A Nukleárisbalesetelhárítás alapjai Dr. Vincze Árpád ZMNE
A Nukleárisbaleset-elhárítás szerepe biztonsági célkitűzések
mélységben tagolt védelem
1. gát: ü.a. mátrix bizt. rendszerek, mérnöki eszközök
normál üzemi rendszerek
I. szint:
hasadvány termékek
konzervatív tervezés minőségbiztosítás biztonsági kultúra
2. gát: ü.a. burkolat 3. gát: primer hűtőkör II. szint: hibák észlelése és elhárítása III. szint: biztonsági és védelmi rendszerek 4. gát: konténment (kikerülés megakadályozása) IV. szint: balesetkezelés, beleértve a konténment védelmét V. szint: nukleárisbaleset-elhárítás (telephelyen kívüli tevékenység)
Szerepe biztonsági célkitűzések
mélységben tagolt védelem utolsó védelmi szint
Célok védekezés a sugárzás közvetlen hatásai ellen
védekezés a sugárzás hosszú távú hatásai ellen
Terjedelem nukleáris létesítmények
radioaktív anyagok
külföldi segítségnyújtás
Felelősségek atomenergia alkalmazója ! ! ! !
szabályok betartása monitorozás bejelentés okok megszüntetése, elhárítás
kormányzat ! ! ! ! !
szabályozás monitorozás óvintézkedések nemzetközi segítség tájékoztatás
Szabályozás nemzetközi egyezmények ! gyors értesítésről és segítségnyújtásról ! kétoldalú megállapodások
jogszabályok ! törvények ! kormány és miniszteri rendeletek
szakmai szabályozás ! balesetelhárítási intézkedési tervek ! módszertani eljárási rendek
Az ONER jelenlegi állapota és működésének szabályai • • • • • •
• •
• • •
A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. §-ának e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a 248/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben újra szabályozta az ONER működését, melyet a katasztrófák elleni védekezésről szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendeletnek megfelelően a 40/2000. (III. 24.) Korm. rendeletben pontosított: - Általános rendelkezések: „Az atomenergia békés célokra való alkalmazásakor esetleg bekövetkező - a lakosságot és a környezetet veszélyeztető -nukleáris veszélyhelyzet esetén, annak elhárítására, következményeinek csökkentésére, il1etőleg megszüntetésére létrehozott - Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer gondoskodik.” A baleset-elhárítási rendszer feladata: hazai nukleáris létesítmények, valamint a radioaktív anyagokat alkalmazó és tároló létesítmények, üzembe helyezése, üzemeltetése, vagy az üzemeltetés megszüntetése során bekövetkező balesetből, továbbá erőszakos behatásokból származó nukleáris veszélyhelyzetnek a - létesítményen kívül történő - felmérése, csökkentése és felszámolása; a nukleáris anyagok és a radioaktív anyagok szállítása, fuvarozása során (vasúti, közúti, vízi és légi fuvarozás közben) bekövetkezett balesetekből vagy erőszakos behatásokból származó nukleáris veszélyhelyzet felmérése, csökkentése, felszámolása; az ország területén kívül és a világűrben bekövetkezett nukleáris balesetekből, sugárveszélyt okozó eseményekből eredő -hazai nukleáris veszélyhelyzet mértékének megállapítása, a veszélyhelyzetből adódó feladatok meghatározása és végrehajtása; a lakosság hiteles és időben történő tájékoztatása.
ORSZÁ ORSZÁGOS NUKLEÁ NUKLEÁRISBALESETRISBALESET-ELHÁ ELHÁRÍTÁSI RENDSZER
KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓS BIZOTTSÁG
Operatív Törzs
Veszélyhelyzeti Központ
ÁGAZATI SZERVEK
HÁNBR
Titkárság
Műszaki Tudományos Tanács
TERÜLETI SZERVEK
Megyei (főv.) VB
Beavatkozó és közreműködő szervek
KORMÁNYZATI KORODINÁCIÓS BIZOTTSÁG Belügyminisztérium
Titkárság
OAH
CERTA
Védekezési Munkabizottság
Operatív Törzs
VM szakértői részleg
OKF
NBIÉK Ágazat Ágazat ....
Ágazat
Veszélyhelyzeti Központ
Kormányzati Koordinációs Bizottság A Kormányzati Koordinációs Bizottság az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer legfelsőbb irányító szerve.
KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓS BIZOTTSÁG Elnök: ÖT (BM) Miniszter elnökhelyettese: a védekezésben leginkább érintett tárca ÁT (nukleáris baleset esetén az OAH főigazgató) tagjai: HM ÁT
tanácskozási jogú résztvevői: EüM . ÁT
PM . ÁT
IRM ÁT
GKM . ÁT
FVM ÁT
KVM . ÁT
OAH főig.
polg. nbsz. tnm. képviselő
ÖTM OKF főig.
OVF főig.
HM VKF ORFK főkap.
Közl. Főfü. Fői. Hírk. Főfü. Főig.
HŐR OPK
BV OPK
OMSZ elnök
Orsz. Ti-i főo.
OmeSZ főig.
érint. MVB eln.
meghívottak
A KORMÁ KORMÁNYZATI KOORDINÁ KOORDINÁCIÓ CIÓS BIZOTTSÁ BIZOTTSÁG SZERVEI
Kormánybizottság Titkársága Operatív törzs Veszélyhelyzeti Központ védekezési munkabizottságok Tudományos Tanács
Feladatai: •irányítja a baleset-elhárítási rendszert, •Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszert működtet, •nukleáris veszélyhelyzet kinyilvánításakor elrendeli a baleset-elhárítási rendszer részbeni vagy teljes működtetését, •jogosult a nukleáris létesítményen kívüli (indokolt esetben belüli) intézkedések megtételére, •megállapítja a baleset-elhárítási rendszer irányítási, vezetési rendjének és működésének részletes szabályait.
A KKB Titkársága • Felelős a KKB üléseinek előkészítéséért, az érintettek tájékoztatásáért, a KKB elnöke által meghatározott személyek munkaidő alatti, illetve munkaidőn túli tartózkodásának nyilvántartásáért és riasztásáért. • Nukleáris veszélyhelyzetben a Titkárság kiegészül a BM, az FVM, a HM, az IM, a KüM, a ESzCsM, , a PM, a MeH és az OAH szakembereivel, és a KKB Titkárság Lakossági Tájékoztató Csoport útján felelős az ország lakosságának KKB szintű tájékoztatásáért.
Az Operatív Törzs Az Operatív Törzs (OpT) a BM OKF, valamint az érintett minisztériumok és országos hatáskörű szervek szakembereiből áll. Hatásköre és főbb feladatai: • A kialakult katasztrófahelyzetben akkor veszi át a feladatok irányítását, amikor annak leküzdése meghaladja a helyi és területi katasztrófavédelmi szervek lehetőségeit, • Hatásköre kiterjed a védekezésbe, illetve a következmények felszámolásába bevont erők és érintett szervek tevékenységének koordinálásra, • Tervezi és szervezi a felkészülés, megelőzés és elhárítás kapcsolatos operatív feladatok végrehajtását, • Veszélyhelyzetben koordinálja a területi katasztrófavédelmi szervek és operatív törzsek tevékenységét.
A Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottság A Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottság (NVM) vezetője a BM közigazgatási államtitkára által kijelölt személy, tagjai az érintett misztériumok és országos hatáskörű szervek által kijelölt szakemberek. Az NVM a KKB szakmai döntés-előkészítő szerve, felelős a lakosság közvetlen védelmét szolgáló operatív döntések, intézkedések előkészítéséért, az érintett tárcák alárendeltségébe tartozó szervezetek alkalmazására vonatkozó javaslat megtételéért. Az NVM hatásköre kiterjed: • az ONER döntés-előkészítést ellátó szerveire • az OSJER szerveire és szervezeteire • a fővárosi és megyei védelmi bizottságok döntés-előkészítő szerveire a jogszabályokban nevesített feladatokban • a BM és a BM OKF kijelölt szerveire a részükre e tárgyban megállapított feladatokban
A Veszélyhelyzeti Központ
• Állandó ügyeleti szolgálattal biztosítja a nukleárisbalesetelhárítással összefüggő hazai és külföldi információk gyűjtését, és azoknak az érintettek részére történő eljuttatását. Felelős továbbá a KKB tagjainak, valamint az NVM az OpT és a TT vezetőjének útján - az ONER központi szervei riasztásának megszervezéséért és a riasztás végrehajtásáért, valamint a BM OKF bázisán működő központi szervek nukleárisbaleset-elhárítási tevékenységéhez szükséges feltételek biztosításáért. A Veszélyhelyzeti Központ vezetőjét a BM OKF főigazgatója nevezi ki.
A Műszaki Tudományos Tanács feladatai: 1. nukleáris veszélyhelyzet esetén a Kormánybizottság felkérésére javaslatot készít a felmerülő, új kérdések és problémák tudományos megválaszolására, illetve megoldására; 2. a következmények felszámolásakor és a helyreállítás során részt vesz a Kormánybizottság elnökének felkérésére a baleset okainak kivizsgálásában.
A KATASZTRÓFA-ELHÁRÍTÁS TERÜLETI ÉS ÁGAZATI SZERVEI
ÖTM Védelmi Koordinációs Hivatal
Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok
Megyei (Fővárosi) Védelmi Bizottságok
ÖKM Országos Katasztrófa-védelmi Főigazgatóság
Fővárosi Polgári védelmi Parancsnokság
Ágazati katasztrófavédelmi szervek
Az Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer (OSJER) • rendeltetése: a nukleáris veszélyhelyzet korai észlelésének, a riasztás feltételeinek megteremtése.
Sugárfigyelő Rendszer feladatai: Az ország sugárzási viszonyainak, helyzetének folyamatos figyelése, jelzése és ellenőrzése. A bármely okbó1 bekövetkező nukleáris veszélyhelyzet sugárzási viszonyainak felmérése (felderítés, értékelés), előrejelzése és jelentése. A nukleáris veszélyhelyzet fokozatának megfelelő riasztás és értesítés megalapozása. A Kormánybizottságnak és szerveinek, valamint a baleset-elhárítási rendszer más vezető szerveinek elsődleges és folyamatos tájékoztatása. A lakosság életkörülményei és munkafeltételei fenntartásához, illetőleg az anyagi javak (ivóvíz, élelmiszer stb.) védelméhez, valamint a baleset-elhárítási tevékenység megalapozásához szükséges adatok és információk biztosítása. A nukleáris veszélyhelyzetben az ország nemzetközi értesítési kötelezettségének teljesítéséhez radioaktív szennyezettségre jellemző adatok biztosítása. Normál időszakban a Sugárfigyelő Rendszer Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központja útján a távmérő hálózat működésével nyert adatokkal hozzájárul az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer Információs Központja által végzett adatgyűjtéshez. Nukleáris veszélyhelyzetben támaszkodik az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer Központjának közreműködésére és szakvéleményére.
Felkészülés tervezés ! balesetelhárítási intézkedési tervek ! módszertani eljárási tervek
képzés ! átfogó és szakirányú ! elméleti és gyakorlati
gyakorlatozás ! NBEGY, CONVEX-3, INEX-3
AZ INES SKÁLA
Szint, megnevezés
Kritériumok
Példák
7. Nagyon súlyos baleset
A reaktor zónájában lévő anyag nagy részének környezetbe való kibocsátása, beleértve jellemzően a rövid és hosszú élettartamú radioaktív hasadási termékek keverékét (több tízezer TBq jód-131 egyenérték mennyiségben). Akut egészségkárosodás lehetősége fennáll. Késői egészségi hatások nagy területen, feltehetőleg több, mint egy országot érintően. Hosszú távú környezeti következmények.
Csernobil, Szovjetunió, 1986
6. Súlyos baleset
Hasadási termékek kibocsátása a környezetbe (ezer-tízezer TBq jód-131 egyenérték mennyiségben). A helyi balesetelhárítási terv teljes körű alkalmazására nagy valószínűséggel szükség van a súlyos egészségi hatások korlátozása érdekében
-
5. Telephelyen kívüli kockázattal járó baleset
Hasadási termékek kibocsátása a környezetbe (száz-ezer TBq jód-131 egyenérték mennyiségben). A balesetelhárítási tervek részleges végrehajtása (pl. helyi elzárkóztatás, kitelepítés) szükséges egyes esetekben az egészségi hatások valószínűségének csökkentésére. A zóna nagy részének súlyos károsodása mechanikus hatások és/vagy megolvadás következtében.
Windscale, Nagy Britannia, 1957 Three Mile Island, USA, 1979
4. Elsősorban létesítményen belüli hatású baleset
Radioaktivitás környezeti kibocsátása, amely a környezetben a legjobban veszélyeztetett személynél néhány mSv dózist eredményez. általában nem valószínű, hogy a telephelyen kívül védelmi intézkedésre legyen szükség, kivéve esetleg az élelmiszerek helyi ellenőrzését. A reaktor zónájának károsodása mechanikai hatások és/vagy megolvadás következtében. A dolgozók sugárterhelése olyan mértékben, ami akut egészségi hatásokkal járhat (1 Sv nagyságrendben)
Saint Laurent, Francia-ország, 1980 Tokai Mura, Japán, 1999
3. Súlyos üzemzavar
Radioaktivitás környezeti kibocsátása, a megállapított korlátnál nagyobb mértékben, amely a környezetben a legjobban veszélyeztetett személynél néhány tized mSv dózist eredményez. A telephelyen kívüli védelmi intézkedésre nincs szükség. A berendezéshibák vagy üzemviteli zavarok következtében magas sugárszint és/vagy szennyeződés a telephelyen. A dolgozóknak a korlátnál nagyobb mértékű sugárterhelése (50 mSv-et meghaladó egyéni dózisok). üzemzavarok, amelyekben a biztonsági rendszerek egy további hibája baleseti körülményeket teremthetett volna, vagy olyan helyzetek, amelyekben a biztonsági rendszerek nem tudták volna megakadályozni a balesetet, ha bizonyos kiváltó események felléptek volna.
Vandellos, Spanyol-ország, 1989
Műszaki üzemzavarok, vagy rendellenességek, amelyek ugyan közvetlenül vagy azonnal nem befolyásolták az erőmű biztonságát, de a biztonsági intézkedések újraértékeléséhez vezethetnek.
-
Működési vagy üzemviteli rendellenességek, amelyek nem járnak kockázattal, de a biztonsági intézkedések hiányosságát jelzik. Ez adódhat berendezéshibából, emberi tévedésből, vagy eljárásrendi hiányosságból. (Ezeket a rendellenességeket meg kell különböztetni azoktól a helyzetektől, amikor az üzemviteli korlátokat és feltételeket nem sértik meg, és amelyeket a vonatkozó eljárás szerint megfelelően kezeltek. Ezek jellemzően "Skála alattiak".)
-
2. Üzemzavar
1. Rendellenesség
A Paksi Atomerőműben 1990-2003. között bekövetkezett események Év
INES-1
INES-2
INES-3
1990
2
0
0
1991
5
0
0
1992
1
0
0
1993
2
0
0
1994
3
0
0
1995
2
1
0
1996
0
0
0
1997
1
1
0
1998
4
0
0
1999
3
0
0
2000
5
0
0
2001
3
0
0
2002
4
0
0
2003
1
Az OAH szerepe a balesetelhárítási készültség felügyelete ! hatósági feladatok: engedélyezés, ellenőrzés, értékelés
ONER közreműködés ! !
képviselet a központi szervekben saját készültség fenntartása
nemzetközi kapcsolattartás ! egyezményes kötelezettségek ! ügynökségek, szervezetek ! bilaterális és „baráti” országok
... és ha baj van? helyzetértékelés ! nukleáris, sugárzás, meteorológia ! aktuális helyzet, prognózis
óvintézkedések ! javaslatok kidolgozása
nemzetközi kapcsolattartás ! gyors értesítés és tájékoztatás ! segítségnyújtás és -kérés
lakossági tájékoztatás ! az országos tájékoztatás támogatása ! sajtóközlemények, tájékoztatók
hazai nukleáris veszélyhelyzet
külföldi nukleáris veszélyhelyzet
Krízishelyzeti Vezető
CERTA
korszerűCÜGYhelyiség
KÜGY
! ! HÜGY! !
biztonsági energiaellátás redundáns kommunikációs eszközök fejlett számítástechnika Jelentéstervező fizikai védelem Vezetési Titkár
Nukleáris Vezető
korszerű elemző eszközök Hírközlő
! CETA VITA, InterRAS, SINAC, RODOS Nukleáris Sugárvédelmi ! támogató szakmai dokumentumok Helyzetelemző Vezető
begyakorolt tevékenység Nukleáris Szakértő
! rendszeres képzés, gyakorlatozás ! szabályzó dokumentumok
Sugárzási Helyzetelemző
Sugárvédelmi Szakértő
Meteorológiai Szakértő
Az időzítés fontossága
Haszon
Dózisfelhalmozódás az idővel
2 nap
KÉSŐI KITELEPÍTÉS
Haszon
KORAI KITELEPÍTÉS
idő
idő 2 nap
