DR. SZILÁGYI TIVADAR—DR. GŐCZE ISTVÁN A ZMNE ALAPÍTÁSA, SZERVEZETI STRUKTÚRÁJÁNAK VÁLTOZÁSAI 1. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem előzményei
A felsőfokú tisztképzést végző jogelőd intézményt — a trianoni viszonyok között még titokban — Magyar Királyi Honvéd Hadiakadémia névvel 1920. szeptem ber 27-én alapították. 1944 nyaráig működött Buda pesten, majd Balatonfüredre települt át. Október 17én feloszlatták, de még ez év decemberében Szom bathelyen ismét összevonták a tanári és a hallgatói állományt, majd 1945 tavaszán Bajorországban feje ződött be a működése. Egyetemünk a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egye tem, amely a Magyar Királyi Honvéd Hadiakadémiát tekinti jogelődjének, ebben az évben immár 86 éves múltra tekint vissza.
A II. Világháborút követően 1947 decemberében indult újra az oktatás a Honvéd Hadiakadé mián, majd az 1950-es átszervezés után Honvéd Akadémia néven működött tovább az intéz mény. 1955. március 15-én egy miniszteri parancs alapján az Akadémia felvette Zrínyi Miklós ne vét. Az ezután következő és napjainkig tartó időszak az oktatás és az azt szolgáló szervezeti struktúra tekintetében folyamatos változást hozott. A magyar katonai felsőoktatás 1955–1991 között a társadalmi tényezők által determinált ideológiai és koalíciós függőségből adódó meghatározottságot tükrözött. A képzés és a kutatás intézményileg is szét választott rendszerben folyt. Az 1957 febru árjában megalakult Egyesített Tiszt Iskola, majd 1967-től a Kossuth Lajos Katonai Főis kola, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola, és a Killián György Repülőműszaki Főiskola folytatott alapfokú tisztképzést. A felsőszintű képzés letéteményese pedig a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia volt, amely a hadtudomány kutatásában, művelésében el ért eredményeinek elismeréseként az 1985. évi I. törvény értelmében egyetemi rangot ka pott.
1
Jelentős szervezeti változást hozott az 1993as esztendő. A Zrínyi Miklós Katonai Akadé mián elkezdődött a felsőfokú vezetőképzés, mint szakirányú továbbképzés, melyet az ön álló magyar vezérkari tisztképzés folytatásá nak tekintünk.
2. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem létrejötte, feladatai A magyarországi társadalmi, politikai, gazdasági és katonai rendszerváltást követően jelen tős reformfolyamatok következetek be a magyar felsőoktatás rendszerében is. Ezekkel a fo lyamatokkal összhangban a honvédelmi miniszter 75/1996 (HK.27.) HM utasítása (a katonai felsőoktatási intézmények hadrendből történő kiválásával és működésével kapcsolatos fel adatokról) értelmében 1996. szeptember 01-jétől a katonai felsőoktatási intézmények kivál tak a Magyar Honvédség szervezetéből (hadrendjéből). Ezzel egyidőben a Zrínyi Miklós Ka tonai Akadémia, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola és a Szolnoki Repülőtiszti Főiskola integ rációjaként létrejött a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem.
A ZMNE LÉ LÉTREJÖ TREJÖTTE
ZRÍ ZRÍNYI MIKLÓ MIKLÓS NEMZETVÉ NEMZETVÉDELMI EGYETEM VEZETÉ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉ SZERVEZÉSTUDOMÁ STUDOMÁNYI KAR
HADTUDOMÁ HADTUDOMÁNYI KAR (BUDAPEST)
(BUDAPEST)
KOSSUTH LAJOS KATONAI FŐISKOLAI KAR
SZOLNOKI REPÜ REPÜLŐTISZTI FŐISKOLAI KAR
(SZENTENDRE)
(SZOLNOK)
7
A Zrínyi Miklós Katonai Akadémiából létrejött a Hadtudományi, valamint a Vezetés- és Szer vezéstudományi (egyetemi) Kar. A Kossuth Lajos Katonai Főiskola és a Szolnoki Repülőtiszti Főiskola főiskolai karokként integrálódtak az új szervezetbe, amely három bázison (Buda pest, Szolnok, Szentendre) folytatta működését. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) a Magyar Köztársaság állami felsőoktatási intézményeként, a honvédelmi miniszter közvetlen felügyelete mellett szakmailag önálló, ön 2
kormányzattal és új gazdálkodási-ellátási rendszerrel rendelkező jogi személyként, a Honvé delmi Minisztérium háttér intézményeként kezdte meg feladatainak végrehajtását, amelyet a honvédelmi miniszter által kiadott ALAPÍTÓ OKÍRAT az alábbiak szerint határozott meg: „A ZMNE állami feladatként ellátott alaptevékenysége: a) a ZMNE Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: SZMSZ) mellékletében felsorolt tudományterületeken és tudományágakban a szakindítá si engedéllyel rendelkező szakokon a képesítési követelmények szerint a Hon védelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, a Belügyminisztérium, a Határőr ség és a rendvédelmi szervek, továbbá a védelmi szféra különböző szervei által meghatározott, tervezett létszámkeretében, egyetemi, valamint főiskolai szintű alapképzést, kiegészítő alapképzést, általános és szakirányú továbbképzést, tanfolyamrendszerű képzést, felsőfokú szakképzést folytat nappali, levelező ta gozaton, továbbá távoktatásban, s e képzési formákban oklevelet, illetve bizo nyítványt ad ki; b) a Magyar Akkreditációs Bizottság jóváhagyása alapján doktori képzést végez és doktori fokozatot ítél oda, valamint habilitációs eljárást folytat le; c) a képzéshez kapcsolódó tudományágakban tudományos, valamint tudomány szervező tevékenységet végez; d) könyvtári szolgáltatásokat nyújt az egyetem hallgatói, oktatói, kutatói, a Honvé delmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Belügyminisztérium állománya részére, valamint nyilvános könyvtárként minden állampolgár számára biztosítja gyűjteményéhez, illetve a szakirodalmi információhoz való hozzáférést; e) a nemzeti, valamint az egyetemes kultúra és művészetek közvetítésével, műve lésével, fejlesztésével az anyanyelvi, továbbá idegen nyelvi ismeretek fejleszté sével, képzésével, vizsgáztatásával hozzájárul a hallgatóknak az értelmiségi létre történő felkészítéséhez, valamint a hivatásos állomány egyes beosztásá hoz meghatározott nyelvi követelmények teljesítéséhez; f)
az oktatás és a kutatás színvonalas ellátásához szükséges nemzetközi kapcso latait fejleszti, illetve ápolja;
g) tankönyv- és jegyzetkiadást, taneszköz fejlesztést végez; h) az alaptevékenységi körbe tartozó hallgatók részére saját szervezetében tan könyv- és jegyzetellátást, informatikai, valamint laboratóriumi szolgáltatást, kol légiumi elhelyezést, kulturális és sportolási lehetőséget nyújt, továbbá olyan szolgáltatásokat, amelyek a hallgatók beilleszkedését, egészséges életvitelét és egészségügyi ellátását szolgálják; i)
az ingatlan infrastruktúrájának fenntartása és üzemeltetése a szolgáltatóval kö tött szerződés alapján, a központi költségvetés terhére történik;
j)
feladatai teljesítése érdekében igazgatási, szervezési, gazdasági, műszaki és más szolgáltató szervezeti egységeket működtet;
k) a hivatásos és szerződéses katonák át- és továbbképzésének oktatási feladata it a HM Honvéd Vezérkar igényei alapján az erre vonatkozó külön rendeltetés szerint végzi.” További jelentős változást eredményezett az egyetem szervezeti felépítésében az 1997 janu árjában megkezdett és napjainkban is folyó — a horizontális integrációt követő — vertikális
3
integráció. Ennek eredményeként 1997. szeptember 01-jei hatállyal az önálló főiskolai és egyetemi karok összeolvadtak, így a továbbiakban két egyetemi kar működött.
AZ ÁTALAKULÁ TALAKULÁS ELSŐ ELSŐ SZAKASZA 1997.09.01. ZRÍ ZRÍNYI MIKLÓ MIKLÓS NEMZETVÉ NEMZETVÉDELMI EGYETEM VEZETÉ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉ SZERVEZÉSTUDOMÁ STUDOMÁNYI KAR
HADTUDOMÁ HADTUDOMÁNYI KAR
SZOLNOKI ÜLŐTISZTI REP SZOLNOKI REPÜ REPÜLŐTISZTI F ŐISKOLAI KAR FŐISKOLAI KAR (SZOLNOK)
KOSSUTH LAJOS KATONAI FŐ FŐISKOLAI KAR (SZENTENDRE)
8
A karok mellett más, az oktatáshoz-kutatáshoz kapcsolódó intézetek, központok alakultak. Így a Társadalomtudományi-, a Nyelvi- valamint a Testnevelési és Sport Intézet, továbbá az Alapozó és Továbbképző Központ. Az egyetem szerveként integrálódott, de részben auto nóm működésű a NATO Békepartnerségi Katonai Nyelvképzési Központ, a Stratégiai Védel mi Kutató Intézet (2001-tõl Hivatal, a HM szerveként), a Leszerelési és Civil Katonai Kapcso latok Központja (1999-ben integrálódott az SVKI-ba), a Regionális Katonai Környezetbizton sági Központ (1998-ban megszűnt), mint menedzselő és oktatásszervező intézet, az 1997. szeptember 1-jei hatállyal újonnan megalakított Repülőtiszti Intézet (Szolnok) az intézeti rek torhelyettes alárendeltségében, majd a Vezetés- és Szervezéstudományi Karba integráló dott. 2000. január 01-jétől a katonai felsőoktatási intézmények további integrációjával a Bolyai Já nos Katonai Műszaki Főiskola, mint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolai Kara működött tovább.
4
AZ ÁTALAKULÁ TALAKULÁS MÁ MÁSODIK SZAKASZA 2000.01.01. ZRÍ ZRÍNYI MIKLÓ MIKLÓS NEMZETVÉ NEMZETVÉDELMI EGYETEM VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYI KAR
HADTUDOMÁNYI KAR
BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI FŐISKOLAI KAR (BUDAPEST)
9
A 2001. július 01-jétől tovább folytatódott a haderőreform keretében az egyetem átszervezé se és új szervezeti struktúra jött létre. 2001. szeptember 01-jével a Zrínyi Miklós Nemzetvé delmi Egyetem szentendrei telephelyén lévő állomány beköltözött az egyetem Budapest Ül lői úti telephelyére. A képzés 2004. szeptember 01-jétől — a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolai Kar, vala mint a Vezetés- és Szervezéstudományi Kar egyesülésével — már két egyetemi karon: a Kossuth Lajos Hadtudományi Karon, valamint a Bolyai János Katonai Műszaki Karon folyik. 3. Az egyetem küldetése „A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem szellemiségét és hagyományait:
a honvédelem, az országvédelem komplexitásának gondolata;
a polgári felsőoktatás szintjével azonos, eurokonform katonai és rendvédelmi tiszt- il letve polgári szakember képzés igénye;
a védelmi szférába tartozó és ahhoz kapcsolódó tudományterületek, -ágak és -szakok kutatásának, művelésének szándéka;
a katonai, rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervek vezetői (parancsnoki) állományá nak valamint az államigazgatásban dolgozó szakembereknek a felkészítése;
a magyar felsőoktatásban és a hadtudomány művelésében vállalható tradíciók köve tése jellemzi.
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem — Európában egyedülálló képzési rendszerében — küldetésének tekinti, hogy az Ftv-nek megfelelően a Honvédelmi Minisztérium és háttérintéz ményei, a Magyar Honvédség csapatai, a nemzetbiztonsági és rendvédelmi szervek, vala mint a védelmi szféra részére — főiskolai és egyetemi szintű alapképzésben — szakembe reket (tiszteket, köztisztviselőket) készítsen fel. Biztosítani kívánja a főiskolát végzett tisztek, polgári szakemberek kiegészítő és posztgraduális képzését, átképzését valamint továbbkép zését. Küldetésének tekinti továbbá a hadtudományi kutatás és a tudományos továbbképzés kutatóhelyi szintű tervezését, szervezését, végrehajtását. Feladatának tekinti:
5
a megrendelő, így a Magyar Honvédség, a Belügyminisztérium, a Határőrség, a nem zetvédelmi és rendvédelmi szervek, a védelmi szféra különböző szervezetei részére olyan hivatásos tisztek, köztisztviselők, közalkalmazottak alapképzését a hadtudo mány, valamint a vezetés- és szervezéstudomány terültén, akik: elkötelezettek a nemzet ügye iránt; lojálisak az ország kormányával; hazájukat szerető, mély hivatástudatú, szilárd erkölcsi tartású, becsületes életvitelű értelmiségi szakemberek; rendelkeznek szakterületükön a NATO és az EU követelményeinek megfelelő is meretanyaggal.
megalapozott általános és szakmai műveltségű emberek kibocsátását, akik képesek: eszmei értékek létrehozására, befogadására és alkotó közvetítésére; a nemzetközi és a hazai katonapolitikai, gazdasági, szociológiai folyamatok rend szerszemléletű elemzésére; az erkölcsi normák betartására; általános és szakmai műveltségük állandó növelésére; egészséges életvitel kialakítására, fizikai kondíciójuk fejlesztésére; nyelvismeretük gyarapítására; a külföldi szakirodalom tanulmányozására, a szakmai együttműködésre; megfelelő szakbeosztások ellátására békében és háborúban; szakuktól függetlenül szárazföldi, légvédelmi és repülő hadműveleti-harcászati illet ve rendvédelmi igazgatási ismereteik alapján munkásságukat valamint alárendelt jeik tevékenységét az egységes elgondoláson alapuló honvédelem, rendvédelem rendszerébe illeszteni; olyan szakemberek továbbképzését, akik a hadtudományban, a katonai műszaki tudományokban, a neveléstudományban, a rendvédelem-tudományban továbbá a vezetés- és szervezéstudományban szerzett magas fokú ismereteik, képességeik, készségeik alapján alkalmasnak bizonyulnak a katonai, rendvédelmi felsővezetőkre háruló — vezetési, szervezési, felkészítési, alkalmazási, védelemgazdasági, nem zetközi katonai és más együttműködési — feladatok hatékony ellátására; az alapképzésben valamely tudományterületen oklevelet szerzett szakemberek akkreditált doktori program alapján történő képzését, ha tanulmányaikkal vagy munkájuk során bizonyították kutatói, pedagógiai, rendszerszervező rátermettségü ket, elhivatottságukat, illetve a képzés eredményeként alkalmassá válnak a katonai és más felsőoktatási intézményekben vezető oktatói feladatok ellátására.”
4. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem szervezete, létszámadatai (2005/2006)
6
4.1 A ZMNE szervezeti felépítése
A ZMNE SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE REKTOR EGYETEMI TANÁCS
REKTORI TITKÁRSÁG
SZEMÉLY- ÉS MUNKAÜGYI IGAZGATÓSÁG
KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR OKTATÁSI REKTORHELYETTES
NK. KAPCSOLATOK OSZTÁLY
BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR
TUDOMÁNYOS REKTORHELYETTES
FŐTITKÁR
GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓ
TANULMÁNYI HIVATAL
STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT
DÖNTÉSELŐKÉSZÍTŐ és KOORDINÁCIÓS O.
KÖLTSÉGVETÉSI IGAZGATÓSÁG
NYELVI INTÉZET
TUDOMÁNY- ÉS KUTATÁSSZERVEZŐ KOORD. KÖZPONT
DOKUMENTUM VÉDELMI OSZTÁLY
MŰSZAKI ELLÁTÁSI IGAZGATÓSÁG
NYELVVIZSGAKÖZPONT TÁVOKTATÁSI ÉS KOORDINÁCIÓS KÖZPONT
TITOKVÉDELMI ÉS SZERVEZÉSI OSZTÁLY
DOKTORI ÉS HABILITÁCIÓS KÖZPONT
HUMÁN SZERVEK
EGYETEMI KÖZPONTI KÖNYVTÁR
INFORMATIKAI IGAZGATÓSÁG
KATONAI KOLLÉGIUM
4.2 A Kossuth Lajos Hadtudományi Kar kialakulása, szervezeti felépítése
A Hadtudományi Kar az egyetem megalakításával egy időben 1996-ban jött létre. Mai szer vezeti, oktatási struktúrája 1997-ben alakult ki, a Hadtudományi Kar és a Kossuth Lajos Ka tonai Főiskolai Kar (a továbbiakban: Kar) integrációjával. A Kar jogutódja az 1808-ban alapított Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiának és az 1947-ben alapított Honvéd Kossuth Akadémiának. 1967. szeptember 01-jétől működik felső fokú katonai tanintézetként. A magyar alapfokú tisztképzés első tanintézete a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia volt. A tisztképzés 1947–1949-ig a Honvéd Kossuth Akadémián történt, 1949-től 1956-ig a fegy vernemi tiszti iskolákon majd, azt követően integrálva az Egyesített Tiszti Iskolán (ETI) Buda pesten és Szentendrén működött. 1967. szeptember 01-jével megszűnt az Egyesített Tiszti Iskola, és megalakult három kato nai főiskola, köztük a Kossuth Lajos Katonai Főiskola Szentendrén, ahol a szárazföldi haderő részére — 4 éves képzéssel — parancsnoki szakon általános iskolai pedagógiai, majd kollé giumi nevelőtanári, a műszaki fegyvernemnél üzemmérnöki oklevél megszerzésével folyt a képzés.
7
1967-től a BM Határőrség részére a főiskolán, majd a Hadtudományi Karon történik a határőr tisztképzés. A képzés belső tartalmában a mindenkori csapatigényeknek megfelelően történ tek a változtatások, a korszerűsítések. Főiskolai oktatás korszerű európai szintű feltételei — 4 éves képzési idővel — 1968-1985-ig, valamint 1991-től napjainkig több ütemben teremtő dött meg. Az 1986/1987. tanévtől 1990/1991. tanévig 3 éves képzési rendszerben folyt, ezzel párhuzamosan megváltozott a katonai főiskolán szerezhető polgári képesítés tartalma és megnevezése. Ennek megfelelően az intézmény gépesített lövész, harckocsizó, felderítő szakon harcjármű üzemeltető üzemmérnöki, tüzér szakon fegyverzet-üzemeltető üzemmér nöki, műszaki szakon katonai, illetve közlekedési építő-üzemmérnöki, határőr szakon pedig kollégiumi nevelőtanári képesítést adott. 1991-től ismét 4 éves tisztképzési rendszerben — illeszkedve a magyar felsőoktatási kép zéshez polgári képesítést is adva — parancsnoki szakon üzemmérnök-tanár, műszaki sza kon mélyépítő üzemmérnök, tüzér szakon pedig földmérő üzemmérnök képzés folyt. Az 1993. évi felsőoktatási törvény életbelépése óta mérnök tanár, mélyépítő-mérnök, földmérőmérnök végzettséget biztosított az intézmény. Jelenleg katonai vezetői-, biztonság- és véde lempolitikai, határrendészeti és védelmi vezetői szakon folyik képzés. A kar 2001-ben a kato nai vezetői és a határrendészeti és védelmi vezetői szakon első ízben bocsátott ki tiszteket. 2002-ben első alkalommal lettek kibocsátva biztonság- és védelempolitikai szakon egyetemi szintű alapképzésben végzett hallgatók. A Kar székhelyét 2001. augusztus 01-jével Budapesten, az egyetem Üllői úti bázisán jelölték ki. A Hadtudományi Kar szakmailag önálló karként – az egyetem más karaival, és a polgári felsőoktatási és tudományos kutatási intézményekkel együttműködve – a Honvédelmi Mi nisztérium, a Honvéd Vezérkar, a Belügyminisztérium, és más szervek által támasztott és a kormány által kiadott „Képesítési követelmények” alapján tiszteket képez a Magyar Honvéd ség és a rendvédelmi szervek, biztonságpolitikai szakértőket az állami szervek részére. A Kar 2004. július 19-én felvette Kossuth Lajos nevét, így a továbbiakban megnevezése Kos suth Lajos Hadtudományi Kar.
8
A KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR SZERVEZET FELÉPÍTÉSE
DÉKÁN
KARI TANÁCS
TUDOMÁNYOS DÉKÁNHELYETTES
HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA
OKTATÁSI DÉKÁNHELYETTES
TANULMÁNYI OSZTÁLY
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZET
JOGTUDOMÁNYI TANSZÉK
HADTÖRTÉNELEM TANSZÉK
KATONAI ALAPOZÓ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET SZÁRAZFÖLDI MŰVELETI TANSZÉK MŰVELETI TÁMOGATÓ TANSZÉK
POLITIKATUDOMÁNYI TANSZÉK
SZOCIOLÓGIAPSZICHOLÓGIA ÉS PEDAGÓGIA TANSZÉK
DÉKÁNI HIVATAL
NEMZETKÖZI és BIZTONSÁGI TANULMÁNYOK TANSZÉK
FILOZÓFIA és KULTÚRTÖRTÉNET TANSZÉK
LÉGIERŐ MŰVELETI TANSZÉK HATÁRŐR TANSZÉK
TÉRKÉPÉSZETI és GEOINFORMÁCÓS TANSZÉK
4.3 A Bolyai János Katonai Műszaki Kar kialakulása, szervezeti felépítése A Bolyai János Katonai Műszaki Kar jogelődjeit tekintve több mint 60 éves múltra tekint vissza. A Kar – mely egyben a magyar királyi „Bolyai János” Honvéd Műszaki Akadémia jog utódja – alapításának éve: 1939. október 01-je. A Kar jogelődjei főiskolai szintű képzést 1967-től, emelt szintű (üzem) mérnök-, (üzem) gazdászképzést 1973-tól folytatnak. A rendszerváltozást követően a főiskola nevet is változtatott, az új szellemnek és a régi ha gyománynak megfelelően 1990. szeptember 29-étől a világhírű matematikus és katonatudós Bolyai János nevét vette fel. A Magyar Honvédség parancsnoka a 37/1990. számú parancsá ban - a pákozdi csata 142. évfordulóján – rendelte el a névváltoztatást. 1991. szeptember 30-án a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola a Bánki Donát Műszaki Főiskolával, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolával, a Könnyűipari Műszaki Főiskolával és az Ybl Miklós Műszaki Főiskolával közösen létrehozta a Budapesti Politechnikum-ot, amely 2001. január 01-jéig sikeresen működött. 1992. március 15-én a Melbourne-i Ludovika közösség „Bolyai-kardot” adományozott azzal a céllal, hogy azt a végzős hallgatók közül az kapja, aki minden tekintetben a legkiválóbbnak számít. A jogelőd intézetekben végzettek minden év augusztus 19-én emlékdiplomát kapnak.
9
A FEANI Európai Minősítő Bizottsága a Kart 1995. február 15-étől szerepelteti az Euromér nöki Regiszter-ben. Ez azt jelenti, hogy az 1973 óta a főiskolán végzett hallgatók, amennyi ben egyéb feltételeknek megfelelnek (középfokú nyelvvizsga, legalább négy éves műszaki gyakorlat, szakmai életmű) pályázhatnak az euromérnöki cím elérésére, amelyet Európában bárhol azonos értékű diplomaként fogadnak el. 1996. szeptember 01-jétől megváltozott a katonai felsőoktatási intézmények rendszere. A Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola kivált az MH hadrendjéből és a Magyar Köztársaság állami felsőoktatási intézményeként, szakmailag önálló, önkormányzattal rendelkező, rész ben önálló gazdálkodást végző jogi személyként folytatta tevékenységét. A polgári életben érvényes műszaki és közgazdasági követelmények szerint villamosmérnö köket, gépészmérnököket, közlekedési- és vegyészmérnököket, valamint közgazdászokat, biztonságtechnikai mérnököket és műszaki informatikus mérnököket képzett a honvédség ré szére. A képzési terület 1995-ben a határőr hallgatók képzésével bővült. A BJKMF 1999-ben sikeres teljesítette az akkreditációs eljárást. A jogelőd intézmény, majd a Főiskolai Kar — a honvédelmi miniszter 42/1999. HM utasításában meghatározottak alapján — 2000. január 1-jétől mint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolai Kara működött tovább. 2001. szeptemberétől tartozik a Kar szervezetéhez a Repülőműszaki Intézet (RMI), amely nek rendeltetése az MH Légierő Parancsnokság igényeinek megfelelő szakmai és vezetői is meretekkel rendelkező repülőtisztek, valamint a repüléssel foglalkozó polgári szervezetek ré szére szakemberek főiskolai és egyetemi szintű képzési feltételeinek biztosítása, továbbá szakmai továbbképzések tervezése, szervezése, bonyolítása. Az intézet az egyetem karaival és intézeteivel együttműködve tanfolyami képzést, tudományos kutatómunkát, továbbképzé seket és egyéb költségtérítéses tevékenységet folytat. 2004. novemberétől a Kar szervezetében működik a Katonai Testnevelési és Sportközpont, amely a katonai testnevelés (katonai sport és rekreáció) tantárgy keretében a hallgatói állo mány sokoldalú speciális edzettségét fejleszti. 2004. szeptember 1-jétől, a 218/2004. (VII. 19) Kormány rendelete, valamint az Egyetemi Ta nács — az egyetem egyes szervezeti elemei átalakítására vonatkozó — határozata alapján a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolai Kar, valamint a Vezetés- és Szervezéstudományi Kar egyesülésével létrejött a Bolyai János Katonai Műszaki Kar. A Vezetés- és Szervezéstudományi Kar jogelődje a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia Anyagi– technikai Fakultása volt, amely 1991-ben alakult azzal a céllal, hogy kétlépcsős formában va lósítsa meg a tisztek egyetemi szintű haderőnemi integrált képzését. A Vezetés- és Szerve zéstudományi Kar feladatát képezte a Katonai logisztikai, Haditechnikai menedzser, valamint Védelmi igazgatási szakokon egyetemi szintű, a Gazdálkodási, valamint Pénzügyi szakokon főiskolai szintű képzés folytatása, a Minőségügyi szakon – szakirányú továbbképzési formá ban – minőségügyi szakemberek felkészítése. Az új, a Bolyai János Katonai Műszaki Kar értékrendjében egyidejűleg jelennek meg a pro fesszionális haderő és a műszaki értelmiség által képviselt értékek. A lineáris, többciklusú képzésre történő áttérés jegyében a 2005/2006. tanévtől az oktatási struktúra is jelentősen átalakult.
10
A BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE DÉKÁN
KARI TANÁCS
TUDOMÁNYOS DÉKÁNHELYETTES
OKTATÁSI DÉKÁNHELYETTES
KATONAI ELEKTRONIKAI TANSZÉK
HIRADÓTANSZÉK
VEGYI-, KATASZTRÓFAVÉDELMI és VÉDELMI IGAZGATÁSI TANSZÉK
TANFOLYAMI és TANFOLYAMI és TÁVOKTATÁSI TÁVOKTATÁSI OSZTÁLY OSZTÁLY
KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA
REPÜLŐMŰSZAKI INTÉZET
KATONAI LOGISZTIKAI, MINŐSÉGÜGYI és KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI TANSZÉK
KATONAI GÉPÉSZETI és BIZTONSÁGTECHNIKAI TANSZÉK KATONAI MŰSZAKI TANSZÉK
DÉKÁNI HIVATAL
DÖNTÉSELŐKÉSZÍTŐ DÖNTÉSELŐKÉSZÍTŐ és KOORDINÁCIÓS és KOORDINÁCIÓS OSZTÁLY OSZTÁLY
REPÜLŐ-SHM TANSZÉK
INFORMATIKAI TANSZÉK
TANULMÁNYI OSZTÁLY
FEDÉLZETI RENDSZEREK TANSZÉK
VILLAMOS és TERMÉSZETTUDOMÁNYI ALAPOZÓ TANSZÉK
RMI KÖNYVTÁR
HADTÁP, PÉNZÜGYI és KÖZGAZDASÁGI TANSZÉK KATONAI TESTNEVELÉSI és SPORTKÖZPONT
4.4 A ZMNE szervezeti létszám adatai
ÁLLANDÓ ÁLLOMÁNY 2005/2006
ÁLLANDÓ ÁLLOMÁNY
TISZT
TTS.
LEGS.
KA.
ÖSSZESEN
OKTATÓ
167
EGYÉB
93
10
-
137
314
68
17
226
ÖSSZESEN
260
404
78
17
363
718
11
HALLGATÓI ÁLLOMÁNY 2005 /2006 HALLGATÓI CSOPORT
FÉRFI
NŐ
ÖSSZESEN
Nappali hallgató
663
197
860
Levelező hallgató
2040
938
2978
ZMNE MINDÖSSZESEN
2703
1135
3838
HM nappali hallgató
422
48
470
HM levelező hallgató
205
17
222
HM HALLGATÓ ÖSSZESEN
627
65
692
BM nappali hallgató
93
29
122
BM levelező hallgató
40
2
42
BM HALLGATÓ ÖSSZESEN
133
31
164
Polgári nappali hallgató
349
176
268
Polgári levelező hallgató
1594
863
2714
POLG. HALLG.ÖSSZESEN
1943
1039
2982
5. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem működése Az egyetem vezetési rendszere a szervezeti struktúrának megfelelően épül fel. A vezetési szintek hatás-, feladat- és felelősségi körök alapján differenciáltak. Azonos szinten működő szervezetek és vezetők hatásköre azonos, de eltérő feladat és felelősségi területtel rendel keznek. Az egyetem működtetése és a katonai szolgálati tevékenység során a szervezeti hierarchiának megfelelő centralizált vezetési, a karok, tanszékek szakmai tevékenységében a decentralizált vezetési módszer valósul meg. A szervezetek vezetői vonatkozásában az egyszemélyi vezetés és felelősség elve érvényesül. Az egyetem szervezeteinél szolgálati és szakmai elöljárói, valamint hivatali és szakmai felettesi rendszer érvényesül. A szolgálati elöl járónak parancsadási, a hivatali felettesnek alárendeltjei felé utasítási jogköre van. A szolgá lati utat minden tevékenység esetében be kell tartani. Az egyetem döntést hozó és a döntés végrehajtását ellenőrző testülete a Szenátus. Az egyetem irányítási és vezetési tevékenysé ge az egyetem magasabb vezetői útján valósul meg. Az egyetemet a rektor vezeti. Munkáját a helyettesek, a főtitkár, a gazdasági főigazgató és a dékánok közreműködésével végzi. A rektorhelyettesek, a főtitkár, a gazdasági főigazgató és a dékánok, a rektor közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látják el feladataikat.
12
Irodalomjegyzék SZABÓ Miklós: A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem - a magyar felsőoktatás integráns része - Előadás a Magyar Professzorok Világtanácsa elnökségének felkérésére, 2005. szep tember 16-17. http://www.zmne.hu/Okt_rendszer/profvt/zmne_felsooktatas.htm (2006. november 07.)
SZILÁGYI Tivadar (szerk.): Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 1996-2006. Almanach. – Budapest: ZMNE, 2006. GŐCZE István (szerk.): Egyetemi almanach a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és jog előd intézményei fennállásának 85. évfordulójára. -Budapest: ZMNE, 2005.
13
