„Emberi erőforrás gazdálkodás és közszolgálati életpálya” kutatás
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
ZÁRÓ RENDEZVÉNY 2014.03.25.
Új közszolgálati Záró rendezvény| életpálya |2014. ÁROP–2.2.17 március |25. Kutatás
A közszolgálat fejlesztésének jogi és humán erőforrás dimenziói – következtetések, fejlesztési irányok, javaslatok
Előadó: Dr. Hazafi Zoltán
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
A kutatás számokban Záró rendezvény| 2014. március 25.
• 2 témakör • 4 hipotézis • 156 kérdőíves kérdés
− 19 kutató − 173 naptári nap − 619 szakértői nap
1 záró tanulmány 2 ágazati tanulmány 22 résztanulmány 91 szerzői ív 2.000 oldal 3.640.000 karakter
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
A kutatás célja, aktualitása Záró rendezvény| 2014. március 25.
fejlesztési célok és irányok
szervezést és lebonyolítást segítő előkészítő és döntési mechanizmusok
Magyary Program
Időtényező
Kormányzati Személyzeti Stratégia
ÁROP*
*ÁROP ex ante értékelés megállapítása: fejlesztési célok, irányok pontos meghatározásának hiánya
beavatkozások és intézkedések
értékelés, visszacsatolás
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Hipotézisek Záró rendezvény| 2014. március 25.
1. A differenciálódás felgyorsult, a jogviszonyok közötti választás rendezőelvek nélkül történik. Az autonóm szervek függetlenségét biztosító speciális szabályozás kialakítása nem következetes. Önálló, „szigetszerű” statútumok jönnek létre. A NAV esetében a folyamat elvezethet egy új, önálló, sajátos (keverék) jogviszony létrejöttéhez. 2. A közszolgálati jog az utóbbi időkben bekövetkezett jogalkotási folyamatok hatására egyre inkább elkülönült a klasszikus munkajogtól, és mind a szabályozás tárgyát – a közszolgálattal összefüggő jogviszonyokat –, mind pedig annak módszerét tekintve kimutatható az önálló jogági jellege. 3. Az egységesítés alapját – szemben a korábbi jogi megközelítéssel – az egységes elvek szerint felépülő emberi erőforrás gazdálkodási rendszerek azonos funkciói képezhetik.
4. Azt gondoljuk, hogy a mai ismereteink szerint legkorszerűbbnek tartott stratégiai alapú integrált emberi erőforrás gazdálkodás közszolgálaton belüli kialakításának és sikeres működtetésének csak részben adottak az alapjai, a személyi, a jogi, a gazdasági, valamint a strukturális feltételei. Azonban azt is feltételezzük, hogy a munkaköralapú rendszer kiépítésével ezek esélyei lényegesen javulnak.
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
A közszolgálat dimenziói Záró rendezvény| 2014. március 25.
JOGI SZABÁLYOZÁS
EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS
KULTÚRAVÁLTÁS
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Befolyásoló tényezők Záró rendezvény| 2014. március 25.
Önálló jogágiság
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
SZERVEZET ÉS FELADATRENDSZER ÁTJÁRHATÓSÁG MUNKAERŐ-PIACI HATÁS
Záró rendezvény| 2014. március 25.
Probléma felvetés
autonóm szervek: szervtípusok között és a közszolgálati jogviszonyon belül megvalósuló specializáció
különböző jogállású szervek integrálása: önálló keverék-jogviszony születésének hajnalán
vegyes profilú államigazgatási szervek: szervezeti konglomerátum eltérő jogállású szervek beolvasztása közigazgatási szervbe: jogviszonyváltás a szerződéses alkalmazás problémaköre a vegyes jogállás HR összefüggései a személyi állomány koncentrációja az emberi erőforrás gazdálkodás, mint hatékonysági tartalék
Autonóm szervek: szervtípusok között és a közszolgálati jogviszonyon belül megvalósuló specializáció
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Záró rendezvény| 2014. március 25.
Kialakulása és fejlődése mögött az állami szerepvállalás bővülése húzódik meg. Szervek száma 13, létszám 3.000 fő (NAV! 15.000 fő). Differenciálás jellemzői: többszörös áttét (köztisztviselői minőség + szerv vezetője), közszolgálati jogviszony keretén belül megy végbe, szervtípusok között differenciál. Eltérő megítélés: államhatalmi szervek hivatalai, autonóm államigazgatási szervek valamint önálló szabályozó szervek. Nincs autonómia-rangsor.
→Az autonóm szervek függetlenségét biztosító speciális szabályozás nem következetes, szervenként (ugyanazon szervtípuson belül) jelentős eltérések mutathatók ki. Ezek – egyes szervek esetén – önálló, „szigetszerű” statútumok kialakulásának irányába mutatnak.
Különböző jogállású szervek integrálása: önálló keverék-jogviszony születésének hajnalán
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Záró rendezvény| 2014. március 25.
A NAV példája: a szervezeti változások nemcsak egyszerűen differenciálnak, hanem egy új, önálló, sajátos (keverék) jogviszony kialakulásának irányába mutatnak. Két szolgálati jogviszony (Hszt., Kttv.) egységesítésének „prototípusa” a két törvény közelítésének modelljévé is válhat. Nem csak differenciál, hanem kiemeli a NAV-ot lényeges kérdésekben az egységes kormányzati személyzetpolitika kereteiből (teljesítményértékelés, továbbképzés, képesítés); a folyamat autonóm szervekre jellemző önállósodással társul. Foglalkoztatási Szabályzat: nemcsak végrehajtási, technikai szabályokat tartalmaz, hanem egyes kérdésekben statuál (például szervezeti értékelési és ösztönzési rendszer, cafeteria juttatás igénybevétele részletes szabályai). A két szolgálati terület egységesítése nehezen halad (2 humánpolitikai szervezeti egység). A szabályozás nem oldja meg a szervezeti és működési problémákat, egyéb jogon kívüli tényezők figyelembe vételére is szükség van, pl. az egységes szervezeti kultúra kialakításának hosszú folyamata. Civilesítés: az egységesítés tartaléka; a szolgálati jogviszony túlsúlya még olyan területeken is érződik, ahol a civilesítésnek tere lenne (például funkcionális feladatok).
Vegyes profilú államigazgatási szervek: szervezeti konglomerátum
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Záró rendezvény| 2014. március 25.
ÁNTSZ példája: a különböző típusú jogviszonyok fennállása, egymáshoz való viszonya.
Szervezeti konglomerátum: vegyesen található államigazgatási szerv (OTH) és egyéb költségvetési szerv (országos intézetek). Utóbbiak esetenként hatósági jogkörrel rendelkeznek (vegyes profil), megtörik a hatósági jogkör gyakorlása mentén történő szétválasztás elve. Mi az a hatósági jogkör „mennyiség”, amely átfordíthatja a jogállást közalkalmazottiból közszolgálati tisztviselőibe? − Gyakorlatias válasz: szervezeti konglomerátumon belül fennálló szervezeti elkülönüléshez igazítják a különböző jogállások határait, amely megkönnyíti a működtetést, rugalmas díjazást. Az országos intézeteknél „igen széles skálán szóródnak” a közalkalmazotti illetmények. A differenciálódás kevésbé a munkaköröknek, sokkal inkább a szervek érdekérvényesítő képességének, illetve az adott területet övező kitüntetett kormányzati figyelemnek tulajdonítható.
Eltérő jogállású szervek beolvasztása közigazgatási szervbe: jogviszonyváltás
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Záró rendezvény| 2014. március 25.
Az eltérő jogállású szervek beolvasztása közigazgatási szervbe jogviszonyváltással jár, amely bizonyos esetekben olyan helyzetet eredményezhet, hogy a ténylegesen ellátandó feladatkör jellege nem áll
összhangban a de iure fennálló jogviszonnyal (pl. a korábban közalkalmazott kormánytisztviselőként ugyanazt a munkát és ugyanott, sokszor változatlan belső szervezeti struktúrában látja el). De facto, azaz „látens vegyes jogállás”.
Megoldandó problémák:
Korábbi közalkalmazotti illetmény megőrzése, vagy alacsonyabb közalkalmazotti illetmény szintre hozása.
A Kttv. legkülönfélébb eszközeinek diszfunkcionális alkalmazása (alapilletmény eltérítés, céljuttatás, újabb vezetői szintek beiktatása).
A szerződéses alkalmazás problémaköre
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Záró rendezvény| 2014. március 25.
Nemzetközi gyakorlat: több példát is találhatunk a szerződéses alkalmazásra: o Franciaország, közjogi szerződés 17,2%; o Ausztria, magánjogi szerződés, személyi állomány 56%-a; közös elem: kötöttség, egyoldalú meghatározottság. Magyarország 15.000 Mt.-s, 11,8%. A vizsgált szervek közül volt olyan, ahol arányuk (21%) meghaladta az átlagot. Magyarázat: fizikai dolgozók magas aránya, ágazaton belül valamennyi szervezet műszaki üzemeltetési feladatainak ellátása. Valódi probléma: szellemi-funkcionális munkakörökben, EU-s projektek adminisztratív feladatai, kinevezés kontra szerződés, bérfeszültségek, középiskolai végzettségűek esetében még jelentősebb különbség, magasabb bérért kisebb stabilitás elfogadása
A jelenség magyarázhatja a II. besorolásúak arányának folyamatos csökkenését. (erről majd később)
A vegyes jogállás HR összefüggései
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Záró rendezvény| 2014. március 25.
•
A személyi állomány nem egységes, demográfiai jellemzők (kor, nem, vezetők-beosztottak, stb.) alapján differenciálódik. Az eltérő csoportok különböző érdekeket hordozhatnak érdekkonfliktus kockázata.
•
A jogállás alapján történő „csoportképződés” talán a legélesebben rajzolja meg a jövedelmek elosztását érintő gazdasági érdekek közötti határvonalat, mivel normatív módon és konkrétan tesz különbséget pl. a díjazásban, juttatásban.
•
Vegyes jogállású szerveknél felfedezhetjük a „többségi és a kisebbségi” társadalmi csoportokra jellemző jeleket. A többséghez tartozók pl. a rendvédelmi és a katonai szervezeteknél a hivatásos állomány tagjai, a közigazgatásnál pedig a kormánytisztviselők – pozíciójuknál, besorolásuknál, bérezésüknél fogva – felsőbb kasztba tartozónak tekinthetik magukat az egyéb állományviszonyosokhoz pl. köztisztviselőkhöz, közalkalmazottakhoz, vagy a munkatörvénykönyv hatálya alá tartozókhoz képest.
•
Vezetés feladata: a helyzethez való alkalmazkodás helyett az érdekek integrálása.
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Személyi állomány koncentrációja
Közigazgatási szervek száma 2010, 2013 (db) Záró rendezvény| 2014. március 25.
→ közigazgatási szervek számának jelentős csökkenése 2 500
Közigazgatási szervek száma összesen Helyi önkormányzatok igazgatási szerveinek száma
2 370
Államigazgatási szervek száma
2 000
Egyéb szervek száma 1 500
1 558
1 000
500
1 922
436
12
1 329
218
0 Forrás: KSA | Grafikon: saját készítés
2010
2013
11
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Személyi állomány koncentrációja
Államigazgatási szervek száma létszám kategóriánként 2010, 2013 (db) Záró rendezvény| 2014. március 25.
140
131
2010
120
2013
100
89
1000-2000 fő közötti létszámú szervek számának növekedése
77
80
62 60
46 40
35 32
24
20
18
21
28 16
24 24
26 9
1
3
0
1-10 Forrás: KSA | Grafikon: saját készítés
11-20
21-50
51-100 101-300 301-500 Létszám kategóriák (fő)
501-1000
1001-2000
2001-
Személyi állomány koncentrációja
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Államigazgatási szervek számának és az általuk foglalkoztatottak létszámának aránya létszám kategóriánként 2010, 2013 (%)
Záró rendezvény| 2014. március 25.
Az állomány 43%-át a szervek 11,5%-ánál (26 db) foglalkoztatják.
45% 40%
43,08%
35% 30%
24,25%
25% 20% 15%
11,50%
10%
5,45%
5% 0%
1-10
11-20
21-50
51-100
101-300
301-500
501-1000
1001-2000
2001-
Létszám kategóriák (fő)
Államigazgatási szervek aránya - 2010 Létszám arány - 2010 Forrás: KSA | Grafikon: saját készítés
Államigazgatási szervek aránya - 2013 Létszám arány - 2013
Személyi állomány koncentrációja
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
A közszolgálat költségvetés szerinti személyi juttatás előirányzatának a GDP-hez viszonyított aránya
Záró rendezvény| 2014. március 25.
2011. elemi Alrendszerek
Központ
Önkormányzat
Összesen
Létszám összesen (fő) Személyi juttatás összesen (milliárd forintban)
272 691 1 014,4
483 646 994,9
756 337 2 009,3
Személyi juttatás összesen a GDP %-ában
3,7%
3,6%
7,3%
Létszám – Kttv. hatálya alá tartozók (fő) Kttv. hatálya alá tartozók rendszeres személyi juttatása (milliárd forintban)
68 160 235,4
42 360 113,3
110 520 348,7
Kttv. hatálya alá tartozók rendszeres személyi juttatása a GDP %-ában
0,9%
0,4%
1,3%
2013. elemi
Finanszírozás átrendeződése Alrendszerek
Központ
Önkormányzat
Összesen
Létszám összesen Személyi juttatás összesen (milliárd forintban)
524 115 1 527,1
247 722 459,2
771 837 1 986,3
Személyi juttatás összesen a GDP %-ában
5,2%
1,6%
6,8%
Létszám Kttv. hatálya alá tartozók Kttv. hatálya alá tartozók rendszeres személyi juttatása (milliárd forintban)
79 499 263,2
31 881 87,2
111 380 350,4
Kttv. hatálya alá tartozók rendszeres személyi juttatása a GDP %-ában
0,9%
0,3%
1,2%
Forrás: NGM számítás
2011. évi tényadat: 2013. évi előzetes adat:
GDP 27.635,4 milliárd Ft GDP 29.203,0 milliárd Ft
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Személyi állomány koncentrációja
Közigazgatásban foglalkoztatottak létszáma 2006, 2013 (fő) Záró rendezvény| 2014. március 25.
Kormánytisztviselők aránya növekszik, összlétszám stagnál
115 000
100 000
85 000
70 000
111 961
111 853
2006 2013
80 621
66 589
55 000
45 372
40 000
31 232
25 000
10 000
Államigazgatásban foglalkoztatottak létszáma (fő) Forrás: KSA | Grafikon: saját készítés
Helyi önkormányzatok igazgatási szerveinél foglalkoztatottak létszáma (fő)
Közigazgatásban foglalkoztatottak létszáma összesen (fő)
Személyi állomány koncentrációja
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Az államigazgatási szervek száma és az általuk foglalkoztatott tisztviselők létszáma 1994-2013
Záró rendezvény| 2014. március 25.
Szervek száma (db)
0
79 066
69 128
68 388
67 242
65 984
60 000 50 000
444 436 436
40 000 30 000
200 100
80 000 70 000
64 696
61 896
68 332
66 653
64 876
52 018
50 903
51 971
300
54 154
400
51 438
500
90 000
Létszám (fő)
Szervek száma (db)
600
66 589
700
693 707 685 687 687 672 652 634 646 622 67 756
720 729 721
70 304
800
62 029
2006-ig a 2 mutató együtt mozog azt követően szétválik
234 245 223
20 000 10 000
Közszolgálati jogviszonyban állók száma a központi, területi és helyi közigazgatási szerveknél (fő)
0
1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: KSA | Grafikon: saját készítés
Kormányhivatalok: 100 fő/1 HR ügyintéző
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Az emberi erőforrás gazdálkodás, mint hatékonysági tartalék
Záró rendezvény| 2014. március 25.
•
Köztes állapot: személyzeti menedzsment és az emberi erőforrás menedzsment közötti fejlődési szakasz, a személyzeti működést túlnyomó részben az adminisztratív, bürokratikus, operatív és erősen szabályozott jelleg uralja.
•
A HR szervezeti egységek követő magatartást tanúsítanak, a stratégiai gondolkodás csak esetenként fordul elő, a metodikailag és rendszertanilag egybe tartozó humán tevékenységek, vagy humán funkciók nem alkotnak egységes, integrált rendszert.
•
A nagyobb szervezeti méretekből adódó hatékonyági lehetőség kihasználásához az emberi erőforrás gazdálkodásnak el kell érnie egy bizonyos fejlettségi szintet. A rendszer hatékonysági tartaléka ezért nem első sorban a létszám csökkentésében, hanem az említett mechanizmusok kialakításában rejlik. A
működés
hatékonysága
akkor
javítható,
ha
a
integrált, stratégiai alapú emberi erőforrás gazdálkodás társul.
nagyobb
szervezeti
méretekhez
SZERVEZET ÉS FELADATRENDSZER
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
ÁTJÁRHATÓSÁG MUNKAERŐ-PIACI HATÁS Záró rendezvény| 2014. március 25.
Probléma felvetés
HSZT.: félúton HJT.: vegyes jogállás katonás rendben A HR funkciók fejlesztése, mint az átjárhatóság és az egységesítés alapja
Hszt.: félúton
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Záró rendezvény| 2014. március 25.
A Hszt.-t a Kttv. és a Hjt. közé pozícionálhatjuk. Hjt.-hez közelíti a „közös múlt” és civil közszolgálattól megkülönböztető közös jegyek. A Hjt. kiválása teret nyitott a „civilesítéshez”. Még mindig közelebb áll a hivatásos katonai jogviszonyhoz. A Hszt. reformját nemcsak az átjárhatóság, hanem saját strukturális problémái is indokolják. Homogénebbé váló szabályozása szükségessé teszi a Különös Rész felülvizsgálatát, valamint meg kell újítani egyes jogintézményeket. Az egységesítés nemcsak hivatásrendek viszonylatában érinti, hanem saját szervezeteinek humánigazgatási, szociális és jóléti rendszereinek egységesítése is folyamatban van. Az Európai Unió tagállamaiban a rendészeti szervek állományának tagjait zárt rendszerű közszolgálati jogi szabályozás keretében foglalkoztatják. A civil közszolgálat szabályozásának rugalmasabbá tétele a rendészet területét nem, vagy kevésbé érintette, azért fenn maradt a hagyományos karrierrendszer. Úgy tűnik, hogy elfogadott különállása. A fegyveres szervek az iskolai végzettségen túlmenő szakmai képzést saját képzőintézményeikben oldják meg, a kormányzati szolgálati jogviszony rendszerében megjelenő kiválasztási technikák nem feltétlenül alkalmazhatóak a hivatásos szolgálati viszonyban.
Hjt.: vegyes jogállás katonás rendben I.
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Záró rendezvény| 2014. március 25.
Hjt. a közszolgálati jog önálló (rész)jogterületeként határozható meg, elkülönülését kizárólag a katonai szolgálati jogviszonyra jellemző elvek, jogintézmények alapozzák meg. Ugyanakkor magán hordozza a hivatásos szolgálati jogviszonnyal való rokonságának jegyeit is. Szabályozás kógenciája: a szerződés nem polgárjogi megállapodás, hanem munkáltatói döntés. Közszolgálati szerződéssel rokon. Hjt. és Kttv. közötti „rokonság” közös problémákban is kifejeződik. A személyi állománya erősen
heterogén (katonákon kívül kormánytisztviselők, közalkalmazottak és munkavállalók is) ugyanakkor egymástól való elhatárolásuk nem okoz problémát, a „munkáltató” honvédségi szervezet besorolása és alaptevékenysége – a közhatalom gyakorlása, illetve a közszolgáltatás nyújtása – egyértelműen meghatározza a jogállást.
Hjt.: vegyes jogállás katonás rendben II.
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Záró rendezvény| 2014. március 25.
•
A civil és katonai munkakörök elhatárolása viszont már problémás. Az elhatárolás alapjának sem az alapfeladat és funkcionális feladat közötti különbségtétel, sem a honvéd tisztképzésben vagy altisztképzésben megszerezhető különleges katonai szakmai végzettség és egyéb szakmai végzettség közötti különbségtétel nem tekinthető. Egyes munkaköröket átminősítés nélkül akár civil, akár katona is betölthet. Ez valójában a Kttv.-vel kapcsolatban ismertetett látens vegyes jogállással azonos jogi helyzet.
•
Az elhatárolás általános jelleggel és kizárólag a jog eszközével nem hajtható végre: a jogviszony jellege munkakör-elemzéssel állapítható meg.
•
A vegyes jogállás ebben az esetben is belső foglalkoztatási feszültséget okoz, elsődlegesen az illetmények és juttatások eltérő mértéke miatt.
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
A HR funkciók fejlesztése, mint az átjárhatóság és az egységesítés alapja I. Záró rendezvény| 2014. március 25.
•
HR funkciók vizsgálata: jogi szabályozás helyett támogatottság (szabályozás, módszertan, képzés).
•
Az egyes funkciók különböznek támogatottság mértékében és jellegében egyaránt. Például teljesítményértékelés teljes körűen támogatott, stratégiai tervezés csak módszertan.
•
Teljesítményértékelés: jól mutatja a HR funkciók intézményesítésének folyamatát. • Tanulságok: felülről lefele, legitimációját meg kell teremteni, alkalmazása nem bízható az egyes vezetők belátására, moduláris szerkezete egyszerre szolgálja az egységesítést és a differenciálást.
•
A hagyományosan munkajogi szabályozási tárgykörök mindhárom jogállás esetében magas szabályozottságot mutatnak, pl.. munkaidő. Ugyanakkor vannak olyan munkavégzési területek, amelyeken különbségek mutatkoznak a három jogállás között, pl.: atipikus, rugalmas munkaidőrendszerek, amelyek esetében inkább tartalmi különbözőségekről beszélhetünk. Több tevékenységnél elmondhatjuk, hogy a jogi szabályozás mellett indokolt lenne módszertani támogatást is nyújtani a munkáltatóknak a jogintézmény alkalmazásának megkönnyítése érdekében, pl.: távmunkavégzés.
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
A HR funkciók fejlesztése, mint az átjárhatóság és az egységesítés alapja II. Záró rendezvény| 2014. március 25.
•
A legtöbb hagyományosnak nevezhető közjogi, illetve állományviszonyt szabályzó jogintézmény, valamint a már „beépült” humánmenedzsment megoldások jelentős hányada nem együttmozgó, egymásra épülő, egymás hatását erősítő folyamatokba sorolt rendszerként működik.
•
Csak nagyon ritkán lehet találkozni stratégiai célmeghatározásokkal, új tevékenységek, módszerek, menedzsertechnikák igénylésével.
•
Humán funkciók megítélése kettősséget mutat: bizonyos humán feladatok, tevékenységek kimutathatók, de azokat csak papíron, formálisan látják el. A kettősséget az ellentmondásos, széttöredezett szabályozás generálja, sok esetben eltérő fogalmi használatuk miatt.
•
A horizontális – szervezetek és szakterületek közötti – együttműködések hiányoznak, a „legjobb gyakorlatok” nem igazán mennek át a szakmai köztudatba.
•
A jelenlegi szabályozási környezetből számos olyan humánfunkció hiányzik, amelyek nélkül hatékony emberi erőforrás gazdálkodást nem lehet folytatni.
SZERVEZET ÉS FELADATRENDSZER
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
ÁTJÁRHATÓSÁG
MUNKAERŐ-PIACI HATÁS Záró rendezvény| 2014. március 25.
Probléma felvetés
Kínálati munkaerő-piac
Munkaerő-piaci kitettség
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Kínálati munkaerő-piac I. Záró rendezvény| 2014. március 25.
A munkaerő-piac befolyásoló hatása másként érvényesül a közszolgálatban, mint a versenyszférában. Ennek oka: kínálati munkaerő-piac, amely a közszférába-közigazgatásba tolja a magánszektorból elbocsátottak egy jelentős részét. A közigazgatás elvesztette – főleg a karrier-rendszer nyújtotta – előnyét a magánszférával szemben, és a vesztes pozíciójába került.
Kiegészítéseink: egyrészt az elbocsátások miatt álláskeresővé válók nemcsak a versenyszféra irányából érkezhetnek a munkaerő-piacra, hanem ugyanez fordítva is megtörténhet (pl. karrier-híd program,
illetve leszerelt katonák elhelyezkedését támogató megállapodások). Másrészt a munkaerő-piacon jelentkező kínálatot esetenként a közigazgatás nem „spontán” fogadta be, hanem kormányzati támogatással, irányítottan, megfelelő átképzési programokkal (pl. pedagógusok átképzése adó ügyintézőkké).
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Kínálati munkaerő-piac II. Záró rendezvény| 2014. március 25.
Úgy tűnik, hogy társadalompolitikai szempontok (szociális érzékenység, szolidaritás, diverzitás ösztönzése), találkozva a puha költségvetési korlátokkal tompíthatják a munkaerő-piac befolyásoló hatását.
A fiatal generációt elsősorban a versenyszféra képes magához vonzani. Az adatok változást mutatnak. Míg 2009-ben a versenyszférában foglalkoztatott 50-68 évesek aránya az összes foglalkoztatott 25,4%át tette ki, s ugyanez az arány a közigazgatásban 32% volt, addig 2013-ban az előbbi 26,7%-ra
emelkedett, az utóbbi viszont 28,5%-ra csökkent.
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Kínálati munkaerő-piac
Nemek aránya a közigazgatásban 2004, 2013 (%) 80%
Záró rendezvény| 2014. március 25.
74,9%
72,4%
nő
70%
férfi 60% 50% 40%
27,6%
30%
25,1%
20% 10% 0%
2004 Forrás: KSA | Grafikon: saját készítés
2013
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Kínálati munkaerő-piac
Besorolási osztályok aránya a közigazgatásban 2006, 2013 (%) Záró rendezvény| 2014. március 25.
70%
60%
66% 2006
54%
2013
50%
40%
40%
29%
30%
20%
10%
6%
5%
0%
I. besorolási osztály Forrás: KSA | Grafikon: saját készítés
II. besorolási osztály
III. ügykezelő
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Kínálati munkaerő-piac
Kizárólag II. besorolási osztályban betölthető feladatkörök aránya tényadatok illetve munkáltatói javaslatok alapján (%) 2,9%
összes
Záró rendezvény| 2014. március 25.
tényadat javaslat
1,4% 2,1%
központi igazgatás
1,2% 6,0%
területi igazgatás
3,2%
önkormányzat
2,8% 2,6%
Forrás: Kkr. felülvizsgálat 2014, ÁROP-2.2.17 | Grafikon: saját készítés
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Kínálati munkaerő-piac
I. és II. besorolási osztályban is betölthető feladatkörök aránya tényadatok illetve munkáltatói javaslatok alapján (%)
Záró rendezvény| 2014. március 25.
46,4%
összes
47,4%
tényadat javaslat
45,4%
központi igazgatás
38,0%
területi igazgatás
32,0% 40,3%
önkormányzat
72,2% 70,4%
Forrás: Kkr. felülvizsgálat 2014, ÁROP-2.2.17 | Grafikon: saját készítés
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Munkaerő-piaci kitettség
Kereseti arányok (%) (köztisztviselői, kormánytisztviselői kereset = 100%)
Záró rendezvény| 2014. március 25.
Az egymástól jelentősen eltérő ösztönző rendszerek megbonthatják a közigazgatás egységes munkaerő-piaci megítélését és a szervek, szervtípusok egymással versenyezve a jobb és képzettebb munkaerőért a közigazgatást magát is egy belső munkaerőpiaccá tehetik. Köztisztviselő és kormánytisztviselő
100% 100%
Vállalkozói összesen
131% 123%
Autonóm szervek szűkített összesen
111% 144%
Autonóm szervek összesen
142% 161% Kereseti arányok - vezetői szint
Forrás: KSA | Grafikon: saját készítés
Kereseti arányok - átlag
Munkaerő-piaci kitettség
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Nemek aránya életkori megoszlásban a teljes közigazgatásban és 12 autonóm szervnél (%)
Záró rendezvény| 2014. március 25.
50%
50%
45%
45%
40%
10,13%
35%
40%
14,70%
35%
30% 25%
30%
11,03%
7,86%
33,90%
20% 15%
22,27%
26,70%
7,07% 18,73%
19,98%
10%
10,67%
25% 20% 15%
16,83%
10%
5%
5%
0%
0%
<36
36-50
50<
Nők aránya a közigazgatásban
Férfiak aránya a közigazgatásban
Nők aránya a 12 autonóm szervnél
Férfiak aránya a 12 autonóm szervnél
Forrás: KSA 2013 | Grafikon: saját készítés
Munkaerő-piaci kitettség
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Nemek aránya életkori megoszlásban a teljes közigazgatásban és az autonóm szervek szűkített körénél (%)
Záró rendezvény| 2014. március 25.
50%
50%
45%
45%
40%
40%
10,13% 13,46%
35%
35%
30% 25%
30%
7,86%
13,06% 7,07%
11,70%
20%
20%
33,90%
15% 10%
25%
22,27%
19,28%
15%
24,15%
18,73%
18,24%
10%
5%
5%
0%
0%
<36
36-50
50<
Nők aránya a közigazgatásban
Férfiak aránya a közigazgatásban
Nők aránya a szűkített körű autonóm szerveknél
Férfiak aránya a szűkített körű autonóm szerveknél
Forrás: KSA 2013 | Grafikon: saját készítés
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Munkaerő-piaci kitettség
Nemek aránya életkori megoszlásban a Miniszterelnökségnél és minisztériumoknál, valamint az autonóm szervek szűkített körénél (%)
Záró rendezvény| 2014. március 25.
50%
50%
45%
45%
40%
40%
35%
14,10% 30%
35%
13,89% 13,46%
30%
13,06%
25%
11,70%
20%
25% 20%
9,25% 15% 10%
15%
26,74% 19,28%
24,41% 24,15%
18,24% 11,51%
5% 0%
10% 5% 0%
<36 36-50 50< Nők aránya a Miniszterelnökségen és minisztériumokban Férfiak aránya a Miniszterelnökségen és minisztériumokban Nők aránya a szűkített körű autonóm szerveknél Forrás: KSA 2013 | Grafikon: saját készítés
Férfiak aránya a szűkített körű autonóm szerveknél
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Önálló jogágiság Záró rendezvény| 2014. március 25.
?
Kitörési pontok, javaslatok
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Jogi szabályozás továbbfejlesztése két irányba: – egységesebb és összehangoltabb szabályozás – rugalmasabb foglalkoztatási feltételek
Záró rendezvény| 2014. március 25.
KÖZSZOLGÁLATI KÓDEX Általános rész Példák: kinevezés és (közszolgálati) szerződéses alkalmazás, besorolási-, és illetményrendszer szabályai, köztisztviselői magatartás és munkavégzés általános szabályai, fegyelmi felelősség és – kinevezés esetén a státuszbiztonsággal kapcsolatos korlátok közé szorított jogviszony-megszüntetés, közigazgatási személyzeti politika
Különös rész
1. Kormánytisztviselők 2. Köztisztviselők államhatalmi autonóm szervek államigazgatási autonóm szervek helyi önkormányzatok 3. Rendvédelmi szervek hivatásos állománya 4. Vegyes jellegű szervek állománya (NAV) – sui generis jogviszony
KÖZÖS MUNKAKÖRI RENDSZER
Honvédség hivatásos és szerződéses katonai állománya
Kitörési pontok, javaslatok
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Jogi szabályozás továbbfejlesztése két irányba: – egységesebb és összehangoltabb szabályozás – rugalmasabb foglalkoztatási feltételek
Záró rendezvény| 2014. március 25.
Kinevezés versus szerződés: mindkettő! Kinevezés és közszolgálati szerződés. Kinevezés: azokra, akik bármilyen általános vagy egyedi normakibocsátásra jogosultak, valamint azokra is, akik érdemben ilyen normák megfogalmazását, elkészítését végzik Közszolgálati szerződés: azokra, akik nem a fenti tevékenységeket végzik, illetve a szervezetek működtetéséhez kapcsolódó feladatokat látnak el
Kettéválasztás feltétele: a rugalmas feltételrendszernek teret kell engedni, erősíteni kell a kinevezés karrier-jellegét, amely a mostanihoz képest nagyobb stabilitást, kiszámíthatóbb díjazást, célzottabb továbbképzést, ugyanakkor szigorúbb kötelezettségeket (pl. egyoldalú mozgatást) jelenthet.
Kettéválasztás hozadéka még: a felosztással az egységes szabályozási körbe vonhatóak azok a közalkalmazottak is, akik nem tartoznak a pedagógus, illetve az egészségügyi életpálya hatálya alá. Ez utóbbi két terület ágazati életpályaként megtartaná önállóságát, de vizsgálni lehetne, hogy milyen pontokon keresztül kapcsolódhatnának a közigazgatási életpályákhoz. német és az osztrák megoldás
Kitörési pontok, javaslatok
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Emberi erőforrás gazdálkodás fejlesztése két területen: – személyi állomány – rendszerirányítás
Záró rendezvény| 2014. március 25.
Munkakörelemzések, értékelések kiterjesztése a munkakörök elemzését és értékelését intézményesíteni szükséges, a munkaköri rendszerről hatástanulmányt kell készíteni. Utánpótlás nagyobb hangsúlyt kell helyezni a középkorosztály, illetve a néhány éve belépett pályakezdők megtartására, meg kell jelennie a tervezett mobilitásnak, mentorálási programok indításának, tudásleltár (portfólió) összeállításának. Német példa: az életkori problémákat nem szűkíti le a generációváltásra. A közszolgálati pályautat a karrierutakhoz igazodó életciklusokra osztják, abból kiindulva, hogy az egyes életpálya szakaszokat sajátos problémák jellemzik és ezek megoldása eltérő technikákat igényel. Kompetenciafejlesztés általános kompetenciafejlesztés, amely a személyi állomány horizontális mozgását segíti elő, hatékony technikák kidolgozása a kiválasztáshoz, kompetenciaszintek közötti eltérés csökkentését, megszüntetését szolgáló kompetenciafejlesztés.
Szolgáltatásfejlesztések Magyar Kormánytisztviselői Kar alapját képezheti egy új jóléti, szociális és egyéb szolgáltató tevékenység kialakításának.
Kitörési pontok, javaslatok
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Emberi erőforrás gazdálkodás fejlesztése két területen: – személyi állomány
– rendszerirányítás
szervezeti szint
Záró rendezvény| 2014. március 25.
kormányzati szint
Stratégiai alapú, integrált emberi erőforrás gazdálkodás rendszermodell = koncepcionális keret
Új közszolgálati életpálya | ÁROP–2.2.17 | Kutatás
Záró rendezvény| 2014. március 25.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Dr. Hazafi Zoltán