V eled és Feléd B Ú C S Ú !
A Szent László Plébánia lapja Bp. XVIII. Pestszentlőrinc - Havanna lakótelep
"… mint élő kövek , épüljetek lelki házzá..."
(1Pét 2,5)
XXV/3. (207.sz.) 2015. június
80 ÉVES A TEMPLOMUNK! Veled és Feléd 1
80 éve szentelték föl a templomunkat A választott nép történetének egyik legfontosabb mozzanata az Egyiptomból való kivonulás, majd az azt követő pusztai vándorlás és az Ígéret Földjének elfoglalása. Amikor a nép már csatáktól és háborúktól mentesen, zavartalanul élhetett ezen a Földön, s egymás között is békében, egységben éltek, illetve gazdaságilag is sikerült az országot stabilizálni, elhatározták, hogy templomot építenek az Úrnak. Ez az időszak Salamon király uralkodásának idején volt. A Királyok I. könyvének 5-6. fejezete leírja, hogy a templom 7 év alatt épült fel, s hogy harmincezer ember, valamint háromezer-háromszáz munkafelügyelő vett részt a munkálatokban. Salamon mindent megtett azért, hogy Isten fölségéhez méltó templomot építsen. Templomszentelési imájában a király többek között ezt mondta: „De hát valóban lehetséges az, hogy az Isten az emberek között lakjék? Ha a menny és az egek egei nem képesek befogadni, akkor még kevésbé ez a templom, amelyet építettem”. (2Kir, 6,18). Salamon mégis kérte az Istent, hogy tegye lakhelyévé a neki épített templomot. A 80 ÉVVEL EZELŐTT FÖLSZENTELT TEMPLOMUNK építése mögött hasonló háttértörténet húzódik meg, mint a választott nép esetében: kivonulás (Trianon miatt 1920-22 között Erdélyből, Felvidékről, Délvidékről), vándorlás, letelepedés, egy kis anyagi stabilitás, megteremtése, béke és összefogás a nép között, s végül templomépítés. Dr. Wimmerth Béla prépost 1935. június 29-én szentelte fel templomunkat. A templom és a közösség védőszentjévé Szent László királyunkat választotta a már jól összekovácsolódott közösség. Az elmúlt 8 évtized alatt templomunkat többször bővítették, felújították, szépítették. Hála Istennek és köszönet az elődeinknek azért, hogy mi már egy szép, Isten fölségéhez méltó, ugyanakkor meghitt, otthonos templomban gyűlhetünk össze, hogy engeszteljünk, ha vétkeztünk, hálát adjunk, ha jót nyertünk, és esdekeljünk, ha valamiben hiányt szenvedünk. Talán ha belépünk a templomba, azt mondhatnánk, hogy számunkra már minden adott: az épület rendben van, a szertartásoknak megvan a rendje, a hagyományok már kialakultak az elmúlt évtizedekben, tehát nekünk semmi különös feladatunk nincs. Erre a hozzáállásra reagált Péter apostol, amikor a következőket írta a híveknek: „…magatok is, mint élő kövek, épüljetek lelki
Veled és Feléd 2
házzá…” (1Pét 2,5). Van tehát feladatunk nekünk is, mai híveknek, méghozzá komoly és állandó kihívás számunkra, hogy élő kövekké váljunk, s így épüljünk egybe, létrehozva ezáltal Krisztus titokzatos testének templomát, a helyi egyházat.
Két feladatunk van tehát: 1) Élő kővé válni. Bizonyára van, aki úgy gondolja, hogy ő nem meghatározó személyiség a templomi közösségben, s részéről elegendő, ha a vasárnapi szentmisén való részvétel kötelezettségének eleget tesz. Talán a vágy megvan a közösségbe való mélyebb beépülésre, de sokakban nincs meg az a tudat, hogy ő is fontos a közösség számára. Pedig a hagyomány szerint a jeruzsálemi templom építése közben egy félredobott kőről derült ki, hogy az a szegletkő. Innen ered a mondás, melyet Jézus saját magára is alkalmazott: „A kő, amelyet az építők megvetettek, az vált szegletkővé” (Mk 12, 10). Érdemes magunkra vetni egy pillantást: vajon nem egy félredobott vagy éppen félrehúzódott kő vagyok ebben a közösségben? 2) Lelki templommá épülni, azaz egybeépülni a közösség tagjaival. Régen terméskőből építkeztek vagy egyéb, nem azonos méretű és formájú kövekből. Ezek a kövek, bár nem voltak egyformák, egy jó építőmester mégis csodálatosan össze tudta illeszteni azokat. Isten, a mi építőmesterünk. Adjuk át magunkat neki, helyezzük magunkat az ő kezébe, s engedjük magunkat formálódni az ő keze által, hogy akarata szerint, s az Ő dicsőségére épülhessen tovább Krisztus Titokzatos Teste. Plébános
Veled és Feléd 3
Túrmezei Erzsébet: Otthonom Otthonom a templom. Ajtaján belépve mindig hazaérek, Ismerősen csendül fülembe az ének, mintha minden hangja simogatás lenne! Égi Atyám keze simogat meg benne. Megterített asztal, – éhező mellőle sose kel fel éhen, megelégedhetik mennyei kenyéren: élet kenyerével, élet italával, igében, szentségben: Krisztussal magával. Mesterem műhelye. Azért keresem fel, hogy kezébe vegyen,
Mennyei otthonom halvány földi mása,
hogy régi emberből új emberré tegyen!
drága tükörképe, szent hívogatása!
Hogy amíg templomát látogatom híven,
Míg egykor mennyei hajlékod befogad, templommá formálja egész bűnös szívem! köszönöm, Istenem, földi hajlékodat! Otthonom a templom.
Hálaadás 80 éves templomunkért Köszönjük Istenünk, hogy az Oltáriszentségben állandóan jelen vagy templomunkban. Hálát adunk a kiszolgáltatott szentségekért, hogy azok által közelebb kerülhettünk Hozzád. Hálát adunk a szentmisékért Hálát adunk plébánosainkért, káplánjainkért és a templomunkba járó valamennyi hívőért. Hálát adunk mindazokért, akik áldozatos munkája révén 80 évvel ezelőtt felépülhetett templomunk, és azokért, akik az elmúlt évtizedekben segítettek a felújításában, szépítésében. Hálát adunk, hogy minden nap összegyűlhetünk a Te házadban.
Veled és Feléd 4
Ünnepi beszélgetés templomunk felszentelésének 80. évfordulóján az Ócsai házaspárral Mit jelent számotokra a templom? Pali: Nagyon sokat jelent nekem, a nyugalom szigete. A szakmám miatt járom a várost, festő vagyok. Amikor tehetem, útközben betérek egy-egy templomba, és mindenhol a nyugalom áraszt el. Éva: Amikor a templomban vagyok, együtt imádkozunk a testvérekkel, feltöltődök. Az emberek iránti türelem forrása ez számomra. Amióta templomba járok, másképp, több türelemmel viszonyulok az emberekhez. A környezetünkben is, ahová 3 éve költöztünk, sikerült jó kapcsolatokat kezdeményeznünk, kialakítanunk. Tapasztaljuk, hogy kedvességre kedvesség a válasz.
Mi köt benneteket a Szent László Templomhoz? Pali: A mi templomunk egyszerű és családias. Amikor a keresztségem kapcsán idekerültem, eleinte a bejáratnál, az ajtónál álltam, aztán eltelt 2 hónap és beültem hátul a padba. Később előrébb ültem, a padsorok közepe tájára. Ma már eltelt 10 év, a negyedik padba szoktunk ülni. Jelképezi ez azt az utat, amit eddig bejártam, és kifejezi, ahogyan egyre közelebb kerültem Istenhez. Éva: Sokféle szentségben részesültünk itt. Minden a betegségemmel kezdődött, az orvosok megállapították, hogy nagyon komoly a baj. Pali annyira aggódott az életemért, hogy elkezdett templomba járni, imádkozni értem, pedig addig még azt sem tudta, hogyan kell imádkozni. Az Úrral való beszélgetésekben arra jutott, hogy közel 20 évi együttélés után elvesz engem feleségül a templomban is: „akkor örökké együtt lehetünk, a halál után is!” Pali: Elindultam a házasságkötés feltételeit megtudni. Kiderült, hogy nem vagyok megkeresztelve, ezért elkezdtem a katekumen hittanra járni. Nehezen éltem meg a változást, de olyan közösségbe kerültem itt, ahol jól éreztem magam, megtaláltam lelki nyugalmamat és békémet. A fölkészülés után Húsvétkor, április 4-én volt a keresztelésünk Istvánnal együtt, aki ma is lelki testvérem. Az Eucharisztiában és a bérmálás szentségében is részesülhettem. Egy hétre rá megtörtént a házasságkötésünk is.
Veled és Feléd 5
…és mostanában évfordulóját.
ünnepeltétek
házasságotok
megszentelésének
tízedik
Éva: Igen, örök összetartozást jelent számunkra a házasság szentsége. Az egymás iránti tisztelet, türelem, odafigyelés, szeretet megpecsételését – Isten jelenlétét kettőnk között. Kiegészítjük egymást. Ha egyikünk türelmetlen, a másikunk türelmes, és fordítva – ez segít áthidalni bármilyen komolyabb nehézséget és a viharokat is. Azt gondolom, ez a boldog házasság titka. Fontosnak tartjuk megünnepelni az évfordulókat, felidézni, megerősíteni ígéreteinket, egymás iránti szeretetünket. Köszönjük Elemér atyának, hogy segítségünkre volt egy meghitt szertartással! Pali: Szeretem, ha a feleségem örül, igyekszünk egymás kedvében járni. A házasság szentsége nem csak egy papír. Soha nem felejtem el az Isten szent színe előtt egymásnak tiszta szívből tett fogadalmat. Ez hűségünk alapja, a kísértések ellenszere. Sokat segít a hétköznapokban, plusz ajándék és áldás Istentől, amit kaptunk. Visszük ezt az örömhírt, hogy lássák, és büszke vagyok, hogy keresztény lehetek. Tudják a házunkban és a munkahelyemen, hogy járunk a templomba, és szeretnek az emberek.
Köszönjük a beszélgetést, és kívánunk további kölcsönös szeretetben megélt, mennyei ajándékokkal megáldott boldogságot! „Azért teremtettünk, hogy szeressünk, visszatükrözve Istent és szeretetét. A házastársi egységben a férfi és a nő megvalósítják ezt a hivatást a kölcsönösség és a teljes, végleges életközösség jegyében. Amikor egy férfi és egy nő a házasság szentségét ünnepelik, Isten, hogy így mondjuk, „visszatükröződik” bennük, rájuk vési saját vonásait és szeretetének kitörölhetetlen jellegét.” Ferenc pápa
Veled és Feléd 6
Apák és fiúk elvonulása 2015. április 10 - 12., Szente Húsvét után az első hétvégén lelki töltekezésre indultunk 11 fővel (5 apuka, 6 fiúgyermekével) a Nógrád megyei Szentére. Itt a helyi plébánián kaptunk szállást két éjszakára. Nagy Robi a korábbi időszakból ismeri a szentei plébános atyát. Igyekeztünk úgy összeállítani a hétvége programját, hogy valóban lelki-szellemi-testi felüdülést nyújtson mindannyiunknak az együtt töltött idő. Nagy Robival készültünk lelki jellegű témával a beszélgetésekre. Ehhez alapul szolgált II. János Pál pápa Familiaris Consortio című apostoli buzdítása, illetve a Családi Katekézis. Alapvetően az apaság kérdéskörét igyekeztünk körüljárni egy-két konkrét aspektusból, például, hogyan lehet ma összeegyeztetni a gyerekek érdeklődési körét alapvetően meghatározó technikai eszközöket (telefon, laptop, PS4, stb.) a felnőttek világával, illetve azokkal az értékekkel, melyek meghatározóak a nevelés szempontjából. Természetesen a közös foci sem maradhatott el, szombat délután apa-fia meccsen dőlt el, ki is az úr a háznál… Egyelőre még az apukák, de bizony megtapasztaltuk, hogy ez a focipályán már nem tart sokáig… Vasárnap közös szentmisével zártuk a hétvégét, melyről mindannyian jókedvűen és feltöltődve érkeztünk haza. Köszönet érte Istennek, és minden résztvevőnek! Reméljük, hogy még sok hasonló elvonulásban lehet részünk a következő években! A résztvevők nevében: Kovács Péter
Veled és Feléd 7
Hálaadás az elmúlt hittanos évért Csontváry iskola A hit- és erkölcstan órák a 2. osztályosokkal szeretetteljes légkörben, jó hangulatban teltek. A kis létszám lehetővé tette a megnyílást mind az Úr felé az imádságban, mind egymás felé a beszélgetések során. Szépen haladtunk nemcsak a tananyagban, hanem a hitben, a lelki növekedésben is. A 3-4. osztályos fakultatív csoportomból, akik évek óta hűségesen járnak hittanra, nagy örömömre az idén három gyermek is elsőáldozáshoz járult. Az 5-6. osztályosok hittanóráin több nehézség adódott. Magatartási problémák, a tananyag iránti érdektelenség nehezítették a közös munkát. Tanév végére azonban Isten kegyelméből elrendeződtek a nehézségek; sikerült mindenkit leosztályoznom, és békességben köszöntünk el egymástól. Hálát adok a Jóistennek azért is, hogy közös munkánk során kölcsönös együttműködés, jó kapcsolat alakult ki az iskolában tanító pedagógus kollégákkal. L.S.J. 5-6. osztály (plébánia) „Szeretek hittanra járni, mert itt van sok barátom. Sokszor nézünk filmet, aminek a tartalmát megbeszéljük, és sokat tanulunk belőle.” „Élvezetes és érdekes. Sok újat tanulunk, de tudunk is valamit. Néha filmet nézünk. Azért szeretek még hittanra járni, mert mindenki ügyes. De vannak köztünk olyanok, akik rosszak és hangosak.” „Szeretek a plébániai hittanra járni, mert a hittanórán sok a játék és a beszélgetés. Sok alkalommal játékosan vesszük az anyagokat. Sokat írunk a füzetbe, sok feladatlapot töltünk ki, és mindezt jó hangulatban. Az anyagrészek után mindig nézünk egy kisfilmet a tanult anyagról. A hitoktatónk Gyuri bácsi, és nagyon jó hittantanár, mert sok humort visz az órákba, és okosak a gondolatai.”
Veled és Feléd 8
„A hittanóráknak megvan az a hangulata, amiért érdemes járni, ami motivál arra, hogy templomba járj, hogy szeresd Jézust, és jó közösséget találj. Persze itt is vannak rendbontók, akik zavarják az órát, de Gyuri bácsi rendkívüli diplomáciai érzékkel csendesíti el őket. Sok érdekeset hallunk, látunk, átérzünk, és mindezt családias környezetben sajátíthatjuk el.” 7-8. osztály (plébánia) „Ez az évem, életem legnehezebb éve volt magánügyek szempontjából. Nagyon fárasztó és nehéz volt megélni utóbbi hónapjaimat. A legjobb viszont az volt az egészben, hogy mikor lejöttem hittanra, énekkarra vagy misére, mindig elfelejtettem nehézségeimet, mert tudtam, hogy itt mindig boldogságra találok. Mindig vártam, hogy lejöhessek ide, és minden alkalom lelki feltöltődés volt, mert tudtam, hogy itt vannak a barátaim, és azok az emberek, akiket szeretek. Rátérve a hittanórákra, nagyon szerettem az órákat, mert mindig tanulhattam újakat, ami az életben nagyon fontos. Talán ebben a tanévben fejlődtem a legtöbbet, mert érettebbé váltam, és ezáltal jobban át tudtam élni Krisztus életét és tanításait. Nagyon örülök, hogy Gyuri bácsi volt a hitoktatóm, mert úgy tekintek rá, mint a nagypapámra, és mindig játékosan tanított.” „Volt, hogy hittanórán csak imádkoztunk és beszélgettünk, de nekem ez is hatalmas lelki feltöltődést adott. Itt bárkinek elmondhattam gondjaimat, mindig megértő szívekre találtam.”
„Nekem a hittan adott a legtöbbet a szentmise után, mert úgy érzem, ide bármikor szívesen jövök. Nagyon sokat segített lelkileg is feltöltődni és fizikailag is megnyugodni.”
Veled és Feléd 9
Felnőtt hittan Amikor Elemér atya hirdette, hogy kezdődik a felnőtt hittan, akkor tudtam – illetve már előtte eldöntöttem –, hogy ott a helyem. Az első alkalommal elmondta, hogy az előző év folyamán az ószövetségi résszel foglalkoztak a hittan órákon, s ezt szeretné folytatni, illetve be is befejezni ebben a tanévben. A Szentírásból az ószövetségi rész mindig is „távolabb” állt tőlem, sokkal szívesebben merültem el az újszövetségi olvasmányokban. Elemér atya előadásában viszont élvezetes, nyomon követhető volt számomra is a tanítás. Szó esett többek között a liturgia fontosságáról; a Szent Sátorról, annak berendezéséről és a különféle kegytárgyakról. Elmondta az atya, hogy milyenek voltak a különféle templomok (salamoni, zorobábeli és a nagy Heródes féle templom), és ezeknek berendezési tárgyai. Érdekes volt számomra, hogy a különféle népek mely részére léphettek a templomnak. Négy udvara volt a templomnak: pogányok udvara – külső udvar, asszonyok udvara, zsidó férfiak udvara, papok udvara. Több évtizeden keresztül építették fel ezeket a szent helyeket. Megismerkedhettünk Jónás és Tóbiás történetével, valamint Judit, Eszter és Jób könyvével. Köszönetemet és hálámat szeretném kifejezni a többiek nevében is Elemér atyának a hittanórákért, hogy mindig felkészülten fogadta a hittanosokat, és az előadás végén türelmesen válaszolta meg a felmerülő kérdéseket. Külön öröm volt számomra a szentföldi képes élménybeszámoló, melynek kapcsán az adott szentírási részleteket is „becsempészve” mesélte el, hogy milyen programokban, látnivalókban volt része paptestvéreivel. Végigjártak sokféle helyet, ahol annak idején Jézus is jelen volt, és ezt hatalmas kegyelemként élhette meg.
Mennyei Atyánk! Hálát adunk a plébániánkon szolgáló Elemér atyáért! Kérünk, segítsd Őt mindennapjaiban, hogy a közösséget összetartó, terelgető jó pásztor lehessen. Adj neki jó egészséget, kitartást, lobogó szívet, hogy további munkája során is erős hittel, türelemmel és szeretettel tudjon szolgálni Téged és embertársait! Ámen BM.
Veled és Feléd 10
Nyugdíjas hittan Vasárnap, Úrnapján adtunk hálát a szentmisében a hittanos évért. Köszönet és hála Istennek, hogy a nyugdíjas hittanokon gyarapodhattunk tudásban, bölcsességben, kegyelemben, hitünk megélésében, egymás hitén erősödve. Rácsodálkoztunk, mennyi mindent nem tudunk még, vagy már elfelejtettük. Elemér atya segítségével tanulgattuk hitünk igazságait és szépségeit. Sok minden más mellett a szerzetesrendek alakulásáról (szalézi, karmelita, ferences) és munkálkodásáról hallottunk Elemér atyától. Alaposan felkészülve beszélt nekünk a rendekről, és szeretettel válaszolt kíváncsi kérdéseinkre is, mert volt sok minden, amit nem hallottunk még.
Egyszer arról beszélgettünk, hogy az angyalok táncolnak a mennyben egy megtérő bűnös láttán. Arra gondoltam, hogy nekem vajon örültek-e, mert sokáig távol voltam, mire megtértem. Kételkedtem… Higgyük el, mert az Úr Jézus mondta, hogy nagyobb az öröm egy megtérő bűnös, mint kilencvenkilenc igaz láttán. Jó lenne, ha minél többen járnánk hittanórákra, mert még idős korban is van mit pótolni. Hálát adok a Jó Istennek minden hittanóráért, és azokért az összejövetelért is, ahol a nyugdíjas csapat köszöntötte az éppen esedékes születés- és névnapos testvéreinket egy kis sütivel, imával és jó szóval. Köszönöm Uram, hogy összegyűjtöttél, erősítettél bennünket, hogy valóban a „föld sója” és a „világ világossága” lehessünk (Mt 5, 13-14 alapján). Z.E. és P.M.
Veled és Feléd 11
Szentségek vételére készülünk Egy 15 évvel ezelőtti mozgásszervi betegség indított el mélyebben a kereszténység útján. Több évbe telt, mire a “miért büntet engem az Isten?” kérdéstől eljutottam a “legyen meg a Te akaratod!” kimondásáig. Úgy gondolom, Isten mindenkihez ismeri a kulcsot: ugyanaz a ”gyógykezelés” az egyiknek hat, a másiknak nem, de az út megkerülhetetlenül vezet a hithez és – úgy hiszem – a gyógyulásig. A kegyelmi állapot pedig lassan, de biztosan megérkezik, és a segítség minden területen megérkezik, nemcsak oda, ahova kérjük. Hívővé válásomban nagy szerepe van egy pszichológusnak is, akivel – jobb híján – pszichoszomatikus betegségként kezeltük a mozgásszervi betegséget, teljesen újszerű módon. Nagyon sok könyvet elolvastam, sok témába beleláttam, mire a mozaik összeállt, és kirajzolódott a hit. Isten pontosan tudta, milyen lépcsőfokokon kell végigmennem, és milyen könyveket kell a kezembe adnia ahhoz, hogy ez bekövetkezzen. A következő ”üzenet” már egy ajándék képében érkezett: mikor még a férjemet nem is ismertem, már akkor eldöntöttem, hogy ha egyszer valaha lányom lesz, Liza lesz a neve. A név Lacinak is megtetszett, aztán később, amikor már biztossá vált, hogy kislányunk lesz, utánanéztem a név jelentésének: “Isten az én esküvésem”. (Kisebbik lányunk, Blanka nevének választása is hasonló üzenet volt, mert előbb volt meg a név, mint a jelentése: “fehér, ragyogó”.) A lányaink keresztelésekor döntöttem el, hogy szeretnék elsőáldozó lenni. Aztán már csak azt kellett kivárni, hogy picit nagyobbak legyenek, és meg tudjam oldani a hittanokon való részvételt. A felkészülési időszak alatt is folyamatosan értek, elértek üzenetek, hatások, útmutatások. Az adventi időszak, a karácsony, a húsvét ebből a szempontból nagyon fontos időszak volt. A felkészülési időszakra esett egy számomra lényeges esemény is: Előd atya előadása a torinói halotti lepelről. Középiskolás koromban rajztanárom szentelt egy külön órát a lepelnek – ennek azért is volt különös felhangja, mert akkor még 1987-ben egy állami gimnáziumban ez meglehetős merészség lehetett, még akkor is, ha rajztanárom az iskolában azért vállalta el a párttitkári megbízatást, hogy más, veszélyesebb személyek ezt ne tehessék meg... A lepelről elmondottak pedig pontosan illeszkednek abba a korábban emlegetett nagy mozaikba – jel, és üzenet egyben.
Veled és Feléd 12
A felkészülés szerepe abban volt lényeges, hogy felhívta a figyelmemet olyan sarokpontokra, amelyekre figyelve világosan tudtam azonosítani, mit is szeretne üzenni nekem Isten. (Más események sűrűsödtek össze Nagyböjtben, és megint mások a Húsvét utáni 40 napban.) Most először is azért adok hálát, hogy idáig erőben-egészségben eljutottam. Másodszor azért, mert egy olyan légkörű, lelkületű egyházi világban leszek elsőáldozó, ami gyökeresen más, mint gyerekkoromban lett volna, és ami engem akkor inkább taszított, mint vonzott. Mara Úgy éreztem, hogy az életem csak akkor lehet teljes, ha befogadom Istent, illetve hogyha Ő befogad engem. Szeretném, ha további utamon elkísérne engem. Templomba lépve mindig éreztem valami megfoghatatlant. Ott van körülöttünk, és erőt ad. 2014 márciusa óta járok rendszerességgel templomba, keresztelés, elsőáldozás és bérmálás szentségére készülök. A katekumen beszélgetéseken megismertem az Isten, illetve Jézus tanítását. Úgy érzem, hogy a példabeszédek most és mindig aktuálisak akár az én életemben, akár a másokéban. Mindig elgondolkodik az ember, hogy Ő mit mondott/ cselekedett volna egy-egy helyzetben… és vajon Istennek tetszően cselekszem-e az adott helyzetben? Mit tenne Jézus a helyemben? Ami máris változott az életemben: sokkal megbocsátóbb, türelmesebb vagyok. Több jót próbálok cselekedni, és nem ítélkezem. Hálás vagyok, hogy sok jó embert ismerhettem meg, hálás vagyok, hogy elindultam egy lelki úton. Érzem, hogy jó úton járok, és szeretnék tovább is menni.
Veled és Feléd 13
Kerestem jelmondatot, mivel most már bérmálkozásom is lesz. Szeretném ezt szem előtt tartani életem során:
„Minden lehetséges annak, aki hisz.” (Márk 9,23) Ez a jelmondat azért fontos nekem, mert hit nélkül el sem tudnám képzelni az életemet. Hinni sok mindenben lehet – barátainkban, házastársunkban, magunkban, jó cselekedetekben – de legfőképpen Istenben, aki végtelenül jó, és mindenütt jelen van. Aki Istenben hisz, annak semmi sem lehetetlen, mert van kiből erőt merítenie. Bettina
†◦†◦†◦†◦†◦† Felnőtt koromban döntöttem úgy, hogy közelebb szeretnék kerülni Istenhez. Döntésemmel az Istenhez való elkötelezettségemet szeretném elmélyíteni a Szentlélekkel való betöltekezés révén, és Istennek tetsző módon élni az életem. Ezt a mai világi életben nem olyan egyszerű megtenni, ezért választottam a következő bibliai idézetet: „Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a
rosszat a jóval.” (Róm 12,21) Példaképemnek Szent Lászlót választottam, mivel egész életét sok küzdelem és megpróbáltatás jellemezte, mégis mindig a keresztény hit vezérelte. Az ő élete jó példa arra, hogyan kell nekünk is első helyre állítanunk Isten országának épülését saját életünkben. Lóránt
Hálát adunk Urunk az idei hittanos évért, minden katekumen testvérünkért! Köszönjük, hogy tanítványaidhoz csatlakozhattunk, köszönjük a június 14-én keresztségben, elsőáldozásban és bérmálásban részesült testvéreinket, akikkel gazdagodik plébániai közösségünk, Egyházunk. Szentlelked minden ajándéka segítse, vezesse őket tovább a Hozzád való hűségben, hogy az Evangélium szerinti életükkel minden körülmények között tanúságot tudjanak tenni Isten országának öröméről. Amen
Veled és Feléd 14
Tanúságtétel Május 22-e Szent Rita ünnepe. Mivel ezen a napon születtem, ezért választottam Őt védőszentemmé. Nem voltam mindig tudatában annak, hogy mekkora kincs birtokában lehetnék, ha Szent Ritához fohászkodnék, az Ő közbenjárását kérve. De, hála Istennek, már jó pár éve tudom ezt, és imádkoztam Hozzá rendszeresen. De igazán, tiszta szívből jövő, kérő imádságommal április közepétől fordultam hozzá nagy szükségben. Mivel egy templom közelében dolgozom, ezért szinte minden reggel betértem imádkozni. Eddig is láttam Szent Rita szobrát, ahol pár perce megállva saját szavaimmal fohászkodtam a számomra oly kedves Szenthez. De megtörtént a CSODA. Észrevettem, hogy egy táblán kint van egy imádság, amit ezentúl mindig elimádkoztam azon fontos szándékra, ami a családtagjaink megsegítésére irányult (lakáskérdés megoldódása). Néhány hét elteltével a nagyfiam boldogan hívott fel, hogy elújságolja, hogy megtalálták a megfelelő lakást, ahova költözni fognak. Nagyszerű, megfogalmazhatatlan érzés támadt bennem. Imám meghallgatásra került!! Hálatelt szívvel álltam a következő alkalommal Szent Rita szobra előtt. Nem győztem megköszönni a hatalmas kegyelmet, a közbenjárást. Megkerestem az imádságot, hogy megoszthassam közösségünk tagjaival. Bátorítok minden kedves Testvért, hogy forduljon bizalommal Szent Ritához, hisz a lehetetlennek tűnő dolgokban is többször segített már. Közbenjárást kérő ima Szent Ritához Szent Rita, Isten csodákkal kitüntetettje! Te részesültél abban a ritka kegyelemben, hogy kétségbeejtő helyzetekben különleges szószólónk és segítőnk vagy. Erős bizalommal térdelek előtted, együtt érző szeretetedre hagyatkozva, hogy segítségedet kérjem jelen nagy szükségemben (adott szándék, kérés megnevezése). Légy részvéttel irántam. Gyarló imámat vidd Isten trónja elé, és buzgó közbenjárásod által nyerj meghallgatást kérésemben. Járj közben értem Jézus Szentséges Szívénél. Ígérem, hogy egész életem hirdetni fogja az Úr hozzánk lehajló, minket átölelő szeretetét és a te közbenjáró jóságodat. Szent Rita! Te csodálatosan részesültél Urunk Jézus Krisztus kínszenvedésében. Közbenjárásod által nyerd meg nekem, hogy az élet szenvedéseit megadással viseljem, és pártfogolj minden szükségemben. Miatyánk… Üdvözlégy… Dicsőség… Szent Rita, könyörögj érettem! Amen
Veled és Feléd 15
Élő Rózsafüzér zarándoklat 2015 Május 9-én, szombaton 9 szakaszban kilencedik alkalommal rendezték meg az Élő Rózsafüzér jubileumi zarándoklatot hazánkért, Budapestért, és a Budapest körül élőkért. Mivel az Élő Rózsafüzér Zarándoklat kilenc egyidejű gyalogos zarándoklatból áll - az egyes szakaszok kb. 20 km hosszúságúak - az idén ez jubileumi zarándoklat volt, hiszen a kilenc szakasz most érte körbe Budapestet. Jubileum lévén idén azok a zarándokok, akik mind a kilenc alkalommal végiggyalogoltak egy teljes szakaszt, emléklapot kaptak ajándékba. Hála Istennek és a Szűzanyának idén ragyogó napsütésben, 25 °C melegben zarándokolhattunk. A létszám is a korábbi évekhez hasonló volt, és nagyon lelkes kis csapat zarándokolt végig. A mi szakaszunkon, a 7. szakasz útvonalán a teljes táv Soroksártól a Szent László templomig 18,5 km volt, melyet idén is sokan végigzarándokoltunk. Az idei év három 9-es jubileumához kapcsolódva még egy érdekesség, hogy ebben az évben a soroksári Főplébániáról 90-en indultunk és egész nap kb. 105 fő mindig zarándokolt a mi szakaszunkon. Jó volt újra találkozni a régi kedves zarándoktársakkal, akikkel egy évben egyszer, csak ilyenkor találkozunk, és azt hiszem, mindnyájunknak felemelő érzés, hogy mint régi barátot, köszöntjük egymást. Szeretettel fogadtuk a most először hozzánk csatlakozott zarándokokat is, akik reméljük, jövőre is a mi szakaszunkat választják. A regisztrációs lapot végignézve örömmel láttuk, hogy egyre többen, 5-10 fős kis csoportok is jönnek vidékről, Kiskunlacházáról, Dabas-Sáriból, Vecsésről, Gyálról. És ketten Budáról érkeztek hozzánk, akik az idén a mi szakaszunkat választva velünk gyalogolták körbe Budapestet, így mi adhattuk át nekik a jubileumi zarándoklat emléklapot. Örömmel láttuk, hogy az a 76 éves néni, aki tavaly rosszul lett, és nem tudott végigjönni a zarándoklaton, ahogy tervezte, idén ismét velünk gyalogolt, és most sok fiatalt „lepipálva” szinte repült, futott az egész zarándoklaton. Idén is voltak, akik csak egy-egy kis szakaszt tettek meg velünk, de a közös imádság révén ők is odatették az ő kis gyöngyszemüket, a Budapestet átölelő nagy Rózsafüzérre. Ismét nagy öröm volt, hogy több kisgyermekes család gyalogolt velünk 2-3 szakaszt megtéve, ami nem kis feladat volt számukra, mivel a legnagyobb gyermekek is még csak óvodáskorúak voltak. Egy háromgyermekes anyuka babakocsival jött velünk reggeltől délig, és boldogan mesélte, hogy idén már a fél távot, kb. 10km-t tudott jönni gyermekeivel. Legkisebb gyermeke most 15
Veled és Feléd 16
hónapos, és vele már 2 hónapos korában is zarándokolt velünk. Megható volt az a segítőkészség, mellyel a zarándokok segítették egymást, és jó volt megtapasztalni, hogy mint egy nagycsalád, együtt imádkoztunk a nap folyamán, és tanúságot tettünk Jézusról. A nap folyamán az érintett templomokban imádkoztuk végig a Szentolvasókat, a Sósmocsáron átkelve pedig a Fájdalmas rózsafüzért. Egy lelkigyakorlat mintájára a tavalyi újításnak köszönhetően a Fájdalmas Rózsafüzér elimádkozása után ismét lehetőség volt a szervezett beszélgetésre. Mindenki kiválasztott egy általa nem ismert zarándoktársat, és beszélgetni kezdett vele. Számomra ez idén különösen kedves élmény volt. Már évek óta tagja vagyok a kispesti Főplébánián egy imacsoportnak, melynek vezetőjével rendszeresen beszélgetünk telefonon, de személyesen még soha nem találkoztunk. És milyen csodálatos az Úr! Az idei kiválasztott beszélgetőtársam éppen ennek az imacsoportnak a vezetője volt, így néhány perces beszélgetés után hamarosan kiderült, hogy régi barátok, lelki társak vagyunk, és boldogan üdvözöltük egymást. Azt gondolom, ez a „lelki beszélgetés” nagyon jó kezdeményezés, mert így a másikat jobban megismerve, elfogadva másoknak is átadhatjuk Jézus szeretetét. Útközben a kántorok, Rita és Krisztián vezetésével népénekeket, gyönyörű Máriás énekeket énekeltünk, litániákat mondtunk. Hálás köszönet Ritának, aki az egész napot végigénekelte, és vezette a zenei szolgálatot. Az M5 autópálya melletti városáldást az Oltáriszentség jelenlétében Lak Gábor atya vezette. Ez mindig különleges, magasztos élmény számomra, amikor az Úr áldó kezét kitárja felénk, és átölel bennünket, zarándokokat és az úton lévőket.
Veled és Feléd 17
Plébániánk már nyolcadik alkalommal volt a 7. szakasz végpontja, és így templomunkban volt a záró szentmise is, melyet idén Snell György püspök atya celebrált. Az ünnepi szentmisén hálatelt szívvel helyeztük a nap folyamán összegyűjtött imakéréseket, hálaadásokat az Úr színe elé. Úgy érzem, mindig igazi ünnep, hogy templomunkban fogadhatjuk a 7. és 8. szakasz zarándokait, ebben az évben a záró szentmisére 160-an érkeztünk templomunkba. Templomunkból idén 25-en vettünk részt a zarándoklaton, és 10-12 testvér segített a mise utáni agapé előkészítésében. Köszönet ezért elsősorban a karitászos testvéreknek és mindenkinek, aki akár részvételével vagy imájával segítette a zarándoklatot. Egész nap örömmel tapasztaltuk meg a testvéri szeretet megnyilvánulásait, egymás segítését, a fáradt zarándokok megvendégelését süteménnyel, üdítővel. Hálát adok a Jóistennek és drága Szűzanyánknak, hogy a kihívásokon, nehézségeken átsegítettek bennünket, és hogy tanúságot tehettünk hitünkről! Biztos vagyok benne, hogy mi szervezők és zarándokok egyaránt sok örömet és kegyelmet kaptunk a nap folyamán. Köszönet és hála neked Urunk! Tordai Éva
†◦†◦†◦†◦†◦† Hiszem, hogy az imának ereje van. Úgy gondolom, Budapest lakóiért, megtérésükért nagyon jó alkalom az évről évre, májusban megrendezett Élő Rózsafüzér zarándoklat, amikor "körbe imádkozzuk" a fővárost. Ha tehetetlen vagyok, Istenhez fordulok segítségért, ezért tartom fontosnak, hogy én is jelen legyek, és imádkozzak a zarándoklaton. A Városmisszió idején 2007-ben volt az első Élő Rózsafüzér, az ötlet Bécsből származik, ott is évente megrendezik. Budapest ma is (erősen) missziós terület! Nincsen kárba veszett ima, hiszem, hogy Isten szeret minket, és meghallgatja imáinkat. Bízzuk a Magyarok Nagyasszonyára a városban élő valamennyi embertársunkat! Tarjániné Kati
Veled és Feléd 18
Olaszországi zarándoklat Az idén Olaszországba indultunk plébániai zarándoklatra, melynek fő célja a Torinói-lepel és Róma megtekintése volt, de útba ejtettünk sok csodás várost. A látnivalók mellett minden nap tartottunk szentmisét, és a fontosabb templomok kápolnáiban összegyűltünk egy kis közös elmélkedésre Elemér atya vezetésével, ami mély lelki élményt jelentett. A legnagyobb hatást két kis település: Orvieto és Assisi gyakorolta rám. Orvieto egy meredek sziklafalra épült, monumentális gótikus templomának kedves kis története közelebb juttatott a hithez. A hagyomány szerint egy közeli templomban miséző pap az átváltoztatás után kételkedni kezdett az átlényegülésben, majd az Úr oltárterítőre csöppenő vére jelét adta a hit valóságának. A pápa a véres oltárterítőt Orvietoba vitette. Engesztelésül épült a kis templom helyén ez a hatalmas dóm. Itt tanultam meg Aquinoi Szent Tamás gyönyörű imádságát. Assisi festői környezetben épült, fenséges városkája nekem maga volt a földre szállt mennyország. A legenda szerint rossz hírű település volt, most mégis mindenhol a szent élet illata áradt. Itt található Szent Ferenc sírja. A bazilikában elimádkoztuk Szent Ferenc imáját. Itt vettem meg a rózsafüzért, amit minden zarándoklat alkalmával igyekszem beszerezni. Szeretnék még ide visszatérni. Élmény volt szentmisén részt venni a Szent Péter Bazilika Magyarok Nagyasszonya kápolnájában, lefényképeztük Szent Péter láncait, imádkoztunk a Nikodemus faragta szent arc előtt, többen a csoportból a térdükön mászták meg a szent lépcsőt. A szakrális látnivalók mellett megtekintettük a Colosseumot, a Pisai ferdetornyot, a keresztelőkápolnát, az Angyalvárat, gyönyörködtünk Giotto és Michelangelo lenyűgöző erejű freskóiban, sikátorokban sétáltunk, hallgattunk olasz nyelvű szentmisét, tanított nekünk az atya olasz nyelvű éneket. Fáradtan és éhesen, de lelkileg feltöltődve értünk haza, felejthetetlen élmény volt. Nagyon sok köszönet Tarjáni Ferencnek és Katinak a több hónapos felkészülésért, Elemér atyának a lelki programokért és a fárasztó tolmácsolásért, Balázsnak és Pista bácsinak a szép énekekért. Külön megköszönöm a „legkisebb zarándok” kedvességét és szeretetét. Adrienn
Veled és Feléd 19
Nagyon sok lelki ajándékot kaptam az olaszországi zarándoklat során, melyeket legfőképpen most érzek nagyon erősen és intenzíven a zarándoklat után. Mintha az a sok kegyelem most áradna ki folyamatosan, és érezhetően magához húz, magánál tart nagyon erősen, el nem enged, hogy az Úr Jézus tiszta, őszinte szeretetét, kegyelmét, békéjét, a mélységből fakadó hitet örökre a szívembe vésse, és megerősítsen, ne hagyjon soha elveszni életem sokszor göröngyökkel teli útján. Köszönöm Jézusom és Neked, Szűz Anyám! Schönfeld-Lakatos Andrea
Nagy várakozással és nyitott szívvel készültünk a zarándokútra, melyet hálából, eddigi életünkért ajánlottunk fel. Közeledvén Torinóhoz Bánóczky atya előadása járt a fejemben, olyannyira, hogy könnyek nélkül nem tudtam a Sindone (halotti lepel) előtt megállni, Urunk szenvedésének nyomait látván. Ez számomra az út legnagyobb lelki élménye volt. Persze az utunk során felkeresett szent helyeken tartott szentmisék is emlékezetesek voltak, de közülük talán a Szent Péter bazilika, Magyarok Nagyasszonya kápolnában, éppen a trianoni emléknapon tartott mise volt a legemlékezetesebb, legmeghatóbb. Ugyan így emlékezetes az Országunk felajánlása Jézus Szentséges Szívének, melyet a hazai eseménnyel egy napon a
Veled és Feléd 20
Szent István házban tarthattunk. Hálásak vagyunk, hogy a felkeresett szentek sírhelyei, ereklyéi előtt, - ha csak egy kis időre is - de imádkozhattunk! (Szent Péter apostol, Szent Pál apostol, Szent II. János Pál pápa, Don Bosco, Sziénai Szent Katalin, Szent Ferenc). Kedves volt a Szent István ház vezetője, hogy elénk tárta Szent Pió atya ereklyéjét, és hódolhattunk előtte. Elég feszített, sietős volt a tempó, de Elemér atya gondoskodott róla, hogy szinte minden templomban szakítsunk időt egy rövid közös imára. Emlékezetes és megható volt számunkra a trianoni emléknapon mondott ima. A városok közötti hosszú autóbuszozás sem volt unalmas a rózsafüzérek és énekek után, Pista bácsi kedves verselésével, énekeivel. Hálás köszönet Elemér atya lelki vezetéséért, a Tarjáni házaspár szervező és idegenvezetői munkájáért, Szabó Balázs kántornak és az egész, szeretettel befogadó havannai közösségnek! Szalkáry házaspár, Károly & Edit (a főplébániáról) (Az olasz nyelvű dalt, - amit Elemér atya próbált nekünk megtanítani a buszon – ma hallottam a Mária rádióban. Felismertem, pedig nekem elég botfülem van. Gloria a Te, Cristo Gesù)
†◦†◦†◦†◦†◦† Bár már a világ megszokott, zajos miliője vesz újra körül, lelkemben még mindig a zarándokút lelki újra megélése, abban való elmélyülés, a kegyelmek folyamatos felismerése és az értük való hálazengés folyamata zajlik. Csodálatos zarándokutunk volt a maga nehézségeivel, kényelmetlenségeivel együtt, annyit kaptunk ettől az úttól, amennyit megfizetni nem lehet. Odaállhattunk Krisztus Urunk halotti leple elé, pár méteres közelségében az Ő drága véréhez, a testét átölelő és szenvedései nyomait hordozó textíliához, ahhoz a lepelhez, melyből megdicsőült teste a mennyei Atyához távozott. Az érzés leírhatatlan, átélését minden hívőnek (és nem hívőnek) kívánom. Jézus lépteit magán viselő lépcső visszavitt minket a történelem kétezer évvel ezelőtti viszontagságos napjaiba. Csakis szent áhítattal tudtunk Jézus az emberi igazságtalanságot is alázattal tűrő szeretetére gondolni. Orvietoban az Eucharisztia titka és csodája ölelte át szívünket, szükségünk is van erre a nagy érzésre.
Veled és Feléd 21
Nem akarok útleírásba bocsátkozni, csak egy-két gondolat erejéig kezdtem bele a levélbe, de ahogy írom, egyre több olyan emlék sorakozik elém, melyekről nem lehet nem szólni. Az építészet remekei utunk során, a bazilikák, templomok, ereklyék, melyek a történelmi bizonyosságot hordozzák magukban és végül, de koránt sem utolsó sorban a mindennapos szentmisék, kiemelten a Szent Péter Bazilika Magyarok Nagyasszonya kápolnájában megtartott ünnepi, egyben a nemzeti összetartozásról megemlékező szentmise. Hálás köszönet mindenért, mindenekelőtt az Úrnak és mindenkinek, aki részt vett a szervezésben. Isten áldjon és őrizzen meg Benneteket! Stefi
†◦†◦†◦†◦†◦† Élményként éltük meg a Torino-Róma-Velence zarándokút minden egyes napját. Lelkiekben feltöltődve emelünk ki néhány dolgot a megéltekből: · A Torinói Lepel megható és hitünkben megerősítő látványát. · A Don Bosco-ház gyönyörűségeit, a szeretetteljes idegenvezetést. · Rómában a Szent Péter Bazilikában, a Magyarok Nagyasszonya Kápolnájában Elemér atya misézett nekünk, zarándokoknak. A mise végén elénekeltük könnyes szemmel a magyar himnuszt. · Szálláshelyeink között kiemelkedett a Szent István Ház. A kapun belépve a ’földi paradicsomban’ érezhettük magunkat. A kert lenyűgözött mediterrán növényzetével. Magyar szóval, barátságosan, szeretettel fogadtak bennünket, kényelemben, és meleg, finom vacsorában volt részünk három napon át. A kápolna oltárképén felismertük magyar szentjeinket. Meghitt légkörben többször is részt vettünk szentmisén. M.M. / S.I.
†◦†◦†◦†◦†◦† Ezen a zarándoklaton nagyon sok szép templomot láttunk, amelyek művészi értékben felbecsülhetetlenek. A leghíresebb festők és szobrászok alkotásai díszítették. Láttunk 4-5 méter magas márványszobrokat, gyönyörű kazettás mennyezetet, és megcsodálhattuk a mozaik berakású padlózatú katedrálisokat.
Veled és Feléd 22
Nekem viszont a testvérek közössége jelentette a legnagyobb örömet. Köszönöm, hogy Veletek lehettem! Kati
†◦†◦†◦†◦†◦† Hosszas csomagolás, pakolás után 30-án délután találkozott a zarándokcsapat a Szent László templomban. A Szűzanya oltalmát, segítségét kérve indultunk útnak. Vasárnap reggel fél 8 körül érkeztünk Torinóba, zarándoklatunk céljához. Hosszú sorbaállás után jutottunk be, hogy megtekinthessük a leplet, ami az Úr testét takarta. Hálát adok, hogy ott lehettem, és láthattam. Fél 10-kor olasz nyelvű szentmisén vettünk részt a Szent Lőrinc templomban, amelyben Elemér atya koncelebrált az olasz atyával. Következő úti célunk Genova volt, majd, Lucca és Róma. Szívvel, lélekkel vett részt a kis csapat mind a gyönyörű templomokban tartott szentmiséken, mind az autóbuszon végzett – Elemér atya vezette – rózsafüzér imádkozáson és litánián. Az utolsó napon gyalogolva, imádkozva, énekelve értünk a Szent Márk térre Velencében, és onnan indultunk haza. Sok volt a látnivaló a hosszú úton. A jó Isten segítségével a Szűzanya oltalma alatt szerencsésen, fáradtan értünk haza az éjszaka közepén. Hála, hála az Úrnak! P.M.
Veled és Feléd 23
Gondolkodás és szeretet Ezzel a címmel traumatológus.
tartott
előadást
plébániánkon
Dr.
Ábrahám
Balázs
Hallgatva az előadást és együttgondolkodást, ráébredtem, hogy a kommunikáció, a társas kapcsolatok zökkenőmentes lebonyolítása mindennek az alapja. Végigtekintettem az életemen, és láttam, hogy sok mindent elrontottam, a rengeteg veszekedés és kudarc okozója egymás meg nem értése volt. A legfontosabb gondolatok, amelyeket leszűrtem magamra vonatkoztatva: teljes figyelemmel legyek a másik üzeneteire, ne hozzak rögtön morális ítéletet a másikról, uralkodni tudjak a feltörő indulataimon, elfogadóbb legyek más értékeket képviselő emberekkel szemben, empatikusabb legyek másokkal, de magammal szemben is. Az empátiáról alkotott fogalmam is megváltozott. Nem az a másokkal való együttérzés, hogy meghallgatom, és a saját eszemmel és szívemmel megállapítom, mit érezhet. Az empátia a másik ember szívének és lelkének, tudatállapotának befogadása, nem csak a sima kiértékelése a hallottaknak, hanem az összes körülmény együttlátása. Az az ember empatikus igazán, aki mélyen érzi és éli a másik ember természetét, aki a felhangokat is megérti. Sokat gondolkodtam már azon, hogyan lehet megvalósítani, hogy egyszerre legyek jámbor, emberséges, szerető, igazságos, empatikus, irgalmas, de kellőképpen asszertív is, hogy a saját érdekeimet ne rendeljem alá másokénak. Meg kell tanulni! A társas készségek ugyanúgy megtanulhatók, mint bármi más, és foglalkozni kell vele, nem az a megoldás, hogy mindig félrevonulok, hogy ne legyen konfliktus. Ahogyan a doktor úr is mondta: azzal, hogy részt veszünk az előadáson, és változunk, részt veszünk a világ megjobbításában. Magunkban kell elkezdődnie a változásnak, ahogy Mahatma Gandhi is mondta: „Váljunk azzá a változássá, amit a világban szeretnénk látni”. Hála és köszönet az értékes gondolatokért. Adrienn
Veled és Feléd 24
Elsőáldozás Április 26-án 29, 1 héttel később 1 gyermek vette magához először Krisztus testét. Imádkozzunk értük, hogy hitükhöz hűségesek maradjanak!
Egyházmegyei Ministráns Találkozó Reggel 7 órakor indultunk az egykori királyi városba, Esztergomba. Hat férfiú nekivágott, hogy elhódítsa az egyszer már elhódított legrangosabb kupát, a ministráns kupát. Sajnos lekéstük a volánbuszt, de a diszpécser hívott nekünk egy különbuszt, amelyen csak 6-an utaztunk. Jól éreztük magunkat az úton. Beszélgettünk, nevettünk és természetesen próbáltunk felkészülni a kérdésekre. Mikor Esztergomba értünk, szentmisén vettünk részt, és utána nekivágtunk a feladatoknak. Játékosan kérdéseket és feladatokat kaptunk, így a kisebb ministránsaink is aktívan részt tudtak venni a megoldásukban. Felmehettünk a bazilika kupolájába, ahol rendkívüli kilátásban volt részünk. Amíg vártuk az eredmény kihirdetését, addig Andris elhívott minket fagyizni, hogy enyhítse az izgalmakat. 3 órakor kihirdették az eredményt, de sajnos nem mi nyertünk. A templomban találkoztunk Imivel. Vele beszélgettünk, viccelődtünk.
Veled és Feléd 25
Röviden ennyi történt. Talán még annyit megemlítenék, hogy hazafele a fiúk megnevettettek minket, mint mindig (Matyiék). Köszönjük Andrisnak, hogy elvitt minket. Köszönjük a jókedvet, a fagyit és a különbuszt. Misi
Focikupa és Ministráns Világtalálkozó Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is plébániánkon és a szomszédos iskolákban került megrendezésre az Egyházmegyei Ministráns Focikupa. A népszerűségét misem jelzi jobban, minthogy idén 5 korosztályban összesen több mint százan küzdöttek meg a Tarzíciusz kupáért. Nagy öröm volt látni, hogy sportszerűen, tudásuk legjavát beleadva játszottak egymással, és természetesen köszönjük mindenkinek a lebonyolításban nyújtott segítségét!
A kora délután véget ért focikupa után is ministránsoktól pezsgett a plébánia, mert a Római Ministráns Világtalálkozóra történő felkészítőnek is plébániánk adott otthont. Biztosak vagyunk benne, hogy nagyon-nagy élmény lesz a ministránsok számára az út, és hogy Ferenc pápával is találkozhatnak majd. Hála Istennek, plébániánkról hárman is részt vehetnek a találkozón! Imádkozzunk értük! András
Veled és Feléd 26
Úrnapja
„Így az Eucharisztia megvalósítja a szövetséget, mely megszentel, megtisztít és egyesít minket egy csodás közösségben az Istennel. Így tanuljuk meg, hogy az Eucharisztia nem a jók jutalma, hanem a gyengék és bűnösök ereje. Megbocsátás és útravaló, mely segíti az úton-járásunkat.” „Ma, Úrnapján nemcsak az ünnepét tartjuk, miközben városunk utcáin imádjuk és dicsérjük. A körmenet az elismerésünket fejezi ki azért az útért, amelyet Isten tett meg értünk, amikor bejárta velünk a szegénységünk pusztaságait.” Ferenc pápa
Veled és Feléd 27
Rejtvényeink Betűkeverő Idézet egy énekünkből: NESZT SZÓLÁL, RUSSZKIT LÁZASJOG KÉKSÜNSZÜG NAV ŐRSE
DORKARA
ÖRÖKNYÖGJ MITÉRÜNK, KARODJÉGAPY THÜNIK GÍM GEM MEN TÜRNÉK ZA ÖKÖR ZABÁHA Egészítsd ki! A vízszintes sorokba a megadott évszámok között templomunkban szolgáló papok neve írandó. A jelölt betűket összeolvasva néhány olyan ajándék nevét kapjuk, melyben általuk részesedhet(t)ünk. 1. 1990 – 1992, kisegítő lelkész 2. 1959 – 1972, káplán 3. 1985 – 1988, valamint 2008 – 2010, nyugdíjas kisegítő lelkész 4. 1935 – kb. 1946, prépost-plébános (Főplébániáról) 5. 1998 – 2002, káplán 6. 1972 – 1992, kisegítő lelkész 7. 1995 – 1998, káplán 8. 2003 – 2007, káplán 9. 1940 – 1993, hitoktató, plébános, majd nyugalmazott plébános és kisegítő lelkész 10. 1935 – kb. 1940, hitoktató, az első szentmise bemutatója (Főplébániáról) 11. 1984 – 1986, káplán 12. 1935 – kb. 1940, káplán (Főplébániáról) 13. 2010 – , plébános 14. 2007 – 2010, plébános 15. 2012 – , nyugdíjas kisegítő lelkész
Veled és Feléd 28
16. 1935 – 1946, káplán, hitoktató (Főplébániáról) 17. 2002 – 2003, káplán 18. 1990 – 2007, plébános
Kérjük, hogy a rejtvények megfejtéseit egy külön lapon, névvel ellátva, a Szent Antal szobornál található dobozba dobják, vagy küldjék a következő email címre:
[email protected]. Sok sikert a rejtvényfejtéshez!
Veled és Feléd 29
Könyörgés szünidőben Az olyan szünidőtől, amely elpuhítja az embert, amely henyélésben telik, s amelyből az értelemnek és a szívnek semmi haszna sem származik… Ments meg minket, Urunk! Attól a naptól, amely nem imádsággal kezdődik, s amely Istentől távol végződik... A lustálkodástól, késői felkeléstől, amely a rosszra való hajlandóságnak kedvez... A könnyelmű szórakozástól, amely gyengíti önuralmunkat, és fogékonyabbá tesz a bűn iránt... A pénz könnyelmű elszórásától, amelyet nem is én kerestem meg... A kétértelmű beszédtől, amelyből hiányzik a tisztelet… Attól a veszélytől, hogy elfelejtsünk...
Hogy lelkünk szüntelenül Krisztus békéjének örvendjen... Kérünk téged, hallgass meg minket! Hogy mindig nyugodtan és tiszta tekintettel nézhessünk az emberek szemébe... Hogy szánkból csak tiszta beszéd, bátorító szó hangozzék... Hogy lépéseink biztosak, utaink mindig egyenesek, határozottak legyenek... Hogy kezünket mindig szívesen nyújtsuk, ha adni, segíteni kell... Hogy szívünket kitárjuk, s az emberek szükségét mindig megérezzük... Hogy értelmünk éber és friss legyen az igazság - és csak az igazság befogadására… Hogy akaratunk mindig afelé vezesse gondolatainkat, szavainkat, tetteinket, ami fölemel... Uram, oly boldog vagyok, hogy most vakáció van! Sokat várok tőle: sok örömet, sok pihenést! Engedd, hogy észrevegyem, meglássam a világ szépségeit! Add, hogy meghalljam hívásodat! Tölts el a te örömöddel, engedj minél többet ízlelni világod csodálatos ragyogásából és gazdagságából! Vigyázz reám minden utamon, hogy a szünet végén újult erővel térhessek vissza! Ámen. (Forrás: Lelotte SJ: Beszélgetés a Mesterrel)
Veled és Feléd 30
Programjaink Június 29 - júlus 6. -
Hittanos tábor - Hegyhátszentjakab Augusztus 11 - 15. –
Felnőtt lelkigyakorlat - Győr
Imaszándékok - imaapostolság (egyetemes, missziós); - plébánosi Július Hogy a politikai felelősséget minden szinten úgy éljék meg, mint a szeretet gyakorlásának kimagasló formáját.
Hogy a latin-amerikai keresztények a szociális egyenlőtlenségekkel szemben tanúságot tudjanak tenni a szeretetről a szegények felé, és ezzel hozzájáruljanak egy testvériesebb társadalom kialakulásához. Hogy közösségünk tagjai a nyár folyamán lélekben együtt tudjanak maradni. Augusztus Hogy mindazok, akik önkéntesként dolgoznak, nagylelkűen szolgálják a szükséget szenvedőket.
Hogy önmagunkból kilépve képesek legyünk odaállni mindazok mellé, akik az emberi és társadalmi kapcsolatok perifériáján élnek. Hogy lelkiekben is tudjunk feltöltődni. Szeptember Hogy gyarapodjanak a képzés és a munka lehetőségei a fiatalok számára.
Hogy a hitoktatók hiteles tanúságtevői legyenek a hitnek, amelyet hirdetnek. Hogy tanuljunk meg újrakezdeni.
Mindenkinek jó pihenést és tartalmas kikapcsolódást kívánunk a nyári szünidőben! Veled és Feléd 31
SZENTMISÉK TEMPLOMUNKBAN hétfő: 7:00
KÖSZÖNJÜK, hogy anyagilag is támogatja Egyházát!
kedd: 18:00 szerda: 7:00
Támogathat bennünket
csütörtök: 18:00
személyesen az irodában, ott
péntek: 7:00. (Elsőpéntek: 18:00)
csekket is kérhet, vagy átutalással.
szombat: 7:00 vasárnap: 7:00, 9:30 és 18:00 SZENTSÉGIMÁDÁS
Plébániánk számlaszáma: CIB 11100104-19819246-36000001
kedd: 18:30 péntek: 7:30 (Elsőpéntek: 18:45)
Templomunk és plébániánk
elsővasárnap: 17:00
karbantartását és felújítási munkáit
GYÓNTATÁS
több mint 20 éve segítő
kedd: 17:30 - 18:00 csütörtök: 17:30 - 18:00
Szent László Plébánia Templom Alapítvány -
vasárnap 8:00 - 8:30 és 9:00 - 9:30
Számlaszáma:
IRODAI SZOLGÁLAT
10702277-47700406-51100005
hétfő, szerda és péntek: 9:00 - 11:00 kedd és csütörtök: 16:00 - 17:50 URNATEMETŐ nyílt templomunkban! Érdeklődni lehet Szabó Balázs kántor úrnál, személyesen az irodában, vagy a +36-30-837-47-33 telefonszámon. VELED ÉS FELÉD - A Szent László Plébánia lapja Bp. XVIII. Pestszentlőrinc - Havanna lakótelep 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 6. Tel/fax: 291-1926 Honlapunk: www.szentlaszlo-havanna.hu Felelős kiadó: Dr. Gábor Elemér (
[email protected]) A lapot szerkeszti a Média Munkacsoport
