A pálinka jogi szabályozása Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár
A pálinka és a törkölypálinka útja a hungarikummá nyilvánításig A pálinkás társadalom már az 1990-es években egységesen úgy döntött, hogy „kihozza a pálinkát a vasúti restiből”, és minőségi termékké (pálinka=tiszta gyümölcs, ill. törkölypárlat) fejleszti. A hosszú, alapos szakmai munka eredményeként a legfontosabb mérföldkövek: A csatlakozási tárgyalások eredményeként a pálinka és törkölypálinka megnevezés használatának uniós védelme A pálinka előállításának szabályairól szóló 148/2004 FVM-ESZCSM-GKM rendelet A pálinka és törkölypálinka (és hat nemzeti földrajzi árujelző oltalom alatt álló pálinka) EU földrajzi árujelző oltalom alá sorolása a szeszesitalokról szóló 110/2008/EK rendeletben Az öt párti konszenzussal megalkotott 2008. évi LXXIII. törvény a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról A Pálinka Nemzeti Tanács megalakulása A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX törvény erejénél fogva a pálinka és a törkölypálinka a Magyar Értéktár eleme lett (mivel a termékek közösségi földrajzi árujelző oltalom állnak) A termékeket a Pálinka Nemzeti Tanács javaslata alapján a Hungarikum Bizottság 2013. március 21-i ülésén hungarikummá nyilvánította
Jogszabályok AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 110/2008/EK RENDELETE a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról. (Forgalomba hozatali kötelezettség) (Tagállam által ellenőrzött termékek.) 2008. évi LXXIII. törvény a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról
A pálinka definíciója • A pálinka Magyarországon termett gyümölcsből előállított, Magyarországon cefrézett, lepárolt és palackozott gyümölcspárlat. • Törkölypálinkának olyan törkölypárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett szőlő törkölyéből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.
Földrajzi árujelző oltalom: pálinka, törkölypálinka
• . GÖNCI BARACKPÁLINKA
SZABOLCSI ALMAPÁLINKA
PANNONHALMI TÖRKÖLYPÁLINKA
SZATMÁRI SZILVAPÁLINKA
GÖCSEJI KÖRTEPÁLINKA
KECSKEMÉTI BARACKPÁLINKA
BÉKÉSI SZILVAPÁLINKA
ÚJFEHÉRTÓI FÜRTÖSMEGGY PÁLINKA
Az Európai Unió területén, pálinka néven csak Magyarország területén, a már említett alapanyagokból és módon készített párlatot lehet pálinkának nevezni. Kizárólag barackpálinka esetében 4 osztrák tartomány is rendelkezik a névhasználat jogával.
Technológiák Kétlépcsős
Egylépcsős (oszlopos) Mindkettővel készülhet pálinka!
• A pálinkát és a törkölypálinkát nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni még a termék végső ízének lekerekítése érdekében sem. Mézes pálinka nincs! • Meg kell felelniük a vonatkozó termékleírásnak is. (országos ill. régiós) Paraméter Határérték Alkoholtartalom (tf%)
min. 37,5 max. 86
Metilalkohol-tartalom (g/hl abs. alk.)
max. 1000 v. 1200 v. 1350 (alapanyagonként eltérő)
Illóanyag-tartalom (g/hl abs. alk.)
min. 200 (törköly: min. 140)
Réztartalom (mg/L)
max. 10
Ciánhidrogén tartalom (g/hl abs. alk.)
max. 7
Megnevezés • A pálinka megnevezésében egyfajú gyümölcsből készült pálinkák esetében a gyümölcs nevét közvetlenül a pálinka szó követi. • A különböző egyfajú gyümölcsből készült pálinkáknak utólagos keverésével előállított pálinka megnevezése gyümölcspálinka vagy vegyes gyümölcspálinka. A keverés során felhasznált pálinkákat a felhasznált mennyiség szerinti sorrendben a címkén fel kell tüntetni.
• A különböző fajú gyümölcsök együttes cefrézésével, illetve különböző fajú gyümölcsök cefréinek együttes lepárlásával előállított pálinka megnevezése vegyes gyümölcspálinka. A pálinka készítéséhez felhasznált gyümölcs fajokat a felhasználás mennyisége szerinti sorrendben a címkén fel lehet tüntetni.
Megnevezés • Aszútörköly-pálinkának az a törkölypálinka nevezhető, amely igazolhatóan 100%-os mértékben a Tokaji borvidék magyarországi termőhelyéről származó aszú készítéséhez felhasznált aszú szemek kipréselt tésztájából készült. • A pálinka és a törkölypálinka bármilyen arányú keverésével készült terméket - még akkor is, ha a termék alkoholtartalma 100%-ban e két összetevőből származik - kizárólag csak szeszesitalnak lehet nevezni.
Különleges eljárásokkal készült pálinkák • Kisüsti pálinka: gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legfeljebb 1000 liter űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állítottak elő. • Gyümölcságyon érlelt pálinka vagy ágyaspálinka: gyümölcspálinka, amelyet gyümölccsel együtt érleltek legalább 3 hónapig. 100 liter pálinkához legalább 10 kg érett vagy legalább 5 kg aszalt, gyümölcsöt kell felhasználni. • Ágyas törkölypálinka: amelyet Magyarországon termett szőlővel vagy aszalt szőlővel együtt érleltek legalább 3 hónapig. 100 liter ágyas törkölypálinkához legalább 10 kg érett vagy legalább 5 kg aszalt szőlőt kell felhasználni.
Különleges eljárásokkal készült pálinkák • Érlelt pálinka: gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet 1000 literes vagy nagyobb fahordóban érleltek legalább 6 hónapig, vagy 1000 liternél kisebb fahordóban min. 3 hónapig • Ópálinka: gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legalább 1 évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 2 évig érleltek 1000 literes vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban.
Megkülönböztető zárjegy • Más alkoholtermékekre alkalmazandó zárjegytől színében eltérő pálinka-zárjegy használható. • A Jöt. rendelkezéseinek alkalmazásával a vámhatóság pálinka-zárjegyet kizárólag a pálinka, illetve a törkölypálinka előállítását, palackozását vagy tárolását a Jöt.-ben az e tevékenység folytatásához előírt adóraktári engedély birtokában végző személynek ad ki.
Magánfőzés, bérfőzetés • a jövedéki törvény 2010. szeptember 27-i módosításával lehetővé vált a gyümölcsből és a gyümölcsökből származó alapanyagokból az adófizetés nélküli párlatok előállítása részben a magánfőzés, de a bérfőzés során is. • Párlat és nem pálinka!
Mi a különbség a pálinka és a párlat között? • Minden pálinka párlat, de nem minden párlat pálinka. • A párlatok alkoholos erjesztéssel és lepárlással készülnek, cukor hozzáadása nélkül, kizárólag a párlat meghatározásában előírt nyersanyagból. Továbbá nem tartalmazhatnak hozzáadott alkoholt és nem tartalmazhatnak hozzáadott aromaanyagokat sem.
• Nem felel meg pálinkatörvénynek: párlat • Nem felel meg 110/2008/EK rendeletnek: szeszesital A pálinka és törkölypálinka nyersanyagai és cukor hozzáadásával erjesztett és lepárolt termékek nem nevezhetők sem pálinkának, sem párlatnak, sem szeszesitalnak! Az ilyen termék hamisítvány!
• b
Köszönöm a figyelmet!
