Sarkvidék-kampány Ez a kampány a sarkvidékekrıl szól; az ott élı csodálatos és változatos fajokról, és a veszélyekrıl, amelyekkel szembenéznek. A kampány MINDENKIHEZ szól, hogy az életmódunkban milyen kis változásokat tehetünk, amellyel segíteni tudjuk a sarkvidékek élıvilágát.
1
Európa vezetı állatkertjei az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségén (European Association of Zoos and Aquaria – EAZA) keresztül, az Arctic Action Team-mel (AAT) és más partnerekkel közösen felhívják a figyelmet és az emberi viselkedés változtatására ösztönöznek, a két sarkvidék biodiverzitásának megırzéséért. Amit tenni akarunk: • • • •
A lehetı legtöbb állatkertnek biztosítani világszerte a kampányhoz való csatlakozás lehetıségét. Pozitív hatással lenni az állatkertek, az iskolák és az állatkerti látogatók viselkedésének változására. Széndioxid-semleges kampányként mőködni, amennyire lehetséges. Petíció benyújtása a világ vezetıi felé a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére.
Hogyan tudsz Te segíteni? Segíteni egyszerő, mindössze annyit kérünk, hogy húzz ki a konnektorból egy vagy akár több elektromos eszközt, amikor nem használod azokat. Azaz húzd ki a mobiltelefon vagy a tablet töltıjét, ha befejezted a töltést, kapcsold le teljesen a tévét és a játékkonzolt, ne hagyd készenléti állapotban. A viselkedésünknek ez a kis változása együttesen nagy hatással tud lenni, hogy minimálisra csökkenjen az elpazarolt áram, és segít csökkenteni a klímaváltozást okozó szén-dioxid kibocsátást. Ne késlekedj – ígérd meg, hogy Te is kihúzod a csatlakozót a konnektorból még ma!
2
Csatlakozz a kampányhoz
EAZA tag intézmény nevében csatlakoznál? A kampány honlapján lévı őrlappal regisztrálhatsz. (https://www.poletopolecampaign.org/join-the-campaign/sign-up/) A Sarkvidék-kampány iránt érdeklıdı egyéb intézmények csatlakozását is szívesen fogadjuk, akiknek az e-mailjét az
[email protected] címre várjuk. Húzd ki az elektronikus eszközöket! Sok elektronikus készüléknek van olyan készenléti üzemmódja, melynek során nem nyújt ugyan hasznos teljesítményt, ám ilyenkor is fogyaszt energiát. Az elektronikus eszközök és berendezések készenléti üzemmódjukban is fogyasztanak energiát, akkor is, amikor ki vannak kapcsolva, vagy nem mőködik az elsıdleges funkciójuk. A készenléti üzemmódban hagyott eszközök jelentıs mennyiségő energiát fogyasztanak, amely a globális széndioxidkibocsátás 1%-áért felelıs. Húzd ki a konnektorból a dugót! A kampány honlapján található szándéknyilatkozat (http://www.poletopolecampaign.org/join-thecampaign/) kitöltésével intézmények és magánszemélyek egyaránt csatlakozhatnak a kampányhoz.
3
A kampányról
Miért éppen a jegesmedve, a királypingvin és a többi sarkvidéki állatfaj? Ez a kampány a sarkvidékekrıl szól; az ott élı csodálatos és változatos fajokról, és a veszélyekkel, amelyekkel szembenéznek. A kampány MINDENKIHEZ szól, hogy az életmódunkban milyen kis változásokat tehetünk, amellyel segíteni tudjuk a sarkvidékek élıvilágát. Ebben az állatkerti kampányban a fıszerepet a jegesmedve és a királypingvin játsszák, mivel mindketten nagyon karizmatikus nagykövetei a sarkvidéki állatfajoknak. Világszerte bemutatják az állatkertek ıket, a történetüket, valamint támogatásuk lehetıségeit, ösztönözve ezzel arra, hogy változtassunk kicsit a mindennapi életünkön, hogy meg tudjuk menteni ezeket a fajokat a felnövekvı nemzedékek számára. Az Arktisz… a jegesmedve A jegesmedve az Északi-sarkvidék természetvédelmi küldetéseinek szimbóluma, különös tekintettel a klímaváltozásra, amely sokkal nagyobb hatással van a sarkvidékekre, mint a Föld más területeire. A medvék vadászterületéül szolgáló jégtakaró egyre kisebbedik, az ember-állat konfliktusok száma egyre növekszik, és habár a jegesmedvék nagyszerő úszók, a szárazföld és a jég közötti egyre növekvı nyílt víz távolságának leküzdése számukra is egyre nehezebbé válik. Nem kétséges tehát, hogy a jegesmedvék veszélyben vannak. A tudósok hangsúlyozzák ezt a tényt, és azt jósolják, hogy ha semmi pozitív változás nem lesz ezen a téren, akkor a jegesmedvék a jelenlegi elterjedési területük legnagyobb részérıl 50 éven belül ki fognak halni. A bolygó forrásai végesek. A növekvı emberiség egyre jobban kiaknázza ezeket a forrásokat és az ökoszisztémákat, melyektıl a vadon élı állatok függenek, így egyre kevesebb lesz a vadon élı állat, mind az egyedszámukat, mind a fajok sokféleségét tekintve. Csak a tanulás útján is nagyban hozzájárulhatunk ahhoz, hogy hogyan tudjuk csökkenteni a természetben elıforduló fajokat és azok élıhelyét érintı negatív hatásainkat. (Dr. Ian Stirling) A jegesmedvék az Északi-sarkvidék területén széles körben elterjedtek. Eredeti elterjedési területük nagy részén még ma is megtalálhatóak. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Jegesmedve Specialista Csoportjának (Polar Bear Specialist Group) 2009-es becslése alapján számuk meghaladja a húszezret. A jegesmedve nagytestő ragadozó, amely elsısorban fókákat zsákmányol. Nagykiterjedéső tengeri jégtakaróra van szüksége, és arra, hogy ezeken könnyen tudjon közlekedni a zsákmánya után keresve. Territóriuma néhány ezer, vagy akár néhány százezer négyzetméter is lehet. Egy jegesmedvének évente átlagosan 43 győrős fókára, vagy hasonló mérető zsákmányállatra van szüksége a túléléshez. Így tehát a világszerte élı 20.000 jegesmedvének évente több mint 1.000.000 győrős fókára, vagy egyéb zsákmányra van szüksége. Következésképpen, hogy a jegesmedvék a mai létszámukban túléljenek, az attól függ, hogy elég nagy-e a fókák népessége, és hogy elég nagy jégtakaró marad-e, amelyen vadászni tudnak. Csak ha mi képesek vagyunk megfelelıen megırizni a sarkvidéki tengeri ökoszisztémákat, akkor adhatjuk meg a lehetıséget az unokáinknak és azok unokáinak, hogy ık is természetes élıhelyükön találkozzanak a jegesmedvével és a királypingvinnel. Ez még mindig lehetséges, de nincs több vesztegetni való idınk. (Dr. Ian Stirling)
4
Idınként a jegesmedvék hozzájutnak a partra kivetett bálnatetemekhez, vagy a rozmárok telepein elhullott állatok teteméhez. Ezek a táplálékforrások néhány medve számára rövid távon jelentıs elınyt nyújtanak, de nem elég gyakoriak, illetve elıfordulásuk kiszámíthatatlansága miatt nem képesek hosszú távon egy nagyobb populációt fenntartani. A jegesmedve több tízezer év alatt alakult ki a szárazföldi medvékbıl jégen és tengeren élı medvévé. Ezt a folyamatot nem lehet néhány generáció alatt visszafordítani, hiszen ez azt jelentené, hogy a jegesmedvének újra szárazföldi medvévé kellene válnia, amelynek étrendjét bogyók és más növényi részek, madártojások alkotnák. Ezek a táplálékforrások nem elég táplálóak a zsákmányszerzésre és a bogyók keresésére fordított energiával szemben. A szárazföldön elérhetı táplálék energiatartalma sokkal kisebb ahhoz képest, amit a jegesmedve a tengeri jégtakarón vadászva megszerez. A jegesmedvék nagytestő állatok, ami annak is köszönhetı, hogy fókákkal táplálkoznak és nem növényekkel. (Forrás: Ian Stirling. Polar Bears: The Natural History of a Threatened Species, http://www.amazon.com/Polar-Bears-Natural-History-Threatened/dp/1554551552) További arktikus fajok a kampányban: atlanti laposhal, beluga, borjúfóka, hóbagoly, jegesmedve, karszárnyú delfin, narvál, pézsmatulok, rénszarvas, rozmár, rozsomák, sarki farkas, sarki lúd, sarki róka Az Antarktisz… a királypingvin A klímaváltozás nyilvánvaló negatív hatással van az Antarktisz kontinensére és az ott honos állatokra: az Antarktiszi-félsziget a Föld leggyorsabban melegedı területe! Ez komoly befolyással van és lesz az Antarktisz partvidékén élı fajokra, legfıképpen azokra, melyek élete a tengeri jégtakarótól függ. A globális kilátások sem pozitívak: ha az Antarktisz jégtakarója teljes mértékben elolvadna az éghajlatváltozás hatására, a világ tengereinek szintje elképesztı mértékben, 60 méterrel megemelkedne! Továbbá a kontinens körüli jégtakaró befolyásolja a hı, a nedvesség és a gázok cseréjét az óceán és a légkör között. Ezeknek a változásoknak a rendszere hatással lesz az egész bolygó éghajlatára (forrás: ASOC). Ez a jégtıl függı életmódú fajok számára drámai hatással lesz. Az Euphausia superba nevő krillfaj általában a tengeri jégtakarón lévı mikroszkopikus algákkal táplálkozik. Ezek az algák a jégtakaró olvadásával valószínőleg el fognak tőnni, hiszen eltőnik az élıhelyük, és ez negatív hatással lesz a táplálkozási hálózat magasabb szintjeire is. A sarkvidéki tengerek jegének eltőnésével arra számíthatunk, hogy ez több olyan faj kihalását eredményezheti, amelyek túlélése a jégtıl függ, köztük néhány hal-, pingvin-, fóka- és bálnafaj is. … és egyéb antarktiszi állatfajok: Adélie-pingvin, bóbitás pingvin, kantáros pingvin, kardszárnyú delfin, királypingvin, leopárdfóka, medvefókák, szamárpingvin, sziklaugró pingvin
5
Energiatakarékosság A készenléti üzemmódban hagyott eszközök jelentıs mennyiségő energiát használnak. Sok készüléknek van ilyen készenléti üzemmódja, amely során nem nyújt hasznos teljesítményt, de továbbra is fogyaszt energiát. A készenléti üzemmód állapotában a készülékek kikapcsolt állapotukban, vagy az elsıdleges funkciójuk használata nélkül is elektromosságot használnak. Mivel a készülékek anélkül fogyasztanak energiát, hogy az elsıdleges funkciójuk mőködne, a készenléti üzemmód energiaveszteségnek minısül. Az Európai Unió több országában, mintegy 1300 háztartásban végzett felmérés alapján a készenléti üzemmódokból adódó villamosenergia-felhasználás lakásonként 169 kWh évente, amely mintegy 6,3%-a a teljes éves villamosenergia-fogyasztásnak. Az Unió 27 tagállama összes háztartásának készenléti üzemmódokból adódó villamosenergia-felhasználása összesen körülbelül 43 TWh, amely mintegy 19 millió tonna CO2 kibocsátásáért felelıs. Az EU tagállamok irodai készenléti üzemmódbeli energiafelhasználása a becslések szerint további 9TWh. Összességében a készenléti üzemmódok energiafelhasználása körülbelül a globális CO2-kibocsátás 1%-áért felelıs. (Selina project, http://www.poletopolecampaign.org/wp-content/uploads/2013/07/Selina-project.pdf) Ezeknek az energia-pazarló készülékeknek a kikapcsolásával nem csak a környezetedet védheted meg, de magadnak is megspórolhatsz 42€-t (kb. 12.000 Ft-ot; az éves átlagos háztartási fogyasztást figyelembe véve).
6
A kampány célkitőzései
1. célkitőzés A lehetı legtöbb állatkertnek biztosítani világszerte a kampányhoz való csatlakozás lehetıségét. Csökkenteni tudjuk a globális felmelegedés sebességét, és a fenntarthatóság hatásaként meg tudjuk menteni a sarkvidéki fajokat és élıhelyeiket. Ez azonban csak a lehetı legtöbb intézmény és személy együttes munkájával lehetséges. Az EAZA-nak 340 tagja van 41 különbözı országból. Az EAZA tagintézményei 130 millió látogatót fogadnak évente. Csak gondoljunk bele, hogy milyen hatást érnénk el, ha az összes intézmény (EAZA tagok és nem EAZA tagok) és ezek összes látogatója részt venne ebben a kampányban. 2. célkitőzés Pozitív hatással lenni az állatkertek, az iskolák és az állatkerti látogatók viselkedésének változására. Ha ösztönözni akarjuk az intézményeket és az embereket, hogy fenntarthatóbb módon viselkedjenek, meg kell határoznunk részükre, hogy mit tudnak tenni, és jó példát kell mutatnunk. A Sarkvidék-kampány célja, hogy ösztönözze és támogassa az állatkerteket, akváriumokat, egyéb intézményeket és magánszemélyeket, hogy fenntarthatóbbá váljanak. Azt szeretnénk, ha az állatkertek minden munkatársa és látogatója megfogadná, hogy változtat a viselkedésén, és kihúz a konnektorból egy dugót. Ezzel az ígérettel energiát és pénzt takarítasz meg, csökkented a szén-dioxid kibocsátást, és ezáltal hozzájárulsz a jegesmedvék és a pingvinek életének megóvásához is. 3. célkifőzés Széndioxid-semleges kampányként mőködni, amennyire csak lehetséges. Egy jó kampány jó példával jár elıl. Hogyan készítsünk és futtassunk egy fenntartható kampányt? A Sarkvidék-kampány célja, hogy megadja a kezdılökést az elıkészítés és a kampány ideje alatt a széndioxid-semleges fejlesztésekhez. 4. célkitőzés Petíció benyújtása a világ vezetıi felé a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére. A Sarkvidék-kampány résztvevıi vállalják, hogy csökkentik a szén-dioxid kibocsátást azáltal, hogy kihúznak egy csatlakozót a konnektorból. Azt akarjuk, hogy errıl a kormányaink is tudjanak, és ık is kivegyék ebbıl a részüket. Azt akarjuk, hogy a világ vezetıi megváltoztassák politikájukat, és a szén-dioxid kibocsátásuk szintjét csökkentsék 350 ppm alá! Segíts nekünk ebben a petíció aláírásával!
7
Regisztráció
Az EAZA tag intézmények a kampány honlapján lévı őrlap kitöltésével regisztrálhatják magukat a kampány hivatalos résztvevıiként. A résztvevı intézmények várhatóan minimum figyelemfelkeltı tevékenységet végeznek a kampány keretében. Fontos a résztvevık számára, hogy minden támogatást megkapjanak az intézmény vezetésétıl. Emiatt, habár a honlapon lévı őrlapot kitöltheti az állatkert kapcsolattartója is, szükségünk van egy levélre is e-mailben vagy faxon az intézmény igazgatójának támogatásáról. Ehhez a honlapról szintén le lehet tölteni egy formanyomtatványt.
8
A kampány partnerei
•
AAT – Arctic Action Teams
Az Arctic Action Teams-t (AAT) 2013-ban alapította Robert és Carolyn Buchanan. Az AAT arra összpontosít, hogy létrehozzon egy természetvédelmi kommunikációs központot az állatkertek és akváriumok közösségének, amellyel ösztönözheti és segítheti ıket kritikus céljaik elérésében. Az Arktisz és az Antarktisz jégtakarójának csökkenése pusztító hatással van a világ biológiai sokféleségére. •
ASOC – Antarctic and Southern Ocean Alliance, http://www.asoc.org/
Az ASOC egy nemzetközi hálózata azoknak a környezetvédelmi csoportoknak, amelyek az Antarktisz környezetének megóvásáért dolgoznak. 24 teljes jogú tagja van 10 országból, valamint számtalan támogató csoportja ezekbıl és néhány további országokból. Az ASOC úgy hiszi, hogy a kontinens és a környezı óceánok az egész emberiség öröksége, és arra törekszik, hogy az antarktiszi ökoszisztémák – mind a szárazföldi, mind a tengeri – továbbra is védettek és épek maradjanak. Az ASOC általánosságban azon dolgozik, hogy a környezetvédelmi szempontok az antarktiszi kormányzás minden tényezıjére befolyással legyenek.
9
•
AZA – The Association of Zoos and Aquariums, http://www.aza.org/
Az Amerikai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (AZA) aggódik a fajok fennmaradásáért és az ökoszisztéma egészségéért, ezért elkötelezett abban, hogy jelentıs pozitív hatást érjen el ezek megırzésében. Mint a természetvédelem megbízható vezetıi, az AZA-tag állatkerteknek és akváriumoknak lehetıségük van arra, hogy modellezzenek egy fenntartható üzleti mőködési gyakorlatot, tájékoztassanak a klímaváltozásnak az élıvilágra gyakorolt hatásáról, és ösztönözzék a több mint 182 millió látogatójukat arra, hogy a személyes és társadalmi tevékenységük révén évrıl-évre egyre csökkentsék azok hatásait. •
IUCN Climate Change SSC, http://iucn-ccsg.org/
Ennek a munkacsoportnak a fı célja, hogy kidolgozzon egy stratégiát, amellyel segíti az SSC bizottságát a klímaváltozás hatásaira történı reagálást illetıen; az IUCN irányelveinek megfelelıen kidolgozza, hogy a fajok mennyire fogékonyak az éghajlatváltozásra; információkat és ajánlásokat adjon a fajok klímaváltozásra adott reakcióit tekintve, továbbra is szem elıtt tartva a biológiai sokféleség fennmaradásával kapcsolatos aggályokat; és elısegítse a koordinációt a klímaváltozásra adott reakciókat tekintve az SSC specialista csoportjai, az SSC partnerszervezetei és az IUCN más programjai között. •
Myactions.org, http://www.myactions.org/
A myAction, a Közösségi Háló a Bolygóért a közösségi szerepvállalás egy eszköze, és egy olyan közösségi oldal, ahol a tagok megoszthatják, hogy milyen hétköznapi intézkedéseket tesznek a bolygónkért – az olyan egyszerő dolgoktól kezdve, mint az eldobható kávéspohár újra felhasználása, az olyan komplexebb dolgokig, mint a közösségi tereink tisztításának a megszervezése vagy a házi energiafelhasználás csökkentésének lehetıségei. A myActions tagjai látják az egyéni tevékenységeik hatását, és az összes tag tevékenységeinek az erejét, hogy mi mindent tesznek Földünkért. Érdemes ezeket a tevékenységeket megosztani a myActions oldalán, mert jutalmul pontokat, virtuális kártyákat, valamint a többi tag részérıl elismerést
10
kaphatunk értük. Miután 2013-ban számos sikeres kísérleti program ért véget, 2013 végén-2014 elején a myActions további új tagok elıtt nyílik meg. A myActions együttmőködik az Arctic Action Teams-szel is az Egymillió Tevékenység a Földért (One Million Action for Planet Earth) küldetés során. •
PBI – Polar Bears International, http://www.polarbearsinternational.org/
A Polar Bears International a világ vezetı jegesmedve-védelmi csoportja – amely elkötelezett a jegesmedvék védelmében az élıhelyükül szolgáló tengeri jégtakarók megóvása által. A PBI kutatási, oktatási és akcióprogramjaival a jegesmedvéket veszélyeztetı tényezıkre összpontosít. •
Environmental Psychology Group RUG – Groningen University, http://www.rug.nl/?lang=en
A fı céljuk, hogy megértsék, mi motiválja az embereket, hogy helyesen cselekedjenek, és hogyan lehet ösztönözni ıket a környezetvédelmi tevékenységekre. A csoport vizsgálja azokat a tényezıket, amelyek befolyásolják a környezetvédelmi intézkedéseket, valamint a környezetvédelmi politika hatásait és elfogadottságát. Tanulmányozzák az egyéni viselkedéseket, a helyi közösségi viselkedéseket, valamint a munkahelyen történı környezeti viselkedést egyaránt. Továbbá vizsgálják a természeti és környezeti feltételek hatását az emberi viselkedésre és jólétre.
11
A kampány csapata
• • • • • •
José Kok, Ouwehand Zoo Rhenen & Alertis (Hollandia): Kampány elnök Robert Buchanan, Arctic Action team (USA): Partnerek, PR és marketing Corinne Bos, Artis Zoo (Hollandia): Kapcsolat az egyes fajok szakértıivel Sarah Thomas, ZSL London Zoo (Egyesült Királyság): Oktatás Mirko Marseille, EAZA Executive Office (Hollandia): Honlap és kommunikáció Christina Henke és Myfanwy Griffith, EAZA Executive Office (Hollandia): Fenntarthatósági módszerek
Oktatás • • • • • • •
Petró Zsuzsa, Sóstó Zoo oktatási csoport (Magyaroszág) Gaby Schwammer, Zoo Vienna (Ausztria) Andrew Moss, Chester Zoo (Egyesült Királyság) Denise Chorley; Knowsley Safari Park (Egyesült Királyság) Bill Street; SeaWorld Parks and Entertainment, Tampa (USA) Stephen P Woollard; Edinburgh Zoo, The Royal Zoological Society of Scotland (Egyesült Királyság) Jasper Hughes; Highland Wildlife Park, The Royal Zoological Society of Scotland (Egyesült Királyság)
Grafikai design • •
Petró Zsuzsa, Sóstó Zoo oktatási csoport (Magyaroszág) Lou Tait (Egyesült Királyság)
Fajok • • • • • • • • • • • • • • •
Mikkel Stelvig; Copenhagen Zoo (Dánia) Denver Holt; Owl Research Institute Gerard Meijer; Ouwehand Zoo Rhenen (Hollandia) Ian Stirling; Arctic Action team & Polar Bear International (USA) Leif Blomqvist; Nordens Ark (Svédország) Anders Angerbjorn; Stockholm University (Svédország) Davis Mech; U.S. Geological Survey (USA) Niels van Elk; Dolfinarium Harderwijk (Hollandia) Brian Zimmerman; ZSL London Zoo (Egyesült Királyság) Jo Elliot; The Royal Zoological Society of Scotland (Egyesült Királyság) Lynda Burrill; The Royal Zoological Society of Scotland (Egyesült Királyság) Sue Woodgate; Drusillas Park (Egyesült Királyság) Pierre de Wit, Emmen Zoo (Hollandia) Lindsay Wright, Taronga Zoo (Ausztrália) Ariel Jacken, Cologne Zoo (Németország)
Fenntarthatóság •
Mark Fisher, Cincinnati Zoo and Botanical Garden (USA)
12
Életmód változás •
Prof. Dr. Linda Steg, Danny Taufik, Ellen van der Werff, Leonie Venhoeven; Groningen University, the Netherlands
Klímaváltozás •
Paul Pearce-Kelly; ZSL
és a WAZA/CBSG Climate Change Task Force elnöke
http://www.waza.org/en/site/conservation/climate-change
Általános segítık • •
Imke Putman; Ouwehand Zoo Rhenen (Hollandia) Koen Cuyten; Alertis, Fund for Bear and Nature Conservation (Hollandia)
Szerkesztés • •
Douglas Richardson, Highland Wildlife Park, The Royal Zoological Society of Scotland (RZSS) Myfanwy Griffith, EAZA Executive Office (Hollandia)
13
Hozzájárulások
Hozzájárulások és támogatói nyilatkozatok a téma specialistáitól: •
Dr. Ove Hoegh-Guldberg (professzor és igazgató, Global Change Institute, University of Queensland) „A Sarkvidék-kampány egy fontos és aktuális kezdeményezés, amely segít az embereknek megérteni a klímaváltozás által a sarkvidékekre irányuló veszélyeket. A gyors hımérsékletváltozás és az óceánok savasodása ezeknek a térségeknek az átalakításával, és az itt élı, megismert és nagy becsben tartott növény- és állatfajok eltőnésével fenyeget. Remélhetıleg felhívja a figyelmet az érzékeny sarkvidékekre, és a globális társadalom gyorsan lépni fog, hogy megoldja az éghajlatváltozás problémáit.”
•
Professzor Mike Mann (a meteorológia professzora és igazgató, Earth System Science Center, Penn State University) „Támogatom az állatkertek és akváriumok Sarkvidék-kampányát, különösen azt a fontos célját, hogy segítse a polgárokat, hogy a bennük rejlı potenciál révén elérjék a pozitív változásokat a politikában.”
•
Camille Parmesan, a National Marine Aquarium in the Public Understanding of Oceans and Human Health elnöke és professzora „Határozottan támogatom a Sarkvidék-kampányt. 16 évvel ezelıtt részt vettem egy tudományos/politikai eszmecserén, és azóta az antropogén hatású klímaváltozás egyre erısebb és erısebb, míg a politikai intézkedések egyre gyengébbek és gyengébbek. Miközben globális kormányzati szinten csak kis mértékő cselekvést látunk, új reményeket kaptam az olyan alulról szervezıdı erıfeszítések által, mint amilyen a Sarkvidék-kampány is, és amelyek a világ polgárainak támogatását vonják maguk után. Ez a kampány a probléma szívébe talál – a természeti környezet és néhány karizmatikus faj elvesztése, amelyek csekély mértékő klímaváltozást sem képesek túlélni. Az élıvilágnak ezek az ikonjai a klímaterületek olyan peremvidékén élnek, ahonnan nincs hová továbbmenniük. De nem csak a jegesmedve elvesztésérıl van szó. A sarkvidéki fajok gyors ütemő eltőnése azt az erıteljes üzenetet küldi számunkra, hogy még egy kismértékő globális felmelegedés is milyen nagy hatással van. Azt hiszem, az egyetlen reményünk, hogy elhárítsunk egy nagyobb mértékő – az embereket és az élıvilágot egyaránt érintı – éghajlati katasztrófát, ha az egyszerő utca emberével megértetjük, hogy a növekvı mennyiségő üvegházhatású gázok mit tesznek a bolygónkkal. A Sarkvidék-kampány biztosítja a szükséges kapcsolatot aközött, amit az átlagemberek gondolhatnak homályos ismereteikkel a globális felmelegedésrıl, valamint a valóság között, hogy az emberi tevékenységek hatására kialakuló klímaváltozás milyen hatással van máris a bolygónkra.”
•
Professzor Chris Rapley CBE (a klímatudományok professzora, University College London) „Az éghajlat változik. Az a kedvezı állapot, amit a civilizáció kezdete óta mi, emberek élvezünk, kezd instabillá válni. A tudomány rámutat, hogy ennek mi vagyunk az oka.
14
Ez sehol sem egyértelmőbb, mint a sarkvidékeken, ahol a jég évezredek óta példátlan, gyorsuló fogyatkozása valóban sokkoló. A káprázatos élıvilágra gyakorolt hatás és a mindannyiunkra váró vészjósló következmények félelemmel töltenek el. Ebben a bonyolult világban az élet hálózatában minden mindennel összefügg, így amit a bolygónkért teszünk, azt saját magunkért tesszük. Az olvadó jég a legvilágosabb figyelmeztetés, hogy itt az ideje cselekedni.” •
Marc C. Serreze, igazgató, National Snow and Ice Data Center, Cooperative Institute for research in Environmental Sciences, University of Colorado Boulder „A sarkvidéki területek, különösen az Arktisz nagyon érzékenyek a klímaváltozásra. A globális felmelegedés elleni harcban az egyik legerısebb fegyverünk az oktatás – ha a közvélemény nem válik egyre tudatosabbá az északi- és déli sarkvidéken kibontakozó események iránt, és hogy ez mit jelent a mi jövınkre nézve, azt fogjuk látni, hogy nagyon kevés a megoldás érdekében tett erıfeszítés. Ezért határozottan támogatom ezt az erıfeszítést, amit a kampány tesz azért, hogy felhívja a figyelmet a sarkvidékeken történı változásokra.”
•
Peter Wadhams, az óceánok fizikájának professzora, Cambridge University „A világ komoly hibája, ahogyan a szén-dioxid-kibocsátással és az újonnan megjelenı veszélyforrással, a metánnal bánunk, egy ijesztı új szituáció felé vezet minket, ahol az emberi civilizációra is veszélyt jelentı súlyos éghajlatváltozás elkerülhetetlen. Sürgıs intézkedésre van szükség, és nem valamikor a jövıben, hanem most, és drasztikus intézkedéseket kell bevonnunk, hogy változtassunk az energiafelhasználásunk módján és csökkentsük a bolygóra gyakorolt hatásunkat. Ezekre a megújuló energiák felé irányuló, és az életmódunkban történı változásokra van szükség ahhoz, hogy elkerüljük a késıbbi katasztrófát. Ezért határozottan támogatom a Sarkvidék-kampányt, hogy a kialakulóban lévı katasztrófára felhívjuk az emberek figyelmét, és mindenkit arra biztassunk, hogy azonnali lépéseket tegyünk.”
15
Klímaváltozás
Ebben a részben sok összefoglalót, tényt és ábrát találhatsz a sarkvidéki területeket veszélyeztetı klímaváltozásról. Célunk, hogy érhetı és olvasóbarát módon összefoglaljuk a legfrissebb irányadó tudományos eredményeket. Minden fejezet végén linkeket találsz további hasznos információkról és forrásokról. A kampány csapatának az a célja, hogy ez a rész mindig naprakész legyen.
16
1.
A krioszféra és a sarkvidékek bemutatása
1.1
A krioszféra és a sarkvidékek
A krioszféra (a görög „cryos” – hideg szóból származik) a Föld jéggel fedett területeinek a tudományos megnevezése. A krioszféra magában foglalja a havat, a fagyott talajt, a folyók és tavak jegét, a gleccsereket, a jégsapkákat és a tengeri jégtakarót egyaránt (lásd 1. ábra).
1. ábra: A krioszféra és nagyobb egységeinek áttekintése (UNEP/GRID-Arendal 2007a, http://www.grida.no/graphicslib/detail/the-cryosphere-world-map_e290).
Ez magában foglalja az Antarktisz és Grönland nagykiterjedéső jégtakaróját, az Arktisz és az Antarktisz tengeri jegét, Kanada, Szibéria és más országok sarkkörön túli fagyott területeit, és a hegyi gleccsereket is. A krioszféra két fontos eleme: •
Sarki jég – Az Arktisz és az Antarktisz nagy kiterjedéső sarkvidéki területei. Bár sok tekintetben nagyon különbözıek, mindkét területen a hideg uralkodik, jég, hó és víz jelenlétében. A legfontosabb különbség, hogy az Északi-sarkvidék fagyott óceán a kontinensek szárazföldjei és nyílt óceánok által körülvéve, míg a Déli-sarkvidéket a fagyott antarktiszi kontinens alkotja, óceánokkal körülvéve (IPCC 2001, http://www.ipcc.ch/ipccreports/tar/wg2/592.htm).
•
Magashegyi gleccserek – A gleccserek hegyvidéki területeken alakulnak ki. Ezeket a sarkvidékektıl távol lévı (pl. Andok, Himalája) képzıdményeket hívják magashegyi gleccsereknek is (NSIDC 2009, http://nsidc.org/cgi-bin/words/letter.pl?A).
Miért ilyen fontos a krioszféra az éghajlatunk számára? A krioszféra szerves része a globális éghajlati rendszerünknek. Például a jég és a hó, valamint a fagyott talaj fényvisszaverı tulajdonsága (albedó) révén nagyon hatékonyan veri vissza a nap energiáját. Ez nagyban befolyásolja, hogy mennyi napenergia marad a bolygónk főtésére. A krioszféra nagyban befolyásolja a légkör nedvességtartalmát a felhık, az esı és a viharok mintázatával együtt, csakúgy, mint a folyók, tavak és más vizek dinamikáját. A tengeri jégtakaró és ezeknek, valamint a gleccsereknek az olvadása jelentıs befolyással van a világ óceánjainak áramlataira, az édes és sós víz arányára (NCAR 2009).
17
Egyéb okok a krioszféra értékelésére Azon kívül, hogy a krioszféra sokrétő biológiai sokfélesége révén támogatja az ökoszisztémát és a társadalmi-gazdasági elınyöket, nagy mennyiségő vizet tartalmaz fagyasztott állapotban, amely ha újra folyékonnyá válna, globális szinten mintegy 65 méterrel emelné a tengerek és óceánok vízszintjét (UNEP 2007). Fontos figyelembe venni azt is a klímaváltozás más hatásaival összhangban, hogy már egy méteres tengerszint növekedés is számos tengerparti élıhelyet és emberi települést veszélyeztetne (World Bank 2010; Hallegatte et al 2013). Tudjon meg többet: • • • • •
National
Snow
&
Ice
Data
Center.
State
of
the
cryosphere,
http://nsidc.org/cryosphere/sotc/sea_level.html
Richard Z. Poore, Richard S. Williams, Jr., and Christopher Tracey Sea Level and Climate. Fact Sheet fs002–00 January 2000, rev. September 2011 Sea Level and Climate. US Geological Survey, http://pubs.usgs.gov/fs/fs2-00/ EarthLabs: Future of the Cryosphere Part B: Sea Level Rise, http://serc.carleton.edu/eslabs/cryosphere/6b.html
UNEP
(2009)
Climate
Change
Science
Compendium
2009,
http://www.unep.org/pdf/ccScienceCompendium2009/cc_ScienceCompendium2009_full_en.p df
World Bank (2010) Turn down the Heat. Why a 4 degree centigrade warmer world must be avoided. http://climatechange.worldbank.org/sites/default/files/Turn_Down_the_heat_Why_a_4_degree _centrigrade_warmer_world_must_be_avoided.pdf
1.2
A sarkvidéki régiók
A sarkvidéki régiók az Északi- és a Déli-sark körüli jeges területekre terjed ki. Az Északi-sark körül ez a terület az Északi-sarkkörön belüli területet foglalja magába, a Déli-sark körül az Antarktisz területét (lásd 2. ábra).
2. ábra: A baloldali térkép az Északi-sarkkör vidékét mutatja, míg a jobboldali kép a Déli-sarkvidék környékét, amely magában foglalja az Antarktiszt, a Déli-óceánt és az Antarktisz körüli szigeteket. (IPCC 1997, http://www.ipcc.ch/pdf/special-reports/spm/region-en.pdf)
A sarkvidékek a bolygónk leghidegebb területei, de az Arktisz és az Antarktisz nagyon különbözı tulajdonságokkal rendelkeznek. Míg az Északi-sarkvidéken a szárazföldek veszik
18
körül a tengert, addig az Antarktisz fagyott kontinensét veszik körül az óceánok (IPCC 1997, http://www.ipcc.ch/pdf/special-reports/spm/region-en.pdf). Az éghajlati rendszer is egészen más a két régióban; az Antarktisz éghajlata sokkal hidegebb és óceánibb, míg az Arktisz éghajlata inkább kontinentális/szubalpin (WWF 2007a, http://www.eoearth.org/view/article/154458/). Mind az arktiszi, mind az antarktiszi jégtakaró esetében természetes, hogy egy éves ciklus szerint részlegesen megolvad és újrafagy, így a téli hideg periódus végére éri el maximális kiterjedését, amelyet követıen a melegebb környezeti hatásra fokozatosan húzódik vissza. Az Északi-sarkvidék magába foglalja Kanada, Finnország, Norvégia, Oroszország, Svédország, az Egyesült Államok (Alaszka) északi területeit, valamint Grönland és Izland egészét. Az ökoszisztéma is változatos, az északi területek állandó jégborításától a délebbi területek tajga és boreális erdeiig. A tundra az egyik legnagyobb kiterjedéső ökoszisztéma, de más ökoszisztémák is elıfordulnak, úgy mint az alpesi a magashegyi területeken, babérerdık a partmenti területeken és a völgyekben, valamint mocsarak (UNEP 1997, http://www.grida.no/publications/other/geo1/?src=/geo1/ch/ch2_15.htm). Az Arktisz sok emlıs otthonául szolgál, valamint fontos szerepet tölt be a vonuló madarak éves ciklusában (CBD 2007, http://www.cbd.int/doc/bioday/2007/ibd-2007-booklet-01-en.pdf). Halfaunája szintén nagy és diverz. Az elmúlt 15 millió évben változatlanul az Antarktisz a leghidegebb, legszárazabb és legszelesebb kontinens. Az átlaghımérséklet -55 °C (az orosz Vostic állomáson mértek már -87 °C-t), a legnagyobb mért szélsebesség pedig elé rte a 250 km/h-t (NERC-BAS 2007b, http://www.antarctica.ac.uk//bas_research/science/biodiversity/biodiversity.php). Az Antarktisz 97,7 %-át állandó jég borítja, azaz csaknem 14 millió négyzetkilométert. Két nagy jégpáncél alkotja, a kelet-antarktiszi és a nyugat antarktiszi, valamint jéghidak, melyek a tengerre is kinyúlnak (UNEP/GRID-Arendal 2003, http://www.grida.no/graphicslib/detail/ antarcticaoverview_58cf). A jégtakaró vastagsága miatt (amely a legvastagabb részén 2146 méter) az Antarktisz a világ legmagasabb kontinense. Csupán néhány állatfaj küzd meg a zord antarktiszi éghajlattal, egyedül a Marieland tundra (amelyet nem borít állandó jégtakaró) rendelkezik viszonylag nagyobb biodiverzitással és biomasszával (UNEP/GRID-Arendal 2008, http://www.grida.no/graphicslib/detail/antarctica-overview_58cf). Az Antarktisz környéki tengerek azonban gazdagok planktonban, amelyre gazdag és változatos tengeri tápláléklánc épül (CBD 2007, http://www.cbd.int/doc/bioday/2007/ibd-2007-booklet-01-en.pdf).
19
2.
A klímaváltozás fenyegetı hatása a sarkvidékekre
A sarkvidékek nagyon érzékenyek a klímaváltozás különféle hatásaira, melyek tovább növelik ezeknek a régióknak és egyben az egész világnak a fenyegetettségét. A fı szempontok az alábbiak: 2.1
A levegı és a tengerek hımérsékletének emelkedése
A Föld felszíni átlaghımérséklete a 19. század vége óta 0,8 °C-kal növeked ett, de a sarkvidékeken ez a növekedés még nagyobb mértékő. Az északi sarkvidéken elsısorban a téli hımérséklet az, amely nagyobb mértékben emelkedett, mint a többi régióban. Alaszkában és Kanada nyugati részén a téli átlaghımérséklet az elmúlt fél évszázadban 3-4 °C-kal növekedett (ACIA 2006, http://acia.cicero.uio.no/factsheets/1_arctic_climate_trends.pdf). Az Antarktiszi félszigeten (a Vernadsky Station mérései alapján) 1951 óta 2,5 °C-kal növekedett az éves hımérséklet (IPCC 2007, http://www.ipcc.ch/pdf/assessment-report/ar4/wg2/ar4-wg2chapter15.pdf). A hımérséklet növekedése láthatóan nagyobb mértékő a sarkvidékeken, mint a Föld más régióiban (IPCC 2007; AMAP 2012). Fontos szem elıtt tartani azt is, hogy a melegedı óceánok további hımérséklet-emelkedést okoznak a sarkvidékeken is.
3. ábra: A NASA által készített grafikon a Föld felszínének átlaghımérsékletét mutatja be. A felszíni hımérséklet 2012-ben a mérések kilencedik legmagasabbját érte el (forrás: NASA/GISS). A szürke hiba sávok mutatják a mérések bizonytalanságát. Ez a kutatás jórészt megegyezik a Climatic Research Unit és a National Atmospheric and Oceanic Administration méréseivel. NASA, http://climate.nasa.gov/key_indicators
20
4. ábra: Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) által készített grafikon a világ óceánjainak felszíni hımérsékletének változását mutatja be. A változás ábrázolásaként az 1971-2000 közötti hımérséklet-változás átlagát veszi alapul. A változás mintázata akkor sem változna, ha más idıszakot vennénk alapul. A szürke sáv a mérések számából és módszerébıl adódó bizonytalansági tartományt mutatja. Adatok forrása: NOAA 2013, http://www.epa.gov/climatechange/science/indicators/oceans/sea-surface-temp.html
Tudjon meg többet: •
IPPC: TS.3.1.1 Global Average Temperatures,
•
Major feedbacks on climate via the cryosphere: AMAP. (2011) Snow, Water, Ice and Permafrost in the Arctic (SWIPA): Climate Change and the Cryosphere. Arctic Monitoring and Assessment Programme (AMAP), Oslo, Norway. Xii + 538pp.,
• • • • • •
http://www.knmi.nl/climatescenarios/monitoring/temperature.php
http://www.amap.no/swipa
National Academy of Sciences (2010). Advancing the Science of Climate Change. Accessed December 1, 2010. National Academy of Sciences (2006, July 27). Testimony to U.S. House of Representatives — Climate Change: Evidence and Future Projections. Accessed November 30, 2010. NASA (2010, January 21). NASA Climatologist Gavin Schmidt Discusses the Surface Temperature Record. Accessed November 30, 2010. NASA Earth Observatory (2010, June 3) Fact Sheet: Global Warming. November 30, 2010. NOAA National Climatic Data Center (n.d.). Global Warming Frequently Asked Questions. Accessed December 1, 2010. NOAA 2012 Arctic Report Card, http://www.climate.gov/news-features/features/2012arctic-report-card
•
NOAA State of the Climate in 2012, http://www.ncdc.noaa.gov/news/2012-state-climate-
•
Romanovsky & Osterkamp 2001. Permafrost Response on Economic Development, Environmental Security and Natural Resources. Ch: Permafrost: Changes and impacts. Pp: 297-316 (Book)
report-released
21
•
2.2
World Bank (2010) Turn down the Heat. Why a 4 degree centigrade warmer world must be avoided. Hótakaró
A hótakaró kiterjedése az elmúlt 30 év alatt mintegy 10%-kal csökkent (ACIA 2006, http://acia.cicero.uio.no/factsheets/1_arctic_climate_trends.pdf), különösen a tavaszi és a nyári idıszakokban. A csökkenés az északi féltekén nagyobb mértékő (AMAP 2012). A déli féltekén a hosszútávú mérések azt mutatják, hogy az elmúlt 40 évben nem változott vagy kis mértékben csökkent a hótakaró mértéke (IPCC 2008, http://www.ipcc.ch/pdf/technicalpapers/ccw/chapter2.pdf). A tavaszi olvadás az elmúlt 65 évben 1-2 héttel korábbra tolódott, valamint az is bizonyított, hogy a téli olvadás mértéke is növekedett Eurázsiában és ÉszakAmerikában (IPCC 2007, http://www.ipcc.ch/pdf/assessment-report/ar4/wg2/ar4-wg2-chapter1.pdf). Az elırejelzések alapján a 21. század során a hótakaró tovább fog csökkenni, annak ellenére, hogy egyes magasabban fekvı területeken növekedés várható (Walsh 1995, http://link.springer.com/article/10.1007%2FBF01095153), amely az ökoszisztémák újrafel-osztását eredményezheti (Daimaru and Taoda 2004, http://sciencelinks.jp/j-east/article/ 200507/000020050705A0128792.php). Általánosságban elmondható tehát, hogy a hó megmaradásának idıszaka késıbb kezdıdik, míg az olvadás korábban, így összességében a hóval való borítottság idıszaka csökken (IPCC 2008, http://www.ipcc.ch/pdf/technicalpapers/ccw/chapter2.pdf; AMAP 2012). Tudjon meg többet: •
• • • •
2.3
AMAP, 2012. Arctic Climate Issues 2011: Changes in Arctic Snow, Water, Ice and Permafrost. SWIPA 2011 Overview Report. AMAPs 2011 assessment of the Arctic Cryosphere (the SWIPA assessment) updates information presented in the 2004/5 Arctic Climate Impact Assessment. http://www.amap.no/swipa IPCC Technical Paper VI – 2008: Climate Change and Water. Ch 2: Observed and projected changes in climate as they relate to water. (Report, http://www.ipcc.ch/pdf/technical-papers/ccw/chapter2.pdf) IPCC fourth assessment report: Climate Change 2007. Working Group I Report “The Physical Science Basis”, Ch 4 Observations: Changes in Snow, Ice and Frozen Ground. (Report, http://www.ipcc.ch/pdf/assessment-report/ar4/wg1/ar4-wg1-chapter4.pdf) Walsh, J.E., 1995. Long-term observations for monitoring of the cryosphere, Climatic Change 31: 369-394. (Abstract, http://link.springer.com/article/ 10.1007%2FBF01095153) Daimaru, H. and H. Taoda, 2004. Effect of Snow Pressure on the Distribution of Subalpine Abies mariesii Forests in Northern Honshu Island, Japan. Journal of Agricultural Meteorology 60: 253-261. (Abstract, http://sciencelinks.jp/jeast/article/200507/000020050705A0128792.php) Gleccserek és jégsapkák
Kiterjedt kutatások (IPCC 2007; World Bank 2010; AMAP 2012) folynak a gleccserek világszerte tapasztalható csökkenésérıl, amely folyamat az elmúlt két évtizedben felgyorsult. Nagyon pontos mőholdas mérések alapján a világ gleccserei (beleértve az Északi-sark gleccsereit is) 1961-1990 között 219±112 kg/m2-rel csökkent évente, 2001-2004 között pedig évente csaknem kétszeres mértékben, évi 510±101 kg/m2-rel. Az alaszkai gleccserek 98%ának a tömege a visszahúzódás és/vagy elvékonyodás következtében csökkent (Arendt et al. 2002, http://www.sciencemag.org/content/297/5580/382.abstract).
22
Az elırejelzések szerint a gleccserek és jégsapkák olvadása 2100-ig a tengerek és óceánok szintjét 10-25 cm-rel fogja megemelni (Meier et al. 2007, http://www.sciencemag.org/content/317/5841/1064.abstract). Az Északi-sark gleccserei, az alaszkaiaktól eltekintve, az egységnyi területre esı tömeget tekintve nem a legnagyobbak ugyan, de nagy kiterjedésüknek köszönhetıen mégis ık lesznek a tengerszint emelkedéséért a leginkább felelısek (Romanovsky et al. 2007; WWF 2008, http://assets.panda.org/downloads/arctic_climate_impact_science_1.pdf). A grönlandi és nyugatantarktiszi gleccserek óceánok felıli végének vizsgálatai azt jelzik, hogy a tengerszint is hatással van a gleccserekre, azok sebességére, vékonyodására és visszahúzódására (Rignot et al 2008; Vieli et al 2009; King et al 2012; Shepherd et al 2012 and Zwally et al 2011). A Kelet-Antarktisz nagy része mentén szintén megfigyelhetı a jégtakaró vékonyodása (Pritchard et al 2009). A legutóbbi tanulmányok megerısítették a kelet-antarktiszi gleccserek jelentıs hatását, különösen a Csendes-óceán melegebb nyugati partvidékén, és arra a következtetésre jutottak, hogy a világ egyik legnagyobb jégtakaróját még jobban veszélyeztetheti a levegı és az óceánok melegedése, mint ahogy azt korábban gondolták (Miles et al 2013).
5. ábra: A gleccser tömegegyensúlya (a hó általi gyarapodás és az olvadás okozta csökkenés különbsége) 1980-2011 között. A sávok jelölik az adott évben a pozitív és a negatív tömegváltozást, a piros vonal pedig az évek során az összesített változást. Csak három év során – 1983, 1987 és 1989volt tapasztalható tömegnövekedés. Az összes többi évben negatív irányú változás történt, az utóbbi években egyre nagyobb mértékben. Forrás: NOAA (adapted from the 2012 BAMS State of the Climate report), http://www.climate.gov/news-features/understanding-climate/2012-state-climate-glaciers
Tudjon meg többet: •
• •
AMAP, 2012. Arctic Climate Issues 2011: Changes in Arctic Snow, Water, Ice and Permafrost. SWIPA 2011 Overview Report. AMAPs 2011 assessment of the Arctic Cryosphere (the SWIPA assessment) updates information presented in the 2004/5 Arctic Climate Impact Assessment. http://www.amap.no/swipa Arendt et al. 2002. Rapid Wastage of Alaska Glaciers and Their Contribution to Rising Sea Level Science 297 no. 5580, pp. 382 – 386. (Abstract, http://www.sciencemag.org/content/297/5580/382.abstract) IPCC fourth assessment report: Climate Change 2007. Working Group I Report “The Physical Science Basis”, Ch 4 Observations: Changes in Snow, Ice and Frozen Ground. (Report)
23
• • • •
IPCC Fourth Assessment Report: Climate Change 2007. Working Group II Report “Impacts, Adaptation and Vulnerability” Ch 1: Assessment of Observed Changes and Responses in Natural and Managed Systems. (Report) NASA, http://climate.nasa.gov/ National Snow and Ice Data Centre (NISDC), http://nsidc.org/ World Bank (2010) Turn down the Heat. Why a 4 degree centigrade warmer world must be avoided. http://climatechange.worldbank.org/sites/default/files/Turn_Down_the_heat_Why_a_4_degree _centrigrade_warmer_world_must_be_avoided.pdf
2.4
Jégtakarók és jégpolcok
A jégtakarók nagyon érzékenyek a globális felmelegedésre; a hımérséklet növekedése fokozza a grönlandi és antarktiszi gleccserek olvadását. Amikor az olvadékvíz eléri a gleccser alatti alapkızetet, felgyorsítja a gleccser mozgását (IPCC 2007, http://www.newscientist.com/article/mg18925405.200). Az Antarktiszi-félsziget területén a felmelegedés a jégtakaró összeomlását eredményezte, amely a gleccser folyásának sebességét a tízszeresére növelte, és felgyorsította a jég visszahúzódását is (Rignot 2006, http://rsta.royalsocietypublishing.org/content/364/1844/1637.abstract). Az elkövetkezendı évtizedek során a sarkvidékeken történı változások hatására a jégtakarók nagy hatással lesznek a tengerek szintjének emelkedésére (Bell R. 2008, http://www.nature.com/ngeo/journal/v1/n5/abs/ngeo186.html).
6. ábra: A NASA GRACE mőholdjának adatai azt mutatják, hogy mind az antarktiszi, mind a grönlandi jégtakaró veszít a tömegébıl. Az antarktiszi kontinens (bal oldali grafikon) 2002. óta évente több mint 3 100 km -nyi jeget veszít. NASA, http://climate.nasa.gov/key_indicators
Tudjon meg többet: •
• •
AMAP, 2012. Arctic Climate Issues 2011: Changes in Arctic Snow, Water, Ice and Permafrost. SWIPA 2011 Overview Report. AMAPs 2011 assessment of the Arctic Cryosphere (the SWIPA assessment) updates information presented in the 2004/5 Arctic Climate Impact Assessment. http://www.amap.no/swipa Rignot E. 2006, Changes in ice dynamics and mass balance of the Antarctic ice sheet. The Royal Society. Vol 364, No. 1844 p.1637-1655 (Abstract, http://rsta.royalsocietypublishing.org/content/364/1844/1637.full.pdf) Rignot E. 2008. Changes in West Antarctic ice stream dynamics observed with ALOS PALSAR data. J. Geophys. Res, 35 (Abstract, http://www.ess.uci.edu/researchgrp/erignot/files/RignotGRL2008.pdf)
24
•
Rignot, E. et al. (2008) Recent Antarctic mass loss from radar interferometry and regional climate modelling. Nature Geosci. 1, 106–110, http://www.nature.com/ngeo/journal/v1/n2/abs/ngeo102.html
2.5
Tengeri jég
1979 óta az arktiszi téli jég kiterjedése körülbelül 3-4 %-kal csökkent évtizedenként (Meier et al. 2006). 2007-ben a tengeri jég legkisebb kiterjedése 39%-kal csökkent az 1979-2000. közötti átlaghoz képest, és ez a negatív rekord tovább csökkent 2012-ben (NOOA 2013). A globális felmelegedés az északi-sarki tengeri jégtakaró vastagságát is csökkenti, amely így egyre fiatalabb és vékonyabb. Ez azt jelenti, hogy az olvadási szezon kezdetekor a nyílt vízfelületek korábban kialakulnak, és nyáron nagyobb kiterjedésőek (Serreze & Stroeve 2008, http://www.nature.com/climate/2008/0811/full/climate.2008.108.html). Az arktiszi jégtakaró olvadásának növekedésével az óceán vize jobban felmelegszik, amely növeli a levegı hımérsékletét is. Mivel ez a vártnál korábban volt kimutatható, így az Északi-sarkvidék talán már átlépte a fordulópontot a jégmentes nyár irányába (Connor S. 2008, http://www.independent.co.uk/environment/climate-change/has-the-arctic-melt-passed-the-point-of-noreturn-1128197.html; Lenton 2008; Lenton et al 2011). Az elırejelzések azt mutatják, hogy a
gyorsulás üteme különösen fontos lehet a következı évtizedekben a jégmentes nyarak kialakulásában. (Serreze & Stroeve 2008, http://www.nature.com/climate/2008/0811/full/climate.2008.108.html) Ugyanakkor a Déli-sarkvidéken a tengeri jégtakaró növekszik, amely, ahogy a National Snow and Ice Data Center (NISDC) részletezi, annak köszönhetı, hogy a globális felmelegedés és az ózon hiánya (mégpedig az Antarktisz fölötti ózonlyuk lassú javulása) a sarkvidéki szelek felerısödésével járnak. Elsısorban ennek köszönhetıek a tartósan hideg körülmények az Antarktiszon, valamint az ózonlyuknak köszönhetıen az Antarktisz fölötti sztratoszféra is hidegebb. Az erısebb szél azzal jár, hogy a tengeri jeget fújja kifelé, kissé növelve annak kiterjedését, kivéve az Antarktiszi-félszigeten, ahol a növekvı északi szél a jeget dél felé fújja. Így tehát a jég kiterjedése az északnyugati Antarktiszi-félsziget környezetében továbbra is gyorsan csökken, míg a Ross-tenger és az Indiai-óceán déli területein jelentıs növekedést mutat (NISCC 2013 & Stammerjohn et al., 2012).
7. ábra: Az északi-sarkvidéki tengeri jég szeptemberi kiterjedése 11,5 %-kal csökken évtizedenként 1979-2000. közötti átlaghoz képest. Az arktikus jég minden évben szeptemberben éri el legkisebb kiterjedését. A fenti grafikon az 1979-2012. között a jégtakaró szeptemberi kiterjedésének mértékét mutatja, mőholdas megfigyelések alapján. A legkisebb kiterjedést a mőhold szerint 2012 szeptemberében lehetett megfigyelni. National Snow and Ice Data Centre, http://nsidc.org/ és NASA, http://climate.nasa.gov/key_indicators
25
8. ábra: A tengeri jégtakaró kiterjedésének negatív rekordját 2012. augusztus 27-én érte el, és tovább csökken. Az elmúlt hat évben a tengeri jég legkisebb kiterjedése alatta maradt az adatok átlagának, a szórást is magába foglalva. A fenti grafikon az jégtakaró kiterjedésének napi mértékét mutatja 2012. augusztus 13-ig, illetve az azt megelızı öt évben. National Snow and Ice Data Center, http://nsidc.org/icelights/category/data-2/
Tudjon meg többet: • •
• •
• • •
AMAP. (2011) Snow, Water, Ice and Permafrost in the Arctic (SWIPA): Climate Change and the Cryosphere. Arctic Monitoring and Assessment Programme (AMAP), Oslo, Norway. Xii + 538pp. AMAP, 2012. Arctic Climate Issues 2011: Changes in Arctic Snow, Water, Ice and Permafrost. SWIPA 2011 Overview Report. AMAPs 2011 assessment of the Arctic Cryosphere (the SWIPA assessment) updates information presented in the 2004/5 Arctic Climate Impact Assessment, http://www.amap.no/swipa NSIDC (National Snow and Ice Data Centre, http://nsidc.org/arcticseaicenews/ 2013/03/annual-maximum-extent-reached/
Meier, W.N., J.C. Stroeve, and F. Fetterer. 2006. Whither Arctic sea ice? A clear signal of decline regionally, seasonally and extending beyond the satellite record. Annals of Glaciology 46: 428-434, http://www.the-cryosphere.net/7/699/2013/tc-7-6992013.html NASA, http://climate.nasa.gov/
National Snow and Ice Data Centre (NISDC), http://nsidc.org/ NOOA (National Oceanic and Atmospheric Adminstration) State of the Climate in 2012: Highlights, http://www.climate.gov/news-features/understanding-climate/state-climate2012-highlights
26
•
Stammerjohn et al. (2012) Regions of rapid sea ice change: An inter-hemispheric seasonal comparison. Geophys. Res. Lett., 39, L06501, doi:10.1029/2012GL050874, http://pubs.giss.nasa.gov/abs/st06020o.html
2.6
A régi vastag jégtakaró és a fiatal vékony jégtakaró
A hımérséklet növekedésével mindenféle korú jég csökken. 1983 óta az ötévesnél idısebb jégtakaró gyorsabban csökken. Az arktiszi jégtakarónak nagy része most már elsıéves jég, amely a nyári idıszakban gyorsabban elolvad. A tengeri jégtakaró korának becslésére kidolgozott újabb módszerek, amelyek a jég vastagságát és térfogatát veszik alapul, indikálják a jég elvékonyodását és a régebbi jegek hiányát is.
9. ábra: A képek a többéves jég kiterjedésének mértékét mutatják 2007 szeptemberében (baloldali kép), amikor a korábbi negatív rekordot jegyezték, és 2012 szeptemberében (jobboldali kép). Az alattuk lévı grafikon a többéves jégtakaró mennyiségének változását mutatja be 1983-2012. között. NSIDC (National Snow and Ice Data Centre), http://nsidc.org/
Tudjon meg többet: • •
AMAP. (2011) Snow, Water, Ice and Permafrost in the Arctic (SWIPA): Climate Change and the Cryosphere. Arctic Monitoring and Assessment Programme (AMAP), Oslo, Norway. Xii + 538pp. http://www.amap.no/swipa World Bank (2010) Turn down the Heat. Why a 4 degree centigrade warmer world must be avoided. http://climatechange.worldbank.org/sites/default/files/Turn_Down_the_heat_Why_a_4_degree _centrigrade_warmer_world_must_be_avoided.pdf
27
2.7
A tengerek édesedése és az áramlások
Az arktikus terület tengereit tápláló folyók vízhozama az elmúlt 30 évben megnövekedett a jég olvadása és a növekvı csapadékmennyiség hatására. Az óceánokba jutó nagyobb mennyiségő édesvíz hatására növekszik az óceánok hıelnyelı képessége, ami viszont a jégtakaró és a gleccserek olvadását fokozza (ACIA 2004; IPCC 2007, http://www.amap.no/arctic-climate-impact-assessment-acia). A termohalin cirkulációt is befolyásolják ezek a változások, mivel ezek hatására az áramlások mintázata is változhat az óceánokban (Arnell N. 2005, http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1029/2004JD005348/abstract). A globális felmelegedés hatására a 21. század során minden bizonnyal meg fognak változni a szél- és légnyomási mintázatok, valamint az óceánok áramlási rendszerei (International Arctic Science Committee 2010, http://www.eoearth.org/view/article/154991/). Tudjon meg többet: •
• •
AMAP, 2012. Arctic Climate Issues 2011: Changes in Arctic Snow, Water, Ice and Permafrost. SWIPA 2011 Overview Report. AMAPs 2011 assessment of the Arctic Cryosphere (the SWIPA assessment) updates information presented in the 2004/5 Arctic Climate Impact Assessment. http://www.amap.no/swipa International Arctic Science Committee (2010) Ocean processes of climatic importance in the Arctic, http://www.eoearth.org/view/article/154991/ Arnell (2005) Implications of climate change for freshwater inflows to the Arctic Ocean. Journal of Geophysical Research: Atmospheres (1984–2012), http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1029/2004JD005348/abstract
•
Arctic Climate Impact Assessment 2004, http://www.amap.no/arctic-climate-impact-
•
IPCC 2007 Polar regions (Arctic and Antarctic), http://www.ipcc.ch/pdf/assessment-
assessment-acia report/ar4/wg2/ar4-wg2-chapter15.pdf
2.8
A tengerszint emelkedése
A globális felmelegedés két hatása eredményezi a tengerszint emelkedését: a szárazföldi jégtakaró olvadásából származó többlet vízmennyiség, valamint a tengervíz felmelegedésébıl okozta hıtágulás. A 2003-2008. közötti idıszakban a tengerszint átlagos emelkedése 2,5 mm/év volt, egy kicsit kisebb mértékő, mint az 1993-2003. közötti idıszakban (3,1 mm/év). A különbözı faktoroknak a tengerszint emelkedéséhez való hozzájárulásában az elmúlt idıszakban változások következtek be: a 2003-2008. közötti idıszakban a tengerszint-emelkedés 80%-ban a sarki jégtakarók és a magashegyi gleccserek olvadásának volt köszönhetı, míg az 1993-2003. közötti idıszakban 50%-ban a hıtágulásnak (Cazenave et al. 2008, http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/ S0921818108001343). Az éghajlat változásai a jövıben felgyorsítják a tengerek szintjének emelkedését. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) elırejelzései nem tartalmazzák a jégtakaró teljes változásának dinamikáját, így a 2100. esztendıre bekövetkezı 18-59 cm-es tengerszint emelkedés csak óvatos becslésnek tekinthetı (WWF 2008, http://assets.panda.org/downloads/arctic_climate_impact_science_1.pdf). Ugyanakkor a grönlandi és a nyugat-antarktiszi jégtakaró csökkenésének elırejelzése és értékelése alapján 0,8-2 m tengerszint emelkedés is várható 2100-ig (Pfeffer et al. 2008, http://www.sciencemag.org/content/321/5894/1340.full).
28
10. ábra: A globális felmelegedés két hatása eredményezi a tengerszint emelkedését: a szárazföldi jégtakaró olvadásából származó többlet vízmennyiség, valamint a tengervíz felmelegedésébıl okozta hıtágulás. A fenti grafikon azt mutatja, hogy hogyan változott a tenger szintje 1993. óta (jobboldali grafikon, mőholdas mérés alapján), és 1880. körül (baloldali grafikon, partmenti árapály adatok alapján). NASA 2013, http://climate.nasa.gov/key_indicators
11. ábra: A tengerszint (kék, zöld; a baloldali skálán) és az antarktiszi levegıhımérséklet (narancssárga és szürke; a jobboldali skálán) alakulása az elmúlt 550.000 év során, paleoklimatológiai adatok alapján (jobbról balra haladva; baloldalon a jelenkor). A tenger szintje a jelenlegi szint alatt 110 m és fölötte 10 m közötti tartományban mozgott, míg az antarktiszi levegı hımérséklet a jelenlegi szinthez képest alatta 10ºC és fölötte 4ºC között ingadozott, a két adatsor közötti jól megfigyelhetı összefüggésben. Az Antarktisz levegıjének a változása körülbelül kétszerese a globális levegıhımérséklet változásának. Készült a Világbank „Turn down the heat” (Csavard le a főtést!) jelentése alapján.
29
12. ábra: Baloldali grafikon (a): A szárazföldi jég (magashegyi gleccserek, és jégsapkák, Grönland és az Antarktisz jégtakarója), a hı hatására történı tengerszint-emelkedés és a szárazföldi vízkészletek (pl. felszín alatti vízkészletek kitermelése, gátépítések) hatásai; 1961-tıl az árapály szint mérései alapján, 1993-tól mőholdas mérések alapján. Jobboldali grafikon (b): Az egyes tényezık hozzájárulásának összegzése nagyjából megközelíti az 1971. óta megfigyelt tényleges tengerszintemelkedést. A korábbi idıszakok eltérései a mérési pontatlanságokból adódhatnak. World Bank 2012 Turn Down the Heat, http://climatechange.worldbank.org/sites/default/files/Turn_Down_the_heat_Why_a_4_degree_centrig rade_warmer_world_must_be_avoided.pdf
Tudjon meg többet: • •
•
• • • •
AMAP. (2011) Snow, Water, Ice and Permafrost in the Arctic (SWIPA): Climate Change and the Cryosphere. Arctic Monitoring and Assessment Programme (AMAP), Oslo, Norway. Xii + 538pp. http://www.amap.no/swipa AMAP, 2012. Arctic Climate Issues 2011: Changes in Arctic Snow, Water, Ice and Permafrost. SWIPA 2011 Overview Report. AMAPs 2011 assessment of the Arctic Cryosphere (the SWIPA assessment) updates information presented in the 2004/5 Arctic Climate Impact Assessment. http://www.amap.no/swipa Hallegatte, S., Green, C., Nicholls, R.J. and Corfee-Morlot, J. (2013) Future flood losses in major coastal cities. Nature Climate Change 3, 802–806 (2013) doi:10.1038/nclimate1979, http://www.nature.com/nclimate/journal/v3/n9/full/nclimate1979.html#ref3
NASA, http://climate.nasa.gov/ National Snow and Ice Data Centre (NISDC), http://nsidc.org/ NOAA Sea Level Rise and Coastal Flooding
Impacts
Viewer,
http://csc.noaa.gov/digitalcoast/tools/slrviewer
Pfeffer W. et al. 2008. Kinematic Constraints on Glacier Contributions to 21stCentury Sea-Level, http://www.sciencemag.org/content/321/5894/1340.full
30
• • •
Rahmstorf, S., Cazenave, A., Church, J. A., Hansen, J. E., Keeling, R. F., Parker, D. E. and Somerville, R. C. J. (2007) Recent climate observations compared to projections. Science 316: 709., http://pubs.giss.nasa.gov/abs/ra04500f.html Rignot,E., Velicogna,I., van den Broeke,M.R., Monaghan, A. and Lenaerts, J. (2011) Acceleration of the contribution of the Greenland and Antarctic ice sheets to sea level rise, http://dspace.library.uu.nl/handle/1874/234854 World Bank (2010) Turn down the Heat. Why a 4 degree centigrade warmer world must be avoided. http://climatechange.worldbank.org/sites/default/files/ Turn_Down_the_heat_Why_a_4_degree_centrigrade_warmer_world_must_be_avoided.pdf
2.9
Permafroszt
A permafroszt olyan talaj (illetve talaj vagy kızet, amely magában foglalja a jeget és a szerves anyagokat is), amely legalább két egymást követı évben fagyott állapotban marad. Szinte kizárólag az Északi-sarkvidék területén fordulnak elı. Természetes folyamat, hogy a permafroszt a nyári idıszakban elegendı hıt nyel el ahhoz, hogy legfelsı rétege megolvadjon. Ebben a rétegben (ezt nevezzük aktív rétegnek) a növények képesek megtelepedni és az állatok táplálékot találnak maguknak. A globális felmelegedés nélkül ezen réteg alatt a talaj állandóan fagyott állapotban marad, megırizve a szerves anyagokat, mint a nagy mennyiségő szén és a metán. Az arktikus permafroszt a becslések szerint 1700 milliárd tonna szén-dioxidot tartalmaz, kétszer annyit, mint a légkör. Paleoklimatikus vizsgálatok kimutatták, hogy a felmelegedés 3,5-szer gyorsabb folyamat, mint az eljegesedés, és a felmelegedéssel eltőnt a jégtakaró, amely 1500 km-re behatolt a szárazföldre, csaknem a teljes permafroszt régiót befedve (Lawrence et al. 2008, http://www.cgd.ucar.edu/ccr/dlawren/publications/lawrence.grl.submit.2008.pdf). Az elmúlt 30 évben a permafroszt régió egyes területein 0,5-2ºC közötti melegedés volt megfigyelhetı (Romanovsky et al. 2008, http://www.coldregions.org/P_P_N092.htm), melyek közül a legérzékenyebbek a Jeges-tengerrel határos területek. 1900. óta az idıszakosan fagyott területek legnagyobb kiterjedése 7%-kal csökkent. Az éves átlagos erózió mértéke a jégben gazdag partokon 2,5-3 m/év, míg a jégben szegény orosz arktikus partok mentén 1 m/év. Az alaszkai Beaufort-tenger partjai mentén az évi átlagos erózió mértéke 0,7-3,2 m/év, de a maximális értéke akár 16,7 m/év is lehet (IPCC 2007, http://www.ipcc.ch/pdf/assessmentreport/ar4/wg1/ar4-wg1-chapter4.pdf). A permafroszt és a fagyott talaj degradációja hatással van a vizek felszíni megjelenésére is, mivel a szárazabb talajok esetén, ahol vékony a permafroszt, a tavak visszahúzódása figyelhetı meg, míg a vastagabb permafroszt új vizes élıhelyek létrejöttéhez járul hozzá (WWF 2008, http://assets.panda.org/downloads/arctic_climate_impact_science_1.pdf). Az elırejelzések szerint a permafroszt déli határa ebben az évszázadban több száz kilométerrel fog észak felé tolódni (ACIA 2006, http://acia.cicero.uio.no/factsheets/1_arctic_climate_trends.pdf). Az északi-sarkvidéki kontinentális talapzat üledékében nagy mennyiségő metán-hidrát (jégbe ágyazott metángáz) van raktározva, és melegebb hımérséklet esetén (ami a Föld történetének korábbi idıszakaiban megfigyelhetı volt) a metángáz felszabadulhat (IPCC 2007; Koven et al 2011; DeConto et al 2012). Az Északi-sarkvidék egyes területein a közelmúltban nagy mértékő metánkibocsátást figyeltek meg (Anthony et al 2012; Kort et al 2012). A permafroszt olvadásával felszabaduló szén-dioxid és a metán a legkörbe kerülve tovább erısíti a globális felmelegedést. A becslések szerint 2050-re a permafroszt területe 20-35%-kal csökken, az aktív réteg mélysége pedig 15-25%-kal, a legészakabbi területeken akár 50%-kal is növekedhet (IPCC 2007, http://www.ipcc.ch/pdf/assessment-report/ar4/wg2/ar42 wg2-chapter15.pdf). A permafroszt csökkenésével 2100-ra 1 millió km -rel csökkenhet a fagyott talaj kiterjedése, valamint 900 millió tonna szén kerülhet a légkörbe (Strom R. 2007).
31
Tudjon meg többet: •
Nafeez Ahmed (2013) Seven facts you need to know about the Arctic methane timebomb. Earth Insight hosted by the Guardian, http://www.theguardian.com/ environment/earth-insight/2013/aug/05/7-facts-need-to-know-arctic-methane-time-bomb
•
DeConto et al (2012) Past extreme warming events linked to massive carbon release from thawing permafrost. Nature 484: 87-91., http://www.nature.com/nature/journal/
•
KORT, E. A., WOFSY, S. C., DAUBE, B. C. & DIAO, M. (2012): Atmospheric observations of Arctic Ocean methane emissions up to 82° north. Nature Geoscience 5: 318–321., http://www.nature.com/ngeo/journal/v5/n5/abs/ngeo1452.html Romanovsky, V.E, Smith, S.L., Christiansen, H.H, Shiklomanov, N.I., Streletskiy, D.A., Drozdov, D.S., Oberman, N.G., Kholodov A.L. and Marchenko, S.S. (2012) Permafrost. Arctic Report Card: Update for 2012. National,
•
v484/n7392/full/nature10929.htm
http://www.arctic.noaa.gov/reportcard/permafrost.html
•
Schuur, E.A.G., BockheimJ., Canadell.G., EuskirchenE., FieldC.B., GoryachkinS.V., Hagemann, S., KuhryP., Lafleur, P.M., Lee, H., Mazhitova, G., Nelson, F.E., Rinke, A., Romanovsky, V.E., Shiklomanov, N., Tarnocai, C., Venevsky, S., Vogel, J.G. & Zimov, S.A. (2008) Vulnerability of Permafrost Carbon to Climate Change: Implications for the Global Carbon Cycle. Bioscience 58 (8): 701-714,
•
World Bank (2010) Turn down the Heat. Why a 4 degree centigrade warmer world must be avoided.
http://www.bioone.org/doi/abs/10.1641/B580807
http://climatechange.worldbank.org/sites/default/files/%20Turn_Down_the_heat_Why_a_4_de gree_centrigrade_warmer_world_must_be_avoided.pdf
2.10
Az élıhelyek változására és a fajokra gyakorolt hatás
A globális felmelegedés hatással van az élıhelyekre, és az ott élı fajokra egyaránt (Foden et al 2013). A vegetációs zónák várhatóan északabbra tolódnak (pl. a tundrák helyén erdık jelennek meg, míg a tundrák a sarkvidéki jégsivatagok helyét veszik át (ACIA 2006, http://acia.cicero.uio.no/factsheets/1_arctic_climate_trends.pdf)), az elırejelzések szerint a tundrák kétharmadát erdık fogják elfoglalni (University of Cambridge 2006, http://www.geog.cam.ac.uk/research/projects/tundrataiga/). A sarkvidékeken élı fajok számára a jég alapvetı fontosságú, mivel ezen pihennek, vadásznak, szaporodnak. A felmelegedı jövıben, amikor tovább folytatódik a Jeges-tenger jégtakarójának feldarabolódása, a tengeri emlısök körében növekedni fog az éhezés mértéke és csökkenni fog a születések száma (CBD 2007, http://www.cbd.int/doc/bioday/2007/ibd-2007-booklet-01-en.pdf). A hegyvidéki gleccserek várhatóan tovább csökkennek majd, amely számos faj élıhelyére hatással lesz. Az esızést és havazást érintı változások hatással vannak a folyók vízhozamára és a vizes élıhelyekre, ezáltal az állatvilágra is, és esetleg felgyorsíthatják a nem ıshonos, invazív növények terjedését a vízparti élıhelyeken (AMAP 2012). A tengerszint várható emelkedésével víz alá kerülnének a vizes élıhelyek és mélyföldek, növekedne a sós vizek mértéke a mocsarakban, folyótorkolatokban, víztározókban, amely az egész világ élıvilágára hatással lenne (Pearce-Kelly et al 2013). Tudjon meg többet: •
•
AMAP, 2012. Arctic Climate Issues 2011: Changes in Arctic Snow, Water, Ice and Permafrost. SWIPA 2011 Overview Report. AMAPs 2011 assessment of the Arctic Cryosphere (the SWIPA assessment) updates information presented in the 2004/5 Arctic Climate Impact Assessment., http://www.amap.no/swipa BARNOSKY et al (2012): Approaching a state shift in Earth’s biosphere. Nature 486: 52–58., http://www.nature.com/nature/journal/v486/n7401/full/nature11018.html
32
• •
• • •
• • 2.11
FODEN, W. B., MACE, G. M., VIÉ, J.-C., ANGULO, A.,BUTCHART, S. H. M., DEVANTIER, L., DUBLIN, H. T., GUTSCHE, A., STUART, S. N. & TURAK, E. (2008): Species and case studies. Conservation Biology 24: 63–69 Foden et al (2013) Identifying the World’s Most Climate Change Vulnerable Species: A Systematic Trait-Based Assessment of all Birds, Amphibians and Corals. PLoS ONE 8(6): e65427. doi:10.1371., http://www.plosone.org/article/ info%3Adoi%2F10.1371%2Fjournal.pone.0065427
HOEGH-GULDBERG, O. & BRUNO, J. F. (2010): The impact of climate change on the world’s marine ecosystems. Science 328: 1523–1528. PARMESAN, C. & YOHE, G. (2003): A globally coherent fingerprint of climate change impacts across natural systems. Nature 421: 37–42. Pearce-Kelly, P., Khela, S., Ferry, A.C. & Field, D. (2013) Climate-change impact considerations for freshwater-fish conservation, with special reference to the aquarium and zoo community. Int. Zoo Yb. (2013) 47: 81–92 DOI:10.1111/izy.12016, http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/izy.12016/abstract
Titus J. and Barth M. 1984. Greenhouse effect and sea level rise: a challenge for this generation. Ch 1. An overview of the causes and effects of the sea level rise. EPA. (Book) WALKER, B. (2001): Catastrophic shifts in ecosystems Nature 413: 591–596. Extrém idıjárási körülmények
Az idıszakos tengeri jég csökkenése már eddig is több helyen vezetett ahhoz, hogy a partok jobban ki vannak téve a nyílt víznek és a viharos hullámoknak. Ezek a változások azt eredményezik, hogy a hullámzás és az erózió nagyobb veszélyt jelent egyes partvonalakra, az itt található infrastruktúrára, a vízparti szerkezetekre és kulturális örökségekre. Az extrém éghajlati hatások várhatóan továbbra is súlyos hatással lesznek számos ökoszisztéma típusra. A globális felmelegedésnek a sarkvidékekre gyakorolt hatása egyre jobban érint minket is a partmenti károkon, a szélsıséges idıjáráson és ezeknek a társadalmi-gazdasági következményein keresztül. Tudjon meg többet: •
AMAP. (2011) Snow, Water, Ice and Permafrost in the Arctic (SWIPA): Climate Change and the Cryosphere. Arctic Monitoring and Assessment Programme (AMAP), Oslo, Norway. Xii + 538pp., http://www.amap.no/swipa/CombinedReport.pdf%20
•
Carter, P. (2012) Arctic Summer Sea Ice Tipping Point. Video posting featuring Ted Scambos, Robbie Macdonald, Don Perovich, Mark Serreze and Vladimir Romanovsky., http://vimeo.com/34547995 Hansen et al (Submitted) Scientific Case for Avoiding Dangerous Climate Change to Protect Young People and Nature. Proc. Natl. Acad. Sci.,
• •
Chapter%209.4.5.2.1%3b%20p%2064-66%3b%20Chapter%2011
http://pubs.giss.nasa.gov/abs/ha08510t.html
World Bank (2010) Turn down the Heat. Why a 4 degree centigrade warmer world must be avoided., http://climatechange.worldbank.org/sites/default/files/Turn_Down_the_heat_Why_a_4_degree _centrigrade_warmer_world_must_be_avoided.pdf
2.12
Az óceánok savasodása
Az óceánok savasodása az óceánok savasságának növekedését jelenti egy hosszabb, általában egy évtized vagy nagyobb idıtartam alatt, amelyet elsısorban a légkörbıl történı
33
szén-dioxid felvétele okoz (IPCC 2007). Ha nem avatkozunk közbe és nem dolgozunk összehangoltan a globális felmelegedés hatásai csökkentésért, nagy gondot jelenthet, hiszen az óceánok savasodása alapvetıen befolyásolja a tengeri életközösségeket és fajokat (Hoegh-Guildberg & Bruno 2010; Veron 2010). Például a világ korallzátonyainak ökoszisztémái életképtelenek lennének, ha a mai légkör CO2 szintje teljes hatását fejtené ki rájuk (Coral Crisis Working Group position statement 2009; Veron et al 2009, WAZA Position Statement 2010 and Veron 2012). Az óceánok savasodása nagy veszélyt jelent a sarkvidéki tengerek táplálékláncára, és hangsúlyosabban hat ezekre a hidegebb óceánokra, mivel a hideg víznek nagyobb a széndioxid elnyelı képessége. Az Arctic Monitoring and Assessment Programnak (AMAP) a sarkvidéki óceánok savasodásáról készült jelentése kimondja, hogy az óceánok savasodása közvetetten a táplálék- és más forrásokon keresztül is hatást fejt ki. Például a madarakra és az emlısökre nem valószínő, hogy az óceánok savasodása közvetlen hatással lenne, de közvetetten hatással lehet ezekre is, ha a táplálékforrásuk csökken, növekszik, földrajzilag megváltozik az elhelyezkedése, vagy egyéb más módon reagál a savasodásra. Az óceánok savasodása megváltoztathatja a tápanyagoknak és esszenciális nyomelemeknek a tengeri élılények számára a tengervízbıl való felvehetıségének a mértékét. Egyes külsı héjat építı arktikus puhatestőekre is negatív hatással lehet az óceánok savasodása, különösen azok korai életszakaszában. A fiatal és a felnıtt halak valószínőleg meg tudnak birkózni a következı évszázad növekvı savasodásával, de az ikrák és a korai ivadék fázisban lévı halak már érzékenyebbek lehetnek. Általánosságban az élılények az egyedfejlıdésük korai szakaszában érzékenyebbek a savasodás hatására, mint késıbb (AMAP 2013). A táplálékhálózat olyan fontos fajai, mint a Pteropodák és más meszes héjat építı fajok a sarkvidéki tengerek közvetlenül sebezhetı fajai közé tartoznak, amelyeknek az elvesztése csökkenti a rendelkezésre álló tápanyagok mennyiségét és az óceánok légkörbıl történı CO2 felvételének a képességét. (IPCC 2007, http://www.ipcc.ch/pdf/assessment-report/ar4/wg2/ar4-wg2-chapter15.pdf; Sommerkorn M. 2008, http://assets.panda.org/downloads/closing_window_of_opportunity_.pdf) Tudjon meg többet: • • • • •
• •
Arctic Monitoring and Assessment Programme (2013) Arctic Ocean Acidification Assessment: Summary for Policymakers. Link to Arctic Council Web site Fabry, V.J.; Seibel, B.A.; Feely, R.A.; Orr, J.C. Impacts of ocean acidification on marine fauna and ecosystem processes. J. Mar. Sci. 2008, 65, 414–423. HOEGH-GULDBERG, O. & BRUNO, J. F. (2010): The impact of climate change on the world’s marine ecosystems. Science 328: 1523–1528. Veron, J.E.N.,(2008). Mass extinctions and ocean acidification: biological constraints on geological dilemmas. Coral Reefs 27, 459–472. Veron, J.E.N., Hoegh-Guldberg, O, Lenton, T.M, Lough, J.M., Obura D.O., PearceKelly, P., Sheppard, C., Spalding M., Stafford-Smith, M.G. and Rogers, A.D. (2009) The coral reef crisis: The critical importance of <350 ppm CO2. Marine Pollution Bulletin 58 (2009) 1428–1436 Veron, E.N. (2011) Ocean Acidification and Coral Reefs: An Emerging Big Picture. Diversity 2011, 3, 262-274; doi:10.3390/d3020262 WAZA (2012): Resolution 67.2. Emergency resolution on avoiding disastrous and unmanageable climate change and ocean acidification impacts by returning atmospheric CO2 concentrations to below 350 parts per million while it is still possible to do so. Gland, Switzerland: World Association of Zoos and Aquariums., http://www.waza.org/files/webcontent/1.public_site/5.conservation/climate_change/RES%206 7.2%20Climate%20Change.pdf
34
2.13
A tengerek jege és az ipar
Mivel a Jeges-tenger egyre nagyobb felülete válik jégmentessé, ez csábítóan hat egyes országokra, hogy kiaknázzák az eddig elérhetetlen földgáz- és kıolaj-forrásokat. Az energiavállalatok fúrási engedélyekért folyamodnak, a hajózási társaságok pedig izgatottan keresnek újonnan megnyíló útvonalakat az Arktiszon át.
A Yamal nukleáris jégtörı (fotó: Wikimedia Creative Commons – Wofratz)
Mi van az Arktiszon élı emberekkel? A gyors klímaváltozás már érinti, és egyre nagyobb mértékben érinti az Északi-sarkvidéken élı emberi társadalmakat (AMAP 2012). Az ı tradicionális életmódjuk és kultúrájuk teljes mértékben a sarkvidéki környezettıl függ. Tudjon meg többet: • •
•
2.14
NSIDC (National Snow and Ice Data Centre, http://nsidc.org/ AMAP. (2011) Snow, Water, Ice and Permafrost in the Arctic (SWIPA): Climate Change and the Cryosphere. Arctic Monitoring and Assessment Programme (AMAP), Oslo, Norway. Xii + 538pp., http://www.amap.no/swipa/CombinedReport.pdf%20Chapter%209.4%3b%20p%205270%3b%20Chapter%2012.3.6,%20p.%2011-12
AMAP, 2012. Arctic Climate Issues 2011: Changes in Arctic Snow, Water, Ice and Permafrost. SWIPA 2011 Overview Report. AMAPs 2011 assessment of the Arctic Cryosphere (the SWIPA assessment) updates information presented in the 2004/5 Arctic Climate Impact Assessment., http://www.amap.no/swipa A globális felmelegedés veszélyei az Antarktiszra
A nyugat-antarktiszi jégtakaró és a kelet-antarktiszi jégtakaró melegedésében jelentıs különbségek figyelhetıek meg, melyeket eddig többnyire kevésbé vettek figyelembe, és amelyek elsısorban az ózonlyuk hőtési hatásának köszönhetıek (Thompson A. 2009, http://www.livescience.com/3258-antarctica-warming-climate-picture-clears.html). A nyugatantarktiszi jégtakarón, amely magában foglalja az Antarktiszi-félszigetet is, jelentıs felmelegedés tapasztalható, a félsziget nyugati partjai mentén a hımérséklet-emelkedés 3°C (körülbelül tízszerese a globális felmelegedés általános értékének). Az elmúlt 50 esztendıben az Antarktiszi-félsziget nyugati oldalán az óceán felsı rétegének a hımérséklete 1°C-kal emelkedett, és a félsziget nyuga ti oldalán a gleccserek 87%-a visszahúzódott (NERC-BAS 2007; IPCC 2007). 2002-ben a Larsen selfjég teljesen
35
összeomlott
(NERC-BAS
2007,
http://www.antarctica.ac.uk/press/journalists/resources/
science/climate%20change%20briefing.php).
13. ábra: A NASA-nak ez a képe azt mutatja, hogy a nyugat-antarktiszi jég felszínének felmelegedése az Antarktiszi-félsziget kontinentális részére is kiterjed. Ez a felmelegedés lényegesen nagyobb mértékő, mint azt korábban feljegyezték, az elmúlt 50 évben meghaladta az évtizedenkénti 0,1°C-ot, a legerısebb télen és tavasszal. A kép tartalmazza az 1957-2006. közötti idıszak 50 éve alatt összegyőjtött hımérsékleti adatokat (NASA/GSFC Scientific Visualization Studio 2008).
A nyugat-antarktiszi jégtakaró sokkal instabilabb, mint a kelet-antarktiszi, mivel a tenger szintje alatt ül a sziklaágyán, és a megfigyelések szerint egyre vékonyodik, amely a teljes jégtakaró összeomlásához is vezethet (NERC-BAS 2007a, http://www.antarctica.ac.uk// bas_research/science/climate/overview.php). A nyugat-antarktiszi jégtakaró fogyatkozásának bizonyítékai láthatóak a Amundsen-tenger térségében, valamint három gleccseren: a Pine Island-, a Thwaites- és a Smith-gleccseren. Ezen gleccserek jegének olvadása 12 év alatt 30%-kal gyorsult, és a tömegük vesztesége 170%-kal nıtt (Rignot E. 2008, http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1029/2008GL033365/abstract). Ezeknek a jégpolcoknak az összeomlása elıjelezheti a nyugat-antarktiszi jégtakaró teljes összeomlását, amely végül a világtengerek szintjének 5 méterrel való emelkedéséhez vezethet (Bentley C.R. 1998, http://www.nature.com/nature/journal/v394/n6688/full/394021a0.html), és világszerte felbecsülhetetlen ökológiai, társadalmi és gazdasági következményekkel járna. A CO2 légkörbe történı növekvı mértékő kibocsátása, a várható erıs szelek és az óceáni víztömeg rétegzıdésében bekövetkezı változások megváltoztatják a Déli-óceán CO2-elnyelı képességét is (amely az elmúlt 20 évben 30%-kal csökkent).
36
14. ábra: A hımérsékleti tendenciák az Antarktiszon 1981-2007. között, a NOAA mőhold infravörös hıérzékelésének adatai alapján. Szerzı: Robert Simmon, NASA Earth Observatory.
Az Antarktisz környéki tengeri jég esetében teljesen más a helyzet, az ugyanis a regionális éghajlati dinamikának köszönhetıen változatlan, vagy akár növekszik is. Például a NOAA 2012-es klímajelentése (NOAA 2013) megerısítette, hogy az antarktiszi tengeri jég maximális kiterjedése 2012. szeptember 26-án 7,51 milliárd km2-es kiterjedésével rekordot ért el. Ugyanakkor az antarktiszi tengeri jég fennmaradása függ a kontinentális jégtakaró sorsától és a globális felmelegedés szélesebb körő hatásaitól (Hansen et al 2013).
37
3.
Mit jelent mindez a világ többi részének?
Általánosságban a krioszféra, és különösen a sarkvidékek degradációja egyre súlyosabb következményekkel jár a világ többi részére is. Az olvadás hatására a permafrosztból egyre nagyobb mennyiségő szén-dioxid és metán szabadul fel, amely viszont tovább fokozza az üvegházhatást. A sarkvidékeken és a krioszféra más területein a jég visszahúzódása, valamint az erdısávok tolódása nagymértékben csökkenteni fogják az albedót, amely a pozitív visszacsatolás révén további felmelegedést fog elıidézni. Az óceánok áramlási rendszereiben bekövetkezı változások további következményekkel lesznek a klímaváltozásra, valamint potenciálisan súlyos következményekkel lesznek a tengeri ökoszisztémákra. A jég olvadásából következı tengerszint-emelkedés befolyással lesz sok mélyföldi és partmenti területre. A biodiverzitásra, valamint a fajok elterjedésére és abundanciájára veszélyt fog jelenteni az élıhelyek elvesztése és az invazív fajok terjedése.
© Michael Wilson, A leleményes emberek
A tengerszint várható emelkedése egyre nagyobb hatással lesz a partmenti környezetre, beleértve a folyótorkolatokat és a felszín alatti vizek sótartalmát (Titus J. 2008, http://www.scribd.com/doc/1811666/Environmental-Protection-Agency-rtc-sealevelrise), komoly társadalmi-gazdasági és ökológiai befolyással. Habár elsıként Dél-, Délkelet- és Kelet-Ázsia, Afrika és az alacsony szigetek veszélyeztetett régiói fogják érezni a hatást (IPCC 2007, http://www.ipcc.ch/pdf/assessment-report/ar4/wg2/ar4-wg2-chapter6.pdf), de végsı soron minden környezet és emberi település a partok mentén (köztük a világ sok vezetı nagyvárosa) fenyegetett lesz (World Bank 2012; Hallegatte et al 2013). 3.1
A hazavihetı üzenet
A sarkvidékek rendkívül fontos rendszerek, mivel hatással vannak a biológiai sokféleségre és kulcsfontosságú szerepük van a stabil éghajlat és a tengerek szintjének fenntartásában. Általuk látható az is, hogy a bolygónk fizikai és élı természete mennyire összefonódott, és hogy milyen sebezhetıek vagyunk mindannyian a globális felmelegedés jelenlegi szintje által is (AMAP 2012; Whiteman et al 2013). Az északi-sarkvidék esetében egyre nagyobb gond, hogy ez a térség talán már belépett a változásnak abba a kétségbeejtı állapotába, amely végül a teljes jégtakaró, tengerjég és permafroszt elvesztéséhez vezet. Ugyanez vonatkozik a nyugat-antarktiszi jégtakaróra is, habár, csakúgy, mint Grönland esetében, a jég hatalmas mennyisége miatt a teljes összeomlása néhány száz évig is eltarthat, a kelet-antarktiszi jégtakaró esetében pedig akár több mint ezer évig is. Egy bizonyos szintő jégolvadás után az emberiség már nem tudja semmilyen hatásos megoldással megállítani ezt a folyamatot. Továbbá a jégtakaró 38
szétesésének a tengerszint emelkedésére gyakorolt viszonylag szerény hatása is olyan mértékő, hogy a tengeri és szárazföldi ökoszisztémák, valamint a partmenti települések, köztük a világ sok nagyvárosa, még ebben a században egyre kezelhetetlenebbé válik. A sarkvidékeken már megfigyelhetı hatások, és az a tény, hogy nagyon sok válaszreakció van folyamatban a felmelegedésre, köszönhetıen az éghajlati rendszer tehetetlenségének kombinált hatásainak és a jégtakaró késleltetett válaszainak (Hansen 2012; Hansen et al 2013), mindezek azt jelzik, hogy most szembesülünk ezzel a kritikus szintet elérı kockázattal. Ha most nem cselekszünk annak érdekében, hogy a légkör szén-dioxid koncentrációja újra 350 ppm alá kerüljön, nagyon kevés idınk marad, amikor ez még lehetséges, és az emberiség lesz a felelıs a tengerek szintjének több tíz méteres emelkedéséért, az egyre szélsıségesebb idıjárásért, az óceánok savasodásáért, és mindazokért a hatásokért, amelyeket a Met Ocean alábbi ábrája mutat be a globális átlaghımérséklet 4°C-kal történ ı emelkedésének hatásairól. A WAZA 2012-es sürgısségi állásfoglalása rávilágít az északi-sarkvidéket fenyegetı tényezıkre, ennek az egész világra kiható katasztrofális következményeire, a kezelhetetlen klímaváltozásra és az óceánok savasodására. Részletezi azokat a cselekvéseket is, amelyeket tennünk kell, ha el akarjuk kerülni ezt a jövıt. Ezek azok a tényezık, amelyek a Sarkvidék-kampány csapatát is ösztönzik.
15. ábra: Ezen a térképen látható, hogy a globális átlaghımérséklet 4°C-kal történ ı emelkedése esetén a sarkvidékeken a felmelegedés még nagyobb mértékő lenne (AVOID 2009). A térkép nagy felbontású és interaktív változata hozzáférhetı az UK Met Office-nél, http://www.metoffice.gov.uk/climate-guide/climate-change/impacts/four-degree-rise/map.
39
3.2 11.)
A WAZA 67.2. állásfoglalása (WAZA éves konferencia, Melbourne, 2012. október
Sürgısségi állásfoglalás, hogy a katasztrofális és kezelhetetlen éghajlatváltozás és az óceánok savasodása a légköri CO2-koncentráció 350 ppm alá történı csökkentésével elkerülhetı lehessen: •
• •
•
•
El kell ismernünk a NASA megerısítését, hogy a részletes mőholdas megfigyeléseik alapján 2012. augusztus 27-én az arktiszi tengerjég korunk újabb mélypontjára zsugorodott, amely további bizonyíték arra, hogy a légkör szén-dioxid koncentrációja meghaladta a biztonságos globális határértéket; Aggodalmat okoz, hogy az éghajlati rendszer tehetetlensége elfedi a jelenlegi CO2szintnek és a pozitív visszacsatolásnak a valós hatásait, amelyeket már elkezdtek generálni; Aggasztó, hogy a tengerjég, a jégtakarók és a magashegyi gleccserek megállíthatatlan olvadása révén a tengerszint vészes emelkedése és az édesvízkészlet csökkenése, a fagyott állapotban lévı szén és metán kiolvadása, az óceánok savasodása, a változó éghajlati zónák, a szélsıséges idıjárási események és a biológiai sokféleséget érintı tömeges kihalások együttes hatásai az emberiség számára is mélyreható következményekkel lesznek; Ismerjük fel, hogy 2030-ig a szén-dioxid kibocsátás fokozatos csökkentése jelentıs enyhítı hatással lehet; a nehezen hozzáférhetı kıolaj- és földgázlelıhelyek feltárásának elkerülése, az olajpala, az olajhomok és a más nem hagyományos fosszilis tüzelıanyagok kitermelésének elkerülése, és a légköri CO2-szint 350 ppm érték alá csökkentése és különösen a természetes élıhelyek pusztításával és degradációjával járó folyamatoknak és a negatív hatású mezıgazdasági gyakorlatoknak az elhagyása által; Továbbá lássuk meg, hogy a biodiverzitás és az emberiség sorsa ezektıl a veszélyforrásoktól függ, amelyek a csökkenı igényekkel elismerten és hatékonyan kezelhetık.
Ezért a WAZA minden tagjától azt kéri, hogy: • •
•
A CO2-kibocsátását aktívan csökkentse, ahol csak lehetséges, ahol pedig nem lehetséges, ott kompenzálja az élıhelyek támogatásának kezdeményezésével; Hívják fel a világ vezetıinek a figyelmét arra, hogy elkerüljék a katasztrofális és kezelhetetlen éghajlatváltozást és az óceánok savasodását az ebben az állásfoglalásban is szereplı, a CO2-kibocsátást csökkentı intézkedések végrehajtásával, és a CO2-szint 350 ppm érték alá csökkentésével, amíg ez még megtehetı; A látogatók figyelmének felkeltésével összpontosítsanak ezekre a veszélyeztetı tényezıkre, és a kérdések megválaszolására.
További információk a WAZA 67.2. sürgısségi állásfoglalásáról: •
•
WAZA statements and resolutions Climate change has been addressed principally by RES 49.1 at the 49th Annual Conference held in Sao Paulo, 1994, by RES 61.4 at the 61st Annual WAZA Conference, held in Leipzig, 2006 and the pre COP-15 communication to world leaders, via UN Secretary General in December 2009; (WAZA Climate change position statement and supporting resolution 65.1 at the 65th annual WAZA conference, 22 October 2010, http://www.waza.org/en/site/conservation/climate-change) NASA (27 August 2012) Arctic sea ice shrinks to new low in satellite era, http://www.nasa.gov/topics/earth/features/arctic-seaice-2012.html
40
• •
National Snow and Ice Data Center (NISDC) August 27 2012 Arctic Sea Ice News & Analysis, http://nsidc.org/arcticseaicenews/ AMAP, 2011. Snow, Water, Ice and Permafrost in the Arctic (SWIPA): Climate Change and the Cryosphere. Arctic Monitoring and Assessment Programme (AMAP), Oslo, Norway. xii + 538 pp., http://www.amap.no/swipa/ With briefing video, http://www.youtube.com/watch?v=RTF2Ll9g_W4
•
Arctic summer sea ice tipping point. 2011 Video briefing featuring Dr’s Ted Scambos, Robbie Macdonald, Don Perovich, Mark Serreze and Vladimir Romanovsky.,
•
Anthony et al (2012) Geologic methane seeps along boundaries of Arctic permafrost thaw and melting glaciers. Nature Geoscience 5: 419-426.,
http://vimeo.com/34547995
• • • • • • • •
• •
http://www.nature.com/ngeo/journal/v5/n6/full/ngeo1480.html
Barnosky et al (2012) Approaching a state shift in Earth’s biosphere. Nature 486: 5258., http://www.nature.com/nature%20/journal/v486/n7401/full/nature11018.html DeConto et al (2012) Past extreme warming events linked to massive carbon release from thawing permafrost. Nature 484: 87-91., http://www.nature.com/nature/journal/v484/n7392/full/nature10929.htm
Duarte et al (2012) Abrupt Climate Change in the Arctic. Nature Climate Change 2: 60–62., http://www.nature.com/nclimate/journal/v2/n2/full/nclimate1386.html Hansen et al (Submitted) Scientific Case for Avoiding Dangerous Climate Change to Protect young People and Nature. Proc. Natl. Acad. Sci., http://pubs.giss.nasa.gov/abs/ha08510t.html
Hansen et al (2011) Earth’s energy imbalance and implications Atmos. Chem. Phys., 11, 13421-13449, http://www.atmos-chem-phys.net/11/13421/2011/acp-11-13421-2011.html Kort et al (2012) Atmospheric observations of Arctic Ocean methane emissions up to http://www.nature.com/ngeo/journal/v5/n5/ 82° north. Nature Geoscience, full/ngeo1452.html
Koven et al (2011) Permafrost carbon-climate feedbacks accelerate global warming. PNAS, http://www.pnas.org/content/early/2011/08/17/1103910108.full.pdf Isaksen, et al (2011), Strong atmospheric chemistry feedback to climate warming from Arctic methane emissions, Global Biogeochem. Cycles, 25, GB2002, http://www.atmos.washington.edu/academics/classes/2011Q2/558/IsaksenGB2011.pdfV
Veron, J.E.N. (2011) Ocean Acidification and coral reefs: An emerging big picture. Diversity 2011, 3, 262-274, http://www.mdpi.com/1424-2818/3/2/262/pdf An Iterative Reference List of Climate Change Science, Policy & Related Information. World Association of Zoos and Aquariums, Botanic Gardens Conservation International, Zoological Society of London and IUCN’s Conservation Breeding Specialist Group and Climate Change Specialist Group., http://www.waza.org/en/site/conservation/climate-change
41
