A Hortobágy-folyó és vízrendszerének ökológiai célú vízutánpótlása
1999.03.12. Zámi-fok
1999.08.12. Zámi-fok
„Tájgazdálkodás” a Hortobágyi Nemzeti Parkban A megalapítása óta eltelt 35 évben fokozatosan megszűntek a tájidegen, erőszakolt hasznosítási módok (rizstermelés, szikfásítás, intenzív növénytermesztés) A táji adottságoknak megfelelően 3 fő mezőgazdasági hasznosítási forma - legeltetéses állattenyésztés - nádgazdálkodás - halgazdálkodás és ezek kiegészítéseként a turizmus említhető.
Állattenyésztés a Hortobágyi Nemzeti Parkban Magyarországon az utolsó terület, ahol a legeltetés tájformáló tényező Célja a nemzeti parki gyepterületek kedvező ökológiai állapotban tartása A világörökség részeként számon tartott pásztorkultúra megőrzése
Nádgazdálkodás
A HNP területén alkalmazott előírások teszik lehetővé a nádipar fennmaradását
Vadvízi halászok kunyhója a 60-as években
Ma a Hortobágyon 5000 ha halastó felületen történik haltermelés
A jelenkori hortobágyi árvizek tapasztalatai •
• •
• • •
1999-2010 között négyszer fordult elő a Hortobágy vízrendszerén a mértékadó vagy azt meghaladó vízállás. Ennek következtében nagy területeket árasztott el a víz, elsősorban a mély fekvésű, régi mocsarakat. Ezek egy jelentős része az árhullám levonulása után sem ürült le, hanem az egész vegetációs időszakban élőhelyet jelentett számos vízi élőlénynek. Az ún. „Nagyiváni vésztározó” feltöltését háromszor kellett elrendelni. A tározótérben található egykori bombázó lőtér területen végzett előzetes kárfelmérés alapján beavatkozási határérték feletti arzén mennyiséget detektáltunk, ami a hosszú távú biztonságos üzemeltetéshez beavatkozások szükségességét vetette fel. A névleg 7900 hektáros tározótér tervezett kapacitása 39,8 millió m3, de 2006-ban a 80 millió m3-rel végrehajtott vésztározás sem okozott komoly problémát A nagy kiterjedésű árasztások hihetetlenül gazdag élővilágot vonzottak a területre úgy a vonulási, mint a szaporodási időszakban. Amennyiben az áradások nyár időszakra is áthúzódtak, úgy több esetben problémát jelentett a vízminőség romlása és többször kellett elrendelni vízminőség védelmi intézkedéseket. Az elöntött területek gyep, mocsár, nádas, illetve kivett művelési ágúak, ezét jelenleg az árasztások miatt kártalanítást nem fizetnek a vízügyi szervek. A HNPI, mint vagyonkezelő a bérleti díj egy részének elengedésével kompenzál
A Nagyiváni vésztározó 1999-es feltöltés után
Zöldesi gulyaállás 1999
Összegzésképpen
A hortobágyi árvizeknek sokkal több a pozitív hatása, mint a negatív. Ezért hosszú távon érdemes lenne a szabályozott keretek közötti árasztásnak a feltételeit biztosítani (nem csak vészhelyzetben, hanem a természeti folyamatok ritmikáját követve).
Megoldandó feladatok - Megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosítása a Tiszából - A Tisza Hortobágy-folyó közötti kapcsolat megteremtése - A Hortobágy-folyó medrében a fokok működtetéséhez szükséges műtárgyak megépítése -A Hortobágy-folyó mederkotrásából származó depóniák rendezése - A „Nagyiváni vésztározó” töltő-ürítő műtárgyának kiépítése -Az új „tározó terek” jogi helyzetének rendezése
Vízleadó útvonal alternatívák
A Papéri csatornát alkalmassá kell tenni a tervezett vízmennyiség szállítására
A fokok szabályozott működését lehetővé tevő műtárgyakat meg kell építeni, a feleslegeseket el kell bontani
A fokokban tárolt vizekből lehetne frissíteni a Hortobágy folyót a nyári időszakban
Az ármentesítések előtti árvizek ilyen elöntést eredményeznének ma
A HNPI KEOP projektjében tervezett maximálisan árasztható terület (A „Nagyiváni vésztározó” kivételével) A tervezett elöntés nagysága 6800 ha.
Köszönöm a figyelmet!
