A pálinka jogi szabályozása Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár
Jogszabályok AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 110/2008/EK RENDELETE a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról. 2008. évi LXXIII. törvény a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról
A pálinka definíciója • A pálinka Magyarországon termett gyümölcsből előállított, Magyarországon cefrézett, lepárolt és palackozott gyümölcspárlat. • Törkölypálinkának olyan törkölypárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett szőlő törkölyéből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.
• A pálinkát és a törkölypálinkát nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni még a termék végső ízének lekerekítése érdekében sem. • Meg kell felelniük a vonatkozó termékleírásnak is. (országos ill. régiós)
Megnevezés • A pálinka megnevezésében egyfajú gyümölcsből készült pálinkák esetében a gyümölcs nevét közvetlenül a pálinka szó követi. • A különböző egyfajú gyümölcsből készült pálinkáknak utólagos keverésével előállított pálinka megnevezése gyümölcspálinka vagy vegyes gyümölcspálinka. A keverés során felhasznált pálinkákat a felhasznált mennyiség szerinti sorrendben a címkén fel kell tüntetni.
• A különböző fajú gyümölcsök együttes cefrézésével, illetve különböző fajú gyümölcsök cefréinek együttes lepárlásával előállított pálinka megnevezése vegyes gyümölcspálinka. A pálinka készítéséhez felhasznált gyümölcs fajokat a felhasználás mennyisége szerinti sorrendben a címkén fel lehet tüntetni.
Megnevezés • Aszútörköly‐pálinkának az a törkölypálinka nevezhető, amely igazolhatóan 100%‐os mértékben a Tokaji borvidék magyarországi termőhelyéről származó aszú készítéséhez felhasznált aszú szemek kipréselt tésztájából készült. • A pálinka és a törkölypálinka bármilyen arányú keverésével készült terméket ‐ még akkor is, ha a termék alkoholtartalma 100%‐ban e két összetevőből származik ‐ kizárólag csak szeszesitalnak lehet nevezni.
Különleges eljárásokkal készült pálinkák • Kisüsti pálinka: gyümölcs‐ és törkölypálinka, amelyet legfeljebb 1000 liter űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állítottak elő. • Gyümölcságyon érlelt pálinka vagy ágyaspálinka: gyümölcspálinka, amelyet gyümölccsel együtt érleltek legalább 3 hónapig. 100 liter pálinkához legalább 10 kg érett vagy legalább 5 kg aszalt, gyümölcsöt kell felhasználni. • Ágyas törkölypálinka: amelyet Magyarországon termett szőlővel vagy aszalt szőlővel együtt érleltek legalább 3 hónapig. 100 liter ágyas törkölypálinkához legalább 10 kg érett vagy legalább 5 kg aszalt szőlőt kell felhasználni.
Különleges eljárásokkal készült pálinkák • Érlelt pálinka: gyümölcs‐ és törkölypálinka, amelyet 1000 literes vagy nagyobb fahordóban érleltek legalább 6 hónapig, vagy 1000 liternél kisebb fahordóban min. 3 hónapig • Ópálinka: gyümölcs‐ és törkölypálinka, amelyet legalább 1 évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 2 évig érleltek 1000 literes vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban.
Megkülönböztető zárjegy • Más alkoholtermékekre alkalmazandó zárjegytől színében eltérő pálinka‐zárjegy használható. • A Jöt. rendelkezéseinek alkalmazásával a vámhatóság pálinka‐zárjegyet kizárólag a pálinka, illetve a törkölypálinka előállítását, palackozását vagy tárolását a Jöt.‐ben az e tevékenység folytatásához előírt adóraktári engedély birtokában végző személynek ad ki.
Magánfőzés • a jövedéki törvény 2010. szeptember 27‐i módosításával lehetővé vált a gyümölcsből és a gyümölcsökből származó alapanyagokból az adófizetés nélküli párlatok előállítása részben a magánfőzés, de a bérfőzés során is. • Párlat és nem pálinka!
Magánfőzés • Magánfőzésnek minősül „a párlatnak a magánfőző lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat‐előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása évente legfeljebb 2 hektoliter tiszta szesz mennyiségig”. • Ennek megfelelően magánfőzést a magánfőző • a lakóhelyén, vagy a gyümölcsöse helyén • legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen végezheti, • amelynek keretében, évente legfeljebb 2 hektoliter tiszta szeszt ‐ ami 400 liter 50 tf%‐os alkoholnak felel meg – állíthat elő.
Magánfőzés • Magánfőző az a 18. életévét betöltött természetes személy lehet – így jogi személyek és egyéb gazdasági társaságok nem főzhetnek magánfőzés keretében párlatot ‐ aki saját tulajdonú gyümölcsből, saját tulajdonú desztillálóberendezésen állít elő párlatot. • A magánfőző lepárlójának (desztillálóberendezésének) előállításával, továbbá a forgalmazásával kizárólag olyan személyek foglalkozhatnak, akik erre a NAV vámszerveitől engedélyt kaptak.
Magánfőzés •
A magánfőző által évente előállítható 2 hektoliter tiszta szesz mennyiségű párlatból, adómentes a magánfőző által évente legfeljebb 50 liter mennyiségben előállított párlat, feltéve, hogy az a háztartásában való személyes fogyasztásra szolgál.
•
A jövedéki szabályok alkalmazásában 50 liter magánfőzésben előállított párlatnak 50 liter 86 tf%‐os gyümölcsszesz felel meg, másképpen 86 liter 50 tf%‐os párlat.
•
Amennyiben egy háztartásban több magánfőzető él, úgy a mennyiségi korlátok szempontjából a főzött mennyiségek egybeszámítandók. Háztartásnak az egy lakásban életszerűen együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége minősül.
•
Abban az évben, amelyben a magánfőző 50 litert meghaladó mennyiségben állít elő párlatot – az 50 litert meghaladó mennyiség feletti rész után, vagy abban az esetben, amennyiben az általa előállított párlatot értékesíteni kívánja ‐, úgy meg kell fizetnie a jövedéki adót, az adóalapra számítva jelenleg 333.385 forintot.
Magánfőzés •A magánfőző által előállított párlat a háztartásában való személyes fogyasztásra szolgál. Ajándékozási, elidegenítési tilalom. Kivéve: •Amennyiben a magánfőző a kistermelői élelmiszer‐termelés, ‐ előállítás és ‐értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendelet alapján kistermelőnek minősül (kistermelői regisztrációs számmal rendelkezik), úgy az általa előállított párlatot palackozott kiszerelésben, párlat zárjeggyel ellátva értékesítheti. •Feltétel: az adó megfizetése és a jogszabályban meghatározott esetek megléte.
A párlat értékesítése •a magánfőző kistermelő saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely‐szolgáltatás keretében, vagy •a saját gazdasága helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli vásáron, vagy piacon, nem üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység keretében lehetséges. Csak a palackozott párlat értékesíthető. •A vásárokon és a piacokon történő értékesítés feltétele, hogy a magánfőző az értékesítést megelőzően, legkésőbb az értékesítést megkezdése előtt három munkanappal bejelentést tegyen a NAV vámszerveihez. A bejelentésben meg kell adni az értékesítés helyét és időpontját, valamint a párlat raktározására használandó épület (épületrész) címét, helyrajzi számát.
Röviden sorba szedve a folyamat elemeit:
•A magánfőző az engedéllyel rendelkezőtől megvásárolja a desztilláló berendezést, illetve saját készítésű berendezés előállítása előtt annak készítésére engedélyt kér a NAV‐tól, •A magánfőző által értékesíteni kívánt párlat előállítása előtt három munkanappal az értékesítési szándékkal előállítandó párlatról és az igényelt zárjegyekről bejelentést tesz a NAV felé, amely bejelentés adóbevallásnak minősül, •A magánfőző részéről, ugyanezen kötelezettséget kell teljesíteni akkor is, amennyiben 50 liternél nagyobb mennyiségű párlatot kíván előállítani, •A magánfőző az adóköteles párlat után megfizeti a jövedéki adót, és a párlat zárjegyek előállítási költségét, •A magánfőző átveszi a párlat zárjegyeket a NAV‐tól, •A magánfőző az átvett zárjegyeket az átvételtől számított 3 napon belül felragasztja a párlatot tartalmazó palackokra, •Ezek után kerülhet sor a párlat értékesítésére, amelynek az iránya kizárólag végfogyasztó lehet.
Bérfőzés • Jelenleg a bérfőzésben előállított párlat jövedéki adója 50 liter mennyiségig 0 forint, amennyiben azt a bérfőzető háztartásában a személyes fogyasztásra szolgálja. • A magánfőzésben előállított párlathoz hasonlóan lehetőség nyílt a bérfőzésben előállított párlat értékesítésére is, mégpedig abban az esetben, amennyiben a bérfőzető a kistermelői élelmiszer‐ termelés, ‐ előállítás és ‐ értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendelet alapján kistermelőnek minősül (kistermelői regisztrációs számmal rendelkezik). • A bérfőzött párlatot palackozott kiszerelésben, párlat zárjeggyel ellátva, a jövedéki adó megfizetése mellett értékesítheti a kistermelőnek minősülő bérfőzető.
A bérfőzött párlat értékesítése •a bérfőzető kistermelő saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely‐szolgáltatás keretében, vagy •a bérfőzető kistermelő saját gazdasága helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli vásáron, vagy piacon, nem üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység keretében lehetséges. •Ilyen esetben, a bérfőzető még a párlat átvétele előtt a szeszfőzdében kitöltött bérfőzési lapon nyilatkozik arról, hogy mekkora mennyiséget kíván az előállítatott párlatból értékesíteni. A nyilatkozat alapján a jövedéki adót ‐ az adóalapra számítva jelenleg 333.385,‐ forintot ‐ a szeszfőzde szedi be a bérfőzetőtől.
Bérfőzött párlat értékesítési folyamata •
A cefre átadása a bérfőzdének, ahol a bérfőzetőnek nyilatkoznia kell hogy az átadott gyümölcscefre nem tartalmaz hozzá adott mesterséges, vagy természetes eredetű cukorból, izocukorból vagy mézből származó alkoholt, valamint arról, hogy a bérfőzető olyan gyümölcstermelő háztartás tagja, amely rendelkezik gyümölcstermő területtel (gyümölcsös, gyümölcsfa).
•
A bérfőzési lap származási igazolvány részén a bérfőzető nyilatkozik arról, hogy • ő és a vele egy háztartásban élők mekkora mennyiségű párlatot főzettek adófizetés mellett és 0,‐ Ft adóval a tárgyévben, • az átvételre kerülő párlatból mekkora mennyiséget kíván a későbbiekben értékesíteni, • a tárgyévben sem a bérfőzető, sem a vele egy háztartásban élők nem állítottak elő magánfőzés keretében párlatot.
Bérfőzött párlat értékesítési folyamata • Az értékesíteni kívánt párlat után a bérfőzde felé a bérfőzető megfizeti a jövedéki adót, • A bérfőzető a bérfőzdében a bérfőzdétől átveszi az előállított párlatot, • A bérfőzető megigényli a párlat zárjegyeket, és megfizeti a párlat zárjegyek előállítási költségét a NAV felé, • Az átvett párlatzárjegyeket a bérfőzető az átvételtől számított három napon belül felragasztja a párlatokat tartalmazó üvegekre, • Ezek után kerülhet sor a párlat értékesítésére, amelynek iránya kizárólag a végfogyasztó lehet.
Köszönöm a figyelmet!
