Szervezeti magatartás. Dr. Girasek Edmond

Szervezeti magatartás Dr. Girasek Edmond

Szervezeti magatartás • Organizational Behavior (OB)

• Olyan tudományterület, amely a szervezeteken belüli magatartásra gyakorolt egyéni, csoport- és strukturális hatást vizsgálja a célból, hogy ezeket az ismereteket a szervezet hatékonyságának növelésére alkalmazza. • Területei: motiváció, vezetői viselkedés és hatalom, személyközi kommunikáció, csoportstruktúrák és folyamatok, tanulás, észlelés és beállítódás fejlesztés, változási folyamatok, konfliktus, munkakörtervezés, munkával kapcsolatos stressz

Csoport • két vagy több olyan egymástól kölcsönös függésben és interakcióban álló egyén, akik valamilyen cél érdekében közösen cselekszenek vagy együttműködnek. • típusai: – vezetői (funkcionális) csoportok, feladatcsoportok, érdek-csoportok – formális és informális csoportok

Csoportok létrehozása és vezetése • • • •

Csoportok létrejönnek anélkül is, hogy létrehoznánk őket Csoportnak tekintünk két vagy több olyan embert, akik rendszeresen interakcióba lépnek egymással, valamilyen közös cél érdekében Csoportok létrehozásával kihasználható az együttműkődő emberek kapcsolatából fakadó specializációs és szinergiahatások A csoportok segítenek kielégíteni a szociális szükségleteinket

•

Csoportvezető feladata: támogatni a csoportot a feladat végrehajtás dimenziójában (célkijelölés, információgyűjtés, kezdeményezés, struktúrálás, véleménykifejtés, feladatkiosztás, ellenőrzés)

•

Ugyanakkor érzelmi dimenzióban is szerepet kell vállalnia a csoport vezetőjének, mert különben a csoport széthullik, mert nem tudja kezelni a konfliktusokat (bátorítás, feszültségoldás, kompromisszumkeresés, elfogadás, meghallgatás)

•

Csoporttípusok: funkcionális csoport (alá-fölé rendeltségi láncnak megfelelően), feladatcsoportok (team, projekt, bizottság) és az informális csoportok (koalíciók, közös érdeklődésen alapuló csoportok, személyes barátságon alapuló csoportok).

Miért érdemes az egyénnek csoportokhoz csatlakoznia?

A csoporthoz csatlakozás előnyei és költségei Amiért érdemes:

Csatlakozás költségei:

• • • • •

• • • • •

Biztonság Státusz Önbecsülés Valahová tartozás Támogatás, elfogadottság • Hiedelmek megerősítése • Hatalom • Célok megvalósítása

Feszültség Személyes „befektetés” Elutasítás Ellentétek Ellenkezés

Miért érdemes a szervezeteknek csoportokat kialakítani és milyen költségeik lehetnek?

A szervezetek előnyei és költségei a csoportok révén Előnyök:

Költségek:

• Több tudás és információ • Többoldalú problémamegközelítés • A döntés jobb megértése • Részvétel-elfogadás

• Bizonytalan felelősség • Konformitás, csoportnyomás • Egyéni dominancia • Társas lógás • Vitamegnyerés vs. problémamegoldás

„Semmi sem tökéletes”  Ha egy csoport létrejött, vannak „öntörvényű” cselekvési törvényszerűségei  Az emberek csoport (társas) helyzetben nem ugyanúgy döntenek, cselekszenek  ezek egy része a szervezet számára kedvező, teljesítmény növelő tényező  más részük kedvezőtlen, a szervezeti teljesítményt csökkenti

 A csoport „költségei”    

Csoportnyomás Normák, konformitás Társas lógás (social loafing) Önérdek, önmozgás, magáért való funkciók, szerepek

Asch, Solomon

A résztvevőknek arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogy a jobb oldali lapon látható vonalak közül melyik hosszúsága egyezik meg a bal oldali lapon látható referenciavonaléval. 10.

Az Asch kísérlet eredménye Konformitás és csoportméret (hányan képviselik a csoportban a rossz választ

11.

Aki ellenállt:  Magabiztos: a konfliktust úgy oldotta meg, hogy energikusan szembeszállt a többségi véleménnyel és sosem engedett a maga igazából.  Individualista: elvből figyelmen kívül hagyta a többségi véleményt, mivel úgy gondolta, hogy neki mindig igaza van.  Lelkiismeret-furdalásos: bár nem engedett, jelentősnek ítélte meg a konfliktust, és kételkedett ítélete helyességében. 12.

Aki behódolt:  Viaszember: annyira kicsi volt az önbizalma, hogy ténylegesen helyesnek érezte a többségi álláspontot.  Önmagában bizonytalan: bizonytalan volt saját ítéletében, és ezért inkább csatlakozott a többséghez.  Kisebbrendűségi érzéssel küzdő: bár teljes tudatában volt annak, hogy saját válasza a helyes, mégis inkább átállt a csoporthoz, mert nem bírta volna elviselni, hogy deviánsnak tekintsék.

13.

Az egyén és a csoport viszonya csoportnormák • A csoporttagok viselkedését előíró, mindenki által elfogadott szabályokat normáknak nevezzük • A normák megfogalmazhatnak elvárt viselkedésmintákat, de leírhatnak olyan magatartásformákat is, amelyeket a csoport nem tolerál – Normák forrása: erkölcsi, társadalmi közegben elfogadott imperatívuszok, szervezet írott és íratlan szabályai, egyes tagok értékeiből, korábbi csoportokból

• Azok a szabályok válnak normává: – – – –

biztosítják a csoport fennmaradását, túlélését, előrejelezhetővé teszik az egyes csoporttagok jövőbeli magatartását, csökkentik a csoporttagok közötti kellemetlenségeket, megjelenítik azokat az értékeket, amelyekkel a csoport másoktól megkülönbözteti magát.

Az egyén és a csoport viszonya • Csoportnormák    

Teljesítménynormák, Erőforrások elosztására vonatkozó normák Külső megjelenés, nyilvános viselkedés Informális közösségi normák

• Csoportnyomás  Behódolás, engedelmesség  Azonosulás  Internalizáció

 Deviancia: normaszegő viselkedés  Jó vagy rossz a deviancia?  A deviáns viselkedésre érdemes odafigyelni!

Deviáns viselkedés • Devianciának nevezzük a csoport normáihoz alkalmazkodni nem tudó vagy nem akaró viselkedést • Szankciók, normák szigorítása • A változás képessége, a kreatív problémamegoldás, az innovatív magatartás egy kicsit mindig deviáns, új, a megszokottól eltérő • a deviáns magatartás olykor felhívhatja a figyelmet arra is, hogy nem a viselkedéssel, hanem a normával van a baj

Stanley Milgram – tekintélynek való engedelmesség  1961-62 Yale Egyetem  „Az engedelmesség, mint belénk épített időzített bomba.”  „Kísérletvezető-tanár-tanuló” – büntetés hatása a tanulási folyamatra – Hatalomnak való engedelmesség  15V-450V (a halálos mértékű áramütést jelölték a gépen)  Milgram adatai szerint az emberek egészen szélsőséges dolgokra is kaphatóak annak érdekében, hogy megmaradjon jó kapcsolatuk a hatalommal  Az kísérletben résztvevők 65%-a engedelmeskedett a hatalom utasításának és kiadta a 450V-os áramütést

Csoportkohézió • A csoporton belüli kohézió a csoporton belüli interakciós folyamatokat is befolyásolja; az összetartó csoportok kevésbé tűrik a deviáns viselkedést; mindenkinek alkalmazkodni kell a csoportnormákhoz. A pozitív hozzáállás jelentős hatást gyakorolhat a csoport teljesítményére. • A csoportkohéziót azzal határozhatjuk meg, hogy – mennyire elkötelezettek a tagok a csoport közös normái és céljai iránt, – mennyire pozitív érzelmek fűzik őket egymáshoz és a csoporthoz. Az is megállapítható, hogy az emberek azokkal a csoportokkal szemben éreznek különleges tiszteletet és elkötelezettséget, amelyekért áldozatokat hoztak, és amelyekbe nehéz volt bekerülniük. • A vizsgálatok szerint, ha valaki egy csoporthoz csatlakozik, személyes értékei és attitűdjei gyorsan megváltoznak: az illető alkalmazkodik a csoportmércékhez.

Csoportszellem (Group think)  Sebezhetetlenség (túlzott optimizmus, túlzott kockázat)  Megokolás, megerősítés  Morális támadhatatlanság hiedelme  Sztereotípiák (mi - ti)  Csoportnyomás  Egyhangú egyetértés, döntés  „terelő puli”

19.

Muzafer Sherif rablóbarlang kísérlet • Háromhetes nyári táborozás a Robbers Cave nemzeti parkban, Oklahomában

• 200 középosztálybeli, protestáns, fehér, angolszász, jól alkalmazkodó iskolásfiú közül válogattak ki 22, egymást nem ismerő gyereket • A szülők a táborozás alatt nem látogathatták őket, de aki akart, idő előtt hazamenetett

• 200 hektáros tábor sűrű erdős területen • A fiúkat 2 x 11 fős csoportban külön busszal vitték a táborba • A két csoport táborhelye egymástól látótávolságon kívül esett

Kísérlet 1. szakasza • csoportok kialakulása, együttműkmödő tevékenységek, kialakuló kulturális normák (pl. káromkodás), névválasztás, pólók nyomtatása • Sasok és Csörgőkígyók

• A hét vége felé tudomást szereztek egymásról – mi és ők!

Kísérlet 2. szakasza • Versenyeket rendeztek a két csoport között • Szoros versenyek (így szervezték) és értékes díjak •  a vesztes biztosan igazságtalannak fogja találni, mert a saját csoportját jobbnak látja, mint a másikat; különösen, ha a szabályok nem kristály tiszták •  konfliktusok, zászlóégetés, verekedés, megtorlás, (a sasok szétszúzták a csörgőkígyók körletét)  háború! • A Sasok nyerték a bajnokságot a Csörgőkígyók ellopták a trófeákat és csak akkor adták vissza, ha térden kúszva könyörögnek

Kísérlet 3. szakasza • Közös nem versengő tevékenységek (tábortűz, mozi) •  nem szűnteti meg az ellenségeskedést

Kísérlet 4. szakasza • A csoportoknak olyan problémákat kell közösen megoldaniuk, amelyek mindkét csoportot érinti • Fölérendelt célokat állítanak fel, amelyek mindkét csoport számára jelentősek, és megvalósításukhoz, a nehézségek legyőzéséhez minden jelenlevő hozzájárulására szükség van. • a vízhiány oka, nagy összeget kell fizetniük egy film bérleti díjáért, vagy ki kell rakniuk a teherautót, amely az ellátmányt hozta. • Az ilyen együttműködés hatása nem jelenik meg azonnal. Az ellenségesség csak több fölérendelt terv megvalósítása után csökken fokozatosan. Ennek során a másik csoportról alkotott kép csaknem olyan kedvezővé válik, mint a saját csoport képe

Mikor nevezhetünk egy csoportot hatékonynak? Mitől függ a csoport teljesítménye egy szervezeten belül?

5 • • • • • • • •

A csoport teljesítményét befolyásoló külső tényezők

A szervezet stratégiája Hatásköri viszonyok Szabályok, eljárások, előírások Erőforrások A szervezet személyi kiválasztási rendszere Teljesítményértékelés és érdekeltségi rendszer Szervezeti kultúra Fizikai munkafeltételek

6

A csoport struktúrája

• csoport mérete – Mekkora az ideális csoportméret a csoport hatékonysága szempontjából?

• csoport összetétele – Hogyan befolyásolja a csoport teljesítményét? – „Kohorszok”  minél több, annál nagyobb a fluktuáció

• szabályok, csoportnormák – Mire vonatkozhatnak az egyes normák?

• Státusz – csoportok vagy csoporttagok közötti – rangsor, relatív pozíció

• csoporton belüli szerepek – A szerepek a csoport tagjainak egymás viselkedésére vonatkozó elvárásai

Csoportszerepek • Feladatorientált szerepek: célkijelölés, kezdeményezés, információgyűjtés, koordináció, értékelés

• Kapcsolatorientált szerepek: Bátorítás, békéltetés, ösztökélés, normázás, együttműködés

• Önmagunkra irányuló szerepek: Blokkolás, elismerés hajszolása, dominancia, visszahúzódás

A csoport teljesítménye a feladat- és kapcsolatorientált szerepek összhangján múlik Szerepészlelés vs. szerep-elvárás

Átgondolandó… • Milyen szerepet vállalok a csoportban? • Miben számíthattok rám a közös munka során? (Erősségeim a csapatmunkában) • Mit ne kérjetek tőlem, ne várjatok el tőlem, mert nem igen tudnám a csapat érdekében jól csinálni? (Gyengeségeim a csapatmunkában) • Miben szeretnék fejlődni, és ehhez miben kérem a segítségeteket? • Hogyan (milyen együttműködési szabályok betartása mellett) tudok egy csapatban közös munkát végezni, és milyen munkafeltételek, együttműködési szabályok elviselhetetlenek számomra?

Felhasznált irodalom • Menedzsment alapjai (EMK jegyzet)

• Dobák Miklós: Szervezeti struktúrák és vezetés • Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés • Beckhard-Harris: Szervezeti átmenetek – Komplex változtatások vezetése

Köszönöm a figyelmet!