Ajka,

Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás 8400 Ajka, Szabadság tér 12. Pf.3 Tel/Fax: 88/200-710

Ikt.sz.: 99-5./2009.

E-mail: [email protected]

Ajka, 2009.09.04.

JELENTÉS Városlőd Község Önkormányzatának vagyonnal való gazdálkodásának szabályszerűségi ellenőrzéséről

ELLENŐRZÉSI JELENTÉS Városlőd Község Önkormányzatának vagyonnal való gazdálkodásának szabályszerűségi ellenőrzéséről A vizsgálatra a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92. § (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 120/A. § (1) bekezdése, a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet, illetve a 99-2/2009. számú ellenőrzési program alapján került sor. Az ellenőrzést végző szerv: Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás Az ellenőrzött szerv: Városlőd Község Önkormányzata Ellenőrzött időszak: 2006., 2007., 2008. évek A helyszíni ellenőrzés kezdete: 2009. augusztus 24. A helyszíni ellenőrzés vége: 2009. szeptember 4. Az ellenőrzést végző neve: Emmer Krisztina belső ellenőr Vizsgálat módszerei: Szúrópróbaszerű, illetve tételes tesztelés Az ellenőrzött időszakban hivatalban lévő vezetők: Csekényi István polgármester Dobosi Gergely körjegyző Az ellenőrzés tárgya: Az önkormányzat vagyongazdálkodása. Az ellenőrzés célja annak feltárása, hogy:  Az önkormányzatnál a vagyonnal való gazdálkodás megfelelően szolgálta-e a szakmai feladatok ellátását, az önkormányzati vagyon megőrzésére, gyarapítására milyen intézkedéseket tettek  A zárszámadás során biztosították-e a vagyon leltározását és a vagyonvédelem megfelelő volt-e az önkormányzatnál

2

BEVEZETÉS A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Az önkormányzatok tulajdonhoz jutását két törvény – az Ötv. és az 1991.évi XXXIII. Vagyontörvény – teremtette meg. Az önkormányzatok vagyonát azoknak a közszolgáltatásoknak a biztosítása érdekében kell hasznosítani, amelyeket az önkormányzatoknak törvény alapján nyújtaniuk kell, mindent megelőzve a kötelező közszolgáltatások teljesítését. Az önként vállalt feladatok céljára, vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat is teljesíti. Ez a rendelkezés korlátokat szab az önkormányzat vállalkozási szabadságának. A helyi önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. Az önkormányzatok vagyongazdálkodásának fogalomkörébe a forgalomképes vagyonelemekkel való gazdálkodáson kívül beletartozik azok fenntartásával, felújításával, a beruházásokkal, tervezéssel, beszámolással és az információs háttér biztosításával kapcsolatos feladatok is.

I. RÉSZLETES VIZSGÁLATI MEGÁLLAPÍTÁSOK

1. A vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűsége 1.1. A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat és döntési hatáskörét a jogszabályi előírásoknak megfelelően, célszerűen szabályozták-e A Htv. 138. § (1) bekezdés j) pontja a képviselő-testület feladatai között rögzíti, hogy az elfogadja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szabályait. Városlőd Község Önkormányzatának Képviselőtestülete megalkotta a 4/1993.(IV.19.) Ökr. számú rendeletét az Önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól, melyet a 3/2008. (IV. 30.), valamint az 5/2009. (VII. 29.) rendeletekkel módosítottak. Az Ötv. 80. § (1) bekezdése előírja, hogy a helyi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A mellékletében az önkormányzat vagyonának tételes felsorolása, nevesítve megtörtént a forgalomképesség szerinti besorolás figyelembevételével. A rendeletben rögzítették az Önkormányzat vagyonának kezelőjét, melyet javaslok aktualizálni.

3

Az Ötv. 9. § (3) bekezdése ad arra lehetősége, hogy a képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, s a helyi kisebbségi önkormányzat testületére, valamint törvényben meghatározottak szerint társulására átruházza. Az Áht. 108. § (2) bekezdése szerint az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon tulajdonjogát és a vagyon vagyonkezelői jogát ingyenesen átruházni, továbbá az államháztartás alrendszereinek követeléseiről lemondani csak törvényben, a helyi önkormányzatnál, a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott módon és esetekben lehet. Az Önkormányzat nem állapított meg olyan értékhatárt, amely alatt nem a Képviselőtestület dönt. A vagyonkezelő szerv vezetője jogosult a kezelésben lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak beszedésére, birtokvédelemre, a nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, egyéb hasznosítására, a feladatok végzéséhez szükségtelenné vált többletköltséget igénylő ingó-és ingatlan vagyontárgyak elidegenítésére történő javaslattételre az Önkormányzati Képviselő-testület felé. A korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyon körébe tartozó ingatlanok tulajdonjogának forgalmazása, átruházása, ingyenes és határidő nélküli használatba adása, megterhelése, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő vitele a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik. A vagyonnal való rendelkezési, döntési hatásköröket szabályozták, amely kiterjedt az értékesítésre, bérbeadásra, térítésmentes átadásra, azonban nem rendelkeztek a követelésekről való lemondás esetéről és módjáról, valamint az értékpapírok vételéről-eladásáról, pénzügyi befektetésekről. Az Áht. 108. § (1) bekezdése alapján az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó - a költségvetési törvényben, az állami vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti - vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni - ha törvény vagy állami vagyon esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz - csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 9. § (1) bekezdése alapján a helyi, helyi kisebbségi önkormányzatok tekintetében versenytárgyalás alkalmazása kötelező, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 25 millió forintot meghaladja. A vagyonrendeletben nem szabályozták a versenytárgyalás szabályait, illetve a helyi önkormányzat nem élt azzal a lehetőséggel, mely szerint rendeletében ennél kisebb összeget is meghatározhat. Az ellenőrzés javasolja a vagyonrendeletet a módosítás során a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalni. 2008. évben egy esetben történt ingatlan értékesítés, az elidegenítésről a Képviselő-testület határozatot hozott. A vizsgált időszakban nem volt olyan értékesítés, amely nyilvános versenytárgyalás lebonyolítását indokolta volna. Egyéb esetben a gazdálkodás során a vagyonrendelet rendelkezéseit figyelembe véve jártak el.

4

1.2. A vagyon értékének és összetételének változását befolyásoló döntések, intézkedések szabályszerűek voltak-e A mérleg elemzése az eszközök, és azok forrásai év végi állományának alakulásáról nyújt információt. A könyvviteli mérleg – az eszközök és források előző és tárgyévi összevont – adatai jelentős információs bázist nyújtanak a vagyoni és pénzügyi helyzet vizsgálatához, elemzéséhez. A mérlegelemzés célja, hogy feltárja az eszközök és források állományváltozásának okait, körülményeit, és megfigyelje a vagyon alakulásával összefüggőben a költségvetési gazdálkodás tendenciáit. Az eszközök és források összetételének vizsgálata a mérleg főcsoportok, csoportok és tételek arányainak, részesedésének bemutatására irányul. Az önkormányzati vagyon nagyságának és összetételének alakulását, változását az elmúlt 3 év könyvviteli mérlegadatai alapján elemeztem. A vagyon elemzéséhez a 2006., 2007. és 2008. években az éves költségvetési beszámoló adatait használtam fel. A 2008. évi mérlegbe beépültek az Általános Művelődési Központ adatai, mivel 2008. szept. 1-től az Önkormányzat részben önálló intézménye lett. A vagyon értékét és összetételét a következő táblázat tartalmazza: Adatok ezer forintban Megnevezés

2006. év

2007. év

2008. év

I. Immateriális javak

1529

243

3

II. Tárgyi eszközök

83721

91748

152411

4480

4480

4480

0

0

0

89730

96471

156894

241

246

266

14201

9058

11385

0

0

0

IV. Pénzeszközök

1167

10879

13417

V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások

7579

2434

7567

23188 112918 33328 67527 100955 97 0 97 0 3217 8649 11866 112918 101052

22617 119088 33328 68616 101944 1244 0 1244 0 3831 12069 15900 119088 103188

32635 189529 34493 127574 162067 8687 0 8687 0 6478 12297 18775 189529 170754

III. Befektetett pénzügyi eszközök IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, ill. vagyonkezelésbe vett eszközök A. ) Befektetett eszközök összesen I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok

B.) Forgóeszközök Eszközök összesen 1. Induló tőke 2. Tőkeváltozások D.) Saját tőke összesen I. Költségvetési tartalékok II. Vállalkozási tartalékok E.) Tartalék összesen I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Rövid lejáratú kötelezettségek III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolás F.) Kötelezettségek Források összesen Önkormányzati saját vagyon összesen

5

Városlőd Község Önkormányzatának számviteli nyilvántartások szerinti saját vagyona (eszközök összértéke csökkentve a kötelezettségekkel) 2006. év óta 101.052 eFt-ról 170.754 eFt-ra változott, azaz a vizsgált időszakban a vagyon nőtt 69 %- kal. A vagyoni helyzet alakulásának értékelésére az alábbi mutatók a leginkább alkalmasak: Befektetett eszközök aránya = (Befektetett eszközök/Összes eszköz)x100 Kifejezi a költségvetési szerv tőkeigényét. A mutató az éven túli tartós befektetések százalékos arányát mutatja az összes eszközökhöz viszonyítva. 2006. év: 79,5 %, 2007. év: 81 %, 2008. év: 82,8 % Forgóeszközök aránya = (Forgóeszközök/Összes eszköz)x100 A mutató az egy éven belüli eszközök és forgóeszközök százalékos arányát mutatja az eszközökhöz viszonyítva. 2006. év: 20,5 %, 2007. év: 19 %, 2008. év: 17,2 % Tőkeerősség = (Saját tőke/Mérlegfőösszeg)x100 Kifejezi, hogy a költségvetési szerv saját tőkéje hogyan aránylik a teljes, az eszközöket fedező összes rendelkezésre álló forráshoz. Kedvező, ha a mutató értéke az 50 %- ot meghaladja, 30 % alatt kritikus helyzet állhat elő. Az önkormányzat tőkeerőssége a mutatók alapján megfelelő. 2006. év: 89,4 %, 2007. év: 85,6 %, 2008. év: 85,5 % Kötelezettségek aránya = (Kötelezettségek/Mérlegfőösszeg)x100 A mutató arra ad választ, hogy az összes forráson belül az idegen források milyen arányt képviselnek. Minél kisebb a mutató értéke, annál kedvezőbb a költségvetési szerv megítélése. A mutató kedvezőtlen, ha eléri, vagy meghaladja a 70 %- ot. 2006. év: 10,5 %, 2007. év:13,4 %, 2008. év: 9,9 % A kötelezettségek részarányának csökkenése kedvező jelenségnek tekinthető az ellenőrzött szervnél. Befektetett eszközök fedezete = (Saját tőke+Hosszú lejáratú kötelezettségek/Befektetett eszközök)x100 E mutató a tartósan lekötött, befektetett eszközök és a saját források összhangját hivatott vizsgálni, tehát hogy a saját tőke milyen fedezetet biztosít a befektetett eszközökre. A gyakorlatban „működés biztonsági mutatónak” is szokták nevezni, mivel kifejezi a működés biztonságát. A mutató arról tájékoztat, hogy hosszabb távon a befektetett eszközöket saját forrásból mennyire tudják finanszírozni. Optimális a mutató értéke, ha 100 % vagy a fölötti. Jelen esetben a befektetett eszközök saját forrásból történő finanszírozása biztosítottnak látszik. Az önkormányzatnak hosszúlejáratú kötelezettsége nem volt. 2006. év: 112,5 %, 2007. év: 105,7 %, 2008. év: 103,3 % Saját tőke növekedési mutatója = (Saját tőke/Induló tőke)x100 A saját tőke növekedési mutatója kifejezi a saját tőke növekedését. Rámutat a felhalmozott tőketartalék és eredménytartalék nagyságára. 2006. év: 302,9 %, 2007. év: 305,9 %, 2008. év: 469,9 % Likviditási gyorsráta = (Pénzeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek)x100 A likviditási gyorsráta azt mutatja, hogy a rövid lejáratú kötelezettségeket milyen arányban fedezik a rendelkezésre álló pénzeszközök.

6

2006. év: 36,3 %, 2007. év: 284 %, 2008. év: 207,1 % A mutató látványosan nőtt a 2007. évre, mely kedvező pénzügyi pozíciókat feltételez a költségvetési szervnél, azonban a vizsgált időszak végére csökkent. A mutató csökkenése azt jelzi, hogy a pénzeszközök egyre kisebb arányban képesek fedezetet biztosítani a rövid lejáratú kötelezettségek pénzügyi teljesítésére. Likviditási mutató = (Forgóeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek)x100 A likviditási mutató ugyanazt tükrözi, mint a likviditási gyorsráta, csak a rövid lejáratú kötelezettségeket a forgóeszközökhöz – a pénzeszközökön kívül a készletek, követelések, értékpapírok összege - viszonyítva. Minél nagyobb a mutató értéke, annál kiegyensúlyozottabb a költségvetési szerv likviditása. Általánosságban elfogadott, ha a mutató értéke együtthatós formában 1,3 felett van. A forgóeszközök az alábbi mértékben biztosítják a rövidlejáratú kötelezettségek teljesítését: 2006. év: 7,2, 2007. év: 5,9, 2008. év: 5 Hitelfedezeti mutató = (Követelések/Rövid lejáratú kötelezettségek)x100 A mutató kifejezi, hogy a költségvetési szerv milyen mértékben fedezi a rövid lejáratú kötelezettségek összegét. Amennyiben a mutató értéke meghaladja az 1- et (100 %-ot), akkor az adósok tartozása magasabb, mint a rövid lejáratú kötelezettségei a költségvetési szervnek. Jelen esetben a követelések összege minden évben fedezte a kötelezettségeket. 2006. év: 441,4 %, 2007. év: 236,4 %, 2008. év: 175,7 % Tőkefinanszírozási mutató = (Tartalékok/Saját tőke)x100 A mutató együtt mutatja a vagyon alakulásának és a költségvetési gazdálkodás eredményességének irányát. 2006. év: 0,09 %, 2007. év: 1,2 %, 2008. év: 5,4 % Eladósodási mutató = (Összes kötelezettség/Összes forrás)x100 2006. év: 10,5 %, 2007. év: 13,4 %, 2008. év: 9,9 % A mutatószám az összes forrásból az adósságállomány arányát, részesedését fejezi ki. A gazdálkodás súlyos állapotát jelzi, ha ez az arány magas (tapasztalatok szerint 60 %-ot meghaladó). A számított mutató értékéből látszik, hogy gazdálkodási zavarokat nem eredményeztek a kötelezettségek. A befektetett eszközök értéke 89.730 eFt-ról 156.894 eFt-ra nőtt, mely 74,9 %-os növekedést jelent. A befektetett eszközöknek 97,1 %- át a tárgyi eszközök tették ki 2008. évben. A forgóeszközök értéke 23.188 eFt-ról 2008. évre 32.635 eFt-ra nőtt, mely 40,7 %- os növekedést jelent. A forgóeszközöknek %-át a pénzeszközök tették ki 2008. évben. Az egyes eszközök pozitív változása az összes eszközökben 67,8 %-os növekedést okozott 2006. évhez képest. A saját tőke értéke 100.955 ezer Ft-ról 2008. évre 162.067 ezer Ft-ra nőtt, mely 60,5 %-os növekedést jelent. A saját tőke értékének 78,7 %-a volt a tőkeváltozás 2008. évben. A tartalékok értéke 97 ezer Ft- ról 2008. évre 8.687 ezer Ft- ra nőtt a 2006. évtől kezdve.

7

A kötelezettségek értéke 11.866 ezer Ft- ról 2008. évre 18.775 ezer Ft- ra nőtt a bázis évhez viszonyítva, mely 58,2 %-os növekedést jelent. A kötelezettségeken belül a legnagyobb arányt az egyéb passzív pénzügyi elszámolások képviselték (2008. évben 65,6 %) A költségvetési tartalékok mérlegsoron a 2008. évi mérleg fordulónapon kimutatott könyv szerinti érték 8.687 ezer Ft, melyet a főkönyvi kivonattal alátámasztottak, viszont leltárfelvételi jegyzőkönyvekkel nem. A mérlegsor és a pénzmaradvány kimutatás közötti kötelező egyezőség fennáll. A mérlegsor és a pénzmaradvány közötti kötelező egyezőség a következők szerint áll fenn: Megnevezés Záró pénzkészlet Aktív pénzügyi elszámolások Passzív pénzügyi elszámolások Költségvetési tartalék

Összeg eFt 13.417 + 7.567 - 12.297 8.687

A vizsgált időszakban az Önkormányzat helyiség, ingatlan bérbeadásával növelte a vagyonát. Az ingatlanok hasznosításakor a bérleti díjat a Képviselő-testület állapítja, a bérleti szerződést a polgármester jogosult megkötni, melynek a gyakorlatban eleget tettek. A bérleti szerződések rendelkezésre álltak. A bérleti díjakról manuálisan készített nyilvántartást vezetnek, melyen feltűntették a bérlő nevét, címét, a Képviselő-testület által előírt bérleti díjat, a befizetés dátumát és a befizetett összegeket havi bontásban. Az időtállóság biztosítása érdekében a ceruzás bejegyzéseket javaslom mellőzni. A nyilvántartásból a hátralék, illetve túlfizetés összege megállapítható volt. A bérleti díjváltozásokról határozatban döntöttek.

1.3. Követelés elengedésekor, vagyon ingyenes térítésmentes átruházásakor betartották-e a jogszabályi előírásokat Városlőd Község Önkormányzatánál ilyen jellegű vagyonmozgás nem volt.

2. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, számbavétele 2.1. A számviteli elkülönítéséről

nyilvántartásban

gondoskodtak-e

a

törzsvagyon

Az önkormányzatok vagyonának nyilvántartásáról és a vagyonnal kapcsolatos adatszolgáltatás rendjéről a vagyontörvény (az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény) végrehajtási rendelete, azaz önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlan vagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 26.) Korm. rendelet (vagyonrendelet) tartalmaz előírásokat. A rendelet előírja, hogy az önkormányzatok a tulajdonukban lévő ingatlanvagyonról

8

ingatlanvagyon-katasztert kötelesek felfektetni és folyamatosan vezetni, arról minden évben statisztikai adatszolgáltatást nyújtani. Az ingatlanvagyon-kataszter tartalmazta a törzsvagyon és a nem törzsvagyonba tartozó egyéb vagyon szerint az ingatlanokra vonatkozó adatokat (számszaki és naturális), az ingatlan számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéket és a becsült értéket. A rendeletet módosító 48/2001. (III. 27.) Korm. rendelet előírta, hogy az önkormányzatok kötelesek a tulajdonukban lévő teljes ingatlan vagyont legkésőbb 2003. január 1-jéig (meghatározott módszer alapján) értékelni és az ingatlanvagyon-kataszter nyilvántartásban szerepeltetni. Az ingatlan-vagyonról az önkormányzatoknak a MÁK Területi Igazgatóságain keresztül 2003. március 10-éig kellett adatszolgáltatást teljesíteni. Az egységes értékelés célja az volt, hogy az ingatlanvagyon azonos elvek alapján kerüljön minden önkormányzatnál felmérésre és értékelésre. A költségvetési beszámolóban kimutatott ingatlanok értékadatainak egyezőségét a vagyonkimutatásban, valamint az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszterben szereplő értékadatokkal biztosítani kellett. Az önkormányzati ingatlan vagyon értékelése, a számvitelben történő teljes körű szerepeltetése – és ezáltal a beszámolóban történő számszaki kimutatása – megtörtént. Az önkormányzatok vagyonának nyilvántartási rendszerét a főkönyvi könyvelés és a megfelelően vezetett analitikus nyilvántartás, valamint az ingatlanok esetében az ingatlanvagyon kataszter biztosítja. A számviteli előírások és a nyilvántartások akkor támogatják megfelelően a gazdálkodást, ha a vagyonelemeknél bekövetkezett változásokat a számvitelben feljegyzik, azok a nyilvántartásokban átvezetésre kerülnek. A Bizonylati rendben szabályozták az analitikus nyilvántartások formáját, tartalmát és vezetésének módját, mely a gyakorlattal nem minden esetben volt összhangban. A tárgyi eszközök nyilvántartását manuálisan végzik és 2008. évben a számítógépre is felvezetésre került. Az épületek és építmények egyedi nyilvántartásához – a szabályzattal összhangban - az Épületek és egyéb építmények egyedi nyilvántartó lapját használták. A földterületről, ültetvényről, telkesítésről a Földterület nyilvántartó lap elnevezésű nyomtatványt állítják ki. A gépek, berendezések, felszerelések, valamint a beruházások, felújítások nyilvántartásához a Beruházások, tárgyi eszközök egyedi nyilvántartó lapját (B. Sz. ny. 11-64. r. sz.) vezetik. Az értékcsökkenési leírást a nyilvántartó lapokon negyedévente elszámolták. A Bizonylati rendben rögzítették, hogy a kis értékű (100.000 Ft egyedi beszerzési érték alatti) tárgyi eszközökről használatba vételkor csoportos analitikus nyilvántartást kell felfektetni. A nyilvántartásnak olyannak kell lennie, hogy abból megállapítható legyen a tárgyi eszköz azonosító adata, a felhasználás helye és a használatáért felelős személy neve. A kis értékű tárgyi eszközökről analitikus nyilvántartást nem vezettek. Az analitikus nyilvántartásokban több helyen ceruzás bejegyzések is megtalálhatók voltak. A számviteli bizonylatokon az adatok időtállóságát a Számviteli törvény 169. §-ban meghatározott megőrzési időn belül biztosítani kell. A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 10 évig köteles megőrizni. A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. Az önkormányzati ingatlanok nyilvántartását az IVS programmal végzi el a Körjegyzőség. Ez a program alkalmas a vagyonkataszter vezetésére és ennek alapján az ingatlanok analitikus nyilvántartására. Az ingatlanvagyon-kataszter tartalmazta a törzsvagyon és a nem

9

törzsvagyonba tartozó egyéb vagyon szerint az ingatlanokra vonatkozó adatokat (számszaki és naturális), az ingatlan számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéket és a becsült értéket. A 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 9. számú melléklet 1/k. pontja szerint a számlaosztály számláihoz kapcsolódóan a bruttó értékkel számszerűen megegyező analitikus nyilvántartást kell vezetni. A helyi önkormányzatoknak és az országos kisebbségi önkormányzatoknak, illetve a felügyeletük alá tartozó költségvetési szerveknek a nyilvántartásaikat úgy kell megszervezniük - a főkönyvi számlák további bontásával, vagy részletező, analitikus nyilvántartás vezetésével -, hogy abból kitűnjön a - törzsvagyon (ezen belül a forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes), - nem törzsvagyon részét képező eszközök értéke. Az 1/2002. (BK. 8.) BM-EüM-FVM-GM-ISM-KöM-NKöM-OM-SZCSM irányelv meghatározza az önkormányzatok vagyonértékelésének elveit. A vagyonértékelést 2003. január 01-el minden önkormányzatnak el kellett végeznie. Elvégeztem a vagyonkataszter és az analitika, valamint a mérlegbeszámoló (főkönyvi nyilvántartás) adatainak egyeztetését. A vagyonkataszterben feltűntetett állományi érték egyezett a beszámoló 38- as űrlapján szereplő ingatlanok és átadott eszközök együttes bruttó értékével. Az analitikával való egyezőség nem állt fenn. A költségvetési beszámolóban szereplő mérleg egyeztek a 2008. évi költségvetés végrehajtásáról szóló (zárszámadási) rendeletben található vagyonkimutatással. Javaslom, hogy a könnyebb összeegyeztethetőség végett a zárszámadási rendelet mellé az összevont mérlegen kívül készítsenek külön a körjegyzőség és külön az önkormányzat vagyonáról is kimutatást. Az önkormányzat a képviselő-testület részére az Ötv. 78. §, az Áhsz. 44/A. § (1) bekezdése és a 147/1992. (XI. 6.) Korm.rendelet szerint köteles a zárszámadáshoz az önkormányzat vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) bemutató - az Áht. 116. § (2) bekezdése 2. pont c) alpontjában meghatározott - vagyonkimutatást készíteni. A kimutatás célja a vagyon rendelet szerinti számbavétele, valamint a képviselőtestület tájékoztatása a vagyonváltozásról, összetételének alakulásáról. A vagyonkimutatást Városlőd Önkormányzat 2/2009. (IV.30.) zárszámadásról szóló rendeletéhez csatolták. A kötelezettségvállalásokról analitikus nyilvántartást nem vezettek. Kötelezettségvállalás az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 134. § (3) bekezdés szerinti kivétellel csak írásban történhet. Az Ámr. előírása alapján a kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege. A kötelezettség vállalás nyilvántartás célja, hogy ellenőrizhető legyen, hogy melyik az az előirányzat, amelyre már kötelezettséget vállaltak, illetve van-e felszabadult előirányzat, valamint a vállalt kötelezettség teljesítése megtörtént-e, ha megtörtént a szerződött összeggel egyezően, vagy kevesebb illetve több összeggel. A hatékony vagyongazdálkodás nélkülözhetetlen eszköze az egységes, pontos és áttekinthető vagyonnyilvántartás. A vagyon számbavétele és pontos, naprakész nyilvántartása elengedhetetlen napi feladatokat ró az önkormányzatokra. A vagyonváltozásokat teljes körűen a számviteli nyilvántartásoknak kell tartalmazniuk. A könyvviteli mérlegben kimutatott vagyont, az abban bekövetkezett változásokat, hitelt érdemlően dokumentálni kell, melyek alátámasztására az analitikus nyilvántartások (kialakítása és vezetése) biztosítanak lehetőséget. Az analitikus nyilvántartások tartalmára és vezetésére vonatkozó előírásokat, továbbá a formai követelményeit belső szabályzatban szükséges meghatározni. Az analitikus nyilvántartások és

10

a kapcsolódó főkönyvi számlák egyezőségét, az eszközök és források valódiságát leltárral kell alátámasztani, ami a vagyon „tényleges meglétét” igazolja. A számviteli szabályok előírják, hogy az eszközöket a beszámoló készítését megelőzően értékelni kell, biztosítva ezzel az önkormányzati vagyon valóságos értéken történő bemutatását. Az analitikus nyilvántartások vezetésére, egyeztetésére az Áhsz. 49. §-ai adnak iránymutatást a számlarend készítési kötelezettségen keresztül a következők szerint: „Az Áhsz. 9. számú melléklete szerinti könyvviteli számlák további tagolásával vagy a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetésével köteles gondoskodni arról, hogy a költségvetési beszámoló adatait a valóságnak megfelelően, áttekinthetően alátámassza. Az analitikus nyilvántartások - ideértve az egyéb kiegészítő és részletező számviteli nyilvántartásokat is - formáját, tartalmát, azok vezetésének módját, a kapcsolódó főkönyvi nyilvántartásokkal való egyeztetést és annak dokumentálását az államháztartás szervezete saját hatáskörben szabályozza”.

2.2. Az önkormányzatnál kötelezettséget

teljesítették-e

az

évenkénti

leltározási

A leltározás végrehajtására vonatkozó követelmények az utóbbi években többször változtak, de a módosítások a leltározási kötelezettség végrehajtását nem kérdőjelezték meg. A leltározás olyan tevékenység, amellyel a költségvetési szerv az eszközeit számba veszi és a valóságban meglévő állományt megállapítja. A leltározási tevékenység jogszabálynak és a belső szabályzatok rendelkezéseinek megfelelő elvégzése biztosítja azt, hogy az önkormányzati tulajdon védelme megvalósuljon és az Önkormányzat éves pénzügyi beszámolója a valóságnak megfelelő adatot tartalmazza. Az Önkormányzat Leltározási szabályzata, a feladatellátást megfelelően tartalmazta, konkrétan meghatározta, hogy az egyes vagyontárgyakat milyen módon kell számba venni. A szabályzatban meghatározták, hogy a leltározás történhet mennyiségi felvétellel, illetve egyeztetéssel. Az egyeztetés akkor válaszható, ha a tényleges állapot megállapítása az analitikus nyilvántartások egyeztetésével is biztosítható. A szabályzat szerint mennyiségi felvétellel kell leltározni az eszközöket, kivéve az immateriális javakat és a követeléseket (ideértve a kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat). Egyeztetési módszerrel kell leltározni a csak értékben kimutatott eszközöket (immateriális javakat, a követeléseket, az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett, portfólió – kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírokat, illetve a dematerializált értékpapírokat) és a forrásokat. A leltározást a Számviteli törvény, valamint a 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 37. § alapján a költségvetési évről, december 31- ei fordulónappal a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – minden évben leltározni kell. A leltár a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források valódiságát támasztja alá. A leltárnak tartalmazni kell tételesen és ellenőrizhető módon az államháztartás szervezetének eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait értékben. A Szabályzat alapján, a leltározás során használatos nyomtatványok, dokumentumok a következők: megbízólevél, leltárnyitó jegyzőkönyv, leltárfelvételi jegyek, leltárfelvételi ívek,

11

a felelős elszámoló nyilatkozata, leltári „záró” jegyzőkönyv. Az egyes dokumentumokról, illetve nyomtatványokról a szabályzathoz mellékeltek egy-egy mintát. Leltározási utasítást, valamint a leltározásban résztvevők részére megbízólevelet nem készítettek. Meghatározták, hogy a leltározási utasítást a leltározás megkezdése előtt 15 nappal a Körjegyzőség általános közigazgatási előadója/ügyintézője készíti el, amit a körjegyző hagy jóvá. A 249/2000. (XII.24.) Kormányrendelet 37. § (7) bekezdése szerint, ha a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az államháztartás szervezete az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatos részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a leltározást elegendő kétévente végrehajtani, de ehhez az önkormányzat rendeleti szabályozása szükséges. Mivel a könyvviteli mérleg minden sorát minden évben leltárral kell alátámasztani, a kétévenkénti leltározás csak a fizikai leltározásra vonatkozik, az egyeztető leltározást azonban minden évben el kell végezni minden eszköz és forrás esetében. Az értékcsökkenési leírást negyedévenként – a 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 30. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – elvégezték. Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy Városlőd Község Önkormányzatánál a vagyonvédelem részben volt biztosított a vizsgált időszakban.

2.3. A követelések, részesedések, értékpapírok év végi értékelését elvégezték-e Az önkormányzati vagyon valóságos értéken történő bemutatásához a beszámoló készítés előtt egyes eszközöket értékelni kell. Az értékelésre vonatkozó szabályokat a Számv. tv. 54.56. §-ai tartalmaznak, ahol a meghatározott esetekben a részesedések, a hitelviszonyt megtestesítő (éven túli) értékpapíroknál, a készleteknél és a követeléseknél kell az értékvesztést elszámolni. Amennyiben ezeknél az eszközöknél az alacsonyabb értékelés okai már nem állnak fenn (esetleg csak részben állnak fenn) a korábbi években történt terven felüli értékcsökkenéseket, értékvesztéseket visszaírással lehet csökkenteni, illetve megszüntetni. A végrehajtás feltételeit az Áhsz. 27-36. §-ai részletesen rögzítik a költségvetési szervek számára. A Számviteli törvény 16. § (1) bekezdése előírja, hogy az eszközöket és a kötelezettséget a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Az Önkormányzat a Számviteli politikához kapcsolódóan az Áhsz. 8. § (4) bekezdése b) pontja alapján elkészítette az Eszközök és források értékelési szabályzatát. A szabályzatban meghatározták - a számviteli törvény 47-51. §-aiban előírtakkal összhangban -, hogy az egyes vagyontárgyaknál mit tartalmaz a bekerülési érték. Rögzítették, hogy a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést, valamint, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt bekerülési értéken, illetve a Számviteli törvény és a Számviteli politika alapján elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. A befektetett pénzügyi eszközök értékvesztésének meghatározásához és annak visszaírásához biztosítani kell az adatok összegyűjtését, az információk feldolgozását, valamint az értékvesztésre illetve annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítését.

12

Az Önkormányzat Számviteli politikával rendelkezett, azonban azt a hatályos jogszabályoknak megfelelően nem aktualizálták. A helyi adóknál a követelések és a kötelezettségek állományának megállapítására az ÖNKADÓ számítógépes programban vezetett analitikus adó-nyilvántartások alkalmasak. A nyilvántartások formáját és adattartalmát a 13/1991.(V.21.) PM rendelet melléklete írja elő, az ÖNKADÓ program az előírások figyelembevételével állítja elő a kimutatásokat. A hátralékosok listáját az adóügyi ügyintéző negyedévente a pénzügyi ügyintézők részére megküldte. A halmozott változási jegyzék adónemenként mutatja ki az adóbevételeket. A hátralékok, túlfizetések analitikus összesítője adózónként tartalmazta az előző évi és a tárgyévi túlfizetések- és hátralékok összegét. A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás adatait a pénzügyi dolgozók egyeztették, melyet írásban aláírással és dátummal nem dokumentáltak. A kimutatásokkal a mérlegben szereplő adóhátralék- és túlfizetést alátámasztották, a könyvviteli mérlegben szereplő adatok azokkal megegyeztek. Az Eszközök és források értékelési szabályzatában meghatározták, hogy a vevő, az adós minősítése alapján a költségvetési év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni. Az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések értékvesztésének elszámolása alapján meghatározták az értékvesztés összegét. Az ÖNKADÓ programmal elkészített kimutatás a jogszabályi előírásoknak megfelelően különítette el a követeléseket, határozta meg az értékvesztés összegét. A helyi adók hátralékainak értékelésére az Eszközök és források értékelési szabályzatában rögzítették, hogy a csoportos értékelési eljárást választja az Önkormányzat (Áhsz. 31/A. §). A Számlarendben rögzítették, hogy a követelésekről év közben analitikus nyilvántartást kell vezetni, s a követelések állományát negyedévenként a részletező nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) alapján kell megállapítani és az állományváltozásnak megfelelően a különbözetet rögzíteni. A hátralékok behajtására a hivatal körültekintő intézkedéseket tett. Többszöri felszólítások kiküldésével igyekeztek az adóhátralékokat csökkenteni. A hátralékok behajtásának figyelemmel kísérése az adóerő képesség megállapítása szempontjából is fontos. Az 59/1998. (XI. 17.) Ökh. Sz. határozat alapján Városlőd Község Önkormányzata egyéb tartós részesedéssel rendelkezik 1.500 e Ft értékben. A részesedésről analitikus nyilvántartást nem vezettek. A Számv. tv. 54-56. §-aiban leírt esetekben, illetve az Eszközök és források értékelési szabályzata szerint a gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél – függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és a piaci értéke közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A részesedés piaci értékét nem vizsgálta az Önkormányzat a vizsgált időszakban, így nem állapítható meg, hogy indokolt lett volna-e az értékvesztés elszámolása. Javaslom, hogy a Városlődi Villa Kht. éves beszámolója, illetve üzleti jelentése alapján vizsgálja a körjegyzőség az értékvesztés elszámolásának lehetőségét. Amennyiben a rendelkezésre álló információk alapján nem indokolt értékvesztést elszámolni – jegyzőkönyv alapján – akkor is rögzíteni kell, hogy az értékelés adott évben a mérlegkészítés időpontjában megtörtént, de értékvesztés elszámolását nem indokolta. Városlőd Község Önkormányzatának költségvetési beszámolójában 2.980 ezer Ft összegű tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír szerepelt. Részesedésként kell kimutatni az 13

önkormányzat tulajdoni hányadát az általa alapított gazdasági társaságokban, illetve a más gazdasági társaságokban részben vagy egészben meglévő tulajdoni hányadot. A tulajdoni részesedés tartós jövedelmet, vagy befolyásolási, irányítási ellenőrzési lehetőséget biztosít. Ilyenek különösen: a részvény, üzletrész. Ez alapján javaslom az egyéb tartós részesedések között nyilvántartani a 2.980 ezer Ft összegű részvényt. A Bakonykarszt részvényekről nyilvántartást vezetnek, melyen feltűntetik a részvény mennyiségét, névértékét, valamint a sorszámát. Javaslom, hogy a Bakonykarszt Zrt. éves beszámolója, illetve üzleti jelentése alapján vizsgálja a körjegyzőség az értékvesztés elszámolásának lehetőségét. Amennyiben a rendelkezésre álló információk alapján nem indokolt értékvesztést elszámolni – jegyzőkönyv alapján – akkor is rögzíteni kell, hogy az értékelés adott évben a mérlegkészítés időpontjában megtörtént, de értékvesztés elszámolását nem indokolta.

ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK Az önkormányzati vagyongazdálkodás célja a feladatellátás biztonságának megteremtése, melyet rendeletben szabályoztak. A rendeletben a vagyongazdálkodással kapcsolatos hatáskörök meghatározása és a vagyon tételes felsorolása a forgalomképesség szerinti besorolás figyelembevételével megtörtént. Az önkormányzat vagyonrendeletét a jelentésben tett megállapítások alapján aktualizálni szükséges. A főkönyvi nyilvántartásba felvett ingatlanokról elkészítették az analitikus nyilvántartást, valamint az ingatlanvagyon katasztert, a vagyonkataszterben szereplő adatok a költségvetési beszámoló adataival összeegyeztethetőek voltak. A Leltározási szabályzatban rögzítették a leltározás módját, a leltározáshoz használatos dokumentumokat, azonban a gyakorlatban ezek a dokumentumok nem készültek el. Az önkormányzatok vagyonában - a vizsgált időszakban - jelentős mértékű vagyonnövekedés jelentkezett. Az Önkormányzat vagyona 2006. év óta 101.052 eFt-ról 170.754 eFt-ra változott, azaz a vizsgált időszakban a vagyon nőtt 69 %- kal. A 2008. évi mérlegbe beépültek az Általános Művelődési Központ adatai, mivel 2008. szept. 1-től az Önkormányzat részben önálló intézménye lett. Az önkormányzati költségvetési szervek feladataik döntő részét központi költségvetési forrásból (közpénzből) finanszírozzák, így azok hatékony és takarékos felhasználásának ellenőrzése elengedhetetlen feladat. Az önkormányzatok gazdálkodásának (beleértve a vagyongazdálkodást) ellenőrzési kötelezettségét az Ötv., az Áht., a Ber. és különböző ágazati jogszabályok is előírják. ࡁz ellenőrzések helyi szinten történő végrehajtásának alapvető feltétele a FEUVE rendszer kialakítása, amit az Áht. 97. § (1) bekezdése ír elő, annak felelőseként a költségvetési szerv vezetőjét nevesíti. A vagyon differenciált kezelésének megvalósítása szükségessé tette a megfelelő vagyoncsoportok kialakítását, a vagyontárgyak számbavételének, értékelésének, nyilvántartásának, információs rendszerének megteremtését. Az egységes, pontos, naprakész nyilvántartás elősegíti a vagyongazdálkodást, hozzájárul a vagyonvédelemhez. A számviteli előírások és a nyilvántartások akkor támogatják megfelelően a gazdálkodást, ha a vagyonelemeknél bekövetkezett változásokat a számvitelben feljegyzik, azok a nyilvántartásokban átvezetésre kerülnek. Az önkormányzatoknál az ingatlanvagyon-kataszter, a földhivatali nyilvántartás (földkönyv), a főkönyvi könyvelés, a könyvviteli mérleg és az analitikus nyilvántartások összhangját meg kell teremteni, mellyel biztosítható a vagyongazdálkodás szabályainak betartása, annak megbízhatósága, a valós kép kialakítása.

14

Az analitikus nyilvántartások, a leltározás illetve a leltári kimutatások rendjét a számvitel zárt rendszerének biztosítása céljából ki kell alakítani. Az Önkormányzat tartós részesedéssel rendelkezett, azok piaci értékét dokumentáltan nem vizsgálták, így nem volt megállapítható, hogy indokolt lett volna-e az értékvesztés elszámolása. A főkönyvi számlák értékadataival egyező tartalmú analitikus nyilvántartások vezetése kötelező számviteli előírás. Ha ezek a nyilvántartási rendszerek nem alkotnak egységes, zárt számviteli rendszert, akkor nem érvényesülhet a megbízható és átlátható gazdálkodás és vagyonnyilvántartás követelménye. Azokban az esetekben, ahol nyilvántartási hiányosságok merülnek fel és a Számv. tv. és az Áhsz. előírásai nem teljesülnek, a költségvetési beszámoló részét képező könyvviteli mérlegben kimutatott önkormányzati vagyon nem a valós képet mutatja. Az ellenőrzés az ellenőrzött területet „korlátozottan megfelelőnek” minősíti. A vagyongazdálkodás területei legtöbb tekintetben megfelelő kontrollokkal rendelkeznek, és elfogadható teljesítményt mutatnak. Bizonyos területek vonatkozásában a megállapítások azonban arra utalnak, hogy a belső ellenőrzési pontok vagy folyamatok rendszerét nem minden esetben működtetik, illetve követik nyomon megfelelően. Ha az adott terület vagy szervezeti egység vezetője nem tesz megfelelő korrekciós intézkedéseket, akkor a belső irányítási és ellenőrzési rendszerben lényeges hiányosságok alakulhatnak ki. A szervezeti egységek szintjén alkalmazott irányelvek és eljárások általában hatékonyak, és az ellenőrzési megállapítások általában olyan gyengeségekre utalnak, amelyek a szokásos munkafolyamatok mellett korrigálhatók a vezetés beavatkozása nélkül. Összefoglalásként megállapítható, hogy az ellenőrzés során az ellenőrzött költségvetési szerv vezetőjével és munkatársaival az együttműködés megfelelő volt, megalapozott véleményt lehetett kialakítani, mert:  valamennyi, az ellenőrzés lefolytatását biztosító, a megállapításokat alátámasztó dokumentumot rendelkezésre bocsátottak,  az ellenőrzés során felmerülő kérdések az érintettekkel egyeztetésre kerültek.

15

KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK: A vizsgálat megállapításai mellett a gazdálkodás szabályszerűségének és a munka színvonalának javítása érdekében az alábbiakat javaslom: 1) A vagyonrendelet aktualizálását, valamint kiegészítését a megállapításokban foglaltakkal, 2) A Számviteli politikát a hatályos jogszabályoknak megfelelően aktualizálni, 3) Az összeegyeztethetőség megkönnyítése érdekében a zárszámadási rendelet mellé a körjegyzőség és az önkormányzat vagyonáról is külön kimutatást készíteni, 4) A kötelezettségvállalásokról a jogszabályi előírásoknak megfelelő nyilvántartás vezetését, 5) A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás adatainak egyeztetését minden esetben aláírással és dátummal dokumentálni, 6) Az ingatlanvagyon-kataszter, a főkönyvi nyilvántartás és az analitika közötti egyezőség biztosítását, 7) A Számviteli törvény, az Áhsz., valamint a Leltározási szabályzatnak megfelelő vagyonleltár elvégzését, 8) A kis értékű tárgyi eszközökről analitikus nyilvántartás vezetését, azokról az előírásoknak megfelelően leltár készítését, 9) A részesedésekről analitikus nyilvántartást vezetni, az értékvesztés lehetőségét vizsgálni és az értékelést dokumentálni, 10) Az analitikus nyilvántartásokat az időtállóság biztosítása érdekében a Számviteli törvény előírásainak megfelelően vezetni, 11) Az ellenőrzési jelentést a Képviselő-testülete elé terjeszteni és a feltárt hiányosságok megszüntetése, a hibák kijavítása érdekében A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003.(XI.26.) Korm. rendelet 29. §- ában előírtak alapján készítsen intézkedési tervet, melyet az ellenőrző szerv részére a 29. § (2) bekezdésben foglalt határidő figyelembevételével küldjön meg.

Ajka, 2009. szeptember 9. …………………………… Emmer Krisztina belső ellenőr

16

JOGSZABÁLYOK RÖVIDÍTÉSÉNEK JEGYZÉKE

Htv.

A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény

Áht.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény

Sztv.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

Ötv.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

Áhsz.

Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000.(XII.24.) Korm.rendelet

Ber.

A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet

17

ZÁRADÉK

Az ellenőrzési jelentés tartalmát megismertem, annak egy példányát hasznosítás és intézkedés céljából átvettem. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet 28.§ (2) bekezdése értelmében a jelentés kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül észrevételeimet megküldöm az Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás Belső Ellenőrzési Csoportja részére. Tudomásul veszem, hogy a határidő elmulasztása a jelentésben foglaltakkal történő egyetértésnek minősül.

Ajka, 2009. szeptember 9.

…………………………… Csekényi István polgármester

18

ZÁRADÉK

Az ellenőrzési jelentés tartalmát megismertem, annak egy példányát hasznosítás és intézkedés céljából átvettem. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet 28.§ (2) bekezdése értelmében a jelentés kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül észrevételeimet megküldöm az Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás Belső Ellenőrzési Csoportja részére. Tudomásul veszem, hogy a határidő elmulasztása a jelentésben foglaltakkal történő egyetértésnek minősül.

Ajka, 2009. szeptember 9.

……………………………… Dobosi Gergely körjegyző

19