MAO) leltár! sxém
A TERMESZÉT
A Z
ÁLLAT*
ES
N Ö V É N Y K E R T
I G A Z G A T Ó S Á G Á N A K
SZERKESZTI:
RAITSITS ' • —
EMIL
K Ö Z R E M Ű K Ö D É S É V E L
DR
K I A D J A i B U D A P E S T S Z É K E S F Ő V Á R O S Á L L A T . ÉS N Ö V É N Y K E R T J E ELŐFIZETÉSI ÁRA EGY ÉVRE 6 PENGŐ — EGYES SZAM A R A 60 FILLÉR AZ ELŐFIZETÉSI D l j : ÁLLAT. ÉS N Ö V É N Y K E R T B U D A P E S T . KÜLDENDŐ TELEFON: LIPÓT 918—73
XXV. É V F O L Y A M
19.-20. SZÁM
CSÚCSHEGYI DALIA A CINCÉRT
1929. O K T Ó B E R 1 . - 1 5 .
FIGYELI.
(Ollinger János felvétele.)
kedvezőtlen időj árás esetében is a legkedvesebb szórakoztatást nyújtja. IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIDIHindUUlHIUlllllllllllllllllllllllllllllllllllllH
Pálmaházunk az örök tavaszt varázsolja a szemlélő elé. IIIIIIIIIHIMIIIÜÜBIIÜIBUIIÜOMIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIU
:s:
A természet csodáiban
n:
gyönyörködni vágyók mindig érdekes látványosságot találnak állatkertünknek egész éven át n y i t v a tartott h e l y i s é g e i b e n .
ÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖQÖÖÖÖGQQÖöQÖGÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖG í^^K
• •—••—»
. ——. • — « • ww™ • w >
—. i»w> • » > <ww^
' V f i < > * > ^t*w. í^^H ífVI !WWi mw* > W
W
t
-M I
-WW. >VnK <wW; JWK <W. ^P
. W . ^WPí W i HrWÍ ^(NK JWlF. WW.
I A budapesti Állat-és Növénykertben télen: 1 m m m m
Jégpálya • szánpálya c s a t o l ó • buffet melegedő
m M m m
m m
^K^h*^ay^ ijyki
m m m m 8 8 8 Sí 8 8
•••• ••• •
tAblh?
8 8
8 8 8
zene
&
O
^rfflUlU ^ B ^ & ? ^ M h T ^ A r f ^ ^ B M I ^ ' J M U ^ ^ h f l U T ^ S M ^ J M f c ? Ü P J * ' ' *AH6L' ^hri&T 1
yM|/
Bérletjegyek ára egészévre: Felnőtteknek . . . 12 P Tanulóknak és gyermekeknek . 6 P Köztisztviselőknek • 8 P Köztisztviselők gyermekeinek • 5 P
ürlljff-* ^ B J ^
^flfcAT
^GMfc^ ' J T J . ^JMfcf 1
l^uA^^MhT
^ B M ^ ^AJb?
"Jt^^'
«jyb>
L
^jfcj^ "«ffVfc'
8 D. 8
Q .CD: B O m m
w m
A TERMÉSZET A Z
ÁLLAT*
ÉS
N Ö V É N Y K E R T
I G A Z G A T Ó S Á G Á N A K
SZERKESZTI:
RAITSITS
EMIL
K Ö Z R E M Ű K Ö D É S É V E L
DR
K I A D J A I B U D A P E S T S Z É K E S F Ő V Á R O S Á L L A T . ÉS N Ö V É N Y K E R T J E ELŐFIZETÉSI ÁRA EGY ÉVRE 6 PENGŐ — EGYES SZÁM Á R A 60 FILLÉR AZ ELŐFIZETÉSI Dlj: ÁLLAT. ÉS N Ö V É N Y K E R T B U D A P E S T , KÜLDENDŐ TELEFON: LIPÓT 918-73
XXV. É V F O L Y A M
19.-20. SZÁM
Hermán Ottó emlékünnepély Lillafüreden. 1929. október 10.
Csendes őszi eső szemerkél. Lassan hullanak a cseppek a sűrű fenyőboltozatról, amely ünnepélyes félhomályt terjeszt az egyszerű, borostyánnal és szőlővel be futtatott nyárilak körül. A vízcseppek koppanását kis hegyi patak csobogása kíséri, amely itt kanyarog keresztül a páfrányokkal s ritkaszép hegyi növényekkel beültetett kis kerten. Ritka látogatói vannak most e kis nyárilaknak, Peleházának, a nagy Hermán Ottó egykori kedvenc lakóházának. Népes ünneplő gyülekezet. Ünnepélyes a külsejük is, de az ünnepélyes pillanat szent áhítata megihlette a lelkeket is. A magyar tudományos világ s a természettudo mányi intézmények legkiválóbb képviselői gyűltek most itt egybe, hogy áldozzanak az utolsó magyar polihisztor emlékének, márványtáblával látva el azt a kis házat, a Peleházát, ahol a magyar természettudományok világhírű nagymestere életének legboldogabb óráit töltötte. A Magyar Ornithológusok Szövetsége gyűjtötte itt egybe a madártan művelőit, hogy áldozzanak atya mesterük emlékének, de épp Hermán Ottó sokoldalú munkássága hozza magával, hogy emlékét ünnepelendő, itt látjuk a természettudományok majdnem összes ágazatának a képviselőit. A MOSz elnökének, dr. Navratü Dezsőnek megnyitó és üdvözlő szavai u t á n Pfeiffer Gyula min. tanácsos, a földművelési miniszter képviselője mond rövid, alkalmi beszédet s engedélyt ad az emléktábla leleplezésére. Láthatóvá lesz az egyszerű márványtábla, amelyen aranybetűk hirdetik az erre járónak a nagy ember emlékét a következő módon : Hermán Ottónak, a magyar ornithológia atyamesteré nek, szül. 1835, meghalt 1914-ben. Hálája jeléül emelte a Magyar Ornithológusok Szövetsége. 1929 október 10. E z u t á n jönnek az egyes tudományos testületek és intézmények képviselői, akik az emlékezés és a hála babérkoszorúját és virágait helyezik el az emléktábla alá, pár hálás szó kíséretében. Megható, poétikus emlékbeszédet mond itt Győrffy István dr. a szegedi egyetem rektora, aki a magyar pusztaságról hoz egy köteg árvalányhajat, onnan, ahol Hermán Ottó a magyar
1929 O K T Ó B E R 1.-15.
pásztorélet ősi emlékeit gyűjtögette össze oly szép bokrétába. Mint a madártan .barátja és a nagymester nagy tisztelője, küldi az emlékezés és a hála koszorúját József főherceg is. De nem hiányoztak e megható ünnepségről Peleháza kertjének és és környékének az őslakói sem, a ragyogó szemű pelé-k, a fürge mókusok, s az őszi pompában ragyogó erdő ittmaradt dalosai sem. A patak csobogá sába a vörösbegy annyira ideülő éneke, a sűrű fenyőlombozatban bujkáló őszapók és taralyos királykák és cinegék egyszerű, de mégis annyira kedves cipegése a lehető legszebb kíséret e megható ünnepélyen. Ezután az egész ünneplő gyülekezet a Palotaszálló pompás dísztermében ment át, ahol kezdődött a Magyar Ornithológusok Szövetségének díszgyűlése, amelyen Navratü Dezső dr. elnök megnyitója után nyolc előadás, a természet tudományok legkiválóbb képviselői részé ről, a nagymester egy-egy működési irányát m u t a t t a be. I t t domborodott csak ki kellőképpen a nagy ember zsenije és univerzális tudása, amely lehetővé tette, hogy a természettudományok annyi ágában örök életűt alkotott. Matusovits Péter min. tanácsos Hermán Ottó életét és működését, Csörgey Titusz a Madártani Intézet igazgatója Hermán Ottó egyéniségét ismerteti. Navratü Dezső dr. a MOSz elnöke, a jelenlevő Dresser professzor iránti figyelemből — aki a Német Ornith. Egyesület képviselője — német nyelven ismerteti Hermán Ottót, mint ornithológust. Csiki Ernő dr. a Tud. Akadémia képviselője, a bogarász és pókász Hermán Ottót ismerteti. Madarassy László dr. a Néprajzi Múzeum igazgatója ismerteti Hermán Ottó néprajzi kutatásait, a pásztorélet és a halászat ősi emlékeinek a felkutatására vonatkozólag. Különösen érdekesek és meghatók voltak Hermán eredeti naplóinak részletei, amelyek alföldi élményeiről és eredményeiről szólottak. Majd Unger Emil dr. a halbiológus Hermán Ottót ismerteti, aki ebben is halhatatlant alkotott. Vigh Gyula dr. geológus a praehistorikus Hermán Ottót ismerteti, akinek épp itt a Szinva völgyében meg kezdett és végzett kutatásai korszakalkotók voltak a jégkorszakbeli ősember történelmének az ismeretében.
Végül jött az erdélyi Dobay László, aki a nagymester oológiai (tojástan) munkásságát ismertette. Majd következik a díszebéd a kincstári szállóban, ahol az erdészeti kincstár látta vendégül a kongresszus tagjait. I t t ahol az ország különböző pontjain és sajnos most megszállott területein is lakó ornithológusok is a fehérasztalnál is kimélyítették a baráti érintkezést, amelyet a szakirodalomban és levélileg már régóta folytatnak, az elmés és megható felköszöntőknek egész sora hangzott el. Ebéd után a páratlan szépségű modern Lillafüred zseniális alkotójának Pfeiffer Gyula min. tanácsos kalauzolása mellett megtekintette a társaság az újonnan feltárt és rendbehozott cseppkőbarlangot, mely külön leges képződményeivel egyedül áll az egész országban. Késő délután folytatja a most már madártani kongresszussá alakult díszgyűlés a munkáját. Először még két kedves, Hermán Ottó reminiscentiákkal teli előadás hangzik el. Eg}dk Bodnár Bertalané, aki diákkori találkozásáról beszél, amikor Hermán Ottót az Ecsedi-láp mocsarában kalauzolta, a másik pedig Meszlényi Pálé. Ő volt az a szerencsés ember, aki a nagymestert sokszor és hosszabb ideig vendégül l á t h a t t a úri házában a Velencei-tó partján. Elragadtatással mondja el az ő közvetlen modorában, hogy mily tisztelettel és hódolattal vették Hermán Ottót körül a külföld legnagyobb ornithológusai, akik többek között a Il-ik nemzetközi ornithológus kon gresszus alkalmával is az ő szüleiházának a vendég szeretetét élvezték. Megható, kedves élmények s képek egy elmúlt korszakból. E z u t á n jön a nívós, értékes szakelőadások egész hosszú sora. Mindegyiket szakszerű hozzászólások disz kussziók követnek, amiknek vége nem szakadna, ha az elnök az idő előrehaladottsága miatt be nem fejeztetné. I t t látszott meg, hogy tudományos szempontból mily óriási értéke van az ilyen összejöveteleknek, ahol a személyes ismeretség ápolása, a tapasztalatok kicseré lése s az egyes speciális búvárok előadásainak, figyelmez tetéseinek tanító és felvilágosító hatása mind oly értékes eredmények, amelyek nagyon is megokolják ilyen vándorgyűlések és kongresszusoknak minél gyakoribb tartását, lehetőleg mindig az ország más-más pontjain. Az országos jellegű madártani kongresszuson a következő előadások hangzottak e l : 1. Breuer György, Brennberg : A kócsag ezévi fészkelőtelepei a Fertőn. 2. Nagy Jenő dr., Debrecen : Sürgős tennivalók Hazánk madártani felkutatása érdekében. 3. dobai Dobay László, Dicsőszentmárton : Az Erismatura leueocephala Erdélyben. 4. Radetzky Dezső, Székesfehérvár: Oológia. 5. Csörgey Titusz, Budapest : Madárképek (saját festmények). 6. Thóbiás Gyula dr. Alsófüged: A madártan fontosabb kérdései : 7. Andrássy Ernő dr., Ermihályfalva : Oológiai kérdések. 8. Agárdy Ede, Püspökszenterzsébet : Ragadozók fészkelése a Mecsek ben. 9. Petrasevits Lajos, Szarvas : Hogyan jut a kakuktojás az idegen madár fészkébe. 10. Muraközy Dezső, Kecskemét : Az ornithológia elterjedésének a feltételei. 11. Csath András, Kispereg: A nagy Alföld madár világa, ma és hajdan. 12. Bodnár Bertalan : A madár vonulás kérdéséről. 13. Dorning Henrik dr. : Miért kell védenünk a madarakat? Az előadások még a kedélyes hangulatban lefolyt vacsora után is t a r t a t t a k , mert a vendégek nagyrésze másnap elutazott. Pedig az első nap a felhőbe, esőbe
burkolózott Bükk másnap a legpompásabb őszi verő fényben m u t a t t a be az őszi erdő csodás színeit. Soha ilyen pompás keretje s háttere nincs a lillafürdi csodás építménynek, mint éppen ősszel, amikor a bükk, tölgy, szil és fenyő a színek minden árnyalatával vonják be a hegyoldalakat, páratlan keretet adva a festői szikla falaknak, s a völgy mélyén zöldelő pisztrángos tenger szemnek is. A Természet leghűbb rajongói, akik a szabad természetben is látni akarták az őszi bükkös madár világát, Nagy Jenő dr. vezetésével délelőtt felmentek a Hollóstetőre, amely alkalommal körülbelül 22 madárfaj került a megfigyelők szeme elé. Sajnos, hogy a mészkő szirtek s falak ritka madarát, a hajnalmadarat, nem volt alkalmuk »távcsővégre« kapni. A kis csapat délután a pisztrángoktól burványló Hámori-tavat s környékét tekintette meg, azután pedig felment a híres Szeléta-barlangba, amelynek öblös, misztikus homályban ásító üregeiben senki sem tudja magát kivonni azon érzések hatása alól, amelyek meg lepik az ember lelkét a jégkorszakbeli ősemberek tanyáján. E barlangban kezdte meg Hermán Ottó az ő világraszóló őstörténelmi kutatásait.
* E kegyeletes emlékünnepélynek, amely — mint láttuk — egész madártani kongresszussá nőtte ki magát, a megszervezése elsősorban a Magyar Ornithológusok Szövetsége elnökeinek : Pfeiffer Gyula miniszteri taná csos, szalóki Navratü Dezső dr. és Csörgey Titusz a Madártani Intézet igazgatójának az érdeme. Nagy hálával tartozik nekik a magyar madártani tudomány nemcsak azért, mert nagymesterének az emlékét oly kegyeletes ünneplésben részesítette, de meg azért is, mert az ünnepség így módot nyújtott arra, hogy a madártannak az egész ország területén szétszórt művelői összetalálkozva, a személyes érintkezés és barátság fonalai által még jobban megerősítsék a szakbeli érintkezés kapcsolatait. Nagy Jenő dr.
A borostyánkő, „az észak aranya". Hirtelenében azt hihetnők, a borostyánkövet csak a túltengő német sovinizmus nevezhette el így : »Gold des Nordensn. Vagy talán az üzleti élelmesség? Mert manapság valójában az az érzésünk, hogy a borostyánkő csaknem olyan messze van az aranytól, mint — ahogyan nálunk felé is mondják : — Makó Jeruzsálemtől. Hamarjában még olyasféle véleményünk is kerekedhetik az uszak aranyárok, hogy ez bizony igazán nem való egyébre, mint szivarszipkának, meg idősebb dámák nyakába való gyöngynek. Már pedig ezek egyike sem komoly értéktárgy, mert hiszen csak nagyon szűk körre szorítkozik. S különösen talán akkor rendül meg a borostyánkő értékes mivoltához fűződő bizodalmunk, ha megtudjuk felőle, hogy jórészét a tenger fölszínén úszkáló szeméttel együtt hálóval »fölözik le«, mint a szakácsné a hús leves habját. S azt is nagyon a rovására írhatjuk, hogy aránylag könnyen hamisítható. De viszont — ki tagadhatná? — a hamisítás, utánzás már magában is bizonyság amellett, hogy a valódi borostyánkő érték. Még pedig reális é r t é k ; mert a kereslet és kínálat jó idő óta meglehetősen
kiegyensúlyozott és állandó. Kzenkívül pedig nemcsak dísz- és műtárgyak készítésére használják, hanem különböző vegyipari produktumokat is gyártanak belőle. De talán ennyi is elég bevezetésül, annak igazolására, hogy a borostyánkővel nekünk is érdemes foglalkoznunk. Legalább annyit mindnyájunknak tudnunk kell róla, hogy »mi fán terem?« S ez a kérdés ezúttal ajtóstul segít be a szobába. Mert hiszen ez a kő a szó szoros értelmében fán termett. Igaz, nem mostanság. Még csak nem is egynéhány ezer esztendővel ezelőtt, hanem sokkal, nagyon sokkal régebben. Valóban említésreméltó, hogy alapjában már a görögök és rómaiak élesszemű természetvizsgálói is helyesen értelmezték az akkor még meglehetősen ritka és nagy becsben t a r t o t t borostyánkövet. Föl ismerték ugyanis, hogy nem lehet egyéb, mint fák megkeményedett gyantája. Igaz, hogy már a közön séges gyertyalángjában is elégő és ilyenkor igen kellemes illatot terjesztő s emellett a vízen liszó, bár kőkeménységű anyagot nem nehéz felismerni. A római Plinius is világosan megírta már róla, hogy nem lehet egyéb, mint fenyőfák gyantája. A X I X . század első felében Göppert, német bota nikus, s később Convenlz is kimutatta, hogy a borostyánkő nem is egy, hanem több fenyőfajnak a gyantája. Ezeknek a fenyőknek egyik faja a mi Kárpáti régiónk ban is élő cirbolyafenyőhöz, másika a szerbiai wmoricafenyó'«-höz, s egyesek végül a mai japáni vörös- és törpefenyőhöz voltak hasonlatosak. S hogy a botani kusoknak ez a magyarázata helytálló, kétségtelenül igazolja a modern vegyészet, amely egymástól nagyon eltérő vegyi összetételű borostyánköveket m u t a t o t t ki. Jóval fogasabb kérdés, hogy pontosan melyik földtörténeti korszakban s pontosan melyik területen díszlett az az ősfenyőerdő, amelynek fái az »észak aranyának^ eredeti termelői voltak? Sajnos, a teljes pontosságot igénylő kérdezőt a földtan ma még nem tudja tökéletesen kielégíteni. De viszont azért mégis meglehetősen közel van a meg oldás. Már ma is tudjuk ugyanis, hogy a harmad időszak eleje táján, a paleocén vagy az eocén korszakban, Samland
1. rajz. A Samland vázlatos földtani szelvénye. 1. Fekü réteg. 2. Borostyánköves réteg, vagy „kék föld" (Oligocén kori). 3. Fedü réteg (Miocén). 4. Diluviális képződmény. 5. Jelenkori hordalék.
Egyébként pedig már itt jegyezhetjük meg, hogy a borostyánkő valóságos Ahasvérusa a földrétegeknek. Mert a »kék föld«-hen sem volt állandó maradása. Az oligocénre következő miocén korszakban ugyanis az akkor fölszínen levő »kék föld«-et az akkori csapadék vizek sok helyen újra megbolygatták s így a miocén korban képződött üledékekre is bejutott a borostyánkő. S még ez sem volt elég. A szegény Ahasvérus még harmadik sírjában sem pihenhetett meg! Láthatjuk ugyanis, hogy a harmadkort követő diluviumban, az eljegesedés idején újabb mozgósítás érte a borostyán követ, úgyhogy egyes jégkorszaki képződményekben ismét megtalálható az uszak aranyai. Végül pedig, amint már tudjuk, a mai Keleti tenger hullámai is bolygatják az ősvilági fenyőfák gyantájának s a beléjük zárt nagyon sok őslénynek több millió esztendős síri nyugalmát. Hiszen a mai tenger szinén úszó vagy a jelenkori parti homokba temetett boros tyánkődarabok egyike-másika már legalább negyed ízben volt kénytelen pihenőhelyét változtatni. S ha az olvasó esetleg azt a gyanút táplálná keblében, hogy a borostyánkő esetleg a paleocénnél is régibb-
2. kép. Borostyánkőbe zárt szúnyog. (Természetes nagyság.)
eredetű, ezt a gyanút könnyű eloszlatnunk. A bizo nyítás kettős. Első sorban bizonyos az, hogy a paleocén előtti, vagyis kréta-kori képződményekben nyoma sincs az ))észak aranyágnak. E z tehát a kréta-kornál csak későbbi vagyis : csak harmadkori lehet. Másfelől pedig az a növény- és állatvilág, amely tökéletesen konzervált állapotban maradt ránk egyes borostyánkődarabokban, (2. kép.) összetételénél és jellegénél fogva ugyancsak a harmadkor eleje : vagyis a paleocén—eocén időszakasz mellett bizonyít. A legtökéletesebb herbárium ugyanis — a boros tyánkő. Eddig mintegy 150 fajta ősnövényt találtak a borostyánkő megvizsgált darabjaiban. Természetes, ezek közt a különböző fenyőfélék, ciprusok és tuják maradványai a leggyakoriabbak, de sok a tölgy, bükk, jávor, gesztenye és bodzaféle is. Szinte föltűnő viszont, hogy alsóbbrendű növények, kivált mohák, — mint ezt Győrffy István összeállítása alapján ) megtudtuk —• aránylag mily csekély fajszámban szerepelnek! Mind össze mintegy 20 faj ismeretes. (3. kép.) Érdekes továbbá, hogy az itt felsorolt lombhullatófákkal együtt magnólia, datolyapálma, fahéjfa s rajtuk kívül forróövi kúszó és élősködő növényfajok is tenyésztek akkor. Ezek olyan fajok, amelyek a 20 C fok körüli évi közép hőmérsékletet megkívánják. 1
tehát mintegy 30 millió esztendővel ezelőtt kellett Közép-Európa északi részén, a Balti tenger környékén a borostyángyantát termelő fenj-őfáknak díszleniök. Igaz ugyan, hogy az ottani eocénkori képződmények nagyon kevéssé ismertek, mert hozzá nem férhetők, de viszont az eocénre következő oligocénkori üledé kekben, az ottani ú. n. »kék /ó'W«-ben már benne van. (1. rajz.) Még pedig olyan körülmények közt, amelyek kétségtelenné teszik, hogy az »észak aranya«, a »kék fóíd« rétegbe bemosás útján j u t o t t be. Vagyis : másodlagos fekvőhelyen van, akárcsak az igazi arany a folyók homokjában.
A rendkívül változatos flóra alapján arra kell következtetnünk, hogy a borostyánkőfenyő hazájában *) B o r o s t y á n k ö v e k b e r a g a d t m o h á k r ó l és a fossilis m o h á k k o r á r ó l . ( D e b r e c e n i S z e m l e I I I . k.) 1929. p . 6 4 — 6 5 .
valamelyes hegyvidéknek kellett lennie. Ezt egyébként • a borostyánkőbe zárt rovarvilág is igazolja, minthogy ennek jellege sok patak- s kisebb folyóvíz jelenlétének feltételezését is megkívánja. Eddig összesen körülbelül 1200 különféle állatfajt ismertettek borostj^ánkőből. Leggyakrabban termé-
3. kép. Szipkává esztergált borostyánkőbe zárt moha maradvány, a természetes nagyságban ; b a moha kb. lOx-es nagyítással; c egy moha levélke kissé erősebben nagyítva. (Dixon után Győrífy cikkéből).
szetesen rovarfajok fordulnak elő. Csigák, mókusszőrök, madártollak nagy ritkaságok. Egyetlen teljesen ép kis gyík is ösmeretes. Mindannyian tökéletesen megnyugodhatunk tehát abban, hogy minden főbb vonásában hű és megbízható — ha itt-ott némiképp hiányos is — az a kép, amelyet a geológia a borostyánkő keletkezéséről már mai nap is megrajzolhat. Semmi kétség sem férhet ahhoz, hogy Közép-Európa északi részén, körülbelül a mai Balti tenger helyén terült volt el a harmadkor elején az a hegy-völgyes földdarab, amelyen dús és változatos vegetáció közepette a különböző gyantát termelő fenyő fajok éltek. Egészen bizonyos az is, hogy a borostyánkő mai előfordulási helyei, illetőleg rétegei nem az ere detiek. E z t többek közt az is bizonyítja, hogy minden borostyánkő darabnak vékonyabb-vastagabb )>kérge« van. Ez a fehéres, könnyen porló kéreg pedig mállás következménye. Ezt a kérget még a forgalombahozatal előtt le szokták csiszolni, mivel csak így lehet az illető borostyánkő darab minőségét megállapítani. Mert csak azok mondják rá: borostyánkő—boros tyánkő, akik nem foglalkoznak vele szakszerűen. Ám a szakértők az igazi s állítólag csak Németországban előforduló borostyánkövön, tudományos néven succinit-on kívül még négy, egymástól lényegesen meg különböztethető változatot tartanak nyilván. Ezek a gedanit, glessit, beckerit és stantienit. Ez az ötfaj főként vegyi összetétel dolgában, de fizikai sajátságait illetőleg is nagyon eltér egymástól. S amint már előbb is mondottam volt, ezek az eltérések vezették rá a paleobotanikusokat a többféle gyanta termő ősfenyő kinyomozására Tudnunk kell továbbá, hogy az uszak aranyán különféle alakzatokban található. Nem ritka az elnyúlt, csúcsban végződő csepp-alak. Ehhez hasonlóan elég gyakori a többször rétegezett s már inkább jégcsaphoz, vagy cseppkőhöz hasonlítható képződmény, amely hosszabb ideig tartó gyantacsorgás eredménye. Ha pedig a törzset erősebb sérülés érte, nagy lepény-, vagy cipóforma gyanta tömeg keletkezett a helyén. Kiváló értékűek azok a lemezek, amelyek a fatörzsben,
szíjács és a színfa határán képződtek. Az ősfenyőtörzsek gyantajáratait kitöltött gyanta-anyag az apró, tömegárút szolgáltatja. A borostyánkő jellemző színe tudvalevően a sár gának majdnem minden lehető ánryalata. Legkereset tebb az egészen átlátszó vagy áttetsző világos mézsárga. Van azonban a németeknek zöldes és barnás, sőt egészen átlátszatlan, kréta- vagy csontfehér és fekete színű borostyánkövük is. Még nagyobb a színskálája a Szicíliában, Catania mellett bányászott borostyán kőnek, amely gyakran világos meg sötétkék színű. De jácint-piros is akad közte. Nagyon fontos jellemző sajátsága a borostyánkőnek, hogy benne rengeteg sok a csupán erős nagyítással látható légbuborék. I t t azonban azt is meg kell jegyeznünk, hogy idők multán a földolgozott borostyánkő színe is megváltozik. Még pedig sötétebbé válik s emellett fehéres-homályos kéreg is képződik rajta. Igaz, hogy Amerikában ma ép ezek a »patinás« darabok nagyon keresettek. Az eddigiek során alig volt módomban megemlíteni, hogy a borostyánkő szórványosan Európának majd minden országában előfordul. Nálunk elvétve a Szepességen is, meg Erdélyben is találták. Ismeretes továbbá Kelet-Ázsiában, főként Burmában, továbbá Grön landban, Kanadában és Mexikóban is. Ez utóbbi helye-
4. rajz. Königsberg környékének, az ú. n. Samlandnak térképe, a fontosabb borostyánkő-halász faluk föltüntetésével. — A pontozott területek a leggazdagabbak borostyánkőben.
ken azonban szintén csak szórványos az előfordulása, úgyhogy forgalmi jelentősége csak a Balti-tenger melléki árunak van. (4. rajz.) Tekintsük meg tehát közelebbről az uszak aranyánnak leggazdagabb termőhelyeit, valamint bán3 ászatának és halászatának módjait. Kalauzunk itt BriiJil L. kis monográfiája lehet. ) 7
1
Napok óta zúg, süvít a zord északi szélvész. A föl korbácsolt hullámok alaposan beleszántanak a Balti tenger keleti partszegélyébe. Ez Königsberg környéke, J
) BernStein, d a s »Gold des X I V . k. H e f t 166.) Berlin, 1925.
Nordens«
(Meereskunde
az ú« n. »Samland«. A tengerpartszegélyt, amely itt majdnem oly sekély, mint a mi Balatonunk somogyi partja, a tajtékzó hullámok fenekestül fölforgatják. A víz egészen zavaros, mondhatnók sűrű. Végre, napok múlva, megszűnik a szélvész. A Nap fakó képe bukdácsol a felhőrongyok mögött. A hul lámok még mindig haragosan ostromolják a könnyen omladozó partot, de a tenger már nem veszélyes. A fújdogáló gyöngébb utószelet egyenesen ^borostyánkőszék néven becézik Palmnicken halászközségnek és a szomszédos falvaknak, vagyis az egész Samlandnak lakói. Ez a várva-várt időpont, amikor a halásznép apraja-nag5'ja a tenger körül kezd foglalatoskodni. A bőrzubbonyos és bőrnadrágos férfiak hosszú nyelű
5. kép. Borostyánkőhalászok. (Hartmann Fülöp Jakab 1677-ben készült rajza után.)
borostyánkő-hálóval és nyakukba akasztott tarisznyával hónaljig gázolnak bele a hullámzó tengerbe. Ma ép úgy, mint néhány száz évvel ezelőtt. (5. kép.) Az asszonynép s a gyerekhad a parton marad és lesi a hálóval kifogott uszadékot, amit a halász széles ívben lódít ki a partra. Ez az uszadék mindenféle tengeri hinár és giz-gaz. De minden ilyen gubancban borostyán kődarabok is rejtőznek. Kikeresésük az asszonyok dolga. A víz színén szabadon úszkáló borostyánköveket gázolás közben kézzel fogja ki a halász s tarisznyájába gyűjti. Egy öreg borostyánkőhalász elbeszélése szerint azonban a mai halászat már szóra is alig érdemes. A Samlandon évenként nyerhető borostyánkőnek csupán kis töredéke : évi 10—12.000 kg nyersanyag kerül ki halászás útján. A többi 400—500.000 kg nyersborostyán követ a bányászat, illetőleg kotrógépek munkája szolgáltatja. l gy látszik — folytatja elbeszélését a mi öreg halászunk — a tenger is kezd kimerülni.
Fiatal koromban, 1862-ben, egyetlen északa 2000 kg borostyánkő tömeg volt az eredményünk Palmnicken mellett. Ekkora fogásról ma már nem is álmodoz hatunk. Most csak tengünk-lengünk . . . Egy időben, de csak nagyon rövid ideig, búvárokkal is kísérleteztek. Ezt a módszert azonban 1892-ben beszüntették. A nagy borostyánkőtömeget tehát ma már a száraz föld szolgáltatja. Eleintén egyszerű napifejtéssel, vagyis közönséges ásással, ma aztán rendes bányamíveléssel, vagy pedig kotrógépekkel szedik fel a borostyánköves földréteget, leginkább természetesen a »kék földek. Evenként mintegy 250.000 köbméter földet dolgoznak fel. Ebből aztán mosással, rostálással különítik ki a felhasználhatót. Egy köbméter földben átlag 2 kg borostyánkövet találnak. Mindez valóban nagyon emlékeztet az aranymosás módjára és menetére. A Kelet-Poroszországban kihalászott nyersanyag mind Königsbergben, a »Porosz Bánya- és Kohóüzem Borostyánkő Müveic-ben gyűlik össze. (6. kép.) Az össze gyűlt nyers borostyánkő nagyobb darabjainak, az ú. n. kereskedelmi árunak ma már 250 minőségét ismerjük. A borostyánkő-metszőkés esztergályosok tehát pontosan kiválaszthatják a szükségletüknek megfelelőt. Az eddig talált legnagyobb darab 7 % kg-os, de már a % kg-os darabok is ritkák. Dísztárgyakká való feldolgozása Königsbergen kívül Danzigban, Berlinben és Stolpban, továbbá — háziiparszerűen — Ruhla környékén, Thüringiában és Nürnbergben történik. A német nyersanyagot különben a külföldön is feldolgozzák ; így különösen Londonban és Párizsban, de még inkább Konstantinápolyban, mert a törökök főleg a legfino mabb minőségű árunak nagy barátai. Mindezek mellett igen jelentős Bécs feldolgozóipara is, amennyiben a főként Kis-Ázsiából származó tajték s az északról való borostyánkő itt találkozót ad egymásnak s ezt a két egymáshoz illő anyagot itt együttesen veszik munkába. Hogy mi minden készül az »észak aranyá«-nak nagyobb, értékesebb darabjaiból, itt vázlatosan sem sorolhatom föl. Bizonnyal eléggé tájékoztató annak csak futólagos megemlítése is, hogy Kelet-Ázsia mon goljai és Kelet-India hindu népei ép annyira kedvelik, mint Arábia mohammedánjai vagy Afrika négerei. A borostyánkő kereslet azonban Törökországban a leg élénkebb, ahol a legszebb darabok meglehetős magas árát is szívesen megfizetik. Ujabban különben az amerikai jenkik is megkedvelték a borostyánkőből
T
6. kép, Osztályozott nyers borostyánkő.
készült dísztárgyakat s mint már említettem, kivált a patinás darabokat keresik. Jellemző fényt vet a német »többtermelő és takarékoskodó« szellemre, hogy éppenséggel nem örül a külföldi borostyánkőipar fellendülésének, sőt való sággal fájlalja, hogy Németország jórészt csak a nyers anyagottermelő »gyarmat« szerepére szorult. Igaz, mint Brühl megjegyzi, legújabban javulás állott be ebben a tekintetben is, ami bizonnyal szívós, céltudatos törekvés eredménye. Mily jó volna, ha mi is okulnánk ezen s például rengeteg értéket képviselő aluminiumérceinket nem engednők nyersen kivinni, hanem itthon dolgoz nék fel! A nyersanyag aprajának szebb színű, értékesebb részét 3000 légköri nyomás segítségével a szükség letnek megfelelő nagyságú darabokká sajtolják össze. Az így előállított nagyobb darabokat csak sokszoros nagyító segítségével lehet a természetesektől megkülön böztetni. A sajtolt borostyánkövet sem lehet ugyan egyenesen hamisítványnak minősítenünk, mert hiszen minden porcikája igazi borostyánkő ; ám mégis csekélyebb értékű, mint az, amely már eredetileg nagy darabban került napfényre. A borostyánkő iparosok mindkettőt egyaránt felhasználják, de ter mészetes, hogy a sajtolt borostyánkőből főként a tömegárú kerül ki. Ezt kapják a mongolok, s a négerek is. Kínában ez helyettesíti a nephrit-et. Gagat helyett is rendesen feketére festett, sajtolt borostyánkövet kapunk. A legalsóbbrendű anyag és hulladék vegyipari célokat szolgál ; ezt száraz lepárlásnak vetik alá. A lepárlóban az anyag eleintén tésztanemű, majd sűrűnfolyó, végül — 400 C foknál — higanfolyóvá válik, í g y áll elő a borostyánkőgyanta. Ennek firniszoldala a borostyánkőlakk.
Régen kifejlett tulajdonsága az embernek a — hamisítás. A hamis borostyánkövet egyszerű üvegből, celluloidból, galalitból, legtökéletesebben pedig a phenol egyik származékából, a faturanból gyártják. Ez utóbbi az egyetlen, amelyen még az elektromos tulajdonság is megfigyelhető. Szakember természetesen minden hamisítványt hamarosan felismer. Van azonban a hamisításnak egy tisztán a borostyán kőre szorítkozó esete: a zárvány-hamisítás. (8. kép.) Igaz, ma már erről is elmondható, hogy teljesen kiment
a
b
8. kép. Borostyánköbe belevésett, hamisított „zárvány"-ok. (a béka, b gyíkhamisítvány.)
a divatból. Mert hiszen hogyha hajdanában akadt is jó néhány naiv ember, akit egy-egy bogár, hal, béka, gyík vagy más egyéb jól-rosszul a borostyánkőbe vésett rajzával félre lehetett vezetni, ma ugyan alig akadna ilyen balek. Ilyen zárványos daraboknak különben is főleg muzeális értékük van, ma pedig a múzeumokban ugyancsak körmére néznek minden megvételre fel ajánlott tárgynak. * A háború óta megcsappant a borostyánkő forgalma. A németek erősen panaszkodnak egyfelől a sok vám sorompó miatt, de meg azért is, mert az általános drágulás következtében az emberek lemondanak a dísztárgyak, ékszerek vásárlásáról. Vagy pedig, — ami ezúttal egyre megy, — utánzatot vesznek. Ez a mai kedvezőtlen helyzet azonban nem ingatta meg a borostyánkő értékelését. S az »észak aranyának^ tulajdonosai bizonyosnak tartják, hogy az általános gazdasági megerősödés visszahozza majd a borostyánkő nem is olyan »régi dicsőségének« ragyogó, igazi arany korát. Gaál István dr.
Derült és borult időjárás hatása szellemi életünkre. u b 7. kcp. Őskori szobrocskák bo.ostyánkőbul. (a emberalak, b lófej.)
A száraz lepárlás mellékterméke a borostyánkőolaj. Ebből készül a mesterséges mosusz, valamint a borostyán kősav is. Porát már a régi rómaiak is füstölőszerül használták. S ha már így érintettük a borostyánkőnek a múltban való szereplését, megemlíthetjük, hogy m á r az ősember kezenyomát is felismerjük egyes borostyánkődarabokon. (7. kép.) Egyiptomi és mykenei sírokban is találtak dísz tárgyakat ebből a féldrágakőből. Homeros »7íias«-ában elektron néven emleget olyan féldrágakövet, amely minden valószínűség szerint borostyánkő volt. Elek tromos tulajdonságát is nagyon régen ismeri az ember.
Mindannyian tudjuk, hogy szellemi életünkre, kedélyi diszpozícióink pillanatnyi alakulására óriási hatásuk van a külső körülményeknek, ezek legnagj'obb része pedig a légköri viszonyok (»időjárás«) fogalma alá tartozik. Ujabb és újabb tapasztalatok azonban arra mutatnak, hogy ezeket a hatásokat még távolról sem ismerjük teljes egészükben, amennyiben az idő járási tényezők lelki kihatásainak egyre hatalmasabb arányait fedik fel előttünk. Az időjárásnak a szellemi életre való hatására egyik legegyszerűbb példa az, hogy sok egyént a nap sütéses idő kellemesebb és munkavégzésre alkalmasabb hangulatba hoz, a borús idő ellenben ugyanezeket lehangolja s teljesítőképességüket is korlátozza. Nagyon érdekes mármost felvetni azt a kérdést, az időjárás
vájjon milyen úton képes ezt a látszólag egyszerű lelki visszahatást kifejteni ? Herodek Károly, a József nádor Országos Vakok Intézete nagyérdemű igazgatójának megfigyelései ebben az irányban rendkívül becsesek. Egy kiváló orvosunk felkérésére Herodek megállapította, hogy a derült vagy borult időjárásnak a vak gyermekekre is van hatása, sőt, hogy a vakok ebben az irányban is sokkal érzékenyebbek, mint az ép emberek átlaga. Derült időben a vak gyermekek élénkebbek, a tanítást fogékonyabban követik ; borult időben figyelmetle nekké, sőt aluszékonyakká válnak. Ez a megfigyelés azért rendkívül tanulságos, mert megdönti azt a kézen fekvő feltevést, hogy a derült-borult időre való kedélyváltozásnak a környezet színhatása volna az oka. Igaz, hogy derült, napsütéses időben barátságosabbnak látjuk a világot; de ezt nem a világos színek okozzák, hanem a mi jobb hangulatunk, amely akkor is megvolna, ha azokat a kellemeseknek talált színeket egyáltalában nem is látnók. A vak gyermekek, akik ettől a behatás tól teljesen meg vannak fosztva, érzékenyebben reagál nak a szóbanforgó időjárási tényezőkre, mint a látó és színeffektusokat befogadó ember. Ezek u t á n még érdekesebbnek tűnik a felvetett kérdés : Mi okozza tehát a derült és borult időjárásra való lelki reakciónkat? Hiszen a legegyszerűbb feltevést, hogy az a környezet közvetlen színhatásából fakad, Herodek adatai teljesen megdöntik. A derült és borult idő között tehát kell még más különbségnek is fennállania, mint közvetlen fényhatások jelenlétének, illető leg jelen nem létének. Talán a levegő hőmérsékletében, vagy nedvességi állapotában kell a keresett különb ségeket megtalálnunk? Nem, hiszen a szóbanforgó pszichikus hatásoknak zárt helyiségekben éppen úgy alá vagyunk vetve, mint a szabadban ; a fűtés vagy a szobalevegő páratartalmának mesterséges megváltoz tatása pedig egyáltalán nem érinti a derült vagy borult időjárásra való lelki reakciónkat. Ugyanebből az okból azt is valószerűtlennek kell tartanunk, hogy a légkör elektromos állapotában beálló változások tennének bennünket borús időben kedvetlenné, derült ég alatt vidámabbá. Hiszen a szobalevegő elektromos viszonyai is annyira eltérnek a szabadban való viszonyoktól, hogy azoknak valamely következménye aligha jelentkezhetik a szobában és a szabadban tartózkodó egyéneken teljesen egyforma mértékben. Melyek mármost azok az időjárási tényezők, ame lyek látónak és világtalannak, szabadban és zárt tér fogatban egyaránt hatással tudnak lenni a kedély állapotára? A levegő nyomása és a levegő összetétele. Mind a két tényező olyan, amely kivétel nélkül mindenüvé behatolva megállapított követelményeinknek megfelel. Régebben — amidőn a levegő összetételének az idő járással járó finomabb ingadozásait nem ismerték — kizárólag a légnyomás változásaival, újabban pedig mind a két tényező figyelembevételével igyekszünk ezeket az időjárási hatásokat megmagyarázni. A lég nyomás ingadozásai befolyással lehetnek az emberi test sejtjeire, egyes sejtcsoportoknak egymáshoz képest elfoglalt helyzetére, kivált pedig a testben helyet fog laló nagyobb, de szűk kijáratokkal bíró üregekbe zárt levegőnek az állapotára. Mindezek a jelenségek alkal masak arra, hogy velük bizonyos testi tüneteket, ezek révén pedig lelki hatásokat is, megindokoljunk. A levegő összetétele annyiban van változásoknak alávetve, hogy a benne állandóan jelenlevő rengeteg idegen
testecskék nagyság, minőség és mennyiség tekintetében nagyon eltérő módon lehetnek képviselve. Por, füst, hamu, állati és növényi hulladékok szilánkjai, épülettörmelékek, mikroszkópi élőlények mindig vannak a levegőben, de az időjárás alakulásától függő számban és méretekben. A levegőt ez a rengeteg idegen elem úgynevezett kolloidszuszpenzióvá teszi, amelynek saját ságai az időjárás alakulásával együtt változnak. Kör nyezetünk szerkezetének ilyen változásai bizonyára gyakorolnak hatást testünkre és ezen keresztül kedé lyünkre is. Helyes úton látszik tehát járni az a feltevés, amely a derült és borult időjáráshoz kötött kedélyjelenségek eredeti okát a levegő más és más kolloidkémiai állapotában véli megtalálni. Dr. Aujeszky László.
Szent Hubertus. Szent Hubertus emlékét november 3-án minden katolikus ország vadászai megünneplik, mint a vadá szat védőszentjét. Meg vagyok győződve, hogy Szent Hubert sértve érezné magát, ha megtudná, hogy az ő névnapját vonszalék utáni, vagy papírszeletek utáni kilovaglással ünnepelik meg a lovasok, az ő nevét usurpálva. A lovag lás a legszebb sport, de Szent Hubertus nem a lovag lásnak, hanem a vadászatnak a védőszentje, — legyen az akár falkával, akár puskával való vadászat. A legnagj^obb parádéval e napot Franciaország üli meg. Ott Szent Hubertus reggelén a falkavadásztársaság templomba vonul és ott misét hallgat, mise után a pap kijön a templom elé, ahol az ott várakozó falkát egy rövid szertartás keretében szenteltvízzel megáldja, olyanféle formában, mint a búzaszenteléskor történik. Angolországban, a falkasport hazájában, a Hubertus napot nem ismerik, lévén Anglia anglikán vallású. Nálunk, Magyarországon e napot mindig mint ünnepnapot megülték a falkavadászok. E n azt hiszem, hogy jól mondom, midőn azt jelen tem ki, hogy a falkavadászat a világ legszebb sportja, mert egyesíti magában a vadászatot és a lovaglást. Lovagolni kint a terepen gyönyörű sport, de nem szabad ezt még összetéveszteni a falkavadászattal. Hiszen én azt hiszem, hogy az igazi puskás vadásznak sem az lehet a gyönyörűsége, hogy a vadra célba lőj jön, hanem az, hogy azt elébb megvadássza. É p így van ez a falkavadászat sportjával is, mely nemcsak lovaglásból, vágtatásból áll, hanem a vad megkere sése, megtalálása és követése az, mi az igazi sportsmannak örömet nyújt. Nálunk Magyarországon a mai formájában ismert falkavadászatokat gróf Széchenyi István honosította meg, ezen idő előtt is voltak ugyan kopófalkák az országban, de ezek nem ilyen formában vadásztak. Mátyás király, gróf Zrínyi a költő, Rákóczi és a többi urak kopófalkái a nagy erdőségekben a v a d a t meg keresték, követték, üldözték és a vadász az ő vadász érzéke és vadászati tudása segítségével a vad útját fegyverrel kezében elállta. A mostani formájában ismert falkavadászsportot gróf Széchenyi István 1823-ban honosította meg e hazá ban, hozatván Angliából jeles kopófalkat egy Baldock nevű huntsman (falkár) kíséretében. Az ő példáját azután követték többen az urak közül az ország külön-
böző részein. Ezek leírását a falkavadászatokról írott könyvemben már közzétettem, most csak egy pár szó val óhajtok Szent Hubertus emlékének hódolni, midőn az itt, Budapest körül lefolyt falkavadászatokról egy pár szóban megemlékszem. Hiszen nem lehet az érdek telen azok előtt, kik e tájakon élvezik a szép őszi reggeleket lóháton. A kopókról nem írok, részben azért, mert a már fent említett könyvemben azokról bővebben írtam, részben pedig azért, mert, sajnos, a mai fiatalság inkább érdeklődik a lakatosiparnak, a különböző gépek nek sorsa iránt, mint a mezőnek, meg az erdőnek gyönyörei iránt, melyek közé pedig a kopó is tartozik. De azt hiszem, hogy azon személyek, kik ezzel a sporttal a múltban foglalkoztak, ezek mindenkit érdekelnek, kik az országnak nemcsak a politikai történetét, hanem kultúr- és sporttörténetét is ismerni óhajtják. Miután Cenken és a nyitramegyei J á t o n a gróf Széchenyi István által alapított falka megszűnt működni, Baldock h u n t s m a n Fótra került, hol gróf Károlyi István 1831-ben Angliából hozatott kopófalkával kezdett vadászni e vidéken. Midőn az 1830-as évek derekán e fóti falka feloszlott, F ó t és Alag környékén egy hosszú szünet állott be. Az ország más részein azonban voltak falkavadászatok ekkor is, de itt, Pest környékén csak jóval később alakult egy szarvas utáni falka Pestszentlőrinc környékén, mely falka azonban egy vagy kétévi működés u t á n a szabadságharc kitörése miatt megszűnt. Ezzel a falkával lovagolt gróf Batthyányi Lajos, Magyar ország első miniszterelnöke. 1854-ben ismét gróf Károlyi István hozatott Angliá ból jeles kopófalkát, mely falka E. Hills falkár vezetésé vel olyan kitűnő sportot nyújtott követőinek, hogy azt még a híres Whyte-Melvitte is méltatta egy gyönyörű cikkben, mely cikk a »Sporting Review« 1859. évi első számában megjelent. Szintúgy gróf Keglevich Béla és báró Orczy Béla is számos szép leírást közölt e korból a »Vadász- és Versenylap« akkori számaiban. A »Vadász és Versenylap«, — melyet 1857-ben Bérczy Károly alapított — első tíz évfolyama sportszempontból oly kitűnő és jeles alkotás, hogy bizony az nagy kár, hogy azt most újra nem adják ki. Később, a fóti falka feloszlása után, részvénytársa sági alapon vadászott egy falka e vidéken tovább egészen 1866-ig. E n n e k a falkának volt a falkárja Róbert Hesp, ki későbben a halhatatlan emlékű Kincsemet trenírozta. 1872-ben alakult meg gróf Esterházy Miklós kezde ményezésére az a falka, mely még a mostan is élő sportemberek szívében oly szép emlékeket hagyott. Őfelsége / . Ferenc József nagy anyagi támogatása és a magyar arisztokrácia bőséges részvényjegyzései mel lett 1872-ben megindultak a vadászatok ezen a tájakon. A gödöllői kastély és környéke feléledt. Káposztásmegyeren, hol a kennelek voltak, szebbnél-szebb villa épült a vadásztársaság tagjai számára. Az idény be fejeztével akadályversenyek és point to point steeplechasek kerültek eldöntésre, melyek egyikében-másikában Erzsébet királyné is részt vett. Erzsébet királyné kiváló jó lovas volt, ki Angolországban is feltűnt jó lovaglásával, pedig az ottani terepen falkát igazán követni csakis jó lovas tud. Mint érdekes esetet felemlíten, hogy egy Gödöllőn lefutott akadályversenyben Erzsébet királyné is lovagolt, még pedig úrlovasok és professzionátus zsokékkal együtt. Az utolsó gáton átjövet, Tom Healy, egy írországi professzionátus — ki a királyné istállójában volt mint első lovász — az ír
yokel nyiltszívűségével, a vele fejt-fejt lovagoló király nétól megkérdi : »May I win your Mayesty ?« — »Try if you canc volt rá a válasz és Healy egy nyakhosszal első, Erzsébet királyné második és u t á n u k a többi. Erzsébet királyné a rókafalkát szürke, a szarvas utáni falkát pedig sötétkék lovagló ruhában követte. Capt. Middleton — a híres angol úrlovas, ki Erzsébet királynét angolországi vadászatain kísérte — többször volt i t t Gödöllőn. Capt. Middleton vakmerő lovas volt, Angliá ban a Cheshire country-ban, egyszer egy úr megemlí tette, hogy Middleton majd valami n}'aktörő helyre vezeti őfelségét, »Dehogy ne higyje ezt uram« — feleli rá egy másik — »őfelsége próbálja Middletont odavinni.« Freyer Emil, ki az akkori vadászistállók főembere volt és ki mindig Őfelsége / . Ferenc József király mellett lovagolt, igen érdekes dolgokat beszélt el nekem a kettős monarchia uralkodójáról. Freyer szavai szerint Őfelsége igen paszionatus vadász volt a falkával éppúgy, mint a puskával. De nem igen t ű r t e , hogy valaki neki tanácsokat adjon, vagy pláne ne a véle ményét ossza. E g y alkalomkor — mondja az öreg Freyer — egy ló, melyet őfelsége lovagolt, nyugtalanul ment, erre odaszól Freyer-nek, hogy a ló ma másképpen van kantározva és midőn Freyer jelenti, hogy a ló ugyanabban a k a n t á r b a n van, mint a múltkor, Őfelsége méltatlankodva rászól : »Na dass bitté ich mir recht schön aus«. Egy másik alkalomkor pedig, midőn Schawel egy új lovat küldött Schönbrunnba, Őfelsége ott a helyszínen kipróbálta és midőn gróf Grunne szárny segéd, a nyugtalan járású lovon ülő Őfelségének valami tanácsot talált mondani, a szárakat illetőleg, Őfelsége megállítja a lovát, leszáll róla és azt szélnek eresztve, szótlanul felment lakosztályába. Az öreg Freyer ma is nagy kegyelettel őrzi azt a vadászkulacsot, melyből a kettős monarchia utolsó nagyhatalmú uralkodója a vadászat közben frissítőt ivott. Őfelsége legjobb és legkedvesebb lova »Miss Hess« nevű sárga kanca volt, melyet Schawel importált. »Miss Hess« jegy telén sárga kanca — homlokán egy kis csillaggal — nem volt magas ló, úgy 15'2 vagy 1 5 3 markos, de erőscsontú, hosszú ló volt. Minden február ban Megyerről Gödingbe vitték a szarvasfalkát, itt egy vadászat alkalmával Őfelsége »Miss Hess«-el egy igen hatalmas vízárkot ugratott. Neudorf község közelében — így mondja el Freyer — teli hanggal űzte a falka a szarvast, midőn egyszerre egy jól megáradt patakon keresztül menekült a szarvas, a kopók utána át a vizén, a falkár be a patakba és úgy tovább, Őfelsége Freyer figyelmeztető szavai dacára erős iramban nekilovagolt a vízároknak, melyen »Miss Hess« úgy repült át, mint azt a halhatatlan »Ouarterly Run«-ben Nimród írja Mr. Green híres lováról, a névtelen pejkancáról, midőn azt írja, hogy úgy siklott át Whissendin patakján, mint fecske nyári alkonyatkor. A patakot lemérték és az több mint húsz láb volt, az ugrás pedig 25-nél is több. Erre Őfelsége mindig büszke volt. Miss Hess sokévi szolgálat közben Megyeren jártatás alkalmával hirtelen kimúlt. Őfelsége vadászat alkalmával csak kétszer bukott, egyszer Szent Jakabon egy ároknál és egy másik alkalomkor itt, Rákospalota és Alag közt folyó mogyo ródi pataknál, közel a vasúti sínekhez. A király 1892-ben hagyott fel e sporttal, a királyné pedig már a 80-as évek derekán. Gróf Szapáry Iván és Baltazzi Hector, kiket a nagyközönség is ismert a versenypályáról, szorgalmas követői voltak e falkának.
1895-ben gróf Nddasdy Ferenc vette á t a niasteri, vagyis magyarul a falkanagyi tisztet gróf Eszterházy Miklóstól. Még számosan vagyunk, kik e kor gyönyörű sport jára élénken emlékezünk. Talán a legjobban úgy tud nám ezen időket jellemezni, ha egy napot ezen időkből leírok. Abban a reményben, hogy a közeljövőben ezt megtehetem, most azzal zárom soraimat, hogy azt hiszem, hogy azoknak, kik az alagkörnyéki sport iránt érdeklődnek, nem éppen érdektelen dolgokat mondtam el ; mert vájjon mi lehet egy sportembernek érdekesebb, mint tudni azon helyek sporttörténetét, ahol most az illető maga élvezi kedvenc sportját. Pomponius Ego.
•IIMLSZIT Rovatvezető : Kadic
Ottokár
dr.
A Táborhegyi sziklaüreg. A budai hegyekben gyakoriak a barlangok és a kisebb-nagyobb üregek, miket szakembereink és turis táink lankadatlan szorgalommal és lelkesedéssel keres nek fel s k u t a t n a k át. Sajnos, hogy a budai hegyek barlangjai közül alig egy-kettő van monografikusán feldolgozva és még igen sok a tennivaló e téren. 1927-ben meglátogattam az Óbuda határában lévő Táborhegyi sziklaüreget, melyet 1924-ben Kadic professzor írt le az A Természet szeptemberi számában (7). Kadic professzor akkor nem j á r h a t t a be az egész üreget s így egyes részleteit nem is mérhette fel. Tekintettel arra, hogy a székesfőváros közelében nyíló, könnyen hozzáférhető barlangról van szó, nem tartom érdek telennek Kadic professzor felvételeit az azóta hozzá férhetővé vált részek leírásával kiegészíteni. Kadic prof. leírja a sziklaüreg részei közül az /. Bejárati fülkét, II. Előcsarnokot, III. Folyosót, azonkívül a Hátulsó szakaszt (IV.) és a Rókalyukat (V.). Az utóbbiba sikerült behatolnom, mikor is további üregekre bukkantam. Ezért Kadic prof.-tól Hátulsó szakasznak nevezett részt inkább IV. Pitvarnak, a »Rókalyukat« pedig V. Toroknak nevezem. A Toroknak az elején, az északi oldalon találjuk a VI. Nagy- és VII. Kisfülkét. A Torok végén levő VIII. Hátulsó szakaszból nyílik a IX. Zug és a X.Ravaszlyuk. Az általam térképezett újabb részek leírása a következő : A Torok 6 5 m hosszú, átlagos magassága O80 m, átlagos szélessége O60 m. A keskeny, alacsony folyosó
egy felfelé elkeskenyedő hasadék mentén képződött, amely egy helyen 1*50 m magasra emeli fel a kicsiny folyosó boltozatát. Fenekét dolomittörmelék és vékony agyagréteg borítja. Közvetlenül a Torok elején találjuk, északi irányban a Nagy- és Kisfülkét. A Nagyfülkébe egy alacsony (035—O50 m) résen keresztül j u t h a t u n k be. Hossza 2-50 m, szélessége pedig O90 és 1 8 8 m között változik, átlagos magassága kb. 1 m. Fenekét finom dolomitdara fedi, kevés agyaggal ; oldalán apró cseppkőképződményeket találunk. A Nagyfülkéből vissza hátrálva a Torokba, mindjárt mellette találjuk a Kisfülkét, mely az előbbihez hasonló, csupán méreteiben valamivel kisebb, hossza F90 m, átlagos szélessége pedig 1 -20 m. A Torok végén jutunk a Hátulsó szakaszba, miután egy 1 m magas sziklafokon leereszkedtünk. Az a hasadék, melynek mentén a Torok halad, i t t folytatódik s a Hátulsó szakasz északi oldalán 5 m magasságra felemelkedik; a hasadék legmagasabb pontjáról állandóan szivárgó víz egy nagy üreget korro dált ki. Magának a Hátulsó szakasznak magassága 035—1 m között változik, hossza 3'50 m, szélessége 2'50 m, átlagban számítva. Nagyobb dolomitsziklák hevernek a fenekén, meszes agyagba ágyazva. A Hátulsó szakasz délnyugatra a Zugban folytatódik, melynek alacsony, keskeny nj'ílásán átjutva egy meredeken fel felé emelkedő »vakablak«-ban folytatódik. Szélessége a bejáratnál nem több 0 2 5 — O 3 0 m-nél, magassága 035—0-60 m, de beljebb kitágul 0-80—1 m-re. Hossza majdnem eléri az 5 m-t. Talaja sajátságos módon már nem agyagos, hanem humuszos, melyben apró recens gerincesek (mezei nyúl stb.) csontjait találtam. Nyilván-
-
I. A Táborhegyi sziklmireg helyszínrajzét
való, hogy ebbe a bedugult töbörbe közvetlenül a fel- pontja, mely megközelíthető. A Bejárati fülke alatti színről kerültek be a humusz és a csontmaradványok, .mélysége számításaim szerint kb. 8 m lehet, mivel az a vakkémény révén a külvilággal közvetlen Mint a térképen is látható, a Pitvarnál az üreg kapcsolatban volt. A Zugból visszahátrálva, dél- ismét a bejárat irányába fordul vissza, de az alá kerül keleti irányban találjuk a meredek lépcsőkkel levezető már, úgyhogy sziklaüregünknek csigalépcsőszerű ki-
G-lappaiz-.
WMtíÚ
Q- fg-laá f o l y o s ó k o l d a l f a l a . (Sfclso szint a l á rayú.10 a l s ó fol^o&ók oldalfala.
^
2. A Táborhegyi szildaüreg alaprajza.
Ravaszlyukat. Magassága 0 3 5 és 2' 15 m között,, szélessége 0 2 5 és 0 3 5 m között ingadozik ; hasadékjellege nyilván való. E g y 0 35 és egy O50 m-es lépcsőn jutunk le a fenekére. Az 5'30 ni hosszú üreg vége balfelé elágazik egy 1 50 m hosszú, keskeny rókalyukba, mely lejtősen ereszkedik. Ez a Táborhegyi sziklaüreg legmélyebb
képződése v a n : a Ravaszlyuk már a Folyosó alá kerül. A Táborhegyi sziklaüreg 310 m magasan fekszik a tenger színe felett, tehát m á r a Duna fellegvári terraszának szintje felett van. Sohasem volt benne folyóvíz. Számtalan hasadék járja keresztül i t t a sziklákat, úgyhogy a sziklaüreg legrejtettebb zugában is tiszta a
-
-
Hosszractszet G~H
N DNy ö
To nok
3. A Táborhegyi sziklaüreg megíört szelvénye A—H vonal mentén.
K£K
levegő; bárhol raktam is tüzet, az élénken égett. A szivárgó víz állandóan végzi korrodáló munkáját : a legnagyobb nyári szárazság sem tudja kiszárítani, míg télen a Folyosón túl sohasem fagy meg s még élénkebben szivárog. A sziklaüregben nem a cseppkő képződményeknek, hanem a korroziónak a munkájában gyönyörködhetünk. A külszínen, a lejtős mezőről élénken kirívó szaru köves dolomittömegben van a sziklaüreg nyílása. A szaruköves dolomitban szépen látható a vetődött szerkezet : négy 1 '5—2 m magas, 2—4 m széles lépcsőt látunk egymásután. Ezeket a haránttöréseket hosszanti vetődések szabdalják szét. Igen tisztán látni ezt pl. a barlangnyílás mellett, tőle északra levő bedűlt keskeny barlangjáratban, ahol siklási felületek súrlódási páncélja is látható. A sziklatömeg déli folytatásának is egy ilyen leszakadás szab határt. Ebben az irányban tovább, egy kisebb sziklahalmazban, egy apró ( 1 5 m széles, ugyanolyan mély és 0 75 m magas) üreg is van. Lát-
Kepcszf raefszcf I"i
4. A Hátulsó szakasz és a Zug 1—J irányú szelvénye.
hatjuk tehát, hogy számos apró haránt- és kereszt irányú törés eleve megadta a lehetőséget barlang járatok keletkezésére. A szaruköves dolomit fedüjében levő nummulinás mészkő a sziklaüreg keletkezését csak elősegíthette. Világosan látható, hogy a szaruköves dolomit az ÉÉNy-DDK és ÉK-DNy irányú törések találkozásánál oly nagy mértékben morzsolódott össze, hogy a szivárgó vizek korrodáló munkájukat megkezdhették s idők folyamán a repedéseket sziklaüreggé tágították. Schreier
Ferenc.
Irodalom: 1. Horusitzky H. : Az ó b u d a i b a r l a n g ( H á r m a s h a t á r h e g v i b a r l a n g ) . T e r m . t u d . K ö z i . X L V . k ö t . 1913. p a g . 3 0 1 . 2. Kadic O. : J e l e n t é s az 1917—19. é v e k b e n v é g z e t t b a r l a n g k u t a t á s a i m r ó l . B a r l a n g k u t a t á s . V I I . k ö t . 1919. 1—4. füzet, p a g . 15. 3. Kadic O. : I r o d a l m i i s m e r t e t é s e k . Barlangkutatás. V I I I . k ö t . 1920. p a g . 34. 4. Barcza J.—Thirring G. : B u d a p e s t dunajobbparti k ö r n y é k e . B u d a p e s t , 1920. 5. Kadic O. : A m a g y a r b a r l a n g k u t a t á s állása az 1921. é v b e n . B a r l a n g k u t a t á s . I X . k ö t . p a g . 40. 1922. 6. Vigyázó J. : B u d a i h e g y e k részletes k a l a u z a és t é r k é p e . B u d a p e s t , 1923. p a g . 63. 7. Kadic O. : T á b o r h e g y i s z i k l a ü r e g Ó b u d a fölött. 3 k é p p e l . A T e r m é s z e t 1924. X X . évf. s z e p t . s z á m , p a g . 9 7 — 9 9 . T é r k é p és s z e l v é n y e k . 8. Az ú j k i a d á s ú k a t o n a i t é r k é p e k e n m á r jelölve v a u .
ft=fl===ö==3==3=^=S=:==f^
t • VEGYESEK*
J
»=^==^==8====8==«==8===8=^=«==8==8==8=» Állattani szakülés. A Királyi Magyar Természet tudományi Társulat állattani szakosztálya f. évi októ ber hó 4-én tartotta 303. szakülését a Társulat I. emeleti üléstermében (VIII., Eszterházy-utca 16.). Csíki Ernő magyar nemzeti múzeumi állattani osztályigazgató elnöklete alatt. A szakülésen dr. Hasskó Sándor állat orvosi főiskolai tanársegéd az orang-utan fogváltását, tej fogazatát és állkapcsának lécszerkezetét ismertette számos röntgenkép bemutatása kapcsán. Dr. Horváth Géza nyug. nemzeti múzeumi főigazgató a magyar orvosok szerepéről Magyarország állatvilágának kutatá sában t a r t o t t felolvasást. Dr. Szepessy Tibor állatorvosi főiskolai tanársegéd a ló állkapcsának szerkezetét demonstrálta több csontmetszet és kép alapján. Végül dr. Zimmermann Ágoston állatorvosi főiskolai ny. r. egyetemi m.-tanár a nyirokérrendszerről adott össze foglaló ismertetést, különös tekintettel a t y ú k nyirok csomóira. A szakülést barátságos vacsora követte Posch Baross-utcai vendéglőjében. Az állatkertek állatföldrajzi berendezése. E lapok legutóbbi számának hasábjain a münchen-hellabrunni állatkert állatföldrajzi berendezéséről számoltunk be. Ezt jóval megelőzően Alexander Sokolowsky (Hamburg) a )>Der Zoologische Gartenn 1929. évfolyamának 284-ik oldalán, a »Tierzonen-Garten<( című közleményében a többek között írja, hogy a )>Natur und Schide« 1905. évfolyamában »l)ie Zoologische Garten als Bildungsanstalten« című értekezésében akkortájt már kijelen tette: »Hasonló módon a legérdekesebb állatcsoporto sítások állíthatók össze és így állatföldrajzi zónák képei élő állatokkal szemléltethetők lehetnének«. Hagenbeck állatcsoportosításaival nagyban előrehalad az állatföldrajzi állatkerti berendezések felé, amelyet legidősebb fia, Hagenbeck Heinrich Detroit állatkert jének berendezésénél legutóbb állatföldrajzi néző pontból mesterien végrehajtott. Ennek nyomán halad ezek szerint a müncheni új állatkert berendezése és újjáalkotása. A stellingeni Hagenbeck állatparadicsomot 1907 május 7-én nyitották meg a nagyközönség előtt és máris a természettudományok fejlődésének rohamlépései mellett elavult volt, amelynek mintájára a mi magyar állatkertünk készült és nyílott meg 1912 május havában. Az újonnan berendezett állatkertek sorsa az új könyvekhez hasonló, amikor már a nagyközönség beléjük tekinthet, akkor már a tudományos világ szemlélődése előtt régen részben elavultak, mert a gyorsvonatszeríí rohammal haladó tudományos előre-
haladásnak máról-holnapra virradóan köztudomásúvá lett újabb vívmányait nem tartalmazza és nem tartal mazhatja. R. E. dr. »Pityu« orrszarvunk növekedése. Cerva Károly állat kerti felügyelő mérései szerint »Pityu« orrszarvú hímünk megérkezésekor 1929 május 10-én marmagas sága 94 cm volt, erre f. é. július 10-én 97 cm, f. é. augusztus 10-én 101 cm, szeptember 10-én 105 és október 10-én 107 cm. Növekedését a továbbiakban is éber figyelemmel kísérjük. Növekedésének serkentésére »Pekk« nevű vitamint tartalmazó készítményt kapja.
Magyar Kutyafajták
HBPH |HH |HBBHH
Törzskönyve. Állatorvosi Főiskola poliklinikája.
^H^^^^^^^HML
Fehér VII., pulik :István-út Kanok fiatal osztálya. I. Matyi Galgavölgy. Budapest, 2. M K T . P l . I I . 260. ( H a t t y ú F e l v i d é k — G y ő z t e s D e l n ő B a b y Á l l a t k e r t . ) T u• l .• :• Kállay Magdolna, n a g y o n j ó formaértékeléssel 308—30. I. díjTelefon és az: József MKT . plakettje. Nőstények fiatal osztálya : I. Hableány. M K T . Pl. I I . 266. T u l . : Állatkert, k i t ű n ő formaértékeléssel f. díj és M K T . p l a k e t t j e . I I . Hófehérke. M K T . Pl. I I . 267. T u l . : Állatkert, n a g y o n j ó formaértékeléssel I I . d í j . Kanok érett osztálya : I. Győztes Mikulás Galgavölgv. M K T . Pl. I. 80. (Győztes D u d á s G a l g a v ö l g v — G y ő z t e s D e l n ő Baby Állatkert. Teny. : Kállay Magdolna., tul. : Kállay
Nőstények érett osztálya : I . Duci Baba Galgavölgy. MKT. Pl. I I . .200. (Úrfi S a s h e g y — G y ő z t e s D e l n ő B a b y Á l l a t k e r t . ) T u l . : Özv. Kállay Béniné, k i t ű n ő o s z t á l y z a t t a l I . díj. Győztes 1929. cím és fékei Jékey Sándorné báró Kéthly Katalin úrnő tiszteletdíja. Idős kanok osztálya : I . Drapp Úr Galgavölgy. MKT. Pl. I. 70. (Győztes K r a m p u s z — í r i s z . ) T u l . : Kállay Magdolna, k i t ű n ő formaértékeléssel I. díj, M K T . p l a k e t t . I I . Úrfi Sashegy. M K T . Pl. I . 109. ( K a b á t — M o c s o k . ) T u l . : Radványi Istvánné, k i t ű n ő formaértékeléssel I I . díj és Hermann Aladárné úrnő tiszteletdíja. Nőstények idős osztálya : I . Gvőztes Delnő Baby Állatkert. M K T . Pl. I . 68. (Győztes K r a m p u s z — í r i s z . ) T u l . : Kállay György, k i t ű n ő formaértékeléssel I . díj és v i t é z fékei Jékey Sándor t i s z t e l e t d í j a . A fehérpulik tenyészcsoportfának I . d í j á t érdi Krausz Simonné ú r h ö l g y t i s z t e l e t d í j á v a l »Malyi, Szebbsincs, Gvőztes Mikulás, Buksi, Duci Baba és Drapp Úr Galgavölgy•« r é v é n Kállay Magdolna ú r n ő é r d e m e l t e m e g . Pumik : Kanok kölyök osztály a. : Hasitó Állatkert nem jelent meg. Kanok fiatal osztálya : I . Jancsi Finom Délibáb M K T . P m . I . 202. ( P a r d o n E r ő s J a n c s i — F i n o m J u l c s a H o r t o b á g y . ) T u l . : vitéz jékei Jékey Sándorné b r . Kétly Katalin, kitűnő o s z t á l y z a t t a l I. díj és a Wessely k l i s é - m ű i n t é z e t t i s z t e l e t d í j a . Nőstények fiatal osztálya : I . Hegedős Hortobágy. MKT. P m . I . 95. T u l . : S z é k e l y h í d i Hammer Dezső, k i t ű n ő f o r m a értékeléssel I . díj és Dióssv Ödön k o r m á n v f ő t a n á c s o s és neje tiszteletdíja. I I . Kislány. M K T . P m . I. 8 8 . ' ( T a k a r é k — H e l y e s . ) T u l . : Pozsgay Gábor dr., k i t ű n ő formaértékeléssel I I . díj és M K T . p l a k e t t j e . I I I . H a ny sági Rigó. M K T . P m . I . 131. T u l . : v i t é z Riha János dr., k i t ű n ő f o r m a é r t é k e l é s s e l I I I . díj és Nánássy Mihályné úrnő tiszteletdíja. I V . Borcsa Finom Délibáb. M K T . P m . I . 103. ( P a r d o n E r ő s J a n c s i — F i n o m J u l c s a H o r t o b á g y . ) T u l . : v i t é z jékei Jékey Sándorné br. Kétly Katalin, n a g y o n j ó formaértékeléssel I V . d í j . Jakabvölgyi Fordits és Jakabvölgyi Keríts n e m j e l e n t m e g . Kanok érett osztálya : I . Győztes 1928. Fickó Kócos Délibáb. M K T . P m . I. 64. ( P a r d o n E r ő s J a n c s i — É v a K ó c o s H o r t o b á g y . ) T u l . : vitéz jékei Jékey Sándorné br. Kétly Katalin, kitűnő formaértékeléssel í . d í j , Győztes 1929. cím és b á r ó Taxis Emiiné tiszteletdíja. Nőstények érett osztálya : I. Győztes 1927, 1928. Finom Fürtös Rózsi Hortobágy. M K T . P m . I. 50. (Örökös g y ő z t e s Icig F i c k ó — I c i g n é . ) T u l . : özv. Kovács Sándorné, kitűnő formaértékeléssel I . díj, Győztes 1929. cím és Budapest Székes főváros Állat- és Növénykert tiszteletdíja. I I . Figura Kócos Délibáb. M K T . P m . I . 65. ( P a r d o n E r ő s J a n c s i — É v a K ó c o s Délibáb.) T u l . : v i t é z jékei Jkey Sándorné br. Kétly Katalin, k i t ű n ő formaértékeléssel I I . díj és M K T . p l a k e t t j e . Finom Julcsa Hortobágy n e m j e l e n t m e g . Kanok idős osztálya : I . Győztes Peti Hortobágy. MKT. P m . I. 2. ( B u n d á s - - R ó z s i . ) T u l . : Illyés Magda, kitűnő formaértékeléssel I . díj, M K T . p l a k e t t j e . I I . Sabariagvöztes Előd Hortobágy. M K T . P m . I. 3 1 . (Örökösg\ őztes Icig F i c k ó — icigné.) T u l . : Á l l a t k e r t , k i t ű n ő o s z t á l y z a t t a l I I . díj és M K T . plakettje. Nőstények idős osztálya : I . Tétényi Fürgönc. M K T . P m . I. 36. (Baroki B u g y i — B a r o k i Tyici.) T u l . : Gömbös Gyula, k i t ű n ő formaértékeléssel I. díj és özv. Kállay Béniné úrnő t i s z t e l e t d í j a . I I . Pusztabírólánya Panna. M K T . P m . I . 130. T u l . : b á r ó Lipthay Mária, k i t ű n ő f o r m a é r t é k e l é s s e l I I . díj és M K T . p l a k e t t j e . I I I . Győztes Csörgő Viganó M K T . P m . I . 13. (Győztes Gavallér Állatkert—Bodor.) Tul. : Állatkert, k i t ű n ő f o r m a é r t é k e l é s s e l I I I . díj. I V . Pardon Estike. MKT. P m . I. 17. ( G y ő z t e s P e t i H o r t o b á g y — M u d i . ) T u l . : Állatkert, k i t ű n ő formaértékeléssel I V . d í j . V. Figura M K T . P m . I . 37. T u l . : Haán János, n a g y o n ió formaértékeléssel V. díj és MKT. plakettje. Nagy pumik : Kanok fiatal osztálya. I. Figura Kóbi Törökőr. M K T . P m . I. 101. (Győztes I c i g F i c k ó — I c i g n é . ) T u l . : Szönyey Tamás k i t ű n ő formaértékeléssel I . díj és M K T . plakettje. Nőstények fiatal osztálya : I. Zsenyei Zsuzsi. MKT. Pm. I . 86. (Fogós Á l l a t k e r t — T é t é n y i F ü r g ö n c . ) T u l . : Lukovich Aladár dr., k i t ű n ő formaértékeléssel I. díj és M K T . tiszteletdíja. A pumik tenyészcsoportfának első d í j á t Hamary Géza dr. ú r t i s z t e l e t d í j á v a l ^Jancsi Finom Délibáb, Borcsa Finom. Délibáb, Győztes 1928., 1929. Fickó Kócos Délibáb és Figura T
;
A fehér pulik a bírálatra várnak.
Erzsébet, k i t ű n ő o s z t á l y z a t t a l I . d í j . Gvőztes 7929. cím és Foltért Károly á l l a m t i t k á r ú r tiszteletdija. II. Szebbsincs Galgavölgv. M K T . Pl. I,. 72. (Gvőztes D u d á s G a l g a v ö l g y — G y ő z t e s D e l n ő B a b y Á l l a t k e r t . T u l . : Kállay Magdolna.) K i t ű n ő osztályzattal" I I . d í j , M K T . p l a k e t t j e . I I I . Buksi Galgavölgy. M K T . Pl. I. 9 1 . ( D u d á s " G a l g a v ö l g y — G y ő z t e s Delnő B a b y Á l l a t k e r t . ) T u l . : Molnár Aladár, n a g y o n jó formaértékeléssel I I I . és a M K T . p l a k e t t i e . I V . Hattvu Fel vidék. M K T . Pl. I. 62. (Győztes G a v a l l é r Á l l a t k e r t — F i l l é r Felvidék.) T u l . : Állatkert. Nagyon jó formaértékeléssel IV. díj és M K T . p l a k e t t j e .
Kócos Délibábu r é v é n v i t é z j é k e i Jékey Sándorné Katalin ú r n ő »Délibáb« t e n y é s z t e l e p e n y e r t e el.
br.
Kétly
Kuvaszok. Kanok kölyökosztálya : I. Jancsi. M K T . K u . I I I . 450. (Munkácsi A b a — E l é g Á l l a t k e r t . ) T u l . : bernicei Kmoskó Gyula, k i t ű n ő formaértékeléssel I. díj és a M K T . plakettje. Nőstények kölyökosztálya : I. Juliska, MKT. Ku. III. 451. (Munkácsi A b a — E l é g Á l l a t k e r t . ) T u l . : bernicei Kmoskó Gyula, k i t ű n ő f o r m a é r t é k e l é s s e l I. díj és M K T . p l a k e t t j e . Kanok fiatal osztálya : I / a Hámoros Állatkert. MKT. Ku. I I . 312. ( Ö r ö k ö s g y ő z t e s K o l i Gödöllő-—Bodri K i s k ö r e ) T u l . : szilvágyi vitéz Benárd Ágost dr., k i t ű n ő formaértékeléssel I/a díj, Győztes 1929. cím és Domokos Gyuláné ú r n ő t i s z t e l e t d í j a . I / b . Csavargó Mucsa. M K T . K u . TI. 302. ( E l m e n t S z a b ó k y — E l é g Á l l a t k e r t . ) T u l . : Rubinyi Tibor, k i t ű n ő o s z t á l y z a t t a l I / b díj és Stefani Magda ú r n ő tiszteletdíja. I I . Pusztaszeri Terbók. M K T . K u . I I . 370. (Örökösgyőztes Koli G ö d ö l l ő T i s z a Gyón.) T u l . : Bahr Vilmos k i t ű n ő formaértékeléssel I I . díj és M K T . p l a k e t t j e . I I I . Bácskai Pajtás. MKT. Ku. I I . 295. (Figyelő Á l l a t k e r t — F e h é r c s e l é d K a t a Á l l a t k e r t . ) T u l . : Domokos Gyuláné, k i t ű n ő o s z t á l y z a t t a l I I I . díj és M K T . p l a k e t t j e . Látóhegyi Aci n e m j e l e n t m e g . Nőstények fiatalosztálya : I. Pusztaszeri Temes. M K T . K u . I I . 375. (Örökösgyőztes K o l i G ö d ö l l ő — T i s z a - G y ó n . ) Tul. : Schneeberger Bruno, k i t ű n ő f o r m a é r t é k e l é s s e l I . díj és M K T . p l a k e t t j e . I I . Hócsa Állatkert. M K T . K u . I I . 3 7 1 . (Örökös g y ő z t e s K o l i G ö d ö l l ő — L i n d a Kisszállás.) T u l . : Búzás József k i t ű n ő formaértékeléssel I I . díj és M K T . p l a k e t t j e . I I I . Haraszt Állatkert. M K T . K u . I I . 322. (Örökösgyőztes Koli G ö d ö l l ő E m ő k e S z e n t g r ó t . ) T u l . : Szilágyi Károly, kitűnő forma értékeléssel I I I . díj és M K T . p l a k e t t j e . Kanok érett osztálya : I . Galánta Szabóky Gálán. MKT. K u . I I . 2 5 1 . (Győztes Bodri Á l l a t k e r t - - G y ő z t e s D ó r a Á l l a t k e r t ) T u l . : Hoffmann Ede., k i t ű n ő formaértékeléssel I. díj és M K T . p l a k e t t j e . ' I I . Győztes 1927. Munkácsi Aba. M K T . K u . I. 111. (Örökösgyőztes K o l i G ö d ö l l ő — G y ő z t e s 1927. D r á g a Á l l a t k e r t . ) T u l . : bernicei Kmoskó Gyula, k i t ű n ő formaértékeléssel I I . d í j . Munkácsi Ali, Gáborvölgy Állatkert, Gálya Állatkert és Árva Balamér n e m j e l e n t e k m e g . Nőstények érett osztálya : 1. Munkácsi Aranyos. MKT. Ku. I . 116. (Örökösgyőztes K o l i G ö d ö l l ő — G y ő z t e s 1927. D r á g a Á l l a t k e r t . ) T u l . : Hermann Aladárné, k i t ű n ő formaértékeléssel
Tom és Mackó ó-angol juhászkutyapár és tulajdonosuk, Pongrácz János gr. (Dr. Raitsits felvétele )
( B e t y á r S z e n t i v á n y — B o d r i Alsódabas.) T u l . : Schneeberger Brúnó, k i t ű n ő f o r m a é r t é k e l é s s e l V. d í j . V I . Emőke Szentgrót. M K T . K u . I . 79. ( Ö r ö k ö s g y ő z t e s K o l i Gödöllő—Murgó.) T u l . : Állatkert, n a g y o n j ó f o r m a é r t é k e l é s s e l V I . d í j . Gyöngyös Állatkert n e m j e l e n t m e g . Nőstények idős osztálya : I . Bodri Kisköre. M K T . K u . I . 3. Tul. : Állatkert, k i t ű n ő f o r m a é r t é k e l é s s e l I. d í j . Versenyen kívül : Örökösgyőztes Koli Gödöllő. M K T . K u . I . 2. T u l . : Állatkert. Még mindig k i t ű n ő formaértékeléstí. Kuvaszok tenyészcsoport I . d í j á t a földmivelésügyi miniszter úr ő n a g y m é l t ó s á g a á l l a m i é r m é v e l a Budapest Székesfőváros Állatés Növénykert »Állatkert« tenyésztelepe. nHámoros, Haraszt, Hócsa, Gitta, Fehércseléd Kata—Állatkert révén nyerte. Ő-angol juhászkutyák. Az ó-angol j u h á s z k u t y á k közeli r o k o n a i a m i k o m o n d o r a i n k n a k és g o n d o z o t t s z ő r ü k k e l n a g y f e l t ű n é s t k e l t e t t e k a k i á l l í t á s o n . Az é r d e k l ő d ő k ö z ö n s é g k ö z ü l a l e g t ö b b e n az ó-angol juhászkutya kölykekből vásároltak volna, m e r t g o n d o z o t t s z ő r ü k k e l igen t e t s z e t ő s e k v o l t a k . A k i á l l í t o t t összes k ö l y k ö k h a m a r o s a n elkeltek. E z o k b ó l is n a g y o n fontos volna, h a k o m o n d o r a i n k és p u l i j a i n k a k i á l l í t á s o k o n m i n é l n a g y o b b s z á m b a n és g o n d o z o t t s z ő r ü k r é v é n m i n é l t e t s z e t ő s e b b f o r m á b a n k e r ü l n é n e k b e m u t a t á s r a . A fiatal kanok osztályában I . Tom. ( W e a t h e n J o r e c a s t — P a u l a ) , t u l . : gróf Pongrácz Jánosné, k i t ű n ő f o r m a é r t é k e l é s s e l Győztes 1929. cím és az M K T . p l a k e t t j e . Nőstények érett osztályában : Mackó ( S h e p t o n Q u a r d s m a n — S h e p t o n H o m e y Drew.) t u l . : gróf Pongrácz Jánosné, k i t ű n ő f o r m a é r t é k e l é s s e l Győztes 1929. cím és M K T . p l a k e t t j e . A b e m u t a t o t t ó-angol j u h á s z k u t y a - a l o m k i t ű n ő n e k b i z o n y u l t és M K T . p l a k e t t j é t n y e r t e .
Érett kuvasznőstények csoportja.
I . d í j , Győztes 1929. cim és Faludv Jenöné ú r h ö l g v t i s z t e l e t d í j a . I I . Fehércseléd Kata Állatkert. M K T . K u . I . 124. (Örökös g y ő z t e s K o l i G ö d ö l l ő — B o d r i Kisköre.) T u l . : Domokos Gyuláné, k i t ű n ő f o r m a é r t é k e l é s s e l I I . díj és Rónay Györgyné [úrnő t i s z t e l e t d í j a . I I . Kazár. M K T . K u . I . 162. (Sajó—Zagyva.) T u l . : Fridrichovszky László, k i t ű n ő formaértékeléssel I I I . díj és Becker Vilmosné''úrhölgv t i s z t e l e t d í j a . I V . Gitta Állatkert. M K T . K u . I . 191. ( Ö r ö k ö s g y ő z t e s K o l i Gödöllő—ErdélyK e d v e s S z a b ó k v . ) T u l . : Becker Vilmosné, k i t ű n ő o s z t á l y z a t t a l I V . díj és M K T . p l a k e t t j e . V. Tisza Gyón. M K T . K u . I I . 272.
Tenyésztelepnevek biztosítása. A Magyar Kutyafajták Törzskönyve özv. Kovács Sándorné úrnő pumi tenyésztelepe részére a vCeglédia e l ő n e v e t b i z t o s í t o t t a , Benke Imre dr. t u l a j d o n á t képező pulitenyésztelep részére a »Mátyásföldi« e l ő n e v e t e l f o g a d t a és b e i k t a t t a .
Magyarországi Telivér Kutyatenyésztő Egyesületek Szövetsége. A telivér fajtatiszta kutyatenyésztés elő mozdítása érdekében már 1924. év óta a Magyar Kutyafajták Törzskönyve, a Magyar Foxterrier Tenyész tők Egyesülete, a Magyar Dobermannosok, az Országos Vizsla Club egymással szövetkeztek, ehhez a szövetség-
hez későbben az Országos Magyar Rendőrkutya Egye sület, majd a Magyar Tacskó Tenyésztők Egyesülete társult és legutóbb 1929 szeptember 23-án a Szövetségbe az Ebtenyésztők és Ebkedvelök Dunántúli Egyesülete fel vételét kérte, melyet a szövetségi ülés egyhangúlag el is fogadott. A szövetség vezetősége : Békessy Jenő min. tanácsos, tiszteletbeli elnök, Raitsits Emil dr. elnök, Szabados Ferenc dr. ügyész, Kovács Géza titkár, Veress Mihály jegyző, a szövetségbe kiküldött tagok : a MKT. részéről : Raitsits Emil dr., Szabados Ferenc dr., Hamary Géza dr. és Martosi Móróc Dénes, a MFTE. részéről: magyarkrucsóy Szikszay Béla, Kovács Géza, Bernthaller Béla, Ollinger János, a MD. részéről: Datky Fajos, Balog Rezső, Szeless Pál dr. és Helmeczy Miklós, az OVC. részéről: Galló Árpád, Sfeer Lipót, Puntigam Jenő és Bába Károly, az OMRE. részéről : Kubinyi Géza, Vass Károly, Bárcsak István és Kotoff Olivér, a MTTE. részéről : Zilahy Fajos, Vécsey László, Virava József és Veress Mihály. Az Ebtenyésztők és Ebkedvelök Dunán túli Egyesülete Szövetségünk támogatásával rendezte f. é. október 20-án első kutyakiállítását és versenyeit.
A „MAGYAR FOXTERRIERT E N Y É S Z T Ö K EGYESÜLETE" (Állatorvosi Főiskola poliklinikája, VII.. István-út 2. sz. József 308 -30)
HIVATALOS ÉS S Z A K K Ö Z L E M É N Y E I Rovatvezető: újvári Cseh Ödön. ••• A Magyarországi Telivér K u t y a t e n y é s z t ő E g y e s ü l e t e k Szövet s é g e által 1929. é v i május h ó 5-én rendezett kiállításon a Magyar Foxterrier T e n y é s z t ő k E g y e s ü l e t e kiállítása. A m a i n e h é z g a z d a s á g i helyzet, d e k ü l ö n ö s e n az egyesüle t ü n k p é n z ü g y i h e l y z e t e n e m e n g e d t e m e g , h o g y ez é v b e n k ü l földi b í r ó t h í v j u n k m e g . Készséggel t e t t ü n k eleget az egyesüle t ü n k v á l a s z t m á n y a a z o n felhívásának, h o g y a foxterrierek b í r á l a t á t vállaljuk. A k e d v e z ő t l e n g a z d a s á g i v i s z o n y o k a n e v e z é s e k s z á m á n is m e g l á t s z o t t a k . Mindössze 70 k u t y á t n e v e z t e k és p e d i g 41 s i m a és 29 d r ó t s z ő r í í t . E z e k k ö z ü l is c s u p á n 30 s i m a és 14 d r ó t s z ő r ű j e l e n t m e g a bírói k ö r b e n , a t ö b b i c s a k a k o t o r é k m u n k á b a n v e t t részt. A m i n ő s é g e t illetőleg a s í m a s z ő r ű e k k e l m e g v o l t u n k elégedve, m e r t i t t e n m é g t a l á l t u n k egy p á r á l d o z a t r a k é s z tenyésztőt, míg a drótszőrűek évről-évre h a n y a t l a n a k . Ezen c s a k külföldi i m p o r t t a l s e g í t h e t ü n k . Símaszőrííek : Kanok kölyökosztálya : I . Foxtrott of Baskerville. M F T . V. 1126 n a g y o n jó. J ó á l l á s ú és c s o n t ú k a n , szép s ö t é t szemekkel, feje kissé d u r v a , j ó h á t s ó r é s s z e l és farok tűzéssel. I I . Éber Titusz. M F T . V. 1082 n a g y o n jó. Az előbbinél g y e n g é b b c s o n t o z a t a , l á g y m a n c s o k k a l , e g y é b k é n t jóállással és f ü l t a r t á s s a l . Kanok fiataloszlálya : I . Matador Gézengúz. M F T . V. 1023 n a g y o n jó. J ó á l l á s ú , c s o n t ú és k i t ű n ő m a n c s o k k a l e l l á t o t t k a n , szép s ö t é t s z e m e k k e l és egyenes h á t t a l . K á r , h o g y szőre kissé p u h a és a fülei kissé k ö n n y ű e k . I I . Csúcshegyi Dalia. M F T . I V . 949 n a g y o n jó. T i p i k u s k a n , szép fejjel, az előbbieknél j o b b szőrrel, de g y e n g é b b c s o n t o k k a l és kissé m e r e d e k hátsórésszel. I I I . Kuruclesi Adonisz. M F T . I V . 995 j ó . E r ő s k a n , fejben kissé d u r v a , erős csontok, kissé n a g y o b b m a n c s o k , fülei jók, a z o n b a n kissé o l d a l t t ű z ö t t e k , szőre hosszú. I V . Matador Bikfic. M F T . V. 1129 jó. Szép t i p i k u s k a n , j ó fülekkel, d e világos szemekkel. V. Champus Bobby. M F T . I V . 967 jó. G y e n g e c s o n t ú , kissé s z u k á s . V I . Csúcshegyi Dános. M F T . I V . 947 j ó . K i s s é s z u k á s laza v á l l a k k a l . Nőstények fiatalosztálya : I . Matador Csintalan. M F T . V. 1026 k i t ű n ő és C h a m p i o n . E l s ő r a n g ú t i p i k u s n ő s t é n y a legjobb n a g y s á g b a n , k i t ű n ő c s o n t o k k a l és m a n c s o k k a l , jó fülekkel é.s
kátsórésszel. I I . Matador Pilypalaly. M F T . V. 1027 k i t ű n ő . Szép mellű, de előbbinél kissé d u r v á b b . I I I . Léda Kárpát. M F T . I V . 937 n a g y o n jó. J ó c s o n t ú , kissé r ö v i d t e s t ű és d u r v a f e j ű n ő s t é n y . I V . Kuruclesi Ágota. M F T . I V . 1000 n a g y o n jó. Szép fejű, kissé h o s s z ú t e s t ű , k á r , h o g y félénk. V. Matador Roulette. M F T . I V . 922 n a g y o n jó. Sok n e m e s s é g e t eláruló k ö n n y ű n ő s t é n y , kissé d u r v a fejjel. V I . Morzsa Kárpát. M F T . V. Í057 jó. R ö v i d o l d a l t t ű z ö t t fülekkel. V I I . Csuli Safóvölgy. M F T . I V . 991 j ó . N e i n e s n y a k ú k i s n ő s t é n y . Matador Ripityóka. M F T . V. 1028. N e m j e l e n t m e g . Kanok érettosztálya : I. Ch. Matador Fityfirity MFT. III. 578 k i t ű n ő és C h a m p i o n . M á r sokszor i s m e r t e t e t t k i t ű n ő k a n , m e l y igen jó f o r m á b a n jelent m e g és t a l á n m é g szebb m i n t v a l a h a I I . Hussa Mischko. M F T . I V . 936 k i t ű n ő . G y ö n y ö r ű feje messzi ről elárulja n a g y nemességét, d e kissé g y e n g e melle h á t t é r b e szorítja, d a c á r a szép füleinek és s ö t é t s z e m é n e k . Kissé kifogásol h a t ó fogakkal I I I . Matador Foxtrott. M F T . I I I . 579 n a g y o n jó. T i p i k u s r ö v i d és jó m e l l k a s a k a n , b i z o n y t a l a n f ü l t a r t á s s a l . I V . Kürtös Kárpát, M F T . I V . 838 n a g y o n jó. .Szép feje kissé d u r v a , j ó c s o n t ú , és e g y e n e s h á t ú . V. Csúcshegyi Bobby. M F T . I I I . 486 j ó . J ó c s o n t ú és m a n c s ú r ö v i d k a n . V I . Kyro von Schwarzwald. M F T . V. 1141 j ó . K i s s é n ő s t é n y e s hossztíszőrű és rossz h á t s ó r é s z ű . Nőstények érettosztálya : I . Kitty v. Schwarzwald. MFT. IV. 886 k i t ű n ő . T i p i k u s n e m e s s z u k a . I I . Matador Bajadér. M F T . I V . 708. n a g v o n jó. I I I . Monostori Aphrodité. M F T . I I I . 664 n a g v o n j ó . I V . Evetke Állatkert. M F T . I I . 202 j ó . V . Matador Mimosa. M F T . I V . 709 j ó . V I . Hungárián Pandora. M F T . I I . 187 kielégítő. V I I . Cserkész Kalandozó. M F T . I I . 549 kielégítő. V I I I . Ancsv of Ötvös. M F T . I V . 716 kielégítő. Gyönyörű Állat kert. M F T . I V . 850. N e m j e l e n t m e g . Nőstények idösosztálva : I . Eszti Állatkert. M F T . I I . 327 n a g y o n j ó . J ó f r o n t t a l , kissé d u r v a f e j ű , k ö v é r n ő s t é n y . Drótszőrűek : Kanok kölyökosztálya : I . Epping Pitman. M F T . V. 1169 k i t ű n ő . I g e n élénk, t e m p e r a m e n t u m o s k i t ű n ő kan, melyen n e m látszik meg, hogy a kiállítás délelőttjén é r k e z e t t m e g Angliából. Szép fej és n y a k , k i t ű n ő mell, k i t ü n szőrrel, c s u p á n a f a r o k t ő fekszik kissé a h á t á r a . Kanok fiatalosztálya : I . Gin Tata. M F T . V. 1165 n a g y o n j ó . R ö v i d , k i t ü n ő c s o n t ú , j ó fülű, és szőrií k a n , k á r , h o g y n e m m u t a t j a m a g á t . I I . Rém Pátria. M F T . I V . 954 jó. E l é g j ó k i s k a n , kissé m é l y faroktűzéssel, rossz k o n d í c i ó b a n k i h o z v a . I I I . Petur Orlov M F T . V. 1172 kielégítő. F é l é n k , p u h a s z ő r ű . I V . B i c s k á s S á t á n M F T . V. 1167 kielégítő. J ó frontú, kissé n a g y t e s t ű és hosszúszőrű, m e l y a s í m a s z ó r k e v e r é k é b ő i s z á r m a z i k . Nőstények fiatalosztálya: I. Min Tata. M F T . V. 1166 k i t ű n ő . K i t ű n ő formájú kis n ő s t é n y , c s u p á n a szőrzete n e m a legmegfelelőbb valószerűkig a késői t r i m m e l é s e m i a t t . I I . Corvin Fúria. M F T . V. 1005 n a g y o n jó. J ó s z ő r ű , állású. I I I . Corvin Erica. M F T . I V . 894. A m i n d e n t e k i n t e t b e n f o r m á s és j ó n ő s t é n y t c s u p á n a késői t r i m m e l é s e s z o r í t o t t a a h a r m a d i k h e l y r e . I V . Kenyérmezei Glóry. M F T . V. 1020 jó. K i s s é n a g y n ő s t é n y , j ó szőrrel és n a g y m a n c s o k k a l . Ereit kanok osztálya, : I . Ch. Nesty's Koloman. MFT. IV. 940 k i t ű n ő . Az i s m e r t kis k a n a késői t r i m m e l é s e m i a t t h i á n y o s szőrzettel, e z ú t t a l e l e s e t t a C h a m p i o n c í m t ő l . I I . Ch. Fel'low of Szeged. M F T . I I . 243 n a g y o n j ó . A s z i n t é n i s m e r t s o k n e m e s s é g ű g y ö n y ö r ű fejű é.s n y a k ú k a n t a n a g v s á g a szorítja az előbbinél h á t r á b b . I I I . BakonyiRém M F T . I V . 8 0 5 jó. Szép n y a k és fej, d e s í m a s z ő r ü r e e m l é k e z t e t ő t r i m m e l e t l e n szőre v a n . Érett nőstények osztálya : I . Ch. Princess Mirando. M F T . V. 1164 k i t ű n ő és C h a m p i o n . M i n d e n t e k i n t e t b e n k i t ű n ő r ö v i d k i s n ő s t é n y . I I . Corvin Démon. M F T . I V . 753 k i t ű n ő . A z előbbinél kissé h o s s z a b b t e s t e m i a t t szorul az e g y é b k é n t k i t ű n ő n ő s t é n y a második helyre. Simaszőrű teny észcsoportok közül I . »Matadorn k e n n e l . T u l . Bernthaler Béla. I I . tCsúcshegyi* k e n n e l . T u l . Müller István. Drótszőrű tenyészcsoportok közül : I . *Corvin
MIUJSAG AZ-ÁLLAT* KE&TBEM?
BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYE
Budapest, 1929.
XVI. évfolyam. 19.—20. szám.
KIADJA: B U D A P E S T F Ő V Á R O S ÁLLAT- ÉS N Ö V É N Y K E R T J E
A z állat- é s n ö v é n y k e r t igazgatóságának közreműködésével szerkeszti:
„Mariska" elefántunk szállítása. ••• Négy évvel ezelőtt Ruhe alfedi állat kereskedő cégtől »Mariska« nevíí nős tény elefántunk hozzánk került. Meg érkezésekor igen kezesnek bizonyult és azt reméltük, hogy nyereg alatt fog szolgálatot teljesíteni állatkertünkben. Megérkezése után azonban rövidesen kiderült, hogy a fiatal elefánt a gyermekekkel szemben ellenszenves. Valószínűleg valamelyik vásott gyerek csintalankodott vele és azóta a gyermekeket nem jó szemmel nézte. Ezt a tulajdon ságát felismerve az állatkert vezetősége annak idején a fiatal elefánt belső ketrece előtt külön kerítést készíttetett, nehogy a lá togató közönség apraja »Mariskához« hozzáférkőzhessék. A fúvós zenekar sem volt kedvére való és különösen a nagydob hangja nagymértékben felizgatta. Időköz ben Szultán elefánt hímünk Zseni elefánt nőstény beszerzése révén megfelelő párhoz jutott, mely után a közeljövőben utódot remélünk. Ily előzmények után és tekintettel arra, hogy a szaporodás reményében a vastagbőrűek házában helyszűke áll elő, szükségszerűvé vált »Mariska« ele fántunk eladása. Ruhe állatkereskedő cég kész volt »Mariskát« átvenni és saját veszélyére és költségére állat kertünkből Alfeldbe szállítani.
a szállítás előkészületlenül ne érje. Már április hó végén és május hó elején naponta kora reggeli órákban Mariskát az állatkert Aréna-úti kapuja felé vezet gették, majd később a hajnali órákban az Aréna-úton végig a nyugati pályaudvar teheráru rakodójának kapujáig sétáltat ták. Amikor az előkészületek befeje ződtek, elérkezett az elszállítás napja, amelyről a következők számolnak be: Ruhe L,. cég megbízottja, a köz-
Állatkertünk vezetősége minden lehe tőt megtett, hogy »Mariska« elefántunkat
RAITSITS EMIL D«-
..Mariska" elefánt a teherkocsiba lép. (Hölizel felvétele.)
kedvelt Krüger bácsi»Máriska« elefánttal való utazását az állatkert igazgatóságá nak a következő levélben írja le : A »Pester Lloyd« hasábjain a világ híres Ruhe L. állatkereskedő cégnek Budapestre küldött nagy állatszállít mányáról szóló közleményt olvastam. Részemről szintén közölni óhajtom Mariska nőstény elefánttal, nőstény tigrissel, egy kétéves pettyes szarvassal és két orrmányos medvével való vissza utazásomat.
Október 1.-15.
Megjelen mint a z „A TERMÉSZET" :o: :o: :o: melléklapja :o: :o: :o: Jól tudják, az elefántot az elutazás előtt több napon keresztül minden reggel az állatkertben vezetgették, hogy a bevagonírozás biztosabban és könnyebben keresztülvihető legyen. Egy héttel előbb lábaira láncot erősí tettek, úgyhogy »Mariska« minden nap könnyebben vezethető volt, de minden alkalommal kedvelt otthona felé vissza térni törekedett. Cerva Károly állat kerti felügyelő egy jó magas vasúti kocsit rendelt, amelybe erős kikötő vaskarikákat szereltetett, amelyekhez az elefántot erős láncokkal meglehetett erősíteni. A szállításra minden a legaprólékosabb részletig elkészült. Ele gendő szénát, szalmát, kevert ele séget, sőt kenyeret, valamint az elefánt kedvenc falatját, néhány kiló cukrot is vittem magam mal, hogy az utóbbi révén meg barátkozzék velem. Tulajdon képpen régi ismerősök voltunk, mert Mariskát négy évvel ezelőtt én szállítottam Budapestre és jó magam neveztem is el. Május 25-én reggel félőt órakor az elefántot megbilincseltük és a vasúti rakodó felé indultunk. Az elefánt a vasúti rakodó kapujáig példásan lép kedett, de ott visszafordulni szeretett volna, de ebben a vezetőápolók meg akadályozták. Erre »Mariska« a földre feküdt és panaszosan bőgni kezdett, de amint azt látta, hogy elutazása nem változtatható meg, nyugodtan engedte magát, a vasúti kocsihoz vezetni. A
vasúti teherkocsiba is elég kezesen lépett be, (lásd a mellékelt képet) de ismételten a szabadba törekedett, de hiába... Az állatokkal telt teherkocsival este öt órakor indultunk el a Józsefvárosi páfyaudvar felé. Ettől az időtől kezdve egyedül maradtam a nevezett állatok kal. A szomorú Mariskának vigaszta lása nagy fáradságot okozott. Állan dóan arra törekedett, hogy bilincseitől szabaduljon, ami neki hamarosan sike rült is, mert a jobb hátsó lábáról a láncot lehúzta ellenkező lába segélyével. A többi bilincs miatt is nagyon aggódtam, de ezek mégis tartósaknak bizonyultak. Mariska a teherkocsi falá nak átfúrására is törekedett, de ez csak korlátolt módon sikerült. Egyszer a szellőző csapó fedőjét nyitotta ki és a nyilason keresztül nagy ordítozás kíséretében ormányát kidugta. Vas idegekkel kellett bírnom, hogy az álla tokkal az utazást folytassam. Ezen felül a tigris is keservesen bőgni kezdett. Ezen az éjjelen valóban nem aludtam. Reggel 8 órakor Hegyes halomba érkeztünk, eddigi utazásunk elég gyors volt. Innen már csak tehervonattal utaztunk és Wienbe délután érkeztünk meg. Wienből körülbelül 9 órakor este indultunk tehervonattal LJnzen keresztül és május 27-én reggel félnyolc órakor Passauba érkeztünk. Innen a vám- és vasúti forgalmi kezelés gyors elintézése után már 9 órakor személyvonathoz kapcsolva továbbhaladhattunk. A teherkocsit nem hagyhattam el, mert »Mariska« nagyon nyugtalanul viselkedett és jelenlétemet megkívánta. Az utazás eddigi lefolyása alatt »Mariska« a teherkocsi oldalfalain itt is ott is kisebb nyílást tépett ki ormányával, amit nem akadályoz h a t t a m meg, mert a szükséghez képest nyugalomra is kellett térnem. Az utazás bizonyos mértékben zökkenő nélkül folyt le. Würzburgba éjjel érkeztünk. 28-án reggel 4 órakor tovább utaztunk Schlüchtern felé. Innen kezdve utunk mindinkább válsá gossá lett. »Mariska« nyugtalankodása fokozódott és a teherkocsin levő nyílást, mint ez a mellékelt fényképen látható, nagymértékben kitágította. Május v
28-án késő este érkeztem meg Alfeldbe. Fáradt és kimerült állapotban mégis megelégedett voltam, hogy az utazást gyorsan és szerencsésen befejezhettem. Cégünk megbízottja Plawitzki úr őr személyzettel az állomásnál várt, úgy hogy az éjjelt már fehér, puha ágyban tölthettem el. Május 29-én reggel a vasútállomás ról »Mariskát« Ruhe F. cég állatseregletének csarnokába vezettük, ahol jó gondozásba került. Abban az eset ben, ha Mariska elefánt eg} más állat kertbe szintén jó sorsba kerül, mégis biztosan vissza fog vágyakozva emlé kezni a budapesti állarkertben eltöltött szép napokra. r
„Mariska" elefánt orrmányával jó nagy nyílást tépett ki a teherkocsi falán, amelyen Krüger bácsi kényel mesen kihajolt
Végül még közölni óhajtom önökkel, hogy ez alkalommal is, mint minden kor, Budapesten nagyon jól éreztem magam és igen örvendeni fogok, ha a következő évben, vagy még előbb újabb állatszállítmányt kísérhetek el állat kertjükbe. Részemről mindig a legjobb tudásom szerint fogok rendelkezésükre állani. Legszívélyesebb üdvözlettel vagyok : Krüger Fritz. Állatkertünk vezetősége Krüger bácsi levelét annál is inkább szívesen köz readja, mert ebből is a legjobban kitűnik, hogy a vadállatokkal való bánásmód mily önfeláldozó, körül tekintő és veszéllyel járó fáradságot igényel. R. dr.
Állatkertünk
lelkes
ajándékozói:
Bornay Tibor tanuló, IX., Orczy-út 8., 1 sün disznó. Mészáros Jenő, Rákospalota, Bezerédi Pál-u. 55., 2 óriás magyar begyesgalamb. Csiszár Kálmán, VII., Uka-u. 16., 1 sárgarigó. Gróf W e n k h e i m Pál u r a d a l m a . Monostorszent miklós, 1 réti sas. Zechmeister Gedeon Pál, VI., Izabella-u. 94., 1 vörös vércse. Bogya Nelly, X., Simor-u. 9., 1 bakcsó. Dr. Vasváry Miklós, II., Debrői-út 15., 1 szürke gém. Moller György, V., Vécsey-u. 5., 1 sündisznó. Zwillinger Mórné, VII., Hermina-út 61., 1 róka. Horsetzky N., Podmanicky-u. 77., 1 görög teknős. Storcz Mátyás, Gödöllő, vadászati hivatal, 3 karvaly. Szűcs József, Rákosszentmihály, Csillag-u. 30., 2 bubpsbanka. Beregi Eva, VI., Podmaniczky-u. 29., 1 mezei nyúl. Stepaich Pálné, Kaposvár, 2 kánya. Végh János, Podmaniczky-u. 81., 1 magyar vizsla. Pintér Károlyné,I.,Országház-utca 17., 3tengerimalac. Krechnyák Anna, Soroksár, Külső Vörösmarlyutca 26., 1 vörösvércse. Misák Ferencné, VI., Fóti-út 23., 1 fakopáncs. Buki Imre, VII., Erzsébet-krt. 9., 1 pocgém. Székely Józsefné, VII., István-út 35., 2 tengeri malac. Madártani központ, II., Debrői-út 15., 2 réti héja. Szakáts Sándor, VII, Wesselényi-u. 46., 1 gém. Vadásztársaság, Zagyvapálfalva, Nógrád m., 2 vöcsök. Gerold János, X., Juranics-u. áll. telep, fid. 426., 1 mókus. Fodor Ferenc, VI., Szabolcs-u. 16., 1 pocgém. Szabó György,V., Szabadság-tér 10., 1 szalonka. Kecskeméthy Zoltán, Sashalom, 1 vízisikló. Márkus mre, Margitszigeti étterem tulajd. 1 egerészölyv. Bodó Endre, Bodó kávéház, 1 darázsölyv. W e i s z b e r g e r Valéria V., Visegrádi-u. 43—45., 1 mezei nyúl. Baromfitenyésztő szakiskola Gödöllő, 3 róka. Szmeskó József, Putnok, 1 mókus. Kovács Antal, V., Vigadó-tér 3. II. emelet, 1 feketerigó, 1 kis örgébic. Steinfeld József, Cegléd, 1 parlagi sas. Dr. Hültl Hümér, IV., Ferenc József-rkp. 23., 1 macskabagoly. Deutsch Bertalan, VII., István-út 36., 1 fiatal gerle. Mayer Gyula, Kispest, Liget-u. 39., 1 törpe gém. Báthory Margit, Pesterzsébet, Iskola-u. 26., 1 őzsuta. Gábor Gyula, Pestújhely, Neptun-utca 60., 1 feketerigó. Kardos Miksáné, VI., Andrássy-út 91., 3 fehér egér. Gammel Alajos, VIII., Főherceg Sándor-u. 30/b., indiai b ó t s á s k á k és peték. Mihály Sándor, Szólad, Somogy m., 1 rend ellenes tollazatú baromfipár. Bende Sándor, Budapest, 1 teknősbéka. Lukács Gyula, I., Bártfai-út 25., 1 kuvasz kan. Hausknecht József Vili., Kender-u. 30., 1 szarka. Godra J e n ő n é . T h é k Endre-u. 41., 1 egerészölyv. Mühlstein József, Röppentyű-u. 19., 1 pettyes vízicsibe. Dr. Naményi Ernő, VI., Szondi-u. 102., 1 drót szőrű foxterrier. Kántor István, Bálvány-u. 7., 1 szalonka, 1 fehérgólya, 1 pocgém. Állatkertünk lelkes ajándékozóinak ezúton is h á l á s köszönetet mondunk.
3
S z á l k á s s z ő r ű t a c s k ó k A évesek, nem pedigrések, de elsőrangú duvadirtó, patkányfogó és hajtókutyák k a p h a t ó k . Németh Jenő Pápa, Földművesiskola.
Kainit v. d. Burg. A p j a : Ch Kroboro H u n t s m a n . A n y j a : Derbysiegerin A z a p r ó h i r d e t é s minden s z a v a 10 fillér. A l e g k i s e b b hirdetés e g y s z e r i m e g j e l e n é s e 1 p e n g ő .
Königskind
v. d. Burg. T e n y é s z t ő : Frau v. Kleist Amalienhof Német ország. Tulajdonos: T a u b i n -
Előfizetési v a g y hirdetési díj Állatkert B u d a p e s t , VI., küldendő.
ger Margit Budapest, Csepreghy-utca 2. szám.
Csakis v á l a s z b é l y e g b e k ü l d é s e e s e t é n felelünk T e r m é s z e t t u d o m á n y i Közlöny. Szerkeszti: Ilosvay Lajos közre működésével Gombocz Endre és Szabó-Patay József. Szerkesztő ség és k i a d ó h i v a t n i : Budapest, VIII., Eszterházy-u. 16. Magyar Foxterrier-Tenyésztők E g y e s ü l e t e " Budapest, Állat orvosi főiskola poliklinikája, VII., Rottenbiller-utca 23—25. Telefon : József 308—30. M a g y a r T a c s k ó - T e n y é s z t ő k E g y e s ü l e t e Budapest, VII. ker., István-út 2. Állatorvosi főiskola poliklinikája József 308—30. Hivatalos órák hétfőn és csütörtökön 17—18 órák között. O r s z á g o s Magyar Rendőrkutya E g y e s ü l e t új hivatalos helyi s é g e : V., Vadász-utca 31., II. em.
T é v e d , ha azt hallja, hogy a z Állalkert a z őszi és téli n a p o k o n nem létogalható. Állatkertünk a látogatóközönségnek sok látványosságot nyújt. A k o t o r é k v a d á s z a t . í r t a : József Ákos (Lenti, Z a l a k a p h a t ó a szerzőnél és minden könyvesboltban.
megye),
Aki elsőrangú pumi tenyészállatot óhajt beszerezni, a z vásárolja meg örökösgyőztes Finom Fürtös Rózsi Hortobágyot. Fodor P á l : A k a n é r i s z á r m a z á s a , K a p h a t ó minden könyvesboltban.
tenyésztése
Dr. Raitsits E m i l : A k a n á r i betegségei K a p h a t ó minden könyvesboltban.
és
és azok
kiképzése.
gyógyítása.
M a g y a r Kutyafajták T ö r z s k ö n y v e Budapest, VII., István-út 2. Állatorvosi főiskola poliklinikája József 308—30. Hivatalos órák (őrzskönyvezés végett hétfőn és csütörtökön 17—18 órák között.
Nadler H e r b e r t : Cserkészeten és lesen Nagy-Magyarországon. Érdekfeszítő v a d á s z a t i elbeszélések 80 eredeti fényképfel vétellel. K a p h a t ó m i n d e n könyvesboltban és a k i a d ó n k b a n .
Elsőrangú patkányfogó kertben.
Magyar g o m b á s k ö n y v e k é s k é p e k . Szerkeszti: Szemere Budapest, II., H e r m á n Ottó-út 15. K a p h a t ó a Szerző
foxterrier
kölykek kaphatók a z Állat
Komondor-, puli-, pumi- és kuvasz-kölykek á l l a n d ó a n kaphatók a z Állatkertben. Magyar D o b e r m a n n o s o k titkári hivatala Budapest, VIII., Baross utca 77. Telefon : József 413—78
Kitűnő
patkányfogó
kaphatók
az
Állatkertben.
Nézze meg mindenki a z Állatkertünkben a kétlülkű orrszarvút. Állatkerlünk
Magyarországi T e l i v é r Kutyatenyésztő E g y e s ü l e t e k S z ö v e t s é g e Budapest, VII., István-út 2. Telefon : József 308—30
foxterrierek
László, címén.
látványossága a forróégövi
madarak
háza.
Elsőrangú pumi kölykek k a p h a t ó k a z Állatkertben. Shetland p o n y csődörcsikó, igen kezes, k a p h a t ó a z Állatkertben.
K u v a s z k ö l y k e k kaphatók : Rónai telep címen.
Györgyné
Kerepes, Helvécia
K u t y a k i k é p z ő iskola. Elvállalom kutyák kiképzését és ver senyekre való előkészítését. Rosszul nevelt kutyák kitanítását és gondozását p e n z i ó b a . Virrasztó Károly szakképzett oktató, Tápiósáp. K o m o n d o r k ö l y k e k kaphatók a z Állatkertben. A p r ó r á g c s á l ó k a t köszönettel fogad a z Állatkert. Minden előfizetőnk szerezzen egy új előfizetőt l a p u n k r a .
T h a r - k e c s k e b a k e l a d ó a z Állatkertben. 1 h ó n a p o s , elsőrendű szülőktől s z á r m a z ó fekete puli n ő s t é n y kölykek k a p h a t ó k dr. Benke Imre Budapest, VIII., B a r o s s utca 50. alatt.
Győztes 1928., 1929. Finom Fürtös R ó z s i Hortobágy pumin ő s t é n y és S a b a r i a Győztes Előd Hortobágy után s z á r m a z ó két kölyök eladó. Cím : Magyar Kutyafajták Törzskönyve, VII., István-út 2.
A kiadásért f e l e l ő s : RAITSITS EMIL dr.
Budapest
Székesfőváros
Hirdető Vállalata
Hirdetöoszlopokra és táblákra. Villanyvilágítás!) nagy oszlopokra és megállóhelyjelző oszlopokra. Gázreklámlámpákra. Napfény reklámpajzsokra.
IV., Kamermayer Károlyai. 5.
1 m
o.
A k i az Á l l a t : é s N ö v é n y k e r t b e é r k e z i k , A g y o m r a ellen n a g y o t vétkezik, Ha nem a SZIKLAevendéglőben iszik és étkezik. Tulajdonost Pfneisl Frigyes
OÍM552!
SCHREIER BÉLA G j* Budapest, VII., Izabella-u. 34
BUDAPEST FERENC
V E S Z és E L A D mindennemű szálasa és szemestakarmányt, őrleményféléket, gabonaneműeket.
TELEFON: JÓZSEF 4 3 8 - 4 9 ÉS 3 2 0 - 5 2
L O P Ó S
Különleges kutyafelszerelések
Árjegyzéket
85. TELEFON: Ó. 625—05 felszólításra küldök.
festéke, lakké é s vegyitermékek gyára
I BUDAPEST, IX., MESTER-U. 9. ^ TELEFON: JÚZSEF 3 3 8 - 8 7 . B, (Legkisebb mennyiségeket is kiszolgáltatunk.)
AZ ELISMERT
HEIMIFÉLE
PÉKSÜTEMÉNY
a z egész Á l l a t k e r t területek
kapható
Főuzlet: Heim Lajos, V I , Szondy-u. 96/a. Tel.: 1 5 2 - 4 1 . Fiókok: VI.,Teréz-körút 4. <* IV., Petőfi Sándor-u. 9. J
18.
|
| FESTÉK, KENCE, KÁTRÁNY, 1 j VEGYI TERMÉKEK, | ZSIRADÉKÁRÚ § ( Budapest, VI., Teréz-körút 6 j j Telefon: 2 8 0 - 4 4 j Telelőn: 845—11, 867—73 g
I HADERER EMIL É S TSA Wa
JÖZSEF-RAKP.
I
G Y U L A
és k ö l t s é g v e t é s t
1
í OLBRICHNÁL !
szabadalmazott iskolapadok, iskolai bútorok, atlétikai s p o r t c i k k e k , t o r n a s z e r e k , j á t é k ; szerek és játéktér berendezések gyára BUDAPEST, III., B É C S I í Ú T
S Á N DOR DOR
IKON
Kereskedelmi Részvénytársaság
F i z e s s e n elő
»A
TERMÉSZET«*re
Félévre 3 pengő. * K i a d ó h i v a t a l : Budapest, V I . kerület,
ZIMMER
Állatkert
FERENC
HALKERESKEDELMI
R.*T.
BUDAPEST KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOK T.: A. 8 5 4 - 4 8 FIÓKÜZLETEK : V., Gróf Tisza Istvánsutca 10. T.: A. 8 1 6 - 7 9 , VII., Rákócziit 9 0 . IRODA: VIII., Horánszky=utca 19. I. em. Telefon: J. 3 3 5 - 3 9
R A T T I N G E R AUTÓKAROSSZÉRIA, Alapíttatott 1906
LAJOS
KOCSIGYÁRTÓsUZEM
BUDAPEST, VII.. THÖKÖLYÚT 144. ÚJ ÉS HASZNÁLT KOCSIK RAKTÁRON
Budapest székesfőváros házinyomdája 1929 — 11233
Telefon: J. 405—87