1 Lecke: RÓMA SZÜLETÉSE II. A mondabeli városalapítás - A monda szerint a rómaiak Trójából származnak. - Romulus és Remus története - Romulus lett az első király, a monda szerint ő alapította a várost Kr. e. 753-ban. III. Itália népei - A félszigeten élő görögök, etruszkok, italicusok és latinok éltek. - A latinok és az italicusok főleg pásztorkodással foglalkoztak. - Az etruszkok szervezett városokkal és fejlett gazdasággal rendelkeztek: (3) A fémfeldolgozás és a kerámiakészítés jellemzi kultúrájuk fejlettségét. (4) Élénk kereskedelmet folytattak. Lecke: A KÖZTÁRSASÁG KIALAKULÁSA I. A királyság kora - Az első településeket a latinok hozták létre a Tiberis partján. - A monda szerint hét királya volt Rómának. - Az utolsót, az etruszk származású Superbust Kr. e. 510-ben elűzték, Róma köztársasággá vált. II. A korai Róma társadalma - A királyság korában az emberek nemzetségi szervezetben éltek. - Az előkelő nemzetségtagokat patríciusoknak nevezték. - A patrícius nemzetségfők alkották a szenátust, a király tanácsadó testületét. - A nemzetségek tagjai a népgyűléseken vitatták meg a legfontosabb ügyeket. - A betelepülő kézművesekből, kereskedőkből és az elszegényedett nemzetségtagokból alakult ki a plebejusok rétege. III. A köztársaság berendezkedése - Az állam életét a fő tisztségviselők, a szenátus és a népgyűlés irányította. - A városállam élén a két consul állt, akik a hadsereg vezetői is voltak. - A consulok a szenátussal együtt döntöttek háború és béke ügyében. - A szenátus irányította a külpolitikát és a pénzügyeket. - A népgyűlés a törvényjavaslatokról döntött. IV. A köztársaság problémái (1) Külső harcok - Kezdetben védekezésre, később terjeszkedés. (2) Belviszályok - Politikai és gazdasági problémák miatt békés harc kezdődött a plebejusok és a patríciusok között. A Kr. e. 3. század elejére már plebejusok is betölthették a legfontosabb állami tisztségeket. (néptribunus-vétó) Lecke: A HÓDÍTÓ RÓMA I. Róma, a félsziget ura - Kr. e. 3. sz. - Róma az egész félsziget ura lett. II. Karthágó - Lakói a punok voltak. - Karthágó a Földközi-tenger nyugati medencéje feletti uralmat akarta megszerezni. III. Az első pun háború (Kr. e. 264-241) - Az első háború Szicília megszerzéséért robbant ki köztük. - Csapóhíd, ostromhorog alkalmazása - Szicília lett Róma első Itálián kívüli alávetett tartománya (provinciája).
2 IV. A második pun háború (Kr. e. 219/218-202/201) - Róma terve: Hispániában és Afrikában egyszerre indít támadást. - Karthágó terve: Itáliában győzni le Rómát. - A punok hadvezére, Hannibál átvezette a pun sereget az Alpokon. - A római hadvezér, Scipio seregével Afrikába hajózott. - Hannibal hazatért, de Kr. e. 202-ben, a Zama melletti csatában a római sereg döntő győzelmet aratott. V. A harmadik pun háború (Kr. e. 149-146) - Célja: Karthágó elpusztítása - Róma az egész Földközi-tenger medencéjének urává vált. Lecke: A KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA I. A közigazgatás - Róma területe a a sokszorosára nőtt, hatalmas birodalommá vált. - Az irányítás módja azonban nem változott az évszázadok során, - II. Változások a hadseregben - A korai köztársaság idején a katonáskodás a szabad polgárok feladata volt. - A Rómától távol zajló, hosszú ideig tartó hadjáratokban a kisbirtokosok nagy része tönkrement. - Szükségessé vált a hadsereg (jelentős mértékű) átalakítása: (1) vagyontalanok is katonáskodhattak, leszereléskor földet és pénzt kaptak a veteránok (2) a hadsereg fő ereje a légiókba szervezett nehézfegyverzetű gyalogság volt III. Változások a gazdaságban - Kiváló minőségű szárazföldi úthálózat épült ki a birodalomban. - Tovább élénkült a kereskedelem, - a rabszolgák alkalmazása a földeken. IV. A rabszolgák helyzete - Helyzetük igen különböző volt. - A legnagyobb méretű (és leghíresebb) felkelés a Spartacus-féle volt: (1) Kr. e. 73 és 71 között zajlott Lecke: ÚTBAN A CSÁSZÁRSÁG FELÉ I. „Pártharcok” Rómában Folyamatos belviszályok alakultak ki II. Julius Caesar - Csaknem valamennyi hivatalt betöltötte. - A szenátus hatalmának csökkentésére törekedett. - Hadvezérként jelentős sikereket ért el, főleg Galliában. III. Caesar egyeduralma - Katonái élén átlépte Róma határfolyóját, a Rubicót és bevonult a városba. - Politikai ellenfeleit sorban legyőzte. - Az állam vezetése élete végéig a kezébe került, katonai egyeduralmat alakított ki. - Legfontosabb intézkedései: földosztás, adósságok csökkentése, ingyen gabona a rászorulóknak, a tartományok adózásának újjászervezése, jelentős építkezések, naptárreform - A köztársaság hívei titokban összeesküdtek ellene, s Kr. e. 44 márciusának 15-én megölték.
3 Lecke: AUGUSTUS ÉS KORA I. Köztársaság vagy császárság? - Caesar halála után belső harcok törtek ki. - Antonius és Octavianus vezetésével leszámoltak Caesar gyilkosaival - Később Antonius és Octavianus, ellenségekké váltak, végül Octavianus győzedelmeskedett. - Octavianus a hadseregre támaszkodva tisztogatást végzett a szenátusban, s tisztségek birtoklásával rendkívüli hatalmat szerzett magának. II. Augustus principátusa (Kr. e. 27 - Kr. u. 14) - Kr. e. 27-ben a szenátus Octavianusnak az Augustus nevet adományozta. - A legfontosabb hivatalokat egy személyben és élethossziglan birtokolta, így egyeduralmat alakított ki. - Uralmát principátusnak, köztársasági formába burkolt egyeduralomnak nevezzük. - Uralma a császárkor kezdetét jelenti Róma történetében. III. Róma aranykora: a „pax Romana” (római béke) - A szomszédos népekkel békés kapcsolatot teremtett. - Figyelmet fordított a provinciák fejlesztésére (városok, úthálózat) (1) hatalmas építkezések: munka a köznépnek (2) ingyengabona osztása. cirkuszi játékok szervezése (3) Lecke: RÓMA, A VILÁGBIRODALOM I. Augustus utódai - A császárok (jellemük és tevékenységük alapján) igen különbözőek voltak. - A leghíresebb/leghírhedtebb uralkodók: (1) Néró: őrült császár (2) Caligula: őrült császár (3) Traianus:. hódító császár (4) Marcus Aurelius: A „filozófus császár” II. A tartományok - A birodalmat a császárok Rómából irányították. - Az intézkedések végrehajtása a helytartók feladata volt. - A tartományok bekapcsolódtak a birodalom vérkeringésébe: - városok alapítása, úthálózat, vízvezeték kiépítése, katonáskodás a zsoldoshadseregben, római pénz, latin nyelv használata, a római kultúra átvétele - A tartományokra bomló Római Birodalom épségét a védelmi rendszer (limes) biztosította
4 Lecke: VÁROSNÉZÉS AZ ÓKORI RÓMÁBAN II. Római látnivalók - A hivatalos ügyek intézésének színtere a Forum Romanum volt (szenátusi ülésterem, törvénykezési csarnok, levéltár stb.). - A római fórum közelében a császárok palotái és az istenek templomai emelkedtek (pl. a Pantheon). - Pompás szobrok és lenyűgöző diadalívek ejtették bámulatba a látogatót. - A szórakozni vágyókat a fürdők, a színházak, a kocsiversenyeknek otthont adó Circus Maximus és a legnagyobb amfiteátrum, a Colosseum (gladiátorjátékok, állatviadalok) csábították. Lecke: ÜNNEPEK ÉS ISTENEK I. Ünnepek - A hivatalos, állami ünnepek egy része a vallási élethez, másik része az állam életéhez kapcsolódott. II. A római vallás isteneik közül a legfontosabbak (görög megfelelőjükkel): (1) Jupiter (Zeusz), Juno (Héra) (2) Neptunus (Poszeidón) Venus (Aphrodité) (3) Minerva (Pallasz Athéné) Apollo (Apollón) (4) Mars (Árész) - A császárkorban megkövetelték a császárok vallásos tiszteletét is. Lecke: I. Oktatás
OKTATÁS ÉS KULTÚRA AZ ÓKORI RÓMÁBAN
(1) „Elemi oktatás”: - ludusnak nevezték, 6 és 11 év közötti fiúk és lányok jártak ide - az alapfokú oktatás során (olvasás, írás, számolás) zajlott (2) „Középfokú oktatás”: - a módosabb családok fiúgyermekei jártak ide, főleg irodalmat tanultak. - történeti, földrajzi és filozófiai ismereteket is szereztek (3) „Felső oktatás”: - elsőrendű feladatuk a szónoklás tudományának elsajátítása volt II. Tudomány - Számos történeti (Livius, Tacitus), filozófiai (Seneca, Marcus Aurelius), irodalmi (Vergilius, Horatius,s) maradt ránk. - Fejlett volt az építészet, a matematika és a csillagászat. - Eredeti és példaértékű volt viszont a római jogtudomány. Lecke: RÓMAIAK HAZÁNK TERÜLETÉN I. Pannónia létrejötte és jelentősége - Pannónia jelentősége elsősorban katonai, másodsorban pedig kereskedelmi és III. Római örökségünk - Több növényt is meghonosítottak hazánk területén (pl. barack, cseresznye, szőlő). - Megvetették nagyvárosaink alapjait; például: Aquincum Óbuda Sopianae Pécs Savaria Szombathely Arrabona Győr Gorsium Tác - Jellegzetes épületeket (pl. fürdők) és építészeti megoldásokat (pl. padlófűtés) hagyományoztak az utókorra.
5 Lecke: A KERESZTÉNYSÉG SZÜLETÉSE I. A kereszténység gyökerei - A kereszténység a birodalom Júdea nevű provinciájában született. - A keresztényég gyökerei a zsidó nép egyistenhívő vallásában találhatók meg. - A lakosság a Messiás (Megváltó) eljövetelére várt. II. Jézus Krisztus élete, tanításai és halála - Legfontosabb tanítása az egyetemes szeretetről (Isten és az emberek szeretete) - Jézus életéről a keresztény vallás szent könyve, a Biblia Újszövetség részének evangéliumai szólnak. Lecke: A KERESZTÉNYSÉG ÉS A BIRODALOM I. Az első közösségek - Jézus halála után 12 tanítványa (az apostolok) Jeruzsálemben nem talált megértést, II. A pálfordulás - Saul, (Pál) - azt tanította, hogy az is lehet keresztény, aki korábban nem volt a zsidó vallás híve. - A hívők életének középpontjában összejöveteleik (imádkozás, a próféták és az apostolok meghallgatása, keresztelés stb.) álltak. III. A keresztényüldözések - Az üldözés valódi oka az lehetett, hogy a keresztények nem fogadták el a császárok isteni voltát, ez. - A keresztényeket halálbüntetéssel sújtották (a meggyilkoltakat mártíroknak IV. Megbékélés - A Kr. u. 4. század elején, Constantinus korában az egész birodalomban elterjedt a keresztény vallás. - Kr. u. 313-ban, Constantinus minden vallás szabad gyakorlását engedélyezte Lecke: A CSÁSZÁRSÁG VÁLSÁGA ÉS A RÓMAI BIRODALOM BUKÁSA I. A válság külső és belső okai - A Kr. e. 3. század elejétől barbár népek támadásai. - A hatalmas hadsereg fenntartása újabb adókkal volt csak lehetséges. - A császári hatalom az erős hadvezérek miatt meggyengült. - A rabszolga-utánpótlás elapadt, a földbirtokokon munkáshiány lépett fel. - Itália elvesztette gazdasági vezető szerepét, II. A császárság új korszaka - Diocletianus (284-305) és társcsászára egy-egy helyettessel uralkodott, létrehozva a dominatus rendszerét: (1) A provinciák kisebb részekre osztásával hatékonyabb lett igazgatásuk. - Constantinus (313-337) császár a birodalom békéjét és egységét erősítette a szabad vallásgyakorlás). - Új császári fővárost is létesített (Konstantinápoly) - III. A kettéosztott birodalom - Így Kr. u. 395-ben végérvényesen kettévált a birodalom a Keletrómai Birodalomra (Konstantinápoly központtal) és a Nyugatrómai Birodalomra (Róma központtal). IV. A Nyugatrómai Birodalom bukása - Kr. u. 476-ban egy germán király letaszította a trónról a gyermek császárt (Romulus Augustulus). Ezt az eseményt tekintjük a Nyugatrómai Birodalom bukásának.
