ELİTERJESZTÉS A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŐLÉS 2014. DECEMBER 18-I ÜLÉSÉRE
IKTATÓSZÁM: 1-9/2014.
TÁRGY:
3.
MELLÉKLET: -
Tájékoztató az afrikai sertéspestis (ASP) járványhelyzetérıl
ELİTERJESZTİ: Dr. Sziebert Gergely megyei igazgató, fıállatorvos a Fejér Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága
AZ ELİTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Dr. Sziebert Gergely megyei igazgató, fıállatorvos
VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:
-
KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI FİOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: -
TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: -
Az afrikai sertéspestis (ASF) Az afrikai sertéspestis (african swine fever) a házisertések és vaddisznók heveny, lázas általános tünetekkel járó vérzéses betegsége, amely többnyire elhulláshoz vezet. Fertızı betegség, de nem zoonozis, vagyis az emberi egészségre ártalmatlan, de nagy gazdasági kártétele van. Az afrikai sertéspestis kórokozója, a betegség története A kórokozó rendkívül nagy ellenállóképességő ellenállóképesség dupla szálú DNS-vírus, vírus, amely akár 4 hónapig fertızıképes képes marad vízben és fél évig a talajban. Hıhatásra H 60 °C-on on 30 perc alatt megy tönkre, 5 %-os H-lúg lúg percek alatt pusztítja el. A megbetegedést elıször ször a múlt század elején Afrikában figyelték meg varacskos disznókban. Afrikán kívül elsınek nek Portugáliában jelent meg 1957-ben, 1957 majd 1960-ban ban Spanyolországba is behurcolták. Ezekben az országokban átjutott kullancsokba és vaddisznókba is, így endémiássá vált, vagyis folyamatosan jelen volt. Innen és Afrikából eljutott több más európai országba, de a mi régiónk sokáig mentes maradt a fertızéstıl. fert l. A legutóbbi kitörések a Kaukázusban (2010.), Oroszországban (2007(2007 2012) és Ukrajnában (2012.) voltak. voltak A legfrissebb jelentések arról számolnak be, hogy a vírus átjutott vaddiszvaddisz nóállományokból háziházi sertésekbe Litvána, Lettország és Lengyelország Fehéroroszországgal határos területein (2014. augusztusában).
Míg Afrikában elsısorban sorban a varacskos disznók dis és a kullancsok a fertızés zés fenntartói ( ún. vírusrezervoárok), addig Európába fıleg f a fertızött zött országokból származó nyers élelmiszerekkel terjed. Az elsı gócokat egy-egy egy járvány kitörésénél mindig repülıterek repül terek és kikötık kiköt körzetében ételmaradékkal etetett ett sertésállományokban lehet észlelni. Járványtan, kórfejlıdés, dés, tünetek A beteg, vagy tünetmentes, de már fertızött fert zött állatok a nyálukkal és orrváladékukkal ürítik elsısorban a vírust, a fertızés zés rendszerint szájon át történik, vagy ritka esetben kullancsok kullancs csípésével. Általában 4-77 nap a betegség lappangási ideje, ekkor az állatok még tüneteket nem mutatnak, de már üríthetik a kórokozót. Az átvészelt állatok életük végéig hordozók maradnak és ürítik a vírust még nem élı állapotukban is, mivel a húsuk is fertızı. f . Ráadásul a vírus fertızıképes fert marad fagyasztott húsban 3 évig, szárított húsban csaknem 1 évig, sózott húsban 3-4 3 hónapig, zsírokban is majdnem 1 évig.
Heveny lezajlás esetén -és rendszerint ez a betegség ebben a formában jelentkezik-étvágytalans étvágytalanság, magas láz, tüdıvizenyıı miatti savós orrfolyás, füleken, hasaljon vörös, vagy kékes foltok, bırben rben bevérzések jelennek meg. Nagyjából az összes beteg állat elhullik egy héten belül. Ritkábban jelentkezhet lassabb lezajlású kórforma, amikor kifejezettebb kifejezetteb a vérzéses jelleg és van idı id egyéb tünetek kialakulására is. Ilyenkor orrfolyás, kötıhártya ıhártya-gyulladás, hányás, orrvérzés, véres bélsár ürítése, köhögés , a vemhes állatok elvetélhetnek. A vírus terjedése szempontjából talán legveszélyesebb az idülten jelentkez lentkezı kórforma (ez szerencsére a legritkább is egyben), amikor a szinte tünetmentes, vagy nem egyértelmő egyértelm tüneteket mutató állatok átvészelnek és folyamatosan ürítik a vírust. Mivel az afrikai sertéspestis járhat a fent említett jellegtelen klinikai tünetekkel tünetekkel is, a legkisebb gyanú esetén is, amikor teljes biztonsággal nem lehet kizárni egy adott állat esetében a vírussal való fertızöttséget, zöttséget, laboratóriumi vizsgálatra van szükség. A betegséggel szemben védettség nem alakul ki még a betegségen átesett, gyógyult gyó állatokban sem. Éppen ezért az afrikai sertéspestis ellen vakcinát nem lehet elıállítani. el Intézkedések járvány esetén A hangsúlyt a megelızésre, zésre, illetve a járvány kitörése esetén a gócpont mielıbbi mielıbbi lokalizálására és felszámolására kell fektetni, ezt zt a célt támogatja, hogy a betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik. A bejelentési kötelezettség szerint mind az állattartóknak, a vadászoknak (vaddisznók esetében), mind az állatorvosoknak (úgy a szolgáltató, mint a hatóságiaknak) kötelezettségeik vannak az afrikai sertéspestis gyanújának észlelésekor. Ilyenkor az állattartónak állattartónak szólnia kell az ellátó-, ellátó vagy a hatósági állatorvosnak, aki ha nem tudja kizárni a betegséget az észlelt tünetek alapján, értesíti a járási fıállatorvost, állatorvost, aki megteszi a szükséges intézkedéseket. Ha az elrendelt laborvizsgálat eredménye is megerısíti a fertızöttség ızöttség gyanúját, a járási fıállatorvos f állatorvos helyi zárlatot rendel el, leölik a beteg és fertızött zött állatokat, majd elszállítják ıket ket megsemmisítésre a megyei élelmiszerláncélelmiszerlánc biztonsági és állategészségügyi igazgatóság (ÉBÁI) által kijelölt állati eredető eredet melléktermékfeldolgozó üzembe csöpögésmentes gépjármővel. gépjárm vel. Gondoskodni kell a szállítást végzı végz gépjármő megfelelı fertıtlenítésérıll és a szállításban és egyéb teendıkben teend kben aktívan résztvevı résztvev emberek ruházatának fertıtlenítésérıll is. Fel kell kutatni és ártalmatlanítani ártalmatlanítani kell a fertızött állatoktól származó ondót, petesejtet és embriót is. A ragályfogó tárgyakat lehetıség lehet ség szerint el kell égetni, a szennyezett anyagokat és hulladékot ártalmatlanná kell tenni. Járványügyi vizsgálatot kell elrendelni. A helyi zárlaton aton kívül községi zárlat is elrendelésre kerül, amely a megyei ÉBÁI által elrendelt védıkörzetben körzetben helyezkedik el. A betegség gyanújáról a megyei ÉBÁI igazgatója értesíti a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági biztonsági Hivatal Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságát. Igazgat A bejelentési kötelezettségnek teljesülnie kell az egyes országok között is, különös tekintettel az Európai Unió tagállamaira.
A megelızés lehetıségei A megelızést zést is számos jogszabály és intézkedés szolgálja. A megelızési terv részét képezi az aktív és a passzív survaillance rendszer. A passzív survaillance rendszerhez tartozik tulajdonképpen a betegség gyanújának bejelentési kötelezettsége is. Eddig még hazánkban nem fordult elı ilyen bejelentés, de ennek ellenére is a klasszikus sertéspestisre sertéspest gyanús mintákból elvégzik az afrikai sertéspestis kimutatását célzó vizsgálatokat is és elhullott sertések esetében is megvizsgálják a mintákat a vírus jelenlétét kutatva. Másik típusa a megelızésnek zésnek az aktív surveillance rendszer, amely európai uniós irányelvek alapján került kidolgozásra. Ez egy meghatározott számú mintavételre épülı épül rendszer-- a megyék mérete, vaddisznók állománysőrősége sége alapjánalapján amely elsısorban Szabolcs-Szatmár-Bereg Bereg megyére koncentrál, de a Nemzeti Klasszikus és Afrikai Sertéspestis Sertéspest Szakértıii Csoport a járványügyi helyzet mérlegelését követıen en úgy döntött, hogy a 2014/2015 vadászati évtıl évt l kiterjeszti Borsod-AbaújBorsod Zemplén és Hajdú-Bihar Hajdú megyékre is a programot. Mintavétel történik vaddisznókból és házi sertésekbıl sertésekb is. Fontos megelızési ızési lehetıség lehet a fertızött zött országokból való élı él sertés, sertéshús és sertés eredető eredet termékek behozatalának a tilalma és hogy sertésekkel tilos ételmaradékot feletetni, tehát a disznók nem kaphatnak moslékot. Import állományok esetében karantént kell elrendelni. delni. Forgalomba hozott sertéseket egyedileg meg kell jelölni, szállítólevélen az adatokat nyilvántartani. Fokozott állatorvosi felügyelet a vásárokban, vágóhidakon, győjtıtelepeken. Megoldott az Ukrajnából érkezıı kamionok fertıtlenítése, fert mert a határállomásokon másokon a magyar-ukrán magyar állategészségügyi határkirendeltség rendelkezik kamionfertıtlenítıvel kamionfert is. Lényeges felhívni a járványveszélyre az állatgondozók, állategészségügyben dolgozók figyelmét és a figyelmet ébren is tartani elıadásokkal, ıadásokkal, továbbképzésekkel. Szükség lehet az állategészségügyi szerveken kívül egyéb intézményekkel is az együttmőködés, együttm így például a média segítségével a lakosság tájékoztatása, vámszolgálat közremőködése közremőködése a határokon a személyes poggyászok ellenırzésében. ırzésében.
Kéknyelv-betegség (Bluetongue) ongue) A jelenlegi járványügyi helyzetben még az afrikai sertéspestisnél is nagyobb fontosságú fertızı fert betegség a bluetongue, vagy kéknyelv-betegség. kéknyelv A háziasított és a vadon élı kérıdzık kérıdz k törpeszúnyogok (Culicoides fajok) által terjesztett, szezonálisan jelentkezı fertızıı betegsége, vagy tünetmentes fertızöttsége. fert Nem zoonozis, vagyis emberre nem jelent egészségügyi veszélyt, ennél a betegségnél is a gazdasági kártétel a jelentıs tényezı elsısorban ısorban sorban a szállításra vonatkozó tilalmi intézkedések miatt. uetongue kórokozója, a betegség története A bluetongue Kórokozója a kéknyelv-betegség betegség vírus, amely az Orbivirus genusba tartozó duplaszálú RNS vírus.
Hı hatására 60 °C-on on 15 perc alatt pusztul el, érzékeny az alacsony és a magas kémhatásra (sav és lúg egyaránt közömbösíti. síti. Fehérje tartalmú anyagokban (pl. vér) nagyon sokáig, akár évekig is fertızıképes képes maradhat. Dél-Afrikában Afrikában a XVIII-XIX. XVIII században jelent meg. Elıfordul El a Közel-Keleten, Keleten, Délkelet-Ázsiában, Délkelet Indiában, Ausztráliában, USA-ban USA ÉS Közép- és Dél-Amerikában Amerikában is. Európában elıször ıször a II. világháború alatt jelentkezett Cipruson. Portugáliában és Spanyolországban komoly járványokat okozott 1950-60 1950 között. Kitörések Európában csak alkalmanként voltak megfigyelhetık megfigyelhet elsısorban sorban a görög-szigetekre görög való behurcolás révén, de az utóbbi évtizedekben a fertızés fert erıteljes terjedése észlelhetı. észlelhetı 2014 nyarától kezdve megjelent a betegség Törökországban, Bulgáriában, Görögországban, Romániában és a Balkáni országok egyes területein. 2014. októberében hazánk területén is találtak kitörési kitörési pontokat és viszonylag gyors nyugati irányú terjedéssel (nagyrészt az enyhe idıjárásra idıjárásra és az uralkodó szélirányra fogható) mára gyakorlatilag az ország egész területe a kéknyelv--betegség miatti korlátozás alatt van. Jelenleg Fejér megyében találhatóó valamennyi település védıkörzetben véd van, kivéve kettıt, t, amelyek megfigyelési körzetbe tartoznak (Bakonycsernye és Nagyveleg). Elsısorban fertızött zött törpeszúnyogokkal terjed a betegség (air-borne (air borne disease), de nem elhanyagolható a terjedés szempontjából a fertızött zött állományok legális és illegális importja sem, de itt is a szúnyogok a közvetítık, k, mivel a vírus közvetlen érintkezéssel nem terjed. Ellentétben az afrikai sertéspestisével, a bluetongue kórokozója szinte az influenzához hasonló változékonyságú vírus, rus, számos szerotípusa van és még ezek is variálódhatnak egymással. Járványtan, kórfejlıdés, dés, tünetek A törpeszúnyogból akár egyszeri vérszívással is megfertızıdhet megfert dhet a fogékony kérıdzı kér állat. A tünetek 3-77 nap lappangás után jelennek meg, az állatok bágyadtak, bágya lázasak, orrfolyás, kötıhártyaköt gyulladás gyakran megfigyelhetı. megfigyelhet A fej, a fültı, ı, a nyak és az áll alatti területek duzzadtak, vizenyısek. vizeny Nyálzás és a nyelv nyújtogatása nagyon jellegzetes tünet, mint ahogy a cianotikussá, vagyis a keringési zavar miatt iatt kékké váló duzzadt nyelv is, amelyrıll a betegség a nevét kapta. A szájnyálkahártyán fekélyek alakulhatnak ki, a lábvégek duzzadtak és szintén kisebesedhetnek. Súlyosabb tünetek alakulnak ki juhokban, mint szarvasmarhában, a kecskék és a vadon élı él kérıdzık pedig rendszerint tünetmentesen
átvészelnek. Intézkedések járvány esetén Bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. Az állattartó kötelessége a betegségre gyanús állatokhoz kihívni az ellátó , vagy a hatósági állatorvost, aki ha nem tudja a tünetek tün alapján kizárni a betegséget, laborvizsgálatokat kér és értesíti a járási fıállatorvost. f állatorvost. Ha a betegség gyanúját laborvizsgálattal is igazolták, a járási fıállatorvos f állatorvos zárlatot rendel el, amely érinti az állattartó telep 20 km-es sugarú kör által bezárt körzetét. A betegségben elhullott, vagy leölt állatokért állami kártalanítás jár, ha az állat tartója együttmőködik együttm ködik a hatósággal (állata betegségét jelentette és állományát a jogszabályi elıírásoknak írásoknak megfelelıen megfelel en tartja és forgalmazza). Védıkörzet Védı kerül kijelölésre jelölésre a telep körüli100 km sugarú körben és a megfigyelési körzet határa a telep körüli 150 km-es es körzet legszéle. Zárlat alá vont területrıl területr állatot szállítani tilos. A korlátozás alá vont egyéb körzetbıl körzetb fogékony élı állatot, vagy spermát, petesejtet, petesejtet embriót szállítani tilos. Ez alól egyes esetekben felmentést adhat a területileg illetékes megyei ÉBÁI. É Alapvetıen en csak azonnali vágásra lehet engedéllyel állatot kiszállítani. Az azonos korlátozási szintő szint körzeten belül, vagy alacsonyabb kockázati szintő szint körzetbıll magasabba (tehát megfigyelésibıl megfigyelésib védıkörzetbe) körzetbe) továbbtartásra is szállítható fogékony állat. Továbbtartásra korlátozás alá vont állományból mentes területre csak vektormentes idıszakban, id vagy karanténistállóban meghatározott ideig való tartás után után szállítható engedéllyel fogékony állat. A vektormentes idıszak szak alapvetıen decembertıl decembert l februárig tart, de az aktuális idıjárás id függvényében a NÉBIH hirdeti ki a pontos kezdetét. Vágás céljára az Európai Unió területére lehet kérıdzıket kér szállítani, de továbbtartásra vábbtartásra nem, csak ha a célország azonos korlátozási szinten van (és ha van a szállítás útvonalában másik ország, akkor az is). Az EU-nn kívül országonként eltérı eltér a szabályozás, minden esetben az adott ország és hazánk közötti megállapodás keretében kiállított kiállított exportbizonyítvány feltételei alapján történhet a szállítás. A fertızött zött állományok miatt a mentességét elvesztette, visszanyerni csak akkor lehet, ha az utoljára észlelt megbetegedéstıll számítva 2 év eltelik. A megelızés lehetıségei lehet ség lenne specifikus védekezésre Ellentétben az afrikai sertéspestissel, a bluetongue esetében lehetıség is, mert elég hatékony vakcina készíthetı készíthet ellene. Több dolog miatt mégsem megoldott a vakcinázás kérdése. Az elsı ok immunológiai jellegő jelleg és vizsgálatokkal tisztázható:: a már említett változékonysága a vírusnak és az, hogy egyes törzsek tudnak egymással keresztezıdni. keresztez Elıször pontosan tisztázni kell, hogy az adott területen jelentkezı jelentkez járványért a vírusnak mely típusa felelıs. felel Ez a vizsgálat az utóbbi hetekben megtörtént. megtörtént. A vakcinázásnak a jogszabályi háttere sem biztosított: egyelıre hazánkban a kéknyelv-betegség betegség elleni oltás nem engedélyezett. Jelenleg a megelızés fı útja a kórokozó-átvivık kórokozó k támadásai elleni védekezés (az állatok, az állattartó épületek, a trágyatárolók,, a szúnyogok vizes élıhelyei él rovarirtó és/vagy -riasztó riasztó szerekkel történı történ kezelése, a szúnyogok alacsony aktivitásának idején történı történ legeltetés), valamint a járvány terjedésének megelızése zése érdekében az állatok mozgásának korlátozása.
