ADU VÁLLALKOZÓI SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
PEDAGÓGIAI PROGRAM
2014.
Tartalomjegyzék I. ...............................................................................................................................................................N EVELÉSI PROGRAM............................................................................................................................. 5 1. ..............................................................................................................................................................P edagógiai alapelvek, értékek, célok, feladatok, eszközök, eljárások ........................................................... 5 1.1............................................................................................................................................................. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei és értékei .......................................................... 5 1.2.............................................................................................................................................................A nevelő-oktató munka célja ................................................................................................................................. 5 1.3.............................................................................................................................................................A nevelő-oktató munka feladatai........................................................................................................................... 6 1.4.............................................................................................................................................................A z iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei és eljárásai ........................................................... 7 2. ..............................................................................................................................................................A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok....................................................................... 8 2.1.............................................................................................................................................................A személyiségfejlesztés általános céljai ................................................................................................................. 8 2.2.............................................................................................................................................................A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai ........................................................................................................ 8 2.3.............................................................................................................................................................A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai tevékenységek ...................................................................... 9 3. ..............................................................................................................................................................A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok........................................................................................... 10 3.1.............................................................................................................................................................Á ltalános feladatok............................................................................................................................................... 10 3.2.............................................................................................................................................................A z osztályközösségben megvalósítható feladatok............................................................................................... 10 3.3.............................................................................................................................................................A z egyéb közösségekben megvalósítható feladatok............................................................................................ 11 4. ..............................................................................................................................................................E gészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................................ 12 4.1.............................................................................................................................................................A z egészségnevelés célja...................................................................................................................................... 12 4.2.............................................................................................................................................................H elyzetelemzés..................................................................................................................................................... 13 4.3.............................................................................................................................................................E gészségnevelési céljaink..................................................................................................................................... 13 4.4.............................................................................................................................................................A z egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok ......................................................................................... 13 4.5.............................................................................................................................................................A z egészségneveléssel összefüggő tanórán kívüli programok ............................................................................. 15 1
4.6.............................................................................................................................................................A z elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv................................................................ 17 5. ..............................................................................................................................................................K örnyezeti nevelési program .................................................................................................................... 19 6. ..............................................................................................................................................................A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai.............................. 19 6.1.............................................................................................................................................................A nevelőtestület minden tagjának feladata......................................................................................................... 19 6.2.............................................................................................................................................................A pedagógusok feladatai...................................................................................................................................... 20 6.3.............................................................................................................................................................A z osztályfőnökök feladatai ................................................................................................................................. 21 7. ..............................................................................................................................................................A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............................................. 24 7.1.............................................................................................................................................................S ajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek ...................................................... 24 7.2.............................................................................................................................................................A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdők segítése ......................................................... 27 7.3.............................................................................................................................................................A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ................................................................ 29 7.4.............................................................................................................................................................A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ......................................................................... 31 7.5.............................................................................................................................................................I fjúság- és gyermekvédelmi tevékenység .......................................................................................................... 33 7.6.............................................................................................................................................................A szociális hátrányok enyhítését szolgáló pedagógiai tevékenységek ................................................................ 36 8. ..............................................................................................................................................................A szülők, a pedagógusok és a tanulók együttműködésének területei ......................................................... 37 8.1.............................................................................................................................................................A szülők és az iskola együttműködésének formái................................................................................................ 38 8.2.............................................................................................................................................................A tanuló és a pedagógus együttműködésének formái......................................................................................... 39 8.3.............................................................................................................................................................A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák.......................................................................................... 39 8.4.............................................................................................................................................................A z iskolai és kollégiumi pedagógusok együttműködésének formái..................................................................... 40 8.5.............................................................................................................................................................P artneri kapcsolataink ......................................................................................................................................... 40 9. ..............................................................................................................................................................A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításának szabályai .......................................................................... 41
2
9.1.............................................................................................................................................................A vizsgaszabályzat hatálya.................................................................................................................................... 41 9.2.............................................................................................................................................................V izsgák fajtái......................................................................................................................................................... 41 9.3.............................................................................................................................................................V izsgaidőpontok ................................................................................................................................................... 42 9.4.............................................................................................................................................................A vizsgák előkészítésének és lebonyolításának módja......................................................................................... 43 9.5.............................................................................................................................................................A vizsgák követelményrendszere ......................................................................................................................... 43 10..............................................................................................................................................................A tanulók felvételével és átvételével kapcsolatos szabályozás ................................................................... 44 10.1. ..........................................................................................................................................................A felvétel feltételei............................................................................................................................................... 44 10.2. ..........................................................................................................................................................A z átvétel feltételei .............................................................................................................................................. 44 10.3. ..........................................................................................................................................................S zóbeli felvételi vizsga ......................................................................................................................................... 44 10.4. ..........................................................................................................................................................A lkalmassági vizsga .............................................................................................................................................. 45 10.5. ..........................................................................................................................................................J ogorvoslati lehetőségek..................................................................................................................................... 45 11..............................................................................................................................................................A z intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ............................................................. 45 II. ..............................................................................................................................................................H ELYI TANTERV .................................................................................................................................. 47 1. ..............................................................................................................................................................A választott kerettanterv megnevezése .................................................................................................... 47 2. ..............................................................................................................................................................A képzés felépítése .................................................................................................................................. 47 3. ..............................................................................................................................................................A választott kerettanterv feletti óraszám .................................................................................................. 50 4. ..............................................................................................................................................................A z oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei.......................................... 54 5. ..............................................................................................................................................................A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ........................................................ 55 6. ..............................................................................................................................................................M indennapos testnevelés ......................................................................................................................... 57 7. ..............................................................................................................................................................V álasztható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai.................................................. 58
3
8. ..............................................................................................................................................................V álasztható érettségi vizsgatárgyak .......................................................................................................... 58 9. ..............................................................................................................................................................A középszintű érettségi vizsga témakörei az egyes vizsgatárgyakból .......................................................... 59 10..............................................................................................................................................................A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelési módjai............................................................ 59 10.1. ..........................................................................................................................................................E llenőrzés............................................................................................................................................................ 59 10.2. ..........................................................................................................................................................M érési és értékelési rendszer a tanulási folyamatban ........................................................................................ 60 10.3. ..........................................................................................................................................................A mérés és értékelés célja és feladata................................................................................................................ 60 11..............................................................................................................................................................A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ............................................ 63 12..............................................................................................................................................................P rojektoktatás ......................................................................................................................................... 66 13..............................................................................................................................................................A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................................................. 66 14..............................................................................................................................................................A z iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .................................. 67 15..............................................................................................................................................................A z otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ............................................. 71 16..............................................................................................................................................................A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei ....................................................................... 73 17..............................................................................................................................................................A tanulók fizikai állapotának és edzettségének méréséhez szükséges módszerek....................................... 73 18..............................................................................................................................................................A z iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................................................................. 75 18.1. ..........................................................................................................................................................A lapelvek, célok .................................................................................................................................................. 76 18.2. ..........................................................................................................................................................T anulásszervezési és tartalmi keretek................................................................................................................ 78 18.3. ..........................................................................................................................................................M ódszerek............................................................................................................................................................ 78 18.4. ..........................................................................................................................................................T aneszközök........................................................................................................................................................ 78 18.5. ..........................................................................................................................................................I skolai környezet................................................................................................................................................ 79 18.6. ..........................................................................................................................................................K ommunikáció .................................................................................................................................................... 79
4
18.7. ..........................................................................................................................................................T ovábbképzés ..................................................................................................................................................... 79 18.8. ..........................................................................................................................................................M inőségirányítás.................................................................................................................................................. 80 19..............................................................................................................................................................A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése ............................................................................................ 81 Segédanyag az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez........................................................................................... 85 Egyéni fejlesztési terv......................................................................................................................................... 86 III. .............................................................................................................................................................S ZAKMAI PROGRAM .......................................................................................................................... 88 IV. .............................................................................................................................................................A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ................................................................................................................................. 88 V. ..............................................................................................................................................................Z ÁRADÉK........................................................................................................................................... 90 VI. .............................................................................................................................................................M ELLÉKLETEK...................................................................................................................................... 91
Az intézmény hivatalos neve: Adu Vállalkozói Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium (2013. 08.31. napig: Adu Vállalkozói Szakközép- és Szakiskola, Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola és Gimnázium)
5
Az intézmény székhelye, telefonszámai: 1211 Budapest, Táncsics Mihály u. 78 Telefon: 276-0512, fax: 276-4902
Az iskola mottója: „Aki hisz a pedagógiában, az csak optimista lehet…” (Németh László)
Az intézmény bemutatása Az Adu Vállalkozói Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium sohasem tekintette magát elit iskolának, a felzárkóztatás, a tehetséggondozás és a képességek kibontakozása midig kiemelt szerepet játszott tevékenységében. Az iskola székhelye a Főváros XXI. kerületében, a régebben munkásnegyedként emlegetett Csepelen helyezkedik el. Tanulóink budapesti és a főváros környéki, elsősorban szakmunkás szülők átlagos képességű gyermekei, szociális hátrányaik a fővárosi átlagot kis mértékben meghaladják. Az iskola profiljának megfelelően a közös műveltségtartalmakat olyan helyi elemek egészítik ki, amelyek a közgazdasági, informatikai és szolgáltatóipari szakmák eredményes tanulását készítik elő. Az iskola általános és szakmai képzést nyújt az általános iskolai végzettségre, és szakmai képzést a középiskolai végzettségre alapozva. Lehetővé válik, hogy az általános iskolai végzettséggel bíró tanulók a szakiskolában szakmai végzettséget szerezzenek, a szakközépiskolában és a gimnáziumban eljussanak az érettségiig, ennek birtokában folytassák tanulmányaikat a középiskolai végzettségre épülő szakképzési évfolyamokon.
I. NEVELÉSI PROGRAM
1. Pedagógiai alapelvek, értékek, célok, feladatok, eszközök, eljárások 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei és értékei 6
Iskolánk magániskola, nevelőmunkánkat alapvetően a tolerancia jellemzi, amely lehetővé teszi, hogy közösségünk minden tagja a humanizmus keretein belül saját világnézettel, világlátással és szemlélettel rendelkezzen. Életünk és környezetünk folyamatosan, egyre gyorsuló ütemben változik, a jövőkép meghatározója a változás állandósága. A mai társadalmakban a változás útja a tanulás, hiszen a változásokhoz csak a széles általános és szakmai műveltséggel, az állandó tanulás motivációjával és képességével rendelkező ember tud alkalmazkodni. Mindehhez szükséges az egyén részéről az önállóság, a kreativitás és innováció, a teljesítőés cselekvőképesség, hogy megszerzett ismereteit megváltozott körülmények között is képes legyen alkalmazni és kiegészíteni, illetve szükséges még a folyamatos önképzés és szakmai fejlődés igénye, valamint a mobilitás és kockázatvállalás tulajdonságai. Az életen át tartó tanulás önismeretet, önbizalmat, reális jövőképet, a tervezés és rendszerben gondolkodás képességeit igényli. Mindezek függvényében közös alapértéknek tekintjük és egységesen valljuk tehát a következő pedagógiai elveket: ·
becsületesség, őszinteség, megbízhatóság;
·
nyitottság, kíváncsiság, törekvés széles körű általános és szakmai műveltségre;
·
a másik ember tisztelete, tolerancia;
·
kulturált viselkedés, önfegyelem;
·
a szűkebb és tágabb környezet védelme;
·
magyarság- és európaiság-tudat;
·
reális önismeret és erre alapozott döntésképesség;
·
törekvés az egészséges életmódra;
·
felelősségvállalás.
Ezeket az alapelveket, értékeket az egyes szaktárgyak oktatásában, az osztályfőnöki órákon és a tanórán kívüli tevékenységekben is igyekszünk érvényre juttatni.
1.2. A nevelő-oktató munka célja Iskolánk nevelő-oktató munkájának elsődleges célja, hogy tanulóink képesek legyenek a társadalomba való beilleszkedésre és a további tanulásra. E célok megvalósítása érdekében az ismeretek átadásán túlmenően a képességek fejlesztésére törekszünk. Célunk humánus értékekkel, általános műveltséggel rendelkező és ezek átadására is képes, testileg-lelkileg egészséges, emberi kapcsolatokban gazdag, toleráns és cselekvő állampolgárrá nevelni a tanulókat. A legfontosabb célkitűzésünk az általános és szakmai alapműveltség biztosítása minden tanulónk számára, az egyetemes emberi és nemzeti értékeket fontosnak tartó személyiség alakítása, aki testi és lelki egészsége érdekében cselekszik, társas kapcsolataiban igényes, és mindennapjaiban a konstruktív életvezetés elveit követi. 7
Iskolánkban a közismereti és szakmai oktatás szerves egységet alkot, emellett az egyéni képességek fejlesztésével biztosítja a fiatalok céljainak elérését. Iskolánk a munkaerőpiac igényeinek megfelelő alap- és középfokú végzettséghez kötött szakmákban képez szakembereket, akik alkalmassá válnak a hatékony szakmai munkavégzésre. Kielégítő általános műveltséggel rendelkeznek, képesek írott és szóbeli kommunikációra magyar és idegen nyelven, az információval való bánásmódra, továbbá megértik, elfogadják az egész életén át tartó tanulás fontosságát és szerepét.
1.3. A nevelő-oktató munka feladatai Feladataink pedagógiai elveinkből és céljainkból, valamint a minket körülvevő tágabb és szűkebb környezet változásaiból fakadnak. Mind a tanórai keretek között folyó közismereti és szakmai alapozást szolgáló tanóráknak, mind az osztályfőnöki óráknak, mind a tanórán kívüli tevékenységeknek közös feladata annak segítése, hogy tanulóink egyetemes és nemzeti értékeinket hordozó, a munkaerőpiac elvárásait teljesíteni képes, harmonikus személyiséggé váljanak. Az oktatás szakiskolai, szakközépiskolai, gimnáziumi és szakképző évfolyamokon folyik.
Az iskola általános képzési modellje
Szakiskolai oktatás, általános műveltséget megalapozó szakasz: A szakiskola 10. osztályában pályaorientáció, illetve szakmai előkészítés, alapozás folyik. A közismereti oktatás során az általános iskolai hiányosságokat pótoljuk, fontos szerep jut a tanulók kommunikációs képességeinek fejlesztésének. (A 2013/14-es tanév végéig kifutó rendszerben.)
Szakközépiskolai oktatás magyar nyelven, négy évfolyamon: A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a szakmai ismeretek elsajátítását és a felkészülést az érettségi vizsgákra. A szakközépiskolában az Országos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga.
Szakképzés · az 1/9-3/11. évfolyamokon a szakképzés keretében a képzési idő 3 év, amelyből az első év az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadására fordítható. 8
· az 1/11-2/12. osztályokban (kifutó rendszerben) a szakmai elméleti oktatás mellett a gazdasági élet szereplőinél tanulószerződéses formában vagy az iskola tulajdonában lévő tanműhelyekben szervezzük a gyakorlati oktatást. A képzés központi programok, szakmai- és vizsgakövetelmények figyelembe vételével zajlik. · 1/13-2/14: az érettségi utáni képzés szakasza, a szakképző évfolyamokon közép és emelt szintű szakképzés keretében felkészítjük tanulóinkat a szakmai vizsgára, a szakirányú, graduális felsőfokú oktatásba való bekapcsolódásra.
Gimnáziumi oktatás négy évfolyamon A gimnáziumi oktatás célja a tanulók sikeres felkészítése a felsőfokú tanulmányokra, a közép- és emelt szintű érettségire. Az itt töltött négy év során különösen nagy hangsúlyt fektetünk az anyanyelvi és idegen nyelvi képzésekre, valamint az informatikai ismeretek elmélyítésére. Célunk, hogy a tanulók minél nagyobb számban jussanak nyelvvizsgához. Alapvető cél a kompetenciaalapú oktatás megvalósítása.
1.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei és eljárásai Az iskola oktatási-nevelési programjának céljai, megfogalmazott elvárásai csak a mindennapi munkában helyesen megválasztott, következetesen alkalmazott és a célok megvalósítására alkalmas eszközök és módszerek használatával valósíthatók meg. A tananyag feldolgozása, begyakorlása, ismétlése és számonkérése során minden tantárgy saját követelményrendszerével összhangban fejlesztjük a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességeket, az írott, beszélt és képi kommunikáció legfontosabb elemeit, a szabatos és világos érvelést és önkifejezést. Minden tantárgy oktatása során törekszünk a magyar nyelv helyes használatára és a szókincs gazdagítására a nemzeti identitás megteremtése érdekében is. Szorgalmazzuk a tanulói aktivitást, tág teret adunk az egyéni munkamódszereknek és hozzásegítjük a tanulókat egyéni tanulási stratégia kialakításához. A felelősségtudat kialakítása érdekében személyes példamutatással, illetve a tanulói tevékenységek rendszeres és következetes szóbeli és írásbeli értékelésével fegyelmezett, kitartó, önálló munkára, feladataik elvégzésnek megszervezésére és munkájuk ellenőrzésére szoktatjuk a tanulókat akár egyedül, akár csoportban dolgoznak. A felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári létre felkészítés jegyében a természeti és mesterséges környezet felelős használatára, a gyakorlati életben felmerülő kérdések megválaszolására, a különböző élethelyzetekben a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására ösztönözzük tanulóinkat.
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.1. A személyiségfejlesztés általános céljai 9
Az iskolában folyó valamennyi – tanórai és tanórán kívüli – tevékenység az oktatás mellett a személyiségformálást szolgálja. Ennek legfontosabb feltétele, hogy ne hagyjuk a tanulókat unatkozni, mert a semmittevés a leghatékonyabb személyiségromboló közeg. Ezért célunk, hogy minél több olyan tevékenységet kínáljunk diákjainknak, amelyben mindenki megtalálhatja a kedvére való elfoglaltságot: szakkörök, sportkörök, kirándulások, gólyabál, farsangi bál stb. Ezek egyben a szociális kötődések kialakításához is lehetőséget adnak.
Legfőbb céljaink: ·
a tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése;
·
harmonikus személyiség kialakulásának segítése a kompetenciák fejlesztésével, új tanulásszervezési eljárások alkalmazásával;
·
értékek közvetítése egységes követelményekre épülő, differenciált neveléssel;
·
önismeret, önértékelés, önuralom, szabályismeret, önbizalom, önművelés, akarat fejlesztése;
·
egyéni adottságok, motiváció, önismeret, megismerése és fejlesztése;
·
a társas érintkezés értékeinek (tisztelet, szolidaritás, tolerancia) továbbadása, együttműködési készség fejlesztése;
·
a konstruktív életvezetés képességének kialakítása;
·
a környezeti ártalmak, káros szokások csökkentése;
·
a folyamatos tanulás igényének felébresztése, az élethosszig tartó tanulás megalapozása;
·
az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, az egyetemes és hazai kultúra értékeinek megismertetése.
2.2. A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai A dolgunk nem a személyiségnek egy meghatározott irányba való terelése, hanem mindazon alapok biztosítása, amelyekre egy stabil, harmonikus személyiség felépülhet. Feladatunk a személyiség tulajdonságainak (képességek, irányultság, jellem) fejlesztése. Ezek közül elsősorban a képességek alakítása területén tehetünk a legtöbbet: ·
a megismerésben szerveződő képességek: emlékezés, gondolkodás és intuíció. Ezek fejlesztése elsősorban a tanórák keretében történik; minden tantárgynak egyforma jelentőséget tulajdonítunk a gondolkodás fejlesztésében, mert azok eltérő területen fejtik ki hatásukat.
·
fizikai cselekvésekben szerveződő képességek: ügyesség, állóképesség. Fejlesztésük elsősorban a testnevelés órán történik, de a tanév közben szervezett sporttevékenységek, túrák, valamint a nyári szünetben tartott táborok is hasonló funkcióval bírnak.
·
társas kapcsolatban szerveződő képességek: empátia, tolerancia, kommunikációs képességek. Fejlesztésük egyik terepe a tanóra. Az osztályfőnöki óráknak hangsúlyos részét képezik a társas 10
kapcsolatok. A tanórán kívüli tevékenységekben szervezünk olyan diákköröket, melyek a társas kapcsolatokban szerveződő képességeket fejlesztik.
A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap a jogok és kötelességek tudatosítása, az élethosszig tartó tanulás igényének felkeltése, a tanulás tanulásának segítése, a felelősségérzet, az önismeret, az önbizalom, az alkalmazkodóképesség, a kezdeményező és vállalkozói készségek, továbbá a szóbeli és írásbeli kommunikációs képesség fejlesztése. A harmonikus személyiség kialakítása érdekében feladatunk az értelmi, érzelmi és testi nevelés egyensúlyának biztosításával hozzásegíteni tanulóinkat a gondolati, érzelmi és szociális fejlődésre képes, testileg és lelkileg egészséges, emberi kapcsolatokban gazdag, humánus értékeket hordozó és azokat átadni is képes, demokratikus elveket valló állampolgárrá váláshoz. E szemlélet kialakítása a társadalom által elvárt követelményeknek való megfelelést, a változó gazdasági feltételek kihívásaira való felkészülést célozza.
2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai tevékenységek A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kipróbáló öntapasztalás folyamata, amelyben arra építünk, ami a személyiségben adott. Az ismeretek és értékek közvetítése csak a személyiség kibontakozásával párhuzamosan történhet. E folyamat egyik sarkalatos pontja az értékközvetítés, amely közösségfejlesztő és individuális fejlesztő funkciót tölt be. Ennek megvalósítása érdekében iskolánk: ·
tevékenységek kínálatával, változatos pedagógiai módszereivel kialakítja a konstruktív szokások (olvasás, munka, kulturált szórakozás stb.) rendszerét;
·
vállalja a pedagógus hatékony modellközvetítő szerepét, mint a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközét;
·
pedagógiai tevékenységével fejleszti a tanulók motivációját, elősegíti a személyiség jövőképének, pályaorientációjának fejlődését;
·
törekszik a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlására: a morális magatartási, a társas viselkedési normák elsajátítására, a segítő, karitatív, egymást tisztelő, empátiás magatartás kiépítésére, az illemszabályok betartására;
·
lehetőséget, teret enged a kreatív kezdeményezéseknek (szakkörök, versenyek);
·
hangsúlyt fektet az önismeret-fejlesztésre osztályfőnöki órák, iskolán kívüli lehetőségek formájában;
·
a tanórai tevékenységen túl az intellektuális, esztétikai és érzelmi nevelés fejlesztésére lehetőséget nyújt a különböző szakkörök működtetésével, a színvonalas iskolai ünnepélyekkel;
·
fejleszti a hatékony kommunikációt, a véleményalkotást, a döntéshozatal, a problémamegoldás, a magabiztosság képességeinek gyakorlását;
·
értékóvó magatartásra, a természet, a kulturális értékek megbecsülésére, megvédésére nevel;
·
fejleszti az önkormányzati és közösségi érzést, a sportszellemet; 11
·
pedagógiai módszereivel segíti a személyiségfejlődésben zavart szenvedő tanulókat, szükség esetén a gyermekvédelem lehetőségeivel élve.
3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 3.1. Általános feladatok Az új Nemzeti Alaptanterv szerint az önismeret a társas kapcsolati kultúra alapja, ezért a tanulót hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlesztésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A legalapvetőbb primer közösség a család, amely meghatározza, formálja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell fejleszteni. Így nagyon fontos szerepet kap az iskola, és ezen belül az osztályközösség formálásában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a harmonikus családi minták közvetítését, a családi közösségek megbecsülésének kifejezését az iskolában is. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről, és foglalkoznunk kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. Szándékunk a harmonikus iskolai közösségek megteremtése – ez a nevelőtestület, a tanulóközösség és a szülők közös célokért való összehangolt tevékenységét, valamint egészséges, derűs, őszinte iskolai légkör kialakítását jelenti. Mivel a középiskolás korú – serdülő – korosztály tagjai a biológiai érés és a felnőtté válás miatt hasonló problémákkal küzdenek, e korosztályhoz tartozók úgy vélik, hogy ezek a problémák csoportosan könnyebben megoldhatók. Az életkori sajátosságokkal magyarázható a kortárs csoportok kiemelkedő fontossága a középiskolások életében. A tanulói személyiség optimális fejlesztése mindig egy adott gyermekcsoportban történik. A gyermekközösségek a nevelés és oktatás folyamatának szervezeti keretét adják, ezért fontos nevelési cél a pozitív hatású tanulói közösségek kialakítása.
3. 2. Az osztályközösségben megvalósítható feladatok Mivel a tanuló idejének nagyobbik részét tölti az osztályközösségekben, nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszere. ·
valamennyi tanuló pozitív befolyásolása,
·
az egyéni értékek felismerése,
·
egymás tiszteletben tartása, 12
·
tolerancia gyakorlása,
·
mások gondjainak, nehézségeinek felismerése,
·
egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémák megoldásában.
A közösségek kialakítása, fejlesztése a legnehezebb feladataink közé tartozik. Úgy gondoljuk, hogy közösségek valamely közös cél elérésére irányuló tevékenységben jöhetnek létre.
A közösségfejlesztés koordinátora az osztályfőnök. A közösség vezetésében, alakításában meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek, aki indirekt és direkt irányítással formálja a közösséget. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok megoldásában. Szervező, irányító szerepet tölt be a tanulók, az osztályban tanító nevelők és a család között. Fontos a szerepe és tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásában, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnöknek kell felismernie a tanuló problémáit, érzékelni az esetleges deviáns eseteket, és meg kell találni a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában segítségére lehetnek. Nevelési helyzet szinte mindig és mindenhol adódik. Minden tanárnak ki kell használnia a tanóráin adódó nevelési lehetőségeket. Az osztályfőnöki órák témáinak megválasztásakor igazodni kell a tanulók életkori sajátosságaihoz és az adott közösség főbb problémáihoz is. A beszélgetések, a színházlátogatások, a közös sporttevékenységek, a kirándulások, a játékok, a közösségben eltöltött tartalmas programok a szabadidő helyes eltöltésének szemléletét formálják, meghatározói lehetnek a későbbi életvitel kialakításának.
3.3. Az egyéb közösségekben megvalósítható feladatok: Az osztályoktól, évfolyamoktól független szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, sportközösségek, tanulóközösségek lehetővé teszik, hogy a különböző osztályokba járó tanulók megismerjék egymást, oldják a zárt osztálykeretet, kötetlenségük révén mélyítsék az iskolához való kötődést példát adva a tartalmas szabadidő eltöltésének lehetőségeire. Az iskola vezetése támogatja a tanulók ilyen irányú kezdeményezéseit, tevékenységeit.
A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Célunk a tanulói önkormányzatiság valós tartalommal való megtöltése: szeretnénk elérni, hogy a diákok a Köznevelési törvényben biztosított lehetőségeikkel élni tudjanak, ki- és felhasználva a demokratikus szabályokat, az érdekérvényesítés eszközeit. A tanulói jogok gyakorlása, az iskolai mindennapi tevékenységének kialakítása igényli a tanulók közös cselekvését. Az önkormányzatiság természetesen nemcsak a közösségfejlesztésben játszik lényeges szerepet, hanem alkalmas terepe a politikai kultúra elsajátításának is. 13
A diákönkormányzat az osztályok képviselőivel együtt és az osztály többségi akaratának figyelembe vételével, azzal egyetértésben szervezi az osztályprogramokat (kirándulások, múzeumlátogatások, kiállítások, könyvtárak megtekintése, színházi előadások, mozilátogatások stb.). A DÖK két választott képviselője képviseli az osztályt iskolai diákönkormányzat szintjén.
A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai Iskolai hagyományok megteremtésének és ápolásának fontos szerepe van a közösségek fejlesztésében. Szeretnénk, ha tanulóink büszkék lennének iskolájukra, ennek érdekében próbálunk létrehozni olyan rendszeresen ismétlődő tevékenységeket, melyek a hagyományok alapját képezhetik. Ide soroljuk: ·
a leendő kilencedikesek számára szerveződő gólyatáborokat,
·
gólyabálokat, diáknapokat,
·
egyéb közös cselekvésre épülő programokat (pl. DÖK-nap, farsangi bál)
·
helyi ünnepélyeket (karácsony, mikulás, szalagavató, ballagás stb.)
·
kulturális feladat megoldása (pl. iskolai ünnepség megszervezése).
4. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 4.1. Az egészségnevelés célja Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. El kell érni, hogy alkalmazzák a tanultakat: tegyenek saját egészségük érdekében. ·
az igényes környezet kialakítására és fenntartására való törekvés erősítése,
·
az egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése,
·
az öltözködési szokások, az ízlés alakítása.
4.2. Helyzetelemzés Napjainkra jellemző, hogy a pubertástól a szociális befolyásolás ereje áthelyeződik a kortárs csoportra, és ezzel együtt a deviáns hatások és a médiumok befolyása is megnő. A zaklatott, túlhajszolt életmód velejárója a rendszertelen táplálkozás. A táplálkozás ahelyett, hogy élvezetes, megtervezett napirendi pont lenne a családok életében, kapkodva végrehajtott kötelező penzum: a kultikus élvezet a könnyen elérhető, kevés idő alatt kevés eszközzel elfogyasztható egyhangú táplálékfelvétellé silányul. A diákok idejük nagy részét falak között élik. Keveset mozognak a természetben, nincs érzékük a természeti szépségek felismerésére, nem veszik észre a természetkárosítás jeleit. Az életkor előrehaladtával ez a helyzet 14
romlik: a kisgyerekek még elkísérik szüleiket a családi üdülőbe, hobbytelekre. A nagyobbak már önálló programot szerveznek, többnyire a városban. Az agglomerációból bejáró tanulók, bár sok időt töltenek utazással, természetközeli életet élnek. Ez jótékony hatással van mind az egészségükre, mind a természetről alkotott képükre, ismereteikre.
4.3. Egészségnevelési céljaink 2004 áprilisában a diákok körében végzett kérdőíves felméréssel mértük fel iskolánk egészségi állapotát. A vizsgálatból kiderül, hogy tanulóink az iskolaépületeket rendezettnek, tisztának és karbantartottnak tartják, és úgy gondolják, hogy ez a környezet segíti az egészség megőrzését. Diákjaink többsége úgy gondolja, hogy ezt a kedvező állapotot képesek fenntartani. Ugyanakkor a diákok igénylik azt, hogy környezetük kialakításába több beleszólásuk legyen, hogy az iskolai környezetet tanáraikkal együtt alakíthassák ki. Ennek megfelelően alapvető célunk, hogy a diákokkal együttműködve az iskola tisztaságát, rendezettségét fenntartsuk, illetve fejlesszük. Középtávú célunk, hogy iskolánk környezetét fejlesszük, szebbé tegyük. A budapesti iskolaépületek elé fákat ültettünk, az udvarokat pedig a jelenlegi rendezett állapotában kívánjuk megőrizni. A tanulókat ebbe a munkába is be fogjuk vonni. A kérdőívből az is kiderült, hogy a tanulók úgy látják, hogy szüleiket az iskola nem vonja be megfelelő mértékben az iskolai egészségnevelési tevékenységbe, illetve, hogy az iskola és a szülők között e területen hiányzik az együttműködés. Ezért fontos célunk, hogy az egészségnevelés terén jobban együttműködjünk a szülőkkel. Nagyobb hangsúlyt kívánunk fordítani e területre a szülői értekezleteken, illetve egészségnevelési témájú előadásokat szervezünk, amelyeken a tanulók szüleikkel együtt vehetnek részt.
4.4. Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok
Iskolai étkeztetés Hazánkban kiemelkedően magas a keringési és a daganatos betegségek halálozási száma. Ennek nagyfokú javulása volna elérhető a helyes táplálkozással. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt sok a túlsúlyos és – sajnos – egyre több az alultáplált fiatal. Az iskolai étkezés milyensége és mennyisége ezért kiemelt figyelmet kell hogy kapjon. Iskolánkban az étkezést jelenleg az iskolai büfék biztosítják. A büfék üzemeltetőjével tárgyalva, az iskolaorvos szakmai felügyeletével a törvényi előírásokat figyelembe véve igyekszünk úgy kialakítani az ételek és italok kínálatát, hogy azok minél egészségesebb étkezési lehetőséget nyújtsanak a diákoknak. Tanulóink többsége az agglomerációból jár be iskolánkba, számos diákunk pedig az iskolából közvetlenül a délutáni programokra, edzésre indul. Bár a legtöbben hoznak magukkal otthonról tízórait, számukra mégis különösen fontos, hogy az iskolai büfék mellett étkezési lehetőséget biztosítsunk. Éppen ezért rövidtávú célunk, hogy biztosítsuk tanulóink számára az iskolai étkezést is. 15
Mindennapos testmozgás Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény előírja a mindennapos testnevelés gyakorlatát felmenő rendszerben a 2012/13-as tanévtől kezdődően. A heti öt órából legfeljebb heti két órát iskolai sportkörben, vagy a tanuló kérelme alapján sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel váltunk ki. A tanulóink választhatnak az alábbi lehetőségek közül: ·
röplabda (iskolai sportköri edzés),
·
labdarúgás (iskolai sportköri edzés),
·
asztalitenisz,
·
szabad játék,
·
és az adott lehetőségek és igények szerint egyéb sportágak.
A felsorolt lehetőségek biztosításához egyrészt az iskolák udvarait vesszük igénybe, továbbá a Csepel Sport Club, illetve a Csepeli Birkózó Club létesítményeit használjuk. A Dunaújvárosi Tagintézményben ősszel és tavasszal diákjaink a városi Duna parti sportpályákat veszik igénybe. Télen a városi sportuszodához kapcsolódó sporttermeket használhatják, a tornatermi órák a Petőfi Általános Iskola tornatermében valósulnak meg. Mindkét létesítmény elérhető a tanórák közötti szünet időtartama alatt. A testnevelés foglalkozások (órák, sportköri foglalkozások) során különös gondot fordítunk a foglalkozások másodlagos hasznára, hogy a testedzés mellett ezeknek örömforrást biztosító jellege is legyen, hogy tanulóinkban kialakulhasson a rendszeres testmozgás igénye. A testnevelők igyekeznek olyan légkört teremteni az órákon, amely alkalmas a napi szellemi feszültség oldására és sikerélmény szerzésére.
Az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció Az országban az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a tiltott szerek, a nem orvosi alkalmazás keretében használt nyugtatók, fájdalomcsillapítók, altatók együttes fogyasztása, de a legális szerek használata sem csökkent. A droghoz kétféle okból nyúlnak az emberek: az egyik a kaland, a kockázatkeresés, azért, hogy „jól érezzék” magukat, a másik csoport, aki valamilyen lelki bajára keres gyógyírt, ezek az „öngyógyítók”. Iskolánkban fel kívánjuk mérni a drogokkal kapcsolatos ismereteket, érintettséget a diákok között (attitűdvizsgálat), szorosan együttműködve a diákönkormányzattal. A bővebb ismeretekkel rendelkező, felvilágosult, az egészségről, a szexualitásról, az antihumánus szenvedélyekről nyíltabban beszélő fiatalokra 16
megerősítő és kompetencianövelő módszerekkel kell hatni, a negatív hangadókra inkább információ átadó és ártalomcsökkentő módon, a visszafogottabb, gátlásosabb gyerekekre fejlesztő, támogató, státuszteremtő hatást kell gyakorolni. Az elsődleges drogprevenció lényege, hogy a nem drogozó fiatalokat megtartsuk ebben az állapotban. Legfőbb célunk tanulóinkat olyan ismeretekkel, pszichésen megalapozott belső értékké vált normakultúrával felruházni, amelynek segítségével egyértelműen elhárítják a személyiségük integritását veszélyeztető szerek használatát, valamint a társadalmi normákhoz igazodó, életkoruknak, érdeklődésüknek megfelelő szabadidős elfoglaltságok nyújtása. A drogprevenció összetett személyiségfejlesztő munka, ezért abban a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie, és kiemelten fontos az osztályfőnökök szerepe. Pedagógusainknak tisztában kell lenniük a legális-, illegális drogok fogyasztása mögött meghúzódó okokkal. Közre kell működniük a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Tudniuk kell, mi a teendőjük, kompetenciájuk, ha szembesülnek a kábítószerezés problémájával. A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett megelőző munkában, megfelelő előkészítés és információ-átadás után részvételükkel tudják támogatni az iskola programjait. A szülők körében egyrészt a felvilágosító munka (értekezletek, kiadványok) útján, másrészt a saját gyermekük fejlődéséről, problémáiról szóló négy- és hatszemközti beszélgetések során tudjuk elveinket, az általunk elsőbbséget élvező értékeket közvetíteni. A pubertás kortól kezdve nagyon fontos a kortárs csoport befolyása, amit a drogprevenciós munkában is fel tudunk használni. (DÖK, kortárs segítők.)
A drogprevenció lehetséges színterei: ·
Iskolai programok
·
Tanórai foglalkozások
·
Szaktárgyi órák témafeldolgozása (Minden tantárgynak van konkrét csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez és így a drogprevencióhoz.)
·
Osztályfőnöki órák (Konkrét témakörök feldolgozása, ismeretátadás és interaktív gyakorlatok, esetelemzések. Az ismeretátadó órákhoz szükség esetén külső előadókat, szakembereket lehet hívni.)
4.5 Az egészségneveléssel összefüggő tanórán kívüli programok ·
Egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászat, szemészet, hallásvizsgálat, stb.);
·
Egészségügyi felvilágosító előadások;
·
Drogprevencióhoz kapcsolódó rendezvények;
·
Tanórán kívüli foglalkozások
·
délutáni szabadidős foglalkozások (Sportprogramok, számítógépterem-használat,
·
vetélkedők, versenyek, játékos programok, témával kapcsolatos filmvetítések) 17
·
szülői értekezletek (osztály-, évfolyam- vagy iskolaszintű, esetleg külső előadó, pld. orvos, pszichológus, rendőr, volt drogos)
·
értekezletek, esetmegbeszélések, tréningek (Elsősorban a pedagógusok számára, de a DÖK, , illetve a szülők képviselőit is meghívjuk, amikor a program, illetve a téma engedi.)
·
Iskolán kívüli rendezvények
·
drogprevenciós rendezvények;
·
továbbképzések;
·
kortárs-segítő képzés;
·
kirándulások, túrák, sportprogramok, tábor.
A drogprevenció lehetséges programformái ·
Klubok: igény esetén egészségügyi segítséggel klubot lehet létrehozni tanárok, diákok vagy szülők számára.
·
Filmvetítés: a szerfogyasztással kapcsolatos filmek vetítése. Kiválasztásnál fejlődés-lélektani szempontokat is érvényesíteni kell.
·
Szakkörök, kortársképzés: egészségügyi szervek, gyermekjóléti szolgálatok, drogkonzultációs központok munkatársai által vezetett szervezett programok a motivált tanulók "gyűjtőhelyei" és a szemléletformálás műhelyei lehetnek.
·
Kiscsoportos
beszélgetések:
osztálynak
vagy
kisebb
csoportoknak
tartott
beszélgetéses
témafeldolgozások lehetnek megelőző jellegűek, esetleg konkrét problémát feldolgozóak. A beszélgetésre nagyon fel kell készülnie a pedagógusnak. Odaforduló, érzékeny és mégis távolságot engedő attitűddel kell a foglalkozást vezetni. Mindenképpen kerülni kell a moralizálást, a felelősségkutatást, az elijesztést és a megszégyenítést. ·
Sportprogramok, túrák, kirándulások: a szabadidő megfelelő eltöltésének képessége már önmagában is prevenciós eszköz.
·
Tematikus előadások: a tanulók, tanárok korrekt ismeretanyagának kialakításához nélkülözhetetlenek a tematikus előadások, melyek megtartására célszerű külső specialistákat felkérni. Prevenciós hatékonysága önmagában nagyon csekély, de megfelelő tárgyi ismeret nélkül az interaktív módszereket sem lehet eredményesen alkalmazni.
·
Internet: az informatikai világháló és a hazai sulinet információs lehetőség, valamint a kapcsolattartást és programszervezést segítő színtér.
·
Diákönkormányzati programok: minden szakmailag támogatható ötlet kivitelezéséhez nyújtsunk segítséget.
Másodlagos drogprevenció 18
Célja: a szerfogyasztók ártalomcsökkentő hatású megóvása. Fontos a változtatási törekvés kialakítása, a döntési helyzet egyértelművé tétele. A másodlagos prevenció eszközei, módszerei meghaladják az iskolai lehetőségeket, ezért ezt egészségügyi szakemberekre kell bízni. Az itt felsorolt prevenciós színterek, programok lehetőségek; minden tanévben készül konkrét, a nevelőtestület és a segítő kapcsolatok szakemberei által elfogadott, az adott lehetőségeket figyelembe vevő, módszertani
algoritmusokat
felsoroló,
feladatokat
lebontó,
határidőket
és
felelősöket
kijelölő
célmegfogalmazás, ami egy korrekt állapotfelméréssel kezdődik, és átgondolt kapcsolatépítésen alapul. Megvalósulásához elengedhetetlen az időszaki ellenőrzés, értékelés, a célkitűzés megvalósításának felülvizsgálata. ·
Osztálykirándulások, táborok, erdei iskola, terepgyakorlat;
·
Kreatív, cselekedtető akciók (pl.: szemétszedés, faültetés, stb.);
·
A külső programokhoz kötődően baleset-megelőzési felvilágosító előadások;
·
A külső programokhoz kötött környezetvédelmi előadások, tájékoztatók, gyakorlatok;
·
Évente egy sportnap.
Az egészségnevelési program megvalósítása elsősorban a nevelőtestület elkötelezettségén, a személyes példamutatáson és azon múlik, hogy mennyire sikerül a családokat az általunk képviselt értékek és követelmények mellé állítani.
4.6. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók vészhelyzetben a lehető legjobb döntést hozzák. Tudjanak szabályosan mentőt hívni, legyenek tisztában a vérzések és csontsérülések alapvető ellátásával, ismerjék az újraélesztés technikáját.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Minden osztályban az első osztályfőnöki órán, illetve a gyakorlati foglalkozások első óráján balesetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi oktatást tartunk minden tanulónak. A baleset- és munkavédelmi oktatáson felhívjuk a tanulók figyelmét az iskolán belüli és iskolán kívüli veszélyhelyzetekre, azok elkerülésének lehetőségeire. A gyakorlati foglalkozások keretében elsősorban a munkaeszközök használati szabályait sajátítják el a tanulók.
19
A tűzvédelmi oktatás során a menekülési útirányokat, az esetleges tűz esetén a személyes menekülésen túl egymás segítését, a tanári utasítás teljesítését emeljük ki.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai programja Az elsősegély-nyújtási alapismeretek a szakkör keretében, a Vöröskereszt képviselőjének és a biológiát tanító kollegáknak a közreműködésével történik. A foglalkozások témái a következők: Az elsősegélynyújtás, sérült vizsgálata
·
A baleseti helyszín
·
Mentőhívás
·
Az eszméletlenség vizsgálata
·
A légzés vizsgálata
·
Keringés vizsgálata
Eszméletlen, jól lélegző sérült ellátása
·
Ellátás lépései
·
A mozgás kizáró okai
·
A sérült ellátása kizáró okok esetén
·
Stabil oldalfekvő helyzet kivitelezése
Légúti idegen test
·
Tünetei, légúti idegen test eltávolítása
·
Fekvő eszméletlen sérült esetén
·
Kisgyermek esetén
Újraélesztés
·
BLS (alapszintű életfenntartás), AED, ALS
·
BLS célja, menete, mellkas-kompresszió, befúvás
Sérülések és ellátásuk ·
Sebellátás célja, szabályai
·
Vérzések, fajtái (külső és belső vérzések), tünetei, ellátásuk
·
Szemsérülések
·
Égés
·
Marószer okozta sérülések
Ízületek, törések és ellátásuk ·
Rándulás, ficam
·
Zárt törés, nyílt törés tünetei, ellátása
·
Arckoponyacsont-törés
·
Bordatörés
·
Medencecsonttörés
·
Gerinctörés 20
·
Végtagtörés
Agyrázkódás, sokk ·
Kiváltó okok
·
Tünetei, ellátása
Mérgezések ·
Gyógyszermérgezés
·
Benzinmérgezés
·
Sav-Lúg mérgezés
·
Kimentés gáztérből
Sérültek kimentése vészhelyzetekből ·
Kimentés vízből
·
Kimentés áramkörből
Rosszullétek és ellátásuk ·
Ájulás
·
Epilepszia
·
Alacsony vércukorszint
5. Környezeti nevelési program A környezeti nevelési programot a helyi tanterv tartalmazza.
6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai 6.1 A nevelőtestület minden tagjának feladata ·
legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóifjúságát;
·
a NAT, a kerettantervek, a pedagógiai program és a házirend alapelveinek, értékeinek, cél- és feladatrendszerének maradéktalan betartása és teljesítése;
·
szakmailag, pedagógiailag továbbképzés;
·
a városi, iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni.
6.2 A pedagógusok feladatai A pedagógusok általános működési feladatait (ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok stb.) az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon 21
határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanulók személyiségének optimális fejlődését és az iskola általános működési biztonságát is garantáljuk. Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős ezért, hogy a mindenkori tanulólétszámnak megfelelően olyan módon hozza létre a pedagógus munkaköröket és az adott munkakörökhöz olyan mértékben határozza meg az oktatási nevelési általános működtetési feladatokat, hogy azok egymással, az otanulólétszámmal egységes arányban legyenek és biztosítsák a meghatározott feladatok minőségi megoldásának lehetőségét. Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése.
Alapelveink: ·
a tantervek végrehajtása;
·
a pedagógiai etika írott vagy íratlan törvényeinek betartása;
·
a problémák nyílt megbeszélése történjen a megfelelő hangnemben tanulóval - szülővel - kollégával vezetővel egyaránt;
·
az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadása;
·
kulturált viselkedés, öltözködés (ünnepélyeken a közösség íratlan törvényének betartása);
A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.
A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai: ·
a tanítási órákra való felkészülés, a tanórák lelkiismeretes megtartása;
·
a tanulók munkájának rendszeres ellenőrzése és értékelése;
·
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése;
·
érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása;
·
kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése;
·
a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok;
·
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken;
·
iskolai kulturális- és sportprogramok szervezése;
·
osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása;
·
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása;
·
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása;
·
részvétel nevelőtestületi, munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken, a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken;
·
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben; 22
·
a balesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket megszervezése; a megelőzésével kapcsolatos tevékenységek ellenőrzése;
·
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, azokon való részvétel;
·
tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés;
·
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés;
6.3 Az osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki, feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk is tartalmazza.
Általános feladatok ·
Alaposan megismeri tanítványai személyiségét, ennek, valamint az iskola pedagógiai elveinek figyelembe vételével neveli őket.
·
Osztályfőnöki nevelőmunkáját tanmenetben megtervezi, és az abban foglaltakat be is tartja.
·
Minden tudásával elősegíti az osztályközösség kialakulását.
·
Összehangolja és segíti az osztályában tanító nevelők munkáját, szükség esetén látogatja, látogathatja óráikat.
·
Észrevételeit, a felmerülő problémákat az érintett nevelőkkel megbeszéli.
·
Az éves munkatervben meghatározottak szerint fogadóórát, osztályszülői értekezletet tart.
·
Indokolt esetben családlátogatást végez.
·
Év elején az első osztályfőnöki órán megismerteti a tanulókkal a házirendet, tűz- és balesetvédelmi oktatást tart, felhívja a figyelmet az esetleges változásokra.
·
Folyamatosan ügyel a házirendben foglaltak betartására.
Szülők tájékoztatásával kapcsolatos feladatok ·
Az ellenőrző és – amennyiben erre lehetőség nyílik – digitális napló útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről.
·
A szülőket és tanulókat - az őket érintő kérdésekről - tájékoztatja, a szülőket figyelmezteti, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.
·
Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.
·
Együttműködik az osztályközösség kialakítása és fejlesztése érdekében a szülőkkel, szülői munkaközösséggel, segíti őket feladataik végrehajtásában.
Osztályfőnöki munkaközösséggel és Diákönkormányzattal kapcsolatos feladatok 23
·
Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, észrevételeivel, javaslataival, valamint a részére kijelölt feladatok teljesítésével elősegíti a közösség tevékenységét.
·
Felkérhet pedagógust az osztályfőnök-helyettesi teendők ellátására.
·
Együttműködik az osztályközösség kialakítása és fejlesztése érdekében a diákönkormányzattal.
·
A diákönkormányzattal való együttműködés kapcsán minden év elején tevékenyen segíti az osztály diákönkormányzati képviselőinek megválasztását, ismerteti a DÖK működési szabályzatát. Az osztály előtt legalább havonta egyszer, de lehetőleg minden iskolai Diáktanács-ülés után beszámoltatja a diákönkormányzati képviselőket.
Tanulmányi előmenetellel kapcsolatos feladatok ·
Figyelemmel kíséri tanulói tanulmányi eredményeit, osztálya fegyelmi helyzetének alakulását.
·
Indokolt esetben kezdeményezi a fegyelmi eljárás lefolytatását.
·
A haladási naplót havonként ellenőrzi; a naplóvezetésben található hiányosságok esetén felhívja az osztályban tanító tanárok, illetve szükség esetén az iskolavezetés figyelmét.
·
Az osztályozási naplót és az ellenőrzőt havonként egybeveti, a hiányokat pótolja.
·
A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és év vége előtt legalább egy hónappal értesíti a tanévi munkatervnek megfelelően.
·
Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.
·
Segíti a tanulók pályaorientációját, pályaválasztását, igyekszik ezeket megalapozottá, a realitásokkal összhangban levővé tenni. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, szorosan együttműködik az ifjúságvédelmi felelőssel.
·
Havonta minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát, ezekkel összefüggő észrevételeit, javaslatait kollégái elé terjeszti.
·
Az osztállyal és az osztályban tanító tanárokkal történt megbeszélés után félévkor és év végén értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, fegyelmezésére, kitüntetésére. Szükség esetén kéri ezekhez az osztályközösség véleményét.
·
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, fegyelmezésére, kitüntetésére. Szükség esetén kéri ezekhez az osztályközösség véleményét.
·
Figyelemmel kíséri a tanulók tankönyvellátottságát, segít a felmerülő gondok megoldásában, betartja és betartatja a tankönyvrendeléssel kapcsolatos határidőket.
Mulasztásokkal kapcsolatos feladatok ·
Törekszik az indokolatlan mulasztások, késések megelőzésére, visszaszorítására, ennek érdekében él az alapdokumentumokban lefektetett eszközökkel.
·
A tanulók hiányzásait nyomon követi, a mulasztási naplót vezeti, illetve havonként összesíti. 24
·
Figyelemmel
kíséri
a
tanulók
egészségi
állapotát
(tartós
betegségek,
fogyatékosságok,
gyógyszerérzékenység).
Tanórán kívüli tevékenységek ·
Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
·
Részt vesz tanulóival az iskolai rendezvényeken, felkészíti őket ezekre, majd ügyel részvételükre, kulturált viselkedésükre.
·
Elvégzi, elvégezteti az iskolavezetés által jóváhagyott felmérések, vizsgálatok osztályszintű lebonyolítását, összesítését.
Pénzügyi feladatok ·
Segíti a tanulók iskolai élettel kapcsolatos pénzügyi kötelezettségeinek teljesítését, folyamatosan követi és ellenőrzi azokat (alapítvány, diákkörök, stb.).
·
Koordinálja az iskola-fenntartási hozzájárulási szerződések megkötését, a hozzájárulások megfizetését rendszeresen figyelemmel kíséri.
·
Az iskola-fenntartási hozzájárulással kapcsolatos tanulói kérelmek esetében javaslatot tesz az elbírálásra.
Adminisztrációs feladatok ·
Eleget tesz a vonatkozó szabályokban előírt adminisztratív kötelességeknek.
·
Félévenként az osztály előmeneteléről statisztikai adatokat szolgáltat.
·
A félévi és év végi osztályozó értekezleten beszámol az osztály teljesítményéről, a hiányzások mértékéről, a megtett intézkedésekről, az osztály közösségi munkájáról, a tantárgyi és sportversenyeken elért eredményekről, a kimagaslóan, illetve a gyengén teljesítő tanulókról.
·
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat, ideértve a tanügyi dokumentumok naprakész vezetését (törzskönyv, osztálynapló), valamint a továbbtanulással, ifjúságvédelemmel, statisztikák készítésével járó adminisztrációt.
·
Félévi értesítőket, év végi bizonyítványokat kitölti és kiadja.
·
Szükség esetén intézi a tanulók iskolalátogatási igazolási kérelmeit.
·
Pótvizsgákkal, az osztályozó vizsgákkal kapcsolatos adminisztrációt elvégzi.
·
Érettségivel, szakmai vizsgával, szintvizsgával, felvételivel kapcsolatos adminisztrációt végez.
Infrastruktúrával kapcsolatos feladatok 25
·
Folyamatosan figyeli az osztálytermek berendezésének állagát, azonnal jelzi az iskolavezetésnek a hiányosságokat, rongálásokat, illetve intézkedik azok megjavításáról, megjavíttatásáról.
·
Folyamatosan figyeli, kezeli, koordinálja tanulói belépőkártyáit. Felhívja a figyelmet a kártyahasználat szükségességére, igazolja a recepción a kártya nélkül belépőket.
7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: ·
·
különleges bánásmódot igénylő tanuló: •
sajátos nevelési igényű tanuló,
•
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló,
•
kiemelten tehetséges tanuló,
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.
7.1. Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek Iskolánk speciális helyzetéből adódóan az átlagosnál magasabb a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő, és a sajátos nevelési igényű tanulók száma. Fontosnak tarjuk, hogy eredményessé tegyék az intézmények a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében, a tanórák kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében kell megvalósítani a felzárkóztatást.
Alapelvek A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a Nat-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat vesszük alapul. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint szervezzük: ·
a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket jelölünk meg ott, ahol erre szükség van;
·
igény szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni;
·
szükség esetén a tanuló számára legmegfelelőbb alternatív kommunikációs módszerek és eszközök, építjük be a nevelés, oktatás folyamatába;
·
az iskolák segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogassák a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve; az egyes fogyatékkal élő tanulókkal összefüggő 26
feladatokról a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást. A sajátos nevelési igényű tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni. A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történjen meg annak érdekében, hogy a gyermekek önállóan meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban.
Célok Megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók az iskolai tanulmányok adott pontján felkészültek legyenek az önálló életvitelre. Ennek érdekében: ·
ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat,
·
növelni a kudarctűrő képességüket,
·
önállóságra nevelni őket.
Kiemelt feladatok A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő, integrált oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagához mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: ·
az iskola vezetője támogatja pedagógusai részvételét az integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken;
·
az együttnevelést megvalósító pedagógusok, felkészültek a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására;
·
az együttnevelés megvalósításában a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesül;
·
a módszerek, módszerkombinációk megválasztásában alkalmazkodni kell a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz;
·
a fejlesztés nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását.
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus feladatai: 27
·
a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait;
·
egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus együttműködésével, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz;
·
a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a tanulói teljesítmények elemzése alapján, szükség esetén megváltoztatja eljárásait;
·
az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz;
·
egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres;
·
alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;
·
együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus feladatai: ·
segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;
·
javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása);
·
segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, ismerteti ezek használatát, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről;
·
javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására;
·
figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;
·
együttműködik a pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;
·
terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a fejlesztést szolgáló órakeretben;
·
segíti a pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejődésének megítélésében;
·
segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását.
Az iskola igénybe veszi az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, a pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait a köznevelésfejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint. 28
7.2. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdők segítése Beilleszkedési és magatartási nehézségek A kritikus életkori szakaszok egyike a 14-18. életév, a középiskolába lépés időpontja, illetve a középiskolás évek. A serdülőkor sokféle lelki zűrzavarát gyakran kísérik hangulatingadozások, depresszív epizódok, dühkitörések, az önértékelés, az identitás zavarai. E nehézségek peremhelyzetet, szociális visszavonultságot, vagy túlzott izgatottságot, agresszivitást, beilleszkedési zavart válthatnak ki. Cél, hogy ezeket a jegyeket az iskola nevelési folyamatában kezelje, és megakadályozza a veszélynek kitett tanulók spontán kirekesztődését vagy túlzottan negatív hangadását. A beilleszkedési nehézségek szűrése, diagnosztizálása pedagógiai tapasztalataink alapján történik. Az említett gyermekek többnyire: ·
a tanulmányi kulturális közösségi feladatrendszerrel kapcsolatban nem álló, feladattal nem rendelkező peremhelyzetű tanulók;
·
interperszonális kapcsolataik szerint gyakran kedvezőtlen szociometriai státuszú tanulók;
·
a családi értékközvetítő sajátosságai szerint problémás fiatalok;
·
a tanulmányi teljesítőképesség szerint egyetlen területen sem kimagasló diákok.
Az utóbbi évek tapasztalatai alapján megállapíthattuk, hogy iskolánkba kerülnek olyan tanulók, akik magatartási gondokkal, beilleszkedési nehézségekkel küzdenek. Összeállítottuk a személyiségjegyeknek azt a rendszerét, amely a nehezen nevelhetőségre utal. Ezek a következők: ·
nyughatatlanság, nyüzsgés,
·
agresszivitás,
·
konokság,
·
csipkelődő hajlam,
·
túlzott gátlásosság, befelé fordulás, álmodozás,
·
állandó bűntudattal küzdés,
·
eltúlzott önértékelés,
·
érzelmi tompultság.
Az itt felsorolt személyiségjegyek valamelyikének megléte természetesen még nem jelent feltétlenül magatartási gondot, hiszen lehetséges, hogy csak átmeneti kamaszkori problémával állunk szemben. Ha viszont azt tapasztaljuk, hogy különböző élet- és konfliktushelyzetekre a tanuló rendszeresen inadekvát válaszokat ad, valamint a fent felsorolt jegyek közül egy vagy több tartósan is jellemző, akkor a magatartási zavar egyértelműen megállapítható. Ha a személyiségzavar és az ebből fakadó magatartási, beilleszkedési nehézség bizonyítást nyer, akkor a tanulóval szemben egyéni bánásmódot alakítunk ki. Megpróbáljuk a személyiségzavar okát feltárni, és ha lehetséges (környezettényezők esetén) megszüntetni. Amennyiben az ok felszámolása nem megoldható, úgy 29
a tüneteket kell kezelnünk. Ha ez a pedagógusok számára szakmailag megoldhatatlan feladat, akkor szakember segítségét vesszük igénybe a szülővel egyetértésben.
Pedagógiai tevékenységek a beilleszkedési és magatartási nehézségek feloldására Az iskola az alábbi megoldásokkal törekszik arra, hogy a problémás tanulók konstruktív tevékenységek, véleménycserék, beszélgetések formájában vegyenek részt a kortárs interakciós folyamatokban: ·
egyéni motivációs bázisuk megismerésére építve igyekszünk sikerélményhez juttatni tanulóinkat;
·
felzárkóztató, pótló foglalkoztatások szervezésével, valamint órakeretben tanulásmódszertani, tanulástechnikai
segítség
nyújtásával
biztosítjuk
az
előrehaladásban
elmaradt
tanulók
felzárkóztatását; ·
osztályfőnöki órákon fejlesztjük önértékelési, önismereti képességeiket,
·
a szülőknek tájékoztatást tartunk a nevelési problémákról a devianciák veszélyeiről.
Beilleszkedési, magatartási gondok esetén a szülővel vagy gondviselővel helyi munkamegosztás alapján rendszeresen tartja a kapcsolatot az osztályfőnök. A beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók általában nehezen nevelhetők, mivel társaikhoz, az iskolai diákközösségekhez és a pedagógusokhoz való kötődésük hiánya éppen a közösségi nevelés és a személyes példaadásra való nevelés ellen hat.
Feladatok Az iskola általános légköre, követelményei, szokásrendszere, arculata, hangulata, szabályai mind a tanulói személyiség alakítását kell, hogy szolgálják. Mindezeknek azonban barátságosan, humánusan, és főleg a tanulók számára értelmileg és érzelmileg elfogadhatóan kell működni, ellenkező esetben a tanuló szembefordul az iskola által közvetített értékekkel. A nevelőtestület közösségi jellege, hangulata, stílusa, viszonya a tanulókkal szemben támasztott követelményekkel, pedagógiai egysége és a tanulók irányába történő megnyilvánulása szintén erősítheti vagy gyengítheti az iskolai oktató-nevelő munkát, és ezzel csökkentheti vagy növelheti a nehezen nevelhető tanulók arányát. Az osztályközösségben kialakult szokás- és normarendszerek tartalma, az interperszonális kapcsolatok tartalma és erőssége, az osztály arculatának alakítása és ezek hatásai részletesebben a pedagógia program 3. pontjában szerepelnek. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tennivalók két fő részből állnak: prevenció és korrekció. A prevencióban és a korrekcióban a pedagógusoknak nagyon fontos segítői a külső szakemberek: iskolaorvos, pszichológus, Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, Rendőrség, Gyámhatóság stb. 30
A kortárs csoportokkal és segítő szakemberekkel való együttműködés továbbá a speciális programok (pályaorientációs, drog- és alkohol prevenciós foglalkozások) részletesebb kifejtése a pedagógiai program 4. pontjában található.
7.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
A tanulási kudarc diagnosztizálása Tanulási kudarcnak tekintjük azt, ha a tanulónak a tanulási folyamatban egyáltalán nincs sikerélménye, illetve tartósan több kudarc, mint sikerélmény éri. Nem tanulási, hanem pedagógiai kudarcnak tekintjük azt, ha a tanuló nem képességének megfelelően teljesít, de ezt csak a pedagógus éli meg kudarcként, a tanuló pedig nem. Természetes, hogy ezekben az esetekben is megpróbáljuk a tanulót motiválni, hogy jobb teljesítményeket érjen el.
A tanulási kudarc megelőzése és csökkentése érdekében végzett pedagógiai tevékenységek ·
A kudarc okának megtalálása. A nehézségek leküzdésében nélkülözhetetlen a jó tanár-diák kapcsolat, illetve a pedagógus és szülők közötti együttműködés. Abban a kérdésben, hogy a tanuló tanulási nehézséggel küzd-e, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Az okok feltárásában az iskola fejlesztőpedagógusa is segítséget nyújthat. A kezdeti (általános iskolából hozott) tanulási-tudásbeli hátrányok kiszűrése és csökkentése, illetve a tanulási kudarcok kezelése elsősorban az iskola feladata. A tanulási kudarc leggyakoribb okai a következők lehetnek: o magatartási zavar: ebben az esetben a pedagógiai program 7.2. pontjában leírt pedagógiai tevékenységgel segítjük elő a kudarc megszűnését; o túl magas követelményi szint, túlzott elvárások, ez akkor fordul elő, ha egy vagy több tantárgyból olyan teljesítményt vár el a család vagy a pedagógus, melyet a tanuló önhibáján kívül nem tud teljesíteni.
·
Az erősségek tudatosítása, a gyengeségek pótlása, fejlesztése a célunk. Alapvető nevelési elv, hogy sem az ismeretek, sem a követelmények ne haladják meg az adott korban lévő tanuló pszichikai és fizikai adottságait, sajátosságait, fizikai és szellemi erejét, teljesítőképességét.
·
Felzárkózás lehetőségének megadása annak érdekében, hogy el tudják sajátítani azt a tananyagot, amely az érettségi, szakmai vizsga követelményeinek teljesítéséhez szükséges.
·
Tanulási módszerek, technikák megismertetése osztályfőnöki- és a tanórákon.
·
Rendszeres ismétlés, gyakoroltatás, változatos munkaformák is segíthetnek a tanulási motiváció erősítésében. 31
·
A feleletek, illetve dolgozatok értékelésénél nem csak a hibákat emeljük ki, célszerű a tanulók pozitív vonásait hangsúlyozni. Inkább dicsérjünk, mint marasztaljunk!
·
Iskolánkban idegen nyelv és informatika tantárgyakból csoportbontást alkalmazunk. Gyakran tapasztaljuk, hogy a 9. évfolyamra érkező diákok általános iskolai tudása hiányos (esetleg nem is tanulták még a választott idegen nyelvet), ezért az első órákon történő felmérések alapján, a tanórákon folyamatos felzárkóztatást végzünk, próbálunk mindenkit sikerélményhez juttatni.
·
Esetenként élünk a differenciált tanulói munkáltatás lehetőségével.
·
Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia esetén lehetőség van iskolán belüli fejlesztésre fejlesztő pedagógus által. Szükség esetén iskolán kívüli vizsgálatokat, foglalkozásokat javasolunk tanulóinknak a szülőkkel egyeztetve.
·
Ha a tanuló szakvélemény alapján nem osztályozható valamely tárgyból, úgy élünk a jogszabályban biztosított lehetőséggel, és nem osztályozzuk, illetve a számonkérés módját a tanulóhoz igazítjuk.
·
Átjárhatóságot biztosítunk a tagozatok között, lehetőség van szakközépiskolából, illetve gimnáziumból szakiskolába való átirányításra.
A felzárkóztatás feladatai Legfontosabb feladatnak tartjuk a szülők tájékoztatását, a velük való folyamatos kapcsolattartást, amíg a tanulási kudarc fennáll. A tanulót tanító szaktanárok és az osztályfőnök aktív kapcsolattartása a probléma kezelésére. A tanulási cél ismeretével és kitűzésével a tanuló motiváltságának növelése. A hátrányok kiküszöbölésére a megfelelő módszer megfogalmazása egyéni foglalkozás vagy egyéb segítségnyújtás révén. A felzárkóztatás lehetséges formái: tanórán belül, tanórán kívül és egyéb módon.
Tanórán: ·
a tanórán belüli felzárkóztatás módja: egyéni vagy csoportos foglalkoztatás keretében a tananyag feldolgozás ütemezésének az adott közösség szintjéhez történő igazítása;
·
évfolyamonkénti csoportbontás, ahol lehetséges;
·
a kompetencia alapú oktatási módszerek alkalmazása ahol lehetséges;
·
kooperatív módszerek (csoportmunka) alkalmazása az órákon;
·
differenciált tanulásszervezés; eszközei:
·
jól differenciált feladatok, követelmények,
·
egyéni haladási tempó,
·
egyéni motiválás,
·
sikerélmény biztosítása,
·
megfelelő segítség megszervezése,
·
meglévő képességekre való támaszkodás
·
tanulás-módszertani segítség biztosítása; 32
·
az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák (anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, matematikai, természettudományos kompetenciák, digitális tudás, hatékony, önálló tanulás stb.) fejlesztésével;
·
osztályközösségen belül pl. tanulópárok kialakítása;
·
a tanuláshoz szükséges alapvető készségek elsajátításához alternatív megoldási formák alkalmazása.
Tanórán kívül: ·
egyén és csoportos segítő beszélgetések;
·
a 11-12. évfolyamon az iskola a továbbtanulásra, érettségire való felkészítést segítő felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet a törvényi kereteken belül;
·
magántanulóként a törvényi lehetőségeken belül – szakiskolában a 9-10. évfolyamon, szakközépiskolában a 9-12. (13.) évfolyamon.
·
csoportos mozi- és színházlátogatás, hangverseny, kiállítások látogatása rendhagyó órák (pl. meghívott előadók, múzeumpedagógiai foglalkozások stb.)
·
sportprogramok, kirándulások;
·
önképző, illetve szakköri csoportok: sakk, vöröskereszt, gitár stb.
7.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Általános pedagógiai elvünk: a képességek kibontakoztatása soha nem mehet a harmonikus személyiségfejlesztés rovására. A kiemelkedő képesség fejlesztendő értéket és egyben a képességeknek megfelelő teljesítés kötelezettségét jelenti a tanár és diák részére, melynek fejlesztése nem választható el a személyiségfejlesztéséről.
Tehetségkutatás A tehetség kutatására irányuló tevékenységünk két részéből áll. Egyfelől megpróbáljuk minden tanulóban megtalálni azokat a képességeket, amelyekben a legerősebb, másfelől igyekszünk kiválasztani azokat a tanulókat, akik valamely területen kimagasló tehetséggel bírnak. A tanulóval állandóan kapcsolatban álló pedagógusok (osztályfőnök, osztályban tanító tanárok, stb.) rendszeresen kicserélik egymással tapasztalataikat, kölcsönösen együttműködnek, hogy a tanuló legjobb adottságai, képességei felszínre kerülhessenek. Általános törekvésünk, hogy a kiemelkedően tehetséges tanulókat – ha tehetségük minősége, iránya alapján erre lehetőség van – versenyeztessük, mivel teljesítményüket a verseny általában növeli. A nem kiemelkedő 33
képességű tanulók versenyzését is támogatjuk, de őket felkészítjük az esetleges kudarcok elviselésére is, amely a verseny során érheti őket.
Tehetséggondozás A tehetséges tanulók nyomon követése: a tanuló osztályfőnökének és annak a pedagógusnak a feladata, akinek a szakterültéhez a tanuló tehetsége, képességei a legjobban kötődnek. Ha a tanuló képességeinek fejlesztése iskolai keretek között nem oldható meg, külső segítséget ajánlunk számára. Lehetőséget biztosítunk egyéni, illetve 2-3 fős órakereten kívüli foglalkoztatásra is.
A tehetség kibontakoztatására irányuló pedagógiai tevékenységek iskolánkban A tananyagon túli képzés igényével tehetségesebb tanulóink érdeklődésétől függően – a szakmai munkaközösségek javaslatára – iskolánk tehetséggondozó szakköröket szervez. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások a szakkörvezető által összeállított tematika alapján folynak. Diákjaink esélyegyenlőségének biztosítása miatt rendkívül fontosnak tartjuk az informatikai oktatás személyi és tárgyi feltételeinek folyamatos fejlesztését, különös tekintettel az internet etikus használatára és a széleskörűen hozzáférhető információk közötti válogatás fontosságára. Az iskola mérete, nyugodt légköre lehetővé teszi a funkciógazdag iskolát. A főiskolai, egyetemi tanulmányokra való felkészítés mellett a munkavégzésre, a szakmai alapok kialakítására, a korszerű általános műveltség nyújtására, közvetítésére vállalkozunk. Az esélyegyenlőség biztosítása mellett célunk a tehetségfejlesztés, a személyiség és a kreativitás fejlesztése. A fenti célkitűzéseinket valósítása érdekében a szorgalmi időben és a tanulási időn túl különböző lehetőségeket biztosítunk tanulóinknak:
· tanulási időben: ·
tanulmányi kirándulások,
·
könyvtári órák,
·
tanulás-módszertani órák,
·
differenciált foglalkoztatás,
·
csoportmunka.
Ezek a többletszolgáltatások kötelezőek, a tanulmányi kirándulásokért a szülőknek fizetniük kell, hacsak nem sikerül erre anyagi fedezetet biztosítani különböző pályázatokon.
· tanulási időn kívüli lehetőségek: ·
tömegsport órák,
·
múzeum-, színház-, mozilátogatások,
·
nyári- és sporttáborok, 34
·
tanulmányi versenyek,
·
szakkörök,
·
diákönkormányzat különféle rendezvényei,
·
iskolai rendezvények,
Ezek a szolgáltatások nem kötelezőek, de igénybevétel esetén általában térítéskötelesek, melyet a fenntartónak vagy a szülőnek kell fedeznie.
7.5. Ifjúság- és gyermekvédelmi tevékenység
Helyzetelemzés Az iskolában nő a szociális, a családi, az egészségügyi vagy egyéb okból fakadó hátrányos tanulók létszáma, ezért folyamatos a hátrányokból fakadó veszélyeztetettség megelőzése. Az iskola gyermekvédelmi munkájának egyik legjellemzőbb feladata: az egyéni problémáját nehezen kezelő, érzékeny, elsősorban lelki gondokkal küzdő diákok segítése. A leggyakrabban előforduló pszichés problémák a következők: ·
szorongások, félelmek,
·
családi problémák,
·
kortárskapcsolati konfliktusok,
·
a serdülőkorral járó mentális gondok,
·
lelki traumák.
A társadalomban lezajló változások, az új gazdasági helyzethez való alkalmazkodás, a szembeötlően eltérő anyagi helyzet és gyakorta fellépő családi problémák (válások, különélések, munkanélküliség) árnyalt gyermekvédelmi gondolkodást igényelnek tőlünk. A Gyermekvédelmi törvénnyel összhangban veszélyeztetettnek tekintjük az olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapotot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A gyermek egészséges fejlődését fenyegethetik:
A
·
biológiai–fiziológiai,
·
pszichés és
·
szociális sérülések, amelyek gyakran összefüggnek egymással.
veszélyeztetettség
jelei
viselkedési
és
kedélybeli
zavarokként
jelentkezhetnek:
csökkent
a
teljesítőképesség, nő a kriminális vagy neurotikus irányú fejlődésre való hajlam. Egyre nagyobb azoknak a tanulóknak a száma, kiknek a szeretetigényük kielégítetlen, melyet nyugodt légkör kialakításával személyes odafigyeléssel és kis közösségek megteremtésével próbálunk enyhíteni.
Célok 35
Mindennapi ifjúságvédelmi tevékenységünkben a tanulók személyiségfejlődésének egészét segítő pedagógiai szemlélet érvényesül. Célja, hogy: ·
megelőzze, elhárítsa, vagy enyhítse a tanulóra ható károsodásokat, amelyek személyiségfejlődését megzavarják vagy gátolják;
·
segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak a tanuló értékes képességeinek kibontakoztatásához és fejlesztéséhez;
·
az iskola hátrányos helyzetű tanulóinak támogatása, a családi vagy egészségi okokból veszélyeztetett tanulók megkülönböztetett figyelemmel kísérése;
·
lemorzsolódásuk megakadályozása;
·
a diákok feszültségének oldása személyes kapcsolatokkal, speciális bánásmóddal;
·
harmonikus beilleszkedésük segítése az osztály és az iskola közösségébe;
·
a tanulás hatékonyságának megalapozása;
·
részvétel a dohányzás, AIDS, drog, és az alkohol elleni küzdelemben;
·
az iskolai prevenció, a felvilágosítás, a megelőzés legfontosabb eszköze;
·
A tanuló problémájának megoldása érdekében legyen megfelelő kapcsolat az ifjúságvédelemmel foglalkozó tanár, az igazgató, a igazgatóhelyettes, az osztályfőnökök, a pedagógus kollégák, a szülők és a diák-önkormányzati vezetők között;
·
a veszélyeztetett tanulók érdekvédelme.
Prevenció Iskolánk legfőbb gyermekvédelmi célja, hogy pedagógiai munkájának minden területén a prevenció gyakorlata érvényesüljön, a megelőzés szempontjából fontos az olyan körülmények biztosítása, amelyekben a tanulók jól érzik magukat. A prevenciós munka eredményes, ha a tanuló képessé válik a társadalmilag el nem fogadott jelenségekkel szembeni önvédelemre, a destruktivitás helyett az önfejlesztő, építő magatartást választja. A veszélyeztetett tanulók életét az iskolán kívül is próbáljuk folyamatosan nyomon követni. Ebben a fő feladat az osztályfőnökökre, illetve a gyermekvédelmi felelősre hárul.
Pedagógiai tevékenységek ·
Információk nyújtása az iskola ifjúságvédelmi tevékenységéről, lehetőségekről, az iskolán kívüli segítő szervezetekről, ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről: a gyermeknek, a szülőknek, a pedagógusoknak.
·
Folyamatos kapcsolattartás: o az osztályfőnökkel, szaktanárokkal, 36
o az iskolaorvossal, o a könyvtárossal, o a diákönkormányzattal, o a külső szervezetekkel (nevelési tanácsadó, önkormányzatok, kollégiumok, gyermekvédelmi szakellátó intézmények) ·
Fogadóórák, személyes beszélgetések révén a szülői támogatás megnyerése;
·
Szűrés, feltárás, megszüntetés:
·
a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók problémáinak felismerése, feltárása, a problémák okainak megkeresése;
·
segítségnyújtás (egyéni beszélgetések, tanórán kívüli foglalkozások, külső segítők bevonása);
·
krízis helyzetek kezelése (mentálhigiénés tanácsadás, iskolaorvos, szakellátó intézmények, gyermekjóléti szolgálatok).
·
személyiségfejlesztés, értékközvetítés, közösségfejlesztés;
·
beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése;
·
szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek
(a fenti bekezdések részletezése a pedagógiai program külön fejezeteiben);
·
folyamatos mentálhigiénés tanácsadások megfelelő szakemberek bevonásával;
·
szükség esetén családlátogatás, a család bevonása a probléma megoldásába;
·
a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, tanulás-módszertani ismeretek nyújtása;
·
speciális közösségi foglalkozások;
·
egészségnevelő tevékenységek;
·
felvilágosító, megelőző munka: egészségvédő programok, melyek kiemelten kezelt témái: o szenvedélybetegségek megelőzése (dohányzás, alkohol, drog), o szexuálisan terjedő betegségek és abortusz megelőzés.
A juttatások elosztásának alapelvei és eljárási rendje · A tankönyvtámogatásnál fő szempont a törvény által előírtakon felül, hogy a lehetőségekhez képest a legtöbb támogatást a tartósan és halmozottan nehéz körülmények között élő diákjaink kapják. A rászorulók normatív (központi költségvetési forrásból származó) támogatásán felül segítünk külső, alapítványi források felkutatásában. 37
· Iskolánkban iskolaorvos rendel, aki a védőnő segítségével évente rendszeres egészségügyi szűrést végez a tanulók körében. Az iskolaorvos, a védőnő és külső szakemberek bevonásával egészségügyi felvilágosító, valamint szocializációt elősegítő foglalkozásokat tartunk.
7. 6. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló pedagógiai tevékenységek Hátrányos helyzetű az a tanuló, akiről családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. Halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint –legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Az iskola csak korlátozott mértékben képes a tanulók hátrányos helyzetét pozitívan befolyásolni, ezért igyekszik megismerni a tanulók helyzetét és a jogszabályokkal, törvényekkel összhangban a pedagógiai eszközrendszerével igyekszik enyhíteni e szociális hátrányokat.
A szociokulturális hátrányok enyhítése érdekében folyó pedagógiai tevékenységek A tanulók hátrányos helyzetének megismerése csakis a nevelő-oktató munka etikai normáinak, továbbá a gyermek személyiségi jogainak figyelembevételével történhet. Ennek a koordinátorai: a tanuló osztályfőnöke és az iskola ifjúságvédelmi felelőse. Az osztályfőnök a tanuló személyi adatainak és személyiségének ismeretében a tanulótól, a tanulótársaktól, a családi háttérből és a nevelőtestületből, illetve az iskolaorvostól származó információk alapján szerez tudomást a tanuló hátrányos helyzetéről. ·
élünk a pozitív motivációval;
·
a kommunikációs képességeket fejlesztjük;
·
az ilyen esetekben rendszerint meglévő tudásbeli hátrányt felzárkóztató foglalkozásokon próbáljuk megszüntetni, enyhíteni;
·
a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése;
·
a szociokulturális hátrányok enyhítése:
·
a szabadidő kulturált eltöltésének biztosításával,
·
tanácsadással,
·
felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezésével,
·
felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezésével;
·
felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről;
·
tanulók pályaorientációjának segítése;
·
kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel; 38
·
pályázatok figyelése;
·
ösztönzés a különféle tanulmányi ösztöndíjak elnyerésére;
·
szükség esetén segítségnyújtás a kollégiumi elhelyezésben;
·
személyes beszélgetésekkel a problémamegoldó képességek fejlődésének elősegítése;
·
az érintett tanulók érdek- és esély érvényesülésének elősegítése;
·
a tanulót képessé tenni problémái felismerésére és megoldására.
A segítő tevékenység formái és működési rendjük; az anyagi háttér biztosítása Az iskola tanórán kívüli tevékenységének széles köre a szociális hátrányok enyhítését is szolgálja. A tanórán kívüli foglalkozások egyes programjait pedagógusok, a diákönkormányzat és/vagy a tevékenységet segítő pedagógus által elkészített terv alapján az iskola igazgatója hagyja jóvá, a tevékenységet segítő felelős pedagógust szintén az igazgató bízza meg. A tanórán kívüli tevékenységekhez szükséges anyagi hátteret – az iskola pedagógiai céljainak és költségvetési lehetőségeinek függvényében – az igazgató biztosítja, amennyiben ez lehetséges. Ha a tevékenység anyagi háttere csak részben biztosítható vagy egyáltalán nem biztosítható iskolai keretből, akkor a szükséges anyagi háttér felkutatása és biztosítása (pl. pályázatok révén, szükség estén önköltséges formában) a tevékenységéért felelős pedagógus kezdeményezésére az iskola igazgatójának jóváhagyásával történik.
8. A szülők, a pedagógusok és a tanulók együttműködésének területei Az eredményes nevelő-oktató munka, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház, a tanulói és a pedagógusközösség koordinált, aktív együttműködése. A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai nevelés-tanítás-tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az együttműködés fontos feltétele, hogy a partnerek ismerjék alaposan az iskola nevelési programját, ugyanis ez adhatja meg a tartalmát az együttműködésnek.
8.1. A szülők és az iskola együttműködésének formái Élő munkakapcsolat van a tanári közösség és a szülők között a tanulók fejlődése érdekében a Köznevelési törvény által meghatározottak és az iskola hagyományai szerint. Ez többszintű együttműködést feltételez, amelyet az alábbi tartalommal kell megtölteni: ·
kölcsönös és rendszeres információcsere a középiskola nevelési, oktatási feladatairól; 39
·
a tanulók személyiségfejlesztésének, a családok nevelési feladatainak összehangolása iskolánk hasonló irányú céljaival;
·
együttműködés a szülők és a nevelőtestület között a szociális veszélyeztetettségből és az életkori sajátosságokból eredő nehézségek leküzdésében;
·
a tehetséges, különleges képességű tanulók munkájának közös támogatása, menedzselése (pl. nyelvvizsgák, versenyek, külföldi ösztöndíjak, pályázatok stb.);
·
törekvés a nevelési célokban megfogalmazott erkölcsi normák elfogadtatására, a kulturált viselkedés kialakítására, a deviáns magatartás megelőzésére;
·
az aktív szülői részvétel biztosítása az iskola közösségformáló, nemzeti öntudatra és konstruktív életvezetésre nevelő programjaiban.
A szülők közösségének képviseleti szervei: osztály és iskolai SZMK választmányok. A kapcsolattartást, szükség szerint, bármelyik fél kezdeményezheti. Az együttműködés során azokat a kérdéseket is rendezni kell, hogy milyen módon működhet közre, segítheti a szülő az iskolában folyó nevelőmunkát, illetve az iskola milyen módon és formában nyújthat segítséget a szülőnek gyermeke helyes neveléséhez.
A kapcsolattartás formája lehet: ·
Szülői értekezlet évfolyamszinten: o A 12. évfolyamos diákok szüleinek az igazgató tájékoztatót tart a kétszintű érettségire való tudnivalókkal, a továbbtanulással kapcsolatban. o Az iskolánk iránt érdeklődő 8. osztályos tanulók szüleinek az igazgató tájékoztatót tart az itt folyó oktatásról, nevelésről, bemutatja az intézményt.
·
Szülői értekezlet osztályszinten
·
Tanévenként két alkalommal az osztályfőnök tájékoztat a tanév feladatairól, a tanulmányi munka értékeléséről, az osztályt, illetve a tanulókat érintő kérdésekről.
·
A szülői munkaközösség választmánya o Az osztályok szülői munkaközösségeivel együtt figyelemmel kíséri az iskolában folyó nevelő-oktató munkát, véleményt nyilvánít. Tagjai az osztályok szülői munkaközösségeinek választott képviselői.
·
Fogadóórák o Tanévenként két alkalommal a pedagógusok egyéni tájékoztatót adnak a tanulókról.
·
Írásbeli tájékoztatás a digitális ellenőrzőben o a tanulmányi előmenetelről és magatartási kérdésekről; o a szülőt is érintő programokról, feladatokról; o a tanulóval kapcsolatos egyéb információkról. 40
·
Egyéni foglakozások
·
személyes beszélgetések,
·
telefonbeszélgetések.
A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: ·
aktív részvételt, érdeklődő-segítő hozzáállást,
·
őszinte véleménynyilvánítást és együttműködő magatartást,
·
nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását,
·
a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését,
·
a szülői munkaközösséggel való együttműködést,
·
esetenként szponzori segítségnyújtást.
8.2. A tanuló és a pedagógus együttműködésének formái ·
kötelező tanítási órák,
·
nem kötelező iskolai órák,
·
szakköri foglalkozások,
·
közös kirándulások,
·
iskolai programok,
·
közösen végzett hasznos munkák (pl. szelektív hulladékgyűjtés stb.),
·
sportversenyek, vetélkedők,
·
diák fórumok,
·
személyes megbeszélések.
8. 3. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulókat az iskolai diákönkormányzat választott vezetői képviselik. A diákönkormányzatot megbízott pedagógus segíti munkája végzésében. ·
Osztályközösségek és tanulócsoportok o az iskolai életet érintő információk áramlásának biztosítása az osztályfőnök, illetve a szaktanárok segítségével.
·
digitális napló és ellenőrzőn keresztül történő tájékoztatás;
·
hirdetőtáblákon való közzététel,
·
iskolarádió segítségével való közzététel,
·
Diákönkormányzat: A tanulók érdekeit képviseli, véleményt alkot a diákokat érintő kérdésekben.
41
·
Diákközgyűlés: nyilvános tájékoztató fórum, amely tanévenként legalább egy alkalommal hívható össze. Az igazgató és a diákönkormányzat vezetői beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, új javaslatokat tesznek, döntést hoznak.
8.4. Az iskolai és kollégiumi pedagógusok együttműködésének formái Az iskola, illetve a kollégium kölcsönösen tájékoztatja egymást az érintett tanulókkal kapcsolatban. A kollégiumi pedagógusokkal közvetlen kapcsolatot a kollégiumban elhelyezett diákok osztályfőnökei tartanak fenn. A kollégiumi nevelő egyéni tájékoztatást kérhet az osztályfőnökkel előzetesen egyeztetett időpontban. Az osztályozó értekezletet követően a kollégiumi pedagógusok a kollégiumi tanulók érdemjegyeiről a digitális naplóból értesülhetnek.
8.5 Partneri kapcsolataink Az intézmény vállalkozói szolgáltatói jellegéből adódóan gazdasági és társadalmi környezetében mély beágyazottságra törekszik. Közvetlen kapcsolatot tart a vonzáskörzete általános iskoláival, nyílt napjain fogadja és tájékoztatja az érdeklődő szülőket és tanulókat. Napi kapcsolatot tart az önkormányzatokkal, ha szükséges, számukra adatokat szolgáltat. Meghatározó a gazdasági szervezetekkel történő együttműködés. Jó példa erre a Csepeli Vasmű utódvállalataival, a Dunaferr Zrt-vel és a Paksi Atomerőmű Zrt-vel kialakított, immár hosszútávúnak tekinthető együttműködés. A vonzáskörzet állami fenntartású középiskoláival is napi kapcsolatot tartunk, igyekszünk velük együttműködni és nem kívánunk egészségtelen versenyhelyzetet létrehozni. Az intézmény másik törekvése a kulturális kapcsolatok kiépítése. Tanulóink rendszeresen járnak színházba, részt vesznek múzeumpedagógiai foglalkozásokon, kulturális rendezvényeken. Az iskola hitvallása alapján szoros kapcsolatban vagyunk a családsegítő központokkal, nevelési tanácsadó Intézményekkel, pedagógiai segítő szolgálatokkal és a Kormányhivatalok gyámügyi- szociális osztályaival.
42
9. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításának helyi szabályai Részletesebben lásd: Tanulmányok alatti vizsgák rendje c. dokumentum
A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján állapítjuk meg. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatjuk. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításának helyi szabályai a jogszabályokban előírtakkal összhangban történik.
9.1. A vizsgaszabályzat hatálya Az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: ·
osztályozó vizsgákra,
·
különbözeti vizsgákra,
·
javítóvizsgákra vonatkozik.
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: ·
aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
·
akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
·
aki számára az igazgató különbözeti vizsgát ír elő
·
akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
9.2. Vizsgák fajtái · Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha: ·
felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,
·
engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
·
ha a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, 43
·
a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.
· Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. A különbözeti vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni.
· Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.
· Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha ·
a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott,
·
az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.
A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31- ig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte.
Alkalmassági vizsga Az alkalmassági vizsgát az egyes szakmákhoz szükséges feltételekről szóló rendeletek szabályozzák. Ez az alkalmasság egészségügyi alkalmasságot jelent, melyet az iskolaorvos utasításai alapján, szakorvosi leletek figyelembe vételével az iskolaorvos ad.
9.3. Vizsgaidőpontok
· Javítóvizsga: augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban szervezhető, aug. utolsó két hete.
· Osztályozó és különbözeti vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet.
Részletesebben lásd: „Tanulmányok alatti vizsgák rendje” dokumentum 44
9.4. A vizsgák előkészítésének és lebonyolításának módja Az igazgató, a vizsgabizottság, a vizsgabizottság elnökének és tagjainak feladatait részletesebben lásd: „Tanulmányok alatti vizsgák rendje” dokumentumban. A vizsgarészek (írásbeli vizsga, szóbeli vizsga gyakorlati vizsga) lebonyolításának részletes szabályait lásd a „Tanulmányok alatti vizsgák rendje” c. dokumentumban. A vizsga értékelésének és a szabálytalanságok kezelésének részletes szabályait lásd a „Tanulmányok alatti vizsgák rendje” c. dokumentumban.
·
9.5. A vizsgák követelményrendszere · A javító, osztályozó és különbözeti vizsgák anyaga lefedi az egész tanév tananyagát, összhangban a helyi tanterv követelményeivel. · A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskola igazgatójának engedélye szükséges ahhoz, hogy az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket a tanuló az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesíthesse. · Az érettségi és szakmai vizsgák rendjéről jogszabály által meghatározott központi szabályzat intézkedik.
45
10. A tanulók felvételével és átvételével kapcsolatos szabályozás Tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik, felvétel vagy átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt.
10.1. A felvétel feltételei Iskolánk szóbeli illetve írásbeli felvételi vizsgát nem tart, a nyolcadik évfolyamos tanulók számára az általános iskolából hozott 7. év végi és 8. félévi osztályzatainak átlaga alapján teszünk javaslatot a felvételre. · Szakközépiskolai és gimnáziumi képzés esetén a felvétel feltétele az általános iskola 7. év végi és 8. félévi osztályzatainak 3, 5 feletti átlaga. · Szakiskolai képzés esetén a felvétel feltétele az általános iskola 7. év végi és 8. félévi osztályzatainak 3, 0 feletti átlaga.
10.2. Az átvétel feltételei Átvétel útján jogviszony létesíthető abban az esetben, ha a kérdéses évfolyam adott osztályában van szabad férőhely, valamint a jelentkező azonos képzésfajtából érkezik. Amennyiben a képzésfajta nem teljesen megegyező, a szükséges tantárgyak vonatkozásában sikeres különbözeti vizsga letétele után vehető át a tanuló. A szakképzés területén átvétel kizárólag azonos szakma tanulása esetén lehetséges, kivételt képez a szakképzés kezdő évfolyamán az az eset, ha a gyakorlati foglalkozások a tanévben még nem haladták meg az éves gyakorlati óraszám 20%-át. Ebben az esetben sikeres különbözeti vizsga, és egészségügyi alkalmassági vizsgálat után átvehető a tanuló.
10.3. Szóbeli felvételi vizsga követelményei Amennyiben az iskola bármely tagozatára szóbeli felvételi vizsgát hirdet, azt a tanév elején elkészített felvételi eljárás rendje c. dokumentumban teszi közzé. Ekkor a szóbeli felvételi vizsga részei és követelménye: ·
Kommunikatív készség
·
Általános iskolai ismeretek (Magyar, matematika természettudományos ismeretek, történelmi kérdések)
·
Szövegértési és logikai készséget vizsgáló feladat
46
10.4. Alkalmassági vizsga Az alkalmassági vizsgát az egyes szakmákhoz szükséges feltételekről szóló rendeletek szabályozzák. Ez az alkalmasság egészségügyi alkalmasságot jelent, melyet az iskolaorvos utasításai alapján, szakorvosi leletek figyelembe vételével az iskolaorvos ad. Azoknál a szakmáknál, amelyeknél szakképesítés ráépülésben folyik képzés, a felvétel feltétele a szakképzési kerettantervekben meghatározott szakképesítés.
10.5. Jogorvoslati lehetőségek A jelentkezés elutasítása esetén a szülők a döntés ellen jogorvoslattal élhetnek.
11. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Az intézmény tanulói a törvény adta lehetőségekhez mérten részt vesznek az iskola döntési folyamataiban, ezt diákönkormányzat keretei között tehetik meg. Intézményünkben minden osztály 2-2 tagot delegálhat az iskolai Diákönkormányzatba. Ezek a tagok ·
képviselik az osztályok érdekeit,
·
tájékoztatják társaikat az őket érintő fontos kérdésekről,
·
társaik véleményének kikérése után gyakorolják a véleményezési jogot és
·
vezetőt választanak maguk közül, aki kapcsolatot tart iskolavezetéssel.
A Diákönkormányzat évenkénti döntése alapján részt vesz az iskolai programok szervezésében, tervezésében, önálló programokat is szervezhet. A Diákönkormányzat tanévenként egy tanítás nélküli munkanap (Dök-nap) programjáról dönt, amelyről a nevelőtestület az éves program elfogadásakor nyilvánít véleményt. A Diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt felsőfokú végzettséggel rendelkező és pedagógus szakképesítéssel rendelkező személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az igazgató bíz meg öt éves időtartamra. Az iskolai döntéshozatali folyamatban a Diákönkormányzat véleményét minden esetben ki kell kérni: ·
az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
·
tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
·
ifjúsági célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, 47
·
házirend elfogadása előtt.
A tanulók nagyobb közössége – a tanulói létszám minimum 25% - a – véleményt formálhat az őket érintő kérdésben. Amennyiben egy adott ügy minimum ezt a tanulólétszámot érinti, ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét a döntés előtt. A véleményeket, észrevételeket minden estben a Diákönkormányzat juttatja el az iskolavezetésnek, írott formában a Diákönkormányzat vezetőjének aláírásával.
48
II. HELYI TANTERV 1. A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező óraszámait a mellékletben CD-n található táblázatok tartalmazzák.
Az oktatás tartalmi szabályozásának dokumentumai, a választott kerettanterv • a nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény (Nkt.) • a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet • az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint annak 3., 6., 8., 12. és 13. mellékletei, illetve módosításai
A tantárgyi órakeret 10%-ának felhasználása A szakközépiskolai kerettantervekhez képest, tantestületi döntés értelmében az intézmény az egyes tematikai egységek között osztja el a rendelkezésre álló időkeretet az alkalmazható tudás megszerzése és a képességek fejlesztése céljából.
2. A képzés felépítése – felmenő rendszerű képzések estében Iskolánk az 1993. évi Közoktatásról szóló törvény szerint többcélú intézmény, összetett iskola.
Évfolyamok: gimnázium
4 év
9-12. évfolyamon
szakközépiskola
4 év
9-12. évfolyamon érettségi vizsgával végződő 49
szakiskola
2 év
1/11., 2/12. évfolyamon
A gimnáziumi képzés jellemzői az 1993. évi közoktatásról szóló tv. 28.§-a alapján „A gimnáziumnak - a (2) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - négy évfolyama van. A négy évfolyamos gimnáziumban a nevelés és oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik évfolyamon fejeződik be.”
Gimnáziumi osztályainkban emelt óraszámban tanítjuk az informatikát, valamint az idegen nyelvet. Intézményünkben az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet – a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint annak módosításairól szóló rendeletek alapján (23/2013. (III. 29.) számú EMMI rendelet – a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról; 6/2014. (I. 29.) számú EMMI rendelet – az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról; 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet – a köznevelés szabályozására vonatkozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról) tanítjuk az adott tantárgyakat.
Gimnázium 2014/2015-es tanévtől Tantárgy Választott kerettanterv 1. Magyar nyelv és irodalom alapváltozat 2. I. idegen nyelv alapváltozat 3. II. idegen nyelv alapváltozat 4. Matematika alapváltozat 5. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek alapváltozat 6. Etika alapváltozat 7. Biológia-egészségtan "A" változat 8. Fizika "B" változat 9. Kémia "A" változat 10. Földrajz alapváltozat 11. Ének-zene "A" változat 50
12. Vizuális kultúra alapváltozat 13. Dráma és tánc alapváltozat (csoportbontással) 14. Mozgóképkultúra és médiaismeret alapváltozat(csoportbontással) 15. Informatika alapváltozat 16. Életvitel és gyakorlat alapváltozat 17. Testnevelés és sport alapváltozat 18. Osztályfőnöki helyi tanterv Iskolánk a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő, választható ("A változat" illetve "B változat") kerettanterve közül a fenti tantervek alapján tanít. Ahol nem jelöltünk "A" vagy "B" változatot, ott csak az alapváltozatot lehetett választani.
Szakközépiskola 2014/2015-es tanévtől Tantárgy Választott kerettanterv 1. Magyar nyelv és irodalom alapváltozat 2. I. idegen nyelv alapváltozat 3. Matematika alapváltozat 4. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek alapváltozat 5. Etika alapváltozat 6. Biológia-egészségtan alapváltozat 7. Fizika alapváltozat 8. Kémia alapváltozat 9. Földrajz alapváltozat 10. Művészetek alapváltozat 11 Informatika alapváltozat 12. Testnevelés és sport alapváltozat 13. Osztályfőnöki helyi tanterv 14. Szakmai tantárgyak szakképzési kerettantervek
51
Iskolánk a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő, választható ("A változat" illetve "B változat") kerettanterve közül a fenti tantervek alapján tanít. Ahol nem jelöltünk "A" vagy "B" változatot, ott csak az alapváltozatot lehetett választani.
3. A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal:
További kerettanterv feletti óraszámokat lásd a mellékelt elektronikus óratervekben az adott tantárgyaknál megjegyzésként. A kimenő évfolyamokon a párhuzamosan érvényben lévő, korábbi helyi tanterv szerint folyik a képzés. Képzések óratervei lásd elektronikus mellékletben.
52
ÓRATERVEK Budapest
Óraterv - Gimnázium 9-12. évfolyam (nappali tagozat) Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
5
I. idegen nyelv
4
4
4
4
II. idegen nyelv
3
3
3
3
Matematika
4
4
4
5
3
3
3
4
Történelem,
társadalmi
és
állampolgári ismeretek Etika
1
Biológia – egészségtan
2
2 2
Fizika
2
2
Kémia
2
2
Földrajz
2
2
Ének-zene
1
1
Vizuális kultúra
1
1
Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret*
2
1
Művészetek** Informatika
2
2
2
53
2
2
2
2
Életvitel és gyakorlat
2
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Összesen
35
36
35
35
Óraterv - Gimnázium 9-12. évfolyam (esti tagozat) Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom
3
3
3
3,5
I. idegen nyelv
2
2
2
2
II. idegen nyelv
1,5
1,5
1,5
1,5
Matematika
3
3
3
3
2
2
2
2
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika
0,5
Biológia – egészségtan
1
1 1
Fizika
1
1
Kémia
1
1
Földrajz
1
1
Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret*
1
0,5 0,5
0,5
1
Művészetek** Informatika
1
1
1 54
1
1
1
2
Életvitel és gyakorlat
1
Osztályfőnöki
0,5
0,5
0,5
0,5
Összesen
17,5
18
17,5
17,5
GIMNÁZIUM kifutó képzés évfolyam
9.
10.
11.
12.
biológia
2
2
2
ének-zene
1
etika
1
filozófia
1
fizika
2
2
2
földrajz
2
2
idegen nyelv 1
4
3
5
5
idegen nyelv 2
3
2
3
3
informatika
2
2
2
2
irodalom
3
3
3
3
kémia
2
2
matematika
3
3
3
4
mozgókép- és médiaismeret
1
művészetek
1
1
nyelvtan
1
1
1
1
osztályfőnöki
1
1
1
1
rajz
1
1 1
1
2
2
társadalomismeret testnevelés
2,5 55
2,5
történelem
2
tánc és dráma
1
Összesen:
29,5
2
3
3
29,5
30
30
Szakközépiskolai képzés Szakközépiskola Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom
5
5
5
5
Idegen nyelvek
4
4
4
4
Matematika
4
4
4
4
3
2
2
3
Történelem,
társadalmi
állampolgári ismeretek
és
Etika
1
Biológia – egészségtan
2
2 1
Fizika
2
2
Kémia
2
1
Földrajz
2
1
Művészetek*
1
1
1
Informatika
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szakmai tárgyak **
6
7
8
11
Összesen
35
36
35
35
4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a szakminisztérium hivatalosan 56
tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, rajz. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanórai taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanévben (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek, a szaktanárok a következő szempontokat veszik figyelembe: - A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, a tantervben rögzített követelményeknek. - Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. - A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: az új taneszközök használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetekben vezetjük be. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. Ezzel segíteni kívánunk a hátrányos helyzetű tanulóknak, hogy tartós tankönyv álljon a rendelkezésükre. A tankönyvek kiválasztásakor a hasonló típusúak közül a kedvezőbb árfekvésűeket választjuk. A jelenlegi választásunkat meghatározta, hogy a tankönyv, taneszköz: - NAT- kerettanterv kompatibilis legyen. - Helyi tantervünkhöz illeszkedjen. - Alkalmas legyen órai vagy otthoni differenciált feladat adására, feladatok megoldására. - A tanulók számára a legmegfelelőbb ismeretek nyújtsa, áttekinthető, „tanulható” legyen. - Kivitele esztétikus és tartós legyen. - Az ára a szülők számára megfizethető legyen. - Szükség esetén több éven keresztül használható legyen, azaz továbbadható legyen testvérének, illetve aki erre igényt tart.
5. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Erkölcstan oktatása: A 110/2012 (VI. 4.) A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló kormányrendelet rendelkezései szerint az általános iskola 1-8. évfolyamán az erkölcstan tantárgy oktatása kötelező tanórai keretben történik. A középiskolában az erkölcstan oktatása kötelező jelleggel nem jelenik meg, ám erkölcsi kérdések feldolgozásra kerülhetnek osztályfőnöki órák keretein belül. 57
Egész napos iskola: nem releváns a középiskolában.
Természettudományos nevelés: Az egyén, a közösségek és a természet harmóniájának elősegítése a nevelés oktatás rendszerének kiemelt feladata. A kísérletezés, a megfigyelés, a természettudományos gondolkodás differenciált fejlesztése és alkalmazása, a műszaki ismeretek hétköznapi életben is használható elemeinek gyakorlati elsajátítása a Nat kiemelten fontos tartalma. Cél, hogy a természettudomány ismeretei és módszerei úgy épüljenek be a diákok gondolkodásába és tevékenység-repertoárjába, hogy előhívhatók legyenek a mindennapi problémák értelmezése és megoldása során.
Mindennapos testnevelés: az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A heti öt órából legfeljebb heti két óra a Nat Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre (úszás, néptánc, közösségi és más sportjátékok, szabadtéri sportok, természetjárás, kirándulás),
vagy
az
iskola
lehetőségeinek
és
felszereltségének
megfelelően
a
különféle
más
sporttevékenységekre fordítható (hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csa patjátékok). A heti két óra kiváltható továbbá sportolással iskolai sportkörben, vagy a tanuló kérelme alapján sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel.
Mindennapos művészeti nevelés: A Nat szerint az 5-12. évfolyamokon folyamatosan biztosítani kell a művészeti nevelés tanórai és tanórán kívüli iskolai feltételeit, lehetőségeit. A tanórai nevelés a helyi tantervben meghatározottak szerint valósul meg. A tanórán kívüli nevelés megvalósulhat múzeumok, kiállítások látogatásával, ill. a főépület aulájában rendszeresen szervezett kiállítások megtekintésével.
Idegennyelv-oktatás: Az iskolában biztosítjuk a megkezdett első idegen nyelv (angol vagy német) folytatólagos oktatását és a szakközépiskolai, ill. gimnáziumi képzésben az érettségi idejére annak legalább B2 szintű elsajátítását. A gimnáziumban második idegen nyelvet is oktatunk a kerettantervnek megfelelően.
Emelt szintű képzési forma: Az emelt szintű (hagyományosan ún. „tagozatos”) szervezési forma a tehetséggondozás sajátos módja, amelynek során az általános iskolában, illetve a középfokú oktatásban egy vagy több meghatározott tantárgy fejlesztési követelményeinek és ismereteinek elsajátítása a kerettantervek által meghatározott, magasabb szintű követelményekkel, emelt óraszámban valósul meg. Ebben a szervezési formában kiemelt hangsúlyt kell helyezni a természettudományok, az idegen nyelvek, illetve az informatikai területek fejlesztésére.
A szakközépiskolai oktatás: A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is 58
folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést az érettségi vizsgákra, valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. A szakközépiskolában az Országos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga.
A szakiskolai nevelés: Szakiskolánk a nevelést-oktatást a szakiskolai kerettantervek alapján szervezi meg, ahol
a szakképzési
törvényben
meghatározott
időkeretet
biztosítjuk
a Nat
követelményeinek
megvalósítására. A kerettantervek egyrészt a Nat kiemelt fejlesztési területeire, nevelési céljaira, a kulcskompetenciákra épülnek, másrészt a szakiskola közismereti és szakmai tárgyai együttesét figyelembe véve érvényesítik a műveltségterületek alapelveit, céljait és fejlesztési követelményeit. A szakiskolai kerettanterveket a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter adja ki az oktatásért felelős miniszter egyetértésével.
A kollégiumi nevelés kapcsolata az iskolai neveléssel-oktatással A kollégiumi nevelésnek és oktatásnak segítenie kell iskolánk nevelő és oktató munkáját.
SNI tanulók nevelésének, oktatásának elvei: A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a Natban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat vesszük alapul. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint szervezzük meg: o a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket kell megjelölni ott, ahol erre szükség van; o igény szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni; o szükség esetén a tanuló számára legmegfelelőbb alternatív kommunikációs módszerek és eszközök alkalmazásának beépítése a nevelés, oktatás folyamatába; o iskolánk egyénileg is támogatja a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve
6. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: „27. § Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra:
59
a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. (12) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről. (13) A legalább négy évfolyammal működő iskola biztosítja az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolánkban a nevelés-oktatás kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben megszervezzük. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kifutó rendszerben tovább működtetjük. A köznevelésről szóló törvény 80. § (1) bekezdése alapján országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A vizsgálatot a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerinti időintervallumban
megszervezzük a korábbi években
rendelkezésükre bocsátott, a fittség vizsgálatára alkalmas módszertani anyagok alapján. Szeptember végéig a testnevelést tanítók elvégeznek egy bemeneti mérést is.
7. Választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Pedagógusválasztásra intézményünkben nincs lehetőség. A választható tantárgyak (idegen nyelv) esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik tantárgyat szeretnék tanulni.
8. Választható érettségi vizsgatárgyak Középszintű érettségi: A kötelező tanórákon való részvétellel vállaljuk a középszintű érettségire való felkészítést a következő tantárgyakból: Kötelező tantárgyak: · magyar nyelv és irodalom · történelem 60
· matematika · idegen nyelvek
Választható tantárgyak: · informatika · kémia · biológia · földrajz · testnevelés . fizika
Az érettségi vizsgára bocsátás feltétele a Kerettantervben meghatározott tantárgyi minimum teljesítése. Az érettségi vizsga témaköreit a 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján a szaktanárok állítják össze és a 100/1997 (VI. 13.) Kormányrendelet alapján évente felülvizsgálják.
Emelt szintű érettségi A kötelező tanórákon való részvétellel vállaljuk az emelt szintű érettségire történő felkészítést a következő tantárgyakból: · idegen nyelv · matematika · informatika · magyar nyelv és irodalom · történelem · biológia · földrajz
A fejlesztési feladatok a tanulók előzetes tudásszintjének felmérése alapján, egyéni programban kerülnek meghatározásra. Az emelt szintű érettségi vizsga követelményeit a 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza.
9. A középszintű érettségi vizsga témakörei az egyes érettségi vizsgatárgyakból A középszintű és emelt szintű érettségi vizsga témakörei az érettségi vizsga követelményeiről szóló rendeletnek megfelelően mellékeljük. A melléklet frissítése a jogszabályváltozásokat követve folyamatosan valósul meg. Ezen információk a tanulók számára az iskola honlapon folyamatosan elérhetőek. 61
10. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelési módjai 10.1. Ellenőrzés Pedagógusaink a tanév során a tanulók munkáját folyamatosan figyelemmel kísérik, főként az alábbi területeken: · alapkészségek és képességek, · értelem és gondolkodás fejlesztése, · anyanyelvi képességek fejlesztése (minden tantárgyban), · megismerési, tanulási módszerek megtanulása.
10.2. Mérési és értékelési rendszer a tanulási folyamatban A diákok tevékenységének legfontosabb mérőeszköze az osztályozás, amely rendkívül összetett feladat és nagy felelősség a pedagógus számára. Az érdemjegy visszajelző, informatív értékű: a tanuló tudásának, felkészültségének ellenőrzésére szolgál a tanév során több alkalommal, és a tananyag rövid időegység alatt megtanulható részének vagy nagyobb tematikus egységének elsajátítását minősíti. Az osztályzat (amit a bizonyítványba írunk) minősíti a tanulót, összefoglaló képet ad a tanuló adott tantárgyban nyújtott összteljesítményéről, neveltségi szintjéről. Egy hosszabb időtartam ismeretanyaga elsajátításának szintjéről tájékoztatja a pedagógust, a tanulót és a szülőt vagy a gondviselőt. A tanuló osztályzatait az évközi teljesítménye és érdemjegyei alapján, vagy az osztályozóvizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, a beszámoltató vizsgán, illetve köztes vizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani, a Köznevelési törvényben leírtak szerint. Az osztályozás, értékelés annak a pedagógusnak a feladta, aki az adott tantárgyat tanítja. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét · rendszeresen érdemjeggyel értékeli; · félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti az érdemjegyek átlagolása alapján. Az év végi értékelés az egész éves munka alapján történik.
10.3. A mérés és értékelés célja és feladata · a visszajelzés biztosítása a tanár, a tanuló és a szülő számára; · következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára; · az egyéni eredmények viszonyítása a korábbi teljesítményhez; · a tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítmény értékelése érdemjeggyel.
62
A tanulói tevékenység értékelésének elvei
Az értékelés · segítse a tanuló önismeretét, alakítsa reális önértékelését; · tükrözze a tanuló önmagához mért haladását, serkentse további erőfeszítésekre; · nyújtson betekintést a szülő számára gyermeke haladásáról; · mutassa meg a továbbképzés lehetőségeit a tanuló fejlődése érdekében; · az érdemjegyekés osztályzatok megállapítása nem lehet fegyelmezési eszköz. Iskolánkban a pedagógus a tanulók tantárgyi munkáját minden esetben félévenként · legalább három érdemjeggyel, Egy félév során: · heti egy vagy két óraszámban tanított tantárgyból legalább egy témazáró; · három vagy több óraszámban tanított tantárgyból legalább két témazáró dolgozat formájában kell értékelni a diák munkáját; · egy napon csak két, legkésőbb az előző órán bejelentett témazáró dolgozat iratható; · a dolgozatokat két héten belül ki kell javítani.
Iskolai beszámoltatás formái, rendje · szóbeli: a tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres szóbeli ellenőrzése · feleletek, · beszámolók, · kiselőadások. · írásbeli: a tanult ismeretek írásban történő ellenőrzése iskolai dolgozatokkal, amelyek a feldolgozott tananyag mennyiségétől függően lehetnek: · röpdolgozatok, · témazáró dolgozatok, · házi dolgozatok. · készségtárgyaknál gyakorlati feladatok elvégzésének értékelése.
A félévi osztályzatok jelzik: · a tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek; · a félév egészét tekintve miként értékelhető magatartása, szorgalma. 63
A tanév végi osztályzatok jelzik: · a tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette; · megszerzett ismeretei, tudása elegendő-e arra, hogy azt a pedagógus legalább elégségesnek minősítse; · megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani.
Félévi és év végi értékelés Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzata a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri az érdekelt tanárt, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Vizsgán kapott osztályzatot a nevelőtestület nem módosíthat. Az osztályzatról a tanulót és szüleit, gondviselőjét a félévi értesítőben, illetve a bizonyítványban értesítjük, ezt a tanuló köteles szüleinek vagy gondviselőjének bemutatni, vele aláíratni.
Érdemjegyek, osztályzatok Jeles (5) · ha a tanuló a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz · a tananyagot ismeri, érti, tudja és alkalmazza · a tantárgy szaknyelvén is pontosan, szabatosan fogalmaz Jó (4) · a tantervi követelményeknek megbízhatóan csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget Közepes (3) · a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget · tanári segítségre többször is rászorul Elégséges (2) · a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik · fogalmakat nem ért, önálló feladatvégzésre nem képes Elégtelen (1) · a tantervi követelmények minimumát sem tudja 64
· ennek eleget tenni tanári útbaigazítással sem képes.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program eredményességének értékelési módszerei A program eredményességének értékelése – az iskolai oktató-nevelő munka a más területeihez hasonló módon – több szinten valósul meg. · A diákok szintjén: a tanulói és szülői elégedettséget vizsgáló kérdőívek segítségével (a minőségbiztosítás jegyében), illetve a diákönkormányzat véleményének figyelembevételével. · Szaktanári szinten: a tanulók ismereteinek és képességeinek folyamatos írásbeli és szóbeli ellenőrzésével és értékelésével. ·
Munkaközösségi szinten: a munkaközösségi megbeszélések és óralátogatások alkalmával a
munkaközösség-vezetők végzik az értékelést. · Iskolavezetési szinten: a nevelőtestületi és munkaközösségi megbeszéléseken, , illetve az óralátogatásokon szerzett tapasztalatok alapján történik az értékelés. · Külső szakértők szintjén: a szaktanácsadók az óralátogatások, valamint a szaktanárokkal és az iskolavezetésével folytatott megbeszélések alapján értékelik a felzárkóztató program eredményességét is.
11. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A TANULÓK JUTALMAZÁSA (Házirend)
1. Az iskola jutalomban részesítheti azt a tanulót, aki: • példamutató magatartást tanúsít; • folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el; • az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez; • iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport-, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, és ott helytáll; • bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez.
2. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: • szaktanári dicséret; • osztályfőnöki dicséret; • igazgatói dicséret; • nevelőtestületi dicséret. 65
3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: • szaktárgyi teljesítményért, • példamutató magatartásért, • kiemelkedő szorgalomért, • példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni.
4. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülhetnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A tanuló további fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű a magatartás és a szorgalom értékelése, osztályzása. A Köznevelés törvény szerint ezt az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével, az osztályfőnök végzi. A magatartásból kapott osztályzat azt mutatja meg a tanulónak és a szülőknek, illetve gondviselőnek, hogy a tanuló mennyiben tesz eleget az iskola pedagógiai elvárásainak, a pedagógiai programban megfogalmazott célkitűzéseknek. A szervezeti és működési szabályzatban meghatározott követelmények szerint változhat a tanuló magatartási osztályzata. Befolyásoló tényezők lehetnek: · a tanuló hiányzásának, mulasztásának, késéseinek száma; · ezek igazolására vonatkozó rendelkezések betartása; · a tanuló jutalmazása elveinek és formáinak figyelembe vétele; · a fegyelmező intézkedések elveinek és formáinak figyelembe vétele. A szorgalom érdemjegye nem tükrözheti csak a tanuló eredményességét. A szorgalom értékelésének és minősítésének nem azt kell mérnie, hogy az egyes tanuló az iskola vagy az osztály tanulmányi rangsorában milyen helyet foglal el, hanem azt, hogy saját képességéhez, eddigi tanulmányi eredményéhez viszonyítva az értékelt időszakban milyen eredményt ért el.
Magatartásból adott osztályzatok: Példás (5) · a házirendet betartja; · fegyelmezett; 66
· megbízható, pontos; · a közösség alakítását, fejlődést kezdeményezéseivel, véleményeivel elősegíti; · a felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, együttműködő. Jó (4) · a házirendet betartja; · általában fegyelmezett, megbízható, pontos; · részt vesz a közösség életben; · a rábízott feladatokat elvégzi; · a felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, törekszik az együttműködésre; · három óra igazolatlan hiányzásnál nincs több; Változó (3) · a házirendet csak ismételt, állandó figyelmeztetésre tartja be; · figyelme ingadozó; · munkája pontatlan; · a közösségi munkában vonakodva vesz részt; · társaival közömbös; · a felnőttekkel és társaival csak időszakonként működik együtt; · nyolc óra igazolatlan hiányzásnál nincs több. Rossz (2) · a házirendet nem tartja be ismételt figyelmeztetések ellenére sem; · fegyelmezetlen, durván beszél; · közösségi munkát nem végez; · a fejlődést hátráltatja; · a felnőttekkel és társaival szemben tiszteletlen; · tizenkét igazolatlan órát meghaladó hiányzás esetén.
Szorgalomból adott érdemjegyek feltételei: Példás (5) · munkavégzése pontos, megbízható; · minden tantárgyban elvégzi feladatait; · tudása fejlesztését, bővítését igényli; · munkatempója jó. Jó (4) · az órákon figyel; · házi feladatait elvégzi; · ösztönzésre rendszeresen dolgozik és ellenőrzi magát; 67
· érdeklődése nagyrészt az iskola tananyagán belül marad. Változó (3) · munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen; · nem elég önálló, utasításra kezd munkához; · nem ellenőrzi önmagát. Hanyag (2) · figyelmetlenül dolgozik; · nem megbízható; · feladatait nem végzi el; · nem törődik kötelességeivel.
A tanuló az iskolában vagy az iskola által szervezett foglalkozásokon, rendezvényeken, eseményen tanúsított magatartásáért, cselekedeteiért az iskola, a pedagógus felel. Az iskolának azonban nincs joga a házirendben szabályozni az iskolán kívüli viselkedést, magatartást.
12. Projektoktatás Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények bemutatása. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten kell történjen: Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges. Lényeges vonása, hogy megszűnik a verbális képességek fölényhelyzete, az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában. Kooperativitása a tanári és tanulói szerepek különbözőségének érvényesülése mellett valósul meg, a tanár irányító szerepe az együttműködésben szinte észrevétlenül működik, a közös tervezésben, cselekvésben és ellenőrzésben érvényesül. A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. Minden külön módszertani erőfeszítés nélkül lehetővé teszi, hogy a résztvevők a korábbi élményeik, tapasztalataik, tehetségük és ambícióik szerint válasszanak részfeladatot. A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain, élet közeli problémákból indít, és minden résztvevő mindenféle tapasztalataira épít. 68
13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Intézményünk integráló jellegű intézmény. Képesek vagyunk mind a különleges bánásmódot igénylő, mind a hátrányos helyzetű (HH), ill. halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók integrált neveléséreoktatására.
Esélyegyenlőségi célkitűzések intézményünkben: Olyan körülményeket kell kialakítani, hogy megvalósuljon -
a megkülönböztetés megszüntetése,
-
az egyenlő bánásmód,
-
az emberi méltóság tiszteletben tartása,
-
a társadalmi szolidaritás.
Minden tervezett infrastrukturális és tartalmi, szakmai fejlesztés esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű, és a sajátos nevelési igényű tanulók nevelési/oktatási helyzetének javítására a beruházások megvalósítása során.
A fenti célok megvalósítása érdekében folyamatosan figyelemmel kísérjük - a településen élők szociális helyzetét - a közszolgáltatások elérhetőségét - a gyermekek/tanulók (HH/HHH ill. SNI) eloszlását az egyes iskolai osztályokban - a gyógypedagógiai nevelést, oktatást - a lemorzsolódás arányát - a továbbtanulási mutatókat - a tanórán kívüli programokon való részvételt az általános iskolai oktatásban - a kompetencia mérések eredményeit - az infrastruktúrát és az ahhoz való hozzáférést - a módszertani képzettséget
14. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulók minősítése 69
Az érdemjegyadás, az osztályozás és az értékelés annak a pedagógusnak a feladata, aki az adott tantárgyat tanítja. Az értékelés során olyan általános kompetenciákat is figyelembe kell venni, mint előadókészség, lényeglátás, lényegkiemelés, szövegértés, forráshasználat, prezentáció készítése, együttműködési készség.
A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét
• tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli. A szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma tantárgyanként félévenként minimum három (3). Az érdemjegyek adásának alapja a tanuló
- tárgyi tudása, - önálló feldolgozó (kutató) munkája, - tanórai aktivitása, - füzeteinek rendje, esztétikuma, - tanórán kívüli tevékenysége (szakkör, versenyeken, vetélkedőkön való szereplés).
A gyakorlatok elbírálásának és az érdemjegyek megállapításának szempontjai:
-
a tananyag elsajátításának mértéke,
-
tanuló szakismerete, pontossága, önállósága,
-
megbízhatósága,
-
tanuló munkához való viszonya,
-
kötelességteljesítésének mértéke,
-
munkanapló vezetése,
-
eszközök, szerszámok gondozása,
- munkavédelmi és egészségügyi rendszabályok ismerete és betartása
Félévkor és a tanítási év végén az érdemjegyek alapján a pedagógus osztályzattal minősíti a tanulót. Az osztályzatot a tanuló különbözeti -, osztályozó -, vagy javító vizsgán is szerezheti. 70
A tanév végi osztályzatok azt mutatják, hogy a tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette; megszerzett ismeretei, tudása elegendő-e arra, hogy azt legalább elégségesre minősítsék; megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani.
Iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje
•
A tananyag beosztásához illeszkedő, tanmenetben megjelölt időpontban íratott témazáró nagydolgozat, melyet a hiányzó tanulóval pótlólag megíratunk.
•
Egy-egy kisebb egység tudásának ellenőrzésére dolgozat, melyet a hiányzó tanulók felelettel/pótdolgozattal pótolhatnak.
•
Félévi, év végi záródolgozat.
•
Nyelvi órákon a szókincs, a nyelvhelyesség és az íráskészség fejlődését ellenőrző röpdolgozat.
•
Bármely tantárgy esetén kisebb egység számonkérésére röpdolgozat
•
Önálló írásbeli/szóbeli felelet tanórákon az előző óra anyagából.
•
Projekt feladat
-
házi dolgozat
-
esszé
-
önálló kiselőadásra felkészülés
Gondot fordítunk arra, hogy a számonkérések csak olyan formát tartalmazzanak, amelyekkel a tanítási órákon vagy az otthoni felkészülés során már találkoztak a tanulók. Az írásbeli teljesítményeket értékeljük: Pontszám / százalék / érdemjegy adásával. Az átváltás határait tanulóink előre ismerik Szóbeli elemzés, értékelés a javítás során egyénileg is történik. Nagyobb egység záró dolgozatánál a középszintű érettségi pontozási rendszerét alkalmazzuk.
71
A nagydolgozat jegye súlyozottan számít a félévi és év végi osztályzat kialakításakor. Pótló illetve javító dolgozat írására is adunk lehetőséget. Az írásbeli számonkérés formái · A helyi tantervben előírt kötelező írásbeli dolgozat (nagydolgozat): valamennyi tantárgyból, amely érettségi vizsgájában írásbeli rész is szerepel iratunk nagyobb anyagrészt számon kérő írásbeli dolgozatot. Ezek számát a tantárgyak helyi tanterve rögzíti. Nagyobb anyagrészben kíván tájékozódást szerezni a tanuló felkészültségéről. Mérhető vele a tudás, az ismeretek szilárdsága és azok biztonságos alkalmazása. Bizonyos anyagrészek lezárásakor íratjuk; szükség esetén összefoglalás és rendszerező ismétlés előzi meg. Ennek a dolgozatnak a megíratását legalább egy héttel előbb jelezni kell a tanulóknak, és fel kell hívni a figyelmet a legfontosabb anyagrészekre, az előforduló problémákra. Ezeknek az írásbeli számonkéréseknek az eredményét a tanulók tudásának értékelésénél nagyobb súllyal vesszük figyelembe, ezért az osztályozó naplóba az érdemjegyet a kötelező írásbeli dolgozatok rovatba pirossal, az adott hónap érdemjegyei közé kékkel írjuk be. Hiányzás esetén a tanulóval pótló dolgozatot iratunk. Elégtelen osztályzat esetén 2 héten belül, egy alkalommal tanuló részére javítási lehetőséget kell biztosítani. Elégtelentől különböző osztályzat esetén is felajánlhat a szaktanár javítási lehetőséget, mellyel újabb osztályzat szerezhető. A javító dolgozat osztályzatát az osztályozó naplóba a kötelező írásbeli dolgozatok rovatba pirossal írjuk be (ez csak egyszer szerepel).
· Témazáró dolgozat: egy-egy anyagrész lezárására szolgáló számonkérési forma, amely maximum 45 percet vehet igénybe. Értékelése egy osztályzattal történik, amelyet az osztályozó naplóba a megfelelő hónaphoz ír be a szaktanár. Íratását egy héttel előbb be kell jelenteni és szükség esetén összefoglalás előzi meg.
· Rövid írásbeli számonkérés (röpdolgozat): kisebb anyagrész elsajátításának ellenőrzése szolgáló számonkérési forma. Célja a tanulók munkájának folyamatos ellenőrzése, ezért előre bejelenteni nem kell. Időtartama ne haladja meg a 20 percet.
· A felvett tanulók szeptember elején egységes feladatlap alapján felmérő dolgozatot írnak. Ennek célja a tanulók tudásszintjének vizsgálata, a tanár további tervező és felzárkóztató munkájához való adatgyűjtés. A felmérőre adott érdemjegyet nem számítjuk az osztályzatokba.
· Évfolyamok egységes felmérése: maximum 45 percet vehet igénybe. Értékelése egy osztályzattal történik.
· A 10. év végén május közepéig diagnosztikus felmérést iratunk a 9. és a 10. évfolyam tananyagából, amelynek százalékos teljesítményét értékeljük. 72
· A 12. év végén április közepéig diagnosztikus felmérést tartunk az érettségi tartalmi követelményéből, amelynek százalékos teljesítményét értékeljük.
· Hiányzás esetén a tanulóval pótló dolgozatot iratunk. Az elégtelent írt tanulók háromtagú vizsgabizottság előtt szóbeli javítóvizsgán vesznek részt.
· A kötelező és a témazáró dolgozatokat az íratás előtt egy héttel a tanulók tudomására kell hozni, egyéb írásbeli számonkéréseket előzetesen bejelenteni nem kötelező. Egy nap legfeljebb két előre bejelentett dolgozat iratható.
· Bármely írásbeli számonkérésre elégtelen osztályzat adható, ha a tanuló nem megengedett segédeszközt használt megírása során. Az írásbeli munkákat kijavítva, a pedagógus értékelése mellett aláírásával ellátva legkésőbb két héten belül ismertetni kell a tanulóval. A tanuló joga, hogy a kijavított és értékelt írásbeli számonkérést megtekintse. A helyi tantervben előírt kötelező írásbeli dolgozatot (nagydolgozat) a szaktanár a tanév végéig megőrzi, a tanév végén leadja irattárazásra.
15. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az oktatás eredményessége érdekében szem előtt kell tartanunk, a tanulókban és szüleikben egyaránt tudatosítanunk kell, hogy a tanulók otthoni munkája, az írásbeli és szóbeli házi feladatok megoldása szerves folytatásai a tanórai munkának. A házi feladatok célja különböző lehet:
· Az alapfogalmak, alapismeretek, összefüggések gyakoroltatása. Így tudjuk elérni, hogy a legfontosabb ismeretek megszilárduljanak, alapvető tudáselemek készségként álljanak a tanulók rendelkezésére. · A tanult ismereteket a tanulók önálló feladatmegoldásban tudják alkalmazni. ·
Az
órán
feldolgozásra
kerülő
témákhoz
szükséges
alapismeretek
felelevenítése
(ismétlés,
tankönyvhasználat).
A házi feladatok célját (és az osztályt) ismerve kell megtalálnunk azt a módszert és helyes arányt, amelyet követnünk kell, de vannak általános elvek, amelyeket minden szaktanárnak be kell tartani:
· A kijelölt házi feladatokhoz útmutatást, segítséget adunk (figyelembe véve a csoport képességét).
73
· A feladatok kijelölése differenciáltan történik. A feladatsor mindig tartalmazzon elégséges, közepes és jó képességű tanulókra vonatkozó feladatot. · A házi feladatok ellenőrzésére, a felmerülő problémákra, ötletekre időt kell szánni. · A házi feladatok megoldását értékelni kell. Így azok a tanulók, akik becsületesen megoldják a házi feladatot, sikerélményhez, elismeréshez jutnak. · Tudatosítani és következetesen alkalmazni kell valamilyen szankciót, ha a tanuló nem készít házi feladatot. Ha a tanuló esetleg nem érti a feladatot, álljon rendelkezésére egy olyan kijelölt „feladatbank”, amelyből alternatívát választhat képességeinek megfelelően, így bizonyítva az órára való készülésének szándékát. · A szaktanárnak ügyelni kell arra, hogy a házi feladat harminc-negyven percnél ne legyen időigényesebb, mert a többi tárgyból is kell készülnie a tanulónak. · A megtanulandó elméleti anyagot egyértelműen ki kell jelölni a diákok számára, mert lexikális tudás nélkül nem tudják a feladatokat megoldani. · Az önálló gyakorlás igényének fokozása érdekében témakörönként jelöljünk ki nagyobb időintervallumra gyakorló feladatokat, melyeket felhasználhatunk dolgozatoknál, feleléseknél.
A házi feladatok jellege is különböző, melyek kijelölése során az alábbi irányelveket tartjuk fontosnak:
· Elméleti házi feladat: A tanórákon már jól kidolgozott, rögzített fogalmak megtanulását, és azoknak a kapcsolódó anyagrészeknél való helyes használatát várjuk el tanulóinktól. Az otthoni tanulásban segédeszközként használhatóak a tankönyvek, melyek kiválasztása tanári megegyezés alapján történik.
· Írásbeli házi feladat: A tantárgyak jellegéhez kapcsolódóan sokszínűen és pontosan kell meghatározni az írásbeli feladatokat. Törekedni kell arra, hogy a tanulók az írásbeli házi feladat megoldása során sikerélményhez jusson.
· Házi dolgozat: Hosszabb időszakra sokszínűen meghatározott, átfogó kidolgozást igénylő feladat, amely a tanulók önálló munkáján alapul.
· Kiselőadás: A tanár által meghatározott témákból fakultatív jelleggel a tanulók kiselőadással készülhetnek, melyet a felkészültség színvonalának, előadásmódjának megfelelően értékelünk.
· Iskolai pályázat: Tanáraink több - tantárgyainkhoz kapcsolódó – változatos, érdekes témaköröket határoznak meg az iskola tanulói számára, melyeket terjedelmes, szabályozott dolgozat formában kell leadniuk a pályázati kiírásnak megfelelően. A határidőn belül leadott pályázatokat jeles érdemjeggyel jutalmazzuk. 74
· Gyűjtőmunkák: Gyűjtemények készítése az egyik legkreatívabb pluszmunkát igényli tanulóinktól. Szorgalmukat igényes munkáik leadásakor mindig pozitívan értékeljük. Esetenként tudományos gyűjtőmunkák kiadásával csábíthatjuk a diákokat a tantárgy egy-egy részletének, mélyebb szerkezetének felkutatására, melyet a ráfordított energia és munka tükrében értékelünk.
16. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.
17. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének méréséhez szükséges módszerek 1. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja
1.1. Az oktatás területén Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében.
Minőségellenőrzés Az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérése, értékelése és minősítése. a.) Év elején és év végén a tanulók felmérése „Mérey”- féle módszerrel. b.) Az elért teljesítmények pontértékei alapján értékelés és minősítés elvégzése.
Minősítő kategóriák - Fittségi kategóriák: - igen gyenge 0 – 20,5 pontig - gyenge 21 – 40,5 - kifogásolható 41 – 60,5 - közepes 61 – 80,5 - jó 81- 100,5 - kiváló 101- 120,5 - extra 121- 140,0 75
Minősítés %- ban: 10 % - 0 - 14 pontig 20 % - 14,5 - 28 30 % - 28,5 - 42 40 % - 42,5 - 56 50 % - 56,5 - 70 60 % - 70,5 - 84 70 % - 84,5 - 98 80 % - 98,5 - 112 90 % - 112,5 - 126 100 % - 126,5 - 140
Minőségbiztosítás A tanulók képességeinek figyelembevételével differenciált terheléssel, szükség esetén felzárkóztató program biztosításával hozzájuttatni a tanulókat az egészséghez szükséges szint eléréséhez.
Erőnlét fejlesztése Állóképességi, erőfejlesztő, gyorsasági gyakorlatok, ügyesség feladatok a koordinációs képességek és kondicionális képességek javítására (gazdaságos mozgás).
Megvalósítás helyszíne, módja a.) Testnevelési órák - mindennapos testnevelés megszervezése. A mindennapos testmozgás biztosítása. b.) Tanórán kívüli testedzés, sportkör: kosárlabda, kézilabda, labdarúgás, tollaslabda, zsinórlabda, atlétika, stb., tömegsport foglalkozások, szakkör. c.) A sportágakból házi bajnokságok, kupák, városi, körzeti, diák-olimpia versenyek. d.) Iskolán kívüli testedzés, sportegyesületi versenysport, fitness club, karate, stb. e.) Gyógytestnevelési csoportok szervezése a testi deformitások megelőzése, javítás érdekében. Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. Sportági elméleti ismeretek nyújtása, hogy önállóan tudjon játszani készség szinten, önállóan tudja edzeni testét.
1.2. Az egészségügy területén Az iskolaorvosok és védőnők vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy a testnevelők által mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról, az 76
egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek alapján, segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését. A prímér prevenció alapja: a közvetlen kapcsolattartásra épített szoros orvos-pedagógus-szülő együttműködés. Készült a „ HUNGAROFIT teszt „ alapján. Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Dr. Teleki Judit, MKM 1997.
18. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az egészségfejlesztés kiemelt témakörei: · az életkorral járó biológiai-, pszichohigiénés-, életmódi tennivalók; · a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdései; · az egészségre káros szokások (helytelen táplálkozás, inaktív életmód); · az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció; · az egészséges életvitelhez szükséges képességek, a személyiség fejlesztése; · az egészségérték tudatosítása.
A WHO egészségdefiníciója hangsúlyozza, hogy az egészség nem pusztán a betegségek hiánya, hanem testilelki és társadalmi jóllét, mely a fenntartható fejlődésnek is egyik elengedhetetlen alapfeltétele.
Környezeti nevelés céljai: Elsődleges célunk, hogy diákjaink környezettudatos állampolgárokká váljanak, ehhez a fennmaradás és fenntarthatóság érdekében további célok elérését is szolgálnia kell az oktatásnak: · hozzájárulni a Föld egészséges folyamatainak visszaállításához; · képessé tenni a tanulókat arra, hogy együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén; · segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését; 77
· érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt; · A nevelőtestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához; · a nevelőtestületen belüli továbbképzés megvalósítása; · a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak tananyagba építése; · hagyományok ápolása (iskolanapok szervezése, városismereti vetélkedő szervezése); · osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában; · lakóhely megismerése; · interaktív módszerek alkalmazása; · természetvédelmi versenyekre való felkészítés; · szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre.
Iskolánkban Védőnői Szolgálat és iskolaorvos biztosítja a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét. Tevékenységükhöz tartozik az egészségtudatos nevelés, amit nem csak az iskolaorvosi rendelőben, hanem osztályközösség-építő tanórák keretében is folytatnak. A tanulókról nyilvántartást, haladási, fejlődési naplót vezetnek.
18.1. Alapelvek, célok Alapelvek A környezeti nevelés alapelvei közül kiemelten kell foglalkozni néhány fogalommal: · ok-okozati összefüggések feltárása, · fenntartható fejlődés, · ökológiai lábnyom, · természet tisztelete és annak eredeti állapotában való megőrzése, · rendszerszemléletre nevelés, · az egészség és a környezet összefüggései, · problémamegoldó gondolkodás, · érzelmi és értelmi környezeti nevelés.
Jövőkép Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a gyerekek szívesen töltik a tanórákon kívüli szabadidejüket. Célunk a belső terek hangulatának a javítása, több növény elhelyezése az iskola falain belül és kívül is. A tanárok és a diákok közösen próbálják csökkenteni a keletkező hulladék mennyiségét, valamint iskolánk energiafelhasználását. Ezáltal gazdaságosabbá válhat intézményünk működése, és több pénzt tudunk fordítani egyéb beruházásokra is. Szeretnénk, ha a jövőben azért is választanák iskolánkat a jelentkezők, mert a diákok harmonikusabb, stresszmentesebb körülmények között tanulnak. 78
Helyzetkép
Az iskola képzési helyszínei és épületei Az Adu Vállalkozói Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium Budapest külvárosában található, csendes kertvárosi környezetben. Az iskola épületeinek helye befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit.
Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője – iskolai étterem hiányában – a büfé kínálata. Lényegesnek tartjuk, hogy a büfé egy az iskolánkra szabottan működő önálló egység. Fontos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Szükségszerűvé vált annak a kérdése, hogy az egészséges és környezettudatos táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A jövőre nézve megpróbáljuk elérni, hogy megoldódjon az iskolai étkezés problémája, valamint az iskolai büfé árai a diákok számára továbbra is megfizethetők maradjanak.
Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel együttműködést alakítsanak ki.
Humánerőforrás
Belső személyi erőforrás · Iskolavezetés: Támogatja a környezeti nevelési programokat. Anyagi erőforrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. · Pedagógusok: Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Odafigyelnek a példamutató magatartásra. Részt vesznek a környezeti nevelési programokon, és segítik azok szervezését. · Osztályfőnök: Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. · Adminisztratív dolgozók: Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával. Betartják a hulladékkezelés, energia- és vízgazdálkodás gyerekek számára is előírt szabályait. Munkavégzésük legyen példamutató. · Technikai dolgozók: Vegyenek részt azokban a környezeti nevelési feladatokban, amelyekben szükség van a segítségükre. Programok tárgyi feltételeinek biztosítása. · Diákok: A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (tevékeny szerepvállalás, önálló kezdeményezések). Magatartásával és aktivitásával elősegíti a környezeti nevelési célok megvalósítását. 79
· Szülők: Anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása.
Külső személyi erőforrás · Fenntartó: Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. · Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: A tanórai és a tanórán kívüli környezeti programot érdekesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Intézményünk számára ezért kiemelkedően fontosak a múzeumok, kiállítások, állatkertek stb. · Civil szervezetek: A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Eddig a civil szervezetekkel sajnos csak részben történt meg a kapcsolatfelvétel, a továbbiakban szeretnénk ezeket a kapcsolatainkat is bővíteni. · Hivatalos szervek: A hivatalos szervek feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működjön az iskola. Véleményeikre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.
Anyagi erőforrások · A fenntartó támogatása az iskola környezeti nevelési programjának megvalósításához. · Pályázatok segítségével nyári táborozást, terepgyakorlatokat, erdei iskolákat stb. próbálunk szervezni. · A helyi források bevonásában szorosabban együtt kell működni más oktatási intézményekkel és civil szervezetekkel.
18.2. Tanulásszervezési és tartalmi keretek A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Nagyon fontos a tantárgyak közötti integráció, hogy a diákok teljes képet alakíthassanak ki az őket körülvevő világról. Az ismeretek átadása történhet „hagyományos” 45 perces tanórán vagy olyan komplex foglalkozásokon, amelyek a környezeti nevelés szempontjából elengedhetetlenek.
Hagyományos tanórai oktatásszervezésben A tanórákon hozzárendeljük az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Kiemelt szerepet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások. Az interaktív módszerek mellett jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. Az élményszerű játékos tanításra törekszünk.
18.3. Módszerek
80
A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében a különböző pedagógiai módszerek széles tárházából választhatunk. Olyan módszereket érdemes választani, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Néhány módszer: · Játékok (szituációs, memóriafejlesztő, érzékelést fejlesztő, ráhangolást segítő, kapcsolatteremtést segítő, kombinációs) · Modellezés (hatásvizsgálatok, rendszermodellezés, előrejelző, modellek készítése) · Projekt módszer (analízis- akcióprojektek) · Terepgyakorlati módszerek (terepgyakorlatok, térképkészítés, megfigyelések) · Közösségépítés (csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében) · Művészi kifejezés (irodalmi alkotások, fotóművészet, a tanulók kifejezése a művészetek terén;) · Kreatív tevékenység (szelektív hulladékgyűjtés, rend- és tisztasági verseny)
18.4. Taneszközök Az iskola rendelkezik olyan alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Azonban a közeljövőben szükség lesz a taneszközeink bővítésére, mert a levegő-, víz-, illetve talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket még nem tudtunk beszerezni. A környezeti nevelési tanórák során gyakran kell alkalmazni audiovizuális, illetve multimédiás eszközöket. Ezen a téren iskolánk jól ellátott.
18.5. Iskolai környezet Az iskolabelső kialakításánál ügyelnünk kell arra, hogy minél egészségesebb, esztétikusabb környezetet nyújthassunk az itt tanuló diákoknak, illetve az itt tanító tanároknak. Célunk elérni azt a „lehetetlen” feladatot, hogy a gyerekek szívesen járjanak iskolába. A kitűzött cél eléréséhez még hosszú út áll előttünk, hiszen a folyosók otthonosabbá tétele érdekében szükség lenne padokra, növényekre, szekrényekre és vitrinekre. A tantermek hangulatosabbá tétele (virágok, képek, plakátok stb.) kiemelten fontos. Az épület energia-felhasználása jónak mondható, de az elkövetkező években ezen még javítani próbálunk (takarékosabb fűtés, nyílászárók javítása). Át kell értékelnünk épületünk hulladékgazdálkodását, hogy a keletkezett hulladék-mennyiséget minimalizálni tudjuk A dunaújvárosi és a karcagi tagintézmény épülete a települések központjában zöld, ligetes környezetben található, ezért is rendkívül fontos, az iskolaudvarok és az épületek környezetének rendben tartása esztétikus megjelenésük megőrzése.
18.6. Kommunikáció Az iskolán belüli kapcsolatrendszer, kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak, mert az információhiány is gyakran oka a környezetkárosító tevékenységeknek.
Iskolán belüli 81
· kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel · poszterek készítése · faliújság · iskolaújság Tervezünk a későbbiekben iskolarádiót, amelynek az üzemeltetéséért a DÖK lesz a felelős.
Iskolán kívüli · környezetvédelmi cikkek feldolgozása napilapokból · környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése · környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel · elektronikus kommunikáció (internet)
18.7. Továbbképzés Iskolánk jelmondata: tanulás egy életen át. Egy pedagógus számára nélkülözhetetlen a szakmai és módszertani ismeretekben való fejlődés. Az iskola továbbképzési programjába beépítve, a továbbképzési idő alatt lehetőleg minél több tanár vegyen részt egy külső intézmény által szervezett környezeti nevelési tanártovábbképzési programon. A környezetvédelem területén dolgozó kollégák tudásukkal segítsék az iskolában dolgozók munkáját.
18.8. Minőségirányítás A folyamatos értékelés minden hatékony program alapvető eleme. Az értékelés célja: · a program hatékonyságának meghatározása; · a tantervi tartalom egységének és értelmes sorrendiségének ellenőrzése; · a tanárok és diákok hogyan fogadták az új tanítási módszereket, illetve tanulási tevékenységeket; · a program költséghatékonyságának a meghatározása; · a tanulók észlelési tudatossága és környezeti etikája hogyan fejlődött; · az iskolavezetést, a tanárokat, az iskola épületét érintő szolgáltatások meghatározása, megtervezése, javítása; · szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok együttműködéssel történő kezelésében és megoldásában.
Az eredményesség vizsgálatára alkalmazható módszerek: · kérdőív, · megfigyelés, · egyéni vagy csoportos beszélgetések, · diákönkormányzat egyedi értékelése. 82
Az értékelést követően értékelő jelentést kell készíteni, amiben összegzésre kerül az értékelés eredménye. Az eredményeket értékelni kell és le kell vonni a következményeket.
83
19. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik.
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.
A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.
Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait.
Az intézmény vállalja a sajátos nevelési igényű egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek, tanulók ellátást.
A habilitációs, rehabilitációs célok átfogják az intézmény egész nevelési-oktatási rendszerét, kiemelt figyelmet fordítva a befogadó környezet kialakítására, az egyediséghez való környezeti alkalmazkodásra. Pedagógiai szemléletét a sokszínűség felismerésére, elismerésére törekvés, a tanulók egyéni sajátosságihoz igazodó, az együttnevelést, a tehetséggondozást szolgáló tanulásszervezési módok alkalmazása jellemzi.
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének tervezésénél a pedagógusok figyelembe veszik a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét.
A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi
ajánlások
a
tanulók
sérülés-specifikus
egyéni
adottságainak
figyelembevételével
érvényesíthetők, az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével.
Az adaptációs folyamatban a pedagógusok - a fogyatékosság típusának megfelelően – csökkentik a tananyagot, átütemezik a feldolgozást, speciális módszereket, technikákat alkalmaznak, speciális technikai eszközöket használnak, a tanuló számára előnyös ismeret elsajátítási módszert preferálnak, az Irányelvekkel összhangban. 84
A sajátos eltérések a helyi tantervben és az egyéni fejlesztési tervekben rögzítettek.
Pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók
Tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar kialakulatlansága vagy fejletlensége áll fenn. a, Részképességzavar: az iskolai teljesítmények-elsősorban az alapvető eszköztudás /írás, olvasás, számolás/ - elsajátításának nehézségei. b, Kóros hyperkinetikus, kóros aktivitászavar, figyelemzavar: az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni. Ezek a tanulók érzékenyebbek az időjárás változására, fáradékonyabbak, nehezen viselik a várakozást, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre.
A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók: • iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. Indokolt esetben a kilencedik évfolyam két tanévi időtartamra széthúzható, • speciális tanulásszervezési módok, eljárások, értékelés, eszközhasználat, • az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alóli mentesítés. Pszichés fejlődés zavar miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók fejlesztése •
egészséges énkép, önbizalom kialakítása
•
kudarctűrő-képesség növelése
•
önállóságra nevelés.
A fejlesztés kiemelt célja. Diszlexia, diszgráfia: A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozik, intelligenciaszinttől független olvasási, helyesírási gyengeség. Háttérben idegrendszeri sérülési, organikus eltérési, érési késése, működési zavar, örökletesség, lelki és környezeti ok áll. Ezeknek a tanulóknak differenciáltan az aktív szókincse és gyenge az emlékezete. Nehezen alakul ki hang-betű kapcsolat, gyakori a betűtévesztés az olvasás során. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Gyenge a szövegértése. Diszgráfia esetén nehezen tanul meg írni. Az írómozgás egyenetlen, lendülete és ritmusa töredezett, fáradékonyabb. Fejlesztési feladat: •
látás, hallás, mozgás koordinálása 85
•
olvasás, írás tanítása lassított tempóban, hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel
•
élő idegen nyelv oktatása során problémájának figyelembevétele.
Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának a nehézsége. Ezeknél a tanulóknál hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakul a mechanikus számlálás képessége. Fejlesztés feladatai: •
érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése
•
testséma kialakítása
•
a matematikai nyelv tudatosítása
•
segítő, kompenzáló eszközök használata
•
szám-és műveletfogalom kialakítása
•
egyéni sajátossághoz igazodó gyakorlás
Kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar. Hyperkinetikus zavarok Már kisgyermekkorban kialakulnak a tünetei a csapongás, figyelmetlenség, szabályok megszegése, többszöri konfrontálódás társakkal, megfontolatlanság.
Magatartási zavarok: Jellemzője az agresszív vagy dacos magatartás, az életkorban elvárható szociális elvárásokat durván áthágja, nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, erőfitogtatás, indulatkitörések, hazudozás. Fejlesztés feladatai: •
a tanuló helyének jó megválasztása az osztályban
•
egyénhez igazodó követelmény kialakítása
•
az alkalmazkodó készség fejlesztése
•
együttműködés családokkal, szakemberrel
•
sikerélmény biztosítás.
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:
- szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval, és a gyermekjóléti szolgálattal, - felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások, - nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai, - az iskolai könyvtár használata, - továbbtanulás, elhelyezkedés irányítása, segítése, 86
- iskolai sportkör, szakkörök, - a tanulók szabadidejének szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások), - a szülőkkel való együttműködés, - szülők nevelési gondjainak segítése, - szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek fejlesztése egyénre szabottan történik a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében foglaltaknak megfelelően, melyhez egyéni fejlesztési tervet készítenek a fejlesztésben részt vevő szakemberek - fejlesztő pedagógus - gyermekenként, tanulónként.
87
88
EGYÉNI FEJLESZTÉSI ÜTEMTERV Iskola: ADU Vállalkozói Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium (Dunaújvárosi Tagintézménye) Név:…………………………………………………….….. Szül. hely, idő:…………………………………………….. Osztály:……….. Diagnózis: SNI Típusa:…………………………………. BNO:………… Tantárgy/tantárgyrész értékelés, minősítés alóli felmentés: -…………………………………………………………………………………… -…………………………………………………………………………………… -…………………………………………………………………………………… Fejlesztendő területek: …………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………… …........................................................................................................................................................................... Szakvéleményben javasoltak: …………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………… Kelt: ……………………………… ………………………………………… Osztályfőnök
89
2014/2015 – es tanév
………………………………………………. szaktanár neve Szaktanár (…………………………………szak)
Időszak
Tantervi téma,
Lehetséges
stratégiák, Fejlesztés
technikák az osztályban tananyag Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Június
90
eredményei
tapasztalatai,
III. SZAKMAI PROGRAM Az intézmény szakmai programját ld. a mellékelt CD-ROM-on.
A szakmai programban meghatározott óratervek tartalmi elemeit a szakképzési kerettantervek határozzák meg. Intézményünkben teljes egészében a szakképzési kerettantervekben található tartalmakat tanítjuk. A kifutó képzések esetében szintén a központi programokat alkalmazzuk. (14/2013 (IV.05) NGM rendelet)
IV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A, A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2014. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő-oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 2. A pedagógiai program részét képező helyi tanterv 2014. szeptember 1. napjától felmenő/kimenő rendszerben valósul meg. 3. A pedagógiai program átdolgozására a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012.09.01. napján hatályba lépő rendelkezéseit, illetve az iskola alapdokumetumainak kötelező felülvizsgálatát előíró jogszabályt (új NAT-ot, kerettanterveket) figyelembe véve került sor.
B, A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.
C, A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója, - a nevelőtestület bármely tagja, - a nevelők szakmai munkaközösségei, - a szülői munkaközösség, - az iskola fenntartója. 2. A módosított pedagógia program a jóváhagyást követő tanév szeptember első napján kerül bevezetésre.
91
D, A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézménynél tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál, - az iskola irattárában, - az iskola könyvtárában, - az iskola nevelői szobájában, - az iskola igazgatójánál, - az iskola igazgatóhelyettesénél, - az iskola honlapján. 3. A megismertetés a tanév elején összehívott összevont iskolai szülői értekezleten, a szülői munkaközösség választmányának ülésén és a diákönkormányzat ülésén történik. 4. A tájékoztatás kérésének és a tájékoztatás adásának rendje: - A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőjével, az iskola igazgatóságával, vezetőségével, nevelőtestületével vagy a szülői munkaközösséggel. - A tájékoztatás kérés rendje: szóban történhet személyesen, telefonon, illetve írásban levélben, postai és elektronikus úton. - A tájékoztatás adásának rendje: szóban és írásban történhet személyesen, telefonon, illetve levélben postai és elektronikus úton. 3. A tájékoztatás egyéb formái között szerepelnek a különböző szóbeli és írásos üzenetek, plakátok, hirdetések 4. Az iskola honlapján: www . adu-iskola.hu szintén lehetőség nyílik a tájékozódásra és a tájékoztatásra.
92
V. ZÁRADÉK A Pedagógiai program módosítását az iskola nevelőtestülete ………………………………….-án megtárgyalta, az abban foglaltakat elfogadta és jóváhasyásra javasolta. .....................................
.....................................
nevelőtestület nevében
jegyzőkönyvvezető
..................................... nevelőtestület nevében A szülői szervezet (SZMK) a Pedagógiai programot ……………………. –án megtárgyalta, s jóváhagyásra javasolja. ..................................... A szülők képviseletében A diákönkormányzat a Pedagógiai programot ……………………….-án megtárgyalta, a módosítást jóváhagyásra javasolja. ..................................... DÖK elnök Fenntartói nyilatkozat Az intézmény fenntartójára, az „Adu-val Európába” Alapítványra többletköltséget rovó részeket áttekintettem, azokat jóváhagyom.
…………………………. Sepsi Zsigmond kuratóriumi elnök
Igazgatói nyilatkozat A pedagógiai programot jóváhagyom. A módosított pedagógiai program 2014. szeptember 1. napjától lép érvénybe. A pedagógiai programot az iskola könyvtárában, illetve az iskola honlapján teszem közzé.
……………………… Ivitz Erika 93
igazgató
VI. MELLÉKLETEK 1. Az iskola Alapító Okirata 2. Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 3. A pedagógiai program elkészítése során felhasznált forrásmunkák 4. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések, esélyegyenlőségi terv 5. Az Adu Oktatási Központ Minőségbiztosítási Kézikönyve 6. Számítástechnikai eszközök nyilvántartása 7. Bérleti szerződések 8. Együttműködési megállapodások (gyakorlati képzés) 9. Jegyzék az oktatásban résztvevő pedagógus és nem pedagógus alkalmazottakról 10. Egy tanévre szóló költségvetés 11. A Budapest Főváros Kormányhivatala határozatai 12. Fejér Megyei és Jász – Nagykun - Szolnok Megyei Kormányhivatal határozatai 13. ÁNTSZ szakvélemények 14. Tűzoltóság engedélyei 15. A pedagógiai program és mellékleteinek felülvizsgálati rendje
94
95