A síturizmus jellemzői és hatásai Kisbányán Bolgár Blanka Erika1 1. Bevezetés Románia turisztikai potenciálja nagymértékű idegenforgalmat tesz lehetővé. Megfelelő tervezés és infrastruktúra hiányában azonban a turizmus káros hatásai is érvényesülhetnek. E hatások megelőzése, kezelése és felszámolása érdekében országos, regionális és helyi fejlesztési tervek szükségesek. A rendszerválás óta, az elmúlt évtizedben azonban országszerte kevés ilyen terv született. A tanulmányozott üdülőtelepen 1970 körül kezdett kibontakozni az idegenforgalom, ekkor épültek az első magánüdülők. A fejlődés 1977-78 után gyorsul fel, amikor elektromos árammal látták el a zónát. A rendszerváltás után a történelmi, gazdasági és társadalmi helyzet következtében az üdülőtelep idegenforgalma hanyatlani kezdett. Az utóbbi években viszont robbanásszerűen, ám kevésbé ellenőrzött és szabályozott módon fejlődni kezdett. Ahhoz, hogy a jövőben e központ a fenntartható fejlődés útján haladhasson elengedhetetlen a turisztikai potenciáljának hosszú távon történő fenntartása. Ez csak gondosan megtervezett és kivitelezett fejlesztésekkel biztosítható (Martonné 2003). A fenntarthatóság érvényre jutásához ugyanakkor elengedhetetlen az egyén és a társadalom viselkedési szokásainak megváltoztatása (Michalkó 2004). 2. A kutatás célja, használt módszerek E fejlesztési tervek elkészítéséhez szükség van egy előzetes helyzetelemzéshez, felméréshez, a problémák felderítésére. Jelen kutatás ezt a célt szolgálja, feltárni a síközpont jelenlegi állapotát, tipikus problémáit, az idegenforgalom gazdasági hatásait, majd ezek ismeretében javaslatokat fogalmazni meg a további fejlesztésekre vonatkozóan. A kutatás során a következő módszereket használtuk: kérdőíves adatgyűjtés (197 kérdőívet töltettünk ki a turistákkal, kérdezőbiztosokkal történő lekérdezés során, véletlenszerű kiválasztással), látogatószámlálás (a síszezon alatt 4 alkalommal végeztük, két hétvégi napon és két hétközbeni napon), Pénzgeneráló Modell alkalmazása, másodlagos információs források tanulmányozása, terepbejárás, megfigyelés, interjú. 3. Kisbánya fekvése és adottságai Kisbánya az Erdélyi Szigethegység legfontosabb síparadicsoma, az Öreghavas területén helyezkedik el, 1370 m magasan, Kolozsvártól mintegy 50 km-re. Adminisztratív szemszögből nézve két megye - Kolozs és Fehér megye - határán terül el. Kolozsvár és néhány kisebb város közelségének köszönhető az intenzív turistaforgalom, valamint annak is, hogy a koncentrikus övezetek elmélete szerint (Cocean 1992) az Erdélyi Szigethegység belső övezetének egyik fő idegenforgalmi központja. Az Öreghavas férőhelyei gyakorlatilag ezen a területen összpontosulnak. Kisbányát leszámítva már csak a periférián találunk néhány szállásadó egységet. 1
PhD hallgató, Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környzetföldrajzi Tanszék
1
Klímája megteremti a sízéshez szükséges feltételeket. A hóréteg vastagsága 30-40 cm, évente 171 napig marad meg. A januári hőmérséklet átlagos értékei -5 oC és -1 oC között váltakoznak. A többéves évi középhőmérséklet 4,7 oC, az átlagos éves csapadék pedig 977 mm (Kadar - Mititean 1996). Természeti környezete is rendkívül kellemes. Középhegységekre jellemző tájkép fogadja az oda érkezőket. Az üdülőközpont tengerszint feletti magasságából adódóan a fenyves erdők övezetében helyezkedik el. Hosszabb séták, túrák során a szubalpin növényzet és állatvilág is megfigyelhető. 4. Infrastrukturális ellátottság A központ alap- és turisztikai infrastruktúrája nem képes a turistaforgalmat kellő mértékben kiszolgálni. Modernizációra, bővítésre szorul. A síközpont megközelítése kizárólag gépkocsival tehető meg. Kolozsvár felől az E60 országúton, a 107 jelzésű megyei úton, majd az ebből elágazó burkolt úton érhető el, a burkolt út minősége azonban sok helyen kifogásolható. Torda felől a 75-ös országúton, majd a már említett 107-es megyei úton lehet megközelíteni (1. ábra).
1. ábra Kisbánya megközelítése A további alapinfrastrukturális szinteken is mutatkoznak hiányok. Csak a központi rész rendelkezik közvilágítással, telefonhálózatra sincs rácsatlakoztatva a központ. A nagyobb turistaházak azonban rendelkeznek telekommunikációs eszközökkel, továbbá a vezetékes vízhálózatra és csatornahálózatra is rá vannak csatlakozva. Szállást az egyedüli szállodában, néhány turistaházban és panzióban lehet igényelni. Mára számos hétvégi ház is növeli a síközpont befogadó kapacitását. Jelenleg a központ 3000 vendéget képes befogadni (1. táblázat).
2
1. táblázat Kisbánya szállásadó egységeinek férőhelyei (Ganea, I.V., 2004) Szállásadó egység típusa Szálloda ** Turistaház Turisztikai panzió Második otthon
Szállásadó egységek Férőhelyek száma 1 152 13 344 2 40 469 2246
A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a férőhelyek legnagyobb arányát a második otthonok adják. E magánüdülők nagy része azonban nincs berendezkedve a fizetővendégek fogadására. Csak a család, rokonok és ismerősök számára biztosít szállást. A hétvégi házak nagy része nem rendelkezik építkezési engedéllyel sem, illegálisan és rendszertelenül épültek fel. A szolgáltatások a központ területén még nagyon gyerekcipőben járnak. A kereskedelmi és vendéglátóipari ellátást két étterem, három kis élelmiszerbolt –közülük kettő csak szezonálisan van nyitva - biztosítja. Télen a szálloda síkölcsönzőt működtet, síoktatókat biztosít a síelni tanuló vendégek számára. Említésre méltó a Pionierul turistaház, mely gyerek- és edzőtáborokat is szervez. A szálloda épületében egy turisztikai információs központ szolgál különböző információkat az érdeklődő turistáknak. A szálloda működteti a sífelvonót, ő felelős a sípálya karbantartásáért. A sípálya 1200 m hosszú, a szintkülönbsége pedig 220 m, nehézségi foka közepes. A központ területén még egy meteorológiai állomás és hegyimentő szolgálat működik. 5. Turistaforgalom jellemzése A szezonalítás vizsgálata arra mutatott rá, hogy a forgalom a síszezonban valamint hétvégén a legintenzívebb. A megkérdezettek 86,3%-a érkezett a síszezonban, míg a nyári főszezonban csupán 24,4%-a (2.ábra). A látogatószámlálás adataiból kiderült, hogy a hétvégi forgalom a hétköznapinál egy-kétezer turistával több. A látogatószámlálás adataiból megállapítható, hogy az ide látogató turisták 74,2 %-a Kolozs megyei rendszámú személygépkocsival/autóbusszal érkezett, ami a központ megyei szintű vonzáskörzetét bizonyítja. E regionális vonzáskörzet, Kolozsvár közelsége, a jelenlegi turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások eredményezték azt, hogy a turistaforgalom a síszezonban és a hétvégén a legintenzívebb. Ez pedig a fenntarthatóság szempontjából nagy hátrányt jelent, ideális lenne az időbeni egyenletes megoszlás, a zsúfoltság csökkentése. 88,1%
90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0%
24,9% 11,4%
10,9%
10,4%
U s tó
o on
zo ze
ez
n
on ez l sz vü Sí kí n
Sz
2. ábra A turistaforgalom megoszlása szezononként
3
A szezonalítást a szálláshelyek telítettségi fokából is megbecsülhetjük. A férőhelyek kihasználtsági fokát azonban csak közvetetten lehet meghatározni, mivel csak a szálloda rendelkezik ilyen jellegű adatokkal2. Az interjúk során kiderült, hogy csak a téli szezonban, a különböző rendezvények alkalmával telítődnek a szálláshelyek, máskor csak 40-50 %-os a kihasználtság. Néhány szállásadó egység csak télen fogad turistákat, nyári szezonban zárva tart. 6. Turistatípusok A turisták által igénybe vett szállás típusa szerinti megoszlás azt mutatja, hogy, az ide látogatók 60,9 %-a nem száll meg, azok, pedig akik megszállnak a turistaházakat és panziókat részesítik előnyben (3.ábra). A szálloda csak a harmadik helyen szerepel, ami arra enged következtetni, hogy az ide látogatók nagy része az alacsonyabb árú szálláshelyeket veszi igénybe. Meglepően alacsony a második otthonok részesedése, pedig a férőhelyek legnagyobb hányadát ez a típusú szálláshely adja. A magyarázat az lehet, hogy e magánüdülők nincsenek a téli évszaknak megfelelően felszerelve. A kérdőíves felmérés arra is rámutatott, hogy a központban a turisták által eltöltött éjszakák átlagos száma pedig 1,44. Ez az érték túlságosan alacsony az adottságokhoz képest.
nem száll meg 5,58% 3,05% 2,03%
panzió szálloda turistaház villa
13,71%
hétvégi ház egyéb
6,6% 60,91%
8,12%
3.ábra Az igénybe vett szállás típusa szerinti megoszlás A további fejlesztések során célcsoportokat kell megjelölni, ezért fontos az ide látogató turisták kor és foglalkozás szerinti megoszlásának ismerete. Az életkor szerinti megoszlás azt mutatja, hogy legnagyobb arányban a középkorúak vannak képviselve (84,1%), nagyon alacsony a fiatal korosztály és a 60 év felettiek aránya (5,6%) (5.ábra). Ez az üdülőközpont profiljával magyarázható az idős korosztály esetében, hisz a téli sportok űzéséhez bizonyos fizikai kondíció szükséges. A fiatal korosztály alacsony aránya kérdéses. A foglalkozás szerinti megoszlás arra mutatott rá, hogy fele arányban a szellemi alkalmazottak (55%) képviseltetik magukat, a fizikai munkások, egyetemisták, tanulók és
2
Azonban csak két évre visszamenőleg és hiányos adatokat bocsátottak rendelkezésemre, ezek publikálásra nem alkalmasak
4
nyugdíjasok majdnem egyenlő arányban vannak jelen (4.ábra). E megoszlás a rendelkezésre álló jövedelem és szabadidő szerint alakul.
4. ábra A turisták kor és foglalkozás szerinti megoszlása A turisták lakhely szerinti megoszlása egyértelműen bizonyítja hogy a legfontosabb kibocsátó település Kolozsvár, a vendégek több mint fele itt lakik. Sorrendben a közelben lévő kisvárosok (Torda, Aranyosgyéres, Nagyenyed, stb.) következnek. Kis arányban részesednek a falvak, községek, a külföldi vendégek aránya pedig elenyésző (5. ábra). Kolozsvár
5,13% 1,03%
Torda Aranyosgyéres
12,31%
Nagyenyed Más város Falu 4,62%
Külföld
3,08%
62,56%
11,28%
5. ábra A turisták lakhely szerinti megoszlása E vizsgálat alapján kirajzolódott a központba látogató turista alaptípusa, mely a következő jellemvonásokkal rendelkezik: Kolozsvárról vagy valamelyik közeli városból érkezik, a középkorúak korkategóriájába sorolható, intellektuális munkát végez, ami megfelelő keresletet és szabadidőt biztosít a téli sportok űzéséhez. Csak a téli szezonban, és ezen belül hétvégén látogatja a központot, nem száll meg.
5
7. A gazdasági hatások vizsgálata Az üdülőközpontban a turisták kiadásából származó gazdasági hatásokat a Pénzgeneráló Modell segítségével vizsgáltuk, 2006 síszezonjára vonatkozóan. Mivel regionális és település szinten nem álltak rendelkezésünkre a megfelelő adatok az adóbevételeket, a foglakoztatottságra és jövedelemre gyakorolt hatásokat nem tudtuk mérni, így csupán az értékesítésből származó hatások vizsgálatára terjedt ki a kutatás. A modellhez szükséges adatokat többféle módszerrel gyűjtöttük be. A turisták kiadására vonatkozó adatokat kérdőíves adatgyűjtéssel határoztuk meg, a turisták számát látogatószámlálással oldottuk meg, a megtartási ráta és multiplikátorok meghatározásához másodlagos információs forrásokat is felhasználtunk. A síközpont sajátos gazdasági helyzettel rendelkezik, hisz a turisztikai tevékenységet végző vállalkozások közül egyetlen sem helyi, sőt a lakosság alkalmazottai közül senki sem dolgozik az idegenforgalmi szektorban. Emiatt a helyi szolgáltatások, termékek előállítása során nagyon nagy lesz a behozatal mértéke, a helyi termelés pedig minimális. A turisták igényeinek kielégítéséhez szükséges termékek és javak, a munkaerő Kolozsvárról importálódik, a legtöbb vállalkozás székhelye is Kolozsváron található. A helyi termelés átlaga adja a megtartási rátát. Általában a megtartási ráta értéke 70-90% között váltakozik. A mi esetünkben a megtartási ráta nagyon alacsony, értéke 19,16 %, tehát a bevételeknek legnagyobb hányada „kifolyik” a központból, a vizsgált területen kívül (Kolozsváron) fejti ki hatását. Ez a nagyon alacsony érték azzal magyarázható, hogy a helyi gazdaság még nincs kifejlődve. Ugyanakkor az előbbi értékek régiókra vonatkoznak, míg mi egy kis síközpontra próbáljuk alkalmazni a modellt. A szakirodalomban számos kutató a 2,0 vagy ennél nagyobb értékű multiplikátorokkal számol, a valóságban azonban ezek értéke az 1,0 - 1,5 intervallumban mozog (STYNES 1999). A korlátozott gazdaságú fejlettséggel jellemezhető régiókra az 1,1 1,2 értékű multiplikátorokat használnak, így mi is ezzel az értékkel számoltunk. A gazdasági hatásvizsgálatot a Pénzgeneráló Modell három szakaszának megfelelően végeztük el, meghatároztuk a turisták számát, kiszámoltuk az átlagos kiadást, majd a kapott adatokat behelyettesítve a modellbe (6. ábra) megvizsgáltuk a hatásokat.
1. A területre érkező, nem helyiek aránya
99%
2. A síszezon ideje alatti látogatások száma
73 328 személy
3. Átlagos kiadás /fő
401,86RON
4. Összes kiadás 1*2*3
29 172 914,17 RON
5a. Megtartási ráta
19,16%
5b. Termelési multiplikátor
1,1
6. Direkt hatás 4*5a*5b
6 148 483,39 RON 2 257 732,67 USD3 6. ábra Pénzgeneráló Modell
3
A 2006.06.06 árfolyammal számolva. 1 USD = 2,7233 RON
6
A vizsgált területen csak a látogatók kiadásából származó direkt hatásokat vizsgáltuk, mivel az indirekt hatások vizsgálatára adatok hiányában nem adódott lehetőség. Indukált hatások a területen nem jelentkeznek, mivel az alkalmazottak egyike sem helybéli, a kiszolgáló egységek és vállalatok működtetői is a településen kívülről származnak. Így a turizmusból származó jövedelmet nem az üdülőközpontban költik el. A direkt hatások becslése érdekében meghatároztuk kategóriánként a helyi termelés arányát és a behozatal mértékét. Azért volt szükség erre az elkülönítésre, mert a területen direkt hatásként csak a helyi termelés fog megjelenni. A behozatal miatt a turisták kiadása nem a területen fogja kifejteni a hatását, hanem azon a területen, ahonnan származnak a javak és termékek. A modellből leolvasható, hogy a több, mint 70 000 látogató egy síszezon alatt (2005/2006-os szezonra érvényes értékekkel számolva) 29 172 914,17 RON értékben költekezett a tanulmányozott üdülőközpontban. A helyi gazdaság ennek az összegnek csak 19,16%- át hasznosítja, mint tényleges bevételt, így az összes kiadás közvetlen hatása csupán 6 148 483,39, ami jóval kevesebb, mint a tényleges kiadás. 8. Következtetés és javaslatok A vizsgált üdülőközpont számos problémával küszködik, ilyen a vendégéjszakák alacsony száma, időbeli zsúfoltság, infrastrukturális hiányosságok, szolgáltatások hiánya vagy alacsony szintje, kevés bevétel stb. Emiatt nagyon fontos egy megfelelő fejlesztési terv kidolgozása, mely figyelembe veszi a fenti problémákat, szem előtt tartja a fenntarthatóság szempontjait, ezeket a gazdasági oldal követelményeivel egyezteti, oly módon, hogy egyik oldal se kerüljön hátrányos helyzetbe. E terv fő céljaként a minőségi fejlesztést kell megjelölni, a tömegturizmussal ellentétben. Minden újabb fejlesztést pedig környezetbarát technológiákkal kell megvalósítani, a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével. A fenntarthatóságot pedig nem számszerű korlátozásokkal valósítani meg, hanem megkeresni a központ sajátosságainak legmegfelelőbb, elfogadható és kívánt feltételeket és módszereket, majd ezeket alkalmazni (McCool - Lime 2001). Az idő- és térbeli zsúfoltság csökkentése például különböző marketing eszközökkel valósítható meg (árdifferenciálást alkalmazni különböző időszakokra vagy termékekre vonatkozóan). A turistaforgalom kiegyenlítése érdekében ajánlott lenne a nyári időszakban megvalósítható turisztikai programok szervezése (pl. természetjáró, ismeretterjesztő képzések: gyógynövény-, gombaismertetés, vad- és madárles, túrák szervezése, stb.). A további fejlesztések irányának megszabása érdekében elégedettségi vizsgálatot is végeztünk a turisták körében. Meglepően magas arányban jelentkeztek azok, akik elégedettek a központ által ajánlott szolgáltatásokkal és infrastruktúrával ( 72,9 %). Ennek a magyarázata azonban az ide látogatók igényességének alacsony szintjével támasztható alá, nem az infrastruktúra és szolgáltatások minőségével. Érdekes jelenség az, hogy a magyar nemzetiségűek nagyobb arányban elégedetlenek, mint a román nemzetiségűek. Az elégedetlenek (20,5 %) a sípálya és a felvonó minőségét, árát kifogásolták, továbbá a tisztaság fokát, a parkolók hiányát, az utak minőségét, a rekreációs lehetőségek szűk körét kifogásolták. Ezek ismeretében a sípálya és felvonó korszerűsítése és hatékonyabb karbantartása szükséges. Oktatásra és szánkózásra alkalmas pályák berendezése is fontos szempont, mivel jelenleg a központ nem rendelkezik ilyen jellegű berendezésekkel. Továbbá javítani kell az ide vezető utak minőségét, parkolókat kell építeni, hisz ezek teljesen hiányoznak. A tisztaság 7
fenntartása érdekében szeméttartók elhelyezése, WC-k számának a növelése szükségeltetik. Ugyanakkor a környezeti tudatformáló és az „egészséges életmód” képzések, erdei iskolák, tanösvények is a fenntarthatóság szempontjait szolgálnák. A rekreációs lehetőségek szélesítése érdekében ajánlott lenne egy komplex sportcentrum létrehozása, játszóterek építése, a turisztikai programok és tevékenységek bővítése és változatossá tétele a kirajzolódott turistatípus jellemzőinek figyelembe vételével. A gazdasági hatásvizsgálat rámutatott arra, hogy a vizsgált síközpont sajátos helyzetben van. Míg Kolozsvár közelsége nagy számú látogatót és ezzel egy időben jelentős kiadást biztosít, addig gazdasági hatásai kimondottan negatívak. A turizmusból származó haszon nagy része a kolozsvári bevételeket gyarapítja, a helyi gazdaság minimálisan részesül belőle. Mindezek miatt fontos lenne a helyi gazdaság támogatása. Létfontosságú követelmény lenne a helyiek bevonása a turizmus rendszerébe, mivel eddig csak szemlélői voltak a turizmus kibontakozásának, fejlődésének. A rendszerváltás után ugyanis eladták a központ területén található telkeiket, így teljesen kiszorultak az itt végbemenő és egyre nagyobb méreteket öltő idegenforgalomból. Segítségükkel beindítható a falusi turizmus, agroturizmus, ami a nyári időszak forgalmát növelné. Nem utolsó sorban ajánlott inkább az egyéb adottságokra épített turisztikai termékeket kialakítani, mivel a síturizmus Európa- és országszerte már kiforrott és nem annyira versenyképes (WTTC 2006) Könyvészet Cocean P, 1992, Modele de amenajare turistica a unor regiuni muntoase din Romania, Studia Universitatis Babes-Bolyai, Geographica, XXXVII, 1-2, Cluj-Napoca Ganea I V, 2004, Organizarea spatiului geografic si a agrementului de tip „outdoor” in Muntii Apuseni, Lucrare de doctorat, Universitatea Babes-Bolyai Facultatea de Geografie, Cluj-Napoca Kadar A - Mititean, R, 1996, Zona turistica Baisoarasi masivul Muntele Mare. Ghid turistic, Chrysoppea, Cluj-Napoca, 1-16 pp. Martonné E K , 2003, Turizmus és környezet, Civis Copy Kft Nyomdaüzeme, Debrecen, pp. 56-127 McCool S F - Lime D W, 2001, Tourism carrzing capacity: Tempting fantasy or useful reality?, Journal of Sustainable Tourism, Vol. 9, No.5 Michalkó G, 2004, A turizmuselmélet alapjai, Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 174-186 pp. STYNES D J, 1999, Approaches to estimating the economic impacts of tourism; Some examples. Economic Impacts of Recreation & Tourism Web Site, http://www.msu.edu/course/prr/840/econimpact/ecimpvol2 WTO, 2000, A fenntartható turizmus fejlesztése. Irányelvek a turizmus tervezőinek és szervezőinek, Geomédia Szakkönyvek, Budapest, 20-25 pp. WTTC, 2006, Romania. The 2006 Travel & Tourism Economic Research, www.wttc.org
8