Ajka város
Szociális szolgáltatástervezési koncepciója
Ajka 2003. június 11.
2
Elızmények: A szociális törvény 1999. évi módosítása átfogóan meghatározta a fenntartói feladatokat, valamint az intézményekkel kapcsolatos felelısségeit és teendıit. A fenntartók szerepe az ellátás szervezésében meghatározó, hiszen a törvényi szabályok alapján biztosítanunk kell a tárgyi-személyi feltételeket és a biztonságos mőködés kereteit. A 2001. évi törvénymódosítás tovább bıvítette a fenntartó kötelezettségeit, több területen is, különösen jelentıs a kiszerzıdtetés lehetıvé tétele, az ellátási szerzıdésekre vonatkozó szabályok bıvítése. A szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének végsı határideje települési szinten 2004. december 31., mégis fontos, hogy a Képviselıtestület megtárgyalja és elfogadja a szociális stratégiát, hiszen az ellátottak szükségleteihez igazodó meglévı szolgáltatások hatékony mőködtetése és a megoldásra váró feladatok csak így tervezhetıek.
A szociális szolgáltatástervezési koncepció feladata, hogy pontosan rögzítse és kijelölje: -azokat a területeket, amelyeket az Önkormányzati szociálpolitika befolyásolni kíván, -azokat a lakossági szükségleteket, amelyek kielégítését az Önkormányzat saját felelısségkörébe utal, -azokat az értékeket, amelyek alapvetıen meghatározzák és irányítják az Önkormányzati szociálpolitikát, -a szociális ellátások keretében kialakítandó eszközrendszert (intézmények, szolgáltatások, szervezetek, belsı szakmai koordináció), -a fejlesztési szükségleteket és célokat, azok elérésének lehetséges alternatíváit, valamint a végrehajtás lehetıségét.
Alapelvek a szociális gondoskodásban: Minden rászoruló számára biztosítani kell a törvényben rögzített szociális jellegő jogok érvényesítését. Az ellátást igénylık nemre, életkorra, származásra, vallásra, etnikai hovatartozás és társadalmi státuszra való tekintet nélkül jogosultak igénybe venni a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat. Ajka Város Önkormányzata elutasít mindennemő elıítéleten alapuló hátrányos megkülönböztetést. Mindenkinek joga van az emberhez méltó életre. Biztosítani szükséges mindenki számára a szociális minimumot
3
A szociális szolgáltatások és ellátások középpontjában az embernek, az egyének és a családok szociális egyensúlya helyreállításának kell állnia. Minden segítséget meg kell adni, hogy a rászoruló minél tovább saját lakásában élhessen. Az Önkormányzat és szociális intézményei feladata az ellátást igénylı lakosság szociális jólétének megteremtése, figyelembe véve az Önkormányzat felelısségének korlátait és mértékét. A szociálpolitika elsıdleges funkciója a védelem, amely jelenti az igénybevevık és a köz, a város társadalmának védelmét. Az Önkormányzati szociálpolitika elsıdleges szinterei a szociális ellátások és intézmények, ezért azok kiszámítható és színvonalas mőködtetés alapfeltételei az ágazati politikának. A helyi szociális gondoskodásban kívánatos a nonprofit és egyházi szervezetekkel való szorosabb együttmőködés és egyes feladatok átadása. Az Önkormányzat kiemelt feladata az egyenlıtlenségek mérséklése, a szociális biztonság megteremtése és a szegénység okozta nehézségek enyhítése. Az ellátások biztosításakor a megfelelı bánásmód, a gyors és hatékony ügyintézés alapkövetelmény. Az ágazat számára fontos feladat, hogy figyelemmel kísérje a változó szükségleteket, legyen innovatív, hatékony.
A szolgáltatások iránti igények, az ellátottak számának alakulása: Ajka város lakosainak száma 2003. január 1-én 32.233 fı. Korösszetétele: 0-18 éves: 6 289 fı 18-60 éves: 20 216 fı 61 évestıl: 5 728 fı A város demográfiai helyzete a következı 3-5 évben lényegesen nem változik. A népesség száma, a korcsoportok, az aktív korúak és az ellátottak jelenlegi arányai megmaradnak. Ritka a többgenerációs család. Az idıs emberek egyharmada egyszemélyes háztartásban él.
4
A város gazdasági teljesítıképessége lassú ütemben nı. Várhatóan csak lassan csökken – egyes területeken tovább nı – a lecsúszással fenyegetettek, egzisztenciálisan veszélyeztetett családok száma. A munkaerıpiac tendenciái azt mutatják, hogy stabilizálódott a munkanélküliek száma, a munkanélküliség struktúrája. A regisztrált munkanélküliek aránya csökken. Várható, hogy a tartós munkanélküliek aránya lassan, de nıni fog. A munkajövedelmek megszerzésének módjában nem várható változás, továbbra is a szolgáltatások, a közszolgálat és az ipar lesz a jövedelmek elsıdleges forrása. A következı években a munkajövedelmek reálértékében nem lehet számítani meghatározó változásra. A következı években nı a lakossági igény a jövedelemkiegészítı vagy jövedelempótló ellátások iránt. A jelenlegi tendenciák szerint elsısorban a családok körében válik szükségesebbé a forráspótlás. Az egészségügy szők kapacitása, az önkormányzati intézmények és a karitatív szervezetek jelenlegi tevékenysége nem elégítik ki a szükségleteket. Az idıskorúak elhelyezési lehetısége korlátozott, gyakran megoldatlan a kórházból kikerültek utógondozása, házi ápolása. A fogyatékosok, pszichiátriai- és szenvedélybetegek helyzetére nincsenek áttekintı jellegő ismeretek, a problémák kezelésére többségében felkészületlen az ellátási rendszer. A mozgáskorlátozottak, vakok, halláskárosodottak, értelmi fogyatékosok problémáinak megismerése és helyzetük javítása elengedhetetlen. Az etnikumok között a romák helyzete a legkedvezıtlenebb. A népességen belüli arányuk ugyan kicsi, viszont a szociális ellátórendszer kliensei között jóval felülreprezentáltan jelennek meg. A romák többségének lakáshelyzete nem kielégítı, egészségi állapotuk rossz. Sok közöttük a nagycsaládos, az alacsonyan képzett és a munkanélküli. Hiányos és töredékes a szociális intézmények közötti, a szociális ágazat és társterületei közötti, valamint a lakosság felé történı információáramlás. A város önkormányzati intézményeinek a közös tervezéstıl kezdıdı szorosabb együttmőködése (oktatási, közmővelıdési, egészségügyi és szociális területen) nem valósul meg, így kihasználatlanul maradnak olyan erıforrások, amelyek mobilizálása alig igényel újabb anyagi ráfordítást. Az önkormányzat központi költségvetésbıl származó forrásai csökkennek, a helyi bevételek csak kis mértékben nınek. A szociális ágazatra fordítható központi költségvetési és önkormányzati források rövidtávon összességében az elmúlt éveknek megfelelı mértéket, illetve növekedést érnek el.
5
A szociális ágazatban (önkormányzati és intézményi szinten egyaránt) többségében képzett, több területen elismert szakemberek dolgoznak, jelentıs részt vállalva a szociális szakemberképzésbıl is.
Az önkormányzat szociális intézményeinek terhelése folyamatosan nı, a növekedés belsı aránya változó. A lakosság szociális helyzetére jellemzı tendenciák alapján elsısorban az idısgondozás és a gyermekvédelem-gyermekjólét területein lehet számítani jelentısebb növekedéssel, míg a gyermekek nappali ellátásában egyértelmő csökkenés tervezhetı. Elsıdleges fókuszcsoportok, amelyekre a szociális ellátások koncentrálódnak: - Munkanélkülivé válók, tartós munkanélküliek (a lecsúszás, jelentıs státuszvesztés megelızése, munkajövedelem-szerzı képesség megırzése, munkaerı piaci reintegráció segítése, alapvetı létfeltételek biztosítása) . - Egyedülálló idıskorúak, nyugdíjasok (alapvetı megélhetési, gondozási feltételek és körülmények biztosítása). - Többgyermekes családok, veszélyeztetett gyermekek (családi védelmi funkciók erısítése, családi nevelés alapvetı feltételeinek biztosítása, alapvetı létfeltételek biztosítása) - Marginalizálódott csoportok, krízishelyzetben lévı gyermekes anyák, hajléktalanok (szülıi gondoskodáshoz szükséges feltételek megerısítése, korrekció a krízishelyzetben, alapvetı létfeltételek biztosítása).
Az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete: Településünk szociális alap- és szakellátási feladatait önálló költségvetési intézményként a Családsegítı és Gondozási Központ keretében oldja meg. Feladatának tekinti a mőködési területén élı egyének, családok, csoportok, közösségek szociális és mentális szükségleteinek feltárását, közvetítését és a megoldás elısegítését. A családok összetartó erejének megırzésére és támogatására preventív lehetıségeket dolgoz ki és mőködtet. A szociális alapellátás részeként általános szociális és mentális ellátást nyújt és a prevenciót szolgáló mentálhigiénés tevékenységet folytat. Elısegíti a családban az átmenetileg sérült vagy hiányzó funkciók helyreállítását. Nyitott intézményként mőködik, bármilyen problémával küszködı, segítségre szoruló állampolgár közvetlenül igénybe veheti. Az idıskorúak életmódját alapvetıen meghatározó, a megélhetésre fordítható összegekbıl egyre többet kell áldozni a háztartási fogyasztásra. Legnagyobb részét a lakásfenntartási költségeken túl a betegséggel kapcsolatos kiadások jelentik. Az önmaguk ellátására már nem képes idısek választják a bentlakásos intézményi lehetıséget. Az integrált intézmény biztosítja, hogy az ellátottak részére a szolgáltatások egymásra épülésével a számukra legmegfelelıbb megoldást választhassák.
6
Az alábbi szolgáltatások állnak az ajkai lakosok rendelkezésére az intézmény keretei között: A szociális törvény hatálya alá tartozó intézmények: - A szociális étkeztetés iránti igény évek óta növekszik a városban. 350 adagos saját konyhát üzemeltet az intézmény. Itt van lehetıség a diétás étkezésre szorulók ellátására. Az étkezık száma 420 fı. -
A házi segítségnyújtás a saját otthonukban élık részére az életvitelükhöz szükséges mértékő gondozást nyújtja azoknak, akik önmaguk ellátására nem képesek és a családi gondozást nélkülözik. Feladatai 4 házi szociális gondozási körzetben valósulnak meg. A házi segítségnyújtásban részesülık száma 162. A szakfeladat nehezen küzd meg az idısek igényeivel, bıvítése szükséges.
-
A családsegítés olyan személyes szolgáltatás, amely segítséget nyújt a lakosságnak szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylı személynek, családnak. Feladat az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a válsághelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése. Általános segítı szolgáltatása magas színvonalú, speciális segítı szolgáltatása fejlesztésre szorul.
-
Nappali ellátást két idısek klubja keretében oldjuk meg, férıhelyeinek száma: 90, az egyik idısek klubja az ajkarendeki városrészben, míg a másik a padragkúti településrészen található. Az idısek klubjai az ellátást igénybevevık részére szociális, egészségügyi, mentális állapotuknak megfelelı közösségi szolgáltatásokat szerveznek.
-
Idıskorúak Gondozóháza: 20 fı idıskorú átmeneti elhelyezését képes megoldani. Feladata az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyekrıl való gondoskodás, teljes körő ellátással. Az ellátásra várakozók száma 12 fı.
-
Hajléktalan Személyek Átmeneti Szállása: 16 férıhelyen az ellátottak szociális és mentális ellátásával a megfelelı életmódba való visszailleszkedéssel kapcsolatos feladatokat szervezi. Az intézmény 12 fı férfi és 4 fı nı hajléktalan befogadására alkalmas. Az igények jelentısen meghaladják a rendelkezésre álló kapacitást.
-
Önként vállalt feladatként végleges elhelyezésre is van mód városunkban a 42 férıhelyes Idısek Otthonában, melynek feladata az idıskorúakról való teljes körő gondoskodás. Az elhelyezésre várók száma: 43.
A gyermekvédelmi törvény hatálya alá tartozó intézmények: - Gyermekjóléti szolgáltatásunk önálló szakmai egységként végzi tevékenységét. Feladata a jogszabályban szabályozottak szerint ellátásokkal és intézkedésekkel a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülıi kötelezettségek teljesítéséhez segítséget nyújtani.
7
Gondoskodik a gyermek veszélyeztetettségének megelızésérıl, megszüntetésérıl, a hiányzó szülıi gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnıttek társadalmi beilleszkedésérıl. A szolgálat helyettes szülıi hálózatot is mőködtet, ahol négy gyermek átmeneti elhelyezésére van lehetıség három befogadó családban. -
Átmeneti elhelyezést biztosító intézményként a Családok Átmeneti Otthona 12 férıhellyel mőködik. Feladata a lakók szociális és mentális ellátása az elhelyezés utáni önálló életvitel megalapozása a szociális munka módszereivel (munkahelykeresésével, lakhatás megoldásával). A szakfeladat nem tud megfelelni a krízishelyzetben lévı családok igényeinek. Az elhelyezés körülményein feltétlenül javítani szükséges, mivel a közalkalmazotti bérek emelkedésével az egy fıre jutó fajlagos költség jelentısen megugrott.
Az intézmény integrációs megoldása korszerősítésre szorul. A többféle ellátási forma a kereteket már szorítja, illetve a fejlıdést gátolja. Önkormányzatunk által fenntartott részben önálló intézményként mőködik a Városi Bölcsıde. A születések számának változatlan tendenciája mellett a jelentkezı igényeket ki tudja elégíteni.
Feladatátadási szerzıdéssel ellátott feladatok: A tósoki Szent István Egyházközséggel kötött szerzıdés alapján 8 fı hajléktalan ellátása megoldott. A Molnár Gábor Mőhely Alapítvánnyal kötött feladatátadási szerzıdéssel a fogyatékosok nappali ellátása megoldott. Feladatuk a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes fogyatékosok napközbeni gondozása, foglalkoztatása és nevelése. Az intézményben ellátható önellátásra részben képes, vagy önellátásara nem képes és felügyeletre szoruló halmozottan fogyatékos illetve autista személy is.
A szociális törvény még az alábbi ellátási kötelezettségeket írja elı az Önkormányzat számára: I. Speciális alapellátási feladatok: 1. közösségi pszichiátriai ellátás keretében a pszichiátriai beteg részére lakókörnyezetében komplex segítséget kell nyújtani mindennapi életvitelében, továbbá lehetıség szerint biztosítani szükséges a meglévı képességeinek megtartását illetve fejlesztését. 2. a támogató szolgálat feladata a fogyatékosság jellegének megfelelıen különösen az alapvetı szükségletek kielégítését segítı szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása szállítószolgálat mőködtetésével.
8
3. szenvedélybetegek lakókörnyezetben történı ellátása azok számára, akik intézményi jogviszony megszőnését követıen saját lakókörnyezetükben életvitelük fenntartásához segítséget igényelnek, valamint azok számára, akik orvosi vagy egyéb terápiás kezelésben részesülnek és önálló életvitelük fenntartásához szintén segítségre van szükségük. 4. utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. II. Nappali ellátást nyújtó intézmények: 1. pszichiátriai betegek nappali intézményében az a személy gondozható, aki korábban pszichiátriai betegsége miatt gyógykezelés alatt állt, illetve akit pszichiátriai betegek intézményében gondoztak. 2. szenvedélybetegek nappali intézménye a szenvedélybetegséggel küzdı személyek napközbeni ellátását, gondozását végzik. 3. nappali melegedı elsısorban a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetıséget. III. Átmeneti elhelyezést biztosító intézmények: 1. fogyatékos személyek gondozóházában azok a fogyatékos személyek helyezhetık el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. 2. a pszichiátriai betegek átmeneti otthonában az a pszichiátriai beteg helyezhetı el, akinek ellátása más intézményben vagy a családjában nem oldható meg, viszont tartós bentlakásos intézmény elhelyezése vagy fekvıbeteg-gyógyintézeti kezelése nem indokolt. 3. a szenvedélybetegek átmeneti otthonában az a személy helyezhetı el, akinél szakorvosi (addiktológus, pszichiáter) szakorvosi szakvélemény alapján szenvedélybetegség került megállapításra és ellátása átmeneti jelleggel családjában vagy lakókörnyezetében nem oldható meg. 4. az éjjeli menedékhely az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetıvé tevı szolgáltatás. Az ellátási kötelezettség megvalósításának végsı határideje: - alapellátások esetén 2007. 12. 31. - nappali és átmeneti ellátások esetén 2008. 12. 31.
Feladatok, melyeket végre kell hajtani: I. Ágazati szintő feladatok: 1. mőködtetési és mőködési szabályok áttekintése, rögzítése: - fenntartói irányítási feladatok és eljárások megállapítása - fenntartói ágazatirányítási szerkezet kialakítása - ellenırzési és értékelési eljárások szabályozása - ágazati és intézményközi együttmőködési eljárások rögzítése - ágazati szintő adatkezelési információszolgáltatási szabályok kialakítása.
9
-
szociális információs rendszer mőködési szabályainak megállapítása nem önkormányzati szereplık részvételének szabályozása az ágazati együttmőködésben, az ellátások biztosításában 2. lakossági tájékoztatás rendszerének és eszközeinek kialakítása 3. az intézményvezetık és ágazati vezetık közös konzultációs és tervezı fórumának létrehozása, a fórum szakmai és tartalmi elemeinek kidolgozása 4. a kötött felhasználású állami támogatások (címzett és céltámogatások) igénybevételének erısítése, segítése szociális szakmai programok kidolgozásával. II. Ellátási szintő feladatok: 1. a szociális étkeztetésben a 0%-os intézményi térítési díj határát meg kell emelni. A 100%-os intézményi térítési díjat fizetı kategóriában alkalmazott jövedelmi szintet csökkenteni szükséges. 2. A házi segítségnyújtáson a személyi térítési díj fizetése alól mentesülık körét bıvíteni szükséges, illetıleg csökkenteni szükséges a fizetendı térítési díjak mértékét. 3. Erısíteni szükséges az önkéntesek bevonását a feladatba, hogy a tiszteletdíjas gondozónık utánpótlása biztosított legyen. 4. A családsegítés keretében ki kell alakítani azokat a szolgáltatásokat, amelyek a munkaerıpiaci esélyeket, illetve a munkajövedelemhez jutást elısegítik. Fel kell mérni és elemezni szükséges a fogyatékosok, pszichiátriai, szenvedélybetegek, vakok, halláskárosultak és mozgássérültek helyzetét életkörülményeik javítása céljából. III. Intézményi szintő feladatok: Az intézmények szervezeti és mőködési szabályzataiban egységesen rögzíteni kell: - az intézményi szintő szakmai ellenırzési, minısítési szabályokat, eljárásokat, illetve az intézményi szakmai fórumok rendjét - a fenntartó számára történı szakmai és mőködési jelentés elkészítésének szabályait, tartalmát és gyakoriságát - az ágazati információs rendszer mőködtetéséhez szükséges technikai feltételek megteremtése - az intézményi információs rendszer felépítését, tartalmát és a fenntartónak történı információszolgáltatás módját - a lakossági tájékoztatás módját, az ebbıl fakadó feladatokat - az önkéntesek részvételeinek feltételeit az intézmény munkájában, az együttmőködés szabályait, szupervíziós lehetıséget és kötelezı részvételt kell biztosítani az intézmény szakmai munkát végzı dolgozói számára IV. Fenntartói szintő feladatok: A Családsegítı és Gondozási Központ keretébıl ki kellene emelni, és új intézményként létrehozni a gyermekjóléti törvény hatálya alá tartozó részlegeket (Gyermekjóléti Szolgáltatás, Családok Átmeneti Otthona, helyettes szülıi hálózat feladatait). Ez a kiválás lehetıséget teremt mindkét terület fejlıdésének, és nem jár jelentıs költség kihatással (biztosítani kellene ½-ed magasabb vezetıi pótlékot, valamint 2 fı asszisztens, ügyintézı foglalkoztatását). I-II-III-IV pontban meghatározott feladatok végrehajtásának határideje: 2004. 12. 31.
10
Intézmények létesítésével kapcsolatos feladatok: 1. Jelzırendszeres házi szociális gondozás megvalósítása. Az idısek számára – amikor még nem szorulnak teljes ellátásra, gondozásra- a leghatékonyabb ellátási forma a házi szociális gondozás, melyet kiegészít a jelzırendszer mőködtetése. A rendszer lényegesen javítja az idısek biztonságérzetét, hisz probléma esetén a karjukra erısített vészcsengıvel jelezhetnek az ügyeletesnek (helye az Idısek Otthonában van), aki azonnal felkeresi az idıskorút. Bevezetése az Idısek Otthoni elhelyezés idıtartamát késıbbre halasztja, illetve az idıs ember lehetıleg minél tovább az otthonában élhet. Megvalósítása: 30% önkormányzati forrásból 70% pályázati forrásból. Mőködtetése: szociális normatívából. A megvalósítás határideje: 2004. 12. 31. 2. Támogató szolgálat megvalósítása: a szolgáltatás megszervezése nem igényel jelentıs többletköltséget (3 fı fıállású középfokú végzettségő munkatárs alkalmazása, gépkocsi beszerzése, valamint mőködési költség) a kapott eredményhez viszonyítva. Megvalósítható: 60% pályázati forrásból 40% önkormányzati forrásból Mőködtetése: szociális normatívából A megvalósítás határideje: 2006. 12. 31. 3. Hajléktalan személyek ellátását szolgáló utcai szociális munkás alkalmazása. Megvalósítása: 70% pályázati forrásból 30% saját forrásból Mőködtetése: szociális normatívából (várhatóan az elsı év mőködési költségének egy része is biztosítható pályázati úton) A pályázat megvalósításának határideje: 2004. 12. 31. 4. Emelt szintő Idısek Otthona megvalósítása. A 2002 évben készített felmérés adatai alapján jelentıs igény mutatkozik a szolgáltatásra az ajkai lakosok körében, kihasználatlanság esetén azonban meg lehet teremteni a kistérségi igények befogadásának feltételeit is. Megvalósítása: 30% az Önkormányzat saját forrásából 70% pályázati forrásból Mőködtetése: kiemelt állami normatíva valamint az ellátottak befizetéseibıl A feladat megvalósításához kb. 10% szükséges még a szociális normatívából. A megvalósítás határideje: 2005. 12. 31. 5. Vizsgálni szükséges a Családok Átmeneti Otthona férıhelyeinek bıvítési lehetıségét, illetve Gyermekek Átmeneti Otthonává történı alakítását. Az átalakítás oka lehet, hogy a napi feladatellátás során problémaként jelentkezik, hogy a jelenlegi intézményben a gyermekek önállóan nem helyezhetık el. A Gyermekek Átmeneti Otthona viszont lehetıvé teszi a gyermekkel együtt az otthontalanná vált szülı elhelyezését is. Megvalósítása: pályázati és saját forrásból 70-30%-os arányban. Mőködtetése: kiemelt- és a szociális normatívából
11
A megvalósítás határideje: 2006. 12. 31. 6. Fel kell mérni annak lehetıségét, hogy a fogyatékosok átmeneti gondozását el tudja-e látni a Molnár Gábor Mőhely Alapítvány vagy feladatátadási szerzıdéssel, intézmény fenntartó társulásba való bekapcsolódással megoldható-e a szolgáltatás. Határideje: 2006. 12. 31. 7. A Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelyének kialakítására illetve Átmeneti Szállásuk bıvítésére vizsgálni kell feladatátadási szerzıdés lehetıségét. Határideje: 2006. 12. 31. 8. A pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátására feladatátadási szerzıdés lehetıségét szükséges vizsgálni. Határidı: 2007. 12. 31. 9. A pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti ellátására intézmény fenntartó társulásba való bekapcsolódás lehetıségét kell kezdeményezni. Határidı: 2008. 12. 31. 10. Nyugdíjasház létesítésére is jelentıs igény mutatkozik városunkban. Az új intézményhez lehetne integrálni a két idısek Klubja mőködtetését, valamint a házi szociális gondozás, a jelzırendszeres házi szociális gondozás és a támogató szolgálat koncentrált megvalósítását. Ez a komplex szolgáltatás biztosítaná a Nyugdíjasház lakóinak folyamatos ápolói szolgáltatását, házi szociális gondozási igényeit, nappali ellátását, a város lakóinak nappali ellátását (két Idısek Klubja), valamint biztosított lenne a támogató szolgálat által a szolgáltatás helyére történı szállításuk is. A folyamatos gondozói jelenlét biztosítja többletlétszám nélkül a jelzırendszer ügyeleti szolgáltatását.
Várt eredmények: -
a koncepcióban megfogalmazott alapelvek és értékek érvényesülése a helyi intézmények mőködésének átláthatósága a szociális ellátások, szükségletek és költségek kiszámíthatósága tudatos és tervezhetı szolgáltatás- és minıségfejlesztés a lakossági szükségletek eredményesebb kezelése a különbözı érdekek eredményes egyeztetése és beépítése a döntéshozatali mechanizmusba az önkormányzati szociálpolitika kommunikációs tevékenységének javítása, ezáltal a társadalmi elismerés növekedése a helyi szociálpolitika elismertebbé válása a társadalmi és fenntartói megítélés, illetve a szakmai és etikai követelmények szempontjából a helyi szociálpolitika nyitott és fenntartható rendszerként való mőködtetése
Záradék: Ajka város Önkormányzata 127/2003. (VI.25.) Kth. számú határozatával a szociális szolgáltatástervezési koncepcióját megalkotta. A j k a , 2003. június 27. Dr. Jáger László jegyzı
