a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének december 13-i ülésére

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: [email protected]

Szám: 02/228-5/2007.

ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. december 13-i ülésére

Tárgy:

Szakmai program jóváhagyása a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium fejlesztésére vonatkozó pályázatokra

Előadó:

Lasztovicza Jenő a megyei közgyűlés elnöke

Az előterjesztés elkészítésében részt vett:: Oktatási és Közművelődési Iroda Wieland Erzsébet közoktatási referens Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium Dörnyeiné Barabás Éva igazgató Beruházási, Közbeszerzési és Vagyonkezelő Iroda Csajka Györgyné irodavezető Az előterjesztést megtárgyalta: Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság

2 Tisztelt Közgyűlés! A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 178/2007. (XI. 8.) MÖK határozatában döntött arról, hogy a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium fejlesztési pályázatát el kell készíteni. Az intézménynek helyet adó, Veszprém, Tüzér u. 44. sz. alatti ingatlan fejlesztése több éve napirenden van, már a 2005. évi induló címzett támogatási pályázathoz 2004-ben elkészíttettük a teljes épület felújítására, bővítésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt. A tanulmány tartalmazta mind a Kozmutza, mind az épület másik felében található Fogyatékosok Otthona fejlesztését. A projekt tervezői költségszámítása szerinti beruházási költsége akkori árszinten 1.250 millió Ft volt. A jelenlegi pályázati lehetőségek az épület – korábbi tanulmány szerinti – teljes felújítását, bővítését egy pályázatban nem teszik lehetővé. A fejlesztést két részre kell bontani. Pályázatok Megjelent a Közép-dunántúli Operatív Program keretein belül a Közoktatási Infrastrukturális Fejlesztés pályázati felhívása (KDOP-2007-5.1.1/2F), amely az oktatási intézmények megfelelő oktatási szakmai fejlesztési programja alapján történő fejlesztésekhez – ez esetben – maximum 250 millió Ft támogatást ad 90%-os támogatási intenzitással. Ez a támogatás csak az épület oktatási szárnyának fejlesztésénél számolható el, a Fogyatékosok Otthona esetében nem. Mivel több – az energiahatékonysággal kapcsolatos – fejlesztés is szükséges a teljes épületen (nyílászárócsere, homlokzati hőszigetelés, gépészeti és elektromos hálózati felújítások), ezek megvalósítására pályázni javasolom a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai Hatékonyság Fokozása pályázati konstrukcióban (KEOP-2007-5.1.) A két pályázat műszakilag és pénzügyileg megbontható, külön előkészítő munkát igényel a későbbi elszámolhatóság érdekében. Előkészítés A KDOP pályázathoz az intézmény elkészítette a pályázat alapját képező oktatási-nevelés szakmai programot, amelyet az előterjesztés 1. sz. melléklete tartalmaz. Erre alapozzuk az oktatási intézményrész átszervezését, felújítását, akadálymentesítését és bővítését. A műszaki tanulmány elkészítésére a korábban tanulmányt készítő tervezőt megkerestük. A pályázat kétfordulós. Az első fordulóban a szakmai programot és műszaki tanulmányt, tervezői költségbecslést is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmányt szükséges benyújtani, igazolva a pályázat feltételeinek való egyéb megfelelőségi mutatókat is. A pályázat megírására ajánlatot kértünk a keretszerződéssel rendelkező szervezettől a pályázat első fordulójának megírására. A beadási határidő 2008. január 2. A műszaki tartalom elkészítése, a tervezés megindult, de még adatok és költségbecslés nem áll rendelkezésre. Előzetes számítások szerint azonban a 250 millió Ft támogatást teljes mértékben igényeljük. Ehhez 25 millió Ft saját erő szükséges. A saját erő igazolása a 2. fordulóban történik.

3 Az energiahatékonyság növelésére vonatkozó KEOP pályázatban a fejlesztéssel el kell érni, hogy a fejlesztés eredményeként figyelembe vehető összes költségmegtakarításból az elszámolható energiaköltség megtakarítás legalább 50%-ot képviseljen. A KEOP pályázatban a támogatás mértéke fűtéskorszerűsítés esetén 14,5%, elektromos korszerűsítés esetén 10%, míg általános esetben – az elszámolható költségek maximum 50%a. Feltétel, hogy a beruházás pénzügyi megtérülése elérje a pályázatban előírt minimális mértéket (3,5%). A pályázat beadása folyamatos. A saját forrás igény nehezen megbecsülhető, mert különböző tevékenységek támogatási intenzitása más, és a fejlesztés bekerülési költsége csak a megvalósíthatósági tanulmány elkészültét követően mondható meg. A pályázatnak megvalósíthatósági tanulmányon kell alapulnia. A megvalósíthatósági tanulmány műszaki tervezési munkákból, számításokból, valamint egyéb munkákból áll. Elkészítésére ajánlatot kértünk, team munkát jelent. A két pályázat előkészítésének és elkészítésének fedezetét 8 millió Ft-ra becsüljük. A fejlesztés két részre bontása rejt magában kockázatokat, mert nincsen arra garancia, hogy mindkét pályázatunk sikeres lesz. Ebben az esetben vizsgálni kell, hogy hogyan végezzük el a meghatározott fejlesztéseket. A pályázat része a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés, amelyet az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kijelölt szakértő bevonásával szükséges elkészíteni. A helyzetelemzést a közgyűlésnek jóvá kell hagynia. (A helyzetelemzés még készül, a közgyűlés részére később kerül kiküldésre.) Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztésem alapján kérem, szíveskedjenek jóváhagyni az alábbi ………. /2007. (XII. 13.) MÖK határozatot 1./ A megyei közgyűlés 8.000 eFt előirányzatot biztosít a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium szakmai fejlesztésével kapcsolatos KDOP-2007-5.1.1 pályázat, valamint az elhelyezését szolgáló ingatlan teljes energiahatékonysági fejlesztésére vonatkozó KEOP-2007-5.1. pályázat előkészítésére. Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő a megyei közgyűlés elnöke 2./ A megyei közgyűlés jóváhagyja a pályázathoz szükséges Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzést. Felhatalmazza a közgyűlést, hogy a helyzetelemzéssel kapcsolatos szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 3./ A megyei közgyűlés felkéri elnökét, hogy az intézmény fejlesztésére vonatkozó pályázatokat határidőben adja be. Határidő: KDOP-2007-5.1.1 pályázatra vonatkozóan 2008. január 2. KEOP-2007-5.1 pályázatra vonatkozóan 2008. február 20. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Veszprém, 2007. november 19. Lasztovicza Jenő s. k.

4 Melléklet

Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium Energiahatékonyságának növelése és bővítése

Szakmai Fejlesztési Terve

Veszprém 2007.

Készítette: Dörnyeiné Barabás Éva igazgató

5

I. Bevezetés I. 1. Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium energiahatékonyság növelésének, és bővítésének szükségessége Részlet a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 8-i ülésére készült előterjesztésből. Tárgy: A megyei önkormányzat aktuális pályázatokkal összefüggő intézményfejlesztési célkitűzései A MÖK tulajdonú intézmények körében a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskolának – elsősorban a gici iskola, otthon megszüntetése miatt szükségessé vált a bővítése, felújítása. Cél, azokat a fejlesztési tevékenységeket meghatározni az intézményben, amelyek pályázati forrásokból megvalósíthatók (akadálymentesítés, energiahatékonyság fokozása – fűtéskorszerűsítéssel, nyílászárók cseréjével, homlokzati hőszigeteléssel), valamint a tanterembővítés. Tudomásul kell azonban venni, hogy az oktatási infrastruktúra fejlesztésben az épületben elhelyezett másik intézmény nem vehet részt, vagy annak fejlesztését csak saját forrásból lehet fedezni.

I. 2. Jogi háttér: A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében oktatásában részt vállaló intézmények alapvető ismereteinek forrásai, amelyek az intézmények jogait és kötelezettségeit fogalmazzák meg, a következők: • • • • •

A többször módosított 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról A 11/1994. (VI. 8.) MKM sz. rendelet a nevelési, oktatási intézmények működéséről A 14/1994. (VI. 24.) MKM sz. rendelet A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról A 2/2005. (III.1.) OM rendelet, amelyet a gyakorlat „Irányelvek” néven emleget. … /2007. (XI. 08) MÖH határozat

II. Helyzetelemzés

II. 1. Országos és európai tendenciák a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásában A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának alapvető vonása ma Magyarországon az, hogy az iskolarendszer többnyire specializált és szegregált intézményekben képezi a sérült gyermekeket. Az 1998-as Esélyegyenlőségi törvény megjelenésének társadalmi hatása azonban az volt, hogy előtérbe kerültek a fogyatékkal élő gyermekek, emberek életminőségének kérdései az élet több területén is, így az oktatásban és a foglalkoztatásban egyaránt.

6 Szakmapolitikai törekvések a sérült gyermekek oktatásban: A társadalmi integráció és az esélyegyenlőség elősegítése a Kormány programjában hangsúlyos szerepet kapott.




Integráció:

A közoktatási törvény 1993. óta lehetővé teszi a sajátos nevelési igényű tanulóknak, hogy a többi gyermekkel, tanulóval együtt, vagyis integráltan tanuljanak. A sajátos nevelési igényű tanulók ma már minden közoktatási intézmény ajtaján kopogtatnak. Nevelésük jelenleg párhuzamosan folyik a speciális iskolákban, és elkezdődött az integrált oktatásnevelés a többségi intézményekben is. Egyre több azoknak az iskoláknak a száma, amelyek nyitottak az új szakmai és környezeti kihívásokra - befogadják a sérült gyermekeket –, készek az integrált oktatatás biztosítására. Az integrált nevelés a fejlett gyógypedagógiai intézményhálózattal rendelkező országokban – hazánkban is azt a célt tűzi ki, hogy minden gyermek, függetlenül attól, hogy valamely sérülés vagy egyéb ok következtében fejlődésében akadályozott, megkülönböztetés és elkülönítés nélkül vehessen részt az intézményes nevelésben. „Az OM középtávú közoktatási stratégiája a következőket tartalmazza: Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja: A program célja, hogy az integráció során emelkedjen azoknak a fogyatékos tanulóknak az aránya, akik a közoktatási intézmények többségi óvodáiban, általános iskoláiban és középiskoláiban tanulnak. További cél, hogy lakóhelyükön, vagy lakóhelyük közelében, családjukban élve részesüljenek képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő nevelésben, fejlesztésbe, oktatásban, illetve képzésben. Ezzel a közoktatásban megalapozható a befogadó iskolahálózat, ahol bővül a SNI tanulók eredményes fejlesztését ellátó közoktatási intézmények kínálata. A nyitott intézményekben jobban érvényesíthető az esélyegyenlőség, növekednek a társadalmi beilleszkedés esélyei, ezáltal a befogadás az egész rendszert, azok elemeit, kapcsolatrendszerét, összefüggéseit tekinti a hatékony működés alapjának. Ennek érdekében: 1. a gyógypedagógiai intézmények és az integrációt vállaló, befogadó intézmények között együttműködések kiépítése szükséges, ahol a gyógypedagógia intézmények szakemberei segítik a befogadó intézményeket az integrációs programjaik kialakításában, szervezik, támogatják és/vagy ellátják a speciális feladatokat, a szükséges kiegészítő szolgáltatásokat és a szupervíziót; 2. erre építve, és ezt a munkát támogatva meg kell alapozni és ki kell alakítani egy segítő, szolgáltató hálózatot, valamint a gyermekek nyomon követését szolgáló információs rendszert, amely további támogatást nyújt a különleges gondozási igények, speciális szükségletek kielégítésére; 3. a befogadó intézmények pedagógusait továbbképzések keretében szükséges megismertetni az integrációra felkészítő akkreditált programokkal; 4. fontos, hogy a már sikeresen működő integrációs programokra támaszkodva integrációra felkészítő, gyakorlatorientált képzési programokat dolgozzanak ki az erre vállalkozó szakemberek, intézményi közösségek; 5. a képzési programok fejlesztését ki kell egészíteni tartalom- és eszközfejlesztéssel, illetve a szükséges tárgyi feltételek biztosításával. Ilyen intézmények az eddig szegregált intézményekből jöhetnek létre, hiszen ott van meg az a szakmai, gyakorlati, módszertani tudás, mely képes arra, hogy az általános iskolák munkáját hatékonyan segítse, hozzájáruljon a „pedagógiai akadályok” lebontásához. Az integrált oktatás következtében ezekben az intézményekben lényegesen csökken a gyereklétszám, ugyanakkor a „felszabaduló” szakemberek jelenléte elengedhetetlenül szükséges az együttnevelés során. Egyre több intézmény nyit az átalakulás felé. Ez igen fontos folyamat, hiszen az önkormányzatok feladatellátásáról szóló törvény a helyi, települési önkormányzat kötelező feladataként jelöli meg az

7 integráltan oktatható SNI gyermekek oktatásáról való gondoskodást. Ha szigorúan nézzük, az önkormányzatok nagy része eddig – és sokan továbbra is – mulasztásos törvénysértést követett el, mivel erről a feladatról nem gondoskodott. A sikeres integráció megvalósulásához elengedhetetlen az általános iskolák (többségi) szakmai, módszertani, szemléletbeni megújulása, hiszen a jelenlegi gyakorlat szerint működő teljesítményorientált, frontális osztálymunkát végző pedagógusok nem tudják hatékonyan ellátni a különböző fejlettségi szinten lévő tanulók oktatását – és ezért találkozunk azzal a furcsa jelenséggel, hogy bár a tanulólétszám csökken, a problémás tanulókat – nem fogyatékos, csak kicsit más! – igyekeznek az iskolából kinyomni (Nev.Tan., magántanuló, SZB stb.). A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve módosítása most zajlik. A módosítás során külön figyelmet fordítunk arra, hogy az integráltan oktató iskolák részére segítséget adjon az órai munka megszervezéséhez, a fogyatékos tanulóval való foglalkozáshoz, illetve világos választ adjon arra, meddig terjed az iskolai pedagógus kompetenciája, és mikortól elengedhetetlen a gyógypedagógus jelenléte, vagyis mit is jelent a habilitációs, rehabilitációs foglalkozás.”


A speciális iskolák funkcióváltása:

Európa szerte kialakulóban vannak az ún. speciális gyógypedagógiai központok. Egyes országokban jól szabályozott hálózatuk jött létre, például Ausztriában, Svédországban, Hollandiában, Angliában. Miközben az integrált nevelés arányváltozásának megfelelően – országonként eltérő mértékben – csökken a központok iskolai jellegű oktatási funkciója, ezzel párhuzamosan erősödik a tanulást, nevelést elősegítő speciális szakszolgáltatások (pl. diagnosztizálás, tanácsadás, fejlesztés, terápia stb.) szerepe . Az OECD tagországokban a speciális iskolákban dolgozó pedagógusok szakértelmét egyre gyakrabban használják fel segítőként a többségi intézmények a mindennapi tevékenységében. A sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó pedagógusok képzését a legfontosabb feladatok között tartják számon. A gyógypedagógus terápiás, fejlesztő, korrekciós módszer-specifikus tudásának hasznosítása fontos különböző közoktatási szolgáltatásokban, a többségi iskolákban. Ez a folyamat Magyarországon is elkezdődött. A közoktatási törvény legutóbbi módosítása a többcélú intézmények között bevezette az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményt, melynek alapfeladata a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése. Ezek az intézmények a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésének megsegítése céljából végzi tevékenységüket, miközben megtartják speciális iskolai oktatási tevékenységüket is. Így a korábbi elkülönült intézmények forrásközpontokká (képző-, szolgáltató intézményekké) alakulhatnak, ahol megtörténhet az integrációhoz szükséges szakmai támogatási rendszerek kiépítése. Ezekben a speciális intézményekben integrációra felkészítő pedagógus továbbképzésre, a szülőkkel való kommunikáció minőségének, tartalmainak átgondolására és segítésére, egyéb integrációt segítő szakmai és szakszolgálati teendők ellátására nyílik lehetőség. Emellett megjelennek az olyan integrációt segítő speciális pedagógiai szakmai szolgáltatások, mint a programés eszközfejlesztés, és eszközkölcsönzés. Ezekben a szolgáltató centrumokban sokféle terápiás szolgáltatatás is helyet kaphat, bábterápia, sport, lovaglás, gyógyúszás megszervezése, kommunikációs tréning, művészeti terápiák. Mindez nemcsak a fogyatékos gyermekek számára lehet hozzáférhető, hanem új terep lehet a fogyatékkal élő gyermekek és ép gyermekek találkozásra, közös tevékenységre, programokra. A törvényi meghatározás egyértelmű eligazodást tesz lehetővé a vállalható feladatok körét illetően.

8 A 34. § értelmében a pedagógiai szakszolgálat feladatköréből vállalhatja – elláthatja A.) B.) C.) D.) E.)

a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás (Kozmutza: még nincs) fejlesztő felkészítés (Kozmutza: még nincs) a logopédiai ellátás (Kozmutza: van) a konduktív pedagógiai ellátás (Kozmutza: van) a gyógytestnevelés tevékenységeit. (Kozmutza: van)

A 36. § szerint a pedagógiai – szakmai szolgáltatás feladatköréből elláthatja B.) a szaktanácsadást, amelynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése, és terjesztése (integrációt segítő szakmai szolgáltatás!!! Kozmutza: még nincs) F.) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése (integrációt segítő képzések!!!! Kozmutza: még nincs) G.) a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat, amelynek feladata a tanulók, a tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése, a jogaik érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, tanügyigazgatási, jogi stb. információk közvetítésével. (integrációt segítő tanácsadás!!! Kozmutza: még nincs) Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények nem a Nevelési Tanácsadók feladatait veszik át, hanem a sérüléssel élő gyermekek integrációjának segítésében játszanak szerepet. A fogyatékkal élő gyermekek speciális megsegítésére törekednek, a korai fejlesztéstől, az integrációs oktatáson át, a munkába helyezésig bezárólag. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények feladata tehát, az integrált nevelés, oktatás segítése! E célokkal összhangban az integrált neveléssel, oktatással kapcsolatos – a fentiekben részletezett – szakszolgáltató feladatokon túl a szakmai szolgáltatások körébe tartozó egyes feladatok ellátására is jogosulttá válik. A jelenleg meglévő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmények tehát nem vál(hat)nak automatikusan egységes gyógypedagógiai módszertani intézménnyé! Amennyiben az EGYMI-ben speciális iskolai tagozat is működik, az számtalan előnnyel járhat. A módszertani segítség gyakorlati tevékenységek bemutatása alapján valósulhat meg, de adott az intézményben a hospitálási lehetőség, az óra- és esetelemzések az eszközök bemutatása, használatuk megtanítása és kölcsönzése is. Így alakultak már ki napjainkban több helyen is olyan többfunkciós iskolák, melyek gyógypedagógiai szolgáltató centrumként biztosítják egy adott térségben az iskolai funkció mellett a korai fejlesztést, fejlesztő iskolai képzést, esélyteremtő, integrációt segítő módszertani szolgáltatásokat, utazó tanári szolgáltatást (pl. Pécs, Éltes Mátyás Speciális Iskola, ahol továbbképzésen vett részt iskolánk vezetősége).


Fejlesztő Iskolai képzés beindítása:

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény kimondja, hogy 2010-ig fejlesztő iskolai csoportokat kell működtetni a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek számára. A Kt.30/A. § (1) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, a fejlesztő felkészítés keretei között a tankötelezettségét teljesíti (a továbbiakban: fejlesztő iskolai oktatás). A fejlesztő iskolai oktatást a tanév rendjéhez igazodóan kell megszervezni. A fejlesztő iskolai oktatást a Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatása irányelvének alkalmazásával kell megszervezni, oly módon, hogy a heti fejlesztő foglalkozások száma elérje a húsz órát. A fejlesztő iskola a súlyosan és halmozottan sérült iskoláskorú gyermekek fejlesztését kívánja elindítani. Súlyos és halmozottan sérültnek nevezhetjük azt a gyermeket, ahol az –általában- súlyos fokú mozgáskárosodás mellett vagy annak következtében, más fontos funkció is károsodik, ezért a

9 fejlesztés csak minden sérült funkció és terület egyidejű figyelembevételével valósulhat meg. Az oktatási törvény és a gyógypedagógiai szemlélet (elmélet és gyakorlat) együttesen megoldhatja az oktatásból eddig kiszorult gyermekek fejlesztésének kérdését.


Szakképzés javítása, foglalkoztatás elősegítése:

A munkaerő-piaci esélyegyenlőség mindenki számára egyenlő és diszkriminációmentes hozzáférés biztosítását célozz meg a munkában, szakképzésben és a foglalkoztatásban. Az uniós országokban közös cél a fogyatékossággal élők szakképzésének javítása, foglalkoztatási szintjének emelése. A társadalmi hátrányokkal küzdő csoportok esetében külön hangsúlyt kapott az egyéni foglalkoztathatóság javítása, oktatási és képzési lehetőségek szélesítése, valamint a köztes munkaerőpiac kialakítása, ahol megszerezhető a nyílt munkaerő-piaci követelményeknek megfelelő jártasság és tapasztalat. Hazánkban is – részben az unióhoz való csatlakozás követelményei miatt – egyre nagyobb teret kap a hátrányos helyzetű állampolgárok esélyegyenlőségének, integrációjának kérdése. A foglalkoztatáspolitikai stratégiának fontos eleme lett a foglalkoztathatóság javítása, különös tekintettel a munkaerő-piac perifériájára szorult, hátrányos helyzetű embereket is elérni képes integrációs eszközök és módszerek kidolgozására és alkalmazására. A speciális szakiskolába járó, értelmi fogyatékossággal élő emberek zöme sokkal jobb eséllyel tudna munkahelyet szerezni, ha a szakképzésben olyan gyakorlati, munkavállalói ismereteket is szereznének, melyeket külső nyílt munkaerőpiaci feltételek mellett sajátítanak el. A legtöbb fiatal úgy tudna felkészülni a lehető legjobban, ha a speciális szakiskolák integrált környezetben tudnák őket felkészíteni, munkahelyi gyakorlaton, ahol tapasztalatot szerezhetnek, ahol megismerkedhetnek a munkavállaláshoz szükséges szociális mintákkal, és bővíthetnék társadalmi kapcsolataikat. Fontos a túlóvó belső műhelyekben végzett szakoktatás fokozatos felváltása valós munkahelyeken történő külső műhelyekkel. A hátrányos és fogyatékos tanulók elhelyezési esélyeinek növelése a nyílt munkaerőpiacon. Új speciális és készségfejlesztő speciális szakiskolai szakoktatási modulok kidolgozása, megvalósítása, amelyek elősegítik a fogyatékossággal élő tanulók munkavállalását (nyílt munkaerőpiacon történő gyakorlati oktatás biztosításával)

II. 2. Az értelmileg akadályozott és súlyos-halmozott sérült gyermekek oktatása-nevelése Veszprém megyében Veszprém megyében a gyógypedagógiai intézményekben tanuló gyermekek létszáma az elmúlt időben lényegesen nem változott. Az általános iskoláskorú népesség azonban csökken, így arányában emelkedik a fogyatékosok száma. 1999-ben a 6-13 éves korosztály 3,3%-a részesült speciális nevelésben-oktatásban. Nőtt a halmozott sérült gyermekek száma. Az értelmileg akadályozott tanulókat a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium fogadja. 2007.nyarán telephelyként vette át a gici Sztheló Gábor Általános Iskola Készségfejlesztő Szakiskolájának két szakképző csoportját, 12 fő értelmileg akadályozott tanulóval. A gici iskola megszűnésével 6 általános iskolai tanulót is átvettek, akik jelenleg a Kozmutza Iskola tanulói. létszámát növelték. Az elmúlt évek során több speciális iskolában - ahol eddig csak tanulásban akadályozottak (enyhe fokban értelmi sérültek) oktatása-nevelése folyt -, felvállalták a környéken élő értelmileg akadályozottak ellátását is, mint például az ajkai Molnár Gábor Általános Iskola, Speciális Szakiskola, vagy a pápai Balla Róbert Téri Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola, várpalotai Bartos Sándor

10 általános Iskola. A várpalotai, az ajkai, pápai iskolákban ma már az autista gyermekek nevelését is biztosítani tudják. Veszprémben, Várpalotán és Ajkán speciális óvodai csoport is működik. Az értelmileg akadályozott fiatalok szakképzését a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium végzi. A gici tagintézményben kéziszövő, és parkápoló szakképzés, míg az anyaiskolában kézi szövés szakképzés folyik. Kiemelt program a „Munkahelyi Gyakorlat”, aminek keretében az arra képes fiatalok normál munkahelyen végzik a gyakorlatukat, és ahol munkavállalói ismereteket sajátítanak el. A munkavállalói ismeretek elsajátításával elméletben és gyakorlatban is megismerhetik képességeiket, és azok korlátjait. A program során felkészülnek a nyílt munkaerő-piac elvárásaira, megtanulják, hogyan kell munkavállalóként viselkedni egy adott munkahelyen. A munkáltatók megismerhetik a sérült fiatalokat, felmérhetik azok képességeit, és felkészülhetnek a sérült munkavállalók fogadására. A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók, Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány pályázati támogatásával ötödik éve működtetett program elősegíti a felnőtté váló értelmileg akadályozott tanulók integrálását a társadalomba, a munkaerő-piacra. Az iskolából kikerülő, felkészített gyermekek közül már 6 főt nyílt munkaerőpiacon sikerült elhelyezni. Szoros a kapcsolat a veszprémi Életet Segítő Alapítvánnyal, amely a Támogatott Foglalkoztatás munkaerőpiaci szolgáltatás keretében segíti a sérült tanulók további felkészítését a munkavállalásra. A megyében nincs megoldva a testi, érzékszervi vagy más fogyatékos gyermekek ellátása, mert ez nem megyei feladat. Ellátásukat az országos speciális szakintézmények biztosítják, vagy helyileg, integráltan, gyógypedagógus bevonásával történik fejlesztésük.

A Pető Intézet az értelmileg akadályozott, mozgássérültek, vagyis halmozott fogyatékos gyerekek nevelését 10 éves kor felett már nem vállalják fel. Emiatt a jövőben egyre nagyobb igény jelentkezik megyénkben a vezető fogyatékosság alapján értelmileg sérült, halmozottan fogyatékos gyermekek közoktatási ellátására. Ezek a gyermekek nem integrálhatók, fejlesztésüket egyéni szükségletekre épülő fejlesztési tervek alapján kell megvalósítani. E gyermekek ellátására a közoktatási törvény 2010-ig ad haladékot a fejlesztő iskolák létrehozására, mely kötelező feladata lesz az önkormányzatoknak. Jelenleg az értelmi akadályozottság mellett mozgás sérült gyermekek ellátását a Csecsemő és Fogyatékos Személyek Otthona biztosítja. Ezek a tanköteles gyermekek magántanulóként a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégiumban, valamint a városi Bárczi Gusztáv Általános Iskolában tanulnak.

Integráció a megyében: A integrált nevelésbe résztvevők számát pontosan nem ismerjük. Feltételezhető, hogy vannak olyan integráltan nevelkedő gyermekek, akik hivatalosan nincsenek nyilvántartva, mert az iskola alapító okiratában nem jeleink meg az ellátásuk, és/vagy, mert, nincs személyi és tárgyi feltétele az iskolának az integrációhoz. Az iskolák nem is szívesen nyilatkoznak arról, hogy hány gyereket nevelnek integráltan. Iskolánk Veszprém , Balatonalmádi, Balatonfüred térségben kutatást végzett a többségi általános iskolákban. Az intézmények 86%-ában nem rendelkeznek kellő ismerettel az integrációról. Véleményük szerint – 73% -a csak fogalom tisztázása világos, de a megvalósítás útja – 57% - nem. 85%-uk fontosnak tartja az integrációt, de az oktatási kormányzat nem -77%- biztosította hozzá megfelelő felkészülést. Úgy vélik, hogy az oktatási kormányzat csak részben támogatja az integrációs törekvéseket- 85%. Nem biztosítják a személyi tárgyi feltételeket (99%), nem biztosítottak az anyagi források (97%), a társadalomban nem történt meg a szemléletváltás (90%), cél az olcsó iskola (86%), a feladat ellátás hatásköre nem tisztázott (78%), előkészületlen az integrációs stratégia (63%) és felkészületlenek a pedagógusok (56%). Az intézményekből az integrációhoz hiányoznak a tárgyi, személyi feltételek, nincs anyagi fedezetük hozzá, nem megoldott az alacsony tanulólétszám, függetlenített gyógypedagógus. Az Egységes Gyógypedagógiai Központról 41%-ban nincsen ismeretük, 53%-uk csak rész ismerettel rendelkeznek. 78%-uk támogatja, hogy a kistérségben működjön egy ilyen központ, 68%-uk a veszprémi Kozmutza F. Iskolát alkalmasnak találják, e feladat ellátására. (nem találja alkalmasnak 0%, nem tudja 32%) Utazó gyógypedagógust, szaktanácsadást 59%-uk igényelne.

11

A 2002. Veszprém megye közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervének céljai, feladati, fejlesztési irányai értelmében a megye törekszik arra, hogy minél korábban derüljön ki a gyermekek fogyatékossága, hogy megfelelő ellátásban részesülhessenek. Lehetőség szerint törekedni kell a meglévő iskolák személyi, tárgyi feltételeinek javítására, a személyi feltételeket a közoktatási törvény által meghatározott keretek között kell megteremteni. Az intézményekből kikerülő fiatalok további életéhez a szociális területtel együttműködve a lehetőségekhez mérten segítséget kell nyújtani. A Kozmutza Flóra Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium túlzsúfoltságát meg kell oldani.

II. 3. Kozmutza Flóra Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium helyzetelemzése

II. 3. 1. Az iskola működésének jellemzői A Kozmutza Flóra Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium, Veszprém város külterületén, zöldövezetben, családi házas környezetben épült. Alapítása (1986) óta, a közoktatási törvény módosításai folytán, egyre több feladatot lát el. A kezdeti 8 évfolyamos alapfokú nevelési-oktatási intézményből mára 14 évfolyamos, többcélú gyógypedagógiai iskolává fejlődött, ahol óvodás kortól a készségfejlesztő speciális szakiskoláig oktatjuk-neveljük az értelmileg akadályozott gyermekeket, valamint autista csoportot is működik. Az 1998-as, Nemzeti Alaptantervnek megfelelően kialakított pedagógiai program 2000-ben lett átdolgozva, igazodva a kerettantervhez, majd 2004 tavaszán ismételten átdolgozásra és kiegészítésre került. A Nemzeti Alaptanterv tanulóink iskolai oktatásának is alapdokumentuma, ugyanakkor – a sajátos nevelési szükségletet igénylő tanulóinkra tekintettel – a pedagógiai program és helyi tanterv elkészítésekor „A fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelvei” érvényesülnek. Ennek az iskolatípusnak e dokumentum kerettantervi szabályozó funkcióval bír. A tantárgyi oktatás esetében az iskola nem elsősorban a műveltségátadásra helyezi a hangsúlyt, hanem azoknak a képességeknek a kialakítására, amelyek közvetlenül segítséget adnak és felkészítik a tanulókat arra, hogy képességeikhez mérten minél eredményesebb legyen szociális beilleszkedésük a társadalomba. Vagyis értelmi képességeik fejlesztésével párhuzamosan „összszemélyiségük” fejlesztését is előtérbe kell helyezni. Az iskola személyiségfejlesztő feladatának megvalósítása érdekében teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának. A célzott fejlesztési terápiás területek és szándékok a következők: az értelmi, emocionális, fizikális tulajdonságokra vonatkozó fejlesztés, az önismereti, önértékelési képességfejlesztés, a kommunikációs képességek fejlesztése, a szociális értékrend és képességrendszer fejlesztése, az egyéni tudat fejlődésének segítése és az alkotó képesség fejlesztése.

II. 3. 2. Személyi feltételek Jelenleg intézményünk dolgozói létszáma 109 fő. A tanulóink nevelését-oktatását Veszprémben 37 fő pedagógus, 16 fő pedagógiai munkát segítő gyermekfelügyelő, 9 fő asszisztens, valamint 2 fő ápolónő látja el, Gicen 2 gyógypedagógus, 3 prémium éves gyógypedagógus, 3 asszisztens, és egy kisegítő látja el. A 2004/2005.-ös tanévtől gyógytestnevelőnk is van. Technikai dolgozóink létszáma: 42 fő. 2001/2002.-es tanévben a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság munkatársai a Megyei Pedagógiai Intézethez kerültek át.

Az iskola pedagógiai állománya az elmúlt öt évben folyamatosan fejlődött, de a törvényben előírt órakeret ellátására még mindig nem elégséges. A feladat finanszírozásra történő átállás következtében az összlétszámot 115 főben jelölték meg. A nevelő-oktató munka hatékony megvalósítását a további létszámbővítés biztosítaná.

12

A gyógypedagógus ellátottságunk az elmúlt öt évben jelentősen emelkedett, közel 70 %-os értéket ért el (országos átlag 52%), szakos-ellátottságunk 100 %-os. Pedagógusok létszáma jelenleg Veszprémben, végzettség alapján: Gyógypedagógus 20 fő Konduktor 1 fő Gyógytestnevelő 1 fő Logopédus 1 fő Kollégiumi nevelőtanár végzettség, gyp. szakkollégiummal 2 fő Szakoktató 2 fő Pedagógiai végzettség (óvónő, tanító), napközis nevelők 10 fő Összesen 37 fő Gic telephely 2 gyógyped. 3 prémium éves II. 3. 3. Az iskola tanulói A tanulók a Tanulási Képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottságok javaslatai alapján kerülnek felvételre. A nevelés-oktatás 6-12 fős osztályok keretében történik, délutáni napközis ellátást biztosítva. Megyei feladatot ellátó iskolaként kollégiumi elhelyezést is nyújt a megyében élő gyermekeknek. A 2006-2007. tanévben telephelyként működteti a gici Szthelo Gábor Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskolájának 2 csoportját is. Az értelmileg akadályozott, középsúlyos értelmi sérült tanuló nem integrálható, fejlesztését egyéni fejlesztési terv alapján, kiscsoportban, egyéni szükségleteire építve kell meghatározni. Az iskolába járó tanulók létszáma az alapítás óta jelentősen növekedett, mert a kezdeti nyolc tanulócsoport helyett ma már 14 működik. Emiatt a jelenleg rendelkezésre álló helyiségek nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak. A szűkösség a Csecsemő és Fogyatékos Személyek Otthonát is érinti, amely éppen ezért nem rendelkezik még állandó működési engedéllyel. Iskolánk tanulólétszáma ebben a tanévben 144 fő, akik közül 12 fő a gici telephelyen tanul. Tanulóink létszáma - az egyre növekvő szülői igény miatt is - az elmúlt években jelentősen emelkedett. Egyre többen élnek a készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés igénybevételével. Az általános iskolai képzés után már kevesebb fiatal hagyja el intézményünket, továbbfolytatják tanulmányaikat a szakképzésben. Mind gyakoribb, hogy integráltan nevelkedő, nyolc általános iskolát végzett sérült fiatalok jelentkeznek a kilencedik csoportba, illetve szakképzésbe az iskolába. (például a Balatonfüred Általános Iskolából, Ajkáról). Osztálylétszámok speciálisak, a Közoktatási Törvény által szabályozottak és maximáltak. Ezért gyakran előfordul, hogy csak az iskolában nevelkedő gyermekek szakképzést tudjuk felvállalni, pedig az integráltan nevelkedő fiatalok miatt a jövőben egyre nagyobb igény lesz a kilencedik, valamint a szakképző évfolyam létszámbővítésére. Ennek oka az is, hogy a közoktatási törvény előírta a 18 éves tankötelezettségi tart. 14 tanulócsoportunk délutáni napközis ellátási formában működik. Évről évre tapasztaljuk, hogy az áthelyezett tanulók egyre súlyosabban sérültek, akiknek fejlesztése mind több felkészültséget, nagyobb erőfeszítést igényel nevelőtestületünk tagjaitól. Diákjaink közel 50 %-a hátrányos helyzetű, érzelmileg, szociálisan retardált. A fő veszélyeztetettségi okok a környezeti ártalomból fakadnak (lakásviszonyok, szülők felelőtlen, közömbös életvitele, italozás, rossz anyagi helyzet, munkanélküliség). Gyermekeink negyede csonka

13 családban nevelkedik. A létminimum alatt a családok majdnem 50 %-a él. Sok a perifériára szorult család. Az iskolánkba járó gyermekek kb. 10 %-a roma származású. Szocializációjuk sajátos problémát és feladatot jelent nevelőmunkánkban.

II. 3. 4. A működés feltételei

Az épület A Kozmutza Flóra Általános Iskola a Veszprém Tüzér u. 44. szám alatti kétszintes épületben működik, melyet 1986-ban épített a VÁÉV a Közti tervei alapján. Az épület előregyártott UNIVÁZ szerkezeti rendszerben épült, falazott belső válaszfalakkal, fa szerkezetű külső, belső nyílászárókkal és lapos tetővel. Főépületen kívül található még portaépület műhellyel, 2 garázzsal, raktárral, valamint egy különálló raktárépület. Az épület egyik szárnyában – 1638,8 m2-en, 37%-ban – a Gyermek és Ifjúságvédelmi Intézet, míg a másik felében – 2656,7 m2-en, az épület 59%-ban – a középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermeket nevelő Foglalkoztató Iskola és Diákotthon kapott helyett. A fennmaradó 168 m2 közös használatban maradt. A GYIVI 1996-os megszűnését követően a Megyei Önkormányzat ide helyezte át a Peremarton-Gyártelepen működtetett Csecsemő és Nevelőotthont, továbbá a csopaki Értelmileg Akadályozott Gyermekek Otthonát. Az intézménybe járó tanulók létszáma az alapítás óta jelentősen növekedett, a kezdeti nyolc tanulócsoport helyett ma már 14 működik. A megnövekedett gyermeklétszám miatt az épületben több kisebb átalakítást kellett végrehajtani, azonban ezek nem változtatták meg az alapterületet. Emiatt a jelenleg rendelkezésre álló helyiségek nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak. A szűkösség a Csecsemő és Fogyatékos Személyek Otthonát is érinti, amely éppen ezért nem rendelkezik állandó működési engedéllyel. Az építés óta jelentős átalakítás, felújítás nem történt az épületben. A lapost tető több helyen beázik, az elavult fűtési rendszer, elektromos hálózat, vízvezetékek, a nyílászárók állapota gazdaságtalanná teszik a működtetést. Annak ellenére, hogy mindkét intézményben sok a mozgáskorlátozott gyerek, az épület akadálymentesítése sem történt meg eddig. A rendelkezésre álló kevés terület, valamint az elavult közművek, az egészségkárosító tulajdonságú PVC padló és falburkolatok problémáját hivatott megoldani a tetőtér-ráépítés, mely során az épület teljes felújításon, korszerűsítésen menne át. Az építés óta a szűkös anyagi helyzet miatt csak néhány jelentősebb átalakítás, javítás történt az épületben. 2002-ben a főépület tetőszigetelésének foltszerű javítása – a beázások miatt, illetve napfényvédővel való ellátása történt meg. Hamarosan meg fog történni a toldalék épület, valamint a porta tetőszigetelésének cseréje, a szerződés még 2004. évben megkötésre került. Sajnos a főépület teteje több helyen továbbra is beázik, foltszerű javítása szintén e munkálat keretében történik majd meg. Saját erőből valósítottuk meg az iskolai rész teljes festését, a teljes épület új poroltókkal való ellátását, pályázati pénzből történt meg a kollégiumi vizesblokk felújítása, a számítógép-hálózat kiépítése, könyvtárfejlesztés, udvari játékok cseréje stb. Szakképzési alapból történt meg iskolánk tankonyhájának teljes felújítása, burkolatok cseréje, festése, tovább új bútorok beszerzése. A fentiekben már sok szó esett az épület túlzsúfoltságáról, a mindkét intézményt sújtó helyhiányról. A kollégium az intézmény emeletén van. A lapos tető szigetelése folyamatos karbantartást igényel, több helyen beázik, megérett a nyílászárók cseréje, az épület felújítása, korszerűsítése a kor követelményeinek megfelelően. Az épületen belül is meg kell oldani az akadálymentesítést. Zsúfolt a dolgozók öltözőhelyisége, a beteg szoba számát is eggyel növelni kell E hosszú évek óta jelenlévő problémát hivatott megoldani a tetőtér-ráépítési konstrukció, melynek keretében egy új emelet épülne a meglévőkre, s a vezetékek, csövek, nyílászárók teljes felújítása, cseréje is megtörténne. A tervdokumentáció 2003-ban készült el, és a Megyei Közgyűlés címzett támogatási igényét 2003, és 2004-ben is benyújtotta.

14 Fűtéshálózat Az eredetileg olajtüzelésű rendszert 1986-ban alakították át földgáztüzelésűre. Az ekkor beépített kazánokat 1993-ban cserélték le holland gyártmányú Remeha típusú öntöttvas tagos kazánokkal, melyek jelenleg is üzemelnek, s várhatóan még évekig működtethetjük őket. Az épületben öt különálló fűtési kör van. A fűtési alapvezeték hasonlóan a víz-csatorna vezetékkel a közműalagútban halad. A fűtési vezetékek acélcsövekből állnak, az épületben található lapradiátorok szintén acélból készültek. Sem a fűtési rendszerben – a kazánházat leszámítva – sem az épületben az építés óta nem történt jelentős átalakítás, ami azt eredményezi, hogy mára már gazdaságtalanná vált a központifűtés-hálózat működtetése. A nyílászárók rendkívül rossz állapota miatt sok hő távozik az épületből – fűtjük az udvart. A két intézmény üzemelési időpontja és hőfok igénye eltérő, de a fűtési rendszer miatt ugyanazt a melegvizet kapják. Szükség lenne a csecsemőotthon leválasztására. További probléma, hogy a Remeha kazánok automatika szabályozó berendezése elromlott, így jelenleg kézi szabályozásúak, emiatt az éjszaka is nappali hőmérsékletű fűtési víz kering. A konyhában is ugyanolyan hőfokú melegvíz, mint a zuhanyzókban. A HACCP és más higiéniai előírások azonban ennél melegebb vizet írnak elő, azonban ez nem biztosítható a jelenlegi állapotban. 2002-ben került sor a kazánházban lévő tágulási tartály cseréjére életveszély elhárítása miatt. A melegvizet áramoltató két szivattyú csapágyas, bármikor elromolhatnak, s ebben az esetben a teljes fűtési rendszer leáll. Kénytelenek vagyunk a két szivattyút egyszerre használni, mivel egy szivattyú önmagában nem képes az épület két végére megfelelő hőfokon eljuttatni a fűtési melegvizet. A jelenlegi karbantartóink közül egy fő rendelkezik kazánfűtői vizsgával, ő látja el a kazánokkal kapcsolatos napi teendőket. Villamoshálózat Az építéskor az akkori követelményeknek megfelelő villamos hálózat került kiépítésre, amely mára már meglehetősen rossz állapotban van. A fő- és alelosztók berendezései élettartamuk végén járnak, emiatt üzembiztonságuk fokozatosan romlik, s a jelenlegi biztonságtechnikai előírásokat sem elégítik ki. Jelenlegi állapotában már alig képes kielégíteni az igényeket. Ehhez hozzájárul, hogy a fűtési rendszer elégtelensége miatt más, elektromos áramot használó gépeket is használnak hőtermelésre a Csecsemőotthonban. Az eltelt közel húsz év során számtalan szabványellenes beavatkozás történ a villámos hálózatban, melyek némelyike életveszélyes állapotokat idézett elő. Ezeket a 2004. novemberében elkészült Villámvédelmi Szabványossági és Elektromos Tűzvédelmi Szabványossági felülvizsgálat derítette fel. A legsürgetőbb javítások, átalakítások egy részét már elvégeztük, sor került a külső villámvédelmi rendszer felfogó berendezésének cseréjére, valamint a biztonsági világítási rendszer újból beüzemeltetésére. 2007.nyarán a „Szemünk fénye” program kapcsán energiatakarékos világító testeket építettek be iskolánkba. Ezzel az egészséges megvilágítás sokat javult, de a falakban lévő vezetékek még mindig elavultak.

Vízhálózat A vízhálózatról is elmondható, hogy mára már elavult, s emiatt a folyamatos karbantartás, a vízfelhasználás biztosítása egyre növekvő költséggel jár. A vezetékek rossz állapota miatt bárhol előfordulhat csőrepedés, vízszivárgás. Jelenleg gondot a tűzi-víz vezetékben előforduló szivárgás jelent, amely egyelőre nem jelentős, de a komolyabb baj megelőzése érdekében szükséges a kivizsgálása, melyet csak külső szakember tud elvégezni. Az épületben található vizesblokkok állapota eltérő. 2004-ben pályázati pénzből sikerült a kollégiumi lány és fiúoldali részt felújítani, így szép, esztétikus környezetben fürödhetnek iskolánk tanulói. Az iskolai földszinti vizesblokkokat 2006. nyarán sikerült felújítani. Azonban a felújítások után is előfordulnak szennyvízaknában dugulások, melyek javításának egy részét belső szakemberrel és/vagy eszközök hiánya miatt külső szakemberrel tudjuk orvosolni.

15

III.

Fejlesztési Terv

III.1. Bevezetés A gyógypedagógiai iskolák funkciójának értelmezésekor az oktatás-nevelési feladatok mellett mindenkor fontos és jelentős szerepet kapott a speciális egyéni fejlesztés, a korrekció vagy kompenzáció, amit ma összefoglalóan terápiás funkciónak nevezünk. Nagy súlyt helyezünk az egyéni korrekció fejlesztésének növelésére, ehhez kapcsolódva a differenciált fejlesztő eljárások kidolgozására és rendszeres alkalmazására. A gyógypedagógiai szakember nemcsak az elkülönített nevelés körülményei között képes ezt a tudást alkalmazni. A gyógypedagógiai intézmények készek és felkészültek arra, hogy hagyományos intézményeik köréből kilépve fejlesztő szolgáltatásait a többségi általános iskolákban is kiépítsék. A speciális nevelési szükségletű gyermekek száma egyre nő és ezzel párhuzamosan a gyógypedagógia felelősségvállalása is jelentősen kibővül.

Épületbővítéssel: III. 2. Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ létrehozása Cél, feladat A többségi óvodába és általános iskolába járó az átlagtól eltérő fejlődésmenetet mutató gyermekek esélyteremtésének növelése. A sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának elősegítése. • EGYMI tanácsadó szolgálat 1. SNI tanulók oktatásának-nevelésének megsegítése - Az óvodai nagycsoportokban - A többségi általános iskolák alsó tagozatán 2. Közvetlen hozzátartozóinak tanácsadás(szülők, nagyszülők, testvérek) 3. A gyermekkel napi kapcsolatban lévő pedagógusoknak tanácsadás (óvónők, tanítók, napközis nevelők) •

Tudásfejlesztő munka: 1. A gyermekek képességeinek, fejlődésének legmegfelelőbb tanulási eszközök kidolgozása 2. Az önirányításra kevésbé képes gyermekek számára a tanulási instrukciók érthetőségének javítása. 3. A figyelemzavart mutató gyermekek megfelelő tanulási környezetének kialakítása. 4. A lassan tanuló gyermekek tanulási folyamatainak részletesebb strukturálása, a tanulási lépések kidolgozása. 5. Modellszerű megoldási módok kidolgozása a tanulási folyamatokban, a tanulási viselkedés segítése. 6. Az érzékelési folyamat teljes körű kihasználása és állandó fejlesztése, a tanulási eredmények esztétikailag értékesebb megjelenése. 7. Különböző kommunikációs technikák megtanítása; (metakommunikáció fejlesztése, elektronikus eszközök használata). 8. A közvetlen szakemberekkel való folyamatos információ csere, hol tart a gyermek, mi várható már tőle.

16 • A gyermekkel napi kapcsolatban lévő pedagógusoknak (óvónők, tanítók, napközis nevelők) nyújtott segítés A pedagógusok felkészítésének alapja az oktatási-nevelési intézmények és a Tanácsadó Szolgálat közti kétoldalú együttműködés, az óvoda, illetve az iskola nyitottsága a segítés elfogadására. A felkészítés fő területei: ♣Szempontok adása (jellemző tünetegyüttesek) a rászoruló gyermekek felismeréséhez, kiszűréséhez. ♣Szemléletformálás, pozitív, elfogadó pedagógiai attitűd kialakítása. ♣A pedagógiai diagnózis értelmezése, fejlesztési terv készítése. ♣Metodikai képzés, ismeretbővítés a fejlesztési folyamat megvalósítása érdekében ♣Differenciált foglalkozásszervezési módok elsajátítása. ♣Motiváló értékelési formák alkalmazása, a követelmények rugalmas kezelése alternatív programok megismerése ♣Hatékony olvasás-írás tanítási módszerek elterjesztése ♣A szülővel való együttműködés, kapcsolatépítés elősegítése. Mindezek érdekében az óvodák és iskolák pedagógusai számára szeretnénk rendszeres szakmai jellegű és egyben szemléletformáló találkozók, tapasztalatcserék szervezését kezdeményezni. Ennek formáit a következőképpen képzeljük el. Szakmai nap: bemutató foglalkozások, előadás szervezése egy-egy témához kapcsolva. Nyílt nap: differenciálási lehetőségek, fejlesztő technikák gyakorlati bemutatása. Konferencia: szakemberek meghívásával nagyobb tematikus egységek feldolgozása, előadások és szekcióülések során, segédanyagok megismertetésével. Felvilágosítás, ismeretterjesztő és szemléletformáló munka; ennek érdekében  Rendszeres propaganda tevékenység  Segédanyagok kidolgozása és terjesztése  Szakmai jellegű találkozók, bemutatók szervezése  Ambuláns jellegű tanácsadás  Szülők célzott, csoportos megsegítése Valamint:  A speciális megsegítést igénylő gyermekek pedagógiai diagnosztizálása  Egyéni fejlesztési terv készítése és segítségnyújtás annak megvalósításában  A fejlesztés koordinálása a gyermek intézményében  Tanácsadás a súlyosabb problémák szakszerű kezeléséhez. (szakemberhez irányítás, terápia kezdeményezése)  Esetkövetés, egyéni életút segítése, ennek érdekében  Tanácsadás intézmény (iskola) választást illetően  Konzultációs alkalmak szervezése  Pedagógiai kontrollvizsgálatok elvégzése Személyi feltételek biztosítása: Szakmai szolgáltatás nyújtása (az első tanévben csak ezt vállalnánk fel, későbbi tanévekben utazópedagógusi ellátást) Személyi feltétel: 1 fő gyógypedagógus (átcsoportosítással az emelt óraszámok miatt biztosított) 1 fő utazópedagógus (integráltan nevelkedő tanulókhoz, a későbbi években) Tárgyi feltételek biztosítása 1 db váróterem, előtér (6X 7 m) 2 db terápiás szoba ( Mérete 6X7 nm) 1 db esetmegbeszélő szoba (mérete 5X5 nm) 1 vizesblokk (nemenként wc, mosdó, akadálymentes) Ezek a helyiségek, közösen működtethetők a fejlesztő iskolai részen. Délelőtt fejlesztő iskolai oktatás, délután integrációt segítő terápiás foglalkozások tartása, integráltan nevelkedő tanulóknak.

17 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani intézményben együtt lesz jelen a szak- és szakmai szolgáltatás. Az EGYMI alkalmazottainak a létszámát, státuszát, képesítési kötelezettségét a fenntartó határozza meg akkor, amikor az ellátandó feladatot is meghatározza a 14/1994. és a 11/1994 MKM rendeletek alapján.

III. 3. Fejlesztőiskolai képzés beindítására Iskolánkban is egyre több súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek van jelen az oktatásban. Szülői igény is egyre fokozódik ezen képzési forma beindításra. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény kimondja, hogy 2010-ig fejlesztő iskolai csoportokat kell működtetni a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek számára. A közoktatási rendszerben oktatható halmozottan fogyatékos, speciális nevelési igényű gyermekek fejlesztését az iskolánk integrálná, a jelenlegi ellátottak közé. A fejlesztés célja: ennek kijelölésében a fő szempont az egyén belső szükségleteihez kapcsolódó környezetalakítás, jó közérzet elérése, ami azután meghozza a motivációt további cselekedetekhez. Olyan beállítódásra van szükség, amely a közös vonásokat emeli ki a gyermeki létben a hiányosságokat hangsúlyozó magatartás helyett és őket a minimális környezetészlelés, és vitális szükségletek területe felől közelíti meg. Ez a beállítódás megfontolásokat kér, és pedig; - A súlyosan sérültek is fejlődnek, ha nagyon lassan és diskontinusan. - Bizonyos meghatározott tapasztalatokra tesznek szert, melyeket elemi kognitív funkciók tesznek lehetővé. - Intenzív személyes odafordulást igényelnek. - Szükségük van biztonságra, szervezettségre, következetességre és odafigyelésre, így tudják megmutatni magukat a kapcsolatokban. - Segítségre szorulnak egész életükben, ez azonban csak fokozatában különbözik minden emberi létezés egymásrautaltságától. - Létük, lehetőségeik, jelzéseik és reakcióik már kezdettől fogva összefonódnak szociális kapcsolataikkal. Ezek alapján a segítségadás területei: Segítség, amely önmegtapasztalásra irányul –térbeli helyzet, egyensúly, mozgás, testrészek és funkcióik, ingerek adekvát felismerése. – A saját aktivitás megélésének elősegítése. A jóérzés tudatosítása. Képesség önmaga ellátására: étkezésnél, tisztálkodásnál, kontaktusfelvételnél, veszélyhelyzet ismeretében. Képesség a kommunikációra annak nem verbális eszközeivel is, és ennek segítségével a környezetből ismeretek készségek elsajátítása. Olyan eljárásokról van szó, amely gyakorlatokban az egész élettevékenységet átfogó, és kellemes élményeket nyújtó jelleg dominál. Mint:
Bazális stimuláció; az egyes érzékelési területek ingerlése
Bazális aktivizálás; motorikus, szenzoros, emocionális, szociális területeken, a szociális viselkedésmódok elsajátításával.
Élmények felkínálását; tárgyak kézbe adása, mely kellemes érzetet kelt.
Tapasztalatszerzés a környezetben; kerekesszékkel, másokkal részt venni egy sétán.
Sokoldalú érzékszervi gyakorlás
Passzív tanulási kínálat; zenehallgatás.
Aktív tanulási kínálat; poharat, kanalat használni.
Önkiszolgálási készségek tanulása; levetni, felvenni egyes ruhadarabokat.
Kondicionálás; adott jelre figyelni, cselekedni.
Szabad, önálló igényű tevékenységekben részvétel pl. játék
Viselkedésterápia

18

Az iskolában rendelkezésre állnak, illetve a bővítéssel javíthatók a konduktív pedagógiai ellátás feltételei. Személyi feltételek:

Személyi feltétel: 1 fő konduktor 1 fő gyógypedagógus (szomatopedagógus) 1 fő gyermekfelügyelő (dada) Tárgyi feltételek: (hozzáépített bővítéssel) 2 db csoportszoba, ill. foglalkoztató szoba (6X6,5m 38-42 nm tágas és világos helység, mosdóval, , flexibilis csatlakozással állítható a tanulók egyéni méretéhez, beépített konyhaszekrénnyel, mosogatóval.) 1 db várószoba, fogadótér (6X7m) 2 db öltöző helyiséggel a csoportszoba előtt 2 db mosdó, wc , akadálymentesítve, nemenként 1-1db, pelenkázó résszel 2 db terápiás szoba, mozgás-, és konduktív fejlesztésre alkalmas legyen (6X7 m 42 nm) 1 db hidroterápiás szoba (fürdőkáddal, akadálymentesített) 1 db szülői fogadó és nevelői szoba, itt egyéni fejlesztés is végezhető, valamint esetmegbeszélésre is alkalmas (6X7m) 2 db nyitott terasz, korláttal a foglalkoztató termek előtt Ezek közül a termek közül a módszertani központ délután használna termeket. Egyéb speciális tárgyi eszközök:
Egyszemélyes állítható tanulóasztalok,
Speciális székek, támasztóval és állítható magassággal
Korlát és kapaszkodórendszer a tanteremben
Állítható falitábla
Pelenkázó ágy
Speciális WC, amit használnak Önkiszolgálás eszközei:
Etetőkanál, tányér, csúszásgátlók, nyelek, fogók
Asztal
Könyöktartó Kommunikáció fejlesztéséhez
Alternatív kommunikációs eszközök
Kommunikátor
Augmentatív kommunikációs eszközök; képek, piktogramok, fejre szerelhető mutatópálca Mozgásfejlesztéshez
Rendelkezésre állnak az iskolában ezen eszközök.
Bobath és Ayres terápia eszközei
A gyógyászati és korrekciós eszközöket az ortopéd szakorvos felírja Percepció-motoros fejlesztéshez
Vizuális észlelés
Akusztikus észlelés speciális eszközei
Tapintás érzékelése
Kinesztikus érzékelés Kompenzáló technikák alkalmazásához
Speciális egykezes, balkezes rugós ollók, ceruzafogók, fejpálca, könyöktartó,
Számítógép
Hangszerek Szabadidős tevékenységhez
Televízió, videolejátszó, rádió, CD-lejátszó

19
Diavetítő A fejlődés területei:
Érzékelés-észlelés fejlesztése
Nagymozgás fejlesztése
Kézfunkció fejlesztése
Játéktevékenység fejlesztése
Értelmi fejlesztése

Az iskola felkészült a fejlesztő iskola bevezetésére, szakmai továbbképzéseken vettünk részt, elkészült a fő koncepció. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központtá alakulás kezdő lépéseit is megtettük. Felmértük az igényeket, a segítésre váró iskolákat és óvodákat. Legtöbb a Balaton felvidékről jelentkezett.

III.

4.

Készségfejlesztő speciális szakiskolai fejlesztés

Az iskolába tanuló gyermekek családja részéről egyre fokozódik az igény, hogy gyermekük minél tovább maradjon a közoktatási rendszerben, ahol megfelelő képzésben, fejlesztésben részesül, A közoktatási törvény a tankötelezettséget is 18 évre emelte, SNI tanulóknál ez két évvel meghosszabbítható. A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 52. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a fogyatékos, SNI tanulók abban az évben kezdhessenek nappali rendszerű iskolai oktatásban utoljára tanévet, melyben betöltik a huszonötödik életévüket. Ezért tanulóink esetében ez a második, sőt a harmadik szakképesítés megszerzését is megteremti. A gici Sztheló Gábor iskola megszűnésével, intézményünk vette át a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekeket, akik közül 12 fő szakiskolai képzésben vesz részt. a 2007/2008-as tanévben. Többségük az első szakmát sajátítja el, és még nem töltötték be a 20 életévüket. A húsz éves tankötelezettség miatt őket továbbra is a rendszerbe kell tartani. Ezt a lehetőséget valószínű a gyermekvédelem is elvárja a rendszertől, hiszen a gyermekvédelmi gondoskodás 25 éves korig biztosítható. Valószínű, hogy a szakképzésüket ezért eddig a korig kell biztosítani. A Munkahelyi Gyakorlat, munkavállalói ismeretek elsajátításával lehetőséget tudunk biztosítani a nyílt munkaerő piacra való beilleszkedésükhöz, mely az SNI fiatalok társadalmi integrációját segíti elő. Tehát szükség van a következő (második, harmadik) szakma és/vagy szakmák beindításra. Ehhez már megfelelő szakmai modulok is rendelkezésünkre állnak, az NSZFI programjai közül. Személyi feltételek: 1 fő szakoktató 1 fő gyógypedagógus (Munkahelyi Gyakorlathoz) 1 fő gyógypedagógiai asszisztens Tárgyi feltételek: 2 db tanterem elméleti oktatáshoz , vizes blokkal (az emeleti részen, a kollégiumi szobák mellett) (konyhai asszisztens modul képzése esetén a gyakorlati képzés az iskolai tankonyhában biztosított, mosodai kisegítő modul képzése esetében az iskolai mosoda tanműhelyként szerepelne, konyhakerti tevékenység képzésénél az iskola tankert biztosítaná a gyakorló helyet a gyakorlati oktatáshoz. A modulok mellet a nyílt munkaerőpiacon, a Munkahelyi Gyakorlat keretében szereznének ismereteket az adott szakmához tanulóink)

III. 5.

Kollégiumfejlesztés

A gici Sztheló Gábor Általános Iskola megszűnésével megnövekedett a kollégiumi férőhelyek igénye. A második szakképzés beindítása is szükségessé teszi a kollégiumi szobák számának növelését. A

20 megyében továbbra is szükség lesz, a családban élő, de a család által hétköznap – a szülők munkavállalása miatt - nem ellátható SNI gyermekek kollégiumi elhelyezésére. Tárgyi feltétel 4 db négy személyes háló, akadálymentes vizesblokkokkal 1 db teakonyhával 1 db felügyelői szobával

III. 6. Aula kialakítás: A hozzáépített szárnyrész, és a meglévő iskola közé, egy aula kialakítása szükséges, ahol megfelelő tér alakul ki az iskolai rendezvények szervezéséhez. Jelenleg az iskola nem rendelkezik ilyen helyiséggel. Nem tudunk nagyobb rendezvényeken együtt lenni. (pl: évzáró, évnyitó, ahol tanulók, pedagógusok, pedagógiai munkát segítők, szülők együtt vannak)

Felújítással, korszerűsítéssel: III. 7. Egyéb felújítás, teljeskörű korszerűsítés: Korszerűsítés, felújítás mellet szól, hogy az egész épület műszaki állapota elavult. az 1986-os építés óta jelentősebb felújítás nem történt. A nyílászárók állapota rossz, nem szakaszolható a fűtés rendszer, a hőszigetelés hiánya miatt az üzemeltetés nem gazdaságos. Teljeskörű fűtésrekonstrukció, szakaszolással, villamos hálózat cseréje, nyílászárók cseréje, valamint teljes hőszigetelés és szellőzés kialakítása (iskola főzőkonyhában)

III.8. Akadálymentesítés A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény írja elő az akadálymentesítést. Az akadálymentesítés a fejlesztőiskolai csoport beindulásához is szükséges. 2 db liftakna és lift kiépítés a meglévő lépcsőházak mellé 1 db liftakna és lift kiépítése az új épületrészhez

Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium

21 Energiahatékonyságának növelése és bővítése Veszprém 2007.

Iskolai funkciók kialakítása, módosítása a bővítés, rekonstrukció kapcsán

1. Korszerűsítés, bővítés szükségessége A Kozmutza Flóra Óvoda, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, és Kollégium (8200 Veszprém, Tüzér u. 44) épületének korszerűsítése, felújítása, bővítése mellet szóló érvek: Korszerűsítés, felújítás: •

•

Az egész épület műszaki állapota elavult, az 1986-os építés óta jelentősebb felújítás nem történt. A nyílászárók állapota rossz, nem szakaszolható a fűtésrendszer, a hőszigetelés hiánya miatt az üzemeltetés nem gazdaságos A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény előírásainak megfelelő akadálymentesítés nem biztosított.

Bővítés: •

Fejlesztőiskolai képzés beindítására

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény kimondja, hogy 2010-ig fejlesztő iskolai csoportokat kell működtetni a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek számára. Iskolánkban is egyre több súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek van jelen az oktatásban. Szülői igény is egyre fokozódik ezen képzési forma beindításra.

•

Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ létrehozása

•

Készségfejlesztő speciális szakiskolai fejlesztés

A többszőr módosított közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 34. § , 36. § értelmében Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények hozható létre az integrált nevelés, oktatás megsegítése érdekébe. E célokkal összhangban az integrált neveléssel, oktatással kapcsolatos szakszolgáltató feladatokon túl a szakmai szolgáltatások körébe tartozó egyes feladatok ellátására is jogosulttá válik a központ. Amennyiben az EGYMI-ben speciális iskolai tagozat is működik, az számtalan előnnyel járhat. A módszertani segítség ebben az esetben gyakorlati tevékenységek bemutatása alapján valósulhat meg, de adott az intézményben a hospitálási lehetőség, az óra- és esetelemzések az eszközök bemutatása, használatuk megtanítása és kölcsönzése is.

A közoktatási törvény a tankötelezettséget is 18 évre emelte, SNI tanulóknál ez két évvel meghosszabbítható. A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 52. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a fogyatékos, SNI tanulók abban az évben kezdhessenek nappali rendszerű iskolai oktatásban utoljára tanévet, melyben betöltik a huszonötödik életévüket. Ezért tanulóink esetében ez a második, sőt a harmadik szakképesítés megszerzését is megteremti. A gici Sztheló Gábor iskola megszűnésével, intézményünk vette át a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekeket, akik közül 12 fő szakiskolai képzésben vesz részt. a 2007/2008-as tanévben. Többségük az első szakmát sajátítja el, és még nem töltötték be a 20 életévüket. A húsz éves tankötelezettség miatt őket továbbra is a rendszerbe kell tartani. A gyermekvédelmi gondoskodás 25 éves korig biztosítható ezért, valószínű, hogy a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló tanulók szakképzését eddig a korig kell biztosítani. A Munkahelyi Gyakorlat, munkavállalói ismeretek elsajátításával lehetőséget tudunk biztosítani a nyílt munkaerő piacra való beilleszkedésükhöz, mely az SNI fiatalok társadalmi integrációját segíti elő.

22 •

Kollégiumfejlesztés

A gici Sztheló Gábor Általános Iskola megszűnésével megnövekedett a kollégiumi férőhelyek igénye. A második szakképzés beindítása is szükségessé teszi a kollégiumi szobák számának növelését. A megyében továbbra is szükség lesz, a családban élő, de a család által hétköznap – a szülők munkavállalása miatt - nem ellátható SNI gyermekek kollégiumi elhelyezésére.

2. Felújítás, korszerűsítés: • Építészeti akadálymentesítés db liftakna és lift kiépítés a meglévő lépcsőházak mellé 1 db liftakna és lift kiépítése az új épületrészhez Iskola épületének bejárati ajtajának akadálymentesítése (fotocellás ajtó kiépítése)

2

Tornaterem melletti bejárati ajtó teljes akadálymentesítése • Teljeskörű felújítás, korszerűsítés: Teljeskörű fűtésrekonstrukció, szakaszolással, villamos hálózat cseréje, nyílászárók cseréje, valamint teljes hőszigetelés és szellőzés kialakítása (iskola főzőkonyhában)

3. Bővítés: 3.1. Új épületrész kialakítása, termek elhelyezkedése Kétszintes épületrész hozzáépítése, a meglévő iskolaépület mellé •

Aula kialakítás:

A hozzáépített szárnyrész, és a meglévő iskola közé, egy aula kialakítása szükséges, ahol megfelelő tér alakul ki az iskolai rendezvények szervezéséhez. Jelenleg az iskola nem rendelkezik ilyen helyiséggel. Nem tudunk nagyobb rendezvényeken együtt lenni. (pl: évzáró, évnyitó, ahol tanulók, pedagógusok, pedagógiai munkát segítők, szülők együtt vannak)

• Földszinti részen: Itt történik a fejlesztőiskolai rész, és a módszertani központ kialakítása

2

db csoportszoba, ill. foglalkoztató szoba (6X6,5m 38-42 nm tágas és világos helység,

mosdóval, flexibilis csatlakozással állítható a tanulók egyéni méretéhez, beépített konyhaszekrénnyel, mosogatóval.) 3 4

db várószoba, fogadótér (kb. 6X7m) 2 db öltöző helyiséggel a csoportszoba előtt db mosdó, wc , akadálymentesítve, nemenként 1-1db, pelenkázó résszel

3 db terápiás szoba, (gyógytestnevelésre-, konduktív fejlesztésre, és logopédiai foglalkozásra alkalmasak legyenek )(kb. 6X7 m 42 nm) 1 db hidroterápiás, és érzékelésfejlesztő szoba (fürdőkáddal, fénycsövekkel, akadálymentesített) 1 db szülői fogadószoba 1 db egyéni fejlesztőszoba 1 db nevelői szoba, ami esetmegbeszélésre is alkalmas (kb. 6X7m)

23 2

db nyitott terasz, korláttal a foglalkoztató termek előtt (levegőztetési lehetőség biztosítása)

• Emeleti részen: Itt történik a kollégiumfejlesztése, kb. 50 személyes kollégium kialakítása, 4-5 személyes hálószobákkal, teakonyhával, közösségi teremmel, felügyelői szobával, akadálymentes vizesblokkokkal, orvosi, és betegszobával. (Ez az új épületrész, kiváltana a jelenleg működő kollégiumi részből 5 db nyolc ágyas szobát, melyek már elavultak nem felelnek meg az új előírásoknak.) Itt kapnának elhelyezést a készségfejlesztő speciális szakiskola kollégium lakói.

3.2. Meglévő iskola részben történő funkcióváltások a bővülés következtében

Iskola részén:

-

• Iskola északi oldalán lévő könyvtár, logopédiai szoba, tanári megszüntetése Logopédiai szoba az új épületrész földszintén kerülne kialakításra.

-

A tanári visszakerülne az eredet helyére, a jelenlegi 1 számú tanterembe.

-

A könyvtárszoba kicsi, jelenleg szükségmegoldásként működik ebben a helyiségben. A könyvtárszoba visszakerülne az eredeti helyére, a mostani emeleti részen, a két kollégiumi egység közé, ahol jelenleg az óvoda működik)

-

A megüresedett három helyiségben (logopédiai, tanári és könyvtárszoba helyén) lenne kialakítva a gazdasági egység. Ezzel a megoldással egyszintre kerülne az iskolaműködéshez szükséges irányítási egység. (Igazgatási, gazdasági és munkaügyi. egység)

•

Iskolai egységben történő funkcióváltás

-

Az emeleti részen megszűnne az óvodai csoportszoba (mely lekerülne az alsó szintre), valamint az alsószinten a készségfejlesztő speciális szakiskola 2 tanterme szűnne meg (mely felkerül a második szintre, a jelenlegi kollégium egyik szárnyába)

-

Az alsószinten lenne kialakítva óvodától a 10 csoportig, az általános iskolai egység (11 csoport)

-

Az óvodai csoportszoba a meglévő épület földszintjén lenne kialakítva. Szükségességét az indokolja, hogy egyre több a halmozott sérült, mozgásában akadályozott gyermek, ezért a tanterem földszinti elhelyezése indokolt, továbbá, az egyéni fejlesztés miatt a földszinti részen elhelyezett terápiás szobák is így könnyebben megközelíthetőek.

-

Az iskola földszinti részéről a speciális szakiskola teljes egészében átkerülne a jelenlegi épület emeletére, a kollégiumi egység déli oldalára. (5 db háló helyére, mely az új épületben kapna helyet) Az emeleten lévő hálókból tantermeket kell kialakítani.

-

A meglévő épület földszinti részen az egyik speciális szakiskolai terem helyére kerülne az óvoda, a másik helyére –mivel az két szertárból lett kialakítva, és csak szükségteremként működik – egy kézműves foglalkoztató termet alakítanánk ki, pályaorientációs képzéshez, valamint egyéni képességek fejlesztéséhez.

24 -

Autista csoport az emeleti, hátsó raktárhelyiségből, a volt gazdasági egység helyére kerülne, ahol falbontással kell egy nagyobb termet kialakítani, valamint egy kisebb teremmel ajtókapcsolatot biztosítani. A raktárhelyiséget, pedig vissza kell állítani eredeti funkciójába, raktározási feladatok biztosításhoz. • -

Kollégiumi rész funkció váltása

A jelenlegi kollégium déli szárnyában (a jelenlegi fiú oldalon) 5 háló helyiség megszűnne. E feladatokat a bővítés után az új épületrész emeletén biztosítanánk, modernebb feltételek mellett, 4-5 fős szobákban, akadálymentes vizesblokkokkal E hálók helyére kerülne a meglévő épületrészben a speciális szakiskola négy tanterme, valamint két szőnyegszövő tanműhelye /11. 12. csoport számára /.) A tanműhely kialakításához a jelenlegi zsibongóból tantermet kell kialakítani falépítésével.