és mégis béremelést akarunk!

2008. november

HÉZAG NÉLKÜL

2008. november X. évfolyam 11 11.. szám

…és mégis béremelést akarunk! Pénzügyi válság van. Kormányok tartanak válságtanácskozásokat, sorra segítik ki a hitel és pénzintézeteket. A tõzsde-index zuhan, a pánik egyre nõ, gyengül a forint. A nemzetközi pénzügyi válság magyar gazdaságra gyakorolt hatásaira, valamint a negatív következmények minél hatékonyabb elhárítása érdekében a kormány és a jegybank teljes egyetértésre jutott abban, hogy rövidtávon a gazdaság stabilitásának megõrzésére irányuló intézkedéseknek kell prioritást kapniuk. A pénzügyi válság várhatóan nem hagyja érintetlenül a reálgazdasági folyamatokat sem. Mindezekre tekintettel a legutóbbi napokban harmadszor kerültek átszámításra a 2009. évi költségvetés alapjául szolgáló makro-paraméterek, és a kormány visszavonta az adók- és járulékok módosítására vonatkozó, az Országos Érdekegyeztetõ Tanácsban is egyeztetett adócsomagot. Az elvégzett makro-számítások szerint a gazdasági növekedés lehetõségei 2009-re nem adottak. A vállalkozásoknak lényegesen szigorodó körülmények – általánosan növekvõ finanszírozási kockázatok, továbbá gyakran csökkenõ piaci kereslet – között kell mûködési feltételeiket biztosítaniuk. A munkaerõvel való gazdálkodás új kihívások elé kerül, ami mindenképpen óvatos bérpolitikára int. A stabilitás megõrzése, valamint a növekedési kilátások fenntarthatósága egyrészrõl, a munkavállalói jövedelmek védelme másrészrõl fokozott felelõsséget igé-

nyel az OÉT országos bértárgyalásainak résztvevõitõl. A kormányzati oldal arra kéri szociális partnereit, hogy a 2009. évre vonatkozó ajánlásukkal egyelõre ne növeljék a reálbérek szintjét a vállalkozási szférában. A kormány – jelenleg – az alábbi makrogazdasági peremfeltételekkel számol: – a GDP 1,0 %-kal csökken, – a foglalkoztatás szintje csökken, – a fogyasztói árak éves átlagban 4,5 %-kal emelkednek, – a személyi jövedelemadó és a bérjárulékok változatlanul maradnak. A fenti paraméterek figyelembevételével a kormányzat 2,7 %-os reálkereset csökkenést „jósol”. Ilyen körülmények között folynak a tárgyalások az Országos Érdekegyeztetõ Tanácsban (OÉT). A bizonytalanságnál csak a kapkodás a nagyobb. Mindenki a felelõsségrõl beszél, mégis mindenki csak magára gondol. Az összefogás illúzió! A vasutasok többsége számára a válság nem új dolog! Õk évek óta válságban vannak, megszokták. Számukra folyamatosan a hó vége jelenti a pénzügyi csõdöt. Megszokták azt is, hogy január 1-vel, ha szerény mértékben is, de munkabérük emelkedik. Ez most is így lesz!

A problémát annak meghatározása jelenti, hogy mennyivel. A szinte naponta változó számok, az egyik napról a másikra bejelentett sokkoló intézkedések, majd azok visszavonása nehezíti a kalkulációt. Az elhamarkodott követelések visszájukra fordulhatnak, ezért most okos tárgyalásokra van szükség. Kiindulhatunk abból, hogy van egy középtávra (2010-ig) szóló megállapodásunk. Ebben az éves bérnövekedést rögzítettük és mértékérõl kimondtuk, hogy nagyobbnak kell lennie, mint az OÉT ajánlásban foglaltak. (Ezért van szükség arra, hogy szülessen bérmegállapodás az OÉT-ben.) Van foglalkoztatási megállapodásunk is. Ebben stabilan rögzítettük azt az eszközrendszert, mely változások esetén is biztosítja a munkahelyet. Ezekre továbbra is építkezhetünk. Építkezhetünk továbbá tisztségviselõink szakmai tapasztalatára, tárgyalási gyakorlatára, konstruktív hozzáállására. A jövõ évre vonatkozó tárgyalások november 12-én indultak el a Vasúti Érdekegyeztetõ Tanácsban. Elsõként az év végén lejáró Kollektív Szerzõdés megújítása a cél. A PVDSz a foglalkoztatási biztonság javítását, a Kollektív Szerzõdés keretei között történõ munkáltatást és a vasutas jövedelmek emelésének követelményét tartja szem elõtt a 2009. évet meghatározó tárgyalásokon. Enzsöl Róbert érdekvédelmi társelnök

2

HÉZAG NÉLKÜL

(folytatás az 1. oldalról)

Munkaközi szünet A már többször módosított Kollektív Szerzõdés 40. §. további pontosításokon esett át. Az egybefüggõen ki nem adott munkaközi szünettel érintett szolgálati helyek száma tovább bõvült a 80-as és a 100-as vonalon, az elõvárosi forgalomban érintett valamennyi szolgálati hellyel, és további 14 nagyállomással. A szolgálati helyek és munkakörök felsorolása a KSz 8. sz. mellékletében kerültek rögzítésre.

Beszámoló az I-III. negyedévi létszámhelyzetrõl A MÁV Zrt. foglalkoztatottjainak száma 2008. IX. 30-én összességében 20 421 fõ volt, mely 298 fõvel maradt el a tervezettõl. A Központi szervezetek létszáma 124 fõvel, míg a Pályavasúti Üzletág létszáma 174 fõvel maradt a terv létszám alatt. Jogi Igazgatóság létszáma szeptember 30-án 37 fõvel kevesebb az idõszaki záró tervnél, mivel az október hóra ütemezett 42 fõ munkaviszony megszûnésbõl 16 fõ már szeptember hóban megvalósult. Társasági Szolgáltatás 17 fõvel van terv alatt, azon belül is a számok kedvezõ alakulását a Beszerzési és Készletgazdálkodási Szolgáltató Egység (továbbiakban BKSZE) okozza 10 fõvel. Magyarázatként szolgál a július elsejével betervezett gépészeti szakanyag raktározási és készletgazdálkodási tevékenység, a tervezetthez képest 5 fõvel több jogutódlással történõ tevékenységének kiszervezése. Szintén a BKSZE-t érintõ, menetjegy elosztók tevékenységének kiszervezéséhez kapcsolódóan a MÁV Start Zrt.-be, a tervezetthez képest 6 fõvel több munkavállaló került áthelyezésre. Humán Igazgatóság 11 fõvel került terv alá, ami a tartósan betegállományba kerülõk, a közös megegyezéssel munkaviszonyt megszûntetõk, illetve a GYED-s GYES-s munkavállalóknak tudható be. Az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság létszáma a felvételek elmaradásának következtében 13 fõvel van a tervezett létszám alatt. A Pénzügyi Igazgatóság létszáma 10 fõvel van a IX. havi záró terv alatt, míg a többi Központi szervezeti egység létszáma 16 fõvel alacsonyabb az idõszaki záró tervnél. A Pályavasúti Üzletág záró létszáma 174 fõvel alacsonyabb a IX. havi záró tervnél. Üzletágon belül a forgalmi szakszolgálat összes foglalkoztatott záró létszáma 141 fõvel, a PML 57 fõvel kevesebb, a TEB 33 fõvel több az idõszaki záró létszám tervnél.

2008. november

VÉT VÉT HÍREK HÍREK A forgalmi szakszolgálatnál elsõsorban a forgalmi szolgálattevõ, váltókezelõ és kocsirendezõ munkakörökben, míg a PMLnél vonalgondozó munkakörben van jelentõs létszám hiány. A Területi Központok létszám alakulását vizsgálva megállapítható, hogy valamennyi terület létszáma terv alatt maradt. Igen jelentõs a létszám hiány (74 fõ) a budapesti régióban, valamint Debrecen térségében (59 fõ). A szegedi Területi Központ létszáma 45 fõvel alacsonyabb a tervezettnél. A Központi Végrehajtásnál 71 fõs terv túllépés mutatkozik, mivel - a TEB Technológiai Központban, az eredetileg július 1-re tervezett - távírda szolgálat átszervezése csúszik.

2008. I-IX. hóban 1.157 fõ munkaviszonya szûnt meg. Ezen belül: 229 fõ nyugdíjazással, 178 fõ munkáltatói rendes felmondással, 97 fõ tevékenység-kihelyezéssel (gépészeti szakanyag, levelezõi tevékenység, stb) 95 fõ közös megegyezéssel, 258 fõ egyéb módon (rendkívüli felmondás, próbaidõ lejárt, elhalálozás, stb.) távozott a MÁV Zrt. létszámából Az elsõ kilenc hónapban mindössze 467 fõ létesített munkaviszonyt a MÁV Zrt-vel, így a társaság összlétszáma az egy évvel ezelõtti létszámhoz viszonyítva nem csak a kiszervezések eredményeként csökkent.

Költözik a hivatal Hozzávetõlegesen egy évvel ezelõtt született döntés arról, hogy a – jelenleg különbözõ helyeken elhelyezett és meghatározó – MÁV csoport tagvállalatainak (MÁV Zrt. TRAKCIÓ Zrt. MÁV-START Zrt. MÁV-GÉPÉSZET Zrt.) irányítói létszámát egy helyen, közös irodaházban kell elhelyezni. Erre a MÁV Zrt. Andrássy úti székháza nem alkalmas és korszerûtlen, ezért közbeszerzési eljárás keretében bérelt irodaház igénybevételérõl kell gondoskodni. A közbeszerzési eljárás nyertesének a Raiffeisen Ingatlan Alap Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. sz. alatti irodaháza bizonyult, így a jövõ év elsõ felében 18001850 fõ kerül itt elhelyezésre Költözni fognak tehát a Vezérigazgatóság Andrássy úti épületében dolgozók, a jelenleg Andrássy út 66. sz. alatt, a Bajcsy-Zsilinszky út 25. sz. alatt, a Múzeum utca 11. sz. alatt és a Sas utca 1. sz. alatt

valamint a Kerepesi út 1-5 szám alatt munkát végzõ kollégák. Elhangzott az is, hogy a Vezérigazgatóság épülete egyelõre nem került értékesítésre, de ne legyen kétsége senkinek a további sorsát illetõen.

Munkaprogram az év végéig A Vasúti Érdekegyeztetõ Tanácsban egyeztették a munkáltató és a szakszervezetek az év végi tárgyalási ütemtervet. Ennek értelmében november közepétõl heti gyakorisággal ülésezik a VÉT. A munkáltató november 12-én kíván elõször tárgyalni az év végén lejáró Kollektív Szerzõdésrõl, míg a bérek jövõ évi emelésére november 26-án tesz javaslatot. Mindezek mentén ismerhetik meg a szakszervezetek a 2009-re vonatkozó foglalkoztatási elképzeléseket is.

800 óra feletti készenlét A munkáltató a PVDSz kezdeményezésére számolt be a 800 óra feletti készenlétekkel kapcsolatos tapasztalatairól. A munkáltató nyilvántartásai szerint szeptember végéig a végrehajtás szintjén – pálya és teb szakaszokon – foglalkoztatott 3760 fõ alig több, mint kettõ százaléka érte el a 800 órát a készenlétek tekintetében. A PVDSz javaslatára lefolytatott ellenõrzés tapasztalatai alapján a 800 óra felett járó 760 fõ esetében a munkáltató nem tudott beszámolni olyan esetrõl, ahol a felkért munkavállaló a további készenlétek vállalásától bármilyen okból elzárkózott volna. Szúrópróbaszerûen ellenõrizték azt is, hogy a Kollektív Szerzõdés elõírásainak megfelelõen a 800 óra feletti készenlét teljesítésére vonatkozó megállapodásokat írásba foglalták-e és azt állapították meg, hogy a megállapodások megszülettek. A sokat készenlétezõk közül szeptember végén 385 fõ már az 1000, 214 fõ pedig már az 1200 órát is meghaladta. 800 óra felett egyébként – ha a készenlét letöltésének helyét a munkavállaló szabadon határozza meg – a személyi alapbér 35 (pihenõ vagy munkaszüneti napon 40) százaléka illeti meg a munkavállalót. Ha azonban – a megállapodás alapján, vagy a munkáltató elõzetes hozzájárulásával – a készenlét letöltésének helyszínét a munkáltató telephelyében határozzák meg, akkor a személyi alapbér 55 (pihenõ vagy munkaszüneti napon 70) százaléka jár. Enzsöl Róbert

2008. november

HÉZAG NÉLKÜL

3

Megkérdõjelezõdött az OÉT? Az Alkotmánybíróság (AB) alkotmányellenesnek találta az Országos Érdekegyeztetõ Tanácsról (OÉT) szóló törvény több rendelkezését, mert az egyetértési jogot adott volna a munkaadók és munkavállalók szervezeteinek több jogszabály elfogadásánál. Az Országgyûlés által 2006. december 11-én elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenességének elõzetes vizsgálatát Sólyom László kérte a testülettõl. Az államfõ megítélése szerint ellentétes az alkotmányban foglalt jogállamiság elvével, hogy az OÉT és a benne résztvevõk egyes kormányrendeletek és miniszteri rendeletek megalkotásakor egyetértési jogkört kapnak. Az Alkotmánybíróság döntése bár hangsúlyozza az érdekegyeztetés hagyományos konzulta-

tív formáinak fontosságát, mégis leszögezi: ”a jogszabályalkotás zárt rendszert képez, amelynek alapvetõ szabályai az Alkotmányban találhatók”. A testület szerint mivel az alkotmány nem ad felhatalmazást arra, hogy a benne felsorolt szerveken kívül mások is jogszabályt alkossanak, erre az OÉT-nak sincs joga. - Két év nyomasztó várakozás után a lehetõ legrosszabbkor , a legelbizonytalanítóbb döntést hozta az AB, hiszen a kormány most kér türelmet és összefogást a szociális partnerektõl - mondta Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének fõtitkára, tiszteletben tartva a testület döntését, azt kérdezte: az utóbbi több mint tíz évben illegitim módon születtek volna a minimálbér-megállapodások? Mindez sosem derült volna

ki, ha az OÉT-rõl szóló törvény nem kerül a parlament elé, amely egyébként kilencvenszázalékos támogatottsággal fogadta el a javaslatot? Bár az AB határozata által felvetett kérdésekre meg kell találni a válaszokat, Dávid Ferenc úgy vélte: a szociális partnereknek joguk van beleszólni az õket érintõ kérdésekbe, ezért az OÉT-ban folytatott eddigi gyakorlat nem változhat érdemben. - Az OÉT úgy folytatja tovább a munkát, mint ahogy eddig is tette - jelentette ki Borsik János. Az Autonóm Szakszervezetek elnöke hozzátette, az alkotmánybírákat is erõsen megosztó határozat született, amelyre – annak precíz tanulmányozása után – szakmai választ adnak majd. erobi

Volna… A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete 2000-ben azzal a céllal alapította meg az „Alapítvány a Pályavasutasokért” elnevezésû alapítványt, hogy a nehéz élethelyzetbe került vasutas munkavállalókat segíteni tudja. Az ország, a vállalat gazdasági és szociális helyzetébõl fakadóan azonban egyre több munkavállaló kerül egyre nehezebb élethelyzetbe, ezáltal az alapítványhoz is egyre több kérelem érkezik. Fontos kiemelni, hogy az alapítványnak egyetlen bevételi forrása van, mely csupán a személyi jövedelemadó egy szá-

zalékának felajánlásaiból adódik össze, tehát minden vasutas munkavállalónak oda kéne figyelni az adóbevallás elkészítésekor, hogy mirõl is nyilatkozik! Éves szinten egy korlátozott összeg áll a Kuratórium rendelkezésére, hogy azt „szétossza” a rászorulók körében. Az alapítvánnyal szemben viszont a PÖKKÖP egy szolidaritás elvén mûködõ vagyonközösség. A nehéz és váratlan élethelyzetekben akkor is segítséget nyújt, ha folyamatos tagdíjfizetés mellett, a tagnak a segély folyósításához nincs fedezet az egyéni számlája egyéni részén. És ez fon-

tos! Ezt csak az tudja, aki bajba került. A PÖKKÖP tagságon kívül az öngondoskodás további lehetõsége, a PVDSz által a tagjai számára kínált baleset és életbiztosítás is! (Bõvebben lapunk utolsó oldalán) Az Alapítvány Kuratóriumához érkezett kérelmek között rengeteg olyan nehéz élethelyzetbe került munkavállaló van, aki ha a PÖKKÖP-nek, vagy éppen a biztosításnak is tagja lett volna (!) – az alapítvány szerény anyagi segítségén kívül – akkor ennyi, vagy annyi pénzt kaphatott volna (!):

Íme néhány példa: „… élettársam …, betegségei miatt állandó gyógykezelés alatt áll, idegi állapota miatt havonta …-ban gyógykezelik a megemelkedett gyógyszerárak költsége jelentõsen megnöveli kiadásainkat. Kettõ kiskorú gyermekem iskolai felkészítése is nagy költség még a családi kasszának. Ennek egyhítése céljából kérem segítségüket.”

család anyagi helyzetén, … 6. osztályos ált.iskolás. …tavaly fejezte be lakásbõvítését… amire kölcsöntörlesztése van. …” PÖKKÖP segély: Ha az elhunyt tag: Temetési segély:

200 000 Ft 10 000 Ft 20 000 Ft 100 000 Ft 400 000 Ft 530 000 Ft

PÖKKÖP segély: Beiskolázási segély (2 gyermekre): Ápolási segély: Gyógyszer segély:

20 000 Ft 10 000 Ft 16 200 Ft

Ha az özvegy tag: Ápolási segély: Beiskolázási segély (2 gyermekre): Temetési segély: Árvasági segély (2 gyermekre):

Összesen:

46 200 Ft

Összesen:

1.

2. „…özvegyét segélyben részesíteni szíveskedjenek. A kérelmet azért én nyújtom be mert kollégám …-án súlyos betegségben elhunyt. … óta súlyos betegségben szenvedett ez idõ óta táppénzes állományban volt, havonta 1 hetes kórházi kezelés alatt állt. Felesége havonta 2 hetet táppénzen volt mellette, mert ellátásra szorult. … gyermeke ez évben fejezte be általános iskolai tanulmányait, szeptemberben továbbtanul, ami még nehezít a

Biztosítás: Ha az elhunyt tag: „B” csomag „A” csomag Életbiztosítás 600 000 Ft 1 000 000 Ft (bármely okból bekövetkezõ halál esetén) A fenti példák egyértelmûen bizonyítják, hogy az alapítvány „szerény” összegû esetleges segélyezése helyett, a PÖKKÖP segélyrendszere és a PVDSz biztosítása mennyivel magasabb összeget nyújtott volna. Fõleg akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá!

4

HÉZAG NÉLKÜL

2008. november

Rövid hírek • Rövid hírek • Rövid hírek Jelentõs fejlesztés a vasúti közlekedés biztonságának javításáért Jelentõs lépést tett a MÁV Zrt. és a MÁV-TRAKCIÓ Vasúti Vontatási Zrt. a vasútbiztonság növelése érdekében: ez év szeptemberében a mozdonyvezetõk idõszakos vizsgáztatásában megjelent a mozdonyszimulátor és az elektronikus tesztrendszer, melyek a korábbinál hatékonyabb és korszerûbb módon értékelik a megszerzett tudást és annak alkalmazását. A közlekedés biztonságát jelentõsen javító fejlesztés révén az új, komplex elektronikus vizsgáztatási rendszer mintegy 4200 mozdonyvezetõ ismetereit méri fel az év végéig. A MÁV-csoport vasútvállalatai nagy hangsúlyt fektetnek a közlekedésbiztonság fenntartására, így a mozdonyvezetõk képzésére, valamint a már megszerzett tudás szinten tartására és fejlesztésére. A MÁV-TRAKCIÓ Vasúti Vontatási Zrt. mozdonyvezetõinek – egyebek mellett a vasúti közlekedés biztonságának szempontja miatt – idõszakonként (a hatályos elõírások alapján kötelezõen, kétévente) számot kell adniuk mozdonyvezetõi tudásukról és vasútforgalmi ismereteikrõl. Az oktatás és a számonkérés színvonalának, valamint a közlekedés biztonságának további emelése érdekében a MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ (BGOK),

a MÁV-TRAKCIÓ Vasúti Vontatási Zrt., és a MÁV Zrt. szakemberei közös projektet valósítottak meg. A számítógépes, teszten és szimulációs gyakorlatokon alapuló tesztrendszer magában foglalja a mozdonyvezetõi tudás forgalmi és mûszaki ismeretanyagát, valamint dokumentálja a vizsgaeredményeket is. Az új, objektív vizsgáztatási rendszer bevezetésével a valós kompetenciák mérésére került a hangsúly.

Hamarosan megkezdõdik a Sopron-SzombathelySzentgotthárd vasútvonal korszerûsítése A Közlekedési Operatív Program keretében pályázott a GYSEV az EU Kohéziós Alap forrására. A beruházást 2009-2011-ben szeretnék megvalósítani, a motorvonatok 2011-re érkeznének – nyilatkozta Ács Sándor, a vasúttársaság vezérigazgató-helyettese. A munkálatokat a Sopron-Szombathely és a Szombathely-Körmend közötti szakaszokon kezdik el. A felújítás során folyamatos vágányzárra lesz szükség, amit a nyári hónapokra terveznek, ez 2009-ben mintegy 60 napot, 2010-ben mintegy 90 napot vesz majd igénybe. Ez idõ alatt vonatpótló autóbuszokkal szállítják majd az utasokat.

Nagy Miklós szervezeti és gazdálkodási társelnök

Szállítmányozás 2008 szakmai találkozó November 6–7-én „Szállítmányozás 2008” címmel konferenciát és szakmai találkozót rendezett a Magyar Közlekedési Kiadó Budapesten. A rendezvényen egyebek között elõadás hangzott el a magyar szállítmányozás piaci tendenciáiról, a magyar és az európai közlekedéspolitikáról, a vasúti áruszállítás, illetve a közúti fuvarozás tendenciáiról, Záhonyról, a vámpolitikai aktuálhelyzetrõl, a ferihegyi kargótervekrõl, a felelõsség- és hitelbiztosításról, a logisztikai ingatlanok piacáról.

A hó-nap bölcsessége

Üléseztek a szakági választmányok November hónapban a PVDSz mindhárom szakági választmánya ülésezett. 5-én a forgalom, 7-én a PML, 13-án a TEB szakág képviselõi jöttek össze, hogy megtárgyalják és kialakítsák véleményüket a szakterületüket érintõ 2009-es, a munkáltató által ismertetett elképzelésekkel kapcsolatban. A választmányi ülések módot adtak arra, hogy a választmányi tagok véleményt cseréljenek az országban kialakult helyzetrõl és meghatározzák a PVDSz stratégiáját az év végi KSz, bér és foglalkoztatási tárgyalásokra.

A vasútvonalat nemcsak villamosítják, korszerûsítik is, átépül a vasúti pálya, új peronok épülnek, és korszerû biztosítóberendezéseket szerelnek fel. A projekt az állomásépületek felújítását ugyan nem tartalmazza, azonban erre is van lehetõség különbözõ pályázati lehetõségekkel. Jó példa erre Körmend, amely az Új Magyarország Fejlesztési Terv Nyugat-dunántúli Operatív Program forrásából 50 millió forint támogatást nyert el a vasútállomás mûemlék jellegû épületének utasközpontú rekonstrukciójára. A támogatásból a beruházás elsõ ütemét valósíthatják meg, legsürgetõbb feladatként a pályaudvar külsõ homlokzatát újítják fel, valamint akadálymentesítenek.

hu.morzsák • Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy veszélyben van. • Semmi sem kíván több tapintatot, mint az igazság… Elmondásához legalább ugyanannyi hozzáértés kell, mint elhallgatásához. • A kedves szavak nem kerülnek sokba… Mégis sokat érnek. • Minden rossznak gyökere a pénz szerelme. • Egyéniségünk háromnegyedérõl lemondunk, hogy hasonlíthassunk másokhoz.

„Ritkán gondolunk arra, amink van, és túl gyakran arra, amink nincs. Ez a magatartás több nyomorúságot okozott már az emberiségnek, mint az összes háború és járvány együttvéve.” (Schopenhauer)

PÖKKÖP Felvilágosítás munkanapokon 900 és 1400 között az alábbi telefonszámokon: 06-37/344-880 (fax/üz.rögzítõ) vasútüzemi: 02+23-52; 02+23-95 (fax/üz.rögzítõ) www.pokkop.hu

2008. november

5

HÉZAG NÉLKÜL

A hó-nap vicce Két szõlõszem beszélget a síneken. Megkérdi az egyik: – Mikor jön a vonat? – MUST

A hó-nap kérdése – Jean, ez a vonat Hatvan felé megy? – Nem, uram, csak egyfelé.

Információk a PÖKKÖP beiskolázási segély igényléséhez A családi pótlékot 2008. április hónaptól, a munkáltatónál bejelentett állandó lakcím szerint illetékes Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságai folyósítják. A beiskolázási segély igényléséhez szükséges családi pótlék igazolást, a lakhely szerint illetékes Regionális Igazgatóságtól lehet beszerezni. A Regionális Igazgatóságok címei megtalálhatóak a

www.allamkincstar.gov.hu honlapon. Az igazolás kizárólag írásban igényelhetõ a Regionális Igazgatóságtól a személyes adatok és az igénylés okának megjelölésével. Az alábbi igazolás igénylési minta összeállításával próbálunk segítséget nyújtani tagjainknak, amit az adatok kitöltése és az aláírás után lehet beküldeni az illetékes Regionális Igazgatóságnak:

Tisztelt Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóság!

FELHÍVÁS! A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) a vasutas munkavállalók minél szélesebb körû informálása érdekében – a már mûködõ mobiltelefonos „sms” szolgáltatás kiegészítéseként – e-mail formájában is tájékoztatja az érdeklõdõket a vasúttársaságnál történõ eseményekrõl, valamint az érdekvédelmi tevékenységrõl. Ennek igénybevételéhez semmi másra nincs szükség, mint az érdeklõdõk a 01+81-94, a 01+86-52, vagy a 01+11-69 telefonszámokon jelezzék ez irányú igényüket (mobil telefonszám, vagy e-mail cím).

Ezúton kérem, hogy küldjenek részemre egy igazolást a családi pótlék folyósításáról a gyermekeim nevének feltüntetésével. Az igazolásra a Prémium Önkéntes Kölcsönös Kiegészítõ Önsegélyezõ Pénztárnál igényelhetõ beiskolázási segély miatt van szükségem. Adataim: Név: Születési hely, idõ: Lakcím: Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ szám): Adóazonosító jel: Segítségüket elõre és ezúton is köszönöm! ……………………........................

hív6sz!

szemisa

A gyorsabb és rugalmasabb ügyintézés érdekében ismételten közöljük a tisztségviselõink – közvetlen! – telefonszámait:

A hó-nap esete Egy ember felszáll a vonatra, de mielõtt végleg nyugovóra térne, megkéri a kalauzt: – Volna oly szíves felébreszteni, ha Linzbe érünk? – Természetesen! - válaszolja készségesen a kalauz. – De én hajnalban sajnos egy kicsit morcos vagyok, ne törõdjön velem - mondja a férfi és aludni tér. Másnap délben arra ébred, hogy a vonat Bécsben vesztegel. Azonnal megkeresi a kalauzt, és ordítva támad rá: – Mit képzel maga nyomorult disznó? Miért nem keltett fel, maga büdös csirkefogó? A kalauz a sértésekre mit sem válaszol, hanem bûnbánóan néz a férfire. A férfi lehiggad, elszégyelli magát és elnézést kér, amiért így kiborult. – Sose mentegetõzzék, uram!– feleli a kalauz. – Már megszoktam az ilyesmit! Hallotta volna, mit vágott a fejemhez az az utas, akit Linzben ön helyett leszállítottam!

KÖZPONTI TELEFONSZÁMAINK: Enzsöl Róbert Nagy Miklós Járási Kinga Szentgyörgyi Mihály Hegedûs István Káré István Tislér Gábor Kanzler Ferenc Dr. Laboda József Fehérné Ragcsák Andrea

érdekvédelmi társelnök 01+45-86 szervezeti és gazdálkodási társelnök 01+11-69 gazdasági alelnök 01+81-94 PML alelnök (fax/üzenetrögz.) 01+86-52 TEB alelnök 02+10-98 és 01+46-29 TEB referens 01+83-91 forgalmi alelnök 05+61-12 szervezési referens 01+41-23 jogtanácsos 01+81-95 irodavezetõ (üzemi tel./fax/üz.rögz.) 01+81-94 Matáv automata fax 06+1-273-1335 városi fax/üzenetrögzítõ 06+1-511-8194

TERÜLETI KÉPVISELÕINK TELEFONSZÁMAI Budapest Debrecen: Miskolc Pécs Szeged Szombathely Záhony

Boros Sándor Vas István Papp Zoltán Horváth Imre Osztermann József Kolozsvári Sándor Walter János Puszpán János Tislér Gábor Dani Erika Dobák Zoltán Hanzmann Károly Lippai Tibor

02+51-88 02+22-62 03+42-01 03+93-78 04+17-49 04+31-83 05+21-64 05+12-24 05+61-12 06+20-60 06+42-95 07+22-85 03+30-22

/ / / / / / / / / / / /

fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax: fax/üz.rögz: fax: fax: fax/üz.rögz: fax:

E-mail cím: [email protected] vagy [email protected]

02+51-88 02+22-62 03+42-15 03+29-73 04+17-49 04+31-83 05+21-64 05+21-64 05+61-12 06+20-60 06+42-85 07+22-18 03+30-22

6

2008. november

HÉZAG NÉLKÜL

„§” Novemberi számunkban a munkaviszony megszüntetésének esetei körébe tartozó felmondási fajták közül – az októberi számban megjelent rendkívüli felmondás ismertetését követõen – ezúttal a rendes felmondás jogintézményét tekintjük át, amely a Munka Törvénykönyve (Mt.) 89– 94. §-aiban került szabályozásra: Az Mt. 89. § (1) szerint: „A határozatlan idejû munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti, ettõl érvényesen eltérni nem lehet.”

munkáltató felmondásának indoka megfelel a valóságnak, annak egyúttal okszerûnek is kell lennie. Vagyis pl. valós lehet, hogy a munkavállaló az elmúlt fél évben több alkalommal, huzamosabb ideig beteg volt, de az erre alapított felmondás csak akkor okszerû, ha ebbõl adódóan a munkavállaló nem képes maradéktalanul ellátni a munkáját. Ugyanígy nem fogadható el felmondási indoknak, ha a munkavállaló egy alkalommal elkésik a munkából, vagy önmagában az sem, hogy a munkáltató személyében jogutódlás következik be, bár a jogutódlással kapcsolatosan lehetnek olyan további munkáltatói intézkedések, melyek - mint a munkáltató mûködésével összefüggõ okok - már megalapozhatják a rendes felmondást. Indokolási kötelezettség nyugdíjas munkavállaló esetében: Nem köteles a munkáltató a rendes felmondását megindokolni, ha a munkavállaló a Munka Törvénykönyve szerinti nyugdíjasnak minõsül. A Munka Törvénykönyvének 87.§/A. (1) bekezdésének a-h) pontjainak alkalmazása szempontjából nyugdíjasnak minõsül a munkavállaló, ha

Mottó: Jog-seg-élj-vele! tató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással - kivéve, ha egyébként nyugellátásban részesül - a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelõzõ öt éven belül csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg. 2008. január 1-jétõl ezt a szabályt megfelelõen alkalmazni kell rehabilitációs járadékban részesülõ, nem keresõképtelen munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondással történõ megszüntetésére is. Felmondási tilalmak: Felmondási tilalom folytán a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott idõtartam alatt Mt. 91. § (1) bekezdés:

§

A rendes felmondás indokolása: Munkavállalói rendes felmondás esetén a munkavállalónak nincsen indokolási kötelezettsége. Ezzel szemben a munkáltató - fõszabály szerint - köteles felmondását megindokolni oly módon, hogy abból a felmondás oka világosan kitûnjön. Az irányadó bírói gyakorlat szerint ennek eleget tesz a munkáltató, ha megjelöli azt a tényt, körülményt, amelyre az intézkedést alapította, és abból - függetlenül attól, hogy azt összefoglalóan vagy részletezõen határozta meg - megállapítható, miért nincs szükség a továbbiakban a munkavállaló munkájára (pl. az a szervezeti egység, amelyben a munkavállaló a munkáját végezte, megszûnt). A törvény alapján a munkáltatói rendes felmondást a következõk alapozhatják meg: 1. a munkavállaló képességei; 2. a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása; 3. a munkáltató mûködésével összefüggõ okok. A munkáltató mûködésével összefüggõ ok a minõségi csere vagy az átszervezés. A minõségi csere a munka színvonalának emelését elõsegítõ személycsere, amikor is a munkáltatónak érdeke fûzõdhet ahhoz, hogy bizonyos képzettséggel, képességgel rendelkezõ munkavállalót foglalkoztasson a korábbi helyett. Ugyancsak a munkáltató döntési körébe tartozik, hogy milyen átszervezéseket hajt végre. Átszervezést elhatározó döntés esetén a munkavállaló nem hivatkozhat eredményesen arra, hogy a munkáltatónak a felmondás alapjául szolgáló intézkedése célszerûtlen vagy gazdaságtalan volt. A munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozva a munkáltató a rendes felmondás elõtt köteles lehetõséget adni a munkavállalónak a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeibõl következõen ez a munkáltatótól nem várható el. Felmondás indokának valósága és okszerûsége: Amennyiben a munkáltató és a munkavállaló között jogvita keletkezne, úgy a felmondás indokának valóságát és okszerûségét a munkáltatónak kell bizonyítania. Nem elég ugyanakkor az, ha a

• a hatvankettedik életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idõvel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), illetve • az a) pontban említett korhatár betöltése elõtt öregségi nyugdíjban, vagy • korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy • elõrehozott (csökkentett összegû elõrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy • szolgálati nyugdíjban, vagy • korengedményes nyugdíjban, vagy • más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá esõ nyugellátásban, illetõleg • rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül.

A munkavállaló akkor részesül a fenti a)-h) pontokban felsorolt nyugellátásban, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították, így nem feltétel, hogy annak folyósítása megkezdõdjön. Összegezve: az Mt. szerint nyugdíjasnak tekintendõ munkavállalók közül tehát csak a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülõ munkavállalók munkaviszonyának munkáltatói rendes felmondással történõ megszüntetését kell megindokolni. Indokolási kötelezettség vezetõ állású munkavállaló esetében: A Munka Törvénykönyve alapján amennyiben a munkáltató a vezetõ állásúnak minõsülõ munkavállalónak (azaz a munkáltató vezetõjének vagy helyettesének) a munkaviszonyát szünteti meg rendes felmondással nem kell azt megindokolnia. Felmondási védelem: A felmondási védelem annyit jelent, hogy bizonyos helyzetekben kizárt annak lehetõsége, hogy a munkáltató a munkavállalót rendes felmondással elküldje. Felmondási védelmet fogalmaz meg a Munka Törvénykönyve akkor, amikor kimondja, hogy a munkál-

• a betegség miatti keresõképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követõ egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresõképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság; (A keresõképtelenné vált beteg munkavállalónak a munkaviszonyát akkor sem szüntetheti meg a munkáltató, ha a munkavállalót táppénz a keresõképtelenség egész tartamára nem illeti meg. Amennyiben a táppénzes idõszak nem folyamatos, mert a munkavállaló rövid ideig munkaképessé válik, majd ismét keresõképtelen lesz, a betegségben eltöltött idõszakokat nem lehet összeadni, a védelem újra kezdõdik.); • a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés; • a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság; • az emberi reprodukciós eljárással összefüggõ kezelés, a terhesség, a szülést követõ három hónap, illetve a szülési szabadság; • a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság; illetõleg a gyermek hároméves koráig fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyes folyósításának tartama alatt • a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétõl számított idõtartama alatt. • valamint 2008. január 1-tõl a rehabilitációs járadékban részesülõ személy esetén a keresõképtelenség teljes idõtartama alatt.

Az elõzõekben meghatározott védelem nem vonatkozik a munkavállaló munkaviszonyának felmondására, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minõsül. A felmondási idõ kezdete: A felmondási idõ kezdetének meghatározása során az elõzõekben említett felmondási védelmek idõtartamára is figyelemmel kell lenni. Ha a felmondási védelem idõtartama a tizenöt napot meghaladja, ezt követõen csak tizenöt nap, ha a harminc napot meghaladja, ezt követõen csak harminc nap elteltével kezdõdhet el a felmondási idõ. A felmondási védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének idõpontja az irányadó. A felmondási idõ nem eshet a munkavállalót megilletõ - a (folytatás a 7. oldalon)

2008. november (folytatás a 6. oldalról)

HÉZAG NÉLKÜL

§

Munka Törvénykönyvében meghatározott - védettség idõszakának tartamára, de ez nem jelenti azt, hogy a munkáltató a védettség idõtartama alatt ne kézbesíthetne a dolgozó részére olyan felmondást, amelyben az áll, hogy a felmondási idõ a védettség lejárta után kezdõdik (BH 1993/472.). A felmondás közlését követõen bekövetkezett olyan körülmények (pl. keresõképtelen betegség), melyek egyébként a felmondási védelmet megalapozzák, nem vezethetnek a már közölt felmondás jogellenességéhez. A Munka Törvénykönyve alapján vezetõ állásúnak minõsülõ munkavállaló (azaz a munkáltató vezetõje vagy helyettese) munkaviszonyának rendes felmondással történõ megszüntetésére a felmondási védelemre vonatkozó szabályok nem terjednek ki. A felmondási idõ: A Munka Törvénykönyve 30 napban határozza meg a felmondási idõ hosszának minimumát, 1 évben a maximumát. Ettõl sem a munkaszerzõdés, sem pedig a kollektív szerzõdés nem térhet el. A harmincnapos felmondási idõ meghosszabbodik a munkáltatónál munkaviszonyban töltött 1. három év után öt nappal; 2. öt év

O LVASÓI L EVÉL

után tizenöt nappal; 3. nyolc év után húsz nappal; 4. tíz év után huszonöt nappal; 5. tizenöt év után harminc nappal; 6. tizennyolc év után negyven nappal; 7. húsz év után hatvan nappal. A felmondási idõ számításánál egyértelmû, hogy csak az adott munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött idõt lehet figyelembe venni. (Ez alól egyetlen kivétel, ha a munkavállaló munkaviszonya az Mt. hatálybalépése elõtt, azaz 1992. július 1-ét megelõzõen, áthelyezéssel keletkezett, amikor is a munkavállaló korábbi munkaviszonyát mindaddig, amíg azt nem szünteti meg - a végkielégítést kivéve -, úgy kell tekinteni, mintha jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna el.) A munkában töltött évek után járó napok csak a törvényi minimumot tartalmazzák, ennél akár a kollektív szerzõdés, akár a felek megállapodása (munkaszerzõdése) kedvezõbb mértéket állapíthat meg. A vezetõ állásúnak minõsülõ munkavállalók munkaviszonyának rendes felmondással történõ megszüntetése esetén az elõbbiekben ismertetett, és a felmondási idõre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók. Ugyanakkor eltérnek az általános szabályoktól a munkaerõ-kölcsönzés esetén alkalmazható felmondási indokok és más a felmondási idõ szabályozása is Mt. 193./J. §.

Enzsöl Róbert, társelnök Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete Budapest, Teleki Blanka u. 15-17 Tisztelt Társelnök Úr! A nyílt vonal 10. számában általad jegyzett „vita a munkanapok számításáról” írásodhoz néhány észrevételt szeretnék tenni. Elöljáróban annyit, hogy az utóbbi idõben egyre többször azt tapasztalom, hogy a munkáltatói oldal egy „kificamodott gondolkodásmóddal, ravaszkodással, jogászkodással” közelít meg egy-egy munkaügyi jogszabályt, például a munkanap fogalmát, a munkaidõ és pihenõ idõvel kapcsolatos elõírásokat. Az átirányítást pedig igen gyakran burkolt béremelésre használják, helyettesítést fizetnek ott, ahol a helyettesítés törvényi feltételei nem állnak fenn. Az írásod következõ részével maradéktalanul egyet értek. „A PVDSz álláspontja szerint - épp úgy, mint a szabadság kiadás esetében - a munkavállalókat munkaidõ-beosztásuktól függetlenül azonos helyzetbe kell hozni. Abból származóan, hogy a munkavállaló munkaidõ-beosztása milyen, sem elõny, sem hátrány nem származhat a munkanapok számítása tekintetében.” Az írásod többi részéhez az alábbi észrevételeim vannak:

• Véleményem szerint az Mt. és Tbj. jogszabályok kellõképpen meghatározzák a munkanap fogalmát és az alapesetektõl eltérõ helyzetekre is kellõ útmutatást ad. A pihenõ napok és a munkaszüneti napok kivételével minden nap munkanap. Ebbõl az is következik, hogy a munkaidõ keretben foglalkoztatott munkavállalók munkanapja nem hétfõtõl péntekig tart. A Ksz 40. § módosítása után a 400 Ft-os összeget csak hétfõtõl-péntekig fizetnek a nappalos szolgálat után. Pedig a lényeg az, hogy biztosítják, vagy nem a munkaközi szünetet. • Az Mt.-ben a munkaidõkre vonatkozóan olyan koogens szabályok vannak, amibõl teljesen egyértelmûen következik, hogy egy munkanap munkaórában kifejezve megegyezik a munkavállaló munkaszerzõdése alapján meghatározott napi teljes munkaidõ hosszával függetlenül attól, hogy általános munkaidõ-beosztásban, vagy általánostól eltérõ munkaidõ keretben teljesíti a munkaszerzõdés alapján teljesítendõ kötelezõ munkaidõt. Az Mt. a napi meghatározást teszi a munkaidõ alapegységének, azaz az Mt. 117. §, illetve a KSZ 22. § -ban meghatározott teljes napi munkaidõt. • Eddig a MÁV Zrt.-nél sem okozott gondot, hogy a munkaidõ keretben foglalkoztatottak rendes munkaidejét hogyan kell megállapítani. (Ksz. 23. § (2)) • Ebbõl a szabályból teljesen egyértelmûen megállítatható a munkaidõ keretben foglalkoztatott munkavállalók átirányítással töltött munkaidejük alapján a munkanapok száma. Az átírányítással töltött munkaidõt át kell alakítani munkanap-

7 OLVASÓI ÉSZREVÉTEL Köszönettel vettem Walter János kollégánk írásbeli észrevételét, amelyben a szeptember havi számunkban a szakszervezeti tisztségviselõk munkajogi védelmével kapcsolatos cikkem kapcsán további kiegészítés közlését kérte, íme: Az Mt. 28. § (1) bekezdés szerinti munkajogi védelem a (4) bekezdés rendelkezése értelmében a tisztségviselõt megbízatásának idejére, illetve annak megszûnését követõ egy évre illeti meg, feltéve, ha tisztségét legalább hat hónapon át betöltötte.

Amennyiben a választott szakszervezeti tisztségviselõ megbízatása valamely okból elõbb megszûnik, a helyét ideiglenesen a szakszervezet tagjai közül meghívott (kooptált) taggal betölti. A meghívott (kooptált) szakszervezeti tisztségviselõt ugyanaz a védelem illeti meg, mint a választott szakszervezeti tisztségviselõt (MK 4. számú állásfoglalás Dr. Jog Ász 06-30/496-0299

pá, az osztószám pedig a napi teljes munkaidõ hossza. Csak így biztosítható az egyenlõ bánásmód követelménye. • A fentiekbõl egyértelmûen következik, hogy azonos napi teljes munkaidõ esetében az átirányítással teljesített munkanapok száma nem térhet el attól függõen, hogy nappalos, vagy fordulós munkaidõ- 2 beosztásuk van. • Azzal sem értek egyet, hogy a „A hatályos szabály (KSz. 58/A. § 7.) mindössze a tartós fordulós túrba állást kezeli oly módon, hogy az éjszakai klasszikus beosztást (18-06 óráig) 2 munkanapnak tekinti.” Ugyanis, ha osztott munkaidõ van és az 00-04. óráig tart, akkor ez bizony csak egy munkanap. Akkor is egy munkanap, ha például 24/72-es beosztású munkarendben a munkavállaló 06-06.-ig teljesít szolgálatot és osztott munkaideje 00-04.- óráig tart. Bizony a (KSz. 58/A. § 7.) alapján ez is csak egy munkanap. Ennek ellenére még soha nem fordult meg senki fejében, hogy a ténylegesen teljesített 20 óra munkaidõt egy nap rendes szabadságnak számítaná. • Azzal sem értek egyet, hogy a munkáltatói álláspont szerint - bár jogszabályellenes helyzet nem áll fenn. Véleményem szerint sajnálatos módon mind a (KSz. 58/ A. § 7.), mind a (KSz. 40/A. § 7.) jogszabályellenes. Mégpedig azért, mert sérti az Mt. 5. § (1) Mt. 13. §(3), Mt. 122. § és az Esélytv. 21. § elõírásait. Az a kérésem, hogy ha valami szakmai tévedést, vagy helytelen értelmezést találsz észrevételeimben, akkor jelezz, hogy változtatni tudjak az álláspontomon. Szabadbattyán, 2008. október 29. Üdvözlettel: Bátori István

8

2008. november

HÉZAG NÉLKÜL

Alapítvány a Pályavasutasokért

Mottó: „Aki kapni akar, tanuljon meg adni!” Lao-Ce

A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) 2000-ben megalapította, az „Alapítvány a Pályavasutasokért” alapítványt. A benyújtott pályázatnak az alábbiakat kell tartalmaznia: – a kérelmezõ adatait – a kérelem rövid indoklását, valamint az indoklást alátámasztó dokumentumokat – a munkáltató kereseti igazolását (házas- illetve élettárs kereset igazolását is!) – az igényelt összeget – a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata, vagy iskolalátogatási bizonyítvány

Az alapítvány célja, hogy az – amúgy is nehéz anyagi körülmények között élõ – pályavasúti munkavállalókat a rendkívüli élethelyzetekben támogassa! Az alapítvány támogatásáért elsõsorban PVDSz tagok pályázhatnak. Az alapítvány kuratóriuma három havonként tartott ülésein bírálja el a beérkezett kérelmeket, pályázatokat.

Az alapítvány számlaszáma: OTP Bank Zrt. 11706016-20803599 Cím: 1142 Bp., Teleki Blanka u. 15-17. – Tel./fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194; vasútüzemi: tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94

TÉGED IS ÉRHET BALESET! Széleskörû szolgáltatás rendkívül alacsony díjért! A PVDSz tagok részére! SZOLGÁLTATÁSOK • Életbiztosítás

“A” csomag 600 Ft/hó

“B” csomag 800 Ft/hó

RÁADÁS!

600.000 Ft

1.000.000 Ft

500.000 Ft

1.000.000 Ft

1.000.000 Ft

1.500.000 Ft

20.000 Ft

20.000 Ft

20.000 Ft

20.000 Ft

10.000 Ft

10.000 Ft

2.000 Ft

2.000 Ft

100.000 Ft

100.000 Ft

100.000 Ft

100.000 Ft

Ezen kívül a szakszervezetünk által létrehozott alapítvány a Munka törvénykönyve 166.§-a, valamint a MÁV Zrt. Kollektív Szerzõdésének 80.§-ban foglaltak alapján megtéríti a PVDSz-tagok kártérítési kötelezettségét, amennyiben a munkáltató eljárás keretében kártérítési összeget állapít meg és szab ki.

bármely okból bekövetkezõ halál esetén

• Baleseti halál esetén plusz!

• Baleseti rokkantság már 1%-tól 100%-ig arányosan

• Baleseti csonttörés csonttörés, csontrepedés esetén

• Baleseti égés legalább II.fokú, a testfelület min. 5%-ára kiterjedõ égés esetén

• Baleseti múlékony sérülés 28 napot meghaladó baleseti táppénz esetén

• Baleseti kórházi napi térítés legalább 5 nap elérése után - az 1-50 nap között - naponta

• Baleseti mûtét esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a

• Kritikus betegségek bekövetkezése

esetén, szívinfarktus, rákos megbetegedés, agyi érkatasztrófa, koszorúér áthidalási mûtét (by-pass), szervátültetés, veseelégtelenség

BELÉPÉSI FELTÉTELEK: - PVDSz tagsági viszony - a tag rendelkezzen lakossági folyószámlával - a belépési korhatár 18 éves kortól 60 éves korig terjed, kivéve aki nyugellátásban–illetve nyugdíjszerû ellátásban–részesül - családtag is beléphet

EGYÉB TUDNIVALÓK: - ez egy csomag, 9 db szolgáltatással - belépés után azonnal indul a biztosítási védelem (kivéve a kritikus betegségeknél, ugyanis ott 3 hónap várakozási idõ)

- a biztosítás kiterjed a munkaidõre, illetve azon kívül a nap 24 órájára, és a világ országaira - a belépés rendkívül egyszerû, hiszen nem kell több helyen is „ügyintézni”, ugyanis a PVDSz mindent elintéz - a kárrendezés is a PVDSz-en keresztül történik - a kifizetett biztosítási összegek teljes mértékben adó és járulékmentesek - a kifizetett biztosítási összegeket saját címre vagy folyószámlára utalja a biztosító - az éves befizetett összegrõl adóigazolást adunk, amely csökkenti a tag adóalapját - folyamatos biztosítási díjfizetés szükséges a biztosítás fenntartása érdekében

BÕVEBB FELVILÁGOSÍTÁST a PVDSz 01+81-94 és a 01+11-69-es telefonszámain lehet kérni és kapni, hétköznap 09 - 13 óra között. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének havi lapja – Kiadja a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete – Felelõs kiadó és fõszerkesztõ: Nagy Miklós (tel.: 01+11-69) Tervezõszerkesztõ: Györgyné Pekár Éva, – Szerkesztõség: 1142 Bp. Teleki Blanka u. 15-17. Telefon/fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194, vasútüzemi tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94, E-mail: [email protected], és [email protected], Internet: www.pvdsz.hu, www.pokkop.hu – Meg nem rendelt kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza, az anyagok rövidítésének jogát fenntartjuk! Nyomás: B.V.B. Nyomda Eger, Fadrusz u. 4. Tel.: 36/518-413