V eled és Fel éd
A Szent László Plébánia lapja
- K a r á c s o n y -
Bp. XVIII. Pestszentlőrinc—Havanna lakótelep
XIX./6. (173.sz.) 2009. december
Higgyétek el, nincs is távol, Az a kedves kicsi jászol. Ha kutatom, meglelhetem, Minden oltár szent Betlehem
Őrizd meg a rád bízott kincset a Szentlélek erejével, aki bennünk lakik! /2Tim1,14/ Az egyik legszebb áldozati imádságban – canonban - így fohászkodunk: (Ezt az áldozatot) Elsősorban szent és katolikus Egyházadért ajánljuk fel neked: tartsd meg békében, őrizd meg egységben, és vezesd az egész földkerekségen szolgáddal, N. pápánkkal, N. főpásztorunkkal, és mindazokkal, akik az egyetemes és apostoli hitet hűségesen őrzik és vallják. A hit megőrzéséről sok szó esik, de vajon hogyan valljuk meg? Az evangelizáció számtalan formájával találkozunk, s magunk is törjük a fejünket, hogyan vihetnénk üzenetet jó szándékú embertársainknak, illetve mi legyen az üzenet tartalma. Hiszen hitünk annyira szerteágazó, s bár a lényeg ugyanaz, mégis sokféle arca van. Tudniillik a Szeretetnek. Különösen most, amikor sokan emlegetik a 'szeretetet' az ünnepek közeledtével, nehéz megfogalmazni a lényeget anélkül, hogy az emberek legyintenének: 'ezt a szöveget már ismerjük'. A megfogalmazásban sokat segít, ha közösségben vagyunk az Egyházzal, s azon belül éljük meg ezt a szeretetet. Egy plébániaközösség vonzereje éppen ebben áll(hat). Vannak azonban, akik csak lazán kapcsolódnak e közösséghez, mert a kapcsolódási pontok valamelyike gyenge. Az adventi lelki-napon három nagy területet vettünk szemügyre, és ezeken elmélkedünk gyakran, a hajnali Szentmiséken: Kapcsolatom a teremtett világgal, kapcsolatom embertársaimmal és kapcsolatom az Úrral a kegyelem rendjében. Épp ezek azok a területek, ahol az Egyházzal illetve Egyházban való létünk gyengülhet. Valaki erősen különválasztaná e Krisztustól rendelt közösség e világi és természetfölötti elemeit. Nem járható út. A lelkesedés nem elég a talponmaradáshoz. Épp erről szól a megmaradásról írt gondolatsor. Ám az is csapda, ha túl nagy hangsúlyt helyezünk a közösségi lét látható elemeire, avagy az érzelmi háttér biztosítására. Két lábbal a földön, de felfelé tekintve kell haladnunk.
Veled és Feléd 2
Valaki túl sokat vár testvéreitől. Hordozzák terhét, figyeljenek rá, s ha a zöbbiek a saját gondjaik bajaik miatt olyan mértékben teszik, mint ő elvárná, megbántódik. Olyan is van, aki elzárkózik, s nem keresi a másikkal való kapcsolatot. 'Takarékon' vannak emberi kapcsolatai az Egyházzal. Mert látja a sok tökéletlenséget, s méltatlannak tartja, hogy szorosabb kapcsolatba lépjen velük. A legkevésbé látványos, de végső soron meghatározó az Úrral való kegyelmi kapcsolat. Mert ha ezen a területen vannak hiányosságaim, biztos a távolodás. Érthetőbben: aki nem él természetfölötti életet, nem imádkozik, hanyagolja a Szentgyónást, vagy épp összecsapja, hanyagolja a Szentmisét, később érkezik, előbb távozik, nem, vagy készületlen áldozik, a Szentírást pedig nem veszi kézbe, a Főtől, Krisztustól távolodik. Mikor erős a Plébániaközösség és mikor tudja megosztani másokkal az örömhírt? Ha rendet tesznek és tartanak e három területen a tagjai. Mindig lesznek 'gyengébb' testvérek, s ha végignézzük a területeket, mindegyikünk gyenge valamiben, de lenni kell egy erős belső magnak, amely mágnesként vonzza az embereket. Pontosabban az Úr vonzza őket, milyen öröm! - rajtunk keresztül. Így mi is testvéreket nyerhetünk. Az ünnepek alatt, de utána még inkább, az elkövetkező, embert próbáló időkben így legyünk igaz tanúi az Úrnak! -TBpl-
Minden advent Minden advent kegyelem: vétkem jóvátehetem. Minden advent vigalom: Isten Úr a viharon! Minden advent érkezés: átölel egy drága kéz! Minden advent alkalom: győzhetsz saját magadon! Minden advent ítélet: így kellene - s így élek! Minden advent remegés: Isten felé epedés! Minden advent ima is: Uram, fogadj be ma is! Ürögdi Ferenc
Veled és Feléd 3
Adventi lelkinap Az idei lelkinap témája számomra nagyon érdekes és elgondolkodtató volt, valójában azóta is folyamatosan elmélkedem rajta. Az Isten-ember kapcsolat fő területeiről hallhattunk (no és jó kis rajzokat láthattunk) és beszélgethettünk. Bertalan atya fejtegetéseit teljes egészében nem tudom visszaadni, inkább csak arról írnék, ami engem megragadott. Tehát: az Istenség három személyéhez, az Atyához, a Fiúhoz, illetve a Szentlélekhez más-más kapcsolat kell, hogy fűzzön, pontosabban életünk más-más területét érinti az Isten-kapcsolatunk. Az Atyaisten a teremtő, Őt elsősorban is a teremtett világban fedezhetjük fel. A teremtett világ ajándékait úgy becsülhetjük meg, hogy hálaadással használjuk azokat, törekszünk megőrizni, és fejleszteni. Mit tehetünk konkrétan? Mivel többségünkben városi emberek vagyunk, így a földművelés-állattenyésztés nem biztos, hogy megvalósítható számunkra. Tehát elsősorban a környezetvédelem a feladatunk, tisztaságra törekvés, szelektív hulladékgyűjtés, takarékosság az energiaforrásokkal, újrahasznosítás. Imádkozzunk a feltalálókért, mérnökökért, kutatókért. Ahogy megbecsüljük fizikai környezetünket, ugyanúgy tegyük ezt szellemi, lelki javainkkal is, pl. a szoftvereket, zenei- és filmanyagokat jogtisztaságra figyelve igyekezzünk használni. Figyeljünk oda saját lelkünk tisztaságára is, mit olvasunk, mit hallgatunk, mit nézünk. Keressünk, hallgassunk keresztény műsorokat, így is jelezve, hogy jelen vagyunk a világban, hogy igényeljük ezeket. Szíven ütött az atya egyik mondata, miszerint csak a tiszta kereszténység lehet erős. Ez nagyon igaz, a Szentírás is mondja, hogy „minden féltett dolognál jobban őrizd meg a szívedet, mert abból indul ki minden élet”. Isten-kapcsolatunk másik része a Fiú felé irányul. A Fiúisten felé, aki emberré lett, aki megváltott minket, tanított, gyógyított. Akkor vagyunk jó viszonyban a Fiúval, ha jó viszonyban vagyunk embertársainkkal. Mindenekelőtt az Ő helyzetét vizsgáltuk meg: a kereszten összekötőként függ ég és föld, Isten és ember között. Tekintete fölfelé irányul, az Atyával van kapcsolatban, mint Isten, lábai viszont a földön vannak, vagyis, mint Emberfia van közöttünk. Két karja a kereszten kitárva az emberiség felé. Nos, számomra ez egy megrendítő és ugyanakkor csodálatos kép, és megértettem, hogy mi, akik követői vagyunk (szeretnénk lenni), szintén hasonlóképpen kell hogy jelen legyünk a világban. Tekintetünk mindig Istenre irányuljon, Tőle kérjük és kapjuk az utasításokat, az Ő szavaival táplálkozzunk, Őhozzá emeljen
Veled és Feléd 4
az imánk. Ugyanakkor „lábaink a földön”, vagyis a világban élünk, mozgunk, dolgozunk – mégis, nem a világ határozza meg az életünket, hanem az Úr. Karjainkat pedig bizony (gazdasági válság ide vagy oda) mindig ki kell tárni testvéreink felé. Ölelésre tárni és adakozásra, békejobbot nyújtva kicsinek és nagynak. Milyen szép és milyen nehéz feladat! Kis gyakorlati útmutatót is hallhattunk az emberi kapcsolatokról: először is az igazságosság (megadni mindenkinek, ami jár neki), másodszor a testvériesség (meglátni a másikban a mennyei Atya gyermekét), harmadszor pedig a szimpátia (pozitív érzelmek) kell, hogy megjelenjen a kapcsolatainkban. A szimpátia természetesen eleinte vagy van, vagy nincs, de ahol az igazságosság és a testvériesség is megvan, ott a szimpátia is meg fog jelenni. Harmadik területe az Isten-kapcsolatnak a Szentlélekkel való közösségünk, vagyis a megszentelődés folyamata. Ezt, bár újra és újra halljuk, mégsem árt ismételni. A megszentelődéshez vezető út nem könnyű, de nem is lehetetlen. Miután a keresztség által Isten gyermekeivé lettünk, minden adva van a folyamathoz. Ezek: az imádság (rendszeres), a szentségek (rendszeresen gyónni, áldozni), az Egyházzal való kapcsolat (szoros kapcsolat egy plébániaközösséggel, azon belül valamilyen csoporttal), és az irgalmasság tettei (szeretetből adás, szolgálat). Tehát életem e három része: a teremtett világhoz való viszonyulásom, embertársaimmal való kapcsolataim, megszentelődésre való törekvésem együttesen eredményezik azt, hogy mint keresztény, hogyan ’teljesítek’. Mennyire tudok változni, Krisztus képére és hasonlatosságára formálódni? Természetesen e három együtt van, egyik nem működhet a másik kettő nélkül, és ha valahol hiányosság van, akkor a másik két terület is „sántít”. Adventi feladatként kaptuk, hogy az első három héten a három területre koncentráljunk, ismerjük fel hiányosságainkat, és igyekezzünk pótolni azokat. Igazából azonban életünk végéig tartó feladat kell, hogy legyen e területek működésének csiszolgatása. A komoly gondolatok közben volt alkalom a testi felfrissülésre, evésre-ivásra is, amiért ezúton is köszönet a konyhában szorgoskodó testvéreinknek. A lelkinapot szentmise tetőzte be, amelyben újra az oltárra helyezhettük életünket. Szokásos menetrend szerint délután megkötöttük az adventi koszorúkat, este pedig az első gyertya meggyújtásával zártuk le a napot. D.Rita.
Veled és Feléd 5
Tizenöt éve volt... 1994. május 9-én és november 20-án egy-egy csapat - felnőttek és ifjak - bérmál-
kozása templomunkban. Jött a gondolat, hogy ünnepeljünk együtt, tegyük Mennyei Atyánk elé az elmúlt 15 évet, hálánkat, magunkat. Plébánosunk, Bertalan atya és néhányunk közreműködésével megszülettek, elindultak a meghívók útjukra, hogy megtalálják gazdáikat iwiw-en, postán, személyesen. Harmincöt ember – harmincöt életút… jöttek visszajelzések - volt, akit vidéken, vagy külföldön találtunk meg, többségében hiteles keresztényekként élőket. A szervezés szövevényes, izgalmas folyamata után a Szentmisében igazi hálaadás volt mindazokért, akikkel együtt tudtuk ünnepelni a bérmálás szentségét, a végtelenül szerető Isten ajándékait. Természetesen mindazokat a testvéreinket is
Veled és Feléd 6
imáinkba foglaltuk, akik valamilyen oknál fogva eltávolodtak, ill. nem tudtak eljönni erre az alkalomra. A tizenöt évvel ezelőtt megbérmáltak mintegy ötven százaléka össze-
gyűlt, ki családtagjaival, ki kezesével, bérma-szülőjével az ünnepi alkalomra, melyet a bérmálás szentségére fölkészítő korábbi plébánosunk, Károly atya is megtisztelt jelenlétével. A szeretet-vendégség keretében személyes beszélgetésekre is nyílt alkalmunk. Öröm volt a találkozás a sokszor, vagy ritkán látottakkal ugyanúgy, mint a 15 éve nem látott testvérünkkel! Életünknek ezt a jelentős eseményét és a felkészülés pillanatait segítettek felidézni a régi képek, és plébániai újságunk akkori számában megjelent bérmálkozói megnyilatkozások. Köszönet a lebonyolításban segítők minden szolgálatáért és hála a Szentlélek megszentelő, éltető, megerősítő ajándékaiért, melyek kísérnek utunkon tovább, hogy ne csak hűséges őrzői, legyünk a lángnak, a kapott tanításnak, hanem hordozói, továbbadói a Mennyei Atyánk akarata szerinti Egy Család = az Egyház javára, Isten dicsőségére. Sz.É.
Veled és Feléd 7
A napokban ünnepeltük bérmálásunk, vagyis a keresztény nagykorúságunk 15. évfordulóját! Amikor a meghívót megkaptam, azon kezdtem el gondolkodni, vajon ki jön el és mit mesél majd magáról, valamint hogy én mit mondok majd az elmúlt évekről. Rengeteg esemény történt ebben a 15 évben. Emlékeimben él a készülődés, a tanítás arról, hogy hogyan viseljük el a kereszteket, nehézségeket, és hogy Krisztus arcát lássuk embertársainkban. A keresztény embert arról lehet megismerni, hogy boldog. Ezt a boldogságot kell megtalálnunk, és nem szabad elkeseredni még akkor sem, ha nem úgy alakulnak a dolgaink. A keresztény ember még a nehéz keresztet is könnyűnek érzi. Emlékeimben őrzöm még a Bíboros úr bíztató szavait, mosolygós arcát. A mi arcunkról is mennyei öröm és boldogság sugárzott. Ahogyan a Szentlélek elkezdett bennem működni, szinte mindenben átformálódtam: az öltözködésben, a házastársamhoz, rokonaimhoz való viszonyomban, elkezdtem nyitottá válni az emberek felé, észrevenni azt, ami jó bennük, s nem a rosszat. Egyfajta felelősségtudat is ébredt bennem, hogy felelős vagyok a családomért, főleg gyermekeimért, hogy keresztény elvek szerint neveljem őket. A nehézségeket is könnyebben éltem meg. A keresztény embert ezek a nehézségek nem törhetik meg, hiszen a keresztény embernek van célja. Célunkat, Jézust elkeseredésünkben, szenvedéseinkben is megtalálhatjuk, és ez a találkozás belső békét ad. Csendes derűnk előbb-utóbb szemet szúr másoknak, és ekkor tehetünk tanúságot megtérésünkről. Úgy kell élnünk, hogy példaképek lehessünk mások számára. Nekem is volt egy nagy megingásom, vagyis úgy fejezném ki magamat, hogy nem éltem közösségi életet, nem törődtem a közösségemmel. Valami hiányzott az életemből. Kértem Istent, hogy segítsen legyőzni az aggódásomat.
Veled és Feléd 8
És Isten megmutatta az utat egy doktornőn keresztül, aki tudott segíteni gondjaimban, és erőt adott. Aztán egy rádiós hittanórát hallgatva megkérdeztem önmagamtól: te milyen közösségi tag vagy? Mindenkiben csak a hibát látod, a jót nem? Nem vagy igazán keresztény, mert nem törődsz a keresztény közösségeddel. Ezután rózsafüzér csoportunk vezetője hívott a következő titokcserére. Azt mondta, mindenki ott lesz, neked is jönnöd kell. Azóta rendszeresen járok az összejövetelekre és a hittanórákra, valamint bekapcsolódtam a plébániai közösség életébe is. Hálát adok a Szentléleknek, hogy erőt adott az újrakezdéshez, és hogy nem hagyott el a nehézségekben sem. Kérem a segítségét a folytatáshoz, hogy hitben megerősödve újra és újra tudjak munkálkodni az Úr szőlőjében. Köszönöm nektek a lehetőséget, hogy együtt ünnepelhettük ezt az évfordulót, és hogy itt is sokat kaptam tőletek. Szeretettel: Szepesi Ildikó
Veled és Feléd 9
„Állhatatossággal fogjátok megmenteni lelketeket” (Lk. 21,19) Ez az Ige segített a türelem, kitartás gyakorlásában, a nehéz helyzetekben, és a szenvedésekben, az élet küzdelmeiben. Október 5-én délutánra mentem volna dolgozni. Legnagyobb meglepetésemre ’Zárva’ tábla fogadott. A főnöknőm szaladt kinyitni az ajtót kisírt szemekkel. Mindjárt tudtam, hogy nagy a baj. Mindnyájunkat elbocsátottak a cégtől. A délelőtt folyamán főnöknőmet behívatták a központba, és kezébe nyomták a felmondását, nekünk pedig másnap kipostázták. Mint derült égből érkező villámcsapás, úgy ért bennünket a hír. Egy pillanatra átvillant az agyamon: „megérkezett a kereszt – öleljem át, induljak el szeretni Jézus követésével”. Ez a felismerés segített, hogy a munkatársnőimbe is próbáljak lelket önteni. „Minden rosszban van valami jó, nézzük ennek is a derűs oldalát. Ezután következhet egy jobb munkalehetőség, s előbb-utóbb mindenki el fog tudni helyezkedni.” Az egy hónap felmondási idő alatt be kellett járnunk leltározni, összecsomagolni a gyógyszereket, állóeszközöket és minden mozdítható dolgot. Nagyon nehéz volt, fájó szívvel végeztük ezt a munkát, mert jó kollektívaként, családias légkörben dolgoztunk. A felmondási idő alatt nem kapott a patika elég gyógyszert és emiatt sok feszültség adódott a dolgozók és a betegek között, ami egy igazi keresztút volt számomra. Reggelenként imádságon keresztül próbáltam az Úr jelenlétébe helyezkedni, hogy átjárjon az Ő ereje, és így legyen erőm a napi küzdelmekhez. Minden gondomat próbáltam rábízni a gondviselő Istenre, s ráhagyatkozni, hogy legyen minden az Ő akarata szerint. Ez mindig erőt adott. Az utolsó időre már csak hárman maradtunk. A nehézségekben még közelebb kerültünk egymáshoz, megtapasztalhattuk egymásra utaltságunkat. Ebben a feszült hangulatban az Úr segítségével próbáltam munkatársnőimet bátorítani, hogy tartsunk ki mindvégig, s tegyük a dolgunkat a legjobb tudásunk szerint, akárhogyan is alakulnak a dolgok. A konfliktus-helyzetekben a szenvedő Jézus arcát láttam, aki arra indított, hogy kedvesen mosolyogva vegyem az akadályokat. Ő tanított meg bánni a nehéz emberekkel, hogy a feszültség pillanataiban ne fakadjak ki, akár a vezetőségről, akár a türelmetlen betegekről volt szó.
Veled és Feléd 10
A szeretet játékaként a betegek együttérzésükkel erősítettek bennünket, és mindnyájunkban béke született. Esténként, amikor én is elfáradtam, elcsüggedtem, ismét az imádság ereje, és a család megértő szeretete emelt föl, s adta vissza lelki békémet. Az Oltáriszentséggel való élő találkozásaim is nagy erőforrás volt, csakúgy mint az Evangélium mondatai, melyek sokszor eszembe jutottak. Például az ellenség szeretete – tégy jót, és imádkozz érte! Az utolsó nap reggelén egy nagydarab ember csengetett be a patikába. Félelmetesnek tűnt, nem is akartam beengedni. Igazolta magát, hogy ő a fegyveres biztonsági őr, akinek felügyeletével zárják be a patikát. Ekkor eszembe jutott, hogy ebben a helyzetben is szeretnem kell. Beengedtem, elkezdtünk beszélgetni, megkínáltam kávéval, amíg a többiek megérkeztek. Jó volt felfedezni benne is az értékeket, ami eloszlatta a félelmemet. Bár ezt a napot életem legnehezebb napjának éltem meg, csodálatos volt megtapasztalni ezeken a szenvedéseken, fájdalmakon keresztül is az Úr szeretetét. Hamarosan kiderült, hogy egy másik patikalánc átvett bennünket a munkatársnőimmel együtt, így munkám is lesz. Dicsőség, hála az Úrnak! L.M.
„Jó öreg kút csendesen ontja vizét, Így telik minden napja. Áldott élet ez, fontolgatom: Csak adni, adni minden napon. Hadd éljek én is ilyen kút-életet, Osszak áldást és sok-sok szeretetet. Nem az enyém, Krisztustól kapom, Egyszerűen csak továbbadom.” (ismeretlen szerző)
Veled és Feléd 11
A mi karácsonyunk Advent a készülődés ideje. Ilyenkor családommal együtt készülünk Karácsonyra. Amikor gyermekeink még nagyon picik voltak, nem volt még betlehemünk. Apukájuk hozott gipsz szobrokat, ami egy egész betlehemi történetet jelenített meg, csak hiányos volt a készlet, és ki kellett festeni a figurákat. Jött az ötlet, hogy legyen istálló is meg fák, virágok és csillagok is, jászol is Jézuskának. Lassan haladtunk, de Karácsonyra el is készültünk a sok aprólékos munkával Tavaly a nagyobbik fiamnak eszébe jutott, hogy új istállót kellene készíteni, mert időközben ez a betlehem vándorolt óvodába, iskolába, Szentestére már nálunk volt afféle hordozható betlehemként. Ebben az időben készítettük az első adventi koszorúnkat, és közben tanítgattam gyermekeimet, hogy kit is várunk, miért jött Ő ide a földre közénk. Még most is emlékeznek a gyerekek a sok együtt töltött időre, az imákra, énekekre. Egyik évben készítettem adventi naptárt agyagból, zsebeket varrtam rá és beszámoztam. Minden napra egy-egy elmélkedés, elgondolkodtató gondolat, ima, ének került bele. Mindig a gyerekek korának megfelelően. Az a naptár még mindig nagyon tetszik másoknak is. Az adventi eseményekhez a pásztorjátékra való készülődés is hozzátartozott. Izgultam, hogy minden rendben lesz-e, nem felejtjük-e el a szöveget. Szentestére már mindig minden rendben van. Jó itt a plébánián a pásztorjátékkal kezdeni az ünneplést! Az ajándékok készítése is még az adventi időben megtörtént. Mindig igyekszünk kézzel készített szeretet-csomagokat összeállítani, az ötleteket év közben is lehet gyűjteni. Tavalyi évben Szent Család képeket osztottam a boltban, a piacon, a munkahelyemen, a szomszédnak a lépcsőházunkban. Otthon imával, sok-sok énekléssel várjuk, hogy Jézus megszülessen bennünk és köztünk. Néhány szóval hálát adunk érte, hogy ezen az estén is itt van velünk. Az ajándékok között az a legnagyobb öröm számunkra, hogy szeretetben tudunk együtt ünnepelni.
Veled és Feléd 12
Köszönöm Jézusom, hogy bennünk élsz! Köszönöm Jézusom, hogy mindig újra kezdhetek, add hogy meglássam a fényt, az Adventi sötétségben. Jó tudni, hogy velünk vagy minden nap. Hála a családjainkért, és a rokonainkért. Köszönöm gyermekeimet. Ajándékok ők, akiket formálhatok hitünk szerint. Hála szülőkért, nagyszülőkért, egyházközségünk tagjaiért, plébánosunkért. Köszönjük a sok kegyelmet, amit árasztasz felénk! Köszönöm a hittanórákat, a lelkinapokat, hála, hogy ott lehettem testvéreimmel. Hála hogy az új esztendőben is szívesen megyek Veled és Feléd!
Pásztorjáték próbák 2009 November 22-én megkezdődtek a pásztorjáték próbái a templomban. Nagy öröm számomra, hogy évről évre új gyerekek is bekapcsolódnak ebbe a nagyon szép felkészülésbe. Az első próbán megbeszéltük, hogy ajándékot készítünk a plébániai közösségünk tagjai és a környező iskolák hittanosai részére. Az ajándékot illik szépen megválasztani és becsomagolni tetszetős papírba, mi a közös készülődésünkkel vasárnaponként ezt tesszük. Bertalan atya ötletes népi motívumaival tarkított, pásztorokra épített szövegkönyvét kicsik és nagyok egyaránt örömmel fogadták. Az idei készülődésünk alkalmával is arra törekszünk, hogy erősítsük a plébániai közösségünket, és már a pici gyermekek a nagyok segítségével is érezzék, és tudják meg, jó egy keresztény közösségbe tartozni. Reményeim szerint a játékok próbáin résztvevők egy életre szóló élménnyel gazdagodnak és nem felejtik el a legfontosabbat, hogy Jézust várjuk, és az Ő születésének megünneplését. Köszönet a felkészülésben segítő gitáros testvérünknek és a szülőknek, akik hétről –hétre hozzák gyermekeiket a próbákra. Gyuri bácsi
Veled és Feléd 13
Férfi est 2009. november 24-én ismét találkozott plébániánk férfi csapata. A téma a nemrégiben kiadott püspökkari körlevél volt, amely a hitvédelemmel foglalkozott. A körlevélből kiemelt téma az: „…„ősmagyar szinkretizmus“. Ez a jelenség azért is nagyon veszélyes, mert kereszténynek tűnő vallási nyelvezetet használ és könynyen megtévesztheti még a vallásukat gyakorló hívőket is. Ezek közé tartoznak a Jézusról és Szűz Máriáról szóló tudománytalan állítások. Ilyenek pl. a „Jézus, pártus herceg“- elmélet, vagy a táltosok, a sámánok és a pogány ősmagyar vallás egyéb valós vagy vélt elemeinek újraélesztése….”. Eleinte a fogalmakat elemeztük, ki mit ismert, tudott ezekről az elméletekről. Úgy láttuk, hogy körünkben kevéssé ismertek ezek a fogalmak, Később beszéltünk népünk hagyományairól, és az ősmagyar kultúra megőrzésének, ápolásának fontosságáról, kiemelve, hogy nem keverendőek össze az ősi kultúrában fellelhető népies elemek, a katolikus vallás alapjait képező, és hitünk szempontjából teljesen más tartalommal, jelentéssel bíró tartalmakkal. A szélsőséges eszmék támadásait szinte már „megszoktuk”, de a gyerekeinkre kifejtett romboló hatását ki kell emelni. Az egyneműek kapcsolatának a köztudatba emelését is a mindent relativizáló eszmék tették lehetővé. Ennek káros erkölcsi és hitbéli hatásának ellensúlyozására kerestünk példákat: helyes családmodell, példamutatás, felvilágosítás, és erős hitoktatás. A hagyományos magyar szőlő nedű is asztalra került, és a témát tovább fejtegetve agapéval zártuk az összejövetelünket. A legközelebbi találkozóra várjuk férfi testvéreinket, kérjük, figyeljétek a hirdetéseket, és gyertek el, hogy mi férfiak is közösséggé tudjunk formálódni. A közösségi alkalmakra, Bertalan atya szívesen fogadja, ha ki ki ajánl témát, ad ötleteket, akár kidolgozza ezeket, vagy vázolja az este menetét. Az így leírt témát, vázlatot kérjük jutassátok el Bertalan atyának. mFeri.
Veled és Feléd 14
Iskolai Hittan A hitoktatás egyik sarkalatos pontja az Önkormányzati iskolákban a hittan tanítása. Nagy kérdés, hogyan miként lehet megszólítani az Isten nélkül felnövekvő gyermekeket és szüleiket. A Havanna Lakótelepen már a rendszerváltás kezdetén kialakult egy közös kapcsolat az iskolák és a plébánia között. Első pillanatban érezni lehetett némelyik iskolában a felszabadultságot, a nyitottságot a hitoktatás irányában a tanári kar egy részén. Sajnos a szülők zárkózottsága a mai napig érezhető, ezért is nehéz megszólítani a gyermekeiket. Öröm számunkra, hogy a Vörösmarty iskolában Adrienn nővér vezetésével egyre többen csatlakoznak a plébániai foglalkozásokhoz. Az idei tanévben a Kondor és a Csontváry iskolákban a gitáros fiatalok közül Tóth Imi és Hamar Laci bekapcsolódtak ebbe a missziós feladatba. Érezni lehet jelenlétüket és a gyerekek felé irányuló szeretetüket. Hála értük! Ezúttal is kérem közösségünk tagjait, hogy imádkozzanak a telepen élő családokért, találják meg a Jézus felé vezető utat, mert fontos, hogy a ma felnövekvő nemzedék ne Istenbe vetett hit nélkül nőjön fel. Gyuri bácsi
Veled és Feléd 15
Rövid híreink, Eucharisztikus Szövetség ígérettétele. Advent második vasárnapján került sor, a plébániánkon 2004-ben alakult Szövetség megújítására. Mintegy 40 testvérünk tett ígéretet arra, hogy az Eucharisztia tiszteletében élenjár, és az elkövetkező évben a plébániáért való imádságban buzgón végzi szolgálatát.
Ministráns ígéret tétel Öröm vasárnapján ministránsaink ígéretet tettek, hogy kitartóan, és örömmel végzik szolgálatukat, és a mindennapi életben is példamutatóan követik Jézust.
Mini klub Ismét vidám délelőttöt tölthettek el gyermekeink, az immár hagyományos mini klub keretében. A 9 órakor kezdődő foglalkozásban szabadtéri játék, imádság, és kézműves foglalkozások voltak. A kirándulásokon kívül, ezeknek a havonta ismétlődő alkalmaknak az is a célja, hogy a hittanos gyermekeink jobban otthon érezzék magukat a plébánián, miközben közösséggé formálódnak.
Házaspárok miséje Szent Erzsébet ünnepének előestéjén papjaink Szentmise keretében áldották meg a házaspárokat. Öröm volt látni, hogy mennyien adnak hálát az együtt töltött évekért.
Veled és Feléd 16
Szent Erzsébet koncert Idén 13. alkalommal gyűltünk össze a templomban, hogy jótékonysági koncerten vegyünk részt. Mint minden esztendőben, idén is egy alapgondolat köré építették fel a műsort. Patrona Hungariae, azaz Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szóltak az énekek és a versek. Fiataljaink kórusa,
a Szent Filoména kórus
Veled és Feléd 17
a versmondó testvérek, és zenészeink
méltó módon jelenítették meg az alapgondolatot: magyar történelmünk kezdettől fogva egybefonódott a kereszténységgel és Jézus édesanyjának mélységes tiszteletével. Miután minden évben Szent Erzsébet ünnepéhez kapcsolódik ez az alkalom, megáldott kenyerek emlékeztették a résztvevőket a szolgáló szeretetre. Örömmel tapasztaltuk, hogy a koncert után idén is sokan adakoztak nagycsaládosaink javára. Ezután szeretet-vendégség következett. Hála minden közreműködő buzgóságáért!
Mikulás Mintegy 100 gyermek örvendhetett a Mikulás látogatásának templomunkban. Érkezése előtt hitoktatóink egy jelenetet adtak elő Szent Miklós püspök életéből. A Jézus Szíve nővérek legfőbb rendi elöljárója, aki épp hazánkban tartózkodott, elismerő szavakkal nyilatkozott közösségünkről, mert ahogyan ő fogalmazott: „érezni lehetett Krisztus jelenlétét”.
Énekes zsolozsma Új kezdeményezés templomunkban a vasárnap esti Szentmisék után az ünnepélyes, énekelt zsolozsma. A mintegy félórás esti dicséretet a hívek részvételével imádkozzuk. Reméljük, sokaknak lesz alkalmuk bekapcsolódni a közös imádságba.
Kiállítás Nagy örömmel fogadtuk templomunkba, és tekintettük meg, Karip Gyula helytörténész kiállítását, kerületünk templomairól és szent helyeiről.
Veled és Feléd 18
Templom megáldás Volt plébánosunkat Nagy Károly atyát, amikor 2007 nyarán, új plébániára helyezték, többek között azt a feladatot is kapta, hogy újítsa fel, illetve fejezze be a munkálatokat, az 1997 –ben leégett Budapest-Thököly úti Rózsafüzér Királynéja -templomban. A tűz hatalmas károkat tett az épületben, teljesen elégett az orgona is. A templom külső felújítása évek óta folyik, a belső felújítás 2008 tavaszán kezdődött meg, és 2009 őszén fejeződött be. A hosszan tartó orgona felújítása is, a végéhez közeledik. A templomban így 12 év után ismét szentmisére kerülhetett sor. A szentmisét bemutatta és a templomot megáldotta Erdő Péter bíboros atya, november 29 – én. Bíboros atya így fejezte be szentbeszédét:
„Ezért olyan fontos, hogy lássuk is, szürke hétköznapjaink épületei között vegyük észre a templomot, hogy látogassuk a szentségi Jézust, aki vár ránk, aki megbecsüli minden olyan tettünket, amelyet kizárólag az iránta való szeretetünk vezérel. Nemzedékek figyelmét hívta fel ez a templom Krisztusra. De arra hivatott, hogy a jövőben is égre mutató jel legyen, és legyen a találkozás helye az itt élő emberek és Isten között. Adja Isten, hogy ez a templom újra Szűz Mária tiszteletének különleges központja, az eleven katolikus közösségi élet otthona, Isten kegyelmének kisugárzója legyen mindannyiunk számára! Amen ”
Veled és Feléd 19
Kedves Testvérek! Nemrég sikerült letöltenem a netről a Veled és Feléd legutóbbi számát. Egy ültő helyemben végigolvastam (pedig aznap hajnali misén is voltam, s már majd ledőltem a székről), és azóta is elővettem már többször. Számomra még mindig ugyanazt jelenti ez a lapocska, egy élő közösséggel való kapcsolatot, a beszámolók, tapasztalatok és fényképek által részesedést sokak életében, akik immár úgy tűnik örökre a "második családom" maradnak... December 1-én már a hetedik hónapot kezdtem meg Marosvásárhelyen, a Gyulafehérvári Egyházmegyei Caritasnál. Pályázatokat írok, segítek megvalósítani a rám bízott programokat, tanulmányutakat és képzéseket szervezek a kollégák számára. Ha néha elbizonytalanodnék, amikor egyedül érzem magam, vagy elkezdenek nagyon hiányozni az otthoni emberek és dolgok, érdekes módon mindig jön egy visszajelzés, hogy érdemes itt lenned! Karácsonyra pedig kívánom, hogy igazi karácsonyotok legyen Jézus születésének tapasztalatában. Szeretettel: Betti
te – a sötétség közepén magányos voltam és te nem vetted el magányomat kétségbe estem és te meghagytad kétségeimet kételkedtem benned és te hagytál kételkedni hozzád kiáltottam és te nem adtál választ a sötétség közepén voltál ott velem és megtartottál a sötétség közepén érintettél meg és én hagytam hogy megérints (Andrea Schwarz; in: Du Gott des Weges segne uns. Gebete und Meditationen, Verlag Herder, Freiburg i. Breisgau 2008)
Veled és Feléd 20
Megújult Plébániánk irodája.. Hosszú évek óta tervbe volt véve a felújítása. A fala átázott a mellette levő vizesblokktól, penészes volt, pergett a vakolat; a szekrényajtók némelyike leszakadt, egyre gyakrabban fordult elő, hogy meg sem mozdult, sem kinyitni, sem becsukni nem lehetett; a linóleum több helyen felszakadt már, akár baleset is előfordulhatott volna. Elég siralmas volt az állapota. Köszönet azoknak a kedves testvéreknek, akik erre a célra adakoztak, így szerény anyagi körülményeink ellenére a kényszerhelyzet miatt mégis bele kellett kezdeni a felújításba. Teljesen ki kellett üríteni. Leköveztettük, ki lett festve, és új bútorokat kapott. A rengeteg irat visszarakása még folyamatban van. Akik látták már, azoknak nagyon tetszik, és csodálkoznak, hogy milyen nagy lett, pedig ugyanakkora, mint volt, csak más lett az elrendezése. Köszönet a tervezésért, és a kivitelezésért. Külön hála és köszönet, hogy csak az anyagot kellett kifizetni, a munkálatokat teljesen ingyen végezték el Isten nagyobb dicsőségére és Plébániánk javára. Nagyon gazdag karácsonyi ajándékot kaptunk. Köszönjük. /t.e./
Veled és Feléd 21
Megmaradni – talpon maradni Testvérek! A plébánia hasonlít a családra. Nagyjából ugyanazon elvek szerint működik, vagy éppen akadozik működése, vagy éppen felbomlik. Közös feladat fenntartani a plébániát. Vannak önálló és vannak oldallagosan ellátott közösségek. Az önállóság pedig épp abban áll, hogy képes önmagáról gondoskodni. Anyagiakban is. Ahol sokan vannak, ott könnyebb, ahol kevesebben, ott nehezebb. A titok az egyenlő teherviselésben van, akárcsak a családban. Ez az egyenlőség megkívánja, hogy mindenki a lehetősége szerinti mértékben, de tegyen valamit a közösségért. Olyat tegyen, amire szükség is van. Alapvetően minden nagykorú kereszténynek három feladata van, s mindháromból kiveheti a részét. Az egyik az imádság. Ezt nem kell magyarázni. A másik a munka. Mindenki ért valamihez. Vannak nagyszerű szakemberek, akik szívesen és gyakran jönnek, segítenek, amiben tudnak. Vannak buzgó testvérek, akik a templom takarításában, az oltárok díszítésében, vagy éppen a ruhák rendben tartásában fáradoznak. Vannak, akik a liturgiában szolgálnak, ismét mások a kisebb közösségekben vállalnak szolgálatot. Ki-ki lehetőségei szerint. A harmadik feladat mindenkié, akinek jövedelme van. Miután Magyarhonban forintban számolunk, ezzel fizetjük a villanyt, a gázt, a távbeszélőt, a biztosítást, s nem kell sorolnom. Az állandó munkatársaknak ezzel biztosítjuk, hogy naponta sokszor 14-16 órát is itt legyenek, s a közösség szolgálatára álljanak. Ha nem tudjuk nekik a hátteret biztosítani, más lehetőség után kell nézniük, hiszen ők is forintban fizetik ki a villanyt, a vizet, a.... Jó, jó. De miből és mennyit? Nincs számszerű összeg. Arányok vannak. Ha van 300 ember, aki jövedelme 1 %-át a közösségnek adja, akkor az a közösség önállóan is működőképes. (Ez a püspöki kar ajánlása évtizedek óta. Nem azonos az adó 1 %ával.) Ha kevesebben vannak, / jelenleg ez a helyzet /, akkor vagy ők adnak többet, vagy megszűnik az önállóság. Ha többen vannak, akkor a fél % is működőképessé teszi a dolgot. Vidéken 4 faluban, négy közösségben volt ennyi ember. Így ott négy közösség közösen alkotott egy nagyobbat. Sok minden közös volt: pap, könyvelés, zarándoklat, tábor. Nincs kizárva, hogy itt is hasonló irányba haladunk, hiszen fogyatkozunk. Hogy miből? Csak abból, ami van. Gondoljunk a szegény asszony 2 fillérjére. De gondolhatunk a careftai öregasszonyra is, akitől Illés az utolsót kérte, de az Úr megáldotta, s emiatt nem éhezett sem ő, sem fia, hanem épp emiatt maradt életben.
Veled és Feléd 22
Van olyan testvér, aki igazán a létminimum alatt él, de bárhonnan kap jövedelmet, rögtön hozza az ide (végsősoron az Úrnak) szánt részt, és még egyszer sem bánta meg. És nincs egyedül.... Érdemes kipróbálni. Természetesen egészen más a helyzet ott, ahol 'jószág' van: mobilantenna, urnatemető – igaz gond is van ezekkel. Ahol a közösség tagjai tehetősebbek, ott több jut a plébániának és a templomnak is. De a cél nem a csillogás, hanem a tisztességes körülmények biztosítása. Ami rajtunk, a plébánoson és a munkatársakon múlik, megtesszük. Tavaly a plébánián a villanyáram negyedét, a gáz ötödét takarítottuk meg. Csak odafigyelés kell. Igaz, ez forintban 'csak' 30,000 forint megtakarítás - havonta, merthogy folyamatosan emelik az árakat. Nagyon sokan teszik szeretetből, amit tesznek, de arra, hogy a villany és a gázszolgáltató, vagy épp a vízművek szeretetből adják a szolgáltatást, vagy a boltban 'vatikáni valutával' lehessen fizetni, még talán várni kell egy keveset. Addig két lábbal a földön... Más 'takarékossági' lépések is voltak, és lesznek is, de egy idő után nincs mivel takarékoskodni, a bevételi oldalt is erősíteni kell. Mindezért arra kérünk minden testvért, gondolja át, mennyire tud bekapcsolódni e harmadik feladatba, azaz az önkéntes megajánlással mennyire tudja kifejezni idetartozását, és lehetőségeihez képest segítsen. Ha összefogunk, biztosan fogunk jobb napokat is látni. -TBpl-
Farsang 2010. Plébániánk hagyományos farsangi mulatságát 2010. február 13-án szombaton rendezzük a templomunkkal szomszédos Kondor Béla Közösségi Házban. Délelőtt a gyermekek, este az ifjúság és a felnőttek farsangjára kerül sor. Az esti mulatságon most is alkalom nyílik jelmezek és jelenetek bemutatására, reméljük, sokan fognak szerepelni. Ugyanis most sem tervezzük „fizetett” fellépők szerepeltetését, a műsor az lesz, amit egymásnak tudunk nyújtani. Lesz továbbá zene, tánc, tombola és teaház is. Kérjük, hogy akinek a farsanggal kapcsolatban ötlete, javaslata van, juttassa el hozzánk. Várjuk továbbá a tombola-tárgyakat is. A jelmez- és jelenet-bemutatókhoz pedig jó készülődést kívánunk. Szeretettel várunk benneteket egy vidám együttlétre a szervezők nevében:
Csörgő István és Simongáti György
Veled és Feléd 23
SZENTMISÉK SZENTMISÉK TEMPLOMUNKBAN TEMPLOMUNKBAN hétfő: 18.00. hétfő: 18.00. kedd: 7.00. kedd: 7.00. szerda: 18.00. szerda: 18.00. csütörtök: 7.00. csütörtök: 7.00. péntek: 18.00. péntek: 18.00. szombat: 7.00. szombat: 7.00. vasárnap: 7.00, 9.30, 18.00. vasárnap: 7.00, 9.30, 18.00.
SZENTSÉGIMÁDÁS: SZENTSÉGIMÁDÁS: Kedd reggel mise után 8.30 ig. Kedd reggel mise után 8.30‐‐ig. Péntek este mise után 20.00 ig. Péntek este mise után 20.00‐‐ig. Elsővasárnap: 17 18‐‐ig. Elsővasárnap: 17‐‐18 ig.
AZ IMAAPOSTOLSÁG AZ IMAAPOSTOLSÁG SZÁNDÉKAI DECEMBERBEN SZÁNDÉKAI DECEMBERBEN
ÁLTALÁNOS: ÁLTALÁNOS: Hogy a gyermekeket tiszteljék és szeressék, és soha ne legyenek ki‐ zsákmányolás áldozatai semmilyen formában formában
GYÓNTATÁS: GYÓNTATÁS: MISSZIÓS: MISSZIÓS: Kedden reggel mise után. Kedden reggel mise után. Szerdán és pénteken az esti mise után. Szerdán és pénteken az esti mise után. Vasárnap a reggeli (7 Vasárnap a reggeli (7‐‐es) mise után, es) mise után, Hogy Karácsonykor a Föld népei illetve a plébános atyával történő elő‐ felismerjék a Megtestesült Igében a zetes időpont egyeztetés szerint. zetes időpont egyeztetés szerint. fényt, amely minden emberre kisu‐ IRODAI SZOLGÁLAT IRODAI SZOLGÁLAT gárzik, és hogy a nemzetek meg‐ PLÉBÁNIÁNKON: PLÉBÁNIÁNKON: nyissák kapuikat Krisztus, a világ hétfő és péntek 16 18, hétfő és péntek 16‐‐18, Megváltója, előtt. Megváltója, előtt. kedd és szerda 9 kedd és szerda 9‐‐11. 11.
KÖSZÖNJÜK, hogy anyagilag is támogatja Egyházát! Személyesen is megteheti az irodában, csekket is kérhet, vagy átutalással. Plébániánk számlaszáma: CIB 11100104‐19819246‐36000001 VELED ÉS FELÉD - A Szent László Plébánia lapja Bp. XVIII. Pestszentlőrinc ‐ Havanna lakótelep 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 6. Tel/fax: 291‐1926 Honlapunk: www.szentlaszlo‐havanna.hu Felelős kiadó: Tóth Bertalan (plebanos@szentlaszlo‐havanna.hu) A lapot szerkeszti a Média Munkacsoport