V eled és Fel éd
A Szent László Plébánia lapja
K a r á c s o n y ! -
Bp. XVIII. Pestszentlőrinc—Havanna lakótelep
XX./6. (179.sz.) 2010. december
Velünk az Isten!
ADVENT – KARÁCSONY Ha feltesszük a kérdést, hogy mit jelent az Advent kifejezés, sokan azt válaszolják: várakozás. Igaz, hogy Advent a várakozásnak az ideje, de az említett szó eljövetelt jelent. A Megváltó eljövetelét várjuk. A választott nép több mint 1800 esztendeig tartó Messiás-várását mi négy hétbe sűrítjük, és ezalatt készülünk az Üdvözítő eljövetelére. Mielőtt azonban a saját várakozásunkról esne szó, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy maga az Isten mindig vár és mindig érkezik: 1, Isten mindig várakozik. Az Ószövetségben a Bírák könyvében van egy figyelemre méltó mozzanat. Amikor az Úr meghívja Gedeont, hogy legyen a nép bírája, Gedeon jelet kér az Úrtól, s azt is kéri, hogy Isten várja meg őt, amíg elmegy áldozati adományért. Az Úr ezt feleli: „Itt maradok, amíg vissza nem jössz” (Bír 6, 18). Ebből a jelenetből meg kell értsük, hogy Isten mindig vár ránk. Amikor hazaindulunk a templomból, ne feledjük, hogy Ő mindig visszavár minket. Amikor e világ forgatagában nem találjuk lelkünk békéjét, Ő vár ránk szobánk csendjében. Amikor tékozló fiúként eltévelyedünk, Ő vár, hogy visszatérjünk. Várja Gedeont, és vár mindannyiunkat. 2, Talán felfoghatatlan számunkra, de az is tény, hogy az az Isten, aki minket mindig vár, ugyanakkor mindig érkezik is. Mindig útban van felénk. Ha ezt nem tudatosítjuk akkor úgy járunk, mint az az ember, akinek Isten álmában megígérte, hogy másnap meglátogatja őt. Reggel emberünk gyorsan szabadnapot vett ki, szépen felöltözött, és várta az Istent. Közben a szomszéd becsöngetett hozzá, hogy segítsen beindítani az autóját, de ő – mondván, hogy magas rangú vendéget vár, aki bármikor betoppanhat – elküldte, s bámult ki az ablakon, hogy jön-e már az Isten. Déltájban már fel- s alá járkált türelmetlenül, de az Úr nem érkezett. Ebédidőben újra csöngetett valaki. Egy kéregető állt az ajtóban, aki egy kevés kenyeret kért tőle, mivel aznap még nem evett. Emberünk közölte vele, hogy ő most előkelő vendéget vár, s talán majd máskor tud segíteni rajta. Estefelé már nagyon dühös volt. Kiábrándultan ült a fotelban, amikor megszólalt a telefon. Egyik munkatársa hívta, akit a főnöke nagyon megbántott aznap, s ő telefonon keresztül szerette volna kiönteni a lelkét, de főhősünk lecsapta a kagylót, mondván, hogy mára elege van Istenből és emberből egyaránt, majd megállapítva, hogy már Istenben sem lehet bízni, lefeküdt
Veled és Feléd 2
Álmában újra jelentkezett Isten, s ő azonnal szemére vetette, hogy fölöslegesen várta egész nap. Nem is egyszer, hanem háromszor jártam ma nálad – válaszolta Isten. - Egyszer a szomszédod, majd a koldus, estefelé pedig a munkatársad révén látogattalak meg téged, s te mindig elutasítottál. Talán túl egyszerű történetnek látjuk, mégis érdemes Adventben tükörbe nézni: nem váltam-e ilyen emberré? Azt sem szabad elfelednünk, hogy amilyen az Adventünk, olyan lesz a Karácsonyuk is. Számomra a kettő mindig szorosan összetartozik. Talán Antoine de Saint-Exupéry-nek is ezt az igazságot sejtette meg A kis herceg megírásakor: „Másnap visszajött a kis herceg. - Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz - mondta a róka. - Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet... Szükség van bizonyos szertartásokra is. - Mi az, hogy szertartás? - kérdezte a kis herceg. - Az is olyasvalami, amit alaposan elfelejtettek - mondta a róka. - Attól lesz az egyik nap más, mint a másik, az egyik óra különböző a másiktól.” Advent és Karácsony táján érdemes elgondolkodnunk: Tudunk-e még gyermeki lelkülettel, örömmel várakozni? Tudunk-e még díszbe öltözött szívvel ünnepelni?
ADVENT Szüless meg bennünk, tisztaság, szüless meg bennünk, béke, s tedd kezedet a vad világ lázas ütőerére. Szüless meg bennünk szeretet te legszebb lelki virtus, teremts bennünk új életet, szüless meg bennünk, Krisztus. (részlet Bódás János verséből)
Veled és Feléd 3
Fekete István: Betlehem A konyhában ültünk a földön és a tűzhely meleg fénye kiugrott néha megmegsimogatván arcunkat. Hallgattunk, de magunkban megvallottuk, hogy a mű tökéletes, és nem is vettük le a szemünket róla. Tornya volt, ajtaja volt, ablakai voltak, ahol be lehetett tekinteni (egy krajcárért!), és ha bent meggyújtottuk a kis gyertyát, kivilágosodott az egész épület valami boldog, meleg világossággal, mint a szívünk ablaka abban az időben. Egyszóval: Betlehem volt. A Szent Család kicsit oldalt állt előtérben a jászollal s a jászolban Jézuskával, aki mosolygott, és kövér kis kezét ökölbe szorította, ámbár, mi akkor még nem gondoltunk arra, hogy ha ez a kéz egyszer kinyílik, mekkora ragyogás árad belőle a világra. Ennél sokkal nagyobb gondjaink voltak. Elsősorban az, hogy Jézuska mezítelen maradjon-e, vagy takarjuk be. – Megfázik! – mondta Bence Gábris, aki érzékeny lelkű fiú volt. – Buta vagy – szólt Andók Pista –, aki Isten, az nem fázik. – A Biblia azt mondja – szólalt meg végül Puska Péter, aki papnak készült –, hogy „édesanyja pólyába takarta és jászolba fektette..." Ez döntött. A pólya természetesen nem lehetett akármilyen anyagból, ezért selyemből lett, a selyem pedig anyám télikabátja béléséből lett. Másodsorban ott volt még a szamárkérdés. Két szamarunk is volt ugyanis. Puska Péterre néztünk, aki csizmája orrát vakargatta piszkos kis körmével és lesütvén a szemét erősen gondolkodott, de aztán kivilágosodott értelmes, fanyar arca: – Az nincs a bibliában, hogy hány szamár volt. Több pásztor volt, hát szamár egy se volt... Subák, láncosbotok, bajuszok és szakállak, kucsmák és tornyos angyalsüveg már készen voltak, így semmi akadálya nem volt annak a lelkes izgalomnak, amely másnap a falu végén abban a felkiáltásban érte el tetőfokát, hogy: Szabad-e betlehemet köszönteni? És hulltak a krajcárok...Péter perselyébe, amely mind súlyosabban zörgött – mi tagadás – ébren tartva, sőt fokozva elhivatottságunk érzését. Berta Jancsi ugyan apja szőrtarisznyáját is a nyakába akasztotta, hogyha valahol – netán – ennivalót is adnának, de inkább Pétert toltuk előre, zörgő perselyével figyelmeztetve
Veled és Feléd 4
a háziakat, hogy készpénzadományokra rendezkedtünk be. Na, a büntetés aztán nem is maradt el. A betlehemi csillag ragyogása mellett nem vettük észre a pénz ördögének sátánpofáját, és szenteste – Berta Jancsi pokoli indítványára – elindultunk a szomszéd faluba, most már kizárólag azzal a céllal, hogy a persely tartalmát a végsőkig fokozzuk. Csendes, borús, mégis kemény alkonyat volt. A hó nem olvadt, a jegenyék felett és a völgyek hajlásaiban fenyegetően kék volt a köd. Azután Király bácsival találkoztunk, a kanász-számadóval. – Hová mentek, gyerekek? – Csak ide a szomszédba... Az öreg felnézett az égre... – Hát én nem mondok semmit, de iparkodjatok, mert újjan idő gyün, hogy megemlegetitek... – Sietünk, Károly bácsi. Igazán siettünk volna, de úgy megbámulták takaros betlehemünket, úgy tartóztattak bennünket, etettek, itattak (ne mondják a szomszéd faluban, hogy nem látják szívesen a gyerekeiket) és főleg úgy tömték a perselyt, hogy se láttunk, se hallottunk. Pedig közben feltámadt a szél, lenyomta a felhőket és szitálni kezdte a havat a fekete éjszakába. Ezt azonban a házak között alig lehetett érezni, de amikor kiértünk a szabad mezőkre, belénk mart, és engem, aki a betlehemet vittem, majd belelökött a patakba. – Egyenest! – vezényelt Jancsi, aki nagy lókötő volt, de a szíve helyén – ha a nyárfás utat elértük, nincs semmi baj. – Nem kellene visszafordulni? – Nem! – üvöltött Jancsi – engem agyonvernek, ha nem leszek ott az éjféli misén. Az idő és a tér elveszett. A nagy subákat majd földre nyomta a szél, a hó vágott, mint a jeges vessző, és reszketve izzadtunk, ijedt kis erőnk utolsó megfeszítésével. Vánszorogtunk. A kis betlehem oldalát már feltépte a szél és kísértetiesen csapkodta a papírt, miközben a toronyban a kis bádogcsengő néha megkondult, mint a lélekharang. Nem tudtuk, hol vagyunk, és szívünk körül halálos hidegen bujkált a félelem. – Megfagyunk – mondta valaki, mire Bence Gábris leroskadt a hóra, és sírni kezdett, de sírását elkapkodta a sikoltó szél.
Veled és Feléd 5
És csak álltunk. Összebújtunk a Gábris körül, a betlehem lecsúszott a kezemből a hóra és nem hittünk már semmiben, csak ez elmúlás borzalmában és már nem is voltunk. – Imádkozzunk! – mondta ekkor Péter, és ennek a szónak a mélységében egyszerre végtelen csend lett, és ebben a csendben alig hallhatóan, mégis világosan megérintett bennünket meleg szárnyával a távoli harangszó. – Harangoznak – ordított Jancsi –, most már tudom az utat. – Imádkozzunk – mondta Péter, és imádkoztunk. És éjféli misén otthon voltunk. És azóta is, ha nagy baj van és kiesik kezemből a betlehem, azt az imát mondom és azt a harangszót hallom még ma is.
†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†
Bemutatkoznak plébániánk családközösségei ! Családközösségek : Az Esztergom-Budapesti Egyházmegye zsinata (1994) a következőképpen fogalmazza meg a családközösség fogalmát: „olyan házaspárokból, ill. fiatal családok-
ból álló áttekinthető, a bizalom légkörében működő csoportok, amelyek önkéntesen gyűlnek egybe. Küldetésük, hogy tagjaik kölcsönös szeretetben élve és Jézus Krisztust maguk között tudva, a megélt hitből származó tapasztalatokat megosszák egymással. A kisebb családközösségeket 4-6 házaspár alkotja, átlagosan havonta találkoznak mindig más család otthonában, s a beszélgetések témája előre meghatározott. Ezen kívül kötetlen együttléteket, közös programokat is szerveznek.” A Zsinat tanításán felbuzdulva plébániánkon több családközösség alakult. Azóta a tagok közül sokan elköltöztek egyházközségünk területéről, emiatt néhány közösség felbomlott. Akik azonban itt élnek, ma is fontosnak tartják ezekhez a csoportokhoz való tartozásukat. A következő néhány oldalon bemutatkoznak plébániánk működő családközösségei. A bemutatkozók kicsengése, hogy érdemes a közösséghez tatozni. 2011-et a Püspöki Kar a Család évének nyilvánította. Jó alkalom ez arra, hogy új közösségek alakuljanak, melyek évekig, évtizedekig tartó barátságot, testvéri kapcsolatot alapozhatnak meg.
Veled és Feléd 6
Bemutatkozik a LÁMPÁS családközösség Amikor 1986-ban Dúl Géza atyát elhelyezték, Laci bácsi egyedül maradt és jó párunknak, akik akkor még fiatal házasok voltunk, hiányzott az a lelki töltekezés, amit Géza atyától kaptunk. Ekkor alakultunk meg - Géza atya javaslatára - az életige szellemében. Éveken keresztül Laci bácsival karöltve a plébániai közösség összefogóivá váltunk. Nagy Károly atya idekerülése után közösségünk minden egyes tagját beválasztották a Képviselő Testületbe. Később közösségünk baráti házaspárokkal is kibővült. Családközösséggé az Esztergomi Zsinat biztatására alakultunk. Ekkor vettük fel a Lámpás nevet, és azóta is igyekszünk lámpások lenni. Összejöveteleinken a lelki részt azóta is az életige átelmélkedése jelenti, majd beszámolunk, hogyan is tudjuk a hétköznapjainkban életre váltani Régebben még sikerült havonta összejönni. Mostanában a megnövekedett nagyszülői és plébániai feladataink miatt sajnos csak negyedévente tartunk ilyen találkozót. Köszönjük a Fazekas házaspárnak, felelőseinknek, hogy időnként összegyűjtenek bennünket. Szerencsére a plébánián mindannyian aktívan részt veszünk a különböző programokban, így folyamatosan tudunk egymásról és segítünk egymásnak a problémák megoldásában, egymás iránti odafigyelésünk változatlan. A Mennyországból segít minket Bócz Bandi alapító tagunk, és a később hozzánk csatlakozott B.Dénes Klárika is. Mindkettőjük hite és közösség-építő tevékenysége példaként áll előttünk. Ők a mi szentjeink.
II. János Pál pápa imája a családokért ( részlet) Add kegyelmedet a házastársaknak és vezéreld gondolataikat és tetteiket családjuk és az egész emberiség nagy családja javára. Add, hogy a fiatal nemzedékek a családban erős támaszt találjanak emberségük kibontakoztatására és az igazságban és szeretetben való növekedésben. Add, hogy a házastársak a házasság szentségének kegyelméből merített szeretet erejében eltudják viselni mások és saját gyengéiket, és le tudják küzdeni a családban a válságokat. A Názáreti Szentcsalád közbenjárására kérünk, add, hogy az Egyház a Föld minden népe között gyümölcsözően teljesíthesse küldetését a családban és a család által.
Veled és Feléd 7
Bemutatkozik a Batthány-Strattmann László családközösség Közösségünk 1995-ben, az Egyházmegyei Zsinat hatására alakult egy akkor már működő imacsoportból. 5 kisgyermekes család jött össze rendszeresen. Legtöbbször annak lakásán találkoztunk, amelyik családban a legkisebb baba volt, vagy akinek a legnehezebb volt megszerveznie a gyermekfelügyeletet. Lelkesen készültünk ezekre az alkalmakra, hiszen az édesanyáknak is lehetőséget adott végre kiszakadni a mindennapi kerékvágásból, és a pelenkázás rejtelmei helyett pl. a Katolikus Egyház Katekizmusáról cserélhettük ki gondolatainkat. Az este második felében kötetlenül beszélgettünk, megosztottuk egymással örömeinket, bánatunkat. Tudtuk, kinek van szüksége 32-es kiscsizmára, vagy ki milyen könyvet szeretne olvasni. Nem késett sokat a segítség. A csoportban a gyermekfelügyelet kérdése is egyszerűbbé vált. Ha valakinek el kellett mennie valahová, gyermekeit beadhatta egy másik családhoz. Alkalmanként gyermekeink is jelen voltak találkozásainkon. Közösen kirándultunk, szalonnát sütöttünk, adventi koszorút kötöttünk. (akkor még nem volt közös koszorúkészítés a Plébánián.) Így korán összebarátkozhattak. Azóta nagyobb gyermekeink felnőttek, több család már elköltözött a Havannáról. A távozók helyére újak kerültek. Ma 4 család alkotja kis csoportunkat, melyet már kb. 5 éve a Beck család fog össze. Plébániai közösségeinkbe nem szórakozni járunk, hanem szolgálni. Igyekszünk Isten akaratát tenni. Ha van is néhány dolog, ami nem tetszik, többre vágyom, másra, teljesen felesleges utak, mert itt és most kell Isten szeretetét, jelenlétét megélni azok között és azok felé, akik itt vannak. Ha szórakozni vágyom, a barátaimmal töltöm az időt. Persze jó dolog, ha barátaim és esetleg a kedvesem is ebből a közösségből való, vagy idejár, de ha nem, akkor sincs baj. Családközösségünk a szeretet megélésének a helye. Elsősorban a szülők közössége, de gyerekeink is szeretik egymást és vannak barátságok is. Van, akivel hetente többször is találkozunk, amiben tudunk, segítünk egymásnak a hétköznapok és az ünnepek megszervezésében. Volt az anyukáknak egy imaköre, amikor a munka mellett még belefért az életünkbe, hétfő reggelenként rózsafüzért imádkoztunk. Gyerekeink együtt ministrálnak az oltárnál és együtt járnak hittanra. Keressük a lehetőségeket a találkozásokra, egymás segítésére, plébániánk életének színesítésére, a szolgálatban való részvételre, az egymásért való imára. Tavaly több gyermek is érettségizett, akkor értük imádkoztunk és a továbbtanulásukért, pályaválasztásért. Betegség idején is rendszeres a kapcsolatunk. Buzdítunk másokat is, hogy házaspári közösségeik összejövetelein legyenek imaalkalmak, az imának mérhetetlen nagy ereje van.
Veled és Feléd 8
Bemutatkozik a BÚZASZEM családközösség Első családközösségünk 1995-ben alakult Szőlővessző néven. Két év alatt olyan sokan csatlakoztak hozzánk, hogy csoportunk kettéosztódott, így 1997 óta a Búzaszem családközösség tagjai vagyunk. Közösségünk olyan családokból áll, ahol a férj nem vallásos, nem vesz részt összejöveteleinken. Gyermekeink sokszor eljönnek velünk. Jelenleg 5 család alkotja ezt a közösséget. Havonta, kéthavonta jövünk össze. Nehéz olyan időpontot találni, ami mindannyiunknak megfelel, mert mindegyikünk dolgozik, és nagyon elfoglaltak vagyunk. Mégis fontosnak érezzük ezeket a találkozásokat. Próbálunk úgy ráhangolódni az összejövetelekre, hogy Jézus ott legyen köztünk, mert „ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük”. (Mt 18-20). Találkozásunk elején rendszerint közös imával hívjuk a Szentlelket, hogy tartalmas, bölcs gondolatokat ébresszen bennünk. Általában az egyházi évhez kapcsolódó aktuális témákról beszélgetünk, elmélkedéseket olvasunk fel, és ebben a témában folytatjuk a gondolatokat, ki-ki a saját életének példáját, nehézségeit és örömeit meséli el. Sokszor ajándékozzuk meg egymást egy-egy verssel, elmélkedéssel, rövid idézettel, ami mindannyiunk épülésére szolgálhat. Átbeszéljük a plébániai közösségben történteket, a jövőbeni programokat, és hogy milyen feladatok előtt állunk, miben tudunk segíteni. Felköszöntjük azokat, akiknek az előző találkozónk óta volt a névnapja. Mindig megvendégeljük egymást. Összejövetelünket közös rózsafüzér imával zárjuk, melyet családtagjainkért ajánlunk fel. A hétköznapokban is odafigyelünk egymásra. Időnként közös programokat szervezünk, pl. együtt megyünk el egy koncertre. Igyekszünk részt venni egymás házassági évfordulója, gyermekének keresztelője alkalmából, vagy elhunyt hozzátartozójáért mondott szentmisén. A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy mindig szeretettel vegyük körül egymást.
Isten a szeretet. Aki szeretetben él, Istenben él. (Jn. 4,16). A keresztény család Istennel párbeszédben élő közösség, amelyben a szülők sajátos papi küldetéssel rendelkeznek. (részlet a Boldogabb Családokért című püspökkari körlevélből)
Veled és Feléd 9
… A teste volt beteg, a lelke egészséges, a gyöngédség nem halt ki belőle. Ezt a tekintetet figyelte meg Teréz anya, ezért ismételgette: a legkínzóbb betegség nem a lepra, hanem a valakihez tartozás hiánya. Ebből a mély hiányból a valakihez való tartozás tudatáig felhozni embertömegeket – olyan hőstett, amelyet csupán érdemrenddel vagy díjakkal jutalmazni nem elég. A hit embere tudja, hol jegyzik ezt az érdemet…
Teréz anyáról elnevezett „Kézen fogva” csoport Családközösségünk 2008-ban a Szent László napi templombúcsúra alakult meg eltérő nevelési igényű gyermekeket is nevelő szülők elhatározásából. Elsődleges gondolatunk volt feloldani a szorongásokat a tekintetben is, hogy hívő társaink bátran közeledjenek gyermekeinkhez: merjenek kérdezni, felvállalni minket. Hogy ne csak elmenjünk egymás mellett – tapintatos észrevétlenül – hanem bátorító magatartással, közvetlenséggel, segítőkészséggel közeledjünk egymáshoz. Isten megadta nekünk ezt a kegyelmet, látó szemekre, halló fülekre és a felnőtt fiatalok köréből segítő kezekre leltünk. A Szt. Filoména kórus értünk rendezett koncertjében, a karitász csoport virágvasárnapi ebédre való meghívásában, az ifi klubban gyermekeinkre odafigyelő felnőtt fiatalokban, és a mindenkor segítőkész ministráns társakban. Másodsorban fő célunk egymás megerősítése a gondokban, és segítségnyújtás úgy szociális ügyekben, mint iskolai, sportolási, vagy más lehetőségek feltárásában. Valamennyien rendelkezünk internet-hozzáféréssel, így ha valahol súlyos nehézséget észlelünk, azonnal beindul az imalánc. Rendszeres összejöveteleteket szervezni nem tudunk, erre a vasárnapi nagymise utáni időszak bizonyul a legmegfelelőbbnek. Céljaink között szerepel, hogy minél több család be tudjon kapcsolódni a plébániai hitéletbe, közösségekbe, mintegy ezzel is kimozdulva az otthoni „mókuskerék”-szerű életvitelből. Gyermekeink nyári üdülése sem megoldott, a hittanos táborok erre nem alkalmasak. A megoldás keresése folyamatos, minden egészséges ötlet jól jönne. Öröm számomra, hogy két fiatal édesanya találta meg önmagát a karitász csoporton belüli munkában, és köszönet a csoportnak, hogy gyermekével együtt fogadta el az egyik édesanyát. (Príma kis utánpótlás!) Várjuk hasonló sorsú családok csatlakozását: higgyétek el, a kereszt hordozása együtt könnyebb! A fogyatékkal élő gyermek Isten különleges ajándéka, osszátok meg velünk ezen ajándék felett érzett gondjaitokat és örömötöket! Czink Terike
Veled és Feléd 10
Roráte. A hajnali mise minden reggel erőforrás,feltöltődés s lendületet ad a napi küzdelmekhez és széppé varázsolja a napot. Olyan jó hajnali félhomályba köszönteni Jézust, ahol csak ő meg én vagyok valamint testvéreimmel együtt hálát adni, és dicsőíteni az Istent. Jézus meghív asztalához, egybe gyűjt minket, hogy megízleljük jelenlétének ajándékát, az Úrral egyesülve szívünk csordulásig megtelik fénnyel, s ez ad erőt, hogy Őt vigyük a világba. Találkozásunk Isten szeretetével alakít, formál, hogy tudjunk Vele és egymással közösségben élni, tanúságot tenni és felmutatni a remény jeleit épp ahol vagyunk. Az Ige hallgatásával mindig figyelek, mit üzen nekem az Úr. Nagy öröm hogy az Úrral és egymással kezdhetjük a napot. Elemér atya építő prédikációi, szavai nyitogatják szívünket, hogy meghalljuk az Úr hangját. Marika
†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†◦†
Veled és Feléd 11
SZENTESTE A CSALÁDBAN A sok teendő, mindenféle izgalmakkal teli előkészület után, ajánlatos egy kicsit elcsendesednünk (akár az adventi koszorú fényénél, a karácsonyfánál elhelyezve, körbeülve), és a csendből születhet egy ilyen, vagy hasonló kis "szertartás" is: Kezdhetjük a legismertebb karácsonyi énekkel: Mennyből az angyal (imakönyvben a 25-ös számú ének). Majd a Szentírásból kikereshetjük, felolvashatjuk Jézus születésének történetét a Lukács evangéliumból (Lk 2,8-17)... ismét egy kis csend, folytatva ilyen, vagy hasonló gondolatokkal és imával: - Jézusunk! Köszönjük, hogy közénk jöttél és itt élsz velünk. Segíts úgy élnünk, úgy szeretnünk egymást, hogy mindig jól érezd magad családunkban... - A pásztorok elindultak, kerestek és megtaláltak Téged. Segíts, hogy az ünnepekben, és a hétköznapok forgatagában mi is rád találjunk.. Jézusunk! Te az ajándékozó életet hoztad közénk. Segíts bennünket, hogy ezt ne csak karácsonykor gyakoroljuk, hanem mindig szeressük egymást. Lehet folytatni még a hálaadást, kéréseket, felsorolva a család sajátosságainak megfelelően, élő és meghalt hozzátartozóinkra is gondolva, stb. Az imádság után ismét ének következhet, pl. a Dicsőség (21-es ének) Sok, szép karácsonyi vers és történet is van, érdemes ezekből is elővenni egy párat, vagy visszatekinthetünk adventünkre, mesélhetünk egymásnak Krisztusvárásunkról, a Jézussal való találkozásainkról. Ezek után átnyújthatjuk egymásnak ajándékainkat, majd folytatódhat az ünnep a közös vacsorával, játékkal, beszélgetéssel. A többi karácsonyi éneket is elővehetjük. – egy karácsonyi CD is segíthet azoknak, akiknek nincs gyakorlatuk az éneklésben. Ilyenkor a TV-t lehetőleg mellőzzük, hiszen időnkkel, figyelmünkkel is megajándékozhatjuk egymást! Az éjféli misén való különleges hálaadással, ünnepi részvétellel fejezhetjük be az estét.
A Megszületett jelenlététől bensőséges ünnepet kívánnak a Veled és Feléd szerkesztői minden kedves Olvasónak! Veled és Feléd 12
2011 a család éve lesz, ebből az alkalomból, beszélgetünk az év során plébániánk egy egy családjával. Most az első riportot olvashatják. Mondjatok pár szót magatokról! Kovács Péter vagyok, nagyszüleimnek, szüleimnek köszönhetően már kisgyermekként sokat járhattam templomba, ami sok mindent megalapozott az életemben. 1981 óta élek a Havanna lakótelepen, jelenleg a szenvedélybetegek, hajléktalanok segítésével foglalkozom a Katolikus Karitász Rév Szolgálatánál. Kovácsné Kati vagyok, gyermekkorom óta katolikus hitben neveltek és itt nőttem fel a Havannán. Részmunkaidőben jogászként dolgozom a kerületi gyermekjóléti központban. Itt ismerkedtünk meg a plébánián, 2002-ben kötöttünk házasságot. Három gyermekünk van: Péter, Ágnes és Boglárka.
Meg tudnátok osztani gondolataitokat, tapasztalataitokat, hogy miért jó családban élni? „Nem jó az embernek egyedül lenni…” – Isten akarata az, hogy közösségben éljünk. Itt lehet nap, mint nap szeretni, élni a Jézus akarta egységet házastársammal, és a gyerekekkel. Ha ehhez még olyan társat találunk, akivel a szeretetet kölcsönösen megélhetjük, saját magunk élete is teljes, békés és Istennek tetsző lehet. Mindketten aránylag nagy családban nőttünk föl, így korai tapasztalatunk is van erről.
Mitől lehet jó egy családnak az élete? Bár sokszor elhangzik, megélni mégsem könnyű, hogy egy család igazi boldogsága az, ha Isten van az első helyen, és nem a sok tennivaló, a gyerekek,…stb. Mi is számtalanszor megtapasztaltuk már, hogy amikor egy-egy helyzet kapcsán Istenre bíztuk a szituáció alakulását, és nem a saját okosságunkra, egyszer sem kellett csalódnunk…Ezen kívül nyilván nagyon fontos a folyamatos élő kapcsolat a családtagok között, mi például az esti imádságban közösen adunk hálát a napi történésekért, és mind az öten kiemelünk egy-két dolgot a napunkból, amit különösen is megköszönünk Istennek, de néha az is előkerül, amit holnap majd jobban szeretnénk csinálni… Ez mindannyiunknak nagy élmény, és tudunk egymásról, a házastársam, és a gyerekek aktuális örömeiről, küzdelmeiről!
Veled és Feléd 13
Mikor, mennyi időt tudtok együtt tölteni? A mai rohanó világban hogyan sikerül az egymásra figyelés, a problémák kezelése? Néhány éve kialakult közöttünk egy szokás, melyhez igyekszünk mindig tartani magunkat: mindig együtt reggelizünk, még akkor is, ha valamelyikünknek nem kéne korán kelnie a munka miatt. A közös vacsorához is igyekszünk mindig tartani magunkat, főleg a gyerekek miatt. Így még akkor is tudunk néhány szót váltani, ha egyébként a munka vagy egyéb elfoglaltságok miatt kevesebb időt tudunk együtt tölteni. Gyermekeink – hozzánk hasonlóan – szeretik baráti, rokoni körben tölteni szabadidejüket, de igyekszünk arra is figyelni, hogy legyen egy-egy nap, amikor csak magunk (ötöcskén) vagyunk. Húgom, Rita és alkalmanként a nagyszülők segítsége révén egyszer-egyszer kettesben is tudunk menni egy-egy programra, így ápolva házasságunkat is. Ezek az együtt töltött hoszszabb-rövidebb idők alkalmasak arra, hogy megbeszélhessük a minket foglalkoztató kérdéseket kicsit mélyebben.
Mi a kulcsa a családi béke megőrzésének? Mindig nagyon érződik, ha valamelyikünknek az Istennel való kapcsolata, imaélete nem kiegyensúlyozott, mert sok-sok türelem kell egymáshoz és a gyerekekhez is. Ezért fontos a rendszeres lelki élet (közös imádság, szentmise, gyónás, áldozás), mert ez mindennél jobb alapot ad a mindennapok küzdelmeinek Istennek tetsző megéléséhez. Ennek köszönhetően tudunk megbocsátani egymásnak, és megadni a másiknak az újrakezdés lehetőségét; vagy türelmesen elmagyarázni ötödször is a gyerekeknek, hogy mit kellene másképp csinálni…
Veled és Feléd 14
Véleményetek szerint miben, hogyan kellene a családoknak egymást jobban támogatni? Hála Istennek, nekünk nagyon jó és szép tapasztalataink vannak arról, hogy itt, Plébániánkon a családok mi mindenben tudnak egymásnak segíteni: kaptunk már babakocsitól kezdve a ruhaneműn keresztül a gyerekágyig mindent, sőt még kávéfőzőt is. Azonban egyéb segítséget is kaptunk már: imádságot egészségért, gyógyulásért, és gyerekvigyázást is. Nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy néha a családdal, gyermekneveléssel kapcsolatos tapasztalatainkat is megosszuk egymással, így is segítve egymás.
Hogyan készültök egy-egy ünnepre? Hogyan ünneplitek az Adventet, a Karácsonyt, van valamilyen közösen kialakított szertartásotok, vagy gyerekkorotokból hoztátok a hagyományt? Az adventi koszorúnál való esti imádságok, a hajnali misék nagyon fontos részei adventünknek és ezt lassan sikerül gyermekeink életében is szokássá alakítani. Bár a gyermekkorból berögzült takarítási-mániámat csak lassanként tudom lefaragni egészséges szintre (Kati), igyekszünk az ünnep lelki tartalmát és gyümölcseit szem előtt tartani. A Karácsony a családdal való ünneplés jegyében zajlik. ___________________________________________________________________
Juhász Gyula: Karácsony felé Szép Tündérország támad föl szívemben Ilyenkor decemberben. A szeretetnek csillagára nézek, Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet, Ilyenkor decemberben. …Bizalmas szívvel járom a világot, S amit az élet vágott, Beheggesztem a sebet a szívemben, És hiszek újra égi szeretetben, Ilyenkor decemberben. …És valahol csak kétkedő beszédet Hallok, szomorún nézek, A kis Jézuska itt van a közelben, Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen, S ne csak így decemberben.
Veled és Feléd 15
Szent Erzsébet-napi koncert 2010. november 21-én 16. alkalommal került megrendezésre az immáron hagyo-
mánnyá vált, nagy múltú, sokat ígérő Erzsébet-napi koncert templomunkban. A komoly- és könnyűzenei műsorsorozat repertoárjában megszólaltak többek között Palestrina és Esterházy remekművei mellett Csiszér László és Tóth Imre nagyszerű szerzeményei. A komolyzene műfajában a Szent Filoména kórustól hallhattunk kórusműveket. Megrendítő kezdéssel indítottak: a 10 éves Fabók Petra szólója betöltötte a templomot. Nemcsak a szólamok tökéletes tisztasága, hanem a 20 tagú kórus közösségének pontosan összehangolt figyelme - mely nélkülözhetetlen - volt lenyűgöző. Magával ragadó, lélekemelő élményt nyújtott ez a mindössze félórás előadás. Mindössze? Mi, a nézőtéren talán kevésbé érzékeltük azt a mennyiségű és minőségű befektetett energiát, melyet az énekesek nemcsak a próbákon, de a várva várt koncerten is felmutattak.
Veled és Feléd 16
Ezután a Szent Fidél ének- és zenekar előadásában keresztény könnyűzenét hallhattunk.
A dalok szövegei már önmagukban közvetítették a mély tartalmú mondanivalót, így a hangszereléssel és a szólamokkal kiegészülve egy csodálatos élményben lehetett részünk. Az ifjúság lelkesedése túlnőtt létszámukon, ezzel is emelve színvonalukat. Idén nem tudtam lejárni a próbákra, így nézőként érkeztem erre a szép alkalomra. Nézőként - hallgatóként, befogadóként - ugyanúgy végigizgultam azt az egy órát, mintha én is kint álltam volna. Boldog, jóleső érzés töltött el a mosolygó arcok láttán, amint a kezdeti megilletődés vidám mozdulatokban oldódott fel. Olykor körbenéztem egyegy dal után, ekkor jó volt látni a hívek
Veled és Feléd 17
kitartó érdeklődését, az elismerő taps pedig végképp meggyőzött minket arról, hogy az idei koncert sikeresnek bizonyult. A vidámság, a lendület, mindaz a szeretet, amely a fiatalokból áradt, átragadt rám, s tudom, szívemben hordozni fogom az emlékét a következő koncertig. Nem is az emléket, de az érzést, amelyet úgy hívnak: szeretet. Demeter Adrienn Immár 7. éve készül DVD kiadvány az estéről, amely idén is megvásárolható plébániánkon. Bár technikai nehézségek idén is voltak, a DVD segít évekkel később is felidézni a koncertet. Köszönjük az énekeseknek, zenészeknek !
Adventi koszorúkészítés A hagyományoknak megfelelően, templomunkban idén is megrendezésre került a közös adventi koszorúkötés, és az ünnepélyes első gyertyagyújtás is. Az előkészületeket, az árusítás szolgálatát mi, a Szent Franciska rózsafüzér csoport tagjai végezzük, már évek óta jól összeszokott csapat. Mindenkinek megvan a feladata. Örömmel tesszük, ez már hozzátartozik a mi adventünkhöz. Mert „adni”, szolgálni jó! Idén is sok kisgyermekes család jött el. Jó volt látni, ahogy készülnek a szebbnél szebb koszorúk. Azoknak a gyermekeknek, akik hamar elkészültek, Adrienn nővér éneket tanított. Így vártuk a 6 órai ünnepélyes gyertyagyújtást. Az adventi énekek, és egy szentírási rész felolvasása után Elemér atya megáldotta a koszorúkat, majd következett az ünnepélyes első gyertyagyújtás. Felemelő élmény volt a sok gyertya apró fénye, ahogy világított a sötét templomban. Így várjuk az elkövetkezendő hetekben a sötétségből a „fény” eljövetelét, minden család a koszorú mellett imádkozva. „Ó jöjj, ó jöjj Üdvözítő…!” Sz.M.
Veled és Feléd 18
Lelki nap a plébánián 2010. december 4-én adventi lelki nap volt plébániánkon. Családommal mindent úgy intéztem, hogy ott lehessek ezen az összejövetelen, illetve a délben kezdődő szentmisén. Kíváncsian vártam, hogy Elemér atya milyen témáról fog előadást tartani. Nagyon érdekes volt a két részre osztott elmélkedés.
1./ Mit ne tegyünk adventben, karácsonykor. Ne vesszünk el a nagyvilág forgatagában – vásárlás, túlzott ajándékozás, csillogás. Bármikor megérkezhet az Úr, valamely tettben, cselekedetben, embertársamban. Odafigyelek-e? Fel vagyok-e erre készülve? Én is tudjam Mária lelkületével várni Jézus megszületését. Készüljünk az eljövetelre. Jézust ne tévesszük szem elől.
2./ Mit tegyünk adventben, karácsonykor „Készülj a te Istened elé.” (Ámosz 4,12) Tudjam átélni, hogy személyesen hozzám jön az Isten, engem akar meglátogatni. Személyes kapcsolatom legyen Istennel. Szívem egy részét el kell különítenem Isten és a magam számára. „Készítsétek az Úr útját.” Rakjak rendet magam körül – lélek, test, környezetem tisztasága. Tervezzem meg adventi szentgyónásomat. Alapos lelkiismeret vizsgálat, mélyebb legyen, mint máskor. Nézzem meg, hogy milyen az Istennel, emberekkel való kapcsolatom, milyen a kegyelmi életem. Őszinte bánat törjön elő belőlem, ne sablonos legyen a gyónásom. Évekre visszamenőleg gyógyulást nyújthat a tisztulás. „Minden szakadékot töltsetek fel.” Életemben a nagy szakadékok betömése. Tudjam családtagjaimmal, embertársaimmal gondolataimat megosztani, beszélgetni. Tudjam az érzéseimet kifejezni. Emberi kapcsolatainkban sok-sok szakadék tátonghat, ezek orvoslására tegyek lépéseket.
Veled és Feléd 19
Minden hegyet és halmot hordjatok el.” Családtagokat, barátokat választhat szét a gőg, a felfuvalkodottság, nagyravágyás, mások lenézése. Álszeretet ne legyen köztünk. Törekedjünk hibáink kijavítására. „Ami göröngyös, az legyen simává.” Sok-sok göröngy van életünkben. Harag, keserűség, megbántottság, félelem, saját bajaink (lelki görcseink), gyűlölet, ellenségeskedés. Ezekre a bajokra csak egy gyógymód létezik: a Megváltó, Jézus Krisztus, aki felszabadít! Ehhez nagyon sokat kell imádkoznom. Az imádságot mindig tanulni és gyakorolni kell, ha belefáradok, akkor is folytatni kell! Mindig újra kell kezdeni. „Szüntelenül imádkozzatok”- mondja az Úr Jézus. Nagytakarítást kell végeznem életemben, az emberi kapcsolataimban. Akkor tud Jézus bennem is megszületni, ha hiányosságaimat bepótolom, a szívemet megnyitom, és teret engedek benne a Megváltónak. Keresztény világunk megélésével – imádság, jó cselekedet – tudjuk a Földet megtisztítani a bűntől. Krisztussal együtt tudom a gonoszt háttérbe szorítani. A lelkileg megfáradt embereknek kell elvinnünk az életet, szeretettel és odafigyeléssel. Legyünk jóságosak, tiszta szívűek, szeretetet adni tudóak. A lelkinap az előadások után kiscsoportos beszélgetésekkel folytatódott, ahol megoszthattuk egymással a bennünk megfogalmazódott gondolatokat. Ezt követően pedig, Szentmisén vehettünk részt, amely méltó lezárása volt ennek a lelki töltekezésnek. Nagy örömmel töltött el, hogy a misére családom két tagja is megérkezett, és velük együtt ünnepelhettem. Köszönet Uram a lelkinap minden kegyelméért, a tanításért, a történetekért, amelyeket Elemér atya mesélt el, egy-egy gondolat kapcsán Szép, meghitt adventünk lehet, ha megtartjuk a jó tanácsokat, hogy mit tegyünk Jézus születését várva. Ámen. Biriszló Marika
Veled és Feléd 20
Rövid híreink: 1, Szent Erzsébet napján, november 18.-án az esti mise keretében Elemér atya megáldotta a házaspárokat. Minden házasságban élő testvérünk részese lehetett abban a kegyelemben, melyet Erzsébet és Lajos házasságára is emlékezve, közvetített Elemér atya számunkra. 2, Tovább folytatódott a Miniklub foglalkozásaink. A szombati alkalmakra szép számmal érkeznek
a gyermekek, de bíztatunk minden szülőt, hogy küldje le gyermekét ezekre a közösségépítő foglalkozásokra. Kirándulásaink és foglalkozásaink vidáman, tartalmasan telnek. 3, Mézeskalács sütést tartottunk plébániánkon. A Szent László terem megtelt gyermekekkel, és szüleikkel akik közösen sütöttek december 10-én délután mézeskalácsot. 4, December 12-én ismét volt karácsonyi vásár. Bár elég csapadékos volt az idő, sokan részt vettek és vásároltak ajándékokat, illetve kapcsolódta be, az egymillió csillag a szegényekért európai katolikus karitász akcióba.
Veled és Feléd 21
5, December 12.-én az eucharisztikus szövetség tagjai tettek fogadalmat: Kedves Testvérek, akik az Eucharisztikus Szövetség tagjainak sorába jelentkeztetek, most Isten és az Egyházközség színe előtt tegyetek tanúságot az Oltáriszentségben jelenlévő Krisztus iránti elköteleződésetekről, majd tegyetek fogadalmat! Akartok-e minél szorosabban Krisztus Urunkhoz tartozni, aki az EucharisztiáAkarunk! ban nekünk adta önmagát? Akartok-e az Eucharisztiából erőt merítve a föld sója- és a világ világosságaként Akarunk! tanúságot tenni Krisztusról az emberek között? Akartok-e az imádságban, az Isten dicsőítésében állhatatosan kitartani, és IstenAkarunk! nek tetsző áldozatot hozni az Egyházért és a Világért? Ígéritek-e, hogy az új egyházi évben minden héten részt vesztek egy hétköznapi Ígérjük! szentmisén vagy félórai szentségimádáson? Ígéritek-e, hogy imáitokat felajánljátok Plébániánk lelki megújulásáért és a köÍgérjük! zösség tagjainak egységéért? Ígéritek-e, hogy szíveteken viselve a papi és szerzetesi hivatások ügyét, kéritek Ígérjük! az aratás Urát, hogy küldjön sok munkást aratásába?
6, Képviselő testületi ülésről Felelősök fóruma volt plébániánkon, ahol a hittan csoportokon kívül 25 élő közösség számbavétele is megtörtént. Köszönjük a Szent Erzsébet koncert imahátterét, a generációk együtténeklését, a lelki hátteret, amelyér Skapér Rita, és Tóth Imre oly sokat tett. Köszönjük a hívek adományait. Elkészült toronyfelújítás, köszönjük az egyházmegye, az önkormányzat, és a hívek segítségét, adományait. Kérjük testvéreinket, hogy a plébánia és a templom körüli munkákba segítsenek, jelentkezni lehet az irodában, vagy a sekrestyében. Minden hónap 3. vasárnapján folytatódik családjainkkal való találkozás, beszélgetés, ebéd. Hívjuk, várjuk főleg a kisgyermekes családokat. Részletekért kereshető Elemér atya. December 31 –én 17 órakor lesz az év végi hálaadó szentmise. Plébániánk farsangjára február 26-án kerül sor a Kondor Béla művelődési házban.
Veled és Feléd 22
Kilakoltatták Jézust A város utcáin ragyogó fények a karácsony közelségét hirdetik. Elegáns üzletek végtelen sora, túlcsorduló gazdagság. Autónktól balra hivalkodó kirakatok, az üveg mögött szállingózó hópelyhek: mindez csak optikai csalódás. Amott egy rénszarvasszán: rajta gyerekek, Walt Disney figurák; látunk Télapót, őzeket, malacokat, nyuszikat, békákat, bábokat és piros arcú törpéket. Mindegyik mozog, mintha élne. Óh! Nézd csak: angyalkák! Dehogy! Tündérek: mostanában a fehér hátteret dekorálják ezekkel a bájos figurákkal. Egy kisfiú szüleibe csimpaszkodva, lábujjhegyre állva figyel: teljesen elbűvöli a látvány. Az én szívem azonban tele van méltatlankodással és lázadással: ez a gazdag világ meghamisította a karácsonyt, mindazt, ami vele kapcsolatos, és kilakoltatta Jézust! Örül az ünnep hangulatának, külsőségeinek, a barátságnak, az ajándékozásnak, a színes gyertyáknak, a csillagoknak és a karácsonyi énekeknek; az év legnagyobb üzleti vállalkozásának tekinti a karácsonyt, de megfeledkezik Jézusról. „A világba jött, de övéi nem fogadták be.” „Nem kapott helyet a szálláson”, még karácsonykor sem. (……) Fájdalom tölt el, mert az emberek megtartják a karácsonyt, de közben száműzik az Újszülöttet. Legalább a mi családjaink kiáltsák bele a világba, hogy ki az, aki ma megszületett, és ünnepeljük Őt, mint még soha. (……) Nekünk nem elég csupán egy meghitt ünnep. Szeretnénk, ha valósággá, isteni valósággá válna a karácsony. Tudjuk: ha összejövünk nevedben, te közöttünk élsz. Itt vagyunk tehát: akaratod szerint lángoló, jó szándékkal teli szívvel, testvérekként állunk előtted mindannyian: férfiak, nők, gyermekek, mesteremberek és egyszerű munkások, képviselők, betegek, híres emberek és névtelenek. Lábaid elé tesszük szerény javainkat; mindazt, ami a miénk, hogy szívünk trónját átadjuk a testvéri szeretetnek, mert ebben telik kedved és ezért jöttél közénk… Jöjj hát közénk, maradj velünk! Tieid egykor nem fogadtak be. Amennyire lehetséges, szeretnénk kárpótolni ezért: Befogadunk, magunk között tartunk, nem létezünk többé, hogy te élhess. Segítünk neked, hogy felépíthesd a földön az új várost: Isten városát. Chiara Lubich
Veled és Feléd 23
2010. – SZENT JAKAB ÉVE Egyházunk az idei évben Szent Jakabot állítja elénk. Ki is ő? Betszaidában született, Zebedeus és Szalome fia, Szent János evangelista bátyja. Az Egyház hagyományában az ,,idősebb'' nevet kapta, hogy megkülönböztessék a Szent Fülöppel együtt ünnepelt ,,fiatalabb'' Jakabtól, az ,,Úr testvérétől''. Apja mesterségét örökölve halász volt. A 28. év tavaszán vagy nyarán, amikor Jézus a Genezáreti tó partján járva kezdte egyenként meghívni apostolait, miután meghívta Pétert és Andrást, ,,folytatva útját megpillantott két másik testvért is, Zebedeus fiát, Jakabot és testvérét, Jánost. Éppen hálójukat javították a bárkában apjukkal, Zebedeussal. Őket is hívta. Rögtön otthagyták a bárkát apjukkal együtt, és nyomába szegődtek'' (Mt 4,21.22). Simon Péter és János mellett ő a harmadik, akinek az Úr különleges feladatot szánt. Simon a szikla, János a szeretett tanítvány, Jakab az első vértanú az apostolok közül. Sírja a spanyolországi Compostelában a középkor egyik leghíresebb búcsújáró helye lett. A 8. századtól él az a hagyomány az Egyházban, hogy Jakab a mai Spanyolországig eljutott missziós útján. Egy későbbi, 13-14. századi leírás még azt is tudja, hogy igehirdetésének nem volt sok foganatja, el is veszítette Jakab a kedvét, s akkor megjelent neki Zaragózában a Szűzanya és megvigasztalta. E hagyomány a breviáriumba is belekerült: ,,Jézus Krisztus mennybemenetele után Jakab Júdeában és Szamariában hirdette Jézus istenségét és sokakat elvezetett a keresztény hitre. Ezután Hispániába ment, ahol néhány embert Krisztushoz térített, akik közül később hetet Péter apostol püspökké szentelt és Hispániába rendelt.'' Jakab hispániai jelenléte ereklyéi átvitelének köszönhető. Az évet nem ismerjük, amikor Jakab földi maradványait Jeruzsálemből Hispániába vitték. A 9. századtól a hagyomány egyöntetűen vallja, hogy Jakab sírja Hispániában van. A legenda szerint a feledésbe ment sír helyét éjszaka csodálatos fény jelölte meg, s a megtalált sírt 800. óta egyre növekvő tisztelet vette körül. Először egy kis kápolnát építettek föléje, amit 899-ben III. Alfonz kibővített, de az arabok 997-ben lerombolták. Magát a sírt azonban megkímélték. 1075-1128. között épült az
Veled és Feléd 24
a bazilika, mely lényegében ma is áll. Szent Jakabot, ,,Isten után a legjóságosabb és legerősebb pártfogónak'' tisztelték. Érthető, hogy egész Európából zarándokoltak sírjához. Előző számunkban már olvashattunk arról, hogy milyen jelentősége van a zarándoklatoknak. A Szent Jakab zarándokút ösvényeit több mint ezer éve sokszázezren járják végig évente. Ma is vágynak az emberek kilépni szokásos környezetükből, elszakadni mindennapi munkáiktól, gondjaiktól, és vándorlásnak indulnak, hogy a végső valósággal sajátos kapcsolatban álló szent helyet felkeressék
EL CAMINO - Egy személyes beszámoló Mindig szerettem kirándulni, útra kelni, már a 90-es évektől jártunk anyukámmal többfelé, zarándokolni is. Az első többnapos zarándokutam Csíksomlyóra vezetett. Aztán 2003-ban megjelent Shirley MacLaine-nek az El Camino című könyve, amely az ő Szent Jakab zarándokútjáról szól. (Camino: egy spanyol szó, utat jelent = út hegyen-völgyön át és belső lelki utazás) Ez a könyv annyira megragadott, hogy nyomozni kezdtem a Szent Jakab úttal kapcsolatos mindenféle információk után. Találtam róla újságcikkeket, és az interneten is rábukkantam adatokra. Már akkor elhatároztam, hogy 2006-ban én is elmegyek oda. Megtaláltam a honlapot és szinte napi rendszerességgel olvastam, így lelkileg és gyakorlatilag is, ez alatt az idő alatt fel tudtam készülni rá. A klubba is elkezdtem járni, ahol rengeteg gyakorlati tanácsot kaptam. Ez a klub a mai napig is működik. Felkeresik mindazok, akik szeretnének eljutni, de olyanok is, akik már eljutottak, és ők tudják tanácsokkal ellátni az útra készülőket. 2005. őszén a tv-ben egy-egy filmsorozat is készült, ezeket is megnéztem. Jól lehetett látni benne, hogy mi vár rám: nehézségek, örömök, fáradtság. Hogy miért is indultam útnak? – Ez egy megmagyarázhatatlan érzés, belső lelki megszólítás, ami miatt el kellett indulnom. Egyszerűen azt éreztem: „Hív az út”. A családom először csodálkozott, kérdezték, hogy miért akarok menni. Nem tudtam megmagyarázni akkor, csak hogy el kell mennem Szent Jakabhoz. Nagyon sokat köszönhetek nekik, mert ugyan aggódtak, féltettek, de végül is elmehettem. Amikor hazaérkeztem, a gyerekem azt mondta: ha az anyu végigjárta, én is elmegyek. Még abban az évben, július 20-án ő is útra kelt. Aztán később, 2007-ben a testvérem is. Több út vezet Santiago de Compostelába, az egyik kb. 700 km – ezt választottam, az un. „francia utat”, ami a „legforgalmasabb”, ez a klasszikus camino. Pamplonából indultam.
Veled és Feléd 25
Az is érdekes, hogy nem csak vallásos emberek járják végig. Van, aki útkeresés céljából, sokan lelki megújulásra vágyva vágnak neki, másokat valamilyen betegség kapcsán a kérés, vagy a köszönet vezeti. Van, aki sportteljesítménynek tekinti, vagy testi - lelki méregtelenítésnek. Egy biztos – így, vagy úgy, de mindenkit megérint, mert hihetetlen lelkisége van egy ilyen útnak. Mindenki más emberként tér vissza. Nagyszerű élmény járni a mában, ugyanakkor járni a jelenben és a múltban a műemlékek között, a zarándokszállásokon… Az egyik nagyon modern; a másik nagyon egyszerű, a régmúlt hangulatával, s csak a vízvezeték jelzi, hogy a jelen korban vagyunk. Csodálatos menni a nagy elődök által taposott úton. Szent Jakab útját végigjárták például: Assisi Szent Ferenc, Dante…. Természeti szépségekben bővelkedő helyeken jársz; ha kedved tartja, beszélgethetsz, ismerkedhetsz más zarándokokkal, barátkozhatsz; ha akarsz, magadban róhatod a km-eket, elmélkedhetsz, gondolkodhatsz, imádkozhatsz. Nincsenek különbségek, mindenki viszi a hátizsákot, a nyelvi nehézség sem akadály, meg lehet találni a közös nyelvet, mely a szeretet, a tolerancia, az elfogadás, a másiknak a segítése. Ha sok a ruhád, ennivalód – megoszthatod, a szálláson hagyhatod. Sokféle dolgot hagynak az úton is a zarándokok, a felesleges ruhákat, cipőket, kenőcsöt, gyógyszereket. Ez jelképes is: az embernek el kell hagynia a fölösleges terheket! A Szent Jakab út szimbólumai a kagyló, – az útjelzéseken is ez látható – valamint a bot és az ivótök (ebben vitték régen a vizet) Elindultam 5 doboz cigarettával, amiből 3-3 szálat szívtam el az első és a második napon, utána semmit – azóta sem. Az út egyik kegyelmi ajándéka volt ez, 40 év után abbahagytam a dohányzást, de úgy, hogy attól kezdve egyáltalán nem gyújtottam rá! Lelkileg is sok ajándékban részesültem. Nagy ajándék volt Santiagoba megérkezve a zarándokmisén részt venni, és megköszönni Szent Jakabnak az oltár alatt lévő sírjánál az utat, a sok élményt, a könnyeket, a vízhólyagokat, az út közben kapott trombózist, és a célba érést; a szomorúságot, hogy az út véget ért, de a hihetetlen boldogságot is, hogy sikerült célba érni! Évente kb. 150-200 ezren teszik meg ezt a zarándokutat, és a világ minden részéről jönnek.
Veled és Feléd 26
Még 2006-ban elhatároztam, hogy 2009-ben újra visszamegyek. Egyre inkább foglalkoztatott, hogy ismét jussak el oda, igaz, egy másik úton. Az un. „portugál utat választottam Fatimai kitérővel, május 12-13-án – az itt szerzett csodálatos élmények az egész út hangulatát meghatározták, majd Portóból indultam Santiagóba Ennek az útnak a fele nagyjából a római légiók útját követi. Gyönyörű helyeken vezetett, eukaliptusz ligetek között, gyakran láttatva az óceán egy-egy öblét. Lelkiségében ez a második út számomra meghatározóbb volt. Az elsőt kifejezetten magányos útnak éreztem, magyarokkal akkor nem találkoztam. Második utamon erősebben megtapasztaltam az emberek segítőkészségét, jóságát is – például a kalauznő személyesen segített az eligazodásban – hogyan jutok el Madridból Fatimába. Amikor elromlott a mobiltelefonom – Tuyban a szervizben megállapították, hogy használhatatlan, s mivel látták, hogy zarándok vagyok, kaptam ingyen egy használt telefont. Máskor egy kb. 30 km-es útszakasz vége felé – erőm fogytán – úgy éreztem, nem jutok el a zarándokszállásig, keresek egy nagy csövet, vagy egy épülő ház alján meghúzom magam reggelig, amikor mellettem termett egy zarándoktárs, egy német fiatalember személyében, és elvezetett egy, az ifjak által használt közeli zarándokszállásra. Ez az epizód mindig eszembe jut, amikor hajléktalant látok. Milyen jó lenne, ha itthon is mindig a segítőkészséget tapasztalhatnánk, ha az emberek nem bántanák egymást. Nagyon sok kedves ismerőst sikerült összegyűjteni, egy misszionárius dél-koreai pappal is találkoztam. Mozambikba ment misszionáriusnak, és erre készülve, előtte végigjárta a Szent Jakab utat. Santiagóba megérkezve a hálaadó zarándokmisén vettem részt, melyet mindig 3 pap mutat be, akkor épp egy spanyol, egy lengyel és egy dél-koreai. A két utóbbi szintén Afrikába ment misszionáriusnak. Fantasztikus és elgondolkodtató, ahogy ég és föld között kinyílik a kapcsolat. Azon is elgondolkodtam – fiatal emberek – elhagyják az otthonukat, rokonaikat és elmennek a nagy ismeretlenbe. Ők lesznek ott ’az orvos, a tanár, a pap, apa, anya’ = mindenkinek mindene egy személyben…és vajon hazatérnek-e valaha? Amikor el vagyok keseredve, méltatlankodom valami miatt, eszembe jutnak ezek az emberek, és a zarándoklaton tapasztaltak. Miért méltatlankodom, hiszen itt vannak a szeretteim, van jövedelmem, van hol laknom, mindenem megvan. Ezek az élmények megváltoztattak, másképp állok hozzá a dolgokhoz, új életszemléletet kaptam. V.B.M.
Veled és Feléd 27
SZENTMISÉK SZENTMISÉK TEMPLOMUNKBAN TEMPLOMUNKBAN hétfő: 7.00. hétfő: 7.00. kedd: 18.00. kedd: 18.00. szerda: 7.00. szerda: 7.00. csütörtök: 18.00. csütörtök: 18.00. péntek: 7.00.(Elsőpéntek:18.) péntek: 7.00.(Elsőpéntek:18.) szombat: 7.00. szombat: 7.00. vasárnap: 7.00, 9.30, 18.00.
SZENTSÉGIMÁDÁS: SZENTSÉGIMÁDÁS: Kedd esti mise után 18.30 tól. Kedd esti mise után 18.30‐‐tól. Péntek reggeli mise után 7.30 tól. Péntek reggeli mise után 7.30‐‐tól. Elsőpéntek: 18.45 Elsőpéntek: 18.45‐‐től. től.
AZ IMAAPOSTOLSÁG AZ IMAAPOSTOLSÁG SZÁNDÉKAI DECEMBERBEN SZÁNDÉKAI DECEMBERBEN
ÁLTALÁNOS: ÁLTALÁNOS: hogy saját szenvedésünk megta‐ pasztalása vezessen bennünket azoknak a nehéz helyzeteknek és fájdalmaknak a jobb megértésére, amelyektől oly sok magányos, beteg
vagy idős ember szenved, és indít‐ vagy idős ember szenved, és indít‐ GYÓNTATÁS: GYÓNTATÁS: son bennünket nagylelkű segítségr son bennünket nagylelkű segítségre. e. e. Csütörtöki szentmise előtt, 17.30 Csütörtöki szentmise előtt, 17.30‐‐tól. tól. MISSZIÓS: MISSZIÓS: Vasárnap reggel, szentmise után 8 8.30, Vasárnap reggel, szentmise után 8‐‐8.30, hogy a föld népei megnyissák kapu‐ és a és a fél 9.30, 10 es szentmise előtt 9‐‐9.30, fél‐‐10 es szentmise előtt 9 ikat Krisztus és az Ő Evangéliuma IRODAI SZOLGÁLAT IRODAI SZOLGÁLAT PLÉBÁNIÁNKON: PLÉBÁNIÁNKON: hétfő és péntek 16 18, hétfő és péntek 16‐‐18, kedd és szerda 9 11. kedd és szerda 9‐‐11.
előtt, ami a béke, a testvériség és az igazság. igazság.
KÖSZÖNJÜK, hogy anyagilag is támogatja Egyházát! Személyesen is megteheti az irodában, csekket is kérhet, vagy átutalással. Plébániánk számlaszáma: CIB 11100104‐19819246‐36000001 VELED ÉS FELÉD - A Szent László Plébánia lapja Bp. XVIII. Pestszentlőrinc ‐ Havanna lakótelep 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 6. Tel/fax: 291‐1926 Honlapunk: www.szentlaszlo‐havanna.hu Felelős kiadó: Gábor Elemér (plebanos@szentlaszlo‐havanna.hu) A lapot szerkeszti a Média Munkacsoport
