A helyi önkormányzatok 2014. évi feladatai és finanszírozási rendszere
A helyi önkormányzatok adóssága, pénzforgalmi egyenlege
milliárd forint
2002. 2006. 2010. Bruttó adósságállomány Pénzforgalmi egyenleg Adósságkonszolidáció nélküli pénzforgalmi egyenleg
2011.
191,5 490,1 1 247,5 1 196,0
2012.
%-os 2013. változás várható 2012 /2002
1067,1
456,6
557,2
-105,0 -156,5 -232,0
143,5
90,3
60
-86,0
-105,0 -156,5 -232,0
1,2
16,6
23,7
-15,8 2
A helyi önkormányzatok adóssága, pénzforgalmi egyenlege
milliárd forint
1400 1200 1000 800 600
bruttó adósságállomány pénzforgalmi egyenleg
400 200 0 2002
2006
2010
2011
2012
2013
-200 -400
3
A helyi önkormányzati finanszírozás 2014. évi alapelvei •
• •
•
A cél a 2013. évi nagy átalakításokhoz kapcsolódó finanszírozási változások javítása, „finomhangolása” A finomítások alapja a településektől és érdekszövetségeiktől kapott javaslatok, tapasztalatok Az alapelvek továbbra is érvényben maradnak: • a gépjárműadó 40%-a illeti meg továbbra is a helyi önkormányzatokat, SZJA átengedés nincs, • a költségvetési törvény szerinti egyes támogatások összegét csökkenti az elvárt bevétel (a beszámítás rendszerének elvei 2013. évhez képest módosulnak), • a támogatások zöme feladatalapú és kötött felhasználású, • a helyi önkormányzatok működőképességük fenntartása érdekében kiegészítő támogatásban részesülhetnek. A 2013. évi szerkezetátalakítási tartalék keretében nyújtott kiegészítő támogatások a 2014. évtől beépülnek az alapfinanszírozásba. 4
A 2014. évi költségvetési törvény IX. fejezete millió forint Feladatkör/ágazat
Általános feladatok beszámítás
és
2013. évi támogatás 2014. évi támogatás (az évközi (az elfogadott változásoknak költségvetési megfelelően) törvény szerint) 118 012,9 131 738,2
Változás
+13 725,3
Köznevelési feladatok Gyermekétkeztetés Szociális feladatok Kulturális feladatok Központosított előirányzatok Tartalékok Vis maior támogatás, címzett és céltámogatás
125 428,8 44 379,8 214162,2 28 992,0 57 715,8
155 917,4 52 639,6 205 021,6 29 257,0 94 344,2
+30 488,6 +8 259,8 -9 140,6 +265,0 +36 628,4
49 093,0 7 735,0
39 236,9 7 700,0
-9 856,1 -35,0
Összesen
645 519,5
715 854,9
70 335,4 5
Általános működési feladatok támogatása Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása (126,7 milliárd forint) Jogcím megnevezés
2013. évhez képest változás
Önkormányzati hivatal működésének támogatása
Közös önkormányzati hivatal esetében a támogatás a székhely önkormányzatot illeti meg az Mötv. szellemének megfelelően
Településüzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás támogatása
Településkategóriánkénti fajlagos összegek a támogatás alapja
Egyéb önkormányzati feladatok támogatása
2000 fő lakosságszám alatti települések esetében, ahol az egy lakosra jutó adóerőképesség 20 000 Ft alatti, ott a támogatás legalább 4 millió forint
Budapest Főváros Önkormányzatának kiegészítő támogatása
Budapest Főváros Önkormányzatát működési kiadásainak teljesítésére külön jogcímen 2 milliárd forint támogatás illeti meg – beszámítás nélkül. 6
Önkormányzati hivatal működésének támogatása • Egyik legvitatottabb területe a támogatásoknak, ugyanakkor a mozgástér erősen kötött (létszámkorlátok)
• A támogatás alapja az elismert hivatali létszám: településnagyság alapján meghatározott minimum/maximum létszám, mely a lakosságszámmal arányosan változik
• A támogatás összege: 4 580 000 Ft/fő (3,6 millió forint/ fő bér és szocho + 0,98 millió forint dologi kiadás)
• Közös hivatalok: ösztönzés, korrekciós tényezők alkalmazása (a fenntartó önkormányzatok száma (7!), összlakosságszám, nemzetiségi önkormányzat, hivatal székhelye járási székhely)
• Finanszírozás: nettó finanszírozás keretében a beszámítással csökkentett összeg 1/12 része havonta
• Kisebb korrekciók az elismert létszámban 2013-hoz képest (községeket, kisvárosokat érintően) 7
Településüzemeltetési feladatok támogatása • Szintén vitatott támogatási terület, így ugyan a támogatások filozófiája nem, de a tartalma és megállapításának módja több szempontból változott
• Támogatási elemek: • • • •
zöldterület gazdálkodás
közvilágítás közutak fenntartása köztemetők fenntartása
• A támogatások alapja a 2012. évi országosan összesített beszámolóban az adott szakfeladaton jelzettek alapján településkategóriánként számított átlagos nettó működési kiadás (de nem jelenti korlátját az adott település által az adott szakfeladatra könyvelt kiadás)
• A
támogatás törvényjavaslat.
településkategóriánkénti
fajlagos
összegeit
tartalmazza
a 8
Egyéb önkormányzati feladatok támogatása A helyi önkormányzatokat további, a költségvetési törvényben nem nevesített Mötv. szerinti feladataik ellátása érdekében lakos alapú működési támogatás illeti meg az alábbiak szerint: Támogatási összeg: 2700 Ft/fő (2013. január 1-jei KSH lakosságszám) de legalább 3 millió forint. Új! de legalább 4 millió forint, ahol: • a lakosságszám 2000 fő alatti és • az egy főre jutó adóerő-képesség nem éri el a 20 000 forintot. Változás: 50%-a a beszámítás körébe tartozik. Általános feladatok támogatása: kötött felhasználás, csak működés! 9
Beszámítás • Egyes költségvetési támogatások összegét csökkenti az elvárt iparűzési adóbevétel • A beszámítás a 2013. évinél differenciáltabb módon történik Kategóriák a települési önkormányzat egy lakosra jutó képessége nem haladja meg az 5000 forintot a települési önkormányzat egy lakosra jutó képessége 5001 és 10 000 forint közötti ha a települési önkormányzat egy lakosra jutó képessége 10 001 és 12 000 forint közötti ha a települési önkormányzat egy lakosra jutó képessége 12 001 és 15 000 forint közötti ha a települési önkormányzat egy lakosra jutó képessége 15 000 forint feletti
adóerő-
Támogatáscsökkentés az elvárt bevétel százalékában 0%
adóerő-
25%
adóerő-
50%
adóerő-
75 %
adóerő-
100%
• A legalacsonyabb adóbevételi potenciállal rendelkezőket a beszámítás egyáltalán nem érinti, e felett sávosan jelentkezik az elvonás.
10
Beszámítás Szintén változás: Az elvárt bevétel miatti csökkentést a költségvetési törvényben rögzített sorrendben kell érvényesíteni a vonatkozó – a 2013. évihez képest kibővített – támogatási jogcímek tekintetében, így : 1. Hozzájárulás a pénzbeli szociális ellátásokhoz jogcím 50%-a, 2. Egyéb önkormányzati feladatok támogatása jogcím 50%-a, 3. Településüzemeltetéshez kapcsolódó feladatok támogatása jogcím teljes összege, 4. Önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcím teljes összege.
11
Önkormányzati köznevelési feladatok finanszírozása Óvodapedagógusok és segítőik bértámogatása (138,6 milliárd forint) Elve: Jogszabály szerinti oktatásszervezési paraméterek alapján a havi átlagkeresetek finanszírozása Lépései: • gyerekszámból, csoportátlagból elismert csoportszám • pedagógus kötelező óraszámból, elismert csoportszámból elismert pedagógus létszám • átlagkeresetből, elismert pedagógus létszámból bértámogatás A bértámogatás tartalmazza a pedagógus életpálya modell miatti bérnövekedés fedezetét is. Óvodapedagógusok bértámogatása: Pótlólagos összeg a 2014/2015. nevelési évre: Segítők bértámogatása:
4 012 000 forint/számított létszám/év 34 400 forint/számított létszám/3 hónap 1 800 000 forint/létszám/év
Segítők száma: Köznev. tv. 2. melléklete szerint (szeptembertől változott!) + egységes óvodabölcsődében bölcsődei gondozó (tényleges létszám) 12
Önkormányzati köznevelési feladatok finanszírozása Óvodaműködtetés (16,7 milliárd forint) • statisztikai gyermeklétszám és 56 000 forint/fő/év szorzataként (2 000 forinttal emelkedett a fajlagos összeg) • minden gyerek 1 fő! • elszámolás zárszámadás keretében. Óvodába bejáró gyermekek utaztatása (600 millió forint): 181 000 forintra emelkedett a fajlagos összeg Központosított előirányzatként: volt MIK-es intézmények működtetésének + egyes egyéb működtetési feladatok támogatása: 2,5 milliárd forint Kötött felhasználású támogatások! EMMI fejezetben: - Óvodai férőhelybővítés + tanteremépítés támogatása (önkormányzatok + KLIK) - Óvodai IPR dologi támogatás (önkormányzatok) 13
Szociális és gyermekvédelmi ellátás Segélyezés:
A járásokhoz kerülő segélyek kivételével maradnak továbbra is • a jegyzői segélyek és • a méltányossági segélyek (önkormányzati segély).
PTR: szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások egységes nyilvántartása Finanszírozás alapelve változatlan, a konkrét összegek változnak: • Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése (93,2 milliárd forint) • Hozzájárulás pénzbeli ellátásokhoz (39,1 milliárd forint) • 80% a 2013. évi segélyezés adatai alapján, 20% lakosságszám alapján kerül elosztásra, de min. 1000 forint/fő, max. 25 000 forint/fő • VÁLTOZÁS: 50%-a a beszámítás körébe került! • kötött felhasználás! 14
Szociális és gyermekvédelmi ellátás Alap- és szakellátás terén történt változások:
Működési engedély helyett szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés: -
2013. december 1-jén lépett hatályba, a papíralapú működési engedélyezést felváltotta egy új, elektronikus nyilvántartásba vételi rendszer,
-
az elektronikus ügyintézés kizárólagossá tétele csak 2014. július 1-jétől,
-
a 2013. december 1-jén működési engedéllyel rendelkező szociális szolgáltatókat, a működést engedélyező szerv 2014. június 30-ig hivatalból jegyzi be a szolgáltatói nyilvántartásba!
Alapellátás: - megszűnt a támogatás azon kistelepüléseknél, amelyek működési engedély (szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés) nélkül látták el e feladatokat
- ÚJ! Kistelepülések szociális feladatainak támogatása jogcím, mely megilleti a -
2000 fő lakosságszámot meg nem haladó településeket, ahol
-
az egy főre jutó adóerő-képesség nem éri el a 20 000 forintot.
Támogatási összeg 1 000 forint/fő de legalább 600 000 forint. 15
Szociális és gyermekvédelmi ellátás További változások az alapellátásnál: • A falugondnoki, tanyagondnoki szolgálat támogatása 25%-kal emelkedett: 1 996 550 Ft/szolgálat helyett 2 500 000 Ft/szolgálat • Bölcsőde: 30%-os plusztámogatás a szabályozás átalakításával: • nem a ténylegesen bent levő, hanem a beíratott gyermekek létszáma a finanszírozás alapja, • havi 10 napos hiányzás a „választóvonal”, • az „elvárt nyitva tartás” is mérséklődött: 251-es osztószám helyett 240 nappal kell osztani, • sokan település nem vette észre a módosulást fokozott kincstári ellenőrzés lesz • Családi napközi: iskolás gyerekeknél csak az iskola nyitvatartási idején kívüli ellátáshoz jár támogatás Kötött felhasználás! 16
Szociális szakosított ellátás Idősek és hajléktalanok szakosított bentlakásos ellátása Feladatalapú finanszírozás (2013-hoz hasonlóan): 1) Szakmai dolgozók bértámogatása 2) Intézmény-üzemeltetési támogatás Összesen: 20,9 milliárd forint 1) Szakmai dolgozók bértámogatása: Elv: a törvény által elismert szakmai létszámhoz kapcsolódó átlagbér alapú finanszírozás • Lépései: • ellátotti létszámból elismert alkalmazotti létszám (L/4) intézményvezető nélkül! (demensek 1,2 fő) • elismert alkalmazott létszám x átlagbér (2 606 040 Ft) = bértámogatás 17
Szociális szakosított ellátás 2) Intézmény-üzemeltetési támogatás • „egyéb” dolgozók béréhez, • intézményvezető béréhez! • szakmai-dologi kiadásokhoz, • épület és infrastruktúra üzemeltetéséhez. A támogatás maximális összege: kiadás mínusz térítési díj bevétel Útmutató rögzítette az elismerhető kiadási elemeket (egyéb dolgozók bére, dologi és egyéb folyó kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, felújítások) A kiadások összegét csökkenti a személyi térítési díjakból származó (becsült) bevétel Intézmény-üzemeltetési támogatás maximális összege Miniszterek döntése megszületett, januári nettóban már folyósít a Kincstár.
A bértámogatás + intézmény-üzemeltetési támogatás az intézmény működtetésére fordítható. 18
Gyermekétkeztetés • A gyermekétkeztetés támogatása jogcím a 2014. évi törvénytervezetben a szociális ágazat támogatásai között szerepel. • Előirányzat: 52,6 milliárd forint, mintegy 8,3 milliárd forint többlet (beépült a 2013. évi szerkezetátalakítási tartalékból juttatott összeg is)!! • A támogatási rendszer teljesen megújult, nem gyermekenkénti fajlagos összeg jár, hanem – Elismert dolgozók bértámogatása: – Gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatása
• A valós igényekhez és az önkormányzati kiadásokhoz és bevételekhez jobban igazodó támogatási rendszer.
19
Gyermekétkeztetés Elismert dolgozók bértámogatása: – kapacitástól függő számított dolgozói létszám (ellátotti létszám alapján elismert dolgozói létszám) – létszám és a szervezési paraméterek határozzák meg (feladat-ellátási helyekkel járó többletek elismerése) – kisebb üzemméretű étkeztetési helyek nagyobb fajlagos kiadási költségének elismerése, – bértámogatás fajlagos összege: 1 632 000 forint/számított létszám/év – vásárolt szolgáltatás esetén is jár (ilyen esetben a szolgáltatási díjra használható)
Gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatása – béren kívüli egyéb kiadások (nyersanyagköltség és dologi kiadások) támogatására szolgál – útmutató határozta meg az igénylési feltételeket, az elismert kiadásokat – a kiadások összegét csökkenti az elvárt személyi térítési díjbevétel Intézményüzemeltetési támogatás maximális összege – a 3 miniszter döntött az igényekről.
20
Gyermekétkeztetés Gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatása - az elbírálás elvei: •
•
• •
•
az átlagos dologi kiadások, a nyersanyagköltségek és a térítési díjak ismeretében intézménytípusonkénti elismert kiadási és bevételi szint. Az e feletti kiadások, és az ettől elmaradó bevételek nem vehetők figyelembe; az elismert dologi kiadások és nyersanyagköltségek kialakítása során a kapacitások figyelembevétele (egy kisebb ellátotti létszámmal működő helyek költségei fajlagosan nagyobbak lehetnek): 500 fő alatti helyeknél 25%-kal magasabb költségszint elfogadása; a térítési díjak elismert szintjének a nyersanyagköltségek elismert összegével arányos meghatározása (500 fő és az alatti ellátott esetében csökkentett összegben); a vásárolt szolgáltatások és vegyes (saját konyha és vásárolt szolgáltatás együttesen van jelen) ellátás esetében a dologi kiadásokat csökkenti a bértámogatás vásárolt szolgáltatásra eső összege az üzemeltetési támogatás nagyságát az önkormányzatok egy főre jutó adóerőképessége is befolyásolja.
A bértámogatás + üzemeltetési támogatás csak gyermekétkeztetésre fordítható, egymás között átcsoportosítható. 21
Kulturális feladatok támogatása Kulturális feladatok támogatása (17,9 milliárd forint, ami közel 300 millió forinttal magasabb az előző évinél). Szerkezetében és szabályozásában követi a 2013. évben bevezetett struktúrát. Differenciált, kötött támogatás az alábbiak szerint: • megyei múzeumi igazgatóságok törzsintézményei fenntartásához a megyeszékhely megyei jogú városok (Pest megyében Szentendre), • múzeumi tagintézmények működéséhez az illetékes települési önkormányzatok, • a megyei könyvtárak feladataihoz a megyeszékhely megyei jogú városok (Pest megyében Szentendre) vehet igénybe támogatást. • további támogatás jár a településeknek, a megyeszékhely megyei jogú városoknak, (és Szentendrének) a fővárosi kerületeknek és a Fővárosnak a Kultv.-ben meghatározott közművelődési feladataik ellátásához. • a megyei könyvtárat fenntartó városokat a kistelepülési könyvtári feladatok ellátásához kiegészítő támogatás is megilleti. A támogatás a szerződő környező kistelepülések lakosságszámához mérten eltérő összegű. A szerződéseket 2013. november 1-jéig kellett megkötni. 22
Előadó-művészeti támogatás, egyéb kulturális célú támogatások Előadó-művészeti szervezetek támogatása (11,3 milliárd forint) Az előző évihez képesti változások: • 500 millió forinttal magasabb összegű, differenciált, kötött támogatás színházak, zenekarok, énekkarok számára, • Operettszínház állami fenntartásba kerülésével a Fővárosi Önkormányzatnak ehhez már nem jár támogatás.
A támogatási rendszerét az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX törvény határozza meg. 23
Központosított előirányzatok •
•
•
• •
Új jogcím az e-útdíj „kompenzáció”, 5 milliárd forintos előirányzattal. Az önkormányzatokat megillető gépjárműadó és iparűzési adóbevétel 2013. évi kiesésének ellentételezésére szolgál. Előleg február 28-áig, támogatás augusztus 29-éig. Új jogcím: az adósságkonszolidációban részt nem vett települési önkormányzatok fejlesztéseinek támogatása, 10 milliárd forintos előirányzattal. BM rendelet fogja szabályozni. 14 milliárd forinttal emelkedett a fővárosi közösségi közlekedés támogatása, további 2 milliárd forintot pedig a többi település kap a helyi tömegközlekedés működtetéséhez. 3 milliárd forinttal emelkedik az önkormányzati EU Önerő Alap előirányzata További kisebb növekedés érintette az önkormányzati fejlesztések támogatását (plusz 300 millió forint), a nyári gyermekétkeztetést (240 millió forintos többlet), illetve egyéb egyedi jogcímeket. 24
Tartalékok – kiegészítő támogatások Továbbra is 3 része van: • fejezeti tartalék (38,6 milliárd forint) • megyei tartalék (0,5 milliárd forint) • Adósságrendezéses önkormányzatok visszterhes kamattámogatása (0,1 milliárd forint) A fejezeti tartalék szolgál (részben) az önkormányzatok rendkívüli támogatására: • kivételes esetben, • működőképesség megőrzése, vagy • az önkormányzati feladatok ellátását veszélyeztető helyzetek elhárítása érdekében igényelhető. BM rendelet szabályozza, BM + NGM miniszterek döntenek róla. 25
Néhány fontos szabályváltozás • Megváltoztak a támogatások évközi módosításának szabályai: •
nincs áprilisi módosítás, csak júniusi és októberi,
•
a költségvetési tv. 2. mellékletének Kiegészítő szabályaiban figyelni kell, mikor melyik jogcímeken van módosítási lehetőség,
•
az Ávr-ben a kamatszámítás szabályai is ehhez igazodtak (első időpontig történő lemondás: alapkamat 50%-a, második időpontig történő lemondás: alapkamat)
• Az Áht. kiegészült a következő lehetőségekkel: • •
az önkormányzat kérelme alapján a kincstár által benyújtott inkasszót legfeljebb 6 hónapra a kincstár visszavonhatja, ha a kérelmező igazolja, hogy az általa fizetendő munkabérek és segélyek kifizetését a beszedési megbízás érvényesítése veszélyeztetné, ha az önkormányzat igazolja, hogy az általa fizetendő munkabérek és segélyek kifizetésének fedezete nem áll rendelkezésére, a kincstár megállapodást köthet vele arra, hogy az önkormányzat megbízása alapján a kincstár közvetlenül fizesse ki a megállapodásban meghatározott időszakban ezek fedezetét, illetve összegét. A fedezetet a nettó finanszírozás, egyéb támogatások, illetve önkormányzati befizetés biztosítja. 26
Néhány fontos szabályváltozás • Változtak a költségvetési/zárszámadási rendeletek elfogadásához, illetve az egyes adatszolgáltatásokhoz kapcsolódó szankciók: •
Nettó finanszírozás felfüggesztése már csak az Mötv. 111/A. -a szerinti esetben:
„Ha a helyi önkormányzat a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, nem fogadja el a költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását, államháztartási beszámolási kötelezettségének vagy vagyon-nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget, a részére járó egyes támogatások folyósítása az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint felfüggesztésre kerül.” •
A felfüggesztés a mulasztás megszüntetéséig tart, DE ha az önkormányzat a költségvetési évben legkésőbb december 5-ig nem tesz eleget, az év során felfüggesztett támogatások összege az adott évben nem folyósítható részére (csak a következő évben, amikor teljesíti a kötelezettségét)!
•
Az egyéb adatszolgáltatások elmulasztásának szankciója már nem a nettó finanszírozás felfüggesztése, hanem bírság (legfeljebb a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások 0,1%-ának megfelelő összeg, de legalább 50 000 forint; ismételten kiszabható!). 27
Az önkormányzatok adósságkonszolidációja Az 5 ezer fő alatti települések korábbi adósságkonszolidációja • a 2012. december 28-áig visszafizetésre került • 1700 települési önkormányzat 73,4 milliárd forint értékű, és • 10 többcélú kistérségi társulás 0,3 milliárd millió forint értékű adóssága. • a konszolidáció 2012 december 12-ei állomány alapján történt, így nem maradtak ki azok, akiknek a 2011-es beszámoló szerint nem volt adósságuk, de azóta keletkezett, • a likvid hitelek is visszafizetésre kerültek, így azokat nem kellett meghosszabbítani. 28
Az önkormányzatok adósságkonszolidációja A Kormány döntése értelmében részleges adósságkonszolidációban részesülő 5 ezer fő alatti települések korábbi adósságkonszolidációja • A kiugróan magas egy főre jutó adósságállománnyal rendelkező 14 önkormányzat esetében a Kormány az adósságkeletkeztetés céljának és egyéb körülményeik vizsgálata utáni adósságkonszolidációról döntött (1674/2012. (XII. 28.) Korm. határozat). • További vizsgálatok alapján a Kormány döntött az átvállalási mértékekről (1172/2013. (IV. 5.) Korm. határozat), így • 9 önkormányzat esetén 100%-os, • 1-1 önkormányzat esetén 80%-os, illetve 70%-os, • 3 önkormányzat esetén 60%-os adósságkonszolidációra került sor 10,4 milliárd forint értékben. 29
Az önkormányzatok adósságkonszolidációja Az 5 ezer fő feletti települések korábbi adósságkonszolidációja • a konszolidáció alapmértéke (40-70%) a település egy főre jutó adóerejétől függött, • e mértéktől a miniszterekkel kötött megállapodásban felfelé el lehetett térni, • a maximális átvállalási mérték 70% volt, • a 2012. január 11-éig lezajlott adatszolgáltatás adatai alapján végül 277 önkormányzat 610,3 milliárdos adóssága került átvállalásra (az alap mértékek mellett 486,3 milliárd forint került volna átvételre).
30
Az önkormányzatok adósságkonszolidációja Az adósságrendezési adósságkonszolidációja
eljárás
alatt
álló
települések
• az adósságrendezési eljárást követő 60 napon belül kell lezajlania, • az adósságrendezési eljárás lezárultának időpontjában fennálló adósság összege alapján, • 5 ezer fő alatti települések esetén 100%-os mértékben,
• 5 ezer fő feletti települések esetén részlegesen (40-70%) történik az adósság konszolidációja. • Eddig 6 önkormányzat esetében került sor ily módon konszolidációra (2,35 milliárd forint értékben), további 10 település van jelenleg adósságrendezési eljárás alatt, köztük az 5 ezer fő fölötti Tiszafüred. 31
Az önkormányzatok adósságkonszolidációja Az önkormányzatok 2014. évi adósságátvállalása • 2013. december 31-ei állomány alapján fog történni. • Teljes mértékű átvállalásra kerül sor.
• 2014. február 28-áig fog lezajlani. • 2014. január 15-éig kellett adatot szolgáltatni az ügyletekről a 2013as adósságkonszolidációhoz hasonlóan. • Az 1808/2013. (XI. 12.) Korm. határozat és a 2014. évi költségvetési törvény rendelkezik róla. • A részleteket a 2014. évi költségvetési törvény 67-68. tartalmazzák.
-ai
32
Az önkormányzatok adósságkonszolidációja Az önkormányzatok 2014. évi adósságátvállalása Az átvállalás kiterjed • a települési önkormányzatok és társulásaik, • 2013. december 31-én fennálló, • hitel- és kölcsönjogviszonyból, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból, váltókibocsátásból, pénzügyi lízingből és szerződésben kapott legalább 365 nap időtartamú halasztott fizetésből, részletfizetésből eredő,
• pénzügyi intézmény felé fennálló adósságállományára, • az önkormányzatok könyveiben bevétellel nem fedezett részére.
szereplő
víziközmű
hitelek 33
Az önkormányzatok adósságkonszolidációja Az önkormányzatok 2014. évi adósságátvállalása Az átvállalás nem terjed ki • az Európai Uniótól vagy nemzetközi szerevezettől elnyert támogatás előfinanszírozására, illetve egyéb bevétel megelőlegezésére nevesítetten szolgáló ügyletekre, • és a 2013. december 31-én a stabilitási törvény alapján jogszabály ellenesen fennálló likvid hitelekre. Az átvállalás megvalósítása • hitel, kölcsön, kötvény és váltó esetén a 200 millió forint, 815 ezer CHF és 660 ezer EUR alatti ügyletek, valamint a lízing és halasztott fizetéses ügyletek esetén törlesztési célú támogatással, • egyéb esetben átvállalással fog megtörténni. 34
Az önkormányzatok adósságkonszolidációja Az önkormányzatok 2014. évi adósságátvállalása Az átvállalás menete • 2013. évben lejáró likvid hitelek engedély nélküli átalakítására, esetleges meghosszabbítására december 31-éig volt lehetőség • adósságállomány lejelentése közreműködésével) megtörtént
január
• támogatás kifizetése, illetve megkötése február 28-áig
átvállalásról
15-éig
(bankok
szóló
aktív
szerződések
• óvadéki betétek összegének befizetése február 28-áig
35
Az önkormányzatok adósság keletkeztető ügyleteire vonatkozó szabályok változása • a kezesség, illetve garanciavállalás is engedélykötelessé vált, • a fejlesztési célú hitel felvételének előkövetelménye lett valamely helyi adó (iparűzési adó, magánszemélyek kommunális adója, telekadó, építményadó) bevezetése, • a kis összegű fejlesztési célú ügyletek is engedélykötelessé váltak, ha az ügylet összege meghaladja az önkormányzat éves saját bevételei 20%-át, • működési adósság megújítás csak a 2012. végi adósság erejéig történhet, • minden adósságot keletkeztető ügyletről adatot kell szolgáltatni, a nem engedélykötelesekről is (2014-től), • EU-s önerő hitelek engedélykötelessé válnak (2015-től). 36
Köszönöm a figyelmüket!
37