MTI
MÛHELY
A Szabad Európa Rádió és a magyar forradalom, 1956 A rádió mint történelmi forrás Az MTA Történettudományi Intézete és a História Alapítvány a História Könyvtár Okmánytárak sorozatában jelentette meg Vámos György kötetét a Szabad Európa Rádió 1956. október 23. és november 5. közötti adásairól. A sajtó alá rendezés a feldolgozott hangzó anyag alapján készült, és – mint egy bõvített rádióújság, „mûsortükör” – a fenti idõpontra vonatkozóan a SZER mûsorainak rendjét, illetve szövegeiket tartalmazza. Az 1956-os magyar forradalomról való híradás a SZER egyik legizgalmasabb – és máig az egyik legvitatottabb – feladata volt.
magyar lakosság többségét 1956-ban a budapesti (Kossuth és Petõfi) rádió mellett a müncheni Szabad Európa Rádió (SZER) mûsorai érték el legkönnyebben és leggyorsabban. Az emberek számára ez a három, az esetek egy részében egymásnak ellentmondó rádió volt a legfontosabb tájékozódási lehetõség. A budapesti rádió az ország egész területén szólt, és Vámos György kötetének címlapja mindenkivel egyidejûleg közölte a híreket. A zavarások ellenére mindenütt lehetett hallgatni a SZER mûsorát is, a Nyugatról érkezõ állásfoglalásokat és kommentárokat. A SZER-nek korábban – sõt a késõbbi években sem – soha nem volt olyan érdemi szerepe, mint 1956 õszén.
A
A „Crusade for Freedom” autós kampánya elindul, 1951
58
Daróczi János brigádvezetõ 1650 forintért rádiót vásárolt. Tótvázsony, 1954
Az éterháború kezdetei A Szabad Európa Rádiót az új nemzetközi politika (a hidegháború) szolgálatára hozták létre, miután 1948-ban kelet-európai emigráns politikusok bevonásával megszervezték a Szabad Európa Bizottságot (SZEB). A formailag magánszemélyek által alapított szervezetet 1949. május 17-én jegyezték be New Yorkban. A SZEB az emigrációba kényszerült kelet-európai politikusokból nemzeti tanácsokat szervezett (ezek egyike volt a Magyar Nemzeti Bizottmány), amelyek alkalmanként a State Department tanácsadói voltak, de elsõsorban a külföldön élõ honfitársaik körében tevékenykedtek. A bizottság
A rádió jelképévé vált Szabadság Harang Berlinben
több, politikai, oktatási, jóléti ügyekkel törõdõ testületet is létrehozott: információgyûjtõ, -elemzõ és -terjesztõ sajtószervezet alakult, és hamarosan megkezdték egy rádió szervezését. Példaként a Nyugat-Berlinben mûködõ amerikai katonai rádió, a RIAS (Radio in the American Sector) szolgált, és hasznosították a háborúban szerzett tapasztalatokat is. A SZER magyar nyelvû adása 1950 elején kísérleti A SZER központja Münchenben az 1950-es években félórákkal indult, augusztus 4-én kezdték meg a (napi kétszeri) befolyás alatt álló országokkal, amerendszeres adásokat, majd hivatalosan lyeknek antikommunista politikusait és ünnepélyesen 1951. október 6-án az felkarolta s ahová a kormányzatukkal üzemszerû, egész napos sugárzást. Ab- ellentétes, esetenként ellenséges rádióban az évben hat kelet-európai ország mûsorokat is sugározni kívánta, az ál(Csehszlovákia, Lengyelország, Romá- lami dotációt eltitkolták. Az állami nia, Bulgária, Magyarország és Albá- pénzeket elõbb egy fantomhivatal köznia) lakosságának sugároztak mûsort. beiktatásával, majd a CIA közremûköKésõbb megszüntették az albán adást, désével juttatták el a címzetthez. Enmert mindössze 9000 vevõkészülék volt nek késõbb, az 1970-es évek elején az országban, viszont megszervezték a jelentkeztek a hátrányai. A Szenátus Szovjetunióba sugárzó Szabadság Rá- külügyi bizottságának követelésére akdiót, amely 1953-ban Felszabadítás né- kor módosították az információs és oktatási cserérõl szóló törvényt, és attól ven kezdte meg mûsorát. A rádiózás a több évtizedig tartó hi- kezdve a SZER nyílt költségvetésû indegháború legkiterjedtebb és a legtöbb tézmény lett. embert elérõ „fegyverneme” lett. Noha a földrajzi-technikai körülmények Az elsõ évek megszabták a besugározható területeket, és a politikai viszonyok döntõen A kísérleti idõszakban napi félórás befolyásolták a hallgatás lehetõségét, a programokat állítottak össze New rádiómûsor meghatározó szerepet ját- Yorkban, az Empire State Buildingben szott a nemzetközi tájékoztatásban, se- bérelt irodában, a hangfelvételeket regített a hazugságok leleplezésében – és pülõgépen szállították Európába. A természetesen hamis célok érdekében magyar részleget Vajda Pál, már régebben Amerikában dolgozó újságíró is képes volt hallgatóit befolyásolni. A SZER alapítói azt hirdették, vezette. A Szabad Európa Rádió úgy akart hogy magánszemélyek adományaiból tartják fenn a kialakuló, egyre terjedel- megszólalni, mintha a célország belfölmesebbé váló szervezetet. S valóban: a di rádiója beszélne. Jól követhetõ mûKeresztes Hadjárat a Szabadságért sorrendet vezetett be: minden óra kezde(Crusade for Freedom) elnevezésû tén tíz perc hír, a következõ ötven szervezet adománygyûjtõ kampányokat percben tíz, legfeljebb húsz perc terjeindított. Ezek keretében 1950-ben, delmû aktuális mûsorszámok, napjáBerlinben felállították a Szabadság ban többször mûsorismertetés. FigyeHarangot, amely mindmáig a SZER lemmel követték a hazai sajtót, hallgathivatalos jelképe. Az adakozás azon- ták a budapesti rádiót, gyakorta vitatban nem bizonyult elegendõnek. A ták egyes megállapításait, következteSzabad Európa Bizottság az amerikai téseit, hírmagyarázatokat és kommenkormánytól is kapott anyagi támoga- tárokat fûztek hozzá. Szemlézték a tást. Mivel az USA hivatalos diplomá- hazai közönség számára elérhetetlen ciai kapcsolatban állt azokkal a szovjet nyugati lapokat, bemutatták a nyugati
kultúra újdonságait, a divatos slágereket. Hármas tartalmi feladatot kívántak ellátni: az antikommunista propaganda mellett a polgári eszmék és a nyugati gyakorlat ismertetésével s a magyar hagyományok ápolásával igyekeztek elõkészíteni a közönséget egy új, demokratikus rendszer fogadására. 1951 májusában a SZER európai központja Münchenbe került át. Felépült az új rádióház az Englischer Garten nevû park szélén. Attól kezdve az Isar partján voltak a szerkesztõségek, de az irányító apparátus egy része még sokáig New Yorkban maradt. A magyar szerkesztõség vezetésére Dessewffy Gyula, a Kis Újság korábbi fõszerkesztõje, volt kisgazdapárti képviselõ kapott megbízást. A Magyarországra, Lengyelországba és Csehszlovákiába szóló mûsort NyugatNémetországban, Mannheim mellett, egy amerikai repülõtérrõl, mozgatható adótoronnyal sugározták ki.
Az adók zavarása, hallgatottság Mivel minden rádióadó olyan nemzetközi megállapodás keretében kapta a használható frekvenciákat (hullámhosszakat), amelyet a szocialista országok is aláírtak, a célországok kormányzatai a mûsorsugárzás ellen nyilvánosan nem tiltakozhattak, legfeljebb annak tartalmát kifogásolhatták. Az adások hallgathatósága ellen titkos módszerhez folyamodtak: megszervezték, majd kiterjesztették a rádiózavarást, melynek lényege az, hogy annak a mûsornak a hullámhosszán, amelyet élvezhetetlenné kívánnak tenni, titkos adóállomásokkal értelmezhetetlen zúgást és zajt keltenek, amely a vételi viszonyoktól függõen akár el is nyomhatja az eredeti mûsort. A SZER-nek a zavarás ellenére széles körû hallgatósága volt, de annak mértékérõl pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Számszerû összegezés nem készülhetett, hazai közvélemény-kutatás nem volt. Következtetni legfeljebb a készülékek számából kiindulva lehet. Az 1950-es évek elsõ felében Magyarországon mintegy 400-500
59
ezer családnak volt olyan asztali rádiója, amely alkalmas volt ezeknek a – nagyrészt 6-7 rövidhullámon továbbított – mûsoroknak a vételére.
Sorsdöntõ napok
A SZER, elsõsorban a magyar szerkesztõség számára 1956 õsze sorsdöntõnek bizonyult. Október 23-án a hajnali és reggeli hírekben összefoglalták Szerkesztõségi munkamódszerek a Varsóból érkezett értesülése„Ami adásba került, ami a mûket, kiegészítették a lelkes busorokban elhangzott, az mind dapesti reagálásokkal. Minden az amerikai vezetõség hatásköhíradásban elhangzottak a fõrébe tartozott” – nyilatkozta városi egyetemeken megfogalRalph Walter, az amerikai pomazott követelések és az, hogy litikai tanácsadó egykori hea Szabad Nép munkatársai, illyettese. Borbándi Gyula, aki letve a Magyar Rádió dolgozói kezdettõl fogva munkatársa, táviratban biztosították szolidaA Szabad Európa Rádió hatósugárzása majd aligazgatója volt a maritásukról lengyel kollégáikat. és a megcélzott területek gyar szerkesztõségnek, ugyanA SZER elõször délben szólt a errõl azt mondta 1995-ben: diákok készülõ tüntetésérõl. A Az úgynevezett kutatóosztály egyik következõ (13.00 órai) hírek közben „Hogy ki mit csinált, hogy mirõl kellett kommentárt írni, azt gyakran alkalmi munkatársa, majd vezetõje Kováts érkezett a hír: „E percben érkezett jeötletek vagy javaslatok alapján döntöt- Carlo volt, aki egy Münchenben ké- lentés szerint a belügyminiszter betilték el, illetve felülrõl sugalltak valamit, szült interjúban ezt mondta: „A totta a magyar diákság rokonszenvtüntehát az amerikai politikai tanácsadó SZER-nek a nagy európai városokban tetését. A hivatalos közlemény szerint részérõl. A központi amerikai hírosz- tudósítói irodái voltak, és ezek ki- a közrend zavartalan biztosítása értály öntötte az anyagot. Minden órá- faggatták a menekülteket, hogy mi is dekében a belügyminisztérium nyilvában kiadták a fõ híreket, és eszerint van Magyarországon. Az asztalomra nos utcai gyûléseket, felvonulásokat a rakták össze a lengyelek, a csehek, a került egy hónapban ötven-hatvan je- további intézkedésig nem engedélyez.” magyarok a saját anyanyelvükön a le- lentés, még több is. Ezeket az értesülé- Ezt a közleményt a budapesti rádió – a fordított híranyagokat. Meglehetõsen seket azoktól kaptuk, akik eljöttek a déli cigányzenét megszakítva – gyorsan megkaptuk a sajtót: a német, a rádió irodáiba, és elmesélték a tapasz- 12.53-kor adta közre. Ettõl kezdve lefrancia, az amerikai lapokat, és ami a talataikat. hetett tudni, hogy Budapesten valami Tele voltak keserûséggel, élmé- készül. legérdekesebb: a rádió a célországokból is járatta az újságokat.” Gergelyffy nyekkel, és hát kaptak valamennyi tiszA SZER este nyolckor beszélt a Sándor, a Hírosztály akkori helyettes teletdíjat is. Az én feladatom az volt, tüntetés részleteirõl a nyugati távirati vezetõjének elmondása szerint (1996): hogy egy ellenõrzõ szisztémának a se- irodák jelentései alapján. 22.00 órakor „Mindennap voltak megbeszéléseink gítségével megállapítsam, hogy ezek a a szerkesztõ a hírt kiegészítette az az amerikai politikai vezetõséggel. A jelentések megfelelhetnek-e az otthoni MDP Központi Vezetõségének októmagyar osztálynak (és az összes többi valóságos helyzetnek.” ber 31-i összehívására vonatkozó közA magyar emigráció szervezetei leménnyel, amelyet a budapesti rádióosztálynak is) külön-külön napi konferenciái voltak. Konzultációs jellegûek azonban nem szólhattak bele a rádió ban a Gerõ-beszéd után olvastak fel. voltak a megbeszélések. Több százszor mûsorpolitikájába vagy személyzeti Este tízkor, Gerõ beszédének interreferáltam az amerikaiaknak a magyar- ügyeibe. pretálásával, majd kommentálásával országi eseményekrõl. Ezután indult meg a Szabad Euróa fõszerkesztõ vagy a helyetpa Rádió sokat emlegetett A SZER rövidhullámú adótornyai a németországi Biblis mellett tese megjelölte azt, hogy mi 1956-os mûsorainak fomilyen álláspontot foglalunk lyama. el és milyen politikát kíváA SZER sokszor lemanunk követni az esemény radt az események mögött. kapcsán. Az amerikaiaknak A beérkezõ információk hiesetleg voltak ellenvetéseik, telességét nagyon nehéz de legtöbbször nem voltak. volt ellenõrizni. A SZER e Legfeljebb csak megjegyzésenapokban fel is adta az önik voltak, hogy mit volna érmagával szemben támaszdemes kiemelni például egy tott, tárgyilagosságot és kommentárban, ami speciálihitelességet megalapozó san ezzel a magyarországi követelményét, többször eseménnyel foglalkozik.” szólaltatott meg néven nem
60
nevezett szemtanúkat. Bufordult elõ Mindszenty nedapestrõl és a nyugati have a mûsorban, elõtte és társzélrõl több hír szólt, utána alig. A SZER helyt adott mint az ország keleti régióolyan legendáknak is, amejáról. Gyõr, Szombathely és lyek inkább Victor Hugo Sopron környékérõl élõbb szimbólummá vált irodalmi és informatívabb mûsor kéhõsét, a kis Gavroche-t jeszült, mert oda mégis eljulenítik meg, mint a tudósított a SZER riportere, és a tók hiteles tapasztalatait. tájékozódást a határ közel„Egy osztrák orvos” mesélsége is elõsegítette, de Miste, saját szemével látta, kolc, Pécs vagy Nyíregyháza hogy egy 9 éves gyerek vaskörnyékérõl a SZER úgyfúróval kilyukasztotta egy szólván csak a helyi rádiók Pogány Sándor és Róbert rajzolta-szerkesztette azt az 1956-os szovjet tehergépkocsi gunehezen elérhetõ mûsorára forradalomról szóló karikatúragyûjteményt, amely 1958 õszén került volna miabroncsait. Mikor az hagyatkozhatott. Szokatlan az üzletekbe, de 2-3 könyv kivételével az összeset bezúzták. egyik szovjet katona tartakezdeményezésként elõször A hatalom úgy találta, a gúnyrajzok visszatetszést és felháborodást október 31-én este, azután kelthetnek. Az egyik fennmaradt példány az OSA (Open Society Archives – lék kereket akart fölszerelNyitott Társadalom Archívum) könyvtárában található ni a gépkocsira, a gyermek napjában többször a SZER helyt adott a magyarországi szabad rá- szempontjából már lényegesebbnek ta- megfúrta a teherautó benzintartályát. dióállomások fontosabb közleményei- lálta, hogy Nagy Imre beváltja-e az ígé- Miután ez sikerült, fölgyújtotta a tenek, mondván: ezzel a módszerrel fel- retét, megkezdi-e a tárgyalást, és el- hergépkocsit. Másvalaki szemtanúja erõsítik a szavaikat. A döntéssel a éri-e a szovjet csapatok kivonását. volt annak, amikor egy 13 éves magyar SZER elvileg az események aktív szer- Ugyanazon szerzõk, akik több mint egy leány vette ki a nemzeti zászlót egy havezõje lett volna, szemére is vetették, héten át Nagy Imrét támadták, a sem- lott magyar lány kezébõl, akinek életét de a gyakorlat mást mutatott. Leggyak- legesség deklarálását követõen, a szov- a szovjet tankok golyói oltották ki. rabban a Kossuth rádióban elhangzot- jet támadás lehetõségével is számolva, „Egy svéd üzletember” Bécsben azt takat ismételték meg, s ez legfeljebb november 1-jén este hangot változtat- mesélte, hogy senki sem nyúlt a betört nyomatékot adott egy-egy közlemény- tak. Bell ezredes Nagy Imrét akkor ne- kirakatablakok mögé, senki sem fosznek, de az eredeti célnak nem felelt vezte elõször felelõs kormányfõnek. togatott az üzletekben. A svéd szemmeg, újdonságértéke már nem volt. A Másnap Béry László már arról beszélt, tanú leírja, mint vonult a tömeg a SZER a vizsgált periódusban viszony- hogy a miniszterelnököt széles kör tá- budapesti amerikai követség épülete lag sok mûsorát megismételte, és mogatja, hogy Nagy Imre bírja „az egy- elé, vérrel áztatott nemzetiszínû lobonéhányat feltûnõen sokszor. A több- ségben harcoló nép teljes bizalmát”. gókkal. szörös ismétléssel a hallgatónak a November 4-én, a déli órákban, kétprogram azt sugallta, hogy valami na- szer is elhangzott az a hírmagyarázat, A vitákról és a felelõsségrõl amely szerint Nagy Imre törvényes migyon fontos üzenete van. niszterelnök! „Mi a nemzetközi jogi Az amerikai külpolitika, figyelembe helyzet? Pillanatig sem lehet vitás, véve a közelgõ elnökválasztást (noA mûsorok tartalmi változásai hogy minden nemzetközi fórum, élén vember 6.) és a Szuezi-csatorna birtokAz adó mûködésére rávilágító példa az Egyesült Nemzetek Szervezetével és lásáért élezõdõ viszályt is, MagyarorNagy Imre értékelésének változása e a Magyarországgal diplomáciai kapcso- szág és Lengyelország sorsát a Szovjetnapokban. Amint Nagy Imre a kor- latot fenntartó országokkal, kizárólag unióval való viszonyának rendelte alá. mány elnöke lett, s ezzel az ország leg- Nagy Imre törvényes kormányát ismer- A háttérben diplomáciai lépések, üzefontosabb személyisége, a SZER cél- te és ismeri el.” Ettõl kezdve Nagy Im- netváltások történtek. Az amerikaiak keresztjébe került. A jegyzetek, kom- re az elfogadott, mert a fõ ellenség im- biztosították a moszkvai pártelnöksémentárok sokasága firtatta a felelõs- már a Kádár János nevével fémjelzett get, hogy nem tekintik potenciális kaségét, és szedte ízekre valamennyi Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. tonai szövetségesnek a két kelet-euróA Szabad Európa Rádióban október megszólalását. A SZER rajta kérte pai országot. J. F. Dulles külügyminiszszámon a statáriumot, õt kárhoztatta a 25-én kampány indult Mindszenty József ter szavait Eisenhower elnök megerõsíszovjet csapatok behívásáért, kímélet- bíboros szabadon bocsátásáért, majd po- tette, de közben mindketten arról belenül támadta minden cselekedetét. A litikai szerepvállalásáért is. Amerikában, széltek, hogy lelkileg és erkölcsileg SZER újságírói újabb és újabb enged- valószínûleg a Szabad Európa Bizottság- mennyire egyetértenek a magyar felkeményeket, lépéseket szorgalmaztak: ban is úgy látták, hogy a bíboros tekinté- lõkkel, és milyen segélyeket terveznek miniszterek menesztését, mások kine- lye mindenkiénél nagyobb. A mûsorban nyújtani az országnak. A SZER a hívezését, a Szovjetunióval való határo- jól kimutatható, mikor indult meg s rekben mindezt közreadta – gyakran zott szembefordulást. A napi irányelv meddig tartott a kampány. Október 25-e félreérthetõen. Csonka Emil például október 25-én a történések kimenetele és november 4-e között 487 alkalommal október 28-án (10.30-kor) sugárzott
61
helyzetjelentésében ismertette Dulles beszédét, de kihagyta belõle azt a fél mondatot, ami miatt a beszéd elhangzott: Amerika a támogatást nem köti politikai feltételekhez, és az átalakuló országokban nem keres katonai szövetségest. Sok hallgató úgy értette az erkölcsi támogatásra vagy a gazdasági segítségre vonatkozó ígéreteket, mintha a Nyugat valóban készülne beavatkozni. A SZER késõbb azt bizonygatta, hogy soha nem ígért nyugati beavatkozást, ami tételesen igaz is. Többször keltette azonban azt a benyomást, hogy mégis számítani lehet segítségre. Megalapozatlan bizakodást kelthetett az ENSZ szerepének az eltúlzása, és ez a késõbbi csalódás egyik oka volt. Október 24-e és november 11-e között a mûsorokban több mint három és fél ezer alkalommal hangzott el a nemzetközi szervezet teljes neve vagy valamelyik rövidített változata, a szovjet invázió elsõ két napján (november 4-én és 5-én) átlagosan hárompercenként. Az ENSZ-megoldásba vetett hit csak megerõsödhetett olyan tudósítás hallatán, mint amely október 27-én (19.25-kor) arról számolt be, hogy Párizsban tankok védik a magyar nagykövetséget az ENSZ beavatkozását követelõ tömegtõl. A tudósítás szellemét ilyen kifejezések jellemzik: „E percben érkezett jelentés…”, „izzó hangulat”; továbbá Bécsben is attól tartottak, hogy a tüntetõ tömeg „megostromolja a követséget”, az ottani amerikai nagykövet „kijelentette, hogy azonnal kormánya tudomására hozza a magyarok követelését”. Október 27-én egész nap ígérték, hogy a három nyugati nagyhatalom kérni fogja a Biztonsági Tanács összehívását. Gyõzelemként számoltak be arról, hogy ez meg is történt. Másnap rendkívüli esetként jelentették, hogy „az ENSZ Fõtitkársága a kérésnek haladéktalanul eleget tett, és minden eddigi szokástól eltérõen, New York-i idõ szerint délután 4 órára, közép-európai idõ szerint este 8 órára összehívta a Biztonsági Tanácsot”. Késõ este többször felhívták a figyelmet, hogy „most folyik az ENSZ New York-i székházában a Biztonsági Tanács ülése, amelynek egyetlen tárgyalási pontja a szovjet
62
hadsereg magyarországi beavatkozása. A BT ülésérõl folyamatosan közlünk helyszíni beszámolókat. Mint már jeleztük, a Szabad Magyarország Hangja reggel fél ötig megszakítás nélkül sugározza adását.” Éjszaka több tudósítás, összefoglalás ismertette a vitát, és miután annak kézzelfogható eredménye nem volt, nem lehetett, 29-én már az volt hírértékû, hogy Szoboljev szovjet delegátusnak senkit sem sikerült maga
gyarok három-négy napig kitartanak, akkor az Egyesült Államokban ellenállhatatlanná válik a nyomás a kormányra, hogy nyújtson katonai segítséget a szabadságharcosoknak.” Ez az idézet háromszor hangzott el, s mindannyiszor így folytatódott: „Közelebb leszünk egy világháborúhoz, mint 1939 után bármikor, ha a magyarok még szerdán is tovább küzdenek.” Ez a mondat már nem reményt adott, hanem szorongást kelthetett.
Aktuális jelszavak
Magyar menekültek az osztrák határnál a forradalom leverése után
mellé állítania, és hogy egyes tagállamok tájékoztatták az ENSZ-fõtitkárt a Szovjetunióhoz küldött tiltakozó jegyzékükrõl. Ebben a sorban Ausztria és Törökország mellett a Fülöp-szigetek, valamint Thaiföld is megjelent. Este (18.20-kor) mindennek ellenére a SZER ismertette a mosonmagyaróvári és hegyeshalmi forradalmárok igényét, hogy „amíg végleges kormány alakul, az ENSZ felügyelje az ország külsõ és belsõ biztonságát”. A következõ napokban sok szervezet, diákgyûlés, szakszervezeti összejövetel kérte, követelte az ENSZ azonnali cselekvését, és ezek helyet kaptak a mûsorban. A SZER többször elmondta: ENSZ-alakulatok mennek a Közel-Keletre, de azt nem tisztázta, szóba se került, hogy Magyarországon is megjelenhetnének hasonló, rendõri feladatokat ellátó külföldi katonák vagy rendõrök. A késõbbi vizsgálatok során elmarasztalták a SZER-t egy november 4-én délután elhangzott lapszemle miatt is, amelyben többek között a következõt idézték a The Observer címû angol lapból: „Ha valóra válik a félelmünk, s a szovjet hadsereg valóban megtámadja Magyarországot, s amennyiben a ma-
A hirtelen változásokra október 24-én a magyar szerkesztõség (reggel nyolc és éjfél között 84 alkalommal) rövid jelszavak, felszólítások, figyelmeztetések megfogalmazásával reagált. A rendkívüli helyzetet illusztráló deklamációk, jelszavak száma és elhangzásuk gyakorisága a késõbbiekben sem csökkent jelentõsen, és szinte szünetjelként, minden mûsorszám elõtt és után elhangzott egy-két aktuális jelmondat. Nem tudjuk, hogy ezeket ki állította össze, hogy tartalmukról milyen módon döntöttek. A memoárok és a feldolgozások ehhez kevés támpontot adnak, a létük a késõbbi vizsgálatokban fel sem merül, és csak az események után negyven évvel elõkerült tekercsek lehallgatása során bukkantunk rájuk. Pedig hatékonyságuk nagyobb lehetett, mint némelyik hosszadalmas eszmefuttatásnak. Október 25-én például az egyik jelmondat arra figyelmeztetett: „A szabadságharcot az egész nép vívja. A néppel fordul szembe, aki ebben a harcban az elnyomók oldalára áll!” A másik megszólítja a rögtönítélõ bíróságok tagjait: „A halálos ítélet jogtalan és törvénytelen! Felelni kell érte! A végsõ ítéletet a nép mondja ki!” Még délelõtt azt mondta egy férfihang, hogy „A szabadságharc gyõzött!”, és ezt késõbb még 11 alkalommal megismételte. Délután az elsõ titkár felmentésére a rádió azzal reagált, hogy négyszer kihirdette: „Gerõt elcsapták, a párt igazolta a felkelõket!” Október 26-án a közvetlen feladat a szovjet egységek semlegesítése és a sztrájk. Az idevonatkozó jelmondat: „A megszálló oroszok magyar vért
Életrajzok Dessewffy Gyula (1909–2000). Budapesten született, történelmi grófi családban. Párizsi és bécsi egyetemi tanulmányok után Debrecenben gazdálkodási ismereteket, Miskolcon jogot hallgatott; végül nem szerzett diplomát. Apja halála után birtokán gazdálkodott. 1939-tõl a kisgazdapárt félhivatalos lapjának, a Kis Újságnak tulajdonos-fõszerkesztõje. Részt vett az antifasiszta ellenállási mozgalomban. 1945-ben elõbb az FKGP budapesti intézõbizottsága tagja, majd I. kerületi elnök, a Kis Újság fõszerkesztõje, parlamenti képviselõ. Nagy Ferenc miniszterelnök emigrációba kényszerítése után elmenekül az országból. Kezdetben Franciaországban a magyar rádióadás vezetõje. 1951-ben a Szabad Európa Rádió magyar osztálya vezetõjeként a rendszeres adások elindítója. 1954-tõl a SZER New York-i központjában az igazgató tanácsadója. (Forrás: www.rev.hu) Borbándi Gyula (Budapest, 1919). Író, irodalomtörténész, szerkesztõ. Budapesten jog- és államtudományi doktorátust szerzett (1942). A Vallás Borbándi Gyula és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott (1941– 1949), a Nemzeti Parasztpárt budapesti vezetõje volt (1946– 1948). 1949-tõl Ausztriában, majd Svájcban élt, 1951-ben az NSZK-ba települt át. Münchenben a Szabad Európa Rádió munkatársa (1951–1984), a Látóhatár címû folyóirat fõmunkatársa, illetve szerkesztõje (1950–1957), az Új Látóhatár egyik alapítója és felelõs szerkesztõje (1958–1989). (Forrás: Magyar nagylexikon.)
ontanak! Az egész magyar nép harcoló fiai oldalán áll! Munkások, magyarok! Ne jelentkezzetek munkahelyeiteken, amíg a szovjet egységek testvéreinket gyilkolják! Parancsolják vissza laktanyáikba a szovjet katonákat!” Hatszor elmondta a rádió, hogy az ország sztrájkol, nyolcszor felszólította a kormányt, hogy kérjen kötszert és orvosi segítséget a Nemzetközi Vöröskereszttõl, és tizenötször használták a „gyilkosokkal nincs béke” fordulatot. Volt olyan jelmondat is, amely csak egyszer hangzott el. „A sztálinizmus intézményei jórészt még fennállanak. Nagy Imre csak tüneti kezelést ígér. Ez kevés, magát a betegséget, a kommunista rendszert kell leküzdeni!” – hangzott fel október 30-án reggel, de ezt bizonyára túl erõsnek találták. Amikor a kormány által meghirdetett tûzszünet elutasítása volt napirenden, akkor a jelmondat is ennek megfelelõ volt. „Amit harccal és vérrel megszerez-
Ekecs Géza (Budapest, 1927). Újságíró, rádiószerkesztõ. 1945-ben érettségizett, újságíróként a Kossuth Népe, majd a Hazánk munkatársa. 1949-ben Németországba menekült, majd Párizsban telepedett le. Emigráns lapokba és folyóiratokba – többek között a Látóhatárba – írt karcolatokat, naplójegyzeteket, filmcikkeket. 1951-ben Münchenbe, a Szabad Európa Rádióhoz került belsõ munkatársnak. Színes riportokat és filmszemléket írt, megszervezte a rádió zenés szórakoztató mûsorait, és Cseke László néven az 1960-as, 1970-es években, fõleg a fiatalság körében, népszerû disc-jockey volt. (Forrás: Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Bp., 1992.) Gellért Andor (Gyulafehérvár, 1907–Budapest, 1990). Újságíró. Tanulmányait a budapesti Mûegyetem közgazdasági karán, Párizsban és Berlinben végezte. Részt vett az 1920-as, 1930-as évek diákmozgalmaiban. Nyolc évig Teleki Pál asszisztense volt az Államtudományi Intézetben, majd hírlapíró lett. 1941-ben az MTI berlini Gellért Andor tudósítója. 1942-ben a kormány tudtával egy titkos megbízás keretében Svédországba megy, hogy egyengesse a fegyverszüneti megállapodás útját a szövetséges hatalmakkal. A háború után Amerikában telepedett le. A Szabad Európa Rádió munkatársa lett, majd a New York-i szerkesztõség fõnöke, 1954 és 1957 között Münchenben a magyar osztály vezetõje. Utána – ismét New Yorkban – nyugdíjazásáig belsõ munkatárs. Részt vett az amerikai Magyar Külügyi Társaság, valamint az Amerikai Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat vezetésében. (Forrás: Borbándi Gyula: i. m.)
tetek, ne engedjétek kicsalni kezetekbõl alattomos politikai cselszövéssel! Vigyázzatok!” – hangzott elõször október 30-án 22.20-kor, és a továbbiakban még 21 alkalommal. Hússzor figyelmeztettek, hogy védeni kell a forradalmi egységet. „Nincs más választás: a hazáért, vagy ellene!” November elsõ napjaiban a kiemelt mondatok már a konszolidációt és a nyugalmat igyekeztek sugallni, a jelszó, jelmondat úgyszólván kis publicisztikává alakult. Tízszer is elmondták: „Mindenki a forradalom ellensége, aki beszennyezi a forradalom gyõztes fegyvereit! Vigyázzatok, az ellenség önbíráskodásra, kilengésekre való uszítással akarja kompromittálni a nemzeti forradalmat!”
Vizsgálatok, hangszalagok E sajátos hangvételû mondatoknak is szerepük lehetett a SZER késõbbi meg-
ítélésében, noha a viták egy része olyan körben zajlott, ahol nem tudtak magyarul, a felszólalók tehát csak másoktól értesültek a mûsorok tartalmáról. Már a szovjet beavatkozás után négy nappal interpellált egy szabad demokrata képviselõ a bajor Landtagban. Azt kifogásolta, hogy a Szabad Európa Rádió a magyar népet felelõtlen segítségígéreteivel értelmetlen ellenállásra biztatta fel, s így bûnrészessé vált a vérfürdõben. A meggyanúsítottak nevében Gellért Andor, a magyar részleg vezetõje, a központi sajtóosztály vezetõjével egybehangzóan azt nyilatkozta a Süddeutsche Zeitungnak, hogy nyugodtan néznek elébe a vizsgálatnak, amit a szövetségi kormányzat fog elvégezni. November 12-én az Abendzeitung címû újság három pontban összegezte az elég szerteágazó és megfoghatatlan vádakat: „Elõször: A SZER éveken keresztül szította Magyarországon a
63
felkelést, s az utóbbi hetekben a felkelõket kitartásra szólította fel, külsõ segítséget ígért, s ezáltal félrevezette õket, tehát bûnrészes a magyarországi vérfürdõben. Másodszor: A SZER-t Amerika finanszírozza és irányítja, de az adásokért nagyobbrészt emigráns csoportok a felelõsek, amelyek önzõ célokat követnek, s egymás ellen is harcolnak. Harmadszor: A SZER elvesztette a vasfüggönyön túli élet, a valóság ismeretét.” A német vizsgálat január végén lezárult, de a részletes megállapításokat sem akkor, sem késõbb nem tették közzé. A botrány hullámai az amerikai elnökig is eljutottak. A német vizsgálattal párhuzamosan, november 20-án Allen Dulles, a CIA fõnöke is készített jelentést az elnöknek. „Amennyire a jelenleg rendelkezésre álló leiratok áttekintésébõl meg lehet ítélni, a SZER egyetlen adása sem buzdított fegyveres felkelésre a magyarországi forradalom kitörése elõtt. Egyetlen SZER-adás sem tartalmazott amerikai katonai beavatkozásra vonatkozó ígéreteket. Ugyanakkor, amikor a forradalom már javában tartott, az áttekintett leiratok közül néhány azt jelzi, hogy a SZER esetenként túlment az engedélyezett tényszerû mûsorközlés keretein, amikor nemcsak közvetítette a magyarországi hazafias rádióadók követeléseit, hanem azonosította magát a követelésekkel, és sürgette azok megvalósítását. Néhány bizonyíték arra vonatkozóan is van, hogy a SZER taktikai tanácsokat adott a hazafiaknak a felkelés menetével és a legmegfelelõbb vezetõk személyével kapcsolatban. Amint a mûsorpolitikától történt eltéréseket észrevettük, lépéseket tettünk az adások tartalmának szigorú ellenõrzésére.”
Meghasonlás, megújulás A magyar szerkesztõség 1956ban meghasonlott. A munkatársak már a napi események azonnali megítélésében sem mindig értettek egyet, de amint telt az idõ, egyre több vita kerekedett. November 4-e után néhány napig még keresték a
64
Külföldi adások lehallgatása a SZER stúdiójában
kapcsolatot a szabad magyarországi rádiókkal, majd egyre kevesebb lett a kommentár, és egyre több menekült üzent a SZER-en keresztül az otthon maradottaknak. Ez utóbbi ráadásul igen furcsán hangzott. A becenevek, a Nyugatról küldött azonosíthatatlan üzenetek úgy hangzottak, mint megannyi, kémeknek, ügynököknek vagy diverzánsoknak küldött kódolt utasítás. Bizonyára ez sem használt a rádió megítélésének. 1957. február elején Feldafingben egy konferencián próbálták meg sorra venni a tanulságokat és a követendõ Ekecs Géza, alias Cseke László a stúdióban
stratégiát. Nagyjából egyetértettek az amerikai politikai tanácsadó, Griffith megállapításaival: a rádió arról beszéljen, amit a hallgatóinak tudni kell, s ne azt diktálja, hogy mit cselekedjenek. Griffith azonban az elkövetett hibákért a magyar szerkesztõket tette felelõssé, s lényegében csak az ellenõrzés elhanyagolásáért marasztalta el az amerikai irányítókat. A szerkesztõk ebben természetesen más véleményen voltak. A felelõsök megnevezése nem sokkal a feldafingi tanácskozás után megtörtént. Március 19-én tizenhárom magyar alkalmazott, közöttük nyolc szerkesztõ felmondólevelet kapott. A magyar munkatársak máig fenntartott véleménye szerint nem azokat távolították el, akik felelõssé tehetõk voltak akár vélt hibákért is, hanem a vezetõknek ilyen-olyan okból útjában álló munkatársakat. Az elbocsátottak tiltakoztak, munkaügyi pert kezdeményeztek. A bíróság megállapította, hogy a SZER eljárása, az elbocsátás végrehajtása jogellenes volt, és javaslatot tett 2500 és 3500 márka összegû végkielégítésekre. A felperesek, a magyar munkatársak a bíró kezdeményezését akkor még elutasították, de késõbb megállapodtak volt munkaadójukkal. A nagy megrázkódtatások után a rádió igyekezett megújulni, alkalmazkodni a megváltozott világhoz. A késõbbiekben jóval csendesebben kicserélték az amerikai vezetõséget is. Münchenbõl elment az európai igazgató, majd 1958 végén a politikai tanácsadó, Griffith is. Szórakoztatóbb mûsorokat indítottak, könnyedebb hangon, divatosabb zenével. A magyar osztály egyik legkedveltebb mûsorának szerkesztõje, Ekecs Géza, alias Cseke László arra emlékezik, hogy Bede István, a magyar osztály új fõnöke szólította fel: készítsen sorozatot a tizenévesek kedvére. Így indult 1959. május 31-én a Teenager Party. Ismételten történelmi szerepet a SZER az 1980-as évek közepén, a szovjet tömb felbomlása elõtt kapott. De ez már egy másik történet. VÁMOS GYÖRGY
