Dr. Pósa Mihály
A Shannon-féle entrópia mint molekula deszkriptor a szteroid vázas vegyületeknél 1. Bevezetés A Vajdasági Magyar Tudományos Társaság 2010. évi tanácskozásán Kiss Ernő professzor ismertette a termodinamika törvényeit (Hány főtétele van a termodinamikának?). Előadásában megemlítette a a termodinamika II. törvényét, amely a spontán folyamatok létrejöttét magyarázza az információs elmélet alapján. Ezek szerint, valamely rendszer állapota annál valószínűbb minél nagyobb annak az információs bizonytalansága (minél több mikro-rendszerrel jellemezhető), azaz rendezetlensége, amelyet az entrópia-állapot függvény fejez ki. A szerves vegyületek nagyfokú szerkezeti diverzitása lehetővé teszi szerkezetük jellemzését a Shannon-féle entrópiával mint molekula deszkiptorral. Az epesavak szteroid vázas amfifil molekulák, amelyek tulajdonságát nagymértékben meghatározza a 5β-kolánsav molekula geometriája. A 5β-kolánsav molekula szteroid vázán megkülönböztethető egy domború (β) és egy homorú (α) felület. Ezek a felületek az epesav származékoknál a hidrofóbia szemszögéből különböznek. A legtöbb topológiai molekula deszkriptor nem tükrözi az epesavak szteroid vázának kettőségét. Sőt bizonyos deszkriptorok (Winer-index, Balaban-index, shape atribute, stb.) az epesavak szerkezeti izomérjeit sem képesek megkülönböztetni egymástól (pl. a kólsav mono-oxoszármazékainál az előbb említett molekula deszkriptorok ugyanazt a számot adják, függetlenül az oxo csoportnak a szteroid vázban elfoglalt helyétől) (1-3). Sokszor előfordul, hogy a QSA(P)R kutatásra szánt tanítóhalmaz molekula száma (elemszám) kicsi (tanítóhalmaz: 6-12 molekula, ellenőrzőhalmaz: 2-4 molekula), így a többváltozós regressziós módszerek általában túlbecsült modellt adnak. Ezért célszerű olyan molekula desz
Dr. Pósa Mihály, egyetemi docens, Újvidéki Egyetem, Orvostudományi Kar, Gyógyszerészeti Tanszék, A Fizikai kémiai kutató csoport vezetője,Újvidék
560
kriptorok szerkesztése-fejlesztése, amelyek minél jobban jellemzik (kódolják) a vizsgált molekula szerkezetét, aminek köszönhetően a QSA(P)R függvény akár egyváltozós lineáris egyenlet is lehet, nagy előjelző képességgel a vizsgált kongenerikus molekulák csoportjára tekintve (1,4). E munka célja, hogy rámutasson a Shannon entrópia alkalmazásának lehetőségére új epesav molekula deszkriptor(ok) kifejlesztésében. 2. A molekula deszkriptorok A molekula deszkriptorok a molekulák szerkezetének matematikai megjelenítése, ideális esetben, minden különböző molekula egy meghatározott számmal jellemezhető. A molekula deszkriptorok lehetnek: topológiai deszkriptorok, amikor a molekulákat egy 2D-es gráffal ábrázoljuk, ami alapján távolsági, szomszédsági, kötésrendi stb. mátrixokat határozzunk meg, kvantumkémiai deszkriptorok, amelyek a molekula elektron eloszlása alapján számított elektronsűrűségek (atomokra vetítve), energia értékek stb., fizikai-kémiai jellemzők adatbázisa (fragmentációs módszerrel kiterjeszthető az ismeretlen vegyületekre is). A hatás szerkezet (QSAR) vizsgálatoknál a molekula deszkriptorok a független változok, mig a biológiai-farmakológiai tulajdonságok (kísérleti eredmények) a függő változók. Cél megkeresni a vizsgált vegyületeknél a biológiai-farmakológiai tulajdonságuk és a megfelelő molekula deszkriptorok (szerkezetük) közötti függvény-kapcsolatot (4). 2. A Shannon-féle entrópia Valamely diszkrét valószínűségi változó X a következő (különböző) étékeket veheti fel X={x1, x2, ...xi...xn}. Ha m számú kísérletben az X valószínűségi változó valamely i értéke (xi) mi-szer jelenik meg, akkor annak a valószínűsége, hogy X értéke xi: pi=mi/m. Minél kisebb a pi valószínűség, annál nagyobb annak a bizonytalansága (uncertainty), hogy valamely kísérletben X értéke xi legyen. A bizonytalanság kifejezésére legalkalmasabb egy olyan függvény, amely folyamatosan csökken a valószínűség növekedésével: bizonytalanság=–log2p (1. ábra). 561
-log2p a bizonytalanság növekszik
0
p
1
log2p log2p
a valószínűség csökken va
1. ábra verovatnoća és a valószínűség A bizonytalanság
Az X valószínűségi változó mindegyik xi értékéhez hozzárendelhető a megfelelő bizonytalanság, így valójában az X valószínűségi változót leképeztük egy új valószínűségi változóba a X határozatlanságába (hat.X): X hat. X
{
x1 ,
x2 ,
xi ,
xn
{ log 2 p1 , log 2 p2 ,
log 2 pi ,
}
log 2 pn }
p1
p2
pi
pm
.
Mivel a hat.X-nek minden –log2pi értéke pi valószínűséggel realizálódik, így átlagértéke: n
hat. X pi log 2 pi (1). i 1
562
Shannon szerint az X valószínűségi változó határozatlansága – entrópiája H(X) a diszkrét értékeinek a határozatlanságainak az átlagértéke:
H X X
(3).
A H(X) akkor nulla, ha X lehetséges értékeinek valószínűsége mind nulla, kivéve egyet, amelyre akkor p=1 (log21=0). A H(X) maximális értékét akkor veszi fel, ha X mindegyik értéke azonos valószínűséggel pi realizálódik (1=npi → pi=1/n) (5): n 1 1 H X max pi log 2 pi n log 2 log 2 n (4). n n i 1
3. Shannon-féle entrópia alapú molekula deszkriptor konstrukciója az epesavaknál (szteroid vázas vegyületek) Az epesav molekulákat 2D-es hidrogén atomok nélküli gráfnak tekintjük (2. ábra), amelyben a különböző elemek atomjai különböző típusú csomópontokat alkotnak.
2. ábra A 5β-kolánsav molekula gráfja
A szteroid gyűrűrendszer sztereokémiai jellegzetességei oly módon konzerválódtak a 2D-es gráfban, hogy az anguláris (és a C21-es 563
láncbéli) terciér C atomok és a megfelelő H atom közötti kötést irányított útnak tekintjük. Ha a megfelelő H atom a gyűrűrendszer β oldalán helyezkedik el, akkor a molekula gráfban a terciér C atomoknál az út iránya a csomópont felé mutat. Az α orientációnál pedig az út kezdőpontja a csomópontban van (2. ábra). Az első döntéshozatalnál (D1) megállapítjuk a különböző típusú csomópontokat (atomokat) az epesav molekula gráfban (megkapjuk a csomópontok csoportjait). Ezután meghatározzuk annak a valószínűségét, hogy egy véletlenül választott csomópont valamely csoportba tartozzon. A második döntéshozatalnál (D2) a D1-nél kapott csoportok további osztályozása (a C atom és O atomok csoportjainak további osztályozása) történik. Mindegyik csomóponthoz hozzárendeljük a csomópontból kiinduló utakat, így az azonos típusú csomópontokon belül különböző csomópont-út rendszerek jönnek létre (3. ábra). Hasonlóan mint a D1-nél, meghatározzuk annak a valószínűségét, hogy egy véletlenül választott csomópont valamely csoportba tartozzon.
3. ábra A 5β-kolánsav C atomok csoportjai a D2-ben 564
A harmadik döntési lépés azokat a csoportokat öleli fel, amelyeknél a D2-ben egynél több elem található. Mindegyik ilyen D2-es csoport csomópont-út rendszer szabad útjára ráillesztjük (hozzá csatoljuk) a szomszédos csomópont-út rendszert, majd meghatározzuk az azonos szubgráfok csoportjait. Szintén meghatározzuk annak a valószínűségét, hogy egy véletlen (mag)csomópont valamely szubgráf csoportjába tartozzon. A további döntéshozási lépések addig folytatódnak, amíg az öszszes (mag)csomópont nem kerül külön csoportba (4. ábra).
4. ábra Az 5β-kolánsav és a 3α-hidroxi-5β-kolánsav döntési spektrumai 565
Az epesavak döntési spektrumaiban mindegyik döntési lépésben meghatározzuk a felbontás határozatlanságát (entrópiáját), majd az entrópiákat összegezzük a döntési szintek szerint: g
H cum pi log 2 pi . D i 1
Néhány epesav Hcum értéke: 5β-kolánsav (1.96), 3α-hidroxi-5βkolánsav (2.08), 3-oxo-5β-kolánsav (2.15). 4. Összegzés A munkában bemutattuk a Shannon-féle entrópia alkalmazásának lehetőségét az epesavak döntési spektrumának számszerűsítésében. Az így kapott szám, a Hcum felhasználható molekula deszkriptorként az epesavak QSAR vizsgálatainál. Felhasznált irodalom: 1. M. Poša: QSPR study of the effect of steroidal hydroxy and oxo substituents on the critical micellar concentrations of bile acids, Steroids 76(1-2) (2011) 85-93. 2. M. Poša: Fizičko-hemijske osobine žučnih kiselina sa osvrtom na okso derivate 5β-holanske kiseline, Medicinski fakultet, Novi Sad, 2011. 3. M. Poša, A. Pilipović, M. Lalić, J. Popović: Determination and importance of temperature dependence of retention coefficient (RPHPLC) in QSAR model of nitrazepams’ partition coefficient in bile acid micelles, Talanta 83(5) (2011) 1634-1642 4. M. Poša: Osnovne metode u hemometriji, Medicinski fakultet, Novi Sad, 2010 5. Z.I Ivkovic: Teorija verovatnoće sa matematičkom statistikom, Gradjevinska Knjiga, Beograd 1976.
566
