ÚT MENTI KERESZTEK AJKA ÉS KÖRNYÉKE
1
KERESZTEK (emlékkeresztek, út menti keresztek, emlékszobrok, haranglábak)
Tartalom: Az út menti kereszt fogalma Keresztállítás Európában Keresztállítás Magyarországon A kereszt anyaga A kereszt díszítése Szokás- és hagyományvilág Keresztekhez főzıdı hiedelemvilág Ajka és környéke: Ajkai keresztek Tósoki és Beréndi keresztek Méltó helyet keresnek a keresztnek Bódéi keresztek Csingeri kereszt Padragi keresztek Csékúti kereszt Bakonygyepesi keresztek Ajkarendeki keresztek Kolontári keresztek Lırintei Bezerédj sírkövek Lırintei harangláb Magyarpolányi keresztek
A fotókat Domján János készítette 2008- 2009-ben
2
ÚT MENTI KERESZTEK Mindazok a szabadtéri keresztek, vagy annak nevezett vallásos jelképek, esetleg szoborcsoportok, amelyeket nem az egyház liturgikus cselekményeinek színterén (templom, kálvária) emeltek. Általában nemcsak útszéleken, hanem nevezetes vagy hangsúlyos helyeken (folyópart, falu széle, a mezı, dőlık kezdete, balesetek, katasztrófák színhelye) állnak. Kivitelüket tekintve egyaránt lehetnek vidéki mővészek, kıfaragó mesterek, falusi ácsok, faragó specialisták munkái, és öntött, mőkı és vaskeresztek is. – Az út menti kereszt legkorábbi emlékeit Sopron határából ismerjük: az ún. „Pihenı kereszt” román kori, a „Pékkereszt” 1484-bıl való. Formailag egyik sem kereszt; eredeti rendeltetésükrıl bizonyosat nem tudunk. A 17. sz. második felétıl kezdve – szintén fıleg Sopron környékén – több út menti kereszt és annak tartott szoborcsoport maradt fenn melyeknek feliratai gyakran jelzik, hogy fogadalmi emlékek. Az alapítók egyének vagy családok. – Az út menti keresztek nagy része jezsuita népmissziók emlékét ırzi, melyek a Duna–Tisza közének kivételével egész Mo. területén, 1718-tól kezdve adatoltak. Ezeket a missziós kereszteket a hatás minél további biztosítására állították egy-egy sikeres misszió végeztével és gyakran búcsúkat is rendeztek ott. Néhol a vezeklı körmeneten hordozott kereszteket szenteltették meg és állították fel a mezın, szılıkben a természeti csapások ellen. Székelyföldön képeket, szobrokat állítottak oszlopokra vagy állványzatra a missziók alkalmával. A 18. sz.-ból való pestis-keresztek inkább szobrászmunkák, melyek a betegségek elleni védıszentek (Szent Sebestyén, Fábián, Rozália, Rókus stb.) szobraiból állanak. – A palóc keresztek, melyek a 19. sz. második felében készültek, gyakran kiemelkedı népmővészeti értékőek. Lapos reliefszerő faragás díszíti ezeket; motívumaik növényi ornamensek közötti kehely, úrmutató stb. Szórt elrendezési elvük a pásztorbotokéval rokon. Ugyanilyen domború, részben figurális díszőek a kiskunfélegyházi múzeumban 4 példánnyal is képviselt (1813-tól 1908-ig) kiskun út menti keresztek. Ezek dísze is a pásztorbotokéhoz hasonló, pl. a törzsön csigavonalban tekeredı kígyó. Szépek az erdélyi mezıségi fa korpuszos út menti keresztek is. Szolnok megyében faragómolnárok készítettek hasonló monumentális út menti kereszteket. Korpuszuk vagy kıbıl faragott, vagy bádoglemezbıl kivágott ún. pléh Krisztus, mely szintén jellegzetesen múlt századi népi mőfaj. Festésük a korabeli cégérfestés szintjén állt, melyet azonban alkalmi festık gyakran felújítottak. Karakteres tartozékuk még a csipkés szélő, néha csengınek nevezett függıkkel is díszített félköríven bádogtetı. – Az út menti keresztek alapítási motívuma általában egyéni fogadalom vagy hála, de gyakran szerencsétlenségek színhelyének megörökítése is. Intézmények, testületek vagy a hivı lakosság is kinyilvánítja hitbuzgalmát út menti keresztek állításával, mint pl. egy fertıszentmiklósi út menti kereszt feliratán olvasható: „Ide helyeztette a közös buzgóság, bízván, lesz gyümölcse kétféle boldogság. 1803”. – Irod. Olasz Ferenc: Mindörökké (Bp., 1978); Tüskés G.: Steinerne Weg- und Friedhofskruzifixe in Ungarn (ÖZfVk, Wien, 1979).(Magyar Néprajzi Múzeum)
Az út menti kereszt fogalma Út menti keresztnek nevezzük mindazokat a szabadtéri kereszteket, vallásos jelképeket, amelyek nem az egyház liturgikus cselekményeinek színhelyén - templom, temetı, kálvária állnak. A keresztek csoportján belül megkülönböztetünk feszületeket, amelyeken mindig ott függ Krisztus teste. Ilyen építményeket nemcsak útszéleken találhatunk, hanem más hangsúlyos vagy nevezetes helyeken is. Elıfordulnak folyók partján, mezık, dőlık kezdetén, falu szélén, balesetek, esetleg katasztrófák helyén stb. A kereszteket falusi mesterek, ügyes kező parasztok, esetleg kıfaragást is tanult emberek készítették. Külsı megjelenésüket több tényezı befolyásolta: - hivatalos egyházi mővészet
3
- mesterségbeli hagyományok - befogadó emberek kultúrája Fontos, hogy ezeket az emlékeket - mivel a szabad ég alatt állnak - nem készíthették bármilyen anyagból. Ezeknek idıt álló építményeknek kellett lenniük. Az apró formák és részletek alapos megmunkálása is fölösleges volt, mert az idı vasfoga úgyis eltüntette, elmosta mindezt. Az útszéli kereszteket nem az egyház állította, hanem a hívek. Így ezek minden költségét is ık állták.
Keresztállítás Európában Az írek, megtérésük után (VI. sz.) kismérető kı-, illetve fatemplomokat építettek. Ezek elé kıbıl készült magas kereszteket állítottak, melyek megtérésüket jelezték. Magasságuk az 5-6 m-t is elérte és kettıs célt szolgált: - jelezte a hívık találkozóhelyét - jelölte a kolostor területének határát. A keresztek mellett imádkoztak és áhítatot tartottak a hívık. Dombormővek figyelhetık meg rajtuk, amelyek eleinte bibliai történeteket ábrázoltak. A X. században azonban már a megfeszített Krisztus látható a középpontban. Írországban egészen a XII. század közepéig állítottak magas kıkereszteket. Litvániában csak a XIV. század végén nyílt lehetıség a katolikus egyház folyamatos munkájára. A litvánok hosszú évszázadokon keresztül ragaszkodtak katolikus hitükhöz, és ennek jeleként rendkívül sok keresztet állítottak. Ez a ragaszkodás napjainkban is megfigyelhetı. Ennek megnyilvánulásai a kommunista diktatúra idején felállított keresztek, amelyekkel tiltakozásukat fejezték ki az egyház elnyomása ellen. A XVI. században megjelentek a reformáció gondolatai, melyek magukkal hozták katolikus részrıl az ellenreformációt. Ez utóbbi sikerének jeleként új templomokat építettek. Emellett vidéken megjelentek a reformáció ágazatai által elhódított területek visszahódítására irányuló jelek: - szobrok, keresztutak, keresztek, stb. A késı középkorban és újkorban mély kegyességi érzés hatása érezhetı, mert imádkozáshoz és áhítathoz a szabad ég alatt állítottak fel kereszteket. Ez a szokás érvényben volt Közép- és Nyugat-Európa minden országában. A XVII-XVIII. században egyre több okból állítottak fel kereszteket: - összedılt templomok, kolostorok emlékére - csaták és más, vallásosan értelmezett események emlékére - vezeklésként az elkövetett bőntettekért - fogadalom teljesítése céljából - emlékeztetı jelként nevezetes eseményeknél - gonoszőzés céljából A XVIII. század végén már nem tekintették a hegyeket a szellemek és démonok lakóhelyének, ezért egyre jobban vonzották a turistákat. Ekkor terjedt el az is, hogy az Alpok és a Német- Középhegység jelentısebb csúcsain gipszkereszteket állítottak fel.
Keresztállítás Magyarországon Magyarországon szabadtéri keresztek állításáról a középkor óta beszélhetünk. Ezt támasztják alá a soproni levéltár adatai, mely szerint már a XV. és XVI. században a környékbeli falvakban gyilkosságok színhelyén úgynevezett engesztelı kereszteket állítottak fel. Egyes kutatások szerint az út menti keresztek a középkori templomok, monostorok keresztjeinek mintájára épültek. A család földjén állították fel és - mint a templomok, monostorok keresztjeit - oltalmazó és felajánló céllal. A középkorban leginkább gonoszőzés céljából állítottak fel kereszteket. Valószínő, hogy a reformáció korából ismert képrombolásnak sok ilyen emlék esett áldozatul. Egyes vélemények szerint a ma álló keresztek között már nem
4
találhatunk olyat, amelyet a XVIII. századnál korábban létesítettek. Mások szerint az ország területén még található egy középkori kereszt, Magyarcsanád határában. A katolikus megújulás során jezsuita szerzetesek misszionáltak az országban. A tanítás hatásának megırzéseként országszerte állítottak fel kereszteket. Ezeknél a kereszteknél gyakran tartottak búcsúkat, és naponta jártak ide imádkozni és énekelni. Ezeket a kereszteket búcsúval is ellátták, hogy az emberek minél jobban megszeressék. A népet ez által is a kereszt tiszteletére nevelték. Ehhez járult még az esti harangszó figyelmeztetı szava is. Gyakran elıfordult, hogy a bőnbánati körmenet alkalmával körbevitt kereszteket állították fel a földek végébe, falu szélére, utak mentén, stb. a természeti csapások és károk ellen. A XVIII. században megtörtént a jobbágyfelszabadítás. Ezután már a parasztság is rendelkezett anyagiakkal, amelybıl kereszteket tudtak állítani. Így ebben az idıben vált gyakorivá ez a szokás. 1739ben, nagy pestisjárvány pusztított, amely akadályozta a missziók megtartását. A feljegyzésekbıl azonban megtudjuk, hogy ennek ellenére 23 magas keresztet emeltek. Azokat a kereszteket, amelyeket évtizedek óta elzárva ıriztek a templomokban, fáradságot nem kímélve elvitték a jezsuita atyákhoz, akik megáldották. Ezeket - visszatérve - nyilvános helyeken állították fel. A XIX. század második felében készültek az úgynevezett palóckeresztek, melyek sok esetben kiemelkedı népmővészeti értékőek. Az Alföldön a tanyasi iskolák kiépülésével terjedt el leginkább a keresztállítás gyakorlata, míg századunkban a világháború hatására állítottak fel sok feszületet.
A kereszt anyaga A keresztek anyaga és formája sok mindentıl függött: - az azon a területen élı nép kultúrája, hagyománya - a környék nyersanyagai és felhasználása lehetıség szerint Ezért a keresztek anyaga koronként és területenként változott. Fakereszteket elsısorban falvakban, kıkereszteket pedig városokban állítottak fel. A polgárosodás ütemében azonban egyre elterjedtebb lett a falvakban is a kıkeresztek állítása. Kezdetben kıbıl és fából munkálták meg a kereszteket, késıbb viszont kedveltté vált a mőkı és az öntöttvas is. A korpusz anyaga is változott: Készítettek fából, bádoglemezbıl, mőkıbıl, öntöttvasból vagy más ritka anyagból. A legısibb kıkeresztek Erdélyben találhatóak, melyek sokban hasonlítanak a középkori kıkeresztekhez. Ezeket egy tömbbıl faragták ki, és rendszerint henger vagy hasáb alakú magas kıoszlop tetejére állították fel. Kıkereszteket találhatunk a német ajkú települések határaiban is. Itt is megfigyelhetı a magas talapzat, amelyre feliratot tettek. Ez a felirat árulkodik az állíttató nevérıl, az állítás idejérıl és néha okáról. Ezeken a területeken 2 darabból faragták ki a kereszteket: egyik darab volt a vízszintes szár a Krisztus alak fejével és 2 kezével, a másik a függıleges szár az alak testével és lábaival. A keresztek egy másik típusa Keszthely környékén található. Ezen a területen terjedt el az 1860-as, 1870es években, hogy házaspárok az utak mentén, vagy házuk elıtt fogadalmi kereszteket állítottak. Ezekre a keresztekre a magas talapzat jellemzı, mely felfelé lépcsızetesen keskenyedik. Ezen áll a felirat és Mária, esetleg más védıszent szobor vagy dombormő alakja. A magas talapzathoz viszonyítva a kereszt és a korpusz aránylag kicsi. A fakeresztek egyik típusa, a már említett palóckereszt, melyet lapos faragások díszítenek. Az általában növényi díszítések között kehely, úrmutató és egyéb liturgikus tárgyak faragásait találhatjuk meg. Szegeden és környékén is gyakran elıfordul a keresztek egyik nagy csoportja: a bádogkorpuszos keresztek. Bádogkorpuszt általában fakereszteken találhatunk, de idınként elıfordul kıkereszteken is. A keresztszárat rendszerint keményfából készítették. Magasságuk általában 3-4 m volt, de egyes területeken elıfordult az 5 m-en felüli magasság is. A bádogkorpuszt legtöbbször bádogos, néha kovácsmester készítette el. Az alakot maga a mester vagy ügyesebb, rajzolni tudó falubeli, néha hivatásos festı festette ki. Kıkereszteket rendszerint olyan helyeken állítottak, ahol volt a környéken megfelelı alapanyag.
5
Természetesen akadt más alapanyaggal rendelkezı területeken is kıkereszt, de ezeket inkább vagyonos családok állították. Fából elvileg bárhol állíthattak keresztet, így ezek helyét nehezebb meghatározni. A fa elkorhadt, és ez által eltőnt a kereszt is. Jobb esetben újat állítottak a helyére, gyakran kıbıl.
A kereszt díszítése A keresztszárakat gyakran festették, színezték. Sok esetben már csak a nyersfa színe látható. Ezeknél a kereszteknél nehéz megállapítani, hogy eredetileg is ilyen volt-e, vagy az idıjárás koptatta le a festéket. Több célt szolgált a festés: - egyrészt védte a fát az idıjárási viszontagságoktól - másrészt díszítı szerepet töltött be: tagolta a keresztszárakat, kiemelte a faragott díszítéseket és feliratokat. Leggyakrabban a barna és zöld különbözı árnyalatait alkalmazták. A keresztek festése megfigyelhetı a kıkereszteknél is. Leginkább csak a hangsúlyozott helyeket festették be: a hajat, a szakállat és a töviskoronát barnára, az oldalsebet pirosra. Az idıjárás elleni befestés általában nem érte el a célját. A többrétegő festék ugyanis megakadályozta a fa, vagy kı szellızését és ez által elısegítette a pusztulást. Faragott díszítéseket leginkább a kereszt függıleges szárán és a keresztet tartó oszlopon találhatunk. Az ilyen kereszteken a XVIIIXIX. sz. mővészeti stílusainak hatását is érezhetjük. Gyakori díszítıelemek a növényi motívumok (pl.: rozmaring ág) illetve a liturgikus tárgyak (pl.: kehely). A kereszteket idınként tetıvel borították. Ma már nem dönthetı el, hogy a tetı nélküli keresztek eredetileg is így álltak-e, vagy az évek folyamán tőnt el a "disz". A tetı lehetett deszka-, zsindely- vagy bádogtetı. 20-25 cm széles, hossza pedig a kereszt szárainak hosszától függıen 1,5- 2 méter. Ismertek a csúcsos, félköríves tetık és ezek változatai kúp alakú, esetleg félköríves tetık és ezek változatai. A bádogtetı lehetıséget nyújtott a bádogos mesternek, hogy szakmai ügyességét megmutassa, ezért elég ritka a minden disz nélküli, egyszerő félköríves tetı. Ezek a díszítések részben ornamentális jellegőek és magához a lemezhez kapcsolódnak, másrészben azonban figurálisak és a kereszt szárain található faragott díszítéseket ismétlik, idınként bıvítik. Néhol pléhcsengettyőket akasztottak a bádogtetıre, a gonosz előzése céljából. Bádogdíszítéseket találhatunk a kereszt szárain is, elsısorban Erdély területén. Ezek lehetnek a nap és a hold megformázásai, vagy Krisztus kínzóeszközeinek ábrázolásai. Általában az INRI felirat alapanyaga megegyezik a korpusz anyagával. Formája változatos: - egyik részük kibontott, álló vagy fekvı irattekercsre emlékeztet, - de elıfordulnak különbözı geometriai formák is. A kereszt központi része a korpusz, és az ennek lábánál található ábrázolások. Ennek kialakítása volt a legnehezebb, mert összhangban kellett lennie a fej tartásának és arckifejezésének a kéz és a láb tartásával, valamint a test helyzetével. A korpusz megjelenése az apró részletek kidolgozásától függıen változatos lehet: - a kar mindig kitárt, de ennek mértéke változó - Az ujjak mereven kinyitva, vagy szorosan ökölbe zárva vannak - a lábak egymáson, vagy egymás mellett helyezkednek el - a fej jobbra, esetleg balra dıl, vagy középen helyezkedik el - az ágyékkötı megkötése is változatosan jelenik meg: - jobboldali megkötés, baloldali megkötés, esetleg szimmetrikusan, mindkét oldalon meg van kötve - a test ritkán S alakban meghajlik, de leggyakrabban szimmetrikus elrendezéső. Ezek alapján két fı típus különböztethetı meg: - oldalt hajtott fejjel, lógó vagy enyhén meghajlott testtel a halott Krisztust ábrázolják - szembenézı arccal, "lebegı" testtartással az élı Krisztust ábrázolják. Elıfordul a mellkas mintázása is: néha csak enyhén bemélyített részek jelzik a bordákat, máskor azonban vízszintes és függıleges barázdákat figyelhetünk meg. Ez utóbbi által elvontabb, drámaiabb lesz a Krisztus alak ábrázolása. Magyarországon elterjedt volt a Mária-kultusz. Ennek
6
köszönhetıek a talapzaton álló Mária-szobrok és néhol a talapzat elejébe mélyített piéta. Megfigyelhetı még a kereszteken szentek ábrázolása, mely esetleg az adott hely védıszentjének "tiszteleg". A mesterek ezeknek a szobroknak a kidolgozásakor tesznek tanúságot ügyességükrıl. Ábrázolásuk változó. Leggyakrabban megfigyelhetık: - lehajtott vagy felfelé tekintı fej - összekulcsolt kéz - zártság - aprólékos kidolgozás Igényes megformálásukkal és stílusukkal szerves tartozékai az út menti kereszteknek.
Szokás- és hagyományvilág A keresztek többsége útkeresztezıdés mellett vagy egy birtok végében áll. Elıfordulnak azonban máshol is. Ily módon megkülönböztethetünk olyan kereszteket, amelyek: - templom vagy temetı területén állnak - utak mellett vagy útkeresztezıdésben állnak. Némelyik ma már magányos, elhanyagolt, de valaha sokat használt út haladt mellette. - egy család birtokán álltak, esetleg még ma is a birtok területén állnak. Ez a szokás e században terjedt el. - régi tanyasi iskolák mellett álltak Ha a keresztútban volt, vagy új keresztet kellett állítani a régi tönkrement kereszt helyére, gyakran elıfordult, hogy eredeti helyérıl eltávolították, az építményt. A keresztek nagy részét fogadalomból vagy hálából emelték, esetleg régi szerencsétlenségek emlékeként. A keresztek egy részét magánszemély vagy család állíttatta, más esetekben azonban több személy vagy család, esetleg egy egész faluközösség fogott össze. A keresztek elnevezése is többféle lehet. Kaphatták nevüket: - az állíttató/k/ról - a területrıl, ahol állnak - az útról, amely mellett állnak - az iskoláról, amely elıtt állnak - valamelyik megjelenési sajátosságukról Ha a keresztet nem védett területre, vagyis nem templom és temetı területére állították, akkor gyakran kerítéssel vették körül, amely egyrészt védte a keresztet a legelészı állatoktól, másrészt figyelmeztette az arra járókat a hely szent voltára. Ez a kerítés általában 80-120 cm magas volt és 2x2 méteres területet fogott közre. Rendszerint dísznövényeket ültettek erre a területre, és idınként a kerítésen kívülre is, vagy magas fákkal vették körbe a területet. Népi szokásjog szerint a kereszt és a körülötte lévı kis kert az egyház tulajdona volt, bár telekkönyvileg vagy más írásbeli megegyezésben nem írták át. A kereszt körüli területet az állíttató család vagy közösség, fıleg az eladó lányok gondozták. İk vitték a virágokat és az ı feladatuk volt, hogy minden nyári szombaton és a jeles ünnepeken virágcsokrot tegyenek a feszület lábához. Az alapító család kihalása, esetleg elköltözése után a környéken lakók viselték gondját a keresztnek és környékének. A feszület felszentelése nem volt magától értetıdı. Csak akkor történt meg, ha az állíttató alapítványt tett, amibıl a létesítményt fenn tudták tartani. A felszentelés ünnepélyes keretek között történt: bemutattak a helyszínen egy szentmisét, prédikációval. A felszentelés után vendégséget tartottak. Egyes családok a felszentelés évfordulóját is ilyen keretek között ünnepelték meg. Az út menti és temetıi feszületek, a régi falusi nép életében jelentıs szerepet játszottak. Ezt mutatják a hozzájuk főzıdı szokások. Az új kereszteknek Szegeden keresztapát és keresztanyát választottak. Az ı feladatuk volt, hogy az állíttatók mellett és azok elköltözése vagy halála után gondozzák a keresztet. Évente több alkalommal is felkeresték. - mindenszentekkor egyénileg keresték fel. Ilyenkor virágot és koszorút vittek, este pedig gyertyát gyújtottak a keresztnél. Baranyában 1-2 pénzdarabot is tettek a talapzatra. Ez a
7
halottak napi alamizsnaosztásra vezethetı vissza. Ekkor volt szokás - szintén Baranyában fogadalomból felöltöztetni a Mária-szobrokat. - áldozócsütörtök hetében hétfın, kedden és szerdán körmenetben mentek a keresztekhez imádkozni. Ilyenkor az emberek, papjuk vezetésével, kereszttel és lobogókkal harangzúgás közben egyik kereszttıl a másikig haladva megkerülték a határt. Ennek a 3 napnak a neve is mutatja a népi szokást: keresztjáró napok. Az ünnep gyökere a középkorba nyúlik vissza, valószínőleg egy misztériumjáték részének továbbélése - Jézus kivezeti tanítványait az Olajfák hegyére. - néhol a búzaszentelés szertartását is keresztek közelében végezték - búcsúk alkalmával csoportosan mentek a keresztekhez, ahol énekeltek és imádkoztak Néha nem csak mindenszentekkor, hanem minden jeles ünnepen gyújtottak gyertyát a keresztnél. Rendszeres ünnep volt a keresztállítás évfordulója. Ilyenkor minden évben felkeresték az egyes családok a keresztet. Egyes kereszteknél misét mondtak minden évben, ugyanazon az ünnepen. Ez az ünnep lehetett az állíttató családfı nevenapja, vagy a felszentelés évfordulója stb. A keresztek helyei fontos pontok voltak a térképeken. Segítették a tanyavilágban és a szántóföldeken a tájékozódást. Gyakran ezekrıl kapták nevüket az egyes tanyadőlık. A keresztek tisztelete általános volt a magyar nép körében. Az arra járó férfiak megemelték kalapjukat, míg a nık keresztet vetettek. Gyakran imádkoztak elıtte egyénileg, de néha több asszony, esetleg egy egész rózsafüzér-társulat kereste fel a falu keresztjeit. Ilyenkor virágot, koszorút vittek rájuk, és szükség esetén esıért könyörögtek. Fontos állomások voltak a búcsújárás útvonalába esett keresztek. Ezeknél a búcsúsok megálltak imádkozni, énekelni. A tanyasi emberek ritkán jutottak el a falusi templomig. Ezért számukra jó idıben kereszteknél, rossz idıben tanyasi iskolák épületében tartottak vasárnapi szentmisét, mely után az összegyőltek bált rendeztek. Ezek voltak a misebálak. Egyes helyeken még ma is szokásban van, hogy a tanyasi emberek számára környékbeli kereszteknél mondanak misét vasárnap. (pl.: Röszke, Domaszék)
Keresztekhez főzıdı hiedelemvilág A nép meghatározott célokkal emeltetett kereszteket. A kereszt jele mindenféle felhasználásban gonoszőzı célú. A szántóföldeken, szılıkben és keresztutakon felállított keresztek a pogány istenszobrok keresztény átalakításai. Természeti csapásoktól, férgektıl, madaraktól, tolvajoktól óvja a termést, bajtól a falut és az útonállót, távol tartja a gonoszt, a betegséget, és gyógyít. Szegeden naplemente után a siratóasszony keresztet helyezett a halott mellére, míg szintén Szegeden az új házba mindig a keresztet vitték be legelıször. Más területeken is megfigyelhetı a kereszt, gyógyító hatásába vetett hit. Egyes helyeken a gyógyító hatást nem az egész keresztnek tulajdonították, csak egyes részeinek. Ezekbıl a részekbıl aztán az emberek igyekeztek egy parányit megszerezni. Más hiedelmek is voltak, melyek szerint a betegséget át lehetett hárítani a keresztre, és ez által az illetı meggyógyult. A köhögıs beteg a magán viselt kék szalagot az út menti keresztre kötözte, míg a nyavalyatörıs a temetıi keresztre csavarta az inget. A néphit szerint az útkeresztezıdéseknél vannak a rosszak és bőbájosok, akik arra várnak, hogy az arra haladókat megronthassák. Ezért nem véletlen, hogy sok keresztet állítottak az utak keresztezıdéséhez. A keresztjáró napoknak is megvolt a maga célja. Ezáltal akarták az emberek biztosítani a föld jó termését, és a természeti csapások elhárítását. Éppen ezért Szeged környékén csak a 3 napos körmenet után fogták be az állatokat a munkába. (Forrás: "Útmenti keresztek" Szakdolgozat 1999. Írta: Ábrahám Ildikó)
8
KERESZTEK (emlékkeresztek, út menti keresztek, emlékszobrok, haranglábak) AJKA
Ajka,- Belvárosi Jézus Szíve plébánia, katolikus templomkert. Felirata:”Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged, mert szent kereszteddel megváltottad a világot” Hálánk jeléül: HINGER KÁLMÁN és neje TAKÁCS MARGIT 1941. Hátoldalon: Üdvözlégy ó szent Kereszt! Téged áldva tisztelünk, Te vagy a mi örömünk, Dicsıségünk gyönyörünk, „Szent kereszted lábaihoz, Tesszük szenvedésünket, Ó Jézus mert csak Tıled várjuk enyhülésünket”.
9
Ajka,- Belvárosi Jézus Szíve plébánia, katolikus templomkert. JÉZUS SZÍVE Alkotó: Kling József 1993. (Anyaga: Beton, Mőkı) 10
Ajka,- Templomdomb. Fakereszt, évszám: 2000.
11
TÓSOKBERÉND A tósoki faluvégén, a csékúti úton (ma Szent István u.) 1820-ban állított fakereszt 1855-ben kidılt. Pék János tósoki molnár és felesége Hok Anna készíttetett helyette egy fém szép kıkeresztet korpusszal és Szőz Máriát ábrázoló kıdombormővel, de Szalay Flórián plébános tanácsára nem a kidılt fakereszt helyére, hanem Tósok közepén lévı harangláb (ma már nincs meg) mellé akarták felállítani. A tósoki katolikusok azonban ebbe nem egyeztek bele azzal, hogy oda ık kápolnát szándékoznak építtetni. Így azután az új kereszt a beréndi templom elé, a nyugati oldalra került (ahol ma is áll). Felszentelését 1855. április 10-én (húsvét hétfın) Czerhák Ignác városföldi esperes celebrálta. (Felújítva 2008ban). A kidılt fakereszt helyére pedig a tósoki hívek készítettek újat, amelyet úgyszintén Czerhák esperes szentelt fel 1856. május 29én. (Forrás: Tilhof Endre, Tósokberénd és temploma)
Tósokberéndi Szent István Király plébánia, katolikus templomkert.
12
Tósokberéndi Szent István Király plébánia, katolikus templomkert. Felirat: Bízzatok, én meggyıztem a világot (Sz: Ján: 16 r. 33 v.) Állíttatta: Pék János és Hok Anna 1855.
13
Tósokberéndi Szent István Király plébánia, katolikus templomkert. A templom elıtt a keleti oldalon áll Nepomuki Szent János kıszobra, amelyet 1828. május 26-án állíttatott nemes Kulcsár István és a falu lakossága. Más források a készítés éveként 1790-et említik. Ha ez valós, akkor 1828-ban csak áthelyezés történt. (Forrás: Tilhof Endre Tósokberénd és temploma)
14
Tósokberéndi Szent István Király plébánia, katolikus templomkert. A templom elıtt a nyugati oldalon áll II. János Pál pápa szoborportréja, Farkas Tibor alkotása. Felszentelte Paskai László bíboros 2008. június 17-én. (Ünnepi szentmisét mutatott be dr. Paskai László nyugalmazott bíboros vasárnap a település 200 éve épült és felszentelt, Szent István király tiszteletére benedikált temploma évfordulóján.)
15
Tósokberénd,- Szent István út. A honfoglalás 1100. Évfordulóján a Széchenyi és a Szent István utca elágazásában egy Szent Istvánt ábrázoló, süttıi mészkıbıl faragott szobrot alítottak fel. A Farkas Tibor bódéi szobrász által készített alkotás költségét közadakozásból fedezték. Avatta: Marton József polgármester, felszentelte Lékai Jusztin ferences szerzetes 1996. augusztus 20-án. (Forrás: Tilhof Endre Tósokberénd és temploma)
16
Tósokberénd,- Bajcsy- Zsilinszky utca. ISTEN DICSİSÉGÉRE EMELTETTÉK A TÓSOKI K. K. (valószínő keresztény katolikusok) 1822. a felirata, a valamikori falu közepén álló (ma Bajcsy- Zsilinszky utca eleje) vas korpuszos, vas Máriás kıkeresztnek, amelyet dr. Mászárik Sándor lelkész szentelt fel (Forrás: Tilhof Endre Tósokberénd és temploma)
17
Tósokberénd,- Dobó Katica utca- Juhar sor. A Juhar-sor elején álló, a megfeszített Krisztus és Szőz Máriát ábrázoló kıkeresztet 1829. szeptember 10-én állíttatja özvegy Litterer Erzsébet és nemes Kulcsár István. A Nepomuki Szent János szobrot, és e kıkeresztet egy napon 1830. május 3-án szenteli fel Herbst József kislıdi plébános, Fabó Mihály beréndi lelkész segédletével. (Forrás: Tilhof Endre Tósokberénd és temploma) Felirat: Alíttatta nemes Kulcsár István és özv. Litterer Erzsébet 1829. Felújíttatta: Ajka- Tósokberénd lakossága 2002.
18
Tósokberénd,- Dobó Katica utca. 1863-ban Márhoffer Mátyás agglegény megtakarított filléreibıl, Sopronban, egy – a Szőz Máriát a gyermek jézussal ábrázoló – kıszobrot faragtatott, amelyet azután a temetı elıtt (ma a Dobó K. és a Vasvári P. utca elágazása) állítottak fel. A felszentelést nagy ünnepség keretében, október 11-én Czerhák Ignác esperes végezte Lencs József ajkarendeki, Gulden István kislıdi plébános és Czupi Bálint halimbai káplán segédletével. E szobrot 1960-ban renováltatta az egyházközség. (Forrás: Tilhof Endre) Felirata: Ó életünk reménye, Istennek szent anyja dicsıségedbıl nézz le, légy néped oltalma (német nyelven is) és (a renoválás két dátuma 1960. és 2002.)
19
Méltó helyet keresnek a keresztnek a tósokberéndi templom évfordulójának szép programja lehet Ajkai Szó 2008. április 18. péntek. A tósokberéndi templom idén ünnepli építésének kétszázadik évfordulóját, és az ünnepségsorozatnak egy szép programja lehetne egy kıkereszt új helyére állítása és felavatása. Ha azt a település nevet halljuk, hogy Berénd, sok ember képzeletében a majorság jelenik meg, az állattenyésztéssel, földmőveléssel kapcsolatos életforma és környezet. A volt majorság egy részén most is állattartás folyik. Gyönyörő szarvasmarhákat láthat az, aki arra veszi az irányt. A napokban Tomor Sándor atya járt a karámokkal körülvett területen, mivel az ott dolgozók közül többen felhívták a figyelmét, hogy a tehenek tartási helyén egy nagyon szép kereszt áll, méltatlan körülmények között, trágyalé áztatja a kereszt alját. Az atya nem volt rest és felkereste a terület tulajdonosát Bıhm Mihályt, a Beréndi Tej Kft. ügyvezetı igazgatóját, aki örömmel vette a kezdeményezést, hogy a keresztet méltóbb helyre szállítsák. Azonnal elkezdıdött a szervezkedés és mindenki a legnagyobb segítıszándékáról biztosította a plébánost, aki már kinézte azt a helyet, ahol szerinte, és másokkal is egyeztetve, megfelelı helyre kerülhetne az 1872-ben a beréndi majorban felállított kereszt. Ez a hely Tósokberénden lenne annak a térnek az elején, ahol a busz végállomása van és a járat megfordul, hogy újból rója köreit. A kereszt és a rajta lévı Jézus nagyon jó állapotban van, felújítást nem, csak egy kis rendberakást és alapos tisztítást kellene elvégezni rajta. Barcánfalvi Zsuzsa
Tomor Sándor plébános a keresztnél Foto: Györkös József
20
Tósokberénd,- Dobó Katica utca. Foto: Domján János 2008.
21
Tósokberénd,- Dobó Katica utca. A beréndi majorban (Kisberéndpuszta) 1872-ben felállított kıkereszt 2008-ban felújításra került, s új helyén a Dobó Katica utca végén lett felállítva 2008. június 8-án. Felirata: Atyám bocsás meg nekik: mert nem tudják mit cselekesznek! Luc 23.34. 1872. 22
Tósokberénd,- Széchenyi utca. A XIX. Századi Berénd falun kívül, a mai Széchenyi utca 27-es számú ház elıtt álló, Vagovics Bertalan lelkész mőködése idején, felállított új kıkereszt, - feszülettel és Máriával – 1843. május 30-án szentelte fel Gulden István kislıdi plébános. (Forrás: Tilhof Endre Tósokberénd és temploma)
23
Tósokberénd,- Szent István utca. Az úgynevezett Bécsi- ház elıtt (ma Szent István út 91.) kıkeresztet, melyet özv. Czeiner Jánosné Klauzer Magdolna emeltetett, 1851. július 7-én szentelte fel Czerhák Ignác városlıdi plébános és alesperes. (Forrás: Tilhof Endre Tósokberénd és temploma) Felirata: Felújítatta a lakosság Bécsi János és családja kezdeményezésére 2004.
24
Tósokberénd,- Szent István utca. 1820-ban a Csékútra vivı út és a Torna patak keresztezıdésénél a délkeleti oldalon, a tósoki katolikusok fakeresztet állíttattak feszülettel. Felszentelte, bensıséges ünnepség keretében június 8-án Frank Ádám beréndi lelkész. A fakereszt 1855-ben kidılt. A kidılt fakereszt helyére pedig a tósoki hívek készítettek újat, amelyet Czerhák esperes szentelt fel 1856. május 29-én. (Forrás: Tilhof Endre Tósokberénd és temploma)
25
Tósokberénd,- Beréndi temetı. A beréndi temetıben 1912-ben állíttat a megfeszített Krisztust és három nıalakot ábrázoló kıkeresztet Czaner (Czeiner ?) Ferencné Tercs Ágnes. (Forrás: Tilhof Endre) Felirata: Az Isten dicsıségére emeltette Czaner Ferenczné szül. Tercs Ágnes 1912. Felújítatta: B. J. 2001. 26
Tósokberénd,- Beréndi temetı. A beréndi temetıben még egy vas korpuszos kıkereszt található, de sajnos semmi adatunk nincs a felállításáról, felszentelésérıl. Felirata: Isten dicsıségére emeltette Tokolics István (Forrás: Tilhof Endre Tósokberénd és temploma) 27
Tósokberénd,- Beréndi temetı. A beréndi temetıben található egy harmadik kıkereszt torzója, dátum 1960.
28
Tósokberénd,- Beréndi temetı. Harangláb.
29
Tósokberénd,- Tósoki temetı. A tósoki temetıben is áll egy kıkereszt, amelyen, a feszületen kívül egy férfi, (Szent Imre herceg), és két nıalak kapott helyet. Emeltette Kulcsár Fáni. E kereszt eredetileg, kerítéssel körülvéve, a Dobó K. utcából leágazó Váci Mihály utca elején állt. Az utcák „átépítésekor”, az 1950-es években „kellett” a temetıbe kitelepíteni. Felirata: Isten dicsıségére emeltette Kulcsár Fáni 1820, 2002.
30
BÓDÉ
Bódé- vörös kıkereszt. A Kramanics cselédház és Gazdag család háza elıtt a két „földesúri kastély” közelében, a falu került felállításra. A Balaton térségben tömegesen elıforduló permi vörös kıbıl készült, két részbıl áll. Az alsó lábazati része a kıbe vésve nehezen olvasható felírás: Isten dicsıségére Szőz Mária tiszteletére Emelte Özv. Stenger Józsefné, Horváth Katalin 1905. A vörös feszület jelenleg is megfelelı állapotban van. Eddig sem felújításra, sem javításra nem került. Mérete kb. 3 m magas, vasból készült kerítés veszi körül. (Forrás: Tatai Zoltán: A bódéi egyházközség hatvan éve.) 31
Bódé- Fehér mészkı kereszt. A falu fıutcájának, a Dózsa György utca végén, a Csinger- patak és a rajta átvezetı híd mellett áll. Az egész építményt fehér mészkıbıl faragták ki, kb. 3 m magas. Az idık során nagymértékben korrodálódott, a felsı része ledılt, ezért volt szükség az 1979. évi restaurálásra. A mészkı helyett a felsı részt, a keresztet vasbetonból öntötték. Az alsó részén a következı felirat olvasható: Állította: Holczer Teréz, 1905. Újjáépítve 1979. Kerítés veszi körül, amely mintegy 1,5X1,5 m, és 1,2 m magas vasrács. (Forrás: Tatai Zoltán: A bódéi egyházközség hatvan éve.)
32
Bódéi temetı. Központjában Farkas Tibor szobrászmővész tervei szerint kereszt és emlékmő került felállításra 2001-ben. (Forrás: Tatai Zoltán: A bódéi egyházközség hatvan éve.)
33
Bódé- Szőz Mária Szeplıtelen Szíve plébánia, katolikus templomkert. Farkas Tibor: Mindszenty József mellszobra
34
Bódé- Szőz Mária Szeplıtelen Szíve plébánia katolikus templomkert. Farkas Tibor: Piéta
35
CSINGER
Csinger,- temetıi kereszt.
36
PADRAG
Padrag, Padragi út 184. Fém- corpus-os Madonnás kıkereszt. 1890- 1895 között állíttatta: Horváth György. (Forrás: Tilhof Endre: Padrag, anno…)
37
Padrag, Padragi út- Vöröstelki út. Magna Domina Hungarorum (Magyarok Nagyasszonya) Máriahegyi János szobrászmővész alkotása. A felállított szobrot 1958. szeptember 10-én Szabó Bakos Szilárd bódéi plébános szentelte fel. (Forrás: Tilhof Endre: Padrag, anno…)
38
Padrag, Padragi temetı. 1885. augusztus, kıkeresztet emeltet a temetıben,- vas corpus-szal és féldombormő Szőz Mária alakkal a katolikus hitközség. Szeptember 28.- a halimbai- padragi plébánosnak, Szekér Lászlónak felettesei engedélyezik, hogy a temetıben felállított kıkeresztet és a temetı helyiségét megáldja. (Forrás: Tilhof Endre: Padrag, anno…)
39
Padragi temetı. Harangláb. 2006. Ajka Város Önkormányzata: Képviselıi keret – Padragi temetıben harangláb felállítása, harang készítése. A módosított elıirányzat a harangláb felállítására 522 eFt-ot biztosított, melynek kifizetése megtörtént. 40
Padragi temetı elıtere. 1999. augusztus 20.- az 1971-ben lebontott katolikus templom helyén,- faragott fakeresztet állíttat az egyházközség. A Füleki József által készített emlékmővet Schwartz Márton Plébános szenteli fel. (Forrás: Tilhof Endre: Padrag, anno…)
41
Padragkúti Szent Mihály katolikus templomkert. Kıkorpuszos kıkereszt. Felirata: Isten nagyobb dicsısségére állítatta Horváth Mátyás 1854.
42
Padragkúti Szent Mihály katolikus templomkert. Harangláb 1968.
43
Padrag,- Padragi út 293. Kı corpus-os kıkereszt, melyen félmagasságban három egész alakos kis szobor látható Állíttatta Szabó István és neje Hári Örzsébet 1890-ben. (Forrás: Tilhof Endre: Padrag, anno…)
44
Padrag,- Vöröstelki utca. Kı corpus-os, három egész alakos kıkereszt. Állíttatta: Vöröskıi József és neje, Baracskai Örzsébet. Szekér László plébános megáldja 1890. május 13-án. (Forrás: Tilhof Endre: Padrag, anno…)
45
CSÉKÚT
Csékúti temetı. Felirata: Isten dicsıségére emelték, özv. Molnár Jánosné szül. Vöröskü Katalin Ludvai István és neje Molnár Anna 1877. 46
BAKONYGYEPES
Bakonygyepes. Emlékmő (Fı u., Római katolikus templom mellett) Felirata: Isten dicsıségére és községünk legnagyobb jótevıjének Nagyságos és Fıtisztelendı PÉLLER PÁL veszprémi apát-kanonok úr aranymiséje emlékére emeltették a bakonygyepesi hívek 1913. Anyaga: mészkı, fekete márvány.
47
Bakonygyepes. Felirata: Isten dicsıségére emeltették Hauzer Mihály és neje Czeiner Rozália 1872.
48
Bakonygyepes,- temetıi kereszt. Felirata: Boldogok a megholtak kik az Úrban halnak meg (Sz. János Jel. K. XIV. 13) 1910.
49
Bakonygyepes. Felirata: Isten dicséretére emeltették Wéber János és neje Péller Marianna 1898.
50
Bakonygyepes. Felirata: Könyörögj érettünk kik hozzád menekszünk. A szőz Anya tiszteletére emeltette: Véber János és neje Péller Marianna végrendeletével 1901. 51
Bakonygyepesi temetı. Harangláb.
52
AJKARENDEK
Ajkarendek – temetıi kereszt. Felirata:"Ich bin die Auferstehung und das Leben. Wer an mich glaubt, wird leben, obgleich er gestorben ist" Johannes XI. 25. (Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog.) 1898.
53
Ajkarendek,- temetıi kereszt. Felirat nélküli, évszám 1926.
54
Ajkarendek,- Nyíres u.- Gyepesi út keresztezıdésénél. Felirata német nyelven. (Állíttatta: Rosta család)
55
Ajkarendek,- Rendeki út. Felirata német nyelven, évszám 1913. (Állíttatta: Töltl házaspár)
56
Ajkarendeki Szent Márton Plébánia katolikus templomkert. Nepomuki Szent János.
57
Ajkarendek,-Rendeki út- Panoráma utca keresztezıdésnél. Porladó, rossz állapotban levı kıkereszt. Felirata, évszáma teljesen lekopott.
58
Ajkarendek,- Általános Iskola elıtt. Felirata, évszáma teljesen lekopott.
59
Ajkarendek,- Kisbadacsonyi utca. A 2000-es évek elején állított fakereszt.
60
Ajkarendeki temetı. Harangláb.
61
KOLONTÁR
Kolontár,- Kossuth utca. Felirata: Isten dicsıségére állíttatták Vágó József és neje Pauer Rozália gyermekeik és Vágó Barbara 1912.
62
Kolontár, köztemetı bejárata. A kivándorlók emlékére felállított Szentháromság szobor. Felirata: A teljes Szentháromság nagyobb dicsıségére állították az Amerikába vándorolt hívek 1911. A másik három oldalán pedig a nevek olvashatók. 2009-ben, útépítés miatt áthelyezték a temetı melletti térre.
63
Kolontár, köztemetı bejárata. A kivándorlók emlékére felállított Szentháromság szobor. Felirata: A teljes Szentháromság nagyobb dicsıségére állították az Amerikába vándorolt hívek 1911. A másik három oldalán pedig a nevek olvashatók.
64
Kolontár,- temetıi kereszt. Felirata: Isten Dicsıségére, Sz. Mária tiszteletére emeltette: Torma József és neje Gróf Anna 1894.
65
Kolontár,- Temetıi kereszt. Felirata: Isten dicsıségére 1984.
66
Kolontár,- temetıi kereszt. Felirata kopott, ami olvasható német nyelven. Emeltette: Holzer Josef, és Mari Grófi. Évszáma lekopott. 67
Kolontár,- Petıfi utca és a Kossuth utca keresztezıdésénél. Felirata: 1846.
68
Kolontár,- Petıfi u. 27. Felirata: Isten dicséretére állíttatták Kneicz Mihael és neje Rujtner Mari 1891. 69
Kolontár,- Táncsics Mihály utca 1. Felirata, évszáma lekopott.
70
Kolontár- Mária Szent -kút.
71
Kolontár,- Szent -kút bejárata és a kıkereszt felirata. 72
Kolontár,- Kossuth utca. Jézus- ösvény fakeresztje.
73
Kolontár- Csótapuszta. Felirata: Dicsértessék a Jézuskrisztus Isten dicséretire állítatta Sulok István és neje Presinger Erzsébet 1910. Ki Istenben bízik nem csalatkozik
74
Kolontár,- Csótapuszta. Harangláb, és fakereszt, évszám 1995.
75
Kolontári Magyarok Nagyasszonya katolikus templomkert. Bezerédy Mihály Lırinte birtokosának sírköve Sírfelirat: E sírdomb alatt porladnak néhai Bezeredi BEZEREDY MIHÁLY- nak hideg tetemei. Született 1792. február 19. meghalt 1858. február 19. Fényképezte: Krásovics Kálmán Ajka.
76
Kolontári Magyarok Nagyasszonya katolikus templomkert. Bezerédy Mihály feleségének Bezerédy Josefa sírköve Sírfelirat: B. BEZERÉDY JOSEFA Bezeredy Mihály v. neje. Szül. 1791-ben mh. 1851 Kész. Felner Jakab Pápán” Fényképezte: Krásovics Kálmán Ajka.
77
Kolontári Magyarok Nagyasszonya katolikus templomkert. Id. Bezerédy Jób fiainak,- Ifj. Bezerédy Jób és Bezerédy Farkas sírköve Sírfelirat: Itt nyugosznak Bezeredi Bezeredy Farkas meghalt életen XXXVI eszt 1796 Bezeredi Bezeredy Jób meghalt életen XLV eszt 1807 Fényképezte: Krásovics Kálmán Ajka.
78
Lırintei harangláb 1959. A harangláb építését id. Hoffmann Lajos szervezte, a harangot Várbíró Kálmán jegyzı biztosította, a keresztet pedig én készítettem alumíniumból (25 család 2-2 Ft.-ot összesen 50 Ft.-ot adott össze). Visszaemlékezés: Hoffmann Lajos Ajka. 79
Kolontári temetı: Lırintei harangláb, 2008. Foto: Krásovics Kálmán
80
MAGYARPOLÁNY
Magyarpolány,- a falu bejárata. Kovács kereszt a Dózsa György utca elején. Felirata: Isten dicsıségére emeltette Kovács György és neje Németh Johanna 1930. Anyaga mészkı. A feszület is mészkıbıl. Készítette: Schneider, Pápa. Kovácsoltvas kerítése van. Forrás: Ebele Ferenc.
81
Magyarpolány,- Fı tér- Kossuth utca. Weisz kereszt. Felirata: Isten dicsıségére emeltette Veisz Mihály és neje Németh Ágnes 1913. Anyaga mészkı. A feszület vasöntvény, alatta Szőz Mária szintén vasöntvénybıl. Készítıje ismeretlen. (Körbekerítve fél méter magas fakerítéssel) Forrás: Ebele Ferenc.
82
Magyarpolány,- Petıfi utca 37. Herbert kereszt. Felirata: Isten dicsıségére emeltette Herbert Mátyás és neje Paulics Mária 1931. családjával.Anyaga mészkı. A feszület alatt Szőz Mária szintén mészkıbıl. Készítıje: Keppel, Pápa. (Elıl egy méter magas kovácsolt vaskerítés, mögötte bástyakerítés) Forrás: Ebele Ferenc. 83
Magyarpolány,- Fehér kereszt a Hegyalja utcában. Felirata: Isten dicsıségére Pschorner Ferdinánd és Gróf József állíttatták 1849-ik évben. Anyaga mészkı, készítette Birtman Gyırött. Vaskerítés veszi körül. E kereszthez is szoktak kimenni keresztjáró napokon. Ugyancsak e keresztig szokta kikísérni a pap a Celldömölkre induló és onnan érkezı búcsúsokat. (Körbekerítve fél méteres fakerítéssel) Forrás: Ebele Ferenc.
84
Magyarpolány,- György kereszt a Borsodi út elején. Felirata: Isten dicsıségére állíttatta György Miklós és neje Klein Mária 1886. A feszület alatt Mária. Anyaga mészkı, a feszület és Mária vasöntvény. Készítıje ismeretlen. Régebben fakerítés volt. E kereszthez is szoktak kimenni keresztjáró napokon. Felirata: (eredeti írással) ISTÁN DUCSÉSÉGÉRA György Miklós és NEIJA Klein Mari Február 18. 1886. (Körbekerítve hetven centiméteres fakerítéssel) Forrás: Ebele Ferenc.
85
Magyarpolány,- Táncsics Mihály utca végén kezdıdı mezıgazdasági terület közepén. Gregovics kereszt a Borsodi úton. Felirata jelenleg nincs. Eredetileg a kereszt alatt egy vaslemezen volt a felirat: állíttatta Gregovics Mihály 1914. Anyaga homokkı. A felsı részét 1988-ban a TSZ egyik traktorosa ledöntötte. A feszület eredetileg vasöntvény volt, a kerítés pedig fakerítés. A felsı részét és a kerítést 1988-ban mőkıbıl megújíttatta Peller Mihályné, Ágoston Teréz. A kerítés középsı részén Szőz Mária. Készítıje ismeretlen. Forrás: Ebele Ferenc.
86
Magyarpolány,- Ágoston kereszt a Közhegyen. Felirata: Isten dicsıségére készíttette Ágoston György 1903. Anyaga homokkı. A feszület alatt Szőz Mária szobra kıbıl. A felsı részét és a kerítését 1988-ban mőkıbıl megújíttatta Peller Mihályné, Ágoston Teréz. Régebben fakerítése volt. Készítıje Kiss Cell. Forrás: Ebele Ferenc.
87
Magyarpolány,- Kossuth utca 56-58. Bükki kereszt (Neustift Kreuz). Felirata német nyelven. Magyarul: Én megváltottam a világot 1863. A feszület alatt Mária. Anyaga mészkı. Állíttatta a Község, készítıje ismeretlen. Drótkerítés veszi körül. E kereszthez is szoktak kimenni keresztjáró napokon. (Körbekerítve fél méter magas fakerítéssel) Forrás: Ebele Ferenc. 88
Magyarpolány,- Szent László plébánia római katolikus templomkert. Felirata: ÁLDOTT LÉGY SZENTHÁROMSÁG E szobrot a teljes Szent Háromság egy Isten tiszteletére és dicsıségére emelteté Özv. Németh Józsefné szül Korbél Mária 1890. Anyaga mészkı, készítıje ismeretlen. Kovácsoltvas kerítés veszi körül. Forrás: Ebele Ferenc.
89
Magyarpolány,- Szent László plébánia római katolikus templomkert. A Kálvária feljáratnál az Amerikába kivándorolt 107 hívı adományából 1901-ben elkészült "amerikai keresztet" találjuk, Polatsek Máté keszthelyi kıfaragómester alkotását. Felirata: Dieses Kreuz wurde zur Ehre des Erlısers von Polanyer Glaubigen die sich in Amerika befinden gewidmet im Jahre 1901. Ruisch János, Katharina Ruischmit familie Vagner Péter, Vagner…..(Körbekerítve egy méter magas kovácsolt vaskerítéssel) Forrás: Ebele Ferenc.
90
Magyarpolány,- A fájdalmas Szőzanya szobra a Kálvária följáratánál. Felirata: A fájdalmas Szőz Anya tiszteletére állíttatták Czimmermann József és neje Veibl Ágnes 1901. Anyaga homokkı, készítıje ismeretlen. 1996-ban Takács Viktória szobrász restaurálta. Elıtte kovácsoltvas rács található. Eredetileg egy lámpa is volt a szobor elıtt szintén kovácsoltvasból. Az 1846-os Egyházlátogatási jegyzıkönyv szerint régebben is volt „a templom mellett a fájdalmas Szőznek lemezbıl készült képe” Forrás: Ebele Ferenc.
91
Magyarpolány,- Szent László plébánia római katolikus templomkert. Kálvária. A Kálvária hegy tetején három kereszt állt, mely Krisztust és a két latort ábrázolta. Helyükre 1884-ben a ciszter apát kı keresztet állított. A kápolna elıtti fakereszt 1930ból való. (Korábban itt állt az egyházlátogatási jegyzıkönyvekbıl ismert három fakereszt.) Forrás: Ebele Ferenc.
92
Magyarpolány,- Plébániaház. Szent Flórián Az épület kapubejárata elıtt két mőemlék jellegő barokk kıszobor hívja fel magára a figyelmet. Szent Flórián 1874-ben, és Nepomuki Szent János 1873-ban készült szobrai, Polatsek Máté keszthelyi kıfaragó mester alkotásai. Felirata: Isten dicsıségére, hívei épülésére M. M. 1874. (Majer Móricz plébános) Forrás: Ebele Ferenc.
93
Magyarpolány,- Plébániaház. Nepomuki Szent János Az épület kapubejárata elıtt két mőemlék jellegő barokk kıszobor hívja fel magára a figyelmet. Szent Flórián 1874-ben, és Nepomuki Szent János 1873-ban készült szobrai, Polatsek Máté keszthelyi kıfaragó mester alkotásai. Felirata: Isten dicsıségére A. M. P. (Magyarpolány) község által 1873. Forrás: Ebele Ferenc. 94
Magyarpolány. Temetıi fakereszt. Felirata: Isten dicsıségére emeltette a Magyarpolányi Nyugdíjas Klub 2002. évben bejegyzett 28 tagja. Készítette: Szalay György, 2002. november 1.
95
Magyarpolány. Stangel kereszt a temetıben. Felirata: Errichtet durch Fránz Stángel 1850. Ausgebessert durch Die D. P. Gemeinde 1873. Magyarul: E keresztet állíttatta Stangel Ferenc 1850. Felújíttatta a Község 1873. A kereszt eredetileg a mostani „amerikai kereszt” helyén állott. 1901-ben a temetıbe került, amikor az amerikai polányiak helyére díszesebb kıkeresztet állíttattak. Anyaga mészkı. A feszület vasöntvény. Készítıje ismeretlen. Forrás: Ebele Ferenc.
96
Magyarpolány. Stenger kereszt a temetıben. Felirata német nyelven. Magyarul: Isten dicsıségére állíttatta Stenger János és György Aojzia 1932. évben. Boldogok, kik az Úrban hunytak el, Szent és üdvös gondolat Az elhunytakért imádkozni, Hogy bőneiktıl megszabaduljanak. Könyörögjetek érettünk, könyörögjetek érettünk, Legalább ti rokonaink, Mert az úr keze megérintett minket Anyaga mészkı, mészkı feszülettel. Készítıje: Schneider, Pápa. Forrás: Ebele Ferenc.
97
Polányi Hírmondó 1997. augusztus. Egyházi Híradó Ebele Ferenc: Szobrok és keresztek Katolikus községek területén, vagy a községekbe vezetı utak mentén, temetıkben gyakran látunk kegyeletes szobrokat, kereszteket. Ezeket a hívı nép áhítata emelte Isten dicsıségére, természeti csapások elmúltával hálából, vagy kedves halottjaik, családtagjaik emlékére. Így volt ez községünkben is, ahol 4 szobrot és 12 keresztet találunk. Ezek állításuk sorrendjében a következık: Szobrok: 1. (89. oldal) Szentháromság szobor a templom elıtt. Felirata: Áldott légy Szentháromság. E szobrot a teljes Szent Háromság egy Isten tiszteletére és dicsıségére emelteté Özv. Németh Józsefné szül Korbél Mária1890. Anyaga mészkı, készítıje ismeretlen. Kovácsoltvas kerítés veszi körül. 2. (91. oldal) A fájdalmas Szőzanya szobra a Kálvária följáratánál. Felirata: A fájdalmas Szőz Anya tiszteletére állíttatták Czimmermann József és neje Veibl Ágnes 1901. Anyaga homokkı, készítıje ismeretlen. 1996-ban Takács Viktória szobrász restaurálta. Elıtte kovácsoltvas rács található. Eredetileg egy lámpa is volt a szobor elıtt szintén kovácsoltvasból. Az 1846-os Egyházlátogatási jegyzıkönyv szerint régebben is volt „a templom mellett a fájdalmas Szőznek lemezbıl készült képe” 3. (93. oldal) Szent Flórián szobor a Plébánia elıtt. Felirata: Isten dicsıségére, hívei épülésére M. M. 1874. (Majer Móricz plébános) Anyaga homokkı, készítıje Polacsek Máté keszthelyi kıfaragó mester. Régebbi feljegyzés szerint május 4-én Szent Flórián napján mindig tartottak itt litániát. Ezt újítottuk fel 1992-tıl, amikor is a tőzoltókkal körmenetben vonultunk fel a szoborhoz. 4. (94. oldal) Nepomuki Szent János szobor a Plébánia elıtt. Felirata: Isten dicsıségére A. M. P. (Magyarpolány) község által 1875. Anyaga homokkı, készítıje Polacsek Máté keszthelyi kıfaragó mester. E szobor régebben a Köztéren volt 1965ben hozták ide a mostani helyére. Keresztek: 1. (96. oldal) Stangel kereszt a temetıben. Felirata: Errichtet durch Fránz Stángel 1850. Ausgebessert durch Die D. P. Gemeinde 1873. Magyarul: E keresztet állíttatta Stangel Ferenc 1850. Felújíttatta a Község 1873. A kereszt eredetileg a mostani „amerikai kereszt” helyén állott. 1901-ben a temetıbe került, amikor az amerikai polányiak helyére díszesebb kıkeresztet állíttattak. Anyaga mészkı. A feszület vasöntvény. Készítıje ismeretlen. 2. (84. oldal) Fehér kereszt a Hegyalja utcában. Felirata: Isten dicsıségére Pschorner Ferdinánd és Gróf József állíttatták 1849-ik évben. Anyaga mészkı, készítette Birtman Gyırött. Vaskerítés veszi körül. E kereszthez is szoktak kimenni keresztjáró napokon. Ugyancsak e keresztig szokta kikísérni a pap a Celldömölkre induló és onnan érkezı búcsúsokat. 98
3. (88. oldal) Bükki kereszt (Neustift Kreuz). Felirata német nyelven. Magyarul: Én megváltottam a világot 1863. A feszület alatt Mária. Anyaga mészkı. Állíttatta a Község, készítıje ismeretlen. Drótkerítés veszi körül. E kereszthez is szoktak kimenni keresztjáró napokon. 4. (85. oldal) György kereszt a Borsodi út elején. Felirata: Isten dicsıségére állíttatta György Miklós és neje Klein Mária 1886. A feszület alatt Mária. Anyaga mészkı, a feszület és Mária vasöntvény. Készítıje ismeretlen. Régebben fakerítés volt. E kereszthez is szoktak kimenni keresztjáró napokon. 5. (90. oldal) Amerikai kereszt. Felirata német nyelven. Magyarul: E keresztet állíttatták a Megváltó tiszteletére az Amerikába kivándorolt polányi hívek 1901. A déli oldalon: Ruisch János, Ruisch Katalin, és családja, Vagner Péter, Vagner Mária és családja, Koch Kelemen, Koch Julianna, Takács Péter, a többi olvashatatlan. A keleti oldalon: Besszerdich Idtván, Karpl Mihály, Polt Román, Majer László, Korbel József, Rechner István, Korbel Ottilia, Korbel Krescentia, Prepsl Lizi, Ékes Anna, Ékes Teréz, Ékes Kati, Redling Mári, Resch Anna, Horváth Kati, Mitsch Anna, Unger Kati, Hegman Aranka, Vagner Anna, Prostovics Krisztina, György Magdolna, Paulics Anna, Eztl Antalné, György Mári, György Jánosné, Mitsch Istvánné, Gruninger Mári, Leskovics Kati, Hanker Ágnes, Kozma Juli, Grıber István, Peternics János, Peternics Fülöp, Etzl Fülöp, Meinczinger Mátyás, Wenczel József, Wenczel Cecilia, Pék Mári, Czineg Kelemen, Czineg Kati, Tót… a többi olvashatatlan. A nyugati oldalon: Paulics Teréz, Ékes Imre, Redling János, Matits Titusz, Prepsl Pál, Prepsl Raimunt, Resch József, Weisz Mihály, Farkas Fábián, Stenger István, Eztl János, Gruninger Mihály, Roller Mátyás, Mitsch Móric, Grıber Péter, Vagner Gyula, Takács Gábor, Kozma Sándor, Kozma Gyula, Koch Ernı, Koch Hilár, Koch József, Ticser János, Koch Imre, Fekete Jakab, Fekete Félix, Haker József, Mainczinger István… a többi olvashatatlan. A Plébánián található feljegyzés szerint a keresztet az Amerikába vándorolt 107 hívı adományozta, Napjainkban ezekbıl csak a felsorolt 76 név olvasható. Anyaga: homokkı. A feszület alatt Szőz Mária. Szent János apostol és Mária Magdolna kıszobra. Készítıje Hort Sándor kıfaragó mester Keszthely. Kerítése kovácsoltvas. Régebben egy kovácsoltvas lámpa is volt az elején. 6. (87. oldal) Ágoston kereszt a Közhegyen. Felirata: Isten dicsıségére készíttette Ágoston György 1903. Anyaga homokkı. A feszület alatt Szőz Mária szobra kıbıl. A felsı részét és a kerítését 1988-ban mőkıbıl megújíttatta Peller Mihályné, Ágoston Teréz. Régebben fakerítése volt. Készítıje Kiss Cell. 7. (82. oldal) Weisz kereszt a Kossuth utcában. Felirata: Isten dicsıségére emeltette Veisz Mihály és neje Németh Ágnes 1913. Anyaga mészkı. A feszület vasöntvény, alatta Szőz Mária szintén vasöntvénybıl. Készítıje ismeretlen. 8. (86. oldal) Gregovics kereszt a Borsodi úton. Felirata jelenleg nincs. Eredetileg a kereszt alatt egy vaslemezen volt a felirat: állíttatta Gregovics Mihály 1914. Anyaga homokkı. A felsı részét 1988-ban a TSZ egyik traktorosa ledöntötte. A feszület eredetileg vasöntvény volt, a kerítés pedig fakerítés. A felsı részét és a kerítést 1988-ban mőkıbıl megújíttatta Peller Mihályné, Ágoston Teréz. A kerítés középsı részén Szőz Mária. Készítıje ismeretlen.
99
9. (81. oldal) Kovács kereszt a Dózsa György utca elején. Felirata: Isten dicsıségére emeltette Kovács György és neje Németh Johanna 1930. Anyaga mészkı. A feszület is mészkıbıl. Készítette: Schneider, Pápa. Kovácsoltvas kerítése van. 10. (92. oldal) Kálvária kereszt. Felirata nincs, csak évszám: 1930. Felújíttatott 1990-ben. Anyaga betonalapon álló fakereszt, vasöntvény feszülettel. E kereszt helyén régebben három fakereszt állt, a szokásos „pléh Krisztussal” és a két latorral. Helyükre 1930-ban állították a mostani keresztet. 11. (83. oldal) Herbert kereszt a Petıfi utcában. Felirata: Isten dicsıségére emeltette Herbert Mátyás és neje Paulics Mária 1931.. Anyaga mészkı. A feszület alatt Szőz Mária szintén mészkıbıl. Készítıje: Keppel, Pápa. 12. (97. oldal) Stenger kereszt a temetıben. Felirata német nyelven. Magyarul: Isten dicsıségére állíttatta Stenger János és György Aojzia 1932. évben. Boldogok, kik az Úrban hunytak el, Szent és üdvös gondolat Az elhunytakért imádkozni, Hogy bőneiktıl megszabaduljanak. Könyörögjetek érettünk, könyörögjetek érettünk, Legalább ti rokonaink, Mert az úr keze megérintett minket Anyaga mészkı, mészkı feszülettel. Készítıje: Schneider, Pápa.
100
