A kereskedelem kialakulása A kereskedelem kialakulása, fejlődése (a kezdetektől napjainkig )

A kereskedelem kialakulása A kereskedelem kialakulása,  fejlődése (a kezdetektől napjainkig…)

• Munkamegosztás, specializálódás • Nemcsak saját szükségletre, másnak is  termelnek • Ugyanakkor szükségük van a mások által  előállított javakra is A gazdaság szereplői tevékenységük eredményét, mint árut, elcserélik egymással

Kereskedelem vállfajai

Kereskedelem vállfajai Távolsági kereskedelem:

Lokális kereskedelem:

• Természeti különbségekből adódó munkamegosztás.

• Kis terület, belső munkamegosztásából származik. • Egyéni termelés és fogyasztás struktúrájából adódó szükségletek fedezése. • Uradalom, falu állt korábban a középpontban,  „városgazdálkodás” megjelenik. • Állandó piachelyek kialakulása, 5‐6 óra járásra  egymástól („egynapi járóföld”).

• Szállítás eszközei, költsége miatt:  „luxuscikkek”: fűszer, selyem, fegyver, rabszolga. • Róma: Földközi‐tenger, Kínáig jutott, a birodalom bukása, arabok  terjeszkedése után összeomlás.

Föníciaiak

Ókor, középkor ‐ ‐ ‐ ‐

Római Birodalom, Kína pénzérme extenzív fejlődés technológiai fejlődés ?????

• • • • • • • •

Kr.e. III. évezred Alap Hajósok 700 év! Cédrus, bíbor, fűszer EU telephelyek Karthago † 143

Rómaiak • • • • • • • • •

Kr.e. I. század Merkur UK – Nílus Katonák, hivatalnokok Gabona, bor, vadállat Jog, pénz EU+ Róma † 476

7

Merkur: A kereskedők, a szép  beszédűek és a tolvajok istene

Selyemutak

Bizánc • Konstantin, 324 • Földözi‐tenger – Fekete‐tenger – Kelet – Orosz folyók  – Közép Ázsia mezői

• • • •

Kr. e. 57 Selyem, ára Indiai kikötők Szerzetesek,  vándorbot, 522

12

Fűszer‐ kereskedelem • • • • • •

20.000 teve! India, indonéz szigetek Háromkirályok Bors = Adó Indiaiak, mórok Velence, Genova

Hanza • • • •

Lübeck Városok Öregek tanácsa (1161‐1669)

Zarándokutak

Arab kereskedők Iszlám hódít VIII. 0 Egyiptom: cukornád Madagaszkár: rizs Földközi‐tenger:  narancs, citrom • IX‐X. szaharai útvonal • † portugálok • • • • •

Egyéb…

Róma, Jeruzsálem Vásárok, piacok I. Orbán: 1195: † Franciák ‘Poros‐lábú’ vándorkereskedők • Első adók • • • • •

Olasz   városállamok • XI. • Piza, Velence, Genova • Pénzváltók, vevők,  eladók, szállítók • Kereskedelmi és tengeri  jog • Practica della mercatura XV. • Könyvelés, hitel,  biztosítás

A Hanza‐szövetség 1400 körül

• Velence: dukát • Vasco de Gama ‐ KÍNA • Columbus ‐ AMERIKA • Hollandok:  – VOC 1602 – fűszerégetés – Amszterdam 8000 – Tőzsde 1610

XI‐XII. század: keleti kereskedelem újjáéled: – Gazda(g)ság nő: fizetőképes kereslet. – Nyugat‐Európa expanziója: keresztes  háborúk, kereskedelmi lerakatok. – „levantei” kereskedelem „varég” út  helyett (Konstantinápoly‐Kiev‐ Novgorod).

18

Világkereskedelem és a világpiac fejlődése • Feudalizmusból a tőkés világgazdaságba átmenet hosszú történelmi folyamat eredménye: – 1450–1640: „hosszú XVI. század”. – 1640–1780: kereskedelmi kapitalizmus kora.

• Nagy földrajzi felfedezések: kitágították a világ határait – Hatalmas gazdasági teret nyert az európai feudalizmus. – Tordesillasi egyezmény (1494): világ első felosztása. – Spanyolok (nagyobb népesség, hadsereg, flotta): területek meghódítása, gyarmatosítás (társadalom–gazdaság  átformálása saját mintájukra). – Portugálok: stratégiai pontokon erődöket, kereskedelmi kapuk meghódítása,  építése, kereskedelmi útvonalak ellenőrzése (Ceylon, Goa, Makaó). 20

19

Világgazdaság előtörténetének 1. szakasza  (1450–1640) • Nagy földrajzi  felfedezések – Európai feudalizmus  kereskedelmi  súlypontja  áthelyeződött a  mediterrán térségből  az atlanti partvidékre. – A Kelettel folytatott  kapcsolatok továbbra  is megmaradtak. – Ázsiai kereskedelem  deficitjét Európa  Amerikából elrabolt  nemesfémekkel  finanszírozta.

Ibériai kereskedelem sajátosságai • Világkereskedelem feudális típusú maradt – Áruszerkezet nem változott. – Kis mennyiség – nagy haszon elve (különleges, egzotikus,  luxustermékek). – Kereskedelem állami monopóliuma (főleg az Újvilág felé). – Lisszabon és Sevilla központok.

• Ibériai kereskedelem: külső erőforrások elosztódtak – Felső körök „gazdagsága”, kincse. – Világbirodalom fenntartása. – Többlettermékek megosztása a holland, angol, német és francia  kereskedőkkel (európai piacot ők uralták).

• Következmények: – – – –

Többlettermék ≠ tőke. Nem tőkés típusú kereskedelem. Nincs eredeti tőkefelhalmozás. Nincs polgárosodás.

21

Francia, németalföldi és angol  kereskedelem sajátosságai

Világgazdaság előtörténetének 2. szakasza  (1640–1780) • Kereskedelmi kapitalizmus kora

• Tőkés rendszerű kereskedelem kialakulása – – – –

22

– Kialakul a világkereskedelem, világpiac (de kezdetleges világgazdaság:  tőkeviszonyok termelés helyett csak forgalmi szférában). – Elindította feudális gazdaság felbomlása (átmenet a tőkés berendezkedés  felé).

Áruszerkezetben: tömegáruk megjelenése. Magánkereskedelem (államilag felügyelt és védett). Magán és állami produktív módon kapcsolódott össze. Pénz, kereskedelem szférájában tőkeként funkcionált.

• Európa népessége robbanásszerűen megnőtt  jelentős  keresletnövekedés a mezőgazdasági termékekre

• Fejlődés új centruma – Franciaország–Németalföld–Anglia. – Nemzetközi kereskedelem és pénzügyi központok: Bruges, Antwerpen,  (XVII. sz‐tól) Amszterdam, (XVIII. sz‐tól) London. – Itt alakulnak ki a tőkés magánkereskedelem intézményei (tőzsdék). – Többé‐kevésé egységes világpiaci árak. – Egységesültek a középkori eu‐i kereskedelmi övezetek (pl. levantei  kereskedelmi tér, Hanza‐ szövetség). 23

– Növekvő igények   a feudális alapon szervezett földbirtokrendszer  alkalmatlan. – Új termelési módra volt szükség, amelynek alapvető mozgatóereje a  többletérték profitként történő folyamatos felhalmozása. – Feudális agrárviszonyok felbomlása  Földesúri birtokok modernizálása, a  bérmunka alkalmazása történő átalakulás. – Árutermelő paraszti gazdaságok specializálódása. – Termelés koncentrációjának növekedése. 24

Nyugat‐Európa: polgárosodás

Kelet‐Közép‐Európa: nincs kapitalizálódás

• Nyugat‐európai alulról építkező feudális berendezkedés – Uralkodó osztályon belül közösségi kötelékek fellazulása (királyi  hatalommal szemben, ill. feudális rendek és az egyház között),  hűbérúr– jobbágy személyi függőségi viszony lazulása. – Jogi és gazdasági autonómiával rendelkező polgárság kialakulása.

• Tipikus nyugat‐európai városhálózatok megteremtését vonta  maga után. • Ez a társadalmi viszonyrendszer főleg az angol, holland és francia  térségekben, ezért itt fejlődik ki a tőkés termelési mód.

25

Merkantil világkereskedelem és a világpiac  fejlődése • A világméretű európai terjeszkedés nagyon eltérő módon  érintette az egyes kontinenseket és azok társadalmait. • Közös: – Fejlődésben való elmaradottság konzerválása. – Nem tudták megakadályozni az európai terjeszkedést.

• Európán kívüli társadalmak: – Vagy tradicionális reciprocitáson alapuló társadalmak. – Vagy erősen centralizált, hierarchizált archaikus államalakulatok  (redisztribútív társadalmak).

• Nincs magántulajdon, külvilágtól elzártak. • Az eredmény két tényezőtől és azok kölcsönhatásaitól  függött:

1. Történelmi sajátosságok nem kedvezőek – Tovább erősödött a hűbéri, személyi függésen alapuló árutermelés, nagybirtokrendszer. – Feudális államberendezkedés.

2. Nyersanyagok és agrártermékek beszállítója Ny‐Eu  számára. • Kelet‐közép‐ és kelet‐európai fejlődés  periferizálódása. • Centrumtérség: differenciált Nyugat‐Európa – A centrum‐periféria viszony tartalmát hatalmi, politikai,  katonai erőviszonyok határozták meg (gazdasági típusú 26 alárendeltség helyett). 

Periféria • Ázsia (India, Kína): – Főleg mint kereskedelmi partnerek. – Egyenlőtlen csere  külső erőforrás az európai fejlődés számára.

• Latin‐Amerika: – Spanyol‐portugál hódítás az őslakosság óriás méretű csökkenésével  párhuzamosan egy kezdetleges feudális rendszert kezdett kiépíteni, melyet  rabszolgamunkával egészített ki. – Gazdasági alapot a feudális földbirtok sajátos formája a hacienda, a  közvetlen termelők személyi függését jelentő peon‐rendszer és a  bányászatban, valamint a monokulturális ültetvényeken alkalmazott  rabszolgamunka terméketlen szimbiózisa jelentette.

• Afrika:

– Egyes régiók természeti‐társadalmi adottságai, a társadalmak  fejlettsége, szervezettsége. – Európai hatalmak társadalmilag meghatározott érdeke és céljai. 27

– Kereskedelembe való bekapcsolódása a rabszolga‐kereskedelmen keresztül  valósult meg. 28



Világkereskedelem „kis háromszöge”

Merkantil világkereskedelem és a világpiac  fejlődése • Észak‐Amerika (később Ausztrália):

•

Kialakult a  világkereskedelem „kis  háromszöge”: 1.

2.

3.

Európából iparcikket  szállítottak Afrikába  rabszolgáért Rabszolgákat az Újvilág  ültetvényes gyarmataira  vitték Újvilágból arany‐, ezüst‐ és gyarmatáruk kerültek  Európába 29

– Tradicionális törzsi viszonyok közt élő népei között az európai  behatolás sajátos fejlődést indított meg.

• A középkorból az újkorba való hosszú átmenet időszaka. • A feudális gazdasági világ kezdetleges kapitalista  világgazdasággá alakulásának kora volt. • Gazdasági, politikai, katonai tekintetben egyaránt Európa volt  a kitágult világ centrum térsége. • Az egypólusú világrendszerben a korszak elején  Spanyolország és Portugália, majd Németalföld és az 1700‐as  évek közepétől hosszú ideig Nagy‐Britannia töltötte be a  vezető szerepet. 30

XVI‐XVIII. század ‐ felfedezések ‐ kereskedelem fejlődése ‐ korai kapitalizmus ‐ manufaktúrák ‐ textilipar ‐ gyarmatosítás kezdete ‐ nemesfémek

Klasszikus kapitalizmus 1820‐1870/1890 • • • •

Érett kapitalizmus   1870/1890‐1945 • • • • • • •

tőkekivitel monopolizáció protekcionizmus megjelenése szabadkereskedelem technológia sugaras szerkezetű kereskedelem nagy gazdasági válság

gyarmati típusú munkamegosztás acélipar technikai robbanás liberalizmus

Modern kapitalizmus • kétpólusú világrend – KGST – EGK

KGST (1949‐1991) Marshall‐terv hatására jött létre. Szocialista országok gazdasági szervezet. Szakosodás, specializáció. Tervgazdálkodás, kétoldalú elszámolás.

• dekolonizáció • transznacionális vállalatok

39

Globalizáció • • • • • • •

K+F mikroelektronika volt szocialista országok reintegrációja észak‐dél konfliktus Ázsia felemelkedése egyensúlytalanságok humántőke

Gyakorlat: Korok – problémák ‐ kereskedelem Kor

Időszak kb.

Gyakorlat: Korok – problémák ‐ kereskedelem

Fő probléma? Önellátás Fogyasztás mértéke? mértéke

Kor

Időszak kb.

Fő probléma? Önellátás Fogyasztás mértéke? mértéke

Őskor

i.e. 2,4 millió – 3300

Táplálék, életbenmaradás

Ókor

i.e. 3500 – a.d. 476

Háború

80

80

Középkor

476 – 1492 (1640)

Közegészség

70

100

1492 – 1760 (1789)

Korai újkor

1492 – 1760 (1789)

Gyarmatosítás, köztulajdon

50

130

Újkor

1760 - 1945

Újkor

1760 - 1945

Világháborúk, ideológiák

30

200

Globális kor

1945 - ???

Globális kor

1945 - ???

Túlnépesedés? Környezetszennyezés

5

50000

Őskor

i.e. 2,4 millió – 3300

Ókor

i.e. 3500 – a.d. 476

Középkor

476 – 1492 (1640)

Korai újkor

100%

100

100%

30

Összefoglalás • Kereskedelem sokszorosára nőtt a történelem  folyamán. • Először luxuscikkek, később alapszükségleti  cikkek, ma? • Negatív megítélés, javul • Fenntarthatósági viszonya átfordul negatívba  kb. 50‐150 évvel ezelőtt • Átvett fogalmak

• A historicista ábrázolásmódban az ökonómia  történetét az antikvitásig vezetik vissza, a  doktrína történetének korszakolására a  kultúra történetének nagy szakaszait  alkalmazták. • A XVIII. században meghatározóvá válik a  rendszer eszméje, François Quesnay és Adam  Smith írásaival kialakul a rendszeres  tudomány. 

A nemzetközi gazdaságtan fejlődése,  főbb elméleti irányzatai

Merkantilizmus, kameralizmus

Merkantilizmus 16‐18. század első fele (korai gyarmatosítás időszaka)

 A export‐teljesítmény növeléséhez szükséges a hazai  ipar állami védelme és támogatása (→ protekcionizmus).

Alapelvek:

Korai merkantilizmus:

 A belföldi kereskedelem révén realizálható előnyök és hátrányok országon belül  kiegyenlítődnek → az ország egésze csak az  áruexport által gazdagodhat.  A nemzetközi kereskedelem egyenlőtlen csere,  mindig a gazdaságilag/politikailag erősebb  ország érdekei érvényesülnek.

Fejlett merkantilizmus:  a beáramló arany‐mennyiség önmagában  nem növeli a jólétet (Spanyolország példája)  a saját termelési kapacitások növelése érdekében a  manufaktúrák állami támogatása, új iparágak  meghonosítása (→ polgárság megerősödése)  utak, csatornák, kikötők stb. építése, kereskedelmi  társaságok alapítása  magas importvámok a külföldi iparcikkekre, a  szükséges nyersanyagok exportjának tilalma; a  teljes külkereskedelmi mérleg aktívuma a fontos

Merkantilizmus  Pénz fétise: az ország gazdagsága a  „valóságos” pénz, az arany és nemesfémek  tömegének gyarapodásától függ.  Kereskedelem fontossága mindenek előtt!  „Metallizmus” illúziója: nemesfémek  felhalmozásának jelentősége.

 gazdagság = nemesfém‐készletek  gazdagság növekedése, ha X > M  a külkereskedelem erőteljes állami ellenőrzése; az  exportbevételekből elsősorban az állami  bürokrácia és a hadsereg finanszírozása  minden egyes országgal szemben aktív  külkereskedelmi mérleg

Merkantilizmus  Külkereskedelem szerepe kiemelkedő, a csere  egyenlőtlensége és a pénzbeli többletbevétel  révén az ország gyarapodásának eszköze.  Belkereskedelemmel „csak” a kereskedői réteg  jár jól, külkereskedelemmel az egész ország  gyarapodik.  Merkantilizmus: külkereskedelmi elmélet vagy  külkereskedelemre orientált (balance of trade)  koncepció lehetséges.

A merkantilizmus  A fejlődést a kereskedelem  ösztönzésével, nemesfémek  felhalmozásával kívánták elérni.  Árukivitel‐nemesfém behozatal.

William

Petty (1623 - 1687)

 Alacsony bérek, olcsó termékek.

Jean-Baptiste

Colbert (1619-1683)

A merkantilizmus  Thomas Mun (1571‐1641):  1615‐től haláláig a Brit kelet‐indiai társaság  igazgatója.  „Englands Treasure by Forraign Trade. or The  Ballance of our Forraign Trade is The Rule of our  Treasure”

A merkantilizmus  A fejlődést a kereskedelem ösztönzésével,  nemesfémek felhalmozásával kívánták elérni.  Árukivitel‐nemesfém behozatal.  Alacsony bérek, olcsó termékek.

 Jean‐Baptiste Colbert (1619‐1683):  Erőltetett állami iparfejlesztés, túlzott vámvédelem,  mezőgazdasági lakosság túlterhelése.

 A merkantilizmussal a nemzetközi gazdaságtan  első „irányzata” jóval a mikro‐ makroökonómia,  illetve a nemzetgazdaságtan előtt született  meg.  „Neomerkantilizmus”:  Külkereskedelem révén valutában többletbevétel  nyerése.  Más országok érdekeit sértő külkereskedelmi  politika.  Expanzív exportfejlesztési gazdaságpolitika  protekcionizmussal.

A kameralizmus  Legfontosabb következtetéseik (javaslataik)  voltak:  exporttevékenység központi támogatása,  a hazai ipar védővámokkal történő védelme,  a nyersanyagok kivitelének korlátozása.

 Az irányzat legjelentősebb képviselői:  SECKENDORFF, BECHER, JUSTI, SONNENFELS.

A kameralizmus  A merkantilizmus a német nyelvterületen  sajátos formában jelent meg: „kameralizmus”.  Nem a merkantilizmus egyoldalú „németesítése”!  A közgazdasági kérdések vizsgálata a királyi  kincstár bevételnövelésének okán merült fel  először.

A kameralizmus  „A kereskedelem az, ami az emberek  legnagyobb tömegeit képes  foglalkoztatni és egyúttal eszköz is arra,  hogy az állam vagyonát növelje...  „Az állam megnövekedett vagyona is a  kereskedelem állandó következménye”.  A bécsi udvar gazdaságpolitikájának  hosszú ideig ez az irányzat jelentett  Joseph Freiherr ideológiai forrást.  von Sonnenfels  Hazánk történetére közvetlenül ez a  (1733-1817) közgazdasági gondolatkör gyakorolta a  legnagyobb hatást.

Fiziokratizmus

Fiziokratizmus: a merkantilizmus (első) kritikája (A merkantilizmus erőltetett iparosítása a mezőgazdaság  visszafejlesztésével járt).

 A jólét nem a beáramló arany‐mennyiségtől, hanem  a lakosság által elfogyasztott javak mennyiségétől  függ. A fogyasztást pedig első‐sorban a természet  közreműködésével lehet növelni, ezért (az ipar  helyett) a mezőgazdaságot kell fejleszteni.  A mezőgazdaságon alapuló zárt (önellátó) gazdaság  az „ideális”; exportra csak kényszerűségből, a hazai  termeléssel nem helyettesíthető import  ellentételezése érdekében van szükség.

Fiziokraták  A fiziokraták a legfontosabb  szektornak a mezőgazdaságot  tekintették, mert ez volt az  egyetlen ágazat, melyben  többlet keletkezett.   Quesnay a mezőgazdasági  termékek közül legfontosabbnak  Francois Quesnay gabonát, a bort, a pálinkát, a sót,  (1694-1774) a kender‐ és lenféleségeket,  illetve az állatok által  szolgáltatott egyéb terményeket  tekintette. 

Fiziokraták

Francois Quesnay (1694-1774)

 Quesnay elméletében a gazdaság  körforgását a vérkeringés képével  érzékeltette: az élőlények  anyagcseréjével szemléltette a gazdaság  folyamatait is, a termelt javak  fogyasztásától több úton eljutva ismét a  termelésig.  A gazdaság alapja a természet, ez az  emberi szükségletek kielégítésének az  alapja.  Az ipar és a kereskedelem is a  mezőgazdaságra épül.  A merkantilizmus hibájának tartotta a  mezőgazdaság elhanyagolása.

Fiziokraták  Véleménye szerint a  mezőgazdasági termények, illetve  az élelmiszerek árát magasan kell  tartani, mert ez magas  jövedelmeket indukál, ez pedig az  ország jólétéhez vezet.   Ezzel magyarázta azt a jelenséget,  hogy ahol a termények ára magas  Francois Quesnay (a városokban), ott  többen is  (1694‐1774) laknak.

 A földművesek az egyetlen valóban  termelő osztály, a többi is hasznos.  A földbirtokosok alkotják az államhatalom  alapját, külön osztályt képeznek.  A föld, a mezőgazdaság termelékeny:  mindig több búzát aratnak, mint  amennyit vetnek.  A kereskedelmet akadályozó vámok  eltörlését sürgették a fiziokraták.

Fiziokraták  Véleménye szerint a  mezőgazdasági termények,  illetve az élelmiszerek árát  magasan kell tartani, mert ez  magas jövedelmeket indukál, ez  pedig az ország jólétéhez vezet.   Ezzel magyarázta azt a  jelenséget, hogy ahol a  Francois Quesnay termények ára magas (a  (1694‐1774) városokban), ott  többen is  laknak.

Fiziokraták  Turgot az iskola önálló tagja.  Munkásságával előkészítette a  klasszikus iskola kifejlődését.  A merkantilizmus nemzetközi  gazdaságtani szemléletével  szemben a fiziokratákra a  nemzetgazdasági szemlélet volt  jellemző.  Országok gyarapodása a fizikai  Anne Robert  mivoltukban elfogyasztható Jacques Turgot,  javaktól, ezek gyarapodásától függ. Baron de Laune  A mezőgazdaság termelés  (1727‐1781) fejlesztésében látták a gazdasági  fejlődést alapját.

 A klasszikus „ipari” kapitalizmus (1820‐1890)  időszakának jellemzői:     

gépi nagyipar elterjedése, klasszikus szabadpiaci rendszer, gyarmati típusú munkamegosztás, urbanizáció és társadalmi változások sokasága, nemzetközi kereskedelem jelentős bővülése.

Fiziokraták  Turgot „Észrevételek a javak  képződéséről és elosztásáról” című munkájában részletesen  foglalkozik a mezőgazdasággal.   A társadalom alapvetően két  osztályra osztható: termelőkre és a  fizetésesekre.   A gazdaság alapvető mozgatója a  Anne Robert  földműves, mely mindig többet  termel, mint amennyire szüksége  Jacques Turgot,  van, így „megveheti a társadalom  Baron de Laune többi tagjának a munkáját”, hiszen  (1727‐1781) „munkája a bérnél többet termel”.

Klasszikus közgazdászok

A klasszikus „ipari” kapitalizmus „elmélete”  Nemzetek gazdagodásának forrása az emberi munka.  A termelők közti cserét szorgalmazzák, mind kül‐ mind belföldön, ez a nemzet és egyén jólétét is elősegíti.  Az önérdek követése, a piaci mechanizmusa spontaneitása,  a mesterséges korlátok felszámolása és az állami  beavatkozás felszámolásával az egyének és nemzetek  számára is előnyös munkamegosztás jöhet létre.  Nemzetgazdasági és nemzetközi gazdasági szemlélet nem  kerül szembe.  A kölcsönösen előnyös csere kívül és belül is a közjó emelését szolgálja.

A klasszikus közgazdászok

Adam SMITH  (1723‐1790)

• A klasszikus közgazdasági  elmélet keletkezését Adam  SMITH „A nemzetek  gazdagsága” című művének  1776‐os megjelenéséhez  kötik.  • A mű dán, holland, francia,  olasz, német, spanyol és  orosz nyelven is megjelent.

A klasszikus közgazdászok  nemzetközi gazdasági koncepciói  Hume: a nemzetközi gazdaság  egyensúly mechanizmusa.  Smith: abszolút előnyök  nemzetközi munkamegosztási  (kereskedelmi) elmélete.  Ricardo: komparatív előnyök  nemzetközi munkamegosztási  elmélete. Marxi elmélet.

HUME

RICARDO

Adam SMITH  (1723‐1790)

SMITH

MARX

 Smith munkájában elsősorban azt  vizsgálta, hogy mitől lesznek az  egyes országok  gazdagok?   A választ az emberi munkában  találta meg.   Hangsúlyozta a munkamegosztás  fontosságát, a tőkefelhalmozást,  és az ezáltal bekövetkező gazdasági növekedést.  Adam Smith volt a modern  tudományos nemzetgazdaságtan  megteremtője, „minden újabb  gazdaságfilozófia valódi ősapja” (Kautz).

 A „klasszikus iskola” szemben a  fiziokratákkal – nem  valódi iskola, hanem  utólagos „címkézés”.   Tagjai elsősorban a  gazdasági növekedést,  és annak tényezőit  vizsgálták: a  munkamegosztást, a  tőkefelhalmozást, a  manufaktúrák  működését.

LIST

SAY

MALTHUS

MILL

RICARDO

MARX

David Hume „Ha egy országban megnő a pénzmennyiség … annak semmi más haszna  sincs, mint a magasabb árszínvonal. Az állam hazai boldogulása  szempontjából semmi következménye nincs annak, hogy a pénz nagyobb  vagy kisebb mennyiségben van jelen. … A pénzmennyiség megnövekedésének első hatása az lesz, hogy kezdetben  csak egyes áruk ára emelkedik. Az illető iparágban növelni fogják a  termelést. A pénzmennyiség növekedése tehát átmenetileg kedvező hatással van a termelésre. … Az elöljáróság jó gazdaságpolitikája csupán abban áll, hogy ezt a  pénzmennyiséget tartsa növekedésben, mivel ily módon tudja élénken  tartani a nemzet energiáját az iparkodásra.” David Hume érmeáramlási tétele szerint a merkantilista  gazdaságpolitika hosszú távon értelmetlen, megjelenik a rövid és a  hosszú táv megkülönböztetése!

Klasszikus liberális elmélet  „Laissez faire, laissez passer” → az állami  beavatkozás a nemzetközi kereskedelmi  kapcsolatokban is inkább károkat okoz.  A jólét a lakosság fogyasztásának növeléséhez a  protekcionizmus helyett szabadkereskedelmi  politikára van szükség.  A vámok csak akkor megengedhetőek, ha  kompenzálják a belföldi adókat, vagy ha  nemzetvédelmi célokat szolgálnak.

 A munkaráfordítások különbözőségén alapuló nemzetközi munkamegosztás kölcsönösen előnyös  minden résztvevő ország számára.  A szabadkereskedelmi politika első kritikája: F. List (1789‐1846) „növendék iparágak” elmélete.  A szabadkereskedelem kizárólag a fejlett országok  érdekeit szolgálja, a modernizáció kezdetén álló országokban a hazai (még versenyképtelen)  iparágak védelemre, támogatásra szorulnak. → „Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás” (Kossuth)

Ricardo komparatív költség‐előny elmélete Alapfeltevések (leegyszerűsítések):    





Két ország, két termék. Egyetlen termelési tényező: L (munkaérték‐elmélet). Állandó skálahozadék és alternatív költségek. A két ország nem különbözik a természeti feltételeket,  termelési technológiákat, a munkaerő szakképzettségét illetően. Nincsenek szállítási költségek és kereskedelem‐ politikai akadályok. A termelési tényezők helyhez kötöttek.

Következtetései:

Marxisták

 Egy országnak, egy adott termék esetében komparatív  előnye van egy másik országgal szemben, ha azt relatíve  kisebb munkaráfordítással (nagyobb  munkatermelékenységgel) képes előállítani.  A komparatív előnyök alapján történő nemzetközi  kereskedelem (megfelelő csere‐arány esetén) mindkét  ország számára előnyös, mivel az így elérhető munkamegtakarítás lehetővé teszi a munkaerő más  termelő‐tevékenységekben történő hasznosítását.  Ricardo elmélete minden külgazdasági rendszer sarokköve!

Marx elmélete  A tőkés (kapitalista) nemzetgazdaság / világgazdaság  kritikai elemzése → az egyensúlytalanságok és  ellentmondások halmozódása rendszeresen  visszatérő (ciklikus) válságokhoz vezet.  A nemzetközi kereskedelem ösztönzi a fejlődést (a  hasznokat viszont a tőkések kisajátítják), azonban  egyenlőtlen csere, a „kizsákmányolók” és a  „kizsákmányoltak” közötti kölcsönös függés  (interdependencia) aszimmetrikus.  Az ún. termelő („működő”) tőke nemzetközi  áramlása okainak és következményeinek vizsgálata.

Marx elmélete  Áru értékének meghatározása:  Áru = c + v + m  c: az új termék értékébe beépülő konstans tőkeelem,  v: az új termék értékébe beépülő változó elem  (bérköltség),  m: „Mehrwert” a hozzáadott érték: az új érték és a  változó tőkeelem különbözete.

 Újratermelődő társadalmi különbségek lesznek,  ha az áru világáru, akkor társadalmi  különbségek is világszinten termelődnek újra.

Friedrich Engels (1820-1895)  Marx támogatója, műveinek kiadója.  „A szabadkereskedelem a modern  tőkés termelés, a modern tőkés  piacgazdaság normális állapota”. Az  eltérések történelmi okból jönnek  létre.  „Meg vagyok győződve róla, ha  Amerika szabadkereskedelembe kezd,  10 éven belül megveri Angliát a  világpiacon”.







„A protekcionizmus eszköz arra, hogy mesterségesen gyártsanak gyárosokat”, ott alkalmas, ahol az ipari termelésre akarnak áttérni a földművelésről. „A protekcionizmus a legjobb esetben is egy végtelen csavar, és az ember sohasem tudja, mikor van készen vele”. A marxista felfogás szerint „minden gazdasági fejlődés előfeltétele és egyben eredménye is a termelőerők fejlődése. Csak szabadkereskedelem mellett fejlődhetnek ki teljesen a gőz, a villamosság, a gépi berendezés mérhetetlen termelőerői”.

Marxi elmélet  Nemzetközi tőkemozgások elemzésének  fontossága!  Felismeri, és vizsgálja:  a világgazdaság nem szükségszerűen egyenlő szereplőit,  gazdaságon kívüli szempontokat is,  politikai erőviszonyok bevonása.

 A kölcsönös függések és ezek aszimmetrikus  voltának felismerése.

Marxi elmélet „marxista továbbfejlesztése” Vlagyimir Iljics Uljanov, Lenin (1870‐1924)  Nemzetközi kapcsolatok vizsgálata a  nemzetgazdaságok kölcsönhatásai alapján.  „Marxizmus‐leninizmus” kifejezés: Sztálin alkotta,  később ilyen „közgazdasági irányzat” is.  Kapitalizmus vs. Szocializmus.  „Imperializmus” döntő tényezői.  A XX. században a szocialista országok politikáját‐ gazdaságpolitikáját meghatározta.

Marxi elmélet „lenini” továbbfejlesztése  „Imperializmus” döntő tényezői:  „A termelés és a tőke koncentrációja olyan magas fejlődési  fokot ért el, hogy létrehozta a monopóliumokat, amelyek a  gazdasági életben döntő szerepet játszanak,  a banktőke egybeolvadása az ipari tőkével és ezen a  „finánctőkén” alapuló fináncoligarchia kialakulása,  a tőkekivitel, ellentétben az árukivitellel különösen nagy  jelentőségre tesz szert,  kialakulnak a tőkések nemzetközi monopolista szövetségei,  amelyek felosztják egymás között a világot,  befejeződött a Föld területi felosztása a legnagyobb tőkés  hatalmak között”.

„Az imperializmus tehát a kapitalizmus olyan fejlődési fokon, amelyen kialakult a monopóliumok és a finánctőke uralma, kimagasló jelentőségre tett szert a tőkekivitel, megkezdődött a világ felosztása a nemzetközi trösztök között és befejeződött a Föld egész területének felosztása a legnagyobb tőkésországok között”. http://www.youtube.com/watch?v=mCQgj1QNppo

Neoklasszikus elmélet

Neoklasszikus elmélet

Neoklasszikus elmélet  Szabadkereskedelmi politika.  Állam beavatkozása csak „piaci kudarcok” esetén.  A klasszikus egyensúlyi mechanizmus.  koncepciójának korrekciója és kiegészítése.  „Általános Egyensúlyelmélet (General  Equilibrium Theory, GET)”.  A keresleti tényezők bevonása a nemzetközi  munkamegosztás magyarázatába.  Komparatív költség‐előnyök további forrásainak  azonosítása.  A nemzetközi tényezőáramlás okainak és  következményeinek elemzése.

H‐O hipotézis:  Egy adott országban a relatíve nagyobb  mennyiségben rendelkezésre álló termelési  tényező relatív ára alacsonyabb, így relatíve  olcsóbb azon termékek előállítása, melyekhez e  tényezőből többre van szükség.  A tőkében relatíve gazdag országok a  „tőkeintenzív”, míg a munkában relatíve gazdag  országok a „munkaintenzív” termékek  gyártására és exportjára specializálódnak.

 Kialakulása:  XIX. század utolsó harmada – I. világháború,  a monopolizáció és a gyarmati tőkekivitel időszaka,  napjainkban: „standard international economics”.  Neoklasszikus iskola „alapítói”: Jevons, Menger,  Walras.  Munkaérték elmélet helyett „tudományosabb” közgazdaságtan, „marginalista forradalom”.  A fejlődés következő lépcsőfoka a „cambridge‐i iskola” megteremtője: Alfred Marshall munkássága:  „Principles of Economics” c. könyve,  Keynes is a tanítványa!

A Heckscher‐Ohlin modell E.F. Heckscher (1879‐1952), B.G. Ohlin (1899‐1979)

 A „ricardoi” komparatív költség‐előny  elméletének neoklasszikus felülvizsgálata  Alapfeltevések (leegyszerűsítések):  két termelési tényező: munka és tőke,  GET feltevései: a termék‐ és tényezőpiacon is  tökéletes verseny van, a tényező‐felhasználás  növekedése csökkenti az adott termelési tényező piaci árát,  A ricardo‐i modell egyéb feltevései.

Leontief‐paradoxon  a H‐O hipotézis empirikus cáfolata,  W. Leontief (1905‐1999) arra a következtetésre  jutott, hogy az USA egy adott (1947.) évi hazai  (importhelyettesítő) termelésében (kb. 30%‐ kal) magasabb volt a tőke/munka arány, mint  az áruexport esetében. A lehetséges magyarázatok: – keresleti tényezők, – a termékek tényezőintenzitásának változása, – importkorlátozások, – természeti erőforrásokkal való ellátottság, – a munkaerő képzettségi szintje.

H‐O‐S tétel (a H‐O hipotézis Paul A. Samuelson által  továbbfejlesztett változata):  A relatív tényezőellátottságon alapuló nemzetközi  munkamegosztás addig tart, amíg a relatív  tényezőárak (az egyensúlyi mechanizmusok  eredményeként) ki nem egyenlítik egymást.  A relatíve szűkében lévő tényezők tulajdonosait  jövedelemveszteség éri  részükről nő a  „kereslet” a protekcionista intézkedések iránt.  A relatív tényezőárak kiegyenlítődése a termelési  tényezők nemzetközi áramlása nélkül is  bekövetkezhet, a termékek piaca helyettesíti a  termelési tényezők piacát.

Komparatív előnyök elmélete (a ricardo‐i és a H‐O modell kiterjesztései) Komparatív előny (comparative advantage):  Kínálat‐oldali megközelítés: egy ország komparatív  előnnyel rendelkezik valamely termék előállításában  más országgal (országokkal) szemben, ha azt  magasabb termelékenységgel (alacsonyabb  költséggel) képes előállítani.  Kereslet‐oldali megközelítés: a komparatív előnyök  forrása a fogyasztói preferenciák országok közötti  hasonlósága.

A komparatív előnyök lehetséges forrásai:

R. Vernon termék‐életciklus elmélete (1966)

 Természeti tényezőkkel való ellátottság  Munkaerővel való ellátottság (Ricardo  elmélete)  Munkaerővel és tőkével való (relatív tényező‐)  ellátottság (Heckscher‐Ohlin modell)  Munkaerő szakképzettsége  Technológiai fejlettség (Vernon elmélete)  Termelési hagyományok  Méretgazdaságosság  Kereslet szerkezete (Linder elmélete)

Q

Import Export

1

1. Bevezetés: az adott termék újdonságnak számít,  kereslete csak lassan nő; a terméket bevezető ország  (Vernon példájában az USA) exportmonopóliumot  élvez. 2. Növekedés: a kereslet dinamikusan nő; a terméket  más országok is „másolni” kezdik (a technológia  relatíve elavul); az innovációs fölényen alapuló komparatív előny csökken. 3. Érettség: a termék „tömegcikké” válik; erősödik az ár‐ és költségverseny; a terméket bevezető ország  export‐részesedése fokozatosan csökken.  4. Hanyatlás: csökken a termék iránti hazai kereslet  (már nem számít újdonságnak); a terméket eredetileg  bevezető ország elveszíti komparatív előnyét, az  adott terméket kifizetődőbb importálnia.

2

3

Hazai

fogyasztás

Hazai

termelés

4

t

Következtetés: az innováción alapuló komparatív előny annál  kevésbé bizonyul tartósnak, minél:  

gyorsabb a technológia nemzetközi áramlása; nagyobbak az – adott technológia alkalmazására  képes – országok közötti termelési költség‐ színvonalbeli különbségek.

S. Linder elmélete (1961)

A nagyobb feldolgozottságú termékek esetében a  nemzetközi kereskedelem a kereslet országok közötti  hasonlóságán alapul. A fejlett országok fogyasztói választékosabb  termékskála iránt mutatnak keresletet; egyik ország  sem képes ugyanazon termék (pl. személygépkocsi)  valamennyi változatát előállítani  „választékcsere‐ kereskedelem”. Az exportra történő termelést megelőzően a  vállalatok általában csak a hazai piacukat ismerik  először olyan országokban jelennek meg  termékeikkel, ahol a  kereslet a hazaihoz hasonló.

Keynes elmélete John M. Keynes (1883‐1946)  A második világháború vége – 1970‐es évek közepe  A Bretton Woods‐i rendszer, a dekolonizáció és a    „hidegháború” időszaka.  Az export a gazdasági növekedés egyik fontos  tényezője („multiplikátor” hatású).  Az államnak alapvetően a szabadkereskedelmi  politikát kell folytatnia.   A hazai termelés importtal történő felváltása  azonban gazdasági visszaesést okozhat  (kedvezőtlenül érintve a partnerországokat is), ami  közvetett állami szabályozást tehet szükségessé.

Posztkeynesiánus reformista irányzat Balogh T. (1905‐1985), G. Myrdal (1898‐1987),  R. Prebisch (1901‐1986), H. Singer (1910‐2006)

 A világgazdasági egyenlőtlenségek visszafordít‐ hatatlanok, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok  hatására egyoldalú függési helyzetek alakulnak ki.  A külkereskedelem visszavetheti az elmaradott  országok fejlődését.

Keynes‐i, „postkeynes”‐i elmélet

 Nem érvényesülnek a (neo)klasszikus  elméletben feltételezett egyensúlyi  mechanizmusok.  A termelési költségek ciklikusan változnak  a  komparatív előnyök/hátrányok nem  határozhatók meg egyértelműen.  A pénz nem semleges közvetítő, hanem  „spekulációs kereslete” is van.  Szükség van a nemzetközi gazdaságpolitikai  együttműködés intézményi kereteinek  kialakítására („Bretton‐Woods‐i rendszer”).

Posztkeynesiánus reformista irányzat Prebisch‐Singer tétel (1950): a nyersanyagok  termelésére szakosodott országokban eleve  kisebb a tere a technikai fejlődésnek, továbbá a  termelékenység‐növekedés hasznai (a  nyersanyagok világpiaci keresletének  rugalmatlansága és a hazai munkásság gyenge  alkupozíciói miatt) a fejlett országokba  „transzferálódnak”. 

 A technológia‐ és tőke‐importnak negatív hatásai is  lehetnek.  A nemzetközi tőkeáramlás nem feltétlenül a  neoklasszikusok által feltételezett „természetes  irányt” követi.  „Perverz” tőkeáramlás: a tőkének a fejlett országok  közötti, illetve a fejlődő országokból a fejlett  országokba történő áramlása.

„Újbaloldali” és neomarxista irányzat A. Emmanuel (1911 ‐ 2001), S. Amin (1931 ‐ ),  I. Wallerstein (1930‐ ) 

 A fejlődő országok (a „harmadik világ”)  elmaradottságának a világgazdaság tőkés  rendszere az oka.  A „nemzetközi kizsákmányolás” rendszere az  „egyenlőtlen cserére” épül.  A nemzetközi kereskedelem harmóniája  hiányának elsődleges oka a munkaerő nemzetközi  immobilitása.

 „Centrum”: a világgazdaság azon (növekvő területű!) régiója, amelyet a  pénz‐ és humántőke, a technológia stb. koncentrálódása,  magas életszínvonal, gazdasági és politikai hatalom jellemez, és  amely függésben tartja a világgazdaság többi régióját.  „Félperiféria”: „átmenet” a centrum és a periféria között; függ a centrumtól  (pozitív húzó‐ és negatív elszívó hatások) és függésben tartja a  perifériát.  „Periféria”: a világgazdaság elmaradott, halmozott hátrányokkal  rendelkező, a centrumtól és a félperifériától egyaránt függő peremvidéke.  „Külső aréna”: a világgazdasági folyamatoktól teljesen elzárt, a nemzetközi  munkamegosztásból kimaradó, ma már csak „foltokban” létező területek).

„Újbaloldali” és neomarxista irányzat

Wallerstein világrendszer‐elmélete (1974)  A XVI. századtól (a világgazdaság kialakulásától)  a tőkés piacgazdasági rendszer területileg  egyenlőtlen expanziója figyelhető meg. Emiatt a  világ‐gazdaság regionálisan felépülő,  hierarchikus rendszert képez.  Egy adott ország fejlettségi szintjét és fejlődési  lehetőségeit a világgazdaság e hierarchikus  rendszerében elfoglalt, azonban adott esetben  idővel változó helyzete határozza meg.

A Világbank kategorizálása, 2008 GNI/fő (USD) Magas jövedelmű országok (66)

OECD-tagok (27)

>= 11906

nem OECD-tagok (39)

>= 11906

felső osztály (46) Közepes jövedelmű országok (101) alsó osztály (55) Alacsony jövedelmű országok (43)

3856 – 11905 976 – 3855 <=975

Forrás: http://www.worldbank.org/data/countryclass/countryclass.html

Neoliberális monetarista elmélet

Neoliberális monetarista elmélet F. Hayek (1899‐1992), M. Friedman (1912‐2006)  1970‐es évek közepe – ? 

 Az állandósult egyensúlytalanságok és a  globalizáció felgyorsulásának időszaka.  Mainstream közgazdaságtan és gazdaságpolitikai  gyakorlat.  A reálfolyamatokat a szabadpiaci  mechanizmusokra kell bízni  fel kell számolni  minden, a szabad verseny útjában álló akadályt,  így a protekcionizmus eszközeit is (visszatérés a  klasszikus‐neoklasszikus alapelvekhez).

Irving Fisher (1867 ‐ 1947) • Egyesült Államok egyik legnagyobb  közgazdásza. • Általános egyensúlyelmélet, kamatelmélet, nominális‐ és reálkamatláb  változásai és az alkalmazkodásuk. • Már 1926‐ban végez „Philips‐jellegű” számítást. • A monetarista elméletben felhasználják  eredményeit.

„Cambridge‐i egyenlet” M = kPy Fisher‐féle egyenlet: MV = PT M: pénzállomány V: tranzakciós forgási sebesség P: 1 tranzakció értéke T: Tranzakciók száma

A mennyiségi pénzelmélet alapegyenlete. M = pénzmennyiség. Y = reáljövedelem.  k = a jövedelem azon hányada, melyet a  gazdasági szereplők pénzformában tartanak  (rövid távon állandó). 1/k = V = a pénz forgási sebessége.  P = az árszínvonal.

Milton Friedman (1912 – 2006) • New York‐ban született. • Magyar származású zsidó család sarja. • Fontosabb művei: – A pozitív közgazdaságtan módszertana (1953) – Tanulmányok a pénz mennyiségi elméletéről  (1956) – A fogyasztási függvény (1957) – Az Egyesült Államok monetáris történelme  (1963)

Friedman vs. Keynes • Permanens jövedelem • Várható inflációs ráta • Pénzkereslet korlátozott számú változó stabil  függv. • Cambridge‐i egyenlet M = kPy • Fisher‐féle egyenlet: MV = Py „A pénz nem számít” • Likviditási csapda vs. • Beruházási csapda „Csak a pénz számít”

Az újrafogalmazott mennyiségi  pénzelmélet • A pénzkereslet elmélete: – vagyon, – a pénz és a többi aktíva hozama, – tulajdonos preferenciái.

• Vagyonportfólió optimalizálási feladat. • Permanens jövedelem és a várt inflációs ráta  szerepe. • Transzmissziós mechanizmus.

Friedman • Nem támogatja a diszkrecionális politikát. • Kiszámítható pénzpolitikát javasol. • A pénzmennyiség évről‐évre azonos arányú növelése, amelynek mértéke a reálkibocsátás  hosszú távú trendjével azonos kell legyen.

• Az egyszerű pénzegyenlet (a pénz semlegessége)  nem szükségszerű jellemzője a monetarizmusnak: – hosszú távon: igen, – rövid távon: reáljövedelem vizsgálata.

 A pénzfolyamatok megfelelő szabályozásával  (monetáris politikai eszközökkel) helyreállítható a  nemzetközi gazdasági egyensúly (is).  Fontos, hogy a gazdasági növekedés ne  veszélyeztesse a belső és a külső stabilitást  (külgazdasági egyensúlyt).  

Világgazdasági fejlődés korszaka ≈ 15. sz. vége – 18. sz. közepe ≈ 18. sz. közepe – 19. sz. utolsó harmada ≈ 19. sz. utolsó harmada – I. világháború ≈ II. világháború – 1970-es évek eleje ≈ 1970-es évek eleje – ?

„Mainstream” közgazdaságtan és gazdaságpolitika Merkantilizmus Klasszikus liberalizmus Neoklasszikus liberalizmus Keynesianizmus Neoliberális monetarizmus

Forrás:

Szentes (1999), 21-29. o. alapján

• Nemzetközi munkamegosztás előnyének  típusai: – Természeti feltételekben rejlő előnyök. – Termelékenység terén mutatkozó előnyök. – Relatív munkaráfordítások eltérésén alapuló komparatív előnyök – Termékek életciklusának különböző szakaszaiban  rejlő előnyök – Növekvő skálahozadékból származó méretgazdaságossági előnyök – Termékdifferenciából, piaci differenciából  származó előnyök

A nemzetközi kereskedelem  intézményrendszere Forrás: dr. Bacsi Zsuzsanna Bacsi

Kereskedelmi és beruházási együttműködései rendszerek:  Előzmények 2.

I‐II. vh. közt: a nemzetközi kereskedelem visszaesett Válságok,  1929‐33‐as válság, a nemzetközi pénzügyi rendszer zavarai, fizetési mérleg  problémák, növekvő protekcionizmus, nem tarifális eszközök 

 önellátás,  kereskedelmet bilaterális kapcsolatok határozták meg

II. világháború tovább rontotta  A háború végétől: USA  érdeke jól működő nemzetk. keresk. rendszer  New Hampshire, Bretton Woods,  nemzetközi konferencia célja :  három pillérre épülő új nemzetközi gazdasági rendszer 1. Nemzetközi Valutaalap (IMF, 1946)  ‐ árfolyam, fizetési mérleg 2. Nemzetközi Újjáépítési és Beruházási Bank (IBRD– Világbank 1946) ‐ fejlesztések 3. Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (ITO) – nem sikerült! 

ENSZ Gazdasági és Szociális Bizottsága, 1946:Előkészítő Bizottság 23  ország:  kétoldalú vámkoncessziós  tárgyalások  ‐ Általános  Vám‐ és  Kereskedelmi  Egyezmény (GATT, 1947 ‐ 1994.dec.31)

Bacsi

- Nemz gazd. 6

128

A GATT története ‐ Körtárgyalás‐sorozat

Kereskedelmi és beruházási együttműködési  rendszerek: 1.

- Nemz gazd. 6

Év:  1947

Esemény: Genfi forduló

1949 1950‐51 1955‐56 1961‐62 1963‐67

Annecy – forduló Torquay‐ forduló 2. Genfi forduló Dillon‐forduló Kennedy‐forduló

1972‐79

Tokió‐ forduló

1986‐1994

Uruguay‐forduló

129

Eredmények: A világkereskedelem 50 %‐át jelentő 45000  termék vámjai csökkentése Szerény vámcsökkentések 25 %‐os vámcsökkentés (1948‐hoz képest) Szerény vámcsökkentések Szerény vámcsökkentések ipari termékek 35%‐os vámcsökkentése,  agrártermékek vámjai kis csökkentése,  antidömping szabályozás ipari termékek 34%‐os vámcsökkentése, nem  vámjellegű korlátozások szabályozása A WTO létrehozása, szolgáltatások és szellemi  termékek nemzetközi kereskedelmének  szabályozása

Bacsi

A GATT céljai

- Nemz gazd. 6

130

Az egyes fordulók fő eredményei Év:

„ Általános cél”: a szabadkereskedelem Indoklása:  a  kereskedelem  élénkítése  mindenkinek 

előnyös,  a  korlátozások  láncreakcióként  mindenkit  károsan  érintenek  (a  fejlett  ipari  országok  szempontjai!) 1)az életszínvonal emelése  2) a teljes foglalkoztatottság elérése 3) a világ erőforrásainak kihasználása   4) az áruk cseréjének bővítése  Nemzetk. kereskedelem és külföldi tőkebefektetések korlátainak csökkentése Alapelvek  A  legnagyobb  kedvezmény  elve: csak  az  árukereskedelmet  szabályozta:  vámok,  kvóták leépítése, diszkriminációmentesség, vámvédelem  A nemzeti elbánás elve: a külföldi terméknek a hazaival azonos elbánás  A viszonosság elve: a korlátozások viszonozhatók  A konzultáció elve: vitás kérdések tárgyalásokon keresztüli rendezése  Transzparencia: a piacra jutás feltételei exportpiacokon áttekinthetőek  Alapelvei  alól  kivételek: egyes  országok  nem  voltak  hajlandóak  bizonyos  termékcsoportokat bevonni a szabályozás,  liberalizáció alá.  A GATT szabályai egyes ipari termékekre ( mezőgazdasági termékek, szolgáltatások és  szellemi termékek) nem érvényesek Bacsi

- Nemz gazd. 6

131

Esemény:

Átlagos vám- Fennmaradó Csatlakozók csökkentés vámtételek % 1930 =100% db 1934-47 GATT előtt 33,2 66,8 23 1947 Genf 21,1 52,7 23 1949 Annecy 1,9 51,7 13 1950-51 Torquay 3,0 50,1 38 1955-5 2. Genf 3,5 48,9 26 1961-62 Dillon 2,4 47,7 26 1963-67 Kennedy 36,0 30,5 62 1972-79 Tokió 29,6 21,2 99 1986-1994 Uruguay 38,0 13,1 125 Magyarország tagsága: 1969-ben jelentkezik, 1973-tól tag (82. tagország) A GATT működésének fő eredményei: Általános vámszínvonal csökkentés (USA < 5 %, EU < 6 %, Japán < 5,5 %) Antidömping irányelvek Nem vámjellegű korlátozások szabályozása Bacsi

- Nemz gazd. 6

132

WTO 1995 január 1., Székhely: Genf

Agrártermékek a GATT‐ban Két fő irányzat: • Az agrártermékek kereskedelmének  liberalizálása (nagy agrárexportőrök:  USA,  Kanada, Ausztrália) • Az agrártermékek kivételes kezelése – politikai  prioritások (EU – CAP) – Termelés szubvencionálása – Exportszubvenciók – Importkorlátozások, lefölözések rendszere Bacsi

- Nemz gazd. 6

1995, GATT: 128 tag, ebből 112 belép WTO‐ba (köztük  Magyarország).  A tagság feltételei szigorúak:  a GATT Uruguay forduló valamennyi rendelkezése (Marrakeshi Egyezmény) a GATT valamennyi korábbi megállapodása  Ma a világ legtöbb kereskedő nemzete WTO tag  2003. január: 145 ország – további 30 ország folyamodott  tagságért, Kína! 2006. március: 149 tag  (új belépő: Szaúd‐Arábia) A legjelentősebb nem tag Oroszország. 

133

Bacsi

WTO funkciói: -

134

A WTO működése:

egyezmények „adminisztrálása” tárgyalási fórum FDI kérdéseinek vizsgálata szellemi tulajdon védelme államok kereskedelempolitikájának figyelése vitás kérdések rendezése

 Szabályozásának

- Nemz gazd. 6

A

jellemző vonásai:

a külföldi és hazai vállalatokat egyformán kell kezelni! • a pénzügyi szolgáltatások terén még nincs teljes liberalizálás (nemzetgazdasági érdekek, árfolyamstabilitás, fizetési mérleg) • dömpingellenes szabályozás • exportszubvenciók korlátozása (alkalmazhatók pl. környezetvédelemben és K+F-ben!) Bacsi - Nemz gazd. 6 135 • szabályok megsértése esetén kereskedelmi szankciók •





A Dohai Nyilatkozat:

Mezőgazdaság:

 tisztességes és piacorientált kereskedelmi rendszer, egy korlátozás- és torzításmentes mezőgazdasági világpiac létrehozása, exporttámogatások, kereskedelmet torzító belső támogatások eltörlése.  A fejlődő országok különleges igényeik (élelmiszerellátás, vidékfejlesztés) miatt a fentiektől ideiglenesen eltérhetnek.

Szolgáltatások : további liberalizálása szükséges Nem mezőgazdasági termékek esetén a vámok és a nem tarifális eszközök csökkentése Szellemi termékek :  szellemi termékek kereskedelme, szellemi jogok védelme:  a gyógyszeripar - meglévő gyógyszerekhez való hozzáférhetőség, új gyógyszerek kifejlesztésének ösztönzése  kiemelt tárgyalási terület a földrajzi megjelölések. Bacsi

- Nemz gazd. 6

137

WTO legfelsőbb szerve: a tagok (kül)kereskedelemért felelős minisztereiből álló Miniszteri Konferencia. • első miniszteri konferencia: Szingapúr (1996. dec. 9-13.), • második: Genf (1998. május 18-20.). Eredményei: egyezmények a szolgáltatások (különösen a pénzügyi szolgáltatások), a telekommunikáció és az elektronikus kereskedelem terén. • WTO harmadik miniszteri konferenciája: Seattle, 1999. nov.

– dec

az újabb körtárgyalás, a Milleneumi Forduló megnyitása - kudarc A 2000. – től: az agrártermékek és a szolgáltatások további liberalizációja a cél.  Dohai Miniszteri Konferencia 2001. nov.: Doha forduló Bacsi - Nemz gazd. 6 (körtárgyalás) - témakörei között számos új terület Feladata:



136

A WTO napjainkban • 2001. november: Doha‐i tárgyalási ford.kezdete – Fő témák ‐ agrártermékek • piacnyitás • exporttámogatások leépítése • nem kereskedelmi szempontok (NTC‐k): élelmiszerbiztonság,  állatjólét, környezetvédelem

• 2003. szeptember, Cancún: V. Miniszteri konferencia Kudarc! Oka:  – EU agrártámogatásai átláthatók → támadják – USA agrártámogatásai rejtettek – Cairns‐i csoport (agrárkeresk. liberalizálás) (Dél‐Amerika,  Kanada, Új‐Zéland, Ausztrália, Indonézia, Malajzia, Fülöp‐ szk., Magyaro. már nem!)

• 2005. dec. Hongkong, VI. Miniszteri konferencia Bacsi

- Nemz gazd. 6

138

TOVÁBBI NEMZETKÖZI SZERVEZETEK ÉS INTEGRÁCIÓK Világszervezet: ENSZ  Szervezetei ‐ a nemzetk. kereskedelem és fejlődés kérdései Nemzetk. Gumitanács, Nemzetk. Kakaó Szervezet, ILO (Nemzetk.  Munkaügyi szervezet) ‐ tényezők nemzetk. kereskedelme UNCTAD: az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (1964) - a kereskedelem és gazd‐i fejlődés kérdései együtt  - a fejlődő országok problémáira figyel (GATT ezt mellőzte!) - GSP: általános preferenciarendszer (1971) - jelenleg a transznacionális vállalatok kérdéseit is figyeli UNDP: Az ENSZ fejlesztési programja (1965) FAO:– Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (1945) A nemzetközi szervezetek működése - kormányközi szervezetek: IGO  ( pl. ENSZ) - nem kormányközi szervezetek: társadalmi szerv.‐k: NGO Működésük:  - szavazatsúlyok, vétójog, döntéshozáshoz szükséges szavazatarány - munkaprogram, tervezés, költségvetés, értékelés - operatív titkárságok - Nemz gazd. 6

Ma 30 tag, Magyarország 1996 óta  EU (EGK:1957/58 – EU:1992‐) – Egységes piac, Gazdasági Unió Ma 25 tag, Magyarország 2004 óta EFTA (1960) – Európai Szabadkereskedelmi Társulás  Eredetileg 7, 9 tag (EGK‐n kívüliek), ma: Izland, Norvégia, Lichtenstein, Svájc EEA  – Európai Gazdasági Térség,  EU és EFTA együttműködése CEFTA – Közép‐európai Szabadkereskedelmi Társulás AMERIKA: NAFTA ‐ Észak‐amerikai Szabadkereskedelmi Társulás Kanada, Mexikó, USA, 1994 FTAA ‐ Amerikai Szabadkereskedelmi Térség (Free Trade Area of the Americas) 1998, Észak‐ és Dél‐amerikai országok MERCOSUR – Délamerikai Közös Piac 1985/ 1994, Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay ; Bolívia + Chile megfigyelő ÁZSIA: ASEAN – Délkelet‐Ázsiai Nemzetek Társulása, 1967 APEC – Ázsiai és Csendes‐óceáni Gazdasági Együttműködés

Magyarország tagja: ENSZ‐nek, IMF‐nek, Világbanknak, OECD‐nek Bacsi

Regionális  integrációk

EURÓPA: OECD (1961) – Gazdasági és Együttműködési Szervezet

139

1981, 21 tagország OPEC – Organisation of Petroleum Exporting Countries – 1960, Bagdad (5 tag) Bacsi - Nemz gazd. 6 MA: 11 tag

140