámolása 30 000
a
tavalyinál
53 ezerrel többen (662 ezer fő) állítottak
33 850
20 000
bevallásukba, tömege 37,6 milliárd Ft-ról
24 162
10 000 millió Ft
adót
34,8 milliárd Ft-ra módosult. Egy átlagos
0
visszaigénylő
-13 419
-948
-10 000
53 ezer Ft
pénzügyi
követeléssel zárta éves bevallását, amely
-20 000 -30 000
-34 798
2008.
megegyezik
-37 581
-40 000
a
bázis
mutatóval.
A nulla egyenleggel rendelkezők létszáma
2009.
39 ezerrel csökkent, számuk 369 ezer volt.
Befizetési kötelezettség Visszaigénylés Egyenleg
19
2008-tól új lehetőség, hogy bizonyos feltételek megléte esetén az adózó (vállalkozási tevékenységet folytatók kivételével) a 100 ezer forintnál nem több SZJA fizetési kötelezettséget a bevallás esedékességétől (2009. május 20.) számított négy hónapon belül pótlékmentesen, részletekben is megfizetheti. Ehhez a magánszemélynek a bevallásban nyilatkoznia kellett, és egyúttal meg kellett jelölnie a választott időtartamot (2, 3, 4 hónap). A Régióban 9,4 ezer adózó kért kedvezményes befizetési lehetőséget 405 millió Ft összegű adótartozása rendezésére, melynek döntő hányadát a legkedvezményesebb, 4 hónapra szóló időszakra igényelték. Az egy adózóra– kedvezményt kérő – jutó befizetendő adó 43 ezer Ft, ez az összeg alig harmada „az adóbevallással egyidejűleg még fizetendő adó” régiós átlagának. Az országos adóalanyi körből saját kérésére 38 ezer fő tartozásának befizetési esedékessége változott későbbi időpontra: az átlagos érték 42 ezer Ft, összességében 1 610 millió Ft volt, melynek 95 százalékát 4 hónap alatti pótlékmentes kiegyenlítéssel vállalták az adózók.
Különadó Magánszemélyek különadója Az államháztartás egyensúlyát javító céllal került bevezetésre 2007. évtől a különadó. Az adó mértéke 4 százalék, alapja az egyéni nyugdíjjárulék-fizetés plafonja feletti jövedelemtömeg. A magánszemélyek közül 54 331 főnek (2008-ban 60 641 fő) haladta meg az éves összevont jövedelme a 7 446 000 Ft-os határértéket. A különadó kötelezettség alapja 342 milliárd Ft (2008-ban
372 milliárd Ft)
volt,
melyet
13,7 milliárd Ft
adó
terhelt
(2008-ban
14,9 milliárd Ft). A létszámcsökkenés ellenére nőtt az egy adózóra jutó kötelezettség összege, 246 ezer Ft-ról 252 ezer Ft-ra. Egyéni vállalkozók különadója A különadó alapja a vállalkozói bevételeknek a vállalkozói költségeket meghaladó része (átalányadózónál az átalányadó-alap), mértéke 4 százalék. Vállalkozási tevékenysége alapján a bevallást benyújtók kétharmada, 44 920 adózó (2008-ban 48 932 fő) vallott 858 millió Ft
20
(2008-ban 1 072 millió Ft) összegű különadót. Az egy főre jutó kötelezettség 19,1 ezer Ft, amely 3 ezer Ft-tal elmarad az egy évvel korábbi, akkor is alacsony értéktől. Régiónkban a legnagyobb – vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó – különadó kötelezettség 6,7 millió Ft
volt.
A
magánszemélyek
összevont
jövedelme
alapján
megállapított
legmagasabb összegű különadó megközelítette a 40,5 millió Ft-ot.
Összefoglalás Az országos adathalmaz közel 30 százalékát lefedő, a központi régió illetékességébe tartozó 2009. évi személyi jövedelemadó bevallások, az adatszolgáltatások és az egyszerűsített bevallások legjellemzőbb paramétereit az alábbiakban kerültek összefoglalásra: •
2009-ben a Régió adózói 3 002 milliárd Ft összevont jövedelmet vallottak, ami
2,6 százalékkal, 81 milliárd Ft-tal maradt el az egy évvel korábbi értéktől. •
Az összevont jövedelmet vallók 65 százaléka 2 millió Ft alatti jövedelemmel rendelkezett
és birtokolta a jövedelemtömeg 29 százalékát, közöttük is rendkívül magas a minimálbér alatti jövedelemmel (858 ezer Ft alatt) rendelkezők aránya. •
Az összevont jövedelmek utáni számított adó összege 772 milliárd Ft volt, 40 milliárd Ft-
tal, 5 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi. A számított adót az adókedvezmények 117 milliárd Ft-tal, az adóalap adóját csökkentő tételek pedig 18,5 milliárd Ft-tal mérsékelték, így az adózók által érvényesített kedvezményekkel csökkentett, összevont jövedelmet terhelő adó 638 milliárd Ft-ra módosult, az adóterhelés mértéke 21,3 százalék. •
A legnagyobb adócsökkentési lehetőség 2009-ben is az adójóváírás volt, melyet az egy
évvel korábbinál 13 ezer fővel kevesebben, 789 ezer alkalmazott tudott érvényesíteni. •
Elkülönülten adózó jövedelmet 120 ezer adóalany vallott. Az előző évhez viszonyítva a
jövedelem tömege 7 milliárd Ft-tal esett vissza, fajlagos értéke megegyezett az előző évivel: 2 593 ezer Ft.
21
•
A forrásadós jövedelmek összességére vetített adóterhelés mértéke 22,8 százalék, amely
2,7 százalékponttal maradt el a tavalyi mutatótól. •
A Régió 1 298 ezer adózója vallott 2009. évre jövedelmet, melyet 710 milliárd Ft tárgyévi
adó terhelt, a kötelezettséget a jövedelemmel rendelkezők 84,3 százaléka viselte. •
A Régió országon belüli nagyságát és súlyát jelzi, hogy az összevont adóalap
36 százaléka, az összes forrásadós jövedelem 54 százaléka és az összes kötelezettség 43 százaléka Budapesten és Pest megyében keletkezett. •
A személyi jövedelemadózás kiemelt bevallásadatait igazgatóságonkénti bontásban az
1. sz. mellékletben mutatjuk be.
Budapest, 2010. október
22
