A keresztek a Sorok mentén

A keresztek a Sorok mentén Összeállították: Farkas Kálmán és Márta, és Gaál Jenő

2000. június 18.

Üzenet sorokmentének Ennek az összeállításnak érdekes a története. Farkas Kálmán és Márta aranylakodalmával kezdődött. A szentléránti templomban találkoztunk, és utána átadtak egy albumot ezzel az ajánlással: „Aranyesküvőnk emlékére fogadd tőlünk szeretettel a Sorok-menti útszéli keresztek leírását emlékül. E tájhoz kötődtünk, innen indultunk az életbe. A mai szentmiséd pedig újabb erőt adott nekünk és szentléránti templomban megjelenteknek a további élethez, amiért imával és köszönettel vagyunk

Szentléránt, 1995.ápr. 2.” Később Márta átadta iratait, melyekben a Sorok menti falvak történetét dolgozta fel. Tavaly pár napot töltöttem Szentléránton, és adatokat gyűjtöttem a plébániára és az iskolára vonatkozóan. Tegnap pár munkatársammal Kőszegről elmentünk a ballagásra. Az igazgató úr beszéde felkeltette érdeklődésemet, és elhatároztam el, hogy összefoglalom a gyűjtött adatokat és elküldöm az iskolának. Az adatokat a keresztek történetébe foglalom. A keresztek állnak. Hozzátartoztak az elődök életéhez és a miénkhez is. Mellettük születtek, szenvedtek, meghaltak az emberek. Az új kor fiai előrehaladnak az életben, rohannak, lángolnak és szikrát hánynak. Közben mi elpihenünk csendesen a virágok alatt. A következő nemzedék csodálkozni fog, hogy a kereszt még mindig áll az ősi házban, mi meg majd rajtuk mosolygunk az örökös hazában. Vigyázzatok jól a keresztekre! Ők elkísérnek benneteket sorsotokban. De ez már nem érdekelhet minket túlságosan, mert akkor minket már úgyis régen a sírhalom takar, hogy ne lássuk eredményeiteket, hogy ne halljuk jaj-kiáltástokat, hogy ne lássuk egyedülléteteket. Akkor majd kérjétek meg unokáitokat, hogy mondják el fiaiknak, kik voltak, kik nektek a keresztekről beszéltek. És imádkozzatok el értük egy miatyánkot, mint ahogy szokás megtisztelni azokat, kik már régóta boldog örök álmukat alusszák. 2000. június 18. P.Gaál Jenő

1

Keresztek a Sorok mentén Mottó: Ó szent kereszt áldott fája, drága a te gyümölcsöd

Vonzza az embert egy kirándulásra a Sorok-patak vidéke. Annál is inkább, mert ezzel a vidékkel alig ismerkedünk az útikönyvekben. Pedig rejteget érdekességet eleget. Ez a vidék bővelkedik kastélyokban, kúriákban, malmokban, útszéli keresztekben, szobrokban. Induljunk el a Sorok-patak mentén, és kezdjük sétánkat az útszéli keresztek megtekintésével. Ezeknek az útszéli kereszteknek nagy jelentőségük van a falvak életében. Rendszerint egy-egy nemesebb család vagy közösség állítatta. Az alapító levelek hűségesen közlik az alapító szándékát. Akkor is tették ezt, ha kár érte őket, vagy éppen örömüket akarták kifejezni. Vallásos érzelmük legtöbbször fogadalom formájában jelenült meg. Járványok, állatok elhullása, családi esemény is kiváltotta a falu népéből az Isten iránt való szeretetet, hitet, és ezt igyekezett kifejezni is a keresztek felállításával. Így lelki nyugalmat is kapott. Többféleképpen is kinyilvánította érzelmeit, pl. fogadalmi ünnep (gatyás ünnep) ,templom, iskola, keresztek, szobrok fenntartására, tatarozására felajánlott pénzbeli alapítvány. Sorozatunk ezt igyekszik bemutatni: 1. 1. Mária (Anna) szobor, Taródháza 2. Egerváry kereszt, Dömötöri 3 Gyömörey kereszt, Dömötöri 4. Póka Ádám kereszt, Szentléránt 4. 5. Farkas János kereszt, Szentleránt 6. Immaculata szobor, Szentléránt 7. Cseszkó kereszt, Gyanó 8. Kustos kereszt, Gyanó 9. Mária-oszlop, Gyanó 10. Varga Janos kereszt,Gyanó 11. Falu-kereszt 1896, Geregye 12. Falu-kereszt a temetöi dülöben, Sorkikisfalud Mária (Anna) szobor, Taródháza A park bejárata előtt árván húzódik meg a bozótban az 1756-ból származó Mária (Anna) szobor. Ebben a korban élt Nádasdy Imre özvegye Márffy Anna Taródházán. E vallásos érzelmű úrnő a kastélyban oratóriumot alakított ki miserenddel, amit Szily János püspök úr hiteles írással engedélyezett (engedély mellékelve). E szobor kötődhet Márffy Anna nevéhez, mivel a szobrot ma is Anna szobornak hívják, holott Mária szobor. Ugyanígy a pestis járvány emlékhez is kötődhet, ezt a szobor-formát alkalmazták a pestis emlékére (pl. Nagycenk főterén) Szőlőindás oszlopa a négy puttóval tartja a koronás Szűzmária alakját a Gyermekkel. . A barokk szobor fej nélkül csonkán állt 1945 óta, amíg a budapesti Műemlékfelügyelet 1998-ban helyre nem állította.

Taródháza Lapsa. Taródháza Nyugat-Dunántúlon Vas megyében a Sorok patak déli oldalán található. Hajdan Lapsa pusztának neveztek. Innen Lapsa családi név is. Lapsa a tíz-tizenegyedik században keletkezett. Már akkor itt élt a Taródi és a NémetSzecsödi család, mely Vas megyei eredetű. Az 1256-os oklevél feltűnteti, hogy az Ovadiak földjén Lapsán, a Sorok mentén feküdt. Birtokosai a Hermániak, 1274-ban az Uva díak, 1332 a Molnáriak, Az 1332-es birtokrendezés állítja hogy Lapsa keleten Szentléránttal, Nyugaton pedig a terra fűzvölggyel határos. A Sorok mentén. Az Árpádok korában Unyom, Polány, Lapsa, Szentléránt falvak sorakoztak. A Lapsa birtok Sorkikápolnáig húzódott a Sorok patak mellett. Itteni birtokosai voltak Dees Herman nemes özvegye Ilona asszony. Lapsa birtokát a Répce és a Gyöngyös falvak történetében a középkorban 1274-bas a Vati Solka és fiai visszavásárolták Dees István özvegyétől a neki előzőleg eladott földjeiket. 1406-ban a Csemetiek, Zechediek, Miklós zágrábi püspök kápolnai ispán 1351-ből oklevele szerint. Vizlon testvére János mester a Sorok patak mellet a Lapsa pusztában birtokrészt vásárol Simon és László királyi aula invensének. A XVI.-dik század felében élt Né2

met-Szecsödi Taródi Bertalan, akinek 1548-ban már csak özvegye élt. Ez volt Bebes Verona, aki Debes Péternek és Ormádi Mártának (Ormádi Mihály leányának) volt a leánya. Taródfalvi Imre, László és Péter, akiknek elődei e pusztát már békességgel bírták, de később Hollósi nemesek birtokolták. 1456-ban II. László királytól új adománylevelet kaptak. (A család a XVI. században Hont megyében is megtalálható). Hunyadi húszezer főnyi sereggel indul Sárvárnak, táborát pár nap múlva Szombathelyre helyezte át. A biztonság érdekében várait 1437-ben ismételten megerősíti. Ilyen erődítményként használta a Vas megyei várakat, így Taródházát is. A kastély birtokában volt egy Hunyadi címer az 1460-as évekből. (évek során a padlásra került címert 1938-ban Kendeffy Lajos az akkori tulajdonos a kastély belső falára helyeztette házi ünnepség keretében.) Bocskai István 1605-ben A Dunántúlon lobogtatta a szabadság zászlait. A Bocskai hajdúk Némethi Gergely vezér lete alatt Vas megye területére léptek. A csepregi várból felhívására a nemesség csatlakozott hozzá. Ugyanebből az időből Némethi Gergely, Bocskai alvezére Amadé István részére védlevelet ad ki a Taródház-i kastélyból 1605. júl. 3o-án. Aláírás Némethi Gergely generális kapitány. (Eredeti a Marcaltő-i levéltárban (XVII .f .2.co.1722.) őriztetik.) Bocskai katonai hadműveletei május elején a Dunántúlon, sőt Morvaországon, Steyer vidékén folytak. A vasvári káptalanok levelében, mely II. Ferdinánd 1628-ban kelt oklevele, Taródi András leányát Orsolyát fiúsítja, Taródháza, máskép Lapsa kúria birtokában. Darabos László és Gergely tiltakoznak Orsolya fiúsítása ellen. Lipót 1678-ban kelt oklevele megerősíti II. Ferdinánd 1628-ban kelt oklevelét, melyben megerősíti az anyai örökség ben Nádasdy Boldizsár, Tamás és András fiait Taródháza nemesi kúriába, amit Lapsának neveztek. Földbirtok 109 hold, Lapsa néven szerepelnek. A XV-dik században Zsenye nemzetség élt Lapsán. Ide tartozott akkor Senye és Szecsőd. 1744-ben a hely neve Taródháza, földesurai különbözi osztályos atyafiak, 172o-ban kúriális helység, 1778. 1786-ban Szombathely-i járás.

3

Az alapító oklevél Szily János aláírásáva l

Taródházának Mária Terézia korában 103 lakosa volt, kastéllyal. Úrbéres viszonyok uralkodtak. Birtokosa Kiss Ignáczné, Lengyel Lajosné született Nádasdy Teréz. Nemesi család. Taródháza nemes családjai: l835-ben Kiss Ignácné Lengyel Anna, Lengyel Lajosné szül. Nádasdy Teréz, Lengyel Lajos intéző. A Lengyel család sárvári, a XV. sz.ból ered. Taródháza Lapsa védelmi épület volt, melyet kezdetben katonai visszavonuláskor használtak. Erődítményként ritkaság számba megy, 120 cm széles falazatával. A boltíves építési mód tulajdonképpen statikai és mechanikai biztosítás célját szolgálta. A kastély tömör (szilárd, tartós) kemény anyagból kihúzva, tetőcserép fedő, terjedelmes épület. A kastély tartalmaz 92 qm nagyságú terjedelmes termet, vannak cellák, raktár, pince háromszáz vizeskorsó bort magába foglaló. A bejáratnál van éléskamra, bő konyha és kiszolgáló helyiség. Bő lépcső terjedelmes szobák. Ezek mellett van még egy másik éléstár, kis helyiség, kis kabinet és egy kápolna (Canonica Visitatio szerint 1756ban van egy kis oratórium a Taródháza kastélyban, Nádasdy Imre özvegyének Márffy Annának a tulajdonában, amelyben Szily János püspök engedélye alapján misét mondhatnak - eredeti dokumentummal igazolva.) 1784. okt.l2-től Móritz Andrásné Somssich Rozina tulajdona, fűtött helyekkel ellátva biztonsággal vannak. Épület gazdaságos élelmiszerekhez .Ide tartoznak ezek az épületek: külön konyhaépület, egybe épült több istálló épület, kocsiszín, galambház, birkaakol, jól megépített nagy magtár, valamint 3 csűr a Sorok patak mellett a hajadonok háza. (A budapesti levéltár ad az uradalmi épületekről, azok állapotáról fontos leírást, hasznos leírással.)

A kastélyt 13 ezer forintra becsülik, minden forrás fonAz alapító oklevél (Szily János aláírásával tos nyilatkozatokkal alátámasztva. A park évszázados fákkal, a főbejáratnál a bal oldalon oszlopon álló Szűz Mária szobor áll kb. az 1700-as évekből, ma is áll. A kastélyt az 1770-72-es években a Nádasdy családtól a pallini Inkey család vásárolta meg, majd malomvízi Kenkoffy Árpád az Inkey családba való benősülése után Taródházát végleges otthonául választja. 1992, máj . 12-én

Taródháza 1700-as évektől A taródházi kastélyt az 1721-s években a báró Inkey család megvásárolta. Inkey Pallini Roland, mely család már a XV. században virágzott. Első János lógrádi kapitány 1721-ben nyert adományt Pallin-i helységre. Akkor vette fel a család a Pallini nevet. 1726-1792 telepedett le megvéve a Szluha családtól a sárvári uradalmat. Első Ede ezredes 1856-ban bárói rangot nyert. Az Inkey család birtokolta Gyanót is Vas vármegyében. 1873-ban a taródházi Inkey családba benősült malomvízi Kendeffy Árpád. Hunyad vármegyéből érkezett. Az ősi hét vezér leszármazottja. - Kündeffy, Könde, Kundu, Kende - név később Kendeffyre változik. Birtokuk a Retyezát melletti Hátszeg (Erdély, Románia). A családnak 18000 holdnyi birtoka volt. Magával hozta olasz vendégmunkásait olasz intézőjét (Devaleria Ferenc), akik a taródházi temetőben vannak eltemetve. Egy ma is meglevő sírkő jelzi sírjukat. Elsőként temetkezett a grófi sírkertbe Kendeffy Róza, Ken deffy Árpád és felesége, Inkey Gabriella. Kriptájuk eredeti címerrel ellátva. A márvány síremléket Strobl Alajos szobrász készítette. Kendeffy Árpád és Inkey Gabriella a kastélyt családi otthonná alakította ki. Az északi részt terjedelmes szárnnyal bővítette. 4

Az épületet értékes park vette körül, értékes fákkal. A parkban a Sorok patak felé egy kis lak állt. A birtokát felvi rágoztatta. A kastély mellett jókarban levő major (tanya) sok lakással, számos mezőgazdasági épülettel, erős jókar ban tartva. A major szélén intézői házzal, a kastélyhoz hasonló stílben. (barokk). A mezőgazdasági munkák rendel kezésére raktáak, gorék, mezőgazdasági gépek, teljes állatállomány (parádés lovak), hintók, azonkívül teljes iparos-gárda működött. (intező, mezőgazdász, kulcsár, okl. kertész, erdész és vadász, bognár, gépész, kovács, villanyszerelő), a birtokon malom is működött, a molnárok a taródházi temetőben vannak eltemetve. A major közepén állt a harang (készítette. Szukker Ferenc harangöntő 1903-ban Szombathelyen) A fiatalon elhunyt Kendeffy Róza (23 éves) temetésén szólalt meg először a korpusszal ellátott fölszentelt harang. Kendeffy Árpádnak 4 gyermeke volt: Lajos, Róza, Margit, Gábor. A taródházi birtokot Lajos örökölte. A családdal élt báró Inkey Béla, gróf Kendeffy Árpádné báró Inkey Gabriella öccse. Inkey Béla tudós geológus, aki feldolgozta Dunántúl kőzeteit, számos tudományos munkája jelent meg, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Sírja a taródházi temetőben van, síremléke felírás nélkül áll. (pontos adata a szerzönél) .Csernel István ornitológus írja: „Szombathelyre utazván megismerkedtem egy nagyszerű emberrel, a taródházi nagy tudású Inkey Bélával. (Inkey család ajándékazott Köszegnek ezer kettőszáz kötet könyvet)

Kendeffy Lajos 1877-ben `született Szentlőrincen. Reál érettségit tett Pozsonyban. 1896-ban végezte a mezőgazdasági akadémiát Magyaróváron, utána 1 évig mezőgazdasági gyakornok Németországban. A 2800 holdnyi részben mező-, részben erdőgazdaság vezetését 1905-ben vette át. A 9.-ik huszárezredhez vonult be, mint tartalékos főhad nagy szerelt le. Az ezüst és bronz, Signum Laudis, katonai érdemkereszt tulajdonosa. A birtokot egy intézővel, falut kitevő alkalmazottal (cselédséggel), ,jó eredménnyel működtette. Alkalmazottai egy szinten éltek a falusi embe rekkel, gyermekeik iskolákat végeztek. A harmincas években villamosítatta a kastélyt saját villanyfejlesztővel, úgyszintén ellátta vezetékes vízzel, akkor a márványmosdós szobákat felváltották a korszerű fürdőszobák. 1945.márc.29. Kendeffy Lajos nem menekült el, otthonában maradt, mondván: Én semmi olyt nem tettem, hogy menekülnöm kelljen. Fiatal korban a grófi rangról is leköszönt, mivel nem akart politikával foglalkozni. Alkalmazottai (cselédei) megbecsülték, halk, csendes úr. Ha valaki személyesen megszólította kérelemmel, azonnal utasította intézőjét, hogy a segítséget adja meg. (Pl. Dancs Lajosné hadiözvegy kérelmei). Vadászattal foglalkozott, a gazdaságának a fő ágazata a vadtenyésztés. Az úgynevezett angolkertben ezer számra fogoly-, fácántenyésztés folyt. Az 1938-39-es években az egyiptomi Juszuf herceg vadászta. A birtokot a Sorok patakból hosszan ér szeli át, a korábbi években ezt halászatra használták, a mai napig ezt halas tónak nevezik (Csikorgó ér).

5

1945-ben a németek visszavonulásuk során a németek-magyarok négy napig tartották a vonalat a kastély területén. Szentléránt és Taródháza között aknavető harc folyt, ekkor sérült meg kis mértékben a tető. Az oroszok bejövetele kor a kastély teljesen ép. A gyönyörű barokk termeket tisztek foglalták el. Kendeffy és személyzete a cselédházak ba költöztek Épen maradt a major is. A harcoló csapat elvonulása után egy új orosz alakulat lókórházat alakított ki ezen a területen 8 ezer lóval. A kastély sokféle funkciót töltött be ezután. A földszintre a majoriak költöztek be, Az emeleten 1949.szept.1-től 1967.július 15-ig iskola működött a taródházi alsó-tagozatosok részére. A nagy-terem kulturális rendezvényeknek adott helyet. Az északi részben pedagóguslakást alakítottak ki, A kastély értékes bútorzata, értékes iratai, geológiai gyűjteménye, francia könyvtára helyben szétszóródott. A földeket felosztották, az alkalmazottak igényelték. 25 holdat a Sopronkőhidára hurcolt leendő örökös gróf Kandeffy Ádám kapta. 1959-ben Kendeffy Lajos Budapestre költözött birtokáról lemondott. Budapesten halt meg az 1960-as évekbsn.l960-as évektől az épületen nagy átalakítás történt, a földszinten falat törtek, új falakat húztak, lakásokat alakítottak ki. Ekkor került le a falról a kastély ér tékes Hunyadi címere (1400-as évekből való.) A címer után kutatás folyik, sorsa bizonytalan. A kastély állaga 1967-ig teljesen ép. Utána rohamosan tönkre ment. 1989.ápr.5-én lebontásra ítélik. A majort már korábban lerombolták, teljesen megszüntették. (Jelenleg a helyén egy mezőgazdásági géppark működik.) A park értékes fáit bozót nőtte be, sokat kivágtak. A rombolással egy értékes történelmi hely, vasmegyei település szűnt meg. (A Bocskay, Hunyadi harcokban katonai pihenőhely, királyi adománylevelekkel rendelkezett.) Adatai, építési jellege bizonyítják, hogy pusztulásával helyrehozhatatlan kár történt. A lebontásra ítélt épületet az Országos Műemléki Felügyelőség az utolsó pillanatokban megmentette. Megmentéséért helyi küzdelem is történt. Jelenleg helyreállítási munkák folynak. Az épület új tetőt kapott és falkutatásokat végeztek. Szombathely, 1992. Május 27-én. Kiegészítő adatok A taródházi temetőben van eltemetve: Inngblut Henrich bérlő 1888, Mészáros Boldizsár molnár 1890, Takács Ferenc molnár 1907 Devaleri Ferenc olasz intéző 1916 A kastélyban működő pedagógusok 1949-1967-ig Angler László Tóth Gyuláné Kovács Margit Orbán Éva, Gazdag Gyula Lukács Lajos Varga Ferencné Az iskolát avatta: Brunner Ferenc plébános, Farkas Kálmán igazgató, Kereszturi Kálmán a szombathelyi oktatási osztályról, „Dolgozzál és imádkozzál'' jelmondattal. A park szélén álló barokk Mária szobrot a budapesti Műemlék - Felügyelőség restauráltatta 1998,évban. Taródhaza földbirtokosai: Zalak-Ovidiak = Lapsa ősi család Taródy Gáspár Semsits Rozina Mórocz Anna Nádasdy Imre - Márffy Anna Inkey József Inkey Zsigmond Inkey Béla Kendeffy Lajos 6

Kisbirtokosai: Kovács István Takács Ferenc molnár Farkas Kálmánné

Egerváry kereszt, Dömötöri 1901.08.24 „Alapítványi örök egyezség. Mely egyrészről Egerváry Miklós jog jószágigazgató, másrészről annak leányai Egervári Gizella férj. Bejczy Ödönné és Egerváry Irma, férj. Német Gyúláné közt létrejött a mai napon a következő ügyben és feltételek mellett. u. m. 1. Egerváry Miklós veszélyes betegségbe esvén az abból való kigyógyulása esetére fogadást tett, hogy hálából, Isten tiszteletére és dicsőítésére Dömötöriben kedves lányai beleegyezésével és vallási buzgóságuk hozzájárulásával, azok ottani a Tótfalu felé vezető vicinális közlekedési út északi oldalén kezdve a kajdi vágásig elterülő tagosított szántóföld fekvőségeik közvetlen a vonatkozott közlekedési út melletti első táblája déli szélének a két birtok tulajdona közti mezsgyét is átszelő közepén a csatolt vázlatrajzban a +-tel kitüntetett helyen 6.70 m 6.70 m hosszúságban kihasítandó területen kőkeresztet fog állítatni azt vasráccsal körülvenni, emellett kívülről az ezt kerítő 2 méter széles gyalogjárót készíteni a rácsolyon kívül és belül imazsámolyt állítani, a jelzett területet határjelző kövekkel a birtoktesttől elkülöníteni, továbbá: a kereszthez való járhatás végett az árkon keresztül egy díszes kis átjárót úgy emellé belülről mindkét oldalon egyegy lámpát, melyek új év napján és az év szent vallásunk szerinti minden nagy ünnepén egész napon át világítani fognak s mindezeket saját költségén még folyó év augusztus hó folyamán úgy elkészíteni, hogy azon kereszt és helyisége még ez év szeptember hó 15-én szeretett hazánk védőasszonyának, a boldogságos Szűz Máriának nagy ünnepén ünnepélyesen felszentelhető legyen. A kereszt és tartozékai fenntartásához szükséges alapítványi öszszeget és a felszentelési szertartást vezető férfiak tiszteletdíját is az alapító fogja fizetni. Az alapító családjának életben lévő és leendő dömötöri lakós és illetőleg birtokos tagjai fogják azon felállítandó keresztet és helyiséget kezelni, gondozni, és tartoznak arra ügyelni, hogy azok jó állapotban fenntartassanak, és illetőleg hogy ezen alapító okiratban foglalt dispositiok vég7

rehajtassanak, de alapfeltételül (conditio sine qua non) kiköti, hogy azon kereszt és helyisége, úgy fennjelzett tartozékai, iránt ezen egyezségben olyan intézkedés tétessék, mely azok szerint az Egerváry Miklós családjának örökké tehermentes tulajdonai maradjanak. 2.Egervári Egerváry Gizella és egervári Egerváry Irma helyeselve édes apjuknak Egervári Miklósnak ezen alapító egyezségi okirat 1. pontjában előterjesztett vallásos elhatározását, az abban körülírt a dömötöri 50. számú tkv-ben 273. hrsz a fekvő fekvőségeiből az 1. alatti kitüntetett a.)-val jelzett helyen 44.89 m2-nek a felállítandó kereszt, annak rácsozata, az azt körítő gyalogjáróhoz és az átjárhatást közvetítő hidjoz való területnek adását a nevezett birtoktestükből való bejegyzést - a becsatolt térrajz szerinti kivitellel örömmel teljesítik és annak a kereszt és tartozékai javára minden további meghallgatás nélkül leendő tkvi átírásába és illetőleg a körülírt birtoktestnek leendő bejegyzésébe beleegyeznek s az 1. pontban foglaltakat kivétel nélkül elfogadják. 3. Végre jelen egyességet megkötő felek egyetértőleg kijelentik, és megmásíthatatlan feltételnek kikötik, hogy az Isten tiszteletére és az arra járó kelők vallásosságának fokozására emelendő azon kereszt és tartozékai az Egervári Miklós család jának elidegeníthetetlen tehermentes örök tulajdonát képezvén, azokat sem eladni, sem elcserélni, sem elhagyni, avagy elaján dékozni, tehát bármiként elidegeníteni vagy adóssággal megterhelni avagy végrehajtásilag lefoglalni és elárverezni nem lehet, szóval kell, hogy azok a nevezett családnak örökre tehermentes vagyonát képezzék. Kívánják, hogy a tkvi átírás alkalmá val egyidejűleg ezen feltételt tartalmazó clauzula is tkvi-leg kitüntetve legyen. Amiről kiadták szerződő felek ezen egyességet il letőleg alapító okiratot 2 egyenlő eredeti és egy másolati példányban, melynek egyik eredetije és másolata az egyházmegyei hatósághoz lesz beterjesztendő másikat pedig az egerváry családnak Egervári Miklós kezeihez kiadandó. Mely ezen alapítványi örök egyezség a szerződő felek előtt felolvastatván, az általuk kivétel nélkül elfogadva a tanuk jelenlété ben sajátkezűleg aláíratott. Kelt Dömötöriben 1901 augusztus hó 24. Aláírás: Egervári Egerváry Miklós, Bejezy Ödönné sz. Egerváry Gizella, Németh Gyuláné sz. Egerváry Irma Kiegészítés: „Mindammellett ezen szobor örök időkig leendő fentartésa céljából a nagy és főt. püspöki helynökségnél 100 koronát, szóval száz kotonát sazon kérelemmel helyezek letétbe, hogy azt alapítványként elfogadni , azt az egyházmegyei rendeletek értelmében kezelni méltóztassék. Szombathelyen, 1911 május 5.”

Gyömörey kereszt 1830 Dömötöri A keresztet állíttatta Gyömörey Károly tekintetes úr az 1830. évben, A kereszt felírása: Salvatori Dei Filio Praenobilis Carolus Gyömörey Pia Intetione erexit Magyarul: Isten Fiának az Üdvözítőnek buzgó szándékkal emelte a kiválóan nemes Gyömörey Károly Az eredeti ajándékozólevél : Alább vett Dömötöri T.es Vas Vármegyei Helységben az ugy nevezett Malom-utnak átellenében lévő utcán, a Curiális Jundusom kerittése mellett egy Krisztus Urunk tiszteletére felállittandó kő-kereszt-kép által a hívek buzgóságát növelni és gyarapítani kivánván: ezen keresztnek illendő fenntartására.... és adtam ezüst Krisztus pénzben nyolx forint és husz krajcárban mint capitalis sommát oly észrevétellel, mindazonáltal, hogy az esztendőként ugyan ezüstben beveendő harminc krajcár Interessel egyedül ezen szent célra tett capitalis Somma mindég nevelkedjen. Melyről is ezen levelem három egyenlő példázatokban kiadatik és egyszersmind az Tettes Szombathelyi Szent Szék ezen szándékom helybehagyásáért alázatosan megkéretik. Kelt Dömötöriben Mihály havának tizedik napján. Egyezer nyolcszáz harmincadik esztendőben. Gyömörei Gyömörey Károly T.es Vas, Szala és megyék Törvény Tábla Bírája.

Máriaszobor Istóczy kert Dömötöri 1911.május 5 „Alulírott dr. Istóczy Kálmán ügyvéd és földbirtokos szombathelyi lakós, a szentléránti plébániához tartozó Dömötöri fiók községben lévő kertemben A boldogságos és szeplőtelen Szűz Mária dicsőségére Lourdesi Mária szobrot állítattam fel, melynek jó karban és teljes épségben leendő fenntartására Gamat családombéli jogutódaimat kötelezem. Mindamellett ezen szobor örök időkig leendő fenntartása céljából a nagy és főt. püspöki helynökségnél 100 koronát, szóval száz koronát azon kérelemmel helyezek letétbe, hogy azt alapítványként elfogadni , azt az egyházmegyei rendeletek értelmében kezelni méltóztassék. Szombathelyen, 1911 május 5.

Dömötöri 8

Kis magyar falu, a régi leírás szerint 53 ház, 502 római katolikus lakossal, megtalálható még református, evangélikus, izr. lakos is. Vasútállomása, postája van. Földesurai a Gyömörei és Söptei családok voltak. Egerváry Miklós kúriája már a 13. szd. elejétől az Egerváry család birtokában van. Egerváry Miklós 1382-ben Vas vármegye alispánja volt. 1754-ben itt élt Bejczy István kisvagyonú köznemes. Parasztvezér volt. Résztvesz a közéletben, mértéktartó, szigorú ember. Védi a kisparaszt jogait. Ezért számos viszontagság után börtönbe kerül s ott raboskodott, ahol ma a szombathelyi Levéltár működik. 1930. évi felmérés szerint házak száma 89, területe 903 kh. Talaja fekete agyag. Terményei gabonafélék. A községben élt az Istóczy-család. Nemesi család, kúriával. Az Istóczy nevét egy Kanizsához közeli, ma már elpusztult, falutól kapta. Címerlevéllel. A családba később benősült Berédj László birtokos. Kúriája ma is áll. Évekig iskolául szolgált. A községhez tartozott malom, kocsma, vegyesbolt, körorvos. A falu szorgalmas emberei gazdasági ága a tsz-be tömörült, a többi lakosa megoszlott: iparosok, vasúti dolgozók. Gyermekei 1945 előtt a szentléránti iskolába jártak magas létszámmal. A falu ma is rendezett, betelepült, új utcával bővült.

Kiegészítő adat: A Sorok patak híres volt a malmairól. Dömötöriben a Tóth malom, Sorkifaludon a Király malom, Geregyében a Kálmán malom. Egy-egy km távolságban vannak egymástól. A Gyömörey családból István (született 1824-ben) Kőszegen tanult 1838-39-ben. Katonatiszt lett. Lajos 1814-ben született. 1828-29-ben mint árva gyermek tanult a kőszegi gimnáziumban. Papi papi pályára lépett. A veszprémi egyházmegyében szentelték 1837-ben. Csabrendeken, Vászolyban és Tekernyén tevékenykedett. Meghalt 1885 dec. 25.-én.. A Gyömörey család címeres kőkeresztje a falu fő utcáján van.

Dömötöri község nemesei: Beiczy Ödönné, Egervári Gizella Egerváry Istvánné nemes Szecsődy Julianna. Egerváry Miklós Gyömörey István katonatiszt.

1826 1811 1302 1838

Gyömörey Károly 1830 Gyömörey Lajos Istóczy Antalné Egerváry Franciska Istóczy Kálmán 1911

1892

Német Gyuláné Egervári Irma

Oswald Jenő 1900 Potyi József 1869 Sepsey Gábor 1805 Sepsey Pál 1773 Szecsődi Lajos 1901 Zelles József 1863 Bagoly Mihály

1838

Póka Ádám kereszt, Szentléránt Az 1700-as években kálváriakeresztek álltak ezen a helyen. A 18. századból fennmaradt Németh Judit végrendelete, mi szerint a kálváriára 2 forintot hagy, és 2 forintot a szentléránti templomra. Az 1754-ben készült katonai térképen látható a kálvária pontos helye. A kálváriánál állt az Egervári család által építetett kápolna, az Egerváriak számára fenntartott három sírbolttal. Ez elpusztult az 1859 augusztus 12-i tűzvészben. Erre a helyre állította a falu nemese Póka Ádám az elpusztult kálvária- helyére 1888. évben e keresztet. 2001-ben a vihar a keresztre döntötte a mellette álló fát. Ugyanebben az évben a keresztet helyre állították, és a körülötte lévő terepet rendbe hozták. A keresztet 2001. július 28-án ünnepélyes szentmisén szentléránti falunap keretében áldották meg.

Farkas János kereszt 1885 9

Szentléránt „Alulírott szentléránti lakósok a szentléránti anyatemplom előtti téren felállítandó kőkereszt által a hívek lelki buzgóságát ne velni és gyarapítani kívánván, ezen kőkeresztnek illendő felállítására a szükséges 50 azaz ötven forintnyi alapítványi tőkét ezennel leteszünk, oly észrevétellel mindazonáltal, hogy annak évi kamatjai egyedül e szent célra tett alapítványi tőke gyarapítására fordítassanak. Melyről ezen alapítvány-levelünk egy eredeti és két másolati példányban kiadatik, és megerősítésre a megyei püspök úr őmél tósága hódolatteljesen megkéretik. Szentléránt 1885. január 28-án. Farkas János , Farkas Jánosné sz. Hegedűs Anna.”

Szentléránt Színmagyar község, 283 rom. kat. és egy ág. h. ev. lakóssal, az 1930 évi összeírás szerint. Postája Dömötöri, vasút állomása Dömötöri községben van. Földesurai a Póka és a Berta családok. Szentléránt nevével már 1332-ben találkozunk. Temploma, plébániája van. 1449-ből Dénes plébánosát ismer jük.1459-ben közös plébániája van Szent Cicelle községgel. A.XVI. század közepén még római katolikus plébános működik a községben, de 1601-től evangélikus lelkészség. Evangélikus a lelkésze és a templom is. A megmaradt római katolikus híveket a zsennyei plébános gondozza. 1646-ban Szentléránty Gáspár részt vesz a Bük-i evangélikus zsinaton. 1734-től ismét római katolikus a temploma és a plébánosa. Ekkor nevezik a községet Szent-Lorant, Szent-Lérant, Szent-Leonard, Szent-Loránth, Zenth-lenard. Polgári Tamást és rokonait Hídvégi birtokába beiktatja 1463. máj. 10-én. Itt van szó a Dömötöri családról is .Köznemesi birtokok Muray Gergely püspök regisztruma sze rint Szentléránthoz tartozó helységek: Sennye, Kis-Kolta, Szent-Tamás, Szent-Leonard ecl:familias Dömötöri és kis-Falud, Gyanó és Taródháza. Pataky Antal szentléránti plébános írja: Szentléránt régi plébánia, 1698-ban már virágzott, anyakönyvet vezettek 1734-től. Temploma Szent-Léránt tiszteletére püspöki szabad adományozású. (A templom búcsúja nov. 6) A Sorok-menti kis települések közül Szentléránt község felel meg legjobban talajviszonyai miatt, hogy a szentistváni rendelkezéseknek megfelelően (10 falu építsen egy templomot) itt templomot építsenek. A többi község a Sorok patak miatt árvízveszélyes volt. A templom a lakók áldozatkészségéből épült fel és majdnem a templommal egy idős a római katolikus iskolája is. A falu népe római katolikus vallású. 1720-ban kuriális helység, szombathelyi járás. Földbirtokosa 1741-ben Póka Gábor insurgens kapitány.1768-ban urbéres viszonyok Mária Terézia korában. Birtokosa Póka Ádám, Kelemen László. Földbirtokos még. Sümeghy és Szecsődy családok. 1898-ban földesurai a Póka és Bertha családok. Szentléránthoz tartozott: Dömötöri, Gyanó, Geregye, Kis-Falud, Két-Kolta, Taródháza. II. Rudolf által adományozott címlevél alapján Sényi Zsigmond, Gombás János, István fia 1723-ban adománylevelet kapott III. Károlytól. Horváth György II. Ferdinándtól 1630-ban kapott nemesi levelet. 1754-ben pedig Horváth István. Egervári Lajos dömötöri lakos 1820-54-ig ügyvéd, 1854-ben Vas vármegye aljegyzője, nejével szentléránti Tuboly Emiliával megvásárolja a 2000 holdas. Inkey birtokot. Ebből megállapíthatjuk, hogy az Egerváryaknak is volt bir tokuk Szentléránton. Egerváry Lajosnak a két háború között még megvolt a sírja a kavicsbánya és a vasúthoz veze tő dűlőben. Később a halottat a dömötöri sírboltban helyezték el. A község népe állandóan. fejlesztette faluját, nemcsak templomát és iskoláját, nagy gondot fordított körjegyzősé gére is, megépítette a szegények házát. Áldozatkészsége mutatja, hogy a majdnem teljesen leégett templomát újra építette, új harangot rendelt (350 kilos). A templom építésével a híres Brenner János szombathelyi építészt bízta meg 1859-ben. A templomot körülvevő temető helyett új temetőt jelölt ki. A templom leégésével egyidőben a nyu gaton levő Póka major és- háza is megsemmisült, több ház leégett a községben. A templom építésénél, adományo zásoknál nagy múltú családok nevével találkozunk: Lunkányi Károly geregyei úraság, Sepsey Sándor uraság, Inkey uraság, szombathelyi püspöki Szentszék, Tulok Antal, Gróf Cziráky János, Gyömörey és Egerváry Miklós urasá gok. Ugyancsak találkozunk kegyes alapítványokkal is a keresztek és szobrok felállításánál. A falu egyre, jobban fejlődik. Szaporodik a gyermek-létszám. Új iskoláról kell gondoskodni. l908-ban megépül az új iskola. Két iskolaépülete van a falunak. (Kis-iskola és Nagy-iskola néven) Mind a két épületben pedagógus la kás is van. Az iskola működéséről a régi jegyzőkönyvek szerint a kornak megfelelő szinten igen jól működött, jó felszereltségéről is tanúskodik a jegyzőkönyv. Számos tanulója tovább tanult magasabb iskolákban, jó alapokat kapva megállták a helyüket iskolákban és az életben is. Ugyancsak olvashatjuk az iskolai jegyzőkönyvből Leopold Aranka tanítónő köszöntését nyugdíjazása alkalmából 1910-ben. A magas gyermeklétszám miatt a kezdeti egy-ta náros iskolából két-tanerős lesz, majd az Általános Iskolában szakos tanárokkal működik. Iskolájáról és kultúrájá ról híres Szentléránt. Bizonyítják a népművelés terén szerzett oklevelek és díjazások, a színjátszással szerzett ér demek. Társadalmi munkával megépítik a Kisiskola mellé kultúrtermüket. Itt kapott helyet a falu könyvtára is. 10

1948-ban Gyanógeregye községgel összefogva megépült Szentléránt vasútállomása. Állandó fejlődését igazolja a magas gyermek-létszám, új házak építése, új utak, évtizedek során virágzó község volt. Temploma, iskolája van, vasútállomása, új utak, új házak, kocsma, vegyesbolt gazdasági épületekkel termelőszövetkezet. A hozzátartozó Gyanógeregye iskolát kap, ekkor a gyermeklétszám lecsökken később a körzetesítés folytán iskolá ját megszüntetik. A több mint 100 éves iskoláját, igazgatói lakását lebontják. A körzetesítésekkel a falu nem tudta megtartani értekeit. Plébániája ,iskolája üresen áll. A régi nemesi családok áldozatkész munkája a törekvő falu ös zszes népe sokat tett azért, hogy a falu felemelkedjen, fáradozásukat sok siker koronázta, bizonyítja a megmaradt épületek a szobor és keresztek, a megmaradt okmányok. Van történelmük van mire emlékezni és ettől új lendületet kapni és mind annyi kézség hazánkban újra-éledésben reménykedni. Kiegészítő adatok: 1990-ben a templomkertben felavatták a hősi halottak emlékművét. Készítette Baskó János, avatta Horváth Balázs belügyminiszter. A faluba bevezették a gázt és a vizet. Ravatalozója már a Tanácsi rendszerben megépült. Temetője és a környéke gondozott. A faluban a megüresedett házakat idegenek megvásárolták. A faluban él Kupi Ferenc 2-szeres Gránátalma díjas népművész. Szentléránt község. volt nemesei: Csoknyai Pál 1862 Dobosi Katalin 1914 Farkas János 1885 Gombkötő Ferenc 1904 Hegedűs Zsigmond 1872 Horváth István 1868 Major Sándorné Fritz Krisztina 1893 Németh István Balázs Rozália 1892 Póka Ádám 1866 Szentláránti Lajos 1899 Tóth István 1862 Tuboly János. 1892 Tuboly Vince 1874 Tulok Antal 1860 Tulok Pál 1893 Varallay Pál szerzetes 1807

9. Inmaculata szobor Szentléránt. „1886 okt. 28. Alulírott szentléránti plébános a szentléránti községgel közvetlenül határos plébániai szántóföldi birtokon felállítandó Immaculata kőszobor által híveimnek a bold. Szűzanya iránti tiszteletét növelni és gyarapítani kívánván, ezen kőszobornak illendő fenntartására a szükséges 50 azaz ötven forintnyi alapítványi tőkét ezennel leteszem oly észrevétellel, mindazonáltal, hogy annak évi kamatjai e szent célra alapítványi tőke gyarapítására fordítassanak. Melyről ezen alapítványlevelem egy eredeti és két másolati példánya készült. l886.okt.28. Dorner István plébános”

A szobor felirata: „Egészen szép vagy Mária, és az eredeti bűn szennye nincs benned.”

Szentléránt Plébániatemplom (Szent-Loránt, Szent-Lérant, Szent-Leonárd, Szenth-Loránth) A plébániához tartozó községek: Szentléránt, Kisfalu, Dömötöri, Taródháza, Gyanógeregye, filiája Nemeskolta, amely önálló templommal rendelkezik. Szentléránt község nevével már 1332-ben találkozunk. A községnek 1342-ben önálló plébániája van. A templommal egyidős a római katolikus iskolája. 1449-ből Dénes plébánosát ismerjük. 1450A régi okmányok írják a plébánía 1698-ban már virágzott, anyakönyvet 1734-től vezetett. A templomot püspöki adományozással Szent Lénárd tiszteletére ajánlják fel. Védőszentje Szent Lénárd (nov.6.). A filia Nemeskolta vé dőszentje Szent Márton püspök (nov.11.) 11

A templomot 1949-ben kívülről, 1964-ben belülről renoválták. 1994-ben újra renoválást kapott. Jelenleg a rumi plébános Úr, Horváth István gondoskodik híveiről és a plébániáról. Az 1100 éves évforduló alkalmával készítette, összeállította Szombathely, 1996. november 06

Farkas Kálmánné Trubinyi Márta..

A szentléránti plébánosok és kisegítő lelkészek 1449-től, rövid életrajzi adatokkal Név Dénes Sebestyén

Szentlér- Szolgálatot teljesített ánton 1449 1450

adatok DL 49793 - ISIS: 94922 1449-11-06 DL 49767 - ISIS: 91421 - 1450-08-23

Evangélikus lelkészek Szentléránton ???

1601

Az adójegyzék szerint evangélikus lelkész 50 dénár évi adót fizetett.

Geregye Gergely

1628

Verbói Sztaniszlai Mátyás

1629

1631 Kopács és Kolta

Orsich György *Szentgrót

1636.

1646- Szilsárkány 1651- Saár

a lelkészi állás üresedésben

1633 04 18,

Egyház-látogatás

Horváth Benedek

1641.

Saáron (1652-56) Ez évben bekövetkezett haláláig esperese is.

Az ő idejében is panaszt emeltek az 1655. évi országgyülésen Nádasdy ellen, hogy Saáron és Ikervárott elveszi a lelkésztől a tizenhatod- és malomjövödelmet, Sárvárott pedig nem engedi meg neki a keresztelést.

Lasnár Gergely

1646

1642.11.12. Egervár azután Csepreg, 1651 Nemesládony. 1656. Saár

Utolsó lelkésze a saáriaknak Nádasdy Ferenc gróf 1660. pünkösd után való csütörtökön durva bántalmazással muskatérosokkal hányatta ki a parochiából

Győrvári István

1650

.

Szenczy György

1663-

A tizenhatod- és malomjövödelmen kívül két jobbágyát is elvették tőle.

A nemes patrónusok: Hollósy Gáspár, Dömötöry Gáspár és Ferenc, Vadas István, Bagoly Menyhért és A gondnok Tóti György, Mátyás György.Lelkész nem lébén is kijelentették a hívek, hogy hitükben készek mind végig megállani. A Dömötöriben Zalay templomban azok temetkezhettek, akiknek a patrónuGyörgy, sok megengedték. A templom és a paplak a szentléKisfalud: Bejczi Mihály. nárdiak és a dömötöriek közös földjén épült.

Kovács János 1734-1758 Boross Ádám. 1758-1762 Született Jánosházán 1727 körül. A teológiát Győrött hallgatta. Felszentelték 1752

körül. Káplán volt Szombathelyen, plébános Felsőszilvágyon, majd Szentléránton (1758. febr.-1762. febr.); 1762. febr.-ban Nick plébánosa lett, 1776. okt.-ban nyugalomba ment. 1778.. ápr. 5-én a győri papi otthon lakójaként hunyt el.

Magyar Ferenc. 1770-1788 Született Szombathelyen 1724. márc. 29-én M. János és Farkas Katalin szülőktől.

A teológiát a győri szemináriumban hallgatta. Felszentelték 1754-ben. Káplán volt Kapuvárott (Sopron vm.) más fél évig, adminisztrátor Velemérben félévig, plébános Szőcén (1756-70), plébános Szentléránton 1770. aug. 1-től 1788. május 31-én bekövetkezett haláláig. 12

Vis. Can Szentléránt, 1780. május 23. - U. o. 39 frtos miseala pítványt

mondják. Németül is beszélt.

tett. Az információk kemény, lobbanékony embernek

Mindszenti Antal. 1788 Született Szombathelyen 1763. dec. 22-én Mindszentj (sic!) Antal polgár és Kovácsics Klára szülőktől. A teológiát Győrött és Pozsonyban hallgatta. Felszentelték 1787. aug.-ban. Káplán volt Szentléránton (1788. ápr.-május), Csesztregen (1788. jún.-okt.), Szentgyörgyvölgyén (1788. Okt. 1790. febr.), Pápócon (1790-94), Sárvárott (1794-95), plébános Kemenesmihályfán 1795. ápr. 10-től 1824ig. Ekkor nyugalomba ment, Szombathelyen a papi otthonban élt 1832. július 26-án bekövetkezett haláláig. Németül is beszélt. - Vis. Can. Kememesmihályfa, 1814. május 28.

Fodor György. 1788- 1797 Született Pincehelyen (Tolna vm.) 1754 körül. A teológiát Győrött hallgatta. Szily

püspök vizitációs útján szentelte 1778. szept. 6-án Felsőszentbenedeken alszerpappá, szept. 8-án Muraszombaton szerpappá, szept. 13-án Felsőlendván áldozópappá. Káplán volt Alsólendván (1778-80), Csesztregen, (1780. máj. szept.), Jánosházán (1780. okt. - 1782. szept.) Salomvárott (1782 szept. - nov.), plébános Nagyrákoson (1782 nov1788.jun.), Szentléránton (17881.jul.-1797. jún.), Őriszentpéteren 1797 júliusától 1805. márc. 7-én bekövetkezett haláláig. P. C. 1805. p. 112. - Szily szép, buzdító levele Fodorhoz. P.L. k. i. 1783. nov. 9.

Németh László. 1797- 1824 Született Rábapordányban 1759. szept. 21-én N. Ferenc tanító és Torkos Ilona szülőktől. A teológiát Budán és Pozsonyban hallgatta. Felszentelték 1787 augusztusában. Káplán volt Jánosházán (1787), Szentgyörgyvölgyén (1788), Zalaegerszegen (1788-93), plébános Őriszentpéteren (1793. febr.-1797. jún.), plébános Szentléránton 1797. jún.-tól 1824. ápr. 6-án bekövetkezett haláláig. Németül is beszélt. - Vis. Can. Szentléránt, 1808. máj. 31.

Söptey (Septei, Seöpthey) Vince. Született Dömötöriben 1781. márc. 10-én régi nemesi család-

ból. Atyja S.Gáspár, anyja Battyók Anna volt. Felszentelték 1804. Márc. 11-én. Káplán volt Nagygencsen 4 hónapig, Szombathelyen (1804. nov-1806. jún.), plébános Dozmaton 1806 júliusától 1834. febr. 26-ig. Ekkor szemináriumi vicerektorrá, 1838 elején tb. kanonokká, 1845-ben valóságos kanonokká neveztetett ki. 1847-ben pápóci perjel, 1849-ben őrkanonok lett. 1850. okt. 24-én húnyt el. Vas vármegye 1838-ban táblabírájává választotta. 1845-től 1850-ig a szeminárium rektora volt. Németül is beszélt.

Hadászy Gáspár. 1815 Született Sorkikisfaludon 1791. jan. 3-án H. György és Hagyárosy Julianna ne-

mes szülőktől. Felszentelték 1815. ápr. 9-én. Káplán volt Szentléránton (1815. nov.-1820. szept.), Alsóságon (1820. okt.-1823. márc.), adminisztrátor Egyházashetyén (1823. márc.-okt.), Körmenden (1823. okt.1825. nov.), Iváncon (1825. Nov. - 1828. aug.), plébános Vasalján (1828. aug. -1840.),adminisztrátor Kámban 1840-től 1846. dec. 1-én . bekövetkezett haláláig. Vis. Can. Vasalja, 1831. jún. 16. - P. C. 1834. n. 473, 682; 1835. n. 167, 431, 462, 486, 502, 710; 1836. n. 229, 255, 566; 791. -Németül is beszélt.

Barabás János. 1821. Született Nagypösén 1797. aug. 4-én B. Mihály és Horváth Erzsébet földműves

szülőktől. Felszentelték 1820. szept. 3-án. Káplán volt Dozmaton (1820. okt.-1821. júl.), adminisztrátor Náraiban (1821. aug.-okt.), káplán Szentléránton (1821. nov.- 1824. május), ideiglenes adminisztrátor u. o. (1824. jun.-1825. febr.), káplán Kőszegen (1825. márc.-szept.), Sárvárott (1825. szept.-182G. dec.), Alsóságon (1827. jan.-júl.), Nyőgéren (1827. júl.- aug.), plébános Rábakovácsiban 1827. aug.-tól 1861. márc. 3-án bekövetkezett haláláig. Közepesen. beszélt németül is. - Vis. Can. Rábakovácsi, 1838. június l.

Szekszer János. 1825-1854 Született Szombathelyen 1790. máj. 3-án Sz. István és PigIer Julianna szülőktől. A

filozófiát mint kisszeminarista végezte. Felszentelték 1813. ápr. 19-én. Nevelő volt Zalatárnokon Deák József családjánál (1812-14), káplán Alsóságon (1814. nov.- 1820), adminisztrátor Rábakovácsiban (1820. szept:-1825. márc.), Plébános Szentléránton 1825. márc.-tól 1854. febr. 16-án bekövetkezett haláláig. Németül is beszélt. - Vis. Can. Szentléránt, 1841. jún. 1. U. o. 42 frtos alapítványt tett szentmisére, 90 frtot az iskola tatarozására, 126 frtot Nep. Sz. János oktávája alatt végzendő litániákra.

Jungvérth János. 1827 Született Pápán 1802. szept. 9-én Jungwirt Antal és Zacher Anna Mária szülőktől. Felszentelték 1827. okt. 13-án. Káplán volt Szentléránton (1827-28), Szentgyörgyvölgyén (1828. jún.1829. jún.), adminisztrátor Kemenesszentmártonban (1829. júl.-dec.), Pápócon (1830-31), Nyőgéren (183132), Bánokszentgyörgyön (1832. márc.-1833. márc.), Szepetneken (1833. okt: 1834. ápr.), Salomvárott (1834. ápr.-1836. márc.), Kőszegen (1836. márc.-1839. jan.), plébános Felsőőrött 1839-től 1874-ig. Ekkor nyugalomba vonult, Szombathelyre költözött, s itt halt meg 1887. febr. 2-án. Körl. 1887. IV.: "A Sz. István Társulatra 30, a Sz. László Társulatra 100, a budapesti vakoknak és a váci süketnémáknak 25-25, felsőőri r. k. pl. templomra 300, az ottani r. k. iskolára 200 az őriszigeti r. k. fiók-templomra 100, a felsőőri háziszegényeknek 100 frtot, összesen 880 frtot hagyomámyozott."

13

Orray János. 1834 Született Szombathelyem 1784. dec. 28-án O. János és Németh Anna szülőktől. Felszentelték 1808. jún. 26-án. Káplán volt Sárvárott (1809-11), Ölbőn (1811. márc.-okt.), plébános. Kemenesszentmártonban (1811. okt.-1814. júl.), káplán Rábahidvégen (1814. dec.-1816. okt.), Nyőgéren (181618), Nagylengyelben (1818-19), plébános-helyettes Milejben (1819. jan.-1823. febr. 15.), nyugdíjas Szombathelyen (1823-26), plébános-helyettes Boncódföldén (1826. Jan. 1829. okt.), káplán Kenyeriben (1829. okt.-1830), nyugdíjas Szombathelyen 1830-tól 1857. febr. 18-án bekövetkezett haláláig. Mint nyugdíjas több helyütt kisegített, így Szentléránton (1834. febr.-dec.), Egervárott (1835. aug. - dec.) , Gersén (1839. okt.nov.) , Pecölben (1853. dec. - 1854. márc.), Nagygencsen (1856) . Németül is beszélt. Vis. Can. Kemenesszentmárton, 1814. máj. 28. Kune:: Szombathely monográfiája I. 49.

Csizmazia József. 1835 Született Nagygencsen 1807. dec. 28-án Cs. József és Novák Julianna szülőktől. Felszentelték 1832. aug. 27-én. Káplán volt Pecölben (1832. okt.-1833. máj.), Hosszúperesztegen (1833. jún. -1834. ápr.), Nagylengyelben (1834. máj. - 1835. máj.), adminisztrátor u. o. (1835. máj.-aug.), káplán Szentléránton (1835. szept. - 1838. márc.), nevelő koltai Vidos István családjánál Koltán (1838-40), káplán Pusztaszentmihályon (1841-42), Körmenden (1842. nov.-I843. febr.), Tótszentmártonban (1843. márc.1845. ápr.), plébános Tömördön (1845. máj.-1870. jún.). 1870. jún. 1-én nyugalomba ment, Kőszegen élt 1870. júl. 17-én bekövetkezett haláláig. Muiszer József. 1835. Született Szombathelyen 1809. márc. 3-án M. Mihály polgár és Horváth Anna szülőktől. A teológiát már 1830-ban elvégezte. Felszentelték 1832. márc. 21-én. Káplán volt Hosszúperesztegen (1833. márc.-május), Lékán (1833-35), Szentléránton (1835. febr.-dec.),adminisztrátor Rábaszentmártonban (1836- 1838). 1838-ban átment a veszprémi egyházmegyébe, ahol Barcs plébánosa lett. 1852-ben lemondott a barcsi plébániáról, nyugalmi éveit Dombón töltötte.

Udvardy József 1838. Született Vicán (Sopron vm.) 1812. febr. 22-én Udvardi (sic!). György kovács és Simon Julianna szülőktől. Felszentelték 1835. aug. 2-án. Káplán volt Salomvárott (1836. márc.-júl.), Letenyén (1836. júl.-1837), Szentléránton (1838), Szentgyörgyvölgyén (1838. okt.-1839. Jan.), Bántornyán 1839. jan.-tóI 1839. aug. 14-én bekövetkezett haláláig. Németül is beszélt.

Kováts Ferenc. 1839. Született Rábahidvégen 1798. júl. 11-én K. István és Nimeth (sic) Anna szülőktől. A filozófiát mint kisszeminarista végezte. Makay Antal veszprémi püspök szentelte fel Sümegen 1824. okt. 8án. Káplán volt Pecölben (1825. jún.-1826. nov.),. Vámoscsaládon (1827. jan.-márc.), Rábakethelyen (1827. ápr.-1828. május), Nyőgéren (1828. jún.-1830. május) ; . Szentgyörgyvölgyén (1830. május-1831. febr.), Nagylengyelen (1831. márc.-1832. nov.), Letenyén (1833. aug.-1834- júl.),adminisztrátor Kemenesszentmártonban (1834. júl.-1835. máj.), Csesztregen (1835. május-1838),.Szentléránton (1839. jan.1842. júl.), Káldon (1842. júl.-1843), plébános-helyettes Nagyrákoson 1843. május 12-től 1872. márc. 24-én bekövetkezett haláláig. Németül is beszélt. - Vis. Can. Szentgyörgyvölgye 1830 máj. 24, Szentléránt, 1841. jún. 1. -

Burján (Burgyán) István. 1842. Született Farádon (Sopron m.) 1803. aug. 25-én Burgyán György juhász és Szabó Katalin szülőktől. Felszentelték 1834. szept. 14-én. Káplán volt Csesztregen (1835. jan.-május), Nagylengyelben (1835. máj.-1837. febr.), Zalaegerszegen (1837. febr.-1840. okt.), Alsólendván (1840-42), Szentléránton (1842. nov.-1844. ápr.), Jánosházán 1844. május 21-től 1847. június 24-én bekövetkezett haláláig. Németül is beszélt.

Jámbor Antal. Született Szentléránton 1826. május 26-án J. József és Kopasz Róza szülőktől. Felszentelték 1850 aug. 23-án. Káplán volt Alsóbagódon (1850. szept.-1851. szept.), Hosszúperesztegen, (1851. okt.-1859. júl.), plébános Nagylengyelben (1009. júl. - 1867. ápr.), Nován 1867. ápr. 29-től 1878. ápr. 11-én bekövetkezett haláláig. Nován 100 frtos alapítványt tett szentmisére.

Hechinger József. 1851. Született Náraiban 1832. márc. 10-én Heckinger (sic.!) Mihály mérnök és Győry Erzsébet szülőktől. Teológiai tanulmányainak III. évét a Pázmáneumban töltötte. Felszentelték 1847. szept. 30-án. Káplán volt Jánosházán (1847-49), Alsóságon (1849!, Szentgyörgyvölgyén (1849-51), Szentléránton (1851. jún.- nov.), Pecölben (1851. nov.-1852. febr.), Nován (1852. márc.-1854. febr.), Csesztregen (1854-55), Lékán (1855), Letenyén (1855. okt.-1857. szept.), Szentgyörgyvölgyén (1857. szept.-1858. szept.). 1858 őszén elnyerte a kukméri plébániát és ott munkálkodott 1895. jún. 17-én bekövetkezett haláláig. Németül is beszélt.

Tóth Imre. 1851. Született Tapolcán 1826. nov. 2-án T. István és Török Teréz földműves szülőktől. A filozófiát mint kisszeminarista hallgatta. A teológiát Budapesten végezte. Felszentelték 1851. aug. 17-én. Káplán volt Szentléránton (1851. nov: 1853. nov.), tanulmányi felügyelő a szemináriumban (1853. Nov. 14

1854. ápr.), adminisztrátor Vépen (1854. ápr.-szept.), káplán Sárvárott (1854. szept.- 1863. máj.), plébános Nyőgéren 1863 májusától 1866. júl. 29-én Pápán bekövetkezett haláláig. Közepesen beszélt németül.

Kálmán György. 1853. Született Lukácsházán 1827. ,júl. 28-án K István és Albert Anna földműves szü-

lőktől. Felszentelték 1851. júl. 23-án. Káplán volt Nagygencsen (1852-53), Szentléránton (1853. dec.I854) , Pákán (1854. júl.-1861. okt.), Alsólendván (1861.okt.-1862. márc.), .plébános Nagygencsen (1862. márc.-1867.jún.), plébános Bánokszentgyörgyön 1867. jún. 21-től 1883. január 6-án bekövetkezett haláláig.

Németh Pál. 1854. Született Dömötöriben 1826. okt. 12-én N. Vendel és Kondor Janka szülőktől. A filozófiát mint kisszeminarista hallgatta. Felszentelték 1852. szept. 30-án. Káplán volt Ikervárott (1852. okt. -1854. márc.), Szentléránton (1854. márc.-szept.), Ikervárott (1854. szept.-1855. szept.), Bánokszentgyörgyön (1855. szept.-1859. dec.), Szombathelyen (1859. dec.-1861. febr.), plébános Rábakovácsiban 1861. márc.-tól 1874. jan. 12-én bekövetkezett haláláig. Németül is beszélt.

Somogyi József. 1854. Született Perenyén 1826. febr. 21-én S. László és Németh Katalin nemes szülőktől. Felszentelték 1853. szept. 11-én. Káplán volt Szentléránton (1854), Káldon (1854), Pecölben (1854. nov.1855. szept.), Vasszécsenyben (1855. Szept. - 1856), Ikervárott (1856-60), plébános u. o. 1860-tól 1866. márc. 14-én bekövetkezett haláláig. Németül is beszélt. Ikervárott 50 frtos alapítványt tett szegénysorsú iskolás .gyermekek részére beszerzendő tankönyvekre, 150 frtosat szentmisére.

Déghy István dr. 1854 Született Alsólendván 1814. febr. 17-én D. István uradalmi tiszttartó és Rajnis Katalin

szülőktől. Felszentelték 1837. ápr. 16-án. Káplán volt Lékán (1837-39), tanulmányi felügyelő a szemináriumban (1839-41 ), a történelem és fizika tanára a szombathelyi líceumban (1841-50). 1845-ben megszerezte a bölcselet és a szabad tudományok doktorátusát. A líceum megszűnte után a főgimnáziumban tanított 1854-ig, amikor Szentléránt plébánosa lett. Plébániáját még u. a. évben felcserélte a vépivel. 1874-ben pecöli javadalmas apáttá, 1876-ban szentszéki ülnökké nevezték ki. A vépi plébániáról 1904. júl. 1-én lemondott, nyugalmi éveit Vépen töltötte, ott húnyt el 1906,. március 9-én. Németül is :beszélt. Körl. 1906. V. 2267. sz.: "Déghy István hosszú életpályáján úgy a tanári, mint a plébánosi tevékenység terén nagy szol gálatokat tett egyházmegyéjének." ~ A szombathelyi főgimn. 1853/54-iki értesítőjében értekezést írt e címmel: "A növényi s állati élettanra alkalmazott vegytanból tartott előadások vázlata." A neves poéta, Rajnis József anyai nagybátyja volt Déghynek.

Pálffy Lajos Született Dömötriben1834. júl. 6-án Pálfy József és Erhart Julianna nemes szülőktől. Felszentelték 1861 júl. 28.-án. Káplán volt Ikervárott (1861-63), Rábakethelyen (1863. Jún. -1870. dec.), Bánokszentgyörgyön (1871. jan.-dec.) Szentgyörgyvölgyén 1871. dec. 1-től 1873. okt. 19. haláláig.

Pataky Antal 1854-1884 Született Pecölben 1819. máj. 23-án Pataki (sic!) György és Lada Anna szülőktől. A filozófiát mint kisszeminarista hallgatta. Felszentelték 1845. júl. 22-én. Káplán volt Szentléránton (1845. okt.1851. máj.), Körmenden (1851. máj.-1852. szept.), Szombathelyen (1852. szept.-1854. ápr.), plébános Szentléránton 1854-től 1884. jan. 3-án bekövetkezett haláláig. Magyar László. Adminisztrátor 1881-1884 Született Vépen 1856. okt. 29-én M. Ferenc uradalmi számtartó és Schorm Ágota szülőktől. Felszentelték 1880. június 21-én. Káplán volt Csehimindszenten (1880-81), Rumban (1881) adminisztrátor Szentléránton (1881. május-1884), káplán Sárvárott (1884), plébános Köveskúton 1884. dec. 24-től 1919. febr. 25-én bekövetkezett haláláig.

Varga Boldizsár József. 1871. Született Szombathelyen 1844. márc. 13-án V. István csizmadia és Székely Julianna szülőktől. A teológiát a pesti egyetemen hallgatta. Felszentelték 1867. júl. 21-én. Káplán volt Jánosházán (1867. nov.-1868. febr.), Püspöktamásiban (1868. márc.-1869. ápr.), Felsőpatyon (1869. máj.1870. jan.), Pákán (1870. febr.-dec.), Szentléránon (1871. jan.-nov.), Bánokszentgyörgyön (1871. dec.1873. máj.), Rábakethelyen (1873. máj.-1876. jún.), Zalaegerszegen (1876. júl. -1878. szept.), plébános Kerkaszentmiklóson 1878. szept.-től 1899. jan. 19-én bekövetkezett haláláig. Kerkaszentmiklóson 110 frtos misealapítványt tett; 1895-ben restauráltatta a templomot.

Haszlinger Imre. 1879. Született Szentgotthárdon 1825. május 8-án Haslinger (sic!) György vármegyei kerületi biztos és Szelestey Julianna nemes szülőktől. Keresztszülei Festetics Imre gróf és a Geor gicon alapítójának, Festetics Györgynek özvegye, Sallér Judit voltak. Felszentelték 1849. ápr. 15-én. Káplán volt Pörgölényen (1849. okt.-1850. május), plébános Nicken (1850. május-1864. okt.),adminisztrátor Kemenesmihályfán (1864. okt.-1871. jún.), 1871-ben nyugdíjba került. Mint nyugdíjas több helyen kisegített, így adminisztrátor volt Kisunyomban (1878. ápr.-jún.), káplán volt Szentléránton (1879. okt.-1880. febr.), adminisztrátor Egyházashetyén (1882. ápr.-máj.). Sokat dolgozott nyugdíjas korában a püspöki hivatalban. 1902. ápr. 22-én hunyt el. Németül is beszélt.

Balogh Dénes. 1880 Született Gógánfán 1850. febr. 2-án. Felszentelték 1874. aug. 12-én. Káplán volt Zalaeger-

szegen (1874. szept.-1875. aug.), Letenyén (1875. .szept.-1879. máj.), Baltavárott (1879. jún.- 1880. márc.), Szent15

éránton (1880. ápr.-1881. máj.), Körmenden (1881. máj.: 1883. ápr.), Alsólendván (1883. ápr.- 1884. okt.), Szombathelyen (1884. nov.-1886. márc.), közben ideiglenes adminisztrátor Egervárott (1885. márc.-máj.), plébános Felsőőrött 1886 áprilisától 1902-ig, mikor lemondott plébániájáról, Kőszegen élt ezután 1905. aug. 19-én bekövetkezett haláláig. Németül is beszélt. Dorner István. 1884-1913 Született Jáplánmajorban (Nagynardai pl.) 1840. júl. 29.i-én D. György uradalmi béres és Tóth Anna szülőktől. A gimnázium VII-VIII. osztályait mint kisszeminarista végezte. Felszentelték 1863. aug. 1-én. káplán volt Rohoncon (1863-64), plébános helyettes. Újhegyen 1864. Jún 1867 plébános u. o. (186777), lelkiigazgató a szemináriumban (1877-84), plébános Szentléránton 1884. júl.-tól 1913. szept. 1-ig, amikor nyugalomba ment. 1920. okt. 26-án Vasvárott hunyt el. Náraiban 1 kat. hold és 1034 négyszögöl szántóföldet misealapítványul, 100 K-t alapítványul a Mária-szobor fenntartására.

Inmaculata szobor Szentléránt. A szentléránti községgel közvetlenül határos plébániai szántöföldi birtokon felállítandó Inmaculata kőszobor által híveimnek a bold. Szűzanya iránti tiszteletet nevelni és gyarapítani kivánván. l886.okt.28. Dorner István plébános híveinek állította. A szobor felirata: Egészen szép vagy Mária, és az eredeti bűn szennye nincs benned. Bozy József. 1891. Született Sárvárott (Tizenháromvárosban) 1867. nov. 15-én Bozi (sic!) József és Bors Katalin szülőktől. Felszentelték 1891. júl. 16-án. Káplán volt Szentléránton (1891. aug.-1892. ápr.), Lendvavásárhelyen ( 1892-93), Szentgyörgyvölgyén ( 1893. ápr.-1898. jan.), Sárvárott (1898. febr.-1901. máj.), Zalaegerszegen (1901. Jún. - 1902. okt.), plébános Kisunyomban 1902. okt.-tól 1913. aug. 2-án bekövetkezett haláláig. Kör. 1913. XV. 5011.: "Bozy József java férfikorában hunyt el; mint jó pásztor tevékenységével igazán életét áldozta nyájáért."

Kapuy Károly. Született Dömötöriben 1867. jún. 30-án. K. Mihály és Zselles Anna földműves

szülőktől. Felszentelték 1892 júl. 7-én. Káplán volt Csesztregen (1892. okt: 1895. szept.), Pákán (1895. okt.- 1896. okt.), ideiglenes kisegítő Zalatárnokon (1896. nov.-1897. márc.), káplán Körmenden (1897. márc.-júl.), Szombat-helyen (1897. aug.-1901. ápr.), plébános Vámoscsaládon 1901 májusától 1929. okt. 2-án bekövetkezett haláláig. Vámascsaládon 200 P-s misealapítványt tett.

Horváth Lajos. Adminisztrátor 1913 Született Szombathelyen 1879. jan. 17-én H. József és Banga .Anna

földműves szülőktől. Felszentelték 1903. jún. 28-án. Káplán volt Rábakethelyen (1903. szept.-1904. ápr.), Letenyén (1904. ápr. -1909. aug.),segédgondnok a. kőszegi Kelcz-Adélffy árvaházban (1909. aug.-okt.), káplán Kőszegen (1909. okt.-1910. márc.), Táplánfán (1910. márc.-1912. aug.), Alsólendván (1912. aug.-1913. szept.) adminisztrátor lelkiekben Szentléránton (1913. szept.-okt.), káplán Szombathelyen (1913. okt: 1. - 1915. ápr. 10.), ideiglenes adminisztrátor Nagygencsen (1915. ápr. 10: aug. 20.), ismét káplán Szombathelyen (1915. aug. 20.-1919. dec. 24.), plébános-helyettes Egyházasrádocon (1919. dec. 24.-1922. jún. 21.), plébános u. o. 1922. jún. 22: óta. Közepesen beszél németül is.

Gomkötő József. Született Szentléránton 1889. nov. 7-én G. Ferenc és Tóth Borbála szülőktől.

Felszentelték 1913 június 27-én. Káplán volt Kemenesmihályfán (1913. szept.-1914. jún.), Pákán (1914, júl. - 1917. jan.), Letenyén (1917. jan.-aug.), Zalaegerszegen, hitoktató 1917. szept.-tőI 1918. nov. 6-án bekövetkezett haláláig. - Körlevél 1918. XII. 5139. sz.: "Szép reményekre jogosító, buzgó élete kedves volt Istennek."

Számálovits Ferenc. 1914. Született Rohoncon 1865. okt. 1-én Sz. Ferenc pékmester és Werderits Teréz

szülőktől. Felszentelték 1888. júl. 15-én. Káplán volt Máriafalván (1888-90), Incéden (1890-92), Szenteleken (1892), ideiglenes adminisztrátor Újhegyen (1892. szept.-okt.), ideiglenes adminisztrátor Pornóapátiban (1892. nov.-1893. ápr.), Plébános-helyettes Tömördön (1893. ápr.-1901. febr.), betegsége miatt ideiglenes nyugalomban (1901. márc.-1903), plébános Kúpfalván (1903-6), plébános Városszalónakon (1906-12), 1912-ben nyugdíjba ment. Mint nyugdíjas sem pihent, az egyházmegye sok plébániáján teljesített kisegítő munkát, így 1913-ban Kisunyomban volt ideiglenes plébános-helyettes. (júl. - okt.), u. a. évben Szentléránton; 1914-ben Sámfalván és Barátfalván, 1918. ápr.-tól 19I9. máj. 31-ig Alsóságon; 1919-től 1932-ig Vas vármegye közkórházának volt lelkésze. 1922-ben a rohonci plébániát adminisztrálta; sőt a rohonci esperesség vezetésével is megbízatott. 1933 óta Gleisdorfban munkálkodik a domonkos apácák intézetében. 1923ban "sok évi buzgó működése jutalmául” tb. szentszéki tanácsossá neveztetett ki. Schmidt István. 1914-1942 Született Sárvárott 1865. aug. 10-én Sch. Pál gombkötő mester és Gerse Róza szülőktől. Felszentelték 1889. júl. 19-én. Káplán volt Csesztregen (1889. aug.-1892. szept.), Zalaegerszegen káplán és hitoktató (1892. szept.-1895. okt.), városi káplán és karkáplán Szombathelyen (1895. okt.-1896. jan.), plébános-helyettes. Pusztamagyaródon (1896. jan.-1899), plébános u. o. (1899I9I4. máj.), plébános SzentIéránton 1914. május 1 - 1942-ig. . + 1946 06 02. Szombathelyen 19I8. dec. 11-én 10.000 K-s alapítványt tett a kőszegi Kelcz-Adélffy árvaházban elhelyezendő fiúgyermek tanulmányainak elvégzésére. 1928 óta az esperesi kerület jegyzője. 1904-ben renováltatta a pusztamagyaródi templomot. U. o. két tantermes iskolát építtetett 19I0-`ben. Szent-

16

léránton renováltatta a plébániaházat 1914-ben és a templomot 1922-ben. - Zalaegerszegi káplán korában ünnepeken vezércikkeket írt a „Zalavármegyé"-ben s később cikkeket közölt a "Szombathelyi Újság"-ban.

Somogyi Károly. Szülei Sorkifaludon laktak és vannak eltemetve Született Gyöngyöshermánban 1896. szept. 2-án S. Kálmán kisbirtokos és Szendy Gizella szülőktől.. Résztvett a világháborúban Felszentelték 1921 dec. 17-én. Káplán volt Tótszentmártonban (1922. jan.-1923. jan.), Szepetneken (1923. jan.-1924. jan.), Táplánfán (1904. Jan.- júl.), karkáplán Szombathelyen (1924. júl. 19.-nov. 7.), házilelkész Somogyvárott gr. Széchényi Imrénél (1924. Nov. 16.-1925. febr. 25.), káplán Szombathelyen 1925. -1937, 1937-től kámi plébános, 1955-től esperes. Eltemetve a kisfaludi temetőben. Jenei Lajos OP A sorkifaludi Jenei jegyző testvére volt. Született Celldömölkön, 1892.jún 1. Mint nyugalmazott jánosházi lelkész halt meg. 1968. Márc.31-én. Szombathelyen van eltemetve. Hegedüs Vince. Született Szentléránton 1908. ápr. 20-án H. Zsigmond és Potyi Mária földműves szülőktől. Felszentelték 1932-1944 káplán Felsőszemenyén, Rábagyarmaton, Szécsszigeten, Bérbaltaváron, Kemenesmihályfán, Vasszentmihályon. 1944-52lelkész Kálócfán, 1952-ben plébános Nicken. 1932. aug.-tól 1934. aug.-ig, amikor Rábagyarmatra került káplánnak. +1984. Nov 12. Györkös István 1942 Született Battyánfalván, 1912.nov 13. Szentelték 1938.júl. 3. Tábori lelkész. 1939. Káplán Alsólendván, 1941. Letenyén, 1942 plébánoshelyettes Szentléránton, káplán Zalaegersztegen, 1943. Jánosházán. Iszak Károly dr. 1943-1948 Született Szombathelyen 1904. január 21-én I. Károly kőműves és Hirschbock Teréz szülőktől. Teológiai tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, ott avatták doktorrá 1931. febr. 7-én. Felszentelték 1929. jún. 16-án. Prefektus volt a Kelcz- Adelffy internátusban . 1929. szept. 1-től 1931. aug. 31-ig, hitoktató Szombathelyen a leánylíceumban és a női felső ker. iskolában 1931. szept. 1-től 1933. aug. 31-ig. ; hitoktató Zalaegerszegen a Notre-Dame apácák polgári Leányiskolájában és tanítóképzőjében 1933. szept. 1 - 1942-ig Szombathely. Szentléránton plébános 1943-1947-ig, Pinkamindszenten 1947-1963, majd Csákánydoroszlón.. 1974-től nyugalomban, kisegítő lelkész a Szombathelyen a Szent Erzsébet plébánián.

Iszak Károly plébános feljegyzései 1942-1947 1942-ben nov.1-én foglatam el a plébániát. Elődöm Schmidt István esperes volt. 1943 jan.13-én 416 P-t kaptam, 1943 okt 25-én 3020 pengő segélyt kaptam a plébánia renoválására. A plébánia renoválása. A plébánialak rongált állapotban volt. Falai nedvesek, tetőzete rossz. 1943 03.21-én az egyházközség 2500 pengőt szavazott meg a renoválásra. Dalmady András végezte. Az utcai részt egészen, a templom felé eső szobafalát elvágták és szigetelték. A tetőzetet megjavították. A pöcegödröt a lakás mellől elvitték, távolabb ásták. A lakásokat egy csempeszi festő kifestette. 1943. március 21-én a plébánia képviselő testülete újjá alakult. A választás egyhangú volt. A hivatalos lista mellett más lista nem volt. A plébánia neve. 1944 január 7-én Dr. Tulok József alispán értesít, hogy a község neve Sorkifalud. Kisfalud, Dömötöri Szentléránt e név alatt egyesült. Az Egyházközség képviselő testületében felszólaltam, hogy indítsunk mozgalmat Szentléránt nevének fenntartására. Németh János főjegyző felszólalására, aki ellenezte, a többiek nem szóltak semmit. így abba maradt. 1946-ban mozgalom indult, hogy szétválasszák a községeket. Morosics István, Bakos Samu, Czingráber Sándor elöljárókból álló küldöttséget vezette Lipp Károly főjegyzőhöz, aki megigérte, hogy támogatja. Kiss Gyula vármegyei főjegyzőnél voltam., aki kijelentette, hogy elkéstem, mert a közgyűlés döntött, hogy nem választja szét a községeket. 1947-ben a pártok indítottak mozgalmat. Személyesen voltam Kiss Gyula főjegyzőnél, aki azt mondta, a kis gazdapárt az megvan Janzsi képviselő révén. Az alispán az rajta van, ha küldöttség megy hozzá. Ő a sociálde mokratákat képviseli. A főispán kommunista, őt Szabó képviselő révén kell megnyerni. A dömötöri kommu nisták titkára, Balázs járt is ebben az ügyben, de eredmény nincs. a Küldöttség nem ment. Fontos lenne, mert így lenne remény, hogy Szentléránt tornya kapná nevét, és állomást kapna. Állomás. Hallomásból tudom, a falú mellett a bakterháznál megállót akart a MÁV létesíteni. Valami fuvart kért, és a falú nem adta meg. 1943-ban voltam az akkori MÁV üzletvezetőnél. Azt hozta fel, hogy fővonalon van, és a dömötöri állomástól 1700 méter a távolság. Ha külön válnánk mégis lenne remény az állomáshoz. Jogcím lenne, hogy munkások és gyerekek jönnek be Szombathelyre..

17

Keresztút. Gyűjtést rendeztem. Akik legalább 25 pengőt adtak, azok nevét a képekre írattam. 1943 november 7-én szentelte fel Horváth Péter ferences házfőnök. A taródházi cselédek maguk állítottak egy állomást. Nagyböjtben vasárnap tartjuk az ájtatosságokat. Weiss Frigyes budapesti cég szállította. Vélumot is vettem a befolyt összegből. 100 pengő árában. Molnár László áruaház szállította 1943. jún 15-én. Gyűjtések: A vöröskereszt számára 1945. 03.20 táján. Tojás 235 db. zsír 55 kg. liszt 294 kg. mák 37 kg. burgonya 165 kg. cukor 1 kg. szalonna egy db. 691 Pengő. A sebesült honvédeknek 1944 szetember 16-án a bajtársi szolgálat által. Liszt, bab, mák, zsír, tojás, cukor, alma körte. Bérmálásra a templomkerítést kellett megjavítani. Deszkát és szeget adtak. A székesegyház és a szeminárium számára 1947 04 18-én vitte a püspökség kocsija. 92 kg burgonya, 321 kg rozs, 484 kg búzát. Harangkötélre 1946 08. 25-én gyűjtöttünk. ifj. Németh Józseftől vettük. Az adományból még gyertyát is tudtam venni. Orgonajavítás. 1944-ben gyűjtöttünk. Ifj. Horváth István Geregye, a szombathelyi orgonaépítőnek 6 napi szállást és kosztot adott. Az orgona hamar elromlott. A második javítást Kemenesi Gyula orgonaépítő Szom bathely, végezte 1946 októberében. Harangok A magyar Királyi állami hadianyaggyár 1944 augusztus 18-án elvitte a 70 cm átmérőjű 186 kg-ra becsült harangunkat. Az elvitelnek felső parancsra csendben kellett történni. Az utolsó pillanatban virágozták fel az as zszonyok és lányok . A harang bronzból volt. Az elismerés az átvételről az irattárban van. A temető kereszt korpuszát Fábián Antal bíró újra faragtatta 1944. szeptember 17-én. Háború: Az éjféli misék 1943-ban és 1944-ben d. u 6-kor volt. Szombathely bombázását és kivilágítását jól lehetett látni és hallani. Dömötöritől északra bombák hullottak le a mezőre. Valószínű sérült gép dobta le őket. Em beréletben nem lett kár. Repülőtámadás folyt le 1944 október 13-án. Szerémségből német lakósságot szállító vonat állott a 64-es bakterháznál. Kéttestű vadász gépek szálltak le és a mozdonyt keresztül lőtték. Az emberek, utasok az erdőbe menekültek. Egyet eltaláltak, Tauber Pál tarkólövést kapott. Szerémségi volt. Okt. 13-án temettem el a szentléránti temetőben. Többször támadtak a gépek. - Az utolsó támadás alkalmával magam is ott voltam. Szilágyiék házában húztam meg magamat. 1944 november 20-án volt a második támadás. A szerelvényeket az állomásokról a nyílt pályára tolták ki. A Sorok hidjánál állott a vonat. Katonák voltak benne. Elhagyták a szerelvényt. Csontos István törzsőrmestert halála után két nappal találták meg egy bokorban. 1944.november 24-én temettem el a temetőben. Dunaföldvári lakós volt. Német katonák. 1944 őszén szállották meg a falut. Bácskai magyarok voltak. Beléptek a Volksbundba, és SS-nek sorozták be őket. Idősebb emberek voltak köztük. Sok ló volt birtokukban. Sok házba lovakat szállá soltak el. Nálam a kisistállóban 6, a pajtában 5 ló volt. Etették szénámat. Az udvaron volt jó nagy kazal széna, egy-kettőre elfogyott. A pajta mindkét fele tele a tetőig szénával. Az egyik felét teljesen megetették. Sőt a szomszédba is vitték. A kerítést kidöntötték, átgázoltak mindenen. Panaszt tettem id. Horváth Istvánnál lévő parancsnoknál. Csak nevetett rajtunk. Az ifjúság gyakorlatozott a réteken, meg sem kérdezték tőlünk, hogy lehet-e. Összegázoltak mindent. Temp lomba nem jöttek. Pár hónapig voltak itt. Úgy mondják, hogy innét Wartburg környékére mentek. Nem szívesen. Féltek a parti zánoktól. Az egyik sertéskereskedő volt, mondta, hogy szívesen itt maradnak, ha tudna civil ruhát szerezni magának. A légvédelmi tüzérek. 1944 őszén jöttek a faluba. Egyik iskolát lefoglalták. A másikat azzal a feltétellel meghagyták, ha a plébániában három szobát odaadok. Átadtam az ebédlőt, a kis szobát az iroda mellett, és hátul a konyha mellett és az üres gazdasági cseléd lakását. 18

A kisszobába telefon központot szereltek be. A századosuk Taródházán lakott. Az ebédlőben tisztek laktak. Dolguk nem volt semmi. Pénzük az volt. Jól éltek. Felvásárolták a falu tyúkjait és malacait. Összefogdosták és lőtték a mező nyulait. Malacevőknek hívta őket a nép. A katonaságot erdőirtásra használták fel. A falu gazdái ingyen fuvarozták a plébánia udvarára a fát. Innen osztották ki a tisztek családjainak. Egyik napon az utcai másik nagy szobát is elvették. Kacsó zászlós anyja nővére, menyasszonya és anyja húga jött ide lakni.5 nő. A konyhát nem engedtem át. Csináltak is zenebonát. Énekeltek, nagy zajt csaptak. Behívat tam Kacsó zászlóst. Azt felelte szomorkodtak már eleget. Elvették a kisiskolát is. Irodát rendeztek be ott. Közben parancsnokuk Soós kapitány őrnagy lett. Elhelyezték és Gruber őrnagy jó ismerősöm lett a parancsnok. Házamba költözött. Azóta csend lett. Tavasz felé elköltöztek. Stuttgart környékére mentek. Más tüzérek jöttek helyükbe. Sok fogatot vettek igénybe a polgároktól. Reggeltől késő délutánig foglalkoztatták őket. Pár ezredes tiszt bútorát szállították. A kántortanító és a Tóth tanító lakásában helyezték el. Ezeket részben elvitték, részben a felszabadításkor az oroszok összetörték. Egy részéből a kántor tanító butorosko dott be. Asszonytábor. 1945- márciusban asszonytábor szállta meg a falut. Tábor volt Léránton, Dömötöriben és Gya nóban. A léránti tábornak meg a dömötörinek ezredes volt a vezetője. Kömleg tűzér feleségével és fiaival ná lam lakott. Butort az előbb említett katonai készletből kaptak. Farkas János, szatmári egyházmegyei pap is velük volt. Király Elek molnárnál lakott rokonaival. A táborok feje külön egy ezredes volt. Három ezredes vigyázott az állam nagy fizetése mellett. A tábor menekült asszo nyokból és gyerekekből állott. Volt aki a lopástól sem tartózkodott. Bunkert kellett a templom előtt felállíta ni. Fát hoztak össze, amit a falusiak az éj leple alatt elvittek. Nagyhéten kedden vagy szerdán igénybe vették a falu lovait, szekereit. A nép nem akarta odaadni. Egy kis hadnagy pisztollyal kényszerítette. Tőlem a szürke lovamat vitték el. Német Jánossal fogattam be. A szekér az övé volt. Cselédem, Salamon Sándor ment el velük. Elvitték Gombkötö Kálmán két lovát, és Kupiné két lovát. Nyílt parancs volt, hogy Körmend mellől visszakell engedni őket., de sem lovat, sem szekeret nem adtak vissza. Magunkra maradtunk. A vasutat a németek készültek felrobbantani. Az állomáson helyezték el a gyutacsot. Felszabadulás. A nagy héten Nemeskoltán a templomi ruhákat szétosztottam az asszonyok között. Az mind megmaradt. A kelyhet, cibóriumot, monstranciát elásattam Erhart Kálmánék kertjében. Megmaradt minden. Nemeskoltán Németh Mária operaénekesnő Grünainer férjével német rendszámú autón nyugatra menekült Szekerén ment intézője Dreisziga József, de csak Búcsúig ment. Innen visszatért, most is Nemeskoltán lakik. Földet kapott Németh Mária földjéből. Otthon traktoron őrölnek, gabonát gyűjtenek. Állítólag kommunista lett. A felszabadítás csendesen ment. Egy orosz sírja volt a templom mellett, egyik egy kertben lett eltemetve, egy a falú nyugati szélén a kereszt mellett. Egy németet is lelőttek. Német Mária marháit, lovait elhajtotta, de az országból nem tudtak kimenni. . Az oroszok elfoglalták a kas télyt, Egészen kirabolták. Hírlik, hogy nemcsak a cselédek, hanem a falubeliek is. A felszabadulás után ott jártam a kastélyban.. Üres volt az egész. Az iratok szétszórva a szobákban. Minden elvittek, ablakokat rámás tul, a tapétákat leszaggatták. Itt nők megbecstelenítéséről nem hallottam., csak később Varga bognár lányán követtek el erőszakot. Szentléréánt. Az egyházi ruhákat itt is szétosztottam. Mind megmaradt. Nagycsütörtökön még miséztem. Ekkor jött nagy Péter rumi esperes bátyjának felesége, és húga. Nagy Margit. A nők nálam laktak. Az esperes bátyjával Nauman Irén tanítónőnél. Csütörtökön-pénteken megkezdődött a német csapat visszavonulása. A hét elején elment az asszonytábor lovainkkal. Jött helyette német vulkanizáló műhely. Egy fogorvos szállott meg nálam. Elég arrogánsok voltak a németek, de megbarátkoztunk. Nem ástam el semmit. Csak a pincébe vittem le egy szekrényt, abba tettem ruháimat. Csütörtökön éjjel a falu fele pincémben volt, a lányok különösen. Itt volt Naumann Irén tanitónő és Farkas Kálmán tanító feleségé-

19

vel. Nagyszerdán esküdtek meg. Állandóan vonultak a német csapatok. A tyúkólamat feltörték, tyúkokat loptak. Éjjel érkeztek Szentlászlósok Lérántra, motoros ágyúval. Helyet az iskolában adtam nekik. Mondták, hogy Geregyénél a németek felrobbantották a hidat. a vízen jöttek át. Reggel felé átmentem az iskolába, mondtam nekik, menjenek, hagyjanak magunkra. Csak bajba kerülünk. Elmentek. Reggel állandó fegyverropogás volt. Dömötörit már elfoglalták. Kisfaludnál a szénahordó hidat felrobbantották. Csak pénteken 9 órakor jöttek be a faluba. A pincében voltunk. Házvezető nőmmel jöttünk fel, az tudott szerbül. Üdvözülte őket. Nem bántottak, csak germánt kerestek. Két csendőrköpenyt találtak a szekrényben, ezért germánt kerestek. Megszállották a falut, de tovább nem mehettek. Szentlászlósok szállták meg az őrházat, és több oroszt lelőttek. A templom tornyába mentek, az volt a megfigyelőjük. Az udvaron aknavetőt állítottakl. Taródházáról a plébániát lőtték. A plébánialakon a tető három helyen beszakadt. A templomtornyot a keleti oldalon belőtték, valószínű ágyú val az oroszok. Egy nap és egy éjjel folyt az aknaharc. 9 orosz halott volt. Állítólag a bunker szélén ültek az iskola előtt az oroszok, közéjük vágott az akna. Ott sebesültek és haltak meg. Éjjel az orosz katonák a pincébe is lejöttek. Senkit sem bántottak. A szobám tele orosszal, a konyhán az asszonyok főztek nekik. Zsírban sütöttek ki palacsintának nevezett langallót. Szombaton reggel a szentlászlósok visszavonultak. Jött az orosz áradat. Reggel elvitték lovamat, pénteken lett csikója. A csikó elpusztult. A ló helyett hagytak egy gebét, azt meg húsvét napján vitte el egy orosz. Elvitték kerékpáromat. A padláson a gabona megmaradt, mert tele volt zsindely-darabokkal. A templomban aludtak. A sekrestyében ettek. Reggel bemegyek, a kehely, a monstrancia az oltáron. A szakráriumba tettem. Megtalálták, de nem vitték el. Behoztam a szobába, megkérdeztem tőlük, szabad-e. Megengedték. Az oltár összes gyertyái égtek. Egy katona a szobámból kivette a szekrényből a vecsernyés köpenyeget, magára terítet te. Mosolyogva levettem válláról, odaadta. Egy orosz órámat követelte. Az udvaron volt. Nem adtam. Kért golyószórót, azt fogta rám a szobában, oda kellett adni. Egy orosz csapat, tisztek voltak, helyet kért a szobában. Bort ittak, németül nem tudtak. . Húsvét vasárnap nem, de húsvét hétfőn már miséztem. Meghúztam a harangot. A hívek tudták, hogy él a papjuk. Borsos József nevű gazda, Szakály Ágnes férje borozott az oroszokkal. Kiküldték még borért. Mikor kiment, hátulról lelőtték. Csendben eltemettem. A tanítok lakását teljesen kirabolták. Állítólag az oroszok kiszórták a nép meg széthordta. A Livi Olga házban Csórból (Fejér megye), menekültek voltak itt. Hétfőn akartak haza menni. Nem enged tem, A falu embereit összehívtam, ami a falué volt, elvettük. Később megvádoltak, hogy én szedtem el holmijukat. Húsvét hétfőn hozzáláttam a háztető megcsinálásához. A faluból senki sem segített. Később, mikor a templom tetejét csináltuk, az egyik gazdát kértem, hogy engedje oda a szolga gyereket. Nem tette. Kérdeztem, "Hát még Istennek sem?" felelt: Istennek sem. Taródháza. A kastélyt jól megaknázták. Kendeffy a gazdánál lakott. A kastélyt a cselédek rabolták ki. Dömötöri Az Istóczy kastélyt kirabolták. A pincében voltak az emberek. A nők közül többet felvittek a kato nák. Kisfaludon Németh János nyilas érzelmű jegyző aki nyugatra menekült, a falut is ki akarta költöztetni, nekem is azt mondta, hogy megyek-e. Azt feleltem, nekem parancsom van, helyben maradok., ha mindenki megy, én is megyek. ennek lakását teljesen kirabolták. Eddig Iszak Károly jegyzete. Utána ír még a földosztásról, de ez nem volt még befejezett tény 1947. november 12-én, mikor az utolsó bejegyzés megtörtén t.

Brunner Ferenc. 1947-Született Szentgotthárdon 1899. dec. 4-én B. Imre; MÁV. felügyelő, állomásfőnök és Csuha Erzsébet szülőktől. Felszentelték 1924. jún. 22-én. Káplán volt Táplánfán (I924. júl. 15.1926. jan. 10.), Körmenden (1926. jan. 10.-1929. aug. I9.),adminisztrátor Szécsiszigeten (1929. aug. 20.-1932. dec. 3.), plébános u. o. 1932. dec. 3 óta. Szentléránton 1947-től. 1969 esperes. Meghalt 1976. Március 26. Németül is beszél. Körmenden a Kat. Legényegylet elnöke volt. U. o. megalakította a 355. Számú Szent József cserkészcsapatot, a csapat szervezőtestületének elnöke és helyettes parancsnoka volt.

Bakó László 1980- 89 Született 1942.02.23. Rábamolnáriban. Pappá szentelték 1974. Jún. 23. Káplán Letenyén (1974-75), Rábagyarmaton (1975-80), Plébános Sorkifaludon (1980-89). Nyugdíjazott. 20

Henz József 1976-80 Született Szombathelyen született Szombathely,1928 júl. 13-án. Pappá szentelték 1952. Jún. 12 Káplán Szepetnek, 1953-55, Rábagyarmat 1955-57, Az Egyházmegyei Egyházművészeti Bizottság titkára 1957-. Az Országos Egyházművészeti tanács tagja 1959-. Lelkész Nemeskoltán 1957-98. Ellátja Sorkifaludot 1976-80. Püspöki tanácsos 1977-. Plébános Kisunyom 198390. Sorokpolány 1986-1998. Ellátja Nemeskoltát 1988-98, Balogunyomot 1990-98. 1998- nyugállományban.

Bakó László 1980- 89 Született 1942.02.23. Rábamolnáriban. Pappá szentelték 1974. Jún. 23. Káplán Letenyén (1974-75), Rábagyarmaton (1975-80), Plébános Sorkifaludon (1980-89). Nyugdíjazott. Tóth Ferenc. 1989-93 szül. Kenéz, 1940. aug. 28 P sz: Szombathely, 1964 jún. 17. Tudományos fokozat: baccalaureatus 1965. Kisegítő lelkész: Szombathely (Szent Erzsébet) 1964-65 Tanulmányi szabadság: Budapest 1965. Káplán: Páka 1965-68, Körmend 1968-69, Kőszeg 1969-73 Lelkész: Borsfa 1973-87. C. esperes: 1984-. Központi szolgálatban és lelkész Szombathely (Szent Norbert) 1987-89. Plébános: Meggyeskovácsi 1989-90, Rum 1990-93. Ellátja Csempeszkopácsot 1989-90, a sorkifaludi plébániát 1989-93. Plébános: Ikervár 1993- Ellátja a meggyeskovácsi plébániát 1990- A csempeszkopácsi filiának plébánosi joghatósággal megbízott lelkésze 1998- Ellátja a pecöli plébániát 1999 Major István. 1993-98 Született Becsehelyen (Pola), 1949. ápr. 13 P sz. Szombathely, 1972 jún. 14. Káplán: Nova 1972-73 Egervár 197379, Szombathely (Szent Márton) 1979-80, Lenti 1980-82 Plébános: Boncodfölde 1982-93, Rum 1993-98, Gellénháza 1998 Horváth István, 1998szül. Rábapaty, 1951-nov. 9 sz. Szombathely, 1978 jún 18 Licenciátus biblikumból 1977. Káplán Nyőgér 1978-80, Nova 1980-82. Plébános: Resznek 1982-90 Ellátja a Szentgyörgyvölgyi plébániát 1982-90. Plébános Egyházashetye 1990-93. Ellátja Vashosszúfalut 1990-93 Plébános Bérbaltavár 1993-98, Rum 1998- Ellátja Sorkifaludot 1998

Szentléránt Plébánia (P.Gaál Jenő) Az irattár már önmagában is történelem. Megállapíthatjuk a lakósság számát, ki mikor született, a halálozásokat, házasságokat. Ezekből összeállíthatjuk a statisztikákat az életkorra, a foglalkozásra, társadalmi és vagyoni helyzetre. Minden fontosabb esemény nyomot hagyott a plébánia életén. A teljes történelmet megírni nem lehetetlen, de drága és időigénylő feladat lenne. Ez az összeállítás talán még leginkább a véleménykutatással hasonlítható össze. Megkérdeznek 1000 embert, és ebből megállapítják, mi az ország felfogása bizonyos kérdésekben. Én is csak pár adatot vettem ki, de ebből már sok minden látható, mi történt az előző századokban. A plébánia első említése 1332-ben történik. De minden okunk megvan, hogy a 11-ik századról feltételezzük a plébánia létezését. Esetleg a római korra is visszamehetünk. Országunk első századaiban a bürokrácia még nem volt olyan tökéletes, hogy minden adatot 3 példányban írásba foglaltak volna. Amit meg írásba foglaltak, annak eltűnéséről gondoskodott a török, tatár, meg a tűzvészek. Nem is beszélve arról, hogy a plébánia hosszú ideig evangélikus volt, majd újra katolikus. A vallásváltoztatás nem mindig becsülte meg az előd értékeit. 1700 után megsokasodnak az iratok A keresztelési anyakönyvek 4 kötete 1734-től kezdődik. A halotti anyakönyv 3 kötetében az első bejegyzés 1733-ból való. A házassági anyakönyv 1775-ben rendszereződik. A végrendeletek között említhető 1765 május 17-én Szalai István. Az első alapítványi iratok majdnem egy műfajt jelentenek. Párat lemásoltam a keresztekkel kapcsolatban. Az első 1773-ban Somogyi Ignác nevét említi. Olvashatjuk azt is, hogy a szentléránti új harang 319 fontot nyom, melynek árát fogyatkozás nélkül 1774 IV. 24-én Pfiffermeister Ferenc kőszegi harangöntő mesternek kifizettek. E harang 80 évig siratta a megholtakat, hívta a templomba a hívőket, és kongott vész idején. Utolján 1857 szeptember 2-án, mikor a tűz áldozata lett. 1802 évi összeírásban a plébániának és az iskoláknak majdnem 70 hold föld birtoka volt. Legtöbb Szentléránton, 45 hold és Koltában 17 hold. Ez a birtok kisebb változásokkal megmaradt az 1945-i földosztásig. Böle András püspök felmentést ad 1825 okt. 21-én Tuboly Anna és Somogyi Sándor jegyeseknek a rokonsági akadály alól.

Az 1841-es vizitáció szerint a templom kőből van, fazsindellyel.450 ember fér el benne. A templomban 24 pad van, rossz ál -

lapotban. Egyik harang 4 mázsás, a másik 319 font. Van kálvária és ott az Egerváriak által épített kápolna 3 sírbolttal. (A kál vária szerepel II.József idejéből való földfelmérésen.) Taródházán a kastélyban van kápolna. 1857 Az ötvenes évek a csapások ideje voltak. Többször pusztított tűzvész, és az épületeket sok áldozattal kellett felépíteni újra. Hogy ez nem volt könnyű, olvashatjuk a következő levélben. „Tekintetes cs.. kir. Főszolgabirói hivatalbhoz , Vasvár 1857 Az egész Sz. Léránt fárbeli kisebb birtokú gazdák nevében az illető helység elöljáróinak, melyben folyó évi szeptember 2-án támadott tűz által leégett Sz. Léránti templom, plébánialak és istálló helyreállítására kívántató pénzösszegnek birtok aránylagos kivetés szerinti beszedést kérik. Tekintetes cs.kir. Szolgabírói hivatal. 21

a lefolyt hat utolsó évben általunk tetemes költséggel és megerőltetésünkkel helyre állított Sz. Léránti Templom, Plébánialak, és istálló e folyó hó 2-án az istáló nyugati külső sarkán, nem tudni hogyan támadott tűz martaléákává lön, és a felvett böcsű szerint a fára 2.500 austr. értékű forint kárt szenvedett. Alul írottak az említett fárabeli templom plébánialak és istálló azonnali felépítésére a canonica visitatio tartalma szerint ujjolag gazdaszám járulni felszólítatván, miután az említett épületeknek lefolyó években a szerint eszközlött tartozása, az Oskola háznak és hozzá tartozó épület részeinek 1855-ik évben történt ujjonnan építésére összesen fordított 3540 pengő forintnak aránylagos lefizetése oly megerőltetésünkbe került, hogy e célra adósságot is kellett tennünk, miből 200 frt pengő máig is fizetetlen, és mind emellett némelyek közülünk fekvő birtokát zálogosítani, vagy örökbe eladni kéntelenítettek, mégis jelen mostoha időszakban fáradságunk után termésünkben helyezvén reményünket, annak nagyobb részétül és így kenyerünktől is a jég által megfosztva vagyunk, ennyi csapás után az említett épületeknek helyre állítására kívántató szinte annyi, vagy még nagyobb összegnek gazdaszám szerinti fizetését tulajdon birtokunktól leendő megválás nélkül elfogadni legjobb akarat mellett sem vagyunk képesek. Miért alulírottak az egész fárabeli kisebb birtokos gazdák nevében alázattal folyamodunk a tekintetes Szolgabírói Hivatalhoz, méltóztassék a bevált szokástól elállni, és a kívántató összegnek birtok aránylatos kivetését kieszközölvén meghatározni, mely esetben noha ez is megerőltetésünkbe kerülne, de mégis örömmel készek vagyunk elfogadni, és a kívántató összegtül a ránk esendő mennyiségnek azonnali lefizetésére magunkat kötelezni. E méltányos kérésünk ismétlésével teljes tisztelettel maradunk alázatos szolgái az egész fárabéli kisebb gazdák nevében. Szabó Antal, ker. jegyző Szent Léránt Németh István bíró Dömötöri Németh Ferenc bíró Kondora György gyanói bíró Király László sorkikisfaludi elöljáró Szombori József geregyei bíró Kivonat: A Sz. Léránti fárához tartozó egyéneknek és birtokos uraknak kik a tekintetes cs. kir. Járás főszolgabíró úr előtt szeptember hó 25-én történt egyezség folytán mellőzve a canonica visitatiot a most lefolyt f. évi szeptember 2-án elégett Templom és plébánialak felépítéséhez megajánlott 521 f 51 kr azaz ötszázhuszonegy forint ötven krajcárról austr. értékben az épületek biztosításával együtt - személy- ház -és birtok adó után aránylag kifizetni kötelesek.” Felsorolva az adózók listája. 1860-ban olvassuk: „Nyilatkozat: Alulírott elöljárók nyilvánítjuk, hogy a múlt év szeptember 2-iki szerencsétlen tűzvész alkalmával hasznavehetetlenné vált és most részint újra öntendő részint megnagyobbítandó harangjainknak, Steller József szombathelyi harangöntő 450 forintra tett árából 150 forintot magunkra vállalunk, és azoknak e folyó év december 1-re leendő befizetésére a fára nevében magunkat ezennel kötelezzük. Kelt Sz.Léránton a fára március 4-iki ülésén 1860-ban.” Rúmból 16000 cserepet vittek 49 szekéren, melyből 3 4 fogatos lévén, minden fordulásról 6 krajcár pengő járt. 1860 nov.18 Inkey család Taródházától adott a Szt Léránti leégett templom és plébánia laktető felépítésére önként 300 f.-t. Lukányi Károly úr Gergyéből adott önként 200 f.-t. Az oltáregyletnek 1873. ápr 25-én 41 tagja van. A tagok szentségimádást vállalnak beosztásos időrendben. pl. újhold utáni hétfő, első vasárnap, péntek reggel 4 óra, stb. 1901 aug..26 Dorner István közli az egyházmegyei hatósággal, hogy Geregye temetője "oly kicsiny, hogy a hullatakarítás eszközlése nagyon bajosan történhetik," és mert a Lukányi Károly nagybirtokos sírboltja 10 négyszögölet igényel, 80 öllel kellene növelni. 1908. aug.13-án Metzner József költségvetést ad át a templom javítására 1909 korona értékben. A torony falazása 50 cm-en lebontandó és újra falazandó. Cserép cserélendő. Toronypárkány vakolata javítása. 4 Toronyablak kibontása. 4 toronyablak nagyítása. Egy bejárati ajtót elhelyezni és befalazni. Egy szószékfeljáró ajtó elhelyezése. Külső homlokzatvakolat javítása.620 m2. Villámhárító elhelyezése. Toronycsúcs és kereszt elhelyezés. Toronyfedélszék támfáit vassal összekötni. Torony gerendapadlás új deszkával. Két új lépcső készítése. Régi lépcsőt javítani. Gerendák cserélése. Cserépfedés: átjavítani és hiányzó cserepet kiegészíteni. 1910 1910 06.10 Dorner István bérbe adja: 33 hold 1268 öl földet 865 koronáért öt évre. Jegyzőkönyv „1912 06.14.-én vihar dühöngött, plébánialak, melléképületek és a templom megrongálódott. A gyűlésen a a kisfaludiak mind hiányoztak. Gyanóból legtöbben eljöttek.. A templomtetőt a püspök atya hozatja helyre. Metzner József a költségeket 812 koronában állapítja meg. Horváth Ferenc cserepes csak 180 koronát kér.” 1914 évben került Schmidt István a plébániára. Az épületet átalakították. Szili Bartok költségvetése Vasvár, 1914 03.30. Két kémény és a 74 m2 mennyezetek bontása. Falbontás 25 m3. padlóbontás 99m2 7.63 m3 . 12 m2 falépítés. Nyilászárások 16 m2. Két utcai szoba kéménye Takarék tűzhely, katlan, kemence, husfüstülő. 3 db új ablak (0.95,x1.5) 22

4 db.1x 0.8 m2 ablak 1 folyosóajtó 110x266 1 főbejárati ajtó Mennyezet nádvakolás.89 m2 Téglaburkolat a padláson 132 m2 Vakolat leverése és felrakása.788 m2 külső vakolat rendezése 339 m2. cementburkolat (folyosó) 59 m2 6 cm betonréteg az újpadlók alá. 104 m2 betonréteg a kamrában,23m2 A fal templom felöli részén aszfalt szigetelés. Ácsmunkák: gerendák, deszka 69 m2. hajópadló készítése 3 cm -es deszlkából 104 m2. Bádogosmunkák: 120 méter ereszcsatorna. Cserepesmunka: 444 m2. Asztalos, lakatosmunka. 1 főbejárati ajtó. 1 db. folyosóajtó 1 kétszárnyú ajtó a konyhára, 1 keresztajtó a szobák közé. két meglévé ajtó felszerelése. 12 ablak Kályhamunka. két cserépkályha. Végelszámolás 1914 nov.30-án. 1914 május 20: Metzner József szakvéleménye. A Szili és Barton költségvetése szakszerűtlen. Azért át kell dolgozni. Az árak is magasak.. Úgy kell a munkákat elvégezni, hogy 30-40 évig ne legyen baj vele. 1914 május 22. A püspöki hivatal kéri a változtatott tervet a közgyűlésben elfogadni. 1914.május 28 Jegyzőkönyv. Felolvassák a püspök levelét az újabb gyűlés megtartásáról, és Metzenr József új költségvetését és tervrajzot. Elfogadják a javításokat. A 7689 korona költségvetés felét adóban kivetik, a másik felét az Egyházalapból kérelmezik. Építőbizottságot választanak.: Szentlérántról Papischil Zsigmond Taródházi intéző urat, Farkas János, Németh Károly, Hegedüs Zsigmond, Morosits István. Gyanó: László József, Balázs László, Komáromi Kálmán. Geregye: Molnár lároly, Kovács György. Kisfalud: Sáry János, Somogyi Imre, Király József. Dömötöri: Erhard György, Vinkovics Lajos. Püspöki jóváhagyás 1914 06 10. 1914.jun. 14 Jegyzőkönyv. Felolvassák a püspök körlevelét, hogy a költségek felét az egyházmegyei alap fizeti. A közgyűlés megkérdezi Meitzner vállalkozót, hogy a költségvetésből hány százalékot enged. A vállalkozó kijelenti, mivel az árakat legalacsonyabban kalkulálta, nem engedhet. Eszmecsere után a vállalkozó kijelenti, hogy a klozett modern átalakítását, a sertésól és a szekérszínfedés és a két istállóban kisebb javításokat elvégez a használt anyagból. A munkákat megkezdi a hét folyamán. Szerződás 1914 06.18 Szili és Barton építők revidált költségvetése és tervei alapján. 7689 kor. értékben. Két istállón javítások. A klozet vízöblintéses átalakítása többletköltség nélkül. A munkát június 17-én kezdődik és szept. 15-ig befejezik. Egy év garancia. 1914 aug. 9. Jegyzőkönyv. Tárgy: a júl. 23-i vihar kárainak helyreállítása. A munkát Metzner vállalkozóra bízzák. 1914 aug.19-én a főszolgabíró vasváron az építési engedélyt kiadja. 1914 08.29- Metzer József költségvetése a viharkárokról. A torony állványozása, 1.51 m toronycsúcs lebontása., újrafalazás, vakolás. A bádogos új gömböt készít. A falvédő sisak kijavítása és elhelyezése. A rongált villámhárító újraszerelése Új vaskereszt. A cserepek helyreállítása. Ősszeg 701 korona. 1914.nov 30 Metzner József egyházm. építész külön-számlája: 11 kőműves pallér óra 0.75 825 korona. 8 kőművesóra 0.65 585 14 fiúóra 0.18 252 200 kb cement 7 14 Árnyékszéknél csőkibontás, pöcegödör mélyebbre ásása földelhordás, 300 kg portlan, fuvar Végösszeg 113.15 korona 1915 leltár 3 harang 3100 k érték. I. harang 350 kg II.harang 224 kg, III. harang 178 kg orgona 400 k vasláda (Ez a vasáda minden leltárban szerepel és a mai napig megvan a plébánián. Tulajdonképpen zárható irat- és pénztár volt.) 23

leltár 1915 3 harang 3100 k érték 1916 07.26 a pozsonyi katonai parancsnokság elviszi a két kisebbik harangot. Kilójáért 4 koronát ismer el. 1918 év. „Jegyzőkönyv felvétetett dömötöriben 1918 évi szeptember hó 18-án. Jelen vannak alulírottak. Megjelenik Ungar Mihály dömötöri lakós, s miután a szombathelyi járás szolgabirójának 6420/918 számú rendelete folytán felhívatott hogy 74. kör. szentléránti iskolaadóját fizesse le, kijelenti, hogy azt megfizetni nem hajlandó, mert ő mint izraelita vallású, a szentléránti felekezethez nem tartozik, és mert cselédje sincs olyan, kinek gyermeke azon iskolába járna. Dömötöriben evangélikus felekezet is lévén, akkor az a felekezet is követelhetné tőle az adót. Ungar Mihály” 1919 év A forradalmi tanács elrendeli 1919 április 9-én a szentléránti egyházközség vagyonának leltározását Plébániaépületben 1 vasláda 10 anyakönyv 2 alapítványi könyvek 11 iktató könyv 1 bélyegző 1 templom plébánialak 4 szoba, folyosó, üveges veranda, éléskamra, cselédszoba, pince, istálló, magtár, pajta, kocsiszín, egy istálló, melyet a plébános építetett, ólak Ingóságok 3 kehely 1 cibórium 1 monstrancia 2 pacificale 1 füstülő 1 tömjántartó 3 szentelvíztartó 1 szenteltvízhintő 3 szentolajedények 1 viaticumszelence 1 tálca 1 ostyatartó 2 misekancsók 4 missale 2 rituale 1 keresztelő ampulla 12 oltárgyertyeatartó 1 Oltárkereszt 2 oltárkő 6 kánontábla 3 csengetyü 3 kereplő 1 öröklámpa 1 gyertyagyújtó 1 főoltár 1 mellékoltár 1 csillár 1 szószék 1 gyóntatószék 1 keresztkut 25 padok 12 faligyertyatartó 1 orgona fasipokkal 1 harang 1 paramentumszekrény 2 imazsámoly 1 szék 24

6 casula 2 pluviale 3 stóla 2 vélum 2 oltárterítő 6 minisztránsruha 1 baldachim 2 templomi lobogó 5 alba 15 kehelykendő 5 karing 5 oltárterítő 2 antipendium 8 minisztráns karing 1 főoltárkép 6 szobrok 3 más kép 1 körmenetei kereszt 2 rudaslámpa 1ostyasütő vas 1 csengős persely 4 virágváza 2 seprű 1 szentsír 1 szentmihálylova I. tanterem 14 szemléltető kép 3 Térkép 2 tábla 1 dbogó 1 asztal 1 szék 1 mértékrendszer 1 glóbus 1 feszület 1 szekrény II iskolában 10 db pad 1 asztal 1 szék 1 dobogó 1 szekrény 1 tábla 1 számológép 1 feszület 7 történelmi képek 1921 júl. 20. Szombathelyi bíróság ítélete: Bakó Lajos, dömötöri lakós 1906 03.31 született 1 évi próbaidőre , mivel kiskorú, Dömötöriben tartózkodjék, és hetente a plébánosnál jelentkezzen. A vádlott Tanán május 30-án Sárdi János 1300 koronát érő ezüstóráját és Csömegi István 5 koronát érő dohányát ellopta. 1923 Renoválások 1923 április istáló és sertésól javítás,. 1923 aug. 22-én költségvetés restaurálás:oltár és szobrok, aranyozás, 4000 kg bűza értékben. Szendrei Lajostól. 1923. ápr.7 testületi ülés. Megbeszélik a költségvetést a templom és az orgona felújításáról. Hasonlóképpen az istáló és az ól felűjításáról. 1923 08 12-én költségvetés Horvéth Istvántól lA templom belseje a régi festéktől megtisztítvA, ALAPOZVA, és utána világos színnel kifestve. 850 kg buza. Három ember részére lakást, 70-80 literédes tejet, házonként 2 tojást, valamint a fuvar a szállításra. 1923 aug. 22-én költségvetés restaurálás:oltár és szobrok, aranyozás, 4000 kg búza értékben. Szendrei Lajostól. Jegyzőkönyv 1923 aug. 26 A templom belsejének renoválása. A plébános panaszkodik a közömbösség miatt, hogy ily csekély számban vannak., és sokan nem jöttek el. A plébános bemutatja a költségvetéseket, és a mintákat. Szendrei aranyozó és aranyozó munkáját fogadja el és megszavaz 2500 kg buzát A búzát kivetik mint adót. Meg kell kérni a másvallású földesrakat is a segítségre. Küldöttséget neveztek ki, hogy tárgyaljanak velük :Schmidt István, Nagy vendel ,Somogyi Károly, és Dancs István. Szept.2-én litánia után új gyűlést hívnak össze. 25

Jóváhagyava a püspök által Heckenast János következő ajánlata: Főoltár: lecsiszolva, hiányzó részek kiegészítve. Tabernákulum és oldalak olajfesték márványutánzat.2 angyal és két angyalfej űjra színezve. Szent Péter és pál természethűen ujra színezve és aranyozva. Tabernákulum új ajtót kap. Isten báránya megújítva, aranyozva. Új gyertyatartó pad emelve. 4 oltárgyertyatartó újra aranyozva. Új oltárkereszt, új kánontáblák. Az oltárkép megtisztítva, a keret javítva. Máriaoltár: Az egész oltár lecsiszolva, kijavítva, olajfestékkel márványutánzat. egyes részek aranyozva. Két térdeplő angyal élethűen utánozva és arannyal diszítve. A tabernákulumon lévé Mária-szobor színezve és aranyozva. A körüllévő sugarak űújra aranyozva. 4 oltárgyertatartó újra aranyozva. új oltárkereszt és kánontábla. Szószék lecsiszolva olajfestékkel márványozva. Újrafestve a tízparancsolat. a sugarak aranyozv a szentlélek sugaraival újra aranyozva. A keresztkut márványizva, diszítések aranyozva, szoborcsoport újrafestve. Lourdi szobor és Jézus szíve újra színezve. aranyozva. 4 gyertyatartó aranyozva. Körmeneti kereszt újrafestve. A segítő sz.Maria és Szent János nepumuki színezve, aranyozva. Az álványok márványozva. 4 gyertyatartó aranyozva. Mindez 3200 kg búzáért. A falak mennyezete lemosva, és lefestve világos színekkel. A sekrestye festve. A szállásról a község gondoskodik. 1500 kg búza az ára. A szobrok szállítása a község költsége. A szentléránton dolgozóknak a község ad enni. Kezdetben 1/3 előleg fizetendő. Jegyzőkönyv 1923.09.2. Az elnök jelzi, hogy Kenddeffy Lajos úr 10 q búzát ajánlott fel. a templom renoválására. Lunkányi nővérek az adóalap utáni hozzájárulást ajánlják fel. Szendrei felolvassa költségvetését. Az elnök Heckenast költségvetésének elfogadását ajálja, mert világosabb és már főpásztori jóváhagyást nyert. Az aranyozó megnyugodva tudomásul veszi a határozatot. A Mikes püspök október 3.-án jóváhagyja a jegyzőkönyvet. 1931 05.10 testületi ülés: Templom, plébánialak és melléképületek javítása. 1931-ben 3 harang Szentléránton: Sz. Antal 350 kg, Sz.Leonard 160 kg, Szűz Mária 99 kg 1931 május 10-én Beer Ferenc költségvetése. A külső vakolat leverése, és javítása. A torony javítása és festése, a torony ablakainak megerősítése. A megrepedt fal összehúzása a hitközség által adott vasakkal. a torony 6 ablakának a gömbnek és keresztnek festése Az istálló vakolatjavítása, a salétromos részek leverése., javítása, meszelése. Konyha és kemence rendbehozatala. A klosett repedt falának és a vakolat javítása. A templom, istálló, paplak tört tetőcserepeinak cseréje Két db. padlásfeljárati lépcső elhelyezése, a tetőtérben a gerendák összehúzása, vaskapcsokkal való kötése. Összesen 630 pengő 1943 év-ben új plébános jön Iszak Károly. Tataroztatja a plébánialakot. Javítatják a tetőt, fürdőszoba számára új pöcegödör 2 m2 nagyság 2 m mély, 10 méter távolság, téglafallal bélelve, szigetelések és festések. 2500 pengő. Keresztelés házasság 1934 34 10 1939 22 4 1942 31 12 1943 21

1924.dec 22-i Szentléránti kath Legényegylet

alapszabályai

1. Az egylet címe: Szentléránti kath legényegylet. 2. Az egylet székhelye Szentléránt 3. Az egylet védőszentje Szent József, ki az iparosoknak és munkásoknak mintaképül szolgálhat. Ünnepét az egyesületi tagok évenkint testületileg istentisztelettel egybekötött díszgyűléssel ülik meg. 4. Az egyesület pecsétje: két egymásba fogott kéz (az egyetértés testvéri szeretet, barátság jeléül) a körülírással: Szentléránti róm.kath. legényegylet 1925 5. Az egylet célja: A legényeknek a további kiképzése a vallásos és hazafias érés felgerjesztése által miért is minden néven nevezendő politika az egylet helyiségéből ki van zárva, - de mint testület az egyleten kívül nem vehet részt semmiféle tüntetésben sem. 6. A célhoz vezető eszközök: Alkalmas helyiség szerzése, melyben a tagok gyülekezhetnek, nyilvános előadások, vallásos és egyéb ismeretekben oktatás, alkalmas iratoknak olvasása, kölcsönös eszmecsere., épületes példaadás, a kötelességeknek katolikus keresztényhez illő hű és pontos teljesítése,. Emellett a takarékosság előmozdítása, mely a jólétnek alapja. 7. Az egylet fővédnöke a mindenkori szombathelyi megyéspüspöknek jogában áll az egylet minden anyagi és szellemi ügyeiben határozott befolyást gyakorolni. 8. Az egylet elöljáróságból és tagokból áll. 9. Az elöljáróság áll: A választmányból, melyhez az egylet közvetlen vezetése tartozik. Ez pedig áll a.) az elnökből, kinek kath. papnak kell lennie, b.) alelnökből, ki a polgári rendből választatik, c.) titkárból (jegyző) d.) Pénztárnokból, e.) dékánból, és f. 5 választmányi vagyis rendező tagból. 26

10.Az elnök hatásköre: Az elnök, kinek mindig egyházi férfinak kell lennie, az egylet feje és atyja. Az ő tisztje atyai éberséggel ügyelni az alapszabályoknak az egylet szelleme szerinti megtartására. A közgyűlésen és választmányi gyűlésen elnököl és megosztott vélemény esetében döntő szavazattal bír. Az ő tudta és beleegyezése nélkül az egylet számára semmiféle megrendeléseket, beszerzéseket tenni nem szabad, . Az egyletet a hatóságok és a harmadik személy irányában képviseli.. A pénztárból 6 K-ig utalványoz. Az oktatást a választmánnyal egyeztetve rendezi és igazgatja. A könyvtár részére beszerzendő iratokat megvizsgálja, hírlapokat és könyveket megválasztja. Az elnököt, mint egyleti tisztviselőt három évre választja. Ha tisztjét le akarná tenni, köteles ebbeli szándékát lehetőleg idejekorán az elöljárósággal közölni. Haladéktalanul szükséges intézkedés esetén belátása szerint intézkedhet, de erről az elöljáróságot legalább utólag tudósítani kell. 11. Az alelnököt a közgyűlés választja 3 évre, ez helyettesíti mindenben az elnököt, ha az elnök akadályozva van. 12. A tanítók. Az egyes előadások ingyenes megtartására az elöljáróság megállapodása alapján az elnök felkéri a tanító és a tisztelendő urakat, esetleg szakférfiakat is. Ezek az egylet jótevőinek neveztetnek és a tiszteletbeli tagok sorába iktattatnak. Az előadások idejét, sorrendét, és tárgyát az elöljáróság állapítja meg. 13. A titkárt (jegyzőt) A közgyűlés választja meg. Ő vezeti a jegyzőkönyvet, az elöljáróság ülésein és a közgyűléseken. Az elnök megbízásából az egylet levelezését is végzi. Esetleges lemondását köteles 4 héttel előbb az elnöknek bejelenteni. 14. A pénztárost a közgyűlés 3 évre választja.. Az egylet vagyonát felelőség mellett ő kezeli. Minden bevétel- és kiadásról pontos kimutatást vezet. Az elöljáróságnak negyedévenkint számadással tartozik, és a közgyűlésnek évenkint zárszámadást terjeszt elő. Lemondását legalább 4 héttel tartozik bejelenteni, és kilépése előtt működéséről köteles az elöljáróságnak beszámolni. 15. A dekánt a rendes tagok közül a közgyűlés 3 évre választja. Ő egyszersmind az egylet könyvtárosa. Törzskönyvet vezet az egyesületi rendes és pártoló tagokról. Egy könyvtári naplót, melyben a szerzett vagy ajándékozott könyvek pontosan bejegyeztetnek. További tisztsége a pénztárost a tagsági díjak beszedésében támogatni. 16. A rendezőket (választmányi tagokat) a közgyűlés egy évre választja. Ezen idő lefolyása után azonban újra is megválaszthatók. Ők ügyelnek fel az egyesületi tagoknak a szabályokhoz való alkalmazkodásra., a helyiségben a rendre és békére. Ők képviselik a pénztárnokkal és dékánnal egyetemben az egyesületi tagokat az elnök előtt és a tagok óhajait és kívánságait az elnök elé terjesztik. Ha valamelyik rendező bármily ok miatt hivatalát letenni kényszerülne, az év hátralévő részére az elnök nevez ki egy rendezőt. 17. A közgyűlés évente egyszer tartozik, a határozathozatalhoz első esetben az elöljáróságon kívül a tagok egy harmada szükséges azon esetben, ha az első gyűlés alkalmával a csekély számú megjelent tagok miatt határozatképes nem volt, az elnök újabb közgyűlést hív egybe., amikor tekintet nélkül a megjelent tagok számára, a jelenlévők szótöbbséggel határoznak. A jegyzőkönyv hitelesítésére az elnök két tagot jelöl ki. Sürgős esetekben az elnök, vagy 10 tag írott vagy szóbeli kívánságára, rendkívüli közgyűlés is hívható egybe. A közgyűlés ügyköre: a. ) a maga köréből választja tisztviselőit, b: )a múlt évi hiteles jegyzőkönyv bemutattatik s kívánatra felolvastatik, az elnök az egylet működéséről, állapotáról, ügyeinek vezetéséről valamint azok elintézéséről jelentést tesz, d.) Az egyesület pénztárnoka a választmány által negyedévenkint felülvizsgált évi számadást helybenhagyás végett beterjeszti, e. A közgyűlés két héttel előbb beadott indítványok tárgyaltatnak, s felettük határozat hozatik. A közgyűlés és elöljáróság határozatait az elnök hajtja végre. 18. A választmány minden negyedévben ülést tart. Sürgős esetekben az elnöknek jogában áll rendkívüli ülést összehívni. A határozathozatalhoz 3 választott tag jelenléte szükséges és a határozat szótöbbséggel hozatik. A választmány hatásköre: a:) az egylet nevében szerződéseket köt. B. A tagok felvétele és kizárása felett intézkedik c.)a járulék rendes befizetése felett őrködik, s a pénztárból 20 k-ig utalványoz. D.) a közgyűlésekre az indítványokat előkészíti és évi eljárásáról s az egylet állapotáról jelentést tesz a közgyűlésnek. 19. Az egylet védnökeinek azok tekintetnek, kik az egyletet nagyobb kegyes adományokban részesítik, az összeg legalább 300.000 koronában állapodtatik meg. Rendkívüli esetben azonban olyanok is felvehetők, a védnökök sorába, kik az egylet felvirágoztatásán fáradoztak s annak gyarapodását előmozdították. Ez utóbbiak azonban csak a közgyűlés hozzájárulásával nevezhetők védnököknek. 20. Az egylet alapító tagjainak azok tekinthetők, egyszer s mindenkorra 20.000 k-t az egylet pénztáréba az egylet javára befizettek. 21. Az egylet pártoló tagja lehet minden keresztény ember, ki az egylet javára évenkint 1.000 k-t az egylet pénztárába befizet. Úgy az alapító mint a pártfogó tagok szavazati joggal bírnak s tetszés szerint résztvehetnek az előadásokon és igénybe vehetik a könyvtárat is, feltéve, ha úgy az alapszabályokhoz mint a házszabályokhoz pontosan alkalmazkodnak. 22. Rendes tag lehet minden róm,kat. legény, ki magát feddhetetlen életre határozza s az elöljáróság által megállapított felvételi és havidíjat fizetni szándékozik. 23. A felvétetni kívánók a dékánnal egy rendes tag ajánlása mellett jelentik be magukat. A jelentkező tag 10 a f. díjnak a pénztárba való befizetése után a jelöltek táblájára feliratik és a felvételi jegy kezébe adatik. Ha két héten belül felvétele ellen alapos kifogás lenne, amiről az elnök értesítendő, akkor neve a jelöltek táblájáról töröltetik s az illető visszakapja befizetett belépési díját és az egyletbe való belépés neki egyenlőre megtiltatik. Ha pedig két hét alatt felvétele ellen kifogás nem történik, a jelentkező rendes tagnak tekintendő. 24. A jelölteknek azon naptól fogva, melyben a jelöltek tábláján iratott, joga van részt venni minden összejövetelen és minden oktatásban-. Azonban a tényleges felvételig a gyűlésen szavazati joggal nem bír. 25. Minden hónap első szombatjának estélyén az elnök, az alelnök vagy esetleg a dekán felveszi a jelölteket. Nevük, lakhelyük, hazájuk, foglalkozásuk, koruk a tagsági törzskönyvbe vétetik. Az egyleti jegy, melyet ilyenkor kapnak a tagok lajstromának folyó számával, az elnök aláírásával és az egyletpecséttel fog elláttatni. Minden tag köteles lakhelye változtatását a dékánnak bejelenteni. 26. A felvétel napjától fogva köteles minden rendes tag havonkint 10 f-ot és pedig két részletben az egylet pénztárába befizetni.. A pártoló tagok, minthogy felvételi díjat nem fizetnek, kötelesek legalább a tagsági díjnak legalább is negyed részét, 2500 27

koronát mindenkor előre befizetni. Ha a rendes tagok 3 hónapig, a pártoló tagok 6 hónapitg hátralékban maradnak, és megintés után sem fizetnek, az egyleti tagok sorából kitöröltetnek. 27. Az egylet rendes és rendkívüli tagjai mennyire tőlük telik, kötelesek egymást a rossztól visszatartani. A tudomásukra jutott rossz viseletről az elnököt értesítik. Minden nyilvános bűntett mely az egylet jó hírnevét beszennyezné, elegendő ok arra, hogy az illető botránycsináló a választmány útján az egyletből kizárassék. 28. A kilépett vagy megjavult kizárt tagok valamint azok, kik a jelentkezésnél vissza lettek utasítva, ha újra felvétetni kívánnak, oly elbírálás alá esnek, mint azok, kik az egyesületnek egyátalán tagjai nem voltak. 29 Az egylet helyisége vasár- és ünnepnapon délután 3 órától, hétköznapokon este fél 8 órától nyáron, míg télen 1/2 7 órától a törvényes kapuzárásig nyitva áll. Rendkívüli esetekben a hatóság előleges engedelmével továbbra is. 30. Ha az alapszabályokban meghatározott cél- és eljárástól a Szentléránti kat. Legényegylet eltérne, illetőleg hatáskörét meg nem tartaná, ez esetben haladéktalanul felfüggesztetik a felfüggesztés után elrendelendő szabályos vizsgálat eredményéhez képest végleg is feloszlatik vagy esetleg az alapszabályok legpontosabb megtartására különbeni feloszlatás terhe alatt köteleztetik. 31. Végül az egylet mindaddig, míg legalább 10 rendes tagot számlál fel nem oszlik. Ha azonban a körülmények az egylet feloszlását kívánnák, az esetben az egylet vagyonáról s ingóságairól nemkülönben könyvtáráról a közgyűlés olyképpen határoz, hogy a szentléránti rom kat. iskolának hagyatik. 32. Az alapszabályokat az egyházmegyei hatóságok tudta és beleegyezése nélkül megváltoztatni nem szabad. Kelt a szentléránti kath Legényegyletnek 1924 évi december hó 22-én tartott közgyűlésén. Nagy Vendel tik. jegyző, Schmidt Istvén elnök Püspöki jóváhagyás 1925. 08.13 Mikes püspök.

 Somogyi család Sorkikisfalud ⇓

Somogyi Imre Sinkó Anna (

Kölked) Ják

 Imre 1880.09.14 +1913.12.26

Lajos Anna 1882.06.09 1883.12.12 házasság 1920.okt 30 Szép Rozália

Mária 1887.04.05

Rozália 1889.0315

Margit 1893.12.7 házasság Danka Gergely 1929.09.07

Teréz 1891 házasság Király László

 Lajos 1929.09.22

 Lajos

Somogyvári Somogyi család József

Mihály Darós Éva



Imre



│

János 1800.04.25

Sándor 1798.03.05

 házasság 1823.10.26 Tuboly Anna

 Julianna

István

Károly

Lajos

Rozália

Lajos

1825

1835

1832

1836.10.7

1839.09.15

1844.04.18

 Gyula 1859.11.18

Géza 1862.06.30

Antal

Kálmán

Gyula

Ilona

Sándor

Margit

1864.07.22

1865.11.19

1868.06.16

1874.10.03

1876.0210

1878.10.08

házasság Somogyi Anna

 Margit

Anna

1908.08.31

1910.06.16

Sándor 1912.11.25 +aznap

Károly házasság Farkas Ilona

Ilona Bösze Tibor

Mária Sándor Imre



28

Tanítók (nem teljes lista, csak pár adat, ahogy az iratok említik.) Szentléránt Kolta 1815

Benkő István, szombathelyi, 33 éves, beszél magyarul, németül, latinul. Somogyi István birtokot hagyott az iskolára 1807-ben Dömötöri. ben, Gyanóban és Kisfaludban, hogy 3 Somogyi ivadék tanulhasson ott ingyen. 1885 Major Sándor Horváth János 1909 Kemp József Stipics János Nemes Aranka 1929 Nagy Vendel Szabados Tamás Gizella 1934 Nagy Vendel (172 tanuló + 75 ismétlő) Tóth Lajos 1940 Tóth Lajos Szabados Lajos Farkas Kálmán 1943 Farkas Kálmán Naumann Irén 1947 Farkas Kálmán Hajnal László Naumann Irén Gaál Józsefné Tóth Katalin Tarisznyás Karla

Az 1841-es vizitáció szerint a templom kőből van, fazsindellyel.450 ember fér el benne. A templomban 24 pad

van, rossz állapotban. Egyik harang 4 mázsás, a másik 319 font. Van kálvária és ott az Egerváriak által épített ká polna 3 sírbolttal. (A kálvária szerepel II.József idejéből való földfelmérésen.) * Taródházán a kastélyban van kápolna.

Halálozások a Szentléránti plébánián (Szentléránt, Kolta, Gyanó, Dömötöri, Kisfalud, Taródháza 16 ill. 11 éves időszak összehasonlítása. 1822-1836 1880-1890 1929-1939 nem ért meg egy évet. 135 23% 152 41% 59 25% 1-10. életévig 166 29% 63 17% 18 8% 11-59 év 221 38% 80 22% 54 23% 60 év felett 58 10% 73 20% 101 44% halálozások összege 580 368 232 évi átlag 38 halott 35 21 A temetések adatai 16 ill. 11 éves periódusokban a 60 év felettieknél megért életkor 1826-1836 1880-1990 1929-1939 60 év 11 0 61 2 6 62 6 3 63 4 4 64 1 10 65 9 4 66 1 11 67 0 6 68 1 6 69 0 6 70 10 5 71 2 10 72 2 73 1 74 1 75 0 76 0 77 1 78 1 79 0 80 1 81 0 82 0 83 1 84 0 85 1 Az adatok szerint a múlt században kicsi volt az arányszám, akik 60 évnél öregebbek voltak. Ebben az 1930-as évek adatait nem dolgoztam fel. 29

Lakósság vallás szerint 1808 Szentléránt Dömötöri Kisfalud Taródháza Gyanó Geregye Kolta összesen

Szentléránt Dömötöri Kisfalud Taródháza Gyanó Geregye Kolta Vasut Összesen Szentléránt Dömötöri Kisfalud Taródháza Gyanó Geregye Kolta Vasut Összesen

1815

1841

kat. Nem kat Kat nem kat Kat. 84 4 85 131 132 43 177 46 186 139 40 154 51 179 86 2 85 119 121 0 123 160 0 0 113 97 156 134 170 133 214 718 223 907 133 1086 1852 kat nem kat zsidó tanuló kat. 115 1 51 138 163 70 5 182 186 75 164 91 2 168 145 0 9 254 108 4 132 231 195 3 13 245 16 1039 347 17 64 1299 1909 204 6 144 377 179 128 7 315 201 187 20 198 117 289 6 3 249 152 2 3 122 249 264 8 67 323 22 2 4361 272 16 211 694

1940 kat. Szentléránt Dömötöri Kisfalud Sorkifalud Gyanó Kolta

Nem kat

253 283 183

3 108 55

352 345 697

1 293 294

Nem kat

Zsidó

64 58

4 3

160 2 160 9 1885 Nem kat zsidó tanuló 7 11 112 102 4 88 9 4 240

14 133 46

244 1929 8 5 5

6 3 275 284

4

32

19

144

152

59

5 7

48

18

30

200

77

1947

zsidó

tanuló 3 3 2

6 14

iskat métlő 96 43

45 141

27 70

nem kat

780 367 322 1469

zsidó

iskola

173

2

133

377 377

2

60 193

Az adatok nem teljesek. Nem szerepel a koltai evangélikus iskola, sem a gyanógeregyei állami iskola adatai.

A keresztény felekezetek arányának változása: Az első oszlop a katolikusokat jelenti, a második a nem katolikusokat. 1808 1815 1841 1852 1885 1909 1929 1940 1943 1947

számban 718 233 907 230 1086 282 1039 347 1299 450 1413 587 1584 477 1416 460 1405 552 1489 550

százalék 75% 25% 805 20% 79% 21% 74% 26% 74% 26% 71% 29% 77% 23% 75% 25% 72% 28% 73% 27%

Sorkikisfalud

30

1930. évi összeírás szerint régi nemesi község, Sorokpatak mentén, színmagyar lakossággal. Innen nyerte a Bussich - család nemességét. Lélekszáma 255; 60 ház; területe 730 kh szántó, 155 kh legelő, erdő 5 kh, 16 kh kert. Talaja agyagos. Vallás: 192 római katolikus, 3 református, 52 ág.h.ea:Körjegyzője Németh János, adóügyi Jeney István, aljegyző Kántor Lajos. Nagyobb birtokosai Karczagh György 26 kh, Marton Vincéné 25 kh, Nyul.István 25 kh, Somogyi Sándor 25 kh. Iskolája Szentléránt. Évek során a körülötte lévő községeket közigazgatásilag Sorkifaluddal egyesítették. A körjegyzőség a következő községekből állt: - Szentléránt, Dömötöri, Taródháza, Gyanó-Geregye, Nemeskolta, Sorkitótfalu, Sorkikápolna, Ceteháza. A Sorok-patak miatt Kisfalud súlyosan sújtott árvízterület volt. Az árvíz súlyosan sújtotta lakóit, összekötő útjait és hídjait szinte évente megrongálta A víz sebes sodrását felhasználva a falu szélén (legenda-szerint la kói halászattal foglalkoztak) a jó nevű Király-malom működött. A községben ma is áll a Karczagh-kúria, amelyben a megalakult tsz irodák működtek. Szorgalmas lakói és a náluk székelő közigazgatási intézmény a községet mindig felemelte. 1945-ig a gyermekek a szentléránti községrészbe jártak iskolába. Jó eredménnyel- magasabb iskolát is végeztek. Számos lakói jó földművesek, iparosok lettek. Rendezett, tiszta község. Az északi oldalon van a falu temetője. A falu szélén a tsz Gazdasági épületei vannak. ' A falu felemelkedését bizonyítja az iskolák ide körzetesítése, melyek szolgálatára vadonatúj iskola épült, szolgálati lakásokkal. Az iskola ma is működik, igazgatóval és több pedagógussal foglalkoztatva. 1990 évben felavatták a hősiemlékművet, Készítette Saskó János. A községben megvalósult a víz és Gázprogram.

Falukereszt Sorkikisfalud Sorkikisfaludi lakosok és házastársak a sorkikisfaludi határban a vicinális út mellett a temetői dűlőben fekvő szántóföldbirtokok déli részén felállítandó kőkereszt által a hívek buzgóságát nevelni és gyarapítani kivánván. Sorkikisfalud,l9o6. aug.22. Somogyi Károlyl, Radosits Lidia

Sorkikisfalud nemesi családjai: Somogyi Boldizsár 1772 Hodászy Gáspár és Hagyárosi Julianna 1815 (fiuk pap.) Éva Hodászy 1824 Strokkay János és neje Elisabet Hetésy 1850 Försönics István és neje Mátyás Catarina 1860 Hencsei József 1806 Nedecky József 1865 Somogyi Ignác 1818 Adorján János - Sándor - Rozália 1902 Hagyárosi Fál 1773 Radosics István 1879 Radisits Lidia 1906 Somogyi József-Miklós-Julianna 1910 Várallay István 1862 Sorkifalud község filiája Szentléránt községhez tartozik. 1588 évről fennmaradt írás szerint, nagy vitában állt a szentléránti parókiával, miszerint jogot formál a falu népe a templomba járáshoz, egy meghatározott út használatához, annál is inkább, mert anyagilag hozzájárult a szentléránti templom sekrestye építéséhez. A megmaradt okiraton található a korabeli pecsétnyom: Szárnyas vitéz átlépi a sárkányt. Dátum 1581-ben. A Somogyi család keresztet állítat a falu határában. Somogyi Károly szentléránti jegyzőség után átveszi a sorkifaludi jegyzőséget 1908. III. 19-én. Halálának megemlékezésül így emlékeznek meg, róla "Mindenkor hűséges tagja és segítője az iskolának és az egyháznak." 31

Hodászy Gáspár állítatta a temetőben levő keresztet 1781-ben. A kisfaludi nemesek régi oklevélre hívatkoztak, mikor kijelentették, hogy ők bizonyos utat használtak, a szentléránti nemesek birtokán és helyük volt a templomban és a temetőben való temetkezésre. A kisfaludi nemesek régi oklevélre hivatkoztak, mikor kijelentették, hogy ők bizonyos utat használtak, a szentléránti nemesek birtokán és helyük volt a templomban és a temetőben való temetkezésre. A szentlérántiak ezzel az állítással szembeszálltak. A kisfaludiak megerősítették vallomásukban, hogy használták a szentléránti templomhoz vezető utat, továbbá helyük volt a templomban és a plébánia híveinek új temetőjében. Kijelentették azt is, hogy a kisfaludi nemesek ősei egy márkát adtak a szentléránti templomnak sekrestye építésére. Továbbá megemlítették, hogy a szentlérántiak égető szükségletük fedezésére 20 márkát vettek fel és ennek fejében 2 kuriális telket adtak az utca végén, egyet keletről, egyet nyugatról. A szentléránti nemesek képviselői azt felelték, nem tudnak arról, hogy a kisfaludiak utat használtak volna az ő birtokukon, és hogy helyük lett volna a templomban és a temetőben. A templomnak volt két tel ke és ma is van. A káptalan a bemutatott oklevelek és tanuk meghallgatása után határozta. A szentléránti nemesek egy részt a templomban akár keletről, akár nyugatról válasszanak misehallgatásra, vagy más istentiszteleten való részvételre. Hasonlóképpen a kisfaludi nemesek is. Akik sírhelyet bírtak a temetőben, a jelen időben is bírnak, bírjanak. Ha valaki pedig temetkezési helyet akar a templomban, és végrendeletet tesz 1 márka értékben, ha nem tette, egy márkát fizet a sekrestyéért ha nős volt, ha feleség nélküli 1/2 márkát, ha pedig fiú, 100 dénárt ad az akkori értéknek megfelelően. Amíg a két kuriális telket az egyház vagy annak rektora bír, amíg a szentléránti nemesek az említett 20 márka ... eleget nem tesznek, vagy sekrestyét építenek, ahogy azt említették.

Gyanógeregye. Gyanó magyar község a Sorok patak mellett. A XIII. század második felében Egerváry birtok volt. Birto kosai voltak még Kiss Ignácné, Lengyel Anna és az Inkeyek is. Középkorú oklevelek szerint 1269. máj. 1-i keltezéssel Mária királynő Kolthai Leonicius és András birtokában hagyja a gyanói földet, melyet Gyanó falu királynői népe magáénak vallott. A XV. században Egerváry birtokhoz tartozott. Az Egerváryak rokonságban álltak a Geregyey családdal. Ezek birtokai Egervár és Geregye. A XV .század. közepe táján 1453-54-ben a Geregye melletti Tőttös és Gyanó birtokosai, 1473 a Zalak puszta és Molnári helyiség is az övék. Későbbi birtokosai: Kiss, Móricz és Inkey családok. Az Egerváryak a Rába és a Sorok mentén Geregye táján vagy tíz helységben földesurak a Geregyeiekkel együtt. 1494-ben a főnemesi családok sorába emelkednek, földbirtokokat kaptak harci győzelmeikért Mátyás Corvin János, Zsigmond királytól. A szomszéd település Geregye (Geregen, Gherege) kis falu a Sorok patak mellett. Már a XIII. század. második felében Egerváry birtok volt. Egerváry László a Geregye nemzetség legkiválóbb sarja volt, Egerváron született 1430-35 körül. 1473-ban Geregye és Gyanó birtokát elzálogosítja Polányi Tamás németújvári várnagynak. A Geregye család Dömötöriben vásárol birtokot 1688-ban. A Geregyei Egervári család számos vármegyei tisztséget töltött be Vas megyében. A nemzetség címere: égerfalombot tartó könyöklő páncélos kar. Egerváry László halála után a család két évszázados munkásság után összeroppant, a vagyon szétfoszlott. Családot e egyedül Mihály alapított . Első nejét Cziráky Évát Török János széchenyi kastélyéban ismerte meg.

32

Cseszkó kereszt Gyanó özv.Cseszkó Józsefné sz. Farkas Anna gyanói lakos ,még Istenben boldogult férjem életében közös akarattal elhatároztuk, hogy az úgynevezett hosszú dűlő út mellett a mise-út mentében fekvő szántóföldi birtokunkon felállítandó kőkereszt által a hívek buzgalmát nevelni és gyarapítani óhatjuk. l910.máj. 9, özv. Cseszkó Józsefné sz. Farkas Anna alapítónő.

1633 okt. 2-án volt a kézfogó, Az esküvő 1634. szept. 29-én Szentgrótban. Okt. 2-án vitte az új menyecskét Geregyébe, az ősi udvarházba. Mihály fiáival a Geregye helység határában elterülő "Meszesvölgy " erdőt 1610ben 10 évre elzálogosította. Cziraki Éva 1635.dec.4-én fiút szül, de a szülés után dec.22-én meghalt. Mihály másodszor Dömötöriből nősült, Bagoly Mihály és Bagolcsay Anna leányát vette el. Ezután jobb napok virradtak az Egerváry családra. A Geregye-i udvarház a mai napig fönnáll. Geregye 1945-ig virágzó kúriai helyiség maradt. Gazdálkodói kisbirtokosok, bérlők voltak. A Lunkánvi család sírboltja megtalálható a geregyei temetőben és a nagycenki temetőben is. A birtok utolsó bérlője Sopronfalvi (Zeltenhoffer) Rezső volt, a híres harangöntő testvére.

Kustos kereszt Gyanó Kustos János Gyanó község nemes polgára 1840-ben egy fakeresztet állíttatott a falu végében. A fakereszt idők folyamán tönkrement, hogy emléke megmaradjon, a falu népe egy kőkeresztet állíttatott a helyére 1896 évben.

Kiegészítő adatok: Gyanó Geregye községgel 1932-ben egyesült, de végig megtartotta a településéhez és földjéhez hűségét. Az 1909.évi iskolai jegyzőkönyv szerint felmerült az a kérdés, hoqy hogyan oldják meg a gyermekek iskolába járását: A felszaporodott gyermeklétszám miatt új iskolát szerettek volna községükben építeni, vagy legalább egy új tanterem kellene, hogy ne kelljen a gyermekeiknek a szentléránti iskolába 1-2 km-re járniuk. Geregye gyárat akart építeni. A gyermekek létszáma 40-50 fő. Vallásuk római .katolikus. 1911-ben a szentléránti iskolából kizárták a geregyei gyerekeket. És Nemeskoltába íratták öket, mert a földbirtokos Lunkányi úr evangélikus lévén nem akart a gyermekek után iskolaadót fizetni. 1911-ben javasolják, hogy Geregyében iskola épüljön. Aláírás: Békássy főispán (kérése :írassák össze a gyermekeket.) Végül az iskolaépület egy tanteremmel és tanítói lakással Gyanógeregyében valósul meg. A tanterem egyúttal vasárnaponként istentiszteletre is szolgál.

Mária-oszlop. Gyanó Gyanói lakosok Gyanó községben a harangláb körüli téren felállítandó Mária szobor által a híveknek a bold. Szűzanya iránti tiszteletét nevelni és gyarapítani kivánván. l897.okt.3.Balázs József, Soós Erzsébet. Gyanógeregye volt nemesei: Balázs József 1891 Cseszkó János 1864 Cseszkó József 1912 Dancs Pál - Kiss Anna 1910 Egerváry I. László 1476 Geregyei Bálint 1439 Jászáy József 1778 Komáromi ? Kustos József, Kustos János 1840 Kustos Pál 1891 Lunkányi Károly 1869 Varga János1891

33

Varga János kereszt Gyanó 1877.jun.1-énd a Zsidóföldön elhunyt Varga János végrendelete folytán a mihályfalvi ingatlanát azon szent célra hagyományozza, hogy a végrendelet lebonyolítása után történő eladásból befolyó vételár kamataival együtt egy Gyanó község délkeleti részén Szentgyörgyvári József háza előtt 2 1/2 négyszögölnyi téren leendő kőkereszt felállítására fordittassék.l891.nov.l2.

KERESZTEK .. KERESZTEK Kérész életünk csupa kemény kereszt. Megszületünk Senki sem kérdez semmit. Nincs szavunk, hogy létünkbe szóljunk. Nélkülünk leszünk, s abban a pillanatban, Amikor nemcsak lenni, létezni, élni, Hanem valamivé, valakivé akarunk lenni, S igazán élni szeretnők, minden kereszt Lesz, minden probléma, minden kálvária_ Járás, kín, kár, kór, kemény kereszt. Légy szegény vagy gazdag: mindkettő Kereszt. Légy okos vagy ostoba: mindkettő Kereszt. Légy nő vagy férfi: mindkettő Kereszt. Légy hívő vagy hitetlen: mindkettő Kereszt. Légy nőtlen vagy nős, hajadon vagy férjezett: mindkettő Kereszt Légy európai vagy ázsiai, Amerikai vagy afrikai: mindegy, Ez is kereszt. Legyen a bőröd fehér vagy fekete, Sárga vagy vörös: mindegy, Ez is mind kereszt. Légy zsidó, arab, katolikus, Kálvinista, kommunista, buddhista, Maoista, zöldpárti vagy független Ez is teljesen mindegy: Sorsod akkor is kereszt. Van sok gyermeked, vagy egy sincs: Ez is egyre megy: Ez is kereszt. Jóbarát, ellenség: mindegy. Mindegyik kereszt. Nagy a tudásod, vagy semmit se tudsz: Ez is egyre megy: Ez is kereszt. Van jó szakmád, sokat keresel? Munkanélküli segélyen tengődsz s nem fizetsz adót: Végül is egyre megy: Ez is csak kereszt. Tavasz, nyár, ősz, tél: Négy évszak, amelytől változást Vársz, remélsz, ami sosem jön el. Minden egyre megy: Ez is csak kereszt. Szeretnek, szívlelnek, . 34

Átkoznak, gyűlölnek? Ez is csak válladat nyomó kereszt.

Falukereszt, Gyanógeregye Geregye község végében a. Lunkányi földbirtokos által állítatott fakereszt tönkrement. Ennek emlékére a falu népe a. község centrumá. ban állíttatott egy kőkeresztet 1896-ban. Vannak álmaid, soha be nem teljesülők. Vagy álmok nélkül éled az életed, Fatalista vagy, mindent elfogadsz ahogy jön, Mindenbe beletörődsz, mindent eltűrsz, Mindent elhiszel, mindent remélsz, A kereszt elől nem menekülhetsz: Hisz az Élet maga a Kereszt. Magányosan vándor vagy, senki feléd Sem néz, senki sem törődik veled, A tömegben keresel bizalmat, vigaszt, Holott nyugalmad ott sem leled. Mondanád e versre: ez is csak kereszt Melyre a megváltás reményében Lelkedet feszíted. Fohász: Kérész életünk bűnökkel szerzett keresztjeit Áld meg Megváltó kegyes királyunk. Kit gyarló vétkeink feszítettek keresztre Bocsáss meg nekünk Krisztusunk. Ámen. P.Zsoldos Imre (Tajván - Bejcgyertyános)

35

Rövid sétánk véget ért a Sorok vidékén. Három apró falvat érintett 1-1 km távolságban. Az útszéli szobrok két évszázadot ölelnek át. A múlt is jelzi e kis települések áldozatos készégüket. Ma is szorgos nép lakja. Közös akarattal újabb emlékművek létesülnek, a háborúban elesettek emlékére. A Sorok patak vize csendesen szeli át a vidéket. Kastélyok, kúriák, malmok újabb történelmi sétára invitálnak. A Sorok vidéke nem maradhat ki a leírásokból. Szép ez a vasi táj. Ha vigyázunk rá, unokáink is látni fogják. Farkas Kálmánné Trubinyi Márta.. KISS GÁBOR -TÓTH ENDRE (Vasi Szemle)

ZALAK ÁRPÁD-KORI VÁRA 1985 óta kutatjuk a korai magyar gyepűrendszer régészetileg is megfogható elemeit a .Ny-Dunántúlon az egykori Vas, Sopron és Moson megye területén. A vasvári "római sánc" kutatásával kapcsolatban figyeltünk fel egy 1278-as oklevélre, amely arról tudósít, hogy az egykori zalaki várhely közelében egy nagy útnak és egy nagy kapunak (feltehetően gyepűkapunak) kellett lennie. E gyepűelem pontos helyének tisztázásához azonban először arra volt szükség, hogy megállapítsuk, hol is feküdt egyáltalán a szóban forgó zalaki vár! Az alább részletesen is felsorolásra kerülő birtoktörténeti adatok alapján már a kezdet kezdetén nyilvánvaló volt, hogy keresett várunknak valahol a mai Sorkikápolna vagy Sorkifalud területén kell(ett) feküdnie. A kérdés ezek után már csak az volt, hogy vajon napjainkra fennmaradt-e ez a vár, és hogy megtaláljuk-e! Az erődítés helyéül szóba jöhető viszonylag nagy terület miatt legelőször a légfotók által kínált lehetőséghez fordultunk. A munkánkat kísérő szerencse most sem hagyott cserben bennünket! Derdák Ferenc geodétának 1986 tavaszán sikerült az egyik légi felvételen egy kis vármaradványt találnia a Sorok-patak árterében, Taródházától egy jó km-re, Ny-ra. Az áprilisban elvégzett helyszíni bejárás eredménye is lenyűgöző volt, mert a jelek alapján kétségtelenül úgy tűnt, a vár helye annak pusztulása óta érintetlenül áll! Éreztük, a kihívásnak nem lehet ellenállni! Az itteni gyepűvonalak keresgélését elodázva meg kell először ásni magát a várat! Annál is inkább indokolt volt ez, mivel igen nagy esélyünk volt itt egy történeti adattal pontosan keltezett Árpád-kori kisvár megkutatására, ami szinte egyedülálló ritkaságnak számít Magyarországon. Elkezdődött tehát a munka, amely azonban még ma sem befejezett az anyagi fedezet szűkös volta, a megfelelő műszerek hiánya és a közbejött más fontos lelet- mentések elvégzésének kötelezettsége miatt. Először, 1987 júniusában Derdák Ferenc felmérte a várat. A későbbiekben ez a szintvonalas rajz lett a további munka egyik nélkülözhetetlen alapja. A vár a Sorok-patak déli oldalán, annak holtágakkal szabdalt füves, sík árterében áll, alig 150 m-re a Csikorgó-ér torkolatától. Helyzetéből világos, hogy a vár helyéül olyan területet választottak, amelyiket veszély esetén el is áraszthattak. Maga a vár nagyjából kör alakú, belső átmérője kb. 20 m, külső átmérője pedig (az árokkal együtt) kb. 40 m. A védett terület nagysága tehát kb. 0,03 hektár. A vár dombjának magassága a jelen felszínhez képest 30 cm, árka pedig, amelyet a benne te nyésző vizet kedvelő, élénkebb színű növényzet még inkább hangsúlyoz, 40 cm mély. Milyen lehetett eredetileg, hogyan és mikor épült fel a vár? Ennek a kérdésnek a megválaszolásához volt szükség az ásatásra! 1987-1989 között a várat ÉK-DNy-i irányban egy 50 m hosszú, 1,5 m széles kutatóárokkal vágtuk át a szűz altalajig. Ásatási megfigyeléseink és metszetfalaink tanúsága alapján most már pontosan rekonstruálni tudjuk a vár építésének egyes mozzanatait. 36

Miután kijelölték a vár helyéül szóba jöhető, kb. 20 m átmérőjű területet, ennek közepére a természetes humusz fölé nagyobb mennyiségű kavicsot hordtak, nyilván- valóan a központi épület jobb megalapozása érdekében. Mivel a vár területének DNy-i széle, az őshumusz lejtését figyelembe véve, azelőtt holtág lehetett, itt földbe- vert cölöpökkel erősítették meg a talajt, hogy az elbírja majd a fölé építendő, várat kerítő építmény súlyát. Ezek után körben kiásták a mintegy 2 m mély, lapos aljú árkot. Ezzel a mélységgel egyben a talajvíz szintje alá jutottak és így az árokban még a legszárazabb időben is jó félméteres víz állott. Az árokból kikerült agyagos föld javarészével felmagasították a belső területet, de jutott a kiásott földből az árok külső oldalára is, ahol kis töltést emeltek belőle. Amikor készen voltak a vár belső területének elegyengetésével és tömörítésével, kijelölték az építendő faépületek helyét. Tervezett falaik vonalát sekély alapozási árokba döngölt, és egy közeli római villából ideszállított csatári kövekkel, téglákkal, tetőfedő cserepekkel alapozták meg. Ezt követően nekiláttak a vár fából ácsolt, boronaszerkezetű épületeinek elkészítéséhez. Boronaszerkezetre utal a várárokban talált egyik csapolt tölgyfa gerendán kívül az a tény is, hogy eddig az épületekkel kapcsolatba hozható cölöpöket, vagy cölöp lyukakat nem találtunk. A fellelt nyomok alapján nagyjából a vár közepén állt a kb. 6 x 9 m alapterületű torony, DNy-i sarká ban kemencével vagy tűzhellyel, melynek vörösre égett omladékát megtaláltuk. A torony belsejében és körülötte is több vas szög hevert, valamint egy vaspánt darabja, ami talán ajtóvasalás volt. Ennyi maradt tehát a minden valószínűség szerint emeletes lakóépületből, amely egykor otthont adott a várúrnak és családjának. A vár védhető területét egy gyűrűszerű, belül szükségképpen helyiségekre osztott épület kerítette, amelynek külső oldala képezte magát a várfalat. Ennek egyik oldalán (feltehetően a nyugatin vagy a délin) ott volt a kapu a híddal, melynek pontos helyét eddig még nem találtuk meg. Ebben, a közvetlenül a várárok belső oldalán futó, 2,5 m szélességű kerítőépület egyes helyiségeiben voltak minden bizonnyal a raktárak, istállók, esetleg szállások is. A vár kultúr-rétege 40 cm vastag, ami hosszabb ideig tartó lakottságra utal. Pusztulási réteget nem találtunk, ami azt valószínűsíti, hogy a már funkcióját vesztett, lakatlanul álló, düledező építményt lebontották. Megújításnak vagy újjáépítésnek nyoma sincs. A még használható vagy csak éppen tüzelésre alkalmas faanyagot és a használati tárgyakat elszállították. A néhány árok ba csúszott gerenda kiemelésével már nem vesződtek. A napvilágra került nagy mennyiségű kerámia és fémanyag a kutatás befejezetlensége miatt nincs még elemezve és kiértékelve. Annyi azonban már így is bizonyosnak látszik, hogy a leletek többsége a 13. sz.-ból való. Sajnos érmet mindezidáig nem talál tunk. A vár vizesárkában megmaradt faanyag azonban, reméljük alkalmas dendrokronológiai vizsgálatok elvégzésére. Ideális esetben meghatározható ily módon a fák kivágásának éve, azaz várunk építésének pontos ideje is. Terepbejárásokat végeztünk a vár környékén is. A Sorok árterét DNy-i oldalon kísérő domboldalon, a Csikorgó-ér két partján Árpád-kori telepnyomra bukkantunk. A szántás után gyűjthető edénytöredékek jórészt megegyeznek a várban találtakkal. Várunk tehát már eddig is várakozáson felüli adatokkal és leletanyaggal szolgált. Ezek után már csak annak tisztázása, ill. bizonyítása van hátra, hogy megkutatott várunk azonos-e az oklevélben szereplő várral, pontosabban várhellyel? Erre a kérdésre a birtoktörténeti adatok adnak felvilágosítást.

A földvár Sorkifalud legnyugatibb részén fekszik. A mai falu közigazgatási egysége Kisfalud, Dömötöri, Szentléránt és Taródháza egyesítéséből állt össze. A földvár a taródházi falurészen található, és Szalay János földmérő 1812-es úrbéri térképe alapján bizonyos, hogy régebben is odatartozott. A nevének meghatározásánál azonban a Taródháza név segítséget nem ad, mert a falunév a középkorból nem adatolt. Ha a 37

földvár középkori nevét keressük, akkor meg kell vizsgálni: volt-e város a vidéken, és meg kell határozni a 13-15. sz-i birtokviszonyokat, történeti földrajzot. Szerencsés körülmény, hogy a Sorok patak mentéről ismerünk egy várat. 1278-ban a Herman nemzetségbeli Balduin és Márton eladták locum castri situm in Zalak cum fossatibus et indaginibus antiquis prout iacet usque magnam portam sitam iuxta magnam viam 10 márkáért Rubinus alvajdának, Herman comes fiának. Ez a zalaki vár éppen azért váltott ki figyelmet, mert olyan korai erőd, amelyhez gyepűvonalak csatlakoztak, és a vár a 13. sz. második felében már nem látott el védelmi funkciót, hanem csak várhely volt. Tehát a korai földvárak közé sorolható. A zalaki vár azonosításával eddig érdemben nem foglalkoztak. Csánki Dezső bizonytalan véleményét követően Gyanógeregye tájékán keresték, Zalakról azonban tudjuk, hogy a Sorok patak körzetében épült, és a 13. sz. végénél későbben már nem lakták: a Taródházán megtalált földvárunk ezeknek az ismérveknek megfelel, ami az azonosítás alapja, kiindulópontja lehet. A földvár azonosításához úgy jutunk közelebb, ha megkíséreljük Zalakot lokalizálni és Taródháza kezdeteinek történetét megállapítani. A Csánki Dezsőnél olvasható adatokból kétségtelenül kitűnik, hogy Zalaknak viszonylag nagy területet hívtak a középkorban, amelyen később több falu alakult ki (Zalak, Kápolna, Zataháza, Tótfalu). Problémát jelent, hogy Taródháza, ahová ma a földvár esik, nem a zalaki területen keletkezett. Lehetséges-e mégis, hogy az a terület, ahol a földvárt megtaláltuk, egykor Zalakhoz tartozott? A vidék történeti földrajzának és birtokviszonyainak a megállapítása nem nehéz feladat, köszönhetően a számos fennmaradt oklevélnek és kiadásaiknak. Az Urkundenbuch des Burgenlandes kötetei Sopron és Vas megyékre vonatkozó valamennyi oklevelet közlik 1342-ig. Házi Jenő pedig közel 200 okmányt publikált a vasvári káptalan levéltárából a Vasi Szemlében. Segítségükkel szinte egyedülállóan jó helyzetben vagyunk, ha a Nyugat-Dunántúl középkori történetét kutatjuk. A Sorok vidékére, különösen Zalakra, több tucat oklevél vonatkozik, amikből a történeti földrajz, a birtokváltozások jórészt megismerhetők. Zalakot 1256-ban említik először: az ovadi várjobbágyok a Lapsán fekvő földjükből 160 holdat adtak el a Herman nemzetségbeli Dés comesnek. A szántóföld határa az aqua Surk-nál kezdődik (a mai Sorok Patak). Azután a síkságon lévő kút, majd egy bokor mellett elhaladva a várjobbágyok Árpás falujáig terjedt. Végül a Leucheteg pataknál, Remeked fiainak földjéig tart, azután Zalakkal határos. E hely- nevek közül ma már csak a Sorokot ismerjük. Ez persze egymagában is fontos azonosítási pont, mert Vas megyében több Lapsa is létezett az Árpád korban és lokalizálásuk nem mindig problémamentes. Az 1256-os oklevélből megtudjuk, hogy az ovadiak földje a legészakibb Lapsán, a Sorok mentén feküdt. A határjárást égtájakhoz nem viszonyították, de a Lapsa fekvése egy későbbi határjárásból megállapítható. Egy 1332-es birtokvita rendezésekor megtudjuk, hogy Lapsa K:-en Szentléránttal, Ny-on pedig a terra...Fyuzwelg-gyel (Fűzvölggyel) szomszédos. Az 1256-os és az 1332-es oklevelekből következik, hogy Zalak nem feküdhetett a Lapsától K-re (mert ott Szentléránt volt), hanem csakis Ny-ra, nyilván a fűzvölgytől is Ny-ra. Szentléránt a Soroktól D-re fekszik, és minkét oklevél birtokai és helynevei is a pataktól D-re találhatók. A Fűzvölgy minden bizonnyal a földvárral K-re szomszédos, É-D irányú, mintegy 300 m hosszú, széles és sekély völgy, amelyben a ma Csikorgónak nevezett ér folyik: más, völgynek nevezhető terepjelenség nincs a vidéken. A Sorok mentén Ny-K irányban a következő falvak sorakoztak az Árpád-korban: Unyom, Polány, Zalak, Lapsa és Szentléránt. A faluhatárok a Sorok É-i partjára is átnyúlottak. A zalaki várföld kiterjedéséről két oklevél igazit útba: 1388-ban és 1402-ben egy bizonyos Vas megyei Zataháza más néven Zalak birtokról esik szó. Az oklevél a Polányi család tagjait említi, ezért Zataháza/Zalak a mai Sorokpolány környékén kereshető, ahová a Zalak név is mutat. Egyetlen olyan ismert helynév van, ami Zataházával lehet azonos: a Sorokpolánytól DK-re fekvő Ceteháza major. Azonosságukban azért sem kételkedhetünk, mert Ceteháza mai közigazgatási hovatartozása megfelel a középkori birtokviszonyoknak: a major nem a közeli Sorokpolányhoz, hanem Sorkikápolnához tartozik, amelynek határa D felé mélyen elnyúlik. Ez pedig azért lényeges, mert tudjuk: a két falu, amelyekből Sorkikápolnát egyesítették (Kápolna és Tótfalu), ugyancsak az egykori Zalak területén fekszik. 1418-ban possessio Kapolna alio nomine Zalak ac possessio Thothfalu alio nomine similiter Zalak-ot említik. 1330-ban Zalak possessioban fekvő bizonyos föld a Soroktól D-re, a Sorok ás a Lenchedek patakok között található. 1314-ben pedig egy bizonyos zalaki földrő1 van szó, amely a Sorok mindkét partján fekszik. Tehát a mai Sorkikápolna magába foglalja az Árpád-kori Zalak területét. Pontosabban: Zalak ennél nagyobb lehetett, hiszen maga a várhely és közvetlen környéke ma nem Sorkikápolnához, hanem a keletre 38

szomszédos Sorkifalud/Taródházához tartozik. Majd meglátjuk, miért. Zalak a Sorok mindkét partjára kiterjedt: É-on (Sorki)Kápolna és (Sorki)Tótfalu, D-en Zataháza-Ceteháza és Zalak falvak alakultak ki rajta. Ny-on (Sorok)Polánnyal, DNy-on Nemes- és Rempehollóssal volt határos. É felé a Gyöngyösmenti falvak mélyen D felé húdódó szántói (Táplánfa, Haraszt, Ovad stb.) határolták. K-i szomszédja Lapsa volt. Zalakhoz hasonlóan több település alakult ki: a Soroktól É-ra, ahol Dömötöri és Kisfalud, D-re a középkor végén Taródháza. DK felé Lapsát és Zalakot is az elpusztult Árpás földjei szegélyezték. Zalakon két olyan patak folyt keresztül, amelyek régi neve is adatolt: a Sorok és a Leucheteg vagy Lenchedek. Melyik névalak a hiteles, nem tudjuk, mert a víznévnek nincs több előfordulása és e néven nem is maradt fenn. Mivel a Soroktól délre folyt, a Csikorgó érrel vagy a Polányi árokkal azonosítható. Zalak kiejtését nem tudjuk. A névalak az esetek többségében Zalak, csak 1334-ben írnak Zalak-ot. Az Árpádkori hangjelölésnek megfelelően a szókezdő mással- hangzó sz, ezért név Szalaknak, Szaláknak, vagy Szoláknak hangzott. A 15. sz-ot követően a helynév nem adatolt, de területén kialakult faluk határában dűlőnévként még egy ideig fennmaradhatott. Nem található meg azonban sem a Kazó, sem a Batthyányféle canonica visitatiok jegyzőkönyveiben, sem Sorkikápolna és a szomszédos falvak múlt századi földkönyveiben, sem Pesty Frigyes névgyűjtésében. Mégis van egy olyan dűlőnév, amely kapcsolatba hozható a középkori Zalak névvel. A földrajzi névgyűjtés Sorkikápolna EK-i részén, tehát a Sorok pataktól északra említ egy Alak-szél dűlőt, amely az 1857-es kataszteri térképen még Alsó Olák széle, Felső Olák széli alakban tűnik fel. Ugyanez a földrajzi név olvasható Taródháza 1812-es úrbéli térképén is, méghozzá a zalaki földvár környékén: Kis Olak, Nagy Olak formában. Nem lehetetlen, hogy ezek a dűlőnevek a Zolákból vagy Szolákból elvonással keletkeztek "megyek a Zolákba" "megyek az Olákba" módon. A zalaki terület rövid történetét, birtokosait a következőkben foglalhatjuk össze: Zalakot először az idézett 1256-os határjárásban említik. Egy 11 évvel későbbi oklevél fontos információkat közöl: 1269-ben IV: Béla a Herman nemzetségbeli Kacsó fia Körmendi Dés comesnek adta Zalakot, mert a király parancsára Körmenden tornyot építtetett. Ezért megkapta terram quandam Zalak vocatam de Castro Ferreo exemptam et inhabitatam: azaz egykor a vasvári ispáni várhoz tartozó, de üres és lakatlan Zalak földet. Az adományozással a várföld, amely a védelmi rendszer átalakulásával elvesztette korábbi feladatát és elnéptelenedett, a Herman nemzetség tulajdonává vált. Dés comes nem sokáig használhatta a birtokot, mert 1278-ban már az ugyancsak Herman nemzetségbeli Bertalanfiak, Márton és Balduin adják el nem ugyan a teljes Zalakot, hanem - ami számunkra felettébb fontos - csak a várhelyet és a környékét. De hogyan került Zalak 1269-től 1278-ig a nemzetség más tagjainak a birtokába? Dés comesrő1 tudjuk, hogy a zalaki adományozást követően rövidesen meghalt. Ez a Kacsó fia Dés azonos azzal a Déssel, aki 1256-ban 160 hold földet vásárolt a Zalakkal szomszédos Lapsán. A lapsai földet fia, II. Dés comes 1273-ban a vételár fejében visszaadta az eredeti tulajdonosoknak, az ovadiaknak, majd a földet a következő évben, 1274-ben özvegy édesanyja, Elyana juttatta vissza ovadiaknak: 1274-re tehát meghalt Dés comes és a fia is. Zalak legkésőbben ekkor került a Herman nemzetség más tagjainak tulajdonába, így Bertalan fiai, Balduin és Márton kezére. A korábban egységes Zalak tehát a két Dés comes halálával a Herman nemzetségre szállt, és felosztották. Hogy ez a felosztás mikor és hogyan történt, nem tudjuk. Balduin és Márton 1278-ban azonban csak a zalaki várhelyet és közvetlen környékét a sáncokkal és erődítésekkel a nagy útig és a nagy kapuig adták el az ugyancsak Herman nemzetségbeli Rubinusnak. Minden bizonnyal ezzel az eladással kezdődött meg az a folyamat aminek során a várhely levált a zalaki területről, külön birtokként adták és vették, és végül a szomszédos Lapsa-hoz került. Rubinus 1278-ban erdélyi alvajda, 1283-ban királyi udvarbíró volt, a vitéz katona, IV. Béla, V: István és IV: László háborúiban többszörösen kitüntette magát. Mindezt IV: László 1270-es oklevele beszéli el, amikor a király Rubinusnak és testvéreinek, Fuldriknak és Károlynak adta a királyi udvarnokok faluit, Vépet és Szőlőst. Korábban már nekik adta a petlendi várföldet is. A zalaki várhely Rubius kezére kerülésével azonban eltűnik szemünk elöl. Mindazt, amit Zalakról a 14-15. sz-i oklevelekből megtudunk, a birtok azon részeire vonatkozik, amelyek a várhelyen és közvetlen környékén kívül estek. A 13. sz. második felében a Hermanok más családtagjairól is értesülünk, akik Zalakon birtokoltak, sőt akiket Zalakról neveztek el: Zalaki Pálról és fiairól van szó, akik szintén Dés comestől eladás vagy örökség útján szereztek birtokot. Zalaki Pál fiait, az Agh-nak nevezett Pétert és Bertalant rablás és hatalmaskodás miatt IV: László halálra ítélte, és birtokaikat a károsult polányi Bese fiainak, Pálnak és Lászlónak, Alek fia, Jánosnak és János fia Kiliánnak adta. Ezzel egy 1381-ig tartó birtokper kezdődött el, amelyben a 39

károsultak és Zalaki Pál fiainak leszármazottai és rokonai pereskedtek és egyezkedtek a zalaki földekrő1. A per 1381-ben, Szécsi Miklós országbíró ítéletlevelében átírt korábbi oklevelekkel adatolt: a birtokvita azonban a zalaki várhelyre nem vonatkozhatott, mert az nem Zalaki Pál és fiai birtoka volt, hanem Rubinus alvajdáé 1278-tól. A perben nem esik szó a várhelyről. Zalak egy része az 1282-es ítélettel a Polányiak tulajdonába került: feltehetőleg a Polányhoz közel fekvő földeket szerezték meg. Ugyanis 1402-ben Polányi Mihály fia Ákos visszaadja Zathaházi más néven Zalaki Jakab fia Miklósnak a Zathaháza más néven Zalak birtokot, amelyet 138-ban Polányi Istvánnak és Polányi János fia Lőrincnek adott. A 14. sz-ban tehát a zalaki terület DNY-i részén önálló település fejlődött, amelyet a tulajdonosáról, birtokosáról neveztek el. Zathaháza/Ceteháza további sorsáról nem értesülünk. Zalak földjeinek egy része a nagy birtokper után is a Hermanok tulajdonában maradt. Nem lehetetlen, hogy a birtokperben részt vevő Herman nb.-i Árokközi /Sári, Jánosfalvi/ család más zalaki földeknek is birtokosa volt. Zalaki Pál fiainak rokonai, a Herman nb.-i Árokközi Hodos leszármazottai birtokolták Zalakot a 14. sz-ban. A birtokosok a 15. sz. legelején jelentősen megváltoztak. 1402-re meghalt az Árokközi családból származó Jánosfalvi György deák fia Lőrinc. Ez a György deák is az Árokközi Hodos leszármazottja lehetett: Hodos fia János egyik unokája György volt, aki a 14. sz. közepén és második felében élt. Talán ő azonos György deákkal, akiknek Lőrinc fiával kihalt az Árokközi családnak az az ága, amelyik Zalakot birtokolta. KISS GÁBOR -TÓTH ENDRE (Vasi Szemle)

40