a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének december 13-ai ülésére

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke

Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet

8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: [email protected]

Szám:

8200 Veszprém, Kórház u. 1. Tel: 88/556-556 Fax: 88/556-209 e-mail: [email protected]

02/228-21/2007.

ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. december 13-ai ülésére

Tárgy: A Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet gazdasági társasággá alakítása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Rácz Jenő főigazgató Az előterjesztés készítésében részt vett: Dr. Brúszel László ügyvéd Dr. Vancsura Miklós szakértő Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Iroda Sándor Tamás irodavezető Dr. Győri István egészségügyi szakreferens Az előterjesztést megtárgyalta: Egészségügyi Bizottság Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság Gazdasági és Területrendezési Bizottság

Tisztelt Közgyűlés! A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2007. október 10-ei ülésén tárgyalta a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet költségvetési intézmény működtetési formájának megváltoztatásáról készített előterjesztést. A közgyűlés 170/2007. (X. 10.) MÖK határozatában arra kért fel, hogy együttműködve a megyei kórház főigazgatójával, a döntés megalapozása érdekében készítsem el a nonprofit, kiemelkedően közhasznú, zártkörűen működő részvénytársasággá alakítás részletes hatástanulmányát, továbbá a költségvetési intézmény megszüntető okiratát, valamint a nonprofit, kiemelten közhasznú gazdasági társaság megalapításához, működéséhez szükséges okiratokat. Tekintettel a hatásvizsgálat elkészítésének, valamint a gazdasági társaság alapításának speciális szakértelmet igénylő jellegére, a munka elvégzéséhez a megyei kórház főigazgatójával egyetértésben külső szakértők bevonását tartottuk szükségesnek: a feladat elvégzésére a tárgyban elismerten szakmai jártassággal rendelkező dr. Vancsura Miklós szakértőt és dr. Brúszel László ügyvédet kértük fel. A szakértők a közgyűlés határozatának megfelelően elvégezték a döntés előkészítéséhez szükséges feladatokat, elkészítették a megyei kórház gazdasági társasággá alakításáról szóló hatástanulmányt, a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet költségvetési intézmény megszüntető okiratát, valamint a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: Zrt) alapszabályának, az alapító önkormányzatok és a gazdasági társaság között létrehozandó vagyonkezelési szerződésnek, továbbá ellátási szerződésnek és a közhasznúsági szerződésnek a tervezeteit. I. A Zrt létrehozásának feltételei Az elkészült hatástanulmány – amely jelen előterjesztés 1. számú mellékletét képezi – támogatja a Zrt létrehozását. Megállapításai – amelyeket alátámaszt az üzleti terv is – visszaigazolják az átalakítás tárgyában 2007. október 10-én tett előterjesztésben foglaltakat, ezért azok megismétlése – jelen előterjesztésben – nem indokolt. Ki kell mondani ugyanakkor, hogy a közeljövőben várhatóan megjelenő, az egészségügyi közszolgáltatások ellátásra vonatkozó jogszabályok több ponton módosíthatják a Zrt működésének jelenleg látszó feltételeit, de ezek nagy valószínűséggel szervezeti formától független hatások lesznek (pl. egészségbiztosítás). A változások tényleges hatását azonban kiszámítani felelőséggel nem lehetséges, de egy, a költségvetési szervnél rugalmasabb szervezeti forma – mint a Zrt – vélhetően alkalmasabb lehet a jobb és hatékonyabb alkalmazkodásra. Nem lehet kiszámítani azon hatásokat sem, amelyek a külső pénzforrások megszerzésére szolgáló pályázati feltételek közeljövőben történő kialakításában rejlenek, különös tekintettel a kedvezményezett szervezeti formákra (pl. nonprofit társaság). Az előterjesztés szükségképpen a jelenleg látható tényekre, feltételekre és tapasztalatokra támaszkodhat, ugyanakkor megkísérli felvázolni a lehetséges változások következményeit is.

2 I.1. A közfeladat ellátásának jogi feltételrendszerét illetően mindenekelőtt szükséges rögzíteni, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 70. § (1) bekezdés b) pontja szerint az egészségügyi szakellátásról a megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eü. tv.) 152. § (3) bekezdése szerint, a helyi önkormányzat a tulajdonában vagy használatában lévő járóbeteg-szakellátást és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények működtetését biztosítja. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. § (2) bekezdés b) pontja szerint, egészségügyi közszolgáltatás a részben vagy egészben a központi költségvetés és az egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltatás. Ugyanezen szakasz c) pontja szerint pedig egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv: az egészségügyi közszolgáltatás biztosítására kötelezett szerv. Az Etv. 2. §-a pedig kimondja, hogy a települési és megyei önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi szakellátási kötelezettségüket a törvény mellékletében meghatározott kapacitásnak megfelelően, illetve meghatározott területen teljesítik. Az Etv. 2. § (3) bekezdése szerint, a helyi önkormányzat egészségügyi szakellátási kötelezettségét más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel vagy más fenntartóval, illetve egészségügyi szolgáltatóval történő egészségügyi ellátási szerződés megkötése által is teljesítheti. Amennyiben a helyi önkormányzattal szerződéskötésre az Ötv. 80/A.-80/B. §aiban foglaltak szerint vagyonkezelői jog átadásához kapcsolódóan kerül sor, a szerződéskötés során a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény szerinti közbeszerzési eljárást a helyi önkormányzatnak nem kell lefolytatni. Tehát a megyei önkormányzat a törvényekben meghatározott ellátási kötelezettségét megtartja (Sümeg Város Önkormányzata korábban felvállalt kötelezettségét e téren átadta a megyei önkormányzatnak), de a jövőben nem egy költségvetési szervvel, hanem az általa és egy másik ellátásra kötelezett önkormányzattal megalapított Zrt keretében kívánja ellátni, amellyel e feladatra ellátási szerződést (előterjesztés 1/B. számú melléklete) köt. I.2. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (a továbbiakban: Áht.) 90. § (3) bekezdése alapján a megyei önkormányzat, mint a megszüntetésre kerülő kórházi költségvetési szerv alapítója – a megyei kórház vagyoni jogai és kötelezettségei tekintetében – a Zrt-t nevezi meg a kórház jogutódjának. Az Etv. 16. § (9) bekezdése szerint a költségvetési szerv formájában működő finanszírozott egészségügyi szolgáltató helyébe lépő gazdasági társaság, a finanszírozási szerződések, valamint hatósági engedélyek tekintetében a költségvetési szerv jogutódja. A Zrt ezen törvényi rendelkezés alapján vállalja a megszűnő kórházi költségvetési szerv ellátási kötelezettségét és a meglévő kapacitások továbbvitelét. A fentiekből látható, hogy a jelenleg hatályos törvények nem mondják ki a költségvetési szerv megszűnésével kapcsolatos ún. általános jogutódlást, de az Áht. és az Etv. idézett rendelkezései egy-egy jogilag meghatározott körre kimondva a jogutódlást, lényegében – a munkajogi terület kivételével – átfogják a megyei kórház és az őt felváltó Zrt teljes jogi státuszát.

3 I.3. Amint azt a közgyűlés októberben hozott határozata tartalmazza, a kórház, mint költségvetési szerv egészségügyi közszolgáltatási feladatait a Zrt csak 2008. április 1-jétől látná el, miközben megalapítása jelen előterjesztés elfogadásával (ugyanígy Sümeg Város Önkormányzatánál) megtörténik. A köztes időszak arra szolgál, hogy a Zrt felkészüljön a teljes körű működtetés ellátására. A Zrt alapító részvényesei a Veszprém Megyei Önkormányzat és Sümeg Város Önkormányzata. Az alapítás 30 millió Ft alaptőkével, készpénzzel történne, melyből a Veszprém Megyei Önkormányzat 28,1 millió forint, Sümeg Város Önkormányzata 1,9 millió forint készpénzzel részesedne, az alapítással egyidejű befizetési kötelezettséggel. Az arány kiszámításának alapja a korábban két önálló kórház OEP finanszírozási összegének, az alaptőke összegéhez viszonyított aránya. Ez Sümeg város tekintetében 6,22 %, kerekítve 1,9 millió Ft, 19 darab részvény. Javaslatunk szerint a Zrt tulajdonba kapná (apportként, könyvvizsgálói hitelesítéssel) az eddig a megyei kórház használatában lévő, de önkormányzati tulajdonú ingó eszközöket is, mégpedig a saját tőke részeként. Ennek részletes indokát a hatástanulmány tartalmazza. Ezt azonban az alapításkor még nem lehet megtenni, tekintettel arra, hogy a leltár, az éves beszámoló (és értékelés) 2007. december 31-i fordulónappal készül el. Ezért a Zrt még a tényleges működésének megkezdése – 2008. április 1-je – előtt, tőkeemeléssel (alaptőkébe és töketartalékba) kapná meg ezen ingóságokat. A 2008. január 1-jével hatályba lépő új, általános forgalmi adóról szóló törvény (a továbbiakban: Áfatv.) 17. §-a mentesíti az apportot az ÁFA alól, ha a törvény 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek beállnak. Ezek: belföldön nyilvántartásba vett adóalany, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez, illetőleg a szerzett vagyonhoz fűződő, az Áfatv.-ben szabályozott jogok és kötelezettségek a szerzéstől kezdődően jogutódként őt terhelik és nincs olyan jogállása, amely összeegyeztethetetlen lenne ezen kötelezettségek teljesítésével, vagy csorbítására alkalmas. Ezen feltételek a Zrt esetében várhatóan fennállnak. A két önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokat pedig – amelyek a feladatellátáshoz szorosan kötődnek – a Zrt vagyonkezelési szerződéssel (előterjesztés 3. számú melléklete), „kijelölés” alapján kapná meg. Ennyiben tehát – a hatástanulmányra támaszkodva – jelen előterjesztés eltér a 2007. október 10-ei javaslattól. Ez utóbbi kérdés azért is fontos, mert a különböző kormányzati, európai uniós, cél- és címzett támogatások, pályázatok, programok, a beruházási-fejlesztési pénzeket az ingatlanok önkormányzati tulajdonjogához kötik. Ez a megoldás jobb induló pozíciót és tőkeszerkezetet ad a Zrt számára (9 milliárd forint bevételű Zrt alaptőkéje nem 5 millió Ft), ugyanakkor eleget tesz az önkormányzati vagyon védelmének is (ingatlanok tulajdonjoga). I.4. Az a tény, hogy a Zrt nonprofit besorolású, azt jelenti, hogy nem jövedelemszerzésre irányuló gazdasági tevékenységet folytat, és üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel végezhet, nyeresége vagyonát gyarapíthatja, s ezen belül – mint közhasznú szervezet – az egészségügyi közszolgáltatási tevékenységére fordíthatja. Magához a nonprofit formához – amely nem önálló társasági forma(!) – viszont közvetlen pénzügyi, támogatási kedvezmény általában nem kapcsolódik, csak akkor, ha a Zrt egyúttal közhasznú

4 szervezet is. Erre egyébként az Áht. 104/A. § (1) bekezdése is „rákényszeríti” az alapítót, mivel ezen rendelkezés kimondja, hogy az államháztartás alrendszerének vagyonából (ilyen az önkormányzat) alapított nonprofit társaság csak közhasznú szervezetként hozható létre. A Zrt olyan közszolgáltatásokat látna el, amelyek egyúttal megfelelnek a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) 5. § a) pontjában megjelölt feltételeinek is (egészségügyi ellátás, amelynek ellátási kötelezettje az önkormányzat) tehát kiemelkedően közhasznú nyilvántartásba vehető. Ezen kötelezettség átvállalására a Zrt-nek közhasznú szerződést kell kötnie a megyei önkormányzattal, amelyről a mellékelt szerződés tervezete szól (előterjesztés 4. számú melléklete) A nonprofit társaságot, az új Gt. hatálybalépése óta a különböző adókról szóló jogszabályok nem kezelik eleve (ab ovo) adókötelezettség mentesnek, mint a kht-t 2009. július 1-ig. Emiatt a Zrt-nek nem lesz személyes illetékmentessége, de – a nem jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége miatt (Gt. 4. §) - álláspontunk szerint az ilyen tevékenysége után, várhatóan nem kell iparűzési adót fizetnie. Ez is lényeges szempont a Zrt létrehozásakor. (Az más kérdés, ha van üzletszerű tevékenysége – amely csak kiegészítő jelleggel lehet, – akkor az után már kell iparűzési adót fizetnie.) A Zrt viszont a társasági adó alanya, de azon közhasznú tevékenységéből származó bevétele, amely a közszolgáltatásra kötelezett önkormányzattal kötött szerződésből származik, nem minősül vállalkozási tevékenységnek. Tehát nincs adófizetési kötelezettsége. Ez jelentős kedvezmény és ezért fontos az, hogy a Zrt-vel kötött közhasznú megállapodás mindazon feltételeket tartalmazza, amelyeket a társasági adó törvény 6. sz. melléklete előír. A szerződéstervezet ennek megfelelően készült el. Összességében, a Zrt működését érzékelhetően nem nehezítik a hatályos adózási feltételek, nem kerül emiatt hátrányosabb helyzetbe, mint a költségvetési intézmény. I.5. A Zrt belső szervezeti rendjét alapvetően meghatározzák a Gt. vonatkozó rendelkezései. Az alapítók „szabad mozgása” a Gt.-ben nem meghatározott nem kizárólagos testületi hatáskörök tekintetében (pl. kötelezettségvállalás összeghatárai) és a belső szervezeti rend részleteiben (pl. testületek létszáma) vannak. E tekintetben él az alapító a főigazgató tisztségének létesítése mellett. Ez a tisztség a Gt. szerinti cégvezető, aki ellátná az ún. operatív menedzseri feladatokat. A főigazgató egyúttal tagja lenne az igazgatóságnak is. A Gt. és az alapszabály tervezet szerint a főigazgatót a Zrt közgyűlése nevezi ki, tekintve, hogy a Gt. 32. § szerint a cégvezetőt a „munkavállalók közül” kell kinevezni. (Ezért most a megyei közgyűlés csak jelöli a cégvezetőt.) I.6. A Zrt alapszabályát mindkét alapító részvényesnek alá kell írnia, majd 30 napon belül be kell nyújtani az iratokat cégbejegyzésre (és közhasznú nyilvántartásba vételre). A cég a cégbejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre, addig, mint előtársaság létezik. Az Ötv. 10. § (2) bekezdés k) pontja alapján a települési önkormányzat képviselő-testületének át nem ruházható hatásköre, állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, 2007. október 10-i ülésén hozott 170/2007. (X. 10.) MÖK határozatában kinyilvánította a kórházi költségvetési szerv megszüntetésének szándékát. Ez határozat kihirdetésre került, de mindez ideig egyetlen települési önkormányzat sem küldött állásfoglalást, a megszüntetéssel kapcsolatban.

5 A cégbejegyzés – amennyiben mindent rendben talál az iratok körül a cégbíróság – várhatóan harminc nap alatt megtörténik. A tőkeemelést – amennyiben így döntenek az alapítók – ezt követően lehet végrehajtani, és ha ez valamilyen okból 2008. április 1-jéig nem történik meg, úgy az ingó vagyont (is) vagyonkezelési szerződéssel kaphatja meg a Zrt. II. A költségvetési szerv megszüntetése Ahhoz, hogy a Zrt az előző fejezetben meghatározottak szerint megkezdje működését, az egészségügyi közszolgáltatásokat eddig ellátó költségvetési szervet meg kell szüntetni. Ez 2008. március 31-e napjával történne, az előterjesztés 2. számú mellékletében foglalt megszüntető okirat szerint. A jogutódlás a I. 2. pontjába foglaltak szerint történne. A jelenleg a kórház használatában lévő önkormányzati tulajdonú vagyonból az ingókat tehát alaptőkeemeléssel kapná meg a Zrt, az ingatlanokat pedig a megyei önkormányzattal, valamint a sümegi önkormányzattal megkötött vagyonkezelési szerződések útján 2008. április 1-jétől. Nagyon fontos kérdés a kórházi közalkalmazottak továbbfoglalkoztatásának ügye, amelyről ugyancsak részletesen szól a hatástanulmány. A továbbfoglalkoztatást vállaló közalkalmazottak 2008. április 1-jétől átkerülnek – az eddigi bérfeltételekkel – a Zrt-hez, velük a Zrt munkaszerződést köt. Aki a továbbfoglalkoztatást nem vállalja, azzal a kórházi költségvetési szervnek el kell számolni, a hatályos törvényi rendelkezések szerint, amennyiben pedig valamilyen okból az későbbi időszakra húzódna, úgy a Zrt-vel. Biztosítva van tehát, hogy a továbbfoglalkoztatást vállaló munkavállalókra nézve a működtetési formaváltozás nem jár hátránnyal, azaz bérük marad, munkaviszonyuk folyamatos lesz a Zrt-nél, eddigi egyéb juttatásaikat is megtartják. A továbbfoglalkoztatást nem vállalókról jelenleg még adatokat nem ismerhetünk.

Tisztelt Közgyűlés! Szükségesnek tartjuk leszögezni: a megyei kórház működtetési formájának megváltoztatása nem cél, hanem eszköz annak érdekében, hogy a megyei önkormányzat törvényben előírt szakellátási kötelezettségét a változó gazdasági és finanszírozási feltételek között is, hosszú távon és megbízhatóan teljesíthesse. A fentiek alapján kérjük a Tisztelt Közgyűlés tagjait, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek.

6 .…/2007. (XII. 13.) MÖK határozat:

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az egészségügyi szakellátás feladatának 2008. április 1-jétől történő ellátására Sümeg Város Önkormányzatával közösen megalapítja a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságot. A megyei közgyűlés ennek érdekében a következőkről rendelkezik: 1.) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, mint fenntartó a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet költségvetési szervet 2008. március 31-gyel megszünteti, egyben elfogadja megszüntető okiratát az előterjesztés 2. számú melléklete szerinti tartalommal. Felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a megszüntető okiratot küldje meg a Magyar Államkincstár részére, a törzskönyvi nyilvántartásból való törlés érdekében. Határidő: Felelős:

2007. december 22. Dr. Zsédenyi Imre főjegyző

2.) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, mint alapító részvényes elfogadja a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: Zrt) alapszabályát, az előterjesztés 1/A. számú melléklete szerint. A Veszprém Megyei Önkormányzat a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság alaptőkéjébe 28,1 millió forint pénzbeli hozzájárulás alapításkori befizetésével 281 darab 100.000.-Ft értékű részvényt szerez névértéken, melynek átvételére kötelezettséget vállal. 3.) A Veszprém Megyei Önkormányzat közgyűlése, mint a megszűnő költségvetési szerv alapító-fenntartója a megszűnő, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv jogutódjaként, annak megszűnésével egyidejűleg a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében – beleértve a kórházi költségvetési szerv szerződéses és szerződésen kívüli jogait, a mérleg szerinti követeléseket és kötelezettségeket is – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. § (3) bekezdése alapján a zrt.-t nevezi meg. Az egészségügyi rendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 16. § (9) bekezdése szerint a költségvetési szerv megszűnésével egyidejűleg a költségvetési szerv formájában működő finanszírozott egészségügyi szolgáltató helyébe lépő és az ellátási kötelezettséget és meglévő kapacitások továbbvitelét vállaló Zrt. a finanszírozási szerződések, valamint hatósági engedélyek tekintetében a költségvetési szerv jogutódja. Határidő: Felelős:

azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

7 4.1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság első igazgatóságába – az alapszabály szerint, annak aláírásától kezdve, 2011. május 31-ig, a következő személyeket jelöli ki: …………………………… (név, lakóhely), aki egyben a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatóságának elnöke is. ……………………………(név, lakóhely), akit a főigazgatói tisztség betöltésére is kijelöli. ……………………………(név, lakóhely), Az igazgatóság díjazását 2008. április 1-től az alábbiak szerint javasolja: Elnök: 130.000Ft, tagok: 110.000 Ft. 4.2. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság első Felügyelő Bizottságába – az alapszabály szerint, annak aláírásától kezdve, 2011. május 31-ig, a következő személyeket jelöli ki: ……………………………(név, lakóhely, anyja neve), aki egyben a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felügyelő Bizottságának elnöke is, ……………………………(név, lakóhely), ……………………………(név, lakóhely), ……………………………(név, lakóhely), ……………………………(név, lakóhely), ……………………………(név, lakóhely). A Felügyelő Bizottság díjazását az alábbiak szerint javasolja: Elnök: 90.000 Ft, Tagok 70.000 Ft 4.3. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság első könyvvizsgálójának, az alapszabály szerint, annak aláírásától kezdve, 2011. május 31-ig, a következő személyt jelöli: …………………………………(név, lakóhely)

8 Díjazását a feladatok és a szakmai standardok alapján, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság közgyűlése állapítja meg. 4.4. A megyei közgyűlés felkéri elnökét, hogy a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatóságának, Felügyelő Bizottságának díjazására tett javaslatot a Zrt közgyűlésében képviselje, valamint a könyvvizsgáló megbízási szerződésének megkötését a fentiek szerint támogassa. 4.5. A közgyűlés az alapító képviseletében felhatalmazza elnökét az alapszabály aláírására, valamint a Zrt alapításához szükséges pénzbeli hozzájárulás befizetésére. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy az alapszabály aláírását követően a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatósága elnökénél kezdeményezze a cégbejegyzési kérelem benyújtását. Határidő: Felelős:

30 napon belül Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

5.) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a jogszabályban meghatározott ellátási kötelezettségét 2008. április 1-jétől a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal kötött ellátási szerződés útján teljesíti. A megyei közgyűlés elfogadja a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal megkötendő ellátási szerződést az előterjesztés 1/B. számú melléklete szerint és felhatalmazza elnökét a szerződés aláírására. Határidő: Felelős:

azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

6.) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a jogszabályokban meghatározott egészségügyi közfeladatainak ellátására a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal közhasznúsági szerződést köt. A megyei közgyűlés elfogadja a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal megkötendő közhasznúsági szerződést, felhatalmazza elnökét a szerződés aláírására. Határidő: Felelős:

azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

7.) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2008. április 1-től a szakellátási feladat ellátását biztosító, a megyei kórház használatában lévő, de önkormányzati tulajdonú ingatlanok vagyonkezelőjének a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit

9 Zártkörűen Működő Részvénytársaságot kijelöli és vele az előterjesztés 3. számú mellékletét képező vagyonkezelési szerződést 2008. április 1-jei hatállyal, határozatlan időre megköti. A megyei kórház használatában lévő, de önkormányzati tulajdonú ingók (eszközök, gépek, berendezések, műszerek, készletek) a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság cégbejegyzését követően – a 2007. december 31-e fordulónappal elkészített mérleg és értékelés alapján, tőkeemeléssel kerülnek a Zrt tulajdonába. Amennyiben a tőkeemelés 2008. március 31-ig nem valósul meg, úgy annak megtörténtéig, 2008. április 1-jétől ezen ingóeszközöket kijelöléssel a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagyonkezelésbe kapja. A megyei közgyűlés elfogadja a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal megkötendő vagyonkezelési szerződést, felhatalmazza elnökét a szerződés aláírására. Határidő: Felelős:

legkésőbb 2008. december 31. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

8.) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a költségvetési szerv megszűnésével és a Zrt. alapításával összefüggő humánpolitikai intézkedéseket, az alábbiakban határozza meg: A közalkalmazottak, érdekképviseletek és a közalkalmazotti tanács tájékoztatása − az átadás időpontjáról, okáról, − a közalkalmazottakat érintő jogi, közgazdasági, gazdasági, szakmai és szociális következményekről, − konzultáció a megszűnéssel és alapítással kapcsolatos egyéb kérdésekről, − ajánlattétel – munkaszerződés tervezet megküldésével – 30 napos gondolkodási idővel a továbbfoglalkoztatásról, − közalkalmazottak nyilatkozata a továbbfoglalkoztatási ajánlatra, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül, − közalkalmazotti jogviszony megszüntetése, − a továbbfoglalkoztatást vállalókkal munkaszerződés megkötése, 2008. április 1-től, − a

továbbfoglalkoztatást

nem

vállaló

közalkalmazottak

jogviszonyának

megszüntetésével kapcsolatosan, a jogszabályokban meghatározott intézkedések megtétele. Határidő: Felelős: főigazgató

azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke és általa dr. Rácz Jenő a kórház

10 9. A Veszprém Megyei Közgyűlés felkéri elnökét, hogy a) kezdeményezze a cégvezető kinevezését dr. Rácz Jenő személyében a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság közgyűlésében, b) hívja fel a részvénytársaság igazgatóságát, tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a részvénytársaság 2008. április 1-től teljeskörűen elláthassa az alapszabályában megjelölt egészségügyi közszolgáltatási tevékenységét. Határidő: Felelős:

azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

Ves zp ré m, 2007. november 29.

Lasztovicza Jenő s. k. a megyei közgyűlés elnöke

Dr. Rácz Jenő s. k. főigazgató

1. számú melléklet

VESZPRÉM MEGYEI CSOLNOKY FERENC KÓRHÁZ NONPROFIT ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÁSÁNAK INDOKOLÁSA ÉS HATÁSELEMZÉSE

2007 NOVEMBER

VESZPRÉM

2

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS______________________________________________________________________3 1.

Az ellátott/ellátandó (szükséges) önkormányzati feladat megjelölése (az önkormányzati feladat ellátásának alapját képező jogszabályok hivatkozása) szakmai tartalma és feltételei ___________7

1.1.

Fenntartói Megyei Önkormányzati kötelezettségek: ______________________ 7

1.2. Az ellátandó önkormányzati feladatok szakmai tartalma és feltételei, a következők.______________________________________________________________ 9 1.3. A Veszprém megyei „Csolnoky Ferenc” kórház-rendelőintézet a továbbiakban (kórház/intézmény) szolgáltatókra, szolgáltatásra vonatkozó kötelezettségei: ______ 10 1.4. 2.

3.

A Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház- Rendelőintézet feladatai és struktúrája a feladatellátás jellemzői: _________________________________________________________17

2.1.

A Kórház feladatainak meghatározása ________________________________ 17

2.2.

Fekvőbeteg ellátás: ________________________________________________ 17

2.3.

Járóbetegellátás ___________________________________________________ 23

A ZRT. formában történő feladatellátás szaktevékenység szerinti indokolása _______________27

3.1. 4.

Az Intézmény környezete és adottságai Swot anlízis: ____________________ 10

Az ellátás mennyiségi jellemzői: (1 sz táblázatok 18 exel tábla) ____________ 27

Az alapítással létrehozott nonprofit zártkörűen működő részvénytársaság típusú gazdálkodó szervezettel elérhető feladatellátás és gazdálkodási eredmény összehasonlítása, a közfeladat költségvetési szerv, formában történő ellátás esetén. __________________________________48

4.1.

Szakma szintű fejlesztési programok: _________________________________ 50

4.1.1. A régióban ellátandó, eddig nem létező funkciók meghonosítása ____________________51 4.1.2. A jelenlegi „húzó ágazatok” megtartása és fejlesztése ____________________________53 5.

Az önkormányzati támogatások tervezett változása a közfeladat ZRT. formában történő ellátása nyomán _____________________________________________________________________63

6.

A létesítendő Zrt. alapszabályának és a két fél között kötendő közhasznúsági szerződés tervezetei, jelen hatástanulmány 1/A. és1/B. sz. mellékleteit képezik.______________________________63

7.

A teljes munkaidőben, a részmunkaidőben foglalkoztatottak, illetve a megbízási, vállalkozási jogviszonyban állók helyzete_____________________________________________________64

8.

Az üzleti terv jelen hatástanulmány 1/C. sz. mellékletét képezi __________________________79

9.

A Zrt rendelkezésére bocsátandó vagyon (eszközök) értékének, összetételének meghatározása _79

10. Az alapító felügyeletét ellátó szerv felelős egységének (vezetőinek, beosztottainak) megnevezése, kötelezettségének meghatározása _________________________________________________81 11. A Zrt ügyvezetés, adminisztráció, felügyelő bizottság személyi feltételeire meghatározott szakmai követelmények________________________________________________________________81 ÖSSZEGZÉS_____________________________________________________________________83

3

BEVEZETÉS A nagy múltú kórház, a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet (a továbbiakban: kórház) 1929. szeptember 26-án kezdte meg működését, és 1990-ben vette fel első orvos-igazgatójának nevét. Mára a kórház 697 aktív, 426 krónikus, összesen 1123 ágyon látja el az Egészségügyi Miniszter által meghatározott ellátási terület, valamint a teljes Veszprém megye és egyes speciális területen a Közép-Dunántúli régió betegeit. Lehetőségeiből adódóan a kórház küldetése az, hogy egy olyan hatékony szervezet legyen, amely – figyelemmel az Egészségügyi fejlesztési Koncepcióra, a Régió Operatív Programjának egészségügyi vonatkozásaira, valamint az Egészséges Társadalom Komplex Program tervezetének fő irányaira - az erőforrásaira alapozott és az alapító által elfogadott ötéves szakmai fejlesztési tervet megvalósítva, a Közép-Dunántúli Régió meghatározó és egyik vezető egészségügyi intézménye legyen. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, mint alapító a 148/2007. (IX. 13.) MÖK sz. határozatával elfogadott ötéves szakmai fejlesztési terv megfogalmazta azokat az elképzeléseket és prioritásokat, amelyek az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének átalakítására, működésének racionalizálására és fenntartására vonatkoznak. Ezek a következők: a) b) c) d)

a megyei szintű progresszív ellátás biztosítása, a regionális feladatok megszervezése, elismertetése, a szakellátás biztosítása, a fenti ellátásokhoz történő szükséglet szerinti egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása, Veszprém város és vonzáskörzetének minél szélesebb körű aktív egészségügyi ellátásának folyamatos, magas színvonalú biztosítása, e) a betegelégedettség növelése. A fenti főbb célokat szem előtt tartva döntött úgy az alapító önkormányzat, hogy a kórház által ellátott egészségügyi közszolgáltatásokat, más hatékonyabban működő szervezetben kívánja a jövőben ellátni. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, 2007. október 10-i ülésén hozott 170/2007. (X. 10.) MÖK sz. határozatában kinyilvánította azon szándékát, hogy az egészségügyi szakellátási feladatok hatékonyabb és gazdaságosabb ellátása érdekében, az általa fenntartott Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet költségvetési szervet 2008. április 1-től nonprofit, kiemelkedően közhasznú zártkörűen működő részvénytársaságként kívánja működtetni, az elkészített hatástanulmány ismeretében. A határozat felkérte elnökét, hogy a) a megyei kórház főigazgatójával együttműködve készítse el az átalakulás részletes hatástanulmányát, a nonprofit, kiemelkedően közhasznú zártkörűen működő részvénytársasággá alakítás előnyeinek, hátrányainak a vizsgálatával, elemzésével, amely alapján terjessze elő javaslatát a működtetés módjára és az átalakítás ütemtervére, valamint

4 b) készíttesse el a kórházi költségvetési szerv megszüntető okiratát, a részvénytársaság alapító okiratát (alapszabályát) valamint az egészségügyi szakellátás feladatának ellátását biztosító vagyonra vonatkozó vagyonkezelési szerződés tervezetét. Ennek érdekében szükségesnek látta módosítani a saját vagyonrendeletét is. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. § (1) bekezdés c) pontja alapján megszüntetésre kerülne a kórházi költségvetési szerv és egyúttal megalapításra kerülne egy zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság (a továbbiakban: Zrt). Elöljáróban tisztázni szükséges, hogy a tervezett intézkedéssor jogi értelemben nem tekinthető sem átalakulásnak, sem átszervezésnek, mivel költségvetési intézmény közvetlenül nem alakulhat át gazdasági társasággá. A jogi lehetőség a költségvetési intézmény megszüntetése, s az általa addig ellátott feladatok jövőbeni ellátására, gazdasági társaság alapítása. A hatástanulmány a közgyűlési határozat szóhasználatával azonban az „átalakítás” szót használja a könnyebb követhetőség érdekében. Az átalakítás itt tehát nem egy szervezeten belüli változtatást, nem azonos típusú szervezetek közötti formaátalakulást jelent, hanem alapvetően eltérő típusú szervezetek közötti feladatátszervezést-, -átrendezést és -átadást. A hatástanulmány a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembevételével és a rendelkezésre álló mutatók és adatok alapján készült. Minden olyan jövőbeni tényező, amely a jogi-, és felelősségi-, finanszírozási környezet változásából adódhat a következő időszakban, egzaktan és felelősséggel előre nem jelezhető következményekkel járhat. Ezek ugyanakkor szükségessé tehetik az elhatározott szervezeti formaváltozás működésének korrekcióját. A helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Veszprém Megyei Önkormányzat (a továbbiakban: megyei önkormányzat) az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátási kötelezettségét az 5937-2/2007-1000MIN, valamint az 5942-1/2007-1000 MIN számú egészségügyi miniszteri határozat mellékletét képező ellátási területen önálló költségvetési szervként működő Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet útján látja el. A kormányzati intézkedések eredményeként bekövetkezett ágyszám-csökkentés, az utolsó pillanatban meghatározásra kerülő finanszírozási feltételek, a gazdasági működésképtelenség elkerülése, a biztonságos és folyamatos betegellátás, valamint a hatékony működés biztosítása érdekében az elmúlt 2 évben megtett intézkedéseken felül további átfogó intézkedések megtételét tartotta szükségesnek a fenntartó Megyei Önkormányzat. A közszolgáltatás biztosítása érdekében egy olyan megoldás szükséges, amelyben hosszútávon megvalósul a három legfőbb cél: a) garantálni a megfelelő szintű betegellátást, b) megvédeni az önkormányzati tulajdont, c) az intézményben dolgozók számára foglalkoztatást biztosítani. Önállóan gazdálkodó költségvetési szervként történő további működtetés esetén az önkormányzati kiadások növekedésével, ugyanakkor az ellátás színvonalának további romlásával számolhatunk. A pénzügyi helyzet ellehetetlenülésének megakadályozása, a folyamatos betegellátás biztosítása és az alkalmazottak továbbfoglalkoztatása érdekében a kórház működési formájának megváltoztatását tartjuk egyik lehetséges megoldásnak.

5 A külső és belső környezeti tényezők együttes eredőjeként a veszprémi kórház számára egy korszerű szervezeti struktúra létrehozása és annak hatékony működtetése, a szolgáltatások hatékonyság szerinti diverzifikálása adhat lehetőséget. Csak a helyzetének stabilizálása már nem lehet eredményes, hiszen az átalakuló magyar egészségügy/gazdaság új szempontrendszerének kell folyamatosan fejlődve megfelelni. A kórház feladatainak jövőbeni ellátására, jelen hatáselemzés– a feltételezhető kockázatok ellenére is -, a nonprofit, kiemelkedően közhasznú, zártkörűen működő részvénytársaság alapítását tartja megfelelőnek, és annak alátámasztására szolgáló indokolást tartalmazza. A feladatellátás új rendjének kialakítása a jelenleg működő költségvetési szerv megszüntetését és egy új szervezet a nonprofit, kiemelkedően közhasznú, zártkörűen működő részvénytársaság megalapítását jelenti. Ez az intézkedéssorozat jogilag nem a kórház átalakítása, hanem az általa ellátott feladatok átszervezése egy hatékonyabb szervezeti formába. Amint azt a közgyűlés októberben hozott határozata tartalmazza, a kórház, mint költségvetési szerv egészségügyi közszolgáltatási feladatait 2008. április 1-jétől a Zrt látná el. A megalapítása az önkormányzat döntését követően megtörténhet. A köztes időszak arra szolgál, hogy a Zrt felkészüljön a teljes körű működtetés ellátására és a kórház megszüntetéséhez a szükséges vagyon átadásának dokumentálásához szükséges előkészítő munkálatok megtörténjenek. (ugyanígy Sümeg Város Önkormányzatánál). A Zrt alapító részvényesei a Veszprém Megyei Önkormányzat és Sümeg Város Önkormányzata. Az alapítás 30 millió Ft alaptőkével, készpénzzel történne, melyből a Veszprém Megyei Önkormányzat 28 100.-eFt, Sümeg Város Önkormányzata 1 900.- eFt készpénzzel részesedne, az alapítással egyidejű befizetési kötelezettséggel. A alapításkori tulajdonosi szerkezet aránya korábban két önálló kórház 2006. évi OEP finanszírozási összegének aránya.

Éves költségvetés

Veszprém: 8 056 916

eFt Sümeg Összesen 534 163 8 591 079

% Veszprém 93,78

Sümeg 6,22

Azt javasoljuk, hogy a Zrt tulajdonba kapná (apportként, könyvvizsgálói hitelesítéssel értékelést követően) az eddig a megyei kórház használatában lévő, de önkormányzati tulajdonú ingó eszközöket is, mégpedig saját tőke részeként. Ezt azonban az alapításkor még nem lehet megtenni, tekintettel arra, hogy a leltár, az éves beszámoló (és értékelés) 2007. december 31-i fordulónappal készül el. Ezért a Zrt még a tényleges működésének megkezdése – 2008. április 1-je – előtt, tőkeemeléssel kapná meg ezen ingóságokat. Ez a megoldás jobb induló pozíciót és tőkeszerkezetet ad a Zrt számára, ugyanakkor eleget tesz az önkormányzati vagyon védelmének is (ingatlanok tulajdonjoga). A 2008. január 1-jével hatályba lépő új, általános forgalmi adóról szóló törvény (a továbbiakban: Áfatv.) 17. §-a mentesíti az apportot az ÁFA alól, ha a törvény 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek beállnak. Ezen feltételek a Zrt esetében várhatóan fennállnak. A két önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokat pedig – amelyek a feladatellátáshoz szorosan kötődnek – a Zrt vagyonkezelési szerződéssel „kijelölés” alapján kapná meg

6 A további adó és illetékkérdéseket a tanulmány részletesen elemzi és az előterjesztés fejezetben is részletezésre került. Az intézmény a Pannon modell kidolgozásával elkészítette középtávú stratégiai koncepcióját, melynek megvalósítása a fenntartó döntéseinek megfelelően megkezdődött. Ebbe a programba illeszkedik az elfogadott szakmai fejlesztési koncepció is mely lényegében alapja a Zrt jövőbeni működési feltételrendszerének. E koncepció megvalósítását is elősegítheti az új társasági forma a kiemelten közhasznú nonprofit Zrt. A Zrt működési formában előnyösen megvalósíthatóak lehetnek a tervezett „Pannon modellnek” elnevezett programban megfogalmazott célok: a) Veszprém megye kórházainak önálló, de a közös célokat már figyelembe vevő struktúra átalakítása, mely elsődlegesen az aktív ágyak számának csökkentését, telephelyek megszüntetését, osztályok összevonását, párhuzamosságok megszüntetését, a szükségletekhez igazodó krónikus kapacitások kialakítását célozta meg b) Veszprém megye kórházainak együttműködése az intézmények közötti párhuzamosságok megszüntetésére és a hatékonyabb együttműködésre c) .A teljes megyei szintű szakellátás összehangolása a logisztika valamint egyes diagnosztikus és terápiás ellátások területén d) A „Pannon modellnek” megfelelő megyei szint felett átívelő integráció létrehozása, mely Somogy és Veszprém megyék interregionális és interdiszciplináris együttműködését jelentheti e) A koncepció kidolgozásakor még csak általánosságban megfogalmazott, mostanra azonban már részletesen kidolgozott finanszírozási, biztosítási és ellátás-szervezési modellkísérlet kezdeményezéssé is válhat Összességében az állapíthatjuk meg, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat, mint fenntartó és a Megyei Kórház, mint működtető az egészségügyi struktúraváltásból eredő feladatokat kellő alapossággal és gondossággal látta/látja el. A közelmúlt egészségügyben zajló folyamataiból megítélésünk szerint is helyesesen vonták le az önkormányzat vezetése, testület és a kórház vezetése azt a következtetést, hogy csak a felelősségi körükbe tartozó egészségügyi intézményrendszer strukturális átszervezésével javítható hosszútávon a működés. Ez a felismerés és kezdeményezés a megye többi önkormányzata számára is új lehetőséget teremthet a hatékonyabb működés tekintetében. Lásd Sümegi Önkormányzat, és további tárgyalások folyhatnak más települések önkormányzatával is. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésére 2007. október 10-i ülésén meghozott 170/2007. (X. 10.) MÖK számú határozat előkészítő anyagában a lehetséges nonprofit Zrt-vé történő átszervezés előny és kockázatrendszerét helyesen mérték fel és az akkor megállapítottakat jelen tanulmány is alátámasztja. A feladatellátás más típusú szervezetben való megszervezése a jelenleg érvényes jogszabályi lehetőségek figyelembe vételével megtörténhet. A dokumentumok valamennyi felmerülő kérdésre igyekeztek megfelelő szakmailag megalapozott választ adni melyekből a szükséges döntések meghozhatók. Az új szervezet a meglévő külső és belső bizonytalanságok ellenére is működési, irányítási, kockázatkezelési, fejlesztés és eredményorientáltságával, kikényszeríthet a megye teljes ellátás szervezésében hatékonyságnövekedés.

7

1.

Az ellátott/ellátandó (szükséges) önkormányzati feladat megjelölése (az önkormányzati feladat ellátásának alapját képező jogszabályok hivatkozása) szakmai tartalma és feltételei 1.1. Fenntartói Megyei Önkormányzati kötelezettségek: A közfeladat ellátásának jogi feltételrendszerét illetően mindenekelőtt szükséges rögzíteni, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 70. § (1) bekezdés b) pontja szerint az egészségügyi szakellátásról a megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eü. tv.) 152. § (3) bekezdése szerint, a helyi önkormányzat a tulajdonában vagy használatában lévő járóbeteg-szakellátást és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények működtetését biztosítja. Az Eütv. 155. § (1) bekezdése szerint, az egészségügyi intézmények (amely lehet bármely szervezeti típus) fenntartójának hatáskörét képezi különösen – egyebek mellett - az alapítói jogok, a létesítés, az átszervezés, illetve a megszüntetés gyakorlása. A (2) bekezdés szerint a területi ellátási kötelezettség körében az egészségügyi intézmény fenntartója a külön törvényben foglaltaknak megfelelően köteles biztosítani az általa fenntartott egészségügyi intézményben az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges szakmai feltételeket, valamint az egészségügyi intézmény működőképességét és fejlesztését. Az Eütv. 3. § g) pontja szerint, „egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet”. Egészségügyi intézmény: az f) pontban meghatározott egészségügyi szolgáltatók közül – egyebek mellett - a rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók (a továbbiakban együtt: gyógyintézet). Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló, 2007. évi CXIX. törvénnyel módosított 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. § (2) bekezdés b) pontja szerint, egészségügyi közszolgáltatás a részben vagy egészben a központi költségvetés és az egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltatás. Ugyanezen szakasz c) pontja szerint pedig egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv: az egészségügyi közszolgáltatás biztosítására kötelezett szerv. Az Etv. 2. §-a pedig kimondja, hogy a települési és megyei önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi szakellátási kötelezettségüket a törvény mellékletében meghatározott kapacitásnak megfelelően, illetve meghatározott területen teljesítik. Az Etv. 2. § (3) bekezdése szerint, a helyi önkormányzat egészségügyi szakellátási kötelezettségét más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel vagy más fenntartóval, illetve egészségügyi szolgáltatóval történő egészségügyi ellátási szerződés megkötése által is teljesítheti. Amennyiben a helyi önkormányzattal szerződéskötésre az

8 Ötv. 80/A.-80/B. §-aiban foglaltak szerint vagyonkezelői jog átadásához kapcsolódóan kerül sor, a szerződéskötés során a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény szerinti közbeszerzési eljárást a helyi önkormányzatnak nem kell lefolytatni. (Ezen rendelkezés értelmezéséhez hozzá kell tenni, hogy esetünkben ez utóbbi második mondat alkalmazása sem kerülne szóba, mivel a vagyonkezelői jog átadása kijelöléssel történne.) Összességében tehát, a Veszprém Megyei Önkormányzat, mint fenntartó által, költségvetési szerv formájában működtetett kórháza által eddig ellátott egészségügyi szolgáltatást – az önkormányzat ellátási kötelezettségének fenntartása mellett – kiemelkedően közhasznú nonprofit zártkörűen működő részvénytársasági formában (zrt) is működtetheti. Az sem kizárt, hogy már az alapításkor a megyei kórház eddigi alapítója mellé, más települési önkormányzat is – mint olyan, amely átadta a feladatellátást a megyei önkormányzatnak - alapító-tulajdonos részvényesként belépjen. Rögzíteni szükséges ugyanakkor, hogy az egészségügyi közszolgáltatás ellátásáért felelős szerv továbbra is a Veszprém Megyei Önkormányzat. Ki kell emelni, hogy az Ötv. 10. § (2) bekezdés k) pontja alapján a települési önkormányzat képviselő-testületének át nem ruházható hatásköre, állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti. Ennek módjáról azonban jogszabály nem rendelkezik, de a végső döntés meghozatala előtt indokolt az átszervezésről értesíteni az érintett települési önkormányzatokat. Maga az állásfoglalás azonban jogilag nem köti a fenntartó szervet. A megyei közgyűlés 2007. október 10-i ülését követően – tudomásunk szerint – nem érkezett települési önkormányzat részéről állásfoglalás az átalakítás ügyében. Tehát a megyei önkormányzat a törvényekben meghatározott ellátási kötelezettségét megtartja (Sümeg Város Önkormányzata korábban felvállalt kötelezettségét e téren átadta a megyei önkormányzatnak), de a jövőben nem egy költségvetési szervvel, hanem az általa és egy másik ellátásra kötelezett önkormányzattal megalapított Zrt keretében kívánja ellátni, amellyel e feladatra ellátási szerződést kell kötni. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (a továbbiakban: Áht.) 90. § (3) bekezdése alapján a megyei önkormányzat, mint a megszüntetésre kerülő kórházi költségvetési szerv alapítója – a megyei kórház vagyoni jogai és kötelezettségei tekintetében –a Zrt-t nevezheti meg a kórház jogutódjának. Az Etv. 16. § (9) bekezdése szerint a költségvetési szerv formájában működő finanszírozott egészségügyi szolgáltató helyébe lépő gazdasági társaság, a finanszírozási szerződések, valamint hatósági engedélyek tekintetében a költségvetési szerv jogutódja. A Zrt ezen törvényi rendelkezés alapján vállalja a megszűnő kórházi költségvetési szerv ellátási kötelezettségét és a meglévő kapacitások továbbvitelét. A fentiekből látható, hogy a jelenleg hatályos törvények nem mondják ki a költségvetési szerv megszűnésével kapcsolatos ún. általános jogutódlást, de az Áht. és az Etv. idézett rendelkezései egy-egy jogilag meghatározott körre kimondva a jogutódlást, lényegében

9 – a munkajogi terület kivételével – átfogják a megyei kórház és az őt felváltó Zrt teljes jogi státuszát. 1.2. Az ellátandó önkormányzati feladatok szakmai tartalma és feltételei, a következők. Aktív fekvőbeteg-ellátás A hatályos beutalási rend szerint Veszprém megye lakosságának fekvőbeteg ellátása, a települési önkormányzatok által fenntartott kórházak szakmai munkájának támogatása, segítése. Veszprém megye lakosságának elme-egészségügyi ellátása. A kórház a megyére kiterjedően végzi a lakosság gyógyító-megelőző intézményeiből áthelyezett, átvett magasabb szintű gyógyintézeti ellátásra szoruló betegeket, segíti az orvostanhallgatók famulálását, a szigorló orvostanhallgatókat gyakorlatra fogadja, a megye szakdolgozói és körzeti orvosainak továbbképzése. Rehabilitációt, utókezelést és gondozást nyújtó fekvőbeteg-ellátás A megye lakosságának elme-egészségügyi ellátása, szövődménymentes alkoholbetegek elvonókezelése. Krónikus fekvőbeteg ellátás Az a fekvőbeteg-ellátó intézetben végzett tevékenység, amelynek időtartama, befejezése általában nem tervezhető, hosszabb időszakot ölel fel. Az ellátásban az ápolás a meghatározó és az ellátás célja alapvetően a beteg állapotának stabilizálására irányul. Járóbetegek gondozóintézeti ellátása A megye járóbetegeinek helyi ellátása lehetőségeit gondozóintézetekben végzett gondozási tevékenység.

meghaladó,

szakorvosi

Foglalkozás-egészségügyi ellátás A foglalkozás-egészségügyi szakrendelés és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat által a dolgozók munkahelyen végzett szakellátása. Járóbetegek szakorvosi ellátása A megye járóbetegeinek helyi szakellátás lehetőségeit meghaladó szakorvosi vizsgálata, gyógykezelése. Fogorvosi ellátás Fogszabályozási tevékenység és a szájsebészeti járóbetegek ellátásával kapcsolatos feladatok. Gyógyító célú foglalkoztatás A betegek gyógyító célú foglalkoztatása. Egészségügyi ellátás egyéb feladata Azon tevékenységek, amelyek a közvetlen betegellátást nem érintik (ellenőrző főorvosok díjazása, pályázatok kezelése, szakmai rendezvények lebonyolítása). Irányított betegellátás Az irányított betegellátási modellkísérletben szervező tevékenység ellátása.

10 Egyéb szálláshely szolgáltatás Lakással nem rendelkező, bejárni nem tudó orvosok, nővérek részére szálláshely biztosítása. Munkahelyi vendéglátás Alkalmazottak és idegen étkezők részére melegétkeztetés biztosítása. Gyógyszer kiskereskedelem Gyógyszer és gyógyászati termék kiskereskedelem az intézeti gyógyszertárban. 1.3. A Veszprém megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet a továbbiakban (kórház/intézmény) szolgáltatókra, szolgáltatásra vonatkozó kötelezettségei: 2007. április 1-után a tevékenységek az alábbi törvények és a hozzájuk kapcsolódó végrehajtási utasítások alapján folytatódott.
a 2006. évi XCVII. törvény az egészségügyben működő szakmai kamarákról
a 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati-segédeszköz ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól
a 2006. évi CXV. törvény egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról
a 2006. évi CXVI. törvény az egészségbiztosítási hatósági felügyeletéről
a 2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről Az intézmény szakmai fejlesztési irányait alapvetően az utolsó 3 törvény és jogszabályi környezete határozza meg. Ezen belül is kiemelkedően kell figyelembe venni az ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényt, hiszen ez alapjaiban változtatja meg a megyei kórház és a régióban működő többi egészségügyi intézmény struktúráját és egyben mozgásterét is. Jelenleg intenzív fázisában van a finanszírozás komplex átalakítása, ezen belül a társadalombiztosítás átszervezése. Az átalakulás jelen időszakában rendkívül sok a bizonytalansági tényező, amely a hosszú távú tervezést erősen nehezíti, így egy olyan egységes, de flexibilis szakmai program kialakítása szükséges, mely minimálisan évenként – szükség szerint akár gyakrabban is - rendszeres korrekcióra szorulhat. 1.4. Az Intézmény környezete és adottságai SWOT anlízis: Külső környezet: Az „Egészséges Társadalom Komplex Program” tervezetének főbb irányai: Az Intézménynek be kell illeszkednie az Egészséges Társadalom Komplex Program a 2007-2013 Európai Uniós fejlesztési periódus magyarországi ország-stratégia ágazati tervébe. Esetünkben is a lakosság egészségi állapotának javítása – mint végcél – mellett a Program közvetlenül kívánja szolgálni az egészségügyi ellátórendszer modernizációját, a halaszthatatlan struktúraváltást, a hatékony a finanszírozható rendszer kiépítését, melyek pályázati formában valósulnak meg és ezzel potenciális forrás lehetőséget jelentenek. A Komplex Program alapját képezik az elmúlt években elfogadott szakmai

11 Nemzeti programok:
a Népegészségügyi Program
a Sürgősségi Ellátás Fejlesztésének Programja
a Nemzeti Rákellenes Program
a Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program
a Szív- és Érrendszeri Betegségek Megelőzésének és Gyógyításának Nemzeti Programja
Az Egészségügy Humán Erőforrás Stratégiája A Komplex Programot a 4 fő prioritás mentén 4 pillér alkotja:
I. Struktúraváltás az egészségügyi ellátásban és a területi különbségek mérsékelése
II. Versenyképesség növelése az egészségügyi ellátórendszerben, innováció, információ-technológia, egészségipar
III. Egészség károsító tényezők kiküszöbölése, fogyasztóvédelem, Népegészségügyi Program
IV. Humánerőforrás fejlesztése, képzés és oktatási rendszer átalakítása, a tájékoztatási rendszer fejlesztése A struktúraváltás az első számú prioritás, mely az aktív fekvőbeteg ellátásban az intézményszám radikális csökkentését, intézmények fúzióját, szervezeti integrációját, a felesleges párhuzamosságok csökkentését, az erőforrások koncentrálását, hatékony és finanszírozható intézményeket hoz létre. Szükséges egyes intézmények profilváltása, a profilok tisztítása. A centralizáció mellett külön projektek indulnak a kórházi ellátásokat kiváltó ellátási formák, valamint a lakossághoz közeli ellátási formák fejlesztésére, ennek keretében többcélú kistérségi közösségi egészség-központok jönnek létre. A kórházi struktúra átalakítás természetesen figyelembe veszi a már elfogadott nemzeti szakmai programokat, így ennek része a sürgősségi ellátás, az onkológiai ellátás, a szív és érrendszeri betegellátás, valamint a gyermekellátás fejlesztése is. A humánerőforrás fejlesztési pillér koncentrál egyrészt a hiányszakmák problémájára, másrészt újra kívánja definiálni a szakmai kompetencia határokat. Figyelembe veszi az „orvos, mint legköltségesebb erőforrás” elvet, így programokat tartalmaz az orvosok teher-mentesítésére is. A Program a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet vonatkozásában, a sürgősségi projektben SO1-es szintet, onkológia vonatkozásában regionális onkológiai központot tervez. Tekintettel arra, hogy a Program irányai adottak, azokat be kell építeni a kórház fejlesztési programjába. Tudomásul kell venni, hogy a Programmal ellentétes fejlesztések, átalakítási irányok már rövidtávon is az adott intézmény teljes ellehetetlenüléséhez fog vezetni.

12 Belső környezet, adottságok: Hátrányos tényezők A kórház az elmúlt egy évtized alatt több alkalommal sem volt képes élni a felzárkózás lehetőségével. Miközben a hazai kórházak jelentős része önerőből alkalmazkodott a folyamatos új kihívásokhoz, addig a veszprémi kórház 2 központi támogatással és szakértői segítségnyújtással sem volt képes szakmai és gazdasági problémáinak konszolidálására. A kórház induló adóssága nyilvánvalóan hátrányos azokkal szemben, akik a szükséges változtatásokra tartalékkal rendelkeznek. Ugyanakkor az is megjósolható, hogy az intézményi szerkezet ilyen mérvű átalakítása át fogja rendezni a beszállítói piacot is, így a beszállítói piac túlkínálatából most egy potenciálisan növekedni látszó vásárló jól kiaknázható előnyöket realizálhat. A struktúra átalakítás nemcsak a kapacitások és fejlesztési erőforrások koncentrációját fogja eredményezni, hanem a humánerőforrás hasonló irányú átrendeződését is. A felszabaduló értékesebb szakemberek nyilvánvalóan a hosszú távon biztos jövőt garantáló intézménybe fognak áramolni, ezért rendkívül fontos, hogy a veszprémi kórház eloszlassa magáról a „válságban levő kórház” képét. Az önkormányzati biztos által megfogalmazott valamennyi probléma nyilvánvalóan hátrányos az intézmény számára akár a hétköznapi piaci versenyben, akár a most bekövetkező változások piaci átrendeződése esetében. Az 5/2006. (II.22.) MÖK határozat által elfogadott és a gyakorlatban már végrehajtásában megkezdett és komoly eredményeket felmutató intézkedési terv feladatainak teljesítése szükséges, de nem elégséges feltétele az új kihívásokra való megfelelő válaszadásnak. Komoly hátrányt jelent a versenytársakhoz képes az intézményi informatikai rendszer állapota, hiszen a változásmenedzselés egyik alapfeltétele az adatbázisokhoz való gyors hozzáférés így megnehezített. Az azonnali változások még a lehetőségét is kizárják annak, hogy addig egy komplex és integrált informatikai rendszert ki lehessen alakítani. Előnyös tényezők A veszprémi kórház rendelkezik aktuális és részletes, gyakorlatilag a működése valamennyi területét feltérképező elemzéssel. Ezt az elemzést elfogadja az intézmény jelenlegi vezetése, tudomásul veszi a kórház dolgozóinak döntő többsége, ismeri és felvállalja az intézmény tulajdonosa. Az elemzés alapján elkészült a részletes intézkedési terv, melyet a tulajdonos határozatban elfogadott, annak megvalósítása eredményesen megkezdődött. Ennek eredményeként az intézmény likviditási paraméterei javultak, így az önkormányzati biztos kirendelésének szükségessége megszűnt. Ennek megfelelően a kórház a közvetlen válságkezelés helyett már képes a valódi struktúra átalakításra és megkezdheti a stratégiai szakmai program végrehajtását.

13 Az elemzések eredményei Néhány ezekből már megvalósult, fennállók megszüntésében jelenthet segítséget a tervezett Zrt-vé történő átszervezés.
A kórház szakmai struktúrája nem felelt meg az átlagos megyei kórház progresszivitási szintje által elvárt szerkezetnek. Az ellátási egységek közötti belső szinkron sokszor hiányos volt, mely orvosszakmai és finanszírozási szempontból is hátrányos. A szakmai színvonal összességében átlagos volt, amely mögött jelentős szórás észlelhető, melynek eredményeként egyes területek átlag feletti teljesítményét – a leggyengébb láncszem elve alapján – lerontotta az alacsonyabb színvonalú vagy technikai felkészültségű szervezet. A struktúrából eredő anomáliákat felerősítette a tervezetlenség és szervezetlenség
A megyei kórház nem rendelkezett aktív pszichiátriai osztállyal, hasonló helyzet egyetlen más megyében sincs. A megye pszichiátriai ellátása összességében sem érte el az országos átlagot.
Az átlagos megyei kórházi szakmai repertoárból Veszprémben hiányzik az infektológia és a tüdőgyógyászat. A tüdőgyógyászat mind aktív, mind rehabilitációs megyei feladatai a megyei önkormányzat fenntartásában működő Farkasgyepűi Megyei Tüdőgyógyászati Intézetben megoldhatóak.
A kórházban működik onkológiai osztály, ennek ellenére az onkohaematológiai betegek ellátása mégis a belgyógyászati alapprofilú I. Belgyógyászati osztályon történik. A belgyógyászati osztályok profiljából ugyanakkor hiányzik az érbetegségek belgyógyászati angiológiai háttere. Ez jelentősen hátráltatja a Sebészeti és Érsebészeti osztály angiológiai betegeinek kivizsgálását, illetve konzervatív, valamint utókezelését.
A II. Belgyógyászati osztály kardiológiai profillal rendelkezik, ugyanakkor a kórházban jelenleg nincs lehetőség arra, hogy az akut kardiológiai ellátásban ma már rutin beavatkozásnak számító invazív kardiológiai ellátást végezzenek. Ugyanakkor ezen kezelési lehetőségek Balatonfüreden rendelkezésre állnak, ahol viszont a diagnosztikai és terápiás társszakmák hiányoznak a komplett ellátáshoz. Ezek az ellentmondások nemcsak strukturális, szervezési és finanszírozási problémaként realizálódnak, hanem közvetlen is befolyásolják az érintett akut betegek túlélési esélyeit.
A régió nem rendelkezik onkológiai sugárterápiás központtal, melyre megoldást jelenthet, hogy az Egészséges Társadalom Komplex Programba bekerült a veszprémi onkológiai központ fejlesztési projektje.
A traumatológiai és az ortopédiai tevékenység egy osztály keretében történt, ugyanakkor a hatályos jogszabályok szerint az ortopédiai részlegként már nem engedélyezett. Ennek megfelelően szükséges a szakmai szétválasztás és egy mátrix szervezeti és működési egység kialakítása.
A kórházban folyó műtéti tevékenységek és kapacitások nem működtek összehangoltan. Az ország hasonló volumenű kórházaiban már régóta működő önálló központi műtő szervezet kialakítása szükségszerű volt.
Az anaesthesiológiai és intenzívterápiás betegellátás komoly strukturális és működési problémákkal küzdött. A Központi Anaesthesiológiai Szolgálat és a Központi Intenzív Egység egyesítése szakmailag és gazdaságilag is indokolt, továbbá az emberi erőforrás menedzselést is könnyebbé teszi.
A szájsebészeti szakma 6 ágyas kapacitása és a működtetése nem felelt meg a jogszabályi feltételeknek. 2007. április 1-et követően a profil 4 ággyal bővült, és 10 ágyas egységként a traumatológia-ortopédia matrixhoz integrálódott, ezzel regionális feladatokat és végleges működési engedélyt szerzett

14
Hiányzik a kórház szakmai profiljából a gyermek-nőgyógyászati tevékenység, így az ellátási terület lakosságának ezen szükséglete nincs kielégítve.
A Csecsemő és Gyermekosztály kvázi mátrix működésének megtartása mellett kapacitás átrendezés szükséges.
A Bőrgyógyászati osztály a 25 ágyas engedélyezett kapacitásához képest a jelenlegi elhelyezési körülmények 18 ágy működését teszik lehetővé. A kapactás módosítás 2007. április 1. után megtörtént.
Az Ideggyógyászati és Agyérbetegek osztálya Stroke centrumként is tevékenykedik, ugyanakkor e tevékenységhez szükséges legfontosabb és leglényegesebb műszerek és alkalmazandó eljárási feltételek hiányoznak. Nincsenek meg a non invazív agyi érvizsgálat feltételei, mivel nincs megfelelő agyi ultrahang készülék. Hasonlóan nem állnak rendelkezésre a vénás és artériás trombolítikus kezelés protokolláris feltételei sem. A kapacitásbővítés szakmailag indokolt lett volna de ezt a 2006. évi CXXXII. törvény nem tette lehetővé,
A Reumatológiai és Mozgásszervi Rehabilitációs Ellátás megyei szinten kapacitás bővítést igényel. A regionális kapacitások újraelosztásában a lehetséges ágyszám bővítést nem ezen a területen célszerű erőltetni, hanem az aktív és elsősorban a manuális és invazív tevékenységekhez köthető területen. A kórház igen tekintélyes méretű Fizikoterápiás központja szakmai és gazdasági értelemben is nem megfelelően kihasznált. Ezen szakmai szempontok nem érvényesülhettek a 2006. évi CXXXII. tv. végrehajtása során.
A Sürgősségi Betegellátó osztály jelenleg sem terjedelmében, sem mélységében nem tudja az SO2 minősítésnek megfelelő valamennyi tevékenységet folytatni. A jelenlegi sürgősségi tevékenység főleg belgyógyászati sürgősségre koncentrál, míg a sürgősségi esetek zöme továbbra is a szakmai osztályokon történik. Ez egyrészt ellentmond az országos sürgősségi koncepcióban meghatározott elvektől, másrészt nem kívánatos módon terheli a klinikai osztályok tevékenységét.
A járóbeteg szakellátás szakmai és szervezeti kötődése a fekvőbeteg osztályokhoz erősebb, mint más megyei kórházakban. A járóbeteg ellátás kórházmagi koncentrációt és centralizációt mutat, a kórházmagon kívüli járóbeteg ellátások szakmai súlya háttérbe szorult. A járóbeteg ellátás általában másodrendű volt a fekvőbeteg ellátáshoz képest mind menedzselési, mind szakmai szempontból. Ezen problémák orvoslása a válságkezelési intézkedési tervnek megfelelően megtörtént.
Csökkenteni kell a kórház Veszprém városi külső telephelyeinek számát. Biztosítani kell a ma igen kedvezőtlen körülmények között működő Bőr- és Nemibeteg Gondozó, valamint Szakrendelés és a Gyermek- Ifjúság Pszichiátriai Gondozó és Szakrendelés külső telephelyeiről történő betelepítést. Ezek a lépések folyamatban vannak.
A kórház orvos-szakmai tevékenységének és gazdasági hátterének informatikai támogatottsága elégtelen. A jelenlegi rendszer korszerűtlen, a felmerülő igények kielégítésére nem tovább fejleszthető, nem felhasználó barát és nem képez egységes integrált rendszert a kórház különböző működési funkcióihoz. A Windows alapú operativitás ma már egy megyei kórházi szinten jogos elvárás.
A kórház diagnosztikai osztályainak tárgyi feltételei a tényleges szükségletektől és igényektől az elmúlt 2 év fejlesztései ellenére még mindig lényegesen elmaradnak. A radiológia hagyományos felvételező és átvilágító képalkotó orvostechnikája és műszerezettsége leromlott, berendezései elavultak, mely rövidtávon is működésképtelenséget eredményezhet. Az érvizsgálatok képalkotó technikai apparátusa és a mammográfiás készülék hasonló jellemzőkkel rendelkezik.

15
A nukleáris medicína személyi és tárgyi feltételei már a mai feltételeknek sem felel meg. A jövőben az agy, a szív és az onkológiai vonatkozású célszervi érintettség finomabb strukturális kimutatására alkalmas eszközök beszerzése szükséges. A kétfejes SPECT készülék beszerzését szintén tervbe kell venni.
A kórház szakmai tevékenységében nem egységes szakmai koncepcióban, hanem egyes szakmai osztályokhoz rendelten jelennek meg a hospitális szűrő vizsgálatok. Tekintettel a reális és várhatóan folyamatosan bővülő igényekre, valamint a finanszírozás felső korlátainak eltörlésére a feltételek javítása és bővítése célszerű. Ez mellett a kórházban szükséges az egységes elvek és egységes gyakorlat alkalmazása a szűrővizsgálatok valamennyi területén. A Népegészségügyi Program útmutatásai mentén elsősorban az emlő és méhnyakrák, valamint a vastag és végbélrák szűrésére kell koncentrálni, továbbá a szakmai útmutatások alapján a célzott prosztatarák szűrésére is fel kell készülni. Ezen lépések megtétele előtt szükséges megvárni a társadalombiztosítási rendszer átalakulásának végleges irányát.
A meglevő működési engedély és a finanszírozási szerződés, valamint a valóban működő struktúra szinkronját meg kell teremteni. A szükséges működési engedély változtatása megtörtént, a finanszírozási szerződés módosítása folyamatban van, az SZMSZ most tervezett módosításával a szükséges lépések befejeződnek
A kórházi költségvetés bérek utáni legnagyobb hányadát kitevő gyógyszer és szakmai anyagok felhasználását osztályos keretgazdálkodás formájában kell működtetni. Általánosságban is érvényesíteni kell az osztályokra bízott erőforrások tervezett, ellenőrzött és hatékony felhasználását. Az elmúlt másfél évben a kitűzött célok megvalósultak. A potenciális lehetőségek A technikai és technológiai, valamint strukturális és infrastrukturális elmaradottságból egy vagy akár több fejlődési szakasz átugrásával az átlagosnál fejlettebb, korszerűbb, hatékonyabban működő és a többi piaci szereplőhöz képest versenyképesebb szervezetek és struktúrák létrehozása. A veszprémi kórház legnagyobb potenciális lehetősége éppen abból ered, hogy megyei szinten nem történt meg korábban a fekvőbeteg struktúra szükségletekhez való igazítása, így egyes területeken olyan kapacitás feleslegek és ezzel együtt finanszírozási volumenek ragadtak bent a megyében, amelyek a kényszerű átszervezések után fenntartható és rentábilisan működtethető egységek kialakítását teszik lehetővé. A relatíve hátrányos közlekedési infrastruktúra a megyén kívüli vetélytársak közül leginkább csak a Székesfehérvár fele való betegeláramlást teszi lehetővé így jó betegirányítással a betegek megyén belül tarthatóak. Ezt erősíti a Balaton, mint természetes déli határ is, mely ebbe az irányba szintén korlátozza a betegek mobilitását. A potenciális lehetőségek között középtávon a gyógyturizmussal is érdemes tervezni, de rövidtávon ez nem sorolható a számottevő lehetőségek közé.

16 Potenciális veszélyek Az egészségügy minden területén jelentkező teljes bizonytalanság, amelyet a siettetett, kikényszerített rendkívül gyorsan és a legtöbb esetben átgondolatlanul meghozott „reform” kormányzati döntések okoztak. Ezek érintették általánosságban is a gazdaság minden szféráját, szereplőjét. A restriktív gondolkodás okozta társadalmi feszültségek további begyűrődése várható a jövőben az egészségügyi szektorba, és az Önkormányzatok ellátási felelősségéből adódóan a terhek jelentős része áttevődik azok intézményhálózatára anélkül, hogy az ellátás reális értékű finanszírozása megtörténne. A veszélyek közt legelsőként a 2006. év II. félévétől elindult általános gazdasági restrikciók következményeivel kell számolni. Ezek egy része közvetlen hatásként a bevételi oldal csökkenését, míg néhány közvetett módon, főleg a kiadás növekedésével érte el a kórházat. Kellő változtatások nélkül ez az adósságállomány újbóli növekedéséhez vezethet. A potenciális veszélyek másik kategóriáját a korábbi fejezetekben leírt külső és belső környezeti tényezőkből vezethetjük le. A belső környezeti tényezők közül elsősorban azt kell kiemelni, hogy a veszprémi kórház dolgozói hogyan fognak reagálni arra, hogy a folyamatos megszorítások után nem hogy csökkenne az adósságteher, hanem tovább nő a feszültség. Ez könnyen kiválthat passzivitásba fordulást vagy akár aktív ellenállást is. Mindkettő végzetessé válhat az intézmény számára, hiszen ez a makro-átalakítások vesztes pozícióját eredményezné a kórház számára. A SWOT analízis összegzése A külső és belső környezeti tényezők együttes eredőjeként a veszprémi kórház számára csak az előre menekülés egy korszerű szervezeti struktúra létrehozása és annak hatékony működtetése, a szolgáltatások hatékonyság szerinti diverzifikálása adhat lehetőséget. Csak a helyzetének stabilizálása már nem lehet eredményes, hiszen az átalakuló magyar egészségügy/gazdaság új szempontrendszerének kell folyamatosan fejlődve megfelelni. A veszélyek között a legmarkánsabbak a 2006. II. félévétől megkezdett gazdasági megszorító intézkedések (konvergencia program), melyek még a stabil helyzetben levő kórházak számára is komoly kihívást jelentenek. Az előre menekülés csak akkor lehetséges, ha a tulajdonos, az intézmény vezetői és dolgozói képesek a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni, elfogadni, hogy a gazdasági kötöttségek erősen korlátozzak lehetőségeiket és a szakmai munkájukat (várólisták). Képesek arra, hogy az események késői passzív követése helyett most azok aktív, sőt proaktív irányítását vállalják. Képesek egy más dimenziójú intézményben gondolkodni, és ennek kialakítása érdekében gyorsan és határozottan cselekedni. Képesek a meglevő érdekeiket átértékelni és azok mentén elfogadható kompromisszumokat kötni. Képesek a célok elérése érdekében új szervezetfejlesztési eszközöket használni. Mindezekhez egyfelől erős Megyei Önkormányzati politikai és gazdasági támogatás, másfelől korszerű szervezeti forma, és rugalmas a tulajdonossal konszenzus elven működő szervezeti struktúra és működés szükséges.

17 2. A Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház- Rendelőintézet feladatai és struktúrája a feladatellátás jellemzői: 2.1. A Kórház feladatainak meghatározása Célok:
A Veszprém város és vonzáskörzetének minél szélesebb körű aktív egészségügyi ellátásának folyamatos, magas színvonalú biztosítását;
A megyei szintű progresszív betegellátás biztosítását;
Regionális feladatok megszerzését, elismertetését, az ellátás biztosítását;
A fenti ellátásokhoz történő, szükséglet szerinti egyenlő esélyű hozzáférés biztosítását;
A betegelégedettség növelését. Eszközök:
A diagnosztikus és kezelési eljárások folyamatos fejlesztése a legújabb tudományos eredményekre, szakmai ajánlásokra, evidenciákra alapozva,
Az ellátások hatékonyságának növelése az alacsonyabb költségű, de azonos hatású eljárások preferálásával, a gyógyító-megelőző tevékenység folyamatainak optimalizálásával,
Folyamatos és aktív részvétel az egyetemi, főiskolai és szakirányú képzésekben, továbbképzésekben (orvos- és nővérképzés)
Magasan kvalifikált emberi erőforrás koncentrálása, folyamatos továbbképzésük keretének megteremtése,
A minőségirányítási rendszer tudatos fejlesztése, eredményeinek, tapasztalatainak beépítése a napi gyakorlatba,
a gyógyító-megelőző tevékenységet irányító-kiszolgáló adminisztratív apparátus működésének optimalizálása,
egységes, integrált informatikai rendszer kiépítésével és működtetésével, igény szerinti fejlesztésével,
a partner intézményekkel és szolgáltatókkal való szorosabb együttműködéssel (háziorvosok, járóbeteg szakrendelők, kórházak, ÁNTSZ, MEP, OMSZ,) (közös protokollok, eljárásrendek, később közvetlen adatkapcsolat kialakítása)
erőteljesebb belső és külső kommunikációval. A jövő szakmai programjának fontos prioritásai:
A sürgősségi betegellátás magasabb szintjének akkreditálása
A régióból is hiányzó regionális feladatok megszervezése
A jelenlegi „huzóágazatok” megtartása és fejlesztése
A preventiós tevékenység javítása
A kontrolling továbbfejlesztése, korszerű intézményi menedzsment kialakítása
Tudományos tevékenység növelése
A szakmai tevékenység működőképes megtartása folyamatosan tervezett gépműszercserékkel
Az ápolási munka javítása, betegelégedettség javítása
Az irányított betegellátási modell minél sokrétűbb felhasználása, kiterjesztése a Pannon modell finanszírozási modellkísérlete irányába 2.2. Fekvőbeteg ellátás: Az egészségügyi miniszter döntése alapján (5937-1/2007-1000MIN határozat, valamint az ezt visszavonó és helyébe lépő 5937-2/2007-1000MIN határozat) – mely figyelembe vette a 2006. évi CXXXII. törvényben foglalt „védett kapacitásokat” is a struktúrát a következőképpen kellett módosítani:

18

Szakmacsoport

Átalakítás előtti Az átalakítás során Törvény aktív ágyszám leépített aktív garantált ágyszám ágyszám és 156 13 143

Belgyógyászat társszakmák Sebészet és társszakmák Traumatológia Szülészetnőgyógyászat Csecsemőgyermekgyógyászat és PIC Fül-orr-gégészet Szemészet Bőr és nemibeteg ellátás Ideggyógyászat és stroke ellátás Ortopédia Urológia Onkológia Reumatológia Intenzív ellátás SBO Pszichiátria Dentoalveoláris sebészet

82

8

74

72 80

22 20

50 60

68

7

61

30 22 25

10 2 5

20 20 20

68

18

50

15 42 30 30 16 15 0 6

0 22 0 10 2 0 0 1

15 20 30 20 14 15 50 5

által aktív

A fenti táblázatban szereplő 50 aktív pszichiátriai ágy a 2006. évi CXXXII. törvény alapján került nevesítésre az intézménynél, melyet a megyei feladatmegosztásnak megfelelően feladat átadási szerződéssel átadtak a sümegi kórháznak, így az valójában nem volt része korábban sem az intézménynek. A miniszteri határozat a fentieken kívül további 25 aktív pszichiátria ágyat adott, amely osztotta a fenti 50 ágy sorsát. Ezen kívül ugyanezen miniszteri határozat 5 aktív dentoalveoláris sebészeti ágyat is nevesített, így ez a kapacitás kibővülő ellátási területtel 10 ágyra növekedett. Így a fenti táblázat szerint valójában 90 aktív ágyszám csökkentés mellett 5 aktív ágynövekedés történt. Az intézmény lehetőséget kapott, hogy, hogy 50 aktív ágyból krónikus illetve rehabilitációs kapacitást hozzon létre, így egy 33 ágyas krónikus belgyógyászati osztályt alakítottak ki, továbbá a mozgásszervi rehabilitációs osztályunk kapacitását 17 ággyal 24-ről 41-re bővítettük. A belső környezeti analízisben leírt szakmai elvek mentén az addigi egymástól független ellátási egységek egy részét integrálták. Így az ÁNTSZ véleményét is figyelembe véve kialakítottak: A Traumatológia-Ortopédia-Szájsebészet mátrix osztályt,

19 Az I. sz. Belgyógyászatot, a II. sz. Belgyógyászatot valamint a Krónikus Belgyógyászati osztályt magában foglaló Belgyógyászati Centrumot, A Sebészeti és az Érsebészeti Osztályt magában foglaló Sebészeti Centrumot. Az új intézményi struktúrára a jogszabályi előírásoknak megfelelően az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-Dunántúli Regionális Intézetétől működési engedélyt kapott 196/7/2007. iktatási számú határozatában. A határozat egyes ellátási egységek esetében (például traumatológia, fül-orr-gégészet, ideggyógyászat) több ágyat tartalmaz, ezeket nem finanszírozott ágyként azért szükséges biztosítani, mert a 2006. évi CXXXII. törvény előírja az intézménynek, hogy katasztrófa helyzetben 3 órán belül 67 ágyat biztosítson a kijelölt aktív ágyszám felett. Ezen ágyak nem részesei a finanszírozási szerződésnek. A tervezett Pannon-modell 2. lépcsőjének megfelelően megkezdték a megye fekvőbeteg struktúrájának integrációját. A modell a megszokottnál lényegesen drasztikusabb módon alapjaiban alakítja át a megye kórházainak szerkezetét és funkcióit, ezért részleteiben – moduláris szerkezetben – a célok nem voltak megvalósíthatóak. A felvázolt változtatások feltételezik mind a megye egyes kórházainak, mind pedig az országos fekvőbeteg struktúra hasonló irányú átalakítását. Jelentősen hátráltatta az integrációt, hogy a balatonfüredi állami fenntartású intézmények és a fenntartóik (Egészségügyi Minisztérium, Gazdasági Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium) nem csatlakoztak az integrációhoz - így jelenlegi megyei szakmai struktúrát ezen a területen csupán feltételezett szakmai racionalitás alapján és nem konkrét tulajdonosi döntések ismeretében tudtuk megtervezni. Az érintett szolgáltatók és fenntartóik a változtatásokból eredő kockázatokat és konfliktusokat azért vállalták fel, mert meggyőződésük, hogy a jelenlegi egészségügyi ellátórendszer a kis lépések elve mentén eredményesen már nem reformálható, miközben a jelenlegi helyzet, sem rövid, sem hosszú távon nem tartható. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2006. szeptember 14-i ülésén egyhangúlag elfogadta azt a határozatot (89/2006.(IX.14.) MÖK határozat), mely alapján támogatja a megye fekvőbeteg szakellátásának fenti integrációját. Szintén döntést hozott a Megyei Önkormányzat Közgyűlése (90/2006.(IX.14.) MÖK határozat), hogy Balatonfüred Város Önkormányzatával közösen kezdeményezi a minisztériumi fenntartású balatonfüredi egészségügyi fekvőbeteg szakellátási intézmények tulajdonba és működtetésbe történő átvételét. A pályázatban vállalták, hogy meg kívánják szüntetni a pszichiátriai tevékenység széttagoltságát, ezért a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet működtetéséből átadásra került a dobai krónikus pszichiátriai fekvőbeteg intézmény a Sümegi Városi Kórház-Rendelőintézethez 200 krónikus ággyal és a teljes dobai intézménnyel. Majd az érintett önkormányzatok döntésével 2007. augusztus 1-től a teljes feladat a megyei kórházhoz került. A dobai 255 krónikus ágyból 18 hasonló feladatátadási szerződés keretében átadásra került a Zirc Városi Kórház-Rendelőintézethez, hogy ott általános rehabilitációs betegellátási feladatokkal egy rentábilisan működtethető nagyságrendű – krónikus szakkórház alakulhasson ki. Zirc Város Önkormányzata a struktúra átalakítási feladatok koordinálására

20 valamint az intézmény működésének további racionalizálására önkormányzati biztost nevezett ki. A dobai 255 krónikus ágyból a maradék 37 ágy hasonló feladatátadási szerződés keretében átkerült a Várpalotai Kórház-Rendelőintézethez, hogy ott rentábilisan működtethető elsősorban posztraumás és stroke-os krónikus és rehabilitációs ellátó egység alakulhasson ki. Az egyéni pályázatokban leírtaknak megfelelően Várpalota aktív fekvőbeteg tevékenységét egészében megszüntette 2006. december 31-vel, így Várpalota Város és a hozzá kapcsolódó kistérség aktív belgyógyászati, sebészeti valamint szülészet-nőgyógyászati fekvőbeteg tevékenységét 2007. január 1-vel a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” KórházRendelőintézet végzi. A zirci kórházban 2007. március 31-vel szintén megszűnt az aktív fekvőbeteg tevékenység és a feladatok a veszprémi megyei kórházhoz kerültek, míg a veszprémi megyei kórház krónikus és rehabilitációs háttérintézményként veszi igénybe a zirci és a várpalotai intézményeket. A Kelet-Veszprém megyei egységen belül a tervek szerint szintén az egységbe tartozó balatonfüredi intézmények az aktív, a rehabilitációs és a krónikus kardiológiai tevékenységgel integrálódnak be, mely során a megyei kórházzal együtt az év 365 napján át a nap 24 órájában lesznek képesek az akut kardiológiai betegségek invazív és non invazív ellátására, továbbá változatlanul országos feladatokat látnak el a kardiológiai rehabilitáció területén. A Nemzeti Rákellenes Program részeként a veszprémi kórházba tervezett Regionális Onkológiai Centrum tervei elkészültek, az érintett szakmai kollégiumok támogatása valamint a Regionális Egészségügyi Tanács döntése alapján az 50/2002 Korm. rendelet alapján befogadásra került, és amelynek megvalósítását az UMFT keretén belül uniós források segítségével kívánjuk megvalósítani úgy, hogy a kiegészítő saját forrás biztosítását a megyei önkormányzat felvállalta. Ugyanakkor szintén a profiltisztítás jegyében Tapolcán megszűnt a szülészet-nőgyógyászati aktív fekvőbeteg ellátás. A struktúraátalakítási pályázatnak megfelelően az egyes ellátási egységekbe tömörülő intézmények együttműködési megállapodást kötöttek a szakmai együttműködésre és a pályázati feladatok végrehajtására. A megyei kórház valamint a megyei fekvőbeteg szakellátási intézményei a fenti struktúra átalakítással jelentős lépéseket tettek egy hatékonyabb intézményrendszer létrehozására, ugyanakkor a kialakult megyei struktúra közel sem az optimális elosztást és mértéket adja, melynek oka az, hogy miközben a helyi szereplők jelentős kompromisszumokat vállaltak fel az integráció során, a központi irányítás beavatkozása számtalan torzulást okozott a rendszerben. Különösen nehezítette a végső struktúra megtervezését, hogy a szereplők, sem a tervezés, sem a kivitelezés során nem lehettek tisztában a működtetés finanszírozási paramétereivel.

21 Jelen koncepció készítésekor sem ismertek ezek a paraméterek – így ebből a szempontból a szakmai fejlesztési koncepció folyamatos korrigálásra fog szorulni. A koncepció folyamatos korrekciójának első lépéséként Sümeg Város Önkormányzata úgy döntött, hogy az önként vállalt egészségügyi fekvőbeteg szakellátási feladatokat a továbbiakban gazdasági nehézségei miatt felvállalni nem tudja, ezért a Veszprém Megyei Önkormányzat a 125/2007. (VI.28.) MÖK határozatával úgy döntött, hogy a teljes feladatot a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézethez delegálja. Ennek következtében a megyei kórházhoz került 2007. augusztus 1-től az alábbi 427 ágynyi kapacitás: 75 ágy aktív pszichiátria 232 ágy pszichiátriai rehabilitáció 40 ágy krónikus pszichiátria 20 ágy belgyógyászati rehabilitáció 60 ágy krónikus belgyógyászat. A fenti kapacitások átadása úgy történt, hogy azok működtetése jelenleg csak az eredeti telephelyeken történhet, hiszen ilyen mértékű feladatot az intézmény központi telephelyén elhelyezni nem tudott. Emellett komoly gazdálkodási kihívás a megyei kórház számára, hogy az új feladattal együtt a sümegi kórháztól átvett 200 millió forintnyi adósságállományt is, amely gyakorlatilag megduplázta az intézmény korábbi adósságait, így a szakmai koncepció korrekciója mellett új gazdálkodási koncepció kidolgozása is szükséges volt. Fenti előzmények után a következő szolgáltatási struktúrák vannak jelenleg érvényben. Ezek képezik a létrehozandó Zrt. működési bevételeinek és költségeinek alapját. Fekvőbeteg ellátás: Ágyszámok 2007. Osztály OEP kód 190110101 190112801 190113101 190113701 190114601 190110102 190114002 190110201 190113301 190110301 190111001

(részleg) I.Belgyógyászat Haematológiai r. Gastroenterol. r. Nephrológiai r. I.Belgyógy.össz.: SBO II.Belgyógyászat Kardiológiai részleg II.Bel.összesen: Sebészet Érsebészeti részleg Seb.összesen: Traumatológia Orthopédiai részleg Traumat.összesen:

Működő ágyszám aug. 1től 19 11 30 12 72 15 31 40 71 60 14 74 50 15 65

22 190110401 Szül-nőgyógyászat Újszülött (férőhely) Szül.-nőgy.össz.: 190110501 Csecsemő és gy. 190113601 PIC részleg 190111502 Gyermek intenzív 190110601 Fül-orr-gégészet 190110701 Szemészet 190111301 Szájsebészet 190110801 Bőrgyógyászat 190110901 Ideggyógyászat 190113501 Stroke részleg Ideggy. összesen: 190111101 Urológia 190111201 Onkológia 190111401 Reumatológia 190112205 Rehabilitáció Reum. összesen: 190111501 KP.intenzív 1901R1830 Doba I. Doba II. 190111820 Pszich. oszt. (Sümeg) 1901R1820 Pszich. rehab. oszt. (Sümeg) Belgyógy. rehab. oszt. 1901R0120 (Sümeg) Krón. belgyógy. oszt. 1901C0120 (Sümeg) 1901C1820 Krón. pszich. oszt. (Sümeg) 1901C0101 Rehabilit. belgy. (Veszprém) Összesen:

60 40 60 41 20 6 20 20 10 20 30 20 50 20 30 20 41 61 8 200 0 75 32 20 60 40 33 1123

23 Járóbetegellátás SZERZŐDÉSBEN LEKÖTÖTT JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁS HETI ÓRASZÁMAI Érvényes: 2007. 08.01 Heti óraszám Sor-szám

Szerv. kód

egys.

1 2 3 4 5 6 7 8

190120101 190120102 190120103 190122891 190122901 190123001 190123791 190124691

Szervezeti egység megnevezése

A/R

Általános bel- és diabetológia szakr.I. Általános bel- és diabetológia szakr.II. Általános bel- és diabetológia szakr.III. Hematológiai szakamb. Immunológiai szakrend Endokrinológia szakr Nephrológiai szakamb. Sürgősségi betegellátási amb.

R R R A R R A A

36 8 24 40 56

Belgyógyászat és társszakmái összesen: 9 190124001 10 190124002 11 190124003 12 190125621 13 190125631

Kardiológia szakr. I. Kardiológia szakr.II. Kardiológia szakr.III. EKG szakrend Echokardiográfiai szakr.

ö R R R R R

254 19 19 16 40 30

Kardiológia összesen: 14 15 16 17 18 19 20

Sebészet szakr. I. Sebészet szakr. II. (colo) Sebészet szakr. III. (gyermek) Sebészet osztály amb. Érsebészet szakrendelés Érsebészeti amb. Gyermek Anaeszt. amb.

ö R R R A R A A

124 20 5 2 21 20 5 15

ö R R R A ö R R R A

88 40 40 8 54 142 30 27 29 19

190120201 190120202 190120204 190120291 190123301 190123391 190125592

Sebészet és társszakmái összesen 21 190120301 22 190120302 23 190120303 24 190120391 Traumatológia összesen: 25 190120401 26 190120402 27 190120403 28 190120491 29

190120492

Szülészet-nőgyógyászat összesen 30 190120501 31 190120503 32 190120505 33 190120506

Traumatológiai szakr. I. Traumatológiai szakrend. II. Kézsebészeti szakrend. Traumatológia oszt. amb.

Szülészet-Nőgyógyászat szakr. CSNT és Terhestanácsadás szakr. I. CSNT II. Nőgyógyászat oszt. Amb. I. CSNT és Terhestanácsadás Amb. II. (NST) A Gyermekosztály szakr. Gyermek kardiológiai szakr. Neonatológia szakr. Gyermek diabetológiai szakr.

ö R R R R

Szakorvosi

Nem szakorvo si

34 29 27

15 120 14 32 10 6

6

24 34 35

190120508 190120591

Gyermek pulmonológiai szakr. Gyermekosztály amb. Gyerm. neurológiai.szakr. I. (Fejlődés 36 19012G091 neurológia) 37 19012G092 Gyermek neurológiai szakr. II. 38 19012G311 Gyermek gasztroenterológia szakr. 39 190120510 Gyermek endokrinológia szakr. 40 19012G093 Gyermek epillepszia szakr. Csecsemő- és gyermekgyógyászat és P összesen: 41 190120601 Fül-orr-gége szakr. 42 190120604 Audiológia szakrend. 43 190120691 Fül-orr-gége oszt. amb. I. 44 190120692 F-o-g. oszt. Amb. II.(gyermek) 45 190120693 F-o-g. oszt. Amb.III: (Foniátria) 46 190120694 F-o-g. oszt. Amb.IV.(Allergológia) Fül-orr-gégészet összesen: 47 190120701 48 190120702 49 190120791 50 19012G071 Szemészet összesen: 51 190120802 52 190120803 53 190120804 Bőr és nemibeteg szakr. összesen: 54

190120830

Bőr és nemibeteg ellátás összesen: 55 190120891 56 190120892 Bőr és nemibeteg ellátás összesen: 57 190120902 58 190120909 59 190120910 60 190120911 61 190120991 62 190123401 63 190125611 64 190125620 Ideggyógyászat és stroke összesen: 65 190121001 66 190121002 67 190121003 Ortopédia összesen: 68 69 70 71

190121101 190121102 190121103 190121104

Szemészet szakr. I. Szemészeti szakr. II. Szemészet oszt. amb. Szem. szakr. III. (Gyermekszem.) Bőr- és nemibeteg szakr. I. Bőr- és nemibeteg szakr. II. Bőr- és nemibeteg szakr. III. Bőrés nemibeteg (Onkodermatológia)

szakr.

R A

30 2

R R R R R ö R R A A A A

6 25 12 12 10 159 39 30 25 2 2 2

ö R R A R ö R R R

100 37 37 38 36 148 12 13 15 40

R

4

30

36 30

30

II.

Bőrgyógyászat oszt. amb. I. Bőrgyógy. o. amb. II. (PUVA )

A A ö Neurológia szakrendelés R Neurológiai szakr.II. (Cerebrovascularis ) R Neurológia szakr. III. (Parkinson) R Neurológia szakr. IV. (Epilepsia) R Idegosztály oszt. amb. A Idegsebészeti szakrend R EEG labor szakr. R EEG labor szakr.(Sümeg) R

44 10 1 55 20 10 3 7 33 7 20 10

Ortopédiai szakrendelés I. Ortopédiai szakrendelés II. Ortopédiai szakrendelés III.(Kórház)

ö R R R

110 17 15 5

Urológiai szakrendelés I. Urológiai szakrendelés II.( Kórh) Urodinamia szakr. Andrológia szakr.

ö R R R R

37 34 10 2 3

46 46

25 72

190121191

Urológia, andrológia összesen: 73 190121201 74 190121202 75 190121204 76 190121291 Onkológia összesen: 77 190121401 78 190121491 79 190125711 80 190125712 81 190125713 82 190125751 Reumatológia és fizioterápia összesen: 83 190121801 84 190121802 85 190121803 86 190121820 87 190121891 88 190124102 89 190124104 Pszichiátria összesen: 90 190121901 91 190121902 92 190121903 93 190121904 Tüdőgyógyászat összesen: 94 190125110 95 190125111 96 190125112 97 190125113 98 190125120 99 190125130 100 190125135 101 190125145 102 190125301 103 190125303 104 190125304 105 190125305 106 190125306 107 190125320 108 190126501 Képalkotó eljárások összesen: 109 190125401 110 190125420 111 190125440 112 190125441

Urológia oszt. amb.

A

12

Reumatológiai szakrendelés Reumatológia oszt. amb. Fiziotherápia-Rendelőintézet szakr. Fiziotherápia-Kórház szakr. I. Fiziotherápia-Kórház szakr. II. Gyógytorna szakr.

ö R R R A ö R A R R R R

61 9 20 2 20 51 30 29

Felnőtt pszichiátria szakr. I. Felnőtt pszichiátria szakr. II. Felnőtt pszichiátria szakr. III. Addiktológia szakr. Pszichiátriai szakambulancia (Sümeg) Gyermekpszichiátria szakr. Ifjúsági pszichiátria szakr.

ö R R R R A R R

59 13 14 13 5 9 15 15

606 30 30

ö R R R R ö R R R R R R R R R R R R R R R ö R R R R

84 23 23 22 22 90 55 54 55 25 15 30 25 25 50 35 15 4 8 15 30 441 28 10 40 40

120

Onkológia szakrendelés Onkológia osztály szakrend. Onkológiai szakbizottság szakr. Onkológia oszt. amb.

Tüdőgyógyászati szakrendelés I. Tüdőgyógyászati szakrendelés II. Tüdőgyógyászati szakrendelés III. Tüdőgyógyászati szakrendelés IV. Röntgen szakrendelés I.(központi) Röntgen szakrendelés III. (trauma) Röntgen szakrendelés II.(központi) Röntgen szakrendelés IV. (osztályos) Röntgendiagnosztika (Sümeg) Klinikai Mammográfia szakr. Mammográfia ( szűrés) Angiográphia szakr. Ultrahang I. (Röntgen) szakr. Szülészet ultrahang szakr. CSNT ultrahang szakr. Szemészet ultrahang szakr. Gyermekosztály ultrahang szakr. Ultrahang-diagnosztika (Sümeg) Izotóp szakrendelés Pathológia szakr. Pathológia szakr.(Sümeg) Cytológia szakr. I. Cytológia szakr.II.

80 160 100 266

40 20

17

17

26 Patológia összesen: 113 Rehabilitáció ossz. 114 115 116 117

1901P2291

Mozgásszervi Rehabilitáció oszt. Amb.

190123102 190123103 190123191 190123192

Gasztroenterológia szakrend. I. Gasztroenterológia szakrend. II. Gasztroenterológia szakamb. I. Gasztroenterológia szakamb. II.

ö A ö R R A A

Aneszteziológia szakambulancia

ö A

80 10

ö MINDÖSSZESEN: R MINDÖSSZESEN: A MINDÖSSZESEN:

10 1835 506 2341 84 84

Gasztroenterológia összesen: 118 190125591 Aneszteziológia összesen:

1 2

190125217 190125220

CT MRI

Fogászati szakellátás 1 2 3 4

190121301 190121302 190096901 190096902

Szájsebészet I. Szájsebészet II. Fogászati röntgen Panoráma röntgen

R R R R

118 10 10 18 22 27 13

30 30 30 30

ÁNTSZ engedély szerint Sümeg járóbeteg ellátás adatai Érvényes: 2007. augusztus 1. Sorszám

Szerv.egys.kód

Szervezeti megnevezése

egység

1 2 3 4 5

190125120 190125320 190125420 190125620 190121891

Röntgendiagnosztika Ultrahang-diagnosztika Pathológia és kórszövettan EEG ellátás Pszichiátriai szakambulancia

Heti óraszám A/R

R R R R A

Szakorvosi 15 15 10 10 9

Nem szakorvosi 0 0 0 0 0

855 855

15 15

27

3. A ZRT. formában történő feladatellátás szaktevékenység szerinti indokolása A Zrt a továbbiakban is a fenti fekvő és járóbeteg ellátási struktúrában fogja feladatát végezni. A zrt. feladatellátása gyakorlatilag ugyanaz lesz, mint a jelenleg működő kórházi költségvetési szervé. A hatástanulmány elfogadja a korábbi tanácsadók által készített helyzetelemzésben felhozott javaslatokat, amelyek a kórház szakmai struktúráját érintik, és amelyek alapját képezték (képezik) a kórháznál azóta végrehajtott változásoknak. Ezek a változások – bár szakmaiak – de szoros kapcsolatban vannak szervezeti-működési és gazdasági változásokkal is a kórház tevékenységére nézve. Attól, hogy a kórházi egészségügyi közszolgáltatás a jövőben zrt. formában kerülne ellátásra, nem feleslegesek, azaz ezek a változtatások szükségesek. Ugyanakkor a formaváltásból adódó további – most még nem látható következmények – hozhatnak további módosulásokat a feladatellátás jövőbeni rendjére. Megítélésünk szerint a megkezdett folyamatok felgyorsulhatnak, mert a javasolt tőkeszerkezet esetén az önkormányzat által rendelkezésre álló fejlesztési forrásokon túl megnyílhatnak a saját forrás lehetőségek is. 3.1. Az ellátás mennyiségi jellemzői: (1 sz táblázatok 18 exel tábla) A teljesítménymutató számokat az alábbi táblázatok tartalmazzák. 2007 (Fájl név:Exelből teljesítmény 2007) 1) Összesen 1 lap 2) Fekvő 5 lap 3) Járó, CT, MR 5 lap 4) Krónikus 1 lap

28

Összes teljesítés hatáselemzés 3.1hez Teljesítés Utalás

Okt. Jan.

Nov. Febr.

Dec. Márc.

Jan. Ápr.

Febr. Máj.

Márc. Jún.

Ápr. Júl.

Máj. Aug.

Jún. Szept.

Júl. Okt.

Aug. Nov.

Szept. Dec.

Összesen

4 394 328 506,3 347 225,0 336 506,2 334 190,1 337 262,3 347 613,3 379 862,8 392 456,8 383 994,6 370 688,2 407 526,9 428 499,8 332,1 81 510,0 78 341,7 66 735,5 73 033,1 74 913,0 79 655,6 86 605,4 94 474,9 88 577,9 86 566,6 85 383,8 96 041,8 991 839,5 41 182,9 38 412,3 42 042,0 36 493,6 33 072,1 41 442,2 10 333,4 10 314,7 10 439,5 9 675,1 71 872,3 62 712,0 407 992,3 5 794 Összesen 451 199,2 463 979,0 445 283,7 443 716,8 445 247,4 468 711,1 476 801,7 497 246,4 483 012,1 466 929,9 564 783,0 587 253,6 163,8 Keresőképt. ell. főorvos hálózat mük. 1 760,0 1 760,0 1 760,0 1 760,0 1 760,0 1 760,0 1 760,0 1 760,0 1 760,0 1 760,0 1 760,0 19 360,0 Fogorvosi szakellátás telj. díj 1 211,9 1 465,9 947,2 928,4 1 129,6 1 190,6 1 028,5 690,6 929,3 1 070,6 1 206,7 11 799,3 Gondozás, szűrés: Bőr- és n. fix díj 1 497,2 1 497,2 1 497,2 748,6 748,6 748,6 748,6 748,6 748,6 700,3 732,5 10 416,0 Gondozás, szűrés: Tüdő fix díj 4 727,5 4 727,5 4 727,5 2 363,9 2 363,9 2 363,9 2 363,9 2 363,9 2 363,9 2 363,9 2 363,9 33 093,7 Gondozás, szűrés: Ideg fix díj 2 242,0 2 242,0 2 242,0 1 121,0 1 121,0 1 121,0 1 121,0 1 121,0 1 121,0 1 121,0 1 121,0 15 694,0 Gondozás, szűrés: Onkológia fix díj 546,3 546,3 546,3 273,2 273,2 273,2 273,2 273,2 273,2 273,2 273,2 3 824,5 Progresszivítás fix összege 2 290,2 2 290,2 2 290,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 6 870,6 Sürgösségi ellátási díj 3 800,0 3 800,0 3 800,0 4 500,0 4 500,0 4 500,0 4 500,0 4 500,0 4 500,0 4 500,0 4 500,0 47 400,0 EFI 0,0 3 719,2 1 251,2 2 392,9 5 280,6 1 904,2 1 895,8 2 220,9 1 132,7 1 960,6 1 872,9 23 631,0 Egyéb OEP bevételek (13. havi) 230 340,0 -20 940,0 -20 940,0 -20 940,0 -20 940,0 -20 940,0 -20 940,0 -20 940,0 -20 940,0 -20 940,0 -20 940,0 20 940,0 Kiegészítő díjazás 0,0 0,0 50 155,7 0,0 0,0 51 232,0 0,0 0,0 165 220,4 0,0 0,0 266 608,1 Egyéb jogcímek összesen 248 415,1 1 108,3 48 277,3 -6 852,0 -3 763,1 44 153,5 -7 249,0 -7 261,8 157 109,1 -7 190,4 -7 109,8 0,0 459 637,2 6 253 801,0 OEP összesen 699 614,3 465 087,3 493 561,0 436 864,8 441 484,3 512 864,6 469 552,7 489 984,6 640 121,2 459 739,5 557 673,2 587 253,6 Aktív fekvő Járó, CT, MR Krónikus

29 Fekvő Teljesítés Utalás Intézményi TVK Leadott/teljesített Teljesítés %-a Felhasználható göngy. maradv. Elszámolható teljesítmény TELJESÍTMÉNY (HBCs) I. Belgyógyászat SBO II. Belgyógyászat Sebészet Érsebészet Traumatológia Szül-nőgyógy. Gyermeko. Fül-Orr-Gége Szemészet Szájsebészet Bőrgyógy. Ideggyógyászat Urológia Onkológia Reumatológia Kp. Intenzív PIC Gyermek Int. Patológia Patológia (Sümeg) Pszichiátria (Sümeg)

hatáselemzés 3.1hez Okt Nov Dec Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Összesen Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec 2 741,94 30 999,85 2 470,46 2 478,02 2 616,39 2 426,62 2 449,30 2 703,46 2 633,74 2 587,59 2 547,59 2 840,35 2 504,39 2 934,93 31 131,80 2 411,75 2 567,48 2 474,31 2 457,28 2 479,87 2 555,98 2 601,80 2 688,06 2 630,10 2 538,96 2 791,28 97,6% 103,6% 94,6% 101,3% 101,2% 94,5% 98,8% 103,9% 103,2% 89,4% 111,5% 107,0% 100,4% 915,06

789,13

2 411,75 2 542,37 2 474,31 2 457,28 2 479,87 2 555,98 2 601,80 2 688,06 2 630,10 2 538,96 2 791,28 A OEP kassza szerint göngyölített maradványból az átadott TVK ill. Sümeg nem finanszírozott teljesítménye nincs levonva

2 934,93

31 106,69

visszaig. 194,70 31,51 151,81 218,50 60,27 405,43 272,00 156,87 80,45 151,05 0,15 24,27 116,16 100,05 399,33 45,13 163,03 211,25 35,15 3,29 0,55 113,98

2 293,12 346,85 1 694,97 2 936,02 755,68 4 677,35 3 094,47 1 999,23 1 057,96 1 867,71 0,15 291,65 1 322,77 1 215,91 3 592,32 653,28 1 483,67 1 237,40 346,99 43,42 1,37 219,51

64,35

visszaig. 159,24 23,56 124,94 250,23 66,18 365,29 225,80 201,43 83,87 177,32 0,00 24,42 102,88 86,27 255,29 70,18 57,34 104,33 29,33 3,85

visszaig. 162,39 25,65 141,71 232,50 62,38 399,03 232,13 170,47 105,06 192,00 0,00 17,15 115,47 103,39 277,37 58,63 110,14 107,75 50,42 3,84

0,00

visszaig. 184,67 26,07 134,55 235,70 49,94 441,52 241,61 175,49 80,00 123,77 0,00 18,37 119,38 108,91 260,77 75,04 95,33 77,88 21,19 4,12

142,45

visszaig. 191,61 34,77 129,31 220,28 59,68 356,34 256,75 188,92 93,36 140,85 0,00 24,87 98,90 113,41 279,28 53,54 112,15 76,55 23,69 3,02

121,59

visszaig. 189,96 26,99 135,34 279,09 72,29 359,46 267,23 181,85 91,19 172,17 0,00 23,78 101,73 114,06 201,44 66,76 152,12 22,43 17,58 4,40

92,79

visszaig. 178,44 27,29 154,21 263,32 66,66 394,17 270,30 176,88 101,05 183,33 0,00 30,49 105,45 110,17 245,28 67,07 88,71 71,37 19,59 2,20

241,01

visszaig. 186,67 26,79 130,70 249,18 74,33 370,18 241,60 153,92 86,14 140,22 0,00 28,56 107,45 90,28 269,91 51,70 190,54 168,94 32,22 2,47

272,95

visszaig. 218,14 32,31 148,55 257,19 63,89 441,23 263,68 176,66 88,17 152,54 0,00 24,45 112,39 99,12 325,74 41,82 112,77 85,29 39,17 4,95

424,24

visszaig. 235,20 27,37 148,89 263,75 67,49 420,53 273,50 136,39 87,03 165,59 0,00 23,68 112,90 99,97 309,06 42,05 81,34 106,23 27,48 1,65

478,66

visszaig. 194,67 38,31 160,77 245,46 43,72 331,32 251,94 151,91 85,42 134,50 0,00 26,25 123,21 92,85 354,88 43,30 174,48 49,34 29,75 6,88

visszaig. 197,43 26,23 134,19 220,82 68,85 392,85 297,93 128,44 76,22 134,37 0,00 25,36 106,85 97,43 413,97 38,06 145,72 156,04 21,42 2,75 0,82 105,53

30

fekvő Teljesítés Utalás Elvárt teljesítmény Leadott/teljesített Teljesítés %-a Többlet/hiány e Ft TELJESÍTMÉNY (HBCs) I. Belgyógyászat SBO II. Belgyógyászat Sebészet Érsebészet Traumatológia Szül-nőgyógy. Gyermeko. Fül-Orr-Gége Szemészet Szájsebészet Bőrgyógy. Ideggyógyászat Urológia Onkológia Reumatológia Kp. Intenzív Gyermek Int.+PIC Patológia Összesen

hatáselemzés 3.1hez

Teljesítménykövetelmény Teljesítés % Eltérés +/Júl Aug Szept Júl Aug Szept Júl Aug Szept Okt Nov Dec Okt Nov Dec Okt Nov Dec 2 549,0 2 384,0 2 572,0 2 549,0 2 384,0 2 572,0 2 549,0 2 384,0 2 572,0 2 684,9 2 820,4 99,6% 112,6% 109,7% -10,0 300,9 248,4 2 539,0 112,6% 109,7% 99,6% -1 466 43 936 36 266

190 30 130 240 60 380 270 185 100 180 27 30 110 60 300 45 100 110 2 2 549

180 30 130 220 60 340 260 180 75 150 22 30 90 60 300 45 100 110 2 2 384

190 30 130 240 80 380 270 180 100 170 30 30 120 60 300 50 100 110 2 2 572

102,5% 127,7% 123,7% 102,3% 72,9% 87,2% 93,3% 82,1% 85,4% 74,7% 0,0% 87,5% 112,0% 154,8% 118,3% 96,2% 174,5% 71,9% 344,0%

109,7% 87,4% 103,2% 100,4% 114,8% 115,5% 114,6% 71,4% 101,6% 89,6% 0,0% 84,5% 118,7% 162,4% 138,0% 84,6% 145,7% 161,3% 137,5%

102,5% 105,0% 116,8% 91,0% 75,3% 106,7% 100,7% 87,2% 80,5% 88,9% 0,5% 80,9% 96,8% 166,8% 133,1% 90,3% 163,0% 224,0% 164,5%

4,7 8,3 30,8 5,5 -16,3 -48,7 -18,1 -33,1 -14,6 -45,5 -27,0 -3,8 13,2 32,9 54,9 -1,7 74,5 -30,9 4,9 -10,0

17,4 -3,8 4,2 0,8 8,8 52,9 37,9 -51,6 1,2 -15,6 -22,0 -4,6 16,9 37,4 114,0 -6,9 45,7 67,5 0,8 300,9

4,7 1,5 21,8 -21,5 -19,7 25,4 2,0 -23,1 -19,6 -19,0 -29,9 -5,7 -3,8 40,1 99,3 -4,9 63,0 136,4 1,3 248,4

31

fekvő Teljesítés Utalás Elvárt teljesítmény Leadott/teljesített Teljesítés %-a Többlet/hiány e Ft TELJESÍTMÉNY (HBCs) I. Belgyógyászat SBO II. Belgyógyászat Sebészet Érsebészet Traumatológia Szül-nőgyógy. Gyermeko. Fül-Orr-Gége Szemészet Szájsebészet Bőrgyógy. Ideggyógyászat Urológia Onkológia Reumatológia Kp. Intenzív Gyermek Int.+PIC Patológia Összesen

hatáselemzés 3.1hez

Teljesítménykövetelmény Ápr Máj Jún Ápr Júl Aug Szept Júl 0,0 2 532,0 0,0 2 601,8 2 688,1 2 630,1 103,9%

Teljesítés % Eltérés +/Máj Jún Ápr Máj Jún Aug Szept Júl Aug Szept 0,0 0,0 2 532,0 0,0 0,0 2 532,0 103,9% 2 601,8 2 688,1 98,1 379 863

0

0

190 30 130 240 60 407 260 183 100 170 0 30 110 60 300 50 100 110 2 2 532

392 457

14 323

0,0

45,2 -2,6 18,9 23,8 7,5 13,5 13,5 -46,6 -13,0 -4,4 0,0 -6,3 2,9 40,0 9,1 -8,0 -18,7 23,7 -0,4 98,1

123,8% 91,2% 114,5% 109,9% 112,5% 103,3% 105,2% 74,5% 87,0% 97,4% 0,0% 78,9% 102,6% 166,6% 103,0% 84,1% 81,3% 121,6% 82,5% 0,0

32

fekvő Teljesítés Utalás Elvárt teljesítmény Leadott/teljesített Teljesítés %-a Többlet/hiány e Ft TELJESÍTMÉNY (HBCs) I. Belgyógyászat SBO II. Belgyógyászat Sebészet Érsebészet Traumatológia Szül-nőgyógy. Gyermeko. Fül-Orr-Gége Szemészet Szájsebészet Bőrgyógy. Ideggyógyászat Urológia Onkológia Reumatológia Kp. Intenzív Gyermek Int.+PIC Patológia Összesen

hatáselemzés 3.1hez

Teljesítménykövetelmény Teljesítés % Eltérés +/Jan Febr Márc Jan Febr Márc Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Ápr Máj Jún Ápr Máj Jún 2 527,0 2 361,0 2 588,0 2 527,0 2 361,0 2 588,0 2 527,0 2 361,0 2 588,0 2 479,9 2 556,0 97,2% 105,0% 98,8% -69,7 118,9 -32,0 2 457,3 105,0% 98,8% 97,2% -9 482 16 166 -4 355

190 24 130 220 90 378 250 200 100 160 0 30 120 85 270 67 110 100 3 2 527

180 20 120 210 80 358 240 190 90 150 0 30 110 80 250 60 100 90 3 2 361

190 27 130 240 90 388 260 200 100 170 0 30 120 90 270 70 110 100 3 2 588

100,8% 144,9% 99,5% 100,1% 66,3% 94,3% 102,7% 94,5% 93,4% 88,0% 0,0% 82,9% 82,4% 133,4% 103,4% 79,9% 102,0% 100,2% 100,7%

105,5% 135,0% 112,8% 132,9% 90,4% 100,4% 111,3% 95,7% 101,3% 114,8% 0,0% 79,3% 92,5% 142,6% 80,6% 111,3% 152,1% 44,5% 146,7%

93,9% 101,1% 118,6% 109,7% 74,1% 101,6% 104,0% 88,4% 101,1% 107,8% 0,0% 101,6% 87,9% 122,4% 90,8% 95,8% 80,6% 91,0% 73,3%

1,6 10,8 -0,7 0,3 -30,3 -21,7 6,8 -11,1 -6,6 -19,2 0,0 -5,1 -21,1 28,4 9,3 -13,5 2,2 0,2 0,0 -69,7

10,0 7,0 15,3 69,1 -7,7 1,5 27,2 -8,2 1,2 22,2 0,0 -6,2 -8,3 34,1 -48,6 6,8 52,1 -50,0 1,4 118,9

-11,6 0,3 24,2 23,3 -23,3 6,2 10,3 -23,1 1,1 13,3 0,0 0,5 -14,6 20,2 -24,7 -2,9 -21,3 -9,0 -0,8 -32,0

33

fekvő Teljesítés Utalás Elvárt teljesítmény Leadott/teljesített Teljesítés %-a Többlet/hiány e Ft TELJESÍTMÉNY (HBCs) I. Belgyógyászat SBO II. Belgyógyászat Sebészet Érsebészet Traumatológia Szül-nőgyógy. Gyermeko. Fül-Orr-Gége Szemészet Szájsebészet Bőrgyógy. Ideggyógyászat Urológia Onkológia Reumatológia Kp. Intenzív Gyermek Int.+PIC Patológia Összesen

hatáselemzés 3.1hez

Teljesítménykövetelmény Teljesítés % Eltérés +/Okt Nov Dec Okt Nov Dec Okt Nov Dec Jan Febr Márc Jan Febr Márc Jan Febr Márc 2 626,0 2 376,5 2 527,0 2 626,0 2 376,5 2 527,0 2 626,0 2 376,5 2 527,0 2 411,8 2 567,5 2 474,3 95,4% 97,8% 104,1% -115,3 -58,5 97,8 95,4% 97,8% 104,1% -15 674 -7 959 13 302

190 24 130 220 90 378 250 200 100 160 0 30 120 85 270 67 110 100 3 2 527

190 24 135 230 80 378 250 200 100 200 0 30 125 110 290 71 110 100 3 2 626

170 25 140 190 75 374 210 200 70 150 0 28 100 80 290 62 110 100 2,5 2 377

83,8% 98,2% 96,1% 113,7% 73,5% 96,6% 90,3% 100,7% 83,9% 110,8% 0,0% 81,4% 85,7% 101,5% 94,6% 104,7% 52,1% 133,7% 128,3%

85,5% 106,9% 105,0% 101,1% 78,0% 105,6% 92,9% 85,2% 105,1% 96,0% 0,0% 57,2% 92,4% 94,0% 95,6% 82,6% 100,1% 158,2% 128,0%

108,6% 104,3% 96,1% 124,1% 66,6% 118,1% 115,1% 87,7% 114,3% 82,5% 0,0% 65,6% 119,4% 136,1% 89,9% 121,0% 86,7% 99,1% 164,8%

-30,8 -0,4 -5,1 30,2 -23,8 -12,7 -24,2 1,4 -16,1 17,3 0,0 -5,6 -17,1 1,3 -14,7 3,2 -52,7 33,7 0,9 -115,3

-27,6 1,7 6,7 2,5 -17,6 21,0 -17,9 -29,5 5,1 -8,0 0,0 -12,9 -9,5 -6,6 -12,6 -12,4 0,1 58,2 0,8 -58,5

14,7 1,1 -5,4 45,7 -25,1 67,5 31,6 -24,5 10,0 -26,2 0,0 -9,6 19,4 28,9 -29,2 13,0 -14,7 -0,9 1,6 97,8

34

Járó Teljesítés Utalás Intézményi TVK Leadott/telj. járó Leadott/telj. CT, MR Leadott/telj. össz. Teljesítés %-a Felhasználható göngy. maradv. Elszámolható teljesítmény TELJESÍTMÉNY (ezer németpont) I. Belgyógy. SBO II. Belgyógy. Sebészet Érsebészet Traumat. Orthopédia Szül-nőgyógy. Gyermeko. Gyermek Int. Fül-orr-gége Szemészet Bőrgyógy. Neurológia Urológia Onkológia Reumatológia Anaest. BNG

hatáselemzés 3.1hez Okt Nov Dec Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Összesen Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec 55 498 57 087 49 070 53 701 55 083 64 966 71 713 70 510 66 300 64 872 54 048 59 460 722 308 57 542 57 396 43 906 61 659 52 403 50 353 50 364 55 914 52 626 46 101 45 326 52 175 625 764 9 206 9 228 8 156 9 050 8 227 8 217 8 955 8 795 8 044 13 191 13 156 13 607 117 832 66 748 66 624 52 062 70 708 60 630 58 570 59 319 64 709 60 670 59 292 58 482 65 782 743 596 120,3% 116,7% 106,1% 131,7% 110,1% 90,2% 82,7% 91,8% 91,5% 91,4% 108,2% 110,6% 102,9% 0

0

0

0

0

6 396

18 790

47 215

59 195

67 811

67 988

55 498

57 087

49 070

53 701

55 083

58 570

59 319

64 709

60 670

59 292

58 482

65 782

697 263

visszaig. 1 774 328 1 156 1 271 1 174 3 960 799 2 975 2 468 383 1 650 2 808 214 2 315 2 418 194 6 127 218 1 233

visszaig. 1 882 361 1 134 1 472 1 076 3 355 724 2 890 2 497 547 1 699 2 502 240 2 217 2 383 224 6 659 304 1 406

visszaig. 1 543 289 810 988 904 2 837 469 2 455 1 835 335 1 508 1 798 162 1 598 2 212 223 4 815 177 1 034

visszaig. 2 297 390 950 1 466 1 336 3 061 791 3 287 2 602 535 1 647 2 514 291 1 958 2 673 195 6 981 376 1 374

visszaig. 1 741 377 872 1 355 1 178 2 788 547 2 616 2 502 457 1 604 2 363 203 1 668 2 218 171 5 882 260 1 157

visszaig. 1 800 425 793 1 111 1 022 3 089 570 2 563 2 432 532 1 494 2 141 143 1 663 2 499 162 6 003 249 1 144

visszaig. 1 525 464 844 1 090 1 010 3 422 479 2 500 2 534 554 1 291 1 991 155 1 787 2 355 176 5 720 247 1 030

visszaig. 1 736 542 965 1 285 1 123 3 936 514 2 664 2 694 524 1 595 2 200 215 1 970 2 591 209 6 360 284 1 230

visszaig. 1 794 649 808 1 119 1 222 3 854 497 2 516 2 436 496 1 478 2 123 169 1 809 2 341 261 6 378 289 1 200

visszaig. 1 210 592 842 944 855 3 999 441 2 415 1 813 419 1 754 1 708 160 1 730 2 345 328 5 017 263 1 012

visszaig. 1 834 533 564 960 1 044 3 609 603 2 323 1 686 502 1 441 1 596 426 1 691 2 251 286 4 683 214 685

visszaig. 1 874 503 893 1 092 1 109 3 267 480 2 616 2 535 488 1 283 1 966 163 1 728 2 288 262 5 188 405 1 024

21 010 5 452 10 631 14 154 13 054 41 177 6 914 31 821 28 035 5 772 18 444 25 710 2 541 22 133 28 575 2 691 69 813 3 287 13 528

35 Tüdőgondozó Onkol. g. Pszichiátria Diabetológia Radiológia Izotóp Patológia Sümeg CT MR

3 839 208 1 836 1 217 10 863 1 704 4 408

3 888 238 1 811 1 271 10 579 1 609 4 429

2 522 197 1 325 840 8 667 1 127 3 234

3 707 328 2 064 1 502 13 756 1 416 4 163

2 053 252 1 981 1 199 11 393 1 451 4 115

3 473 256 2 065 1 345 8 607 1 436 3 335

4 746 224 1 891 1 163 8 377 1 429 3 360

3 705 216 2 121 1 357 10 469 1 402 4 006

3 118 109 1 874 1 093 9 661 1 479 3 853

2 383 197 1 544 701 8 611 1 408 3 408

4 848 4 358

4 723 4 504

4 443 3 713

4 937 4 113

4 339 3 888

4 422 3 795

4 765 4 190

4 663 4 132

4 765 3 278

6 115 7 077

1 968 131 1 340 921 8 787 1 273 3 278 700 5 535 7 621

2 893 202 1 646 1 113 11 647 1 361 3 462 687 5 687 7 920

38 293 2 558 21 497 13 721 121 418 17 096 45 053 1 387 59 244 58 588

Az OEP kasszában a járóbeteg TVK és teljesítmény magában foglalja a CT, MR-t is Mammográfiai szűrés Nőgy. cyt. szűrővizsg.

járó Teljesítés Utalás Elvárt teljesítmény Leadott/teljesített Teljesítés %-a Többlet/hiány e Ft

2 729 1 402 2 366 3 445 1 990 1 890 1 748 2 726 2 954 716 1 455 3 820 266 244 167 46 33 44 31 129 110 129 66 70 nincs még levonva hatáselemzés Teljesítménykövetelmény Teljesítés % Eltérés +/3.1hez Júl Aug Szept Júl Aug Szept Júl Aug Szept Okt Nov Dec Okt Nov Dec Okt Nov Dec 65 200,0 59 580,0 67 500,0 65 200,0 59 580,0 67 500,0 65 200,0 59 580,0 67 500,0 59 292,2 57 782,1 65 095,1 90,9% 97,0% 96,4% -5 907,8 -1 797,9 -2 404,9 97,0% 96,4% 90,9% -8 625 -2 625 -3 511

27 240 1 333

36 TELJESÍTMÉNY (ezer németpont) I. Belgyógy. SBO II. Belgyógy. Sebészet Érsebészet Traumat. + Orthop. Szül-nőgyógy. Gyermeko. Gyermek Int. Fül-orr-gége Szemészet Bőrgyógy. Neurológia Urológia Onkológia Reumatológia Anaest. BNG Tüdőgondozó Onkol. g. Pszichiátria Diabetológia Radiológia Izotóp Patológia CT MR X-Rad szerződéssel Összesen

1 500 430 900 1 100 1 000 4 500 2 700 2 000 500 2 000 2 000 220 1 200 2 400 280 4 000 200 850 2 500 170 1 500 750 8 500 1 700 3 500 4 800 4 000 10 000 65 200

1 500 430 900 1 100 1 000 4 400 2 700 1 800 400 1 700 2 000 220 1 200 2 400 280 4 000 200 850 2 500 140 1 560 900 7 500 1 700 3 500 4 200 3 500 7 000 59 580

1 500 430 900 1 300 1 100 4 500 2 700 2 500 450 2 000 2 300 200 2 000 2 400 300 5 000 260 1 000 3 500 160 1 900 1 100 8 500 1 700 4 000 4 800 4 000 7 000 67 500

80,7% 137,7% 93,5% 85,8% 85,5% 98,7% 89,4% 90,7% 83,8% 87,7% 85,4% 72,6% 144,1% 97,7% 117,2% 125,4% 131,7% 119,0% 95,3% 116,0% 102,9% 93,5% 101,3% 82,8% 97,4% 127,4% 176,9%

122,3% 123,9% 62,7% 87,3% 104,4% 95,7% 86,0% 93,7% 125,4% 84,8% 79,8% 193,4% 140,9% 93,8% 102,0% 117,1% 106,8% 80,5% 78,7% 93,7% 85,9% 102,3% 117,2% 74,9% 93,6% 131,8% 217,7%

124,9% 116,9% 99,2% 84,0% 100,8% 83,3% 96,9% 101,4% 108,3% 64,1% 85,5% 81,5% 86,4% 95,4% 87,3% 103,8% 155,9% 102,4% 82,7% 126,5% 86,6% 101,2% 137,0% 80,1% 86,6% 118,5% 198,0%

-289,9 162,3 -58,2 -156,0 -145,2 -59,5 -285,0 -186,5 -81,2 -245,9 -292,2 -60,4 529,5 -54,7 48,0 1 017,2 63,4 161,8 -116,7 27,3 44,0 -48,6 111,2 -292,3 -91,6 1 314,8 3 076,5

334,4 102,7 -335,9 -139,7 44,4 -188,2 -376,9 -114,0 101,6 -258,9 -404,4 205,5 490,6 -148,5 5,5 682,5 13,6 -165,4 -532,1 -8,8 -220,1 20,5 1 286,5 -426,9 -222,4 1 335,5 4 120,7

373,9 72,5 -7,5 -207,6 9,2 -752,6 -83,8 34,7 37,5 -717,4 -334,3 -36,9 -272,1 -111,5 -38,2 188,1 145,4 23,9 -606,9 42,4 -253,9 12,9 3 146,7 -338,7 -537,8 887,3 3 919,6

4 092,2

5 202,1

4 595,1

37 Teljesítménykövetelmény Ápr Máj Jún Ápr Júl Aug Szept Júl 0,0 59 070,0 0,0 59 318,8 64 708,9 60 669,8 102,7%

Teljesítés Utalás Elvárt teljesítmény Leadott/teljesített Teljesítés %-a Többlet/hiány e Ft járó TELJESÍTMÉNY (ezer németpont) I. Belgyógy. SBO II. Belgyógy. Sebészet Érsebészet Traumat. + Orthop. Szül-nőgyógy. Gyermeko. Gyermek Int. Fül-orr-gége Szemészet Bőrgyógy. Neurológia Urológia Onkológia Reumatológia Anaest. BNG Tüdőgondozó Onkol. g. Pszichiátria Diabetológia Radiológia

Teljesítés % Máj Jún Ápr Aug Szept Júl 0,0 0,0 59 070,0 0,0 102,7% 59 318,8 86 605

Eltérés +/Máj Jún Aug Szept 0,0 59 070,0 64 708,9 1 599,8 94 475

2 336

hatáselemzés 3.1hez

1 500 430 900 1 100 1 000 4 500 2 700 2 500 500 2 000 2 300 200 1 200 2 400 280 5 000 250 1 000 3 500 210 2 000 1 100 8 500

119,6% 150,9% 89,8% 101,7% 122,2% 96,7% 93,2% 97,4% 99,2% 73,9% 92,3% 84,5% 150,8% 97,5% 93,1% 127,6% 115,6% 120,0% 89,1% 51,7% 93,7% 99,4% 113,7%

294,1 218,8 -92,2 19,2 222,3 -149,0 -184,3 -64,2 -3,8 -521,6 -176,9 -31,0 609,5 -59,2 -19,4 1 378,3 39,0 199,6 -382,3 -101,5 -126,2 -6,6 1 161,2

38 Izotóp Patológia CT MR Összesen

0

0,0

Teljesítménykövetelmény Jan Febr Márc Jan Ápr Máj Jún Ápr 58 656,0 57 280,0 67 310,0 58 656,0 70 708,5 60 629,6 58 570,3 120,5% 120,5% 105,8% 87,0%

Teljesítés Utalás Elvárt teljesítmény Leadott/teljesített Teljesítés %-a Többlet/hiány e Ft

járó TELJESÍTMÉNY (ezer németpont) I. Belgyógy. SBO II. Belgyógy. Sebészet Érsebészet Traumat. + Orthop. Szül-nőgyógy. Gyermeko. Gyermek Int. Fül-orr-gége Szemészet Bőrgyógy. Neurológia

0

87,0% 110,1% 99,3% 82,0%

1 700 3 500 4 800 4 000 59 070

Teljesítés % Febr Márc Máj Jún 57 280,0 67 310,0 105,8% 87,0%

0,0

-220,7 353,4 -34,5 -721,9 1 599,8

Eltérés +/Jan Febr Márc Ápr Máj Jún 58 656,0 57 280,0 67 310,0 12 052,5 3 349,6 -8 739,7 16 391

4 555

-11 886

hatáselemzés 3.1hez

2 000 380 1 200 1 500 800 4 400 3 200 2 300 420 2 000 2 500 346 2 000

1 950 370 1 170 1 460 780 4 300 3 130 2 250 410 1 950 2 440 340 1 950

2 260 430 1 360 1 690 900 4 970 3 620 2 600 470 2 260 2 820 390 2 260

114,9% 102,5% 79,1% 97,7% 167,0% 87,6% 102,7% 113,1% 127,3% 82,4% 100,5% 84,0% 97,9%

89,3% 101,9% 74,5% 92,8% 151,0% 77,5% 83,6% 111,2% 111,5% 82,3% 96,9% 59,8% 85,6%

79,7% 98,9% 58,3% 65,7% 113,6% 73,6% 70,8% 93,5% 113,2% 66,1% 75,9% 36,7% 73,6%

297,4 9,5 -250,2 -33,9 536,0 -547,7 86,5 301,6 114,7 -352,9 13,7 -55,3 -41,8

-209,5 6,9 -298,5 -104,6 398,0 -965,5 -513,6 251,9 47,2 -345,9 -76,7 -136,8 -281,6

-459,6 -4,8 -566,6 -579,3 122,4 -1 311,3 -1 057,1 -167,9 62,0 -765,9 -678,8 -246,7 -596,5

39 Urológia Onkológia Reumatológia Anaest. BNG Tüdőgondozó Onkol. g. Pszichiátria Diabetológia Radiológia Izotóp Patológia CT MR Összesen

Teljesítés Utalás Elvárt teljesítmény Leadott/teljesített Teljesítés %-a Többlet/hiány e Ft

2 300 300 5 900 150 750 3 500 150 1 560 1 500 7 000 1 500 3 000 4 000 4 000 58 656

2 250 290 5 760 150 730 3 420 150 1 520 1 460 6 840 1 460 2 930 3 910 3 910 57 280

2 600 340 6 670 170 850 3 950 170 1 760 1 690 9 000 1 690 3 390 5 000 4 000 67 310

116,2% 65,0% 118,3% 250,9% 183,2% 105,9% 218,4% 132,3% 100,1% 196,5% 94,4% 138,8% 123,4% 102,8%

Teljesítménykövetelmény Okt Nov Dec Okt Jan Febr Márc Jan 58 656,0 59 150,0 50 275,0 58 656,0 66 748,2 66 623,6 52 062,1 113,8% 113,8% 112,6% 103,6%

98,6% 59,0% 102,1% 173,2% 158,4% 60,0% 168,2% 130,3% 82,1% 166,6% 99,4% 140,4% 111,0% 99,4%

96,1% 47,6% 90,0% 146,5% 134,6% 87,9% 150,4% 117,4% 79,6% 95,6% 85,0% 98,4% 88,4% 94,9%

373,0 -104,9 1 081,2 226,4 624,3 206,6 177,6 503,5 1,8 6 755,9 -83,9 1 163,2 937,3 112,7 12 052,5

Teljesítés % Nov Dec Okt Febr Márc Jan 59 150,0 50 275,0 58 656,0 112,6% 103,6% 8 092,2 11 005

-31,7 -118,8 122,0 109,8 426,6 -1 367,4 102,3 461,0 -261,2 4 553,0 -9,2 1 185,1 429,0 -22,1 3 349,6

-101,2 -178,1 -666,9 79,0 294,2 -477,3 85,7 305,4 -345,3 -392,9 -253,7 -55,2 -578,1 -204,9 -8 739,7

Eltérés +/Nov Dec Febr Márc 59 150,0 50 275,0 7 473,6 1 787,1 10 164

2 431

40 Az elmúlt időszak szolgáltatási adatait tartalmazzák a táblázatok 2008 (Fájl név: Exelből teljesítmény 2008) 1) Összesen 1 lap 2) Fekvő 2 lap 3) Járó, CT, MR 2 lap 4) Krónikus 1 lap Hatáselemzés 3.1 hez összesen 2008 Teljesítés Okt. Nov. Dec. Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Összesen Utalás Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Aktív fekvő 490 663,9 490 663,9 Járó, CT, MR 105 710,9 105 710,9 Krónikus 73 688,2 73 688,2 Összesen 670 062,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 670 062,9 Keresőképt. ell. főorvos hálózat mük. 0,0 Fogorvosi szakellátás telj. díj 0,0 Gondozás, szűrés: Bőr- és n. fix díj 0,0 Gondozás, szűrés: Tüdő fix díj 0,0 Gondozás, szűrés: Ideg fix díj 0,0 Gondozás, szűrés: Onkológia fix díj 0,0 Progresszivítás fix összege 0,0 Sürgösségi ellátási díj 0,0 EFI 0,0 Egyéb OEP bevételek (13. havi) 0,0 Kiegészítő díjazás 0,0 Egyéb jogcímek összesen 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 OEP összesen 670 062,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 670 062,9

41 Fekvő 2008 Teljesítés Utalás Intézményi TVK Leadott/teljesített Teljesítés %-a Szülés HBCs-k Egyéb tér. kat. (egyezm. stb.) Felhasználható göngy. maradv. Elszámolható teljesítmény

TELJESÍTMÉNY (HBCs) I. Belgyógyászat SBO II. Belgyógyászat Sebészet Érsebészet Traumatológia Szül-nőgyógy. Gyermeko. Fül-Orr-Gége Szemészet Szájsebészet Bőrgyógy. Ideggyógyászat Urológia Onkológia Reumatológia Kp. Intenzív PIC Gyermek Int. Patológia Patológia (Sümeg) Pszichiátria (Sümeg)

Hatáselemzés 3.1 hez Okt Nov Dec Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Összesen Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec 3 394,71 2 840,94 2 375,65 8 611,30 3 360,71 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 3 360,71 99,0% 39,0% 146,44 7,49

3 360,71

146,44 7,49 180,44 0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

3 360,71

jelentett

206,75 32,67 191,01 287,67 109,11 496,83 319,40 156,83 83,57 144,82 0,00 30,22 126,65 103,66 489,54 47,85 162,10 208,56 24,53 2,75 2,75 133,43

206,75 32,67 191,01 287,67 109,11 496,83 319,40 156,83 83,57 144,82 0,00 30,22 126,65 103,66 489,54 47,85 162,10 208,56 24,53 2,75 2,75 133,43

42 Fekvő 2008 Teljesítés Utalás Elvárt teljesítmény Leadott/teljesített Teljesítés %-a Többlet/hiány e Ft TELJESÍTMÉNY (HBCs) I. Belgyógyászat SBO II. Belgyógyászat Sebészet Érsebészet Traumatológia Szül-nőgyógy. Gyermeko. Fül-Orr-Gége Szemészet Szájsebészet Bőrgyógy. Ideggyógyászat Urológia Onkológia Reumatológia Kp. Intenzív Gyermek Int.+PIC Patológia Sümeg Összesen

Hatáselemzés 3.1 hez Teljesítménykövetelmény Teljesítés % Eltérés +/Okt Nov Dec Okt Nov Dec Okt Nov Dec Jan Febr Márc Jan Febr Márc Jan Febr Márc 2 848,0 2 820,0 2 639,0 2 848,0 2 820,0 2 639,0 2 848,0 2 820,0 2 639,0 3 360,7 0,0 0,0 118,0% 0,0% 0,0% 512,7 -2 820,0 -2 639,0 118,0% 0,0% 0,0% 74 856

200 30 140 240 90 402 270 150 85 170 0 24 110 90 440 42 110 110 2 143 2 848

200 30 140 240 90 405 270 150 85 170 0 25 110 90 440 42 110 110 2 111 2 820

185 30 140 240 90 370 250 130 75 120 0 25 100 70 440 39 110 110 2 113 2 639

103,4% 108,9% 136,4% 119,9% 121,2% 123,6% 118,3% 104,6% 98,3% 85,2% 0,0% 125,9% 115,1% 115,2% 111,3% 113,9% 147,4% 211,9% 137,7% 95,2%

0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%

0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%

6,8 2,7 51,0 47,7 19,1 94,8 49,4 6,8 -1,4 -25,2 0,0 6,2 16,6 13,7 49,5 5,8 52,1 123,1 0,8 -6,8 512,7

-200,0 -30,0 -140,0 -240,0 -90,0 -405,0 -270,0 -150,0 -85,0 -170,0 0,0 -25,0 -110,0 -90,0 -440,0 -42,0 -110,0 -110,0 -2,0 -111,0 -2 820,0

-185,0 -30,0 -140,0 -240,0 -90,0 -370,0 -250,0 -130,0 -75,0 -120,0 0,0 -25,0 -100,0 -70,0 -440,0 -39,0 -110,0 -110,0 -2,0 -113,0 -2 639,0

43 járó 2008 Teljesítés Utalás Intézményi TVK Leadott/telj. járó Leadott/telj. CT, MR Leadott/telj. össz. Teljesítés %-a

Hatáselemzés 3.1 hez Okt Nov Dec Jan Jan Febr Márc Ápr 73 985 62 218 43 683 55 981 0 0 16 424 0 0 72 405 0 0 97,9%

Felhasználható göngy. maradv. Elszámolható teljesítmény

TELJESÍTMÉNY (ezer németpont) I. Belgyógy. SBO II. Belgyógy. Sebészet Érsebészet Traumat. Orthopédia Szül-nőgyógy. Gyermeko. Gyermek Int. Fül-orr-gége Szemészet Bőrgyógy. Neurológia Urológia Onkológia Reumatológia Anaest. BNG Tüdőgondozó Onkol. g.

Febr Máj

Márc Jún

Ápr Júl

Máj Aug

Jún Szept

Júl Okt

Aug Nov

Szept Dec

Összesen

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

179 886 55 981 16 424 72 405 40,3%

4 893 72 405

0

0

jelentett

1 834 566 904 1 248 985 3 401 569 2 460 2 634 489 1 464 2 048 133 2 041 2 620 281 6 237 414 1 092 4 004 193

1 834 566 904 1 248 985 3 401 569 2 460 2 634 489 1 464 2 048 133 2 041 2 620 281 6 237 414 1 092 4 004 193

44 Pszichiátria Diabetológia Radiológia Izotóp Patológia Sümeg CT MR

2 089 1 186 10 980 1 660 3 669 780 7 289 9 135

2 089 1 186 10 980 1 660 3 669 780 7 289 9 135

Az OEP kasszában a járóbeteg TVK és teljesítmény magában foglalja a CT, MR-t is Mammográfiai szűrés Nőgy. cyt. szűrővizsg.

3 191 122

3 191 122

45 Járó 2008 Teljesítés Utalás Elvárt teljesítmény Leadott/teljesített Teljesítés %-a Többlet/hiány e Ft

Hatáselemzés 3.1 hez Teljesítménykövetelmény Okt Nov Dec Okt Jan Febr Márc Jan 61 624,0 61 559,0 54 000,0 61 624,0 72 404,7 117,5%

0,0 0,0%

0,0 0,0%

117,5%

Teljesítés % Nov Dec Okt Febr Márc Jan 61 559,0 54 000,0 61 624,0 0,0%

0,0%

Eltérés +/Nov Dec Febr Márc 61 559,0 54 000,0 -61 -54 559,0 000,0 10 780,7 15 740

46 TELJESÍTMÉNY (ezer németpont) I. Belgyógy. SBO II. Belgyógy. Sebészet Érsebészet Traumat. + Orthop. Szül-nőgyógy. Gyermeko. Gyermek Int. Fül-orr-gége Szemészet Bőrgyógy. Neurológia Urológia Onkológia Reumatológia Anaest. BNG Tüdőgondozó Onkol. g. Pszichiátria Diabetológia

1 600 430 900 1 200 1 200 4 400 2 600 2 500 450 1 700 2 200 220 1 800 2 400 200 6 000 300 1 200 3 100 220 1 600 1 150

1 600 430 900 1 200 1 200 4 400 2 600 2 500 450 1 700 2 200 220 1 800 2 400 200 6 000 300 1 200 3 100 220 1 600 1 150

1 600 430 800 1 100 1 100 4 000 2 500 2 000 400 1 500 1 900 220 1 500 2 200 200 5 000 180 1 000 2 500 150 1 500 800

114,6% 131,6% 100,5% 104,0% 82,1% 90,2% 94,6% 105,4% 108,6% 86,1% 93,1% 60,2% 113,4% 109,2% 140,6% 103,9% 138,1% 91,0% 129,2% 87,6% 130,5% 103,1%

0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%

0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%

234,3 136,0 4,3 48,1 -215,4 -429,3 -139,9 134,0 38,8 -236,0 -152,3 -87,5 240,5 220,4 81,2 236,9 114,2 -108,4 904,5 -27,3 488,8 35,9

-1 600,0 -430,0 -800,0 -1 100,0 -1 100,0 -4 000,0 -2 500,0 -2 000,0 -400,0 -1 500,0 -1 900,0 -220,0 -1 500,0 -2 200,0 -200,0 -5 000,0 -180,0 -1 000,0 -2 500,0 -150,0 -1 500,0 -800,0

979,7 160,3 -331,3 26,0 3 289,3 5 134,9

-1 600,0 -430,0 -900,0 -1 200,0 -1 200,0 -4 400,0 -2 600,0 -2 500,0 -450,0 -1 700,0 -2 200,0 -220,0 -1 800,0 -2 400,0 -200,0 -6 000,0 -300,0 -1 200,0 -3 100,0 -220,0 -1 600,0 -1 150,0 -10 000,0 -1 500,0 -4 000,0 -689,0 -4 000,0 -4 000,0

Radiológia Izotóp Patológia Sümeg CT MR X-Rad

10 000 1 500 4 000 754 4 000 4 000 8 000

10 000 1 500 4 000 689 4 000 4 000 8 000

8 000 1 200 3 500 720 4 000 4 000 8 000

109,8% 110,7% 91,7% 103,5% 182,2% 228,4%

0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%

0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%

Összesen

69 624

69 559

62 000

10 780,7

-61 559,0

-54 000,0

-8 000,0 -1 200,0 -3 500,0 -720,0 -4 000,0 -4 000,0

47 krónikus 2008 Teljesítés Utalás Teljesítmény 100%-a Leadott/teljesített Teljesítés %-a Díj (eFt, degressziós) TELJESÍTMÉNY (krónikus nap) Mozgásszervi rehab. Pszich. Alk. (Doba) Krón. Belgyógy. Krón. Belgyógy. (Sümeg) Belgyógy. rehab. (Sümeg) Krón. Pszich. (Sümeg) Pszich. rehab. (Sümeg)

Hatáselemzés 3.1 hez Okt Nov Dec Jan Jan Febr Márc Ápr 13 206 11 809 0 0 89,4%

Febr Máj 0

Márc Jún 0

Ápr Júl 0

Máj Aug 0

Jún Szept 0

Júl Okt 0

Aug Nov 0

Szept Dec 0

Összesen

0

13 206 11 809 89,4%

jelentett

1 122 5 680 729 1 758 548 1 090 882

1 122 5 680 729 1 758 548 1 090 882

48 A táblázatokban szereplő adatok a leendő Zrt szolgáltatási kötelezettségeit tartalmazzák. Meghatározzák a bevétel alapját képező lehetséges teljesítmények felső határát. A teljesítmények a fenti 2.2 és 2.3 táblázatban szereplő ellátási kapacitás jelenlegi szerződések szerinti igénybevételi lehetőségéből adódnak. A bevételek növelésére csak korlátozottan van mód, mert a szerződött teljesítmények kihasználtak. Bevétel növelési lehetőség csak a különdíjas „VIP” szolgáltatások értékesítésekor van lehetőség, de ezeket először beruházásokkal meg kell teremteni. A Zrt forma ehhez is nagyobb lehetőséget ad. 4. Az alapítással létrehozott nonprofit zártkörűen működő részvénytársaság típusú gazdálkodó szervezettel elérhető feladatellátás és gazdálkodási eredmény összehasonlítása, a közfeladat költségvetési szerv, formában történő ellátás esetén. Az a tény, hogy a Zrt nonprofit besorolású, azt jelenti, hogy nem jövedelemszerzésre irányuló gazdasági tevékenységet folytat, és üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel végezhet, nyeresége vagyonát gyarapíthatja, s ezen belül – mint közhasznú szervezet – az egészségügyi közszolgáltatási tevékenységére fordíthatja. Magához a nonprofit formához – amely nem önálló társasági forma(!) – viszont közvetlen pénzügyi, támogatási kedvezmény általában nem kapcsolódik, csak akkor, ha a Zrt egyúttal közhasznú szervezet is. Erre egyébként az Áht. 104/A. § (1) bekezdése is „rákényszeríti” az alapítót, mivel ezen rendelkezés kimondja, hogy az államháztartás alrendszerének vagyonából (ilyen az önkormányzat) alapított nonprofit társaság csak közhasznú szervezetként hozható létre. A Zrt olyan közszolgáltatásokat látna el, amelyek egyúttal megfelelnek a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) 5. § a) pontjában megjelölt feltételeinek is (egészségügyi ellátás, amelynek ellátási kötelezettje az önkormányzat) tehát kiemelkedően közhasznú nyilvántartásba vehető. Ezen kötelezettség átvállalására a Zrt-nek közhasznú szerződést kell kötnie a megyei önkormányzattal, amelyről a mellékelt szerződés tervezete szól Jelen ismereteink szerint a Zrt jövőbeni feladatai megegyeznek a jelenlegi intézmény feladataival. A kötelező elemek miatt OEP szerződés, humánpolitika, jelenlegi adósságállomány nagyon kötött pályán mozoghat csak az új szervezet. Ami egyértelműen elmondható, hogy Társasági formából adódóan gyorsabban reagálhat a változó gazdasági helyzetekre. Gazdálkodása az egyéb vállalkozói szférához hasonlóan rugalmasabb lehet, mint egy költségvetési intézmény: A jelenleg hatályos törvények nem mondják ki a költségvetési szerv megszűnésével kapcsolatos ún. általános jogutódlást, de az Áht. és az Etv. idézett rendelkezései egy-egy jogilag meghatározott körre kimondva a jogutódlást, lényegében – a munkajogi terület kivételével – átfogják a megyei kórház és az őt felváltó Zrt teljes jogi státuszát. Adók, illeték: A 2008. január 1-jével hatályba lépő új, általános forgalmi adóról szóló törvény (a továbbiakban: Áfatv.) 17. §-a mentesíti az apportot az ÁFA alól, ha a törvény 18. § (1) és (2)

49 bekezdésében meghatározott feltételek beállnak. Ezek: belföldön nyilvántartásba vett adóalany, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez, illetőleg a szerzett vagyonhoz fűződő, az Áfatv.-ben szabályozott jogok és kötelezettségek a szerzéstől kezdődően jogutódként őt terhelik és nincs olyan jogállása, amely összeegyeztethetetlen lenne ezen kötelezettségek teljesítésével, vagy csorbítására alkalmas. Ezen feltételek a Zrt esetében várhatóan fennállnak. A nonprofit társaságot, az új Gt. hatálybalépése óta a különböző adókról szóló jogszabályok nem kezelik eleve (ab ovo) adókötelezettség mentesnek, mint a kht-t 2009. július 1-ig. Emiatt a Zrt-nek nem lesz személyes illetékmentessége, de – a nem jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége miatt (Gt. 4. §) - álláspontunk szerint az ilyen tevékenysége után, várhatóan nem kell iparűzési adót fizetnie. Ez is lényeges szempont a Zrt létrehozásakor. (Az más kérdés, ha van üzletszerű tevékenysége – amely csak kiegészítő jelleggel lehet, – akkor az után már kell iparűzési adót fizetnie.) A Zrt viszont a társasági adó alanya, de azon közhasznú tevékenységéből származó bevétele, amely a közszolgáltatásra kötelezett önkormányzattal kötött szerződésből származik, nem minősül vállalkozási tevékenységnek. Tehát nincs adófizetési kötelezettsége. Ez jelentős kedvezmény és ezért fontos az, hogy a Zrt-vel kötött közhasznú megállapodás mindazon feltételeket tartalmazza, amelyeket a társasági adó törvény 6. sz. melléklete előír. A szerződéstervezet ennek megfelelően készült el. Összességében, a Zrt működését érzékelhetően nem nehezítik a hatályos adózási feltételek, nem kerül emiatt hátrányosabb helyzetbe, mint a költségvetési intézmény. A Zrt-től várható alábbi működési előnyök mind azt eredményezhetik, hogy a közgazdasági hatékonyság növekedésből adódó források felhasználhatók lehetnek a fejlesztésekre. Társasági működés esetén az évente megtermelhető eredmény a hagyományos banki műveletekkel azonnal jelentős beruházási forrássá akkumulálható. Tekintettel arra, hogy a Zrt egészségügyi szolgáltatói feladata a közfeladat ellátás részeként tartósan megmarad rendkívül előnyös pozíciót foglalhat el pénzpiacon még akkor is ha ma a finanszírozás bizonytalan. A nemzetközi trendek az egészség-üzletág hihetetlen fejlődését mutatják, melynek kiemelkedő helyszíne egy megyei kórház, csak a szükséges és elégséges mértékben kell a szolgáltatásait strukturálni az optimális szolgáltatás volumen elérése érdekében. Ez az összevonható szakmák alapszolgáltatásaik összevonásával lehet és kell is elérni (centrumok, mátrix struktúra, stb.), és valóban élni kell a társasági forma működéséből adódó valamennyi előnnyel, melyek az alábbiak lehetnek.
Javulhat a társaság gazdálkodása az üzemgazdasági szemlélet miatt
A bruttósított finanszírozás (eddig nettó volt) miatt megnyílhatnak tőkepiaci műveleti lehetőségek.
A bevételi hullámzás kezelhető, ill. fejlesztési forrás igény közvetlen hitelből kielégíthető
Eredményesebb vezetői struktúra alakítható ki a Zrt-ben.
Racionálisabb bér és létszámgazdálkodás biztosít a Zrt A közalkalmazotti egyenlősdi helyett teljesítményarányos juttatások érdekeltségi rendszerét képes létrehozni, és ezzel hozzájárul az intézmény hatékonyabb feladatellátásához.
Flexibilis és gyors döntésekkel képes alkalmazkodni a gyorsan változó környezethez.

50
Nagyobb döntési szabadságot és egyben nagyobb felelősséget ruház az intézményi menedzsmentre.
Hatékonyabb lehet a vagyongazdálkodás hasznosítás.
Gyorsabba döntési mechanizmus.
Szabadabb gazdálkodási lehetőségek melyek az eredményesség érdekében kényszerek is. A gazdálkodási hatékonyságot növelő szervezetfejlesztéssel, megfelelő feladatonkénti alapos kockázatelemzéssel az ezt követő gyors fejlesztésekkel jelentős érdemi működési eredménynövekedés kell, hogy bekövetkezzen az alábbiakban felsorolt fejlesztések konzekvens megvalósításával. A Zrt megteremtheti megfelelő működés esetén a szolgáltatások diverzifikálásának közgazdasági alapjait. Elsődleges Fejlesztési igények és lehetőségek a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház nonprofit zártkörűen működő részvénytársaságban Az önkormányzat által elfogadott 2007-12 közti időszak 5 éves Szakmai Fejlesztési Terve szerint a fejlesztések közt két terület élvez abszolút prioritást:
A Közép-Dunántúli Onkológiai Centrum kialakítása
A sürgősségi osztály SO2-ről SO1-re való fejlesztése 4.1. Szakma szintű fejlesztési programok: (A jóváhagyott szakmai fejlesztési terv szerint.) Sürgősségi ellátás és ehhez kapcsolódó fekvőbeteg ellátási funkciók fejlesztése. A sürgősségi osztály SO2-ről SO1-re való fejlesztése
A szakmai program és a tervek elkészültek, mely szerint az építészeti, gép-műszer fejlesztési programok 0,35-0,4 mrd Ft-nyi forrást igényelnek, mely 90%-os uniós támogatást kaphatnak, a szükséges önrész fedezetéről a fenntartó döntött
A pályázatnak az eredeti tervek szerint már meg kellett volna jelennie, elvileg bármikor várható a kiírás
A megyében hasonló pályázat más részéről nem várható, a régióban szintén nem várható olyan ellenfél, aki miatt hátrányba kerülhetünk
A pályázat elkészítésére szerződés még nincs – ajánlat beszerzése már megtörtént, a legsürgősebb feladat most a szerződés megkötése, majd itt is ki kell választani a projekt team-et és a lebonyolítót
A projekt kritikus eleme: o A működéshez szükséges humán erőforrás (főleg orvos) biztosítása o Az átalakítás során a működőképesség megtartása o A működés során a fenntartható finanszírozás biztosítása A sürgősségi centrum részére a jelenleginél nagyobb alapterületen, a „betegutakhoz” és ellátási folyamatokhoz illeszkedő, az érvényben lévő minimumfeltételeknek megfelelő építészeti infrastruktúra kialakítása, kiemelt figyelemmel a TRIAGE munkaterület és az intenzív terápiás szintű ellátásra alkalmas őrző kórterem létrehozására. Természetesen ennek része a központi felnőtt és gyermekorvosi ügyelet integrált elhelyezéséhez szükséges helységek kialakítása is. A magas szakmai színvonalú sürgősségi ellátáshoz, intenzív-őrző kórterem kialakításához szükséges orvosi gép és műszerpark beszerzése.

51 Az osztály betegirányításához, belső kommunikációjához szükséges informatikai háttér kialakítása A prehospitális sürgősségi ellátás résztvevőivel történő kommunikációhoz szükséges informatikai háttér kialakítása A kórház más osztályaival (elsősorban a diagnosztikai feladatokat végző radiológiai osztállyal) történő kommunikációhoz szükséges informatikai háttér kialakítása A betegeket és a hozzátartozókat kiszolgáló információs rendszerhez szükséges informatikai háttér kialakítása Az S01 működésének alapfeltétele a heliport megléte, amelyet az tervezett onkológiai blokk tetejére kívánunk telepíteni a jelenlegi helikopter leszálló helyén. A sürgősségi ellátás fejlesztésére az uniós pályázatot kívánjuk igénybe venni. Az alábbi kalkulált fejlesztési forrás a heliport nélkül értendő. Ezt szintén uniós támogatással kívánjuk létrehozni. Szükséges fejlesztési forrás: 380 mFt 4.1.1. A régióban ellátandó, eddig nem létező funkciók meghonosítása Onkológiai Centrum A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Klinikai Onkológiai Osztálya I/A besorolású, mely szerint valamennyi daganatos lokalizációban, az országban törzskönyvezett, ill. Európai uniós törzskönyvvel rendelkező daganatellenes gyógyszer kiszolgálására megfelel. A kórház az onkológiai betegek fogadására és ellátására a kiemelt szintű daganatsebészeti és kemoterápia mellett országos viszonylatban is felső szinten felszerelt és dolgozó radiológiai és labor diagnosztikával rendelkezik. A magas szintű onkológiai ellátás feltételei közül csak a sugárkezelés lehetősége hiányzik, illetve csak más, a betegek lakóhelyétől távolabb levő sugárterápiás centrumban biztosítható. Az a tény, hogy a fentebb jelzett kezelési modalitások egyike helyben nem áll rendelkezésre, megkérdőjelezi, pontosabban lehetetlenné teszi a korszerű, komplex kezelési tervek kialakítását is. A további elemzéshez meg kell állapítani, hogy a szükséges sugárkezelés költsége a befektetés nagysága mellett is 10-szer kisebb kiadással jár, mint a kemoterápia. Fentiek értelmében a daganatos betegellátásban a lakosságot európai színvonalon kiszolgáló, korszerű sugárterápiás kezeléseket is magába foglaló Onkológiai Centrum kialakítása indokolt. A Közép-Dunántúli Onkológiai Centrum létesítését az érintett szakmai kollégiumok támogatták, a Regionális Egészségügyi Tanács a központ helyéül intézményünket jelölte ki. A tervek elkészültek, mely szerint a Centrum a sugárterápiát, az onkológiai járó és fekvőbeteg szakellátási egységeket valamint a heliportot foglalja magába, előzetes költségkalkuláció szerint 3-3,3 mrd Ft-nyi forrás felhasználásával, melyből előre láthatólag uniós forrásból 2,5 mrd Ft nyerhető el Az előzetes hatástanulmányt a MAPI elkészítette, a pályázat elkészítésének szakmai feltételei maradéktalanul megvannak A pályázat a TIOP keretében várható – előre láthatólag 2008. első negyedév végén

52 A finanszírozás befogadás új szabályai alapján a pályázat kiírását követően a RETnek kell állást foglalnia a kérdésben – korábban már az 50/2002-es Korm. rendelet szabályai szerint ezt megtette – akkor helyszínként Veszprém került megjelölésre, ez most sem várható másként ( az egyetlen lehetséges versenytárs Székesfehérvár, aki a TIOP más forrásaiból nagyobb arányú fejlesztésre tehet szert – így nem fog ellenfélként fellépni) A programot a fenntartó elfogadta, azt határozatában több alkalommal is megerősítette, a szükséges önrészt felvállalta, eddig az előkészítés során folyamatosan biztosította A projektnek 3 kritikus eleme van: o A tárca megtartja-e az eredeti álláspontját és valóban az eredeti szakmai program mentén fejleszti az onkológiai hálózatot o A kivitelezés során a lebonyolításhoz elengedhetetlen projekt team kiválasztása és lebonyolító igénybevétele (bele értve a pénzügyi források megelőlegezését is) o A T/4221 törvényjavaslat jelenlegi formája nem nyújt garanciát a hosszú távú fenntartható finanszírozásra, mely nem csak a rentabilis működtetést veszélyeztetheti, hanem az uniós támogatás visszafizetésének kockázatát is jelenti o Nem látható jelenleg a pályázati kiírás szövege. A jelenleg megszületett legutolsó kiírások (TIOP-2.1.3/07/01) preferálják a helyi önkormányzati végrehajtó költségvetési szervet (KSH 321) a helyi önkormányzat által felügyelt költségvetési intézményt (KSH 322), olyan önkormányzat által létrehozott non-profit gazdasági társaságot, amely legalább 25%-os önkormányzati tulajdoni részesedéssel rendelkezik. Szükséges fejlesztési forrás 3,3 mrd Ft, sajáterő 800 mF (177/2007 (XI.8) MÖK hat) Psychiatria Az aktív pszichiátriai ellátás, mint alapszakma hiányzott a kórházi osztályok közül, és az országban egyedülállóan kórházunkban nem volt biztosított a pszichiátriai betegek aktív fekvőbeteg ellátása. A megyei koncepció révén ez a feladat a sümegi kórházhoz került. A szakmai integráció jegyében a megyei kórházhoz eddig kapcsolódó dobai pszichiátriai rehabilitációs kapacitások szintén átadásra kerültek a sümegi kórházhoz. Ez a korábbi szakmai koncepció módosult, amikor a sümegi és a dobai 427 ágy és a vele járó feladatok átkerültek a megyei kórházhoz. Jelenleg a működtetés csak az eredeti telephelyeken biztosítható, ugyanakkor ez szakmailag és gazdaságilag is hátrányos. A reális lehetőség arra nincs, hogy a pszichiátriai feladatok teljes egészében a központi telephelyre költözzenek. Realitása annak van, hogy a sümegi és a dobai telephely integrálódjon. Amennyiben uniós forrásokból a fejlesztési forrás biztosítható az egyik telephely megszüntetésével a pszichiátriai ellátások összevonhatóak. Szükséges fejlesztési forrás 600 mFt

53 Regionális szájsebészeti centrum kialakítása A regionális fekvőbeteg kapacitások elosztásában a korábbi kapacitások csaknem megduplázódtak, így lehetőség van 10 ágyon regionális szájsebészeti centrum kialakítására. Az egység a traumatológiával és az ortopédiával kialakított mátrix szervezetben működik. Feladat, hogy a jelenleg rögzített megyei ellátási területet valóban kiterjesszük az egész régióra. A feladat ellátásához elsősorban a kézi műszerek és egyéb műtéti eszközök fejlesztése szükséges. Középtávú fejlesztési tervnek meg kell nyitnia a lehetőséget ezen a területen a gyógyturizmus előtt. Szükséges fejlesztési forrás: 10 mFt, melyből 4 mFt realizálódása folyamatban van egy megnyert pályázati forrásból 4.1.2. A jelenlegi „húzóágazatok” megtartása és fejlesztése Belgyógyászati centrum Az I. sz. Belgyógyászat, a II. sz. Belgyógyászat és a Krónikus Belgyógyászat tevékenységének összehangolásával belgyógyászati centrumot alakítottak ki. A krónikus egység létrehozása tehermentesíti az aktív egységeket. Valamennyi meglevő profilt meg kívánják tartani a fekvőbeteg ellátásban és biztosítani kívánják a járó és a fekvőbeteg ellátás integrált egységét. A gastroenterológia III. fokozatú akkreditációja komoly érték. Ennek megtartásához az endoszkópos eszközök folyamatos pótlása és fejlesztése szükséges. Ezen felül rutin UH készülék és lézer készülék beszerzése, az endoszonográfia lehetőségének megteremtése, nagyító endoszkópok beszerzése, kapszula endoszkóp metodika bevezetése és a funkcionális diagnosztika fejlesztése a fő irány. A kardiológia területén a megyében az invazív ellátás feltételrendszere a balatonfüredi szívkórházban teremtődött meg, továbbá Székesfehérváron is megtörtént egy ilyen irányú fejlesztés befogadása. 5 éven belül az országos fejlesztési koncepció a régióban új befogadást nem tartalmaz. Így a fejlesztési cél a Balatonfüreddel való szoros együttműködés valamint a non invazív diagnosztikai lehetőségek fejlesztése, mely összekapcsolódhat az izotópdiagnosztikai fejlesztés programjával. Ez mellett a korszerű kardiológiai intenzív ellátás megteremtése a közép távú célkitűzés. A nephrológia területén a művese állomással való jó szakmai együttműködés szükséges, míg fejlesztési irányként az immunológiai diagnosztika és a vesebiopszia területén kell lépéseket tenni. A haematológia fejlesztése szorosan összefügg az onkológiai centrum programjával. A belgyógyászati angiológia feltételrendszerének megteremtése és önálló részleg kialakítása új perspektívát nyithat meg a centrum számára. Az eszköz és építészeti fejlesztésen túl a megfelelő szakemberek biztosítása is szükséges. Az endokrin-anyagcsere profil akkreditálása és finanszírozási szerződésbe való beépítése szükséges. Ehhez az endokrin diagnosztika fejlesztése alapfeltétel.

54 Szükséges fejlesztési forrás: 60 mFt Sebészeti-érsebészeti centrum Cél a megszerzett akkreditációs szintek megőrzése, a művel műtéti profilok megtartása. Az eddig is országos felvevő területtel bíró speciális műtéti tevékenység (TEM, IBD) beutalási és finanszírozási lehetőségének biztosítása. A műtéti tevékenység zavartalanságát biztosító feltételek folyamatos garantálása, a szükséges kézi műszerek, varrógépek, graftok, műtéti berendezések folyamatos pótlása. A központi műtői egység kialakítása megtörtént, szükséges kialakítani a központi diszpécseri rendszert. Meg kell vizsgálni a műtéti izolálás egyszer használatos textíliára való komplett cseréjének lehetőségét. Hosszú távon meg kell vizsgálni a műtéti tevékenység további koncentrálásának lehetőségét. Fejleszteni kell az informatikai hátteret. Szükséges fejlesztési forrás: 40 mFt. Traumatológia-Ortopédia Az A épület és a baleseti műtő rekonstrukciója megtörtént. A szűk keresztmetszetet a traumatológiai ágykapacitás jelentheti, ezért szükséges a megye másutt működő traumatológiai kapacitásainak terhére minimálisan 10 ágynyi fejlesztést elérni a hozzá tartozó finanszírozási volumennel együtt. Műszer fejlesztés az intenzív részleg monitorainak cseréjében szükséges valamint az osztályos ápolást segítő eszközökben. A folyamatos kézi műszer pótlás a tervezési ciklus második felében szintén betervezendő. Szükséges fejlesztési forrás: 15 mFt. Központi Aneszteziológiai és Intenzív osztály Az aneszteziológia területén a meglevő altatógépek, monitorok és egyéb eszközök folyamatos amortizációs pótlása a működőképesség fenntartásának feltétele. Közép távú fejlesztési célként JET lélegeztető beszerzése szükséges. Az elektív műtétre kerülő betegek kivizsgálásának biztosítására az aneszteziológiai ambulancia óraszámát emelni szükséges. Az egynapos sebészeti ellátások szélesítésében gondoskodni kell az aneszteziológiai háttér biztosításáról is. A központi intenzív osztály kapacitásai az ágyszám csökkentéssel elérik a kritikus értéket. Mindenképpen fejleszteni szükséges a koponya sérültek tartós kezelését biztosító speciális eszközrendszert (kamrai nyomásmérést és nyomáscsökkentést lehetővé tevő drainek, bulbus juguláris oxymetria, intraparenchimás nyomásmérés, osmolaritás mérés). Biztosítani kell a súlyos szeptikus állapotú valamint a légzési elégtelenségben szenvedő betegek kezelésének feltételeit. Az eddigi ágy melletti művese kezelések repertoárját ki kell terjeszteni. A tartós szedálás esetén lehetővé kell tenni az alvásmélység ellenőrzést. Fejleszteni kell az ágy melletti UH diagnosztikát. Folyamatosan gondoskodni kell a meglevő nagy értékű eszközök amortizációs pótlásáról.

55 Szükséges fejlesztési forrás:50mFt. Csecsemő- és Gyermekosztály, NIC, Gyermek intenzív A NIC kapacitások bővítése a struktúra átalakítások során megtörtént, az össz gyermekágy kapacitás a kritikus határt elérte. Ennek megfelelően kiemelt feladat a gyermek sürgősségi ellátás megteremtése. Ez a feladat kapcsolható a sürgősségi ellátórendszer fejlesztési programjához, de mindenképpen a felnőtt ellátáshoz képest speciális kihívásokat is jelent. A gyermeksebészeti tevékenységek műtői feltételeinek a szakma szabályai szerinti megteremtése a prioritások közé sorolandó. A csecsemő és gyermek ellátás műszereinek folyamatos amortizációs pótlása szükséges. Szükséges fejlesztési forrás:50mFt. Neurológia és Stroke ellátás A kialakított stroke részleg minél teljesebb körű kihasználása szükséges a meglevő diagnosztikus /CT, MR, DSA/ és terápiás / idegsebészet, intenzív háttér/ igénybevételével. A kapacitás csökkentéssel az ágyszám elérte a kritikus határt, ezért fokozottan kell arról gondoskodni, hogy az aktív tevékenységet már nem igénylő beteg a lehető leggyorsabban átkerüljenek a krónikus és rehabilitációs ágyakra. A stroke ellátás eszköz fejlesztési igénye egy carotis vizsgálatára alkalmas UH készülék. A fejfájás centrum és a sclerozis multiplex centrum kialakítása a hosszú távú tervek része lehet. Fejlesztési célként kitűzött epilepszia centrum létrehozásának feltétele a monitorizálást lehetővé tevő EEG rendszer beszerzése. Szükséges fejlesztési forrás 30 Millió Ft. Szülészet-nőgyógyászat A traumatológiai kapacitások mellett ezen osztály ágyszáma jelenti az ellátás feladataihoz képest a legszűkebb keresztmetszetet. Az új feltételekhez igazodva az átlagos ápolási napok rövidítése és az egynapos ellátási formák szélesítése szükséges. Az onkológiai centrum kialakításával párhuzamosan a nőgyógyászati onkológiai profil kiszélesítése célszerűnek látszik, de ehhez is a meglevő kapacitások bővítése szükséges, mint az ágyszám mind a műtéti lehetőségek vonatkozásában. A laparoszkópos szettek és a műtéti kéziműszerek ettől függetlenül is pótlandóak. Az osztályon megszűnő ágyak helyére a jelenlegi újszülött rész átköltöztethető, ezzel párhuzamosan az igényeknek megfelelően szélesíthető a „rooming-in” ellátás. A kiürült újszülött részleg helyére a járóbeteg ellátás beköltöztethető.

56 A felvételi terület növekedése miatt egy CTG monitor beszerzése és egy további UH készülék szükséges. Az ébredő kórteremben a minimum feltételek biztosításához 3 monitort kell még felszerelnünk. A meglevő inkubátorok, infúziós pumpák és elektroterápiás eszközök amortizációs pótlását kell biztosítanunk. Szükséges fejlesztési forrás: 50 mFt. Fül-orr-gégészet Az ágyszám csökkentés szükségesé és egyben lehetővé teszi az osztályos műtő előírások szerinti felújítását. Az osztályos vizsgálók kialakítása az ehhez szükséges építészeti és gép-műszer beszerzések ( 2 db kezelőegység, melléküreg optikák, melléküreg shaver, mikroszkóp csere, laringofiberoszkóp, videolaringoszkóp, elektrokauter, kéziműszerek) a lehető legrövidebb időn belüli megoldást igénylik. Közép távú fejlesztésként a gép műszerek területén fül-orr-gégészeti lézer, agytörzsi potenciál vizsgáló készülék, fülészeti fúró, tympanoplasztikás készlet beszerzését tervezzük. Szükséges fejlesztési forrás: 80 mFt. Urológia A jelentősen csökkent ágyszám erősen korlátot szab a korábbi regionális fejlesztési terveknek. Ezért is szükséges az egynapos sebészeti ellátás fele elmozdulni. A gép-műszer fejlesztés területén az UH diagnosztika lehetőségeinek kiszélesítése szükséges. A 12 éves uroflowmeter cseréjét be kell terveznünk. Az onkológiai centrum kialakításakor lehetőség nyílik a radikális onkológiai műtéti profil szélesítésére, ehhez kéziműszer fejlesztést valamint fluorescens cisztoszkópiás eszközt kell biztosítanunk. A minimál invazív eljárások szélesítéséhez a laparoszkópiás eszközpark megújítása szükséges. Szükséges fejlesztési forrás 40 mFt. Reumatológia és mozgásszervi rehabilitációs osztály Az osztály belső struktúrája a rehabilitáció irányába tolódott. Ettől függetlenül a megmaradó reumatológia ágyakon célszerű specializálódni, melynek irányát az „Artritisz centrum” kialakításában jelöljük meg. Ez mellett az oszteoporózis diagnosztikai és terápiás profilt is fenn kell tartanunk. Az I. sz. Belgyógyászattal karöltve kell lépéseket tenni az immunológiai betegellátás fejlesztésére. A mozgásszeri rehabilitációban fő profilként a reumatológiai mozgásszervi rehabilitációt, a stroke rehabilitációt valamint a traumatológiai és ortopediai műtétek után rehabilitációt jelöljük meg. Az osztály profiljának beterveznünk.

megfelelő

eszközök

amortizációs

pótlását

kell

57 Szükséges fejlesztési forrás 10 mFt. Bőrgyógyászat Az osztály kapacitásai elegendőek az ellátandó feladatokhoz, a jelenleg is működő szakmai profilok megtartása és szükség szerinti fejlesztése szükséges. Az osztály meglevő specialitása az immunológián belül a rovarméreggel történő hyposzenzibilizáló kezelés. A reumatológiai osztállyal közösen lehet tovább szélesíteni a pikkelysömörös betegek ellátási lehetőségeit. Az autoimmun betegségek közt szereplő Duhring betegség Dapson kezelése szintén felvállalandó feladat. A bőrsebészeti profil beépítése az osztály mindennapos gyakorlatába a középtávú fejlesztések feladata. Az onkológiai centrum fejlesztési programjába a bőrdaganatok kezelése területén az osztály csatlakozni tud. Tovább kívánjuk folytatni a PUVA kezeléseket. A járóbeteg ellátás területén szeretnénk az alopécia valamint a naevus ambulanciát elindítani. A korszerű kezelések biztosításához folyékony nitrogén készülék beszerzése szükséges. A reneszánszát élő maggot terápia osztályos bevezetése új specialitást adhat az osztálynak. A fizető beteg ellátásban a kozmetológia irányába való elmozdulás többlet bevételeket jelenthet az intézmény részére. Szükséges fejlesztési forrás 10 mFt. Szemészet Szemészeti műtő felújítása megtörtént. A műszerfejlesztések-cserék az 5 éves programban folyamatosan tervezendők be. Ezek közül prioritást élvez a minimum feltételek megteremtése. A legfontosabb beszerzendő eszközök a zöld hullámhosszon működő lézer, A-és B-képes UH, 2 db réslámpa, funduskamera, operatív kéziműszerek, phacoemulsificator-vitrectőr készülék, statim sterilizátor. Fejlesztésként veendő figyelembe Az OCT készülék, 2 db szemészeti műtőasztal, a 23 G vitrectomiás kapacitás kialakítása, lézer-polarimetriás idegrost analizátor és egy computeres perimeter. Szükséges fejlesztési forrás 50 mFt. Központi radiológia Legnagyobb értékű 2 berendezést (CT és MR készülékek) az intézmény kényszerűségből bérleti konstrukcióban szerezte be, mely jelentősen hozzájárult a kórház likviditási problémáinak kialakulásához, és változatlanul 100 milliós terhet jelent a továbbiakban is. Ezen adósságteher kiváltása csak a gyermekkórházi ingatlan értékesítéséből származó bevételből lehetséges.

58 Az osztály működőképességének megtartása további igen jelentős invesztíciót igényelne, melyre a kórháznak saját forrás biztosan nem lesz. A DSA készülék cseréjét az onkológiai centrum megépítéséhez kapcsoltan próbáljuk meg kivitelezni. A hagyományos röntgen berendezések és az UH cseréje azonban sürgős feladat. A fejlesztéseket már csak a digitalizálás irányába szabad elindítani, mellyel párhuzamosan elengedhetetlen a teleradiológiai megyei koncepció kidolgozása és 1-2 éven belüli kivitelezése. A humán erőforrás megyei hiánya is ebbe az irányba mutat. Tekintettel az újabb 100 milliós nagyságú forrásigényre valamint az egységes megyei teleradiológiai koncepcióra egyetlen megoldás látszik kivitelezhetőnek: a teljes radiológiai tevékenység outsorcing működtetése és megyei szintű integrálása. Szükséges fejlesztési forrás 200 mFt (mely a fenti módszerekkel kiváltható) Nukleáris medicína A 2 fejes SPECT készülék beszerzése nélkül az osztály bármelyik pillanatban elvesztheti működőképességét. A fejlesztések e mögé sorolandók, melyben NUCLELINE-AP pajzsmirigy kamera beszerzését tervezzük. A SPECT készülék beszerzésével párhuzamosan be kell tervezni a vizsgáló helyiség klimatizálását. Szükséges fejlesztési forrás: 120 mFt, amely valójában nem fejlesztést, hanem a meglevő funkciók megőrzését jelenti. Valódi fejlesztési lehetőség, ha a non invazív kardiológiai diagnosztika fejlesztési igényeit is figyelembe vevő új regionális nukleáris medicína laboratóriumi központ létrehozását tűzzük ki célul. Ebben az esetben a balatonfüredi izotóp labor beolvadásával kell számolni. Szükséges forrás a komplex programhoz 300 mFt, mely reálisan a feladat outsorcing működtetése esetén valósulhat meg. Patológia Az eddigi profilok megtartása az alapvető cél, melyhez az amortizálódott eszközök cseréje szükséges. Ezen belül a víztelenítő automata és a citológiai festő automata emelendő ki. Az onkológiai centrum kialakítására ezen a területen is fel kell készülni, így szükséges a molekulár patológiai módszerek működésének feltételeit megteremteni. A megyei fejlesztési koncepció mentén célszerű egy egységes megyei patológiai hálózat kiépítése, melynek szükségességét a szakmai szempontok mellett a humán erőforrás szűk keresztmetszete is indokol. Szükséges fejlesztési forrás 15 mFt.

59 Kórházhigiénés osztály A központi sterilizálóban a gáz és/vagy plazma sterilizáló cseréje az abszolút prioritás, melyet még 2007-ben meg kell oldani. Emellett a folyamatosan amortizálódó berendezések felújítása és cseréje szükséges. A kórházhigiénés tevékenységben a surveillance programok további bővítése szükséges a nemzeti programoknak megfelelően. Szükséges fejlesztési forrás 40 mFt. Intézeti gyógyszertár Az egyéni gyógyszerelés feltételeinek biztosítása szakmai és gazdasági szempontokból is célszerű. Ezzel párhuzamosan az informatikai rendszer fejlesztésével a kötelezettség vállalási programba való direkt becsatlakozás szükséges. Az Elixír patika termékprofiljának bővítése többletbevételt jelenthet az intézménynek és javítja a betegellátást is. A gyógyszertár mellett kialakítandó gyógyászati segédeszköz bolt tovább szélesítheti a választékot. Megvizsgálandó, hogy az Elixír patika bekapcsolása az ügyleti rendszerbe milyen terheket és milyen lehetőségeket rejt magában. Szükséges fejlesztési forrás az Elixír patika bevételeinek terhére biztosítható. Informatikai rendszer, kontrolling, minőségbiztosítás, ellenőrzés fejlesztése A Kórházban a leginkább használt integrált orvosi szoftvert, a CliniCom rendszert nem fejlesztik tovább, a támogatást csak a szerződés lejártáig biztosítják, mert új terméket fejlesztettek ki. Ennek hardware igénye jelentősen meghaladja az eddigi kórházi számítógép állomány kapacitását. Ez elmondható bármely más, korszerű, integrált kórházi rendszerről is, így a Kórház számítógépparkjának jelentős része cserére szorul. Jelenleg a kórházban 390 db számítógép működik. Ebből 70 működik gazdasági területen, egészségügyi területen működő számítógépek száma 320 db. Jelenleg ebből 28 db felel meg azoknak a műszaki követelményeknek, melyek egy új szoftver futtatására alkalmasak. Fentiek alapján a Server, a perifériák és a szoftveres környezet folyamatos cseréje szükséges, valamint a hálózat fejlesztése. A Megyei Kórházban számos informatikai alkalmazás fut párhuzamosan. Külön rendszerként működnek a bér- és munkaügyi, a pénzügyi, könyvelési, készletgazdálkodási szoftver, a központi adminisztráció szoftvere és az orvosszakmai tevékenységet támogató alkalmazások. Megfelelő minőségbiztosítási és kontrolling rendszer csak a korrekt, teljes körű gyűjtés valid adataira alapozva biztosított. Az egységes integrált informatikai rendszer megteremtéséhez el kell indítani a CliniCom rendszer kiváltását. Ezzel párhuzamosan az intézmény célszerűnek tartja a működtetést outsorcing formában folytatni.

60 Szükséges fejlesztési forrás 72 Millió Ft + Szoftver(60 mFt) A Zrt megalapítása esetén a további tervek a következők: Az abszolút prioritást élvező fejlesztési területeken kívül az elfogadott szakmai program részletesen leírja az egyes ellátási egységek szakmai fejlesztési igényeit. Ezek biztosítására a következő lehetőségek adódnak: A teljes intézményt működtetésbe adni azzal, hogy a szükséges fejlesztéseket a működtető vállalja – ez a lehetőség ellentétes a fenntartó szándékával, így realitása nincs.
A fenntartó/tulajdonos – a városi önkormányzat segítségével a feltételezéseink szerint továbbra is biztosítja az elengedhetetlen gép-műszer fejlesztések egy részét. Ez az amortizációs igényeknek megfelelően évi 100 mFt. (Jelenlegi korházi vélemény szerint „a kórház semmiféle működési formában nem képes ilyen nagyságrendű fejlesztési forrásokat biztosítani.”)
Az intézmény saját többletbevételei terhére illetve a működési költségeinek racionális felhasználásával biztosít forrást a fejlesztésekre. Ez éves viszonylatban 150 mFt, mely magában foglalja a CT és MR berendezések tartós bérletét, illetve maradványértéken történő megvásárlását, valamint a kisebb értékű, de halaszthatatlan eszközök folyamatos beszerzését
Az intézmény alapítványai segítségével egyes célzott támogatás segítségével képes bizonyos eszközök pótlására. Ennek nagyságrendje éves viszonylatban 15 mFt.
Az önkormányzat által kibocsátott kötvény forrásait felhasználva végez el olyan jellegű fejlesztéseket, amelyek működésük során képesek kitermelni a visszafizetés fedezetét. A jelenlegi finanszírozási átalakítás a következő 2 évre olyan bizonytalansági faktorokat tartalmaz, mely ezen a területen igen magas kockázati tényezőként értékelhető.
Egyes területek outsorcing működtetésbe adása ott jön szóba, ahol a külső működtető piacbővítéssel jobban képes megteremteni a rentabilitást, mint az intézmény maga: o Az izotópdiagnosztika működtetésbe adása. A szükséges fejlesztés minimálisan 200-250 mFt, mely a jelenlegi finanszírozási kapacitások mellett nem termelhető ki. Ugyanakkor amennyiben a fejlesztés nem történik meg 2008 során a teljes tevékenységet meg kell szüntetni, mert a gépek már nem alkalmasak sem felújításra, sem javításra. (Alternatívaként felmerül a radiológiával együttes kiadás, mert itt a DSA fejlesztési igény válik rövid időn belül hasonlóan aktuálissá.) o Az élelmezés működtetésbe adása. A 2 külső telephely konyha technológiája nem alkalmas a 2007. december 1-től előírt feltételek betartására, és a HACCP előírásainak sem képes megfelelni. A 3 önálló telephely egységes élelmezés technológiai fejlesztése kb. 100 mFt-os invesztíciót igényel, melynek fedezetével nem rendelkezünk, ráadásul a most elírt nyersanyagnormák valamint a kiegészítő étkeztetések fedezetét a 2008-as TB-költségvetési tervezet nem tartalmazza. A biztosan várható ellenőrzések gyorsan működési problémákat tárhatnak fel, melynek a megelőzése elengedhetetlen. o A korábban felvetődött informatika és gyógyszerellátás outsorcingolása nem ennyire sürgető kérdés. Az informatika területén 2008-ban a kórházi rendszer újrapályáztatása szükséges, a működtetésre vonatkozó döntést célszerű ez utánra halasztani. A gyógyszerellátás területén a közforgalmú patika külön

61 választása szükséges, amennyiben a Zrt-vé átalakulás megtörténik, de ez nem jelent külső működtető bevonást. o A környezetvédelem, tűzvédelem és munkavédelem egységes szerkezetbe foglalása és külső működtetővel való végeztetésének előkészítése a külső audit javaslatainak megfelelően folyamatban van, a pályáztatás néhány héten belül várható. o Az őrzésvédelem és portaszolgálat jelenleg is ebben a formában működik. o A takarító szolgálat Sümegen működik külső vállalkozó segítségével, míg a többi telephelyen saját, de központi működtetés történik. Az egységesítés szükségszerű, de jelenleg úgy tűnik, hogy itt a saját működtetés feltételei jobbak. Összes Fejlesztési igény Megnevezés Sürgősségi ellátás Onkológiai Centrum Psychiátria Szájsebészeti centrum Belgyógyászati centrum Sebészeti érsebészeti centrum Traumatológia ortopédia Aneszteziológia, intenzív Csecsemő és gyerek Neurológia strok Szülészet nőgyógyászat Fül orr gége Urulógia Reumatológia mozg.rehab Bőrgyógyászat Szemészet Központi radiológia Nukleáris medicina Patológia Kórházhigiéné Intézeti gyógyszertár Informatika Összesen

Összeg (millió F) 380 3 300 600 6 60 40 15 50 50 30 50 80 40 10 10 50 200 300 10 40 na 70+60 5451

Forrás terv (millió Ft) Pályázat? Pályázat 800 terv.önrész Pályázat? saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját autszorszing autszorszing saját saját Elixir bevételéből autszorszing

A táblázatból látható, hogy 5451 mrd Ft fejlesztési szükséglete van jelenleg az intézménynek csak a fekvő betegellátás vonatkozásában. A továbbiakban ki kellene dolgozni azt is, hogy ezek a beruházások mit jelentenek hatékonysági szempontokból, a bevétel növelés, ill. költségcsökkentés vonatkozásában A pályázatok tekintetében számolni kell a felmerülő önrész nagyságával is. A fejlesztések valamint a folyamatos elhasználódásból adódó eszközpótlások a működési költségek terhére nem biztosíthatóak jelen állapotban. A legnagyobb fejlesztéseket igénylő onkológiai és sürgősségi programra valamint a pszichiátriai ellátások integrációjára az uniós pályázatok adhatnak lehetőséget.

62

Minőségbiztosítás Megtörtént a meglevő minőségbiztosítási rendszer belső auditálása, majd szeptemberben a külső auditálás is. Jelenleg folyamatban van az a korrekció, ahol enyhe meg nem felelés minősítést kapta a rendszer. A Kórház arra törekszik, hogy tevékenységével
elősegítse a lakosság egészségének megőrzését, a betegségek korai felismerését és hatásos, de egyben hatékony kezelését,
javítsa a betegek egészségügyi ellátását, annak körülményeit, szakmai színvonalát, ezzel növelve a betegek elégedettségét,
javítsa az egészségügyi szolgáltatásokhoz történő hozzáférés esélyeit, a betegek és a szakemberek jogainak minél teljesebb érvényesülését,
biztosítsa a rendelkezésre álló források ésszerűbb, hatékonyabb felhasználását,
olyan rendszer alakítson ki, mely hosszabb távon is fenntartható, finanszírozható. A fentiek érdekében:
egységes, az egészségügyi ellátórendszer valamennyi szintjét érintő, azok tevékenységét összehangoló és integráló szakmai diagnosztikus és kezelési eljárásokat (protokollokat) dolgoz ki, kiemelt hangsúlyt fektetve a szűrésre, a megelőzésre.
a protokollok kidolgozásánál a bizonyítékokon alapuló orvoslás (Evidence Based Medicine) követelmény-rendszerét és szabályait alkalmazza,
a protokollok betartását folyamatosan monitorozza, értékeli, a protokollokat rendszeresen, meghatározott időközökben felülvizsgálja,
a fenti tevékenységek, folyamatok hatékony szervezése, ellenőrzése és értékelése érdekében integrált informatikai rendszert alakít ki, működtet, és fejleszt.
gondoskodik az intézetben dolgozó szakemberek folyamatos képzéséről, képességeik fejlesztéséről. Középtávú stratégiai fejlesztés célja ezen a területen, hogy kiépítsék a komplex betegtájékoztató rendszert és bekapcsolódjanak az országos, minőségbiztosítási indikátorok alapján történő értékelési rendszerbe. Összegzés Az intézmény a Pannon modell kidolgozásával elkészítette közép távú stratégiai koncepcióját, melynek megvalósítása a fenntartó döntéseinek megfelelően megkezdődött. Ebbe a programba illeszkedik az elfogadott szakmai fejlesztési koncepció is mely lényegében alapja a Zrt. jövőbeni működési feltételrendszerének. E koncepció megvalósítását is elősegítheti az új társasági forma a kiemelten közhasznú nonprofit Ztr. A Zrt működési formában előnyösen megvalósíthatóak lehetnek a tervezett „Pannon modellnek” elnevezett programban megfogalmazott célok: a) Veszprém megye kórházainak önálló, de a közös célokat már figyelembe vevő struktúra átalakítása, mely elsődlegesen az aktív ágyak számának csökkentését, telephelyek megszüntetését, osztályok összevonását, párhuzamosságok megszüntetését, a szükségletekhez igazodó krónikus kapacitások kialakítását célozta meg

63 b) Veszprém megye kórházainak együttműködése az intézmények közötti párhuzamosságok megszüntetésére és a hatékonyabb együttműködésre, c) A teljes megyei szintű szakellátás összehangolása a logisztika valamint egyes diagnosztikus és terápiás ellátások területén d) A „Pannon modellnek” megfelelő megyei szint felett átívelő integráció létrehozása, mely Somogy és Veszprém megyék interregionális és interdiszciplináris együttműködését jelentheti 5. Az önkormányzati támogatások tervezett változása a közfeladat ZRT formában történő ellátása nyomán eFt 2007 2008 2009 2010 Támogatá eredeti eredeti eredeti Eredeti s Teljesítés előirányz teljesítés előirányz teljesítés előirányz teljesítés előirányz célja at at at at működési költségvet és intézményi felhalmozá 172000 105900 70000 70000 70000 si kiadások Összesen: A fenntartó/tulajdonos – a városi önkormányzat segítségével továbbra is biztosítja az elengedhetetlen gép-műszer fejlesztések egy részét. Ez az amortizációs igényeknek megfelelően évi közel 100 mFt. (A jelenlegi ismeretek szerint „a kórház semmiféle működési formában nem képes ilyen nagyságrendű fejlesztési forrásokat biztosítani”.) Az intézmény saját többletbevételei terhére illetve a működési költségeinek racionális felhasználásával biztosít forrást a fejlesztésekre. Ez éves viszonylatban 150 mFt, mely magában foglalja a CT és MR berendezések tartós bérletét, illetve maradványértéken történő megvásárlását, valamint a kisebb értékű, de halaszthatatlan eszközök folyamatos beszerzését Az intézmény alapítványai segítségével egyes célzott támogatás segítségével képes bizonyos eszközök pótlására. Ennek nagyságrendje éves viszonylatban 15 mFt. 6. A létesítendő Zrt alapszabályának és a két fél között kötendő közhasznúsági szerződés tervezetei, jelen hatástanulmány 1/A. és 1/B. sz. mellékleteit képezik. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 170/2007. (X. 10.) MÖK sz. határozata állást foglalt abban, hogy a megalapítandó új szervezet kiemelkedően közhasznú nonprofit zrt. legyen. A nonprofit társaság nem önálló társasági forma, nem önálló cégforma. Nonprofit társaságként a zártkörűen működő részvénytársaság is működhet. De a Gt. tartalmaz a nonprofit jellegre külön szabályokat (üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel végez stb.) amelyek szerint lehet elfogadni a társaság alapszabályát. Ugyanakkor

64 a nonprofit zrt eleget tehet külön közjogi követelményeknek is (közérdekű tevékenységet végez stb.) amelyek esetén közhasznú szervezetnek minősülhet. És mint ilyen, ezen belül ellát olyan feladatot, amelyet törvény állam, vagy önkormányzat kötelezettségei közé sorol. Ez esetben pedig a nonprofit zrt kiemelkedően közhasznú fokozatba sorolható. Ezek a feltételek mind teljesülnek a megalapítandó zrt tekintetében. Mivel a Zrt-nek két alapító részvényese lesz, ezért a létesítő okirat formája, az alapszabály, amelynek tartalmát a Gt. kötelezően előírja, illetve az eltérést, vagy a részletszabályozást az alapszabálynak lehetővé teszi. A kiemelkedően közhasznú nyilvántartásba vétel miatt, az alapszabályba mindazon törvényi feltételeket is bele kell tenni, amelyeket a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) előír. Ugyanakkor éppen a kiemelkedően közhasznúság miatt, a Zrt-nek, mint már működő közhasznú szervezetnek szerződést kell kötnie, a társadalmi szükséglet kielégítéséért felelős szervvel (esetünkben megyei önkormányzat) a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről. Ez a közhasznúsági szerződés, amelyet a Zrt legfőbb szervének kell jóváhagynia (Ptk. 59. §). A Zrt működés ilyen jogszabályi környezete miatt, a zrt. szabályozása szükségképpen bonyolultabb, részletesebb, és működése átláthatóbb, nyilvánosabb, mintha csak egy egyszerű Zrt lenne. A vezető tisztségviselőkre szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, a közgyűlés jog-, és hatásköre szerteágazóbb, a vezető szervek (igazgatóság, felügyelő bizottság) és a könyvvizsgáló tevékenységét jobban kötik jogszabályok, vagy a létesítő okirat. 7. A teljes munkaidőben, a részmunkaidőben foglalkoztatottak, illetve a megbízási, vállalkozási jogviszonyban állók helyzete 1. A kórház által foglalkoztatott munkavállalók jelenleg közalkalmazottak. A Zrt 2008. április 1-től tervezi ellátni a költségvetési szerv által eddig ellátott feladatokat. Ettől kezdve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvény (Kjt.) 25/A. –25/B. §-ai alapján a továbbfoglalkoztatást vállaló közalkalmazottak átkerülnek a Munka Törvénykönyvének rendelkezései alá. A kórházi vezetés – az előzetesen lefolytatott egyeztetések alapján - azzal számol, hogy a jelenlegi közalkalmazottak legfeljebb 1-5%-a nem vállalja a továbbfoglalkoztatást. 2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 25/A. §-a tartalmazza azon jogszabályi rendelkezéseket, amikor a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra. Ilyen munkáltató lehet a Zrt. Ebben az esetben a közalkalmazott jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik. Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot (közalkalmazotti képviselőt) az átadás − időpontjáról, − okáról, − a közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről, továbbá köteles a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal (közalkalmazotti képviselővel) konzultációt kezdeményezni a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb

65 intézkedésekről. A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, illetve eszközére, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre. A tájékoztatással egyidejűleg az átadó és az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés, illetve kinevezés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot a 25/B. § rendelkezéseire figyelemmel kell megtenni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a közalkalmazott a jogviszony létesítését követően az előmenetele, illetve a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni. Ha a fent meghatározott időpontban az átvevő munkáltató megalapítására még nem kerülne sor, úgy az átvevő munkáltató tájékoztatási kötelezettségének teljesítése az átvevő munkáltató alapítóját (önkormányzatot) terheli. 3. A kórházi közalkalmazott a 25/A § (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó munkáltatónak írásban nyilatkozik, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha a közalkalmazott az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához. Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséről, valamint köteles a közalkalmazott számára a Kjt. 37. § (2) és (4)-(6) bekezdés alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott átlagkeresetet - megfizetni. 4. A Kjt. 25/B. § (1) bekezdése szerint, ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul, az átvevő munkáltató köteles a közalkalmazottal munkaszerződést kötni. A munkaszerződés megkötése során az átvevő munkáltatót köti a 25/A. § (3)-(4) bekezdése alapján adott tájékoztatás, az abban foglaltaktól csak a közalkalmazott kifejezett hozzájárulásával lehet eltérni. Az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony 25/A. § (1) bekezdés szerinti megszűnéséről. Ha az átvevő munkáltatónál munkaviszony létesül, a munkaszerződés alapján a korábbi közalkalmazott munkabére (személyi alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály, illetve kollektív szerződés alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaszerződés megkötését követően már nem áll fenn. A személyi alapbérbe a közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek. Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony esetén - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - az átvevő munkáltatónál határozatlan időtartamú jogviszonyt kell létesíteni. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén az átvevő munkáltatónál teljes

66 munkaidős jogviszonyt kell létesíteni. Az átvevő munkáltatónál létesítendő jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki. Az átvevő munkáltatóval létesített munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közalkalmazottnak az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el. Ha a munkaszerződés megkötésével létesített jogviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén a közalkalmazottat felmondási idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, a jogviszonyra irányadó szabályok alapján kell megállapítani. Ettől eltérően a felmondási idő, valamint a végkielégítés mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével és e törvénynek az átadás napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani, ha az a közalkalmazottra nézve kedvezőbb. Ha az átadó munkáltatónál az átadás időpontjáig működött közalkalmazotti tanács (közalkalmazotti képviselő), az átadással érintett szervezeti egység közalkalmazottainak részvételi jogát az átvevő munkáltatónál a Munka Törvénykönyve 56/A-56/B. §-ában előírt rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell biztosítani. Fontos ezen körben hangsúlyozni, hogy a dolgozói elfogadásra vonatkozó nyilatkozat önkéntes. A dolgozó saját maga dönti el, hogy elfogadja-e, a Zrt továbbfoglalkoztatásra tett ajánlatát vagy sem. Semminemű hátrány nem érheti a nemleges válasz esetén a közalkalmazottat, nem lehet tőle a végkielégítést azért elvonni, mert a továbbfoglalkozatási ajánlatot nem fogadta el. Értelemszerűen a hatályos jogszabályok alapján a közalkalmazotti tanács megszűnik és a Zrt-nél (ha a létszám meghaladja az ötven főt!) a megalakulástól számított 3 hónapon belül – ha a létszám akkorra eléri az 50 főt - le kell folytatni az üzemi tanács választást (Mt. 43. § (5) bek.). Összegzés: a munkajogi szabályok kellő garanciával lehetőséget biztosítanak arra, hogy a létrejött Zrt-nél továbbfoglalkoztatott dolgozók ugyanolyan munkakörülmények, jogi feltételek között végezzék a munkájukat, mint a közalkalmazotti jogviszony keretében. Másutt is bevált, s így a szakvélemény által is ajánlott munkajogi alapelv legyen az, hogy a Zrt-be átkerülő munkavállalók összességében ne kerüljenek rosszabb helyzetbe, mint a közalkalmazotti státusz időszakában. 5. Ha jelentős számú dolgozó (Kjt. 38/A. § szerint 30 fő) nem fogadja el a továbbfoglalkoztatási ajánlatot (akár Gyes-en van, vagy táppénzen, vagy dolgozik) abban az esetben alkalmazni kell a csoportos létszámleépítésre vonatkozó szabályokat. Ezek konzultációs és tájékoztatási kötelezettséget írnak elő mind a közalkalmazotti tanács, mind a munkaügyi központ irányában (15 ill. 30 nap) ha a tervezett felmentés 30 napon belüli időben történne. Ezért ha az előzetes felmérések alapján eléri ezt a létszámot a továbbfoglalkoztatást el nem fogadó közalkalmazotti kör (a telephelyeket egybe kell számítani egy megyén belül) akkor forgatókönyvet kell készíteni a csoportos létszám leépítésre vonatkozó jogszabályi kötelezettségek betartása tekintetében.

67 6. Közalkalmazotti jogviszony keretében vállalt egyes tartós kötelezettségek alakulása, a következő. Előrebocsátandó, hogy rendező szempont itt is az, hogy a zrt. a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében a kórházi költségvetési szerv jogutódja! 6.1 Szükséges áttekinteni a költségvetési intézmény tanulmányi szerződés, illetőleg lakásépítés, lakástámogatás vonatkozásában a munkáltatót terhelő tartós kötelezettségeinek a körét. Továbbfoglalkoztatás esetében a tanulmányi szerződések hatálya továbbra is fennáll. Azon dolgozók esetében akik nem vállalják a továbbfoglalkoztatást, nem lehet visszakövetelni a tanulmányi szerződések ellenértékét mert nincs szerződésszegés a közalkalmazott részéről hiszen nem minősíthető szerződésszegésnek az a tény, hogy a továbbfoglalkoztatást nem fogadják el. 6.2 A lakásépítési és lakásvásárlási munkáltatói támogatási szerződések változatlan formában hatályában fennmaradnak, mert a tanulmányi szerződéshez hasonlóan dolgozói szerződésszegés nem következik be és így az eredeti szerződésben foglaltak változatlan tartalommal fennmaradhatnak. 6.3 Az intézményvezető, intézményvezető helyettesek és egyéb vezetői megbízások helyzete, a következő: A jelenleg hatályos – és címében 2003-ban módosított - 13/2002. (III.28.) EüM. rendelet részletesen szabályozza az egészségügyi gyógyintézetek esetében, a vezetők, helyettesek képesítési követelményeit és a vezetői megbízás részletes szabályait. A rendelet előírja a vezetők képesítési és alkalmazási feltételeit, valamint azt, hogy ezek a beosztások pályázati eljárás során tölthetők be. Az önkormányzat által alapított Zrt is egészségügyi közszolgáltatást nyújtó gyógyintézet lesz, s így esetében szintén ezek a szabályok az irányadóak. Ezen szabályokat változatlan tartalommal kell alkalmazni, mind a vezető képesítési követelménye, mind pedig a pályáztatás során. A pályázati eljárás vonatkozásában a Zrt esetében is a Kjt. pályáztatási előírásait kell alkalmazni, azaz nem jelent változást a vezetői munkakörben a működési formának a változása. Figyelemmel arra, hogy az újonnan alapított Zrt, mint munkáltató továbbfoglalkoztatási ajánlatot tesz a kórházi költségvetési intézmény közalkalmazottainak, ez a vezetői munkakört betöltő munkavállalókra is vonatkozik. Ezért ebben az esetben – az átszervezésre tekintettel - nem kell a vezetői állásokat újra megpályáztatni, csak akkor, ha nem fogadja el a továbbfoglalkoztatási ajánlatot a jelenlegi vezető (intézményvezető, helyettesei, és az osztályvezetők). A továbbfoglalkoztatott vezető, „hozza magával” a zrt.-be a vezetői megbízatását is. A vezető állású munkavállalóra az Mt. X. fejezetének rendelkezéseit is alkalmazni kell. Így, ha egy munkavállaló vezető állású, illetve az Mt. 188/A § szerint ilyen munkakört a tulajdonos (az SZMSZ-ben) előír, akkor ezt rögzíteni kell a munkaszerződésében is, illetve erről tájékoztatni kell. Mint fentebb láttuk, a Zrt csak az összes szükséges feltétel (cégbejegyzés, finanszírozási szerződés, ÁNTSZ engedély módosítása stb.) megléte esetén kezdheti meg az

68 egészségügyi közszolgáltatási tevékenységét, addig a költségvetési intézmény sem szüntethető meg. Addig viszont a Zrt főigazgatója – ha személye azonos lenne a kórházi költségvetési szerv jelenlegi főigazgatójával – már kinevezhető. Figyelemmel arra, hogy az Mt. nem tartalmaz vezetői pótlékot, a személyi alapbér megállapításánál kell figyelembe venni a vezetői munkakört, és a vezetői munkaköri leírásban kell részletezni a feladatkört, hiszen külön vezetői megbízást nem kap a munkavállaló. (Ugyanúgy, a nem vezető munkavállalók személyi alapbérébe a közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetők.) A Kjt. – ből kizárólag a pályáztatásra vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni - a 13/2002. (III. 28.) EüM. rendelet okán így a vezetői megbízás, a vezetői megbízás visszavonására vonatkozó szabályok nem vonatkoznak az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalókra. E kérdéskörben a felek a munkaszerződésben rendelkezhetnek illetőleg a kollektív szerződés tartalmazhat erre rendelkezést. Fel kell arra is készülni, hogy a Zrt-be át nem kerülő dolgozók végkielégítése pénzügyi következményekkel is jár, amit a megszűnő intézménynek (fenntartó önkormányzatnak, vagy jogutód Zrt-nek) rendeznie szükséges! Jelenleg az ellátáshoz szükséges orvos-szakmai, ápolási és terápiás személyzettel rendelkezik a kórház, a kiegészítő szolgáltatások hatékonyan működnek. A kórháznak a munkavállalók irányában semmiféle tartozása nincs. 7. A kórház eddigi béradatai a következők: (lásd, 2 sz. táblázatok exel, fájn: gazig.stat, likv.2007.11)

január

február

március

április

május

június

július

augusztus

szeptember

október

Nyitó pénzeszközök/ áthozat

405 507,0

292 604,0

320 110,3

174 882,0

137 926,2

114 688,1

87 463,8

89 121,0

138 772,3

259 705,0

BEVÉTELEK:

tény

tény

tény

tény

tény

tény

tény

tény

tény

OEP aktív (Veszprém)

329 282,7

347 739,1

337 712,2

335 866,8

337 786,7

348 571,8

381 629,6

394 915,2

384 933,1

2007. év

terv 371 797,0

november

december

269 181,1

325 804,3

terv

terv

409 757,1

406 345,1

összesen

4 386 336,4

OEP aktív (Sümeg) OEP krónikus (Veszprém)

0,0 41 182,9

38 412,3

42 042,0

36 552,5

30 581,6

43 742,6

10 296,6

10 306,3

31 587,8

63 476,2

76 562,9

70 555,7

495 299,4

OEP krónikus (Doba) / Belgyógy. krónikus

0,0

OEP krónikus (Sümeg)

53 058,7

53 058,7

OEP krónikus (Doba) OEP járó (Veszprém)

0,0 72 985,3

70 096,9

57 521,7

71 843,0

65 783,9

64 460,8

63 150,4

OEP járó (Sümeg)

79 342,1

73 772,3

65 653,2

61 976,1

76 097,2

1 222,8

Kiegészítő díjazás

47 233,0

47 232,0

822 682,9 1 222,8

165 220,4

259 685,4

IBR CT-MR

0,0 12 006,9

11 510,4

10 948,6

10 740,5

10 903,2

10 840,3

- vizitdíj, napidíj

12 787,2

12 126,5

11 637,5

18 839,5

18 730,6

19 866,2

160 937,4

17 142,3

8 984,4

10 518,0

11 976,0

11 838,1

9 000,0

69 458,8

OEP Egyéb bevételek

18 462,6

22 259,1

22 059,9

15 372,0

29 550,8

28 077,2

13 874,5

13 891,3

114 279,0

-17 578,2

-19 106,2

-18 509,8

222 632,2

OEP bevételek összesen:

473 920,4

490 017,8

517 517,4

470 374,8

474 606,2

542 924,7

498 880,6

573 847,3

791 948,1

514 163,7

559 758,6

563 354,4

6 471 314,0

- intézményi saját bevételek

95 211,1

70 815,5

85 046,6

104 464,8

84 358,4

85 587,9

90 994,4

78 385,2

93 786,0

78 000,0

78 000,0

78 000,0

1 022 649,9

- 13 havi illetmény hitele (Veszprém, Doba)

230 340,0

230 340,0

- 13 havi illetmény hitele (Sümeg)

0,0

- rullirozó hitel; 2007 évi 13.havi bér hitele

100 000,0

19 093,1

69 110,0

0,0

19 000,0

207 203,1

- végkielégítés támogatása

0,0

Önkormányzati támogatás

899,2

26 868,7

10 503,8

25 619,2

31 433,8

-40 145,4

10 000,0

Egyéb működési bevétel (alapítvány,stb)

1 586,9

928,1

265,2

37,7

1 346,4

46 408,3

1 062,5

731,0

7 864,0

Bevételek összesen:

801 957,6

588 630,1

613 333,0

600 496,5

591 744,8

634 775,5

590 937,5

752 963,5

912 691,2

65 179,3 60 230,1

661 273,7

647 758,6

660 354,4

Nettósítás - járulékok (Veszprém) - járulékok (Sümeg,Doba)

8 056 916,4 0,0

132 454,5

81 317,0

81 460,8

79 344,4

73 156,4

76 090,8

76 991,5

91 498,7

89 264,6

71 926,1

71 926,1

71 926,1

997 357,0

14 000,0

14 000,0

14 000,0

42 000,0

70 munkabér levonások: - végkielégítés és felmentés járuléka (Veszprém) - végkielégítés és felmentés járuléka (Sümeg, Doba)

0,0 1 728,0

1 728,0

4 320,0

4 320,0

Járandósági el. visszavonása IBR - 13.havi fizetés törlesztése (Veszprém, Doba)

0,0 40,0

9 635,0

950,0

1 335,0

505,0

71 826,7

13 784,7

20 940,0

20 940,0

20 940,0

20 940,0

20 940,0

20 940,0

- 13.havi fizetés törlesztése (Sümeg)

567,5

98 643,9

20 940,0

20 940,0

20 940,0

20 940,0

20 940,0

230 340,0

2 171,8

2 171,8

2 171,8

2 171,8

2 171,8

10 859,0

100 000,0

100 000,0

rullírozó hitel visszafizetése Nettósítás összesen:

132 494,5

111 892,0

103 350,8

101 619,4

94 601,4

168 857,5

111 716,2

114 610,5

112 943,9

115 085,9

109 037,9

209 037,9

1 485 247,9

Nettó bevételek összesen:

669 463,1

476 738,1

509 982,2

498 877,1

497 143,4

465 918,0

479 221,3

638 353,0

799 747,3

546 187,8

538 720,7

451 316,5

6 571 668,5

megbízási díj

1 185,2

1 354,5

1 713,0

916,2

899,4

1 592,4

956,6

1 523,0

1 046,1

5 750,0

5 750,0

5 750,0

28 436,4

napidíj

52,5

34,5

86,5

72,5

66,0

262,0

146,0

15,0

18,5

73,7

64,5

58,1

949,8

jubileumi jutalom, törzsgárda (Veszprém)

851,4

1 310,5

3 480,5

3 073,3

339,6

2 647,3

1 264,4

2 101,3

1 380,7

1 300,0

1 300,0

19 049,0

KIADÁSOK:

jubileumi jutalom, törzsgárda (Sümeg, Doba) kártérítés/13. Havi ill. (Veszprém, Doba) kártérítés/13. Havi ill. (Sümeg) Havi bér és bérjellegű kifizetések (Veszprém) Havi bér és bérjellegű kifizetések (Sümeg, Doba?)

0,0 161 917,8

981,0

-28,7

210,1

328,2

1 140,9

12 493,1

12 871,5

14 977,4

204 891,3 0,0

239 384,5

241 878,2

238 361,5

232 329,3

217 529,9

225 370,7

214 905,4

258 603,9

251 789,7

210 729,3

210 810,0

210 810,0

2 752 502,4

43 400,0

43 400,0

43 400,0

130 200,0

Végkielégítés (Veszprém)

1 440,0

1 440,0

Végkielégítés (Sümeg, Doba)

3 600,0

3 600,0

jutalom Semmelweiss-nap Személyi jellegű kifizetések:

Továbbtanulók támogatása

0,0 403 391,4

245 558,7

243 612,8

236 601,4

218 823,5

228 705,6

231 148,4

274 277,8

269 933,0

266 373,7

261 324,5

261 318,1

3 141 068,9

500,0

800,0

500,0

1 800,0

71 Közlekedési költségtérítés

4 524,0

4 879,5

291,5

Étkezési hozzájárulás

95,2

94,5

93,8

Személyi jellegű költségtérítések összesen

4 619,2

4 974,0

385,3

Orvos vállalkozók (Veszprém)

1 041,2

867,5

835,2

1 218,9

11 722,9

4 628,3

4 291,4

4 424,3

5 058,9

70,0

74,2

140,0

70,0

68,6

1 218,9

11 792,9

4 702,5

4 431,4

4 494,3

5 127,5

658,9

1 233,0

926,3

587,9

2 073,1

219,8

Orvos vállalkozók összesen (Sümeg, Doba)

4 000,0

4 000,0

4 000,0

53 039,7

120,0

120,0

120,0

1 066,3

4 620,0

4 920,0

4 620,0

55 906,0

900,0

900,0

900,0

11 142,9

200,0

200,0

200,0

600,0

Energia és közüzemi díjak: - Villamosenergia felhasználás

0,0 10 303,4

- Víz felhasználás

1 989,0

19 514,0

2 577,0

28 190,8

1 095,7

29 835,3

10 430,8

11 629,7

11 150,0

11 150,0

13 450,0

151 315,7

5 291,0

2 968,1

3 437,0

4 454,5

4 196,8

7 763,1

3 172,6

3 395,0

4 400,0

4 400,0

4 400,0

47 878,1

- Fűtésdíj

13 977,9

12 250,0

9 555,9

12 687,8

6 630,6

7 522,4

4 597,1

4 451,7

4 282,4

11 500,0

14 500,0

15 500,0

117 455,8

Szemétszállítás/Kártevő

37,2

37,2

4 398,7

65,9

51,6

3 905,1

5,0

5,0

3 844,3

173,0

173,0

4 773,0

17 469,0

veszélyes hulladék

31,1

739,2

689,6

700,4

883,7

875,6

775,7

1 828,2

21,0

750,0

750,0

1 400,0

9 444,5

Gáz szla

17 033,6

33 228,6

22 423,4

18 004,9

27 070,2

16 927,6

13 161,6

10 338,8

19 987,2

19 000,0

24 000,0

28 000,0

249 175,9

Energia és köz.díjak összesen:

41 383,2

53 535,0

59 549,7

37 473,0

67 281,4

34 523,2

56 137,8

30 227,1

43 159,6

46 973,0

54 973,0

67 523,0

592 739,0

Telefon költség (díjak) összesen:

1 244,7

1 094,8

1 474,5

1 179,3

558,7

835,1

2 078,1

8 213,8

1 055,2

1 560,0

1 575,0

1 575,0

22 444,2

egyéb posta ktg.

801,8

322,4

702,6

540,5

622,8

724,5

857,8

242,3

652,5

740,0

740,0

740,0

7 687,2

Vásárolt diagnosztika, labor, ÁNTSZ

17 332,9

8 458,8

12 959,6

17 595,5

13 666,2

21 246,9

12 649,7

13 358,8

16 388,1

13 500,0

8 000,0

15 000,0

170 156,5

4 975,5

5 169,1

6 600,0

6 600,0

6 600,0

29 944,6

Pb gáz, olaj

0,0

Mosatás Egyéb szolg.

23 180,7

16 495,1

28 089,7

23 104,8

21 994,9

24 327,6

23 394,5

69 012,5

34 589,4

21 800,0

19 900,0

23 800,0

329 689,2

Egyéb szolgáltatások:

42 560,1

26 371,1

43 226,4

42 420,1

36 842,6

47 134,1

38 980,1

95 802,9

57 854,3

44 200,0

36 815,0

47 715,0

559 921,7

Élelmezés

1 478,0

5 482,4

6 134,8

12 125,2

6 214,5

6 563,7

6 471,9

5 902,7

7 173,0

6 900,0

6 900,0

7 300,0

78 646,2

Élelmezés összesen:

(350)

1 478,0

5 482,4

6 134,8

12 125,2

6 214,5

6 563,7

6 471,9

5 902,7

7 173,0

6 900,0

6 900,0

7 300,0

78 646,2

Gyógyszer, vegyszer:

9 701,8

35 952,8

35 180,3

39 660,4

32 805,1

34 734,5

34 743,7

32 812,1

44 730,4

31 600,0

23 000,0

45 600,0

400 521,1

Kötszer

1 180,3

881,6

1 917,1

1 351,2

1 941,1

1 694,7

1 224,0

1 018,2

1 705,7

1 200,0

1 200,0

1 200,0

16 513,9

Rtg. Kontrasztanyag

557,9

4 125,6

2 469,8

3 909,7

2 671,5

3 908,6

3 655,0

3 770,5

5 496,5

3 000,0

1 500,0

3 000,0

38 065,1

72 Vér összesen:

4 183,8

7 940,9

11 864,2

4 391,6

2 801,1

14 354,0

4 108,1

9 533,7

11 716,3

Oxigén és altatógáz összesen:

2 076,8

1 311,1

2 244,5

840,1

660,9

3 935,0

1 599,3

739,1

2 390,3

2 000,0

2 000,0

2 000,0

21 797,1

Gyógyszertár összesen:

17 700,6

50 212,0

53 675,9

50 153,0

40 879,7

58 626,8

45 330,1

47 873,6

66 039,2

44 800,0

31 700,0

56 800,0

563 790,9

85,0

85,0

85,0

255,0

Röntgen karbantartás

7 000,0

4 000,0

5 000,0

86 893,7

Műszak ált. karb.

12 530,2

6 606,4

10 043,8

5 335,1

9 320,5

10 899,0

7 593,3

6 261,6

10 022,8

11 000,0

3 000,0

9 730,0

102 342,7

Tervezett javítások összesen:

12 530,2

6 606,4

10 043,8

5 335,1

9 320,5

10 899,0

7 593,3

6 261,6

10 022,8

11 085,0

3 085,0

9 815,0

102 597,7

- Gépkocsi javítás

71,0

363,0

175,6

270,7

150,8

438,9

128,4

85,0

122,5

250,0

250,0

250,0

2 555,9

- Gk. üzemanyag felhasználás

469,0

379,5

525,3

479,6

545,1

324,1

339,6

254,2

505,9

540,0

540,0

540,0

5 442,3

Gépjármű üzemeltetés:

540,0

742,5

700,9

750,3

695,9

763,0

468,0

339,2

628,4

790,0

790,0

790,0

7 998,2

Anyagok

50 984,8

55 131,4

65 872,5

73 178,7

76 755,9

69 602,2

65 708,6

123 033,7

88 345,8

47 500,0

32 000,0

64 100,0

812 213,6

Beruházások

33 558,6

15 698,8

8 105,3

2 678,9

9 956,8

319,7

7 104,1

319,7

8 189,5

8 000,0

1 000,0

6 000,0

100 931,4

Rtg. film, előhívás

2 319,6

2 271,8

2 196,4

2 019,4

671,4

2 275,1

2 350,0

900,0

1 583,7

3 170,0

1 500,0

3 000,0

24 257,4

Anyaggazdálkodás összesen:

86 863,0

73 102,0

76 174,2

77 877,0

87 384,1

72 197,0

75 162,7

124 253,4

98 119,0

58 670,0

34 500,0

73 100,0

937 402,4

Informatikai és egyéb szerz.

2 923,2

2 319,6

3 364,1

2 868,4

2 727,7

3 534,9

3 006,5

4 457,9

1 308,0

3 100,0

2 000,0

3 400,0

35 010,3

Könyv, folyóirat, videoössz:

2 032,4

237,0

203,0

183,4

-351,4

460,9

399,4

262,5

196,2

300,0

4 000,0

1 000,0

8 923,4

Kiküldetés

237,8

951,8

555,8

458,8

480,5

625,0

139,5

39,8

137,7

1 000,0

1 000,0

1 000,0

6 626,7

Reprezentáció

10,0

23,9

5,5

31,9

301,8

16,6

10,5

50,0

50,0

50,0

554,9

Egyéb, tagdíj, kamat, vám, bizt.

4 731,6

6 831,4

11 365,6

6 088,9

4 774,2

7 095,6

4 745,6

4 779,2

7 555,8

7 000,0

7 000,0

7 000,0

78 967,9

Egyéb dologi

1 351,5

160,2

2 214,9

1 050,0

1 024,9

251,3

223,4

81,6

32,1

1 300,0

1 300,0

1 200,0

10 189,9

ÁFA befizetés

31 756,1

34 081,5

39 265,9

37 244,7

46 259,2

38 429,3

37 670,4

46 971,5

43 294,9

36 450,0

28 640,0

44 900,0

464 963,5

4,7

73 Sümegre átadott dobai bér KIADÁSOK ÖSSZESEN:

655 149,5

512 057,0

551 313,8

512 539,0

535 685,0

515 454,8

512 506,9

648 098,2

610 806,0

534 511,7

479 897,5

588 431,1

- függő bev. és kiad. egyenlege

-127 216,6

62 825,2

-103 896,7

-23 293,9

15 303,5

22 312,5

34 942,8

59 396,5

-68 008,6

-2 200,0

-2 200,0

-2 200,0

EGYENLEG:

292 604,0

320 110,3

174 882,0

137 926,2

114 688,1

87 463,8

89 121,0

138 772,3

259 705,0

269 181,1

325 804,3

186 489,7

6 656 450,5

A szervezet statisztikai létszámának alakulását tartalmazza a következő két táblázat 2003-2007-ig.

Statisztikai létszám

Munkaköri csoport Orvos Egyéb felsőf. Eü. szakdolgozó Eü. fizikai Gazd. műszaki Fizikai dolg. összesen:

hatáselemzés 7,7 48 oldalhoz

2003 december 31. állás Doba közhasznú 179,83 74,28 1

2004 január 31. állás Doba közhasznú 179,95 72,92 1

2004 február 29. állás Doba közhasznú 179,26 73,92 1

2004 március 31. állás Doba közhasznú 180,01 4,00 76,92 8,70 1

2004 április 30. állás Doba közh. 179,01 5,50 90,99 8,70 1

593,89 94,00 144,90 343,69

591,41 92,00 142,90 328,34

586,61 89,00 142,90 324,97

578,11 96,00 140,40 323,84

563,65 100,50 139,50 320,59

62,00 37,00 19,75 72,00

8 1394,24

204,95

1430,59

6 7

14 1407,52

7 7

15 1396,66

7 5

62,00 37,00 19,75 71,00

13 1395,28 202,45

2 5

2 5 8

74 Munkaköri csoport Orvos Egyéb felsőf. Eü. szakdolgozó Eü. fizikai Gazd. műszaki Fizikai dolg. összesen: Munkaköri csoport Orvos Egyéb felsőf. Eü. szakdolgozó Eü. fizikai Gazd. műszaki Fizikai dolg.

2004 május 31. állás Doba közhasznú 184,01 5,50 89,49 8,70 1 563,87 100,50 141,00 319,60

62,00 37,00 19,75 72,00

1398,47 204,95

2004 június 30. állás Doba közhasznú 180,66 5,50 93,32 8,70 1

2004 július 31. állás Doba közhasznú 179,16 5,50 92,82 8,70

2004 augusztus 31. állás Doba közhasznú 174,66 5,50 91,70 11,70

2004 szeptember 30. állás Doba közh. 179,66 5,50 92,32 9,60

569,08 102,50 141,00 317,60

64,50 37,00 18,75 70,00

566,25 104,50 143,50 315,36

555,75 102,50 144,50 308,85

553,53 98,50 144,50 308,35

65,00 35,00 17,75 67,00

8 1404,16

204,45

12,00 1376,86

199,85

2 5

2 9

64,50 37,00 18,75 70,00

12 1401,59 204,45

2 9

68,00 38,00 18,75 72,00

11 1377,96 213,95

2 10

2 6 8

2004 október 31. állás Doba közhasznú 178,16 5,50 91,32 8,60

2004 november 30. állás Doba közhasznú 179,24 5,50 92,82 8,60

2004 december 31. állás Doba közhasznú 182,24 5,50 93,32 8,60

2005 január 31. állás Doba közhasznú 182,09 6,50 92,55 8,60

2005 február 28. állás Doba közh. 179,59 6,50 90,55 9,10

560,53 96,50 143,25 312,85

558,03 100,50 143,25 311,85

562,03 100,00 142,25 312,85

560,75 100,00 142,25 309,36

556,25 101,00 145,25 311,86

60,00 34,00 17,75 67,00

2 5

59,00 32,00 17,75 67,00

1 4

62,00 33,00 17,75 67,00

1 4

61,50 33,00 15,75 68,00

4

62,50 32,00 15,75 69,00

4

összesen: 1382,61 192,85 7,00 1385,69 189,85 5 1392,69 193,85 5 1387,00 193,35 4 1384,50 194,85 4 hatáselemzés 7,7 48 oldalhoz 2005 március 31. 2005 április 30. 2005 május 31. 2005 június 30. 2005 július 31. Munkaköri csoport állás Doba közhasznú állás Doba közhasznú állás Doba közhasznú állás Doba közhasznú állás Doba közh. Orvos 177,59 5,50 175,79 5,50 177,79 6,50 179,59 6,50 176,36 5,50

75 Egyéb felsőf. Eü. szakdolgozó Eü. fizikai Gazd. műszaki Fizikai dolg. összesen: Munkaköri csoport Orvos Egyéb felsőf. Eü. szakdolgozó Eü. fizikai Gazd. műszaki Fizikai dolg. összesen:

92,55

7,60

92,55

7,60

92,55

7,60

90,05

7,60

90,05

560,50 100,00 145,50 309,35

59,50 32,00 15,75 69,00

558,64 99,00 144,40 304,60

58,50 32,00 16,75 69,00

553,15 99,00 146,19 312,10

58,00 33,00 16,75 68,00

561,65 94,00 146,19 313,60

58,00 33,00 16,75 68,00

566,15 88,00 145,29 324,60

58,00 32,00 16,75 67,00 0,75

3,00 1374,98

189,35

0,75 1390,45

186,85 0,75

1385,49 189,35

3

3

3,00 1380,78 189,85

0

0,00 1385,08 189,85

0,75

7,60

2005 augusztus 31. állás Doba közhasznú 180,36 5,50 90,93 7,60

2005 szeptember 30. állás Doba közhasznú 179,11 4,50 88,31 8,60

2005 október 31. állás Doba közhasznú 179,11 4,50 90,31 8,60

2005 november 30. állás Doba közhasznú 178,61 4,50 89,30 8,60

2005 december 31. állás Doba közh. 178,61 4,50 92,31 8,60

566,65 91,00 144,29 317,11

565,90 91,00 146,29 313,97

58,00 32,00 16,75 65,00

565,62 88,00 145,79 312,09

560,62 88,00 145,79 310,59

558,12 88,00 146,79 309,59

57,00 33,00 16,75 66,00 0,75

0,75 1384,58

184,85

0,75 1373,42

185,85 0,75

58,00 32,00 16,75 67,00

1390,34 186,85

0,75

0,75

58,00 32,00 16,75 63,00

0,75 1380,92 182,85

0,75

57,00 33,00 16,75 64,00

0,75 1372,91 183,85

0,75

76 Munkaköri csoport Orvos Egyéb felsőf. Eü. szakdolgozó Eü. fizikai Gazd. műszaki Fizikai dolg.

2006 január 31. állás Doba közhasznú 181,25 4,50 89,21 7,60 552,62 89,00 145,79 309,84

57,00 34,00 16,75 66,00

2006 február 28. állás Doba közhasznú 183,00 4,50 89,21 7,60

2006 március 31. állás Doba közhasznú 181,41 4,50 89,20 7,60

2006 április 30. állás Doba közhasznú 181,21 4,50 87,21 7,60

2006 május 31. állás Doba közh. 180,71 4,50 86,21 7,60

558,62 87,00 144,79 303,47

552,12 86,00 146,79 305,34

552,37 85,00 146,29 298,98

553,37 85,00 146,29 299,48

56,00 32,00 16,75 67,00

55,00 32,00 16,75 68,00

55,00 33,00 16,75 68,00

56,00 32,00 16,75 69,00

összesen: 1367,71 185,85 0,00 1366,09 183,85 0,00 1360,86 183,85 0,00 1351,06 184,85 0,00 1351,06 185,85 0,00 hatáselemzés 7,7 48 oldalhoz 2006 június 30. 2006 július 31. 2006 augusztus 31. 2006 szeptember 30. 2006 október 31. Munkaköri csoport állás Doba közhasznú állás Doba közhasznú állás Doba közhasznú állás Doba közh. állás Doba közhasznú Orvos 181,21 2,50 179,58 3,00 180,45 4,00 183,83 4,00 179,83 4,00 Egyéb felsőf. 86,21 7,60 83,79 6,60 84,79 7,20 85,79 7,20 87,29 7,20 Eü. szakdolgozó 548,87 56,00 569,48 54,00 566,73 54,00 566,73 54,00 567,98 52,00 Eü. fizikai 84,00 32,00 61,00 32,00 60,00 32,00 57,00 32,00 59,00 31,00 Gazd. műszaki 146,29 16,75 145,72 16,75 142,72 16,75 143,72 16,75 148,22 15,75 Fizikai dolg. 304,86 69,00 297,24 68,00 286,86 67,00 283,86 64,00 281,73 61,00 összesen:

1351,44 183,85

0,00 1336,81

180,35

0,00 1321,55 180,95

0,00 1320,93 177,95

0,00 1324,05

170,95 0,00

77 Munkaköri csoport Orvos Egyéb felsőf. Eü. szakdolgozó Eü. fizikai Gazd. műszaki Fizikai dolg. összesen:

Munkaköri csoport Orvos Egyéb felsőf. Eü. szakdolgozó Eü. fizikai Gazd. műszaki Fizikai dolg. összesen:

2006 november 30. állás Doba közhasznú 179,23 4,00 86,79 7,20

2006 december 31. állás Doba közhasznú 185,23 4,00 87,29 7,20

2007 január 31. állás Doba közhasznú 184,88 5,00 86,04 6,20

2007 február 28. állás Doba közhasznú 185,88 5,00 90,69 6,20

2007 március 31. állás Doba közh. 185,88 5,50 88,69 7,20

50,00 29,00 13,75 54,00

558,98 61,00 144,84 266,36

50,00 30,00 13,75 53,00

556,06 61,00 140,47 268,36

551,91 62,00 145,97 262,99

50,00 29,00 13,75 53,00

557,66 61,00 145,97 264,99

1301,83 157,95

0,00 1303,70

157,95

0,00 1296,81 157,95

0,00 1299,44 156,95

0,00 1304,19

564,48 61,00 139,97 270,36

2007 április 30.

állás 184,66 90,19

közhasznú

2007 május 31.

állás 188,81 90,19

közhasznú

2007 június 30.

állás 191,61 91,68

közhasznú

51,00 29,00 13,75 53,00

2007 július 31.

állás 188,12 89,68

közhasznú

152,45 0,00

2007 szept. 30.

2007 október 31.

13,25 11,95

állás 201,41 103,88

állás 200,84 100,13

2007 augusztus 31. állás 189,62 90,18

45,00 28,00 13,75 53,00

Pszichiátriai Centrum

közhasznú

553,66 64,00 145,47 233,87

553,66 63,25 148,18 229,87

554,85 62,25 145,17 225,85

551,86 63,25 143,17 229,36

547,07 62,25 144,17 235,36

123,44 30,00 31,50 66,00

676,54 96,25 166,67 287,86

1271,85

0,00 1273,96

0,00 1271,41

0,00 1265,42

0,00 1268,65

276,14

0,00 1532,61

közhasznú

közh.

671,55 94,25 165,62 281,49 0,00 1513,86 0,00

78

A személyi költségeket a likviditási tábla tartalmazza. Ezeket az adatokat építettük be az üzleti tervbe. A személyi költségeket a meglévő személyi állomány alapján vettük figyelembe az üzleti tervben, feltételezve azt, hogy a következő 3 hónapban a dolgozói kiértékesítéseket követően azokkal, akik nem kívánnak átmenni a Zrt-be egyedi megállapodásokat lehet kötni, és a költségeit még a költségvetési intézetnél elszámolni élve a pályázati lehetőségekkel. Az eddig végzett átszervezések tapasztalatai azt mutatták, hogy a munkavállalók mintegy 3-5 %-a nem köt változatlan feltételekkel szerződést az új munkáltatóval. Ez mintegy 46-77 főt jelenthet, -78-130 millió Ft költséget jelenthet. Az üzleti terv a jelenlegi létszám átvételével, a meglévő szolgáltatások tekintetében a létszám szinten tartásával, összességében a természetes fluktuációt és további szervezeti korszerűsítést figyelembe mintegy 6,6 % csökkenéssel, míg az új szolgáltatásokat létrehozó bővítő beruházásaink esetében munkahelyteremtéssel, és a feladatok növekedésével arányos reálkereset növekedéssel számol. Azon egészségügyi és egyéb tevékenységekkel kapcsolatos kiadásokat, melyeket jelenleg vállalkozási kereteken belül valósulnak meg, azokat nem a személyi jellegű ráfordítások, hanem a dologi kiadások, azaz ”az anyag jellegű ráfordítás, egyéb költségek és ráfordítások” között szerepelnek. A személyi jellegű ráfordítások éves alakulása a következő: A tervezett bértömeg belső tartalmára vonatkozó főbb tudnivalók:
Tartalmazza az állományba nem tartozók juttatásait is, azaz a külső személyi juttatások, megbízási jogviszonyban állók kiadásait, és azok járulékait is.
A dolgozók legalább inflációt követő alapbéremelését.
A bérrel összefüggő tételek bérrel arányosan változnak (túlóra, műszakpótlék, ügyelet).
Fedezetet biztosít a pótlékokra (készenléti, ügyeleti túlóradíjakra).
Biztosítja a beruházások révén keletkező új, ill. többletszolgáltatások ellátását biztosító emberi erőforrásnak megfelelő bérfedezetet.
A kollektív szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelő egyéb juttatások összege beszámításra került, a jelenlegi közalkalmazottakra vonatkozó, törvényből adódó kötelezettségekkel együtt.







A dolgozók egyéb juttatásainak tartalma: Jubileumi jutalom Napidíjak Továbbtanulók támogatása Betegszabadság idejére fizetendő díj Munkába járás költségei Étkezési hozzájárulás

A következő időszak legnagyobb kihívását az, az Alkotmánybírósági döntés jelenti, mely szerint az Európai Bíróság döntésének megfelelően úgy kell kialakítani a munkajogi jogszabályi környezetet, hogy az ügylet teljes egészében munkaidőnek számítson. Ez a korábbi munkaszervezés teljes átalakítását igényli. Az átállás a jogszabályoknak megfelelően a belső szabályozókban megtörtént, azonban a szükséges anyagi fedezet az átálláshoz nem lett hozzárendelve. Komoly kihívást jelent szervezés szempontjából az

79 ügyelet után kötelezően kiadandó kompenzációs pihenő idő, mely hiányt teremt a napi ellátásban. 8. Az üzleti terv jelen hatástanulmány 1/C. sz. mellékletét képezi 9. A Zrt rendelkezésére bocsátandó vagyon (eszközök) értékének, összetételének meghatározása A zrt. megalapítása – az előzetes szándékok szerint - 30.000.000 Ft készpénzzel történne, amelyből az általuk meghatározott arányban a Veszprém Megyei Önkormányzat 28 100.000Ft és Sümeg Város Önkormányzata 1 900.000Ft részesedne. Az alaptőke befizetése az alapításkor történne. Egyéb saját tulajdonú vagyonnal az alapításkor nem rendelkezne, ugyanakkor a feladatellátáshoz – a működés megkezdése napjától - kezdve szüksége van azokra az ingóságokra (készpénz, gép, műszer stb.) és ingatlanokra, amelyek eddig is a kórház használatában voltak. Jelenleg a kórházi költségvetési szerv feladatellátáshoz használt ingó és ingatlan vagyon a Veszprém Megyei Önkormányzat tulajdonában és az intézmény nyilvántartásaiban van. Az előzetes alapítói szándékok szerint, a Zrt az egészségügyi közszolgáltatásaihoz szükséges ingatlanok, vagyonkezelési szerződéssel kerülnének a Zrt-hez. A felek jogaira és kötelezettségeire ezen szerződés vonatkozna. Amennyiben ez az ingatlanvagyon összesség eddig is elegendő volt a feladatok működtetéséhez, akkor a Zrt keretében történő feladatellátáshoz is elegendő lesz. A vagyonkezelőt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá nem terhelheti meg, és a vagyonkezelői jogot harmadik személynek nem ruházhatja át. A vagyonkezelő köteles a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben gondoskodni, illetőleg e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. A vagyonkezelői jog egyfelől biztosítja az önkormányzati tulajdon meglétét és állagának megőrzését az átvett színvonalon, másfelől viszont, amennyiben bővítése a Zrt pénzéből történik, akkor ez a bővítés által előállt szaporulat a Zrt tulajdonába kerül. A Zrt oldaláról pedig ez a kvázi tulajdonosi jog – leginkább a terhelési jog kizárása azonban mindenképpen korlátozza a vagyonkezelő lehetőségeit a távlati működtetésbenfejlesztésben, hiszen hiteleihez önállóan nem használhatja fel biztosítékul, csak a vagyon tulajdonos eseti hozzájárulásával. A vagyonhoz (ingatlanhoz) történő bővítő beruházás (rekonstrukció) és a vagyont érintő pályázat (támogatás) esetén ugyancsak szükséges a tulajdonos hozzájárulása, adott esetben pedig az idegen vagyontárgy kizáró feltétel is lehet. A vagyonátadásra egyrészt a tulajdonos rendelkezése folytán, másrészt a – nála lévő vagyon tekintetében – a költségvetési szerv vagyonleltára és mérlege, illetve az elkészített vagyonértékelés alapján kerül sor. Az ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jogot be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba, az átadás maga pedig illetékmentes.

80 A Zrt 2008. április 1-től látná el egészségügyi közszolgáltatási feladatait, ezért ezen időponttól rendelkeznie kell mindazon ingóságokkal (jogokkal és kötelezettségekkel) amelyek a feladatellátáshoz most is adottak voltak, de ezután is szükségesek. Ezért az látszik a legjobb megoldásnak, hogy az ingóságokat a saját tőkébe (alaptőke+tőketartalék) tőkeemeléssel kapja meg a Zrt 2008. április 1-től. Ha valamilyen okból nem lenne addig tőkeemeléssel, akkor az ingóságot is vagyonkezelési szerződéssel átadni. Az alapításkori tulajdonosi szerkezet aránya korábban két önálló kórház 2006. évi OEP finanszírozási összegének aránya.

Éves költségvetés

Veszprém: 8 056 916

eFt Sümeg Összesen 534 163 8 591 079

% Veszprém 93,78

Sümeg 6,22

Azt javasoljuk, hogy a Zrt tulajdonba kapná (apportként, könyvvizsgálói hitelesítéssel értékelést követően) az eddig a megyei kórház használatában lévő, de önkormányzati tulajdonú ingó eszközöket is, mégpedig saját tőke (alaptőke+ tőketartalék) részeként. Ezt azonban az alapításkor még nem lehet megtenni, tekintettel arra, hogy a leltár, az éves beszámoló (és értékelés) 2007. december 31-i fordulónappal készül el. Ezért a Zrt még a tényleges működésének megkezdése – 2008. április 1-je – előtt, tőkeemeléssel kapná meg ezen ingóságokat. Ez a megoldás jobb induló pozíciót és tőkeszerkezetet ad a Zrt számára, ugyanakkor eleget tesz az önkormányzati vagyon védelmének is (ingatlanok tulajdonjoga). A 2008. január 1-jével hatályba lépő új, általános forgalmi adóról szóló törvény (a továbbiakban: Áfatv.) 17. §-a mentesíti az apportot az ÁFA alól, ha a törvény 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek beállnak. Ezek: belföldön nyilvántartásba vett adóalany, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez, illetőleg a szerzett vagyonhoz fűződő, az Áfatv.-ben szabályozott jogok és kötelezettségek a szerzéstől kezdődően jogutódként őt terhelik és nincs olyan jogállása, amely összeegyeztethetetlen lenne ezen kötelezettségek teljesítésével, vagy csorbítására alkalmas. Ezen feltételek a Zrt esetében várhatóan fennállnak. A két önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokat pedig – amelyek a feladatellátáshoz szorosan kötődnek – a Zrt vagyonkezelési szerződéssel, „kijelölés” alapján kapná meg Ez utóbbi kérdés azért is fontos, mert a különböző kormányzati, európai uniós, cél- és címzett támogatások, pályázatok, programok, a beruházási-fejlesztési pénzeket az ingatlanok önkormányzati tulajdonjogához köthetik. Ez a megoldás jobb induló pozíciót és tőkeszerkezetet ad a Zrt számára (9 milliárd forint bevételű Zrt alaptőkéje nem 5 millió Ft), ugyanakkor eleget tesz az önkormányzati vagyon védelmének is (ingatlanok tulajdonjoga). Az üzleti tervben számításba vett ingóságok és készletek vagyonértéke: 1 390 815.-eFt. Ez a nagyságrend biztosítja az átvállalt kötelezettségek és követelések ellentételezését. A vagyonkezelési szerződésben szereplő ingatlanok esetében részletes lista szerint történik a használatba adás. Lehetőség van könyvszerinti értéken és szakértői értékbecslést követően jelenértéken is átadni az ingatlanokat. Nem befolyásolják az átszerveződés

81 folyamatát, de döntés szükséges a témában. Javasoljuk a használatba adandó vagyon átvizsgálását és reális értékének megállapítását. A saját tőke részeként átadandó eszközök készletek értékelése szükséges. A tanulmány a 2007 re előrejelzett értéken a 2007 évi harmadik negyedéves gazdasági jelentés alapján vette figyelembe, mert más adat nem állt jelenleg a rendelkezésünkre. 10. Az alapító felügyeletét ellátó szerv felelős egységének (vezetőinek, beosztottainak) megnevezése, kötelezettségének meghatározása A Zrt megalapításakor az egyik alapító tag a Veszprém Megyei Önkormányzat, a másik pedig Sümeg Város Önkormányzata. Kötelezettségüket – mint tulajdonosnak− a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének (a továbbiakban: Ptk.) a Gt. az Ötv. a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) az Eü. tv. és más jogszabályok rendelkezései határozzák meg. A tulajdonosi jogokat az önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatai, illetve vonatkozó rendeletei (így vagyonrendelet) szabályozzák. A Zrt-nél a tulajdonosi jogok gyakorlója a közgyűlés, amelynek hatáskörét az alapszabály tartalmazza. A tulajdonosi jogainak gyakorlása mellett kötelezettsége még a megyei önkormányzatnak az önkormányzati egészségügyi feladatok Zrt által történő ellátásának felügyelete, amelynek tartalmát – a hatályos jogszabályok mellett– a Zrt-vel kötendő közhasznú megállapodás tartalmazza. Amennyiben a zrt. a megyei önkormányzat által rábízott vagyon mellett, még kezel más önkormányzat, vagy állam tulajdonában álló vagyont is, úgy azokkal is meg kell kötnie a vagyonkezelési (vagyonhasználati) szerződést 11. A Zrt ügyvezetés, adminisztráció, felügyelő bizottság személyi feltételeire meghatározott szakmai követelmények A Zrt ügyvezető testülete az igazgatóság. Ügyvezetésnek minősül, a Zrt irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény, vagy az alapszabály alapján nem taroznak a Zrt közgyűlésének, vagy más szervének a hatáskörébe. A Zrt igazgatóságának minden tagjára a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni A Zrt közgyűlése csak abban az esetben és körben vonhatja el a vezető tisztségviselőknek, illetve az ügyvezető testületnek az ügyvezetés körébe tartozó hatáskörét, amennyiben ezt a Gt. vagy az alapszabály lehetővé teszi. Jelen esetben, a Zrt alapszabályának tervezete lehetővé teszi, hogy a Zrt-nél cégvezetői tisztség is létesüljön, a Gt. cégvezetői szabályozása szerint, aki a főigazgatói címet viselné. A cégvezető egyébként munkavállaló és a közgyűlés nevezheti ki. Jelen esetben tehát az igazgatóság mellett lévő főigazgató látná el, az un. operatív menedzsmenti feladatokat, ezért a hatáskör-megosztás különösen fontos közöttük.

82 A javaslat szerint a főigazgató egyúttal tagja az igazgatóságnak is. A Zrt ügyvezetésének, adminisztrációjának és a felügyelő bizottságának a személyi feltételeinek szakmai követelményeire egyrészt alkalmazni kell a Ptk., a Gt., a Ksztv., a Munka Törvénykönyve által meghatározott, a Zrt-re mint gazdálkodó szervezeti formára (munkáltatóra) vonatkozó követelményeket. Ezek nem egészségügyi szakmai követelmények, hanem kinevezési-összeférhetetlenségi és szervezeti követelmények, amelyek minden nonprofit Zrt-re, valamint kiemelkedően közhasznú szervezetre kötelezőek. Az igazgatóság, mint ügyvezető testület a javasolt szabályozás szerint látja el ügyvezetői feladatait, de döntéseit a Zrt szempontjából nem a napi, operatív, hanem működési feltételeit alapvetően meghatározó pontokon hozza meg. Hatáskörébe taroznak mindazon feladatok, amelyeket magának a tulajdonos részvényesek testülete, a közgyűlés, vagy a törvény nem tart kizárólagos hatáskörében. Fontos kérdés, a közgyűlés, az igazgatóság és a főigazgató közötti hatásköri megosztás. Tekintettel a főigazgató operatív feladataira, részére nem indokolt a Zrt működését hosszútávon meghatározó ügyekben döntési jogot adni, ugyanakkor a napi működtetés miatt biztosítani kell számára bizonyos érdemi döntési lehetőséget. Ezt próbálja „eltalálni” az alapszabály tervezete, de teret kell annak is hagyni, hogy a Zrt működésének tapasztalatait később a tulajdonosok beépítik az alapszabályba. A Zrt-nél – mint önkormányzati többségű egészségügyi közszolgáltatóra− alkalmazni kell a vezetőre és a vezető helyettesekre a 13/2002. (III. 28.) EüM rendelet rendelkezéseit, amely kifejezetten a gyógyintézet oldaláról határozza meg az alkalmaztatási, szakmai követelményeket. A javasolt szabályozás szerint, a gyógyintézet vezetője a főigazgató. Neki rendelkeznie kell a gyógyintézet vezetőjére előírt szakmai végzettséggel és rendelkezhet még további, egyéb végzettséggel is. Az adminisztráció iránti szakmai követelmények lényegében változatlanok, ami az egészségügyi szakmai kérdéseket illeti. Ugyanakkor már érzékelhetőbb változásokat hoz az, hogy a gazdasági feladatellátás és a könyvvezetési, beszámolási kötelezettségek rendje más lesz, a költségvetési szervhez képest. Az eredményességre törekvő szemleletnek kell áthatnia nemcsak az ügyvezetést, hanem az adminisztrációt is. Ugyanakkor a kiemelkedően közhasznúság által támasztott jogszabályi követelmények miatt a Zrt-nek átláthatóbbnak és követhetőbbnek kell lennie, folyamatosan ki kell állnia a nyilvánosság próbáját is. Ez minden bizonnyal fegyelmezettebb és színvonalasabb munkát is kíván nemcsak a vezetőktől, hanem az adminisztrációtól is. Ennek szervezeti-működési feltételeit a Zrt vezetésének mielőbb ki kell alakítania. A felügyelő bizottságra fentiekben is hivatkozott vonatkozó szabályok azt jelentik, hogy a felügyelő bizottság – a tulajdonosok megbízásából − folyamatos és mélyebb ellenőrzést gyakorol az ügyvezetés felett, mint egy forprofit kft. esetében. Ismernie kell a Zrt egészségügyi szakmai feladatai ellátásának kereteit és lehetőségeit, valamint a gazdálkodás részleteit is. A felügyelő bizottság összetételében tehát tükröződnie kell e kétfajta szemléletnek. A felügyelő bizottság hat tagjából két tagot a munkavállalóknak kell delegálniuk, tekintettel arra, hogy a Zrt teljes munkaidőben foglalkoztatott

83 munkavállalóinak létszáma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja majd (Gt. 38. § (1) bek.). A két fő delegálása azonban csak az üzemi tanács megalakulása után történhet, addig a hat főt az alapító részvényesek jelöli ki. A főállású főigazgató megbízásánál figyelemmel kell lenni a továbbfoglalkoztatási kötelezettségre, amely vonatkozik a kórház jelenlegi főigazgatójára (helyetteseire) és más alkalmazottaira is. Ugyanakkor a Zrt-nél a főigazgató jogviszonyára (munkajogviszony) a Gt. és az Mt. rendelkezéseit is kell alkalmazni. ÖSSZEGZÉS Megállapítható, hogy a Veszprém Megyei önkormányzat teljesíti 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 70. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak mely szerint az egészségügyi szakellátásról a megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik, Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló, 2007. évi CXIX. törvénnyel módosított 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. § (2) bekezdés b) pontja szerint, egészségügyi közszolgáltatás a részben vagy egészben a központi költségvetés és az egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltatás. Ugyanezen szakasz c) pontja szerint pedig egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv: az egészségügyi közszolgáltatás biztosítására kötelezett szerv. A helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Veszprém Megyei Önkormányzat (a továbbiakban: megyei önkormányzat) az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátási kötelezettségét az 5937-2/2007-1000 MIN, valamint az 5942-1/2007-1000 MIN számú egészségügyi miniszteri határozat mellékletét képező ellátási területen önálló költségvetési szervként működő Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” KórházRendelőintézet útján látja el. A hatáselemzés megerősíti és megvalósíthatónak tartja a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, 2007. október 10-i ülésén hozott 170/2007. (X. 10.) MÖK sz. határozatában kinyilvánított azon szándékát, hogy az egészségügyi szakellátási feladatok hatékonyabb és gazdaságosabb ellátása érdekében, az általa fenntartott Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet költségvetési szervet 2008. április 1-től nonprofit, kiemelkedően közhasznú zártkörűen működő részvénytársaságként kívánja működtetni és ennek érdekében a hatástanulmány és mellékleteiben megfogalmazott döntéseket meg kívánja hozni az ezek alapján készített közgyűlési előterjesztésben foglaltaknak megfelelően. Megállapítja azt is, hogy kórházi költségvetési szerv által jelenleg ellátott egészségügyi feladatok a jövőben hatékonyan elláthatók kiemelkedően közhasznú Zrt szervezetként is. A többségi Veszprém Megyei Önkormányzati tulajdonban lévő Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság megalakulása következő előnyökkel is járna.
A Nonprofit Zrt forma illeszkedik a tervezett egészségügyi struktúra átalakítási folyamatába.

84
Továbbra is garantálja a megfelelő szintű betegellátást
Garantálja a Veszprém megyei Önkormányzat tulajdonában lévő vagyon, hosszú távú megőrzését és gyarapítását.
Csökken a fenntartó működési kockázata.
Megosztható a fejlesztési kötelezettség.
Csökkenthető a fenntartói hitellimit.
Javulhat a társaság gazdálkodása az üzemgazdasági szemlélet miatt
A bruttósított fizetés miatt megnyílhatnak tőkepiaci műveleti lehetőségek.
A bevételi hullámzás kezelhető, ill. fejlesztési forrás igény közvetlen hitelből kielégíthető
Eredményesebb vezetői struktúra alakítható ki a Zrt-ben.
Biztosítja az intézményben dolgozók számára a továbbfoglalkoztatást
Racionálisabb bér és létszámgazdálkodás biztosít a Zrt A közalkalmazotti egyenlősdi helyett teljesítményarányos juttatások érdekeltségi rendszerét képes létrehozni, és ezzel hozzájárul az intézmény hatékonyabb feladatellátásához.
Flexibilis és gyors döntésekkel képes alkalmazkodni a gyorsan változó környezethez.
Nagyobb döntési szabadságot és egyben nagyobb felelőséget ruház az intézményi menedzsmentre.
Hatékonyabb lehet a vagyongazdálkodás hasznosítás.
Gyorsabba döntési mechanizmus.
Szabadabb gazdálkodási lehetőségek melyek az eredményesség érdekében kényszerek is. Veszprém, 2007. november Dr Brúszel László

Kerécz Tamás

Vancsura Miklós

1/A. számú melléklet

ALAPSZABÁLY

Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Székhelye: 8200 Veszprém, Kórház u. 1. Alapítva: 2007. december

2

ALAPSZABÁLY

Alulírott alapító részvényesek, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének (a továbbiakban: Ptk.) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (a továbbiakban: Áht.) rendelkezései alapján, kiemelkedően közhasznú, nonprofit zártkörűen működő részvénytársaságot hoznak (a továbbiakban: társaság) létre, az alábbi tartalommal. 1. A TÁRSASÁG CÉGNEVE, SZÉKHELYE, TELEPHELYE, FIÓKTELEPE, IDŐTARTAMA, MŰKÖDÉSI FORMÁJA 1.1 A társaság cégneve: Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1.2 A társaság székhelye, egyben az ügyintézés központi helye is: 8200 Veszprém, Kórház u. 1. 1.3 A társaság telephelye: 8200 Veszprém, Komakút tér 1. 8200 Veszprém, Óvoda u. 2. 8200 Veszprém, Hóvirág u. 1. 8200 Veszprém, Stromfeld A. u. 10. 8200 Veszprém, Cholnoky u. 23. 1.4 A társaság fióktelepe: 8482 Doba, Somlóvár u. 1. 8330 Sümeg, Kompanik Zs. u. 6. 1.5 A társaságot a tagok határozatlan időtartamra alapítják. 1.6 A társaság működési formája: zártkörűen működő részvénytársaság

3 2. A TÁRSASÁG RÉSZVÉNYESEI 2.1 Név: Veszprém Megyei Önkormányzat Székhelye: 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. KSH számjel: 751132119 Törzsszám: 431956000 Képviselője: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 2.2 Sümeg Város Önkormányzata Székhelye: 8500 Sümeg, Fő u. 12. . KSH számjel: 751132119 Törzsszám: 427603 Képviselője: dr. Rédei Zsolt polgármester 3. A TÁRSASÁG CÉLJA, FELADATA ÉS TEVÉKENYSÉGI KÖRE 3.1 A társaság célja minden olyan tevékenység, amely az egészségügyi fekvőbeteg- és járóbeteg-szakellátás területén, valamint az egészségügyi alapellátás egyes területein az egyén egészségének megőrzése, a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása, vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára irányul. A társaság további célja a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos jogszabályokban meghatározott tevékenységek, valamint az egészségügyi tudományos- és oktató tevékenységek ellátása. 3.1.1 A társaság célja továbbá, hogy olyan hatékony szervezet legyen, amely – figyelemmel az Egészségügyi fejlesztési Koncepcióra, a Régió Operatív Programjának egészségügyi vonatkozásaira, valamint az Egészséges Társadalom Komplex Program tervezetének fő irányaira - az erőforrásaira alapozott és a Veszprém Megyei Önkormányzat által, mint a területi egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv által elfogadott ötéves szakmai fejlesztési tervet megvalósítva, a Közép-Dunántúli Régió meghatározó és egyik vezető egészségügyi intézménye. 3.1.2 A társaság tevékenységének legfontosabb prioritásai: -

a megyei szintű progresszív ellátás biztosítása, a regionális feladatok megszervezése, elismertetése, a szakellátás biztosítása, a fenti ellátásokhoz történő szükséglet szerinti egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása, Veszprém város és vonzáskörzetének minél szélesebb körű aktív egészségügyi ellátásának folyamatos, magas színvonalú biztosítása, a betegelégedettség növelése.

3.1.3 A társaságot nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására alapítják a részvényesek (nonprofit zrt). A társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, a gazdasági tevékenységéből származó nyereség a részvényesek között nem osztható fel, az a társaság vagyonát gyarapítja.

4 3.1.4 A társaság célja szerinti egészségügyi közszolgáltatásokat látja el, az egészségügyi közszolgáltatásokon kívül csak a működési engedélyében meghatározott egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggő tevékenységet végez. 3.2 A társaság feladatai a következők (3.2.1-3.2.14 pontok). 3.2.1 A társaság feladata az aktív fekvőbeteg-ellátás területén: A hatályos beutalási rend szerint Veszprém megye lakosságának fekvőbeteg ellátása, a települési önkormányzatok által fenntartott kórházak szakmai munkájának támogatása, segítése. Veszprém megye lakosságának elme-egészségügyi ellátása. A kórház a megyére kiterjedően végzi a lakosság gyógyító-megelőző intézményeiből áthelyezett, átvett magasabb szintű gyógyintézeti ellátásra szoruló betegeket, segíti az orvostanhallgatók famulálását, a szigorló orvostanhallgatókat gyakorlatra fogadja, a megye szakdolgozói és körzeti orvosainak továbbképzés 3.2.2 A társaság feladata a rehabilitáció, utókezelés és gondozást nyújtó fekvőbeteg-ellátás területén: A megye lakosságának elme-egészségügyi ellátása, szövődménymentes alkoholbetegek elvonókezelése. 3.2.3 A társaság feladata a krónikus fekvőbeteg ellátás területén: Az a fekvőbeteg-ellátó intézetben végzett tevékenység, amelynek időtartama, befejezése általában nem tervezhető, hosszabb időszakot ölel fel. Az ellátásban az ápolás a meghatározó és az ellátás célja alapvetően a beteg állapotának stabilizálására irány 3.2.4 A társaság feladata a járóbetegek gondozóintézeti ellátása területén: A megye járóbetegeinek helyi ellátása lehetőségeit gondozóintézetekben végzett gondozási tevékenység.

meghaladó,

szakorvosi

3.2.5 A társaság feladata a foglalkozás-egészségügyi ellátás területén: A foglalkozás-egészségügyi szakrendelés és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat által a dolgozók munkahelyen végzett szakellátása. 3.2.6 A társaság feladata a járóbetegek szakorvosi ellátása területén A megye járóbetegeinek helyi szakellátás lehetőségeit meghaladó szakorvosi vizsgálata, gyógykezelése. 3.2.7

A társaság feladata a fogorvosi ellátás területén:

Fogszabályozási tevékenység és a szájsebészeti járóbetegek ellátásával kapcsolatos feladatok. 3.2.8 A társaság feladata a gyógyító célú foglalkoztatás területén: A betegek gyógyító célú foglalkoztatása.

5 3.2. 9 A társaság feladata az egészségügyi ellátás egyéb területén: Azon tevékenységek, amelyek a közvetlen betegellátást nem érintik (ellenőrző főorvosok díjazása, pályázatok kezelése, szakmai rendezvények lebonyolítása). 3.2.10 A társaság feladata az irányított betegellátás területén: Az irányított betegellátási modellkísérletben szervező tevékenység ellátása. 3.2.11 A társaság feladata a gyógyszer és gyógyászati termék kiskereskedelem területén: A gyógyító-megelőző tevékenység folytatása során - figyelemmel a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény rendelkezéseire - biztosítja, hogy a beteg a gyógykezeléséhez szükséges és Magyarországon alkalmazható gyógyszerhez - ideértve a magisztrális, a galenusi és a külön jogszabályban meghatározott egyedi engedély alapján rendelhető gyógyszereket is - hozzájuthasson. Ennek érdekében a társaság feladata a kórházi gyógyszerellátás megszervezése, a gyógyszerek beszerzése (megrendelése), tárolása, elosztása, ellenőrzése, valamint az alkalmazáshoz szükséges szakmai információ biztosítása intézeti gyógyszertár keretében. 3.2.12 A társaság feladata az egyéb humán egészségügyi szolgáltatás területén, hogy a szakmai működés területét érintő szakmai, módszertani, szakképzési kérdésekben együttműködjék az illetékes intézményekkel, testületekkel és civil szervezetekkel. 3.2.13 A társaság az illetékes intézményekkel és egyesületekkel egyeztetett módon részt vesz a graduális és posztgraduális képzésben, továbbképzésben. 3.2.14 A társaság a felsorolt alapfeladatait elősegítő gazdasági-műszaki és egyéb kiszolgáló tevékenységet lát el, valamint az alapfeladat ellátásához szükséges termék előállítást, értékesítést végez, illetve szolgáltatást nyújt. 3.3 A társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja; 3.4 A társaság cégbejegyzésekor kéri a kiemelkedően közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét, mivel olyan, az önkormányzati egészségügyi ellátás körébe tartozó közfeladatokat kíván ellátni, amelyekről az alábbi törvények alapján, a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia: a)

a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 70. § (1) bekezdés b) pontja szerint, a megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja, b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eü. tv.) 152. § (3) bekezdése szerint, a helyi önkormányzat a tulajdonában vagy használatában lévő járóbeteg-szakellátást és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények működtetését biztosítja.

6 3.5 A társaság célja szerinti közhasznú tevékenységek - a Kszt. 26. § c) pontja alapján - a következők. 3.5.1 Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység (Kszt. 26. § c) 1. pontja) 3.5.2 Tudományos tevékenység, kutatás (Kszt. 26. § c) 3. pontja) 3.5..3 Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (Kszt. 26. § c) 4. pontja) 3.6 A társaság tevékenységi köre, a TEÁOR 03 szerint, 2007. december 31-ig, a következő: 52.31 Gyógyszer-kiskereskedelem 52.32 Gyógyászati termék kiskereskedelme 73.10 Műszaki kutatás, fejlesztés (*) 73.20 Humán kutatás, fejlesztés (*) 74.20 Mérnöki tevékenység, tanácsadás 70.32 Ingatlankezelés 74.13 Piac- és közvéleménykutatás 74.14 Üzletviteli tanácsadás 74.87 Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás 80.42 Máshova nem sorolt felnőtt-, és egyéb oktatás (*) 85.11 Fekvőbeteg-ellátás (*) 85.12 Járóbeteg-ellátás (*) 85.13 Fogorvosi szakellátás (*) 85.14 Egyéb humán-egészségügyi ellátás (*) 85.31 Szociális ellátás elhelyezéssel (*) 93.04 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (*) A zárójelben, csillaggal (*) megjelölt tevékenységi körök, közhasznú tevékenységi körök. A társaság fő tevékenységi köre a következő: 85.11 Fekvőbeteg-ellátás 3.6.1 A társaság tevékenységi körei közül (lásd 3.6 pont) közhasznú tevékenységi körök a következők: 73.10 Műszaki kutatás, fejlesztés 73.20 Humán kutatás, fejlesztés 80.42 Máshova nem sorolt felnőtt-, és egyéb oktatás 85.31 Szociális ellátás elhelyezéssel 3.6.2 A társaság közhasznú tevékenységi körei közül (lásd 3.6 pont) kiemelkedően közhasznú tevékenységi körök, a következők: 85.11 Fekvőbeteg-ellátás 85.12 Járóbeteg-ellátás 85.13 Fogorvosi szakellátás 85.14 Egyéb humán-egészségügyi ellátás 93.04 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás

7 3.7 A társaság tevékenységi köre a TEÁOR '08 (NACE Rev. 2) szerint, 2008. január 1-től a következő: 47.73 Gyógyszer-kiskereskedelem 47.74 Gyógyászati termék kiskereskedelme 70.22 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás 72.19 Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés (*) 72.20 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés (*) 73.20 Piac-, közvélemény-kutatás 74.90 M. n. s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (*) 81.10 Építményüzemeltetés 82.30 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 82.99 M. n. s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás 85.59 M. n. s. egyéb oktatás (*) 86.10 Fekvőbeteg-ellátás (*) 86.21 Általános járóbeteg-ellátás (*) 86.22 Szakorvosi járóbeteg-ellátás (*) 86.23 Fogorvosi járóbeteg-ellátás (*) 86.90 Egyéb humán-egészségügyi ellátás (*) 87.10 Bentlakásos, nem kórházi ápolás (*) 87.20 Mentális, szenvedélybeteg bentlakásos ellátása (*) 87.90 Egyéb bentlakásos ellátás (*) 96.04 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (*) A zárójelben, csillaggal (*) megjelölt tevékenységi körök, közhasznú tevékenységi körök. A társaság fő tevékenységi köre a következő: 86.10 Fekvőbeteg-ellátás 3.7.1 A társaság tevékenységi körei közül (lásd 3.7 pont) közhasznú tevékenységi körök a következők: 72.19 Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés 72.20 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés 74.90 M. n. s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 85.59 M. n. s. egyéb oktatás 87.90 Egyéb bentlakásos ellátás 3.7.2 A társaság közhasznú tevékenységi körei közül (lásd 3.7 pont) kiemelkedően közhasznú tevékenységi körök, a következők: 86.10 Fekvőbeteg-ellátás 86.21 Általános járóbeteg-ellátás 86.22 Szakorvosi járóbeteg-ellátás 86.23 Fogorvosi járóbeteg-ellátás 86.90 Egyéb humán-egészségügyi ellátás 87.10 Bentlakásos, nem kórházi ápolás 87.20 Mentális, szenvedélybeteg bentlakásos ellátása 96.04 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás

8 3.8 A társaság az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységét csak az engedély birtokában, illetve a bejelentés megtételét követően végzi. 3.9 A társaság, képesítéshez kötött tevékenységet, ha jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - kivételt nem tesz, csak akkor folytathat, ha e tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel. 3.10 A társaság, a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő és általa az Áht. 90. § (1) bek. c) pontja alapján megszűnő, Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” KórházRendelőintézet költségvetési szerv által ellátott, a jelen alapszabály 3.4 a)-b) pontjaiban meghatározott egészségügyi közszolgáltatásokat és más közfeladatokat, valamint az ezekkel összefüggő tevékenységeket – az alapító önkormányzat rendelkezése folytán - végzi. 3.11 A társaság, a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében – figyelemmel az Áht. 90. § (3) bekezdésébe foglaltakra - a kórházi költségvetési szerv alapítójának rendelkezése szerint, a megszüntetett kórházi költségvetési szerv jogutódja. 3.12 Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 16. § (9) bekezdése szerint a költségvetési szerv formájában működő finanszírozott egészségügyi szolgáltató helyébe lépő társaság a finanszírozási szerződések, valamint hatósági engedélyek tekintetében a költségvetési szerv jogutódja. A társaság ezen törvényi rendelkezés alapján vállalja a megszűnő kórházi költségvetési szerv ellátási kötelezettségét és a meglévő kapacitások továbbvitelét. 4. A TÁRSASÁG ALAPTŐKÉJE, AZ ALAPTŐKE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA, A RÉSZVÉNYEK MEGOSZLÁSA 4.1 A társaság alaptőke összege 30 millió Ft, azaz Harminc millió forint, amelyből az alapításkor befizetendő pénzbeli hozzájárulás 30 millió Ft, azaz Harminc millió forint. 4.2 A társaság alaptőkéje háromszáz darab 100.000 Ft, azaz Egyszázezer forint névértékű törzsrészvényből áll. A részvények előállítása dematerializált módon történik, a részvények kibocsátási értéke megegyezik a részvények névértékével. Az alapító részvényesek jelen alapszabály elfogadásával és aláírásával kötelezettséget vállalnak valamennyi részvény átvételére. 4.3 A 4.2 pontban megjelölt részvények az alapító részvényesek között, a következők szerint oszlanak meg. 4.3.1 A Veszprém Megyei Önkormányzat (8200 Veszprém, Megyeház tér 1.) vagyoni hozzájárulása 28,1 millió Ft, azaz Huszonnyolcmillió-egyszázezer forint, melyből 28,1 millió Ft, azaz Huszonnyolcmilllió-egyszázezer forint pénzbeli hozzájárulás. A részvények száma 281darab.

9 4.3.2 Sümeg Város Önkormányzatának (8500 Sümeg, Fő u. 12. ) vagyoni hozzájárulása 1,9 millió Ft, azaz Egymillió-kilencszázezer forint, melyből 1,9 millió Ft, azaz Egymilliókilencszázezer forint pénzbeli hozzájárulás. A részvények száma 19 db. 4.4 Az alapító részvényesek pénzbeli hozzájárulásukat a társaság cégbejegyzési kérelmének a cégbíróságra történő benyújtásáig, a társaság számlájára befizetik. Az alapító részvényesek a nem pénzbeli hozzájárulásukat a társaság cégbejegyzési kérelmének a cégbíróságra benyújtásáig a társaság rendelkezésére bocsátják. 5. A RÉSZVÉNY 5.1 A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír. Jelen alapszabály, a meghatározott személyek által átruházás útján megszerezhető részvényfajták, illetve részvényosztályok átruházása esetére, a Gt. 204. (1) bekezdésben foglaltakon felül, nem korlátozza ezen részvények átruházás útján történő megszerzését. 5.2 A részvények átruházásához a társaság beleegyezése szükséges (Ptk. 215. §). A beleegyezés megtörténtéig a szerződés nem jön létre, de a felek nyilatkozatukhoz kötve vannak. 5.2.1 A beleegyezés csak fontos okból tagadható meg, így ha a) a részvényt a társaság versenytársa kívánja megszerezni, vagy b) ha a vevő személyére tekintettel jogszabály a részvény megvásárlását akadályozza, c) ha a vevő más addigi gazdasági (üzleti) tevékenysége, piaci magatartása veszélyezteti a társaság közhasznú céljait. 5.2.2 A beleegyezés megadása az igazgatóság hatáskörébe tartozik. Ha az igazgatóság a részvényre vonatkozó átruházási szándék írásban történő bejelenésének kézhezvételéttől számított harminc napon belül nem nyilatkozik, a beleegyezés megadottnak tekintendő. 5.3 A társaság igazgatósága a részvényesről részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a részvényes nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét) a részvényes részvényeinek darabszámát, valamint egyéb, törvényben és a társaság alapszabályában meghatározott adatokat. A részvénykönyv törölt adatainak megállapíthatónak kell maradniuk. 5.4 A részvény átruházása a társasággal szemben akkor hatályos és a részvényes a társasággal szemben részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a részvényest a részvénykönyvbe bevezették. A dematerializált részvény átruházása az értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján történik. Dematerializált részvény esetén – az ellenkező bizonyításáig – azt a személyt kell a részvény tulajdonosának tekinteni, akinek értékpapírszámláján a részvényt nyilvántartják. 5.5 Dematerializált részvény esetén az 5.3 pont szerinti adatoknak – ide nem értve az alapszabályban meghatározott adatokat – a részvénykönyv vezetője számára történő bejelentésére, a részvényeknek az értékpapírszámlán történő jóváírását követő két munkanapon belül, az értékpapír-számla vezető köteles. Az értékpapír-számla vezető nem

10 jelentheti be az adatokat, ha a részvényes így rendelkezett. A részvénykönyv vezetésére egyebekben a Gt. 202. § rendelkezéseit kell alkalmazni. 6. A RÉSZVÉNYES JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 6.1 A részvényes jogainak gyakorlására a részvény birtokában, a részvénykönyvbe történő bejegyzést követően jogosult.

6.2 Dematerializált részvény esetén az értékpapírszámla-vezető köteles a részvényes kérésére a részvényről tulajdonosi igazolást kiállítani. A tulajdonosi igazolásnak tartalmaznia kell a részvénytársaság cégnevét, a részvényfajtát, a részvény darabszámát, az értékpapírszámlavezető cégnevét és cégszerű aláírását, a részvényes nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét). A közgyűlésen való részvételi jog gyakorlásához kiállított tulajdonosi igazolás a közgyűlés vagy a megismételt közgyűlés napjáig érvényes.

6.3 Az értékpapírokra vonatkozó külön törvény előírásai alapján eljáró részvényesi meghatalmazott a társasággal szemben a részvényesi jogokat saját nevében, a részvényes javára gyakorolja.

6.4 A részvényes részvényesi jogait képviselő útján is gyakorolhatja. A könyvvizsgáló nem lehet meghatalmazott. A társaságnál nem lehet meghatalmazott az igazgatóság tagja, illetve a vezérigazgató (Gt. 247. § esetében) a cégvezető, a társaság vezető állású munkavállalója és a Felügyelő Bizottság tagja sem.

6.4.1 Egy képviselő több részvényest is képviselhet, egy részvényesnek azonban csak egy képviselője lehet.

6.4.2 A képviseleti meghatalmazás legfeljebb tizenkét hónapra szólhat. A képviseleti meghatalmazás kiterjed a felfüggesztett közgyűlés folytatására és a határozatképtelenség miatt ismételten összehívott közgyűlésre. A meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell a részvénytársasághoz benyújtani.

6.5 A részvényes jogosult a közgyűlésen részt venni, a Gt.-ben megszabott keretek között felvilágosítást kérni, valamint észrevételt és indítványt tenni, szavazati joggal rendelkező részvény birtokában pedig szavazni.

11 6.6 A közgyűlés napirendjére tűzött ügyre vonatkozóan az igazgatóság köteles minden részvényesnek a napirendi pont tárgyalásakor a szükséges felvilágosítást megadni.

6.7 Az igazgatóság a számviteli törvény szerinti beszámolónak és az igazgatóság, valamint a Felügyelő Bizottság jelentésének lényeges adatait a közgyűlést megelőzően legalább tizenöt nappal köteles a részvényesek tudomására hozni.

6.8 A részvényest a társaság üzleti titkaival kapcsolatban titoktartási kötelezettség terheli, ennek megszegésével a társaságnak okozott károkat köteles a Ptk. 339. §-ának szabályai szerint megtéríteni.

6.9 A részvényhez fűződő szavazati jogot – a Gt.-ben meghatározott kivételekkel - a részvény névértéke határozza meg. A szavazati jog gyakorlásának módját – a Gt. és az értékpapírokra vonatkozó külön törvény keretei között - az alapszabály határozza meg. 6.10 Nem gyakorolhatja szavazati jogát a részvényes, amíg esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette. 6.11 Azok a részvényesek, akik a szavazatok legalább öt százalékával rendelkeznek, - az ok megjelölésével - írásban kérhetik az igazgatóságtól, hogy valamely kérdést tűzzön a közgyűlés napirendjére. A részvényesek ezen jogukat a közgyűlési meghívó kézhezvételétől, illetve a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított nyolc napon belül gyakorolhatják.

6.12 A részvényes köteles az általa átvett részvények névértékének, illetve kibocsátási értékének megfelelő pénzbeli és nem pénzbeli szolgáltatást a Gt. 210. § szerint meghatározott időpontig a társaságnak befizetni, illetve rendelkezésre bocsátani. A részvényes e kötelezettségek alól - az alaptőke-leszállítás esetét kivéve - nem mentesíthető; az általa már teljesített vagyoni hozzájárulást a társaság fennállása alatt nem követelheti vissza.

6.13 A részvényes - a Gt. 210. §-ban meghatározott határidőn belül - a részvény névértékének, illetve kibocsátási értékének befizetésére akkor köteles, amikor az igazgatóság az alapszabályban meghatározott feltételek szerint erre felszólítja. A részvényes fizetési kötelezettségének a felszólítást megelőzően is eleget tehet.

6.14. Ha a részvényes részvényesi joga a Gt. 14. § szerint szűnt meg és a részvényes által az alapszabályban átvenni vállalt részvényre jutó vagyoni hozzájárulás teljesítésének

12 kötelezettségét más személy nem vállalja át, kötelező az alaptőkének a késedelembe esett részvényes által vállalt vagyoni hozzájárulás mértékének megfelelő leszállítása. 6.15 A késedelembe esett részvényest az általa teljesített vagyoni hozzájárulás értéke az alaptőke leszállítását követően, illetve akkor illeti meg, amikor a helyébe lépő részvényes vagyoni hozzájárulását a társasággal szemben teljesíti.

6.16 A társaság és annak alapítója, valamint a társaság és a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkező részvényese közötti vagyonátruházási szerződés létrejöttéhez feltéve, hogy a társaság által teljesítendő ellenszolgáltatás elérné az alaptőke egytizedét - a közgyűlés előzetes, jóváhagyó határozatára van szükség. Ennek során a nem pénzbeli hozzájárulás értékelésére és a könyvvizsgáló jelentésének nyilvánosságra hozatalára vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell (Gt. 209. §).

6.16.1 A 6.16 pontba foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a társasággal az alapító, illetve a részvényes közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa, továbbá, olyan személy köt szerződést, amelyben az alapító, illetve a részvényes közvetlenül vagy közvetve a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik (Ptk. 685/B. §).

6.16.2 A 6.16 pontba foglaltak nem alkalmazhatók a társaság tevékenységi körébe tartozó szokásos nagyságrendű szerződésekkel, a hatósági határozattal és hatósági árverés útján történő tulajdonszerzéssel, valamint a tőzsdei ügyletekkel kapcsolatban.

7. A TÁRSASÁG KÖZGYŰLÉSE 7.1 A közgyűlés a társaság legfőbb szerve, amely a részvényesek összességéből áll. 7.2 A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) döntés - ha a Gt. eltérően nem rendelkezik - az alapszabály megállapításáról és módosításáról; b) döntés a társaság működési formájának megváltoztatásáról; c) a társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása; d) a Gt. 37. §-ban és a 247. §-ban foglalt kivételekkel az igazgatóság elnökének és tagjainak, továbbá a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak, a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, a cégvezető kinevezése, felmentése; e) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása; f) döntés a dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé történő átalakításáról, g) az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása;

13 h) döntés - ha a Gt. másként nem rendelkezik - az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról; i) döntés - ha a Gt. másként nem rendelkezik - az alaptőke felemeléséről; j) döntés - ha a Gt. másként nem rendelkezik - az alaptőke leszállításáról; k) döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról; l) olyan szerződés megkötésének (módosításának) előzetes jóváhagyása, amelyet a társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel köt (megyei önkormányzattal) a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről, amely szerződések nyilvánosak, azokba bármely érintett személy betekinthet (közhasznúsági szerződés), m) szerződés megkötése (módosítása) az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel, n) vagyonkezelési szerződés megkötése (módosítása) az egészségügyi közszolgáltatás ellátásához szükséges vagyonra, a vagyon tulajdonosával, o) a közhasznúsági jelentés elfogadása, a társaság éves beszámolójának elfogadásával egyidejűleg, p) a társaság éves üzleti tervének, szakmai fejlesztési tervének meghatározása, q) olyan szerződés megkötésének, vagy kötelezettségvállalásnak az előzetes jóváhagyása, amelynek szerződési (kötelezettségi) értéke esetenként a 200 millió forintot meghaladja (ide nem értve az egészségbiztosítási pénztár finanszírozási és működési előlegét), r) döntés, olyan éven túli hitel, kölcsön felvételéről, valamint értékpapír megvásárlásáról és eladásáról, amelynek összege esetenként meghaladja a 200 millió forintot, s) döntés a társaság tulajdonában álló ingó, vagy ingatlan eladásáról, amelynek forgalmi értéke meghaladja az 20 millió forintot, t) döntés gazdasági társaság alapításáról, u) döntés olyan éven belüli hitel, kölcsön felvételéről, valamint értékpapír megvásárlásáról és eladásáról, amelynek összege meghaladja a 200 millió forintot, v) a társaság szervezeti és működési szabályzatának, számviteli politikájának, valamint olyan egyéb szabályzatainak jóváhagyása, amelynek jóváhagyását jogszabály a közgyűlés hatáskörébe utalja, w) befektetési szabályzat elfogadása, amennyiben a társaság befektetési tevékenységet végez, x) döntés minden olyan kérdésben, amit törvény vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. 7.3 A közgyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. Szükség esetén rendkívüli közgyűlés bármikor összehívható. 7.4 A közgyűlést – ha a Gt. másképp nem rendelkezik – az igazgatóság hívja össze, a társaság székhelyére, vagy telephelyére, fióktelepére, vagy – amennyiben valamely napirendi pont tárgya azt indokolja – más helyszínre. A közgyűlést a közgyűlés kezdő napját legalább tizenöt nappal megelőzően a részvényeseknek megküldött meghívó útján kell összehívni. Azon részvényeseknek, akik ezt kívánják – az igazgatóságnak történt előzetes bejelentés alapján – a közgyűlésre szóló meghívót elektronikus úton kell megküldeni. 7.4.1 A meghívó tartalmazza:

14 a) a társaság cégnevét és székhelyét; b) a közgyűlés időpontját és helyét; c) a közgyűlés megtartásának módját; d) a közgyűlés napirendjét; e) a szavazati jog gyakorlásához az alapszabályban előírt feltételeket; f) a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyét és idejét.

7.4.2 A közgyűlésen a megjelent részvényes a jelenléti ív aláírásakor tulajdonosi igazolással (lásd alapszabály 6.2 pont) igazolja magát, amely feltétele a közgyűlésen való részvételi jog gyakorlásának. A közgyűlésen megjelent részvényesekről jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a részvényes, illetve képviselője nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), részvényei számát és az őt megillető szavazatok számát, valamint a közgyűlés időtartama alatt a jelenlévők személyében bekövetkezett változásokat. A jelenléti ívet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti. A közgyűlés elnökét a részvényesek maguk közül választják meg. A részvényest annyi szavazat illeti meg, ahány darab részvénye van. 7.4.3 A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint felét képviselő részvényes jelen van. Ha a közgyűlés nem határozatképes, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A nem határozatképes közgyűlés és a megismételt közgyűlés között legalább egy órának, de legfeljebb 21 napnak kell eltelnie. 7.4.4 A közgyűlés ülése nyilvános, kivéve ha a közgyűlés – az igazgatóság, vagy bármely részvényes javaslatára – legalább háromnegyedes szótöbbséggel, a napirend elfogadásakor zárt ülést rendel el. A zárt ülésen csak a részvényesek, az igazgatóság, a főigazgató – ha nem tagja az igazgatóságnak - , a napirend előadója, a jegyzőkönyvvezető és az adott napirendi ügy szakértője (vagy meghívottja) lehet jelen, a vonatkozó törvényi rendelkezések betartása mellett. 7.4.5 A közgyűlés zárt ülést rendelhet el a napirenden szereplő ügyben, ha a napirendre javasolt ügy olyan egészségügyi és hozzájuk kapcsolt személyes adatokat, valamint más személyes adatot, üzleti titkot érint, amelynek nyilvános kezelését törvény, vagy az érintett és jogosult személy nem engedi, vagy korlátozza. 7.5 A közgyűlést – amennyiben egy döntés meghozatalához további előkészítésre van szükség – a közgyűlés legalább háromnegyed szótöbbségével felfüggeszthetik. Ha a közgyűlést felfüggesztik, azt harminc napon belül folytatni kell. Ebben az esetben a közgyűlés összehívására és a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. A közgyűlést csak egy alkalommal lehet felfüggeszteni.

15 7.6 A közgyűlésnek a 7.2 a)-c), d), g), i), j), l), m), n), o) és p) pontjaiban felsorolt ügyekben, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a határozati javaslatot legalább háromnegyedes többséggel kell elfogadnia. 7.7 Ha az alapszabály módosítására az alaptőke felemeléséről vagy leszállításáról hozott közgyűlési határozat végrehajtásával összefüggésben, az alaptőke nagyságának meghatározása végett kerül sor, a közgyűlésnek az alapszabály módosítására vonatkozó jóváhagyó döntése az alaptőke felemelésével vagy leszállításával összefüggő közgyűlési határozat elfogadásával megadottnak tekintendő. 7.8 A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a) a társaság cégnevét és székhelyét; b) a közgyűlés megtartásának módját, helyét és idejét; c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének és a szavazatszámlálóknak a nevét; d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat; e) a határozati javaslatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodók számát. 7.8.1 A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő részvényes hitelesíti. 7.8.2 Az igazgatóság a közgyűlési jegyzőkönyvnek vagy kivonatának egy hiteles példányát, a jelenléti ívet a közgyűlés befejezését követő harminc napon belül köteles a cégbírósághoz benyújtani. 7.8.3 Bármely részvényes a közgyűlési jegyzőkönyvből kivonat vagy másolat kiadását kérheti az igazgatóságtól. 7.9 A részvényesek a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben közgyűlés tartása nélkül is határozhatnak. A közgyűlés tartása nélkül döntésre bocsátott határozatok tervezetét a részvényeseknek az igazgatóság írásban köteles megküldeni úgy, hogy a döntésre a részvényeseknek legalább három nap álljon rendelkezésre. A részvényesek e határidő eltelte előtt küldhetik meg írásban szavazatukat. 7.9.1 A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül vagy ha valamennyi részvényes szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor e naptól számított három napon belül a társaság igazgatósága megállapítja a szavazás eredményét és azt további három napon belül írásban közli a részvényesekkel. Kétség esetén a döntésre bocsátott határozattervezeteknek a részvényesekhez történt megérkezését a társaság, a szavazatnak a határidő letelte előtt történő elküldését és a társasághoz történt megérkezését a részvényes köteles bizonyítani.

16 7.9.2 A társaságnak a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező részvényeseinek a kérésére össze kell hívni a közgyűlést a határozattervezetek megtárgyalására. 7.9.3 A közgyűlés tartása nélkül történő határozathozatalra a közgyűlésre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók. 7.10 A közgyűlés határozatairól a főigazgató Határozatok Könyve című nyilvántartást vezet, amelybe - évente emelkedő sorszámmal – haladéktalanul bejegyzi a határozatot hozó szerv nevét (rövidítve: Kgy.) a határozat pontos szövegét, időpontját és hatályát, illetve a határozatot támogatók és ellenzők számarányát. Amennyiben a határozatot ellenző személye megállapítható, úgy azt is fel kell tüntetni a nyilvántartás egy külön rovatában. A határozatról szóló bejegyzést aláírásával hitelesíti a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvet hitelesítő részvényes. 8. AZ IGAZGATÓSÁG

8.1 Az igazgatóság a társaság ügyvezető szerve. Az igazgatóság 3 természetes személy tagból áll. Az igazgatóság elnökét – aki egyben az igazgatóság tagja – és tagjait közvetlenül a közgyűlés választja meg. Az első igazgatóságot az alapító részvényesek nevezik meg.

8.2 Az igazgatóság elnöke és tagjai vezető tisztségviselők. Nem lehet az igazgatóság elnöke és tagja az, a) b) c) d)

akire, mint vezető tisztségviselőre az alapszabály rendelkezései összeférhetetlenségi, vagy kizáró rendelkezéseket tartalmaznak, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt, akit valamely más foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató gazdasági társaságban nem lehet vezető tisztségviselő.

8.2.1 A gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt. 8.2.2 A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

17 8.2.3 A vezető tisztségviselő - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - nem szerezhet részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben [Ptk. 685. § c) pont], továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben, kivéve, ha ezt az érintett gazdasági társaság társasági szerződése lehetővé teszi vagy a gazdasági társaság legfőbb szerve ehhez hozzájárul. 8.2.4 A vezető tisztségviselő és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], valamint élettársa nem köthet a saját nevében vagy javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó ügyleteket, kivéve, ha ezt a társasági szerződés megengedi.

8.2.5 A társaság vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], valamint élettársa ugyanannál a társaságnál a Felügyelő Bizottság tagjává nem választható meg. 8.2.6 A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 8.3 Az első igazgatóság tagjainak megbízatása jelen alapszabály aláírásától 2011. május 31ig szól. Az első igazgatóság tagjai, a következők: 8.3.1 Név: Lakcím: ……………………………… igazgatósági tag egyúttal az igazgatóság elnöke is. 8.3.2 Név: Lakcím: 8.3.3 Név: Lakcím: 8.4 A társaság ügyvezetését az igazgatóság mint testület gyakorolja. Az igazgatóság tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskörmegosztásáról, az igazgatóság működéséről – jelen alapszabályra is figyelemmel - az igazgatóság által elfogadott ügyrendben kell rendelkezni. Az igazgatóság ügyrendje lehetővé teheti, hogy az igazgatóság ülésén a tagok nem személyes jelenléttel, hanem elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vegyenek részt. Ez esetben az ülés megtartásának részletes szabályait az ügyrendben meg kell állapítani.

8.5 Az igazgatóság tagjai a társaság közgyűlésén tanácskozási joggal vesznek részt.

18 8.6 Az igazgatóság a) felelős a társaság működési körében a saját, illetve az általa delegált hatáskörben hozott minden döntésért, b) jogosult minden olyan döntést a saját hatáskörébe vonni, amely nem tartozik a közgyűlés, a Felügyelő Bizottság és a könyvvizsgáló hatáskörébe, c) irányítja a társaság gazdálkodását, megtárgyalja a főigazgató előterjesztése alapján a társaság üzleti tervét, szakmai fejlesztési tervét és elfogadásra (jóváhagyásra) a közgyűlés elé terjeszti, d) megállapítja saját ügyrendjét, e) gondoskodik a társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről, f) gyakorolja a főigazgató tekintetében a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó munkáltatói jog-, és hatásköröket, g) a közgyűlés elé terjeszti a társaság számviteli törvény szerinti beszámolóját, h) az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról legalább évente egyszer a közgyűlés, háromhavonta a Felügyelő Bizottság részére jelentést készít, i) dönt olyan szerződés megkötéséről, vagy kötelezettségvállalásról, amelynek szerződési (kötelezettségi) értéke esetenként az 50 millió forintot meghaladja és nem éri el a 200 millió forintot j) dönt olyan éven túli hitel, kölcsön felvételéről, valamint értékpapír megvásárlásáról és eladásáról, amelynek összege esetenként nem éri el a 200 millió forintot (ide nem értve az egészségbiztosítási pénztár finanszírozási és működési előlegét), k) dönt éven belül hitel, kölcsön felvételéről, amelynek összege esetenként meghaladja az 50 millió forintot és nem éri el a 200 millió forintot, l) dönt a társaság tulajdonában álló ingó, vagy ingatlan eladásáról, amelynek forgalmi értéke meghaladja az 5 millió forintot, de nem éri el a 20 millió forintot, m) a főigazgató részére eseti, vayg folyamatos jelleggel átruházhat minden olyan feladatot és döntési jogkört amely az igazgatóság feladatai közé és döntési jogkörébe tartozik, n) javaslatot tesz a közgyűlésnek a könyvvizsgáló szervezetre, illetve a könyvvizsgáló személyére, a Felügyelő Bizottság egyetértésével, o) ellátja a társaság közhasznú tevékenysége nyilvánosságának biztosításával kapcsolatos – a törvényben, az alapszabályban és a közgyűlés által külön meghatározott – feladatokat, p) dönt a saját részvény megszerzésével, valamint az alaptőkének az alaptőkén felüli vagyon terhére történő felemelésével kapcsolatban a közbenső mérleg elfogadásáról, valamint q) ellátja mindazon – a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó – feladatokat, amelyeket jogszabály, vagy az alapszabály részére előír.

8.7 Az igazgatóság köteles nyolc napon belül - a Felügyelő Bizottság egyidejű értesítése mellett - a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni, ha tudomására jut, hogy

19 a) a társaság saját tőkéje a veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy b) saját tőkéje a Gt. 207. § (1) bekezdésében meghatározott összeg alá csökkent, vagy c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve ha vagyona tartozásait nem fedezi.

8.7.1 A 8.7 pontban megjelölt esetekben a részvényeseknek határozniuk kell az alaptőke biztosításáról, illetve annak módjáról, így különösen a részvényesek által történő befizetés előírásáról, illetve az alaptőke leszállításáról, továbbá a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, ezek hiányában pedig a társaság megszüntetéséről.

8.7.2 Ha a közgyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adó, a 8.7 a) pont szerinti körülmény változatlanul fennáll, az alaptőke leszállítása kötelező. 8.8 Az igazgatóság szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik. Az igazgatóságot az elnök, az elnök akadályoztatás esetén két igazgatósági tag együttesen hívja össze. 8.8.1 Az ülést, annak megkezdése előtt legalább nyolc nappal, a napirend, a hely és az időpont megjelölésével, írásban kell összehívni. Rendkívüli esetben az ülés nyolc napon belüli időpontra is összehívható, telefax, telefon, vagy elektronikus hírközlési eszköz útján. Az ülésre a Felügyelő Bizottság elnökét és a főigazgatót, továbbá a könyvvizsgálót meg kell hívni, 8.8.2 Bármely igazgatósági tag, vagy a Felügyelő Bizottság írásban – az ok és a cél egyidejű megjelölése mellett – kérheti az igazgatóság összehívását. Az elnök ilyen esetben köteles az igazgatóság ülését az írásbeli kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül összehívni. Ha az elnök ezen kérelemnek nem tesz eleget, úgy az ülést bármelyik igazgatósági tag összehívhatja. 8.9 Az igazgatóság ülésének előkészítése az igazgatóság elnökének a feladata. Az üléseket az elnök, akadályoztatása esetén az általa megbízott tag vezeti (az ülés elnöke). 8.10 Az ülés akkor határozatképes, ha azon igazgatóság minden tagja jelen van. Az igazgatóság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. 8.10.1 Az igazgatóság ülése nyilvános, kivéve ha az igazgatóság – az elnök, vagy az igazgatóság bármely tagja javaslatára – legalább kétharmados szótöbbséggel, a napirend elfogadásakor zárt ülést rendel el. A zárt ülésen csak a tagok, a főigazgató, a napirend előadója, jegyzőkönyvvezető és az adott napirendi ügy szakértője lehet jelen, a vonatkozó törvényi rendelkezések betartása mellett. 8.10.2 Az igazgatóság zárt ülést rendelhet el a napirenden szereplő ügyben, ha a napirendre javasolt ügy olyan egészségügyi és hozzájuk kapcsolt személyes adatokat, valamint más

20 személyes adatot, üzleti titkot érint, amelynek nyilvános kezelését törvény, vagy az érintett és jogosult személy nem engedi, vagy korlátozza. 8.10.3 Az igazgatóság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a) az ülés helyét, időpontját és azt, hogy az ülés szabályszerűen volt-e összehívva, b) a részvevők nevét, c) a hozzászólások lényegét, az egyes napirendi pontokról hozott határozatokat szó szerint, d) a határozatok elleni eseteleges tiltakozásokat. 8.10.4 A határozati javaslat elleni szavazás, vagy tartózkodás önmagában nem jelent tiltakozást, a tiltakozásra kifejezetten utalni kell. Bármely tag kérelmére szószerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az igazgatósági ülés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül meg kell küldeni a részvényeseknek, az igazgatósági tagoknak, a felügyelő bizottsági elnöknek és a könyvvizsgálónak. 8.10.5 Az igazgatóság határozatairól a főigazgató Igazgatósági Határozatok Nyilvántartása című nyilvántartást vezet, amelybe - évente emelkedő sorszámmal – haladéktalanul bejegyzi a határozatot hozó szerv nevét (rövidítve: Ig.) a határozat pontos szövegét, időpontját és hatályát, illetve a határozatot támogatók és ellenzők számarányát. Amennyiben a határozatot ellenző személye megállapítható, úgy azt is fel kell tüntetni a nyilvántartás egy külön rovatában. A határozatról szóló bejegyzést aláírásával hitelesíti az igazgatóság elnöke és a jegyzőkönyvet hitelesítő elnökségi tag. 8.11 Az igazgatóság tagjai kötelesek az üzleti tikot megőrizni. 8.12 A társaság felelős azért a kárért, amelyet vezető tisztségviselője e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott.

8.13 Az igazgatóság tagjai a társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal - és ha a Gt. kivételt nem tesz -, a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Az igazgatóság tagjai a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a társasággal szemben a jogszabályok, az alapszabály, illetve a közgyűlés által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért.

8.13.1 A társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően, az igazgatóság tagjai ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény e követelmény felróható megszegése esetére, ha a társaság fizetésképtelenné vált, előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét.

21 9. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 9.1 A társaság alapító részvényesei 6 tagú Felügyelő Bizottságot hoznak létre a társaság működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére. A Felügyelő Bizottság elnökét – aki egyben a Felügyelő Bizottság tagja – és tagjait közvetlenül a közgyűlés választja meg. Az első Felügyelő Bizottság tagjainak megbízatása jelen alapszabály aláírása napjától 2011. május 31-ig szól. 9.2 Az első Felügyelő Bizottság tagjai, a következők: 9.2.1 Név: Lakcím: ……………………………………Felügyelő Bizottság tagja egyben a Felügyelő Bizottság elnöke. 9.2.2 Név: Lakcím: 9.2.3 Név: Lakcím: 9.2.4 Név: Lakcím: 9.2.5 Név: Lakcím: 9.2.6 Név: Lakcím:

9.3.1 Ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a 200 főt meghaladja, a munkavállalók - az üzemi tanácsnak a társaság ügyvezetésével kötött eltérő megállapodása hiányában - jogosultak részt venni a társaság működésének ellenőrzésében. Ebben az esetben a Felügyelő Bizottság tagjainak egyharmada a munkavállalók képviselőiből áll. Ha a tagok számának egyharmada tört számot eredményez, a Felügyelő Bizottság tagjainak számát a munkavállalókra kedvezőbb módon kell megállapítani.

22 9.3.2 A Felügyelő Bizottságban részt vevő munkavállalói küldött - az üzleti titok körén kívül tájékoztatni köteles az üzemi tanácson keresztül a munkavállalók közösségét a Felügyelő Bizottság tevékenységéről.

9.3.3 A munkavállalói képviselőket a Felügyelő Bizottságba az üzemi tanács jelöli a munkavállalók sorából, a társaságnál működő szakszervezetek véleményének meghallgatása után. Az üzemi tanács által jelölt személyeket a társaság közgyűlése köteles a jelölést követő első ülésén a Felügyelő Bizottság tagjává választani, kivéve, ha a jelöltekkel szemben törvényben foglalt kizáró ok áll fenn. Ebben az esetben újabb jelölést kell kérni.

9.3.4 A Felügyelő Bizottságban a munkavállalói küldötteket a többi taggal azonos jogok illetik meg, és azonos kötelezettségek terhelik. Ha a munkavállalói küldöttek véleménye a Felügyelő Bizottság többségi álláspontjától egyhangúlag eltér, a munkavállalók kisebbségi álláspontját a társaság közgyűlése ülésén ismertetni kell.

9.3.5 A munkavállalói küldöttet megilleti a Munka Törvénykönyve alapján az üzemi tanács tagját megillető munkajogi védelem.

9.3.6 A munkavállalói küldött munkaviszonyának megszűnése esetén Felügyelő Bizottsági tagsága is megszűnik.

9.3.7 A munkavállalói küldöttet a társaság közgyűlése csak az üzemi tanács javaslatára hívhatja vissza, kivéve, ha az üzemi tanács a törvényben meghatározott kizáró ok ellenére 30 napon belül nem tesz eleget visszahívási, illetve az új küldöttre vonatkozó javaslattételi kötelezettségének. 9.4 A Felügyelő Bizottság tagjainak személyére vonatkozóan a törvényben és a alapszabályban meghatározott összeférhetetlenségi vagy más kizáró ok nem állhat fenn. A Felügyelő Bizottság tagjai megbízatásukat – ennek tudatában - külön nyilatkozattal elfogadták. 9.5 Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, elnöke az a személy, aki a) a társaság tagja, b) a társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a társaság cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat -, illetve

23

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója, valamint e) az alapszabály egyéb rendelkezései szerint nem töltheti be a tisztséget. 9.6 A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a társaság működését és gazdálkodását, ügyvezetését. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a társaság könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Köteles megvizsgálni a közgyűlés elé kerülő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a társaság közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról, valamint a közhasznúsági jelentésről a közgyűlés csak a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. 9.7 Ha a Felügyelő Bizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a közgyűlés határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a társaság vagy a tagok érdekeit, összehívja a társaság közgyűlésének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére. 9.8 Ha a Felügyelő Bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles kérni a közgyűlés döntését. A közgyűlés ülésére a Felügyelő Bizottság tagjait minden alkalommal meg kell hívni, az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. 9.9 A Felügyelő Bizottság testületként jár el, tagjai sorából – ha törvény vagy az alapszabály eltérően nem rendelkezik – egy elnökhelyettest választ, ügyrendjét maga állapítja meg. 9.10 A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha a tagjainak legalább kétharmada jelen van, határozatait a jelenlévők egyszerű többséggel hozza. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében a társaság részvényesei, illetve munkáltatója nem utasíthatja. 9.11 A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. A Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől – ok és a cél megjelölésével – az ülés összehívását, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. 9.12 A Felügyelő Bizottság köteles a közgyűlést tájékoztatni és annak döntését kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, a) hogy a társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult taggyűlés döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel. 9.12.1 Az intézkedésre jogosult közgyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

24

9.12.2 Ha a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 9.13 A Felügyelő Bizottság – a törvényben meghatározott eseteken felül - szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. 9.14 A Felügyelő Bizottság tagja és közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont) nem köthet saját nevében vagy javára a társaság tevékenységi körébe tartozó ügyleteket. 9.15 A Felügyelő Bizottság tagjai, a társaság közgyűlésén tanácskozási joggal vehetnek részt. 10. A KÖNYVVIZSGÁLÓ 10.1 A társaságnál könyvvizsgáló működik a Gt. 40-43. §-aiban és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben meghatározott feladatok ellátására. 10.2 A társaság első könyvvizsgálójának megbízatása jelen alapszabály aláírása napjától, 2011. május 31-ig szól. A társaság első könyvvizsgálója: ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... (cég nevét, cégjegyzékszámát és székhelyét, valamint a könyvvizsgálatot végző személy neve, lakóhelye, valamint kamarai száma) 10.3 A könyvvizsgáló szervezetre, illetve a könyvvizsgáló személyére az igazgatóság a Felügyelő Bizottság egyetértésével tesz javaslatot a közgyűlésnek. 10.4 A könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet tagjai, vezető tisztségviselője és vezető állású munkavállalói, valamint a könyvvizsgálatért felelős személy részéről a kijelölést illetően a törvényben, az alapszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok nem állhat fenn, a könyvvizsgáló és a könyvvizsgálatért felelős személy a kijelölést - külön nyilatkozattal elfogadta. 10.5 Nem lehet a társaság könyvvizsgálója az a személy, aki a) a társaság alapítója, illetve részvényese, b) a társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a társaság cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója, továbbá e) akit a Gt. 41. § (5) bekezdése, vagy külön törvény ebben kizár, vagy korlátoz.

25

10.6 A könyvvizsgáló köteles a társaság ügyeivel kapcsolatos üzleti titkot megőrizni. 10.7 A könyvvizsgáló a közgyűlés ülésein köteles részt venni. 10.8 A könyvvizsgáló felelősségére a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve Gt.-ben és a Ptk.-ban meghatározott felelősségi szabályok az irányadók. 11. A CÉGVEZETŐ 11.1 A társaság közgyűlése, valamint az igazgatóság tevékenységének segítése érdekében a társaság közgyűlése egy cégvezetőt (Gt. 32. §) nevez ki, aki a „főigazgató” címet viseli (a továbbiakban: főigazgató). A főigazgató az igazgatóság rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését. 11.2 A főigazgató feladatkörében a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles eljárni. A főigazgató tevékenysége nem érinti a vezető tisztségviselők társasággal szembeni Gt. 30. § szerinti felelősségét. A főigazgatóra a Gt. 23. §-ban, a Gt. 25. §-ban és a Gt. 27. §-ban foglalt előírásokat megfelelően alkalmazni kell. 11.3 A főigazgató személyét - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – az egészségügyi gyógyintézetekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint pályáztatás útján kell kiválasztani. 11.4 A főigazgató a társaság első számú munkavállalója, aki felett a munkáltatói jogokat – kivéve a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt jogokat – az igazgatóság gyakorolja. E minőségében jogait és kötelezettségeit a Munka Törvénykönyve és a vele kötött munkaszerződés határozza meg. 11.5 A főigazgató egyúttal tagja lehet az igazgatóságnak is, de ezen minőségében őt megillető jogokra és terhelő kötelezettségekre – kizáró és összeférhetetlenségi okokra is figyelemmel - a Gt.-nek és más jogszabályoknak, a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályai az irányadóak. 11.6 A főigazgató gyakorolja mindazon jogokat és hatásköröket, amelyeket törvény, jelen alapszabály nem utal a közgyűlés, vagy az igazgatóság kizárólagos hatáskörébe és feladatába. 11.7 A főigazgató feladata, különösen: a) a Gt. 26. §-ban meghatározott feladatok ellátása, így a gazdasági társaság alapításának, az alapszabály módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak az ezek változásának, valamint törvényben előírt más adatoknak a cégbírósági bejelentése, b) a társaság munkaszervezetének kialakítása, napi munkájának irányítása, c) a társaság munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat, d) a vezető szervek (közgyűlés, igazgatóság) működési feltételeinek biztosítása, határozatainak előkészítése és a döntések végrehajtása, e) a vezető szervek napirendjére kerülő ügyek és üléseik előkészítése,

26 f) a társaság üzleti tervének, szakmai fejlesztési tervének, egyéb koncepcionális elképzeléseinek előkészítése, szabályzatainak elkészítése és karbantartása, g) azoknak a vezetői tevékenységeknek az ellátása, amelyek nem tartoznak más vezető munkakörébe, illetve azoknak a feladatoknak az elvégzése, amelyek az egyszemélyi felelős vezető feladatát képezik, h) mindazon ügyekben eljárni, amelyeket reá a közgyűlés, vagy az igazgatóság delegált. 11.8 A főigazgató felelősségét a Gt.-nek a cégvezetőre vonatkozó rendelkezései, a Munka Törvénykönyve, valamint a vele kötött munkaszerződés határozza meg. 12. A CÉGJEGYZÉS 12.1 A társaság cégjegyzése úgy történik, hogy a cégjegyzésre jogosultak az iratokat a társaság cégneve alatt - hiteles cégaláírási nyilatkozatuknak megfelelően - saját névaláírásukkal látják el. 12.2 A társaság cégjegyzésére jogosultak: a) az igazgatóság elnöke önállóan, b) a cégvezető (főigazgató) önállóan, c) egy igazgatósági tag – az elnök kivételével – és egy, az igazgatóság által erre felhatalmazott munkavállaló együttesen. 13. AZ ALAPTŐKE FELEMELÉSE ÉS LESZÁLLÍTÁSA 13.1 A társaság alaptőkéjének felemelését – ha a Gt. másképp nem rendelkezik - a közgyűlés határozza el. 13.2 Ha az alaptőke felemelése új részvények forgalomba hozatalával történik, akkor az kizárólag zártkörűen valósulhat meg. A társaság alaptőkéjét új részvények forgalomba hozatalával akkor emelheti fel, ha korábban forgalomba hozott valamennyi részvényének névértékét, illetve kibocsátási értékét befizették, a nem pénzbeli hozzájárulást pedig maradéktalanul a társaság rendelkezésére bocsátották. 13.3 Az alaptőke-emelés, illetve annak cégjegyzékbe történő bejegyzése során az alapításra irányadó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. 13.4 A társaság alaptőkéjét alaptőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha a számviteli törvény szerinti, az előző üzleti évre vonatkozó számviteli törvény szerinti beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege alapján a tőkeemelés fedezete biztosított, és a társaság alaptőkéje a tőkeemelést követően sem haladja meg a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőke összegét. Az alaptőkén felüli vagyon fedezetének fennállását a számviteli törvény szerinti beszámoló vagy közbenső mérleg a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül igazolja. A felemelt alaptőkét megtestesítő részvények a társaság részvényeseit ellenérték nélkül, részvényeik névértékének arányában illetik meg.

27 13.5 Az alaptőke-emelésről szóló közgyűlési határozatban rendelkezni kell az alapszabály módosításáról és meg kell határozni az alaptőke-emelés végrehajtásának feltételeit (új részvények kibocsátása, felülbélyegzés, kicserélés). 13.6 Dematerializált részvények esetén az igazgatóság az alaptőke-emelés bejegyzését követő, az alapszabályban meghatározott időn, ennek hiányában tizenöt napon belül értesíti a központi értéktárat és a részvényes értékpapírszámla-vezetőjét az alaptőke-emelés következtében a részvényes részvénytulajdonában beállt változásról. 13.7 A társaság az alaptőkét leszállíthatja, az Gt.-ben meghatározott esetekben pedig az alaptőke leszállítása kötelező. Az alaptőke leszállításáról, ha az a társaság elhatározásából történik, a Gt. 267. § (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a közgyűlés dönt. 13.8 Nem szállítható le az alaptőke - a Gt. 268. § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel a Gt. 207. § (1) bekezdésében meghatározott összeg alá. Ha az alaptőkét a Gt. 207. § (1) bekezdésében meghatározott összeg alá kellene leszállítani és a részvényesek az alaptőke pótlásáról három hónapon belül nem gondoskodnak, a társaság közgyűlése köteles a társaságnak más társasági formába történő átalakulásáról, más társasággal történő egyesüléséről, vagy jogutód nélküli megszűnéséről dönteni. 13.9 Az alaptőke leszállításáról döntő közgyűlést összehívó meghívónak tartalmaznia kell az alaptőke leszállítás mértékére, okára és végrehajtásának módjára vonatkozó tájékoztatást, továbbá, ha erre sor kerül, az alaptőke feltételes leszállításának tényét. 13.10 Az alaptőke leszállításáról szóló közgyűlési határozatban meg kell jelölni: a) b) c)

az alaptőke-leszállítás okát (okait), nevezetesen azt, hogy az alaptőke leszállítása tőkekivonás vagy veszteségrendezés érdekében, vagy a társaság saját tőkéje más elemének (ideértve a lekötött tartalékot is) növelése céljából történik; azt az összeget, amellyel az alaptőke csökken, és a részvények jellemzőit; az alaptőke-leszállítás végrehajtásának módját.

13. 11 A közgyűlésnek az alaptőke-leszállításról szóló határozata, amennyiben a Gt. 271-272. § szerinti eljárás eredményesen zárul, egyben az alapszabály módosítását is jelenti. 13.12 A 13. pontban lévő rendelkezéseken felül, az alaptőke felemelésére és leszállítására egyebekben a Gt. 248.-265. §-ba, valamint a Gt.266.-276. §-ba foglaltak az irányadók.

28 14. A TÁRSASÁGI VAGYON VÉDELME, A SAJÁT RÉSZVÉNY 14.1 A társaság saját tőkéjéből a részvényes javára, annak tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag a Gt.-ben meghatározott esetekben és - az alaptőke leszállításának esetét kivéve - csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság alaptőkéjét. 14.2 Az igazgatóságnak írásban kell nyilatkozni arról, hogy a 14.1 pont szerinti kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az igazgatóság tagjai a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felelnek. 14.3 A 14.1 pont alkalmazásában kifizetésnek minősül a pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt. Kivételt képeznek a társaság által – a Gt. 191. § (1) bekezdése és 259. § (3) bekezdése alapján - ellenérték nélkül juttatott részvények. 14.4 Azokat a kifizetéseket, amelyeket a 14.1 pont rendelkezései ellenére teljesítettek, a társaság részére vissza kell fizetni, feltéve, hogy a társaság bizonyítja a részvényes rosszhiszeműségét. 14.4.1 A 14.4 pontba foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a részvényes, bár nem tagsági jogviszonyára tekintettel, olyan kifizetésben részesült, amelyre a 14.1 pontba foglaltak egyébként nem adnának lehetőséget, és amely a felelős társasági gazdálkodás követelményével összeegyeztethetetlen. 14.4.2 A társaságnak a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező részvényesei, valamint a társaság azon hitelezői, akiknek a kifizetés időpontjában még nem esedékes követelése eléri a jegyzett tőke tíz százalékát, a költségek megelőlegezésével egyidejűleg kérhetik a cégbíróságtól független szakértő kirendelését annak megvizsgálása végett, hogy a kifizetés megalapozza-e a 14.4 pontba foglaltak alkalmazását. A cégbíróság eljárására a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelően alkalmazandók. 14.5 A társaság a gazdálkodása során elért nyereségét nem osztja fel, az a társaság vagyonát gyarapítja és azt az egészségügyi közszolgáltatási tevékenységére fordítja.

29 14.6 A társaság saját részvényeit – a Gt. eltérő rendelkezése hiányában - kizárólag alaptőkén felüli vagyona fedezete mellett szerezheti meg. A társaság tulajdonában álló saját részvények névértékének együttes összege nem haladhatja meg az alaptőke tíz százalékát. 14.7 Tilos azoknak a részvényeknek a megszerzése, amelyek névértékének, illetve kibocsátási értékének teljes befizetése (rendelkezésre bocsátása) nem történt meg. 14.8 A saját részvény megszerzésének feltétele, hogy a közgyűlés az igazgatóságot arra, a feltételek meghatározásával felhatalmazza. A felhatalmazás szólhat egyszeri alkalomra vagy legfeljebb tizennyolc hónapos időtartamra. A felhatalmazással együtt meg kell határozni különösen a megszerezhető részvények fajtáját (osztályát), számát, névértékét, visszterhes megszerzés esetében az ellenérték legalacsonyabb és legmagasabb összegét. 14.8.1 Nincs szükség a közgyűlés által adott előzetes felhatalmazásra, ha a részvények megszerzésére a társaságot közvetlenül fenyegető, súlyos károsodás elkerülése érdekében kerül sor. 14.8.2 A 14.8 pont szerinti esetben az igazgatóság a soron következő közgyűlésen köteles tájékoztatást adni a saját részvények megszerzésének indokáról, a megszerzett részvények számáról, össznévértékéről, valamint e részvényeknek a társaság alaptőkéjéhez viszonyított arányáról és a kifizetett ellenértékről. 14.9 Nincs szükség a közgyűlés által adott előzetes felhatalmazásra, ha a részvények megszerzésére a társaságot megillető követelés kiegyenlítését célzó, peres vagy nem peres bírósági eljárás keretében kerül sor. Ilyen esetben a Gt. 223. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. 14.10 Nincs szükség a közgyűlés által adott felhatalmazásra, ha a részvények megszerzésére átalakulással (Gt. VI. fejezet) összefüggésben kerül sor. Ilyen esetben a Gt. 223. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. 14.11 Ha a saját részvények megszerzésére a 14.9 és a 14.10 pontokban meghatározott esetekben kerül sor, a társaság köteles a megszerzett részvényeknek az alaptőke tíz százalékát meghaladó részét a megszerzéstől számított három éven belül elidegeníteni vagy az alaptőke csökkentésével bevonni. 14.12 Ha a társaság a saját részvények megszerzése során törvénybe ütköző módon járt el, köteles a részvényeket azok megszerzésétől számított egy éven belül elidegeníteni vagy az alaptőke csökkentésével bevonni. 14.13 A 14. pontban lévő rendelkezéseken felül, a társasági vagyon védelmére és a saját részvényre egyebekben a Gt. 219.-230. §-ba foglaltak az irányadók. 15. A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE 15.1 A társaság közgyűlése a szavazatok háromnegyedes szótöbbségével elhatározhatja a társaság megszűnését. 15.2 A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a társaság részvényesei részére, a tartozások kiegyenlítése után megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a

30 részvényesek vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a társaság főtevékenységi körének megfelelő közhasznú célra kell fordítani akként, hogy ezt a vagyont az az egészségügyi szolgáltató kapja meg, amely Veszprém megyei székhelyű és többségi tulajdonosa a Veszprém Megyei Önkormányzat, vagy annak jogutódja. 15.3 A társaság megszűnésére a Ptk.-ban, a Gt.-ben, a Kszt.-ben, illetve más jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni. 16. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 16.1 A társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. Ezen időpontig, az alapszabály ellenjegyzésének napjától a társaság előtársaságként működik, üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat azzal, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet. 16.2 A társaság a cégbejegyzéssel egyidejűleg, kiemelkedően közhasznú szervezeti fokozatban történő nyilvántartásba vételét is kéri. A közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények és mentességek igénybevételére, a közhasznúsági nyilvántartásba vétel napjától számított a jogszabályban előírt idő elteltével jogosult. 16.3 A társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenység: a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása. 16.4 A társaság működésével, a szolgáltatásai igénybevételével kapcsolatosan keletkezett iratokba, beszámolókba, jelentésekbe, közhasznúsági jelentésbe a társaság székhelyén írásban előre jelzett és a főigazgatóval – a Felügyelő Bizottság tevékenységét érintő ügyekben annak elnökével - egyeztetett időpontban, a társaság, illetve a Felügyelő Bizottság képviselőjének jelenlétében – az adatvédelmi rendelkezések, valamint az üzleti titok betartásával, a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – bárki betekinthet. 16.4.1 A főigazgató köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, lakcíme, a kért irat (adat) megnevezése, a kérelem és teljesítésének helye és ideje. 16.5 A társaság közhasznú szolgáltatásaiból – tagjain kívül – más is részesülhet. A közgyűlés döntéseiről 8 napon belül írásban értesíti az érdekelteket, valamint azokat nyilvánosságra hozza a Napló című lapban, valamint a honlapján. 16.6 A társaság igazgatósága a társaság éves beszámolóját, közhasznúsági jelentését, szolgáltatásai igénybevételének módját, a létesítő okirata szerint tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a Napló című lap útján nyilvánosságra hozza, valamint honlapján közzéteszi.

31 16.6.1 Az igazgatóság a közhasznúsági jelentést és az éves beszámolót a jogszabályokban és az alapszabályban meghatározott tartalommal, időben, írásban és az eljárási rend szerint köteles a közgyűlés elé terjeszteni elfogadásra. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a) b) c) d) e)

a számviteli beszámolót, a költségvetési támogatás felhasználását, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a cél szerinti juttatások kimutatását, a központi költségvetési szervtől, az elkülönített pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. 16.6.2 A 16.6.1 a) pontban foglalt rendelkezés az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti. A társaság éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. A közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-ig a társaság a honlapján közzéteszi. 16.7 A társaság, mint közhasznú szervezet közcélú adománygyűjtésére, gazdálkodására, nyilvántartásaira a Kszt. 12.-20. §-ainak rendelkezései az irányadóak. A társaság nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. 16.8 A társaságnak, a Kszt. alkalmazásában vezető tisztségviselője: az igazgatóság elnöke és tagja, a Felügyelő Bizottság elnöke és tagja, továbbá a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, az alapszabály szerint egyszemélyi felelős vezető feladatot ellátó személy. Ahol jelen alapszabály „vezető tisztségviselő” kifejezést alkalmaz, ott ezalatt ezen tisztségek ellátóit kell érteni. A vezető tisztségviselők kötelesek az üzleti titkot megőrizni. 16.8.1 A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet a társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 16.8.2 A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 16.9 A társaság köteles pályázatot kiírni, ha az általa nyújtott cél szerinti juttatás az évi egymillió forintot meghaladja. 16.10 A társaság és részvényese között létrejövő szerződést a szerződés aláírásától számított harminc napon belül a cégbíróságon a cégiratok között letétbe kell helyezni. Ez a rendelkezés nem irányadó abban az esetben, ha a társaság és a részvényes a társaság tevékenységi körébe tartozó, a létesítő okirat által meghatározott szokásos nagyságrendű szerződést köt. Ezen rendelkezés alkalmazásában szokásos nagyságrendű szerződés az, amelynek szerződési összege nem haladja meg az ötvenmillió forintot.

32

16.11 A társaság által bárki javára ingyenesen vagyonjuttatást, tartalmazó okiratot a szerződés aláírásától számított harminc napon belül a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni feltéve, hogy annak összege (értéke) az egymillió forintot meghaladja. Az összeghatár szempontjából a két éven belül ugyanannak a személynek vagy szervezetnek nyújtott juttatásokat össze kell számítani. 16.12 A közgyűlés köteles szabályzatot alkotni a társaság vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai és más, a legfőbb szerv által meghatározott vezető állású munkavállalói javadalmazása módjának, mértékének főbb elveiről, annak rendszeréről. A szabályzatot az elfogadásától számított harminc napon belül a cégiratok közé letétbe kell helyezni. A szabályzatban foglaltak alapján a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik a szabályzattal érintett személyi kör javadalmazásának (így különösen díjazásának, munkabérének, végkielégítésének, egyéb juttatásainak) megállapítása. Munkabér alatt a Munka Törvénykönyve 142/A. § (3) bekezdésében foglaltak értendők. 16.13 A társaság feletti adóellenőrzést a társaság székhelye szerint illetékes állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig – a közhasznú működés tekintetében - a reá vonatkozó szabályok szerint az ügyészség látja el. 16.14 A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében egyebekben a Kszt.nek, az Áht.-nek és más törvényeknek, jogszabályoknak a nonprofit gazdasági társaságra és közhasznú szervezetekre vonatkozó szabályait, valamint a Gt.-nek a gazdasági társaságokra és a nonprofit gazdasági társaságokra irányadó közös szabályait és a zártkörű részvénytársaságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A társaságnak és részvényeseinek a Gt.-ben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Ptk. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Veszprém, 2007. december 13.

--------------------------------------------Veszprém Megyei Önkormányzat

-----------------------------------------Sümeg Város Önkormányzata

A társaság alapításához a …../2007. (……) MÖK határozatával, a Veszprém Megyei Közgyűlés és Sümeg Város Képviselő-testülete ……/2007. (….) sz. határozatával elfogadta. Készítettem és ellenjegyzem, Veszprém, 2007. december

1/B. melléklet

Ellátási Szerződés amely létrejött, egyrészről Név: Veszprém Megyei Önkormányzat Cím: 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. KSH számjel: 751132119 Adóigazgatási szám:15431954-2-19 Törzsszám: 431956000 Képviselő: Lasztovicza Jenő elnök

- a továbbiakban: önkormányzat – másrészről Név: Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Cím: 8200 Veszprém, Kórház u. 1. KSH számjel:…………………………………… Adóigazgatási szám: …………………………… Cg.: …………………………………………….. Képviselő: ……………………………………… – a továbbiakban: Szolgáltató – együttesen, mint Szerződő Felek – között, a mai napon, az alábbi feltételek mellett, az Önkormányzat egészségügyi ellátási kötelezettségébe tartozó szolgáltatások teljesítése céljából, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 2. § (3) bekezdése alapján. I. Előzmények 1. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 70. § (1) bekezdés b) pontja szerint, a megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja. 2. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eü. tv.) 152. § (3) bek.e szerint, a helyi önkormányzat a tulajdonában vagy használatában lévő járóbeteg-szakellátást és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények működtetését biztosítja. 3. Az Önkormányzat, az egészségügyi közszolgáltatás ellátásáért az állam nevében eljáró felelős szerv, az Eü. tv. 155. § (2) bekezdés szerint köteles biztosítani a külön törvényben foglaltaknak megfelelően, a társaság keretében az egészségügyi közszolgáltatás nyújtásához

2 szükséges szakmai feltételeket, valamint az egészségügyi intézmény működőképességét és fejlesztését. 4. Az Etv. 2. §. alapján, az Önkormányzat, mint egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv, a jogszabályokban megjelölt egészségügyi közszolgáltatásokat, a törvényben meghatározott kapacitásnak megfelelően látja el. 5. Az Önkormányzat, mint alapító fenntartó a felügyelete alatt működött Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet költségvetési szervet, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. § (1) bek. c) pontja alapján 2008. március 31-e napjával megszüntetette és a költségvetési szerv által eddig ellátott feladatokat, 2008. április 1-től a Szolgáltató látja el. 6. A Szolgáltató az alapszabályában és jelen szerződés II. fejezetében tételesen meghatározott önkormányzati egészségügyi kötelező feladatokat látja el, az alapszabályában meghatározott helyi, területi és régionális ellátási területtel, továbbá a mindenkor érvényes ÁNTSZ beutalási szabályzat szerint. 7. A Szolgáltató a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében – a költségvetési szerv alapítójának rendelkezése folytán - a kórházi költségvetési szerv jogutódja. Az Etv. 16. § (9) bekezdése szerint, a költségvetési szerv formájában működő finanszírozott egészségügyi szolgáltató helyébe lépő Szolgáltató a finanszírozási szerződések, valamint hatósági engedélyek tekintetében a költségvetési szerv jogutódja. 8. Az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő Szolgáltató - tekintettel arra, hogy az egészségügyi szolgáltatást kapacitásszerkezetének változtatása nélkül, azonos tárgyi és személyi feltételekkel biztosítja - a 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet 14/A § (2) bekezdése alapján módosított működési engedély alapján látja el tevékenységét, biztosítja az egészségügyi szolgáltatást. II. Az ellátandó szolgáltatások 1. A Szolgáltató vállalja, hogy az Önkormányzat, mint a jelen szerződés I. fejezetébe tartozó egészségügyi közszolgáltatásokért felelős szerv ellátási kötelezettségébe tartozó feladatokat, az alábbiak szerint látja el. 2. A társaság feladatai a következők (2.1-2.14). 2.1 A társaság feladata az aktív fekvőbeteg-ellátás területén: A hatályos beutalási rend szerint Veszprém megye lakosságának fekvőbeteg ellátása, a települési önkormányzatok által fenntartott kórházak szakmai munkájának támogatása, segítése. Veszprém megye lakosságának elme-egészségügyi ellátása. A kórház a megyére kiterjedően végzi a lakosság gyógyító-megelőző intézményeiből áthelyezett, átvett magasabb szintű gyógyintézeti ellátásra szoruló betegeket, segíti az orvostanhallgatók famulálását, a szigorló orvostanhallgatókat gyakorlatra fogadja, a megye szakdolgozói és körzeti orvosainak továbbképzés.

3 2.2 A társaság feladata a rehabilitáció, utókezelés és gondozást nyújtó fekvőbeteg-ellátás területén: A megye lakosságának elme-egészségügyi ellátása, szövődménymentes alkoholbetegek elvonókezelése. 2.3 A társaság feladata a krónikus fekvőbeteg ellátás területén: Az a fekvőbeteg-ellátó intézetben végzett tevékenység, amelynek időtartama, befejezése általában nem tervezhető, hosszabb időszakot ölel fel. Az ellátásban az ápolás a meghatározó és az ellátás célja alapvetően a beteg állapotának stabilizálására irány 2.4 A társaság feladata a járóbetegek gondozóintézeti ellátása területén: A megye járóbetegeinek helyi ellátása lehetőségeit gondozóintézetekben végzett gondozási tevékenység.

meghaladó,

szakorvosi

2.5 A társaság feladata a foglalkozás-egészségügyi ellátás területén: A foglalkozás-egészségügyi szakrendelés és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat által a dolgozók munkahelyen végzett szakellátása. 2.6 A társaság feladata a járóbetegek szakorvosi ellátása területén A megye járóbetegeinek helyi szakellátás lehetőségeit meghaladó szakorvosi vizsgálata, gyógykezelése. 2.7 A társaság feladata a fogorvosi ellátás területén: Fogszabályozási tevékenység és a szájsebészeti járóbetegek ellátásával kapcsolatos feladatok. 2.8 A társaság feladata a gyógyító célú foglalkoztatás területén: A betegek gyógyító célú foglalkoztatása. 2.9 A társaság feladata az egészségügyi ellátás egyéb területén: Azon tevékenységek, amelyek a közvetlen betegellátást nem érintik (ellenőrző főorvosok díjazása, pályázatok kezelése, szakmai rendezvények lebonyolítása). 2.10 A társaság feladata az irányított betegellátás területén: Az irányított betegellátási modellkísérletben szervező tevékenység ellátása. 2.11 A társaság feladata a gyógyszer és gyógyászati termék kiskereskedelem területén: A gyógyító-megelőző tevékenység folytatása során - figyelemmel a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény rendelkezéseire - biztosítja, hogy a beteg a gyógykezeléséhez szükséges és Magyarországon alkalmazható gyógyszerhez - ideértve a magisztrális, a galenusi és a külön jogszabályban meghatározott egyedi engedély alapján rendelhető gyógyszereket is - hozzájuthasson. Ennek érdekében a társaság feladata a kórházi gyógyszerellátás megszervezése, a gyógyszerek beszerzése (megrendelése), tárolása,

4 elosztása, ellenőrzése, valamint az alkalmazáshoz szükséges szakmai információ biztosítása intézeti gyógyszertár keretében. 2.12 A társaság feladata az egyéb humán egészségügyi szolgáltatás területén, hogy a szakmai működés területét érintő szakmai, módszertani, szakképzési kérdésekben együttműködjék az illetékes intézményekkel, testületekkel és civil szervezetekkel. 2.13 A társaság az illetékes intézményekkel és egyesületekkel egyeztetett módon részt vesz a graduális és posztgraduális képzésben, továbbképzésben. 2.14 A társaság a felsorolt alapfeladatait elősegítő gazdasági-műszaki és egyéb kiszolgáló tevékenységet lát el, valamint az alapfeladat ellátásához szükséges termék előállítást, értékesítést végez, illetve szolgáltatást nyújt. 3. A társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja; III. Az egészségügyi szolgáltatások ellátásának feltételei 1. A Szolgáltató vállalja, hogy jelen ellátási szerződéssel, az egészségügyi ellátási kötelezettségébe került feladatokat, a megalapításakor tulajdonába került – korábban a kórházi költségvetési szerv használatában és az Önkormányzat tulajdonában volt – ingóvagyonnal, valamint a vagyonkezelésébe került ingatlanvagyonnal az OEP által, a feladatok ellátásához biztosított közfinanszírozásból, valamint egyéb bevételeiből a szükséges munkavállalói létszámmal és a dologi feltételekkel biztosítja. 2. A Szolgáltató jelen szerződéssel felvállalt ellátási kötelezettségét, a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések, az Önkormányzat jelen szerződés tárgyába tartozó döntései, valamint az illetékes hatóságok törvényes rendelkezései szerint köteles ellátni. 3. A Szolgáltató a jelen szerződés II. fejezetében meghatározott szolgáltatások körét, csak az Önkormányzat és a Szolgáltató előzetes egyeztetését követően, jelen szerződés módosításával szűkítheti. 4. A meglévő szolgáltatások bővítéséről, valamint új ellátási formák, illetve szolgáltatások bevezetéséről és folyamatos végzéséről a Szolgáltató saját hatáskörben, de az Önkormányzat véleményének kikérése után jogosult dönteni. Ezek pénzügyi-gazdasági és személyi feltételeit azonban saját hatáskörben köteles biztosítani, kivéve, ha a Szerződő Felek az előzetes egyeztetések során másként nem állapodnak meg. 5. A Szolgáltató jogosult a szolgáltatások igénybevevőjétől az emeltszintű ellátások esetében – a közfinanszírozáson túlmenően, de a jogszabályok kereti között – pótdíjat, a nem közfinanszírozott ellátások esetében pedig térítési díjat kérni. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (illetve a mindenkori ezen feladatokat ellátó szerv) által finanszírozott ellátások a lakosság számára, biztosítási alapon továbbra is térítésmentesek, illetve a mindenkori hatályos jogszabályok szerinti díj számítható fel.

5 6. A Szolgáltató a jelen szerződés II. fejezetében megjelölt egészségügyi közszolgáltatásokat, jelen szerződés időtartama alatt kizárólagos joggal végzi. Az Önkormányzat kijelenti, hogy ezen egészségügyi ellátási kötelezettsége körébe tartozó feladatokat kizárólag a Szolgáltató útján látja el, mással ezen feladatkörökbe tartozó egészségügyi közszolgáltatások ellátására szerződést nem köt, gazdasági társaságot ebből a célból nem alapít, saját szolgáltatót nem tart fenn, más közszolgáltatásért felelős szervvel ezen feladatok közös ellátására nem állapodik meg, társulást ilyen céllal nem hoz létre. 7. A Szolgáltató nem ruházhatja tovább a jelen szerződésben vállalt jogokat és kötelezettségeket, de egyes részfeladatok ellátására alvállalkozókkal, közreműködőkkel – a jogszabályi rendelkezések szerint - szerződést köthet. IV. A szervezet és a munkavállalók 1. A Szolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy jelen szerződés hatályba lépésének napján, a Szolgáltató alkalmazásában álló és a kórházi költségvetési szerv alkalmazásában állt közalkalmazott munkavállalókkal megkötött munkaszerződésekben meghatározott garanciális elemeket betartják, és sem a Szolgáltató igazgatósága, sem közgyűlése nem hoz olyan döntést, vagy határozatot, amely ezen garanciális elemek sérelmét okozzák. 2. A Szolgáltató a belső szervezeti rendjét saját elhatározása alapján – a jogszabályok és más kötelező szakmai normatívák, valamint jelen szerződés vonatkozó pontjainak betartásával szabadon alakíthatja, mindenkor szem előtt tartva az ellátottak érdekeit és nem sértve az Önkormányzat egészségügyi ellátási kötelezettségeit. 3. A Szolgáltató kötelezi magát a mindenkori egészségügyi minimumfeltételeknek az egészségügyi dolgozókra vonatkozó előírásainak maradéktalan betartására. Ennek érdekében támogatja, illetve maga is tevékenyen segíti a munkavállalók szakmai fejlődését. V. A szerződés betartásának ellenőrzése 1. Az Önkormányzat jogosult jelen szerződés betartását, a jelen szerződésben meghatározott szolgáltatások (ellátások) minőségét, az illetékes egészségügyi hatóság által alkalmazott mutatók, vagy esetenként a Szerződő Felek által előzetesen elfogadott, szakmai követelmények alkalmazásával folyamatosan ellenőrizni. 2. Az ellenőrzés során a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint biztosítja a helyszíni ellenőrzést, az iratokba való betekintést a Szolgáltató, figyelemmel az üzleti-, orvosi titkokra és a személyiségi jogokra vonatkozó, valamint a közpénzek felhasználásával kapcsolatos rendelkezésekre és a közhasznú szervezetekre vonatkozó előírásokra. 3. Az ellenőrzésről a Szerződő Felek jegyzőkönyvet vesznek fel. Amennyiben az ellenőrzés során az Önkormányzat jelen szerződés megsértését, vagy annak, szerinte nagy valószínűséggel bekövetkező megszegését észleli, úgy ezen megállapításokra a Szolgáltató 8 napon belül köteles nyilatkozni és egyben megtenni az általa szükségesnek ítélt intézkedéseket. Ha a nyilatkozatba foglaltakat, vagy a Szolgáltató által tett intézkedéseket az Önkormányzat nem fogadja el, úgy saját elhatározása szerint dönt jelen szerződés módosításának, vagy megszüntetésének kezdeményezéséről.

6

4. Amennyiben a Szolgáltató az Önkormányzat részéről észleli jelen szerződés megszegését, vagy annak veszélyét, úgy ugyancsak a 3. pont szerint köteles eljárni. VI. A szerződés hatálya, módosítása és megszűnése 1. Jelen szerződés mindkét fél által aláírt formában és elfogadott tartalommal, 2008. április 1én lép hatályba és határozatlan időre szól. 2. A Szerződő Felek jelen szerződést csak közös megegyezéssel írásban, indokolt esetben módosíthatják, így különösen az ellátandó szolgáltatások módosulása, vagy céljelleggel átadott pénzeszközök esetén, továbbá akkor, ha hatályba lépő új jogszabályi rendelkezések ezt indokolják, vagy a pénzügyi (feladat) finanszírozás rendje módosul, illetve a Ptk. 241. §. által meghatározott esetben. 3. A szerződésmódosító javaslatot a kezdeményező fél írásban köteles eljuttatni a másik szerződő félnek, akinek 30 naptári nap áll rendelkezésére a módosítási javaslat véleményezésére. Amennyiben legkésőbb a 30 napot követő 3. napon nem válaszol a másik fél módosítási kezdeményezésére, úgy a módosítás a következő hónap első napján hatályba lép. 4. A Szerződő Felek a jelen szerződést, csak a következő pontokban meghatározott esetekben és módon szüntethetik meg: a) közös megegyezéssel, a Szerződő Felek által meghatározott feltételekkel, b) egyoldalúan, indokolás nélkül és írásban, legalább 90 napos felmondási idővel, a hónap utolsó napjára. c) azonnali felmondással az Önkormányzat jogosult megszüntetni, ha a Szolgáltató súlyos szerződésszegést követ el, a jelen szerződésben vállalt kötelezettségeit jelentős mértékben megszegi, így különösen akkor, ha -

az ellátási mutatók eredményének ismeretében megállapítja, hogy a Szolgáltató által ellátott szakmai színvonal 6 hónapon keresztül folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, és ezt az egészségügyi hatóság célellenőrzése is igazolja,

-

a Szolgáltató a területi ellátási kötelezettségét folyamatosan és súlyosan megszegi,

-

a Szolgáltató súlyosan megszegi a MEP-pel kötött finanszírozási szerződést és emiatt fennáll a finanszírozási szerződés azonnali hatályú felmondásának veszélye,

-

ha a Szolgáltató ellen csőd-, vagy felszámolási eljárás indul,

-

ha a Szolgáltatónak adó-, illeték-, vám-, vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt és megfizetésére halasztást nem kapott.

7 d) azonnali felmondással a Szolgáltató jogosult megszüntetni, és kártérítési igényét a Ptk. szerint vele szemben érvényesíteni, amennyiben az Önkormányzat súlyos szerződésszegést követ el, így különösen ha -

az Önkormányzat a III. 4. pont alatti kizárólagosságot megsérti, a törvényi ellátási kötelezettségébe tartozó és jelen szerződéssel a Szolgáltató által teljesített egészségügyi feladatok ellátását, részben vagy egészben más szolgáltató útján teljesíti, valamint

-

ha az Önkormányzat, vagy a Szolgáltató jogutód nélkül megszűnik.

5. Az azonnali felmondás a következő hónap utolsó napjára történhet úgy, hogy az egészségügyi szolgáltatás folyamatos ellátása biztosított legyen. 6. Jelen szerződés azonnali hatályú felmondással történő megszüntetése csak írásban és indokolással történhet, amelyre a másik félnek, a felmondást tartalmazó irat kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül válaszolnia kell. A határidő jogvesztő, a válaszadás elmulasztása az azonnali hatályú felmondás elfogadását jelenti. 7. Ha az Önkormányzat jogutód nélkül megszűnik, akkor a megszűnésről rendelkező döntés tartalmazza az ellátási szerződés folytatásának további feltételeit. 8. A Szolgáltató megszűnése esetére a Szolgáltató alapszabálya rendelkezik a vagyon felosztásáról. Az egészségügyi szolgáltatás további ellátása az Önkormányzat rendelkezése szerint történik. VII. Egyéb rendelkezések 1. A Szerződő Felek kijelentik, hogy jelen szerződés tartalmára és tárgyára nézve semmilyen lényeges információt nem hallgattak el. Amennyiben jelen szerződés aláírását követően kiderülne, hogy valamelyik szerződő fél valamilyen információt elhallgatott, amelynek eredményeként a másik szerződő felet kár érte, úgy a károkozó a polgári jog szabályai szerinti kártérítési felelősséggel tartozik. Ha az információ a jelen szerződésben a Szerződő Felek által vállalt jogait és kötelezettségeit jelentős mértékben sérti, illetve súlyosítja, úgy az adott információnak az elhallgatása súlyos szerződésszegésének minősül. 2. Jelen Szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének, az Áht. az Eütv. az Etv. és más vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak. 3. A Szerződő Felek jelen szerződés teljesítéséből eredő vitáikat békés egyeztetés útján kísérlik meg rendezni, s amennyiben ez nem jár sikerrel, úgy a peres eljárásra a Polgári Perrendtartás szerinti bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. 4. A Szerződő Felek kijelentik, hogy jelen szerződést – az aláírást megelőzően – mindkét fél részéről, az arra hatáskörrel rendelkező, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló döntéshozó testületek jóváhagyták.

8 A Szerződő Felek jelen szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, együttes értelmezés után, jóváhagyólag aláírták.

Veszprém, 2007. ………………………………………..

……………………………...................... Veszprém Megyei Önkormányzat

…..………………………………….. Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Az ellátási szerződést a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, a …./2007. (XII. 13.) MÖK sz. határozatával elfogadta.

1/C. melléklet

VESZPRÉM MEGYEI CSOLNOKY FERENC KÓRHÁZ NONPROFIT ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETI TERV

2007 NOVEMBER

VESZPRÉM

2

TARTALOMJEGYZÉK ÜZLETI TERV ____________________________________________________________________3 1.

Általános alapadatok (tervezet) ____________________________________________________3

2.

A Zrt. stratégiai céljai ___________________________________________________________3

2.1. A Zrt küldetése ________________________________________________________________4 2.3. Fejlesztési célok, területek________________________________________________________5 Sürgősségi ellátás _____________________________________________________________________ 5

3.

A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörű Részvénytársaság tulajdonosi szerkezete_____________________________________________________________________6

3.1. A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörű Részvénytársaság mérleg- és eredmény-kimutatás tervezete. ____________________________________________________7 3.1.1.

Bevételek tervezése ________________________________________________________7

3.1.2.

Költségek tervezése ________________________________________________________8

3.2 Eredményterv_________________________________________________________________10 3.2.1

Alapvariáció_____________________________________________________________11

3.2.2

Javasolt variáció__________________________________________________________12

3.3 Mérlegterv ___________________________________________________________________13 4.

A cash flow tervezett alakulása ___________________________________________________17

4.1 cash flow alap variáció _________________________________________________________17 4.2 Cash-flow javasolt variáció ______________________________________________________18

3

ÜZLETI TERV 1.

Általános alapadatok (tervezet)

 Név:

Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

 Rövidített név:  Jogi forma:

Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

 Jogelődök:

Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc KórházRendelőintézet

 Székhely:

Veszprém

 Alapítás időpontja:

2008-------

 Tulajdonosi struktúra:

Veszprém Megyei Önkormányzat 1 900.- eFt Sümeg Város Önkormányzata 28 100.-eFt

 Felügyelet:  Jegyzett tőke:  Induló tőkeszerkezet:

30.000 Ft Megnevezés Saját tőke

érték (eFt) 30000

 Tevékenységi kör: Alapszabály szerint.:

2.

A Zrt. stratégiai céljai
a megyei szintű progresszív betegellátás biztosítása;
a regionális feladatok megszerzése, elismertetése, a szakellátás biztosítása;
a fenti ellátásokhoz történő, szükséglet szerinti egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása;
Veszprém város és vonzáskörzetének minél szélesebb körű aktív egészségügyi ellátásának folyamatos, magas színvonalú biztosítása;
a betegelégedettség növelése.

A fenti célok megvalósítása a jelenleginél is hatékonyabb, a várható bevételek optimalizálását, az azok megszerzéséhez szükséges eszközök, ráfordítások lehetőség szerinti minimalizálását igénylő gazdálkodást követel meg.

4 Az intézmény a Pannon modell kidolgozásával elkészítette közép távú stratégiai koncepcióját, melynek megvalósítása a fenntartó döntéseinek megfelelően megkezdődött. Ebbe a programba illeszkedik az elfogadott szakmai fejlesztési koncepció is mely lényegében alapja a Zrt. jövőbeni működési feltételrendszerének. E koncepció megvalósítását is elősegítheti az új társasági forma a kiemelten közhasznú nonprofit Ztr. A Zrt működési formában előnyösen megvalósíthatóak lehetnek a tervezett „Pannon modellnek” elnevezett programban megfogalmazott célok: f) Veszprém megye kórházainak önálló, de a közös célokat már figyelembe vevő struktúra átalakítása, mely elsődlegesen az aktív ágyak számának csökkentését, telephelyek megszüntetését, osztályok összevonását, párhuzamosságok megszüntetését, a szükségletekhez igazodó krónikus kapacitások kialakítását célozta meg g) Veszprém megye kórházainak együttműködése az intézmények közötti párhuzamosságok megszüntetésére és a hatékonyabb együttműködésre, h) A teljes megyei szintű szakellátás összehangolása a logisztika valamint egyes diagnosztikus és terápiás ellátások területén i) A „Pannon modellnek” megfelelő megyei szint felett átívelő integráció létrehozása, mely Somogy és Veszprém megyék interregionális és interdiszciplináris együttműködését jelentheti

A Zrt küldetése Célok:
A Veszprém város és vonzáskörzetének minél szélesebb körű aktív egészségügyi ellátásának folyamatos, magas színvonalú biztosítását;
A megyei szintű progresszív betegellátás biztosítását;
Regionális feladatok megszerzését, elismertetését, az ellátás biztosítását;
A fenti ellátásokhoz történő, szükséglet szerinti egyenlő esélyű hozzáférés biztosítását;
A betegelégedettség növelését. Eszközök:
A diagnosztikus és kezelési eljárások folyamatos fejlesztése a legújabb tudományos eredményekre, szakmai ajánlásokra, evidenciákra alapozva,
Az ellátások hatékonyságának növelése az alacsonyabb költségű, de azonos hatású eljárások preferálásával, a gyógyító-megelőző tevékenység folyamatainak optimalizálásával,
Folyamatos és aktív részvétel az egyetemi, főiskolai és szakirányú képzésekben, továbbképzésekben (orvos- és nővérképzés)
Magasan kvalifikált emberi erőforrás koncentrálása, folyamatos továbbképzésük keretének megteremtése,
A minőségirányítási rendszer tudatos fejlesztése, eredményeinek, tapasztalatainak beépítése a napi gyakorlatba,
a gyógyító-megelőző tevékenységet irányító-kiszolgáló adminisztratív apparátus működésének optimalizálása,
egységes, integrált informatikai rendszer kiépítésével és működtetésével, igény szerinti fejlesztésével,

5
a partner intézményekkel és szolgáltatókkal való szorosabb együttműködéssel (háziorvosok, járóbeteg szakrendelők, kórházak, ÁNTSZ, MEP, OMSZ,) (közös protokollok, eljárásrendek, később közvetlen adatkapcsolat kialakítása)
erőteljesebb belső és külső kommunikációval. A jövő szakmai programjának fontos prioritásai:
A sürgősségi betegellátás magasabb szintjének akkreditálása
A régióból is hiányzó regionális feladatok megszervezése
A jelenlegi „huzóágazatok” megtartása és fejlesztése
A preventiós tevékenység javítása
A kontrolling továbbfejlesztése, korszerű intézményi menedzsment kialakítása
Tudományos tevékenység növelése
A szakmai tevékenység működőképes megtartása folyamatosan tervezett gépműszercserékkel
Az ápolási munka javítása, betegelégedettség javítása
Az irányított betegellátási modell minél sokrétűbb felhasználása, kiterjesztése a Pannon modell finanszírozási modellkísérlete irányába

2.3. Fejlesztési célok, területek Megnevezés Sürgősségi ellátás Onkológiai Centrum Psychiátria Szájsebészeti centrum Belgyógyászati centrum Sebészeti érsebészeti centrum Traumatológia ortopédia Aneszteziológia, intenzív Csecsemő és gyerek Neurológia strok Szülészet nőgyógyászat Fül orr gége Urulógia Reumatológia mozg.rehab Bőrgyógyászat Szemészet Központi radiológia Nukleáris medicina Patológia Kórházhigiéné Intézeti gyógyszertár Informatika Összesen

Összeg (millió F) 380 3 300 600 6 60 40 15 50 50 30 50 80 40 10 10 50 200 300 10 40 na 70+60 5451

Forrás terv (millió Ft) Pályázat? Pályázat 800 terv.önrész Pályázat? saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját saját autszorszing autszorszing saját saját Elixir bevételéből autszorszing

A táblázatból látható, hogy 5451 mrd Ft fejlesztési szükséglete van jelenleg az intézménynek csak a fekvő betegellátás vonatkozásában. A továbbiakban ki kellene dolgozni azt is, hogy ezek a beruházások mit jelentenek hatékonysági szempontokból, a bevételnövelés, ill. költségcsökkentés vonatkozásában A pályázatok tekintetében számolni kell a felmerülő önrész nagyságával is.

6 A fejlesztések valamint a folyamatos elhasználódásból adódó eszközpótlások a működési költségek terhére nem biztosíthatóak jelen állapotban. A legnagyobb fejlesztéseket igénylő onkológiai és sürgősségi programra valamint a pszichiátriai ellátások integrációjára az unios pályázatok adhatnak lehetőséget.

3.

A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdonosi szerkezete

Az előzetes elképzelések szerint az első ütemben úgy kerülne megalapításra a Zrt, hogy 100 %-ban a két önkormányzat tulajdonában maradna. A következőkben bemutatásra kerülő üzleti terv számszaki adatai is ezen folyamatsort képezik le a számok vetületében azáltal, hogy a Zrt alapító részvényesei a Veszprém Megyei Önkormányzat és Sümeg Város Önkormányzata. Az alapítás 30 millió Ft alaptőkével, készpénzzel történne, melyből a Veszprém Megyei Önkormányzat 28 100.-eFt, Sümeg Város Önkormányzata 1 900.- eFt készpénzzel részesedne, az alapítással egyidejű befizetési kötelezettséggel. A alapításkori tulajdonosi szerkezet aránya korábban két önálló kórház 2006. évi OEP finanszírozási összegének aránya.

Éves költségvetés

Veszprém: 8 056 916

eFt Sümeg Összesen 534 163 8 591 079

% Veszprém 93,78

Sümeg 6,22

Azt feltételeztük, hogy a Zrt tulajdonba kapná (apportként, könyvvizsgálói hitelesítéssel értékelést követően) az eddig a megyei kórház használatában lévő, de önkormányzati tulajdonú ingó eszközöket is, mégpedig saját tőke részeként. Ezt azonban az alapításkor még nem lehet megtenni, tekintettel arra, hogy a leltár, az éves beszámoló (és értékelés) 2007. december 31-i fordulónappal készül el. Ezért a Zrt még a tényleges működésének megkezdése – 2008. április 1-je – előtt, tőkeemeléssel kapná meg ezen ingóságokat az intézmény által eddig kezelt önkormányzati vagyonból mintegy 1 392 095eFt összegben. (Az átadásra kerülő vagyon pontos összetételét és értékét az átalakulási Könyvvizsgáló vagyonértékelése képezi.). Ez a megoldás jobb induló pozíciót és tőkeszerkezetet ad a Zrt számára, ugyanakkor eleget tesz az önkormányzati vagyon védelmének is (ingatlanok tulajdonjoga). Az önkormányzati vagyonátadás oka:
Egyrészt, a Zrt. részére komoly vagyoni háttér is szükséges a megnyugtató feladatellátáshoz, itt nem elég csak a törzstőke, mint más cégalapításnál, hiszen már működő feladatról van szó, jelentős vagyoni kötelezettség átvállalása mellett.
A Zrt a gondjaira bízott vagyonra vonatkozóan, a fenntartási fejlesztési feladatokat részben átvállaja a vagyonkezelési szerződésben leírtak szerint.

7 3.1.

A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság mérleg- és eredmény-kimutatás tervezete.

A társaság üzleti tervét a kórház jelenlegi tevékenységi és eszközbázisára támaszkodva, a kórház, mint költségvetési szerv 2007. évi adatait, mint bázist figyelembe véve készítettük el. (Az április 01-i változások és Sümeg belépése miatt a 2006 évi adatok nem használhatóak ilyen célra) Nem számoltunk a külső forrásbevonást igénylő, fejlesztésekkel. Az üzleti terv infláció figyelembe vétele nélkül került összeállításra. Mielőtt az üzleti terv összeállításának részletezésébe kezdenénk, néhány fontos kiinduló feltételt vázolunk: 3.1.1. Bevételek tervezése Az intézmény a TVK hatálya alá tartozó területeken a korábbiakban is túl teljesített, a bevételek növelése, csak „külső beavatkozásra” – díjemelés, TVK mennyiségi növelése – biztosítható. A mozgástér a „Pannon Modell” keretében megvalósuló együttműködés keretében növekedhet. A krónikus fekvőbeteg ellátás területén az ágy kihasználtság növelése a korábbi 78-80%-ról 95%-ra biztosíthat kisebb bevétel növekedést. (Ez a kihasználtság is jelentősen meghaladja az országos átlagot.) Az intézet, mint önkormányzati intézmény 2007. évi adatait, mint bázist figyelembe véve a 2008-2010. évek tervidőszakaira vonatkozóan a bevételek a következőképpen alakulnak a főbb tevékenységek szerinti áttekintésben: Fekvőbeteg ellátás Változatlan struktúra 2007-s bázis. Járóbeteg ellátás Változatlan struktúra 2007-s bázis Egyéb tevékenység bevételei Az alkalmazottak által igénybevett szolgálati, nővérszállás, étkeztetés, telefon, a bérleti díjak bevételei az éves inflációval növekednek meglévő szerződéseink és megállapodásaink szerint. A hulladék- és egyéb készletértékesítésből többletbevétel nem várható. Parkolóhelyeink bevételeit inkább a szolgáltatások áraiban kívánjuk érvényesíteni. A bérmosás, a vendégszobák értékesítéséből, étkeztetésből származó bevételeinek esetében a még ki nem használt lehetőségeket szeretnénk növelni.

8 A bevételek összetételének és értékének tervezett alakulása SorSzám 1.

Megnevezés

adatok ezer forintban 2007. évi Változás 2008 évi várható aránya terv teljesítés

1.

2. Bevételek 11.1. Intézményellátási díjak és alkalmazottak térítése

3

2.

11.2. Egyéb saját bevételek

880 865

3.

11.3. ÁFA bevételek és visszatérülések

160 000

4.

11.4. Hozam és kamatbevételek

5.

11.5. Működési célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről

5.

4

36 000

7 500

40314 991335 202230 15067 7500

11,98% 12,54% 26,39% 1,80% 0,00%

1 099 165

1256446

14,31% 0,00% 0,00% 0,00%

14 800

6.

11. Intézményi működési bevételek összesen: 6=1+…+5

7.

14.15. Tárgyi eszközök és Immateriális javak értékesítése

8.

14.17. Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztart. kívülről

15 000

9.

14. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek összesen: 9=7+8

15 000

0 15000 15000

0

0

0,00%

6 471 314

6737443 0

4,11% 0,00%

10. 15.18. Támogatásértékű működési bevétel egyéb szervektől 11. 15.19. Támogatásértékű működési bevétel társadalombizt. alapból 12. 15.20. Támogatásértékű felhalmozási bevétel egyéb szervektől

0

13. 15.21. Támogatásértékű felhalmozási bevétel társadalombizt. alapból

0

0

0,00%

172 382

100000 6837443

-41,99% 2,92%

40000 0 40000 8148889

-86,62% 0,00% -86,62% 1,14%

14. 15.23. Felügyeleti szervtől kapott támogatás 15. 15. Támogatások támogatásértékű bevételek kiegészítések 15=10+…+14 16. 18.27. Előző évi előirányzatmaradvány, pénzmaradvány igénybevétele 17. 18.28. Előző évi vállalkozási eredmény igénybevétele 18. 18. Pénzforgalom nélküli bevételek 18=16+17 19. Bevételek mindösszesen: 19=6+9+15+18

6 643 696 299 055 0 299 055 8 056 916

A Zrt első működési éve, elsősorban az áprilisi átszervezésnek és a Sümegi kórház beolvasztásának köszönhetően csak 1,14%-os bevétel növekedést eredményez. (mivel a 2008 évre az OEP nem adott ki finanszírozás bővítési adatokat.) Alternatív bevételi terv készítése a kormányzati, parlamenti és OEP döntések hiányában megalapozatlan. A Zrt feladata lesz, hogy a NFT keretében pályázati források felhasználásával, illetve a már megfogalmazott „pannon modell” megvalósítása keretében, kialakítsa azt a bevételi struktúrát, amely lehetővé teszi a függőség csökkentését. 3.1.2. Költségek tervezése A társaság ráfordításai egyrészt a jelenlegi ráfordítások, másrészt a tervezés alatt álló átszervezések befejezését követő működtetés megvalósíthatósági tanulmányaiban tervezett költségei alapján kerültek előrejelzésre.

9

SorSzám

Megnevezés

1.

2.

5.

Kiadások 1.1. Személyi juttatások 1.2. Munkaadókat terhelő járulékok 1.3. Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások 1.4. Támogatásértékű működési kiadás 1.5. Működési célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre

6.

1.6. Társadalom-, szociálpolitikai és egyéb juttatás, támogatás

7.

1.7. Ellátottak pénzbeli juttatásai 1. Működési kiadások összesen 8=1+…+7 2.8. Beruházási kiadások és pénzügyi befektetések

1. 2. 3. 4.

adatok ezer forintban 2007. évi Változás 2008 évi várható aránya terv teljesítés 3

5.

4

3 196 975 1 045 405 3 609 038 86 376 13 700

3430654 7,31% 1122429 7,37% 3543898 -1,80% 0 -100,00% 0 -100,00%

0

0

0,00%

0 105 422

0 8096981 11908

0,00% 1,83% -88,70%

10. 2.9. Felújítások

0

0

0,00%

11. 2.10. Támogatásértékű felhalmozási kiadás

0

12. 2.11. Felhalmozási célú pénzeszköz átadás államháztartáson kívülre

0

0 0

0,00% 0,00%

105 422

11908

-88,70%

8 056 916

8108889

0,65%

8. 9.

13. 2. Felhalmozások 13=9+…+12 14. Kiadások mindösszesen: 14=8+13

7 951 494

A Zrt első működési éve, elsősorban az áprilisi átszervezésnek és a Sümegi kórház beolvasztásának köszönhetően csak 0,65%-os kiadásnövekedést, eredményez. A folyamatban lévő átszervezések és a szigorú keretgazdálkodás a dologi kiadások terén megtakarítást mutatat az 57%-os élelmezési alapnorma növekedés és az energia árak 15% - os növekedését figyelembe véve is Személyi juttatások Az üzleti terv a jelenlegi létszám átvételével, a meglévő szolgáltatások tekintetében a létszám szinten tartásával, ill. a természetes fluktuációból adódó mintegy 6,6 %-os csökkenéssel számol. A tervezett bértömeg belső tartalmára vonatkozó főbb tudnivalók: − A dolgozók legalább inflációt követő alapbéremelését. − A bérrel összefüggő tételek bérrel arányosan változnak (túlóra, műszakpótlék, ügyelet). − Fedezetet biztosít a pótlékokra (készenléti, ügyeleti túlóradíjakra). − Biztosítja a beruházások révén keletkező új, ill. többletszolgáltatások ellátását biztosító emberi erőforrásnak megfelelő bérfedezetet. − A kollektív szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelő egyéb juttatások összege beszámításra került, a jelenlegi közalkalmazottakra vonatkozó, törvényből adódó kötelezettségekkel együtt. − A dolgozók egyéb juttatásainak tartalma: − Jubileumi jutalom − Napidíjak − Továbbtanulók támogatása − Betegszabadság idejére fizetendő díj − Munkába járás költségei − Étkezési hozzájárulás

10 Munkaadókat terhelő járulékok A munkaadókat terhelő járulékok tervezése a magyar adótörvények gyakori változása okán nehéz, ezért mi az Intézetben évek óta mutatkozó arányszámokkal kalkuláltunk, és a juttatások 32 %-ában határoztuk meg a járulékok mértékét. Készletbeszerzés Készletbeszerzéseink tervezett összege alapvetően a bázisösszeggel, szerepel. Mind a vásárolt élelmiszerek, gyógyszerek, mind az irodaszerek, nyomtatványok, folyóiratok, könyvek kiadásait takarékossággal igyekszünk a bázisszinten tartani, ami az inflációs hatások miatt jelentős hatékonyság javulást tételez. Szolgáltatások A kommunikációs szolgáltatások között szereplő telefon, valamint számítástechnikai karbantartások díjaiban, az ez évben megtett intézkedéseink hatásaként minimálisan szinten tartással számolunk. Közüzemű költségeink növekedése az áremeléseken alapszik (víz, csatorna, villany, gáz stb.), melyet sorozatos megtakarítási intézkedéseinkkel kívánunk kompenzálni. Egyéb folyó kiadások Itt számoljuk el pl. a különféle biztosítások (Casco, kötelező gépjármű, zöld kártya, vagyon, baleset, felelősségbiztosítás) díjait, a bankköltségeket, stb., melyek esetében a vagyon mértékében és a létszámban bekövetkezett növekedés miatt várható emelkedés.

Értékcsökkenés Mint látható, az előbbiekben ismertetett költségek tekintetében az államháztartásra jellemző számviteli kategóriákat használtuk a könnyebb beazonosítás érdekében. A társaságokra jellemző számviteli elszámolás azonban tartalmaz néhány olyan elemet, amely a jelenlegi költségvetési szemlélettől eltér, gondolunk itt a beruházások, felújítások, illetve a hozzájuk kapcsolódó értékcsökkenés elszámolására. Éppen ezért kívánjuk megjegyezni, hogy a következőkben összesített költségek már egy módosított összetételt tükröznek, amelyből elhagytuk a beruházások, felújítások összegét, és megjelenítettük az értékcsökkenést.

3.2 Eredményterv Az üzletmenet modellezése során hat különböző variációt vizsgáltunk. A vizsgálatok során az első három működési év üzletmenete gyakorlatilag azonosnak mutatkozott (hibahatáron belüli (1-3% - eltérésekkel) a lényeges különbségek a harmadik évtől mutatkoznak attól függően, hogy alapításkor a minimális, az optimális, vagy egyéb preferenciák alapján meghatározott tőke összetétel illetve induló pénzkészlet kerül biztosításra. A továbbiakban a modellek közül a kiinduló állapotként jelzett alapvariációt, és az optimálisan az eredeti célok megvalósítását biztosító modellt mutatjuk be.

11

3.2.1

Alapvariáció

Az előzőekben bemutatott bevételeket és kiadásokat összevetve, a következő táblázat szemlélteti a Zrt. működésének első két évében keletkezett eredményeket. Látható, a, kiadások bevételeket meghaladó mértékű emelkedése. Megnevezés

Értékesítés nettó árbevétele ebből: Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek ebből: visszaírt értékvesztés Aktivált saját teljesítmény értéke Anyagjellegű ráfordítások ebből: Anyagköltség Igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Alvállalkozói teljesítmények értéke Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb költségek Egyéb ráfordítások Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés Mérleg szerinti eredmény

intézmény Alapításig Zrt összeintézmény hasonlító* 2007.12.31 2008.04.01 2008 12,31 2009 12,31 7 388 179 1 942 273 5 826 819 7 769 092 7 388 179 1 942 273 5 826 819 7 769 092 179 882

2 965 030 1 936 582 715 448 201 777 111 223 4 242 380 207 907 78 968 304 964 -231 188

7 500

100 000

107 500

751 081 2 208 520 2 959 601 490 562 1 426 962 1 917 524 543 697 724 930 181 232 153 338 204 451 51 113 84 522 112 697 28 174 1 316 294 3 236 789 4 553 083 161 917 286 110 52 666 60 011 80 014 20 004 224 801 302 052 77 251 -267 523 34 781 -304 269

14 800 0 14 800 -216 388

3 767 0 3 767 -263 756

11 300 0 11 300 46 081

15 067 0 15 067 -289 202

15 000 100 076 -85 076 -301 464

3 750

11 250

15 000

3 750 -260 006

11 250 57 331

15 000 -274 202

0 -301 464

0 -260 006

57 331

-274 202

-301 464

-260 006

57 331

-274 202

Amint látható a létrejövő társaság eredményes működésének a feltételei nem biztosíthatóak, az ismertetett feltételek között. Már az első teljes működési év veszteséges.

12

3.2.2 Javasolt variáció Megnevezés

Értékesítés nettó árbevétele Ebből: Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés Aktivált saját teljesítmény értéke Anyagjellegű ráfordítások Ebből: Anyagköltség Igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Alvállalkozói teljesítmények értéke Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb költségek Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai Ebből: . felé fennálló hitelállomány kamata Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés Mérleg szerinti eredmény

intézmény összehasonlító* 2007.12.31 7 388 179 7 388 179

Alapításig intézmény

179 882

7 500

Zrt

2008.04.01 2008 12,31 2009 12,31 1 942 273 5 826 819 7 769 092 1 942 273 5 826 819 7 769 092 100 000

107 500

2 965 030 751 081 2 208 520 2 959 601 1 936 582 490 562 1 426 962 1 917 524 715 448 543 697 724 930 181 232 201 777 153 338 204 451 51 113 111 223 84 522 112 697 28 174 4 242 380 1 316 294 2 935 858 4 252 152 207 907 161 917 286 110 52 666 78 968 60 011 80 014 20 004 304 964 224 801 302 052 77 251 -231 188

-267 523

335 712

-3 339

14 800 0 0 14 800 -216 388

3 767 0 0 3 767 -263 756

11 300 0

15 067 0

11 300 347 012

15 067 11 728

15 000 100 076 -85 076 -301 464

3 750

15 000

3 750 -260 006

11 250 92 478 -81 228 265 784

0 -301 464

0 -260 006

265 784

26 728

-301 464

-260 006

265 784

26 728

15 000 26 728

Az első tört év nyereségege a költségek szezonalításából következik. A második év azonban már a kiegyensúlyozott fejlődés alapja lehet, abban az esetben, ha a hatékonyság növeléséhez szükséges fejlesztések is megvalósulnak a lehető legrövidebb időn belül. Az érdemi változásra az átalakítás előkészítése közben kerülhet sor, a terv a személyzeti költségek mintegy 6,6 %-os csökkentésével számol. Itt figyelembe vettük azt a szervezeti ésszerűsítési lehetőséget, amely a sebészeti és belgyógyászati centrum korszerű működtetéséből eredhet, valamint a járóbetegellátás racionalizálását. Megítélésünk szerint a jelenlegi telephelyeken folyó működés további optimalizálása, bizonyos tevékenységek más működési formában való végzése/végeztetése is eredményezhet megtakarítást.

13 A részvénytársasági működési forma eredmény centrikussága felszínre hozhat olyan szolgáltatásdiverzifikálási lehetőségeket is amelyeket eddig az intézményi lét elfedett. A jelenleg is meglévő, de viszonylag drága hitelkiváltó gazdasági eszközök, pl. tartós bérlet, lízing is a helyére kerülhet, és kiválthatók lesznek gazdaságosabb pénzügyi konstrukciókkal. Egy lehetséges létszámcsökkentés hatását mutatja a táblázat. létszám csökkenés hat.

% -0,045 -0,060 -0,066

Fő -67 -91 -100

Érték -202675 -274202 -300931

A 3.3.2 eredménytervben az alapvariációhoz képest ezzel a 300 931.-eft költségcsökkentéssel számoltunk. 3.3 Mérlegterv A modell készítésekor a 2007, szeptember, 30-i költségvetési beszámoló, valamint a részletesen kidolgozott üzletmenet adatait vettük figyelembe. Az önkormányzati intézmény megszüntetésekor az addig használatában volt, a következőben részletezett ingóvagyon teljes egészében kerülne átadásra az alapító rendelkezése folytán a vagyoni jogok tekintetében jogutód Zrt-hez mint: Ingó vagyon:

1 392 095eFt

Követelések:

746 087eFt

Kötelezettségek: Pénz eszközök

1 537 465eFt 261 761eFt

Így a működés megkezdésekor az alábbi tőke összetétel alakul ki: jegyzett tőke, …………….: 800.000 eFt ebből készpénz 30.000 eFt apport 770 000 eFt a jegyzett tőkén felül a tőketartalékba apport1: 92 478 eFt Összesen saját tőke: 892 478 eFt Az önkormányzat, mint az egészségügyi ellátás megvalósításáért felelős szerv, az általa kötött közhasznúsági szerződéssel, az egészségügyi közszolgáltatások ellátásához a Zrt tulajdonába adná (apportként, könyvvizsgálói hitelesítéssel értékelést követően) az eddig a megyei kórház használatában lévő, de önkormányzati tulajdonú ingó eszközöket is, mégpedig saját tőke részeként, a tényleges működésének megkezdésével 2008. április 1-vel, tőkeemeléssel. Az üzleti terv nem számolt a területek, az azon lévő épületek, illetve létesítmények apportálásával, a társaság tulajdonába a készpénz és a működéshez szükséges készletek, a gyógyító-megelőző tevékenységet közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök, és egyéb javak 1

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 36. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint: „A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni: a) részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet, b) az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor, illetve a tőkeemeléskor tőketartalékként (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét,…”

14 kerültek. Az üzleti terv − alapváltozatként − az eszközállomány amortizációjából és a nyereségből képződő saját forrásokkal, számolt. Ezáltal a fejlesztések gyorsabb ütemben megvalósíthatóak, és sor kerülhet a forgalmi adatokat is befolyásoló, a tevékenységi kör bővítését eredményező további fejlesztések megvalósítására is. 3.3.1 Alapvariáció A tulajdonosok a tervezett 30 mFt jegyzett tőkejuttatáson túl alapításkor nem biztosítanak többletforrást a társaságnak. A későbbi apport: a készletek nyilvántartási értéken, a tárgyi eszközök nettó értéken, a korábban „0”-ra leírt eszközök közül a használatban lévők becsült (30-35%) utánpótlási értéken kerültek figyelembe vételre. A dolgozóknál lévő és a munkahelyre kiadott eszközök felértékelése nem feltétlenül szükséges. Az alapítás, átszervezés költségeit az intézményi időszak terheként vettük figyelembe. Jól látható az alapvariáció esetében, hogy az intézményi nyilvántartásban nem szereplő kötelezettségek (Bér, Járulékok, 13-k havi fizetés kölcsöne illetve a függő kiadások átvezetései), és követelések (köztük az pl.: OEP egyhavi térítése, függő bevételek átvezetése) egyenlege negatív (-141 205 eFt), amit alapításkor kell rendezni. A megjelenő veszteség miatt az eszközök cseréje, pótlása nem lesz biztosítható. A második működési évtől, a szállítói tartozások csökkentése is leáll. A folyamatban lévő intézkedések hatásra, a szállítói tartozások növekedése 2008 első három hónapjában folyamatosan lassul, majd megkezdődhet azok csökkentése. A működés filozófiája változatlan, átszervezéseket hatékonyság javító beavatkozásokat nem vettünk figyelembe. 2007.12.31

A. Befektetett eszközök I. IMMATERIÁLIS JAVAK II. TÁRGYI ESZKÖZÖK III. BEFEKTETETT PÜ-I ESZKÖZÖK B. Forgóeszközök I. KÉSZLETEK II. KÖVETELÉSEK ebből vevők III.. ÉRTÉKPAPÍROK IV. PÉNZESZKÖZÖK C. Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK D. Saját tőke I. JEGYZETT TŐKE II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZ. III. TŐKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. HÁTRASORÓLT KÖTELEZETTS. II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTS.

ebből hitelek alapítókkal szembeni kötelezettségek

3 810 713 6 282 3 803 151 1 280 437 961 101 612 74 588 70 900 261 761 17 443 4 266 117 3 421 925

3 279 632 142 293

696 333

2008.04.01 2008.04.01

2008.04.01 2008.12.31

2009.12.31

0 1 290 806 1 290 806 1 140 797 854 686 5 811 5 811 5 811 5 811 1 283 715 1 283 715 1 133 706 847 596 1 280 1 280 1 280 1 280 30 000 1 109 138 1 139 138 907 150 919 058 101 290 101 290 101 290 101 290 0 746 087 746 087 746 087 746 087 724 956 724 956 724 956 724 956 0 0 30 000 261 761 291 761 59 774 71 682 0 30 000 2 399 943 2 429 943 2 047 947 1 773 745 30 000 862 478 892 478 949 809 675 607 800 000 800 000 30 000 770 000 800 000 0 0 0 92 478 92 478 92 478 92 478 0 0 0 57 331 0 0 0 0 0 57 331 -274 202 0 0 1 537 465 1 537 465 1 098 138 1 098 138 0 0

0

0

0

0

0 0 0

15 III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZET ebből szállítók

hitelek és kölcsön G. Passzív időbeli elhatárolások FORRÁSOK MUTATÓK Forgóeszk. / Rövidlejár. Köt. 1,0 saját tőke / jegyzett tőke 1,15 Tőke ellátottsági mutató 50,00

696 333 696 333 0 147 859 4 266 117

0 1 537 465 1 537 465 1 098 138 1 098 138 726 333 726 333 513 776 513 776 209 327 209 327 0 0 0 0 0 30 000 2 399 943 2 429 943 2 047 947 1 773 745 0,74 1,12 36,73

0,83 1,19 46,38

0,84 0,84 38,09

A forgóeszközök nem fedezik a rövidlejáratú kötelezettségeket a társaság hitelképtelen A Zrt hitelképességét minősítő vagyon mutatók mindegyike az első teljes évben csökkenni kezd így a jövőbeni fejlesztésekhez korlátozott lesz a forráshoz jutás, az esetlegesen szükséges átmeneti hitelezések csak a tulajdonos helytállása mellett életszerű.

16 3.3.2 Optimális variáció 2007.12.31

A. Befektetett eszközök I. IMMATERIÁLIS JAVAK II. TÁRGYI ESZKÖZÖK III. BEFEKTETETT PÜ-I ESZKÖZÖK B. Forgóeszközök I. KÉSZLETEK II. KÖVETELÉSEK ebből vevők III.. ÉRTÉKPAPÍROK IV. PÉNZESZKÖZÖK C. Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK D. Saját tőke I. JEGYZETT TŐKE II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZ. III. TŐKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. HÁTRASORÓLT KÖTELEZETTS. II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTS.

3 810 713 6 282 3 803 151 1 280 437 961 101 612 74 588 70 900 261 761 17 443 4 266 117 3 421 925

3 279 632

2008.04.01 2008.04.01

2008.04.01 2008.12.31

2009.12.31

0 1 290 806 1 290 806 1 140 797 5 811 5 811 5 811 1 283 715 1 283 715 1 133 706 1 280 1 280 1 280 30 000 1 109 138 1 139 138 1 115 603 101 290 101 290 101 290 0 746 087 746 087 746 087 724 956 724 956 724 956 0 30 000 261 761 291 761 268 227 0 30 000 2 399 943 2 429 943 2 256 400 30 000 862 478 892 478 1 158 262 30 000 770 000 800 000 800 000 0 0 92 478 92 478 92 478 0 0 0

1 140 797 5 811 1 133 706 1 280 1 142 332 101 290 746 087 724 956 0 294 955

142 293

0

696 333

hitelek és kölcsön G. Passzív időbeli elhatárolások FORRÁSOK MUTATÓK min Forgóeszk. / Rövidlejár. Köt. 1,01 saját tőke / jegyzett tőke 1,30 Tőke ellátottsági mutató 50,00

0 265 784

0 1 537 465 1 537 465 1 098 138 0

0

0

ebből hitelek alapítókkal szembeni kötelezettségek III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZET ebből szállítók

0

2 283 128 1 184 990 800 000 0 92 478 265 784 0 0 26 728 0 1 098 138 0

696 333 696 333 0 147 859 4 266 117

0 1 537 465 726 333 209 327 0 30 000 2 399 943

0

0

0 0

0 1 098 138 1 537 465 1 098 138 726 333 496 333 496 333 209 327 0 0 0 0 2 429 943 2 256 400 2 283 128 0,74 1,12 36,73

1,02 1,45 51,33

1,04 1,48 51,90

Az érdemi változást a tervezett racionalizálási intézkedések jelentik. A forgóeszközök 2009től már fedezik a rövidlejáratú kötelezettségeket a társaság önállóan is hitelképessé, válik. A Zrt. hitelképességét minősítő vagyon mutatók mindegyike az első évtől növekszik így a jövőbeni fejlesztésekhez biztosított lesz a forráshoz jutás, az esetlegesen szükséges átmeneti hitelezések biztosítása a tulajdonos helytállása mellett életszerű. A saját tőke folyamatos növekedése életképes szervezet kialakulását jelzi. A likvidítási „egyensúlyi” állapot már az elő üzemelési évben létre jön

17

4.

A cash flow tervezett alakulása

4.1

cash flow alap variáció

A kht. alapításának indoklását alátámasztó üzleti terv nem nélkülözheti a piaci viszonyok között elfogadott cash flow elkészítését: Infláció figyelembe vétele nélkül eFt-ban Tárgyévet követően

Megnevezés

2007.12.31 2008.03.31 2008.12.31 2009.12.31

I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Működési cash-flow, 1-13. Sorok) 1. Adózás előtti eredmény 2. Elszámolt amortizáció 3. Elszámolt értékvesztés 4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye 6. Szállítói.kötelezettség változása 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása 8. Passzív időbeli elhatárolások változása 9. Vevőkövetelés változása 10. Forgóeszközök változása (vevő és pénzállomány nélkül) 11. Aktív időbeli elhatárolások változása 12. Fizetett adó (nyereség után) 13. Fizetett osztalék, részesedés II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (14-16. sorok) 14. Befektetett eszközök beszerzése** 15. Befektetett eszközök eladása 16. Kapott osztalék III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszközváltozás (17-24. sorok) 17. Részvénykibocsátás bevétele (tőkebevonás) 18. Kötvénykibocsátás bevétele 19. Hitelfelvétel 20. Véglegesen kapott pénzeszköz 21. Részvénybevonás (tőkeleszállítás) 22. Kötvény visszafizetés 23. Hiteltörlesztés, -visszafizetés 24. Véglegesen átadott pénzeszköz Pénzeszközök változása (± I.± II.± III.)

± + + ± ± ± ± ± ± ± ± -

+ +

+ + + + -

-45864 -301464 207907 0 0

-269327 -260006 52666

197701 265784 161917

312839 26728 286110

92478

0

0

202156 -6107 -58100 -59151 -24134

30000 339694 147859 -654056 -35405

-230000 0 0 0

0 0 0 0

-6971 0 0

17443 0 0

0 0 0

0 0 0

-105730 -105730

0

-11908 -11908

-286110 -286110

0

239327

-209327

0

0 0

209327 30000

0

0

-209327

-151594

-30000

-23534

0 0

26728

A társaság működése nem mondható biztonságosnak, a felújítási feladatok megoldása késik, a pénzeszközök szűkössége következtében.

18 4.2 Cash-flow javasolt variáció A bevételi oldal rövidtávon kívülről determinált, a megalakuló társaság ebben a vonatkozásban a legsérülékenyebb. Az előre menekülés nélkülözhetetlen feltétele a minimális pénzügyi biztonság. Infláció figyelembe vétele nélkül eFt-ban Tárgyév Tárgyévet követően (várható)

Megnevezés

2008.03.31 2007.12.31

I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Működési cash-flow, 1-13. sorok) 1. Adózás előtti eredmény 2. Elszámolt amortizáció 3. Elszámolt értékvesztés 4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye 6. Szállítói.kötelezettség változása 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása 8. Passzív időbeli elhatárolások változása 9. Vevőkövetelés változása 10. Forgóeszközök változása (vevő és pénzállomány nélkül) 11. Aktív időbeli elhatárolások változása 12. Fizetett adó (nyereség után) 13. Fizetett osztalék, részesedés II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (14-16. sorok) 14. Befektetett eszközök beszerzése** 15. Befektetett eszközök eladása 16. Kapott osztalék III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszközváltozás (17-24. sorok) 17. Részvénykibocsátás bevétele (tőkebevonás) 18. Kötvénykibocsátás bevétele 19. Hitelfelvétel 20. Véglegesen kapott pénzeszköz 21. Részvénybevonás (tőkeleszállítás) 22. Kötvény visszafizetés 23. Hiteltörlesztés, -visszafizetés 24. Véglegesen átadott pénzeszköz Pénzeszközök változása (± I.± II.± III.)

± + + ± ± ± ± ± ± ± ± -

+ +

+ + + + -

2008.12.31

2009.12.31 2010.12.31

-45864 -301464 207907 0 0

-269327 -260006 52666

197701 265784 161917

312839 26728 286110

312839 26728 286110

92478

0

0

0

202156 -6107 -58100 -59151 -24134

30000 339694 147859 -654056 -35405

-230000 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

-6971 0 0

17443 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

-105730 -105730

0

-11908 -11908

-286110 -286110

-293201 -293201

0

239327

-209327

0

0

0 0

209327 30000

0

0

-209327

-151594

-30000

-23534

0 0

26728

19637

A társaság működése biztonságos, sávban mozog a felújítási feladatok megoldása megkezdhető, a második harmadik üzleti évben.

19 Összegzés: A táblázatokban foglaltak, valamint a mögöttük lezajló folyamatok, a hatástanulmányban leírtak, a többszöri konzultációkon elhangzottakat is figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy az általunk optimálisnak jelölt változat esetén a közgazdasági adatok, mutatószámok ebben a restriktív gazdálkodási környezetben is egy fejlődőképes társaságot mutatnak. Az is világosan látszik, hogy a Zrt sem nélkülözheti kezdetben a tulajdonosok esetenkénti támogatását (pl. műszerfejlesztés), de az is látható, hogy az eredményre törekvés az erőforrások racionálisabb felhasználását, és szolgáltatások folyamatos diverzifikációját eredményezhetik. Az átszerveződés követően fenti vagyonszerkezetű, tervezett bevételi és költségszerkezetű társaságban mar első évben megkezdődhetnek piaci alapokon azok fejlesztések, amelyek rövid és hosszú távon garantálják az eredményesség hatékonyság növekedését a megfelelő szakmai színvonalú betegellátás mellet. Az üzleti terv a tervezett feladatok következetes megvalósítása esetén megerősíti, hogy a kórház feladatainak jövőbeni ellátására,– a feltételezhető kockázatok ellenére is -, előnyösen alkalmas egy nonprofit, kiemelkedően közhasznú, zártkörűen működő részvénytársaság. Veszprém, 2007. december

Dr Brúszel László

Vancsura Miklós

Kerécz Tamás

2. számú melléklet

MEGSZÜNTETŐ OKIRAT A Veszprém Megyei Önkormányzat, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 88. § (3) bekezdése, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. §-a figyelembevételével és az Áht. 90. § (1) bekezdés c) pontja alapján, az alábbi megszüntető okiratot adja ki. 1. A megszűnő költségvetési szerv 1.1 neve: Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet 1.2 székhelye: 8200 Veszprém, Kórház u. 1. 1.3 felügyeleti szerve: Veszprém Megyei Önkormányzat 2. A megszüntető szerv 2.1 neve: Veszprém Megyei Önkormányzat 2.2 székhelye: 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. 3. A megszüntetett szerv alapfeladatainak jövőbeni ellátása A költségvetési szerv az Áht. 90. § (1) bekezdés c) pontja alapján szűnik meg. A megszüntetett szerv alapfeladatait a megszüntetés után, 2008. április 1-től a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Zrt) látja el.

4. A jogutódlás tényének meghatározása A megszűnő, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, teljesítmény alapú OEP finanszírozással, jogutód nélkül szűnik meg azzal, hogy jogutódja a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében – beleértve a kórházi költségvetési szerv szerződéses és szerződésen kívüli jogait, a mérleg szerinti követeléseket és kötelezettségeket is – az Áht. 90. § (3) bekezdése alapján és a megszűnő költségvetési szerv alapítója, a Veszprém Megyei Önkormányzat rendelkezése szerint, a Zrt. az egészségügyi rendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 16. § (9) bekezdése szerint a költségvetési szerv megszűnésével egyidejűleg a költségvetési szerv formájában működő finanszírozott egészségügyi szolgáltató helyébe lépő és az ellátási kötelezettséget és meglévő kapacitások továbbvitelét vállaló Zrt a

2 finanszírozási szerződések, valamint hatósági engedélyek tekintetében a költségvetési szerv jogutódja. 5. Rendelkezés a foglalkoztatottakról 5.1 Az alapító döntése alapján a munkáltató egésze a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény ( a továbbiakban: Kjt.) 25/A § (1) bekezdése alapján 2008. április 1. napjával átadásra kerül a feladatait a jövőben ellátó Zrt-hez. 5.2 A Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó átvevő Zrt munkáltató, a Kjt. 25/B. § alapján, a továbbfoglalkoztatást vállaló munkavállaló részére, munkaszerződésben biztosítja a volt közalkalmazottak további foglalkoztatását. Az átadás-átvételről az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőző harminc nappal korábban tájékoztatja a közalkalmazottakat, a szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot. 5.3 A Kjt. 25. § (1) bekezdés d) pontja alapján valamennyi közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik. Azon közalkalmazottak esetében, akik nem járultak hozzá a Zrt-nél történő továbbfoglalkoztatáshoz a Kjt. 25/A. § (6) bekezdése alapján csak a végkielégítésre jogosultak, amelyet részükre a megszűnő költségvetési szerv fizet ki. Határozott idejű jogviszony esetén a jogszabályban meghatározott átlagkeresetet kell megfizetni. Jogvita esetében – amennyiben abban jogerős döntés a költségvetési szerv megszűnése után születik – a Zrt viseli a döntés következményeit. 6. A megszűnő költségvetési szerv vagyona 6.1 A Veszprém Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő, de a kórházi költségvetési szerv mérlegében szereplő és a költségvetési szerv tevékenysége körében 2008. március 31-ig használt vagyonból az ingóvagyon – ideértve a követeléseket és a kötelezettségeket is – a Zrt tulajdonába (cégbejegyzést követően saját tőkéjébe tőkeemeléssel) míg a 2008. március 31-ig használt ingatlanvagyon vagyonkezelési szerződéssel a Zrt vagyonkezelésébe kerül. 6.2 A vagyoni jogok és kötelezettségek jogutódlása folytán, a 6.1 pontban megjelölt átadott vagyonon felül, 2008. április 1-től a Zrt rendelkezik mindazon szerződéses és szerződésen kívüli joggal, kötelezettséggel, részesedéssel és befektetéssel, a mérleg szerint követelésekkel és kötelezettségekkel, amelyek 2008. április 1-ig a kórházi költségvetési szervet illették, illetve terhelték. 7. A költségvetési szerv megszüntetésének időpontja A megszüntetés időpontja 2008. március 31. Veszprém, 2007. december 13.

Lasztovicza Jenő a megyei közgyűlés elnöke

3. számú melléklet

VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS Alulírottak, egyrészről, Név: Veszprém Megyei Önkormányzat Cím: 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. KSH számjel: 751132119 Adóigazgatási szám:15431954-2-19 Törzsszám: 431956000 Képviselő: Lasztovicza Jenő -

mint Tulajdonos –

másrészről, Név: Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Cím: 8200 Veszprém, Kórház u. 1. KSH számjel:…………………………………… Adóigazgatási szám: …………………………… Cg.: …………………………………………….. Képviselő: ……………………………………… - mint Vagyonkezelő – együttesen, mint Szerződő Felek – a mai napon, vagyonkezelési szerződést (a továbbiakban: szerződés) kötnek, az alábbi tartalommal.

I. A szerződéskötés előzményei 1. A Szerződő Felek megállapítják, hogy a Veszprém Megyei Közgyűlés …../2007. (XII. 13.) MÖK határozatával, 2008. március 31-i hatállyal megszüntette a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet költségvetési szervét. 2. A Veszprém Megyei Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 70. § (1) bekezdés b) pontja és az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eü. tv.) 152. § (3) bek.-e, valamint az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 2. §-a alapján, mint egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv, a fenti jogszabályokban megjelölt egészségügyi közszolgáltatásokat, a törvényben meghatározott kapacitásnak megfelelően, 2008. április 1-i napjától az általa és Sümeg Város Önkormányzat által létrehozott Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (kiemelkedően közhasznú szervezet) keretében kívánja biztosítani. 3. A Tulajdonos a megszüntetett költségvetési szerv vagyoni jogainak és kötelezettségeinek jogutódául a Vagyonkezelőt jelölte meg és az egészségügyi közszolgáltatások ellátására a ……/2007. (13.) MÖK határozatával az Ötv. 80/A. § (5) bekezdés b) pontja, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 105/A-105/C. §-ai

2 alapján, valamint a Veszprém Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyonkezelés-, gazdálkodás szabályairól szóló 8/2002. (IX. 20.) MÖK rendeletre (a továbbiakban: vagyonrendelet) figyelemmel, az ingatlanvagyont „kijelöléssel” a Vagyonkezelő vagyonkezelésébe adta azzal, hogy a törvény szerint a vagyonkezelői szerződés az önkormányzati többségi tulajdon megszűnéséig áll fenn. 4. A Vagyonkezelő egészségügyi közszolgáltatási feladatait a fent említett törvények és egyéb jogszabályok, valamint a Vagyonkezelő alapszabálya (és az alapszabály alapján vele kötött ellátási szerződés és a közhasznú szerződés) határozza meg. Ezek módosulása, módosíthatja jelen szerződés feltételeit is.

II. A szerződés célja A szerződés célja, hogy a Tulajdonos, a tulajdonában álló és a vagyonrendelet 1. sz. mellékletében meghatározott és a Vagyonkezelő feladatellátásához szükséges ingatlanvagyonnak a Vagyonkezelő vagyonkezelésébe adásával, a Vagyonkezelő pedig a vagyon rendeltetésszerű használatával biztosítsa az egészségügyi közszolgáltatások működési feltételeit, ezzel szolgálva a megye lakossága és az arra rászorulók szakszerű és hatékony egészségügyi ellátását, valamint az önkormányzati vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, továbbá értékének növelését.

III. A szerződés tárgya 1. A szerződés tárgya a jelen szerződés elválaszthatatlan részét képező 1. sz. mellékletében felsorolt ingatlanok (a továbbiakban: vagyon) kezelése, amely vagyon ez ideig a megszűnő kórházi költségvetési szerv nyilvántartásaiban (leltárában) és mérlegében szerepelt. 2. A megszűnő költségvetési szervezet vagyona a jogutód, illetve jogutód nélküli megszűnés esetén az alapító szerv részére, a rendelet szerint elkészített éves költségvetési beszámoló mérlegében szereplő adatok, valamint a mérleget alátámasztó tételes vagyonleltár alapján kerül átadásra. (249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 13/A. §) Az átadás jegyzőkönyv felvételével történik. 4. A Tulajdonos tulajdonában lévő és korábban a kórházi költségvetési szerv használatában és nyilvántartásában volt vagyon kezelésbe adása nyilvántartási értéken történik, mivel a Vagyonkezelő a vagyonkezelői jogot az Ötv. 80/A. § (5) bekezdés a) pontja alapján „kijelöléssel” szerezte meg. . IV. A szerződés hatálya 1. A Szerződő Felek jelen szerződést, az aláírása napjától határozatlan időre kötik, azzal a feltétellel (Ötv. 80/A. § (5) bekezdés b) pont) hogy amennyiben a Tulajdonos önkormányzati többségi tulajdona a Vagyonkezelő alaptőkéjében megszűnik, úgy jelen szerződés is megszűnik.

3

2. A Vagyonkezelő a vagyon birtokbavétele napjától gyakorolhatja a vagyonkezelőt megillető jogokat és viseli a reá háruló terheket, kötelezettségeket. 3. Az ingatlanra vonatkozó vagyonkezelő jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzés is szükséges, melyről a Vagyonkezelő – jelen szerződés aláírását követően - köteles haladéktalanul gondoskodni. V. A Vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatok és az ellátható egyéb tevékenységek A Vagyonkezelő által ellátandó önkormányzati közfeladatokat és az ellátható egyéb tevékenységeket az alapszabály 3.2.1-3.2.14 pontjai, valamint a 3.6, illetve a 3.7 pontjai tartalmazzák. . VI. A vagyonkezelői jog létesítése, átruházása, a vagyon tulajdonjogi helyzete 1. A Vagyonkezelő a vagyonkezelői jogot kijelöléssel, ingyenesen szerzi meg. 2. A vagyonkezelői jog alapján a Vagyonkezelőt megilletik a tulajdonos jogai és terhelik kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá nem terhelheti meg és a vagyonkezelői jog harmadik személyre nem ruházható át. 3. Amennyiben a Vagyonkezelő közfeladatai ellátásához, fejlesztéséhez bankhitelt, kölcsönt, vagy támogatást kíván felvenni, illetve pályázni és ahhoz szükséges a vagyonkezeléssel érintett vagyon, vagy annak egy részének megterhelése, úgy ahhoz a Vagyonkezelőnek előzetesen a Tulajdonos hozzájárulását kell kérni. 4. A vagyonkezelői joggal átadott vagyon, önkormányzati tulajdonban marad. 4.1 Amennyiben az ingatlanvagyonra a Tulajdonos pénzéből történik értéknövelő beruházás, úgy ebből a beruházásból keletkező vagyonnövekmény – ha a Szerződő Felek között másképp nem állapodnak meg - a Tulajdonosé lesz és osztja a vagyonkezelésre átadott vagyon sorsát. 4.2 Amennyiben az ingatlanvagyonra – a Tulajdonos hozzájárulásával, de a Vagyonkezelő saját pénzéből és ráfordításából – történik értéknövelő beruházás, úgy ebből a beruházásból keletkező vagyonnövekmény – amennyiben a Szerződő Felek másképp nem állapodnak meg a Vagyonkezelő tulajdonába kerül. 4.3 Amennyiben a Vagyonkezelő közfeladatai ellátásához véglegesen feleslegessé válik ingatlan, úgy annak a Tulajdonos részére történő visszaadására a Tulajdonos kezdeményezésére, a vagyonkezelésből történő egyéb módon történő kikerülésére, a Tulajdonos vagyonrendeletébe foglaltak szerint kerülhet sor. A Vagyonkezelő, vagy a Tulajdonos ez irányú szándékát írásban köteles közölni a másik féllel. Ha átruházással kerül ki vagyontárgy a vagyonkezelésből harmadik személyhez, akkor az átruházásból származó bevétel a Tulajdonost illeti meg, kivéve, ha a Szerződő Felek másképp nem állapodnak meg.

4 A vagyon kikerülése esetén a Vagyonkezelő, vagy a Tulajdonos – amelyik fél a vagyon kikerülését kezdeményezte – köteles kezdeményezni a vagyonkezelési szerződés módosítását. VII. A Vagyonkezelő jogai és kötelezettségei 1. Jogosult a vagyon birtoklására, használatára és hasznosítására azzal, hogy azt nem idegenítheti el, azt meg nem terhelheti, nem ruházhatja át. 2. Jogosult a vagyonnal vállalkozási tevékenységet végezni, az alapszabályában és jelen szerződésben meghatározott feltételekkel és azzal, hogy a Vagyonkezelő üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A vagyonnal történt vállalkozási tevékenységéből származó bevételt, köteles nyilvántartásaiban elkülönítetten kezelni. 3. A Vagyonkezelő a Tulajdonos egyetértésével vagyonkezelői feladatai ellátásához jogosult alvállalkozót, illetve közreműködőt igénybe venni. 4. A Vagyonkezelő a vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért, a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel. 5. A Vagyonkezelő köteles évente vagyonkezelési tervet készíteni, amelyet a Tulajdonossal a tárgyévet megelőző év december 31-ig egyeztet. A vagyont az éves vagyonkezelési terv szerint fejlesztheti, amelynek végrehajtásáról a tárgyévről szóló beszámolóval egyidejűleg köteles beszámolni a tulajdonosnak. 6. A Vagyonkezelő köteles a vagyon állagát megőrizni, karbantartani, valamint a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, illetőleg e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. A Vagyonkezelő köteles a vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni. A kezelt vagyont érintő amortizációt meghaladó vagyonvesztés esetén értékbecslés alapján megállapított összegű pótlási kötelezettsége van a Vagyonkezelőnek, a Szerződő Felek eseti megállapodása szerint. 7. A Vagyonkezelő olyan közfeladatot lát el, amely után a bevételnek több, mint fele az államháztartás alrendszeréből származik, ezért a Tulajdonos a bevételekben meg nem térülő elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeg erejéig elengedheti a kezelt vagyonnal összefüggő hosszúlejáratú kötelezettségét. A 6. pontban meghatározott tartalékképzési kötelezettség ez esetben, a bevételekben megtérülő értékcsökkenés erejéig áll fenn. A kötelezettségek teljesítésének vizsgálatára évente, a tényleges bevételi adatok alapján kerül sor, amikor megállapításra kerül a meg nem térülő értékcsökkenés összege, valamint az elengedhető hosszú távú kötelezettség összege is. 8. A Vagyonkezelő köteles a vagyon kezelésénél betartani a vonatkozó jogszabályokat, különös tekintettel a hatósági-, szakhatósági-, és műszaki, valamint egyéb szakmai és környezetvédelmi előírásokra.

5 9. A Vagyonkezelő köteles minden építési (bontási) engedélyhez kötött tevékenységhez történő engedélykérelem benyújtása előtt a Tulajdonos hozzájárulását megszerezni. A kérelemben meg kell jelölni az engedélyköteles célt (tevékenységet, funkciót stb.) annak indokait, a megvalósítás tervezett idejét, módját és bekerülési értékét. Az építési engedély megadásáról köteles a Tulajdonost értesíteni. 10. A Vagyonkezelő köteles azonnal, vagy a tény, körülmény felmerülésétől számított legkésőbb három munkanapon belül, írásban bejelenteni a Tulajdonosnak, ha • • •

•

vagyon bármely eleme, a könyvszerinti nettó értékében 10%-os mértéket meghaladó csökkenés következik be, kivéve a normál értékcsökkenést, a vagyonban súlyos környezeti veszélyeztetés, vagy szennyezés fenyeget, ha a Vagyonkezelőt csőd-, vagy felszámolási eljárás fenyegeti, vagy több, mint hat hónapja lejárt esedékességű adó-, vám-, vagy társadalombiztosítási járulék tartozása van, a Vagyonkezelő átalakul, vagy törzsadataiban változás következik be.

11. A Vagyonkezelő köteles gondoskodni, a vagyonkezelésbe adott vagyon biztosításáról, • a vagyon őrzéséről, szükség szerint biztonsági berendezések felszerelésével, • a vagyon leltározásának, selejtezésének időpontjáról a Tulajdonost értesíteni, • az adott értékhatárt elérő, vagy meghaladó árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése esetén a közbeszerzési eljárás lefolytatásáról, • tűrni a Tulajdonos ellenőrzését a vagyonkezeléssel kapcsolatban, valamint • a vagyonnal kapcsolatos adatok szolgáltatásáról, amennyiben azt jogszabály, vagy jelen szerződés előírja. 12. A Vagyonkezelő nyilvántartási, adatszolgáltatási és egyéb kötelezettségei, a következők. 12.1. A Vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyvszerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat. A nyilvántartást ezen szerződés mellékletét képező tételes vagyonkimutatás szerint, az abban szereplő értékekkel kell megnyitni. 12.1.1 A Vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett ingatlanvagyonról köteles a 147/1992. (XI. 6.) Korm, rendelet alapján – a Tulajdonos által átadott számítógépes program felhasználásával – ingatlankatesztert vezetni. 12.2 A vagyonkezelésbe vett eszközök használatbavételét követően negyedévenként értékcsökkenést kell elszámolni, amiről a Vagyonkezelő a Tulajdonosnak a negyedévet követő hónap 6. napjáig jelentést készít. Az értékcsökkenést a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdése szerint kell elszámolni. 12.3 A vagyonkezelésbe adott eszközök év végi értékelésekor el kell számolni az eszközökön a tárgyévben elvégzett beruházások, felújítások, a tárgyévben elszámolt és visszaírt terven felüli értékcsökkenés hatását. Az év közben terv szerint elszámolt értékcsökkenést korrigálni kell a Vagyonkezelő előzőekben említett elszámolási különbözetével, s minderről a Tulajdonos részére adatot kel szolgáltatni.

6

12.4 A vagyon használatából, működtetéséből származó bevételt, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. Az elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente köteles elszámolni. A Vagyonkezelő évente egyszer köteles, a tárgyévet követő év február 15. napjáig a vagyonkezelésbe vett ingatlanok és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól a megyei főjegyző által meghatározott módon és formában adatot szolgáltatni a Tulajdonosnak. 12.5 A Vagyonkezelő a kezelt vagyonnal kapcsolatban egyebekben a számvitelről szóló 2000. C. törvény rendelkezései szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségét teljesíti.

VIII. A Tulajdonos jogai és kötelezettségei 1. A Tulajdonos jogosult a vagyonnal történő gazdálkodást ellenőrizni. Az ellenőrzés kiterjed a vagyonkezelési tevékenységre, különösen a fenntartásra és üzemeltetésre, a fenntartási és karbantartási, felújítási, állagvédelmi munkák teljesítésére és a vagyonnal történő gazdálkodás hatékonyságára. Jogosult továbbá a vagyonra vonatkozó vagyonkezelési tervet a tényleges eseményekkel összevetni és ha szükséges, intézkedéseket kezdeményezni. 1.2 A Tulajdonos ellenőrzése történhet céljelleggel, vagy egy-egy vagyonkezelési területre vonatkozóan, valamint az egész vagyongazdálkodásra átfogóan. Az ellenőrzés olyan időpontban történhet, hogy szükségtelenül ne zavarja a Vagyonkezelő szakmai feladatellátását. Az ellenőrzés időpontját a Tulajdonos az ellenőrzés megkezdése előtt legalább három nappal korábban köteles bejelenteni a Vagyonkezelőnek. 1.3 A Vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására. 2. A Tulajdonos köteles továbbá, − a Vagyonkezelővel jelen szerződés rendelkezéseinek teljesítése érdekében együttműködni, − a Vagyonkezelő által szolgáltatott adatokat a jogszabályoknak megfelelően, célszerűen kezelni és felhasználni, − a tulajdonosi hozzájárulásokat igénylő kérelmekkel kapcsolatban a kézhezvételt követő három munkanapon belül írásban nyilatkozni, − gondoskodni a vagyonkezelési jog megszűnésekor, az ingatlant terhelő vagyonkezelői jognak az ingatlan-nyilvántartásból való törléséről. IX. A kártérítési felelősség alakulása 1. A Vagyonkezelő a polgári jog általános szabályai szerinti felelőséggel tartozik, jelen szerződésből eredő kötelezettségével, a kezelt vagyonban bekövetkezett kárért.

7

2. A Vagyonkezelő a polgári jog általános szabályai szerint felel a jelen szerződésben meghatározott tájékoztatási, adatszolgáltatási kötelezettségének elmulasztásával, megszegésével a Tulajdonosnak okozott kárért 3. A Vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésre átadott törzsvagyoni elemeket az elháríthatatlan külső ok miatt bekövetkezett kár esetére is biztosítani. A Vagyonkezelő vállalja, hogy teljes körű biztosítást köt oly módon, hogy káresemény esetén a biztosítás a Vagyonkezelő által vállalt önrész figyelembevételével fedezze az adott vagyontárgy Vagyonkezelő megítélése szerinti újraelőállítási értékét. A Vagyonkezelő köteles a kártérítés összegét a vagyon helyreállítására, illetve pótlására fordítani. 4. A vagyon működtetése során harmadik személy által okozott kárért a Vagyonkezelő felel, amely független az adott megtérülési igényétől a harmadik személy felé. 5. A felmerül kárról a Szerződő Felek együttesen jegyzőkönyvet vesznek fel, melyben – ha lehetséges - megállapítják a kárfelelőst is. A kár megtérítése ügyében a Szerződő Felek közvetlen tárgyalnak és vállalják az őket terhelő kár peren kívüli rendezését. X. A vagyonkezelői szerződés módosítása és a vagyonkezelői jog megszűnése 1. A jelen szerződést a Szerződő Felek írásban – közös megegyezéssel – módosíthatják, figyelemmel a hatályos jogszabályi rendelkezésekre és az egészségügyi közfeladatok ellátásának feltételeire. 2. A vagyonkezelői jog megszűnik: − − − − − −

a szerződés felmondásával, az Áht. 105/C. § (3)-(4) bekezdések szerinti rendkívüli felmondással, az adott vagyontárgyra vonatkozóan, a vagyontárgy megsemmisülésével, a Vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével, ha a Vagyonkezelő ellen csőd-, vagy felszámolási eljárás indul, ha a Vagyonkezelőnek adó-, illeték-, vám-, vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt és megfizetésére halasztást nem kapott, − közös megegyezéssel, − ha a Vagyonkezelővel, mint egészségügyi szolgáltatóval kötött ellátási szerződés megszűnik, − jelen szerződésben meghatározott egyéb esetekben.

3. A felmondási idő rendes felmondás esetén hat hónap, rendkívüli felmondás esetén – ide nem értve az azonnali hatályú felmondás esetét – két hónap. 4. A Tulajdonos a vagyonkezelési szerződését rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha − a Vagyonkezelő az Áht.105/A-105/B. §-ban foglalt kötelezettségét, a helyi önkormányzati költségvetési és vagyongazdálkodási érdekeket hátrányosan érintő módon megszegi,

8 − a Vagyonkezelőnek adó-, illeték-, vám-, vagy társadalombiztosítási járulék tartozása, több mint hat hónapja lejárt és megfizetésére halasztást nem kapott, − a Vagyonkezelő ellen a vagyonkezelési szerződés tartama alatt csőd-, vagy felszámolási eljárás indul. 5. Azonnali felmondásnak van helye, ha -

a Vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati feladatot nem látja el, a Vagyonkezelő a vagyonban súlyos kárt okoz, a Tulajdonos a vagyon tulajdonjogát harmadik személyre a Vagyonkezelő értesítése nélkül átruházza.

5. Közös megegyezéssel történő szerződés megszüntetése esetén, a Szerződő Felek állapodnak meg, a megszüntetés és elszámolás feltételeiről.

XI. Elszámolás a kezelt vagyonnal 1. A Vagyonkezelő köteles a kezelt vagyonnal folyamatosan elszámolni, a hatályos jogszabályi rendelkezések és a Tulajdonos rendelkezései szerint elszámolni. Az elszámolás alapját a kezelésbe adás időpontjában és az elszámoláskor a Szerződő Felek nyilvántartásaiban szereplő – jelen szerződés hatálya alá tartozó - vagyon képezi. 2. A Vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a kezelt vagyonnak a vagyonkezelésbe adás időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével, vagy növekedésével) elszámolni. Az elszámolási különbözet kiegyenlítésének feltételeiről a Szerződő Felek állapodnak meg. 3. Jelen szerződés rendes felmondással történő megszüntetése esetén a Vagyonkezelő a felmondási idő lejártát követő 60 napon belül, rendkívüli, vagy azonnali hatályú felmondás esetén 30 napon belül köteles tételesen elszámolni a kezelt vagyonnal. A vagyonkezelő jog egyéb módon történő megszűnése esetén a kezelt vagyonnal való elszámolás határideje a megszűnést követő 30 nap. 4. Az elszámolás módja a tételes, helyszíni átadás-átvételi eljárás, amelyről a Szerződő Felek jegyzőkönyvet vesznek fel. Az átadás-átvételi eljárás befejezéséig a Vagyonkezelő a kezelt vagyonnal a felelős őrzés szabályai szerint köteles eljárni (Ptk. 196. §).

XII. Záró és egyéb rendelkezések 1. A Szerződő Felek, a jelen szerződés teljesítése során felmerülő vitás kérdésekben kötelesek 30 napon belül megkísérelni az egyezségkötést. Ennek eredménytelensége esetén a Szerződő Felek a jogvita eldöntésére – hatáskörtől függően – a Veszprémi Városi Bíróság, vagy a Veszprém Megyei Bíróság illetékességét kötik ki.

9 2. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. 3. Jelen szerződés magyar nyelven, ….. eredeti példányban készült, melyből … példány a Tulajdonost és …. példány a Vagyonkezelőt illeti meg. 4. A szerződés elválaszthatatlan mellékletei, a következők: - 1. sz. melléklet: kimutatás a vagyonkezelésbe adott ingatlan vagyonról (településenként, helyrajzi szám, művelési ág stb. tulajdoni lap adatai szerint) az aktuális állapotnak megfelelően, értékük feltüntetésével. 6. Jelen szerződés alapjául szolgáló jogszabályok, a következők: - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, - Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi VI. törvény, - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, - az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény, - a számvitelről szóló 2000. C. törvény, - 147/1992. (XI. 6.) Korm, rendelet az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről, - a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről, - a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól, - a Veszprém Megyei Közgyűlés által elfogadott, a többször módosított vagyonkezelés-, gazdálkodás szabályairól szóló 8/2002. (IX. 20.) MÖK rendelete. A Szerződő Felek, jelen szerződést - elolvasás és értelmezés után - mint akaratukkal mindenben megegyezőt, aláírták. Veszprém, 2007. ……………………………….

------------------------------------------------Tulajdonos

--------------------------------------Vagyonkezelő

Záradék: a vagyonkezelési szerződést a Veszprém Megyei Közgyűlés a ……/2007 (XII. 13.) MÖK sz. határozatával fogadta el.

4. számú melléklet

KÖZHASZNÚSÁGI SZERZŐDÉS

amely készült egyrészről, Név: Veszprém Megyei Önkormányzat Cím: 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. KSH számjel: 751132119 Adóigazgatási szám:15431954-2-19 Törzsszám: 431956000 Képviselő: Lasztovicza Jenő elnök - a továbbiakban: önkormányzat - mint a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szerv, másrészről,

Név: Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Cím: 8200 Veszprém, Kórház u. 1. KSH számjel:…………………………………… Adóigazgatási szám: …………………………… Cg.: …………………………………………….. Képviselő: ……………………………………… - a továbbiakban: társaság, együtt, mint Szerződő Felek – között, a mai napon, az alábbi tartalommal. I. A közhasznúsági szerződés célja Jelen közhasznúsági szerződést (a továbbiakban: Szerződés) a Szerződő Felek, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének 59. § (1) bekezdése, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) 5. § a) pontja alapján, a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről – figyelemmel más, hatályos jogszabályi rendelkezésekre, valamint a társaság alapszabályában meghatározott jogokra és kötelezettségekre – kötik.

2 II. A Szerződő Felek jogállása, tevékenysége 1. A társaság – alapszabálya szerint - a következő célok megvalósítása érdekében tevékenykedik. 1.1 A társaság célja minden olyan tevékenység, amely az egészségügyi fekvőbeteg- és járóbeteg-szakellátás területén, valamint az egészségügyi alapellátás egyes területein az egyén egészségének megőrzése, a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása, vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára irányul. A társaság további célja a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos jogszabályokban meghatározott tevékenységek, valamint az egészségügyi tudományos- és oktató tevékenységek ellátása. 1.2 A társaság célja továbbá, hogy olyan hatékony szervezet legyen, amely – figyelemmel az Egészségügyi fejlesztési Koncepcióra, a Régió Operatív Programjának egészségügyi vonatkozásaira, valamint az Egészséges Társadalom Komplex Program tervezetének fő irányaira - az erőforrásaira alapozott és a Veszprém Megyei Önkormányzat által, mint a területi egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv által elfogadott ötéves szakmai fejlesztési tervet megvalósítva, a Közép-Dunántúli Régió meghatározó és egyik vezető egészségügyi intézménye. 2. A társaság tevékenységének legfontosabb prioritásai: -

a megyei szintű progresszív ellátás biztosítása, a regionális feladatok megszervezése, elismertetése, a szakellátás biztosítása, a fenti ellátásokhoz történő szükséglet szerinti egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása, Veszprém város és vonzáskörzetének minél szélesebb körű aktív egészségügyi ellátásának folyamatos, magas színvonalú biztosítása, a betegelégedettség növelése.

3. A társaságot nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására alapították a részvényesek (nonprofit zrt.). A társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, a gazdasági tevékenységéből származó nyereség a részvényesek között nem osztható fel, az a társaság vagyonát gyarapítja. 4. A társaság célja szerinti egészségügyi közszolgáltatásokat látja el, az egészségügyi közszolgáltatásokon kívül csak a működési engedélyében meghatározott egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggő tevékenységet végez. 5. A társaság feladatai a következők. 5.1 A társaság feladata az aktív fekvőbeteg-ellátás területén: A hatályos beutalási rend szerint Veszprém megye lakosságának fekvőbeteg ellátása, a települési önkormányzatok által fenntartott kórházak szakmai munkájának támogatása, segítése. Veszprém megye lakosságának elme-egészségügyi ellátása. A kórház a megyére kiterjedően végzi a lakosság gyógyító-megelőző intézményeiből áthelyezett, átvett magasabb szintű gyógyintézeti ellátásra szoruló betegeket, segíti az orvostanhallgatók famulálását, a

3 szigorló orvostanhallgatókat gyakorlatra fogadja, a megye szakdolgozói és körzeti orvosainak továbbképzés 5.2 A társaság feladata a rehabilitáció, utókezelés és gondozást nyújtó fekvőbeteg-ellátás területén: A megye lakosságának elme-egészségügyi ellátása, szövődménymentes alkoholbetegek elvonókezelése. 5.3 A társaság feladata a krónikus fekvőbeteg ellátás területén: Az a fekvőbeteg-ellátó intézetben végzett tevékenység, amelynek időtartama, befejezése általában nem tervezhető, hosszabb időszakot ölel fel. Az ellátásban az ápolás a meghatározó és az ellátás célja alapvetően a beteg állapotának stabilizálására irány 5.4 A társaság feladata a járóbetegek gondozóintézeti ellátása területén: A megye járóbetegeinek helyi ellátása lehetőségeit gondozóintézetekben végzett gondozási tevékenység.

meghaladó,

szakorvosi

5.5 A társaság feladata a foglalkozás-egészségügyi ellátás területén: A foglalkozás-egészségügyi szakrendelés és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat által a dolgozók munkahelyen végzett szakellátása. 5.6 A társaság feladata a járóbetegek szakorvosi ellátása területén A megye járóbetegeinek helyi szakellátás lehetőségeit meghaladó szakorvosi vizsgálata, gyógykezelése. 5.7 A társaság feladata a fogorvosi ellátás területén: Fogszabályozási tevékenység és a szájsebészeti járóbetegek ellátásával kapcsolatos feladatok. 5.8 A társaság feladata a gyógyító célú foglalkoztatás területén: A betegek gyógyító célú foglalkoztatása. 5.9 A társaság feladata az egészségügyi ellátás egyéb területén: Azon tevékenységek, amelyek a közvetlen betegellátást nem érintik (ellenőrző főorvosok díjazása, pályázatok kezelése, szakmai rendezvények lebonyolítása). 5.10 A társaság feladata az irányított betegellátás területén: Az irányított betegellátási modellkísérletben szervező tevékenység ellátása. 5.11 A társaság feladata a gyógyszer és gyógyászati termék kiskereskedelem területén:

4 A gyógyító-megelőző tevékenység folytatása során - figyelemmel a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény rendelkezéseire - biztosítja, hogy a beteg a gyógykezeléséhez szükséges és Magyarországon alkalmazható gyógyszerhez - ideértve a magisztrális, a galenusi és a külön jogszabályban meghatározott egyedi engedély alapján rendelhető gyógyszereket is - hozzájuthasson. Ennek érdekében a társaság feladata a kórházi gyógyszerellátás megszervezése, a gyógyszerek beszerzése (megrendelése), tárolása, elosztása, ellenőrzése, valamint az alkalmazáshoz szükséges szakmai információ biztosítása intézeti gyógyszertár keretében. 5.12 A társaság feladata az egyéb humán egészségügyi szolgáltatás területén, hogy a szakmai működés területét érintő szakmai, módszertani, szakképzési kérdésekben együttműködjék az illetékes intézményekkel, testületekkel és civil szervezetekkel. 5.13 A társaság az illetékes intézményekkel és egyesületekkel egyeztetett módon részt vesz a graduális és posztgraduális képzésben, továbbképzésben. 5.14 A társaság a felsorolt alapfeladatait elősegítő gazdasági-műszaki és egyéb kiszolgáló tevékenységet lát el, valamint az alapfeladat ellátásához szükséges termék előállítást, értékesítést végez, illetve szolgáltatást nyújt. 6. A társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja; 7. A társaság cégbejegyzésekor kérte a kiemelkedően közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét, tekintettel arra, hogy olyan, az állami, önkormányzati egészségügyi ellátás körébe tartozó közfeladatokat kíván ellátni, amelyekről az alábbi törvények alapján, a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia: a) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 70. § (1) bekezdés b) pontja szerint, a megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja, b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eü. tv.) 152. § (3) bek.-e szerint, a helyi önkormányzat a tulajdonában vagy használatában lévő járóbeteg-szakellátást és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények működtetését biztosítja. 8. A társaság célja szerinti közhasznú tevékenységek - a Kszt. 26. § c) pontja alapján - a következők. 8.1 Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység (Kszt. 26. § c) 1. pontja) 8.2 Tudományos tevékenység, kutatás (Kszt. 26. § c) 3. pontja) 8.3 Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (Kszt. 26. § c) 4. pontja) 9. A társaság fő tevékenységi köre a következő: 86.10 Fekvőbeteg-ellátás

5 10. A társaság közhasznú tevékenységi körei közül kiemelkedően közhasznú tevékenységi körök, a következők: 86.10 Fekvőbeteg-ellátás 86.21 Általános járóbeteg-ellátás 86.22 Szakorvosi járóbeteg-ellátás 86.23 Fogorvosi járóbeteg-ellátás 86.90 Egyéb humán-egészségügyi ellátás 87.10 Bentlakásos, nem kórházi ápolás 87.20 Mentális, szenvedélybeteg bentlakásos ellátása 96.04 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás 11. A társaság kijelenti, hogy jelen szerződésben meghatározott és hatósági engedélyhez, illetve bejelentéshez kötött kiemelkedően közhasznú tevékenységek folytatásához - jelen szerződés hatálybalépésekor - a szükséges hatósági engedélyekkel rendelkezik, a bejelentést megtette, illetve ilyen tevékenységet a jelen szerződés hatálybalépését követően engedély birtokában, illetve a bejelentés megtételét követően végez. III. A Szerződés tárgya 1. A társaság a Veszprém Megyei Önkormányzat, mint fenntartó felügyelete alatt működött, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. § (1) bek. c) pontja alapján megszűnt kórházi költségvetési intézmény által eddig ellátott, a társaság alapszabályában és jelen megállapodás II. fejezet 7. a)-b) pontjaiban meghatározott önkormányzati egészségügyi kötelező feladatokat látja el, az alapszabályában és külön törvényben - meghatározott ellátási területtel, továbbá a mindenkor érvényes ÁNTSZ beutalási szabályzat szerint. 1.1 A társaság a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében – a költségvetési szerv alapítójának rendelkezése folytán - a kórházi költségvetési szerv jogutódja. Az egészségügyi rendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 16. § (9) bekezdése szerint a társaság a finanszírozási szerződések, valamint hatósági engedélyek tekintetében a költségvetési szerv jogutódja. 2. Az önkormányzat, az egészségügyi közszolgáltatás ellátásáért az állam nevében eljáró felelős szerv, az Eü. tv. 155. § (2) bekezdés szerint köteles biztosítani a külön törvényben foglaltaknak megfelelően, a társaság keretében az egészségügyi közszolgáltatás nyújtásához szükséges szakmai feltételeket, valamint az egészségügyi intézmény működőképességét és fejlesztését. IV. A Szerződő Felek jogai és kötelezettségei 1. A társaság, a jelen szerződés II. fejezet 7. a)-b) pontjaiban meghatározott feladatok érvényesüléséhez és az egészségügyi közszolgáltatások jó színvonalú ellátásához, köteles biztosítani a szükséges munkaszervezési és végrehajtási feltételeket. 2. Az önkormányzat az egészségügyi közszolgáltatások ellátásához, a jelen közhasznú szerződés mellékletében felsorolt ingóvagyont adta a társaság tulajdonába, valamint külön

6 vagyonkezelési szerződéssel az ingatlanvagyont a társaság vagyonkezelésébe. Amennyiben a társaság egészségügyi közszolgáltatási tevékenysége megszűnik, vagy a Szerződő Felek a közszolgáltatási szerződést megszüntetik, úgy a társaság – választása szerint - a tulajdonba adott vagyont köteles természetben visszaadni, vagy forgalmi értékben megtéríteni az önkormányzat részére. A társaság megszűnése esetére a társaság alapszabálya külön rendelkezik. 3. A társaság a tevékenységével elért bevételeit, megszerzett támogatást, juttatást, adományt a finanszírozó, a felajánló, a társaság közgyűlése, illetve igazgatósága döntései alapján szabadon használja fel, figyelembe véve a közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabályokat, a társaság alapszabályát, valamint a társaságnak és más szervezetnek ezen juttatásokhoz kapcsolódó szerződéseit. 4. A társaság a kiemelkedően közhasznú tevékenységei közül, a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozására külön szerződést kötött az Egészségbiztosítási Pénztárral, amelynek betartását a finanszírozó ellenőrzi. A vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységeihez kapott támogatás, juttatás mértékét és feltételeit külön jogszabályok határozzák meg. 5. A társaság a térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatosan köteles betartani a 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásait. A társaság azon tevékenysége amelyből a Szerződő Felek által külön meghatározott, és jelen megállapodáshoz külön csatolt, de annak szerves részét képező mellékletben meghatározott díjazási feltételek alapján számított bevétel származik, nem minősül vállalkozási tevékenységnek. 6. A társaság közhasznú tevékenységéhez, valamint az e tevékenységgel kapcsolatos költségek, ráfordítások fedezetére az önkormányzat esetenkénti, vagy ismétlődő támogatást biztosíthat a társaság részére – jelen szerződés keretei között - amelynek feltételeit a Szerződő Felek külön írásos megállapodásban rögzítik. Amennyiben az önkormányzat a társaság részére jelen szerződésben nem rögzített feladat megvalósítását indítványozza, úgy köteles megjelölni, és szükség szerint biztosítani annak szakmai, pénzügyi és egyéb feltételeit. 7. A társaságot nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására alapították a részvényesek (nonprofit zrt.). A társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, a a társaság a gazdálkodása során elért nyereségét nem osztja fel, az a társaság vagyonát gyarapítja és azt az egészségügyi közszolgáltatási tevékenységére fordítja.

8. A társaság célja szerinti egészségügyi közszolgáltatásokat látja el, az egészségügyi közszolgáltatásokon kívül csak a működési engedélyében meghatározott egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggő tevékenységet végez. 9. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a társaság részvényesei részére, a tartozások kiegyenlítése után megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a részvényesek vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a társaság főtevékenységi körének megfelelő közhasznú célra kell fordítani akként, hogy ezt a vagyont

7 az az egészségügyi szolgáltató kapja meg, amely Veszprém megyei székhelyű és többségi tulajdonosa a Veszprém Megyei Önkormányzat, vagy annak jogutódja. V. A Szerződés időtartama, módosítása és megszűnése 1. A Szerződést a Szerződő Felek határozatlan időre kötik. 2. A jelen Szerződést a Szerződő Felek írásban – közös megegyezéssel - módosíthatják. 3. A Szerződés megszüntetése közös megegyezéssel, a Szerződő Felek által meghatározott feltételekkel, valamint felmondással történhet, amelyet írásban és indokolással kötelesek megtenni a Szerződő Felek. 4. A felmondás rendes felmondással vagy rendkívüli felmondással történhet. 4.1 A rendes felmondás felmondási ideje nem lehet rövidebb hat hónapnál és nem veszélyeztetheti a közhasznú célok megvalósulásának folyamatosságát és az egészségügyi ellátás biztonságát. 4.2 Rendkívüli felmondással szüntethető meg a megállapodás, ha az egyik fél a megállapodásba foglaltakat olyan súlyosan megsérti, hogy ezáltal közvetlen veszélybe kerül a közhasznú célok megvalósítása. A rendkívüli felmondásnak a másik féllel történő közlése nyolc nappal meg kell, hogy előzze a megállapodás tervezett megszüntetésének napját. VI. Egyéb rendelkezések 1. A Szerződő Felek jelen Szerződés alkalmazásának tapasztalatait – az önkormányzat kezdeményezésére - évente legalább egy alkalommal közösen áttekintik. 2. Az önkormányzat jelen Szerződés teljesítését, az egészségügyi közszolgáltatások teljesítését elhatározásától függő gyakorisággal ellenőrizheti. Az ellenőrzés megkezdése előtt legalább három nappal köteles értesíteni a társaságot, megjelölve az ellenőrzés okát, célját és terjedelmét. Az ellenőrzés olyan időpontban és terjedelemben történhet, amely nem akadályozza a társaság egészségügyi szolgáltató tevékenységének folyamatosságát, és annak színvonalát. A társaság köteles segíteni az ellenőrzés lebonyolítását. Az ellenőrzés eredményét és a követendő eljárást a Szerződő Felek jegyzőkönyvbe foglalják, amelyet mindkét fél aláír. 3. Jelen Szerződés nyilvános, amelybe bárki, a társaság alapszabályában meghatározott feltételek szerint betekinthet. 4. Jelen Szerződés az aláírása napját követő napon lép hatályba. 5. Jelen Szerződésben nem szabályozott kérdésekben, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének és más vonatkozó jogszabályoknak, valamint a társaság alapszabályának rendelkezései az irányadóak.

8 A Szerződő Felek jelen Szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, annak közös értelmezése után jóváhagyólag aláírták. Veszprém, 2007 ………………………..

-------------------------------------------Veszprém Megyei Önkormányzat

-------------------------------------------------Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

A közhasznú szerződést a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, a …./2007. (XII. 13.) MÖK sz. határozatával elfogadta.