BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT
EU-KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY
ÁLLATKERTI ÁLLATFUVAROZÁSOK SZABÁLYOZÁSA ÉS GYAKORLATA HAZÁNKBAN AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁS TÜKRÉBEN
KÉSZÍTETTE: DUKÁT ZSÓFIA
BUDAPEST, 2005
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék............................................................................................................................ 2 1 Bevezetés.................................................................................................................................. 3 2 Történeti visszatekintés.......................................................................................................... 4 3 A CITES .................................................................................................................................. 7 4 Az Európai Uniós szabályozás időbeli áttekintése............................................................... 8 5 Hazai szabályozás ................................................................................................................. 17 5.1 Az állatokra, mint természeti értékekre vonatkozó szabályozás............................... 17 5.2 Fuvarmódok, járműre vonatkozó előírások ................................................................19 5.2.1 Közúti fuvarozásra vonatkozó különleges rendelkezések ................................... 19 5.2.2 Légi fuvarozásra vonatkozó különleges rendelkezések ....................................... 25 5.2.3 Vasúti fuvarozásra vonatkozó különleges rendelkezések.................................... 30 5.2.4 Vízi fuvarozásra vonatkozó különleges rendelkezések ........................................30 5.3 A hazai állategészségügyi szabályozás .........................................................................31 6 A fuvarozás résztvevői.......................................................................................................... 32 6.1.1 A fuvaroztató ........................................................................................................... 33 6.1.2 A fuvaroztató által megbízott ügynök (handling agent) ...................................... 33 6.1.3 A fuvarozó................................................................................................................34 6.1.4 A hatósági állatorvos............................................................................................... 34 6.1.5 A fogadó fél .............................................................................................................. 34 7 Fuvarokmányok és kísérőokmányok .................................................................................. 35 7.1 CITES engedélytípusok élő állatra............................................................................... 35 7.2 Proforma-számla............................................................................................................ 35 7.3 A fuvarozás alapját képező okmány ............................................................................ 36 7.4 Állategészségügyi engedély a hazai védelem alatt álló fajok számára ......................36 7.5 Állategészségügyi engedély harmadik országból érkező állat számára .................... 36 7.6 A TRACES-bizonyítvány................................................................................................. 37 7.7 Légi fuvarlevél (Air Waybill)........................................................................................ 43 7.8 Egységes vámárunyilatkozat......................................................................................... 44 7.9 Árukiadási és raktározási jegy (Delivery and Warehouse Receipt).......................... 45 7.10 Útvonalterv ..................................................................................................................... 45 7.11 A kapitánynak címzett tájékoztató...............................................................................45 7.12 Shipper's Certification for Live Animals..................................................................... 46 8 Speciális esetek...................................................................................................................... 47 8.1 A flamingók esete ........................................................................................................... 47 8.2 Gorilla utazása Madridba ............................................................................................. 49 8.3 Egy vadló szerencsétlen esete........................................................................................ 50 8.4 Méreggel ölő állatok fuvarozása ................................................................................... 51 8.5 Oroszlán fuvarozása Afrikába......................................................................................53 8.6 Zsiráffuvarozás .............................................................................................................. 54 8.7 Lepkebábok beszerzése Costa Ricaról ......................................................................... 54 8.8 Szakkifejezések............................................................................................................... 55 9 Összefoglalás ......................................................................................................................... 56 10 Irodalom ................................................................................................................................ 58
2
1
Bevezetés
Az Európai Unió 2004. május 1-i bővítésével az egységes piac keleti határai egyharmaddal meghosszabbodtak. Ezentúl keleten nem három, hanem hét országnak kell ellenőriznie azt, hogy milyen szállítmányok kerülnek be az EU területére, amely nagy felelősséget ró a határországokra, köztünk Magyarországra is. Évente több millió élő állatot és növényt importálnak az Európai Unióba törvényes és sajnos törvénytelen módon is. Az illegális élőlénykereskedelemből nyerhető haszon vetekszik a drogkereskedelem hasznával1. A világ állatkertjei fajmegőrző és oktatási tevékenységük során intenzív cseréket bonyolítanak le az állomány bővítése és a genetikai szempontból leginkább előnyös szaporodási partner megszerzése érdekében. Ennek gyakran a faj túlélése, illetve a kihalás elleni küzdelemnek szempontjából van fontos szerepe2. Ide sorolhatók a visszatelepítés céljából történő állatfuvarozások is, melyek úti céljai sokszor egzotikus tájak, területek. Az állatkerti állatfuvarozás speciális területet jelent az élő állatfuvarozás témakörön belül, hiszen szinte valamennyi példánynál egyedi szempontokat kell mérlegelni a fuvarozás előtt. Az állat veszélyetetettségének foka, a speciális ápolási igényei, az egyedi méretei, a megfelelő fuvareszköz kiválasztása tartoznak azon tények közé, melyek eltérőek lehetnek ugyanazon faj más-más egyedei között is. Annak érdekében, hogy ezek a fuvarozások mégis nyomonkövethetők és biztonságosak legyenek mind állatvédelmi, mind közbiztonsági szempontból, az élő vadállat-fuvarozás megfelelő szabályozást igényelt. A világ fejlettebb országaiban erre évtizedek óta különös hangsúlyt fektettek. Így jött létre 1973-ban a Washingtoni Egyezmény, melynek fő célja az volt, hogy az érintett növény- és állatfajok kereskedelme ne veszélyeztesse a fennmaradásukat a természetben. Az Európai Unió erre alapozva hozta meg az állatvédelmi és az állatfuvarozásra vonatkozó rendeleteit, melyeket a bővítés kapcsán tovább fejlesztett. A 10 újonnan csatlakozott országnak ezekhez a rendeletekhez igazodva kellett a saját ellenőrző és engedélyeztető eljárásait megvalósítania. Az állatkerti szakemberek naprakészen követik a témával kapcsolatos változásokat, de olyan összefoglaló munka, amely az állatkerti állatfuvarozásról szóló tudnivalókat magyarul bemutatná, még nem született. Dolgozatommal az a célom, hogy ismertessem azokat a 1
www.wwf.hu/sajtóközlemény.php?id=310, 2005-04-28 letöltés 3
legfontosabb ismereteket és szabályozásokat, melyek Magyarországra érvényesek, különös tekintettel országunk Európai Uniós csatlakozását követően, amely lényeges változtatásokat léptetett érvénybe. Végül olyan eseteket mutatok be, melyek a témában külön figyelmet érdemelnek és közülük néhány megoldást igényel. A dolgozat megírásánál főként a nemzetközi és hazai jogszabályokra, rendeletekre, az állatkerti és
az
állatfuvarozásban
dolgozók
tapasztalataira,
valamint
személyes
adatgyűjtésre
hagyatkoztam. A feldolgozott irányelvek és rendeletek gyakran szélesebb körűek, vagyis élőállatokra, növényekre, állati- és növényi eredetű termékek kereskedelmére, illetve fuvarozási körülményeire vonatkoznak. Ezek közül a témához kapcsolódó élőállatra vonatkozó szabályozást foglaltam össze, nem részletezve azokat a jogszabályokat, melyek a tipikusan állatkerti állatok fuvarozását nem érintik.
2
Történeti visszatekintés
"Olvastam a napokban a spanyol pillangók viszontagságos utazását Ibériától Budapestig. Ez jutatta eszembe a zsiráfok utazását, amely még viszontagságosabb volt, mint a lepkéké. Koruk és társadalmi állásuk szerint meg is illette a zsiráfokat, hogy a honi közigazgatás fokozottabb figyelemben részesítse őket. Végre is a pillangók "apró állatok", ahogy a vámvizsgálat megállapította róluk. Hát ezt a zsiráfokra igazán nem mondhatja a legelnézőbb finánc se. Aztán a pillangók döglött állapotban utaztak, ennélfogva nem kellett attól félni, hogy fölforgatják az ország nyugalmát. (Nem is szólva arról, hogy Primo de Rivera országából jöttek, s onnan csak jó erkölcsöket hozhattak magukkal.) Ellenben az élő zsiráffal szemben indokolt minden elővigyázatosság, mert az olyan kalandos külsejű teremtéstől minden kitelik. A feje ló, a nyaka teve, a füle szarvasmarha, a farka szamár, a lábszára antilop, a bőre párduc – hát akkor a világnézete milyen tarka lehet! Ma tán be se eresztenének ilyen gyanús egzisztenciát Magyarországra – legföljebb úgy, ha külön-külön megfizetné a vámot mint ló, teve, szarvasmarha, szamár stb.….3" Már az ókortól tudunk vadállatgyűjtemények létezéséről. Jól ismert példák a kínai és azték, valamint az egyiptomi fáraók gyűjteményei. A királyi és nemesi családokban a látványos állatgyűjtemények gyarapításának tradíciója a 18. századig folytatódott. A mai állatkertek története a bécsi (1752), a párizsi (1793) és a londoni (1826) és a budapesti (1866. augusztus 9.) 2 3
Dr. Dieter Polay (szerk.): Berichte aus der Arche, Trias Verlag, 1993 Móra Ferenc: Tápéi furfangosok, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1962 4
állatkertek létrehozásával kezdődött4. Eredetileg sok gyűjtemény a nagyközönség számára nem volt látogatható, csupán a zoológiai társaságok tagjainak érdeklődését szolgálták. Később egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az átlagemberek számára is érdekesek lehetnek, és kitűnő helyszínei a környezetünk iránti nagyobb tiszteletre nevelésben. Így ma az állatkertek elsődleges szerepe az oktatási és a fajvédelmi tevékenységekben nyilvánul meg, hogy előmozdítsa a természet védelmét, és szerepet vállaljon a környezettudatos szemlélet formálásában5. Az állatfuvarozás kereteinek kibővülésével a bemutatható egyedek száma is megsokszorozódott. Mindebből az is adódik, hogy az egzotikus fajok fuvarozása is hosszú múltra tekint vissza. Korabeli krónikákból tudjuk, hogy az 1990-as évek elején a Fővárosi Állat- és Növénykert első zsiráfjai Szudánból a több ezer kilométeres utat kétszeri átszállással vasúton és hajón tették meg6. Különlegesen átalakított vagonokban szállították őket (1. kép). Ügyelni kellett arra, hogy a négy állat kényelmesen elférjen bennük és a vonat átférjen a vasúti alagutakon. Miután megérkeztek a Nyugati pályaudvarra, lábon sétálhattak át az Állatkert területére.
1. kép: Különlegesen átalakított vasúti kocsi7
5
Az Állatkertek Természetmegőrzési Világstratégiája, Budapest Főváros Állat- és Növénykertje, 1994, www.eaza.com, www.zoobudapest.com 6789 Szidnainé dr. Csete Ágnes: A 125 éves Budapesti Állat- és Növénykert története, Kiadta a Fővárosi Állat- és Növénykert, 1991 3 7 56
Szidnainé dr. Csete Ás: A 125 éves Budapesti Állat- és Növénykert története, Kiadta a 5
2. kép: Utazás Németországba8
1927-ben a Szultán nevű elefántbika "menyasszonya" szintén vasúton érkezett (3. kép).
3. kép: Az újonnan érkezett állatok és a "Zseni" nevű elefánt a vámkezelést várják9
Az állatkerti dolgozói "Adriai expedíciójukon" jelentős tengeri élőlényanyagot gyűjtöttek, melynek hazahozatala 1927-ben sem volt egyszerű feladat. A teljes mennyiséget egy 54 tartályt tartalmazó vasúti vagonba pakolták. A Déli pályaudvarról 6 lovas "stráfkocsin" vitték a tartályokat az Állatkertbe. A lovas kocsis út egy éjszakát és egy fél napot vett igénybe rakodással
6
együtt. Hihetetlen, hogy életben maradtak a gyűjteményben a tigris- és macskacápák és sok más tengeri állatfaj. A közlekedési technika rohamos fejlődésével és mind szélesebb körű elterjedésével az állatfuvarozás is óriási változáson ment keresztül. Mindez magával vonta az állatfuvarozás szabályozásának kérdését. Ennek oka egyrészt a növekvő igények miatt az illegális, ám olcsóbb állatfuvarozások számának növekedésében keresendő. Másrészt a fuvarozások szervezetlensége és a szakmailag nem hozzáértő kísérők miatt számtalan tragédia fordult elő, a Föld élővilágának értékes egyedei pusztultak el.
3
A CITES
Ahhoz, hogy az európai és hazai állatfuvarozásra vonatkozó jogszabályok bevezetésének szükségességét belássuk, ismernünk kell azt a világszerte évtizedek óta fennálló problémát, amely az illegális állat- és növénykereskedelem, az állatfajok tömeges méretű vadászata és húsukkal, bőrükkel, csontjaikkal való kereskedelem kérdését veti fel. Az állatok és növények illegális kereskedelmének szabályozására 1973-ban, Washingtonban egy kormányközi megállapodás született, amely Washingtoni Egyezmény néven is ismert (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora). A CITES Egyezményt 80 alapító ország írta alá az, ám mára a tagországok száma eléri a 164-et. Az Egyezménynek tagja valamennyi uniós tagállam, köztük hazánk is. Ez azonban még mindig nem bizonyult elégséges megoldásnak a veszélyeztetett fajokért folyó küzdelemben, amelynek okai a következők: •
Még mindig vannak országok, melyek nem tagjai a CITES-nek.
•
Egyes tagországokban a végrehajtó szerv rosszul képzett, alulfizetett – ami a korrupció elleni küzdelmet nem segíti elő – s emellett motiválatlan is.
•
Az eddigieknél hatékonyabb együttműködésre lenne szükség a határőrök, a rendőrség, az Interpol és a TRAFFIC10 között11.
A közép-kelet-európai országok – köztük Magyarország is – nemcsak mint származási és rendeltetési helyként jönnek számításba, hanem mint tranzitútvonalak is az EU nyugatabbi 10
A TRAFFIC szervezetet a WWF (World-Wide Fund of Nature) és az IUCN (International Union for the Conservation of Nature and Natural Resources = Természetvédelmi Világszövetség) hozta létre azzal a céllal, hogy a védett állat.- és növényfajok kereskedelmének ellenőrzését biztosítsa - több információ: www. wwf.hu/wwfrol_1_1_4_ traffic.php
7
területei felé. Az illegálisan forgalomba kerülő állatok többségét vadon fogják be, ám 70-90 %uk még azelőtt elpusztul, hogy piacra kerülhetne. Az Európai Unió a probléma fontosságát felismerve hozta azokat az irányelveket és rendeletek, amelyeket a következő fejezetben bemutatok. Ezek alapján az egyes tagállamok saját jogszabályaikat is megalkották. Megfigyelhető az a tendencia, hogy a CITES szabályozáshoz képest az uniós rendeletek szigorúbbak és a tagállamok saját rendeleteikkel további kikötéseket vezethetnek be. Az Egyezmény ugyanis nem korlátozza az aláíró államok azon jogát, hogy szigorúbb
belső
intézkedéseket
hozzanak
az
I-II-III
függelékben
szereplő
fajok
kereskedelmének, befogásának, vagy szállításának feltételeivel kapcsolatban. Arra is lehetőségük van, hogy az ezekben a függelékekben nem szereplő fajok kereskedelmét, befogását, szállítását korlátozzák, vagy megtiltsák12.
4
Az Európai Uniós szabályozás időbeli áttekintése
Az első alkalommal 1965-ben vitatta meg a Miniszterek Tanácsa egy szakértői bizottság együttműködésével az állatok nemzetközi fuvarozás közbeni védelmét, melynek szabályait egy 1968-ban aláírt Egyezmény, majd a 77/489/EGK irányelv állapította meg13. Erre vonatkozóan a 81/389/EGK irányelv olyan intézkedéseket hozott, melyekkel ellenőrzéseket vezettek be a Közösség belső határain belül. A belső piac megvalósulását megalapozó Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződéssel összhangban módosításokra volt szükség, melyekről a 89/662/EGK, a 90/425/EGK és a 90/675/EGK irányelvek szólnak. A 89/662/EGK irányelv a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állategészségügyi ellenőrzésekről rendelkezik, melynek során létre kellett hozni azt az eljárási mechanizmust, ami megteremtette az Állategészségügyi Állandó Bizottság és a tagállamok közötti hatékonyabb együttműködést14. A Tanács 90/425/EGK irányelve a Közösségen belüli élőállatokkal és állati eredetű termékekkel történő kereskedelem ellenőrzésére vonatkozó intézkedésekről szól, amelyek az egységes piac 11
CITES -Probleme- Eine Informationsbroschüre des Bundesamtes für Veterinärwesen- Juni 1997, 27. oldal, saját fordítás 12 2003. évi XXXII. törvény 13 European Convention on the Protection of Animals During International Transport, Explanatory Report by the Committee of Ministers on 11 June 2003 - com2003_0631fi01, saját fordítás 8
fokozatos megteremtését szolgálták az 1992 év végéig terjedő időszak alatt15. A végső cél az volt, hogy az állategészségügyi ellenőrzéseket csak a feladási, illetve a rendeltetési helyen bonyolítsák le, amihez szükség volt a követelményrendszer harmonizációjához. Ennek egyik feltétele, hogy a származási helyként megadott szervezet, vagy gazdaság állandó hatósági állatorvosi felügyelet alatt álljon és rendelkezzen a Közösség szabályainak megfelelő azonosító jellel (ANIMO-kód). A származási ország illetékes hatósága állította ki a kísérő okmányokat és számítógépes, ún. ANIMO-rendszeren keresztül értesítette a fogadó ország illetékes központi hatóságát, valamint a rendeltetési hely illetékes hatóságát. Ennek a hatóságokat összekötő számítógépesített hálózatnak az volt a célja, hogy elősegítse a hatékonyabb információáramlást. A rendeltetési helyen újból vizsgálat alá vették az érkezett állatokat és a rendelkezések be nem tartása miatt az illetékes hatóság elrendelhették a szállítmány visszafordítását, elkülönítését, szükség esetén a levágását, illetve megsemmisítését. A tagállamok kötelesek azonnal jelenteni a Bizottságnak
minden
olyan
zoonózis16,
vagy
egyéb
betegség
előfordulását,
amely
közegészségügyi, vagy állategészségügyi veszélyt jelenthet. A 90/675 irányelv a harmadik országból a Közösség területére érkező szállítmányok állatorvosi ellenőrzését szabályozta17. Ennek kiegészítésére jött létre a 91/628/EGK rendelet, amely megszüntette ugyan a Közösség belső határain belül a rendszeres ellenőrzéseket, de új szabályokat hozott ezen a téren, hogy biztosítsák az érintett állatok megfelelő védelmét. A Tanács, a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel eljárva, megfelelő kiegészítő feltételeket állapít meg egyes állatfajok, például az egypatások, a vadon élő madarak és tengeri emlősök fuvarozására vonatkozóan, azok állatvédelmi biztonságának érdekében18. Az ún. ANIMO-nyomkövető rendszer bevezetéséről a 91/398/EGK irányelv szól. A rendszer összekapcsolja az összes állategészségügyi- és állatorvosi közegészségügyért felelős illetékes szerveket a világháló használatával. Segít kézben tartani a járványkitöréseket, nyomon követve az állatok szállítását oda- vissza és lehetővé teszi a szabályzatoknak megfelelő vizsgálatok elvégzését a célállomáson.
Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja.L 395, 30/12/1989, p: 0013-0022 Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja, L224, 18/08/1990 pp 0029-0041 16 Minden olyan betegség, amit az ember az állatra, illetve az állat az emberre átvihet. 17 Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja, L 373 szám 18 Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja, L 340 szám. 1991 .11. 12. 14
15
9
Az állatok fuvarozás közbeni nagyobb fokú védelmének elérése érdekében harmadik országokkal bonyolított állatfuvarozás kapcsán mélyebben össze kellett hangolni az ellenőrzéseket. Ennek révén jött létre a 91/496/EGK irányelv, amely a harmadik országokból a Közösség területére behozott állatok eddigi állategészségügyi ellenőrzéseit módosítja. A tagállamok vállalták, hogy az okmányellenőrzéseket és az azonossági vizsgálatokat ezzel az irányelvvel összhangban végzik19. (Az irányelv nem vonatkozik a nem kereskedelmi rendeltetésű, a kedvtelésből tartott állatokra, kivéve a lóféléket.) Ugyanez az irányelv vezeti be azt a számítógépesített adatfeldolgozó rendszert, amely a határellenőrzési szolgálatokat összeköti a Bizottság illetékes állategészségügyi hatóságaival. Ez az ún. Shift-rendszer, amely tartalmaz minden adatot a harmadik országból érkező állatokról és kapcsolódik az állategészségügyi hatóságok közötti ANIMO-nyomkövető rendszerhez. A fuvaroztató köteles egy munkanappal a várható érkezés előtt értesíteni az adott állategészségügyi határállomás személyzetét az érkezés időpontjáról, az állatok fajáról és egyedszámáról. Az állatokat az egészségügyi határállomásra, vagy karanténba szállítják, amit csak akkor hagyhatnak el, ha bizonyították a szóban forgó állatok esetében elvégzendő állategészségügyi vizsgálatok kielégítő elvégzését, az állatok eredetét és a rendeltetési helyük fogadóképességét. A fenti irányelvnek alapján a közösségi állategészségügyi határállomásoknak az alábbi feltételeknek kell megfelelniük: 1. Olyan vámterületen kell elhelyezkedniük, amely lehetővé teszi az adminisztratív eljárások (vámoltatás) elvégzését. Ahol a földrajzi fekvés (mint például kirakodórakpart, vasútállomás vagy hágó) miatt az állategészségügyi határállomás távol van a fertőzöttségre gyanús állatok elhelyezésére szolgáló telepektől vagy helyektől, ott megengedhető, hogy a belépési ponttól bizonyos távolságra helyezzék el az állategészségügyi határállomást. 2. Az állategészségügyi határállomás lehet: – kikötő, – repülőtér, – közúti ellenőrzőpont, – vasúti ellenőrzőpont.
19
Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja, L 268, 24/09/1991 pp 0056-0068 10
3. A határállomások jegyzékében fel kell tüntetni a rendelkezésre álló szükséges felszereléseket és állategészségügyi személyzet összetételét a megvizsgálható állatok függvényében, feltüntetve minden olyan állatot, amely nem vizsgálható meg ezeken az állategészségügyi határállomásokon. A határállomás nyitvatartási ideje alatt legalább egy hatósági állatorvos állandó ügyelete szükséges. A tevékenységi köreik a következők: – okmányellenőrzés, – fizikai vizsgálat, – mintavétel, – hatósági állatorvos által elrendelt különleges vizsgálatok. 4. Szükség esetén a vizsgálati eredmények függvényében biztosítani kell az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeket és ismertetni azok befogadóképességét. 5. A
többi
állategészségügyi
határállomással
gyors
információcserét
lehetővé
tevő
berendezések is nélkülözhetetlenek. 6. Az élőállatok fuvarozására külön forgalmi sávot kell kijelölni, hogy az állatok ne várakozzanak szükségtelenül. 7. A megvizsgálandó állatok számának megfelelő térrel, világítással és szellőztetéssel rendelkező (könnyen tisztítható és fertőtleníthető) létesítményekkel kell ellátni a határállomást, valamint olyan berendezésekkel, melyek az állatok különböző fuvarozási eszközökre való fel- és lerakodását, vizsgálatát, etetését, itatását megkönnyítik. 8. Szükség van továbbá rutinellenőrzésekhez szükséges minták vételére és feldolgozására alkalmas helyiségekre szaklaboratóriumi szolgáltatással. 9. Ha ezek az állomások az állatok fuvarozás alatti pihenő vagy átrakodási pontjaként szolgálnak, alkalmas létesítményekkel kell ellátni őket az állatok kirakására, itatására, etetésére, megfelelő elhelyezésére és kellő kezelésére vagy - szükség szerint - olyan módon történő helyszíni levágásukra, amely megkíméli azokat a szükségtelen szenvedéstől. A karanténközpontok20 engedélyezésének általános feltételeire ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint az állategészségügyi határállomás általános előírásaira. Ezen felül a karanténközpontoknak: -
a hatósági állatorvos állandó felügyelete és felelőssége alatt kell állniuk,
-
bizonyos távolságra kell lenniük a telepektől vagy egyéb, olyan állatok tartására használt helyektől, amelyek ragályos betegséggel fertőzöttek lehetnek,
20
Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja, L 268, 24/09/1991 pp 0056-0068 11
-
hatékony ellenőrző rendszerrel kell rendelkezniük az állatok megfelelő felügyeletének biztosítására.
A 92/65/EGK irányelv elfogadásával a Bizottság beleegyezett abba, hogy élőállatokra, illetve a termékekre vonatkozó állategészségügyi szempontokat kettéválasztja. Ez az irányelv a 90/425/EGK irányelv A. mellékletében felsorolt, külön közösségi szabályokban megállapított állategészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, sperma, petesejtek és embriók Közösségen
belüli
kereskedelmére
és
a
Közösségbe
történő
behozatalára
irányuló
állategészségügyi követelményeket állapít meg21. A rendeltetési hely tájékoztatása ezzel az irányelvvel összhangban és egészségügyi bizonyítvánnyal kísért állatok, sperma, petesejtek és embriók tekintetében is az ANIMO rendszeren keresztül történik. A rendelet szerint ez utóbbiak is élőállatnak tekintendők és az alábbi követelményeknek kell megfelelniük, ha a Közösség területére kerülnek behozatalra •
Megfelelő egészségügyi bizonyítvánnyal kell rendelkezniük, amelyet az exportáló állam illetékes hatósága aláírt, igazolva, hogy az állatok, sperma, petesejtek és embriók megfelelnek
a
kiegészítő
feltételeknek vagy biztosítékokat
nyújtó,
engedélyezett
központokból, szervezetekből, intézményekből, gyűjtőközpontokból származnak. •
Olyan harmadik országból, vagy országrészből érkeznek, amelyekből a behozatal nem tiltott a Közösségben egzotikusnak számító betegségek előfordulása miatt, valamint amelyeket jogrendjük, állategészségügyi és ellenőrző szolgálatuk felügyelete tekintetében elismertek arra, hogy biztosítani tudják hatályos jogszabályaik végrehajtását.
Ha a fuvarozás során kiderül, hogy az irányelv rendelkezéseit nem tartották be, akkor az illetékes hatóság, a fuvareszközért felelős személytől olyan intézkedést követelhet meg, amelyet az illetékes hatóság szükségesnek tart. Az egyes esetek körülményeitől függően az ilyen intézkedés lehet: •
a fuvarozás befejezése, intézkedés az állatok megfelelő elhelyezéséről és ellátásáról arra az időtartamra, amíg a probléma megoldást nyer;
•
vagy az állatoknak a kiindulási helyre a lehető legközvetlenebb útvonalon történő visszajuttatása (feltéve, hogy az ilyen intézkedés nem idézi elő az állatok szükségtelen szenvedését), illetve
• 21
intézkedés az állatok fájdalommentes levágásáról. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 268. szám, 1992. 09.14. 12
Ha a fuvareszközért felelős személy nem tartja be az illetékes hatóság utasításait, akkor maga a hatóság hajtja azokat végre és a költségeit a megfelelő módon behajtja. A tagállamok biztosítják, hogy meghoznak minden szükséges intézkedést a fuvarozás közben történő késedelem, illetve az állatok szenvedésének megelőzése, illetve minimálisra csökkentése érdekében olyan esetekben, amikor sztrájkok vagy egyéb előre nem látható körülmények az irányelv alkalmazását gátolják. Mindenek előtt különleges intézkedéseket hoznak a 91/496/EGK irányelv 6. cikkében említett kikötőkben, repülőtereken, vasútállomásokon, rendezőpályaudvarokon és állategészségügyi határállomásokon annak érdekében, hogy az állatok fuvarozását, és az irányelv követelményeivel összhangban lévő feltételek teljesítését megfelelően felgyorsítsák. Az állategészségügyi határátkelőhelyek listáját az Európai Unió Hivatalos Lapjában jelentették meg a 2001/881 és a 2002/459 rendeletekben, melyet a bővítés után a 2005/102/EK Bizottsági határozattal módosítottak22. 1997-ben a 95/29/EC irányelv lépett érvénybe, melynek tartalmát már beépítették az állatfuvarozással kapcsolatos hazai és nemzetközi rendeletekbe, így pl. az IATA élő állatfuvarozásra vonatkozó szabályzatába is. Ez az irányelv pontosan szabályozza a fuvarozható állatok körét, mely szerint azok az állatok, amelyek valószínűsíthetően a fuvarozás időtartama alatt elleni fognak, vagy amelyek a fuvarozást megelőző 48 órában ellettek, illetve azon újszülött állatok, amelyek köldöke még nem gyógyult be teljesen, nem tekinthetők fuvarozásra alkalmasnak. Fuvarozás közben az állatoknak elegendő teret kell biztosítani, hogy természetes testtartásban állhassanak, vagy lefekhessenek. Ha szükséges, válaszfalakat kell alkalmazni az állatok fuvareszköz mozgásával szembeni védelméhez. A fuvareszközöket és konténereket úgy kell kialakítani, hogy könnyen takaríthatóak legyenek, ne tudjanak belőlük az állatok kiszabadulni, illetve ne sérüljenek fuvarozás közben. Az állatok fuvarozásához használt konténereket élő állatok jelenlétére utaló jelzéssel kell ellátni, valamint jelezni kell az állatok elhelyezkedését. A konténerek ne akadályozzák az állatok felügyeletét és ellátását, és elhelyezésük ne gátolja a szellőztetést.
22
Official Journal of the European Union L 033, 05/02/2005 p. 0030-0064 (saját fordítás) 13
Ha az állatokat megkötik, a köteleknek vagy az egyéb megkötésre használt eszközöknek elég erősnek kell lenniük ahhoz, hogy rendes fuvarozási körülmények között ne szakadjanak el. Az állatokat tilos a szarvuknál vagy orrkarikánál fogva megkötni. A páratlanujjú patás állatokat külön rekeszekben vagy bokszokban kell szállítani. Az ilyen állatok azonban szállíthatók csoportokban is; ebben az esetben gondoskodni kell arról, hogy az egymással szemben ellenségesen viselkedő állatokat ne szállítsák együtt, illetve együtt fuvarozásuk esetén hátsó lábaikat patkolatlanul kell hagyni. Páratlanujjú patásokat csak egyszintes fuvareszközökön szabad szállítani. Különleges intézkedéseket kell továbbá hozni az egymással szemben természetüknél fogva ellenségesen viselkedő állatok támadó reakcióinak elkerülése érdekében. A felnőtt és a fiatal állatokat egymástól el kell különíteni; ezt a korlátozást azonban nem kell alkalmazni olyan esetekben, amikor anyaállatot szállítanak együtt szopós utódával. A nem ivartalanított felnőtt hím állatokat a nőstényektől elkülönítve kell szállítani. A felnőtt hímeket és csődöröket egymástól el kell különíteni. Ezeket a rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha az állatokat együtt nevelték, vagy egymáshoz szoktatták. Az állatok fuvarozásához használt bokszokba tilos az állatokat veszélyeztető árukat berakodni. A fuvareszközök, vagy konténerek padozatának elég erősnek kell lenni ahhoz, hogy a szállított állatok súlyát elbírja; csúszásgátló padlóburkolatot kell alkalmazni; ha rések vagy lyukak vannak a padozaton, azoknak teljesen simáknak kell lenniük, hogy megakadályozzák az állatok sérülését. A padozatot az ürülék felszívásához elegendő mennyiségű alommal kell befedni, kivéve, ha ezt annak rendszeres eltávolításával oldják meg. Az eddigi nyomkövető rendszerek (ANIMO és SHIFT) helyett az integrált számítógépes állategészségügyi rendszer kifejlesztéséről szóló 2003/24/EK bizottsági határozat előírja a TRACES-rendszer (Trade Control and Expert System) bevezetését23 és megadja a működtetéshez szükséges technikai feltételeket. A 2004/292/EK bizottsági határozat a tagállamok számára 2004. április 1-től írja elő az új rendszer használatát24. Az újonnan csatlakozott országok 2005. január 1-ig kaptak haladékot a rendszer kiépítésére. A Bizottságnak addig is ki kellett fejlesztenie egy olyan felhasználói programot, amellyel az ANIMO-rendszerrel dolgozó tagállamok jelentéseit a TRACES-rendszerbe integrálhassák.
23 24
Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L 008 szám 14/01/2003, p: 004-0045 Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L 039 szám, 11/02/2005, p: 0053-0054 14
Az 1968 évi Állatvédelmi Egyezmény kibővítésének céljából ismét összeült a Miniszterek Tanácsa és számos nemzetközi szervezet (IATA, WSPA, UECBV, FVE stb.25) megfigyelése mellett előkészítették az egyezmény új kereteit az állatfuvarozás idején szükséges állatvédelmi szempontok szerint. Ennek eredményeképpen 2003 novemberében Chişinauban írták alá a tagállamok az új Állatvédelmi Egyezményt26. Mindemellett másik fontos szabályozási területet igényelt a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelme. Az erről szóló egyezmény (CITES) Közösségen belüli végrehajtásáról 1982. december 3-án született a 3628/82/EGK tanácsi rendelet, amely szabályozza egyes fajok kereskedelmének feltételeit. A 338/97/EC rendelet 1996 december 6-án született a CITES újabb ajánlásaihoz, alapelveihez alkalmazkodva27. A CITES I. II. III. függelékeiben szereplő fajlisták alapján a rendelet 4 függelékben (A, B, C, D) sorolja fel azokat a fajokat, melyek kereskedelme korlátozott illetve ellenőrzés alatt áll. A rendelet nemcsak élő egyedekre vonatkozik, hanem a felsorolt fajok bármely, élő vagy elhalt, állati, vagy növényi részére, illetve származékára. Valamennyi olyan más termék kereskedelmére, amely esetén a kísérő okmányból, a csomagolásból, a megjelölésből, vagy címkéből, illetve bármely más körülményből következik, hogy az egy olyan állat- vagy növényfaj részeinek vagy származékainak minősül, amely a mellékletben szerepel, szintén érvényes a rendelet. Az A. melléklet tartalmazza a Washingtoni Egyezmény I. függelékében felsorolt fajokat, amelyekre a tagállamok nem jelentettek be fenntartást, valamint amelyeket a közösségi vagy nemzetközi kereskedelme esetén kipusztulással fenyegetettek. Ezeknek az előfordulásuk általában olyan ritka, hogy bármilyen fokú kereskedelmük a fajok fennmaradását veszélyeztetné. A B. melléklet tartalmazza II. függelékében felsorolt fajok közül azokat, amelyek az A. mellékletben nem szerepelnek, és amelyekre a tagállamok nem jelentettek be fenntartást, valamint az I. függelékében felsorolt fajokat, amelyekre fenntartást jelentettek be. Ezen kívül minden más olyan fajt, amelyet az egyezmény I. vagy II. függelékében nem soroltak fel, de a 25
IATA - International Air Transport Association, WSPA - World Society for the Protection of Animals, UECBV - European Livestock and Meat Trading Union, FVE - Federation of Veterinarians of Europe 26 European Convention on the Protection of Animals During International Transport, Explanatory Report by the Committee of Ministers on 11 June 2003 - com2003_0631fi01, saját fordítás 27 Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja, L 061 szám, 03/03/1997 15
nemzetközi kereskedelemnek olyan mértékben tárgya, amely meggátolhatja a faj, vagy a populáció fennmaradását Olyan fajok is felsorolásra kerülnek itt, melyek felvétele az A. vagy a B. mellékletekben szereplő egyéb fajokhoz viszonyított hasonlósága miatt lényeges. Az ilyen fajok egyedeinek esetében a kereskedelem hatékony ellenőrzését kell biztosítani. Azok a fajok, amelyekkel kapcsolatban megállapították, hogy élő példányainak a Közösség természetes környezetébe történő bevitele ökológiai fenyegetést jelentene a Közösség őshonos vadon élő állat- és növényfajaira, szintén ebben a mellékletben szerepelnek. A C. melléklet tartalmazza a CITES egyezmény III. függelékében felsorolt fajok közül azokat, amelyek nem szerepelnek az A. vagy B. melléklet felsorolásában, és amelyekre a tagállamok nem jelentettek be fenntartást, valamint azokat az egyezmény II. függelékében felsorolt fajokat, amelyekre bejelentettek fenntartást. A D. melléklet tartalmazza azokat a A-C. mellékletekben fel nem sorolt fajokat, amelyeket a Közösségbe olyan mennyiségben hoznak be, amely indokolja a figyelemmel kísérését. Ezenkívül itt szerepelnek azok a Washingtoni Egyezmény III. függelékében felsorolt fajok is, amelyekre fenntartást jelentettek be. Összehasonlítva a Közösségi rendelet mellékleteiben szereplő fajokat a CITES függelékeiben olvashatókkal kiderül, hogy az Európai Uniós rendelet számos fajnál szigorúbb szabályozást ír elő, mint a CITES. A 1808/2001/EK rendelet a fenti rendelet végrehajtására vonatkozó szabályozást tartalmazza. A 349/2003/EK rendelet felfüggeszti egyes vadon élő állat- és növényfajok példányainak behozatalát. Az 1487/2003 számú Közösségi rendelet melléklete módosítja a 338/97 Közösségi rendelet függelékeiben szereplő fajlistákat. 2004 áprilisában újabb módosítás született a rendelettel kapcsolatban, amit a 834/2004 Bizottsági rendelet tartalmaz. Ha egy tagország benyújt egy engedélyt, vagy bizonyítványt igénylő kérelmet, akkor közvetlenül értesíti a Bizottság megfelelő szervét is, amely egyúttal értesíti a másik tagországot. A szabályozás derogációt tartalmaz fogságban született, átutazó és háziállatként, vagy kedvtelésből tartott, valamint tudományos kísérletekhez alkalmazott fajokra. A 338/97/EGK rendelet "A" függelékének fajait tilos kereskedelmi céllal, gazdasági haszonszerzés érdekében tartani és értékesíteni. A tagországok az "A" függelékben szereplő fajok esetében szigorúbb lépéseket is tehetnek. Az "A" függelék fajai fölött elsődleges felügyeletet azon tagországok hivatalos szervei gyakorolják, ahol az adott fajok élnek. A "B" függelék fajaira a fogadó ország állatvédelmi 16
előírásai vonatkoznak. A tagállamnak értesítenie kell a vámhivatalt, amely a szabályozás alapján kiállítja a szükséges okmányokat, valamint azt a felügyeleti és tudományos szervet, amely ellenőrzi a szabályozás betartását. Ezenkívül nyilvántartást kell vezetnie a szabályozás előírásainak megfelelően a visszaélések elkerülése érdekében. A rendelet egy olyan információcserélő rendszert vezetett be, amely összeköti a szabályozás betartásáért felelős szerveket, mint a tagországokat, a Bizottságot, a CITES titkárságokat stb. A Bizottság és a tagországok éves beszámolóban jelentik a rendelkezés hatálya alá eső fajokkal történt kereskedelmet és kétévente a rendelet megvalósításáról készítenek jelentést. Az Európai Bizottság bármikor érvénybe léptethet általános importkorlátozásokat, vagy csak bizonyos származási országokra vonatkozó korlátozást, melyet az Európai Unió Hivatalos Lapjában tesz közzé (Official Journal of the European Union).
5
Hazai szabályozás
A hazai állatfuvarozás évek óta az európai uniós jogharmonizációval összhangban folyamatosan módosul. Három fő területen szabályozza az élőállatfuvarozást. Egyrészt természet- és fajvédelmi, másrészt állategészségügyi, harmadrészt a fuvarozás módjára vonatkozó szempontból. A következőkben az aktuális rendelkezéseket mutatom be.
5.1
Az állatokra, mint természeti értékekre vonatkozó szabályozás
"Magyarországon a vadon élő szervezet egyedének az országba történő behozatala, átszállítása, kivitele, mesterséges körülmények közötti szaporítása, tartása, termesztésbe, tenyésztésbe vonása, keresztezése, természetbe kijuttatása, értékesítése a Kormány által rendeletben meghatározott feltételekkel és módon történhet"- mondja ki a 2004. évi LXXVI. számú törvény. Ezt megelőzően a magyar kormány több rendeletet is hozott a Közösség 338/97/EGK rendelete és a Washingtonban 1973-ban elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Egyezmény (CITES) végrehajtásáról szóló Állatvédelmi Egyezmény alapján. A legutóbbi a 2003. évi XXXII. törvény. Ebben defíniálják a törvényhez kapcsolódó fogalmakat és az alapelveket. Meghatározzák az I. II. III. függelékben szereplő fajok kereskedelmének szabályozását, továbbá azt, hogy milyen engedélyek, bizonyítványok szükségesek, és mikor van mód mentességgel és külön rendelkezéssel történő fuvarozásra.
17
A kormány a 271/2002. (XII. 20.) Kormányrendeletben rendelkezett az Állatvédelmi Egyezmény végrehajtásáról, melyet 2004-ben a többszörösen módosított 338/97/EGK rendelet alapján még kiegészített (283/2004. (X. 20.) Kormányrendelet). A függelékekben szereplő fajokra CITES import és export, illetve re-export engedélyeket kell igényelni fuvarozás előtt harmadik országba történő fuvarozás esetén, melyeket a tagországok megfelelő hivatala állít ki. Az Európai Unión belül csak származási bizonyítvány kiállítására van szükség. Az engedélyeztető hivatal Magyarországon a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi Természetvédelmi Osztálya. 1. táblázat Határátkelőhely
Fuvarozás típusa
Export-import
Ferihegy
Légi
Export-import
Záhony
Közút
Export-import
Eperjeske
Vasút
Export-import
Ártánd
Közút
(re-) export
Nagylak
Közút
Export-import
Röszke
Közút
Export-import
Kelebia
Vasút
Export-import
Udvar
Közút
(re-) export
Gyékényes
Vasút
Export-import
Letenye
Közút
Export-import
Közforgalmú Repülőtér
A CITES listán szereplő állatok élő és élettelen egyedeinek és származékaik fuvarozásához a fenti határátkelőhelyeket lehet igénybe venni Magyarországon importnál és (re-) exportnál28. A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről a 283/2004 (X.20) Kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy ha vadon élő faj kerül oktatási-bemutatási és tenyésztési céllal egy állatkertbe, akkor a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság, mint Igazgatási Hatóság minden példányhoz származási igazolást állít ki és ezekről a példányokról nyilvántartást vezet. A bejelentést az ország területére történő behozataltól, szerzéstől, elidegenítéstől, elhullástól, megsemmisüléstől, az ország területéről történő kiviteltől, illetve a szaporulat 28
283/2004 Kormányrendelet 18
létrejöttétől számított 30 napon belül meg kell tenni. Mindez vonatkozik a Tanács (338/97/EU rendelet) "A" mellékletében felsorolt gerincesekre és a "B" mellékletében szereplő emlős-, madár- és szárazfölditeknős-faj élő példányaira. Ugyanezen fajok más EU tagországból csak akkor hozhatók be, ha hitelt érdemlően bebizonyították, hogy jogszerűen került az egyed a birtokukba az Unió területén. Ha a Tanács rendelete alapján más tagállam Igazgatási Hatósága kiállított már származási igazolást, akkor a nemzeti park igazgatóság nem állít ki ilyen igazolást az illető egyedhez. A 13/2001 KÖM rendeletben teszik közzé azoknak a növény- és állatfajoknak a listáját, melyek védettek, illetve fokozottan védettek, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból nagy a jelentőségük (ide tartoznak a fokozottan védett barlangok is).
5.2
Fuvarmódok, járműre vonatkozó előírások
Bármely típusú állatfuvarozó eszköz alkalmazásánál az állatok számára a fuvarozás megkezdését megelőzően biztosítani kell az alkalmazkodáshoz megfelelő időt, és ha szükséges, az állatokat fokozatosan kell beszoktatni a konténerbe. Különböző fajú állatokat és egymással szemben ellenségesen viselkedő azonos fajú egyedeket tilos ugyanabban a konténerben elhelyezni29.
5.2.1
Közúti fuvarozásra vonatkozó különleges rendelkezések
Az Európai Unió évek óta nagyobb hangsúlyt kíván fektetni az állatjóléti jogok betartására az állatfuvarozás során. Az Európai Bizottság szerint erre azért van szükség, mert a tagországok nem mindig tartják be a kötelező pihenési időt az Unió határainál a 8 órát meghaladó fuvarozások során. Ezért 2001 áprilisában a Bizottság egy ajánlást fogalmazott meg egyes állatcsoportok (pl. lófélék) hosszabb úton történő fuvarozásának javítására. Ez az ajánlás tudományos tényeken alapuló adatokat tartalmaz a szellőzésre, hőmérsékletre és a levegő páratartalmára vonatkozóan közúti fuvarozás esetén. A fuvarozó járműveket fel kell szerelni olyan riasztó berendezésekkel, melyek jelzik a páratartalom és a hőmérséklet változását. A tudományos megfigyelések kimutatták ugyanis, hogy a nem megfelelő hőmérséklet terheli meg leginkább az állatok egészségét a fuvarozás során. Gazdasági szempontból megtérül a 29
91/628/EGK rendelet, Az EU Hivatalos Lapja, L 340 szám 19
berendezés felszerelésére fordított összeg, hiszen így csökkenthető az állatfuvarozás során bekövetkező elhullás. Az új fuvarozó járműveket 2002. január 1-től, a régieket 2003. december 31-től kell felszerelni az új hőmérséklet- és páratartalom-ellenőrző berendezésekkel30. Ha a fuvareszköz az állatok menet közbeni etetésére, itatására alkalmas, akkor megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet és takarmányt kell biztosítani az állatok számára a fuvarozás időtartamának megfelelően31. A lovak, szamarak, öszvérek, szarvasmarha, bivaly, juh, kecske és sertés fuvarozására vonatkozóan még részletesebb előírások vonatkoznak. A fuvarjárművet tetővel kell ellátni, mely védi az állatokat az időjárás viszontagságaitól. Az állatok megkötésére alkalmas felszerelést kell elhelyezni a jármű belsejében. Olyan esetekben, amikor a járművet meg kell osztani, merev szerkezetű válaszfalakat kell alkalmazni. Szükség esetén az állatok ki- és berakodására alkalmas eszközről is gondoskodni kell. Ilyenek a rámpák, hidak, le- és feljárók. Ügyelni kell a megcsúszás elkerülésére és az oldalirányú védelemre is. Tilos az állatokat gépi módon felfüggeszteni, fejüknél, farkuknál, lábuknál, szarvuknál, gyapjas bőrüknél fogva emelni, húzni. Mindebből kitűnik, az állatkerti állatok közúti fuvarozására olykor csak speciálisan kialakított járművek alkalmasak. Európában néhány cég foglalkozik ilyen szolgáltatással, pedig az állatok jelentős részét (a patásokat szinte kizárólag, nagytestűeket mint pl. elefánt) rendszerint közúton fuvarozzák. Ezek a járművek már rendelkeznek az előírt levegőztető és klimatizáló berendezéssel, valamint kamerával a raktérben.
4. kép: A figyelőkamera monitorján folyamatosan nyomon követhető az állatok állapota (felvétel: Kunsch György)
30 31
Európai Bizottság sajtótájékoztatója, Brüsszel, 2001. április 9. 13/1999 (IV.28.) KHVM-FVM együttes rendelete 20
Az I.T.S. Mayer nevű állatfuvarozó cég a kialakítás során még arra is hangsúlyt fektetett, hogy fehérre fesse kívülről a gépkocsit a nap melegítő hatásának csökkentése érdekében. A költségoptimalizálás érdekében az I.T.S. Mayer szolgáltatásai közé tartozik az ún. gyűjtőfuvarozás, melynek során az egy útvonalba eső és közösen szállítható állatok fuvarozását összehangolják32. Nagyobb testű állat fuvarozása esetén azt is tudni kell, hogy a közúti szerelvény bizonyos magassága, szélessége, illetve súlya engedélyeztetési kötelezettséget von magával. Ezt az engedélyt Magyarországon a Fővárosi Közterület Felügyelettől kell igényelni az alábbi paraméterek túllépése esetén (lásd: 2. táblázat). Egyedi magasságú (pl. zsiráf), illetve súlyú (pl elefánt) állatok fuvarozása esetén a közútkezelők adják meg azt a optimális útvonalat, melyen a szállítmány fennakadás nélkül eljuthat az országban a rendeltetési helyre. 2. táblázat Gépjármű típusa Hűtőkocsi Minden egyéb típus Pótkocsi Egytengelyes Légrugós
Kéttengelyes Háromtengelyes
Gépjármű szélessége 2,6 m 2,55 m
Gépjármű magassága
Gépjármű súlya
Gépjármű hosszúsága
4 m a talajtól 14 m 10 tonna 11 tonna (EU paraméter szerint egytengelyes esetében is ennyi a megengedett súly) A kettő együtt 16 tonna A három együtt 24 tonna 20 tonna
Egész kéttengelyes teherautó esetén 24 tonna Egész háromtengelyes teherautó 30 tonna Egész több tengelyes teherautó Max. 40 tonna Kamion és pótkocsi együtt Magassági, szélességi, súly és hosszúsági paraméterek közúti fuvarozás esetén33
32 33
www.its-mayer.de A Fővárosi Közlekedési Főfelügyelet tájékoztatása alapján 21
Ezenkívül az állatkertek is rendelkeznek bizonyos állatfuvarozási lehetőségekkel, mint amilyen a lószállító utánfutó, Transporter típusú személygépkocsi. Az Fővárosi Állatkert- és Növénykerttel együttműködési szerződésben álló Hortobágyi Nemzeti Park kialakított egy speciális utánfutót a nemzeti park területére állatkertekből kihelyezett Przewalski-vadlovak és más nem ragadozó, közepes testtömegű fajok fuvarozásának lebonyolítására. A kialakításnál a következőkre fektettek hangsúlyt. Az utánfutó lehetőséget biztosít az állatok egymástól történő elkülönítésére oly módon, hogy a belső tér keresztben elhelyezett kiszerelhető válaszfalakkal 2, 3 vagy 4 részre osztható, ahogyan a fuvarozott állatok neme, darabszáma megkívánja34. A válaszfalak részben vagy egészben elválasztható tereket hoznak létre, amelyek egymástól függetlenül biztosítják az állatok számára a mozgásteret. A belső tér kialakítása révén az elhelyezett állatok sérülésmentes szállítása biztosított, mivel a falak teljesen simák és az elválasztó falak rögzítő karja síkban egy szintbe hozható a fallal. A fal körül nincsenek fennakadást okozható rések. A padozat zárt és csúszásmentes. Utazás közben az egyes rekeszekben az oldalfalon elhelyezett kis méretű ajtókon keresztül takarmányt és vizet lehet beadni az állatok számára, illetve ezeken keresztül lehet az állatok viselkedését megfigyelni.
5 kép: Az etető-itató-megfigyelő nyílások (saját felvétel)
34
Szabó Lajos, Kun Lajos (Gidrán Bt.) - szóbeli közlés
22
A tetőn elhelyezett 3 db passzív szellőzőnyílás a levegőztetésen kívül az állatok megfigyelését is szolgálhatja. Ezek több irányba is buktathatók és szúnyoghálóval ellátottak. 3 db aktív, nagy teljesítményű szívó üzemű ventilátor is beépítésre került, amelyek lassú haladás, vagy várakozás alatt is átszellőztetik a teret. Az oldalfalak alján elhelyezett nyílások láthatatlan ráccsal vannak eltakarva.
Lehetőség
van
a
kamerás
figyelő
rendszer
kiépítésére
is,
valamint
a
klímaberendezéssel történő felszereltsége is megoldható, mivel a héjszerkezet hőszigetelt.
6 kép: A szellőzőnyílás és a ventilátor (saját felvétel) Az állatok be- és kirakodásának megkönnyítése illetve a rossz terepadottságok leküzdése érdekében a pótkocsi padlószintje a futómű kialakítása következtében lesüllyeszthető 250 mmre, illetve megemelhető 500 mm-re. A két szélső helyzet 5 perc alatt tetszőlegesen változtatható. Hosszú úton az útviszonyoknak megfelelő legalacsonyabb beállítással növelhető az utánfutó stabilitása. A pótkocsi megbillenését az alváz végéhez kiépített támasztólábakkal lehet megakadályozni. Ennek például a vámkezelésre történő várakozásnál is van jelentősége, mert növeli a nagyobb testű állatok biztonságérzetét. Az alvázon nincsenek kiálló elemek, ami lehetővé teszi, hogy szélsőséges esetben hason csúszva is lehessen vontatni az utánfutót.
23
Az éjszakai be-és kirakodás megkönnyítése érdekében az ajtók mellett reflektorok találhatók, amelyek a közlekedésbiztonsági berendezésektől független áramkörről működtethetőek. A belső világítótestek belülről egyenként, kívülről együtt kapcsolhatók.
7 kép: Belső lámpa A be- és kirakodás a pótkocsi hátfalán és a jobboldali első-ferde oldalfalon kialakított le-fel nyitható ajtókon keresztül történik, melyek mechanikusan rögzíthetők. A felső részük külön is nyitható.
8 kép: Przewalski vadló kiengedése a karanténba (Oláh Tibor felvétele) A fehér külső mennyezet hátráltatja a nyári átmelegedést, a sötét belső festés nyugtató hatású. Az eddigi üzemelés során az állatok minden esetben, akár 24 órás út után is viszonylag stresszmentesen és sérülésmentesen érkeztek meg rendeltetési helyükre. Az utánfutó elviselte már a több kilométerre történő traktoros „bevonszolást” is. Az utánfutós fuvarozás nagy előnye a
24
teherautóhoz képest, hogy az országhatárokon mind rakománnyal, mind pedig üresen a személyforgalmi sávban közlekedhet.
5.2.2
Légi fuvarozásra vonatkozó különleges rendelkezések
Az elmúlt évtizedekben a vasúti és hajófuvarozással szemben a légi és a közúti állatfuvarozás hódított teret a gyorsaság és a kényelem miatt. A légi állatfuvarozás kínálta lehetőségek viszont az utóbbi időben egyre inkább beszűkültek a MALÉV és más közismert európai légitársaságok gépparkjának megújítása és az új repülőgéptípusok bevezetése miatt. Az új gépek ajtóméretei ugyanis jelentősen leszűkítik a légi úton szállítható állatfajok számát. Az IATA szabványokban előírt, illetve javasolt és a különböző korú és méretű állatok befogadására alkalmas speciális állatszállító ládák közül egyre kevesebb fér be az új repülőgépekbe. A ládák méretei közül elsősorban a kritikus magasságokkal van a legtöbb probléma, ugyanis a kis és közép méretű gépek jelentős részébe 80 cm-nél magasabb láda már nem fér be. Az ilyen magasságú ládákba viszont csak nagyon korlátozott méretű állatok férnek be pl.: kis és középtestű majmok, bizonyos madarak, kisragadozók. Az emberszabású majmok, különösen a gorillák és az orangutánok hat évnél idősebb egyedei már nem szállíthatók ilyen alacsony ládákban. A MALÉV Boeing 737 New Generation típus gépei max. 80 cm magasságú állatfuvarozó ládákat tudnak befogadni, mert bár a raktér magassága kb. 120 cm, az ajtókon csak 80 cm-es láda fér be. A 2 db Boeing 767 tengeren túli járatra viszont már a 130-es ládák is felférnek. Ezeken a járatokon viszont a magyar állatkertek vonatkozásában nagyon ritkán történik állatfuvarozás. A Fokker 70 típusú gépek esetében csak egészen kis méretű állatok fuvarozása valósítható meg. Hasonló a helyzet a különböző Airbus típusú gépekkel is. A 130 cm feletti állatszállító ládák már csak Boeing 747-es valamint Airbus 340-es gépekkel, illetve teherfuvarozó vagy katonai gépekkel szállíthatók. Az ilyen jellegű szállításokra nagyon ritkán kerül sor, leginkább csak Európán kívüli állatkertekbe, vagy különleges területekre történő visszatelepítésekkor (pl.: vadlovak visszatelepítése Mongóliába). Jelenleg a Frankfurt am Main-i, a londoni Heathrow és az amszterdami Shipool repülőterek rendelkeznek komolyabb állat-cargo részlegekkel, ahol az átrakodásra várakozó állatokat szükség esetén 10 óránál hosszabb ideig is szakszerűen tudják tárolni. Az állatokat speciális konténerben, ketrecben, vagy rekeszben kell szállítani, melyeket biztonságosan rögzíteni kell. Ügyelni kell a túlzottan magas, vagy alacsony hőmérséklet elleni 25
védelemre, a légnyomás nagymértékű ingadozását kerülni kell, szellőztetésről gondoskodni kell. A mai korszerű repülőgépek csomagtereiben ugyanazok a hőmérsékleti és légnyomás értékek uralkodnak,
mint
az
utasterekben.
Teherfuvarozó
járatokon
az
állatok
esetleges
kényszervágásához szükséges eszközt is biztosítani kell35.
5.2.2.1 IATA szabályozás részletesen36
A nemzetközi légifuvarozási egyesület (International Air Transport Associoation) élő állatokra vonatkozóan is kidolgozta azokat a szabályokat, melyek nélkül ma már repülőn állatot utaztatni nem lehet. Mivel az állatfuvarozás egyik leggyakrabban használt módja a légi fuvarozás, szükségesnek tartom az ide vonatkozó szabályozás részletes bemutatását. Azok a fuvarozók, akik légi úton akarnak eljuttatni élő állatot akár teherrakományként, akár poggyászként, kötelesek elfogadni az IATA szabályozást, valamint minden további kormányzati előírást, melyek a származásra, a fuvarozásra és a rendeltetésre vonatkoznak. Az Európai Unió Bizottsága publikálta azoknak a repülőtereknek a listáját, melyek (mint Border Inspection Posts) állatorvosi ellenőrzésre alkalmasak olyan állatok esetében, melyek harmadik országból érkeznek az EU területére. Minden regisztrált állatfuvarozónak valamely EU tagállam a felügyeleti szerve. Ebből adódóan bármely légitársaság szállíthat állatot az EU-ba és az EU-n belül. Egyes tagállamok megkövetelik, hogy egy légitársaság engedéllyel rendelkezzen az állatfuvarozáshoz, mások ezt szükségtelennek tartják. Bármely államban történt regisztrációt a többi tagállam is elfogadja. Mielőtt az EU területére elfogadnak egy szállítmányt, érdemes tisztázni, hogy milyen regisztráció szükséges ehhez.
5.2.2.1.1 Légi fuvarozás szempontjai
Mielőtt a légi fuvarozás mellet dönt a fuvaroztató, az alábbi szempontokat kell átgondolni: •
Milyen típusú szállítóládát alkalmazzunk?
•
Milyen légi fuvareszköz vehető igénybe?
35 36
13/1999 FVM rendelet International Air Transport Association, 29th Edition (saját fordítás)
26
•
Rendelkezésre áll-e a megfelelő tér a csomagtérben?
•
Teherfuvarozó és katonai gépek esetében milyenek a raktér szellőzési és hőmérsékleti feltételei?
•
Teherfuvarozó és katonai gépek estében tudják-e biztosítani a kísérőszemély elhelyezését?
•
A köztes megállóhelyen van-e szakszerű személyzet, aki az átrakodási időszakban gondoskodik az állatok ellátásáról, és milyenek a környezeti feltételek illetve a talajviszonyok?
•
Hol lehet a teherrakományt a leggyorsabban és legbiztonságosabban kirakodni?
5.2.2.1.2 A fuvaroztató és a speditőr feladatai
•
Az útvonal véglegesítése a speditőrrel együtt (ha van), speciális gondozási igények biztosítása.
•
Tájékoztatni a fuvarozót, ha egy nőstény egyed ivarzási időszakban van.
•
Gondoskodni a dokumentumokról (proforma-számla, Shipper's certification, légi fuvarlevél, állategészségügyi engedély és CITES engedély, ha CITES listán szereplő fajról van szó, 8 órát meghaladó fuvarozás esetében útvonalterv) és helyes adatokat kell közölni a fuvarlevélen.
•
Olyan konténert, ketrecet biztosítani a fuvarozáshoz, amely megfelel a legújabb kiadású IATA élő állat fuvarozására vonatkozó szabályozásnak.
•
Csatolni a konténerhez és a dokumentumokhoz a speciális etetési és itatási útmutatást.
•
A vemhes, illetve az elmúlt 48 órában ellett egyed állapotát megadni.
•
Fel kell tüntetni a konténeren és a dokumentumokhoz is csatolni, ha bármilyen gyógyszert kapott az állat.
•
A fuvaroztató feladata tájékozódni arról, hogy milyen nemzeti szabályozás van érvényben a légi állatfuvarozással kapcsolatos állatvédelemről mindazon országokban, amelye(ke)n át, és ahová az állat utazik. A fuvaroztatónak a fuvarlevélen fel kell tüntetnie egy telefonszámot, melyet a fuvarozó éjjel-nappal hívhat további utasításokért.
•
Szintén a fuvaroztató feladata gondoskodni minden egyes élő állatot tartalmazó konténeren az élő állatra vonatkozó feliratokról.
•
A fuvaroztatónak biztosítania kell olyan szakértő kísérő személy(eke)t, aki(k) gondoskodnak az állat(ok)ról, mielőtt azok a csomagtérbe kerülnek.
27
5.2.2.1.3 A fuvarozó feladatai
•
Biztosítani olyan járatot és abban olyan csomagteret, melyben az állatfuvarozó konténer biztonságosan elhelyezhető.
•
A konténernek külön csomagtérben kell utaznia az utasok csomagjaihoz képest.
•
A fuvarozó feladata, hogy minden egyes élő állatot tartalmazó konténerre további jelzéseket és feliratokat helyezzen el (2. 3. ábrák).
•
A kapitánynak szóló tájékoztatót el kell készíteni.
•
Ha a fuvarozás ideje alatt egy állat megbetegszik, vagy megsérül, akkor elsősegélyben kell részesíteni, illetve, ha szükséges humánusan el kell altatni.
•
Harapós állatokat nem szabad egymáshoz közel elhelyezni.
•
Laborállatokat el kell különíteni más állatszállítmányoktól.
•
A későbbi takarmányadagoktól nagyobb távolságra kell elhelyezni az állatokat.
•
Élő állatot nem szabad a személyszállítási terület közelében ki- és berakodni.
5.2.2.1.4 Konténerek37
Légi úton csak konténerben lehet állatot fuvarozni. Ennek kiválasztásában fontos szempontot képvisel az állat mérete, az állat jólétének figyelembe vétele, valamint a hőszabályozás és a három oldali szellőzés. Ügyelni kell arra is, hogy könnyen megemelhető és kezelhető legyen a konténer. Olyan biztonsági zárral kell ellátni, hogy véletlenül se kívülről, se belülről ne lehessen kinyitni. A szellőző nyílások méretének kialakításánál gondolni kell arra, hogy az állat egyetlen testrésze se férhessen ki rajta. A belső kialakítás elsődleges szempontjai az állatvédelmi előírásoknak megfelelően, hogy ne tehessen kárt magában az állat, illetve kedve szerint állhasson, fekhessen, fordulhasson meg benne. A 7. fejezetben látható erre példa.
5.2.2.1.5 Feliratok és jelzések38
37 38
International Air Transport Association - Container Requirements - 29th Edition (saját fordítás) International Air Transport Association - Marking and Labelling - 29th Edition (saját fordítás)
28
A fuvaroztató és a fuvarozó feladata ellátni az állatfuvarozó ládát a megfelelő jelzésekkel és feliratokkal. A konténer kialakításánál elegendő helyet kell hagyni ezek számára. Fő szempontok: •
Olvasható legyen.
•
Ne legyen lemosható.
•
Bármely más szükséges, célállomástól függő nyelv mellet angolul is szerepeljen a felirat.
•
A felirat tartalmazza –
a fuvaroztató és a fogadó teljes nevét, címét, telefonszámát;
–
az állat tudományos és köznapi nevét és az egyedek számát az egyes konténerekben;
–
mérgező harapású, vagy szúrású állat esetében nagybetűkkel rá kell írni a ládára, hogy: "MÉRGEZŐ" (POISONOUS), illetve harapós állatok, csípős madarak esetében: "Az állat harap" (The Animal Bites) felirat szerepeljen;
–
csatolni kell a konténerhez a speciális etetési és itatási útmutatót
–
amennyiben valamilyen gyógyszert, nyugtatót kapott az állat, azt is dokumentálni kell a fuvarozóládán, hogy mikor, mennyi került a szervezetébe;
–
a fuvarlevélszámot géppel rányomtatják a cargo pultnál a ládára.
A jelzéseknél szintén arra kell ügyelni, hogy bírják az utazási feltételeket és észrevehető helyen legyenek elhelyezve. A színt, a megjelenést, a használt szimbólumot tekintve egységes jeleket kell használni. Ezek a következők (1-3 ábra):
1. ábra: Élő állatok
2. ábra: Dönteni, fordítani tilos! 3. ábra Laboratóriumi állatok
29
5.2.3
Vasúti fuvarozásra vonatkozó különleges rendelkezések
A vasúti állatfuvarozás feltételei hasonlóak az eddig bemutatottakhoz. Minden állatok fuvarozásához használt vasúti teherkocsit élő állatok jelenlétére utaló jelzéssel kell ellátni. Ha az állatokat konténerekben szállítják, ettől el lehet tekinteni. Amennyiben kifejezetten állatfuvarozás céljára kialakított vasúti teherkocsik nem állnak rendelkezésre, az állatokat olyan fedett vasúti teherkocsikban kell szállítani, amelyek alkalmasak a nagy sebességű közlekedésre és megfelelő nagyságú szellőzőnyílásokkal, vagy szellőztető berendezéssel rendelkeznek39. A vasúti teherkocsi belső falának fából, vagy egyéb alkalmas anyagból kell készülnie, amely teljesen sima, és megfelelő magasságban karikákkal vagy rudakkal ellátott, melyekhez az állatokat szükség esetén meg lehet kötni. A megkötésnél arra kell figyelni, hogy az állatok (ez leginkább a patásokra vonatkozik) a jármű azonos oldala felé nézzenek, vagy egymással szemben álljanak. Csikókat és betöretlen állatokat azonban nem szabad megkötni, illetve, ha külön bokszokban szállítják őket, akkor sem szükséges a megkötés. Az is fontos szempont, hogy a nagytestű állatok között a kísérő mozoghasson. Az állatfuvarozó kocsival kíméletesen kell tolatni. Bár – amint az a történeti visszatekintés című fejezetben olvasható – a vasúton történő állatfuvarozás hosszú múltra tekint vissza, ma már a légi és közúti fuvarmódok háttérbe szorították szerepét. A másik ok, amiért ritkán veszik igénybe költségvonatkozású, ugyanis nem lehet megfelelő hatékonysággal igénybe venni ezt a fajta fuvarmódot állatkerti állatok esetében. Itt is érvényes az a szabály, hogy csak külön csomagtérben lehet állatszállító ládát elhelyezni, ami többlet költségterhet ró a fuvaroztatóra.
5.2.4
Vízi fuvarozásra vonatkozó különleges rendelkezések
A mai vízi állatfuvarozásnak leginkább akkor van jelentősége, ha állatfuvarozó közúti jármű kompon kel át egy vízen, amelyre viszonylag ritkán kerül sor. Az Európai Tanács mégis részletes szabályozást dolgozott ki ebben a témában, hiszen más európai országokban nagyobb gyakorlata van a vízi állatfuvarozásnak. Hajókkal viszonylag olcsón oldható meg egyes nagytestű állatok fuvarozása a nagyobb vízi járművek jobb teherbírása miatt. Hazai 39
91/628/EGK rendelet, Az EU Hivatalos Lapja, L 340 szám
30
állatfuvaroztató/fuvarozó is kerülhet olyan helyzetbe, hogy tekintetbe kell vennie az erre vonatkozó szabályokat. Hajón nyílt fedélzeten csak konténerben, vagy más alkalmas fuvarozóládában szabad csak állatot szállítani, amely megfelelően véd a víztől és az időjárástól40. Ha az állatokat szabadon szállítják, meg kell őket kötni és megfelelő közlekedőutat és világítást kell biztosítani. A hajón az állatok esetleges kényszervágására alkalmas eszközöket kell tartani. A behajózás előtt az állatok számának és a fuvarozás időtartamának függvényében megfelelő takarmányról és itatóvízről kell gondoskodni, valamint elegendő létszámú kísérőt kell alkalmazni. A hajó minden olyan részét, ahol állatokat helyeznek el, higiénikus állapotban kell tartani és gondoskodni kell a vízelvezetésről. Ha vasúti teherkocsiban szállítják a hajón az állatokat, akkor gondoskodni kell a szellőztetésről Ha az állatokat a hajó fedélzetén (pl. kompon) közúti járművekben szállítják, az állatok bokszait megfelelően kell rögzíteni a járműhöz. RO-RO hajók41 (roll on/roll off – közúti járművek speciális hajókban történő továbbítását jelenti) fedett fedélzetén a szállított járművek számának megfelelő szellőztetést kell biztosítani. Lehetőség szerint, az állatok fuvarozásához használt szerelvényt, a friss levegőt bevezető nyílás közelében kell elhelyezni.
5.3
A hazai állategészségügyi szabályozás
A csatlakozást megelőzően a kereskedelmi célú állatszállítást (szállítás és fuvarozás) Magyarországon a Környezetvédelmi-és Vízügyi Minisztérium és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közösen szabályozta. A 13/1999 KHVM-FVM rendelet alapelvei máig érvényesek. A szabályozás nem vonatkozott azokra az esetekre, ha a fuvarozás az 50 km távolságot nem haladja meg, vagy ha az állattartó saját állatszállító járművel vándoroltatás céljából szállítja az állatát42. Ez alapján az állatok csak állatorvossal igazolt megfelelő fizikai és egészségügyi állapotban fuvarozhatók. Ellátásukról a fuvarozás közben, vagy a rendeltetési helyen az állattartónak kell gondoskodnia. Azokat az állatokat, melyek az út során megbetegednek, illetve megsérülnek, el kell különíteni, elsősegélyben, illetve állatorvosi ellátásban kell részesíteni.
40
91/628/EGK rendelet, Az EU Hivatalos Lapja, L 340 szám Fári-Mihály-Horváth - Nemzetközi szállítmányozás 3. 14. oldal, Magyar Közlekedési Kiadó 2002 42 13/1999 KHVM-FVM közös rendelet 41
31
A fuvarozáshoz szükséges okmány tartalmazza az állatok eredetét, tulajdonosát, kiindulási és rendeltetési helyét és az indulás pontos helyét. A fuvarozónak a hatósági állatorvos részére a fuvarozás előtt nyilatkoznia kell arról, hogy betartja az érvényes állategészségügyi előírásokat, és olyan fuvareszközt használ, amely megfelel a vonatkozó előírásoknak. A férőhelyszükségletről, etetési, itatási időkről, a fuvarozás időtartamáról és pihenőidőkről külön rendelkezik. A 87/2003 (VII.24.) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium rendelete már az európai uniós jogharmonizáció keretében készült és vonatkozik valamennyi élő állat fuvarozására, mely az Európai Unión belül történik, harmadik országból érkezve az Unió területére irányul, vagy azon áthalad, valamint Magyarország határain belül történik. Az állatfuvarozás során be kell tartani az állatok védelméről és kíméletéről, valamint az állatfuvarozás állatvédelmi szabályairól szóló külön jogszabályokat is. Az 54/2004 (IV.24) FVM rendelet az élő állatok és termékek Európai Unión belüli kereskedelmével kapcsolatos állategészségügyi és állattenyésztési ellenőrzésekről szól. Az 55/2004 FVM rendelet a harmadik országból az Európai Unió területére behozni kívánt állatok állategészségügyi ellenőrzéseit szabályozza. A 128/2004 FVM rendelet az állatok és állati eredetű termékek bizonyítványainak kiállításáról szól.
6
A fuvarozás résztvevői
Az állatfuvarozás szereplői között az egyetlen biztos résztvevő maga az állat. Általában az állatkertek nemzetközi cserelistájáról kerül kiválasztásra a megfelelő egyed, melynek egy másik állattartó helyre történő áthelyezéséről csere-, vagy tenyészkihelyezési, illetve a tulajdonjog változása esetén adás-vételi jegyzőkönyv készül a két intézmény között. Ezután megállapodás alapján döntik el, hogy az átadó, vagy az átvevő állatkert intézi-e a fuvarozást. A fuvarozást végezheti egy állatkert saját állatszállító eszközzel, és megbízhat fuvarozót is. Lényeges azt is tisztázni, hogy állatszállító ládát melyik fél biztosítja és a másik fél ezt megveszi-e és megtartja, vagy visszaszállítja. Visszaszállítás esetén az állatkert főállatorvosa állít ki egy állategészségügyi
32
bizonyítványt, amely igazolja, hogy a ládákat a fuvarozás előtt az előírásoknak megfelelően fertőtlenítették (melléklet).
6.1.1
A fuvaroztató
Állatkerti állatok esetében fuvaroztató lehet egy állatkert, állattartó telep, nemzeti park, vagy rezervátum, vagy egy megbízott ügynök (speditőr). Leggyakrabban maga a fuvaroztató gondoskodik a megfelelő dokumentumokról, a fuvarozás módjáról és a fogadó féllel való kapcsolatfelvételről, valamint a vámügyintézésről. A kiindulási helytől számított 8 órát meghaladó időtartamú utakra, figyelembe véve a rendeltetési helyet, útvonaltervet dolgoz ki – amely tartalmazza az összes megálló- és átrakodóhelyet –, és ami biztosítja, hogy az állatok pihentetése, etetése és itatása, továbbá ha szükséges, kirakodása és elhelyezése a szállítandó állatfajra vonatkozó követelményekkel összhangban történjen. Amennyiben az állatok kísérő nélkül utaznak, a fuvaroztató felel azért, hogy az állatokat a vonatkozó irányelv rendelkezései szerint adja át fuvarozásra, és hogy az átvevő felkészült az állatok átvételére43. Abban az esetben, ha a fuvaroztató az eladó állatkert, a fizetendő összeg megállapításánál figyelembe veszi az állat értékét, a fuvardíjat, a speditőr díját és az állatszállító láda árát, ha azt nem kérik vissza.
6.1.2
A fuvaroztató által megbízott ügynök (handling agent)
Bizonyos tevékenységek ellátására a fuvaroztató egy kiszolgáló ügynököt, vagy speditőrt is megbízhat. A Fővárosi Állat- és Növénykert vámspeditőrt alkalmaz, aki a proforma-számla alapján intézi a vámkezelést, valamint az Általános Forgalmi Adó megállapítását, melyet aztán az Állatkert Gazdasági Osztálya egyenlít ki. A feladatai azonban ezzel még nem merültek ki. A megfelelő légitársaság, illetve járat megtalálásában is kulcsszerepe van, valamint ha szükséges elkészíti az útvonaltervet. Szintén a speditőr állítja ki a légi fuvarlevelet (Air Waybill) és az ún. "Shipper's Certification" elnevezésű dokumentumot. Légi fuvarozás esetén a szállítmányt ő veszi át az árukiadási és raktározási jeggyel a Cargo Handling Osztálytól.
43
91/628/EGK rendelet, Az EU Hivatalos Lapja, L 340 szám 33
6.1.3
A fuvarozó
A fuvaroztatónak olyan gazdálkodó szervezetet, illetve olyan kísérőszemélyt kell keresnie, aki az állat elfuvarozásához megfelelő szakmai hozzáértéssel és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik. Az előírások szerint csak olyan vállalkozó fuvarozhat állatokat, aki hivatalosan engedélyt kapott rá, és aki betartja a megadott feltételeket. Az állatkertek általában arra törekednek, hogy közúton maguk lássák el a fuvarozást, anyagi és szakszerű állatellátási megfontolásból. A fuvarozó biztosítja, hogy az állatokat – a fuvareszközök vezetőinek szokásos pihenőidejétől eltekintve – késedelem nélkül rendeltetési helyükre szállítja44.
6.1.3 A hatósági állatorvos
A hatósági állatorvos az ellenőrzési ponton (vagy állategészségügyi határállomáson) megvizsgálja az állatokat és pecsétjével, aláírásával engedélyezi az út folytatását. Ezen kívül ellenőrzi a fuvareszközöket és az állatokat a kiindulási helyen, a megállóhelyeket és az átrakodásnál, a rendeltetési helyre érkezéskor, valamint a kísérőokmány adatait. A hatósági állatorvos személyéről az 1995. évi XCI. törvény 23 §-a rendelkezik. Eszerint ismernie kell a vizsgálat tárgyát képező állatot, a vonatkozó jogszabályokat, a bizonyítvány kiállításáról szóló előírásokat és a szükség esetén elvégzendő vizsgálatokat, teszteket45.
6.1.4
A fogadó fél
A fogadó fél lehet egy gazdasági szervezet (állatkert, nemzeti park, állattartó telep), de itt is lehet megbízott ügynök az átvevő. A gyakorlatban az újonnan érkezett állatok először karanténba kerülnek, így a karanténállomás is lehet fogadó fél. Az út során a fuvarokmányokon fel kell tüntetni a feladó és a fogadó fél nevét, címét is, valamint egy-egy olyan telefonszámot, melyet a fuvarozó éjjel-nappal hívhat.
44
45
91/628/EGK rendelet, Az EU Hivatalos Lapja, L 340 szám 128/2004 FVM rendelet 34
7 7.1
Fuvarokmányok és kísérőokmányok CITES engedélytípusok élő állatra
CITES listán szereplő faj fuvarozását megelőzően a fogadó és a származási ország illetékes hatóságánál érdeklődni kell, hogy az adott fajra milyen típusú engedély szükséges. Ebben a tekintetben még az Európai Unión belül is országról országra változnak a követelmények. A következő engedélytípusokat különböztetjük meg élőállat esetében: •
Export engedély
•
Import engedély Ebben arról is kell nyilatkozni, hogy a fogadók a fajt nem használják kereskedelmi célokra és megfelelő módon tudják elhelyezni és gondozni. Egyes országokban azt is megkövetelik, hogy az import-engedélyt a megfelelő szervnél be kell mutatni, bár ezt a Washingtoni Egyezmény nem írja elő.
•
Re-export engedély Tartalmazza a származási ország nevét és az ennek az országnak kiállított export-engedélyt, illetve az utolsó re-export-engedélyt, a kibocsátás dátumát.
•
Származási bizonyítvány
•
Bizonylat tengerről való behozatalról Egyetlen állam fennhatósága alá sem tartozó tengeri környezetben - beleértve a tenger feletti légteret, a tengerfeneket és a tengerfenék alatti altalajt - befogott példány közvetlen behozatala esetén kell ilyen bizonylatot kiállíttatni.
•
Bizonyítvány fogságban történt szaporulatról
•
Pre-convenciós bizonyítvány
7.2
Proforma-számla
Proforma-számlára a vámkezeléshoz és az Általános Forgalmi Adó összegének megállapításához van szükség (lásd: melléklet), melyet a Vámhivatal végez az Egységes Vámárunyilatkozaton.
35
7.3
A fuvarozás alapját képező okmány
Az állatfuvarozás célja egy másik állattartó helyre többféle lehet, melyet dokumentálni kell. Egyik lehetőség a tenyészkihelyezési bizonylat, melynél a tulajdonjog nem változik. Készülhet egyszerű csere révén cserejegyzőkönyv. A harmadik lehetőség a tulajdonváltozás, melyről adásvételi jegyzőkönyv készül.
7.4
Állategészségügyi engedély a hazai védelem alatt álló fajok számára
A természetvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásának hatósági jogkörét eredetileg a nemzeti park igazgatóságok gyakorolták. Így korábban a hazai védelem alatt álló állatfajok fuvarozásánál, kérni kellett az illetékes hatóság engedélyét is az áthelyezéshez. 2005. januártól az Országos Környezet-, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek kaptak hatósági jogkört ennek az engedélynek a kiadására.
7.5
Állategészségügyi engedély harmadik országból érkező állat számára
Az FVM 128/2004 rendelete alapján csak hatósági állatorvos állíthat ki állategészségügyi bizonyítványt. Az illetékes megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás biztosítja a bizonyítvány-kiállítási eljárás egységességét. A közösségi jogszabályoknak megfelelően a bizonyítványt magyarul, és a rendeltetési ország legalább egy hivatalos nyelvén kell kiállítani. Az Uniós csatlakozás előtt minden állatfuvarozáshoz kellett állategészségügyi export-import engedélyt kérni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Főosztályától is. Ezzel az engedéllyel lehetett a behozott, illetve kivitt állatokat vámoltatni. Az EU csatlakozás óta, csak a harmadik országból érkező, illetve az oda irányuló állatfuvarozásokhoz szükséges export-import állategészségügyi engedélyt igényelni a közös uniós vámszabályozás alapján. Ez alól Anglia a kivétel, amely szintén megköveteli ezt az engedélyt. Érdekesség, hogy a harmadik országnak számító Svájc a TRACES-rendszerhez csatlakozott, így ebből a szempontból rá azok a kötelezettségek érvényesek, mint a tagállamokra.
36
Behozatalnál az FVM Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztálya ad ki egy előzetes állategészségügyi engedélyt, melynek mellékletében kiállít egy kétnyelvű állategészségügyi bizonyítványt, amit a küldő ország hatósági állatorvosa ír alá és pecsétel le. A szállítmány megérkezésekor az Állategészségügyi Határállomás hatósági állatorvosa is ellenőrzi az állatokat és pecsétjével látja el a bizonyítványt, ha azok beléphetnek az országba, az Unió területére (lásd: melléklet). Emellett kiállítja a Közös Állat-egészségügyi Beléptetési Okmányt is. Országonként és állatfajonként az engedélyezési hatóság megkövetelhet kiegészítő vizsgálatokat, illetve oltásokat, mint pl. a veszettség elleni védőoltást. Erről a fogadó fél az előzetes állategészségügyi engedély alapján tájékoztatja a származási helyet, amely intézkedik ezek beszerzéséről. Az állategészségügyi határállomáson történő ellenőrzésért bizonyos költséget számítanak fel.
7.6
A TRACES-bizonyítvány
Az Európai Unióban korábban, az újonnan csatlakozott államokban (így Magyarországon is) 2005. január 1-től került bevezetésre a TRACES-rendszer, amely egyesíti az ANIMO számítógépes nyomkövető rendszert és Állategészségügyi engedélyt, valamint ha szükséges az útvonaltervet is. Magyarországon ennek koordinátora: Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Állomás Budapesten. Az Európai Unió Általános Egészség- és Fogyasztóvédelmi Igazgatósága (The Health and Consumer Protection Directorate General – DG SANCO Brüsszelben) hozta létre a TRACES (Trade Control and Expert System) modern hálózati rendszert (292/2004/EK és 599/2004/EK bizottsági rendeletek). Az Európai Unió Bizottsága felelősséget vállal azért, hogy a különböző EU jogszabályokban megjelent tartalmi és formai követelményeknek eleget tegyen a rendszer. A TRACES használata titkosított internetösszeköttetést igényel, ezért a rendszer bevezetése előtt szükséges volt a állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások számítógépeinek korszerűsítése e célból46. A rendszer esetleges kiterjedt működési zavarára, vagy összeomlására az EU Bizottság készenléti tervet és eljárásmódot dolgozott ki. Az alábbi táblázat bemutatja a rendszer különböző felhasználóit.
37
3. táblázat Szereplő
Leírás
HÁ (BIP)
Határellenőrző állomás (Border Inspection Post)
KIH (CCA)
Központi illetékes hatóság (Central Competent Authority)
Vámhivatal
Vámhivatal (Customs Offfice)
(CO) EB-ADM
Európai
Bizottsági
Administrator)
a
Adminisztrátor rendszer
(European
kezeléséért
Commission
felelős
személy,
felhatalmazások, szerepek és hozzáférési jogok meghatározása terén. EB felhasználó
Európai Bizottsági felhasználó (European Commission User)
Gazdasági
A Gazdasági szereplő (Economic operator), aki az európai
szereplő
gazdasági területre szeretne importálni vagy eladni állatokat, illetve adott állati termékeket.
HÁE (LVU)
Helyi Állatorvosi Egység (Local Veterinair Unit)
TÁ-ADM
Tagállam
Adminisztrátor:
A
tagállami
szintű
felhasználói
menedzsmentért felelős személy. MÁ
Magán Állatorvos
HMÁ
Hivatalos Magán Állatorvos
EÁ
Engedélyezett Állatorvos
A TRACES-rendszer különböző résztvevői47
Az Európai Bizottsági Adminisztrátor a rendszer legfelsőbb használója. Az ő feladata az Európai Bizottság felhasználóinak, az egyes Tagállam Adminisztrátoroknak a meghatározása. Országonként egy Tagállam Adminisztrátor határozza meg a Tagállamok Adminisztrációjának felhasználóit, vagyis a Gazdasági Szereplőket. A lehetséges Gazdasági Szereplők nagy száma miatt mindenki, aki a rendszert használni szeretné, egy bejelentkezési űrlapot tölt ki, amit a felelős illetékes hatóság jóváhagy.
A
Gazdasági Szereplők számára biztosított egyéni beállítások összessége korlátozza jogait az
46 47
FVM Állategészségügyi és Élélmiszer-ellenőrzési Főosztály körlevele (32576/4/2004) TRACES-UM- User Manual - v1.00_HU Pages 9. 38
igazolványok létrehozására és az őt érintő igazolványok megtekintésére (mint feladó, címzett, importáló, stb.). Az állatok számára előírt Közös Állat-egészségügyi Beléptetési Okmány (CVEDA) abban az esetben kell használni, ha harmadik országból exportálnak állatokat az Európai Bizottság és Európai Gazdasági Térség területére. A TRACES alkalmazás abban segíti a felhasználókat, hogy egységesen hozzák létre és nyújtsák be az igazolványokat a megfelelő hatóságokhoz. A szállítmányt a fuvarozás előtt elektronikusan kitöltött és legalább a fogadó és a származó ország egy hivatalos nyelvén, esetleg tetszőleges egyéb nyelven kinyomtatott bizonyítvány kíséri. Ennek során a hatósági állatorvos a származási ország példányát aláírja és lepecsételi, a többit pedig ehhez csatolja. A regisztációval rendelkező helyeket rögzíteni kell a TRACES-ben. Ilyen helyek lehetnek: engedélyezett intézmény (pl. állatkert), szarvasmarhatelep, karanténállomás, hajórellátó, vámszabadraktár, fuvarozók. Miután a dokumentumot/bizonyítványt létrehozták, a hatósági állatorvos elektronikusan elküldi azt az illetékes hatósági szervhez, ebben az esetben a Határellenőrző Állomáshoz (BIP), amely azt jóváhagyja. Az Intra Trade Állategészségügyi Igazolvány három részből áll48 (lásd: melléklet): •
1 rész: A szállítmányra vonatkozó rész
Ez a rész tartalmazza az adott szállítmány részleteit. A szállítmányra vonatkozó részt a Gazdasági Szereplő (vagy hatósági szerv) tölti ki. És miután létrejött az igazolási kérvény, az illetékes hatóság jóváhagyja (lásd: 2 rész). A bizonyítványt a szállítmány feladása előtt 24 órán belül kell kiállítani. A Szállítmány rész két alrészből áll: o Egy állandó rész, mely minden Intra Trade igazolvány esetén egyforma. Itt szerepelnek a feladó, a címzett, a származási ország és hely, valamint a rendeltetési ország és hely adatai, a hivatkozási számok, az állategészségügyi határállomás neve és egységszáma, a központi illetékes hatóság neve, a kapcsolódó bizonyítványok, okmányok számai, az indulás várható ideje, a szállítóeszköz és a fuvarozó megnevezése, az áru kódja49, mennyisége, csomagolás, a felhasználási cél, a fuvarozás becsült időtartama, valamint, ha
48
TRACES-UM- User Manual - v1.00_HU KN kód: Kombinált Nómenklatúra kód (CN code: Commodity code), melyet a 2658/87/EGK tanácsi rendelet szabályoz
49
39
harmadik országon át történik a fuvarozás, akkor annak adatai és az útvonalterv megléte, avagy hiánya. o Egy változó rész, mely az állatfajtól függően módosul. Ebben a részben az állatok azonosítására szolgáló adatokat kell megadni: faj, ivar, kor, egyedi azonosító szám •
2 rész: Bizonyítvány
Az igazolási kérvény átvétele után az érintett illetékes szerv (Magyarországon a fővárosi, illetve a megyei hatósági állatorvos) kitölti és aláírja a dokumentum Bizonyítványra fenntartott részét. Ebben a részben egészségügyi információk szerepelnek az adott állatokról, valamint a hivatkozási számok. AZ aláírásnak és a pecsétnek a nyomtatástól eltérő színűnek kell lennie. Az igazolás után a Bizonyítvány 10 napig érvényes. Erre kizárólag a Helyi Állatorvosi Egység vagy egy Hivatalos Magán Állatorvos illetékes. Előzetes jóváhagyás is végezhető egy Korlátozott Jogú Hivatalos Magán Állatorvos (mint például az állatkerti állatorvosok) által, de ebben az esetben a végső jóváhagyást a Helyi Állatorvosi Egység vagy Hivatalos Magán Állatorvos végezi (hatósági állatorvos) el. •
3 rész: Ellenőrzés
Fuvarozás közben a szállítmányt többször is ellenőrizhetik. Erre a célra készül az igazolvány 3. része. Ilyen ellenőrzését végezhet a határellenőrző állomás vagy a helyi állatorvosi egység. Ezt a részt általában a Bizonyítványt kiállító hatósági állatorvos küldi el az útvonalnak megfelelő állategészségügyi határállomás(ok)nak. Ezen szerepelhet az ellenőrzés dátuma és a bizonyítvány hivatkozási száma. Az iratellenőrzés során az egyes tagállamok által megszabott kiegészítő biztosítékok és bizonyos fajok esetében a nemzeti követlemények betartásának ellenőrzését is elvégzik. Az ellenőrzés során kiderülhet, hogy a szállítmány nem megfelelő. Ennek oka lehet, hogy tiltott fajt tartalmaz a szállítmány, nem megfelelő a dokumentáció, vagy akár a fuvareszköz, illetve érvénytelen a megadott cím. Korrekciós intézkedés lehet a késleltetett indulás, amíg az állatok fuvarozható állapotba kerülnek, vagy az átrakodás a követelményeknek megfelelő fuvareszközre. Az Intra Trade Állategészségügyi Igazolvány több típusú szállítmányra vonatkozik:
40
•
Közösségen Belüli Kereskedelem: olyan szállítmányokra vonatkozik melyek az Európai Közösségen és az Európai Gazdasági Térségen átutaznak, közösségen belüli kereskedelem vagy harmadik országba történő export céljával.
A jogszabályok külön nem térnek ki rá, de a TRACES alkalmazás a következőket is lehetővé teszi: •
Országon belüli kereskedelem olyan szállítmányokra, melyek ugyanabban az országban utaznak, és végig ott maradnak.
•
Export: az Európai Közösségen kívüli közvetlen exportálásra (az Európai Közösség egy országából közvetlenül egy harmadik országba, anélkül, hogy átutazna egy másik EK országon).
•
Az Igazolvány hiánya: igazolvány nélkül utazó szállítmányok esetén. Amikor az ellenőr ilyen helyzettel találkozik, fel kell jegyeznie, hogy az adott szállítmány nem rendelkezik bizonyos dokumentumokkal.
Az igazolvány általános útvonala az alábbi ábrán látható. Az országtól függően lehetnek alternatív útvonalak (az állatorvos végzi el a hivatalos jóváhagyást az Országos Hatóság helyett) Ezenfelül, bizonyos országok választhatják azt a döntést, hogy az állatorvos vagy az országos hatóság állítsa ki az igazolványokat. Ebben az esetben, a gazdasági szereplőnek nem szükséges hozzáférni a TRACES alkalmazáshoz.
41
1
Igazolvány létrehozása
Kereskedő Visszautasítva
2
Az igazolvány előzetes jóváhagyatása
Állatorvos Előzetesen jóváhagyatva
3
Az igazolvány jóváhagyatása Helyhatósági szerv (HÁE vagy HÁ) Jóváhagyatva
4
Ellenőrzés bejegyzése
Mozgás
Ellenőrzés az úton
5
Ellenőrzés a célállomáso A célállomás és a keresztezett országok helyi hivatalos szerve ((HÁE vagy HÁ)
1. A gazdasági szereplő létrehozza az igazolványt és beírja az alábbi adatokat a. Referencia b. Kereskedők c. Szállítmány d. Fuvarozás e. Útvonal, ha szükséges
42
2. A hivatalos állatorvos kétszeresen ellenőrzi a gazdasági szereplő által szolgáltatott adatokat; 3. A Helyi hatósági szerv kitölti az Igazolvány igazolási részét és egy nyomtatott másolatát aláírva elküldi a Gazdasági Szereplőnek; 4. Fuvarozás közben a helyi hatóságok végezhetnek ellenőrzéseket, melyeket a nyomtatott igazolványokra feljegyeztek, és amelyeket utóbb a TRACES alkalmazásba is bejegyezhetnek. A célállomás helyi hatósága elvégez egy végső ellenőrzést és az adatokat beviszi a TRACES rendszerbe. A Gazdasági Szereplőnek legalább 3 évig meg kell őriznie a bizonyítvány eredetijét, vagy egy másolatát. Ez a Bizonyítvány egyszerre csak egy állatfajra érvényes, és csak azonos vasúti kocsiban, teherautóban, repülőn, vagy hajón szállítandó, ugyanazon gazdaságból származó, vagy ugyanazon címzettnek küldött állatok fuvarozásához állítható ki. A TRACES rendszert az EU Bizottság folyamatosan fejleszti, újabb funkciókkal látja el. Jelenleg a nemrégiben történt bevezetése miatt még kísérleti stádiumban van. Emiatt bizonyos működési nehézségek és folyamatos változások várhatók a következő néhány év során.
7.7
Légi fuvarlevél (Air Waybill)
A fuvaroztató által megbízott ügynök feladata a légi fuvarlevél helyes kitöltése (melléklet) kb. 12 példányban. Ezt minden szállítmányhoz kötelező csatolni. A példányokból kap a feladó, a címzett, a speditőrök, a vámhivatalok, a fuvarozó, átrakodás esetén az újabb érintett résztvevők. Tartalmazza a fuvaroztató és a fogadó fél nevét, címét, a kiállító ügynökség nevét és kódját, a fogadó intézményből egy olyan személy nevét és elérhetőségeit, akihez szükség esetén további útmutatásért lehet fordulni. Továbbá szerepel rajta az indulási és az érkezési repülőterek nevei, a fuvarozó neve és a járulékos költségek összegei (biztosítás pl.). Ezenkívül feltüntetnek rajta az állatokra vonatkozó adatokat és kezelési szempontokat (hőmérsékleti igény). A nyomtatvány legalsó részén szerepelnek a felszámított díjak. A Ferihegyi Repülőtér Állategészségügyi Határállomásának hatósági állatorvosa lepecsételi a fuvarlevelet, ha az állatok állategészségügyi papírjai a követelményeknek megfelelnek (lásd: melléklet).
43
7.8
Egységes vámárunyilatkozat
A harmadik országba irányuló, vagy onnan érkező állatszállítmányok vámkezeléséhez készül az egységes vámárunyilatkozat. Kivitelnél a szükséges kísérőokmányok megszerzése után kerülhet sor a vámszemlére, illetve a behozatalnál a vámbejelentésre. Amennyiben a vámhivatal az okmányokat rendben találja, visszaadja azokat és kiállít egy Egységes Vámárunyilatkozatot. Ezen egy azonosító számmal látja el a Vámhivatal a szállítmányt. A szám első 5 számjegye a vámhivatalt azonosítja (pl. 12100 I. számú Vámhivatal, Ferihegy), a következő szám az évszámra utal (pl. 4 = 2004), az azt követő a behozatalt, illetve a kivitelt (pl. 5 = belföld). Behozatalnál vámbejelentési kötelezettsége van az állatkertnek a behozataltól számított három napon belül, amelyről szintén Egységes Vámárunyilakozat készül. Légifuvarozás esetén a vámbejelentés automatikusan a Ferihegyi Repülőtéren történik az ottani vámhivatalnál, amit speditőr intéz. A kísérőokmányok alapján készítik el a Vámhatározatot, ami tartalmazza az egyéb adatok mellett a vámteher összegét (lásd: melléklet). Az EU csatlakozás előtt a Magyar Vámjogszabály értelmében a bemutatásra hozott állat vámkulcsa 0 % volt. A csatlakozás után az Európai Unió TARIC50 vámrendszerét kell hazánkban is alkalmazni, amely szintén 0 %-os vámkulcsot állapít meg állatkerti állatok esetében (TARIC kód: 0106199000). Újdonság azonban, hogy a Proforma-számlán szereplő összeg 25%-át általános forgalmi adóként be kell fizetni. Bármilyen fajtájú alom, abrak és takarmány, amelyet az állatok harmadik országból a közösség területére történő fuvarozásnál használt fuvareszközre rakodtak az említett állatok részére történő kiosztás céljából, az út ideje alatt importvámoktól mentesen hozható be51. A teljesség kedvéért megemlítésre kerül az is, hogy az 1979. évi 12. számú Lake Success-i (1950. november 22-én kelt megállapodás alapján) rendelet alapján egyes intézmények, köztük a Fővárosi Állat- és Növénykert is, oktatási, tudományos és kulturális jellegű tárgyak behozatala esetén vámmentes vámkezeltetésre jogosult. A csatlakozás után a 26/2004 (IV. 28.) Pénzügyminisztériumi rendelettel módosították a jogszabályt.
50 51
TARIC = Az EU Közösségi Vámtarifája: www. europa.eu.int/comm/taxation_customs/dds Adókódex XIII. évfolyam, 2004/5-6.szám, XXVI.cím 44
7.9
Árukiadási és raktározási jegy (Delivery and Warehouse Receipt)
Ezt a dokumentumot a Cargo Handling Osztály állítja ki légi fuvarozás esetén, melyen sorszámmal látja el a szállítmányt. Ez alapján veheti át a repülőtéri speditőr a szállítmányt behozatal esetén. A dokumentum egyik részét a vámhivatal tölti ki, ha szemlézi az állatokat. Az árukezelésért bizonyos összeget számít fel a repülőtér.
7.10 Útvonalterv
Nemzetközi közúti fuvarozásnál minden esetben, belföldön a 8 órát meghaladó fuvarozásnál útvonaltervet kell készíteni és mellékelni a hatósági állatorvosi igazoláshoz. Az útvonalterv tartalmazza az állatok etetési, itatási, pihenési idejét és helyét. Az útvonalterv másolatát egy évig köteles megőrizni a fuvarozó. Légi fuvarozásnál akkor van útvonaltervre szükség, ha lovat, marhát, birkát, kecskét, vagy sertést szállítanak a tagországok területén belül, illetve, ha harmadik országba irányul a fuvar és időtartama meghaladja a 8 órát (a repülőtér elhagyásától számítva). A hatósági állatorvos az induláskor pecsétjével érvényesíti az útvonaltervet, melyet a fuvaroztató készít el. A 8 órát meghaladó, harmadik országba történő fuvarozáskor a repülőtéren még egyszer ellenőrzi a hatósági állatorvos az állatok egészségügyi állapotát és aláírja, lepecsételi az útvonaltervet. A rendeltetési helyre érkezve visszaküldik a fuvaroztatónak az útvonaltervet. A TRACES-rendszer bevezetése óta a nyomtatványok kitöltése során a rendszer automatikusan kitöltendő űrlapként jeleníti meg az útvonaltervet, ha a fenti feltételek megléte azt indokolja.
7.11 A kapitánynak címzett tájékoztató
A repülőn elhelyezett állatszállítmányról pontos tájékoztatást kell adni a kapitány számára az IATA Airport Handling Manual (AHM 316 és AHM 352)52 alapján. Ebben szerepelnie kell az állat(ok) fajának, az egyedszámnak, az elhelyezés módjának. Ez a fuvarozó légitársaság cargo részlege készíti el (lásd: melléklet).
52
IATA Live Animal Regulation, 29th Edition 45
7.12 Shipper's Certification for Live Animals
Ezt a szerződéses dokumentumot a fuvaroztató vagy a speditőrje állítja ki angol nyelven két példányban fuvarozás előtt, a légitársaság számára. Ebben vállalja, hogy az állatokat az érvényes IATA Élőállat Fuvarozásáról szóló Szabályzatban (Live Animals Regulation) szereplő követelményeknek megfelelően helyezték el az állatszállító ládában, vagy ketrecben és a kondíciójuk a fuvarozásnak megfelelő, valamint betartották a fuvarozó és a kormányzat előírásait. Azt is meg kell jelölni, hogy az adott faj nem tartozik a Washingtoni Egyezmény védelme alatt álló és más nemzeti oltalom alá eső fajok közé. Ha veszélyeztetett fajról van szó, akkor arról nyilatkozik a fuvaroztató, hogy a fuvarozás legális és megfelelő engedéllyel rendelkezik a fogadó országba történő importhoz, illetve a tranzit országokon való áthaladáshoz. A fuvaroztató vállalja, hogy a fuvarozónak nem kell felelősséget vállalnia bármilyen veszteségért, kárért, természetes elhullásért, balesetből adódó halálért, melyet saját magának okoz az állat, illetve más állattal való kapcsolatából adódik. Az állat fajának, egyedszámának megadása mellett a speciális IATA Élőállat Fuvarozásáról szóló Szabályzatban megadott konténertípus számát is fel kell tüntetni (lásd: melléklet). A fuvaroztató neve, aláírása, a fuvarlevél száma, a származás és a rendeltetés helye is szerepel rajta.
46
8
8.1
Speciális esetek
A flamingók esete
A madarak fuvarozása esetében általában a gyorsaság a legfontosabb szempont. Emellett arra is fokozottan ügyelni kell, hogy a madár tollai ne sérüljenek. Ennek védelmére különböző technikák alakultak ki. Például női harisnyát húzva a madárra, annak tollai nem borzolódnak össze. Egyes fajokat félhomályban kell fuvarozni, hogy ne próbáljanak röpködni. Ebből a célból szoktak sapkát is húzni a fejükre. Az IATA élőállatok fuvarozásáról szóló szabályzatában a flamingók szállítóládája egy úgynevezett beülőzsákot tartalmaz, amelyben felig ülve, félig állva helyezhető el az állat. Ezáltal tehermentesítődnek a madár hosszú lábai és csökkenthető a falmingók különösen törékeny tollazatának sérülése. A beülőzsák használata során a gyakorlat azt mutatta, hogy a láb felső részét gyakran kidörzsöli a beülőzsák széle és a természetellenes helyzet miatt megsértik a fejüket a szállított egyedek. A Fővárosi Állat- és Növénykertben gondozott flamingók rendkívül szép példányok. A hímek átlagon felüli méretűek, ezért nagyon keresettek más állatkertekből is. Legutóbb, 2004 júliusában Athénba kellett eljuttatni néhány hím egyedet. A faj érzékenysége miatt a legfontosabb szempont az volt, hogy minél gyorsabban kerüljenek Görögországba a madarak. A személyszállító repülőgépen történő fuvarozás bizonyult a legjobb megoldásnak. A MALÉV Boeing 737 New Generation típusú gépek csomagtere 120 cm magasságú, ám az ajtó mérete csupán 80 cm. Hogyan kerüljön be a közel 120 cm magasságú szállítóláda? A megoldást az állatkerti dolgozók találékonysága nyújtotta, melyet a faj nemzetközi koordinátora javasolni fog a legújabb kiadású IATA Live Animals Regulations konténerekre vonatkozó fejezetében.
47
9 kép: A flamingók gondos elhelyezése a szállítóládában (Kunsch György felvétele) A ládát belülről műfűvel bélelték ki, amely megvédte a madarak tollazatát az összetöredezéstől. A beülőzsákot nélkülözték, hogy szabadabban mozoghassanak az állatok. A ládát úgy képezték ki, hogy 120 cm-ről 80 cm-re átmenetileg összetolhassák. A képeken jól látható, miként került be a flamingókat tartalmazó szállítóláda a csomagtérbe. Az állatoknak néhány percre be kellett húzni a nyakukat, amíg betolták őket a raktérbe, ami semmilyen sérülést nem okozott számukra.
10 kép: A láda behelyezése a csomagtérbe összehúzott állapotban (Kunsch György felvétele)
48
11 kép: A láda felső részét ismét megemelik és rögzítik (Kunsch Görgy felvétele)
8.2
Gorilla utazása Madridba
2004. május 17-én került sor egy 8 éves nőstény gorilla (Gorka) elszállítására a Fővárosi Állatés Növénykertből a spanyolországi Madridi Állatkertbe. A történet előzményeihez tartozik, hogy a 8 éves, kifogástalan kondícióban lévő gorilla méreteiből adódóan már nem fért be egy 80 cm külmagasságú szabványos (gorillaszállításhoz) IATA ládába, amely egy átlagos személyszállító repülőgép csomagterébe befért volna. A fuvarozás szervezői spanyol és magyar részről egyaránt keresték a megfelelő légitársaságot, amely a méretes gorillahölgyet elvihette volna, de sem személyszállító, sem teherfuvarozó, sem katonai, sem követségi Curir gépet nem találtak az adott útvonalon erre a célra. Adódott volna ugyan egy átszállással megoldott lehetőség, de a speciálisan állatok számára kialakított cargóban (mellyel Európában csak 3 repülőtér foglalkozik: Frankfurt am Main, London Heathrow és Shipool-Amszterdam) olyan sok időt kellett volna a gorillának eltöltenie a csatlakozásig, amely idő alatt már közúton is eljuthatott volna Madridba. A teherszállító- és katonai gépeken a kísérőszemélyzet utaztatása nem biztosított és csatlakozása az állatot fuvarozó géphez más járattal nem biztosított. Egy érzékenyebb
főemlősfaj
azonban
fuvarozás
közben
kifejezetten
igényli
megszokott
gondozójának jelenlétét.
49
Mindebből adódóan közúton történt az állat fuvarozása, melyet a madridi fél szervezett meg a budapesti főemlős területvezetővel együttműködve. Erre annál is inkább szükség volt, mert az állatszállító ládát itt készítették el az állat igényeinek megfelelően. A láda kialakítása során hangsúlyt fektettek a kötelező paraméterek betartására: szellőzés, könnyű takaríthatóság, etetési-itatási lehetőség. Emellett a legfontosabb szempont az állat magassága volt, melynek megállapítása ládakészítés során viszonyítás kérdése. Az állatok természetes testhelyzetét kell figyelembe venni, hiszen ülve egy-egy faj magasabbá válik, mint állva. Így tehát a gorilla esetében is az ülőmagasságát vették alapul. A madridi állatkert az I.T.S. Mayer speciális állatfuvarozó cég szolgáltatását vette igénybe, azzal a feltétellel, hogy Budapestről az állat számára egy ismert és elfogadott személy is velük tart az út során. A leggyorsabb és a legbiztonságosabb útvonal pontosítása után délelőtt keltek útra a gorillával Budapestről és másnap délután már Madridba érkeztek. Az út első részén Stuttgartig egyszer tartottak etetési-itatási szünetet az állat számára és itt sofőrváltás is történt. Az út második részén kétszer volt szükséges pihenőt tartani és az állatot ellátni. Emellett csupán kisebb "műszaki" szüneteket tartottak a sofőr és kísérője számára, valamint csak tankolási céllal álltak meg.
8.3
Egy vadló szerencsétlen esete
A Hortobágyi Nemzeti Park és a Kölni Állatkert 1997-ben létrehozott a Hortobágy egyik területén egy rezervátumot a kihalástól fenyegetett és fogságban sikeresen szaporított Przewalski-vadlovak számára. 1997 októberében érkeztek az első lovak két szállítmánnyal, egy speciális állatkerti állatok fuvarozására kialakított utánfutóban. Az utánfutó felső része magasítható, így zsiráfok fuvarozására is alkalmassá tehető. Az adott szállítmánnyal 4 vadló érkezett, három csődör és egy kanca. Az utánfutó rakterét elválasztó falakkal külön rekeszekre osztották, melynek méretei megfeleltek az előírásoknak. A csődörök azonban nyugtalankodni kezdtek feltehetően a kanca jelenléte miatt. Egyikük felágaskodott és lába beszorult az elválasztó falban lévő résbe. A lába kificamodott és az utat meg kellett szakítani. A helyi állatorvos elsősegélyben részesítette a sérült állatot, vagyis rögzítő gipszet helyeztek fel a lábára, amellyel csak sántikálva tudott közlekedni. A fuvarozás ideje kitolódott, de a körülményekhez képest megfelelő állapotban érkeztek meg a lovak Hortobágyra. A sérült vadlovat elkülönítve kellett elhelyezni, hogy folyamatos megfigyelésben és gondozásban lehessen részesíteni. 3 hét után az állapota rohamosan romlani kezdett, ezért újabb 50
állatorvosi beavatkozásra volt szükség. A Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosai a hortobágyi állatorvosokkal közösen levették a ló lábáról a gipszet. Sajnos a gipsz alatt elfertőződött nyílt sebek voltak és az állatot el kellett altatni. A ritka állatfajnak számító, CITES I kategóriájú Przewalski-vadlovak között ez az egyed genetikai szempontból fontosnak számított és elvesztése hátrányosan érintette a faj megmentéséért tett erőfeszítéseket. Az utánfutó tulajdonosa az eset után megváltoztatta a válaszfalakat, hogy az ilyen baleset előfordulása a későbbiekben elkerülhető legyen.
12 kép: A sérült vadló lába gipszlevétel után (saját felvétel)
8.4
Méreggel ölő állatok fuvarozása
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Belügyminisztérium 8/1999. (VIII.13.) számú együttes rendelete szabja meg a veszélyes állatok tartásának és engedélyeztetésének tudnivalóit, melyben a méreggel ölő állatok tartására vonatkozó speciális előírásokat is találunk. Eszerint csak olyan faj egyedei tarthatók, melyek marása ellen hatásos szérum áll rendelkezésre (tengeri kígyó tartására nem adható ki engedély), és a tartó személy azt használni is tudja szükség esetén. Az állat nem kívánt kijutásának elkerülése érdekében az inszektáriumot (ízeltlábúak elhelyezésére szolgál), terráriumot biztonsági üveg felhasználásával jól zárhatóan kell elkészíteni és jól láthatóan fel kell hívni a figyelmet a veszélyre figyelmeztető jelzéssel. Ilyen állatot tartalmazó szállítódobozt csak olyan módon lehet fuvarozni, hogy véletlen szökés esetén sem tudjon más köz- vagy magánterületre kijutni. 51
Veszélyes
állat
gondozására
állatcsoportonként
legalább
két
szakképzett,
megfelelő
tapasztalatokkal rendelkező ápoló jelenléte szükséges (3/2001 KÖM-FM-NKÖM-BM együttes rendelete) Előfordulhat azonban olyan eset, amikor figyelmetlenség, vagy véletlen baleset következtében egy méreggel ölő egyed kiszabadul és közveszélyessé válik, esetleg megszúr/megharap valakit. A fuvarokmányok között szerepel a faj azonosítására szolgáló dokumentum, a fuvaroztató és a fogadó fél neve, címe és telefonszáma (2 példányban). Ennek ellenére szakképzett kísérőszemélyzet, vagy telefonálási lehetőség hiányában szükség lehet egy rövid leírásra arról, hogy •
milyen veszélyekkel járhat az adott faj egyedének megérintése;
•
csípés, harapás esetén mi a teendő;
•
ha létezik szérum, hogyan lehet a leggyorsabban hozzájutni;
•
hogyan lehet az állatot a leggyorsabban befogni?
Erre vonatkozó előírás eddig nem született. A CITES Guidelines for Transport53 útmutatásaiban az szerepel csupán, hogy az oda-vissza irányuló fertőzés elkerülése érdekében, valamint egészségügyi és higiénés okokból, kerülni kell az érintkezését az állattal. Amennyiben sürgősségi elsősegélyben kell részesíteni az állatot, utána alaposan kezet kell mosni, mert egyes fajok bőre mérgező lehet.
13 kép: Méreggel ölő állat fuvarozására alkalmas duplafalú doboz (forrás: CITES - Guidelines for Transport)
53
www.cites.org/Guidelines for Transport 52
8.5
Oroszlán fuvarozása Afrikába
Az utóbbi években az európai állatkertek többségében komoly problémát jelent a fogságban nevelt oroszlánok szaporodásának korlátozása, illetve a fiatal utódok elhelyezése más állattartó helyekre. A Bömbi nevű kis hím oroszlán 2004. januárjában született a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Mivel az állatkertben helyhiány miatt csak csekély számú egyed tartható, új lakóhelyet kellett a kis oroszlánnak keresni. Különös szerencsének mondható, hogy Dél-Afrika SanWild nevű vadasparkjában adódott lehetőség az elhelyezésére. Az egzotikusnak számító helyre történő fuvaroztatás gondos szervezést igényelt. Amint az alábbi képen látható, előszöris be kellett szoktatni Bömbit az állatszállító ládába. Hetekkel korábban betették a kifutójába a ládát, így a kis oroszlán azt megszerette és búvóhelyként használta. Amikor május 15-én sor került a fuvarozásra már nem volt számára idegen a láda. Többszöri átrakodással jutott el az állat Afrikába. Először a Frankfurt am Main-i Repülőtérre utazott, ahol egy éjszakát a speciálisan állatok számára kialakított cargoban töltött. Innen indult tovább Johhnaesburgba. Az afrikai repülőtérről közúton vitték tovább a rendeletetési helyre.
14 kép: Bömbi rejtekhelynek használta az állatszállító ládát a beszoktatás során (Molnár Zoltán felvétele)
53
8.6
Zsiráffuvarozás
A 2004. júliusában történt zsiráf-fuvarozás érdekessége, hogy részben vízi úton kellett eljuttatni a rakományt a rendeltetési helyre. A fuvarozást speciális állatkerti állatfuvarozásra szakosodott vállalkozó végezte (
[email protected]). A képen látható jármű felső részét az állat magasságához lehet igazítani. A közúti fuvarozáshoz szükséges útvonalengedélyeket a fuvarozó szerezte be egészen Spanyolországig. A kikötőig zavartalan volt az út, de váratlan időjárási viszonyok miatt a kompon való átkelés Fuerteventura szigetére jelentősen késett. Szerencsére a közelben lévő Jerez de la Frontera Állatkert tudott átmeneti elhelyezést és takarmányt biztosítani a zsiráfnak. Végül a közúti szerelvény kompon át sikeresen eljutott a Lalajita Állatkertbe.
15 kép: A belső kifutóból az utánfutóba terelik a zsiráfot, aki még egyszer visszafordul (felvétel: Kunsch György)
8.7
Lepkebábok beszerzése Costa Ricaról
Mivel a trópusi lepkék tenyésztése hazai körülmények között rendkívül nehéz, a Fővárosi Állatés Növénykert színpompás lepkéit az eredeti élőhelyeikről szerzi be. A lepkék egy része Costa Rica szigetéről érkezik valamely gyorsfutárszolgálat közvetítésével (UPS, DHL). A lepkék esetében is a gyorsaságon van a fő hangsúly. A tenyészközpontban a bebábozódást követően kerülnek feladásra a bábok egy puha, hőszigetelt dobozban. Innen egy angliai elosztóközpontba 54
kerülnek, ahonnan továbbviszik őket a rendeltetési helyre. Fuvarozás közben óvni kell őket az ütődéstől és a szélsőséges hőmérséklettől. Különösen a kisebb testű fajokra érvényes, hogy ha egy hét alatt nem kerülnek a rendeltetési helyükre, akkor a lepkék kikelnek és elpusztulnak. A távolság nagysága és a vámoltatás elhúzódása miatt többször is előfordult már, hogy hiába tették meg ezt a nagy utat a lepkék.
8.8
Szakkifejezések
Munkám során a következőkre figyeltem fel. Gyakran előfordul, hogy a hazai szakirodalomban és jogszabályfordításokban a "szállítás" és "fuvarozás" szavakat egymás szinonimáiként használják. Így például a 87/2003 FVM és az 54/2004 FVM rendeletekben is kizárólag a szállítás szó szerepel fuvarozás értelemben. Az előbbi rendelet az "állatszállítás" fogalmát így határozza meg: "Az állat tartózkodási helyének megváltoztatása lábonhajtással, szállítóeszközön, vagy egyéb úton, kivéve az állattartó saját állományának saját szállítóeszközzel történő piacra, vásárra, gyűjtőhelyre szállítását, valamint a települési közigazgatási határon belül történő állatmozgatást, illetve az állatnak a tulajdonos tartási helyére vagy új tulajdonoshoz továbbtartási célra történő 50 km távolságon belüli helyváltoztatását." Az "állatszállító" az alábbiakban kerül megfogalmazásra: "Az állatszállításra engedélyezett szállítóeszköz tulajdonosa, üzemeltetője." Az "állatszállíttató": "az állat szállítását megszervező és lebonyolító, az állatszállításért minden tekintetben felelős személy". A szakirodalom54 az egyik értelmezés szerint "szállításon" egy adás-vételi ügylet lebonyolítását érti. A szállítás másik értelmezése árumozgatás fuvareszközzel, fuvardíj felszámítása nélkül. "Fuvarozás" alatt azt értjük, amikor a fuvarozó (aki ezzel iparszerűen foglalkozik) saját, vagy bérelt fuvareszközével, fuvarozási szerződésalapján, fuvardíj ellenében a rendeltetési helyre továbbítja az árut. Dolgozatomban ebben az értelmében használtam a "fuvarozó" és " szállító" kifejezéseket. Értelemszerűen a "fuvaroztató" az a személy, aki saját nevében a fuvarozóval fuvarozási szerződést köt. Ez lehet maga szállító, vagyis az eladó, de a vevő is, illetve egy megbízott harmadik személy, pl. egy szállítmányozó. 54
Erdélyi k., Nikischer J., dr. Tátrai A. - Nemzetközi szállítmányozás 1. Kötet 17. oldal Magyar Közlekedési Kiadó 2002 55
Idegen nyelven is elválik a különbség, ha megnézzük például a "carrier" (fuvarozó) és "shipper" (fuvaroztató) kifejezéseket, aki lehet az eladó (seller/vendor), vagy a vevő (buyer) is.
9
Összefoglalás
Az emberrel évszázadok óta együtt élő állatok hol kisebb, hol nagyobb szerepet töltöttek be az emberiség történetében. Az embereket fuvarozó haszonállatok szerepe mára csökkent és ezzel párhuzamosan, a technika gyors fejlődése mellett az állatfuvarozási gyakorlat is hatalmas változáson ment keresztül. Az állatkertek kezdeti szórakoztató funkcióját átvette az oktatás és a fajvédelem, valamint a tervezett fajfenntartásra irányuló törekvés. Az idők folyamán a minél különlegesebb állatfajok beszerzésén kívül még fontosabb szerepet kapott a meglévő populációk tervezett fenntartása és további szaporítása, valamint az állategészségügyi és állatjóléti feltételek megteremtése. Annak érdekében, hogy ezeknek a feltételeknek az állatkertek megfeleljenek, szoros együttműködési rendszert kellett kiépíteniük és kormányzati szintű szabályozásra is szükség volt. Az állatok nem szakszerű és szabályozatlan fuvarozásából adódóan számos tragédia történt, ami a fuvarozás tökéletesítését és egységes szabályozását követelte. Ez kiterjed a fuvarozás körülményeire, az állategészségügyi előírásokra, a természeti értékeknek tekinthető állatok védelmére, valamint a szükséges dokumentumok meglétére és a hozzáértő kísérők jelenlétére. Az Európai Uniós szabályozás ezeken a területeken évtizedes múltra tekint vissza, melynek olyan kormányközi megállapodások voltak az előfutárai, mint pl. a Washingtoni Egyezmény. Hazánk mindig az európai normáknak megfelelő módon igyekezett fuvarozni az állatokat állatkerti szinten is, annak érdekében, hogy bekapcsolódhasson az európai és a világ fajfenntartó programjaiba. Ennek során leginkább az időigényes vámkezelés és a papírmunka jelentette a fő problémát. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után a fuvarozás ezen része lényegesen leegyszerűsödött a unió területén belül, ám Magyarország mint határállam felelőssége megnőtt a Közösségbe bekerülő illegális állat- és növényfajok kiszűrése terén. Dolgozatomban a múlt rövid felidézése után bemutatom az európai és hazai élőállatok, valamint védett állatfajok fuvarozására vonatkozó szabályozást. Ezen belül részletesen kitérek a leggyakrabban használt közúti és légi fuvarozás feltételeire és a szükséges dokumentumok ismertetésére. A csatlakozás új számítógépes adatrögzítés (TRACES-rendszer) bevezetését vonta
56
magával, amely még kísérleti stádiumban van az újonnan csatlakozott országokban. A rendszer bemutatásának külön fejezetet szenteltem a dolgozatban. Az utolsó fejezetben olyan egyedi eseteket gyűjtöttem össze, melyek az előzményekben bemutatott szabályozás alátámasztására és rugalmas alkalmazására szolgálnak példaként. Köszönetnyilvánítás A dolgozat elkészítésében nyújtott segítségükért és támogatásukért köszönetemet fejezem ki belső konzulensemnek, dr. Tátrai Annának, a Fővárosi Állat és Növénykert igazgatójának, dr. Bogsch Ilmának, külső konzulensemnek, Molnár Zoltánnak, valamint az Állatkert dolgozóinak, különösen Kelemen Ildikónak, Vidákovits Istvánnak és Czinki Csabának, továbbá Hortobágyról Szabó Lajosnak. Nem utolsó sorban köszönöm családomnak a türelmüket és megértésüket azért, mert a szakdolgozat megírása alatt kevesebb időt fordítottam rájuk.
57
10 Irodalom
1. Robert Pies-Schulz-Hofen: Az állatkerti állattartás alapjai, kiadja a Magyar Állatkertek Szövetsége és a Fővárosi- Állat- és Növénykert, 2000 2. Dr. Dieter Polay (szerk.): Berichte aus der Arche, Trias Verlag, 1993 3. Szidnainé dr. Csete Ágnes: A 125 éves Budapesti Állat- és Növénykert története, Kiadta a Fővárosi Állat- és Növénykert, 1991 4. Mikolay Lászlóné: Gyakorlati külkereskedelem, Szóktratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, 2004 5. Erdélyi, Nikischer, Pozsgai, Valkó, dr. Tátrai, Áts, Pototcska, Fári, Mihály, Horváth, Koszonits: Nemzetközi szállítmányozás 1, 2, 3, 4, Magyar Közlekedési Kiadó, 2002 6. Móra Ferenc: Tápéi furfangosok, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1962 7. International Air Transport Association Live Animals Regulation, 29th Edition 1. Oct. 2002 8. www.its-mayer.de 9. www.europa.eu.int/eur-lex/hu 10. www. europa.eu.int/Hivatalos lap 11. CITES -Probleme- Eine Informationsbroschüre des Bundesamtes für Veterinärwesen- Juni 1997 12. www.europa.eu.int/Hivatalos lap/com003_0631fi01 (European Convention on the Protection of Animals During International Transport, Explanatory Report by the Committee of Ministers on 11 June 2003) 13. www. wwf.hu/wwfrol_1_1_4_ traffic.php 14. www.traces-cbt.net (outline - search all- traces hung - intratrade - see it) 15. www.traces-cbt.net/TRACES-UM- User Manual - v1.00_HU 16. www.cites.org - Guidelines for Transport, Packer's guidelines 17. www.cites.org/eng/disc/text.shtml 18. www.eaza.org 19. www.zoobudapest.com 20. www.kvvm.hu/jogszabályok 21. www.fvm.hu/jogszabályok 22. www. europa.eu.int/comm/taxation_customs/dds 23. Adókódex XIII. évfolyam, 2004/5-6.szám,
58