• Phylum: Arthropoda • Subph.: Myriapoda • • • •
Cl.:Chilopoda Cl.:Symphila Cl.:Pauropoda Cl.:Diplopoda
• Subph.: Hexapoda • Cl.: Parainstecta • Cl.: Insecta
29.4. MYRIAPODA 1. cl: Chilopoda - százlábúak szelvényenként 1 pár láb - minimum 15 pár Éjjeli ragadozók – első láb állkapcsi lábbá alakult – méregmirigyet tartalmaz – háti-hasi irányban lapított test
Gyors mozgás Rejtett életmód – fakéreg-, kövek alatt, avarban
2
1. Cl:
Chiliopoda (százlábúak)
mind: ivarnyílás hátul
Subcl: Notostigmophora (háton légnyílásosak) 1. Ordo: Scutigeomorpha (Pókszázlábúak)
Subcl: Pleurostigmophora (oldalt-légnyílásosak) 2. Ordo: Lithobiomorpha (igazi százlábúak)
3. Ordo: Scolopendromorpha (szkolopendrák) 4. Ordo: Geophyilomorpha (rinyák)
3
1. o: Scutigeomorpha – pókszázlábúak
(scutica = szíjostor, korbács, lat.)
Napos, száraz helyek, de leginkább lakások. Hosszú lábait ostorszerűen használja: legyek, más rovarok a zsákmány Az embert is képes megmarni, a csípés kb 36 óra elteltével múlik el. Petéit egyesével, pár naponként rakja le. Szövedéket nem készít. Lárvaként elvesztett lábai a következő vedléskor pótlódnak. Több évig él.
Scutigera coleoptrata – (légyölő) pókszázlábú
4
2. o: Lithobiomorpha - százlábú félék
Erdők avarja, bokros helyek, kövek, korhadó fadarabok 90% relatív páratartalmat igényel Kisebb rovarokat, lárvákat, ászkarákokat fogyaszt. Mirigyeiben 3 harapásra elegendő mérget képes tárolni. A hím először egy néhány cm-es szövedéket készít szaporodáskor. A hím ondóját egy spermatoforába üríti, melyet a szövedékbe helyez. A nőstény hátsó lábai közé veszi a spermatoforát és a benne levő ondót ivarnyílásába juttatja, a spermatofora megszilárdult váladékát megeszi.
Lithobius forficatus – barna százlábú
5
3.o: Scolopendromorpha - szkolopendrák
Feltűnő színűek lehetnek, méretük 15-265 mm között. 35 szelvény, 21 pár járólábbal. Utolsó lábpárjuk tüskékkel borított, védekezésre használják. Szemük csak néhány ocellusból áll, vagy teljesen hiányzik. Melegkedvelők, főleg trópusi, szubtrópusi területeken. Marásuk fájdalmas lehet. 550 faj, nálunk 2 család.
Cryptops hortensis kerti vakszkolopendra Scolopendra cingulata - örvös szkolopendra
6
4.o: Geophyilomorpha – rinyák
9-200 mm, testük hosszú vékony, homonom szelvényekből áll. lábuk (41-191 pár) rövid, gyenge, ezért mozgásuk viszonylag lassú. Fejük kicsi, lapos, agyuk leegyszerűsödött szemeik hiányoznak. A fényt kerülik, sötét párás élőhelyeken. A talaj felső rétegeiben kb 40 cm mélységig gilisztajáratokban élnek.
Geophilus longicornis – ártéri rinya
G e o p h i l o m o r p h a r i n y a 7
29.4. MYRIAPODA 2. cl:
Pauropoda - villáscsápúak
~ 500 faj kicsik (1.0-1.5 mm) Kövek alatt, avarban
villás csáp 8
29.4. MYRIAPODA 4. cl: Diplopoda - ikerszelvényesek test tagolódása: fej + 4 normál szelvény + ikerszelvények 2 pár láb/szelvény Többség: ~ 30 szelvény Nedves élőhelyeken Avarban, kövek alatt, talajban Növény v korhadékevők
North American Millipede Narceus americana 9 www.fcps.k12.va.us/StratfordLandingES/Ecology/Arthropods
Cl: Diplopoda (ikerszelvényesek) Subcl: Penicillata szőrös ikerszelvényesek 1. Ordo: Polyxenida Subcl: Chilognatha Infracl: Ophisthandria (Pentazonia)- hátsópárzólábúak 2. Ordo: Glomerida (gömbölyödő ezerlábúak) Infracl: Proterandria (Helminthomorpha) elülső párzólábúak 3. Ordo: Julida 4. Ordo: Polydesmida - karimás ezerlábúak 10
o: Glomerida - gömbölyödő ezerlábúak
Glomeris hexasticha – gömbsoklábú Teste rövid zömök, 5-16 mm. Keresztmetszetük félkör alakú kutikulájuk elmeszesedett, fényes, mintázata márványos Ikerszelvényeiben méregmirigyek, közös kivezetőnyílásuk a hátoldalon Védekezésképpen tökéletes össze tudnak gömbölyödni Lomberdők gyakori faja, avarban, korhadó farönkökben. Korhadó levelekkel, friss növényi részekkel táplálkozik.
Glomerida
Glomeris hexasticha – gömb-soklábú
11
o: Julida – hengeres vaspondrók
Erdei vaspondró – Chromatoius projectus
Szürkésfekete, a hím hátának közepén 1 db vékony, sötét csík a nőstényen 2 csík Az imágó teste 40-nél mindig több szelvényből áll. Párzólábai a 7. szelvényen, bőrtasakba visszahúzhatók. Euanamorfózissal (peridomorfózis) fejlődik, végig nő a szelvényszám. Gyakori, főként tölgyesek avarjában, lehullott falevelekkel táplálkozik.
12
o: Polydesmida: karimás ezerlábúak
a Diplopoda legfajgazdagabb rendje: ~3000 faj A sternitek, pleurotergitek összeolvadtak hengeres keresztmetszet, de ikerszelvényein szárnyszerű oldalnyúlványok (paratergit).
13
o: Polydesmida: karimás ezerlábúak Polydesmus complanatus – karimás ikerszelvényes
20 szelvény, a 7. szelvényen az első pár a párzó-lábpár egyik leggyakoribb ikerszelvényes fajunk erdei avar, kövek alatt Korhadó fával táplálkozik. A nőstény csomókban rakja le petéit, melyeket kicsiny, kúpszerű földkupaccal takar be. A peték gázcseréjét egy kis szellőzőnyílás biztosítja.
14
TRILOBITA háromkaréjú ősrákok
CHELICERATA csáprágósok
CRUSTACEA rákok
MYRIAPODA soklábúak
HEXAPODA hatlábúak
ősi tengeri amandibulata végtagokon kopoltyúk ősi tengeri eredet csáprágó, amandibulata lemezes kopoltyú/tüdő ősi tengeri eredet mandibula végtagokon kopoltyúk ősi tengeri eredet mandibula trachea fiatal (~400 millió éve, devon) szárazföldi eredet mandibula trachea
15
Subphylum:
HEXAPODA
Hymenoptera
FEJ : TOR:
Lepidoptera
3 pár láb
Coleoptera
Diptera
POTROH
Trachea rendszer (más csoportoknál is van)
Protura
Collembola
Diplura
Microcoryphia
Thysanura
Ephemerptera
Odanota
Grylloblattaria
Phasmida
Orthopthera
Mantodea
Blattaria
Isoptera
Dermaptera
Embiidina
Plecoptera
Zoraptera
Psocoptera
Phthiraptera
Hemiptera
Homoptera
Thysanoptera
Neuroptera
Coleoptera
Strepsistra
Mecoptera
Siphonaptera
Diptera
Trichoptera
Lepidoptera
Hymenoptera
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11
12
rovarrendek
13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28
Fig. 7.2
29
30
Hypothetical evolutionary transition from annelid-like ancestor to hexapod arthropod FEJ : TOR:
3 pár láb
POTROH Trachea rendszer (más csoportoknál is 18van)
Subphylum:
HEXAPODA
cl: Parainsecta HEXAPODA cl: Insecta
19
o: PROTURA - előrovarok
Protos: egy, első Oura : uszály, farok
-
Több mint 200 faj (~500) szem nincs 1 pár pszeudoocellum csáp nincs Első pár láb tapogatóként funkcionál Potroh 11 szelvény Első 3 potrohszelvényen csökevényes láb 20
o: COLLEMBOLA - ugróvillások - kolla: ragasztó, enyv; embolon: farok - 0,2 – 9 mm - epiedafikus (talajfelszínen, avarban) v euedafikus (a talaj felső rétegében) lehet, barlang, hó - szaprofita életmód, fontos szerep az avar dekomponáló folyamataiban - minden kontinensen (az Antarktiszon is)
21
Neanura muscorum (Templeton, 1835)
Poduridae Podura aquatica – Vízi ugróvillás
-
2 mm, kék vízpart, vízfelszín, hó ugróvilla lapos, hosszú a víz felszínére hullott szerves törmelékkel táplálkozik Család egyetlen faja Holarktikus, gyakori 22
Podura aquatica – Vízi ugróvillás
23
o: DIPLURA - lábaspotrohúak páros fartoldalék (cerci) diploos: kettő oura: farok fej kerek, test hosszú, kicsi 2-10 mm szájszerv fejtokba viszahúzható csáp hosszú, gyöngysorszerű több évig élnek, szemtelenek ~ 700 faj életük végéig vedlenek (kb. 30 alkalommal) ált. talaj: szaprofágok, v ragadozók
Campodeidae
Japygidae
fonálfarkúak fogófarkúak
24
Japygidae -fogófarkúak ragadozók fogószerű fartoldalékkal ragadják meg a zsákmányt csáp teleszkópszerűen visszahúzható fogófarkú ősrovar
25
Campodeidae – fonálfarkúak többség mikrofitofág, de van köztük ragadozó is
fonálfarkú ősrovar
26
subph: Hexapoda cl: INSECTA
cl: Parainsecta
29/5. subph:
HEXAPODA
Monocondylea
cl: INSECTA
1. scl: Monocondylea: mandibula (rágók) a fejhez ill. lábszár a combhoz egy bütyökkel ízesül 2. scl: Dicondylea
INSECTA = BEVÁGOTT, felosztott FEJ: 6 szelvény TOR: 3 szelvény 3 pár láb POTROH: 12 szelvény szájszerv a fejtok külsején ízesül (ectognath) rágószájszerv a legősibb, többi ebből módosult
scl DICONDYLEA: o: Zygentoma - pikkelykék
-
~370 faj többségük trópusi, szubtrópusi a csápok hosszúak, összetett szem, egy pár tapogató az előtor a legszélesebb torszelvény gyors mozgás többnyire szerves törmeléket fogyasztanak 28
o: Zygentoma – pikkelykék
Lepisma saccharina – Ezüstös ősrovar (ezüstös pikkelyke)
-
7-10 mm, teste ezüstösen csillogó
-
melegkedvelő faj, elsősorban lakásokban
-
a természetben sziklafalakon, fakéreg alatt
-
éjjel aktív, nappal szűk résekben rejtőzik
-
szerves anyagokkal táplálkozik
-
3 – 4 évig élnek 29
o: EPHEMEROPTERA - kérészek „ephemeros” – rövid ideig élő
„ptera” - szárny
Lárvák: • • • • • •
Vízi lárvák (szárnyas: nimfa) Potrohon trachekopoltyúk (lemezes vagy tollas) A lárvák „ökológiai indikátorai" a vízminőségnek Fontos táplálékforrása vízi állatoknak. tömeges kikelés can also create a nuisance hemimetamorfózis (prometabolia - tökéletlen átaluklás v. átváltozás)
http://www.famu.org/mayfly/images/pluteus_nym.jpg
Ephemeroptera - kérészek
Palingenidae Palingenia longicauda – Tiszavirág - 3 – 4 cm, Európa legnagyobb kérésze, - a filum terminale hiányzik - hazánkban a Tiszában és néhány mellékfolyójában - tiszta vizű, meredek, agyagos partszakaszok - a lárva legalább 3 évig fejlődik.
VÉDETT!
Ephemeridae (burrowing mayflies) • nagyok • ásó lárvák • 2 or 3 caudal filaments
Ephemera vulgata – Tarka kérész
- ~2 cm - van filum terminale
- síkvidéki, alföldi folyók és nagyobb patakok mentén
o: ODONATA - szitakötők hemimetamorfózis (tökéletlen átalakulás, átváltozás): heterometabolia
• • • • • • • •
Hosszú életűek vízi lárvák, imágók ált. vízközelben minden forma ragadozó, rágó szájszerv nagy, összetett szemek, 3 pontszem csáp rövid és sörteszerű jól fejlett tor (repülés!) gyakran fémes szín változó méret 20 -135 mm “odon” – fog, mouthparts of the adults Vízminőség indikátorai A legősibb ismert szárnyas rovar fosszília a 350 millió éves Meganeura mony ősszitaköt a karbonban élt, 100 millió évvel korábban, mint az első dinoszauruszok és 150 millió évvel korábban, mint az első madarak.
lárvák
A lárva szájszerve (alsó ajakból) az álarc: 40 stádium is lehet
külső szárnykezdemények
1. Subordo: ZYGOPTERA Egyenlő szárnyú „kis” szitakötők
• 3 széles lemezes tracheakopoltyú a potroh végén • fej szélesebb mint a tor és a potroh
Platycnemidae – széleslábú szitakötők •
Elterjedés: sík- és dombvidéken gyakori, hegyvidéken ritka.
•
Élőhely: kisebb álló- és lassú folyású vizek mentén fordul elő.
Platycnemis pennipes – Széleslábú szitakötő
Agrion splendens - Sávos szitakötő Leírás: 42-48 mm. A hím tora, szárnytöve kékeszöld, a potroh kék, szárnyakon folt
A nőstény zöldes-aranyos, a szárnyjegye fehéren világít, a lábai szürkésfeketék.
Életmód: Lassú folyású vizek mentén 500 m–ig gyakori. Gyakran pihen a víz fölé hajló sás, gyékény levelein. A nem teljesen ivarérett fiatalok egy csoportban maradnak, gyakran egy-egy sáscsomón töltik az éjszakát.
2. Subordo: ANISOPTERA Egyenlőtlen szárnyú „nagy” szitakötők
• végbélkopolyúk • fej nem széles • 3 to 5 short pointed appendages visible at tip of abdomen
Aeshnidae - karcsú acsák • Nagy testű, gazdag színezetű fajok • szemei hosszan összeérnek
Anax imperator
- óriás szitakötő
szárnyak elülső szegélyere a szárny-jeggyel együtt sárga (Anax fajok) síkvidéki, alföldi csatornák, vizesárkok mellett. Rendkívül gyors.
Libellulidae - laposhasú acsák • potroh feltűnően széles • többé-kevésbé lapos • oldala élben végződik • hím potroha olykor kékesen hamvas
• 38-50 mm. • Potroha feltűnően széles • A 2. szárny tőfoltja nagyobb • sík- és dombvidéki • állóvizek, kisebb tavak, tócsák • gyakran tömegesen nagy távolságra vándorol • de peterakásra mindig visszatér a vizekhez Libellula depressa – közönséges acsa
Sympetrum sanguineum - alföldi szitakötő
• Kisebb, hengeres potroh. 30-35 mm. • hím bordó-piros, a nőstény sárga • sík és dombvidék, kis kiterjedésű állóvizek közelében, tocsogós réteken, tisztásokon • gyakori • Néha népes csoportokban cikáznak a napfényes nyári melegben.
Cordulegasteridae Cordulegaster boltonii – Sárgafoltos hegyi szitakötő • gyors folyású hegyi patakok mentén • Hazánk egyik legveszélyeztetettebb és legritkább szitakötője. • A Mecsekben és az Őrségben élnek populációi. • VÉDETT!
NEOPTERA
• Ebbe a csoportba tartozik a recens rovarok 97%-a • valószínű, hogy monofiletikusak • E csoport három részcsoportra tagolható
– a szárnyak alakulása – egyedfejlődésük sajátosságaik alapján
o: PLECOPTERA - álkérészek név: a pihenő hátsó szárnyak öszehajtogatott, redőzött részére utal. (pleco: sodor, csavar)
(Stoneflies)
Habitat: vízi lárvák; az imágók a patakok, folyók partja mentén találhatók Testük 8-30 (3-50) mm. 2000 körüli fajukat írták le, hazánkban 40 fajuk él.
Óriás álkérész (Perla maxima)
első szárnyuk hosszúkás
A 2. szélesebb, redőzhető
nyugalomban a szárnyak a test fölött vízszintesen helyezkednek el, túlnyúlva a potrohon
o: EMBIOPTERA - szövőlábúak Embiidina = Embioptera (Webspinners)
• 1.5-2 mm • csak a hímek szárnyasak • sz: potroh fölött laposan egymásra helyezve • csápjuk hasonló, de hímeknél sokkal több íz • trópuson, szubtrópuson • kérgek, levelek alatti szövedékben
hím
nőstény
o: NOTOPTERA - gleccsersáskák Grylloblattodea (Rock Crawlers, Icebugs)
• csak hideg, jeges élőhelyeken, 13 faj • Kína, Szibéria, Japán, Ny-USA és Kanada magashegyeiben
o: DERMAPTERA - fülbemászók Derma(to)ptera
• epimorfózis • Hosszúkás test • potrohuk végén hatalmas fogók • előrenyúló rágó szájszerv • pontszemek hiányoznak • táplálék: többnyire elhalt növények, állatok
cercus
• éjjel aktívak • kedvelik a meleget és a nedvességet • ivadékgondozásuk kezdetleges szociális viselkedés: a nőstények védik a petéket a terméketlen vagy az elhalt petéket kiválogatják és megeszik
Forficula auricularia – közönséges fülbemászó
• Ősszel párzik, a nőstény kövek, fadarabok alá kis barlangot váj, amibe 50-60 petét rak és maga is melléjük húzódik. • kozmopolita • közönséges • növényi és állati táplálék
o: MANTOPTERA - fogólábúak • Epimorfózis • “módosult, ragadozó csótányok” – cerci – ootheca • fejük körbeforgatható • 40-70 (10-160) mm • A rágók jól fejlettek • Ragadozók, nappal vadásznak
Mantis religiosa – imádkozó sáska
A nőstények habos szerkezetű tokba rakják petéiket.
az 1. szárny pergamenszerű, dús, finom erezetű
a 2. szárny hártyás
Túlnyomóan a trópusi meleg égöv lakói
Az előhát keskeny, erősen megnyúlt az 1. láb ragadozó fogólábbá alakult a lábszár a combhoz visszahajtható.
Mantis religiosa – imádkozó sáska v. ájtatos manó Környezetétől függően zöld vagy barna.
Védett!
o: BLATTOPTERA - csótányok • 3500 faj, hazánkban 10 • 6-25 (3-95) mm • ovális alakú testük háti-hasi irányban lapított • előhát széles, pajzsszerűen a fejet befedi • hosszú fonalas csáp • rágók jól fejlettek • lábszárai feltűnően tüskések • potroh végén 4 függelék • Jó futók, fénykerülők, melegkedvelők.
• A csótányok a szárnyas rovarvilág egyik legrégebbi képviselői, őseik a karbon is éltek. • 1. szárny erősebben kitines pergamenszerű, dús erezet • 2. pár szárny jóval szélesebb, az elülső alatt hosszanti irányba redőzve pihen • bokrokon, talajban, hangya- és termeszfészkekben is • túlnyomóan a meleg égöveken
szárnyak csökevényesek
szárnyak megrövidültek
Blatta orientalis (Periplaneta ~)- konyhai csótány (svábbogár) • 19-26 mm, éjszaka aktív. Kártevők. • emberi környezethez alkalmazkodtak (synantrop). • nőstény 1 éves élete alatt 5-8, ~ 17 petét tartalmazó ún. petetokot termel, lúgokkal, savakkal szemben is ellenálló. • kikelés: 5 hét – 3 hónap. • Alkalmas helyen egész éven át szaporodhatnak.
Blattella germanica – német csótány
• 11-13 mm • repülni nem szokott, ugrás közben szárnyával segíti magát előre • Lárvái 2-6 hét alatt kelnek ki • Fél vagy egy évig fejlődnek, 6 vedlés után ivarérettek • maximum 1 évig élnek • Synantrop • padlószinten, a falakon, sőt a mennyezeten is mozog. • Kártevő.
Ectobius laponicus – lap erdei csótány
• 6-13 mm. Erdőszegély, tisztás. • hímek növények levelein, fonákján • nőstények inkább az avarban • legtöbb fajjal ellentétben nappal aktív • Gyors mozgású, jó repülő.
Ectobius silvestris – erdei csótány
nőstény
hím
lárva
• • • • • •
potroh végén ízelt fartoldalék Európában a sarkkörig. hím elég jól repül nőstény inkább az avarban tápláléka vegyes. nappal aktív
o: BLATTOPTERA - csótányok • 3500 faj, hazánkban 10 • 6-25 (3-95) mm • ovális alakú testük háti-hasi irányban lapított • előhát széles, pajzsszerűen a fejet befedi • hosszú fonalas csáp • rágók jól fejlettek • lábszárai feltűnően tüskések • potroh végén 4 függelék • Jó futók, fénykerülők, melegkedvelők.
szárnyak csökevényesek
szárnyak megrövidültek
Blatta orientalis (Periplaneta ~)- konyhai csótány (svábbogár) • 19-26 mm, éjszaka aktív. Kártevők. • emberi környezethez alkalmazkodtak (synantrop). • nőstény 1 éves élete alatt 5-8, ~ 17 petét tartalmazó ún. petetokot termel, lúgokkal, savakkal szemben is ellenálló. • kikelés: 5 hét – 3 hónap. • Alkalmas helyen egész éven át szaporodhatnak.
Blattella germanica – német csótány
• 11-13 mm • repülni nem szokott, ugrás közben szárnyával segíti magát előre • Lárvái 2-6 hét alatt kelnek ki • Fél vagy egy évig fejlődnek, 6 vedlés után ivarérettek • maximum 1 évig élnek • Synantrop • padlószinten, a falakon, sőt a mennyezeten is mozog. • Kártevő.
Ectobius silvestris – erdei csótány
nőstény
hím
lárva
• • • • • •
potroh végén ízelt fartoldalék Európában a sarkkörig. hím elég jól repül nőstény inkább az avarban tápláléka vegyes. nappal aktív
o: ISOPTERA - termeszek - ~2000 faj, 5-22 mm - államalkotók, kasztrendszer - 4 hártyás szárny - fonalas csáp, gyöngyfüzérszerű - Cellulóz fogyasztók - A tor és a potroh befűződés nélkül csatlakozik egymáshoz - rajzás: szárnyas hímek és nőstények dolgozók
rajzás
Pacific Dampwood Termite Reproductive -Zootermopsis angusticollis
királynő szolgákkal
o: PHASMATODA - botsáskák • hemimetabolia • fajok többsége szárnyatlan
– gyakran csak a hímnek van • trópus, szubtrópus • a leghosszabb ma élő rovarok • éjjel aktív • szem gyengén fejlett • fej gömbölyded, kicsi • növényevők
Két fő típusuk: botot vagy levelet utánoz
SALTATORIAugró egyenesszárnyúak Ordo:
Csáp Szem Szárnyak Hangadás Hallószerv Párzáskor H Tojókészülék Életmenet
ENSIFERA Tettigonioidea Grylloidea Szöcskék Tücskök Hosszabb a test felénél Kicsi, gyenge látás B fent, eltérők J fent j~b Szárny-szárny 1. lábszár Alul lapos tcső hengeres tcső Pete telel át
Imágó v lárva
CAELIFERA Sáskák Rövid Nagy, jó látás Alig fed át j~b Comb-szárny 1. potr.szelv. Felül Tojókampó Ált. pete
ordo: ENSIFERA - tojócsövesek subo.:Tettigonioidea - szöcskék
Ephippiger ephippiger – nyerges szöcske
Saga pedo – fűrészlábú szöcske V
Tettigonia viridissima – zöld lombszöcske
ordo: ENSIFERA - tojócsövesek subo.: Grylloidea - tücskök
Gryllotalpa gryllotalpa – lótücsök
Acheta domesticus – házi tücsök
Gryllus campestris – mezei tücsök
ordo: CAELIFERA - tojócsövesek
Acridoidea - sáskák
Calliptamus italicus – olasz sáska
Acrida ungarica – sisakos sáska V
Paraneoptera (Eumetabolia)
1. ordo ZORAPTERA – pillásszárnyú tetvek - ~30 faj
- kicsik (3 mm) -szárnyas v szárnyatlan is lehet - a nőstény és hím is
- egy adott fajon belül különböző formák lehetnek (vak-szemes, - pigmentált-depigmentált,
- szárnyas-szárnyatlan)
- hasonlítanak a termeszekre - táplálék: gomba, spóra, atka, kis rovartetemek
2. ordo PSOCOPTERA – fatetvek, fürge tetvek - ~ 5500ja, Mo: ~70 - kicsik (6 mm) - nagy fej, rágó szájszerv, szövőmiriggyel - szárnyatlantól szárnyasig mindenféle lehet - növény- és szerves törmelékevők - párás helyeken, fákon, fészekben - szabadon élők gyakran közös szövedékben - könyvekben, gyűjteményekben is
3. ordo PHTHIRAPTERA – tetűalakúak - a Psocoptera leszármazottai
(sok fatetű fészekben él)
- 3,000 faj - Anoplura (szívó szájszerv) - Mallophaga (rágó szájszerv)
madarak madarak emlősök emlősök
500 faj
pár faj elefánton, varacskos disznón
Phthiraptera: tetvek (lice) • • • • • •
kicsik, laposak, szárnyatlanok mind külső parazita madarakon, emlősökön kórokozók, betegségek vektorai gazdaspecifikusak, sok faj csak 1 gazdafajon él ua gazda más testrészein más fajok élhetnek táplálkozás: vérrel, hajon, tollon, bőrön
Phthirus pubis – lapostetű
Pediculus humanus h. – ruhatetű
Pediculus humanus capitis – haj- v. fejtetű
kiütéses tífusz és a visszatérő láz kórokozóit (Rickettsia provazeki és Borrelia recurrentis) terjesztheti.
4. ordo THYSANOPTERA – tripszek hólyagoslábúak v rojtosszárnyúak thysanos: rojtos
- 5000 faj - többnyire virágokon,
van ragadozó is
- betegségek vektorai - fejlődésük egyedülálló neometabólia: -2 lárvastádium -1 félig nyugvó elő-nimfa -1v2 nyugvó nimfa (~ a bábok)
- aszimmetrikus szájszervük
szúró-szívó típusú
5. ordo HETEROPTERA – poloskák - 1 mm-től 10 cm - többé-kevésbé lapított test
5. ordo HETEROPTERA – poloskák
scutellum
− 1. pár szárny: félfedő (hemielythrum) − Bőrszerű része a corium, hártyás a membrana. − 2. pár szárny: hártyás, a félfedő alá teljesen behúzható. − Repülés: a két szárnypár összekapcsolódik − nyugalomban a szárnyak laposan fekszenek a potroh felett. − Az utómellen nyíló bűzmirigyek főleg védekező szervek.
− Elsősorban növényevők, de sok ragadozó, vérszívó is van.
Infraordo: Nepomorpha - Vízi poloskák Csápjaik rövidek, a fej alsó vagy oldalsó árkában fekszenek, felülről nem láthatók. A fajok nagy része vízben él, ezek aktív úszók, áramvonalas testűek és gyakran úszólábakkal rendelkeznek. Többségük ragadozó.
Familia: Corixidae - Búvárpoloskák Csónakszerű testük sötét színű, hátoldaluk szélesen lapított. Szipókájuk rövid. Az első láb lapátszerű vagy hengeres, a második kapaszkodó, a harmadik úszó. Élőhelyük növényzettel dúsan benőtt, álló- vagy lassú folyású vizek. A víz aljzatán tartózkodnak. Algákat, elhalt növényi részeket szívogatnak, de ragadozók is lehetnek. Kitűnő repülők.
Familia: Nepidae - Víziskorpiók 8. potrohszelvényük két hosszú nyúlványban végződik, amelyek légzőcsövet (sypho) alkotnak. Első lábuk bicskaszerű fogólábbá módosult. Álló- vagy lassan folyó vizek aljzatán, vagy vízinövényeken mászkálnak. Ragadozók.
Nepa cinerea - Víziskorpió Szélesen lapított, ovális testű. Potroha a szárnyak alatt piros. 16-22 mm. Petéit vízinövényekbe rakja. Az imágó nem tud repülni. Falánk ragadozó, még a halivadékot is megtámadja. Egy nemzedéke van, az imágó a vízparton telel át.
Infraordo: Gerromorpha - Kétéltű poloskák Testük hasoldalát bársonyszerű, ezüst vagy sárgásfehér szőrzet borítja. Csápjuk fejlett, felülről látható. A fajok legnagyobb része a vízfelszínen él, de előfordulhatnak a vízparton, iszapon, nedves moha között is. A hátulsó végtagok megnyúltak, a lábfej karmai nem végállásúak, esetleg szőrpamat segíti a támaszkodást a víz felületén. Ragadozók. Familia: Gerridae - Molnárpoloskák . Első lábuk fogóláb. Második és hamadik pár lábuk igen hosszú. A víz felületén futkosnak, az ide hulló apró rovarokat fogyasztják. Ragadozók, csak a nyugodt vizeket kedveli.
Gerris paludum - Közönséges molnárpoloska 14-16 mm. Fején és az előhát elülső részén sárgásvörös hosszanti vonal húzódik. Petéit a vízfelszín alá, vízinövényekre ragasztja. Télen elhagyja a vizet és avarban, kéreg alatt, búvóhelyeken telel.
Familia: Reduviidae - Rablópoloskák Testük nagy, megnyúlt. Fejük a szemek mögött befűződik, nyakszerű, csápjuk térdszerűen hajlott. Szipókájuk erős, hegyes, erősen görbült. Valamennyi fajuk ragadozó. Növényeken, virágokon leselkednek, rovarokat zsákmányolnak.
Reduvius personatus - szemetes zugpoloska Leírás: Az egész testét por fedi, amit az állat ösztönösen szór időnként magára, s így a környezetébe tökéletesen beleolvad. 16-18 mm. Életmód: Lakásokban kaszáspókokat, legyeket fogyaszt, a mezőn főleg a virágokon élő rovarokat ejti el.
Sp.: Rhinocoris iracundus - Gyilkospoloska 14-17 mm-es, fekete-piros állat. Száraz, meleg helyeken a talajon vagy növényeken tartózkodik. Szúrása az embernek is fájdalmas.
Familia: Cimicidae - Vérszívó poloskák Erősen lapított testű, kerekded, 3-6 mm-es rovarok. Világos vagy feketésbarna testük egyenletesen, sűrűn szőrös. A hátsó szárnyak elcsökevényesedtek, az elülsőkből kis pikkelyek maradtak meg. Állandó testhőmérsékletű állatok vérét szívják, rendszerint éjjel. Bűzmirigyeiket nem tudják elzárni, így azok váladéka állandóan szivárog.
Cimex lectularius - Ágyi poloska 4-6 mm. Testét merev szőrök fedik. Színe sárgás vagy vörösbarna. Elsősorban az ember vérét szívja. Éjjel hagyja el rejtekhelyét. Fél évig is képes éhezni. Egy állat több száz petét rak, teljes kifejlődése 6-8 hétig tart. Csak elhanyagolt, piszkos lakásban maradnak meg huzamosabb ideig. Őshazája a Földközi-tenger vidéke, onnan hurcolták szét a világ minden tájára. Súlyos betegségeket terjeszt (tífusz, visszatérő láz, kala-azar, lepra, stb.).
Familia: Miridae - Mezei poloskák Testük lágy, törékeny. Többségük hosszúkás, ovális alakú, közepes vagy kis termetűek. Félfedőjükön színes, jól körülhatárolható függelék (cuneus) helyezkedik el. A szárnyhártyán két sejt található. Csápjuk két utolsó íze gyakran ostorszerűen megnyúlt és elvékonyodott. Pontszemük nincs. A legtöbb fajt magába foglaló poloskacsalád. Túlnyomóan növényi nedveket szívnak (monofágok vagy polifágok), kevés ragadozó is van közöttük.
Adelphocoris lineolatus - Lucernapoloska 8-9 mm. Sárgás vagy szürkészöld. Előhátán két fekete folt látszik. Combjai feketésbarna foltokkal díszítettek. Sok pillangós növényt károsít. A legveszélyesebb lucernamag-kártevő. A tojás telel át tarlómaradványokban. A lárva 4-5 hét után, június elején alakul át imágóvá. Évente 2-3 nemzedéke fejlődik.
Infraordo: Pentatomomorpha - Címerespoloska-alkatúak Viszonylag egységes csoport. Rendszerint erősebben kitinizáltak. Talajban, talaj felszínén, növényzeten is előfordulnak.
Scutelleridae - Pajzsos poloskák Pajzsuk a potroh csúcsán is túlnyúlik, befedi a szárnyakat, csak az oldalszegély marad fedetlen. Testük erősen kitinizált, domború. Növényevők.
Graphosoma lineatum – Csíkos pajzsospoloska 8-11 mm. Ernyősvirágzatúakon közönséges.
Eurygaster maura - Mórpoloska Réteken gyakori, a gabona tejes kalászaiban olykor kárt tesz.
Familia: Pentatomidae - Címeres poloskák A pajzs rövidebb a potrohnál, a hártya és a pászta mindig szabadon marad. Többnyire élénk színűek. Főleg növényevők, de kis részük ragadozó.
Rhaphigaster nebulosa - Bencepoloska Fekete csápján sárga gyűrűk vannak. A potroh második haslemezéből hosszú, erős tüske nyúlik előre. 14-16 mm. Réteken közönséges. Ősszel a lakásokba is behúzódik.
Palomena prasina - zöld bogyómászó poloska Szárnyhártyái barnák. Főleg fákon cserjéken él, de lágyszárúakon sem ritka. Színe alacsonyabb hőmérsékleten, késő ősszel és télen megváltozik, barna vagy vörösesbarna színűvé válik. Az avarban telel át. Jelentősége: A gyümölcsöt megmászva, emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszi.
Dolycoris baccarum – közönséges bogyómászó poloska Mirigyváladékával élvezhetetlenné teszi a gyümölcsöket.
Aelia acuminata - Közönséges szipolypoloska Szürkéssárga, elhegyesedő fejű poloska. A második és a harmadik lábpár combján 2-2 fekete foltot visel. 8-9 mm. Főleg takarmányfüveket szívogat, de gabonaföldeken is károsít.
Pentatoma rufipes – vöröslábú címerespoloska gyakori faj, növények- és apróbb rovarok testnedvét is szívja
Eurydema ornatum - Díszes poloska
6-10 mm. Alapszíne kárminpiros, narancssárga, fekete rajzolattal díszítve. A káposztát a palántázástól a fejesedésig, a maghozó növényeket a virágzástól a becőérésig károsítja. 3 nemzedéke van, az imágó telel át.
Familia: Pyrrhocoridae - Verőköltő poloskák Szárnyhártya nincs. Vörös-fekete vagy sárga-fekete színűek. Növényi nedveket szívnak.
Pyrrhocoris apterus - Verőköltő bodobács Elsősorban a hárs és a mályva termését szívogatja. Petéit talajba, avarba rakja. A lárvák júniustól októberig fejlődnek.
Familia: Lygaeidae - Bodobácsok Hosszúkás-ovális test, előhátuk trapéz alakú. Általában egyszínűek, barnák vagy feketék, talajon élnek. Főleg növényszívogatók, némelyik ragadozó. Lygaeus equestris - Lovagbodobács csápjai és lábai feketék. Július-augusztusban fejlődik, a talajban telel.
6. ordo: AUCHENORRHYNCHA – kabócák • Szipókájuk a poloskákéval szemben egészen hátul ered, egyes esetekben csaknem az elülső lábak között. • Szárnyaik egyformán hártyásak, néha az első pár bőrszerűen megvastagodott. • Nyugalomban többnyire háztetőszerűen tartják a potroh felett.
• Repüléskor a szárnyak összekapcsolódnak és együtt mozognak. • Lábfejeik 3 ízűek. • Kizárólag növényi nedvekkel táplálkoznak.
• Nemcsak szívásukkal, hanem vírusok és egyéb kórokozók terjesztésével igen nagy károkat okoznak.
Subordo: Fulgoromorpha A középtor két oldalán a szárnyak tövén kis kitinlemezek (tegulák) találhatók. A homlok és a fejpajzs között varrat van. A csápok a szemek alatt erednek. A fajok többsége trópusi elterjedésű.
Familia: Dyctiopharidae - Bordásfejű kabócák Fejük csőrszerű, a szemeken jóval túlnyúlik.
Sp.: Dictyophara pannonica - Magyar bordásfejű kabóca 14 mm-es, zöld színű (esetleg rózsaszín) állat, feje hosszú, hengeres. Alföldi gyepeken gyakori.
milia:
Subordo: Cicadomorpha Tegulájuk hiányzik. A homlok és a fejpajzs között nincs varrat. Rövid csápjaik a szemek mellett, a pofák környékén erednek. Kitűnő ugrók és jó repülők.
Familia: Cicadidae - Énekes kabócák Nagytestű, 1-7 cm-es állatok. Első combjuk megvastagodott, erős tüskével. Lárváik első lába ásóláb. Fejpajzsuk hólyagszerűen kidomborodó, redőkkel és rovátkákkal díszített. Szárnyuk üvegszerűen átlátszó, színes erezetű, általában a potrohon túlnyúlik.
A fajokat a hangjuk alapján is fel lehet ismerni. A hímek hangadó szerve a potrohban található, a nőstények nem adnak hangot. Lárváik földalatti gyökereket szívnak. Az imágók általában fákon, cserjéken élnek.
Tibicina haematodes - Óriás énekeskabóca Teste fekete, 3-4 cm-es. Az előháton vékony vörös csíkok vannak, a potrohgyűrűk hátulsó szegélye vörös. Szárnya folt nélküli, vörösen erezett. Hangja ollóköszörülésre emlékeztet. Fejlődése leginkább a szőlővesszőhöz köti.
Cicada orni - Mannakabóca 23-28 mm. A szárnyerek mentén barna foltok vannak. Hangja négyrészes kereplés, egy perc alatt 200-szor ismétli. Szívása nyomán a kőrisfából cukortartalmú nedv szivárog, amely végül morzsalékos anyaggá szilárdul.
Familia: Cercopidae - Tajtékos kabócák 1 cm körüliek. Harmadik lábszáruk henger alakú, rajta 1-3 tüske és a végén tüskekoszorú található. Első pár szárnyuk bőrszerű, gyakran tarkán mintázott, hátsó szárnyuk hártyás. A lárvák folyékony ürülékükből, viaszból levegővel felfújt tajtékban („kakukknyál”) élnek. Ez megvédi őket a kiszáradástól és a ragadozóktól is.
Cercopis sanguinolenta - Vérpettyes kabóca Kékes fekete, az esz.-on vérvörös foltok vannak. 8-10 mm. A lárvák földalatti hasadékokban élnek 10-15 cm mélyen, a habfészek lágyszárú növények gyökereit veszi körül. Almaféléken néha káros.
Familia: Membracidae - Púpos kabócák Fejlett előhátukon hátrafelé irányuló, hosszú nyúlvány ül. Az előhátról további nyúlványok is eredhetnek. Kis és közepes termetűek. Trópusokon elterjedtebbek.
Centrotus cornutus - Szarvas kabóca 8-10 mm. Az előtor hátrafelé irányuló tüskéje a test hátulsó részéig ér, ezenkívül mindkét oldalon 1-1 háromélű szarv ered. Szürkésbarna, sűrűn pontozott. Főleg szedren, málnán található.
Copyright © 2004 Lisa M. Ames Membracidae - Umbonia crassicornis Big Cypress, Collier County, Florida, USA December 26, 2004
Adult and nymph of Membracis lunata (Membracidae, Hemiptera): Maceió (Alagoas state, Brazil, 7.VIII.2007)
http://www.entomology.umn.edu/cues/4015/morpology/
Familia: Cicadellidae - Mezei kabócák Kis termetűek. Testük karcsú, hátrafelé keskenyedő. Hátulsó lábszáraik hosszúak, négyélűek és több sorban tüskék díszítik. Lágyszárú növények, cserjék és fák szállítóedényeinek nedveit szívogatják. Sokszor roppant egyedszámban szaporodnak el. Elsősorban vírusterjesztésük által válhatnak kártvővé.
Cicadella viridis - Méregzöld kabóca 7-9 mm. Első szárnya méregzöld vagy fűzöld. Sárgás fején fekete pontok vannak. Főleg nedves helyeken gyakori.
8. ordo: STERNORRHYNCHA - növénytetvek
www.zool.klte.hu/download.php?id=115
Psylla mali – almafa levélbolha
Viteus vitifolii – filoxéra
Aphis fabae – fekete répalevéltetű
Quadraspidiotus perniciosus – kaliforniai pajzstetű
