AMAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI

AZ ÁRAM FORRÁSA

AZ ÁRAM FORRÁSA

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK ¨ ZLEMÉNYEI KO MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. 1011 BUDAPEST, VÁM UTCA 5–7. TELEFON: 224-6200 INTERNET: HTTP://WWW.MVM.HU

XL. ÉVFOLYAM 2003. 3. SZÁM

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT-RÔL NAPRAKÉSZ INFORMÁCIÓK AZ INTERNETRÔL IS BÁRMIKOR ELÉRHETÔK. A WEB-OLDALON CÍMLISTÁKAT, GYORS HÍREKET, A CÉG MÛKÖDÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FONTOS ESEMÉNYEK LEÍRÁSÁT, FOTÓKAT ÉS ÁBRÁKAT LEHET MEGTALÁLNI, VALAMINT A TÁRSASÁG ÁLTAL KIADOTT SAJTÓKÖZLEMÉNYEK IS AZONNAL OLVASHATÓK. KAPCSOLAT TALÁLHATÓ A VILLAMOSENRGIA-IPAR SZÁMOS HAZAI ÉS KÜLFÖLDI CÉGÉHEZ.

A villamosenergia-rendszer mûködése a piacnyitás után Átviteli engedélyesi tapasztalatok A határkeresztezô átviteli kapacitások aukciója – MAVIR tapasztalatok A villamosenergia-ellátás biztonsága

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK ¨ ZLEMÉNYEI KO

AZ ÁRAM FORRÁSA

FELELÔS KIADÓ


PÁL LÁSZLÓ

FÔSZERKESZTÔ DR. GERSE KÁROLY

FELELÔS SZERKESZTÔ

DR. GERSE KÁROLY

TRINGER ÁGOSTON

A VILLAMOSENERGIA-RENDSZER MÛKÖDÉSE A PIACNYITÁS UTÁN

LAPMENEDZSER LUSZTIG ANNA

SZERKESZTÔBIZOTTSÁG

TURÓCZI ANDRÁS

ÁTVITELI ENGEDÉLYESI TAPASZTALATOK

DR. BACSKÓ MIHÁLY

BERTALAN ZSOLT–SIMIG PÉTER

CIVIN VILMOS

A HATÁRKERESZTEZÔ ÁTVITELI KAPACITÁSOK AUKCIÓJA – MAVIR TAPASZTALATOK

DR. DOBOS GÁBORNÉ

1 11

16

GAÁL GÁBOR (OVIT RT.) HANTI ÁGOTA (PA RT.)

KAPÁS MIHÁLY

HORNAI GÁBOR (MVM PARTNER RT.)

A VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS BIZTONSÁGA

HURTON Z. CSANÁD

AGÁRDI FERENC–SERFÔZÔ TAMÁS

KERÉNYI A. ÖDÖN

A TÁVKÖZLÉSI FEJLESZTÉSI PROJEKT LEZÁRÁSA

21 25

KOVÁCS KRISZTINA (MAVIR RT.) LUSZTIG ANNA

DR. BACSKÓ MIHÁLY

MÜLLER MIHÁLY

„A NAGY BUMM”

NAGY RÓBERT

KELEMEN HAJNALKA

DR. NAGY ZOLTÁN

AZ EURELECTRIC MAGYARORSZÁGI TAGOZATA

29 31

SÁNDOR JÓZSEF SIMIG PÉTER (MAVIR RT.) SIMON GÁBOR DR. STRÓBL ALAJOS (MAVIR RT.) SZALKAI ISTVÁN TARI GÁBOR

DR. STRÓBL ALAJOS

KÖZCÉL, KÖZSZOLGÁLAT. A KAPCSOLT VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS JÖVÔJE

34

KERÉNYI A. ÖDÖN

AZ EU ÉS A MEGÚJULÓ ÁRAMTERMELÉS

40

VARGA LAJOS–DR. KRISTÓF GERGELY

MEGJELENT A MECUM STÚDIÓ GONDOZÁSÁBAN

SZÉNTÜZELÉSÛ KAZÁNOK NO X -KIBOCSÁTÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE

43

SZÉNÁSY ÁGNES

AZ IAS ÉS A MAGYAR SZÁMVITEL I. RÉSZ

48

DR. NAGY ZOLTÁN

ISSN 0238-7247

A TEVÉKENYSÉGEK SZÁMVITELI SZÉTVÁLASZTÁSA AZ MVM RT.-NÉL

53

DR. HAMAR EDINA

AZ EU HATOS DIREKTÍVÁJA

58

E SZÁMUNK SZERZÔI

62

SUMMARY OF ARTICLES

64

A VILLAMOSENERGIARENDSZER MÛKÖDÉSE A PIACNYITÁS UTÁN (MÁJUS–JÚLIUS HÓ) n AZ ISMERTETÉS AZ MVM RT. ETRM RENDSZERÉBEN, ILLETVE A MAVIR RT. HONLAPJÁN HOZZÁFÉRHETÔ INFORMÁCIÓK ALAPJÁN, A VILLAMOSENERGIA-RENDSZER MÛKÖDÉSÉRE JELLEMZÔ ADATOKAT MUTATJA BE MÁJUS–JÚLIUS HÓNAPOKRA VONATKOZÓAN ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY AZ ÉRDEKELTEK SZÁMÁRA – AZ EGYES VÁLTOZÁSOK PONTOS SZÁMSZERÛSÍTÉSÉT MELLÔZVE – TÁJÉKOZTATÁST ADJON A PIACNYITÁST KÖVETÔ, ELMÚLT IDÔSZAKBELI VÁLTOZÁSOKRÓL. BEMUTATJA A FOGYASZTÓI IGÉNYEK, EZEN BELÜL KÜLÖN A KÖZÜZEM, AZ ELOSZTÓHÁLÓZATI VESZTESÉG, A VERSENYPIAC, A KÖZÜZEMI, A VERSENYPIACI IMPORT VÁLTOZÁSÁT, A MENETRENDKÉSZÍTÉS PONTOSSÁGÁT, A KÖZÜZEMI PORTFOLIÓBELI ERÔMÛVEK ÉRTÉKESÍTÉSÉT ÉS A KIEGYENLÍTÔ SZABÁLYOZÁS ALAKULÁSÁT. DR. GERSE KÁROLY

AZ IGÉNYEK ALAKULÁSA A vizsgált idôszakban rendszeresen megfigyelhetô a bruttó (az erômûvi önfogyasztást és az átviteli hálózati veszteséget is tartalmazó) csúcsteljesítmények és a napi bruttó villamos-

energia-igények növekedése, amelyet a közvélemény az átlagosnál lényegesen nagyobb középhômérséklettel és a légkondicionáló berendezések elterjedésével hoz kapcsolatba (1. ábra). Ezzel szemben a nettó villamosenergia-igények növekedése lé-

Teljesítményigény (MW)

5500

5000

4500

4000 2003.04.14.

2003.05.14.

2003.06.14. Napok

n 2003

n 2002 korrigált

1. ÁBRA A BRUTTÓ TELJESÍTMÉNYIGÉNYEK NÖVEKEDÉSE (ÁPRILIS–JÚLIUS)

2003.07.14.

nyegesen elmarad a bruttó igényekétôl, esetenként a növekedés helyett csökkenés figyelhetô meg. (Az ábrákon az összehasonlíthatóság érdekében a 2002. évi adatokat egy nappal hátrább toltuk.) Különösen július hónapban figyelhetô meg, hogy miközben a bruttó értékek az átlagosnál hidegebb hômérsékletekkel jellemezhetô napokra a hónap elején is növekedtek, addig a nettó teljesítményigény csökkent. A maximális érték és a hômérsékleteltérés kapcsolata jól megfigyelhetô május 15–20., illetve a június közepi idôszakokra (3. ábra), illetve július elsô felének végére (5. ábra), amikor az átlagosnál alacsonyabb hômérséklet hatására a napi maximális nettó teljesítményigény is csökkent. Az ez évi átlaghômérséklet a MAVIR Rt. elôbbi ábrákon is ábrázolt adatai szerint májusban 1,1; júniusban 2,1 °C-kal magasabb, míg júliusban 1,16 °C-kal alacsonyabb volt az elôzô évi átlaghômérsékletnél. Nagyon érdekes a következô (6–8.) ábrákon látható havi maximum, minimum tartamgörbék összehasonlítása. Megfigyelhetô egyrészt

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2003/3

1

5000


4500

4000

3500

3000

2500

2000 május 1.

május 15.

május 29.

június 12.

június 26.

Idô --------- 2002. max

--------- 2002. min

--------- 2003. max

--------- 2003. min

4900

–44

4800

–40

4700

–36

4600

–32

4500

–28

4400

–24

4300

–20

4200

–16

4100

–12

4000

– 8

3900

– 4

3800

– 0

3700

–4

3600

–8

3500

–12

május 1.

május 15.

május 29.

június 12.

Hômérséklet-eltérés (°C)


2. ÁBRA A NAPI MAXIMÁLIS ÉS MINIMÁLIS (NETTÓ) TELJESÍTMÉNYIGÉNYEK LEFUTÁSA (MÁJUS–JÚNIUS)

június 26.

Idô --------- 2002. max

--------- 2003. max

--------- Hômérséklet-eltérés (2003–2002)

3. ÁBRA MAXIMÁLIS IGÉNYEK ÉS A HÔMÉRSÉKLET-KÜLÖNBSÉG KAPCSOLATA (MÁJUS–JÚNIUS)

a csúcsértékek kismértékû növekedése, másrészt (különösen a napi maximális értékeknél) a munka és munkaszüneti napok csúcsértékeinek ugrásszerû eltérése, ami a korábbi idôszakokra nem volt jellemzô. A két év között a havi átlagok tekintetében (a hômérséklet-eltérés ellenére), mint azt az elôzôekben az igények változására már bemutattuk, alig van különbség. Az elmúlt évhez viszonyított kedvezôtlen változásokat, a völgyidô-

2

szak teljesítményigényének csökkenését, a délutáni munkanapi csúcsidôszaki teljesítményigény növekedé-

sét jól mutatják a 2002. és 2003. évi május–júliusi átlagos fogyasztási adatokat összehasonlító 9–11. ábrák. Jól megfigyelhetô, hogy amíg májusban az igénynövekedés munkanapokon a délelôtti csúcs és délutáni tarifális völgyidôszakokban közel egyenletesen jelentkezett, addig júniusban már a „völgyidôszaki” növekedés csaknem kétszerese volt a csúcsidôszakinak, júliusban csaknem teljesen a „völgyidôszaki” növekedés dominált. Pihenônapokra ellentétes hatás figyelhetô meg, a teljesítménynövekedés a délelôtti és esti órákban jelentkezett, a délutáni „vezérelt” teljesítményigény csökkent. A teljesítményigények változásából megfigyelhetô, hogy munkanapokon háromszor, szombat és pihenônapokon kétszer kell a rendszert maximális teljesítményre szabályozni. Az ábrákból az is megállapítható, hogy a nappali idôszakokban fogyasztási igénynövekedés jelentkezik miközben, mint azt a 2. táblázat mutatja, a kiserômûvek nélküli értékesítés a megelôzô évhez képest kismértékben csökkent. 2. TÁBLÁZAT GWh

2002

2003

Május

2750,05

2737,83

Június

2770,20

2762,47

Július

2845,36

2842,56

A hangfrekvenciás körvezérlés tarifális völgyidôszaki alkalmazása a szabályozási igények növekedésén kívül a közüzemi nagykereskedelem átlagköltségének lényeges növekedéséhez és oda vezethet, hogy nem marad a közüzemi nagykereskedônél versenypiacon értékesíthetô többletkapacitás, kedvezôtlen esetben a közüzemi nagykereskedô is többletkapacitások lekötésére kényszerül. Az elôzô értékekbôl egyértelmûen megállapítható, hogy a bruttó telje-

1. TÁBLÁZAT HAVI ÁTLAGOK

MW

2002 maximum

2003 maximum

2002 minimum

2003 minimum

Május

4225

4251

2822

2826

Június

4399

4422

2931

2892

Július

4356

4404

2937

2904


5000 4800 4600 4400 4200 4000 3800 3600 3400 3200 3000 2800 2600 2400


5000


4500 4000 3500 3000 2500

1.

11.

2000

21.

31.

Napok

július 1.

július 15.

július 29.

------ 2002. max

------ 2002. min

------ 2003. max

------ 2003. min

Idô ------ 2002. max

------ 2002. min

------ 2003. max

------ 2003. min

4. ÁBRA NAPI MAXIMÁLIS ÉS MINIMÁLIS (NETTÓ) TELJESÍTMÉNY-IGÉNYEK LEFUTÁSA (JÚLIUS)

7. ÁBRA JÚNIUSI MAX–MIN TARTAMGÖRBÉK 5000 4800

–44 –40 –36 –32 –28 –24 –20 –16 –12 – 8 – 4 – 0 –4 –8 –12 július 29.

július 15. Idô

------ 2002. max

------ 2003. max ------ Hômérséklet-eltérés(2003–2002)


4900 4800 4700 4600 4500 4400 4300 4200 4100 4000 3900 3800 3700 3600 3500 július 1.

Hômérséklet-eltérés (°C)


4600 4400 4200 4000 3800 3600 3400 3200 3000 2800 2600 2400 1.

11.

21.

31.

Napok ------ 2002. max

------ 2002. min

------ 2003. max

------ 2003. min

8. ÁBRA JÚLIUSI MAX–MIN TARTAMGÖRBÉK

5. ÁBRA MAXIMÁLIS IGÉNYEK ÉS A HÔMÉRSÉKLET-KÜLÖNBSÉG KAPCSOLATA (JÚLIUS)

4500 4300 Teljesítményigény (MW)


4100 4800 4600 4400 4200 4000 3800 3600 3400 3200 3000 2800 2600 2400

3900 3700 3500 3300 3100 2900 2700 2500 0:00

1.

11.

21. Napok

------ 2002. max

------ 2002. min

------ 2003. max

6. ÁBRA MÁJUSI MAX–MIN TARTAMGÖRBÉK

6:00

------ 2003. min

12:00

18:00

0:00

Idô

31. ------ 2003. május munkanap

------ 2003. május pihenônap

------ 2002. május munkanap

------ 2002. május pihenônap

9. ÁBRA MÁJUSI TELJESÍTMÉNYIGÉNYEK


3

5000


4500


4500

4000

3500

4000 3500 3000 2500 2000 0:00

3000

6:00

12:00

18:00

0:00

Idô ------ Munkanap 2500 0:00

6:00

------ 2003. június munkanap

18:00 12:00 0:00 Idô ------ 2003. június pihenônap

------ 2002. június munkanap

------ 2002. június pihenônap

------ Szombat

------ Pihenônap

13. ÁBRA A KÖZÜZEMI VILLAMOSENERGIA-FOGYASZTÁS (JÚNIUS)

10. ÁBRA JÚNIUSI TELJESÍTMÉNYIGÉNYEK 5000

4000 Teljesítményigény (MW)


3800 4500

4000

3500

3600 3400 3200 3000 2800 2600 2400 2200 2000 0:00

3000

6:00

12:00

18:00

0:00

Idô ------ Munkanap 2500 0:00

6:00

12:00

18:00

------ 2003. július pihenônap

------ 2002. július munkanap

------ 2002. július pihenônap

------ Pihenônap

14. ÁBRA A KÖZÜZEMI VILLAMOSENERGIA-FOGYASZTÁS (JÚLIUS)

0:00

Idô ------ 2003. július munkanap

------ Szombat

11. ÁBRA JÚLIUSI TELJESÍTMÉNYIGÉNYEK 600 550

4000 Fogyasztás (MW)


4500

3500

3000

500 450 400

2500 350 2000 0:00

6:00

12:00

18:00

0:00

300 0:00

6:00

Idô ------ Munkanap

------ Szombat

------ Pihenônap

12. ÁBRA A KÖZÜZEMI VILLAMOSENERGIA-FOGYASZTÁS MÁJUS)

4


------ Munkanap

12:00 Idô ------ Szombat

15. ÁBRA AZ ELOSZTÓHÁLÓZATI VESZTESÉG (JÚLIUS)

18:00 ------ Pihenônap

0:00

sítménynövekedés oka (mivel összességében a fogyasztói igény csak kissé nagyobb, vagy azonos) a rendszer hatékonyságának romlása (amelyben a paksi II. sz. blokk hiánya is közrejátszhat).

MENETRENDKÉSZÍTÉS A közüzemi nagykereskedô menetrendjét a bemutatott idôszak elején a Rendszerirányító, július hónapban a közüzemi nagykereskedô és a Rendszerirányító közösen készítette. A menetrendi és tényértékek eltérését a 16. ábra mutatja. Megállapítható, hogy csaknem minden idôszakban pozitív menetrendi eltérés jelentkezett (a menetrendi érték a tényértéknél nagyobb volt). Az eltérések azt valószínûsítik, hogy a hosszú menetrendkészítési gyakorlat ellenére a MAVIR Rt. sem rendelkezik információkkal a közüzemi fogyasztók villamosenergia-igényére vonatkozóan, hiszen a korábbi menetrendkészítés mindig a teljes rendszerre vonatkozott. Egy munkanapot (17. ábra) részletesen is vizsgálva megállapítható, hogy a túltervezés nem egyenletesen oszlik meg a nap folyamán, a legnagyobb többlet elsôsorban a délelôtti, esti csúcsidôszakokban jelentkezik. A túltervezéssel biztosítható, hogy lényegesen nagyobb forgótartalék álljon rendelkezésre a rend-


A közüzemi villamosenergia-igények lefutásának alakja gyakorlatilag megegyezik a rendszerszintû igények lefutásával. A rendszerre és a közüzemre vonatkozó görbék összehasonlítása alapján a két igény különbsége folyamatosan nô a májusi mintegy 300 MW-ról a júliusi közel 600 MW-ig. A közüzemi nagykereskedô értékesíti az elosztó engedélyesek felé a 15. ábrán látható elosztóhálózati veszteséget is. Mivel ez a mindenkori szolgáltatói teljesítményigény arányos részeként kerül kiszámításra (mérésére jelenleg nincs lehetôség), lefutása arányos a közüzemi villamosenergia-igény lefutásával (így csak július hónapra mutatjuk be).

4500

4000

3500

3000

2500

2000 Idô (nap)

n Menetrendi eltérés

n Tény

16. ÁBRA MENETRENDI ÉS TÉNYÉRTÉKEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA (JÚLIUS)

4500


KÖZÜZEMI FOGYASZTÓK

5000

4000

3500

3000

2500 Idô (óra)

17. ÁBRA MENETRENDI ÉS TÉNYÉRTÉKEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA (MÁJUS)

szerirányítónál, így kisebb ellátási kockázatokkal mûködtethetô a rendszer. Egy jellegzetes májusi és júliusi nap összehasonlítása alapján ugyanakkor az is megállapítható, hogy az eltérés lényegesen csökkent, tehát a menetrendkészítés pontossága javult.

IMPORTTEVÉKENYSÉG A villamosenergia-importtevékenységet összességében és fogyasztói

szektoronként a 19–27. ábrák mutatják be. Az egyes hónapokat összehasonlítva a következôk állapíthatók meg: n Az összes import (19., 22., 25. ábrák) a vizsgált idôszakban csak kismértékben növekedett. n Ezen belül a közüzemi villamosenergia-import menetrend alapján történt, a közüzemi nagykereskedô menetrendje jól illeszkedik a változó fogyasztói igényekhez, így elôsegíti a rendszer szabályozását.


5

n A versenypiaci import teljesítmé-

nye május–június hónapokban (21., 24. ábrák) gyakorlatilag azonos nagyságrendben, 300350 MW között mozgott. A májusi importnál megfigyelhetô az éjszakai importcsökkenés, júniusban ez a csökkenés csak pihenônapokon jelentkezett. Az is megfigyelhetô, hogy a munkaszüneti napi import teljesítménye esetenként nagyobb a munkanapi importnál. Július hónapban (27. ábra) a versenypiaci import nagysága 400-520 MW-ra nôtt és ennek lefutása nem követi a rendszerirányító által meghirdetett határkeresztezô kapacitás aukciónál elvárt 100/60% (csúcs/éjszaka) értéket. n A terv- és tényimport értékek (28. ábra) összevetésébôl, illetve a július havi versenypiaci munkanapi import lefutásából jól megfigyelhetô, hogy a rendkívül magas európai szabadpiaci árak idôszakában a magyar villamosenergiarendszerbôl folyamatosan terven kívüli export folyt a versenypiaci szektor közremûködésével. A kiesô villamosenergia-mennyiséget az olcsó hazai kiegyenlítô villamosenergia-piacról kellett pótolni.

4000

Teljesítmény (MW)

3500

3000

2500

2000 Idô (július 29.)

18. ÁBRA MENETRENDI ÉS TÉNYÉRTÉKEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA (JÚLIUS 29.)

1000 950

Import (MW)

900 850 800 750 700 650 600 550 500 450 00:00

6:00

12:00

18:00

24:00


------ Szombat

------ Pihenônap

19. ÁBRA A VILLAMOSENERGIA-IMPORT ÁTLAGOS LEFUTÁSA (MÁJUS)

A versenypiaci fogyasztók villamosenergia-igényét (29–31. ábrák) vizsgálva jól megfigyelhetô annak folyamatos növekedése, míg május hónapban csak mintegy 280–330 MW (június hónapban 310–370 MW) igény jelentkezett, addig július hónapban a versenypiaci fogyasztás 520–620 MW-ra nôtt. Az is megfigyelhetô, hogy míg május–június hónapokban napi szezonalitás nem jelentkezett, addig július hónapban munkanapon már mintegy 60 MW-os napon belüli „szabályszerû” eltérés adódik.

700

Teljesítmény (MW)

600 500 400 300 200 100 0 0:00

6:00

------ Munkanap


18:00

24:00

------ Pihenônap

20. ÁBRA A KÖZÜZEMI VILLAMOSENERGIA-IMPORT ÁTLAGOS LEFUTÁSA (MÁJUS)

6

VERSENYPIACI FOGYASZTÓK


KIEGYENLÍTÔ SZABÁLYOZÁS A versenypiaci import és a tényleges fogyasztói igény eltérésébôl adódik a hazai beszerzés és a kiegyenlítô sza-

Versenypiaci import (MW)


400

350

300 0:00

6:00

------ Munkanap


18:00

330 310 290

6:00

12:00

18:00

24:00


------ Pihenônap

------ Szombat

------ Pihenônap

24. ÁBRA NEM KÖZÜZEMI VILLAMOSENERGIA-IMPORT ÁTLAGOS LEFUTÁSA (JÚNIUS)

1050 1000 Import (MW)

950 900 Import (MW)

350

270 0:00

24:00

21. ÁBRA A NEM KÖZÜZEMI VILLAMOSENERGIA-IMPORT ÁTLAGOS LEFUTÁSA (MÁJUS)

850 800 750 700 650 600 550 500 0:00

370

1100 1050 1000 950 900 850 800 750 700 650 600 0:00

6:00

12:00

18:00

24:00

Idô 6:00

12:00

18:00

24:00

------ Munkanap

------ Szombat

------ Pihenônap


------ Szombat

25. ÁBRA VILLAMOSENERGIA-IMPORT ÁTLAGOS LEFUTÁSA (JÚLIUS)

------ Pihenônap

800

600

700

550 500

600

Teljesítmény (MW)

Teljesítmény (MW)

22. ÁBRA A VILLAMOSENERGIA-IMPORT ÁTLAGOS LEFUTÁSA (JÚNIUS)

500 400 300 200

450 400 350 300 250 200

100

150

0 0:00

6:00

12:00

18:00

24:00

100 0:00

6:00

------ Szombat

18:00

24:00

Idô


12:00

------ Pihenônap

23. ÁBRA A KÖZÜZEMI VILLAMOSENERGIA-IMPORT ÁTLAGOS LEFUTÁSA (JÚNIUS)

------ Munkanap

------ Szombat

------ Pihenônap

26. ÁBRA KÖZÜZEMI VILLAMOSENERGIA-IMPORT ÁTLAGOS LEFUTÁSA (JÚLIUS)


7


550

500

450

400 0:00

6:00

12:00

18:00

24:00


------ Szombat

------ Pihenônap

27. ÁBRA NEM KÖZÜZEMI VILLAMOSENERGIA-IMPORT ÁTLAGOS LEFUTÁSA (JÚLIUS) 1100 1000

Teljesítmény (MW)

900 800 700 600 500 400 300

bályozás nagysága. Ennek változása is jellemzô tendenciát mutat (32–35. ábrák). Az ábrákon a pozitív érték a rendszerirányítótól történô vásárlást, negatív érték a rendszerirányítónak, vagy kereskedôkön keresztül történô értékesítést jelenti. A kiegyenlítô szabályozás tényleges értékének meghatározásához az elôbbi értékhez még hozzá kell adni a versenypiaci kereskedôk által a közüzemi nagykereskedônek értékesített, illetve a közüzemi nagykereskedôtôl beszerzett villamos energiát (erre vonatkozóan a júniusi értékek lefutását mutatjuk be a 34. ábrán). A júliusi kiegyenlítô szabályozási teljesítményigények lefutását vizsgálva a 35. ábrán jól megfigyelhetô a nappali csúcsidôszaki vételezés, amelynek az értéke esetenként a 100 MW-os is elérte. Az átlagosan 100–150 MW körüli érték a kiegyenlítô piac rendeltetésszerû mûködésének hiányát mutatja, a versenypiaci kereskedôk egy része a fogyasztóik ellátását biztosító villamosenergiamennyiséget nem normál kereskedelmi forgalomban, hanem rendszeresen a kiegyenlítô szabályozásból mintegy a közüzemi nagykereskedelem költségére biztosítja. A helyzeten csak a piaci ár lényeges növelése segíthet.

200 100 Idô (július 28–31.) ------ Tervezett import szaldó

------ Tény import szaldó

------ Tranzit tény–terv exportból

------ Tranzit tény–terv importból

28. ÁBRA TERV- ÉS TÉNYIMPORT, TRANZITFORGALOM ÖSSZEHASONLÍTÁSA (JÚLIUS)

Fogyasztás (MW)

350

300

250 0:00

6:00

12:00

18:00

24:00


------ Szombat

------ Pihenônap

29. ÁBRA FELJOGOSÍTOTT FOGYASZTÓK ÁTLAGOS VILLAMOSENERGIA-IGÉNYE (MÁJUS)

8


ERÔMÛVEK ÉRTÉKESÍTÉSE, SZABÁLYOZÁSA A közüzemi nagykereskedô portfoliójába tartozó erômûvekbôl értékesített villamosenergia-mennyiséget a 36–38. ábrák mutatják. Megállapítható, hogy az összesített erômûvi teljesítmények lefutása gyakorlatilag azonos a villamosenergia-igények lefutásával, ugyanakkor a maximális és minimális teljesítmény közötti különbséget az importbeszállítás változtatásával kismértékben csillapítani lehetett. (A fogyasztói igényeknél jelentkezô mintegy 1700 MW helyett kb. 1300 MW-ra.) Az egyes erômûvek részleteiben nem bemutatott üzemvitelét vizsgálva a következôk állapíthatók meg: n A rendszer szabályozását döntôen a nagy erômûvek (Mátrai, Dunamenti, AES-Tisza, Csepel) végzik, a Paksi Atomerômûnél jelentôsebb

370

Import (MW)

Fogyasztás (MW)

360 350 340 330 320

100 80 60 40 20 0 -20 -40 -60 -80 -100 0:00

6:00

12:00

18:00

24:00

Idô

310 ------ Munkanap 300 0:00

6:00

12:00

18:00

24:00


------ Szombat

------ Szombat

------ Pihenônap

33. ÁBRA KIEGYENLÍTÔ SZABÁLYOZÁS A VERSENYPIACON (JÚNIUS)

------ Pihenônap

30. ÁBRA FELJOGOSÍTOTT FOGYASZTÓK ÁTLAGOS VILLAMOSENERGIA-IGÉNYE (JÚNIUS)

150 Teljesítmény (MW)

640

Fogyasztás (MW)

620 600 580

100

560 50 0:00

540

6:00

12:00

18:00

24:00

Idô 520

------ Munkanap

500 0:00

6:00

12:00

18:00

24:00


------ Szombat

------ Pihenônap

------ Szombat

------ Pihenônap

34. ÁBRA KÖZÜZEMI NAGYKERESKEDÔ VERSENYPIACI BESZERZÉSE (JÚNIUS)

31. ÁBRA FELJOGOSÍTOTT FOGYASZTÓK ÁTLAGOS VILLAMOSENERGIA-IGÉNYE (JÚLIUS)

200

0 -10 Teljesítmény (MW)

-20

Import (MW)

-30 -40 -50 -60 -70 -80

150

100

-90 -100 0:00

6:00

12:00

18:00

24:00

50 0:00

6:00

------ Munkanap

------ Szombat

12:00

18:00

24:00

Idô

Idô ------ Pihenônap

32. ÁBRA KIEGYENLÍTÔ SZABÁLYOZÁS A VERSENYPIACON (MÁJUS)

------ Munkanap

------ Szombat

------ Pihenônap

35. ÁBRA KIEGYENLÍTÔ SZABÁLYOZÁS A VERSENYPIACON (JÚLIUS)


9

4000

3400

3500

Teljesítmény (MW)

Teljesítmény (MW)

3200

3000

2500

3000 2800 2600 2400 2200 2000

2000 0:00

6:00

12:00

18:00

24:00

1800 0:00

6:00

Idô --------- Munkanap

18:00

24:00

Idô

--------- Szombat

--------- Pihenônap

37. ÁBRA KÖZÜZEMI ERÔMÛVEK TERHELÉSE (JÚNIUS)

visszaterhelésre csak néhány alkalommal, minimális terhelési idôszakban, illetve üzemzavari okból került sor. n A Mátrai Erômû az üzemelô blokkok számának változtatásával, minimális terhelésre történô visszaszabályozásával segíti a rendszer

12:00

--------- Munkanap

--------- Szombat

--------- Pihenônap

38. ÁBRA KÖZÜZEMI ERÔMÛVEK TERHELÉSE (JÚLIUS)

szabályozását. A minimális terhelési idôszakot kivéve általában névleges teljesítménnyel üzemel. n A Csepeli Erômû részben blokkleállítással, részben minimális terhelésre történô visszaszabályozással vesz részt a rendszer szabályozásában. Esetenként a névleges telje-

sítmény alatt igénykövetô szabályozást is végez. n A Dunamenti és AES-Tisza Erômûvek biztosítják a folyamatos igényekhez történô alkalmazkodást, a névleges teljesítmény alatti mûködtetéssel a Rendszerirányító forgótartalék-igényét elégítik ki.

ENERGEXPO 2003

retében megismerkednek az új tudo-

ner Rt. vezérigazgatója

2003. szeptember 25–27. között elsô

mányos ismeretekkel, irányvonalak-

Partner Rt. tapasztalatai a szabadpia-

alkalommal került megrendezésre az

kal, piaci kihívásokkal és tapasztala-

ci áramkereskedésben”, Mittler Ist-

EnergExpo Nemzetközi Energetikai

tot cserélnek mindezekrôl. A gondo-

ván, a PA Rt. fôosztályvezetô-helyet-

Szakkiállítás és Konferencia a debre-

san összeállított kétnapos konferen-

tese „20 éve mûködik a Paksi Atom-

ceni Fônix Csarnokban. „Az energia

cia programja, valamint a jól szerve-

erômû – múlt, jelen és jövô” címû

embersége – az emberiség energiá-

zett kiállítás lehetôvé tette a megfo-

elôadását hallhatta a nagy létszámú

ja” mottó jegyében szervezett ese-

galmazott célkitûzés megvalósítását.

hallgatóság. A másik szekció témái –

n HÍREK

10

„Az MVM

mény a hazai energiaszektor elsô

Az elsô napi plenáris ülést Hatvani

energiahatékonyság, -takarékosság,

önálló, átfogó seregszemléje volt. A

György energetikai helyettes államtit-

közvilágítás – elsôsorban az önkor-

szervezôk célja az volt, hogy az ener-

kár „A magyar energiapolitika az Eu-

mányzatoknak szóltak. A záró plená-

giapiaci liberalizáció megvalósítását

rópai Unió kereteiben – aktuális kér-

ris ülés a megújuló energiaforrások

és az Európai Uniós csatlakozásra

dések a liberalizáció után és elôtt” cí-

problémakörét dolgozta fel.

történô felkészülést segítendô olyan

mû elôadása nyitotta meg. Lengyel

A kiállításon az MVM Csoport tag-

integrált marketingfórumot hozza-

Gyula az MVM Rt. elnöke „Az MVM Rt.

jai közül az MVM Rt. mellett az ERBE

nak létre, amelyen az energia szektor

és a hazai villamosenergia-ipar helyze-

Energetika Kft., a Paksi Atomerômû

vállalatai és azok üzleti partnerei kon-

te és tendenciái az európai uniós csat-

Rt. és az Országos Villamostávveze-

centráltan – egy idôben, egy helyen,

lakozás küszöbén” témában tartott

ték Rt. mutatkozott be tablókon, fil-

együtt – mutatkoznak be a széles

nagy érdeklôdéssel kísért elôadást.

mekkel és kiadványokkal.

szakmai és nagyközönségnek, illetve

A délutáni szekció ülésen többek

konferenciák, szakmai elôadások ke-

között Hornai Gábor, az MVM Part-


(Koósné Lévai Ildikó)

ÁTVITELI ENGEDÉLYESI TAPASZTALATOK n AZ ORSZÁGGYÛLÉS ÁLTAL 2001 DECEMBERÉBEN ELFOGADOTT 2001. ÉVI CX. TÖRVÉNY A VILLAMOS ENERGIÁRÓL LÉTREHOZTA A VILLAMOS ENERGIA ÁTVITELÉÉRT FELELÔS ÁTVITELI ENGEDÉLYES FOGALMÁT, MELY FELELÔS AZ ÁTVITELI HÁLÓZAT ÜZEMELTETÉSÉÉRT, KARBANTARTÁSÁÉRT, FELÚJÍTÁSÁÉRT ÉS FEJLESZTÉSÉÉRT, VALAMINT AZ ÁTVITELI HÁLÓZAT CSATLAKOZTATÁSÁÉRT AZ ELOSZTÓI ENGEDÉLYESEKHEZ, NEMZETKÖZI PARTNER TÁRSASÁGOKHOZ, ILLETVE ÁTVITELI HÁLÓZATRA CSATLAKOZÓ TERMELÔI ÉS FELJOGOSÍTOTT FOGYASZTÓI ENGEDÉLYESEKHEZ. A MAGYAR ENERGIA HIVATAL 2003. JANUÁR 1-JÉN VILLAMOS ENERGIA ÁTVITELÉRE ADOTT KI MÛKÖDÉSI ENGEDÉLYT AZ MVM RT. RÉSZÉRE. TURÓCZI ANDRÁS

" Az MVM Rt. ellátási területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére, amelyet mûködési engedélye is rögzít. Az MVM Rt. mint átviteli engedélyes az 1994. évi XLVIII. sz. villamos energia törvény alapján a MEH 1/1995. sz. határozatával kiadott a villamos energia szállítására vonatkozó szállító engedélyes jogutódja és így folytatója a hivatkozott engedély szerinti szállító engedélyes átviteli tevékenységének. Az átviteli hálózat mûködtetése során elsôrendû érdek a magyar villamosenergia-rendszer üzembiztonságának magas színvonalon történô biztosítása. Ehhez tartozóan az MVM Rt. mint átviteli hálózati engedélyes köteles az átviteli hálózatot az „elvárt üzembiztonsági színvonal” betartása érdekében megfelelôen üzemeltetni, karbantartani, felújítani és fejleszteni együttmûködve a hazai és külföldi engedélyesekkel, illetve partnerekkel. Az MVM Rt. eddigi mûködése során a fenti feltételeket teljesítette, melynek alapján meghatározó módon járult hozzá a magyar villamosenergia-rendszer magas színvonalú üzeméhez, a fogyasztók ellátásának garantálásával pedig a közérdek biztosításához. Átviteli engedélyesként fô tevékenysége a közüzemi fogyasztók átviteli hálózathoz kapcsolódó rendszerhasználók által közvetített villamosenergia-igényének kielégítése a

rendszerhasználókkal kötött hosszú távú megállapodások alapján, amelyet elsôsorban a hazai erômûvektôl, illetve külföldi forrásoktól hosszú távú szerzôdésekkel közüzemi célra lekötött kapacitásokból biztosít a legkisebb költség elv betartása mellett. Az elosztói engedélyesek, a kapcsolódó erômûvek és feljogosított fogyasztók hálózati csatlakozását az MVM Rt. biztosítja és e minôségében a hálózathasználati szerzôdések keretében meghatározott átviteli kapacitást rendelkezésre bocsátja. A lekötött források optimális kihasználása érdekében villamos energiát és teljesítôképességet (tartalék kapacitásokat) értékesít engedélyesek és engedélyesnek nem minôsülô más (hazai és külföldi) rendszerhasználók, rendszerszintû szolgáltatásokat a rendszerirányító részére. A többletek és hiányok értékesítését a jogszabályok elôírásainak megfelelôen transzparens és diszkriminációmentes módon végzi. Ennek egyik módjaként kereskedelmi tevékenységet folytat a hazai és külföldi szervezett piacokon. Ugyanakkor a villamosenergia-törvény alapján nem minôsül villamosenergia-kereskedônek. Az MVM Rt. a közüzemi nagykereskedelmi tevékenység és az átviteli engedélyesi tevékenységet mellett egyéb, nem a villamosenergia-ipari tevékenységhez kapcsolódó tevékenységeket is ellát.

Az MVM Rt-t, mint átviteli engedélyes feladatai közé tarozik az átviteli hálózat és az ahhoz kapcsolódást biztosító csatlakozási pontok üzemeltetése és üzemben tartása.

AZ ÁTVITELI HÁLÓZATI FEJLESZTÉSEK ÉS A FELÚJÍTÁSOK FORRÁSA Az átviteli mûködési engedély az átviteli engedélyes számára elôírja az átviteli hálózati elemek üzemkész állapotban tartását: „Az Engedélyes a villamosenergiarendszer együttmûködése és a közcélú hálózathoz való hozzáférés érdekében biztosítja a tevékenysége végzéséhez szükséges megfelelô mennyiségû és színvonalú eszköz rendelkezésre állását, valamint a szükséges karbantartási, javítási, felújítási munkák idôbeni elvégzését, továbbá a szükséges készleteket és tartozékokat, és a hálózat üzemeltetéséhez szükséges mûszaki feltételeket, valamint az átviteli hálózat fejlesztését.” A hálózati vagyon megfelelô üzemkészségének biztosítása a mûködési engedélyben elôírt feltétel, amelyet az engedélyesi tevékenységet folytató MVM Rt.-nek teljesítenie kell. A MEH felé az üzembiztonsági mutatókat rendszeresen kötelezô be-


11

nyújtani, amelynek nem megfelelôsége esetén büntetés kirovásával, vagy súlyos esetben engedély megvonásával szankcionálhat a hatóság. Az MVM Rt. mindig teljesítette az üzembiztonsági paraméterekre vonatkozó elôírásokat, azonban az egyes alállomások magas életkorából adódó üzemviteli kockázatok növekedése (bekövetkezett készülékrobbanások) ezt a jövôben csak akkor nem fogja megkérdôjelezni, ha a rekonstrukció idôben megtörténik. Az átviteli hálózat mûködtetésére és fejlesztésére az átviteli tarifa mint a regulált tevékenység finanszírozását biztosító forrás szolgál. Az 57/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjak megállapításáról a következôképpen rendelkezik: 6. § (2) Az átviteli díj hivatott fedezetet nyújtani az átviteli hálózat indokolt mûködési és tôkeköltségeire. Az átviteli hálózat indokolt hálózati veszteségeinek pótlására (beszerzésére) fordított indokolt költségek fedezetét nem az általános átviteli díj tartalmazza, erre a rendszerirányítási díj szolgál. A fentieknek megfelelôen az MVM Rt. a tulajdonában és üzemeltetésében lévô átviteli hálózat, mint közcélú hálózat mûködtetését a rendeletben meghatározott tarifa bevételbôl fedezi. Mivel az MVM Rt.-t elszámolási kötelezettség terheli az ár felülvizsgálati eljárások során, ezért a vagyonának folyamatos – felújítási tevékenység alapján történô – szinten tartásával érhetô el a tarifa bevételek szinten tartása (mint minimális követelmény), illetve az értéknövelô beruházásokból származó vagyonnöveléssel a tarifa növelése. A tarifában kalkulált eszközarányos nyereség biztosítása alapján az MVM Rt. érdeke az átviteli tarifából származó források átviteli hálózatra fordítása, mivel az abból származó vagyon növekedésével arányosan növekszik a nyereség is. Ehhez azonban igazolni kell tudni a 4 évenként esedékes ár-felülvizsgálati eljárások során, hogy a vagyon értéke nem csökken. A meglévô átviteli eszközöket a VET, illetve az átviteli mûködési engedély egyértelmûen közcélú berendezéseknek minôsíti azáltal, hogy az átviteli mûködési engedélyben átvi-

12

teli elemként vannak felsorolva, ezért az azokra fordított források tarifában való elismerésére vonatkozó kötelezettség terheli a MEH-et. Ezzel a felújítás jellegû beruházások megtérülése jogszabályban meghatározott módon garantált, forrását pedig a költségek között elismert értékcsökkenés, illetve az eszközarányos nyereség biztosíthatja még abban az esetben is, ha pillanatnyilag fennálló forráshiány miatt azt csak hitelbôl lehetséges finanszírozni. A 2003. év bázisképzô év, ennek alapján fogják az elkövetkezô négy évre vonatkozó tarifát meghatározni az átviteli tevékenységre vonatkozóan, ezért minden olyan beruházás, amelynek aktivált eredménye lehet ez évben, az forrásképzô lehet a következô négy évre vonatkozóan (a tarifa inflációs korrekcióját figyelmen kívül hagyva ez az egyetlen növelô tényezô). 2002. december 31-ig a MAVIR Rt. az MVM Rt. és a MAVIR Rt. között hatályban lévô – 2000. december 28-án kelt – „Szerzôdés” alapján látta el az MVM Rt. tulajdonában lévô alaphálózat üzemének irányítását. A Szerzôdés megkötését és hatályban tartását az tette szükségessé, hogy a MAVIR Rt. a megalakulásakor még nem rendelkezett önálló mûködési engedéllyel, ezért akkor egy ilyen szerzôdés nélkül még nem láthatta volna el – többek között – az alaphálózat üzemének irányítását. A „Szerzôdés” rögzítette, hogy a Szerzôdés megszûnik azon a napon, amikor a jogszabályváltozást követôen lehetôség nyílik arra, hogy a Magyar Energia Hivatal engedélye alapján a MAVIR mint rendszerirányító önálló mûködési engedély birtokában rendszerirányítói tevékenységét megkezdje. A „Szerzôdés” megszûnésének ezen feltétele 2003. január 1jén bekövetkezett. 2003. január 1-jén a VET és a végrehajtására vonatkozó 180/2002. (VIII. 23) Korm. sz. rendelet teljes körûen hatályba lépett. 2003. január 1jei hatállyal a Magyar Energia Hivatal az MVM Rt. számára a „Villamos energia átviteli mûködési engedély”-t, a MAVIR Rt. számára pedig a „Villamos energia rendszerirányítói mûködési engedély”-t kiadta. A 180/2002. (VIII. 23.) Korm. sz. rendelet 8. sz. mellékletének 3. pontja b) bekezdésének értelmében az


engedélykérelemhez be kellett nyújtani az átviteli hálózat üzemirányításáról szóló, a benyújtáskor még tervezetként létezô, az Üzletszabályzat tervezetének mellékleteként felsorolt szerzôdést. Figyelemmel arra, hogy a mûködési engedélyeket csak 2003. január 1-jén kaphatták kézhez, szükség volt arra, hogy az MVM Rt. az engedélyek szerinti szerzôdések részletes kidolgozásáig és megkötéséig átmeneti intézkedéseket vezessen be. Ezen átmeneti intézkedések keretében 2002. december 3-én sor került „a 2003. január 1-jei piacnyitással összefüggôen rendezendô egyes rendszerirányítói, közüzemi nagykereskedelmi és átviteli hálózat engedélyesi kapcsolatok rendezésérôl” tárgyú, az MVM Rt. és a MAVIR Rt. között felvett „Jegyzôkönyv” aláírására. Ezen „Jegyzôkönyv” 3. sz. mellékleteként a Felek képviselôi parafálták az MVM Rt. és a MAVIR Rt. között kötendô Üzemirányítási Szerzôdés 2002. december 31-i állapotában létezô szövegét azzal, hogy a szerzôdés aláírásáig a parafált változatban foglaltak szerint fognak eljárni. Ez a szerzôdés képezi az MVM Rt. és a MAVIR Rt. között az átviteli tevékenységgel kapcsolatos valamennyi jog és kötelezettség rögzítését mindaddig, ameddig a szükséges egyéb szerzôdések (export, tranzit) aláírásra kerülnek.

Az Átviteli hálózati engedélyes – Elosztó hálózati engedélyes közötti Számlázási-elszámolási célú adatszolgáltatás értelmében a MAVIR Rt. szolgáltatja az MVM Rt. részére az átviteli hálózat és az elosztói hálózat közötti mérési pontok adatgyûjtôibôl származó 15 perces adatokat – a technikai lehetôségek megteremtéséig átmenetileg 30 perces adatokat – feldolgozás nélkül, illetve hiteles elszámolási mérési adatokat feldolgozva mérôhelyenkénti, és elosztó engedélyesi bontásban az elosztói engedélyes felé történô számlázás érdekében, az elszámolási hónapot követô hónap 5. munkanapjáig. A tranzithoz kapcsolódó számlázási-elszámolási célú adatszolgáltatás értelmében az MVM Rt. számlájának kiállításához szükséges tranzithoz kapcsolódó számlázási-elszámolási célú adatszolgáltatás tartalmát és eljárásrendjét – a villamosenergia-tranzit szabályairól szóló 63/2002. (XII. 29.) GKM rendelettel összhangban – az MVM Rt.–MAVIR Rt. közötti részletes tranzitszerzôdés rendezi. Export szerzôdéskötéshez szükséges, és számlázási-elszámolási célú adatszolgáltatás keretein belül a MAVIR Rt. az üzemirányítási szerzôdés megkötésének napjától adatot szolgáltat a határkeresztezô kapacitást export céljából megszerzett Kereskedô engedélyesekrôl az MVM Rt.

részére annak érdekében, hogy azokkal az MVM Rt. a vonatkozó Átviteli hálózat használati szerzôdést megkösse, valamint a határkeresztezô energiaforgalom mérési pontjairól 1 órás alapadatokat szolgáltat mérési pontonkénti és határonkénti bontásban. A MAVIR Rt. az átviteli díj elszámolása érdekében hiteles mérési adatokat szolgáltat a lebonyolított havi export energiamennyiségre vonatkozóan mérési pontonkénti, illetve határonkénti bontásban, az elszámolási hónapot követô hónap 5. munkanapjáig. A társaságok közötti elszámolások alapját a jelenleg érvényes VEASZok, illetve az új jogszabályi környezet egyaránt az MVM Rt. elszámolási mérôrendszerén keresztül megmért villamosenergia-forgalom képezi. Erre vonatkozóan az elszámolási adatok egyértelmûen meghatározhatók, és annak alapján az egyes áramszolgáltató társaságok felé a számlák elkészíthetôk. Az MVM Rt. a részére fizetett általános átviteli díjból származó bevételeit a villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 57/2002 (XII. 29.) GKM rendelet 6. § (4) bekezdése szerint, a fenti jogszabály 4. sz. mellékletében foglalt arányban köteles megosztani, amelyet az MVM Rt. önmagára nézve kötelezôen elismer beleértve azt az elôírását is, hogy kifizetésre csak érvényes szerzôdés alapján kerülhet sor. Az MVM Rt. minden tôle telhetôt megtett az átviteli díj megosztására vonatkozó szerzôdések megkötése érdekében: n A Dunamenti Erômû Rt. esetében: Az MVM Rt. 2003. március 12-én Dunamenti Erômû számára megküldte az „Idegen tulajdonban lévô átviteli hálózati elem használatára vonatkozó szerzôdés” tervezetét, amely az átviteli mûködési engedélyben, illetve egyéb jogszabályokban meghatározott elôírások betartásával készült el. A szerzôdés tervezetet a DE Rt. nem fogadta el annak ellenére sem, hogy az idôközben megkezdett egyeztetések eredményéhez képest, annak figyelembe vételével a szerzôdés felülvizsgálata megtörtént. n A Csepeli Áramtermelô Kft. esetében: Mint ahogy az MVM Rt. azt

már több ízben hivatalosan jelezte, ellentmondás van a fent említett jogszabály és az átviteli mûködési engedély között a Csepeli Áramtermelô Kft. szerepének meghatározásában. Tekintettel arra, hogy Csepeli Áramtermelô Kft. berendezéseinek valós átviteli célú igénybevételére nem kerül sor, ezért a helyzet rendezését az MVM Rt. ár-felülvizsgálati kérelemmel kezdeményezte. Az ár-felülvizsgálati kérelem elbírálásáig az MVM Rt. szerzôdéses tárgyalást nem folytatott. Az MVM Rt. ár-felülvizsgálati kérelmét elbíráló 312/2003. MEH határozat kézhezvételét követôen az MVM Rt. jóhiszemûségét bizonyítva Megállapodást készített elô a Csepeli Áramtermelô Kft.vel az átviteli díj megosztására vonatkozóan. Ez a megállapodás azonban nem tekinthetô hálózat használati szerzôdésnek, csupán a rendelet szerinti fizetési feltételek, illetve eljárásrendek rögzítésének. n Az áramszolgáltató rt.-k és az MVM Rt. között a VEASZ újratárgyalása megkezdôdött, ahol a felek kinyilvánították, hogy az ÁHBE-re vonatkozóan az MVM Rt. részére megfizetett általános átviteli díj megosztására az új szerzôdéses keretek között állapodnak meg. A szerzôdéses tárgyalások folyamatban vannak. Miután az MVM Rt. elismerte az 57/2002 (XII. 29.) GKM rendelet szerinti, részére megfizetett általános átviteli díjmegosztási kötelezettséget, ezért idôbeli elhatárolásként az 1. félévre lekönyvelte a díjmegosztás tételeit. Az MVM Rt. a szerzôdések megkötésére irányuló jóhiszemû magatartását bizonyítandó a jogszabály szerint megosztott átviteli díjak megfizetését szabályos számla kiállítása esetén nem tagadta meg, hanem – szerzôdés hiányában – jogfenntartással a kifizetést teljesítette. Ennek keretében történt meg a Dunamenti Erômû Rt. felé a 2003. január–május idôszakra vonatkozóan a jogszabályban meghatározott díj megfizetése, illetve sor került a Csepeli Áramtermelô Kft. felé történô kifizetésre is. A Magyar Villamos Mûvek Részvénytársaság részére 5/2003. sz. MEH határozattal kiadott villamos-


13

energia-átviteli mûködési engedély I.5.1. pontja értelmében „az Engedélyes Engedélyköteles Tevékenységének egyes elemeit, vagy kapcsolódó tevékenységét kizárólag a jelen I.5. pontban foglalt feltételekkel jogosult más személyekkel elvégeztetni.” Az MVM Rt. értelmezése szerint a fenti I.5.1. pont, illetôleg azon keresztül az I.5. fejezet valamennyi elôírása – különösen az I.5.2. pont szerinti elôzetes tájékoztatási kötelezettség, valamint az I.5.4. és I.5.6. pontok szerinti nyilvános pályázat kiírásának kötelezettsége – olyan, az Engedélyköteles Tevékenység vagy kapcsolódó tevékenység körébe tartozó egyes elemekre vonatkozik, amelyek elvégzését az Engedélyes tartós „kiszervezéssel” – folyamatosan – kívánja más személlyel végeztetni, és nem az eseti és egyszeri, ad hoc jellegû karbantartási, felújítási és beruházási tevékenységre. Ezen eseti karbantartási, felújítási, illetve beruházási tevékenységek körében – tekintve, hogy a szükséges belsô apparátus nem áll rendelkezésre – az MVM Rt. az általa minôsített és ismert külsô szakcégek igénybe vételével végezteti el az adott feladatot. Az MVM Rt. álláspontja szerint az

14

irányadó jogszabályok, valamint a villamosenergia-átviteli mûködési engedély rendelkezéseinek értelmezésébôl az állapítható meg, hogy a Hivatal nem kívánja engedélyezés alá vonni az ilyen, fent felsorolt egyedi, ad hoc jellegû jogügyleteket. Ennek megfelelôen az I.5. fejezet hatálya alá az MVM Rt. és az OVIT Rt. között létrejött, átviteli hálózat üzemeltetésére vonatkozó szerzôdés tartozik, amely szerzôdés jelenlegi formájában a Hivatal elôtt ismert. A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (VET) és az annak végrehajtásaként hatályba lépô jogszabályok a villamosenergia-szektor engedélyeseinek feladatait, elszámolási kapcsolatait szolgáltatásaikban, és azok díjelemeiben módosította. Az áramszolgáltatók, a MAVIR Rt. és az MVM Rt. képviselôi 2003. január 10-én egyeztetô megbeszélést tartottak. Az egyeztetésen elhangzottak alapján az MVM Rt. 2003. január 13-i keltezésû levelében az átmeneti elszámolási rend alkalmazására nyilatkozattételre hívta fel az áramszolgáltató társaságokat. Az áramszolgáltatók 2003. január 14-i keltezésû, fentiekre adott nyilatkozatukban azt rögzítették, hogy az


MVM és a közöttük jelenleg hatályban lévô áramvásárlási szerzôdés, VEASZ módosításáig ragaszkodnak a VEASZ rendelkezéseinek megfelelô teljes ellátás fenntartásához. Ezen igényük alapján az MVM Rt. felé kívánják megfizetni a MAVIR Rt. részére az esedékes rendszerirányítási és rendszerhasználati díjak összegét, azzal hogy azt az MVM Rt. fizetne tovább a MAVIR Rt. részére. A MAVIR Rt. az áramszolgáltatók nyilatkozatai ismertében levélben értesítette elszámolásra vonatkozó döntésérôl az áramszolgáltatókat, miszerint a MAVIR Rt. a jogszabályok alapján ôt megilletô díjakat közvetlenül kívánja beszedni. A Felek, mint VET-ben foglalt engedélyesek együttmûködési kötelezettségük alapján az engedélyesi elszámolási érdekek összhangjának megteremtése érdekében, a Villamos Energia Adásvételi Szerzôdések (VEASZ) módosításáig, azaz engedélyesek közötti új szerzôdések megkötéséig, de legkésôbb 2003. április 30-ig (átmeneti idôszak), a 2. pont szerinti díjak kifizetése és elszámolása tekintetében az alábbi átmeneti elszámolási eljárásrend alkalmazásában állapodtak meg:

A Megállapodás az átviteli hálózathasználati díjnak és a rendszerirányítási és rendszerszintû szolgáltatások díjainak átmeneti fizetési feltételeit szabályozza. A Felek az alábbi elszámolási rend alkalmazásában állapodtak meg: Az MVM Rt. az áramszolgáltatók részére havonta két alkalommal az értékesített közüzemi villamosenergia-díjat és az átviteli hálózati díjelemet tartalmazó közös számlát állít ki. Az MVM Rt. havi elsô számláját a tárgyhónap 15. napját követô elsô munkanapon nyújtja be, amelyet az áramszolgáltatók a tárgyhónap 20. napjáig, de legkésôbb az ezt követô elsô banki napon kötelesek teljesíteni. Az MVM Rt. havi második számláját a tárgyhónapot követô hónap 8. napjáig nyújtja be az áramszolgáltatóknak, amelyek fizetési kötelezettségüket a tárgyhónapot követô hónap 15. napjáig, de legkésôbb az ezt követô elsô banki napon kötelesek teljesíteni. A MAVIR Rt. az áramszolgáltatók részére a rendszerirányítási és rendszerszintû szolgáltatások díját tartalmazó havi egy számlát állít ki a jelen megállapodásra hivatkozással az 57/2002. (XII. 29.) GKM sz. rendelet alapján. A rendszerirányító havi egyszámláját az elosztóhálózati engedélyesek felé a tárgyhónapot követô 5. napjáig nyújtja be, amelyet az elosztóhálózati engedélyesek – a 4. pontban foglalt MVM–MAVIR megállapodás alapján – az MVM Rt. részére 5 napon belül kötelesek teljesíteni. A rendszerirányító az elosztóhálózati engedélyes részére kiállított eredeti számlájának másolati példányát – a 4. pontban foglalt megállapodás teljesíthetôsége érdekében – egyidejûleg az MVM Rt.-nek köteles megküldeni. Az MVM Rt. és a PA Rt. egyezôen kijelentették, hogy a Mûködési Engedélyüknek megfelelôen szerzôdést kívánnak kötni a PA Rt. tulajdonában lévô és az MVM Rt. átviteli hálózatának elválaszthatatlan részét képezô 400/120 kV-os alállomás átviteli célú használatára, illetve rendelkezésre bocsátására vonatkozóan. A PA Rt. tudomásul veszi, hogy az MVM Rt. számára kizárólagos használati jogot köteles biztosítani az alállomáson, mely azonban csak és ki-

zárólag az átviteli tevékenység ellátása érdekében valósulhat meg. A villamosenergia-tranzit szabályairól szóló 63/2002. (XII. 29.) GKM rendelet 3. §-a értelmében a tranzitra vonatkozó szerzôdéseket a Rendszerirányító köti meg a tranzitot kezdeményezôkkel. Tekintettel azonban arra, hogy a villamos energiáról szóló 2001. CX. törvény (VET) alapján a tranzit átviteli tevékenységnek minôsül, a tranzit fizikai végrehajtására a Magyar Köztársaság határait keresztezô villamosenergia-átviteli hálózaton, Átviteli Hálózati Engedélyes által kerül sor. Ezen szerzôdés alapján Átviteli Hálózati Engedélyes köteles a Rendszerirányító által részére a villamosenergia-ellátási szabályzatok, valamint a jelen szerzôdés alapján bejelentett villamosenergia-tranzit fizikai szállításához szükséges átviteli hálózati kapacitását rendelkezésre bocsátani, a Rendszerirányító pedig köteles a jelen szerzôdés szerinti megosztott tranzitdíjat az Átviteli Hálózati Engedélyes részére megfizetni. Felek egyezôen rögzítették, hogy a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történô csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzôdést kihirdetô törvény hatályba lépéséig tranzitnak tekintenek minden az ország területén keresztül történô olyan átvitelt, amelynek kezdô- és végpontja az ország területén kívül van. Ezen idôpontot követôen a tranzitra a villamos energiáról szóló 2002. évi CX. törvény (VET) 3. § 37. pontjában megfogalmazott definíció az irányadó. Az európai villamosenergia-rendszerek közötti tranzitelszámolások egységesítését, az egyes rendszereket érintô méltánytalan hátrányok (nem szándékolt villamosenergiaszállítás) és esetleg jogtalan elônyök kiküszöbölését tûzte ki célul Európai Regulátorok Szövetsége. A kérdés egyszerû kezelése érdekében az ETSO kidolgozott egy metodikát, mely szoros korrelációban áll a tényleges áramlásokkal és a hálózatok fenntartása érdekében szükséges költségekkel – a kereskedôk arányos befizetéseivel feltöltött közös alapból – „igazságos” elosztást biztosít a résztvevô rendszerek között. Ezt a metodikát – egyelôre csak ideiglenes

jelleggel – 2002-tôl az EU-ban bevezették. Az EU-ba való belépésünkkor, az ETSO tagság vállalásával ezt a rendszert magunkra nézve is kötelezôen vállalnunk kell. A MAVIR a korábbi ETSO egyeztetések során már elôzetesen jelezte az európai szervezet felé, hogy a magyar rendszer 2004. január 1-jétôl csatlakozik a CBT-hez. Ennek bevezetéséhez egyértelmû MEH-döntésre van szükség, hogy az elszámolásnál figyelembe vehetô, ún. horizontális hálózat költségeit (tôke, üzemeltetési és karbantartási költségeit) milyen nagyságban ismeri el. A MEH, a MAVIR és az MVM között tartott korábbi egyeztetésen az a megállapítás született, hogy a korábbi vagyonértékelésünk alapján szakértôi álláspontot alakítunk ki, ahol megadjuk az újrapótlási értékbôl kiadódó, általunk reálisnak vélt vagyonértéket, illetve az abból levezethetô egyéb költségeket, valamint indoklást az eltérés okairól, ezen kívül lehetôség szerint más országbeli példával támasztjuk alá indokainkat. Ugyancsak ezen egyeztetésen született az a megállapodás is, hogy a MAVIR összehasonlító próbaszámításokat végez a jelenlegi gyakorlat szerinti, illetve a CBT szerinti elszámolást feltételezve. A számításoknál a MAVIR érzékenységvizsgálatot is vállalt, ami alapján eldönthetôvé válna, hogy a jelenlegi vagyonértékbôl származtatott és az általunk „feltételezett” vagyonértékbôl származtatott költségeket is figyelembe véve mekkora bevétel volna realizálható a CBT-hez való csatlakozás esetén, illetve az, hogyan viszonyul a korábbi években tranzit tevékenységbôl származó bevételekhez, illetve az átviteli tarifában a MEH által figyelembe vett összeghez. A MEH kész támogatni a hazai horizontális hálózat költségeinek ETSO felé történô megadását (az ETSO szabály erre vonatkozóan az, hogy a regulátornak el kell fogadnia ezt az értéket). Jelenleg a végsô egyeztetések folynak a horizontális hálózat költségeinek nagyságáról, ezek befogadásáról, valamint a magyar villamosenergia-rendszer nevében a MAVIR Rt. által aláírandó CBT megállapodásról.


15

A HATÁRKERESZTEZÔ ÁTVITELI KAPACITÁSOK AUKCIÓJA – MAVIR TAPASZTALATOK n AZ EURÓPAI UNIÓ EGYSÉGES BELSÔ VILLAMOSENERGIA-PIACA MEGTEREMTÉSÉNEK EGYIK FONTOS FELTÉTELE VOLT – TÖBBEK KÖZÖTT – A KORÁBBI VERTIKÁLISAN INTEGRÁLT TÁRSASÁGOK FUNKCIÓK SZERINTI SZÉTVÁLASZTÁSA, VALAMINT A TÉRSÉG ÁTVITELI HÁLÓZATÁHOZ VALÓ SZABAD HOZZÁFÉRÉS BIZTOSÍTÁSA. BERTALAN ZSOLT–SIMIG PÉTER

" Amíg a hálózathoz való hozzáférés az említett integrált vállalatok monopóliuma volt, az esetleges szûk keresztmetszetek kezelése ezen cégek együttmûködésével többnyire kezelhetô, megoldható volt. A villamosenergia-piac liberalizációjakor, az új piaci szereplôknek a hálózathoz való hozzáférésével felmerült a szûk hálózati keresztmetszetek igazságos, átlátható és megkülönböztetésmentes elosztási eljárásának igénye. A szûk hálózati keresztmetszetek kezelésének (congestion management) Európában legelfogadottabb és leggyakrabban alkalmazott eljárása az explicit kapacitásaukció.

ELÔZMÉNYEK A szûk hálózati keresztmetszetek a leggyakrabban az országokat összekötô hálózati elemeken jelentkeznek. Ennek történelmi okai vannak: az európai egyesített villamosenergiarendszer kialakulása ugyanis több szakaszból álló fejlôdés eredménye volt. Elôször az egyes országok nemzeti villamosenergia-rendszerei fejlôdtek ki, saját ellátásukra koncentrálva, majd ezt követôen – elsôsorban a kölcsönös kisegítés okán – épültek meg a nemzeti, erôs hálózatokat összekötô távvezetékek. Természetesen arra is van példa, hogy egyegy országban a szûk keresztmetszet nem a határon, hanem a saját hálózatukon belül jelentkezik, de ilyenkor az illetékes rendszerirányító sok eset-

16

ben a határra „transzferálja” azt, azaz a kapacitást ott korlátozza, hogy elkerülje a belsô túlterhelôdést. Meg kell jegyeznünk, hogy a kapacitásaukció átfogóbb, szélesebb intézkedési csomag, a szûk keresztmetszet kezelés (congestion management) egy speciális, megelôzô módszere. A probléma kezelésének kiterjedt irodalma van, azzal az Európai Bizottság, az Európai Regulátorok Szövetsége (CEER) és az Európai Hálózati Rendszerirányítók Szervezete (ETSO) sokrétûen foglalkozik, jelen cikk keretei nem engedik meg a teljes skála bemutatását, így a legismertebb eljárásokat csak felsorolásszerûen tesszük meg. Implicit aukció, ahol a szûk keresztmetszetek határolta területek közötti villamosenergia-forgalomnak nem (csak) a teljesítményére, hanem az energia árára (is) vonatkozik az árverseny. Ennek legismertebb formája a piac szélválasztása (market splitting) amit sikeresen alkalmaznak a skandináv országok területén. Mind az elôkészítés fázisában, mind valós idôben alkalmazható az ún. újra-teherelosztás (redispatch), amely az eredeti, gazdaságos teherelosztást változtatja meg olyan irányban, hogy a veszélyeztetett keresztmetszet(ek) terhelése csökkenjen. Egy további lehetôség az ellenkereskedés (counter trading), amellyel a rendszerirányítók olyan szállításokat egyeztetnek egymás között, hogy a hálózati elemek tehermentesüljenek. Természetesen ezen módszer (beleértve az általunk ismertetendô, és alkalmazott explicit aukci-


ót – a hálózati keresztmetszet jogának megszerzésére irányuló gazdasági, piaci versenyt is) együttesen, egymással kombinálva is alkalmazhatók, ill. alkalmazottak. Ugyanakkor, fôleg a kontinentális európai igen hurkolt hálózati környezetben minden módszer hatásossága az érintett rendszerirányítók (TSO-k) koordinációjával növelhetô. Például az ún. redispatch lehet egyoldalú, amikor a túlterhelôdés megszüntetésére egyik fél átrendezi saját forráselosztását, de lehet kétoldalú, sôt több TSO koordinálásával még sikeresebb beavatkozás érhetô el. Jelenleg az ETSO több koordinált, ill. kombinált módszer kidolgozását végzi, legelôrehaladottabb állapotban a koordinált aukciós módszer van, melynek elméleti hátterét az MVM Közlemények egy korábbi számában már bemutattuk. (Az RTE – Franciaországi rendszerirányító – munkatársai egy DEMO-t is készítettek CASSIOPEE néven a módszer illusztrálására). Mint említettük, a módszerek közül az explicit aukció (csak a kapacitás jogra irányuló árverseny) a legelterjedtebb, s esetünkben a határkapacitásra a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott Kereskedelmi Szabályzat is ennek alkalmazását írja elô.

AZ ELJÁRÁS ELÔKÉSZÍTÉSE, KIDOLGOZÁSA Magának az aukciós folyamatnak a lefolytatásához, azt megelôzôen elengedhetetlen az aukcióra vihetô

szabad átviteli kapacitás (ATC) kiszámítása, meghatározása. Ennek a kérdésnek széles irodalma van, legismertebb és hivatalosan, az Üzemi Szabályzatban is közreadott módszer, amit az ETSO dolgozott ki, ennek részleteit most nem tárgyaljuk. Az eljárás az UCTE által az év meghatározott alapállapotaira készített eloszlási modell vizsgálatait (base case) használja fel a nyári, ill. téli átlagos kapacitások megállapítására, amely adatok a havi, ill. rövidebb idôhorizontú vizsgálatok alapján pontosodnak. A számítások alapját a biztonsági kritérium határozza meg, ami legtöbb esetben az (n-1) elv. Természetesen minden határkeresztezô kapacitás esetén mindkét érintett szomszédos rendszerirányító elvégzi a számítást, s elôfordulhat, hogy pl. a biztonsági kritérium eltérô volta, vagy bizonyos számítási eljárásbeli különbség miatt nem azonos eredményre jutnak. Ilyenkor egyeztetés történik, s az ETSO ajánlás szerint általában a kisebb értéket veszik alapul. A MAVIR helyzetét a módszer ez évi bevezetését illetôen számos tényezô nehezítette: n A 2003. évi piacnyitáshoz szükséges reguláció tavaly ôsszel még nagyon hiányos volt. A törvény ismert volt, de a vonatkozó rendeletnek még csak tervezetei voltak ismertek elôttünk, s az ellátási szabályzatok is még jóváhagyás elôtt álltak. n A szabad hálózati keresztmetszet számítások egyeztetésekor a szomszédos (elsôsorban a szlovák és osztrák) rendszerirányítóval értelmezési különbségeket kellett tisztázni. Ugyancsak egyeztetni kellett a már megkötött hosszú távú szerzôdésekhez kapcsolódó meglévô kapacitásjogokat (AAC), valamint a hurokáramok (loop-flow) hatásának figyelembe vételét. n A szomszédos országokban a piacnyitásnak, a funkciók szétválasztásának (unbundling) különbözô fokozataival találtuk magunkat szembe, ami bizonyos kompromisszumok megkötésére kényszerített minket. n Az eljáráshoz szükséges erôforrások, elsôsorban szoftverek még nem álltak rendelkezésünkre. Az említett gondok ellenére mindenképpen kellett találnunk egy olyan átmenetei megoldást, amellyel legalább ez év elején biztosítjuk a ka-

pacitás jogok transzparens elosztását. Ekkor szerveztük meg igen rövid idô alatt azt a kapacitás allokációt, amely az igénylések érkezési sorrendje alapján döntötte el a hozzáférési jogot. Ezzel a módszerrel 2002. december 27-én az év elsô négy hónapjára az 1. táblázatnak megfelelô kiosztást végeztük. Természetesen ezt megelôzôen megállapodást kellett kötni az érintett szomszédos rendszerirányítókkal a kapacitás jogok országonkénti megosztásáról, ami elsôsorban a szlovák és az osztrák reláció esetén volt fontos. A két TSO esetében eltérô megállapodásra jutottunk: Szlovákiával a kritikusnak bizonyuló szlovák–magyar irányú kapacitás 50-50 %-os megosztásában egyeztünk meg, míg Ausztriával az irányok megosztása adta a megoldást, miszerint mindkét rendszerirányító a saját import irányú kapacitásának allokációját végzi. Az érkezési sorrend alapján (first come, first served) végzett elosztással kapcsolatban nekünk is és az érintett piaci szereplôknek is voltak negatív tapasztalataink. Jóllehet az átláthatóságot a szabályozó hatóság jelenlétével sikerült biztosítanunk, a módszernek sok eseti, véletlen mozzanata van, ami az eredmény igazságosságát kérdésessé teheti. Emellett a módszer nem piaci alapú, jóllehet a megszerzett jogokhoz a vonatkozó rendeletek értelmében kapacitáslekötési díj, annak nem használata esetén pedig büntetô díjelem tapad (szûk keresztmetszet jelentkezése esetén!). Mindezen tapasztalatok birtokában készültünk az EU által is piaci alapúnak (market based) tekintett

határkapacitás aukció szervezésére. Ehhez tapasztalatokat gyûjtöttünk külföldön is, leginkább a mi régiónkban legközelebb esô, mûködô CEPSAPG aukciót illetôen. Ez az aukció a CEPS szervezésében, de a grazi aukciós iroda bonyolításával folyik, egyelôre éves, havi lépcsôkben. Egyik érdekes tapasztalatunk volt, hogy a kereskedôk – némi gazdasági kockázatot vállalva – a megszokott szállítási iránnyal ellentétes ajánlatokat is tesznek. Természetesen, a kérdéskör alapelvébôl következôen szûk keresztmetszetrôl csak akkor beszélhetünk, ha az ajánlatok (bidek) fizikai összege meghaladja a rendelkezésre álló szabad kapacitást. Ellenkezô esetben a jog elnyerése 0 kapacitásdíj mellett elérhetô. Ugyancsak hasznos tapasztalatot szereztünk az APGtôl olyan tekintetben, hogy a nap különbözô idôszakára (csúcs, völgy) különbözô szabad keresztmetszetek hirdethetôk meg a forrásoldal szabályozási problémái és tényleges eloszlási különbségek miatt. Így különbözô „termékeket” (zsinór, csúcs) bocsátottunk kalapács alá, természetesen import kapacitást illetôen. Még egy speciális magyar vonatkozást kellett az eljárásnál figyelembe vennünk. A vonatkozó rendelet esetünkben elôírta az import prioritását a tranzittal szemben, tehát a kapacitás jog meghirdetésénél azt is meg kellett különböztetnünk, hogy azt milyen célból, importra, vagy tranzitra kívánják elnyerni. Az eljárást eredetileg a MAVIR-nál év elején rendszerbe állított NIP (nyitott piaci) informatikai rendszer egyik

1. TÁBLÁZAT KIOSZTOTT KAPACITÁS – ÖSSZESÍTÔ

Idôszak 2003

Aukció

Meghirdetett Kiosztott kapacitás kapacitás (MW) (MW)

Típus

Jelentkezôk száma

jan. 1–ápr. 30.

Éves

150

150

AT–>HU

3

jan. 1–ápr. 30.

Éves

450

50

HR–>HU

1

jan. 1–ápr. 30.

Éves

600

350

HU–>HR

4

jan. 1–ápr. 30.

Éves

150

150

SK–>HU

3–5

jan. 1–ápr. 30.

Éves

650

0

HU–>SK

0

jan. 1–ápr. 30.

Éves

–

–

JR–>HU

–

jan. 1–ápr. 30.

Éves

300

300

HU–>JR

3–2

jan. 1–ápr. 30.

Éves

–

–

UA–>HU

–


17

funkciójaként kívántuk kivitelezni, de a fentebb említett specifikumok és a rövid határidôk nem tették lehetôvé, hogy a funkciót pontosan definiáljuk a szoftver szállítója részére. Így egyedi, saját – Excel alapú – fejlesztést alkalmaztunk, úgy ítéljük meg, sikeresen. Egy gyakorlati szervezési kérdést is igen rövid idô alatt kellett megoldani. Az eljárásra vonatkozó teljes körû szabályozási rendet a Kereskedelmi Szabályzatban kellett rögzíteni, és a Hivatallal jóváhagyatni. Ebben a tekintetben a Kereskedelmi Szabályzati Bizottsággal és a Magyar Energia Hivatallal sikerült olyan közös együttmûködést kialakítani, hogy a rendkívül rövid idô alatt – igaz a lehetô legutolsó idôpontra, április végére – a Kereskedelmi Szabályzatnak az aukciós eljárásra vonatkozó új, jóváhagyott változata elkészülhetett. Ezen elôzmények után, 2003. április 28-án folytattuk le az „éves” auk-

ciót a maradék nyolc hónapra. A beérkezett ajánlatokat formai és tartalmi ellenôrzést követôen – közjegyzô jelenlétében – a kifejlesztett számítástechnikai eszközökkel értékeltük, majd a Kereskedelmi Szabályzat vonatkozó elôírásainak megfelelôen közzétettük (2. táblázat). Úgy véljük, hogy az eljárásunk a folyamatos ellenôrzés és az eredmény publikálása révén eleget tesz minden olyan elvárásnak, amit a regulátor és a piaci szereplôk megkívánnak (átláthatóság–transzparencia; megkülönböztetés–diszkriminációmentesség). Az éves aukcióval analóg módon végezzük a havi aukció kiértékelését is, aminek tárgyát a „maradék” és a visszaadott, ill. lemondott kapacitások képezik. Legutóbbi havi határkeresztezô aukciónk eredményét mutatja a 3. táblázat.

Tapasztalatok

Díjat senki sem fizet szívesen, különösen olyan vállalat, akinek korábban monopol helyzetébôl eredôen az ilyen jogai eleve adottak voltak, de természetesen ez elmondható a többi piaci szereplôrôl is. Ezért nagyon sok olyan törekvéssel találkoztunk, melyek korábbi szerzôdésekbôl, megállapodásokból eredô jogosultságokat kívántak érvényesíteni. Emellett is, a piac törvényei abban mindenképp érvényesültek, hogy a „legkeresettebb” irányokban alakult ki a legmagasabb aukciós ár. Kedvezôtlen tapasztalat, hogy a szereplôk – élve a kapacitás allokáció egyes relációban fennálló megosztott adásának gyakorlatával – elkerülték az általunk kívánt 60/100 arányú éjjel/nappal import arányt, az éjszakai import jog „túloldali” megszerzésével. Ezt a jövôben a közös aukció

2. TÁBLÁZAT KIOSZTOTT KAPACITÁSOK – ÖSSZESÍTÔ

Zsinóridôszak Aukció

Meghirdetett kapacitás (MW)

Kiosztott kapacitás (MW)

Típus

Jelentkezôk száma

Ár (HUF/MW)

máj. 1.– dec. 31.

Éves

90

80

AT–>HU

10

2 184 185

máj. 1.– dec. 31.

Éves

180

165

HR–>HU

4

245

máj. 1.– dec. 31.

Éves

300

280

HU–>HR

6

723 407

máj. 1.– dec. 31.

Éves

90

90

SK–>HU

7

4 321 437

máj. 1.– dec. 31.

Éves

900

900

HU–>SK

3

0

máj. 1.– dec. 31.

Éves

–

–

JR–>HU

–

–

máj. 1.– dec. 31.

Éves

300

265

HU–>JR

4

100 000

máj. 1.– dec. 31.

Éves

–

–

UA–>HU

–

–

Idôszak 2003

Csúcsidôszak Aukció



Típus

Jelentkezôk száma

Ár (HUF/MW)

máj. 1.– dec. 31.

Éves

60

55

AT–>HU

6

1 444 702

máj. 1.– dec. 31.

Éves

120

120

HR–>HU

3

245

máj. 1.– dec. 31.

Éves

–

–

HU–>HR

–

–

máj. 1.– dec. 31.

Éves

60

60

SK–>HU

5

1 460 945

máj. 1.– dec. 31.

Éves

–

–

HU–>SK

–

–

máj. 1.– dec. 31.

Éves

–

–

JR–>HU

–

–

máj. 1.– dec. 31.

Éves

–

–

HU–>JR

–

–

máj. 1.– dec. 31.

Éves

–

–

UA–>HU

–

–

Idôszak 2003

18


3. TÁBLÁZAT KIOSZTOTT KAPACITÁSOK – ÖSSZESÍTÔ

Zsinóridôszak Aukció



Típus

Jelentkezôk száma

Ár (HUF/MW)

aug. 1.– aug. 31.

Havi

10

10

AT–>HU

4

405398

aug. 1.– aug. 31.

Havi

15

15

HR–>HU

1

0

aug. 1.– aug. 31.

Havi

20

20

HU–>HR

3

8000

aug. 1.– aug. 31.

Havi

0

0

SK–>HU

–

–

aug. 1.– aug. 31.

Havi

0

0

HU–>SK

–

–

aug. 1.– aug. 31.

Havi

–

–

YU–RO–>HU

–

–

aug. 1.– aug. 31.

Havi

60

0

HU–>YU–RO

–

–

aug. 1.– aug. 31.

Havi

–

–

UA–>HU

–

–

Típus

Jelentkezôk száma

Idôszak 2003

Csúcsidôszak Idôszak 2003

Aukció



Ár (HUF/MW)

aug. 1.– aug. 31.

Havi

5

0

AT–>HU

2

–

aug. 1.– aug. 31.

Havi

0

0

HR–>HU

–

–

aug. 1.– aug. 31.

Havi

–

–

HU–>HR

–

–

aug. 1.– aug. 31.

Havi

5

0

SK–>HU

2

–

aug. 1.– aug. 31.

Havi

–

–

HU–>SK

–

–

aug. 1.– aug. 31.

Havi

–

–

YU–RO–>HU

–

–

aug. 1.– aug. 31.

Havi

–

–

HU–>YU–RO

–

–

aug. 1.– aug. 31.

Havi

0

0

UA–>HU

–

–

alkalmazásával próbáljuk megakadályozni. Számunkra némileg meglepô volt egyes piaci szereplôk azon várakozása, amely szerint a külföldi áram a hazainál olcsóbban, szinte korlátozás nélküli mennyiségben, ill. teljesítménnyel hozható be Magyarországra. Lehet, hogy ezen tájékozatlanságot jobb kommunikáció révén el lehet a jövôben oszlatni. Mindenképpen meg kell oldanunk a megszerzett kapacitás jogok másodlagos kereskedelmének lehetôségét is. Ez semmiképpen nem lehet anonim kereskedelem, hiszen a menetrendek bejelentésekor a határkapacitást igénybe vevô szállítások esetén annak jogosultságát a rendszerirányítónak ellenôriznie kell. Ezen ellenôrzés már jelenleg is bonyolult, nehéz mûvelet, mivel sok áramkereskedô a határon kereskedik, s a menetrendek azonosítása, a hibák kere-

sése sokszor emiatt nagymértékben megnehezül. (Németországban emiatt vezették be az egy–az–egy menetrend bejelentési rendszert, amely szerint a határ átlépésekor csak azonos mérlegkörök között lehet szállítást megvalósítani). A kapacitásjog másodlagos kereskedelmének lehetôsége feleslegessé teheti az utólagos, ki nem használt kapacitás utáni büntetés fizetését, ehelyett a „használd, vagy elveszted” (use it or lose it) elvet alkalmazhatnánk.

TOVÁBBI TERVEK, ELKÉPZELÉSEK A legközelebbi, és legfontosabb lépés a közvetlen szomszédos rendszerirányítókkal kialakítani a kétoldalú, közös aukció lehetôségét. Ez való-

színûleg nem könnyû feladat az eltérô jogszabályi környezet, szabályrendszer és szervezeti adottságok miatt. Éppen ezért már felvettük a kapcsolatot a horvát, szlovák és osztrák rendszerirányítóval, utóbbi kettô esetében a két illetékes szabályozó hatóság közremûködésével. Hasonló egyeztetô tárgyalásokat kezdtünk az ukrán, román és szerb rendszerirányítókkal is, jóllehet ezen relációkban többnyire még vertikálisan integrált villamosenergia-társaságokkal kell megállapodnunk. Ezen közös aukciók megszervezésekor számos részletkérdés is felmerül. A gyakorlati kérdéseken (aukciós iroda helye, bevétel pénzneme, annak megosztása stb.) túl a már mûködô eljárásoknál pl. „menet közben” merült fel, a különbözô mértékû általános forgalmi adóilletékek jelentkezése. Úgy véljük, hogyha év végéig egy, vagy két relációban sike-


19

rülne a közös éves és/vagy havi aukcióban megállapodnunk, az már jelentôs siker lenne. A továbblépés egyik iránya a már említett koordináció kiszélesítése lenne. A CENTREL TIAG ad hoc munkacsoportja kidolgozott egy javaslatot egy régió közös, koordinált aukciójának megvalósítására, ahol a tényleges eloszlást, ill. távvezetéki terhelôdést tükrözô ún. ptdf tényezôk is figyelembe vételre kerülnének. Ez a régió magába foglalná a cseh, osztrák, szlovák és magyar átviteli hálózatot. A CENTREL szakértôi és az illetékes rendszerirányítók is egyetértettek abban, hogy ezen koordinációt csak lépésrôl lépésre lehetséges megvalósítani. (Itt kell megemlítenünk, hogy egy ötoldalú koordinált szûk keresztmetszet kezelésre az ETSO indított egy un. pilot projektet az ELIA, TENNET, E.ON,

NETZ, RWE.NET és RTE közremûködésével, igaz a munka itt még csak a célfüggvény kidolgozásánál tart, konkrét eredmény csak jövô évtôl várható). A tervek másik része arra irányul, hogy az éves és havi idôhorizont mellett a napi aukciót is megvalósítsuk a késôbbiekben, akár órás kapacitás idôlépcsôként! Ennek megvalósítását már az említett NIP rendszer funkciójaként kívánjuk elérni, de bevezetésének számos egyéb elôfeltétele van. Tudomásunk szerint CEPSE.ON–NETZ viszonylatban ez év közepétôl már be kívánták vezetni, de a menetrend egyeztetési rendszer a két TSO-nál eltérô, emiatt gyakoriak a menetrendi hibák, amelyeknek idejében történô feltárása és elrendezése elengedhetetlen feltétel a napi aukció lefolytatásához. Ugyancsak fontos körülmény, hogy a napi aukci-

ós ajánlatok begyûjtéséhez, feldolgozásához, kivitelezéséhez elegendô idô álljon rendelkezésre, ezért a nemzetközi menetrendek leadási határidejét is ki kell „tolnunk” néhány órával. Tovább kell fejlesztenünk a menetrendhez fûzôdô kapacitásjog ellenôrzés módját is, be kell vezetnünk elôbb-utóbb a heti hét napi menetrend kezelést. A napi határkeresztezô aukció bevezetése fontos eszköze lesz annak is, hogy a napi hálózati karbantartási tervek miatti átviteli kapacitás értékváltozások a tárgyidôszak közelebb hozásával jobban követhetôk lesznek. (A cikkben többször hivatkozott Kereskedelmi és Üzemi Szabályzat, valamint a kapacitásaukció szabályai eredményeinek aktuális változata, megtalálhatók a MAVIR honlapján: www.mavir.hu).

BESZÁMOLÓ AZ ÖKOTECH KIÁLLÍTÁSRÓL

nyezetvédelmi tevékenységét az átvi-

gáltatásait, fejlesztési eredményeit

teli hálózathoz kapcsolódó termé-

mutatta be.

2003. szeptember 30. és október 3.

szet- és madárvédelem, zajvédelem,

Az érdeklôdôk tájékoztatását szol-

között rendezték a Budapesti Vásár-

a transzformátorok zárt kármentôi-

gálta a Népszava 2003. szeptember

központban a harmadik ÖKOTECH

ben összegyûlt olajos csapadékvíz

30-i számának a kiállításra megjelent,

környezetvédelmi szakkiállítást, ame-

kezelésének megvalósított módszere-

az MVM Csoport környezetvédelmi

lyet dr. Persányi Miklós környezetvé-

it ismertetô táblákkal, fotókkal és esz-

tevékenységét ismertetô „Áramfor-

delmi miniszter nyitott meg.

közökkel mutatta be. Látványos volt

rás” címû melléklete, az MVM Cso-

A jelentôs nemzetközi fórum szá-

az 1:6 méretarányban – az Ovit Rt.

port 2002. évi Környezeti Jelentése,

mos hazai és külföldi kiállító, a kör-

által – elkészített „Ipoly” típusú távve-

valamint az egyes tagvállalatok éves

nyezetvédelmi és kommunális eszkö-

zeték oszlop, rajta két, ugyancsak

beszámolói.

zök, újdonságok, az európai uniós

méretarányos mûfészekkel. A valós

Az MVM Csoport környezetvédel-

elôírásoknak is megfelelô megoldá-

méretek érzékelhetôségét szolgálta

mi tevékenységét élénk érdeklôdés

sok teljes keresztmetszetét vonultatta

egy „életnagyságú” mûfészek kiállítá-

övezte, különösen a környezetbarát

fel.

sa. Látható volt a több alállomáson

villamosenergia-ellátás és a megújuló

A kiállítással egy idôben szervezett

alkalmazott hangszigetelô fal egy da-

energiák hasznosítása, valamint a

konferenciák napirendjén a környe-

rabkája is. A védett természeti terüle-

mûfészkek megjelenése és további

zetvédelem, a kommunális feladatok,

teket is tartalmazó térképen mutat-

alkalmazása kapcsán tettek fel szá-

a hulladékok kezelésének feladatai

tuk be Magyarország átviteli hálóza-

mos kérdést a látogatók. Az MVM

kaptak külön hangsúlyt.

tát.

Csoport standját több iskolás csoport

n HÍREK

20

A kiállításon az MVM Csoportot az

A Paksi Atomerômû Rt. széleskörû

is meglátogatta, akiknek a környezet-

MVM Rt., a Paksi Atomerômû Rt., va-

és magas színvonalú környezetvédel-

barát villamosenergia-ellátás téma-

lamint az ERBE Energetika Kft. képvi-

mi tevékenységét foglalta össze, míg

körében vetélkedôt rendeztünk.

selte közös standdal. Az MVM Rt. kör-

az ERBE Kft. környezetvédelmi szol-


(Szabó János)

A VILLAMOSENERGIAELLÁTÁS BIZTONSÁGA n A VILLAMOSENERGIA-SZOLGÁLTATÁS MEGBÍZHATÓSÁGÁT A PRIMER ESZKÖZÖK, AZ ÜZEMIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ÉS A KEZELÉST VÉGZÔ EMBER EGYÜTTESEN HATÁROZZÁK MEG. A ZAVARMENTES MÛKÖDÉSHEZ KORSZERÛ, MEGBÍZHATÓ BERENDEZÉSEK, MEGFELELÔ SZERVEZÉS, FIZIKAI ÉS ADATVÉDELEM, A FELELÔSSÉGI KÖRÖK PONTOS MEGHATÁROZÁSA ÉS JÓLKÉPZETT, AZ ENERGETIKÁT HIVATÁSÁNAK TEKINTÔ KEZELÔSZEMÉLYZET EGYSÉGES RENDSZERE SZÜKSÉGES. KAPÁS MIHÁLY

" Az ország fogyasztóinak villamosenergia-ellátása a villamosenergiarendszer feladata. Az energiarendszer azonos követelmények és alapelvek szerint mûködô ellátási forma, amely a villamosmûvekbôl (termelô, szállító, elosztó berendezések) és a hozzájuk csatlakozó fogyasztókból áll. Az erômûvek termelik meg fogyasztók által igényelt villamos energiát, amely a 220–400 kV-os hálózat segítségével jut el az áramszolgáltatók betáplálási pontjaihoz, ahonnan az elosztás 120 kV-os vezetékeken történik a középfeszültségû (20 kV, 10 kV) táppontokig. Mind a 220– 400 kV-os alaphálózat, mind a 120 kV-os fôelosztó hálózat túlnyomórészt hurkolt, így egy elem elvesztése nem okoz nagy kiterjedésû ellátatlanságot. A különbözô feszültségszintû hálózatok egymásnak természetes tartalékot biztosítanak, tehát pl. egy 400 kV-os távvezeték kiesése esetén a rajta folyó teljesítmény egy része a többi 400 kV-os vezetékre, egy része a 120 kV-os hálózatra terhelôdik át. A biztonságot fokozza, hogy az egyes országok hálózatai rendszeregyesülésként, egymással összekapcsolva üzemelnek. Ez nem csak a topológiai biztonságot növeli, az együttmûködô energiarendszerek az erômûvekben keletkezett üzemzavarok esetén kiesett teljesítmény pótlásában is részt vesznek. Az országok közötti kapcsolat az energiaszolgáltatás fizikájából adódóan rendkívül szoros, bármely rendszerben is lép fel hiány, a vele szinkron mûködô energiarendszerek mindegyike automatikusan részt vesz a kisegítésben.

Ez az együttmûködés Nyugat- és Közép-Európa minden országára, sôt, néhány észak-afrikai országra is kiterjed, és több mint 300 000 MW teljesítményû energiarendszer kooperációját jelenti. Az automatikus segítségnyújtás biztosítja, hogy a fogyasztó nem veszi észre a hazai erômûvek valamelyikében bekövetkezett gépkiesést, legyen az bármilyen méretû. Ez, a nem tervezett import formájában megjelenô teljesítmény azonban nem vehetô igénybe korlátlan ideig. Elôírás, hogy minden energiarendszernek 15 percen belül gondoskodnia kell teljesítménymérlege egyensúlyának helyreállításáról. Ez a szabály biztosítja, hogy a nagy európai rendszer folyamatosan készen álljon tagjainak kisegítésére. Az elôírás megszegésének legsúlyosabb következménye az lehet, ha megszüntetik a kapcsolatot a szabály ellen vétô rendszerrel. Ilyen nálunk még nem fordult elô, bár ennek érdekében 2003. január 13-án több erômûben egymás után fellépô rendellenesség okozta jelentôs teljesítmény hiány miatt mintegy 300 MW mértékben korlátoznunk kellett a fogyasztást. A nagy hideg miatt a Mátrai Erômûben összefagyott a szén, ez 3 db 200 MW-os blokk leállását okozta, egyedül az egyik 100-as blokkot sikerült minimális, 30-40 MW teljesítménnyel üzemben tartani. A Dunamenti Erômû egyik generátora is leállt, a Csepeli Erômû nem tudott a menetrendjének megfelelô ütemben elindulni. A lôrinci gázturbina többszöri indítási kísérlet után fél teljesítménnyel jött üzembe.

A nemzetközi elôírásoknak megfelelôen a magyar energiarendszer képes akár a legnagyobb erômûvi blokk, tehát 460 MW kiesett teljesítmény 15 percen belüli pótlására (kb. fele-fele arányban forgótartalékokból, illetve szekunder tartalék gázturbina indításával). Ez mind kevésnek bizonyult, a hiányzó teljesítmény kb. 3-szor nagyobb volt, mint az elôírás szerinti tartalék. Vásárolni ebben az idôszakban a szomszédos energiarendszerektôl sem sikerült, hiszen náluk is akkor volt a reggeli felfutás. A nemzetközi hálózatból hozzánk beáramló, nem tervezett import teljesítmény értéke 5 óra 24 perc és 8 óra között folyamatosan meghaladta az európai rendszeregyesülés által elôírt, max 100 MW-ot. A csúcsértéket, 560 MW-ot 6 óra 22 perckor érte el. A nem tervezett import energia értéke a 6. órában 107 MWh, a 7. órában 306 MWh, a 8. órában 135 MWh, a 9. órában 36 MWh volt, miközben az európai rendszeregyesülés által elôírt érték max 20 MWh. Ebben a helyzetben a diszpécser számára az egyetlen igénybe vehetô eszköz a fogyasztói korlátozás elrendelése maradt. E nélkül nem lehetett volna javítani a termelés és a fogyasztás egyensúlyán, csökkenteni a nemzetközi energiarendszerbôl nem egyeztetett módon történô energiavételezést. Mintegy 310 MW-nyi fogyasztást kapcsoltunk ki. A korlátozás 8 óra után néhány perccel ért véget, amikor részben hazai, részben import forrásokból sikerült pótolni a hiányt.


21

Forrás Ukrán kisegítés

Idôtartam, óra 7–17, hosszabbítva 23-ig

50

10-16

50

Szlovák kisegítés

8-12, hosszabbítva 16-ig

100

Lengyel vásárlás

8–24

100

9–24

100

Összesen max

A kiegészítô importok értékét és idôpontját a táblázatban tüntettük fel. Az 1. ábrán a rendszerterhelés január 13-i és egy héttel késôbbi alakulásából látható a korlátozás terheléscsökkentô hatása: a korlátozás elrendelésekor megtorpan a terhelés növekedése és a visszavonás után éri el a természetes értékét. Alig több mint fél évvel korábban, 2002. június 2-án lokális probléma orvoslásához kellett fogyasztói korlátozást elrendelnie a MAVIR diszpécserének. A villamosenergia-rendszer tervezett teljesítménymérlegébôl hiányzott mintegy 460 MW, részben erômûvi blokk-kiesések, részben a vártnál magasabb fogyasztás, illetve a horvát rendszernek adott üzemzavari segítség miatt. Ezt a hiányt teljes egészében fedezte a forgótartalék és a terven felül üzemelô debreceni gázturbina. 10.38-kor a Paksi Atomerômû 400 kV-os alállomásában karbantartás után feszültség alá akarták helyezni az egyik gyûjtôsínt. Kapcsolás közben átütött a megszakító, és az ezt követô védelmi mûködések miatt mindkét gyûjtôsín feszültségmentessé vált. A másfél-megszakítós kialakításnak köszönhetôen két reaktorblokk kapcsolata megmaradt az energiarendszerrel a martonvásári, illetve toponári vezetéken. Csak egy paksi blokk esett ki, 460 MW teljesítményhiányt okozva. (A negyedik reaktorblokk éves karbantartáson volt.) A MAVIR diszpécsereknek két problémát kellett kezelnie: helyreállítani a magyar villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlyát és gondoskodni arról, hogy a dél-dunántúli térségben erôsen lecsökkent feszültség ne okozza az üzemzavar kiterjedését. A teljesítmény-egyensúlyt az exportok megszüntetésével, a lôrinci gázturbina beindításával, illetve a szomszédos energiarendszerek diszpécsereitôl segítségként kapott teljesítménnyel gyorsan és tartósan sikerült helyreállí-

22

Teljesítmény, MW

400

tani. A hazaiakon kívül hét külföldi partnerrel kellett rövid idôn belül egyeztetni, így a három diszpécsernek kapóra jött két szolgálaton kívüli kollégájuk segítsége a Vezénylôben. A nagyobb gondot a Dél-Dunántúl hálózatának alacsony feszültsége okozta: a 400 kV-os gyûjtôsínek kikapcsolódásával kiesett a két 400/120 kV-os transzformátor, megszûnt a betáplálás a 120 kV-os hálózatba a paksi alállomáson. Mivel a térségben két 120 kV-os vezetéken karbantartók dolgoztak, egy harmadikon pedig kb.10 perc múlva zárlat keletkezett (és szintén kikapcsolódott), a déli megyékben a 120 kV helyett csak 85-90 kV-ot mutattak a mûszerek. A Pécsi Erômû mindent, amit csak lehetett megtett a feszültségcsökkenés mérséklésére, de egy 60 MW-os blokk nem képes csodát tenni: a gép túlterhelôdött és kikapcsolódott. Szeged környékérôl sem lehetett segítségre számítani, hiszen a paksi gyûjtôsínek kikapcsolódásával megszûnt a teljesítményszállítás a

Paks–Sándorfalva 400 kV-os vezetéken is. A dunaújvárosi alállomásban a transzformátorok névleges teljesítményük kb. 1/4 -ével terhelôdtek túl, és ilyen állapot a kánikulai idôjárásban sokáig nem tartható fenn. A kialakult helyzetben megoldást csak a fogyasztás csökkentése jelenthetett, így az ODSZ a körzetben kb. 50 MW terheléskorlátozást rendelt el. A ténylegesen kikapcsolt 43 MW teljesítmény elegendônek bizonyult a paksi gyûjtôsín, a Sándorfalva távvezeték és a két 400/120 kV-os transzformátor visszakapcsolásáig. 12.18-kor a 400 kV-os alaphálózat üzeme helyreállt. Az esemény 41,6 MWh fogyasztói kiesést jelentett. A komoly üzemzavarok általában felborítják a villamosenergia-rendszer teljesítményegyensúlyát. Egy nagy, vagy 2-3 kis blokk kiesése nem jelent a fogyasztó számára is érzékelhetô eseményt, erre számítani lehet és kell. A rendszer mûködéséhez hozzátartozik, hogy rendelkezik megfelelô tartalékokkal ezek gyors pótlására. A gond akkor kezdôdik, ha az üzemzavar miatt hiányzó teljesítmény jelentôsen meghaladja az ésszerû tartalék mértékét. Lehetne persze sokkal nagyobb tartalékokat üzemeltetni, de ezt a fogyasztók zsebe bánná, nem is szólva az alacsony terhelésû idôszakokban jelentkezô szabályozási problémákról. A villamosenergia-kereskedelem liberalizációja fontos feladatot ró a Rendszerirányítóra: a rendszer

b

a

a) 2003.01.13. Rendszerterhelés b) 2003.01.20. Rendszerterhelés

A KORLÁTOZÁS OKOZTA TERHELÉSCSÖKKENÉS


pillanatnyi és tervezett üzemállapotának ismeretében meg kell határoznia azokat a feltételeket, teljesítményeket, hálózat áteresztô képesség tartalékokat, amelyek betartása garantálja a rendszer üzembiztonságát. Ügyelni kell arra, hogy csak olyan mennyiségû villamos energia szállítására köttessenek szerzôdések, amelyek nem veszélyeztetik az üzembiztonsághoz elengedhetetlen tartalékok meglétét. A kereskedôk érdekei és a Rendszerirányító intézkedései között ezen a területen kialakuló ellentmondás csak látszólagos, a biztonság a piac minden résztvevôjét szolgálja. Az energiaellátás biztonságáról szólva nem állhatunk meg csak a termelés és szállítás kérdéseinél, szólni kell néhány szót a biztonságot befolyásoló szabályzati, információtechnikai kérdésekrôl, sôt maga az ember is fontos eleme a biztonságos ellátásnak. Az ellátás biztonságát növeli, hogy a rendszer mûködésében résztevô minden szereplô tevékenysége jól körülhatárolható, dokumentált, szabályozott. Az üzemeltetés folyamatosságának és zavartalanságának biztosítása érdekében a termelôknek, a szállítónak és a szolgáltatóknak egységes rendszerben meghatározott, azonos követelmények szerint kell mûködniük. Ezt a célt szolgálja az Üzemi Szabályzat, amely az energiarendszer minden résztvevôje számára konkrétan meghatározza feladatait a létesítés, üzembe helyezés, üzemeltetés során, tartalmazza a jogosultsági határokat, egyértelmûvé teszi minden berendezés üzemeltetôjét és üzemirányítóját, rendelkezik az üzemzavari helyzetek kezelésének módjáról. A biztonságot még az üzem elôkészítésekor kell megalapozni. Ekkor a várható eseményekre készülünk fel, megfelelô tartalékokat hagyva az erômûvekben és a hálózaton. Vannak események, amelyek talán soha nem következnek be, de kizárni nem lehet ôket. A váratlan helyzetek minél gyorsabb és hatékonyabb megoldását szolgálja a különbözô havariaés krízistervek készítése. A Rendszerirányító számára már régen is létezetek havariatervek, amelyek különbözô súlyosságú üzemzavarokat feltételeztek. Még olyan estre is van forgatókönyv, amikor az országban minden erômû áll, minden nemzetközi távvezeték ki van kapcsolva, a fogyasztók ellátása teljesen megszûnt

(black out). Erre felkészülve vannak olyan erômûveink, amelyek ilyen helyzetben is el tudnak indulni, és segítségükkel beindítható a többi erômû, fokozatosan elláthatók a fogyasztók. Ebben az évben tartottunk sikeres black-start próbát a Lôrinci és a Mátrai Erômûvek részvételével: a dízel generátor segítségével elindított gázturbina egy, a hálózatról leválasztott 120 kV-os távvezetéken és a detki alállomáson keresztül biztosított energiát az egyik mátrai blokk indulásához. A kísérlet sikeres befejezését jelentette, amikor a 4. sz 212 MW-os gép saját háziüzemét ellátva készen állt a párhuzamos kapcsolásra. Talán még nem merült feledésbe az Y2K, a dátumváltásra való felkészülés, ami jó alkalmat adott, sôt kötelezôvé tette a különbözô vészhelyzeti tervek leporolását. Az ilyen felkészülés célja, hogy megelôzze a vészhelyzetek kialakulását, illetve meggyorsítsa elhárításukat, csökkentse a következményeket. A MAVIR számára kormányrendelet (281/2002) írja elô, hogyan készüljön fel az energiarendszer üzemét súlyosan veszélyeztetô helyzetekre. Ezek az intézkedések a nem várt, a rendszer számára veszélyt jelentô eseményekre készítik fel a MAVIR-t és a villamosenergia-ellátás minden résztvevôjét. A rendelet alapján a krízis fogalmába tartozik a villamosenergia-rendszer jelentôs zavara, a villamosenergia-ellátási válsághelyzet veszélye és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet. A kormányrendeletnek megfelelôen a válsághelyzetek megelôzésére és kezelésére a MAVIR létrehozta és mûködteti a Krízis Munkabizottságot, amelynek vezetôje a MAVIR Rt. elnök-vezérigazgatója. Tagjai a termelôi engedélyesek, az elosztók és az 5%-nál nagyobb éves villamosenergia-forgalommal rendelkezô kereskedôk 2-2 képviselôje, az MVM Rt. mint átviteli hálózati engedélyes és közüzemi nagykereskedô, a Paksi Atomerômû, és l-l tagot ad a BM Katasztrófavédelmi Fôigazgatóság, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési tárca, valamint a Magyar Energia Hivatal. A Krízis Munkabizottság alapvetô feladata a krízis elôtt és alatt teendô intézkedések elôkészítése. Ez jelenti többek között a villamosenergia-ellátási szabályzatok véleményezését, a

tüzelôanyag-készletek figyelemmel kísérését, korlátozási sorrendek, információs rendszerek elôkészítését. A 2003. április elsején megalakult Munkabizottságnak rögtön dolga is akadt: A Paksi Atomerômû 2. sz. reaktorblokkjának tartós hiánya – amely a villamosenergia-rendszer jelentôs zavara minôsítést kapta – szükségessé tette az erômûvi és hálózati karbantartási tervek felülvizsgálatát, a hiányzó villamos energia pótlását. A villamosenergia-rendszer különös gonddal készül a télre, hogy egy – a tavalyihoz hasonló – tartós hideg se okozzon nehézségeket az ellátásban. A felkészülés koordinálására a rendszerirányító a Krízis Munkabizottság jóváhagyásával operatív értekezletet mûködtet, amely lehetôvé teszi, hogy a Paksi Atomerômû, a MEH, a GKM, a MOL, az MVM és a MAVIR képviselôi kéthetenként a legfrissebb információk birtokában értékeljék a helyzetet és tegyenek javaslatot a problémák megoldására. Az információtechnikai biztonság létkérdés a villamosenergia-rendszer üzemirányításában. A MAVIR Rt. felelôs azért, hogy az ország villamosenergia-rendszerében mindig rendelkezésre álljon a fogyasztók maradéktalan ellátásához szükséges energia, teljesítmény, és ez megfelelô minôségben és biztonsággal el is jusson a fogyasztókhoz. Ehhez a Rendszerirányítónak nagy mennyiségû információt kell feldolgoznia. A teljesítmény-egyensúly biztosításán kívül a Rendszerirányítónak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a villamos energia legfontosabb jellemzôit és információval kell rendelkeznie az irányított rendszer elemeirôl: a hálózat aktuális topológiájáról (az alállomási kapcsolóelemek állapotáról) és az egyes elemek terhelésérôl (távvezetékek, transzformátorok wattos és meddô teljesítménye). Ezek kívülrôl, az irányított rendszerbôl érkezô információk, túlnyomó részük mért adat, illetve berendezés állapotjelzés. A bejövô információk rendelkezésre állását az adatgyûjtô és továbbító rendszerek határozzák meg. A végponti adatgyûjtés biztonságát szolgálja az alállomásokon, erômûvekben alkalmazott kettôs adatátvitel. Az adatkapcsolatok biztonságát, folyamatos rendelkezésre állását egyrészt az átviteli utak tartalékolása, másrészt kerülô utak kiépítése biztosítja.


23

A Rendszerirányító tevékenységét az on-line érkezô adatok feldolgozását végzô számítógépes rendszer támogatja. Ez a rendszer látja el a SCADA (Supervisory Control and Data Acquisition = rendszerfelügyelet és adatgyûjtés), valamint az EMS (Energy Management System = hálózatszámítási és optimalizációs) feladatokat. A folyamatirányító számítógépben külön funkció végzi a különbözô útvonalakon, ezért eltérô idôben érkezô adatok idôhelyes összehasonlítását. Tartós eltérés esetén a rendszer hibaüzenetet ad. A folyamatirányító rendszer rendelkezésre állása alapvetôen függ az alkotóelemek megbízhatóságától, és jelentôsen növeli azt a redundáns kiépítés. A technikai eszközök megbízhatóságán túl ugyanilyen fontosságú a rendszer védelme a szándékos vagy véletlen károkozással szemben. Ezt hivatottak biztosítani a felhasználói jelszavas hozzáférés, a beavatkozások idejének és helyének rögzítése, az egyes felhasználók igényeihez és tevékenységéhez szabott hozzáférési jogosultságok. Külön meg kell említeni az alaprendszertôl független, csökkentett funkcionalitású, de a villamosenergiarendszer kézi üzemirányításához elégséges információt biztosító tartalék mérôrendszert. Ezek a mérések az alállomásokból és erômûvekbôl független távadókból, külön átviteli utakon érkeznek és a MAVIR-nál is önálló feldolgozó rendszer jeleníti meg az adatokat a diszpécserek számára. Akárcsak a termelésben és szállításban, az informatika területén is elengedhetetlen a vészhelyzet-kezelés. A számítástechnikai eszközök, rendszerek, hálózatok létrehozása során a maximális biztonságra kell törekedni, ennek ellenére kialakulhatnak olyan vészhelyzeti szituációk, amelyekre elôre fel kell készülni. A MAVIR Rt. rendelkezik olyan vészhelyzeti tervvel, amely utasításokat ad a számítógép-rendszer egyes elemeinek meghibásodása esetén követendô eljárásokra, megjelöli az igénybe vehetô tartalékokat, intézkedik az átkapcsolások, áttérések módjáról, valamint megteremti ennek személyi feltételeit. A folyamatirányító számítógéprendszerbe történô illetéktelen behatolás lehetôsége gyakorlatilag kizárt, mivel a rendszer külsô hozzáférése fizikailag blokkolható. A belsô, kezelôi beavat-

24

kozások szakterületekre korlátozottak, jelszóval védettek és naplózottak. Az emberi tényezôk közé tartozik a szándékos károkozás, ami veszélyeztetheti az ellátás biztonságát. Szerencsére a rendszerben meglévô redundanciák miatt ez eddig még nem vezetett tényleges ellátási zavarhoz, de másodlagos hatása (pl. a helyreállítás miatt más munkákat halasztani kell) jelentôs anyagi veszteségeket okoz. A károkozás két nagy csoportra bontható: n Az energetikai berendezések, létesítmények sérülésével járó, de nem az energiaszolgáltatás megzavarását célzó károkozás. Ezek az események tipikusan lopáskárból erednek, amikor a távvezeték oszlopok vasszerkezetébôl vágnak ki elemeket, az oszlopokat rögzítô sodronyokat, illetve feszültségmentes távvezetékek áramvezetô sodronyait tulajdonítják el. Ezek az események sem vezetnek villamosenergiaellátási zavarokhoz, de a helyreállítás költsége több nagyságrenddel meghaladja az elvitt anyag értékét. Az ilyen károkozással szemben az áramellátás résztvevôi gyakorlatilag tehetetlenek, bár az egyik szomszédos energiarendszerben, ahol ez a jelenség szintén nem ismeretlen, a tartósan üzemen kívül lévô 750 kV-os távvezetékre „vagyonvédelmi feszültséget” kapcsoltak. n Az energiaszolgáltatás zavarását vagy akadályozását célzó szándékos beavatkozás. Ide tartozik például a Tiszai Erômûben bekövetkezett esemény, amely 20 perc leforgása alatt az erômû teljes leállását, mintegy 630 MW generátorteljesítmény elvesztését eredményezte. Az esemény a villamosenergia-ellátásban semmilyen zavart nem okozott, de az erômûvet jelentôs anyagi kár érte. Ilyen esemény elôidézésére csak nagy szakmai gyakorlattal és helyismerettel rendelkezô személy képes, mint jelen esetben az erômû egy, évekkel korábban elbocsátott dolgozója. A hasonló károk megfelelô ôrzésvédelemmel, a behatolás megakadályozásával elôzhetôk meg. Ennél természetesen sokkal fontosabb szerepet játszik az ember, mint kezelô, irányító a villamosenergia-ellátásban Bármely rendszer biztonságos üzemeltetésének fontos eleme az ember.


A technikai eszközök korszerûsítése, a számítástechnika mind szélesebb körû alkalmazása mellett sem feledkezhetünk meg arról, hogy a legtökéletesebb mûszaki berendezés sem pótolhatja a jól képzett, tapasztalt, helyismerettel rendelkezô kezelôt. A számítógép, az automatika – ellentétben az emberrel – nem hibázik, de csak elôre definiált, félreismerhetetlen paraméterekkel körülírt események megoldására képes. A történéseket összekapcsolni, rangsorolni, a konkrét szituációval nem teljesen azonos tapasztalatok alapján megoldani, ez a kezelô feladata. Ebben nagy segítséget nyújtanak azok a mind tökéletesebb eszközök, amelyek egyre több és több információt képesek fogadni, feldolgozni és az ember számára áttekinthetô formában megjeleníteni. Az emberi tévedések, kezelési hibák csökkentése is megkívánja a megfelelô redundancia biztosítását. Ezt részben elvégezhetik az irányítástechnikai eszközök, automatikák, számítógépek, amelyekkel kizárható a nyilvánvalóan hibás, veszélyt, üzemzavari helyzetet okozó beavatkozások végrehajtása (pl. az automatikus szinkron ellenôrzô készülékek). A redundancia biztosítását az teszi teljessé, ha a nagy felelôsséggel járó, fontos irányítási pontokon nem egy fô látja el a szolgálatot. Az energiarendszer szórt struktúrája, többszörösen hurkolt topológiája nagy biztonságú ellátást biztosít. Ellátási zavarok csak kis területre lokalizáltan, a fogyasztók kis csoportjánál és rövid ideig lép(het)nek fel. Megfelelô felkészüléssel az ellátás biztonsága tervezhetô és felügyelhetô. A gyakorlat azt mutatja, hogy nagyon kevés azoknak az üzemzavaroknak a száma, amelyeknél a fogyasztói kiesés az Üzemi Szabályzatban jelentéskötelesként meghatározott 50 MWh-t eléri vagy meghaladja. A cikkben szereplô példákat azon kevés eseménybôl válogattam össze, amikor a villamosenergia-rendszer üzemzavarát a fogyasztó is érzékelte. Hetente, naponta történnek olyan események, amelyek kezelése nem kisebb figyelmet igényelnek, mint az említett üzemzavarok elhárítása, következményeik csökkentése, de ezeket csak az üzemeltetôk és üzemirányítók szûk köre ismeri. Ez így van rendjén, a fogyasztót nem a munka nehézsége, hanem eredménye gyôzi meg a villamosenergia-ellátás biztonságáról.

A TÁVKÖZLÉSI FEJLESZTÉSI PROJEKT LEZÁRÁSA n AZ MVM RT. ÉS A RENDSZERIRÁNYÍTÓ ALAPTEVÉKENYSÉGEINEK ELLÁTÁSÁHOZ NÉLKÜLÖZHETETLEN A MINÔSÉGI, MEGBÍZHATÓ ÉS GAZDASÁGOSAN ÜZEMELTETHETÔ ÖNÁLLÓ TÁVKÖZLÉSI HÁLÓZAT FENNTARTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE. A HOSSZAS ELÔKÉSZÍTÔ TEVÉKENYSÉGEK UTÁN ÉS A TERVEZÉSI FELADATOK ELVÉGZÉSÉT KÖVETÔEN MINTEGY KÉT ÉVVEL EZELÔTT MEGINDULT A KONKRÉT MUNKA, AMELY EGY EGYSÉGES JELÁTVITELI RENDSZERT HOZOTT LÉTRE. AZ ALÁBBIAKBAN A BERUHÁZÁS RÉSZLETEIRÔL, A RENDSZER KERETÉBEN LÉTREHOZOTT VILÁGSZÍNVONALÚ TÁVKÖZLÉSI HÁLÓZAT FÔBB JELLEMZÔIRÔL SZÁMOLUNK BE. AGÁRDI FERENC–SERFÔZÔ TAMÁS

" A projekt során az országban mintegy 1100 km optikai összeköttetés épült meg, amelynek jelentôs többsége OPGW technológiával szerelt távvezetéki nyomvonalon halad, valamint mintegy 57 km alépítményi összeköttetés is elkészült. Így az MVM Rt. jelenleg közel 2300 km op-

1. FOTÓ AZ ALBERTIRSA 750 KV-OS ALÁLLOMÁSON TELEPÍTETT OPTIKAI VÉGZÔDÉS A CSATLAKOZTATOTT BERENDEZÉSEK OPTIKAI SZÁLAIVAL

2. FOTÓ MEZÔTÚRI ALÉPÍTMÉNYI OPTIKAI LEÁGAZÁS

tikai összeköttetést mondhat magáénak. Üzemviteli szempontból a MAVIR távközlési ellátásának biztonságát is növeltük további átviteli utak és az összeköttetések automatikus védettségét biztosító gyûrûs topológia kialakításával. A fôleg iparági távközlés és az Üzemi Szabályzat megfelelô követelményeinek kiszolgálására tervezett hálózat az ország mintegy 80 csomópontját érinti, amelyek a jelek átvitelét biztosító berendezéseknek adnak helyet. A rendszert a lehetô legbiztonságosabbra terveztük és építettük ki. Az ennek eredményeként létrejött hálózat mind filozófiájában, mind mûszaki technológiai megoldásaiban a mai magyar távközlés legbiztonságosabb hálózata, ami hosszú távon meg fog felelni az iparágunk által támasztott igényeknek és az eddigi gyakorlattól eltérôen már egy egységes rendszerbe foglalt, korszerû, homogén rendszer. Az adatok után néhány szó a fejlesztésrôl. Az országos optikai hálózat sematikus rajza az 1. ábrán látható. A hálózat úgynevezett optikai gyûrûkbôl épül fel, amelyek lehetôvé teszik az egyes távközlési átviteli utak megfelelô védelmét (n-1) hiba esetén is. Az így kialakított hálózaton – megfelelô forgalomtechnikai eljárások segítségével – logikailag akár a teljes országhatár mentén húzódó távközlési optikai gyûrû is megvalósítható. Ennek elsôsorban rendkívüli

3. FOTÓ A BUDAPESTI MÛSZAKI EGYETEMEN ELHELYEZETT OPTIKAI VÉGZÔDÉS (OPTIKAI RENDEZÔ)

havaria esetekben van jelentôsége, amikor a normálisan mûködô hierarchikus mûködésben zavar keletkezik. A hálózat gerincét alkotó SDH (szinkron digitális hierarchia) gyûrûk kapacitása STM–16 (2,4 Gbit/s), STM–4 (622 Mbit/s), ill. STM–1 (155 Mbit/s). A hálózatot nagykapacitású STM–16-os gyûrûkbôl építettük fel egy-két kivétellel, amelyek „begyûjtik” az ország távoli objektumaiból érkezô forgalmat. Zömében ehhez kapcsolódik több ponton a néhány régiónkénti STM–4-es gyûrû, a helyi kisebb forgalmakat STM–1-es gyûrûk képesek biztosítani, ill. ráhordani az STM–4-es gyûrûkre. Az optikai gyûrûs elrendezést a 2. ábra mutatja. A „C”-vel jelölt STM–4-es – a TFP idején még nem zárható – gyûrû az azóta megépült Sándorfalva–Békéscsaba 400 kV-os távvezeték nyomvonalán idén ôsszel bezárult.


25

1. ÁBRA A MEGVALÓSULT HÁLÓZAT

4. FOTÓ EGY STM–16-OS CSOMÓPONTI SDH BERENDEZÉS

A hálózat így már alkalmas egy szélessávú kelet–nyugat, illetve délkelet–nyugat gerinc-összeköttetés megvalósítására is. Az ország és a hálózat földrajzi elhelyezkedésébôl adódóan ez stratégiai jelentôségû le-

26

het az UCTE-bôvítés és az üzleti elképzelések szempontjából is. Jelenleg a nemzetközi összeköttetések révén nemzetközi távközlést ellátó tranzit funkciók megvalósításán dolgozunk, amely az MVM Rt. számára jelentôs árbevételt eredményezhet. A horvát, szlovén és osztrák határokat átszelve egyrészt lehetôség adódik külföldi hírközlési összeköttetések létrehozására, megjegyezve, hogy az osztrák, a horvát és a szlovák kapcsolatot tekintve már konkrét összeköttetésekrôl is beszélhetünk. A hálózat lehetôséget biztosít román és szerb irányú kapcsolatok létesítésére (idén a szükséges OPGWkapcsolat meg is épül Arad, ill. Szabadka felé), amelyek gerinchálózatunkon lehetôvé teszik a kelet–nyugati kapcsolatok kiépítését és nem utolsó sorban az iparág nemzetközi kapcsolatainak minôségi javulását. Az SDH gerinchez illeszkedô hozzáférési (access) hálózati berendezésenként PDH eszközök biztosítják a különbözô típusú áramköri lebontásokat (különbözô üzemmódú, sebességû szabványos adatátviteli, ill. távbszélô célú áramköröket), ill. a kihosszabbítá-


sokat. A hálózatra a késôbbiekben igény szerint más (pl. IP, DWDM stb.) technológia is telepíthetô. A projekt keretében beszerzésre kerültek a Zugló–Sajószöged szakaszon (12 szál) WDM berendezések. Mivel ezen a korábban épült szakaszon a szálak száma már nem elegendô, a kiskapacitású kábel virtuális bôvítésére a fény hullámhossz tartoA TFP-BEN MEGVALÓSULT VÉDELMI JELÁTVITELLEL ELLÁTOTT SZAKASZOK Sorsz. Távvezetéki szakasz 1

Gyôr 400–Oroszlány 220

2

Oroszlány 220–DE Rt. 220

3

Gyôr 400–Litér 400

4

Paks 400–Toponár 400

5

Martonvásár 400–Paks 400

6

Albertirsa–Békéscsaba 400

7

Albertirsa 750–Martonvásár 400

8

Detk 220–Szolnok 220

9

Sajószöged 400–Tiszalök 220

10

Tiszalök 220–Kisvárda 220

11

Kisvárda 220–Sajószöged 400

mányának megosztásával nyílt lehetôség. Az alkalmazott WDM technológiával egy szálpár kihasználhatósága négyszeresére növelhetô. A távközlés, illetve a jelátviteli rendszer specifikus villamosenergiaipari felhasználásaként tizenegy távvezetéki szakaszon megújultak a távvezetékek zárlati áram elleni védelmét biztosító jelátviteli összeköttetések is, kiváltva ezzel az elavult, korszerûtlen, és már az üzembiztonság szempontjából is rossz minôségû berendezéseket. A táblázatban láthatóak a védelmi szempontból felújításra került távvezetéki szakaszok. Az új optikai szakaszokkal ellátott

5. FOTÓ A TÁVFELÜGYELETI RENDSZER EGYIK MUNKAÁLLOMÁSA AZ MVM RT.-BEN

távvezetékek védelmi jelátvitelét biztosította a projekt a védelmi/hálózati szakterület igényeinek megfelelôen, mind az önálló szálpáron üzemeltetendô elsôrendû, mind az SDH-hálózatba integrált másodrendû alapvédelmi jelátviteli rendszer az iparág számára. Fentieken kívül a létrehozott korszerû jelátviteli rendszer az iparág számára – már nemzetközi viszonylatban is – olyan energiaszabályozási lehetôséget ad, amely lehetôvé tesz nagyobb pontosságú vezérléseket is. Ebbôl fakadóan – követve az eddigi hagyományokat – hozzájárul, ha kis mértékben is, a környezetvédelmi követelmények kielégítéséhez, illetve a káros környezeti hatások csökkentéséhez. Az új távközlési hálózatot korszerû felügyeleti rendszerrel építettük ki, amely a hálózat aktuális konfigurációját tartja nyilván és kezeli, valamint riasztási és egyéb fontos funkciókat lát el annak érdekében, hogy a kezelôszemélyzet folyamatosan a megfelelô információk birtokában lehessen, valamint megtehesse a szükséges intézkedéseket egy esetleges zavar esetén, esetleg még azt megelôzôen. Errôl a rendszerrôl gyakorlatilag minden olyan beavatkozást végre lehet hajtani, amely nem igényel az adott helyszínen fizikai tevékenysé-

get, például valamilyen körülmény, igény felmerülése esetén akár új útvonalakon lehet egy jelet eljuttatni egyik pontból a másikba, vagy az adott végpontok bizonyos paraméterét állíthatjuk át az igényeknek megfelelôen. A jelátviteli vonalak áttérítése a régi rendszerrôl, illetve a külsô szolgáltatóktól bérbe vett rendszerekrôl augusztus végén megtörtént. Ez az igen nagy mennyiségû telefont, adatátviteli kapcsolatot érintô munka a nagy számok mellett, valamint annak ellenére, hogy nem egyszerû üzembe helyezésekrôl, hanem élô vonalak átterhelésérôl volt szó – ami fokozott odafigyelést igényelt a kiszolgált technológiák megzavarásának minimálása érdekében –, zökkenômentesen zajlott le. Ez köszönhetô az országot bejáró MVM-es és OVIT-os üzembe helyezô csapatoknak, valamint az elôkészítésben résztvevô cégeknek is. A munkákból sok külsô és MVM Rt. tulajdonú cég vette ki részét, amelyhez külön köszönet jár minden aktívan részt vevô kollégának is. Ezek közül is kiemelendô az OVIT – a kábeltelepítés tender nyertese –, aki a teljes – ALCATEL és MKM PIRELLI által szállított – OPGW telepítést végezte, valamint a KAPSCH – aki népes mezônyben nyerte el a NORTEL és

2. ÁBRA AZ SDH HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA


27

ASCOM távközlési gyártmányaiból összeállított rendszer szállítás jogát –, akikkel az elmúlt két évben igazi partneri kapcsolatban sikerült felépítenünk ezt az országos rendszert. Természetesen egy ilyen – kiterjedtségében országos – bonyolult, sok telephelyet érintô rendszer felépítése, ilyen rövid idô alatt nem képzelhetô el megfelelôen kialakított projektszervezet mûködtetése nélkül. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy mindezt nem egy „zöldmezôs”, hanem egy élô üzemben lévô hálózaton kellett elvégeznünk. Mindehhez jelentôs segítséget nyújtott az ERBE Mérnökiroda szakmai profizmusa, a MAVIR támogatása, és nem utolsó sorban az MVM szakterületeinek (hálózati, jogi [Bp.5000.ÜI.], beruházási, pénzügyi, számviteli stb.) példamutató együttmûködése. Végezetül

említést teszünk arról a szakértôi csapatról, akik a folyamatokat távközlési szakmai oldalról támogatták, hiszen egy folyamat bármely elemének gyenge teljesítménye befolyással bír a végeredményre. A generál tervkoordinátor ENTEL, vagy a mûszaki szakértô COMPUS ugyanúgy meghatározó szereplôje volt a projekt sikerének, mint a TF idôsebb és fiatalabb dolgozói gárdája. A végeredmény egy korszerû, megbízható átviteli hálózat, amely hosszú távon képes kielégíteni a villamosenergia-iparág távközlési igényeit a – nemzetközi összehasonlításban is igen szigorú – Üzemi Szabályzat elôírásainak megfelelôen. A rendszerirányítás, az üzemirányítás, a folyamatirányítás összeköttetései ma már védett útvonalakon tudnak üzemelni, ezáltal olyan eszköz került a

MAVIR és az átviteli hálózat üzemeltetôjének kezébe, amire hosszú távon alapozhatja tevékenységét. A rendszer átvételekor tartott egyhónapos integrált rendelkezésre állási próba eredménye jobb volt 99,99%-nál, amely értéket az alkalmazott gyûrûvédelmi megoldások tovább javíthatnak. A beépített tartalék kapacitások biztosítják az informatikai rendszerek várható igénynövekedésének kielégítését az elkövetkezô években. Addig is, amíg ezt leköti az iparágunk liberalizációját várhatóan követô jelentôs információáramlás növekedése, az MVM számára lehetôség nyílik a távközlési piacon való aktív és nyereséges megjelenésre. A cég ezzel megalapozhatja egy jövedelmezô üzletág beindítását, amivel a saját felhasználás önköltsége is csökkenthetô.

szeként, azzal párhuzamosan (közvetlen összekötetéseken keresztül) üzemel. A délkelet-európai térség villamosenergia-rendszere jelenleg az UCTE-tôl szétkapcsoltan mûködik. Az összekapcsolás várhatóan a 2004. évben történik meg, a Szeged melletti Sándorfalva 400 kV-os alállomás kiemelt szereplôvé, a majdani dél–keleti kapcsolat „kapujává” válik, felhasználva a meglévô Sándorfalva–Szabadka és a Sándorfalva–Arad 400 kV-os nemzetközi összeköttetéseket. Az új Sándorfalva–Békéscsaba 400 kV-os távvezeték hossza mintegy 90 km, teljes bekerülési költsége hozzávetôlegesen 6 milliárd forint. A távvezeték kivitelezését saját gyártású oszlopokkal, az Országos Villamostávvezeték Rt. (Ovit), az MVM Rt. leányvállalata végezte. Az áramvezetôt a Magyar Kábel Mûvek szállította, a szigetelô szintén magyar gyártásban készült a FURUKAWA által. A távvezetékre olyan,

ún. védôvezetôt szereltek fel (OPGW), amely nagy kapacitású távközlési összeköttetés biztosítására alkalmas optikai szálakat tartalmaz, biztosítva a két alállomás között a mûködéshez szükséges védelmi és rendszerirányítási jelátvitelt. Az új távvezeték üzembe helyezésével a Sándorfalva–Békéscsaba 400 kV-os összeköttetés kétütemû projektjének elsô fázisa fejezôdött be. A bekapcsolás eredményeként Békéscsaba térsége immár Sándorfalva felôl kap ellátást, A második fázisban a békéscsabai alállomás átalakítási munkáira kerül sor. Ezt követôen, november végén történik meg Békéscsabán az új és a meglévô (Albertirsa irányú) 400 kV-os távvezeték bekapcsolása. Ekkortól valósul meg az a hálózatrész, amelyet a fent említett kettôs cél, az ellátás biztonságának növelése, illetve a nemzetközi távvezetéki kapcsolatok erôsítése érdekében hozott létre az MVM Rt.

n HÍREK ÚJ TÁVVEZETÉKET HELYEZETT ÜZEMBE AZ MVM RT. Az országos nagyfeszültségû villamos hálózat tulajdonosa és üzemeltetôje, a Magyar Villamos Mûvek Rt., 2003. szeptember 26-án üzembe helyezte a Sándorfalva–Békéscsaba 400 kV-os villamos távvezetéki összeköttetést. A térség ellátásának biztonságát jelentôsen növelô, mintegy 90 km hosszú távvezeték létesítésének költsége hozzávetôlegesen 6 Mrd Ft volt. Az MVM Rt. a magyar villamosenergia-rendszer Átviteli Engedélyeseként hálózatfejlesztési stratégiájában kiemelt fontosságot tulajdonított a beruházás megvalósításának. Az összeköttetés jelentôsen növeli Szeged és Békéscsaba térségének ellátásbiztonságát azáltal, hogy az új vezeték mindkét régióban második betáplálásként szolgál, és egyúttal kialakít a magyar villamosenergia-rendszerben is egy 400 kV-os, rendszerbiztonságot növelô távvezetéki hurkot (Martonvásár – Albertirsa – Békéscsaba – Sándorfalva – Paks – Martonvásár kör). Az új összeköttetés megvalósításának másik fô célja, hogy megteremtse az erôs belföldi átviteli hálózatot ahhoz, hogy a délkelet-európai térség villamosenergia-rendszere a nyugateurópai hálózathoz csatlakozhasson. A magyar villamosenergia-rendszer a nyugat-európai rendszer (UCTE) ré-

28


„A NAGY BUMM” AZ EURELECTRIC ÉVES KONFERENCIÁJA n A PRÁGAI KONFERENCIÁN A RÉSZTVEVÔK MEGEGYEZTEK ABBAN, HOGY AZ EURÓPAI UNIÓ BÔVÍTÉSE HOSSZÚ FOLYAMAT EREDMÉNYEKÉNT JÖN LÉTRE, MÛSZAKI ÉRTELEMBEN A CSATLAKOZÓ ORSZÁGOK TÖBBSÉGE MÁR AZ UCTE-RENDSZER TAGJA, ÉS MAGA A CSATLAKOZÁS A VILLAMOSENERGIA-SZEKTOR TEKINTETÉBEN KÜLÖNÖSEN NAGYOBB MEGRÁZKÓDTATÁS NÉLKÜL MEGY VÉGBE. A POLITIKA RÉSZÉRÔL MEGFOGALMAZÁSRA KERÜLTEK AZOK A TERÜLETEK, AHOL AZ EURÓPAI LIBERALIZÁLT VILLAMOSENERGIA-PIAC TOVÁBBFEJLESZTÉSE A CÉL. DR. BACSKÓ MIHÁLY

BEVEZETÉS A EURELECTRIC idén az éves konferenciáját Prágában tartotta, és a Cez a.s. (a cseh villamos társaság) szervezte a szabadidôs programokat. A konferencia alapvetô témája az Európai Unió tervezett bôvítése volt. A konferenciára olyan idôpontban került sor, amikor az Európai Unió és az egyes tagállamok Athénban a csatlakozási szerzôdéseket már aláírták, és ezáltal a bôvítést tényként lehetett kezelni. A résztvevôk között egyetértés volt abban, hogy mûszaki értelemben a csatlakozó országok többsége már korábban a nyugat-európai villamosenergia-rendszer (UCTE) részévé vált, az uniós csatlakozás csupán a kereskedelem területén jelent változást – vagyis a csatlakozó országok a villamosenergia-rendszer tekintetében már az Unióban vannak, és a jogi értelemben történô csatlakozás nem jelent nagy változást, mivel ezen folyamat kezdete több mint 10 évvel ezelôttre nyúlik vissza. Ugyancsak meghatározó volt a konferencia idôpontja szempontjából az a tény, hogy a konferenciát követô 2. napon az Európai Parlament több olyan új direktívát fogadott el, melyek az európai villamosenergia-piac szempontjából meghatározóak. Ezért a konferencia során ezekkel a direktívákkal kapcsolatban semmilyen megjegyzés, észrevétel nem hangzott el, a résztvevôk az új direktívák megjelenését már tényként kezelték. A következôkben a konferencián elhangzott elôadások és a kerekasztal-megbeszélés kapcsán néhány fontos gondolatot, üzenetet kiemelünk.

NYITÓ ELÔADÁSOK Hans Haider, az EURELECTRIC elnöke „A nagy bumm: energetika és EU-

bôvítés” címû elôadásában üdvözölte azon történelmi jelentôségû megállapodásokat, amelyek célja egyrészt a 25 tagországra kibôvített, megközelítôen 500 milliónyi lakossággal rendelkezô, határok nélküli EU létrehozása, másrészt pedig a fogyasztók szabad választását lehetôvé tévô liberalizált energiapiac megteremtése. A mintegy 500 küldött elôtt tartott elôadásában Hans Haider az EU történelmi jelentôségû kibôvítésérôl beszélt, amelynek eredményeként a világ legnagyobb egységes villamosenergia-piaca fog létrejönni. Ez a kiszélesítés, párosulva a piacnak a liberalizáció révén történô elmélyülésével, kiegyenlített erôviszonyokat fog eredményezni, feltéve, hogy a szükséges piaci struktúrák bevezetésre kerülnek, és a reformokat megfelelôen hajtják végre – mondta Haider. A páneurópai energiapiac kilátásaival kapcsolatban Haider hangsúlyozta, hogy az EURELECTRIC „támogatja az energetikai infrastruktúra keleti és déli irányban, a mediterrán medence mentén történô kibôvítését”; megjegyezte, hogy ehhez meg kell oldani bizonyos politikai nehézségeket. Hangsúlyozta azt is, hogy meg kell valósítani a reciprocitás elvének érvényesítését a piaci struktúrában, valamint a környezetvédelmi és biztonsági szempontok figyelembe vételében. Az EU energiapiacának kibôvítéséhez az EURELECTRIC elnöke gratulált az Európai Bizottságnak és a két törvényhozó testületnek. Munkájuk révén egy olyan „ésszerû és racionális kompromisszumon alapuló csomag” jött létre, amely „biztonságos jogi hátteret fog nyújtani a villamosenergia-ipari vállalatok számára a teljes körû liberalizáció követelményeinek

teljesítésére való felkészülésük során” – mondta. Haider úr számos olyan területet sorolt fel, ahol továbbra is figyelmet kell fordítani azon korlátok megszüntetésére, amelyek akadályozzák az igazán egyenlô versenyfeltételek megteremtését, és elô kell mozdítani egy ténylegesen integrált energiapiac kialakítását. Hangsúlyozta, hogy ahhoz, hogy az EU piaci kereteinek létrehozását sikeresnek lehessen tekinteni, ezen kereteknek „elô kell segíteniük egy robusztus és versenyképes villamosenergia-ipar fenntartását, amely képes kielégíteni az ipari és lakossági fogyasztók igényeit, és képes megfelelni az egész társadalommal szemben fennálló kötelezettségei teljesítésének”. Ez többek között azt is jelenti, hogy az iparágnak képesnek kell lennie arra, hogy folyamatosan biztosítsa azt, hogy vonzó maradjon az alapvetôen fontos befektetések számára. Hans Haider ígéretet tett arra, hogy az EURELECTRIC a „poszt-liberalizációs korszakban” is együtt fog mûködni a politikai döntéshozókkal és a törvényhozókkal mindezen különféle feladatok megoldásában. Jaroslav Mil, a Cez a.s. elnök-vezérigazgatója a konferencia házigazdájaként sokkal konkrétabban fogalmazott elôadásában: „Mindenki a villamosenergia-piac liberalizációjáról beszél, és közben a csatlakozó országok, amelyek keményen azon dolgoznak, hogy az európai uniós szabályoknak megfeleljenek, a villamosenergia-kereskedelem területén számos akadályba ütköznek.” Konkrétan megemlítette, hogy a cseh villamosenergia-exportnak Ausztria felé politikai korlátai, míg Németország felé gazdasági korlátai vannak (a hálózati hozzáférési díj magas).


29

A KONFERENCIÁT AZ EU-HOZ CSATLAKOZÓ ORSZÁGOK KIÁLLÍTÁSA KÍSÉRTE. A FOTÓN AZ MVM STANDRÉSZLETE LÁTHATÓ

30

I. SZEKCIÓ: PIACFEJLESZTÉS, POLITIKAI DIMENZIÓ

mákat taglalták, de új szempontot nem emeltek ki.

Helmut Schmitt von Sydow, a DG TREN igazgatója röviden összefoglalta azt, hogy milyen megoldandó feladatok lesznek a jövôben a villamosenergia- és a gázpiaci liberalizáció továbbvitele során. Ennek kapcsán külön kiemelte a teljes piacnyitást, a tevékenységek szétválasztását, a határkeresztezô villamosenergia-kereskedelem szabályozását, külön kiemelte azt, hogy az egyes nemzeti szabályozó hatóságok közötti együttmûködést koordinálni kell, és a piacokhoz való hozzáférést mindenki számára fair módon kell biztosítani, valamint nagyon fontosnak tartja a transzeurópai hálózatok kifejlesztését. Rolf Linkohr, német képviselô az Európai Parlamentben a Kiotói Egyezménnyel kapcsolatos kötelezettségekre és a szén-dioxid-kereskedelemre mint lehetôségre hívta fel a jelenlévôk figyelmét. Magyar részrôl Kaderják Péter, a Magyar Energia Hivatal elnöke elôadásában azt emelte ki, hogy a jelenleg csatlakozó és a csatlakozásra váró országokban a villamos energia ártámogatása megszûnt, és a villamosenergia-szektorban a fizikai kapcsolat Közép-Kelet-Európában igen erôs. Magyarországon a legnagyobb problémát a meglévô hosszú távú szerzôdések, és a befagyott költségek kezelése jelenti. A többi elôadó és a kerekasztal-beszélgetés résztvevôi ugyanezen té-

II. SZEKCIÓ: PIACFEJLESZTÉS, ÜZLETI DIMENZIÓ A konferencia a témát kerekasztalmegbeszélésen járta körül. A résztvevôk megegyeztek abban, hogy az új típusú liberalizált villamosenergia-piac új típusú kockázatokat jelent, ugyanakkor új beruházásokra van szükség, amelyek finanszírozása új típusú megoldásokat igényel. Anders Eldrup, a DONG A/S. elnöke elôadásában felhívta a figyelmet arra a jelenségre, hogy a Kiotói Egyezmény következtében megugrik a gázfelhasználás. 2002-ben a villamosenergia-igény kb. 18 %-a lett gázból elôállítva, míg ez a szám 2020-ra elérheti a 40%-ot is, aminek következtében 2030-ig kb. 20 milliárd eurós beruházásra lesz szükség a biztonságos európai gázellátás érdekében. Ha a norvég gázforrások kimerülnek, és Oroszország nem képes gyors ütemben fejleszteni a gázkitermelést, akkor Távol-Keletrôl, 3000 km távolságból kell a gázt beszerezni, ami kb. duplájára növeli a gázszállítás távolságát. Magyar részrôl a megbeszélésen Bakács István, az E.ON Hungária igazgatóságának tagja vett részt. Külön kiemelte azt, hogy a csatlakozó országoknál az országkockázaton túlmenôen egy politikai kockázat is van, amely a jogszabályok változásá-


ból, a szabályozás bizonytalanságából ered. Tony Marsh, az EBRD egyik igazgatója hozzászólásában kihangsúlyozta, hogy a villamosenergia-piacon megnövekedett kockázatok miatt a bankokat és pénzügyi intézményeket több veszteség érte, ezért az új beruházásoknál a hosszú távú villamosenergia-értékesítési szerzôdésekre szükség van, ezek nélkül a hitelintézetek nem hajlandóak a projektek finanszírozására. A gázüzletág képviselôi már korábban is, de a prágai konferencián is kijelentették, hogy a határkeresztezô gázkapacitásokra vonatkozó hoszszú távú szerzôdések megszüntetése ellátási gondokhoz vezetne, ezért ragaszkodnak ezekhez a szerzôdésekhez. Elmondták, hogy Európa 3 nagy gázforrásból van gázzal ellátva (Oroszországból, Algériából és Norvégiából). A gázvezetékek több ezer km hosszon több országon is keresztülhaladnak, ezért a hosszú távú gázkapacitásra vonatkozó szerzôdések megszüntetése újabb kockázatot jelentene a gázellátásban, ami az ellátás biztonságát csökkentené.

III. SZEKCIÓ: PIACFEJLESZTÉS, KÖRNYEZETVÉDELMI DIMENZIÓ Az elôadók a Kiotói Egyezménnyel kapcsolatos feladatokat és lehetôségeket mutatták be európai szinten. A környezetvédelem szempontjából a klímaváltozás a legnagyobb kihívás, amivel a villamosenergia-iparnak szembe kell néznie. Az Európai Uniónak összességében csökkentenie kell a CO2-kibocsátást, de országonként jelentôs eltérések is vannak. Az EU azt szeretné, hogy Oroszország minél hamarabb ratifikálja a Kiotói Egyezményt, mivel azt követôen hatályba léphetne.

ZÁRÓSZEKCIÓ Zárszavában Helmut Schmitt von Sydow röviden bemutatta az európai integráció történetét, és kijelentette, hogy ennek a folyamatnak a szerves része az Európai Unió jelenlegi bôvítése, melynek során egy nagy piac alakul ki. Kiemelte azt, hogy az Európai Unió nagy figyelmet fordít a szomszédos országokra, különösen Oroszországra, mely az Unió egyik legnagyobb gázszolgáltatója; délkelet-európai országokra, valamint az észak-afrikai országokra, amelyek az európai energia piac részévé válhatnak.

AZ EURELECTRIC MAGYARORSZÁGI TAGOZATA n A BRÜSSZELI SZÉKHELYÛ EURELECTRIC AZ EURÓPAI VILLAMOS ENERGETIKAI VÁLLALATOK LEGJELENTÔSEBB SZAKMAI ÉS ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETE. A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. TÖBB MINT 30 ÉVIG VOLT TAG AZ EURELECTRIC-BEN, ILLETVE ANNAK ELÔDSZERVEZETÉBEN AZ UNIPEDE-BEN, ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY A HAZAI VILLAMOSENERGIA-IPART KÉPVISELJE NEMZETKÖZI SZÍNTÉREN. KELEMEN HAJNALKA

" Korábban az EURELECTRIC, és elôdszervezete elsôsorban mûszaki jellegû kérdésekkel foglalkozott, mára – az iparág európai liberalizációja következtében – fôleg a jogi, szabályozási, közgazdasági és környezetvédelmi kérdések kerültek elôtérbe – ezért az EURELECTRIC Magyarországi Tagozat tevékenysége is ezekre a területekre irányul. Az EURELECTRIC feladatai között kiemelt helyen szerepel továbbá az aktív bekapcsolódás az európai uniós törvényhozási és szabályozási folyamatba. Ezt segíti elô a jogszabálytervezetekrôl való érdekegyeztetés az EU-hatóságokkal és a tagokkal, éppúgy, mint az Európai Bizottság Fôigazgatóságai (különösen a Közlekedési és Energia Fôigazgatóság) és az EURELECTRIC felsô vezetése közötti rendszeres találkozók. Az EURELECTRIC egy non-profit társaság, amelynek alapszabályban rögzített feladatai és tudományos célkitûzései közé tartoznak még a következôk: n Olyan témák tanulmányozása – különösen, ha azok szociális, politikai, mûszaki, jogi, vagy intézményi jellegûek –, amelyek közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódnak a villamosenergia-termeléshez, -szállításhoz, -elosztáshoz, -ellátáshoz és -fogyasztáshoz. A társaság tagjainak feladata az ezekre a témákra épülô tanulmány kidolgozása; n A villamosenergia-termeléssel, -szállítással, elosztással, -ellátással és -fogyasztással kapcsolatos információk összegyûjtése, tanulmányozása és szétosztása, és ezekrôl hosszú távú tanulmányok készítése. A ta-

gok és az intézmények, illetve a tagok és a nemzetközi szervezetek közötti kapcsolatok ápolása, illetve új kapcsolatok létrehozása; n Gyûlések, és szemináriumok rendezése; n Minden olyan szervezetet létrehozása, összehangolása és anyagi támogatása, amely a villamosenergia-ipar termelési, szállítási, elosztási és ellátási területeirôl összegyûjti a szakembereket. Az EURELECTRIC szabályai és a magyarországi árampiacnyitás is szükségessé tették, hogy – önkéntes alapon – a hazai villamosenergia-ipar valamennyi résztvevôje számára megnyíljék a lehetôség a szervezeten keresztüli érdekérvényesítésre. Az EURELECTRIC szervezeti és mûködési szabályzata értelmében legkésôbb 2003. június 30-ig létre kellett hozni minden tagországnak a saját nemzeti bizottságát, amely ezt követôen látja el az ágazat adott országbeli képviseletét. A határidôt sikerült az egyesület megalakítása tekintetében betartani, amely a magyar jogi szabályozás és az egyesület feladatainak a sajátosságait is figyelembe véve nem volt egyszerû feladat, és így nem kellett haladékot kérni. Az EURELCTRIC június 22-i éves közgyûlésén már bejelenthettük az EURELECTRIC Magyarországi Tagozat (EMT) megalakulását, amelyet a közgyûlés örömmel vett tudomásul. Tíz EURELECTRIC tagország legfeljebb egyéves haladékot kapott, mivel nem sikerült a tervezett határidôre megalakítania a saját nemzeti bizottságát.

Kötelezettségeinek eleget téve az MVM Rt. 2003. január 23-án levélben kezdeményezte az EURELECTRIC Magyarországi Tagozat megalakítását az engedélyes társaságoknál és az MVM csoport tagjainál. Az EMT megalakulása több lépcsôs egyeztetésen keresztül történt. Az elsô lépcsôben az EURELECTRIC tevékenységének átfogó ismertetésére került sor, amelyet az alapszabály kidolgozása követett. Fontosnak tartottuk, hogy az érdekelteket elôször az EURELECTRIC szakmai munkájáról, a részvétel elônyeirôl és egyéb lehetôségekrôl tájékoztassuk. Az elsô tájékoztatót a témában 2003. február 10-én tartottuk, amelyet Dr. Gerse Károly vezérigazgató-helyettes, korábban az EURELECTRIC Igazgatótanácsának tagja vezetett. Az MVM elôadásokkal ismertette a szervezet tevékenységét, elôadások hangzottak el az EURELECTRIC Bizottságaiban és munkacsoportjaiban folyó munkáról, a brüsszeli kiutazások gyakorlati tudnivalóiról, és az EURELECTRIC-ben való közremûködés hasznáról. Az EURELECTRIC Magyarországi Tagozat munkájában való részvétel lehetôséget biztosít az ágazat magyarországi érdekeinek hatékony képviseletére mind az EURELECTRIC, mind ezen keresztül az Európai Unió és más fórumok felé. A szervezeti tagság jelentôs információforrást jelent a villamosenergia-ipar aktuális kérdéseirôl. Már az elsô megbeszélésen megmutatkozott a nagy érdeklôdés az EMT munkájában való részvétel iránt. Az EURELECTRIC-rôl szóló szakmai tájékoztatás sorozatba illesztettük


31

1. FOTÓ PAUL BULTEEL, AZ EURELECTRIC FÔTITKÁRÁNAK ELÔADÁSA (2003. MÁRCIUS 17.)

Hans Haidernek, az EURELECTRIC elnökének és Paul Bulteelnek, a szervezet fôtitkárának 2003. március 17-i látogatását, hogy a leendô tagok közvetlenül is tapasztalatot szerezhessenek a nemzetközi szintû együttmûködésrôl. A vendégeket az MVM Rt. részérôl Pál László vezérigazgató és Dr. Gerse Károly vezérigazgatóhelyettes fogadta. A látogatás alkalmával Bulteel úr elôadást tartott a leendô egyesületi tagoknak a szervezet történetérôl, tagságáról, tevékenységének prioritásairól – külön kihangsúlyozva a liberalizációs folyamatot – a szervezeti felépítésrôl és az egyes bizottságok legfontosabb feladatairól, valamint arról az európai és nemzetközi környezetrôl, ahol az EURELECTRIC tevékenységét kifejti és a villamosenergia-ipar érdekeit érvényesíti. Az elôadást követô rövid sajtótájékoztató lehetôséget adott arra, hogy az EURELECTRIC munkája szélesebb körben is ismertté váljon. A második lépcsôben a megalakítandó egyesület alapszabályáról folytatódtak az egyeztetések az érdekelt tagtársaságok képviselôivel. Az MVM Rt. elkészítette az egyesület alapszabály-tervezetét, amelyet már az elsô megbeszélésen kiosztottunk a résztvevôknek, azzal a szándékkal, hogy az alapszabály szövege széles konszenzuson alapulva szülessen meg, hiszen hosszabb távon ez a közös munka alapja. Az alapszabály kidolgozását megnehezítette, hogy a magyar jogi szabályozás nem minden esetben adott lehetôséget az EMT feladatainak „ideális” megvalósítására. Az elsô sarkalatos kérdéskört a szervezet megfelelô jogi formájának megtalálása jelentette. Az EURELECTRIC alapszabálya ér-

32

telmében a nemzeti bizottságok jogi személyek. Az MVM Rt. az általa kidolgozott elsô tervezetben az egyesületi formát javasolta, amely ugyan nem teszi lehetôvé az EURELECTRICben alkalmazott néhány alapelv átvételét, de az összes szóba jöhetô jogi forma közül a leginkább megközelítette az elvárásokat. Az EURELECTRIC alapszabálya lehetôvé teszi és a gyakorlatban is azt a módszert alkalmazzák, hogy a tagországok különbözô tagdíjat fizetnek és a befizetett tagdíjjal arányos szavazati joggal rendelkeznek. (A tagdíj kiszámítása az adott ország nettó villamosenergia-termelésének és az éves villamosenergia-végfelhasználásnak az átlaga, valamint az egyes országoknak a Nizzai Egyezménynek megfelelôen az EU Tanácsban meglévô szavazata alapján történik.) Az egyesület alapszabálya lehetôséget ad minden hazai villamosenergia-iparági társaságnak a csatlakozás-

ra, illetve nyitott más szervezetekkel való szakmai kapcsolat kialakítására. Az EURELECTRIC Magyarországi Tagozat (EMT) alakuló közgyûlésén, 2003. június 13-án 19 hazai iparági társaság vett részt: Bakonyi Erômû Rt. Budapesti Erômû Rt. DÉMÁSZ Rt. DÉDÁSZ Rt. ÉDÁSZ Rt. EMA-Power Kft. E.ON Energiakereskedô Kft. ERBE Energetika Kft. GTER Kft. MAVIR Rt. Mátrai Erômû Rt. MVM Rt. MVM Partner Rt. OVIT Rt. Paksi Atomerômû Rt. Pannon Power Rt. Tiszavíz Vízerômû Kft. TITÁSZ Vértesi Erômû Rt. Az alakuló ülésen az alapszabályi követelmények szerint megválasztották az EMT elnökségének tagjait: Elnök: Pál László Alelnök: Dr. Gerse Károly Energiapolitikai és Villamosenergia-termelési Bizottság vezetôje: Valaska József Hálózati Bizottság vezetôje: Tari Gábor Piaci Bizottság vezetôje: Bakács István Környezet és Fenntartható fejlôdés Bizottság vezetôje: Civin Vilmos Egyéb szakterületeket összefogó Bizottság vezetôje: Dr. Dalicsek István.

2. FOTÓ HANS HAIDER, AZ EURELECTRIC ELNÖKE ÉS PAUL BULTEEL FÔTITKÁR LÁTOGATÁSA BUDAPESTEN (2003. MÁRCIUS 17.)


Az EMT egyesületnek célja megvalósítása érdekében az alábbi konkrét célkitûzései vannak: n a magyar villamosenergia-ipar képviselete az EURELECTRIC Igazgatóságában, Bizottságaiban, az egyes EURELECTRIC Bizottságok keretében mûködô munkacsoportok (working groups, WG) alcsoportok (subgroups SG) szakértôi hálózatok (Networks of Experts, NE) és ad hoc (Task Forces, TF) munkacsoportok munkájában; n az EURELECTRIC tevékenység hazai és nemzetközi koordinációja, ideértve az EURELECTRIC Titkársággal való kapcsolattartást, szükség esetén magyar álláspont kialakítása egyes kérdésekben; n vitafórumok szervezése, szakmai anyagok, tájékoztatók készítése; n nemzetközi találkozók, konferenciák szervezése; n különbözô szakmák képviselôivel való szoros együttmûködés – ilyenek pl. a gáziparág, a hazai szakmai körök rendszeres tájékoztatása az EURELECTRIC tevékenységérôl közlemények és kiadványok, valamint internetes honlap formájában; n az iparág munkáját segítô információs hálózat kiépítése, folyamatosan frissített adatbázis létrehozása; hasznos, aktuális információk gyûjtése; n külföldi energiaipari szövetségekkel és energetikai nagyvállalatokkal való együttmûködés. Az EMT struktúrája, a fôbizottságok és a munkacsoportok is, az EURELECTRIC mintájára kerültek kialakításra, az öt fôbizottság mellett kialakítottuk az EURELECTRIC-hez hasonló munkacsoporti struktúrát is. A tagtársaságok részvétele történhet nemzetközi és hazai szinten is. Az EURELECTRIC gyakorlata szerint egyegy munkacsoportjában, a nemzetközi szintû együttmûködésben általában csak egy, esetleg két személy vesz részt országonként. Az elôzetesen beérkezett igények alapján vannak olyan munkacsoportok, amelyek iránt igen nagy az érdeklôdés pl. a jogi, vagy a kereskedés munkacsoport, de vannak kevésbé népszerû munkacsoportok is, mint pl. a kutatás és fejlesztés. A hazai szintû együttmûködésben résztvevôknek az EURELECTRIC munkacsoportjában résztvevô tag ad tájékoztatást. Az

3. FOTÓ AZ EURELECTRIC MAGYARORSZÁGI TAGOZATÁNAK ALAKULÓ ÜLÉSE (2003. JÚNIUS 13.)

egyes munkacsoportokban való részvételre az elnökség várhatóan a szeptemberi ülésén tesz javaslatot a tagtársaságoktól már korábban begyûjtött igények alapján. Magyarország a megalakulás óta számos munkabizottságban dolgozik aktívan pl. (energiapolitika és termelés, piac, környezet és fenntartható fejlôdés bizottságok), és több alkalommal helyszínt biztosított nemzetközi rendezvényeknek. 2002-ben Budapesten került megrendezésre a Környezet és Egészség Munkacsoport ülése, valamint egy workshop arról, hogy veszélybe sodorhatja-e a privatizáció a villamosenergia-ipar környezettudatos mûködését. Az EMT alapszabálya értelmében a titkárságot az egyesületnek az a tagja biztosítja, amelyik az elnököt. A titkárságot és annak mûködési költségeit az egyesület megalakulásától számított 2 éves idôtartamra az MVM Rt. tag biztosítja. Az elsô elnökségi ülésen született döntés szerint a titkársági feladatokat az MVM Rt. Nemzetközi Osztálya látja el. Az egyesület a megalakulása után azonnal megkezdte mûködését: az elnökség 2003. június 20-án tartotta meg elsô ülését, amelynek legfontosabb feladata a mûködéshez szükséges adminisztratív faladatokkal kapcsolatos döntések meghozatala volt. Az elnökség folyamatosan, szükség szerint tartja üléseit, eddig három elnökségi ülésre került sor: június 20-án, július 25-én és szeptember 10-én. Az elnökség elfogadta az önálló arculati megjelenés elemeit, úgymint az egyesület logóját, amelyet a

titkárság és az MVM Kommunikációs Osztálya által készített tervekbôl választott ki. Az EMT logója a következô:

Az elnökség szintén elfogadta az önálló honlap kialakításának javaslatát és az elkészített terveket. Az EMT elnöke levélben értesítette az alábbiakat az egyesület megalakulásáról: n azokat az iparági engedélyes társaságokat, amelyek érdekeltek lehetnek az EMT munkájában való részvételben, és felkínálta nekik a csatalakozás lehetôségét, n azokat a nem iparági szervezeteket, amelyeket érdekelhet az egyesülettel való kapcsolat kialakítása, n azokat az államigazgatási szerveket, amelyekkel az egyesület munkája révén kapcsolatba kerülhet. Az EMT 2003. szeptember 24-én szervezi meg elsô konferenciáját, amelyen a tagtársaságok vesznek részt, hogy közösen vitassák meg az Európai és Parlament és a Tanács 2003/54/EC direktívájának a magyarországi villamosenergia-iparra gyakorolt hatását. A konferencián a tagok közös állásfoglalást alakítanak ki a leglényegesebb kérdésekben, amelynek tervezetét az elnökség a szeptember 10-i ülésén megvitatta és elfogadta. További információk az EURELECTRIC Villamosenergia Szövetségrôl a www.eurelectric.org, az EMT honlapja a www.euelectric.hu oldalon elérhetô.


33

KÖZCÉL, KÖZSZOLGÁLAT. A KAPCSOLT VILLAMOSENERGIATERMELÉS JÖVÔJE n A KÖZCÉL ÉS A KÖZSZOLGÁLAT MINDIG VALAMILYEN POLITIKAI (TÁRSADALMI) CÉL ÉRDEKÉBEN A GAZDASÁGBA VALÓ BEAVATKOZÁST JELENT, AMELYNEK SORÁN A GAZDASÁGI FOLYAMATOK KORLÁTOZÁSRA KERÜLNEK. A TÁVFÛTÉS ÉS A KAPCSOLT VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS EZZEL SZEMBEN OLYAN MÛSZAKI TECHNOLÓGIA, MELYNEK SEGÍTSÉGÉVEL GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET LEHET FOLYTATNI. DR. STRÓBL ALAJOS

" Mivel a távfûtéssel és a kapcsolt villamosenergia-termeléssel bizonyos társadalmi (környezetvédelmi) célokat is el lehet érni, ezért a közcélt, a közszolgáltatást a politika szereti a távfûtéssel és a kapcsolt villamosenergia-termeléssel összekapcsolni. Ennek eredményeként a távfûtés és a kapcsolt villamosenergia-termelés elszakad a normál gazdasági folyamatoktól, és az ezen technológiákban rejlô elônyök csak részben tudnak érvényesülni a politika által létrehozott torz gazdasági környezetben. A társadalmilag leghasznosabb megoldás az lenne, ha a távfûtés és a kapcsolt villamosenergia-termelés normál gazdasági körülmények között tudna fejlôdni, és társadalmi hasznosságuk piaci eszközökkel (pl. zöld bizonyítvány) lenne figyelembe véve.

kásoknak „csak” egyhatoda távfûtött. Itt nem a távfûtés a rossz, hanem a fûtési mód kivitele és maga a távfûtött lakás igénytelensége. Egykori táborunkban a távfûtött lakások átlagos részaránya eléri a 60%-ot. Az elemekbôl gyorsan összehozott, igénytelen lakásokban nem is volt mód más fûtési módra, mint a távfûtésre. Ez látszólag olcsó volt, hiszen potom áron lehetett orosz forróvíz-kazánokhoz jutni. Nálunk azért hamar felismerték a szakemberek, hogy nem jó így a távfûtés, és a lehetôségeket kihasználva kezdett terjedni a távfûtés forrásoldalán a kapcsolt termelés. A kapcsolt termelés nem volt új

dolog az iparban, hiszen szinte minden régi ipari erômû így mûködött, ma is így mûködik. Ez látszólag távol áll a közszolgálattól. A nagyobb nehézségek a távhôszolgáltatásban, gyakorlatilag a távfûtésben (ide értve a használati melegvíz-ellátást is) jelentkeztek. Hamar kitalálták, hogy a távfûtés olcsóvá tehetô, ha a forrásoldalon kapcsolt a termelés, hiszen van egy másik, igen értékes termék, a villamos energia. Ezzel kapcsolódott össze aztán a távfûtés és a kapcsolt villamosenergia-termelés. Nem azt keresték a távhôsök, hogy miként csökkentsék veszteségeiket, a fogyasztást miként lehet ésszerûsíteni (pl. szabályozással, méréssel), hanem

Oroszország Litvánia

TÁVFÛTÉS A köz szolgálata azt kívánta, hogy sok, egyforma, olcsó lakás épüljön, ha már a dolgozók nem kapnak elég fizetést a szabad választáshoz. Épültek tehát szocialista városok, városszéli lakótelepek a „köz” akaratából, házgyári technológiával és természetesen távfûtéssel. Érdemes összehasonlítani (1. ábra) egykori táborunk országait ebben a tekintetben. Bizony, vannak nálunk rosszabb helyzetben lévôk, kevésbé büszke múlttal. Még szerencse, hogy nálunk a la-

34

Lettország Észtország Lengyelország Fehéroroszország Szlovákia Csehország Bulgária Magyarország 0

10

20

1. ÁBRA A TÁVFÛTÉSES LAKÁSOK RÉSZARÁNYA [1]


30

40

50

60

70

%

80

90 77

Bevezetett energia %-ban

80 70 60 50

40

40

40

35

35

30 15

20

15 10

10

azonnal jelentkeznek. Általában kell tehát a hôellátásra gondolni, amely nem feltétlenül közszolgálat a jövôben. A szolgáltatás helyett inkább értékesítést kellene mondani. A távfûtés is üzlet persze, sokak szerint a jövô nagy üzlete, a városok megmentôje, a környezetvédôk öröme, de csak nagy villamosenergia-hányaddal rendelkezô kapcsolt energiatermeléssel megvalósítva.

0 szállítás

termelés legjobb

felhasználás

összesen

legrosszabb

2. ÁBRA A TÁVHÔVESZTESÉGEK KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN [1]

% 100

4

90

33 80 70

29

26

44 63

60 50

96

40 30 20

67

71

74

RO

HU

CZ

56 37

10 0 RUS kapcsolt

PL

SK

közvetlen

3. ÁBRA A KAPCSOLT TERMELÉS RÉSZARÁNYA A TÁVHÔKÍNÁLATBAN (1999-BEN)

az erômûvet okolták, hogy nem adja elég olcsón a hôt. Pedig a távhônek térségünkben a „hagyományos” veszteségei is igen nagyok (2. ábra), és a fogyasztó kényelmét is csak drágán lehetne elérni. A politikai fordulat óta kicsit változott a helyzet. Már a múlt század végén a távhôellátásban a kapcsolt termelés részaránya jelentôsen megnôtt. Itt nem állunk olyan rosszul (3. ábra). Ma a legnagyobb gondot szerintem inkább az jelenti, hogy nem használjuk ki eléggé adottságainkat a kapcsolt termeléssel. Nem az a cél, hogy még nagyobb legyen a távhôben a kapcsoltan termelt hô, hanem

az, hogy ehhez a hôhöz minél több kapcsoltan termelt villamos energia tartozzék. Itt jutottam a bevezetés végére. Nem a távfûtés már a kapcsolt energiatermelés fô ösztönzôje, nem a régi közszolgálat, hanem a villamosenergia-termelés, amely új közszolgálat, sôt, ma már privát üzlet, hiszen a villamos energia is áru lett. Hô kell a kapcsolt termeléshez, de ez nem feltétlenül távhô, lehet közeli hô (tömbfûtés), saját hô, fûtés (központi fûtés) vagy hûtés is. Az iparban éppen olyan népszerû a kapcsolt termelés, mint régen, talán még inkább, hiszen itt a gazdasági elônyök

A KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS A kapcsolt energiatermelés fogalmával már sokan foglalkoztak – pl. [2] –, sôt, az országgyûlés meghatározást is elfogadott a villamosenergia-törvény megalkotásával. Sok szakember ezt bírálja – én is – a 65% hatásfok megadása miatt, de megnyugtató, hogy a törvényt nem szakemberek, hanem jó szándékú politikusok alkották, mint általában a szakterületek szabályainak többségét. Fogadjuk tehát el a hatásfokot, mint határértéket. Amennyiben két termék van és a hatásfok eléri a 65%-ot, akkor ez kapcsolt termelés. A politikusnak igaza van. De van kapcsolt termelés Pakson, Oroszlányban, Csepelen és sok kondenzációs hôerômûben1 is, mint azt mindenki tudja, aki energiát tanító középiskolát vagy egyetemet végzett. Ekkor is ki lehet számolni a termelt hôhöz tartozó kapcsoltan termelt villamos energiát, mint azt több évtizede teszik iparágunkban. Európában is javasoltak erre egy szabályt, amit persze elfogadunk, sôt szeretünk. Az ismert „szigma” (s) segítségével mindig kiszámítható – a hatásfoktól függetlenül is – a kapcsoltan termelt villany. A szakembernek is igaza van. Nincs más teendôm tehát, mint a 2002. évre vonatkozó statisztikai adatokból meghatározzam, hogy tavaly mennyi volt a kapcsolt villamosenergia-termelés hazánkban (1. táblázat). Megnézem a hatásfokot, és ha ez kisebb 65%-nál, akkor felveszem az európai ajánlat szerinti szigmát. Ilyen egyszerû ez a dolog, és örvendetesen nagy szám (5,6 TWh/a) adódik, a részarány (kb. 1 A Dunamenti Erômû “F” részében, a 215 MW-os egységeknél, csak ezt nem jegyzi a statisztika évtizedek óta.


35

1. TÁBLÁZAT. KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS MAGYARORSZÁGON 2002-BEN

Hôkiadás

1

Paks

Szigma felvett –

Szigma számolt –

Kapcsolt termelés GWh

Összes termelés GWh

Részarány

TJ/a

Hatásfok, %

603

34,3

0,45

0,45

75

13 953

0,54

2

Dunamenti G1

5 047

78,7

0,75

1 045

1 045

100,00

3

Dunamenti G2

397

49,7

0,45

0,45

50

1 474

3,37

4

Mátra

266

29,5

0,30

0,30

22

5 059

0,44

5

Oroszlány

352

28,9

0,45

0,45

44

1 304

3,37

6

Tiszapalkonya

885

31,7

0,30

0,30

74

461

16,00

7

Pécs

2 135

44,2

0,45

0,45

267

654

40,81

8

Borsod

1 145

31,0

0,30

0,30

95

407

23,44

9

Ajka

2 754

46,9

0,30

0,30

230

400

57,38

48

31,1

0,45

0,45

6

556

1,08

1 368

53,3

0,95

0,95

361

2 134

16,92

10

Bánhida

11

Csepel

12

Kelenföld

2 982

73,0

0,74

613

613

100,00

13

Újpest

2 854

81,1

0,51

402

402

100,00

14

Debrecen DKCE

990

67,4

2,27

623

623

100,00

15

EMA Power

5 237

74,0

0,12

173

173

100,00

0,54

4 080

29 258

13,94

Nagyerômûvek 16

Tatabánya

17

Dorog

18

27 063 1 399

71,7

0,22

86

86

100,00

618

67,8

0,33

57

57

100,00

Kôbánya

1 641

78,2

0,18

81

81

100,00

19

Kispest

1 984

79,5

0,19

106

106

100,00

20

Debrecen, gôz

1 060

82,4

0,08

25

25

100,00

21

Nyíregyháza

1 510

82,1

0,15

63

63

100,00

22

Komló

325

76,3

0,24

22

22

100,00

23

Gyôr

578

84,6

0,09

15

15

100,00

24

Sopron

482

81,7

0,13

17

17

100,00

25

Székesfehérvár

821

87,8

0,04

9

9

100,00

26

HUHA

329

24,9

0,45

41

59

69,70

27

ICN Tiszavasvári

330

79,5

0,07

6

6

100,00

28

Neusidler, Szolnok

1 046

83,9

0,09

27

27

100,00

29

TVK

256

58,2

0,00

0

0

30

Nitrokémia, Fûzfô

552

76,1

0,12

18

18

31

Egyesült Vegyimûvek

355

88,8

0,12

12

12

100,00

32

Hungarna

1 069

65,2

0,33

99

99

100,00

33

Dunapack

693

78,1

0,16

30

30

100,00

34

BorsodChem

1 848

77,2

0,62

319

319

100,00

35

Alfen Kft

61

71,8

0,00

0

0

0,45

16 957

100,00

0,22

1 033

1 051

98,30

36

Gôzturbinásak

471

84,8

0,70

92

92

100,00

37

Cukorgyárak

348

84,5

0,70

68

68

100,00

38

Gázmotorok

1 496

82,6

0,79

327

327

100,00

Nem jelentôs kicsik

2 315

0,76

487

487

100,00

0,44

5 600

30 796

18,18

5 600

35 984

15,56

5 600

40 414

Jelentôs kiserômûvek

Hôkiadó erômûvek 46 335 Részarány a hazai erômûvek termelésébôl Részarány az országos bruttó felhasználásból

36

%


13,86

16%) is nagyon jó – például hencegésként az EU-ba tartva, ahol ettôl a legtöbb helyen elmaradtak. Végre valamiben jól állunk. [2] Felvéve a várható erômû-létesítési folyamatokat, könnyen kiszámítható az is, hogy az évtizedünk végére 8 TWh/a lehet a kapcsolt termelés, egy évtized múlva pedig akár 10 TWh/a (kb. 20%) is. Hol van ettôl a „megújulós” termelés mai 0,5%-os vagy jövôbeni 3-4%-os aránya? Pedig eddig még nem beszéltem a támogatásokról.

TÁMOGATÁS ÉS ÖSZTÖNZÉS Nem nagyon szeretem a támogatás szót, mert valahogy a rászorultságra utal. Kell a támogatás is, persze, hogy kell, de az ösztönzés szebben hangzik. Ez jó dolog, hasznos, gazdaságos, környezetkímélô és ésszerû energiaátalakítás adott feltételek

B

ERÔMÛ

mellett. Rossz hazai távhôrendszereink fenntartására alkalmas a kapcsolt termelés, tehát támogatni lehet, nem biztos, hogy kell. Jobb arra ösztönözni mindenkit, hogy a szükséges hôigényét lehetôleg kapcsolt termeléssel elégítse ki. Ez a cél. Hôigényeink vannak és lesznek (kell a meleg és kell a hideg), kielégítésükhöz egyre újabb és jobb mûszaki megoldások jelennek meg a piacon. Egyre kisebb hôigényeket is el lehet látni kapcsolt termeléssel, hiszen vannak motorok, tüzelôanyagelemek, mikro-gázturbinák, napelemes megoldások. Nem biztos, hogy most gazdaságosak, de hamar azok lehetnek. Ami gazdaságos, azt persze felesleges támogatni vagy ösztönözni valakinek. Ami nem gazdaságos, az azonban lehet még hasznos. Társadalmi szempontból, a globális felmelegedés elleni küzdelemben, a jó levegô megmentéséért, ásványi kincseink megôrzéséért, a kövült (fosszilis) energiakészletünk késôbbi

h =(E+Q)/B

E

jobb hasznosításért. Ilyenkor – közakarat, országgyûlési határozat alapján – társadalmi ösztönzés adható, közpénzbôl vagy közösen vállalt adóból (ez az utóbbi szebben hangzik). A gazdaságpolitikai célfüggvény (pl. a gazdaságpolitika célja a társadalmi összbevétel reálértékének maximálása) nem ad az állam kezébe eszközt, mert a kapcsolt termelés környezetvédelmi elônyeit egyelôre nem tudják a közgazdászaink ösztönzésre alkalmas gazdasági adathalmazzal alátámasztani. Marad tehát a lobbik által hangsúlyozott, de soha jól ki nem számolt társadalmi hasznosság fogalma, amivel már sokan jártak ki parlamentekben szabályalkotásokat. A témában még el nem fogadott EU-irányelv foglalkozik a kapcsolt energiatermelés támogatásával (pl. összhangban kell lennie a környezetvédelem állami támogatásával), és ezt akkor tartják indokoltnak, ha ez környezetvédelmileg hasznos. Fon-

nem

BT>0,1 MW?

Nem kötelezô

Q

megújulók földhô

nap

különlegesek

kapcsoltak

kapcsoltak

szénkényszer

egyedi gáz

szél

távhôcélú? víz

bio-

hulladék

nem

nyomásejtô igen BT>50 MW?

nem

igen BT>50 MW?

igen

h<65 MW?

nem

igen BT>6 MW?

nem

Nem, vagy 2. kategória

Nagykereskedelmi ár

1. kategória Földgáz?

13,05/20,85 Ft/kWh

12,45/19,85 Ft/kWh Elosztó

hálózati csatlakozás

KÁP Közüzemi szolgáltató

szûk hálózat

nem

?

KÁP

igen

települési hô

8,67/17,36 Ft/kWh Átviteli KÁP

rendszerirányító

Közüzemi nagykereskedô

ÁLLAM 4. ÁBRA AZ 56/2002. (XII. 29.) GKM-RENDELET KAPCSOLT TERMELÉSRE VONATKOZÓ RÉSZE


37

tos az a kiemelés, hogy csak „hasznos” hôigények ellátására szolgáló kapcsolt termelés támogatható. Nem az a fontos tehát, hogy minél több hôt termeljünk (lásd a bevezetôt a távfûtéssel), hanem az, hogy a feltétlenül szükséges hôigényünket a lehetô legnagyobb villamosenergiatermeléssel együtt elégítsük ki. A támogatás módjáról Brüsszelben természetesen nem határoznak. Hazánkban nemrégen kidolgoztak egy rendszert, amely valóban támogatás (nem ösztönzés), de – mint látni fogjuk – nem tûnik tökéletesnek.

AZ 56-OS Ez nem villamos, nem is forradalmi jelkép, hanem egy rendelet egyszerûsített száma2, amely a kötelezô átvételre vonatkozik, és újabban nagy hírnévre tett szert. Itt ugyanis nem csak a kapcsolt termelésre és a megújuló forrásokból termelt villamos energiára gondoltak, hanem nyomásejtô és egyedi gázerômûves felhasználásra, továbbá különféle kényszerekre (szénkényszer, hálózati kényszer, települések hôellátási kényszere). E miniszteri rendelet nagyon sok érdekességeket tartalmaz, amely egyrészt a „köz” szolgálata, másrészt a támogatási forma bukatói miatt érdemes kiemelésre. Egyszerûsített ábrával (4. ábra) csak a kapcsolt termelést célszerû követni, ez is sokat elárul. Itt az idei módosításokat is tekintetbe vettem. A gyakori módosításokból is kitûnik, hogy az 56-os rendelet nem (sem) tökéletes még. Ezért kell hozzászólni. Több gondolat vethetô fel ezzel az ötvenhatos rendelettel, ha nem csak bírálni, hanem javítani is akar valaki. Természetesen itt csak a kapcsolt termeléshez szólok hozzá, bár a másik három csoportban is lenne bôven helyesbítési lehetôség. Az ábrát nézve a következôkre hívom fel a figyelmet (fentrôl lefelé haladva). 1. A kötelezô átvételbôl (a törvénybôl is) azonnal kihagyják a 100 kW-nál 2 56/2002. (XII. 29.) GKM-rendelet az átvételi kötelezettség alá esô villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról (öt fejezetben hat paragrafus öt melléklettel). Módosították a 24/2003. (IV. 24.) és a 46/2003. (VII. 24.) GKM-rendeletekkel.

38

kisebb egységeket, pedig a decentralizált energiaellátásban sok ilyen erômû épülhet kapcsolt termeléssel a jövôben úgy, hogy maga a fogyasztó ennél kisebb igényt támaszt, tehát a többletet el akarja adni a helyi hálózatba. 2. Az elsô megkülönböztetés (diszkrimináció), hogy távhô célú-e a távhô (a hô kiadása). Nem európai gondolat ez, és emlékeztet a távfûtés említett „támogatására”. Úgy tûnik, a lakossági távfûtést másként kell támogatni, mint az ipari hôszolgáltatást vagy a saját hôtermelést. Ez hiba lenne, hiszen elsôsorban az értékteremtést (munkahelyteremtést) kellene ösztönözni, hogy a nagyobb érték nagyobb fizetést tegyen lehetôvé. 3. A nem távhôcélú távhônél 50 MW felett nincs kötelezô átvétel, nincs támogatás. A 6–50 MW közöttieknél van kötelezô átvétel, de csak átlagos nagykereskedelmi áron. A 6 MW alatti, nem távhôcélú hôt termelô kiserômûre nem ad a rendelet árat, bár kötelezô a villamos energiát átvenni. 4. Az igazi támogatás „természetesen” a távhôcélú távhôre vonatkozik. A távfûtésre. A nagyokat gyakorlatilag ekkor sem támogatják, hiszen azok termelését vagy nem kötelezô átvenni (h < 65%), vagy csak nagykereskedelmi áron. Erôsen vitatható persze a 65% hatásfok, de most nem ez a lényeg. 5. Lényegében tehát az 50 MW-nál kisebb (100 kW-nál nagyobb) villamos teljesítôképességû kapcsolt termeléseket támogatják. Nem csak kötelezô átvétellel, hanem megfelelô felárral is. KÁP-ot3 fizetnek. Elôbb a beszállítónak az átvevô (MVM vagy Ász), majd nekik a MAVIR. Nem túl jó ösztönzés. 6. Az elôzô pontban megmaradó erômûvek kapcsolt termeléséért attól függôen fizetnek többet a nagykereskedelmi árnál, hogy a földgázt miként osztályozták. A földgáz-árkategóriák sem nagyon illenek egy nyitott földgázpiachoz, de a megkülönböztetéseket már megszoktuk (errôl most nem érdemes bôvebb vitát nyitni). 3 KÁP = a villamos energia kötelezô átvételéhez kapcsolódó, kompenzációs célú pénzeszköz.


7. Az átvételi árak a csúcs- vagy völgyidôszaktól függôen nagyobbak az elôbbi csoportban, mint a közüzemi nagykereskedelmi – szintén hatósági – ár. Érdekes, hogy völgyidôben a támogatás nagyobb, mint csúcsidôben (5. ábra). Völgyidôszakban (éjszaka, kora délután, minden hétvégén és ünnepnapon) a támogatási többlet 44-50%-kot ér el, csúcsidôben csak 14-20%-ot. Nem érthetô ez a megkülönböztetés. Ha már valakinek volt ilyen ötlete, akkor azt fordítva kellett volna használni. Nem jó, ha arra ösztönzik a kapcsolt termelôt, hogy a völgyidôben igyekezzen inkább. 8. A hatósági árak persze képletek szerint mozognak a földgáz ára és a fogyasztói árindex (infláció) függvényében. Amíg vannak egyáltalán hatósági árak, mondjuk még három-négy évig. 9. Végül mindent a fogyasztó fizet – az állami rendszerirányítón keresztül – a rendszerhasználati díjakba beépített költségelem alapján. A fogyasztók által megfizetett díjból befolyt összegbôl elkülönítenek egy összeget (mondjuk 6 Mrd Ft-ot), majd ezt fordítják KÁP-ra. Hideg tél esetén persze elôfordulhat, hogy már három hónap alatt elfogy az összeg kétharmada, de ez majd pótolható. Nem érdemes mélyebben foglalkozni az ötvenhatossal, mert ez az ösztönzési forma nem fog sokáig megmaradni. Nem csak az EU-csatlakozás és az esélyegyenlôség miatt, hanem azért is, mert ez a támogatási forma rossz irányban ösztönözhet. Például a sok kötelezô átvétel (évente kb. 4-5 TWh) miatt a közüzemben kedvezôtlen jelenségek adódhatnak. Gondoljunk csak a legolcsóbban termelô erômûvünkre, a Paksi Atomerômûre. A sok kötelezô átvétel miatt éjszakánként ezt az erômûvet vissza kell terhelni. Az erômû a közüzemi mérlegkörhöz tartozik, de ha a közüzem sok más erômûtôl vesz át villamos energiát, akkor nem marad más, mint visszaterhelni az atomerômûvet. Ez év márciusában például 28 napon át (a 31-bôl) fordult elô ilyen üzemállapot, és a termelés ezért 7,3 GWh-val csökkent. Nem kellett a 0,8 Ft/kWh-s villany, de a

25 Csúcsidô Átvételi ár, Ft/kWh

20 15 10 5

0

6

12 Téli hétköznap, óra/nap

18

24

5. ÁBRA ÁTLAGOS ÁTVÉTELI ÁRAK 2003-BAN (TÉLI MUNKANAPON) A KAPCSOLT TERMELÉSRE A (KÖZÜZEMI) NAGYKERESKEDELMI ÁR MELLETT.

100 90

Piaci ár, EUR/MWh

80 70 60 50 40 30 20 10 0 0

6

12

18

Óra

24

6. ÁBRA PIACI ÁRAK ÉS A KAPCSOLT VILLANY ÁTVÉTELI ÁRA – NAPI VÁLTOZÁS

14-15 Ft/kWh-val drágább igen. Ez egy hónapban több mint 100 millió forint ráfizetést okozott a közüzemben. Az áprilisi sajnálatos események miatt aztán csökkent a visszaterhelés mértéke, de nem szûnt meg. Talán biztonsági okokból mégis meg kellene szüntetni, hiszen ezt a szovjet tervezésû atomerômûvet nem menetrendtartásra méretezték, így a gyakori visszaterhelés nem elônyös.

JAVASOLT ÖSZTÖNZÉS A kötelezô átvétel önmagában nem jó ösztönzés, hiszen az átvételi ár olcsóbb is lehet a költségeknél. A közüzemi nagykereskedelmi árakhoz képesti többlet sem jó ösztönzô, hiszen maga a nagykereskedelmi ár sem az (nem ösztönöz például jelentôs csúcs-

gazdálkodásra, ha nincs teljesítménydíj a tarifában), nem eléggé tagolt, és hamarosan meg is szûnhet, mint a közüzemi termelôi ár rendszere. Olyan ösztönzôt kell keresni, amely elismeri a kapcsolt energiatermelés társadalmi hasznosságát, ugyanakkor a hô- és villamosenergia-rendszer mûködése tekintetében is elônyös. Kössük a kapcsoltan termelt villamos energia átvételi árát a piaci árhoz! Ma még nálunk ilyen nincs, de a közelben – Ausztriában, Lengyelországban, Csehországban, Németországban – már van, így remélhetô, hogy nálunk is lesz egy-két éven belül. A szervezett piac (áramtôzsde) azonnali kereskedési árai egy napon belül is erôsen változnak a kereslet és kínálat függvényében. A következô napon pedig errôl mindenki tudomást szerezhet a számítógépén. E pi-

aci ár többszöröse lehet a kapcsolt energiatermelés átvételi ára – például 50 vagy 100%-kal nagyobb a piaci árnál (6. ábra). Mivel a piaci ár is menetrendkövetô, a kapcsolt villany átvételi ára is az. Nem kell semmit kötelezôvé tenni, a többszörös elegendô ösztönzô az átvételre, ha a többszöröst valóban kifizetik a fogyasztók. Egy ilyen ösztönzési ár a piachoz képest jelentene támogatást úgy, hogy közben a kapcsolt termelôk is bizonyos kockázatot vállalnak, hiszen nem láthatnak a jövôbe. Azt azonban tudják, hogy mindig „jobbak” lesznek áraik a pillanatnyi piaci árnál. Csak elôre nem tudnak jól számolni – mint általában a piacon, ahol ôk természetesen nem vesznek részt a versenyben. A tapasztalatok alapján azonban hamar kiderülhet, hogy a következô napos elszámolás milyen többletet jelent a fogyasztóknak. Havi, negyedéves, féléves vagy éves elszámolások alapján, aztán minden fogyasztó megtudhatja, hogy a kapcsolt energiatermelés ösztönzése nekik milyen illetéket jelent – többlet kiadást. Nem a költségvetés fizet parlamenti viták alapján, hanem a fogyasztók – felhasználásuk alapján – százalékos felárral. Mint például a megújuló energiaforrások támogatásánál. Természetesen egyéb ösztönzéseket – hitelnyújtás a befektetéshez, adómérséklés – is megszavazhat egy parlament, de ez nem a legjobb módszer. Az ország kiadásait csak az adók fedezhetik, amelyet pedig nem jó állandóan emelni, ha ösztönözni kívánjuk a vállalkozókat értéknövelô, munkahelyteremtô beruházásokra. Ne az adóbevétel felosztásakor vitatkozzanak a kapcsolt energiatermelésrôl, hanem a villamos fogyasztókra vonatkozó illetéket hagyják kiszámítani, így aztán a fogyasztó is érdekeltté tehetô a vásárlásainak képességeihez való illesztésében.

IRODALOM [1] Brendow, K.: Restrukturierung der Fernwärmeindustrie in Mittel- und Osteuropa. = Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 53. k. 8. sz. 2003. p. 508–511. [2] Büki Gergely, Szederkényi Sándor: EUdirektíva a kapcsolt energiatermelésrôl. = Magyar Energetika, 10. k. 5. sz. 2002. okt. p. 45–48.


39

AZ EU ÉS A MEGÚJULÓ ÁRAMTERMELÉS A SZERZÔ AZ EU MEGÚJULÓ ÁRAMTERMELÉS TELJESÍTÉSÉT – SZEMBEN A MAI HIVATALOS ELKÉPZELÉSEKKEL – ALAPVETÔEN A DUNA VÍZERÔKÉSZLETÉNEK KIHASZNÁLÁSÁVAL TARTJA A LEGGAZDASÁGOSABBNAK. ENNEK ELÔFELTÉTELE A HÁGAI BÍRÓSÁG ÍTÉLETÉNEK VÉGREHAJTÁSÁBAN TÖRTÉNÔ MIELÔBBI MEGÁLLAPODÁS A SZLOVÁK FÉLLEL. A VÍZERÔ-HASZNOSÍTÁS BÔVÍTÉSÉT AJÁNLJA A 2003 MÁRCIUSÁBAN KIOTÓBAN, 170 ORSZÁG KÖRNYEZETVÉDELMI MINISZTERÉNEK RÉSZVÉTELÉVEL TARTOTT WORLD FORUM IS. SAJNÁLATOS, HOGY A FORUM AJÁNLÁSAIVAL ELLENTÉTBEN A MAGYAR TÁRSADALOM JELENTÔS RÉSZE VÍZERÔMÛ-ELLENES. EZEN TÉVES FELFOGÁS MEGVÁLTOZTATÁSÁT KÍVÁNJA A CIKK A TÁRGYILAGOS FELVILÁGOSÍTÁS EREJÉVEL SEGÍTENI. KERÉNYI A. ÖDÖN

AZ EURÓPA UNIÓ ELVÁRÁSAI A MEGÚJULÓ ÁRAMTERMELÉS TERÉN Bevezetôül szeretném felhívni a figyelmet arra a fogalomtévesztésre, amivel még a szakemberek körében is gyakran találkozunk, amikor az „energia” szót, a fajtáját pontosító jelzô nélkül olvassák. A villamosenergia-termelést, a köznyelvben évszázados hagyományként elfogadott módon, lehet áramtermelésnek is nevezni. Egyik sem érthetô félre, de csupán az „energia” fônév alatt, a „primer” vagy „összes” jelzô nélkül, a laikus közönség sokszor villamos energiát ért. A precíz német szaknyelv ezért használja következetesen a „primer” melléknevet, amit érdemes lenne nálunk is követni. Itt térek ki egy másik, szükségesnek vélt pontosításra, amivel részletesebben foglalkoztam az Energiagazdálkodás 2001/6 számában megjelent „A megújuló energiák statisztikai fogalmai” címû cikkemben. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megújuló energiákkal kapcsolatos tájékoztatásai tartalmukban más alapra épülnek, mint az Energia Központ által készített energiamérlegek. Az Országos Energiagazdálkodási Hatóság (OEGH) 1994. évi megszüntetése óta az energiamérlegekben sajnos nem találunk adatot az OECD Nemzetközi Energia Ügynöksége (IEA) statisztikái-

40

ban bôvebben részletezett megújuló energiákra. Így pl. sem a biomassza, sem a geotermikus energia, sem a szélenergia nem szerepel az IEA kérdôívekre küldött jelentésekben. Ezért kényszerültem pl. az MVM KÖZLEMÉNYEI legutóbbi éves, villamosenergia-statisztikai számaiban külön rovatot nyitni a „mérlegen kívüli megújuló” energiafajtákra. Zavarja a tisztán látást, hogy a GKM a megújuló energiák távlati célkitûzésekben a mérlegen kívüli fajták adatait szerepelteti, szemben az IEA vagy az EUROSTAT számára küldött mérlegszerkezet hivatalos adataival. Indokolt lenne tehát, mind a célkitûzéseket, mind a statisztikát összhangba hozni. Ezen bevezetô gondolatok után térek rá az EU-elvárások teljesíthetôségének témájára. Az Európai Unió közismerten súlyponti kérdésnek tekinti a levegôszennyezés csökkentésének az ENSZ keretében rendezett, kiotói, johannesburgi nemzetközi konferenciák célkitûzéseinek teljesítését. Az EU a CO2-kibocsátás okozta üvegházhatás mérséklése érdekében, többek között, növelni írja elô tagjai számára a megújuló energiákból származó áramtermelést, ami 2000-ben az EU összes villamos energia termelésének 13%-a volt és zömében vízenergiából származott. Ezen hányadot 2010-re az EU átlagban 21,5%-ra kívánja növelni, amiben a vízerômûvek mellett a szélenergia, a biomasz-


sza és minden egyéb lehetôség is beleértendô. Az EU a csatlakozó államoktól is elvárja, hogy erre az idôre ôk is jelentôsen emeljék villamosenergia-termelésükben a megújuló energiából származó hányadot. Elsô tervezetében átlagosan a kb. 16,5%-t kívánt elérni. Ebben a tervben Magyarországra 11,5% lett volna az elérendô mutató. Megítélésem szerint az az EU-elvárás, hogy Magyarország 2010-ben elérje a 11,5% megújuló energiából származó áramtermelést, az elvégzett elôzetes számítások szerint még a Duna vízerô potenciáljának hasznosítása esetén sem képzelhetô el. Fenti állításom bizonyítására szolgáljon az alábbi, általam készített, egyszerûsített számítás, ami a Hidrológiai Közlöny 2003/3 számában is megjelent (1.táblázat). A becslés az erômûvek beépített teljesítôképességének nagyságából és azok éves kihasználásából indul ki a termelés megállapításánál. Megújuló áramtermelô energiahasznosítónak hazánkban jelenleg, illetve a bázisnak tekintett 2000. évben csupán a vízerômûvek minôsíthetôk, mivel pl. a hulladékégetô termelését az EU még nem ismeri el ilyennek. A meglévô vízerômûvek sorához hozzávettem a Bôsi Vízerômû termelésének jogos magyar hányadát is, ami csupán a minimális eredménye lehetne egy várható magyar–szlovák tárgyalásnak. A becslés eredménye a következô:

1.TÁBLÁZAT MEGÚJULÓ ENERGIÁBÓL TÖRTÉNÔ ÁRAMTERMELÉS LEHETÔSÉGEI MAGYARORSZÁGON

MW

TWh/év

41

0,16

Bôs mai, jogos magyar hányada (33%) 240

1,00

Jelenleg: Tiszai vízerômûvek és a többi törpék

Jövôben: Nagymaros, ha megépül

165

1,00

Paks, rekuperációs vízerômû

7

0,05

Új törpe vízerômûvek

2

0,01

Borsodi Erômû, fahulladék

60

0,30

Pannon Power, fahulladék

100

0,50

10

0,04

Inkei geotermikus erômû

2

0,01

Egyéb bio-, fotovoltaikus erômû

2

0,01

Szélerômûvek

Összesen becsülhetô megújuló erômû

Mivel a hazai erômûvek bruttó termelése a bázis évben kb. 35 TWh, a megújuló energiából származó 0,16 TWh mindössze 0,4% részarányt jelent. Figyelembe véve a villamosenergia-igény várható növekedését is, az erômûvek termelését 2010-ben 40 TWh-ra feltételezhetjük. Így az optimistának mondható becslésbôl kitûnik, hogy 2010-ben az összes megújuló energiából származó áramtermelés kb. 3,1 TWh lehet, azaz legfeljebb 7,8%, az EU által elôször javasolt 11,5% helyett. A Bôs–Nagymaros Vízerômûvek termelése nélkül viszont 2010-ben a megújuló áramtermelés mindössze 1,1 TWh-ra becsülhetô, tehát csak 2,7%-a az összes erômû termelésének. Feltételezhetô azonban, hogy az EU-szakértôk számoltak azzal is, hogy a Bôs–Nagymaros Vízlépcsôk ügyében, a Hágai Bíróság ítéletének végrehajtása céljából újra kezdôdô magyar–szlovák tárgyalásokon megegyezés érhetô el. Erre a lehetôségre a Nemcsók-delegáció 1998-ban már példát is mutatott. A megállapodástervezet azonban, közismerten politikai okok miatt, kormányszinten nem nyert magyar részrôl jóváhagyást, és a mai hivatalos álláspont is idegenkedik a Nagymarosi Vízlépcsô létesítésétôl. A Hágai Bíróság döntésének helyes értelmezésérôl több tanulmányom, cikkem jelent meg a szaksajtóban és azt elôterjesztettem mind a miniszterelnöknek, mind az illetékes minisztériumok, hatóságok és energetikai társaságok vezetôinek is. Sajnos eddig nem kaptam érdemi választ.

629 MW 3,08 TWh/év

A Bôs–Nagymarosi Vízerômû legnagyobb elônye az évi kb. 4 TWh (milliárd kWh) megújuló villamosenergia-termelés, amelybôl az alapszerzôdés szerint 50% a jogos magyar hányad. Ebbôl – kerekítve – 3 TWh a Bôsi, 1 TWh pedig a Nagymarosi Vízerômû termelésébôl származna. Egyéb elônyökrôl, amelyek az árvízvédelem, a hajózás terén jelentkeznek, e helyütt nem is írnék. A gát hidat képezne Börzsöny és Pilis térsége között. Emellett néhány fenékküszöbbel a Szigetköz vízpótlása a Dunakiliti alatti szakaszon is megoldódna, amit mind a szlovák oldal csallóközi tapasztalatai, mind az egyetlen létesült fenékküszöb a Szigetköz Dunakiliti feletti része bizonyít, ahol virágzik a vízi turizmus a vízzel feltöltôdött mellékágakban, szemben a kiszáradással fenyegetô álhírekkel. Az EU irreálisan magas elsô 11,5% tervezetét sikerült ugyan az egyeztetô tárgyalásokon 3,6%-ra mérsékelni, de ez is magasabb, mint a GKM szerinti magyar lehetôség. Ezt bizonyítja a GKM szakértôjének, Bohóczki Ferenc fôtanácsosnak a „Realitások a megújuló energiaforrásokból termelhetô villamosenergiatermelés területén” címû tanulmánya, amely az Energia Fogyasztók Lapja címû folyóirat 2003/3. számában jelent meg. Érthetô, hogy, mint kormányhivatalnok nem számolhatott a dunai vízerômûvek adta lehetôségekkel és mindössze 2,1 TWh megújuló energiából származó több-

let termelést tartott lehetségesnek, ami mindössze 2,6-3,1%, így sajnos kisebb az új EU irányszámnál. Ez a GKM felmérés azonban számos olyan vitatható elemet tartalmaz, amelyek számbavételét sajnos nem elôzte meg ágazati egyeztetés. Az 1. táblázat becslésével szemben pl. 1650 GWh termelést remél biomaszszából és biogázból együtt, 400 GWh-t pedig szemétégetésbôl. Ezek a tételek véleményem szerint megkérdôjelezhetôk, mivel egyrészt nem csökkentik a CO2-kibocsátást, ha az évente telepített új növényzet nem nyel el ugyanennyit, másrészt félô, hogy olyan káros erdôirtáshoz is vezethetnek, amit nem is pótolnak. Úgy vélem, hogy e témakörben a GKM és a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szélesebb körû szakmai egyeztetést szervezhetne az energetikai és hidrológiai társadalmi egyesületek bevonásával, hogy valóban konszenzuson alapuló reális elképzelésekkel egészülhessenek ki az országos energiapolitikai célkitûzések. Külön kell kitérnem a vízerô-hasznosítás terén kialakult téves magyar társadalmi szemléletre, ami a BNV körüli politikai viták miatt terjedt el és teljesen eltér a világban kialakult reális felfogástól. Ezzel kapcsolatban utalok a legutóbbi kiotói konferenciára. A Kiotóban 2003. március 16–23. között tartott World Water Forum napirendjének kiemelt eleme volt a víz és energia. A Forum elsô napi programjában helyet kapott az „Elsô nemzetközi csúcstalálkozó az energia céljára fenntartható vízhasználat” címû értekezés. A csúcstalálkozóra a „Világ csúcstalálkozó a fenntartható fejlôdésrôl” (WSSD, Johannesburg, 2002) folyományaként került sor. Értékelték a vízgazdálkodás és a vízerô-hasznosítás közötti kapcsolatot. Az elhangzottak a program szerint integrálták az energetikai technológiák, a szociális/környezeti gyakorlat, a beruházás és politika kérdéseit. A programban a kormányok, az ENSZ, a Világbank képviselôi mellett részt vettek ipari, szolgáltató cégek, oktatási, kutatási intézmények és NGO-k képviselôi. A fórumon 24 000 résztvevô volt. Több, mint 170 országot miniszter vezette küldöttség képviselt. A Miniszteri Értekezlet által elfogadott nyilatkozat külön szakasza érinti a vízerô-hasznosítás kérdését:


41

„15. szakasz: Felismerve, hogy a vízenergia megújuló és tiszta energiaforrás, ezért készleteit környezeti szempontból fenntartható és szociálisan igazságos módon kell felhasználni.” A kiotói nyilatkozatban a vízenergia kiemelése követi a johannesburgi WSSD világ csúcstalálkozó végrehatási programjának 19.e) pontjában foglaltakat, ami felhívta az országok figyelmét a megújuló energia hasznosításának növelésére, beleértve a vízenergiát. Az erre vonatkozó álláspontot (magyar fordításban) az alábbi tézisek mutatják: „a) A vízenergia megújuló és tiszta energiafajta. b) A megújuló energiára vonatkozó politika és jogalkotás a vízenergia minden méretére kell, hogy vonatkozzon. c) Lényegtelen, hogy a vízenergia régi vagy új megújuló forrást képez. d) A vízenergia hasznosításának (beleértve a felújítást és bôvítést is) növekednie kell. e) A feltételek alapján egyaránt szerepe van mind a nagy, mind a kis méretû létesítményeknek. f) A környezeti tudatosság és a helyileg érintett emberek iránti érzékenység kulcskérdés. g) Az ágazatnak folytatni kell a jó gyakorlat értékelését és fejlesztését.” Sajnálatosnak tartom, hogy errôl a fontos nemzetközi dokumentumról a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium semmiféle tájékoztatást nem adott és a magyar médiák sem szóltak róla. Elgondolkoztató az alapvetô különbség, ami a jelenlegi magyar és a nemzetközi közfelfogás között mutatkozik. Véleményem szerint Magyarországnak is csatlakozni kellene a 170 ország véleményéhez. A téma, mint már említettem, szorosan összefügg a Bôs–Nagymaros Vízlépcsôk körül kialakult vitával és a Hágai Bíróság ítéletének hibás magyar értelmezésével, amely lemondana a magyar félnek járó villamosenergia-termelésrôl. A szlovák féltôl a Duna vízhozamának 50%-os vízmegosztását követelni a Bôsi Vízerômû 11 éves üzemében, azt jelentené, hogy az eddigi, összesen 25 TWh mennyiségbôl fölösleges volt a magyar félnek járó 10 TWh megújuló villamos energiát megtermelnie. Ezen felfogás hibás voltát könnyû belátni a következôkbôl. Ha ezt a villamos energiát hôerômûvekben kellett volna termelni, eh-

42

A TISZALÖKI VÍZERÔMÛ

hez kb. 3 millió tonna kôolaj-egyenértékû tüzelôre lett volna szükség. Ennek elégetése kb. ugyanennyi, tehát 3 millió tonna CO2-kibocsátásával növelte volna a légkör szennyezését. Nyilvánvaló, hogy ezt a túlzott követelést sem a szlovák fél, sem az EU szakértôk soha sem fogják támogatni, nem is beszélve a Bôsi Vízerômûnek az évi kb. 1 TWh jogos, magyar részének kiesése miatt elôálló, kb. évi 40 millió euró értékû árbevétel csökkenésérôl. Ez az összeg 10 év alatt elérhette a kb. 400 millió euró nagyságot. Ésszerû javaslat lenne 400 M euró járandóságunkról lemondani? Világosan látszik, hogy az EU megújuló áramtermelési elvárásának teljesítése érdekében a vízerô-hasznosítást mindenképen bôvíteni szükséges. Ezt a következô lépések segítenék elô. – Módosítani kell a 2001. évi CX villamos energiáról szóló törvény (VET) 125. § 5. (b) pontját, amely a támogatandó megújuló energiák körébôl kizárja az 5 MW teljesítôképességnél kisebbeket. Hazánkban ez számos, a pártfogolt szélerômûveknél sokkal kisebb önköltségû, kis vízerômû létesítését hátráltatja. Így például a Paksi Atomerômû 7,2 MW teljesítôképességû rekuperációs vízerômûvét, a meglévô duzzasztómûvek esését hasznosítani tudó, mátrix-turbinás erômûvek beépítését pl. a Dunakiliti Duzzasztómû árapasztó zsilipeinél, vagy a Békésszentandrási duzzasztómûnél, és gátolja a soroksári Duna-ág tasi gátjában, az 1956. évi árvíz miatt tönkrement vízerômû újbóli beépítése megvalósíthatósági tanulmányának elkészítését is. Az EU tagországokban a vízerômû-beruhá-


zások támogatásának alsó határa 10 MW teljesítôképesség. Ennek indoka az, hogy az ennél nagyobb vízerô kapacitások általában támogatás nélkül is versenyképesek lehetnek. Magyarországon a legnagyobb vízerô-hasznosítási lehetôség, szemben a mai hivatalos felfogással, a Duna vízlépcsôk létesítésében rejlik. A lépcsôzés optimális helyeit a Duna Bizottság fél évszázada kijelölte és ezek zöme meg is épült, vagy elôkészületben van. A megvalósítás ellen a tagországok közül csak hazánkban alakult ki ellenvélemény. A lépcsôzés elsôdleges célja a további medermélyülés megelôzése. A vízgazdálkodás alapvetô érdeke, hogy a duzzasztások megakadályozzák a talajvízszint csökkenését. A lépcsôzés további elônye, hogy egész évben biztosítható a hajózás, mivel a kis vízhozamú idôszakokban sem akadályozzák zátonyok. Csak másodlagos cél tehát a gátakba telepíthetô vízerômûvek létesítése, amelyek a keletkezô esést hasznosítják. A megújulóenergia-termelés viszont a nemzetgazdaság számára teremt jelentôs jövedelem forrást és ugyanakkor hozzájárul légkör globális felmelegedésének mérsékléséhez. Ezért lenne fontos, hogy a Bôs–Nagymaros Vízlépcsôk ügyében tárgyalásra készülô magyar kormánydelegáció, az eddigi merev tárgyalási elvtôl eltérôen, térjen vissza a hágai ítélet szellemének fentiekben alátámasztott értelmezésére. Bízom abban, hogy javaslataimmal hozzájárulhatok az EU megújulóenergia-hasznosítási elvárásainak teljesítéséhez és létrejön a szakmai egyesületekkel és civil szervezetekkel történô egyeztetés.

SZÉNTÜZELÉSÛ KAZÁNOK NOX -KIBOCSÁTÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE AZ ERBE ENERGETIKA KFT. NAGY HANGSÚLYT FEKTET A KORSZERÛ SZÁMÍTÓGÉPES SZOFTVEREK ENERGETIKAI CÉLÚ ALKALMAZÁSÁRA, MELY TÉREN EGYÜTTMÛKÖDÉST ALAKÍTOTT KI A BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÁRAMLÁSTAN TANSZÉKÉVEL. E CIKKBEN A FLUENT VÉGES-TÉRFOGATOK ELVÉN ALAPULÓ SZOFTVER SIKERES ALKALMAZÁSÁT MUTATJUK BE EGY KONKRÉT ENERGETIKAI FELHASZNÁLÁSON KERESZTÜL. VARGA LAJOS–DR. KRISTÓF GERGELY

MOTIVÁCIÓ A Vértesi Erômû Rt. a környezetvédelmi törvény levegôtisztasági moratóriumának lejárta (2004. december 31.) elôtt megkezdte az Oroszlányi Erômûben lévô kazánok retrofit programjának végrehajtását. A program céljai között szerepel a kazánok NOx-kibocsátásának 400 mg/Nm3 alá csökkentése. A négy kazán közül elôször a 2. számú átalakítására került sor, melyre elôirányzott módosításokat a nyertes vállalkozó kiemelkedô gyorsasággal hajtott végre. A gyors megvalósítást azonban problémák kísérték: a kazán NOx-kibocsátása a szerzôdéses határérték fölötti volt (mért érték: 500 mg/Nm3). Az NOx-kibocsátás limit teljesülése érdekében az ERBE ENERGETIKA Kft. – a BME Áramlástan Tanszékének támogatásával – felajánlotta közremûködését a retrofit program eredményes végrehajtásában. A gyors és hatékony mérnöki elemzô munka jelentôsen hozzájárult ahhoz, hogy a 2. kazán NOx-kibocsátása megfelelô biztonsággal az elôírt határérték alá csökkent (385 mg/Nm3). Erômûvek nitrogén-oxid-kibocsátása

Szénerômûvek szennyezôanyag-kibocsátásánál a szilárd szennyezôk és a kén-dioxid mellett a nitrogén-oxidok emisszióját is vizsgálnunk kell. A környezetet károsító hatásuk miatt

legfontosabbak: az NO, NO2 és a N2O vegyületek. Jelölésükre az „NOx” kifejezést használjuk. A nitrogén-oxidok által okozott legfôbb globális hatás az üvegházhatás erôsítése és a Földet védô ózonréteg pusztulása. A kibocsátó forrás közelében úgynevezett regionális hatás érvényesül, ami legfôképp a fotokémiai szmog és a földfelszín elsavasodását jelenti. Bár korábban az SOxvegyületek emissziója környezetvédelmi szempontból fontosabb volt, kibocsátásuk csökkentésére tett erô-

feszítések következtében relatív mennyiségük csökkent, ami megnövelte így az NOx-emisszió fontosságát. A nitrogén-oxidok hatásának globális és regionális jellege miatt nemzetközi szerzôdések kötelezik az aláíró országokat a kibocsátás csökkentésére. [4]

A FEJLESZTÉS CÉLKITÛZÉSE A bemutatott fejlesztés célja a kazán NOx-kibocsátásának 500 mg/Nm3-rôl 400 mg/Nm3 alá csökkentése úgy,

Kitûzött határérték: 400 mg/Nm3

Kiinduló esetben

500

FLUENT-tel támogatott fejlesztés után

385

0

100

200

300

400

500

600

NOx-kibocsátás, mg/Nm3 (NO2-ben, O2-tartalmú, száraz füstgázra vonatkoztatva)

1. ÁBRA A KAZÁN NOX KIBOCSÁTÁSÁNAK VÁLTOZÁSA A FEJLESZTÉS EREDMÉNYEKÉPPEN


43

hogy közben a kazánhatásfok nem csökken, és a CO-kibocsátás nem növekszik az elôírt határérték fölé.

Char N

1:O2

A cél megközelítése

n

n

n

n

n

n

A nitrogén-oxid keletkezésének rövid ismertetése

A tüzelési folyamatok során a következô NOx-keletkezési mechanizmusokkal találkozhatunk [1]: n Termikus NO, n Prompt NO, n A tüzelôanyag nitrogéntartalmából keletkezô NO. A ténylegesen kibocsátott NOx mennyiségét befolyásoló további effektus: az NOx Reburn folyamat.

44

3:Char NO

N2

2:NO2 N2 2. ÁBRA A SZÉN NITROGÉNTARTALMÁNAK LEHETSÉGES REAKCIÓÚTJAI

A fenti mechanizmusok részesedése a teljes kibocsátott NOx mennyiségébôl az adott tüzelési körülményektôl függ. Termikus NOx-képzôdés

A termikus NO-képzôdés folyamatát 1947 óta ismerjük, melyet a felfedezésében élen járó kutatóról neveztek el. A kiterjesztett Zeldovich-mechanizmus a következô:

hN+NO N+O hO+NO N+OH hH+NO O+N2

k+1

szik az oxigén atom koncentrációjának növekedésével. Továbbá azt is megállapíthatjuk, hogy az NO keletkezési sebessége erôsen hômérséklet függô. A kibocsátott termikus NOx menynyiségének csökkentését a tûztér hômérsékletének csökkentésével, illetve az O2-koncentrációjának csökkentésével érhetjük el. Ezeket a beavatkozásokat a gyakorlatban megosztott levegô bevezetés, illetve füstgáz recirkuláció alkalmazásával valósíthatjuk meg.

k+2

2

Prompt NO-képzôdés

k+3

A fenti három egyenlet mindkét irányban lejátszódhat. A mechanizmus reakciósebességei (k1, k-1; k2, k2; k3, k-3) a hômérséklettôl különbözô mértékben függnek, értéküket mérésekbôl ismerjük. Miután a három vegyérték kötésû nitrogén molekula bontásához nagy energia szükséges, az NOx keletkezésének sebessége csak magas hômérsékleten [~1800 K (~1527 °C) felett] jelentôs. Amikor van elegendô oxigén a reakciótérben, akkor a szabad nitrogénatom (N) keletkezési és fogyási sebessége egyenlôvé válik, így kvázi állandósult állapot feltételezhetô. Ez a feltételezés helytálló a legtöbb tüzelési esetben. Így az NO keletkezési sebességét az alábbi formába írhatjuk:

k –1k –2[NO]2 1– –––––– –––––––  d[NO]  k1[N2]k2[O2] –––––– =2k1[O][N2]–––––––––––––––––– dt k –1[NO] 1+ ––––––––––––––   k2[O2]+k3[OH]

 

n

lemzô NOx-keletkezési mechanizmusokat. Megvizsgáljuk az egyes mechanizmusokat befolyásoló paramétereket. Kialakítjuk a kazán kiinduló állapotának számítógépes modelljét (Fluent-es referencia eset). A modell segítségével meghatározzuk, hogy az adott kazán esetében az egyes NOx-keletkezési mechanizmusok milyen súllyal vesznek részt a teljes NOx-kibocsátásban. Meghatározzuk a domináns NOx-et produkáló mechanizmusokat, majd ezek csökkentéséhez vezetô eljárásokat. Modellezzük a lehetséges NOxcsökkentô eljárásokat, és összevetjük egymással, illetve a Fluent-es referencia esettel. A modellezés alapján kiválasztjuk azt az eljárást, amely legnagyobb mértékû NOx-csökkenést valószínûsít, miközben az egyéb paraméterekre (pl: kazán teljesítményre) a legkisebb negatív hatása van. Ténylegesen megvalósítjuk a modellezéssel kiválasztott eljárást, és mérési sorozatokkal ellenôrizzük a számítások helyességét. A mérési sorozatokkal meghatározzuk a kazán automatikus szabályzásához szükséges paramétereket a kazán teljes üzemi tartományában. Elvégezzük a szabályzás megfelelô átprogramozását, majd hitelesített mérôrendszerrel ellenôrizzük a kazán szennyezô anyag kibocsátását.

 

n A feltárjuk a széntüzelés során jel-

HCN

Volatile N

Ebbôl a formából láthatjuk, hogy az NO keletkezési sebessége növek-


Prompt NO keletkezhet bizonyos tüzelési körülmények között (alacsony hômérsékletû, tüzelôanyagban gazdag régiókban, ahol a tartózkodási idô rövid). A prompt NO részesedése a teljes NOx-kibocsátásból azonban az esetek többségében csekély, ezért a képzôdési mechanizmus bemutatását mellôzzük. A tüzelôanyag nitrogéntartalmából keletkezô NO

A szénben található nitrogén tartalmú szerves összetevôk hozzájárulnak a tüzelési folyamatban keletkezô teljes NOx mennyiségéhez. A szénben található nitrogén tartalom NOx-é történô átalakulása a helyi tüzelési körülményektôl és a nitrogéntartalmú összetevôk koncentrációjától függ. A szén nitrogén tartalmú vegyületei két úton jutnak a reakció zónába: egy részük a szénszemcse felmelegedése során az illótartalomban jelenik meg, másik része a szénszemcsében marad és a fix karbon heterogén kiégése során lép reakcióba. A nitrogén tartalmú vegyületek hô-

bomlása során gyökök (HCN, N, CN, NH) keletkezhetnek, melyek NOx-é konvertálódhatnak. Ezek a szabad gyökök két, egymással versenyzô reakcióutat járhatnak be. Bár a valós mechanizmus még nem teljesen ismert, a különbözô kutatók egyetértenek a következô egyszerûsített modellel (2. ábra). Ebben a modellben az illóban és a szénszemcsében lévô nitrogéntartalom hidrogén-cianiddá alakul, amely oxidáló környezetben NO, redukáló környezetben N2 produkciójához vezet. Az oxidáló környezetben keletkezett NO a szénszemcse felületén heterogén reakcióval N2-vé redukálódhat. Az 1. reakció növeli, a 2. és 3. reakciók csökkentik a keletkezett NO mennyiségét. A szén nitrogéntartalmából tényelegesen keletkezett NO mennyiségét a három reakció sebessége határozza meg. A fenti modell szerinti három reakció sebessége rendre: a

R1 = A 1XHCN XO2e –E1/RT R2 = A 2XHCN XNOe –E2 /RT – – R3 = A 3e –E3/RT p NO

Tûztér Tûztérkilépô kil épô keres ztmetsze t keresztmetszet Füstg áz Füstgáz

Tercierlevegô levegô Tercier b evezeté s bevezetés

Szénporégôk Szé nporég ôk (saroktüzelés ) (saroktüzelés)

Szek un der levegô Szekunder levegô b evezeté s bevezetés

Szé npor belépés Szénporbelépés

3. ÁBRA A VIZSGÁLT GEOMETRIA

ciók hatására bekövetkezô NO-csökkenés sebessége: d[NO] –––––– = –k1[CH][NO]–k2[CH2][NO]– dt –k3[CH3][NO] A NOx reburn folyamat által redukált NO mennyiségét tüzelôanyagban gazdag régió kialakításával növelhetjük.

A szén nitrogéntartalmából keletkezett NO-mennyiséget csökkenthetjük, ha az 1. reakciót lassítjuk, a 2. és 3. reakciót gyorsítjuk. Az 1. reakciót úgy lassíthatjuk, ha az oxigén mólarányt csökkentjük, amit a tûztér légfeleslegének csökkentésével érhetünk el.

Nem mûködô égô

vábbá a levegô, a tüzelôanyag és a füstgáz turbulens áramlási viszonyait leírni. E tulajdonságai alkalmassá teszik kazánok komplex tûztér modellezésére, turbulens szénhidrogén lángok hô- és áramlástani leírására. A FLUENT programban a vizsgálandó térfogatot (jelen esetben a kazán elsô huzamát) kis térfogatokra (cellákra) bontjuk, ezekre egyenleteket írunk fel, majd a peremfeltételek figyelembevételével iteratív módon megoldjuk az így kapott egyenletrendszert. A FLUENT képes a bemutatott valamennyi NOx-képzôdési mechanizmus számítására, így segítségével elôre jelezhetjük különbözô változtatási alternatívák megvalósításának elônyeit és hátrányait. A jelen esetben vizsgált modellezési tartomány a kazán elsô huzamának mennyezetéig tart (lásd 3. ábra). A valóságnak megfelelôen a modellezéssel a háromégôs üzemet vizsgáltunk, mivel a negyedik égô a malom járókerekének cseréje miatt mindig karbantartáson van. A modellezéssel kapott eredményeket a következô ábrák szemléltetik. A kazán égô-

Négyégôs üzem fényképe

NOx reburn folyamat

Az elôzôekben megvizsgáltuk milyen módokon keletkezhet NOx a tüzelés során. A ténylegesen kibocsátott NOx mennyiségét még egy folyamat befolyásolja, ez az ún. NOx reburn folyamat. Ebben a folyamatban a reakciótérben jelenlévô (termikus, prompt, vagy tüzelôanyag nitrogéntartalmából keletkezett) NO reagál a tüzelôanyag szénhidrogén gyökeivel:

hHCN+O CH +NO hHCN+OH CH +NO hHCN+H O CH+NO

k+1

k+2

2

k+3

3

2

A reakció sebességi konstansok mérésekbôl szintén ismertek. A reak-

4. ÁBRA MODELLEZETT HÔMÉRSÉKLET-ELOSZLÁS HÁROMÉGÔS ÜZEMBEN A KAZÁN ÉGÔSÍKJÁBAN, A NÉGYÉGÔS ÜZEM FÉNYKÉPÉVEL VALÓ ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN

FLUENT-es modellezés

A FLUENT egy véges-térfogatok elvén alapuló számítógépes szoftver, amely képes numerikusan közelíteni valamely szénhidrogén égése során kialakuló oxidációs folyamatot, számítja a keletkezett reakciótermékek mennyiségét, a keletkezett hôt, valamint annak további útját (hôsugárzás, konvekció, hôvezetés). Képes to-

síkjában kapott hômérséklet eloszlást a 4. ábra mutatja, amely a háromégôs üzemnek megfelelô aszimmetriát tükröz. Az ábrán nyilakkal jelöltük a mûködô égôk befúvási tengelyét, és azt a képzeletbeli kört, amelyet ezek a tengelyek érintenek. A lángstruktúra felülnézetben az óramutató járásának megfelelô irányban forog. A négyégôs üzem fényképével való össze-


45

5. ÁBRA AZ EGYIK MÛKÖDÔ ÉGÔBÔL KILÉPÔ SZÉNSZEMCSE ÚTJA A TÛZTÉRBEN

Nem mûködô égô

szemcsék útját szemléltetik a kazán tûzterében. A görbe színezése a szemcse belépése óta eltelt idôt (tartózkodási idô) mutatja másodperc dimenzióban. A nem mûködô égô lángja helyén egy nagy oxigén- és nitrogéntartalmú, hideg zóna alakul ki. Az ezzel a zónával szomszédos lángok pótlólagos levegôhöz jutnak (lásd 6. ábra), így az oxigénkoncentráció itt lényegesen magasabb, mint négyégôs esetben lenne, aminek hatása lesz a keletkezett NOx mennyiségére. A magas NO-tartalmú részek a lángmaghoz kapcsolódnak (7. ábra). A kazán által kibocsátott NO mennyiségét a füstgáz kilépési keresztmetszetben számított NO-kibocsátás integrálásával kapjuk. A megvizsgált NOx-keletkezési mechanizmusok, és FLUENT által kínált modellezési lehetôségek alapján elmondható, hogy az adott kazán esetében a szén nitrogéntartalmából képzôdô NO, illetve a termikus NO szerepe a meghatározó. Módosítási javaslatok

Az NOx-csökkentés elérése érdekében két módosítási megoldást vizsgáltunk [2]: – megosztott levegôbevezetést (megváltoztatta a szekunder/tercier levegô arányát), – füstgáz-recirkulációt. NOx-csökkentô eljárás választása a modellezés alapján 6. ÁBRA OXIGÉN TÉRFOGATARÁNY AZ ÉGÔK SÍKJÁBAN

1. TÁBLÁZAT A FLUENT-TEL VÉGZETT MODELLEZÉS EREDMÉNYEI

Eljárás:

Fajlagos NOx-kibocsátáscsökkenés a kiindulási esethez képest

Fajlagos membránfali hôáram-csökkenés a kiindulási esethez képest

Levegômegosztás

-40%

-5%

Füstgázrecirkuláció

-10%

-19%

hasonlításban a modellezett hômérséklet eloszláson jól látható a 4. égô lángjának hiánya. A szénszemcsék követik a levegô–füstgáz keverék örvénylô

46

áramképét és egy spirális pályát írnak le. Az 5. ábra ábrán látható görbék az áttekinthetôség kedvéért csak az egyik kiválasztott égôbôl kilépô szén-


A modellezés eredményeit az 1. táblázat foglalja össze. A modellezés alapján elmondható, hogy a kiinduló esethez képest mindkét vizsgált módosítási alternatíva csökkenti a kibocsátott NOx mennyiségét. Ugyancsak mindkét esetben számíthatunk a tûztérben lesugárzott hômennyiség csökkenésére is, ami a kazán teljesítményére lehet hatással. A számítások alapján két módosítási alternatíva közül – az adott körülmények között – a levegô megosztás eredményez nagyobb mértékû NOxkibocsátás csökkenést, és ráadásul ennek a megoldásnak kisebb a hatása a kazán teljesítményére is. Ennek megfelelôen az Oroszlányi 2. számú kazán esetében – az ott alkalmazott tüzelôanyag, és mûködési

tett mérés alapján 385 mg/Nm3). A módosítás hatására a kazán hatásfoka nem csökkent, illetve a CO-kibocsátás is az elôírt határérték alatt maradt. A választott megoldás egy speciális arányban megosztott levegôbevezetés volt, mely az adott kazán esetében nem igényelte a kazán fizikai átalakítását, sôt még annak leállítását sem; csupán a mûködési paraméterek megfelelô összehangolására volt szükség a felvett beállítási listának megfelelôen. Így pótlólagos beruházási költség nem merült fel. (Megjegyezzük, hogy a kazán egyetlen hétvégére történô leállása körülbelül 50 MFt bevétel kiesést eredményezett volna az üzemeltetônek.)

Nem mûködô égô

7. ÁBRA AZ NO ELOSZLÁSA AZ ÉGÔK SÍKJÁBAN

IRODALOM 2. TÁBLÁZAT A HITELESÍTETT MÉRÔRENDSZERREL TÖRTÉNT NOX- ÉS CO-MÉRÉS ÉRTÉKEI, mg/Nm3

Névleges terhelésen

Részterhelésen

Rendeleti határérték

NOx

384,8

332,8

650

CO

112,2

185,3

250

paraméterek mellett – várhatóan a levegô megosztás megvalósítása eredményez nagyobb elôrelépést a cél megvalósítása érdekében, így a levegô megosztás alkalmazását javasoltuk. A megfelelô levegômegosztás NOx-kibocsátásra gyakorolt hatását mérési sorozattal igazoltuk. A mérések alapján egy terhelésfüggô beállítás lista került felvételre, amely a kazán automatikus szabályzójának átprogramozását tette lehetôvé. A Vállalkozó szakemberei elvégezték a szükséges irányítástechnikai módosításokat, így a kazán alacsony NOx-kibocsátású üzemre való átalakítása gyakorlatilag befejezôdött. A kazán készen állt a hivatalos mérési rendszerrel történô mérésre.

kibocsátása megfelel a 22/1998 (VI. 26.) KTM rendeletben elôírtaknak. Az NOx-kibocsátás ezen túlmenôen alacsonyabb, mint a fejlesztési célként kitûzött 400 mg/Nm3. Fenti táblázatban szereplô mérési értékek száraz, 6% O2-tartalmú, normál állapotú füstgázra vonatkoznak, és tartalmaznak minden szükséges korrekciót, ennek megfelelôen közvetlenül összevethetôek a 22/1998 (VI. 26.) KTM rendeletben elôírt határértékekkel. A hitelesített méréssel egy idôben hatásfokmérést is végeztünk a kazánon, melynek eredménye azt mutatta, hogy nem csökkent a kazánhatásfok.

ÖSSZEFOGLALÁS Hitelesített mérés

A kazán hitelesített mérôrendszerrel történô ellenôrzésére 2002. június 12-én került sor. A mérést a Villamosipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Villkesz Kft.) Mozgó Vizsgáló Laboratóriuma végezte. A mérés tanúsága szerint a kazán NOx-, illetve CO-

A FLUENT általános célú véges térfogat alapú szoftver rendszer alkalmazásával sikeresen valósítottuk meg a fejlesztés során kitûzött célt, amely az adott széntüzelésû kazán NOx-kibocsátásának (a kiinduló esetben mért 500 mg/Nm3-rôl) 400 mg/Nm3 alá történô csökkentése volt (hitelesí-

[1] FLUENT 6 User’s Guide, 2001 December [2] J.M. Beér, V. Homola: Innovative initiatives to upgrade power plants, IEAUSDOE-USAID International Conference in Clean Coal Utilization, Budapest, 1992. febr. 24–28. [3] Mérési Jelentés VÉ Rt. Oroszlányi Erômû 2. sz. Kazán Garanciális Mérésérôl, 2002.febr. 22. [4] Katona Zoltán: Nitrogén-oxidok kibocsátásának csökkentése erômûvekben, 1997

n HÍREK TATABÁNYÁN GÁZMOTOR ADJA MAJD A HÔT Az MVM Rt. többségi tulajdonával létrehozandó Tatabánya Erômû Kft. keretében kerül sor Tatabánya kommunális hôigényeinek ellátását szolgáló Tatabányai Fûtôerômû technológiai megújítására. A projekt részeként egy 16-20 MW teljesítôképességû gázmotoros erômû egység létesül, amelyre az MVM Rt. pályázatot írt ki. A pályázatra benyújtott ajánlatokat október 17-én bontották. Négyen nyújtottak be pályázatot, a Vegyépszer Rt., az EGI Rt., a KIPCALOR Energetikai Kft. és a Kraftszer Kft. A pályázatok részletes értékelésének tervezett befejezése október vége. (Vajnai Attila)


47

AZ IAS ÉS A MAGYAR SZÁMVITEL I. RÉSZ n A GAZDASÁG GLOBALIZÁCIÓJA SOK ÚJ JELENSÉGET HOZOTT MAGÁVAL. EZEK KÖZÜL AZ EGYIK A SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSOK NEMZETKÖZIVÉ VÁLÁSA, A NEMZETKÖZI EGYSÉGESSÉGRE VALÓ TÖREKVÉS. EZ MA MÁR GYAKORLAT IS, HISZEN A GAZDASÁGI ÉLET LEGDOMINÁNSABB SZEREPLÔI, A MULTINACIONÁLIS TÁRSASÁGOK, A SOK ORSZÁGBAN MEGTALÁLHATÓ ÉRDEKELTSÉGEIK ELSZÁMOLÁSAIT EGYSÉGES MÓDSZER SZERINT KELL, HOGY VÉGEZZÉK SAJÁT ÉS TÔZSDEI INFORMÁCIÓS KÖVETELMÉNYEK MIATT EGYARÁNT. JELENLEG A VILÁGBAN KÉT NAGY „STANDARD-GYÁR” LÉTEZIK, AZ IAS*, AMELY FÔLEG NYUGAT-EURÓPÁBAN HASZNÁLATOS ÉS AZ AMERIKAI US-GAAP, AMELY AZ AMERIKAI KONTINENSEN, ILLETVE AZ AMERIKAI CÉGEK ÁLTAL FAVORIZÁLT. SZÉNÁSY ÁGNES " Magyarország az IAS mellett voksolt, amikor a Számviteli Törvény megalkotásánál annak szabályrendszerét vette alapul. A magyar Számviteli Törvény azonban több helyen eltér az IAS-tôl, s ezt a sajátosságát jó ideig valószínûleg meg is fogja tartani. Az EU tagság azonban minden valószínûség szerint – akár jogszabályi elôírás alapján, akár saját jól felfogott érdekbôl – ki fogja kényszeríteni, a jelentôsebb cégeknél mindenképpen, az IAS beszámolók rendszeres elkészítését, hiszen ez lehet a „közös nyelv” az EU-s társaságokkal. Ezért az MVM Rt.-nek már most meg kell kezdenie a felkészülést ezen idôszakra. A most induló többrészes ismertetô cikk az IAS-rôl tehát rendkívül aktuális minden gazdasági és mûszaki szakember részére, hiszen az IAS beszámolókból lehet majd megszerezni azokat az információkat, amelyek a vállalkozások mûködéséhez elengedhetetlenül szükségesek. A most közlendô ismeretanyag nem túl „olvasmányos”, de rendkívül hasznos „Mindenki” számára.

AZ IAS TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE, FELÉPÍTÉSE IASC** 1973-ban alakult londoni székhellyel és 1998-ig 39 alapvetô * IAS: International Accounting Standard ** IASC: International Accounting Standard Committee

48

standard készült el. 2000 februárjában a SEC (Securities and Exchange Commission – Értékpapír és Tôzsde Felügyelet) áttekintette a standardokat és kiadott egy concept release-t, az IASC elfogadta az új alkotmányt. A konzultációs dokumentum azt tartalmazta, hogy mely feltételek mellett fogadja el a SEC a külföldiektôl az IAS-t, anélkül, hogy US GAAP megfeleltetést végeznének, valamint leírta az IAS minôsége és a támogató infrastruktúrával szembeni követelményeket. Az IOSCO (Nemzetközi Tôzsdefelügyeletek Szövetsége) vizsgálata befejezôdött. Az EU javasolta, hogy az EUban tôzsdén jegyzett társaságok 2005-ig térjenek át az IAS szerint készített konszolidált beszámolókra, s amelyet 2002. június 7-én jóváhagyott. 2005-tôl a tagországok megengedhetik vagy elôírhatják az IAS-t a nem jegyzett társaságoknak és az egyedi beszámolókra. 2001-ben az IASC IASBvé (International Accounting Standards Board – Nemzetközi Számviteli Standardok Bizottság) alakult át, ettôl kezdve új standardokat, IFRS-t (International Financial Reporting Standards) (42-es standardtôl) írnak. Az IAS alkalmazása többféleképpen valósult meg: n Nemzetközi standardokkal együtt alkalmazzák, pl. Romániában és Cipruson. n A nemzeti standardok hiányában vagy azok kiegészítésére használják, pl. Indiában és Mexikóban.


n A tôzsdén jegyzett társaságok kon-

szolidált beszámolójára alkalmazzák, pl. Ausztriában, Németországban.

AZ IASB SZERVEZETE (Hatályos: 2002-tôl) Trustees (Felügyelet)

A Trustees leginkább kinevezéssel foglalkozik, figyelemmel kíséri és alapokat teremt a mûködéshez. Szakmai összetételét tekintve 5 IFAC (International Federation of Accountants) – ebbôl 2 fô nagy nemzetközi könyvvizsgáló cég partnere –, 3 beszámoló készítôk, felhasználók és elméleti szakértôk szervezeteibôl; és 11 úgynevezett „at large”, szakmai szakértôk teszik ki a 19 fôt. Board

A Board alakítja ki és fogadja el a standardokat. Összetétele: 5 fô gyakorló könyvvizsgáló, 3 fô beszámoló készítô, 3 fô felhasználó és 1 elméleti szakember. Eredetileg csak megbízottak voltak, de 2001-tôl 12 fô közülük fôállásban dolgozik az IASB-nél. Eljárását tekintve a Board elôször létrehoz egy szakértôi csoportot, majd kiadja az Exposure Draftot. Mérlegelik az észrevételeket és kiadják a végleges IFRS-t. Ez szavazásra kerül (8 a 14-bôl), nyílt üléseket tartanak, 90

KÜLÖNBSÉGEK AZ IAS ÉS A MAGYAR SZÁMVITEL KÖZÖTT

Trustees (19) Elnök: Paul Volcker

Szükséges mérlegelni a változás hatását és tervet készíteni a bevezetés lépéseire. A beszámoló formája az IAS-ben kötetlenebb, a Cash Flow és a tôkeváltozás külön kimutatás, nem pedig a kiegészítô melléklet része. A kiegészítô információk köre általánosan azonos, de a további standardokban foglalt elôírások miatt az IAS-ben lényegesen bôvebb.

Board (14) Elnök: Sir David Tweedie

Standards Advisory Council

IFRIC

Szakértôi csoportok

A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK FORMÁJA ÉS TARTALMA

1. ÁBRA AZ IASB SZERVEZETE

napos észrevételezési határidô van, majd a nyilvános viták után tesztelik a standardet. Standards Advisory Council

A Board-ot támogatja, részt vesz a standardalkotási folyamatban, de témákat is felvethet. Szakértôi csoportok

Speciális kérdésekben tanácsadó szerepet tölt be. IFRIC (International Financial Reporting Interpretations Committee)

A korábbi SIC (Standing Interpretations Committee) helyébe lépett. Az Interpretation of contentious accounting issues az aktuális – meglévô IAS helytelen alkalmazása – kérdésekkel és meglévô – IAS-ben nem szabályozott – kérdésekkel foglalkozik Általában azonnal hatályos, ahogy elfogadják és közzéteszik, kötelezô érvényû.

nözni ezen standardek használatát, szigorú betartását. Az IASB együttmûködik a nemzeti standardalkotókkal, hogy ezáltal a számviteli szabályok világszintû konvergenciája erôsödjön. Aktuális IAS trendek: n szigorú alkalmazás, n csökkentett választási lehetôségek, n a valós érték megnövekedett szerepe, n megnövekedett összetettség, n megnövekedett bemutatási kötelezettség. Az IAS célja az összehasonlíthatóság biztosítása az évek és a vállalkozások között egyaránt, ez vonatkozik a vállalkozások valamennyi fajtájára, az egyedi beszámolókra és a konszolidált beszámolókra egyaránt.

• • • • •

Tudatosítás Felmérés Képzés Projekt indítása

Konverzió: • Tesztelés • Budget • konverziója

A pénzügyi kimutatások elemei és szerkezete

A kimutatás szükséges elemei a mérleg, az eredménykimutatás, a Cash Flow kimutatás, a számviteli politika, a kiegészítô megjegyzések – hasonló a kiegészítô melléklethez, de nem ugyanaz –, és egy olyan kimutatás, amely bemutatja a saját tôke minden változását, vagy a saját tôke nem tulajdonosokhoz kapcsolódó változásait. Ezen kívül javasolt még a pénzügyi kimutatások mellett a vezetés pénzügyi elemzése teljesítményrôl, pénzügyi helyzetrôl, bizonytalanságról, valamint környezeti jelentések, hozzáadott értékek jelentései stb. Tartalmilag és formailag mindenben meg kell felelnie a standardoknak, eltérés csak rendkívül kivételes esetek-

Konverzió: • Tesztelés • Összehasonlító • adatok

Teljes körû alkalmazás

AZ IAS CÉLJA ÉS ELVEI Az IASB célja kifejleszteni olyan magas színvonalú, érthetô és alkalmazható globális számviteli standardrendszert, amelyek átlátható és összehasonlítható információkat követelnek meg a pénzügyi kimutatásokban; és ösztö-

2002

2003

2004

2005

2. ÁBRA A 2005-ÖS BEVEZETÉSHEZ SZÜKSÉGES LÉPÉSEK


49

Nettósítás Eszközöket és forrásokat nem lehet nettósítani, kivéve, ha valamely standard lehetôvé teszi vagy megköveteli. A bevételek és ráfordítások tételeit nem lehet összevonni, kivéve, ha valamely standard lehetôvé teszi vagy megköveteli; vagy, ha az azonos vagy hasonló tételekbôl származó nyereségek, veszteségek és a kapcsolódó ráfordítások jelentôsek.

dardnak és a SIC-nek megfeleljenek. Ha nincs vonatkozó szabály az IASben, akkor olyan politikát kell választani, amely releváns és megbízható. A számviteli politikában figyelembe kell venni a hasonló kérdésekkel foglalkozó IAS-t, IASB keretelveket, az ágazati gyakorlatot és egyéb standard alkotók állásfoglalásait. (Az Exposure Draft-okat nem!) A számviteli politika bemutatásának elemei: n bevételek elszámolása; n konszolidálás elvei, beleértve a leányvállalatok és társult vállalkozások számvitelét; n cégegyesítés; n közös vezetésû vállalkozások (arányosított vagy valós értéken); n tárgyi eszközök és immateriális javak bekerülése és értékcsökkenése; n hitelezési költségek és egyéb ráfordítások aktiválása; n beruházási szerzôdések; n befektetés célú ingatlanok – erre az IAS 41 vonatkozik, a lényege, hogy nem értékcsökkentjük, hanem évente vizsgálni kell az értékét. Ebbe a csoportba tartoznak azok az ingatlanok, amelyeket a cég pl. bérbeadás céljából vásárol; n pénzügyi instrumentumok és befektetések; n lízing; n kutatás-fejlesztés költsége – az IAS csak a késôbb ténylegesen felhasználásra kerülô kutatást ismeri el; n készletek (FIFO, súlyozott átlagár); n adók, beleértve a látens adókat is; n céltartalékok; n munkavállalói juttatások költsége; n külföldi deviza átszámítása és hedging; n a szegmensjelentések alapja – lehet üzleti vagy földrajzi szegmentáció; n a pénzeszközök és pénzegyenértékesek definíciója – ezek a rövid távú, biztos megtérülést jelentô befektetések; n inflációs számvitel; n állami támogatások – ezt el kell határolni és az eszköz bekerülési értékét csökkenteni kell vele, így számolni rá az értékcsökkenést.

Számviteli politika Olyan számviteli politikát kell kialakítani, amely biztosítja, hogy a pénzügyi kimutatások valamennyi stan-

Következetesség A bemutatás következetessége, hogy azonos formát és besorolást kell megtartani, kivéve:

ben, pl. a valós bemutatás esetében lehetséges. A pénzügyi kimutatásokat – azok minden elemét – egyértelmûen azonosítani kell és egyértelmûen meg kell különböztetni az éves jelentésben szereplô egyéb információktól. Legalább évente el kell készíteni a fordulónaptól számított 6 hónapon belül. Átfogó megfontolások

Vállalkozás folytatása A pénzügyi kimutatásokat a vállalkozás folytatását feltételezve kell összeállítani; kivéve, ha a tevékenység megszûnik, vagy nincs más reális alternatíva, mint a felszámolás. Meg kell becsülni a vállalkozás folytathatóságának lehetôségét. Ez azt jelenti, hogy be kell mutatni a bizonytalanságokat a vállalkozás folytathatóságát illetôen. Elhatárolás elve A pénzügyi kimutatásokat – a Cash Flow kivételével – az elhatárolás elve alapján kell összeállítani. A tranzakciókat és az eseményeket akkor kell elszámolni, amikor felmerültek, és abban az idôszakban kell figyelembe venni, amelyhez tartoznak. (így pl. az IAS szerint a 2001-es osztalék kifizetése már a 2002-es évet terheli.) Lényegesség és összevonás A lényeges tételeket elkülönítetten kell bemutatni, a nem lényeges tételeket az azonos jellegû vagy funkciójú tételekkel összevontan kell bemutatni. A cég saját maga dönti el, hogy mely tételek lényegesek és melyek nem.

50


n ha a tevékenység jellegében lé-

nyeges változás történik; n a szerkezet elemzése alapján kide-

rül, hogy egy változás megfelelôbb bemutatást fog eredményezni; n a változást IAS vagy SIC írja elô. Ha egy vagy több választható módszer is van, akkor az IAS mindig ad egy javasolt és egy vagy több megengedett módszert. Ezek közül kell egyet kiválasztani és alkalmazni minden tranzakcióra, vagy, ha ez kifejezetten megengedett, akkor a tételek egy adott csoportján belül. Egyébként az IAS tervezi, hogy a jelenlegi választási lehetôségeket korlátozza.

Összehasonlító adatok Ha az IAS másképp nem rendelkezik, a pénzügyi kimutatások minden numerikus adatára összehasonlító adatot is kell szerepeltetni. Ez érvényes lehet a magyarázó adatokra is, ha a tárgyév megértéséhez szükséges. Az összehasonlító adatokat át kell sorolni, ha a szerkezet vagy a besorolások változtak, kivéve, ha ez nem praktikus. Az IAS-nek való megfelelés Ha a beszámoló megfelel az IAS elôírásainak, akkor ezt a tényt a beszámolóban szerepeltetni kell. Viszont nem lehet: n „minden lényeges vonatkozásban megfelel az IAS-nek”; n „az IAS lényeges elôírásainak megfelel”; n „az IAS-en alapul”; n „megfelel az IAS-nek, kivéve az XY standardot”. Nem megfelelô számviteli elszámolásokat nem lehet a kiegészítô megjegyzésekben, vagy egyéb helyen megmagyarázni. Hû bemutatás A hû bemutatás lényegileg minden esetben elérhetô valamely standard alkalmazásával. Ha valamely standardnak való megfelelés félrevezetô lenne, akkor az adott standardtól el kell térni, persze csak rendkívül kivételes esetekben, de ekkor kimerítô bemutatásra van szükség. Az IAS elsô alkalmazása A beszámolót úgy kell elkészíteni, mintha mindig is az IAS standardok

szerint készült volna. Az összehasonlító adatokat újra el kell készíteni, kivéve, ha ez nem lehetséges; a legelsô idôszak nyitó eredménytartalékát kell módosítani. Az IAS-t és a SIC-eket visszamenôlegesen is alkalmazni kell, kivéve, ha ettôl eltérôen rendelkezik valamely standard vagy SIC; illetve ha a módosítások nem adhatók meg ésszerûen. Az átmeneti rendelkezések csak a megadott idôszakokban érvényesek.

Mérleg A mérlegben az eszközöket és a követeléseket kétféleképpen lehet bemutatni: rövid és hosszú lejárat szerinti bontásban vagy általánosságban, likviditási sorrendben. Mindkét módszernél a fordulónaptól számított 12 hónapon túl befolyó vagy rendezendô tételeket elkülönítetten kell bemutatni. Rövid lejáratú az a tétel, mely a normál mûködési periódusba tartozik, vagy a fordulónaptól számított

12 hónapon belül várhatóan realizálódik, vagy rendezôdik (3. ábra). A tételek részletezhetôk magában a mérlegben vagy a megjegyzésekben. Elkülönítetten kell bemutatni az anyavállalattal, leányvállalatokkal, társult vállalkozásokkal és egyéb kapcsolt felekkel szembeni egyenlegeket. Egyéb kapcsolt felek a magánszemélyeken keresztül megvalósuló kapcsolat, pl. egy igazgatósági tag, aki más cégnél is irányítási pozícióban van, így közvetetten a másik cég is kapcsolt vállalkozás. A mérleg saját tôkéjét részletezni kell a kiegészítô megjegyzésekben. A jegyzett tôke valamennyi csoportjára vonatkoztatva kell feltüntetni az alábbiakat: n jóváhagyott részvények száma; n kibocsátott és teljesen befizetett részvények száma; n kibocsátott és teljesen be nem fizetett részvények száma; n névérték;

• Tárgyi eszközök

• Jegyzett tôke és tartalékok

• Immateriális javak

• Kisebbségi részesedés

• Tôkemódszerrel bemutatott befektetések

• Hosszú lejáratú kamatozó kötelezettségek

• Készletek

• Céltartalékok

• Vevôk és egyéb követelések

• Adókötelezettségek és követelések

• Pénzeszközök és pénzegyenértékesek • Egyéb pénzügyi eszközök

• Szállító és egyéb kötelezettségek

3. ÁBRA A MÉRLEG MINIMUM INFORMÁCIÓI A LÉNYEGESSÉG ÉS ÖSSZEVONÁS ELVE ALAPJÁN

• Bevételek • Üzemi / üzleti tevékenység eredménye • Pénzügyi ráfordítások • Tôkemódszer alapján elszámolt eredmények • Adóráfordítás • Szokásos vállalkozási eredmény • Rendkívüli tételek • Kisebbségi részesedés

n a részvény-szám változásának be-

mutatása; n jogok, preferenciák és korlátozá-

sok; n saját részvények; n opció alá esô vagy adásvételi szer-

zôdésre tartott részvény (feltételek és összegek is). Ezek mellet részletezni kell a tartalékok jellegét és célját; és a javasolt vagy fordulónapot követôen jóváhagyott osztalékot is. Annak ellenére, hogy mint már említettem a fordulónapot követôen jóváhagyott osztalékot nem lehet az elôzô idôszakra elszámolni. Az IAS-ben az osztalék nem jelent eredményváltozást.

Eredménykimutatás A további részletezést a cég dönti el a lényegesség és az összevonás elve alapján. Fontos részletezni a ráfordításokat – magában az eredménykimutatásban vagy a megjegyzésekben – költségnemenként vagy költségviselôként. Ha költségviselônként elemezzük a ráfordításokat, akkor további bemutatás szükséges költségnemenként is, beleértve az értékcsökkenést és a személyi jellegû ráfordításokat (4. ábra). Tôkeváltozás A tôkeváltozás egy kimutatás, amely bemutatja a saját tôke minden változását, vagy a saját tôke nem tulajdonosokhoz kapcsolódó változásait. A minimum információ, amit fel kell tüntetni: n mérleg szerinti eredmény; n valamennyi bevétel/ráfordítás, amelyek közvetlenül a tôkében lettek elszámolva és ezek összesenje, n a számviteli politika változás összevont hatása; n az alapvetô hibák korrekciójának összevont hatása. A tôkekimutatásban vagy a megjegyzésekben – amit választunk – kell még kimutatni: n tôketranzakciók tulajdonosokkal; n kifizetések a tulajdonosoknak; n az eredménytartalék változásainak bemutatása; n valamint a változások bemutatása valamennyi jegyzett tôke fajtára és tartalékra.

• Mérleg szerinti eredmény 4. ÁBRA AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS MINIMUM INFORMÁCIÓI

Megjegyzések Az IAS 1. Standardje foglalkozik a Megjegyzések általános követelmé-


51

nyeivel, de ezen kívül minden standard végén van szó a Megjegyzésekre vonatkozóan. Rendszerezett és a Mérleghez/Eredménykimutatáshoz/Cash Flow-hoz megfeleltetett információk: n IAS-nek való megfelelés (direkt kijelentés); n értékelési alap és számviteli politika; n az alapvetô kimutatások kiegészítô információi; n egyéb bemutatások, mint a függô kötelezettségek, egyéb kötelezettségek, pénzügyi információk és nem pénzügyi információk (pl. alkalmazotti létszám). Céginformációk: n székhely, jogi forma, cím; n tevékenység bemutatása; n anyavállalat neve stb.

CASH FLOW KIMUTATÁS Valamennyi vállalkozásnak kell cash flow-t készítenie minden olyan idôszakra, amelyet a pénzügyi kimutatások bemutatnak. Fontos definíciók: n Pénzeszközök: készpénz és látra szóló betétek. n Pénzegyenértékesek: rövid lejáratú, nagyon likvid befektetések, amelyek könnyen ismert összegû pénzzé konvertálhatók, és amelyeknél az értékváltozás kockázata elhanyagolható. Egy befektetés általában akkor minôsül pénzegyenértékesnek, ha a lejárata rövidebb három hónapnál (pl. Overdraft hitelek). n Pénzáramlások: pénzeszközök és pénzegyenértékesek be- és kiáramlása. Üzleti tevékenység

Üzleti tevékenység egy vállalkozás alapvetô árbevétel termelô tevékenységei, és minden olyan tevékenység, amely nem befektetési vagy finanszírozási tevékenység. Két bemutatási forma közül lehet választani. A direkt módszer – ajánlott – alkalmazásával a bruttó pénzbevételek és a bruttó pénzkiadások fôbb csoportjait mutatjuk be. Tételek, pl.: n vevôktôl kapott; n szállítóknak kifizetett;

52

n alkalmazottaknak kifizetett; n adók.

A másik, az indirekt módszernél – legelterjedtebb – a nettó nyereséget vagy veszteséget módosítjuk: n a nem pénz jellegû tranzakciók hatásaival; n múltbeli vagy jövôbeli üzleti cash flow elhatárolásával; n olyan bevétel és ráfordítás tételekkel, amelyek befektetési vagy finanszírozási tevékenységhez kapcsolódnak; n a nettó eredmény módosítása a készletek, mûködési követelések és kötelezettségek idôszaki változásaival. Nem pénz jellegû tranzakciók, azok a befektetési vagy finanszírozási tevékenységek, amelyek nem igénylik pénzeszközök használatát. Ezek cash flow hatása nem lehet: n kapcsolódó kötelezettségekkel együtt átvett eszköz; n apport; n pénzügyi lízing; n kötelezettségek átalakítása tôkévé.

rül bemutatásra. Elkülönítetten szükséges még bemutatni: n Rendkívüli tételek megosztva az üzleti, befektetési és finanszírozási tevékenységek között (pl. természeti katasztrófák, államosítás). n Kamatok és osztalék lehet az üzleti, befektetési és finanszírozási tevékenységek között. Ha aktiválva van, akkor is kamatként kell kimutatni. n Nyereségadók általában üzleti, kivéve, ha speciálisan a befektetési vagy a finanszírozási tevékenységhez kapcsolódnak. Ha több csoportra van megosztva, az öszszes fizetett adót is be kell mutatni. n Üzleti egységek megszerzése és eladása, befektetési tevékenység, vagy összevontan a szerzések és összevontan az eladások. Megjegyzésekben külön kifejtendô n Üzleti tevékenységek megszerzése

Befektetési és finanszírozási tevékenység

Befektetési tevékenység, befektetett eszközök és egyéb pénzegyenértékesnek nem minôsülô befektetések megszerzése és csökkenései. Finanszírozási tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeképpen egy vállalkozás saját tôkéjének és hiteleinek nagysága vagy összetétele megváltozik. A fô bevételi és kiadási tételeket elkülönítetten kell bemutatni, kivéve, ha a nettó módon való bemutatás megengedett. Nettó módon való bemutatás megengedett: n olyan bevételek és kiadások a vevôk helyett, amelyek inkább tükrözik a vevô, mint a vállalkozás tevékenységét; n bevételek és kiadások: – magas forgási sebességgel, – nagy összegekkel; – rövid lejárattal. Ha a pénzmozgás devizában történô beállításánál a nem realizált árfolyam-különbözetet a cash flow nem tartalmazhatja, az árfolyam változás hatása a pénzeszközökre és a pénzegyenértékesekre elkülönítetten ke-


n n n n

esetén: – a teljes vételár; – pénzeszközökkel rendezett vételár-rész; – a megszerzett/eladott pénzeszközök értéke; – a megszerzett/eladott egyéb eszközök és kötelezettségek értéke fôbb tételenkénti bontásban; nem pénz jellegû tranzakciók; pénzeszközök és pénzegyenértékesek elemei; mérleggel való egyeztetés; azon pénzeszközök és pénzegyenértékesek, amelyek nem állnak rendelkezésre.

IRODALOM Boros Judit (KPMG): Nemzetközi Számviteli Standardok. Szeminárium anyaga Kapásiné dr. Búza Mária/dr. Eperjesi Ferenc: Az Európai Unió számviteli irányelvei és a nemzetközi számviteli standardok magyar szemmel

A cikk II. része, amelyik a következô számban jelenik meg, a nemzetközi standardekkel és ezek értelmezésével foglalkozik. (A Szerk.)

A TEVÉKENYSÉGEK SZÁMVITELI SZÉTVÁLASZTÁSA AZ MVM RT.-NÉL 2003. JANUÁR 1. MÉRFÖLDKÔ A MAGYAR ENERGETIKÁBAN: ETTÔL AZ IDÔPONTTÓL KEZDÔDÔEN A KORÁBBI SZABÁLYOZÁSI RENDSZER – DE AMI MÉG LÉNYEGESEBB –, AZ EGÉSZ „TERMÉKLÁNC” TEVÉKENYSÉGI STRUKTÚRÁJA MEGVÁLTOZOTT, S EZZEL EGYIDEJÛLEG MEGINDULT A SZABADPIACI KERESKEDÉS A KORÁBBI HATÓSÁGI ÁRAS, KÖTÖTT SZABÁLYOZÁSÚ VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS MELLETT. AZAZ A VILLAMOSENERGIA-IPAR IS A PIACGAZDASÁG KÖVETELMÉNYEIHEZ IGAZODVA, FOKOZATOSAN „LEVETI” KÖTÖTTSÉGEIT ÉS NYITOTT PIACKÉNT FOG A SZEREPLÔK SZÁMÁRA RENDELKEZÉSRE ÁLLNI. DR. NAGY ZOLTÁN

" Ezt az alapvetô változást a már korábban megjelent új villamosenergia-törvény (VET) és végrehajtási jogszabályai, illetve a Magyar Energia Hivatal (MEH) által kiadott irányelv szabályozza. Ezen hatósági, fôhatósági szabályozásokat kell alapul venni az egyes piaci szereplôknek a saját szabályrendjük kialakításánál, amelyet jogszabályi kötelezettségként rögzítettek, de a saját mûködés is megkövetel. A szabályhalmazban nagyon fontos az a követelmény, hogy a jogszabályok által engedélykötelesnek minôsített tevékenységeket átláthatóan és ellenôrizhetôen a piaci szereplôk belsô számvitelében el kell egymástól különíteni és ugyanakkor minden más tevékenységtôl is. Röviden így fogalmazható meg a tevékenység szétválasztás lényege, amelynek gyakorlati megvalósítása azért sokkal bonyolultabb, s nem kis munkabefektetést és ráfordítást igénylô feladat.

AZ ENGEDÉLYES TEVÉKENYSÉGEK SZÁMVITELI SZÉTVÁLASZTÁSÁNAK JOGSZABÁLYI HÁTTERE Mint ahogy már a bevezetôben is említettem, a tevékenységek számviteli szétválasztása jogszabályok által

elôírt és meghatározott feladat. Ez utóbbi „meghatározottság” azonban azt jelenti, hogy egy jól körülhatárolt keretszabályozáson belül azért az egyes piaci szereplôknek (társaságoknak) van bizonyos mozgásterük a gyakorlati megvalósítást illetôen. Az már a társaságok kreativitásán múlik, hogy hogyan használják ki ezt a mozgásteret, mennyire tudják saját érdekeiket ezen belül érvényesíteni. A tét nem kicsi, mert az ily módon szétválasztott engedélyköteles tevékenységek költség/ráfordításai alapul fognak szolgálni – az egyelôre még létezô – hatósági árak kialakításánál, illetve a késôbbiekben pedig a piaci árak kalkulációjánál. Mindenesetre a tevékenységek számviteli szétválasztásánál jelenleg az alább felsorolt jogszabályokkal, azok elôírásaival kell számolni. a) Villamosenergia-törvény (VET) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 101. §-a elôírja, hogy „(1) A horizontálisan, illetve vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás köteles eszközeit és forrásait, bevételeit és ráfordításait villamosenergia-ipari tevékenységenként, illetve nem villamosenergia-ipari tevékenységei vonatkozásában belsô számvitelében elkülöníteni, valamint azokat az éves beszámolója kiegészítô

mellékletében, a tevékenységenként készített mérlegben és eredménykimutatásban bemutatni oly módon, mintha az egyes tevékenységeket önálló gazdálkodó szervezetek végeznék. (2) A beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és a közzétételre vonatkozó szabályokat a számvitelrôl szóló törvény állapítja meg.” b) A VET végrehajtási rendelete (Vhr.) A VET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet 90. §-a szerint: „(1) Az az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás (VET 3. §. 18. pont), amely egy vagy annál több engedélyköteles tevékenységre mûködési engedéllyel rendelkezik – kivéve a VET 51. §. (1) bekezdésének h–i pontjait – köteles belsô számvitelében olyan nyilvántartást kialakítani, az elszámolást úgy megszervezni, a mindenkor hatályos számvitelrôl szóló törvény alapján szabályozni, hogy a nem engedélyköteles tevékenysége(i) az engedélyköteles tevékenysége(i)tôl, illetve az engedélyköteles tevékenységei egymástól egyértelmûen elkülöníthetôek, átláthatóak, ellenôrizhetôek legyenek.


53

A vállalkozás köteles továbbá az engedélyköteles tevékenységekre külön-külön önálló mérleget és eredménykimutatást, illetve a vállalkozás egészére éves beszámolót elkészíteni. (2) A VET 3. §. 18. pontjában nevezett vállalkozás köteles az (1) bekezdés szerint elkészített, vállalkozása egészére vonatkozó éves beszámolójában az elkülönített tevékenységek által okozott halmozódást (bevételekben, költségekben stb.) kiszûrni. A kiszûrt halmozódást a vállalkozás éves beszámolójának kiegészítô mellékletében részleteiben bemutatni köteles. (3) Az (1) bekezdés szerint az elkülönített tevékenységekre vonatkozó, elkészített mérleg és eredménykimutatásokat, valamint a vállalkozás egészére vonatkozó éves beszámolót (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítô melléklet) a Hivatalnak a cégbírósághoz történô, elôírt benyújtásával egyidejûleg meg kell küldeni, a tárgyévre elkészített üzleti jelentéssel együtt. (4) Annak érdekében, hogy az (1) és (2) bekezdésekben foglaltak teljesítése során a villamosenergiaipari vállalkozások számára egységes feltételrendszer érvényesülhessen, a Hivatal irányelvet ad ki a mérleg és az eredménykimutatás tevékenységek közötti felosztási módszereinek a VET-ben foglaltaknak megfelelô alkalmazására és azt a Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.” c) MEH Irányelv A Vhr.-ben megfogalmazottak szerint került kiadásra a Magyar Energia Hivatal elnökének az 1/2002. (XII. 31.) számú MEH Irányelve, a villamosenergia-ipari vállalkozások tevékenységeinek számviteli szétválasztásáról, amely „iránymutatásul szolgál az integrált villamosenergia-ipari vállalkozások tevékenységeinek a VET-ben elôírt szétválasztásához és megadja a kívánt elszámolási rendszer kialakításának, valamint a tevékenységi beszámolók összeállításának alapelveit.” „A közvetlenül egy adott tevékenységhez rendelhetô eszközöket és forrásokat, illetve bevételeket és ráfordításokat az adott tevékeny-

54

ség beszámolójában kell megjeleníteni. Az Irányelv a közvetlenül az adott tevékenységhez nem (vagy nem egyértelmûen) rendelhetô eszközök és források, illetve bevételek és ráfordítások tevékenységek közötti megosztásával és a társasági szintû éves beszámoló kiegészítô mellékletének tevékenységekre vonatkozó részével foglalkozik.” „Gazdasági elemzô, árelôkészítô és egyéb feladatainak ellátásához a MEH a VET teljes körû hatálybalépésétôl (2003. január 1-jétôl) kezdôdôen a tevékenységek számviteli szétválasztását dokumentáló „Tevékenységi beszámolók”, illetve egyéb adatszolgáltatások összeállítása során a jelen Irányelv alkalmazását tartja szükségesnek és az adatok feldolgozása és ellenôrzése során ezen Irányelv szerint jár el.” „A szétválasztás kötelezettsége a villamosenergia-ipar szereplôit érintô specifikus, törvényi elôírás. Az Irányelvben megfogalmazott szabályok figyelembe veszik a szabályozó hatóság feladatait (a villamosenergia-ipari tevékenységek pénzügyi elemzése, hatósági árak elôkészítése, a szektor felügyelete) és a villamosenergia-ipari társaságok külsô és belsô adottságait.” A fentiek az Irányelvbôl valók (1. pont), s jól összegzik a szabályozás célját, tárgyát és lényegét. A tevékenységek számviteli szétválasztását idôben úgy kell megoldani, hogy – a jogszabályi elôírásnak eleget téve – elsô alkalommal a tevékenységek szétválasztását visszatükrözô, ún. tevékenységi beszámolókat a 2003. évi beszámolókészítésnél kell az éves beszámoló részeként elôállítani.

AZ MVM RT. ENGEDÉLYES TEVÉKENYSÉGEI SZÁMVITELI SZÉTVÁLASZTÁSÁNAK MÓDSZERE Az MVM Rt.-nél a fenti szétválasztással 2002 júniusától foglalkozunk. Részt vettünk a MEH módszertani ajánlását jelentô Irányelv korábbi változatainak véleményezésében, kidolgozásában, s az Iparági Számviteli Bizottságot is bevontuk a munkába az anyag elkészítésének gyorsítása ér-


dekében. A MEH el is ismerte az ezen a területen kifejtett tevékenységünket, s egyértelmûen pozitívan értékelte közremûködésünket. Csak hogy érzékelni lehessen, mekkora erôk mozdultak meg már a szabályozás elôkészítésénél is, említem meg az Iparági Számviteli Bizottság szervezésében az MVM Rt. Kék Duna Üdülôjében 2002 októberében megrendezésre került kétnapos rendezvényt, amelyen 21 társaság (az összes engedélyes) és a MEH képviseltette magát összesen 63 fôvel. A rendezvény nagyon sokat lendített az Irányelv megalkotásában. Ezt követôen december elején került sor szintén az Iparági Számviteli Bizottság szervezésében egy hasonló háromnapos rendezvényre Hévízen, amelyen közel 60 fôs létszámú szakember gárda foglalkozott az Irányelv finomításával, illetve már az elmélet gyakorlati megvalósításának kérdéseivel. Feltételezések, szempontok a szétválasztásra kialakított módszer kidolgozásánál

A tevékenységek számviteli szétválasztási módszertanának egyik alapelve, hogy ami közvetlenül az engedélyes tevékenységekhez kapcsolható, az közvetlen módon legyen oda elszámolva. Az Irányelv csak a közvetlenül engedélyes tevékenységekhez nem rendelhetô „halmaz” felosztásához ad ajánlásokat. Erre alapozva, a módszert úgy dolgoztuk ki, hogy a lehetô legtöbb költség/ráfordítás, illetve árbevétel/bevétel közvetlen elszámolással kerüljön az engedélyes tevékenységekre. Ezt számviteli vonatkozásban stratégiai célkitûzésnek is lehet tekinteni: azaz a lehetôségekhez képest maximalizálni a közvetlen költségeket/ráfordításokat, s minimalizálni a közvetett (felosztandó) tételeket. (Ez egyébként összhangban van a számviteli alapelvekkel is.) A tevékenységek elkülönítésénél csak belsô, számviteli elkülönítésben gondolkodtunk, amelynek egy szervezeten belüli megvalósításához hozzátartozik, hogy az eszközök/források, ráfordítások/bevételek egy része valamilyen vetítési alap segítségével felosztásra kerül a tevékenységek között.

Az Irányelv a tevékenységek számviteli szétválasztásánál elôírja az esetleges belsô halmozódás kiszûrést. Ez utóbbi szükségessége akkor áll elô, ha nem vetítési alapokkal történô teljesítmény felosztást alkalmaznak, hanem belsô árakon alapuló belsô számlázással történik a teljesítmény szétosztás az üzletágak között. Az MVM Rt. a vetítési alapokkal történô szétosztást választotta, mert ez az átláthatóbb, mivel nem tartalmaz halmozódást, s ebbôl következôen nincs kiszûrési kényszere. A belsô árak alkalmazása egyébként is hatalmas adminisztrációs ráfordításokat igényelne, különösebb „haszon” nélkül, hiszen az átláthatóság és az ösztönzés más, „olcsóbb” módszerekkel is biztosítható. Az MVM Rt. mérlege, eredménykimutatása az a teljes egész, amelyre a részeknek, azaz a tevékenységek mérleg (M), eredménykimutatás (Ek) összegeinek „rá kell zárni”. [MVM Rt. M+Ek = (I. tev. M+Ek)+(II. tev. M+Ek)+ +(III. tev. M+Ek.)] Azaz a tevékenységi beszámolók összegzésébôl áll össze a társaság éves beszámolója. A tevékenységek szétválasztásánál nyílván – a keresztfinanszírozás megakadályozása, s az átláthatóság biztosítása mellett – az egyik fô cél, azok jövedelmezôségének vizsgálata. Ebbôl eredôen – „mintha önálló szervezetben folynának a tevékenységek” – a M és Ek-okat a lehetô legpontosabb bontással igyekszünk elôállítani. Az Irányelv ajánlásaitól – megfelelô indokkal és a MEH-vel való egyeztetés után – van mód eltérni, de erre esetünkben nincs szükség. A MEH vetítési alapokra vonatkozó ajánlásaival mindenütt egyezünk, csupán ahol alternatív lehetôségek voltak, választottunk azok közül, a cég érdekeit és sajátosságait szem elôtt tartva. A VET, a Vhr. és az Irányelv alapján az MVM Rt.-nél az alábbi engedélyes és nem engedélyes (egyéb) tevékenységeket kell M és Ek szinten elkülöníteni: a) Közüzemi nagykereskedelmi tevékenység b) Átviteli tevékenység c) Egyéb tevékenységek MVM Rt. összes tevékenység

Az engedélyes tevékenységekre el kell készíteni a VET elôírásainak megfelelôen a tevékenységi beszámolókat, amely áll a mérlegbôl, eredménykimutatásból és kiegészítô információkból, az egyéb tevékenységre pedig a mérleget, eredménykimutatást. Az egyéb tevékenység esetében kiegészítô információkat csak akkor kell adni, ha azon belül hatósági ármegállapítás körébe tartozó termék (szolgáltatás) is található. Ez utóbbi miatt, valamint azért, hogy az engedélyes tevékenységek mellett az egyéb üzletágról is kellô információ álljon a vezetés rendelkezésére, szükséges, hogy az egyéb tevékenységek között elkülönülten legyen nyilvántartva: n a szekunder tartalék erômûvek, n a rendszerirányító eszközök, n a távközlés. Az MVM Rt. által használt SAP integrált ügyviteli számítástechnikai rendszer ezeket a tevékenységi elkülönítéseket lehetôvé teszi, sôt ezen túlmenôen minden egyéb tevékenység költséghelyi szintû elkülönítése is megoldott. A tevékenységelkülönítés módszere

Eleget téve a VET engedélyes tevékenységek belsô számviteli szétválasztására vonatkozó elôírásainak, valamint a társaság által megfogalmazott további igényeknek, melyek szerint az engedélyes tevékenységek mellett még más tevékenységek elkülönítését is célul tûzte, az MVM Rt.nél az alábbi módszertan körvonalazódott. Az elkülönített költség/ráfordítás, árbevétel/bevétel gyûjtés a következô tevékenységekre történik: 1000-es üzletági kód: közüzemi nagykereskedelem, 2000-es üzletági kód: átvitel, 4000-es üzletági kód: távközlés, 3000-es üzletági kód: felosztandó, 5000-es üzletági kód: egyéb, nem engedélyköteles tevékenység.

költségei teszik ki (ELÁBÉ), valamint a zömmel kereskedelemmel foglalkozó szervezetek (mint pl. KIG) mûködési költségei. n Átvitel

Ennek bevételeként közvetlenül az MVM Rt. által tulajdonolt hálózat mások általi igénybevételéért fizetett díj jelenik meg, míg költség/ráfordításként a távvezetékek, alállomások, a kapcsolódó informatikai költségek és a környezetvédelem eszközeinek költségei, valamint a Hálózati Fômérnökség szervezetének mûködési költségei kerülnek elszámolásra. A korábbiakkal ellentétben itt jelennek meg az OVIT Rt. által végzett hálózatüzemeltetési szolgáltatás költségei is, nem pedig a közüzemi nagykereskedelem ELÁBÉ-jában. n Távközlés

Ebben az üzletágban jelennek meg a távközlési tevékenységgel kapcsolatos összes költségek/ráfordítások, a bevételek viszont közvetlenül az egyéb tevékenységekhez sorolódnak. A költségek/ráfordítások döntô részét a távközlési eszközök üzemeltetési költségei és a Távközlési Fômérnökség szervezeti egységeinek mûködési költségei teszik ki. A késôbbi felosztás során kerülnek a bevételszerzéshez kapcsolódó költségek/ráfordítások átvezetésre az egyéb tevékenységekhez, míg a fennmaradó költség/ráfordítás rész az engedélyköteles tevékenységekre terhelôdik a megfelelô vetítési alapok segítségével. n Felosztandó

A felosztandóban bevételek nem szerepelnek, csak költségek/ráfordítások, amelyek zömmel a minden tevékenység kiszolgálásában részt vevô un. központi, funkcionális szervezeti egységek, mint pl. számvitel, pénzügy, humánpolitika, informatika stb. mûködtetése érdekében merülnek fel.

n Közüzemi nagykereskedelem

Közvetlenül elszámolt bevételei a közüzemi nagykereskedelmi értékesítésbôl származnak. Költségeinek döntô, közvetlenül elszámolható részét az értékesítéshez szükséges villamos energia beszerzési

n Egyéb, nem engedélyköteles tevé-

kenység Itt kerülnek gyûjtésre a kisebb jelentôségû bevételszerzô tevékenységek, mint pl. eszközbérbeadás, „kifelé” végzett szolgáltatás bevé-


55

telei, s a bevételszerzés érdekében felmerült költségek/ráfordítások. Például az olajtároló bérbeadásából származó bevétel kerül ennek alapján összevetésre az olajtároló kapacitás fenntartásának költségeivel. Az ebbôl származó esetleges veszteség nem terhelheti egyik engedélyes tevékenységet sem. A fôkönyvi számlákon elkülönített költségek/ráfordítások, árbevételek/bevételek, eszközök és források besorolása a fenti üzletágakba megtörtént, a továbbiakban a gyûjtés számítástechnikailag automatizált módon megy végbe. A tevékenységi beszámolók készítéséhez azonban ez a megbontás túl részletes, ezért az engedélyes tevékenységeken és az egyéb tevékenységeken kívüli gyûjtött tételeket, nevezetesen a 4000-es távközlési üzletágat és a 3000-es felosztandót a megfelelô vetítési alapokkal fel kell osztani az engedélyes tevékenységek és az egyéb tevékenységek között. Ez két ütemben történik: n elôször a 3000-es felosztandó kerül rá a többi üzletágra, n majd végül a 4000-es távközlési üzletág is rávetül a két engedélyes és az egyéb tevékenységekre. A kétfokozatú és -ütemû felosztás után áll elô a tevékenységi beszámolók alapjául szolgáló elkülönítés az engedélyes tevékenységek és az egyéb tevékenységek között. Az SAP rendszer már eleve nagyfokú költségrészletezést tett lehetôvé, a tevékenység fenti módszerû szétválasztásához azonban további „finomítására” volt szükség. A rendszer átállítása a fejlesztô Procont Rt. igénybevételével, közremûködésével zömmel az elmúlt év utolsó másfél hónapjában zajlott, s gyakorlatilag január közepén fejezôdött be. Az igazi tesztelésre azonban majd csak „nyitáskor” kerül sor, vagyis kb. az elsô negyedév végén. Ez alatt az idô alatt rendkívül szoros tempóban 23 pontban megfogalmazott feladathalmazt kellett megoldani, amíg az SAP képessé vált az új igények kielégítésére. Sôt a rendszer még többet is nyújt a tevékenységi beszámolók által igényeltektôl, mert képes minden költséghelyi elkülönítés önálló megjelenítésére, vagy pl. az egyéb tevékenységeken belüli egyes tevékenységek önál-

56

ló, eredménykimutatás szintû bemutatására. Az elôbbiekben elmondottak a nem szakemberek számára keveset mondanak, ezért inkább csak úgy összegzem, hogy a nagyon részletes költség/ráfordítás, árbevétel/bevétel gyûjtés színvonalas költséggazdálkodáshoz teremt alapot.

TEVÉKENYSÉGEK SZÁMVITELI SZÉTVÁLASZTÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA ÉS AKTUÁLIS FELADATAI A cikk elsô részében bemutatott jogszabályi háttér már önmagában is elôír bizonyos szabályozási feladatokat, ezen túlmenôen is vannak azonban olyan problémák, amelyek az alkalmazásba vétel idôpontjára megoldandók, a társaság sajátosságainak, felkészültségének függvényében különbözô mértékû, minôségû munkát igényelnek a szervezettôl. A tevékenységek számviteli szétválasztása által keletkeztetett fôbb feladatok és azok állása a következô: n Az engedélyes tevékenységekre vonatkozóan döntés született, melynek eredményeként az MVM Rt. két tevékenységre nyújtott be engedélykérelmet: a közüzemi nagykereskedelemre és az átvitelre. Gondoskodik ezen túlmenôen a GTER Kft.-be kivitt energiatermelô tevékenység, valamint az MVM Partner Rt. keretében végzendô „szabadpiaci” áramkereskedelmi tevékenység engedélyeztetésérôl is, lévén, hogy ezen társaságok gazdasági ügyvitelét az MVM Rt. látja el, illetve tervezi ellátni, szolgáltatásként. A már nem üzemelô Inotai Erômû bezárásához is külön engedélyt kell kérni a MEH-tôl. A tevékenységek engedélyeztetése az inotai bezárás kivételével – amely külön egyeztetést igényel –, megtörtént. n Megtörtént és benyújtásra került a MEH felé az SZMSZ módosítása, amelyben a tevékenységszétválasztással kapcsolatos feladatok definiálva és hatáskörileg rendezve lettek a szervezeten belül. E szerint a tevékenységi beszámolók készítéséért, s azon keresztül a tevékenységek számviteli szétválasztá-


sáért összefogóan a Gazdasági Igazgatóság Számviteli és Ügyviteli Osztálya a felelôs, tekintve, hogy a tevékenységi beszámolók az éves beszámoló kiegészítô mellékletének részeként állnak elô. Ebbôl következôen folyamatos kapcsolattartási feladata van a tevékenységi beszámolók elvi összeállítását felügyelô MEH-vel. A gyakorlatban már ezek is megvalósultak, a kialakult jó kapcsolatok tették lehetôvé egyebek között az Irányelv tervezethez való tárcaközi egyeztetés elôtti hozzájutást, amelyre alapozva megvalósulhatott az SAP rendszer igények szerinti módosítása. n Az Irányelv elôírja a tevékenységek szétválasztásának a számviteli szabályzatokban történô megjelenítését is. Ez az MVM Rt.-nél n a Számviteli politika módosítását, kiegészítését, n a Számlarend azon belül a számlatükör átdolgozását, n az Értékelési Szabályzat kiegészítését, n új Önköltség-számítási Szabályzat készítését, n a Leltározási Szabályzat felülvizsgálatát jelenti. Ezen túlmenôen át kell alakítani a Zárlati Szabályzatot is, hiszen a tevékenységi beszámolók készítésének és könyvvizsgálatának ugyanazon idôintervallumban kell megvalósulniuk, mint eddig. (A követô év április 15-ig az eddigi két beszámoló – a társasági éves és a konszolidált – mellett három tevékenységi beszámolót – közüzemi nagykereskedelem, átvitel, egyéb tevékenységek – a GTER Kft. és az MVM Partner Rt. részére az éves beszámolókat, valamint a GTER Kft. esetében a telephelyenkénti tevékenységi beszámolókat szolgáltatásként kell elkészíteni, azaz összesen 10 beszámolót, továbbá külön adatszolgáltatásokat a tartalék erômûvekrôl, a rendszerirányítás bérbe adott eszközeirôl és a kapcsolt vállalkozásainkról a MEH felé.) n A tevékenységek számviteli szétválasztásáról a sokrétû feladat és a sok közremûködô miatt célszerû egy átfogó, önálló Szabályzatot is készíteni, s folyamatosan aktualizált állapotban tartani. n A tevékenységek számviteli szétválasztása miatt – mint ahogy elôzôekben már volt szó róla – bizonyos mértékig át kellett alakítani a szá-

mítástechnikai rendszert (az SAP-t). Ennek a munkája már lényegében befejezôdött, de hátra van még a tényleges igénybevételkor keletkezett hibák kiszûrése. n Át kell alakítani a tervezési rendszert is, s a 2003. évi üzleti tervet már a tevékenységek szétbontása szerint kell összeállítani, illetve a társasági üzleti tervet le kell bontani tevékenységekre (üzletágakra). Ez a gyakorlatban már mûködik, a jövô évi terv már a szétválasztás szerinti bontásban is elôállt. A tervezéshez illeszkedôen át kell alakítani a kontrolling rendszert is. A kontrolling munka megtámogatása érdekében szükség lesz az SAP rendszer CO moduljának átalakítására. n A tevékenységek számviteli szétválasztásának minél pontosabb végrehajtása érdekében még finomítani szükséges a jelenlegi eszközelkülönítést, illetve folyamatosan

vizsgálni kell a gazdasági eseményeket abból a szempontból, hogy amit csak lehet, közvetlenül rendeljünk a tevékenységekhez. n Szervezési intézkedéseket kell foganatosítani a Gazdasági Igazgatóság Számviteli és Ügyviteli Osztályánál, ahol a beszámolókészítés idôszakosan jelentôs többletfeladatokat indukál, s egyidejûleg megjelenik a kifelé történô szolgáltatásnyújtás is. n Meg kell szervezni és végre kell hajtani a tevékenység szétválasztás munkájában közremûködôk felkészítését, elsôsorban oktatását, még az elsô beszámolók készítése elôtt. n Ki kell dolgozni a tevékenységi beszámolók évközi elkészítésének rendjét. Félévkor és háromnegyedévkor a normál évközi beszámolóhoz kapcsolódóan a vezetés informálása érdekében célszerû M és Ek szinten ezeket is elôállítani.

A fenti feladatok puszta felsorolásából is lehet érzékelni, hogy milyen nagyhorderejû, az egész szervezetet „megmozgató” beavatkozásról van szó. Ráadásul a 2003-as év a MEH által négyévente végzett költség-felülvizsgálatnak az éve, amely alapján majd megállapításra kerülnek a 2004. január 1-jétôl érvényes hatósági árak, mindkét engedélyes tevékenységünknél. A jól elvégzett tevékenység-elkülönítésnek, költség/ráfordítás gyûjtésnek nem kis szerepe lehet abban, hogy a költségek/ráfordítások reálisan kerüljenek be az árakba. Ezen túlmenôen egy, a piacgazdaságra készülô társaságnál, mint az MVM Rt. a színvonalas költséggazdálkodásnak nagy szerepe van. A tevékenységek ilyen szintû elkülönítése, s ezáltal azok átláthatósága folyamatos, elemezhetôsége megalapozhatja a jövedelmezôséget biztosító gazdasági döntéseket.

n HÍREK SIKERREL VIZSGÁZOTT AZ MVM RT. INTEGRÁLT TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE 2003. szeptember 24–26. között került sor az MVM Rt.-nél az új MSZ EN ISO 9001:2001 társaságirányítási minôségmodell szerinti integrált mûködés tanúsítási eljárásának, valamint az MSZ EN ISO 14001 szerinti környezetközpontú mûködés éves felülvizsgálati auditjának a lefolytatására. A kapcsolatos felügyeleti vizsgálatokat a Magyar Szabványügyi Testület Tanúsítási Titkárságának vezetô auditorai végezték. A felülvizsgálat interjúk és helyszíni szemlék formájában – a vezetôi elkötelezettségtôl indulva – részletesen áttekintette a társasági tervezés, a belsô kapcsolattartás, a kommunikáció, az informatika, a szerzôdéses kapcsolatok, a felkészülés és képzés, az erôforrásokkal való gazdálkodás, a dokumentációs-, az ellenôrzési-, a hibajavítási rendszer, a környezeti tényezôk kezelésének legfôbb területeit; elsôsorban a villamos energia közüzemi nagykereskedelem, a villamosenergia-átvitel, az energetikai és kapcsolódó fejlesztések, beruházások vonatkozásában. Az audit záróértekezletén és a helyszíni vizsgálatok során elhangzottak alapján megállapítást nyert, hogy az MVM Rt. minôség- és környezetközpontú integrált irányítási rendszere – amelyet az elmúlt öt évben fokozatosan építettünk ki – állandó fejlôdést mutat és mûködése kielégíti az európai szabványosított társaságirányítási modell követelményeit, és errôl a hazai és a nemzetközi érvényû tanúsító okiratok kiadhatók. Visszatekintve az elmúlt idôszak sokrétû felkészülési munkálataira: a célirányos képzésekre, továbbképzésekre, a kialakított új és módosított, a MEH engedélyokmányoknak is eleget tevô szabályozásokra, a meglévô dokumentációs rendszer átalakítására, az elvégzett egyeztetési munkák aprólékos feladataira, a belsô felülvizsgálataink kényszerû hibajavítási kötelezettségeire és azok teljesítése érdekében tett erôfeszítésekre, elmondhatjuk, hogy a kollektív igyekezet nem volt hiábavaló, mert elérte célját. A korábbi, bevált gyakorlatnak megfelelôen, a tanúsító okiratok átvételét ünnepélyes formában kívánjuk megszervezni, ahová az MVM Rt. stratégiai partnerei és fontosabb ügyfelei is meghívást kapnak. Gratulálunk az MVM Rt. vezetô és közremûködô munkatársainak, akik tevékenységükkel és igyekezetükkel hozzájárultak az irányítási rendszer határidôre történô átalakításához, a minôsítô vizsgálatok sikeréhez. Külön köszönetünket fejezzük ki azoknak a minôségügyi és környezetvédelmi megbízottaknak, belsô auditoroknak, akik munkakörük ellátása mellett vállalták és vállalják a társasági kiválósághoz vezetô út jelenlegi és további erôfeszítéseit.

Pelle Gábor minôségügyi osztályvezetô

Civin Vilmos környezetvédelmi osztályvezetô

Ropolyi Lajos minôségügyi vezetô


57

AZ EU HATOS DIREKTÍVÁJA n A HOZZÁADOTTÉRTÉK-ADÓK AZ EU BEVÉTELEINEK EGY JELENTÔS ELEMÉT KÉPVISELIK, EZÉRT FONTOS A VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS EGYSÉGESÍTÉSE MIND AZ ADÓALAP, MIND AZ ADÓMÉRTÉK, DE AZ AZT BIZTOSÍTÓ INTÉZMÉNYHÁLÓZAT TEKINTETÉBEN IS. ENNEK ÉRDEKÉBEN SZÜLETETT A TÖBB ALKALOMMAL IS MÓDOSÍTOTT HATOS DIREKTÍVA, AMELY TEKINTVE, HOGY NEM RENDELKEZÉS, MINDEN TAGÁLLAMNAK – A CSATLAKOZÓKNAK IS – A BELSÔ JOG RÉSZÉVÉ KELL TENNIE, AZAZ (DE)REGULÁCIÓ RÉVÉN HARMONIZÁLNI KELL A BELSÔ JOGANYAGOT. ÍGY MAGYARORSZÁGNAK IS 2004. MÁJUS 1-JÉIG ELEGET KELL TENNI ENNEK A KÖTELEZETTSÉGÉNEK. FIGYELEMBE VÉVE, HOGY A MINDENRE KITERJEDÔ MAGYAR RÉSZLETSZABÁLYOZÁS MÉG NEM SZÜLETETT MEG, JELEN CIKK BEMUTATJA AZ IRÁNYELV HÁTTERÉT, SZABÁLYAINAK NÉHÁNY LÉNYEGES ELEMÉT, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL ARRA, HOGY A MAGYAR SZABÁLYOZÁS MENNYIBEN HARMONIZÁLT, ILLETVE MILYEN TEENDÔK VÁRNAK MÉG A JOGALKOTÓKRA. DR. HAMAR EDINA

A HATOS DIREKTÍVA KIALAKULÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI Az európai integrációnak kezdetektôl deklarált céljai közt szerepelt az egységes belsô piac kialakítása, a négy szabadság: a termékek, a szolgáltatások, a tôke és a munkaerô szabad áramlásának megteremtése. Ennek érdekében meg kellett szüntetni a tagállamok között minden olyan fiskális (például vámok) és nem fiskális (kvóták) akadályt, amelyek a termékek vagy szolgáltatások szabad áramlásának útjában állhattak. Az intézkedéssorozat 1967-ben kezdôdött, melynek során elôször minden tagállamban hozzáadottérték típusú adó váltotta fel az egyedileg, szabadon alkalmazott forgalmi adókat, a késôbbiekben pedig a hozzáadottérték-adó nagyfokú harmonizációját valósították meg. Az adó egységesítésének kezdetben az volt a fô funkciója, hogy a költségvetési bevételek egyenletes, inflációkövetô biztosítása mellett az értékesítési láncolat számától függetlenül azonos teher jelenjen meg az azonos értékû, hasonló termékek, szolgáltatások árában az egységes piac teljes területén. (Hiába bontják el ugyanis a vámhatárokat az áruk, szolgáltatások áramlásának biztosítá-

58

sára, ha a forgalmiadó-rendszerek közötti különbség akkora, hogy lényegében védôvámként mûködik.) A választás a Magyarországon általános forgalmi adó (áfa) néven ismertté vált adótípusra esett, amely egy összfázisú, az értékesítési lánc minden eleménél adófizetési kötelezettséget keletkeztetô adónem, amelynek a központi eleme az értékesítési lánc elôzô fázisában megfizetett adó levonásának joga azok esetében, akik nem végsô fogyasztói a termékeknek, szolgáltatásoknak. 1967-ben született meg a Tanács 67/227/EGK számú, úgynevezett elsô irányelve, amelynek a fô célja volt, hogy a korábbi kumulatív, többfázisú forgalmi adókat cseréljék le hozzáadottérték típusúra. A második (68/221/EGK) irányelv bevezette az átlagkulcsok módszerét, amely az export és az import esetében egy kiegyenlítô mechanizmust alakított ki. Annak ellenére, hogy látszólag elegendô idô állt rendelkezésre az új rendszer bevezetésére, az adó bevezetése mégis késlekedett. A tagállami késlekedések igazolására, elfogadására születtek meg a közbensô 3-5 irányelvek, amelyek még tovább tolták a határidôt, végül 1973. január 1-jétôl az akkori tagállamok mindegyikében bevezették az egységes forgalmi adót. Az egységes elvek és


fogalmak harmonizálására azonban újabb négy év volt szükséges. A Tanács végül 1977. május 17-én fogadta el a 77/388/EGK számú irányelvet, amely hatodik áfa-irányelv néven – számos módosítást megérve és még több tagállami eltérést biztosító lehetôséggel tarkítva – jelenleg is a Közösség áfa-rendelkezéseinek gerincét képezi. Az irányelv elfogadása után a tagországok az abban foglaltak alkalmazására átmeneti derogációt (határidô nélküli engedély arra, hogy a közösségitôl eltérô szabályokat lehessen alkalmazni) kaptak öt évre, amelynek kezdete 1978. január 1-je.

A HATODIK (ÁFA) IRÁNYELV CÉLJAI Az irányelvnek a korábbiaktól eltérôen több feladatot is be kellett töltenie. A módosult feladatot jól jelzi az irányelv címe is, hiszen a korábbi jogforrások csak a „tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályok harmonizációjáról” szóltak, addig a hatodik ezen felül szabályozza a „közös hozzáadottérték-adó rendszer egységes adóalap-megállapítását” is. (Bár a szó szerinti fordítás hozzáadottérték-adó lenne, tekintettel a ma-

gyar általános forgalmi adó megnevezésre, a továbbiakban ezeket, illetve rövidítését szinonim fogalmaknak tekintem.) Egyre nagyobb hangsúlyt kapott tehát az a célkitûzés, miszerint a Közösség szintjén lefektetett szabályoknak és azok tagállami átvételének el kell vezetnie oda, hogy az egységes piac ugyanúgy tudjon mûködni, mint az egyes tagállamok piaca. Az egységes gazdasági környezet érdekében pontosan meg kellett határozni, kik minôsülnek az adó alanyának, továbbá melyek azok az ügyletek, amelyek az irányelv hatálya alá tartoznak. A legalapvetôbb fogalmakon túl az egyes adóköteles események teljesítési helyét is egységesen kellett meghatározni annak érdekében, hogy ne lehessen összeütközés az egyes tagállamok joghatóságai között (ami az egyes nemzeti szabályoktól függôen akár kettôs adózáshoz, vagy adózás nélküliséghez vezethetne). Ezeken felül ugyanakkor a mentességeket és a levonási jogokat is úgy kellett meghatározni, hogy ezek a szabályok egyforma hatást gyakoroljanak egyfelôl minden egyes tagállam költségvetésének bevételeire, másfelôl pedig a tagállamok összességére. A tagállamok mozgásterének fenntartása érdekében a hatodik irányelv keretszabályokat is tartalmaz a kis- és középvállalkozások kötelezettségének enyhítésére, fenntarthatják azokat az adómentességi, átalányadózási különös szabályaikat, amelyeket az irányelv hatályba lépésekor már alkalmaztak. Ezeken felül korlátozott körben lehetôség van az irányelvben foglaltaktól való eltérésre: egyes esetekben maga a szabályozás nyújt kifejezetten választási lehetôségeket, más esetekben pedig maguk a tagállamok fordulhatnak az Európai Bizottságon keresztül a tagállamok közösségéhez annak érdekében, hogy hazai viszonyaiknak jobban megfelelô szabályokat alkalmazzanak, derogációt kapjanak a közösségi szabályok alól. Többek között e kérések elbírálása, valamint a Közösség áfa-rendszere mûködésének kiértékelése, továbbfejlesztése céljából hozta létre az irányelv az Általános Forgalmiadó Bi-

zottságot, amely fontos szakmai fórumként mûködik, bár döntéshozó funkcióval nem rendelkezik.

TERMÉKÉRTÉKESÍTÉS AZ EU-BAN A továbbiakban röviden áttekintem az EU egységes piacán folyó értékesítések legfontosabb szabályait, jellemzôit az irányelv alapján. Figyelembe kell ugyanakkor venni, hogy ez csak egyfajta modellnek tekinthetô, hiszen az egyes rendelkezések végrehajtása tagállamonként eltérô lehet, igazodva az egyes országok adóztatási hagyományaihoz. A közösségi termékértékesítések után fizetendô általános forgalmi adóra vonatkozó elôírásokat magyar jogszabály még nem tartalmaz (várhatóan az év végéig a szabályozás megtörténik), így ahhoz, hogy tökéletesen meg tudjuk ismerni az EU áfa-rendszerét, a közösségieken túl a tagállami jogszabályokat is tanulmányozni kell. Amikor a maastrichti szerzôdés nyomán az Európai Gazdasági Közösséget felváltotta 1993. január 1jétôl az Európai Unió, az egységes belsô piac létrehozásával megszûntek a tagállamok közötti korábbi adóés vámhatárok. Ugyanakkor viszont világossá vált, hogy az elsô ÁFA irányelvben megfogalmazott célok eléréséhez szükséges, az áru származási országa szerinti adóztatás ekkorra nem lesz megvalósítható, ezért a hatodik irányelv módosításáról szóló 91/680/EGK tanácsi irányelv olyan átmeneti rendszert vezetett be, amelyben a termékértékesítések esetén az általános forgalmi adót fô szabályként a rendeltetési hely szerinti államban kell megfizetni. Az eredeti tervek szerint ez az átmeneti idôszak csak 1996. december 31-ig tartott volna, de mivel a végleges rendszert azóta sem sikerült kialakítani, legutóbb ezt az idôpontot 2005. december 31-ig kitolták. Az anyagi jogi szabályok létrehozásával az eljárási szabályokat is ki kellett alakítani, amelynek fô célja a megszûnt tagállami határokon keresztül szállított áruk mozgásának nyomon követése. A megoldás két

pilléren áll: az egyik a CLO-irodák (Central Liaison Office – Központi Kapcsolattartó Iroda) hálózata, a másik pedig az ezek közötti informatikai kapcsolatot biztosító VIES rendszer (Value Added Tax Information Exchange System – Áfa-információ Csererendszer). Ezek az új szervezeti egységek 1993. január 1-jén álltak munkába, a magyar szabályozás az adózás rendjérôl szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseibe építette be ezen intézményeket. A közösségi termékértékesítések központi eleme a közösségi adószám. Magyarországon augusztus 1jétôl kezdték el ezeket az azonosítókat az érintettek részére elôállítani, ami végül is nem más, mint a jelenlegi adószám elsô nyolc számjegye egy HU országjelzô betûjellel. A közösségi adószám meglétének függvényében minôsül egy vállalkozás Áfa-alanynak a közösségi szabályok alapján. Az EU jelenlegi, illetve 2004. május 1-jétôl csatlakozó tagállamai által használt azonosító elôtagokat a következô táblázat mutatja. Tagállamok

Elôtag

Ausztria

AT

Belgium

BE

Dánia

DK

Egyesült Királyság

UK

Finnország

FI

Franciaország

FR

Németország

DE

Görögország

EL

Írország

IR

Olaszország

IT

Luxemburg

LU

Hollandia

NL

Portugália

PO

Spanyolország

ES

Svédország

SE

Ciprus

CY

Csehország

CZ

Észtország

EE

Lengyelország

PL

Lettország

LV

Litvánia

LT

Magyarország

HU


59

Tagállamok

Elôtag

Málta

MT

Szlovákia

SK

Szlovénia

SI

A fentiekben említett átmeneti rendszer szerint a Közösségen belüli termékértékesítések után a rendeltetési hely államában fizetendô az általános forgalmi adó (pontosabban fogalmazva a vevô illetékessége a döntô, azaz ahol számára a közösségi adószámot kiadták). E szerint az eladó adómentesen értékesíti áruját, az általános forgalmi adót pedig a vevô saját országa az adott termékre érvényes kulcsának alkalmazásával fizeti meg. Mindehhez azonban két feltétel együttes fennállása szükséges: az elsô, hogy a vevôt saját országában az ügylet idôpontjában áfa-alanyként tartsák nyilván, vagyis rendelkezzen közösségi adószámmal (ezt mindig az eladó kötelessége ellenôrizni, melyre a CLO-irodákat veheti igénybe), a másik pedig, hogy az adásvétel tárgyát képezô áru(k) ténylegesen elhagyjá(k) az eladó országát. Az ügyletek résztvevôinek idôszakonként összesítô jelentést kell készíteniük ezen tranzakcióikról. Az értékesítések egy speciális fajtájára, az úgynevezett háromszögügyletekre kissé más szabályok vonatkoznak. Ez az értékesítési típus lényegében egy értékesítési láncolat, amelynek minden résztvevôje más tagállamban kiadott közösségi adószámmal rendelkezik. Az árut ilyenkor egy közvetítô segítségével értékesítik, illetve szállítják egyik tagállamból a másikba, de az nem a szállító saját áruja. Ilyenkor a közvetítônek nincsenek az adó megfizetésével kapcsolatos feladatai, az összesítô jelentésben ebbéli minôségét kell jelölnie. Az elôzôek értelmében nem beszélhetünk Közösségen belüli termékértékesítésrôl, amennyiben egy tagállami eladó egy másik tagállambeli, közösségi adószámmal nem rendelkezô vevônek értékesíti áruját. Ekkor ugyanis az ügylet egyszerû belföldi ügyletnek minôsül, az eladó adóval terhelten értékesíti a terméket, amellyel saját országának benyújtandó bevallásában elszámol, másfelôl viszont a vevô sem lesz jo-

60

gosult az általa megfizetett Áfa viszszaigénylésére. A fentiek alapján a csatlakozástól használatos fogalmak tartalmi elemei módosulnak. Így újként jelentkezik a „Közösségen belüli termékbeszerzés”, amely jelenleg EU tagállam felé történô értékesítésként (export), illetve onnan való termékbeszerzésként (import) mûködik Magyarországon. A harmadik, unión kívüli országokkal folytatott külkereskedelemben a szabályok változatlanok maradnak, vagyis az áru a vámeljárás keretében lépi át a határt, és a belsô piacra történô behozatal esetén a vámhatóság állapítja meg az adót.

A MAGYAR ÁFA AZ EU NÉZÔPONTJÁBÓL 2001. június 12-én az Európai Unió képviselôi aláírták azt a közös tárgyalási álláspontot, amely elfogadta a magyar szakértôk által elôterjesztett átmeneti mentességi igényeket a közösségi vívmányok adózási részét illetôen. Ezzel egy bô kétéves tárgyalási folyamat fejezôdött be, megteremtve egyúttal azt a pontos menetrendet, amelyet a magyar adójogalkotásnak és végrehajtásnak figyelembe kell vennie a csatlakozásig, illetve az azt követô években. A közös tárgyalási álláspont aláírásáig egy meghatározott tárgyalási folyamat vezetett, amelynek lényege, hogy a társult tagok megkapják az adott fejezet átvilágítási listáját, amelyen a harmonizáció során figyelembe veendô szabályok szerepelnek. Ennek megfelelôen lehet kialakítani a kezdeti tárgyalási álláspontot, és megfogalmazni azokat a tárgyalási igényeket, amelyeket a társult ország érvényesíteni kíván. Ezt azonban még megelôzik a többoldalú, és a kétoldalú átvilágítási egyeztetések. Az Adózás fejezet fôtárgyalói megbeszélésein 2001. áprilisában a Kormány által jóváhagyott Tárgyalási Álláspontban vázolt kérelmek kerültek a középpontba. Itt már csak a felvetett átmeneti mentességi kérelmekre szorítkozott a tárgyalás, melyeket különbözô kiegészítô dokumentumokkal támasztottak alá. Végül a harmadik Közös Állásponttal jutott a tárgya-


lás abba a helyzetbe, hogy – a kezdeti magyar igények csökkenésével, ésszerûsítésével – ideiglenesen le lehetett zárni a fejezetet. (Az „ideiglenes” annyit jelent, hogy az adott pillanatban több megtárgyalandó kérdés nincs, a végleges lezárása csak akkor történik meg, ha az összes tárgyalási fejezet lezárható.) A Magyarországon 1988-ban bevezetett általános forgalmi adó elveiben már átvette az Európai Unió hozzáadottérték-adó rendszerének fôbb jellegzetes vonásait, de a részletszabályok tekintetében még álltak fenn különbségek. A ma hatályban lévô 1992. évi LXXIV. tv. alkotásakor a jogalkotó szem elôtt tartotta a majdani jogharmonizációs feladatokat, így a két joganyag, a hatodik irányelv és az áfa-törvény összehasonlításakor nemcsak fogalmi, de szerkezeti párhuzamok is keletkeztek. Az átvilágítási tárgyalások során is már megállapítást nyert, hogy jelentôs különbségek nem állnak fenn a két szabályozás között. Az általános szabályok és az alapfogalmak gyakorlatilag megegyeznek, ugyanakkor egyes szabályozási elemek kapcsán tisztázni kellett, hogy azok nem jelentenek adófizetési kedvezményt, legfeljebb az adminisztrációs terhek enyhítését szolgálják (mint például a bolti kiskereskedelem szabályozása). Az adóalanyok és az adóköteles tevékenységek körének meghatározása azonos. A termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás definíciójában az egyetlen eltérés, hogy a közüzemek besorolása nem egységes – ez azonban adózási szempontból különbséget nem jelent, mivel az adóhoz kapcsolódó kötelezettségek megegyeznek, független a tevékenység típusától. (A Közösség termékértékesítésként kezeli a közüzemeket, nálunk ezek szolgáltatások, kivéve az energia elôállítását, közvetlenül a gyártás utáni elsô értékesítést.) Az adófizetési kötelezettség keletkezésének idôpontját meghatározó szabályok mind az általános, mind a különös rendelkezések területén azonosak. Szintén egységes az adó alapjának meghatározása: ebbe beleszámítanak a különbözô adók, vámok, illetékek, és az árat közvetlenül befolyásoló támogatások. Termékimport esetén a vámérték a meghatározó,

amelyet az adóalap szempontjából az elsô belföldi rendeltetési helyig felmerülô költségek is növelnek. A külföldi fizetôeszközben meghatározott adóalap nemzeti valutára történô átszámításának módja a devizaliberalizációt követôen azonos lett az EU gyakorlatával, azaz a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az adófizetési kötelezettség napján érvényes árfolyamot kell irányadónak tekinteni. Az adó levonásának joga a belföldi illetôségû adóalanyok tekintetében minden feltételében megegyezik az irányelvben elôírtakkal, ahogyan azonos alapokon áll az adó visszaigénylésének rendszere is. A magyar gyakorlat azonban szélesebb körben teszi lehetôvé a visszatérítést: ily módon történik a nemzetközi segélyek (USAid, PHARE) felhasználásának, egyes adományok adó alóli mentességének biztosítása. A közösségi szabályozás az adó visszatérítésérôl nem rendelkezik, ezt a tagállamok saját hatáskörben határozhatják meg; ennek megfelelôen a gyakorlat széles skálát fed le.

MÓDOSÍTÁSRA SZORULÓ TERÜLETEK, MENTESSÉGI IGÉNYEK A kettôs adózás és az adózás elmaradásának elkerülése érdekében egyértelmûen és egységesen kell a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét meghatározni: egyes szolgáltatásnyújtások esetén bizonyos tagországok nem a szolgáltatás nyújtójának székhelye, hanem az igénybevevô székhelye szerinti ország adószabályait veszik figyelembe. A legutóbbi változások, amelyek 2001-tôl az ÁFA tv. 15. §.-ába is beépültek, a telekommunikáció és az ügynöki tevékenyég megítélésében történt. Az adó mértékét mindkét szabályrendszer az adóalap százalékaként rögzíti. A jelenlegi magyar szabályozás szerint 0%-kal, 12%-kal és 25%kal adóznak a termékek, illetve a szolgáltatások. A rendszer a struktúrájában megfelel az irányelvben rögzítetteknek, amely szerint a tagállamok egységes, legalább 15%-os mértékû adókulcsot alkalmaznak, továbbá

lehetôség nyílik arra, hogy a tagállami adórendszerek egy vagy két csökkentett kulcsot tartalmazzon, amelynek mértéke legalább 5%. A közösségi szabályok nagyban fedik a magyar kedvezményes kulcsok alá tartozó kört, bár mindkét irányban vannak eltérések. Magyarországon például az üdítôitalokra is a normál (25%) kulcs vonatkozik, míg a Közösségben ez kedvezményezett (ezt az oldalt harmonizálni nem szükséges, mivel a kedvezményezés nem kötelezô). Van egy sor termék viszont, amelynek átsorolását a normál kulcsba meg kell tenni, ilyen például: tervezôi, szakértôi tevékenységek, mezôgazdasági kisegítô szolgáltatások, verseny- és élsport. Van néhány terület, melynek átsorolása várhatóan nagyobb nehézséget okozna, de átsorolásuk kötelezô: háztartási energia (távhô, ásványi tüzelôanyagok), az éttermi, diák- és a gyermekétkeztetés, valamint a szállítás és raktározás. Az adókulcs egy lépésben történô, a teljes körre kiterjedô megemelése a lakosságra közel 90 milliárd forint többletterhet hárítana, a hatások enyhítése érdekében ezen a területen a harmonizáció a csatlakozásig nem valósul meg. Így a szociális érdekeket elôtérbe helyezve, és rávilágítva arra, hogy ezeknek a termékeknek és szolgáltatásoknak az esetében nem fenyeget a nemzetközi verseny torzulásának veszélye, a magyar delegáció elérte, hogy 2007. december 31-ig a kedvezményes kulcs fenntartható legyen a háztartási energia és az étkeztetési szolgáltatások esetében. A tagállamok részérôl a szállításra és a raktározásra vonatkozó igény elutasításra talált, mivel ezeket tipikusan csak olyan vásárlók veszik igénybe, akik maguk is áfa-alanyok, tehát az adómérték megemelése legfeljebb likviditási nehézségeket okozhat számukra (2002-tôl átsorolásra került a normál adókulcsba). Az általános forgalmi adó szabályaiban összességében a jogharmonizáció következtében csak kisebb, kiigazító jellegû módosításokra van szükség. Ezek többsége a csatlakozás idôpontjára megvalósítható, a teljes összhang a két átmeneti mentességi igény megszûntével, 2008. január 1jével következik be.

n HÍREK EGYÜTTMÛKÖDÉS AZ MVM ÉS A BMGE KÖZÖTT A 2003–2004-es tanévre szóló, mintegy 20 millió forint értékû együttmûködési megállapodást írt alá Pál László vezérigazgató és Detrekôi Ákos, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) rektora október 2-án, Budapesten. Az MVM és a BMGE 1999 óta köt hasonló együttmûködési megállapodást, a támogatást a tevékenységéhez leginkább kötôdô gépészmérnöki, villamosmérnöki és informatikai kar, valamint a természettudományi kar nukleáris technikai intézete számára nyújtja. Molnár Károly, a BMGE oktatási rektor-helyettese a megállapodás aláírásakor kiemelte, hogy mind az egyetem, mind a villamosmûvek életében nagyon fontos, hogy a kölcsönös elônyök figyelembe vételével született meg ez a megállapodás. Pál László, az MVM vezérigazgatója külön kiemelte a szerzôdésbôl származó kölcsönös elônyöket. Mint mondta: az MVM a támogatással elônyös üzletet kötött, mert az iparág számára nélkülözhetetlen szakemberképzést támogatja. Az elkövetkezô években Európában mintegy 600 GW-nyi erômûvi kapacitást fognak építeni, és a világban egyre újabb típusú erômûvek fejlesztésén, építésén dolgoznak, ehhez pedig felkészült szakemberekre van szükség. A szerzôdés értelmében az oktatás és továbbképzés területén az MVM több pályázatot ír ki a támogatásban részesülô karok hallgatói és oktatói számára. A tudományos kutatás, fejlesztés keretein belül pedig támogatja az egyetem hallgatóinak és oktatóinak bel- és külföldi szakmai konferenciákon, tanulmányi utakon történô részvételét. A szerzôdés ezen túlmenôen kiterjed a Mûegyetem hallgatói és sportrendezvényeinek támogatására is. Az együttmûködési megállapodás ünnepélyes aláírását követôen Detrekôi Ákos rektor a BMGE emlékérmét adta át Pál László vezérigazgatónak.

(Mayer György)


61

n E SZÁMUNK SZERZÔI Agárdi Ferenc a Kandó Kálmán Híradás- és Mûszeripari Technikum nappali tagozata után elvégezte a Moszkvai Energetikai Egyetem automatika és távvezérlés szakát. 1993-ban szerezte meg a Közgazdasági Továbbképzô Intézet Fôvállalkozás szakán a szakközgazdász képesítést. 1990-ben a Nemzetközi Bankárképzô Intézetnél elvégezte az Elsô Magyar Tôzsdetanfolyamot. 1975 óta dolgozik a Magyar Villamos Mûveknél, 1996 óta vezeti az MVM Rt. Távközlési Osztályát, az OVTÁSZ-t. 2000. szeptember 1jétôl látja el a telekommunikációs fômérnöki feladatokat. Dr. Bacskó Mihály gépészmérnök diplomáját a Budapesti Mûszaki Egyetemen szerezte 1976-ban, majd ugyanitt 1988-ban doktori címet szerzett. Késôbb az ELTE Jogi Továbbképzô Intézeténél mérnök-jogász diplomát kapott. Az egyetem elvégzését követôen 1976-tól 1982-ig az Erômû és Hálózattervezô Vállalatnál (ERÔTERV) a villamosenergia-rendszer távlati tervezésével foglalkozott különbözô beosztásokban. Ezután napjainkig – két és fél éves megszakítással, amelyet a Bayernwerknél töltött – az MVM Rt.nél kezdetben az Erômûvi Üzemviteli Igazgatóságon, majd késôbb a Stratégiai Igazgatóságon foglalkozott a társaságcsoport erômû üzemviteli stratégiájával. 1999 óta a EURELECTRIC-nél, illetve annak elôdszervezeténél különbözô funkciókban képviselte a hazai villamosenergiarendszert, több munkacsoport munkájában vett részt. Bertalan Zsolt villamosmérnök, közgazdász. A Budapesti Mûszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar Villamosmûvek tanszékén végzett okleveles villamosmérnökként 1997ben. Ezt követôen PhD képzésben vett részt a tanszéken. 1998-ban a Pénzügyi és Számviteli Fôiskola számvitel szakán szerzett közgazdász diplomát, majd a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán MBA képesítést szerzett 2000ben. 1997–2000 között a Magyar Villamos Mûvek Rt. Hálózati Fejlesztési Osztályán hálózattervezôként dolgozott. 2001–2002-ben elôbb az ELMÛ Rt.-nél, majd a Sinergy Kft.-nél dolgozott villamosenergia-kereskedelmi területen. 2002-tôl a MAVIR Rt.-nél dolgozik, kezdetben mint stratégiai osztályvezetô-helyettes, majd a Piacszervezési Osztály vezetôje. Az ETSO, a CENTREL és az EURELECTRIC munkabizottságok tagja. Dr. Gerse Károly okleveles gépészmérnök, mûszaki doktor, a mûszaki tudomány kandidátusa, az MVM Rt. általános vezérigazgató-helyettese. Ezt megelôzôen 1987-tôl a Magyar Villamos Mûvek Tröszt mûszaki tanácsadója, 1992-tôl az MVM Rt. megalakulásától az Erômûvi Üzemviteli Osztály vezetôje majd kereskedelmi igazgatója. Tiszteleti egyetemi tanár (2002). A Budapesti Mûszaki Egyetem elvégzését követôen az Energiagazdálkodási Intézetnél, az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyeletnél, 1972-tôl kezdôdôen a BME Gépészmérnöki Kar Kalorikus Gépek Tanszékén dolgozott. Tevékenysége az utóbbi idôben elsôsorban a villamosenergia-rendszer piacnyitást követô ellátásbiztonságának, szabályozási kérdéseinek rendezésére irányult. Tagja az MTA Energetikai Bizottságának (1996). Szakmai munkásságát több társszerzôvel készített egyetemi jegyzet, iparági tankönyv sorozat és több mint 40 szakcikk, elôadás jelzi.

62

Dr. Hamar Edina 1994-ben fejezte be tanulmányait az Államigazgatási Fôiskolán, majd az APEH munkatársa lett, ahol társasági adóval foglalkozott. 1995-tôl a Pest megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál közigazgatási vezetôként dolgozott, eközben, 1997-ben megszerezte a Pénzügyi és Számviteli Fôiskola számviteli-vállalkozási szakirányú szakközgazda diplomáját. 2001-ben az ELTE jogi karán végzett, ugyanezen év júniusától az MVM Rt. Számviteli és Ügyviteli Osztály Adócsoportjának szakértôjeként dolgozott, majd 2003 októberétôl fômunkatársként látja el annak vezetését. Munkaterületét a vállalatot érintô komplex adózási, gazdasági jogi összefüggésekkel kapcsolatos tevékenységek képezik, különös tekintettel a vállalatot érintô eu-s felkészülésre. Kapás Mihály okleveles villamosmérnök. Tanulmányait 1979-ben fejezte be a Leningrádi Mûszaki Egyetem Elektromechanikai Karán, Villamos hálózatok és rendszerek szakon. Iparági munkáját 1979-ben, az OVIT Hálózatüzemi Fôosztályán kezdte. 1980-tól a Magyar Néphadsereg Kiképzéstechnikai Központjában dolgozott, majd 1985. január 1-jétôl – visszatérve az iparágba – az MVM Országos Relévédelmi, Automatika és Mérésszolgálatának dolgozója, szakterülete az alaphálózati és erômûvi védelmek. 1991-tôl az Országos Villamos Teherelosztó Rendszerközi Kapcsolatok Osztályának vezetôje lett. Az osztály megszûnése után szakértôként dolgozott az OVT-ben. A frekvencia és csereteljesítmény szabályozással foglalkozó CENTREL munkacsoport tagjaként részt vett az UC(P)TEhez történô csatlakozás elôkészítésében. 1997-tôl az Országos Diszpécser Szolgálat vezetôje. Aktívan részt vesz a kormányközi egyezménnyel létrehozott, prágai székhelyû CDU munkájában, a magyar Tanácsképviselô helyettese. Részese a bolgár és román energiarendszerek csatlakozását elôkészítô kísérletek értékelésének. Tagja az ukrán Burstini Sziget csatlakozását elôkészítô Mûszaki Bizottságnak. Kelemen Hajnalka közgazdász, bölcsész, 1997-ben végzett a Külkereskedelmi Fôiskola Nemzetközi Kommunikáció (német–olasz) szakán és 1999-ben az ELTE német bölcsész szakán. 2000–2001-ig a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi Fôosztályán kétoldalú kapcsolatokkal foglalkozott. Az MVM Rt.-nél 2001 áprilisa óta dolgozik a Nemzetközi Osztályon, munkaköréhez tartozik a nemzetközi szervezetekhez (UCTE, CENTREL, SUDEL, EURELECTRIC) és a kétoldalú felsô szintû kapcsolatokhoz fûzôdô feladatok ellátása. Az EURELECTRIC Magyarországi Tagozat megalakulása óta fô munkaterülete az egyesület nemzetközi és hazai szintû tevékenységének koordinálása. Kerényi A. Ödön gyémántdiplomás gépész-villamos mérnök. Hét évi erôsáramú, távközlési és gépészeti gyakorlat után 1949-tôl dolgozik a villamosenergia-iparágban. Az MVM Tröszt mûszaki vezérigazgató-helyetteseként folytatta a VER fejlesztési munkáinak irányítását. Tevékenységét az Állami Díj egyéni ezüst fokozatával méltányolták. Nagy szerepe volt a VER nemzetközi kapcsolatainak kiépítésében és ennek kapcsán a VER-ek közötti együttmûködés fejlesztésében. Nyugdíjazása után tanácsadóként dolgozott tovább az MVMT-nél. Több mint 130 cikk,


n E SZÁMUNK SZERZÔI könyv, videofilm és egyéb kiadvány tanúsítja szakirodalmi munkásságát. Dr. Kristóf Gergely gépészmérnöki diplomáját a Budapesti Mûszaki Egyetemen szerezte 1992-ben, majd tanulmányait a szervezett PhD képzésben folytatta. Doktori értekezésének témája egy speciális numerikus szimulációs eljárás kifejlesztése volt, részben ionizált plazma áramlástani szimulációjára, amelynek kapcsán egy évig dolgozott a müncheni Max-Planck-Institut für Plasmaphysik intézetben. Jelenleg egyetemi docensként dolgozik a BME Áramlástan Tanszékén, elôadóként Numerikus áramlástan, Áramlástan, Gázdinamika és Ivóvíz kezelés tárgyakat oktat. Az utóbbi tíz év során közelítôleg száz ipari konzultációs projektben vett részt, ezek közül fele részben projektvezetôként. Tanszékük kutatási tevékenységének és ipari megbízásainak egyre jelentôsebb része épül a FLUENT szimulációs rendszer alkalmazására. Dr. Nagy Zoltán 1974-ben szerzett közgazdász, majd 1982-ben Komplex vállalatvezetés, -szervezés szakon szakközgazdász képesítést. Mérlegképes könyvelô, könyvvizsgáló, adószakértô. 1984-tôl dolgozik az MVMben, elôbb gazdasági tanácsadóként, majd számviteli, gazdasági fôosztályvezetôként. Jelenleg a Számviteli és Ügyviteli Osztály vezetôje. Serfôzô Tamás villamos üzemmérnök, 1984-ben végezte el a Kandó Kálmán Mûszaki Fôiskolát. Mintegy 20 éve dolgozik az iparágban. Az akkori OVT-ben a mikrohullámú csoportban kezdte pályáját, ahol a távközlési hálózat üzemeltetésével és fejlesztéssel foglalkozott. 1995 óta vesz részt a cikkben szereplô projekt elôkészítésében és a végrehajtásban. 2001 novemberétôl az MVM Rt. Távközlési osztályának vezetôje. Simig Péter a Budapesti Mûszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán, a hôerômû ágazaton szerzett gépészmérnöki diplomát. Elsô munkahelye az Inotai Hôerômû volt, ahol a vállalat energetikusaként dolgozott 1967-tôl 1969-ig. Ekkor áthelyezéssel a Magyar Villamos Mûvek Tröszt Központba, a Termelési Mûszaki Osztályra került. Itt a magyar villamosenergia-rendszer teljesítôképességének tervezése, elszámolása volt a feladata. 1971-ben került – szintén áthelyezéssel – az Országos Villamos Teherelosztóba, ahol annak utódszervezetében, a MAVIR Rt.-ben (Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító) jelenleg is dolgozik, elôször kalorikus csoportvezetôi munkakörben, majd 1987-ig az operatív csoport vezetôjeként. Ekkor a vállalat az Országos Üzemelôkészítô Szolgálat vezetésével bízta meg. Jelenleg a piacmûködtetési igazgatóhelyettesi feladatokat látja el. A Paksi Atomerômû elsô egységeinek üzembe lépését megelôzôen, 1976-ban jelentkezett a Budapesti Mûszaki Egyetem által indított Atomerômûvi Szakmérnöki tanfolyamra, amit 1978-ban sikeresen, kitüntetéssel végzett el. 1990-ben alapító tagja lett a megalakuló Magyar Mérnökakadémiának. Dr. Stróbl Alajos okleveles gépészmérnök, energetikai szakmérnök, egyetemi doktor mûszaki mechanikából. A Budapesti Mûszaki Egyetemen 1962-ben végzett vörös

diplomával, és azonnal elhelyezkedett az ERÔTERV-nél, ahol 1990-ig dolgozott – húsz éven át osztályvezetôi beosztásban. Mûszaki fejlesztéssel, számítógépes hôsémaszámítással és rendszertervezéssel foglalkozott, de közben öt évet töltött Németországban örvényágyas tüzelésû erômûvek tervezésével és üzembe helyezésével, valamint szénelgázosító erômû alapjainak elkészítésével. Az MVM Rt.-ben 1991 és 2001 között dolgozott osztályvezetôi beosztásban. Stratégiai és erômû-létesítési terveket készített. A Pécsi Erômû Rt. Igazgatóságának az elnöke volt 1992 és 1997 között. A MAVIR Rt. Kapacitástervezési Osztályát vezeti 2002 óta. Elnökhelyettese az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesületnek, felelôs szerkesztôje a „Magyar Energetika” c. folyóiratnak. Szénásy Ágnes 2000-ben szerezte meg a mérlegképes könyvelôi végzettséget, jelenleg a Gábor Dénes Fôiskola gazdasági informatika szakának hallgatója. Gyakornokként dolgozott a Profit Ôr 2000. Kft könyvelôirodánál, ahol cégek teljes körû könyvelése, beszámolóinak, adóbevallásainak elkészítése képezte a feladatát. 2001 októberétôl az MVM Rt. Számviteli és Ügyviteli Osztály Adócsoportjának munkatársa. Feladatkörébe tartozik többek között a cég adóbevallásainak elkészítése és ellenôrzése. 2002 nyarától foglakozik a Nemzetközi Számviteli Standardok (IAS) iparágra vonatkozó hatásaival. Turóczi András 1990-ben szerzett villamosmérnöki diplomát a BME-n. Ezt követôen már az MVM Rt. alkalmazottjaként szerzi meg az erôsáramú szakmérnöki diplomát, szintén a BME-n, 1992-ben. Az MVM Rt. Hálózati Fômérnökségén dolgozik a Hálózati Kapacitástervezési és Gazdálkodási Osztály vezetôjeként. Tevékenysége kiterjed az MVM Rt. átviteli hálózati fejlesztések stratégiájának kidolgozására, a nemzetközi rendszer-együttmûködések, illetve rendszercsatlakozások vizsgálatára, az MVM Rt. átviteli hálózatának mûszaki adatbázisát kezelô MAHALIA-rendszer irányítására, valamint az Átviteli hálózati engedélyesként való mûködés szerzôdéses viszonyainak kezelésére, bevételeinek beszedésére és nyilvántartására. A tervezési tevékenységekhez kapcsolódóan több nemzetközi szervezet munkájában részt vesz munkabizottsági tagságok keretében (CENTREL, UCTE, EURELECTRIC). Varga Lajos felsôfokú tanulmányait a Budapesti Mûszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán végezte. 1992-ben üzemmérnöki, 1994-ben gépészmérnöki diplomát szerzett, majd ezt követôen részt vett az egyetem PhD képzésében. Kutatási területe: széntüzelésû erômûvek dinamikai folyamatainak modellezése. 1998-tól a Magyar Tüzeléstechnikai Kft.-ben, majd 2001-tôl az ERBE ENERGETIKA Kft.-ben foglalkozik számítógépes modellezéssel támogatott fejlesztéssel, amelyhez a „FLUENT” nevû áramlási, hôtechnikai modellezô programot használja. Ez a program fontos szerepet kapott a cikkben bemutatott munka, illetve – az ERBE ENERGETIKA Kft. profiljából adódóan – az energetika szférában felmerülô problémák széles skáláját magába foglaló más megbízások során is. A Vértesi Erômû Rt. kazánjának problémájára javasolt megoldás frappáns jellege miatt emelkedik ki a szerzô többi munkája közül.


63

n SUMMARY OF ARTICLES Operation of the Power System after the Market Opening Dr. Gerse Károly

1

The article presents the data characterising the operation of the power system for the months May-July on the basis of the information available in MVM’s ETRM System and at the web site of MAVIR Rt. in order to give those concerned information – without exact quantification of the respective changes – on the changes of the past period following the opening of the market. It gives an outline of the changes of the demand side including specific descriptions of the changes of the public utility sector, distribution losses, competitive market, imports in the public utility sector and in the competitive market; gives a description of how correctly schedules are prepared; of the privatisation of the power plants in the public utility portfolio; and of the changes of balancing control.

Transmission Licence-holder’s Experience Turóczi András

16

Functional unbundling of the previously vertically integrated companies and provision of free access to the transmission system of the region were among the main prerequisites of setting up the single internal electricity market of the European Union. As long as access to the transmission system belonged to the monopoly of the above mentioned integrated companies, it was mostly possible to manage and cope with any possible bottlenecks through the cooperation of such companies. With the liberalization of the electricity market, the fact that the new players of the market had access to the transmission system gave rise to the need of a fair, transparent and non-discriminative distribution procedure of grid bottlenecks.

25

For the performance of the core activities of MVM and the system operator, it is essential to maintain and develop a high-quality, reliable telecommunications system, which can be operated cost-effectively. Following a prolonged preparation period, and after the completion of the planning phase, it was about two years ago that specific work started to result in a unified signal transmission system. In the following we give a description of the details of the project and on the main features of the state-of-the art telecommunications network established within the framework of the system.

‘The Big Bang’ EURELECTRIC’s Annual Conference Dr. Bacskó Mihály

29

The participants of the Prague Conference agreed to the following: the enlargement of the European Union will be the result of a long process; the majority of the accession countries are technically already members of UCTE; and the accession itself is coming about without any particular major shocks concerning the electricity sector. In terms of policy making, the areas have been set out where the aim is to further develop the liberalized European electricity market. The Hungarian Association of EURELECTRIC Kelemen Hajnalka

31

EURELECTRIC, based in Brussels, is the most important professional organization representing the interests of the electricity companies in Europe. MVM has been member of EURELECTRIC, and of its predecessor UNIPEDE for more than 30 years with the aim of representing the Hungarian electricity industry on the international level. While, previously EURELECTRIC and its predecessor had mainly concentrated on technical questions, by now – due to the liberalization of the sector in Europe – it is mainly the legal, regulatory, economic and environmental issues that have become important; and, therefore, the activities of the Hungarian Association of EURELECTRIC are also focussed on these areas.

21

Public Interest and Public Service 34 The Future of Combined Heat and Power Generation Dr. Stróbl Alajos

The reliability of electricity supply is determined jointly by the primary devices, the operation control system and the people who are operating the system. For undisturbed operation it is required to have a unified system of modern and reliable equipment, good

Public interest and public service always mean intervention in the economy in order to further some political (social) goal by imposing a limitation on the economic processes. However, district heating and combined heat and power generation constitute

Safety of Electricity Supply Kapás Mihály

64

Completion of the Telecommunications Development Project Agárdi Ferenc–Serfôzô Tamás

11

Act CX of 2001 on Electric Power endorsed by the Parliament in December 2001 introduced the notion of the power transmission licence-holder responsible for the operation, maintenance, upgrading and development of the transmission system, and for the connection of the transmission system to the distribution licenceholders, to international partner companies and to the generation licence-holders and eligible customer licenceholders connected to the transmission system. The Hungarian Energy Office issued a power transmission licence for MVM on 1 January 2003.

Cross-border Transmission Capacity Auctions – MAVIR Experience Bertalan Zsolt–Simig Péter

organization, physical and data protection, a clear-cut allocation of responsibilities and a high-skilled, professionally devoted operating personnel.


n SUMMARY OF ARTICLES technical processes that can be used for pursuing business activities. Since district heating and combined heat and power generation can also be used for achieving certain aims of public (environmental) interest, policy makers like to relate public interest and public service to district heating and combined heat and power generation. As a result, district heating and combined heat and power generation get separated from normal economic processes, and the advantages involved by these technologies can only partly be asserted. The most socially useful resolution would be if district heating and combined heat and power generation could develop under normal economic conditions, and their economic usefulness would be appreciated with market tools (e.g. green certificates).

The EU and Renewable Power Generation Kerényi A. Ödön

40

Basically, in the author’s opinion, the EU’s renewable power generation – against today’s official conceptions – could be performed most economically through the utilization of the hydro-power potential of the Danube. For this it is essential to reach an agreement with the Slovakian Party on the enforcement of the verdict of the Court of Hague as soon as possible. The expansion of hydro-power utilization was also recommended by the World Water Forum held with the participation of the ministers of environmental protection of 170 countries in Kyoto in March 2003. Unfortunately, as opposed to the recommendations of the Forum, the majority of the Hungarian society is against Hydro Power Plants. The aim of the article is to help change this mistaken attitude relying on the strength of objective information.

Reducing the NOx Emissions of Coal-fired Boilers 43 Varga Lajos–Dr. Kristóf Gergely ERBE ENERGETIKA Kft. lays special emphasis on the use of up-to-date software applications for the purposes of the energy sector, and in this respect the Company has established cooperation with the Department of Fluid Mechanics of Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem [Budapest University of Technology and Economics]. This article demonstrates, through a specific energy application, the successful use of the software FLUENT, which is based on the principle of finitevolumes. The publication provides information on the development work carried out with the aim of reducing the NOx emissions of Boiler 2 of Oroszlány Power Plant, and on the relevant results.

IAS and the Hungarian Accounting Standards Part I Szénásy Ágnes

48

The globalisation of the economy has brought on a great number of new phenomena, for example the internationalisation of accounting standards, the wish to achieve unity on the international level. Today it has already become a practice, as multinational companies,

the most dominant participants of economic life, must perform the accounting of their stakes to be found over a great number of countries according to a unified method under their own requirements and their obligation to supply information to the stock exchange. Currently, there are two big ‘standard-manufactures’ in the world, one of them is IAS, which is used mainly in West-Europe, and the other is US-GAAP in America, which is preferred in the American Continent, and by companies from America. Hungary balloted for IAS when it took the rules of those standards as a basis for drafting its own act on accounting. However, the Hungarian Act on Accounting is different from IAS at several places, and probably will remain so for a long time in the future. Hungary’s EU-membership, however, will most probably force major companies to prepare their statements of accounts according to IAS on a regular basis.

Accounting Separation of Activities at MVM Dr. Nagy Zoltán

53

1 January 2003 is a milestone in the Hungarian energy industry: this is the point in time when the operational structure of the previous regulatory system – but more importantly –, of the entire ‘product-chain’ changed, and, at the same time, free-market trade started alongside the earlier system of electricity supply with regulated prices in a regulated market. This means that the electricity industry has also started throwing away its bonds gradually as a token of adapting to the requirements of market economy, and will soon be available for the players as a free market. This fundamental change is regulated by the previously published new Electricity Act (EA) and its enforcement statutes, and by the Guideline published by the Hungarian Energy Office (HEO). These administrative and supervisory regulations must be observed by the individual market players in the establishment of their own bylaws, which is both a statutory requirement and an obligation to facilitate their own operation.

EU Directive 6 Dr. Hamar Edina

58

Value-added taxes constitute a significant element of the revenues of the EU, and, therefore, it is important to unify the relevant regulation both concerning the tax base and the tax rate, but also the underlying system of institutions. It was for this reason that Directive 6 came into being together with its repeated amendments, which – not being a decree - must be incorporated by every member state – including the accession countries – in their internal legislation, i.e. the acquis communautaire must be harmonized through (de)regulation. Accordingly, Hungary must also discharge this obligation until 1 May 2004. With regard to the fact that an exhaustive detailed regulation is still missing in Hungary, this article describes the background and some of the important elements of the rules of the Directive, with special regard to the questions of how far Hungarian regulation is harmonized and what tasks are ahead of the legislators.


65

AZ ÁRAM FORRÁSA

AZ ÁRAM FORRÁSA

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK ¨ ZLEMÉNYEI KO MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. 1011 BUDAPEST, VÁM UTCA 5–7. TELEFON: 224-6200 INTERNET: HTTP://WWW.MVM.HU


A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT-RÔL NAPRAKÉSZ INFORMÁCIÓK AZ INTERNETRÔL IS BÁRMIKOR ELÉRHETÔK. A WEB-OLDALON CÍMLISTÁKAT, GYORS HÍREKET, A CÉG MÛKÖDÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FONTOS ESEMÉNYEK LEÍRÁSÁT, FOTÓKAT ÉS ÁBRÁKAT LEHET MEGTALÁLNI, VALAMINT A TÁRSASÁG ÁLTAL KIADOTT SAJTÓKÖZLEMÉNYEK IS AZONNAL OLVASHATÓK. KAPCSOLAT TALÁLHATÓ A VILLAMOSENRGIA-IPAR SZÁMOS HAZAI ÉS KÜLFÖLDI CÉGÉHEZ.

A villamosenergia-rendszer mûködése a piacnyitás után Átviteli engedélyesi tapasztalatok A határkeresztezô átviteli kapacitások aukciója – MAVIR tapasztalatok A villamosenergia-ellátás biztonsága

AMAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI

Recommend Documents