A HCM megállapodás továbbfejlesztési lehet˝oségei a földi mozgószolgálat nemzetközi frekvenciakoordinációjában Unger Tamás István Távközlési Tanszék Széchenyi István Egyetem B.Sc. szakos villamosmérnök hallgató Gy˝or, Magyarország
[email protected] Kulcsszavak—HCM megállapodás, nemzetközi frekvenciakoordináció, földi mozgószolgálat, spektrumgazdálkodás, kijelölés, muködési ˝ terület, szimulációs eljárások, térer˝osség Kivonat—Cikkem a mobil távközlési rendszerek zavarmentes és spektrumhatékony használatának témakörén belül a földi mozgószolgálat nemzetközi frekvenciakoordinációjával foglalkozik. Összefoglaló áttekintést nyújtok a frekvenciakijelölések nemzetközi egyeztetésének aktuális adminisztrációs kérdéseivel kapcsolatban, részletezve az állomások által létrehozott térer˝osségszintek meghatározása során alkalmazott algoritmust, érintve és bemutatva az egyeztetési keretrendszer által biztosított módszereket, effektív felhasználásukat a kijelölések tervezése során. Bemutatom a térer˝osségviszonyok meghatározására használt szimulációs eljárás muködését, ˝ a terepviszonyokból származtatható korrekciós tényez˝oket, számítási módszerüket. Összefoglalom az érvényes koordinációs megállapodás továbbfejlesztési lehet˝oségét a mobil állomások mukö˝ dési területének pontosabb leírásával, és az így kib˝ovített szimulációs algoritmus felhasználásával fiktív és valós topográfián bemutatom az implementált algoritmus muködését, ˝ el˝onyeit, alkalmazási és alkalmazhatósági kérdéseit.
I.
és felhasználása kizárólag szabályozott úton, egyezmények és el˝oírások megalkotásával, a megalkotott szabályrendszerek betartásával és betartatásával lehetséges. A vezeték nélküli technológiák számtalan el˝onye mellett számolni kell azzal, hogy a határon belüli szabályozáson és tervezésen kívül szükség van összehangolt nemzetközi együttm˝uködésre is, hiszen a hullámterjedés nem ismer országhatárokat. A kijelölések szomszédos országokkal történ˝o egyeztetése jellemz˝oen két- vagy többoldalú megállapodások alapján történik, mely megállapodások megkötésére az ITU Nemzetközi Rádiószabályzatának 6. cikke [1] nyújt széles lehet˝oségeket biztosító keretet. Az európai országok igazgatásainak jelent˝os része (az 1. ábra kékkel jelölt országai) már ezen keretek között, az els˝oként 1993-ban megkötött Harmonized Calculation Method (HCM) megállapodás alapján koordinálja kijelöléseit az állandóhely˝u és a földi mozgószolgálat vonatkozásában [2].
B EVEZETÉS
Az elmúlt évtizedek során a modern hírközl˝o rendszerek elterjedésével jelent˝osen megn˝ott a vezeték nélküli szolgálatok és szolgáltatások frekvenciaigénye. Ez a tény arra sarkallja a nemzeti és nemzetközi szervezeteket, hogy a rendelkezésre álló frekvenciakészletet hatékonyan használják fel, osszák ki a szolgáltatók és a felhasználók számára úgy, hogy az állomások a lehet˝o legkisebb mértékben okozzanak és szenvedjenek el káros zavarást az összeköttetések min˝oségének biztosítása érdekében. A véges mennyiségben rendelkezésre álló frekvenciakészlet nemzeti kincs, melynek értékesítése
1. ábra. Európa országai [3]
A HCM megállapodás által definiált koordinációs eljárás kulcsfontosságú pontja a kijelölések terve-
zett földrajzi és m˝uszaki paramétereinek ismeretében történ˝o szimuláció, melynek a földi mozgószolgálat esetén els˝odleges célja az állomás által létrehozott térer˝osségviszonyok feltérképezése. A kijelölés jellemz˝oinek minél pontosabb ismerete jelent˝osen el˝osegítheti a spektrum effektív kihasználását, lehet˝oséget adva az egyedi koordinációs kérelmek rugalmas kezelésére is. II. A FÖLDI MOZGÓSZOLGÁLAT KIJELÖLÉSEINEK KOORDINÁCIÓJA Az állomások üzembe helyezése el˝ott végzett nemzetközi egyeztetés egy m˝uszaki eszközkészlettel segített adminisztrációs folyamat, melynek els˝odleges feladata, hogy a HCM megállapodásban részletesen definiált szimulációs módszer felhasználásával eldöntse, hogy a vizsgált állomás okoz-e, illetve annak okoznak-e káros zavart a szomszédos országok már koordinált, üzemel˝o kijelölései. Földi mozgószolgálat esetén ehhez a 2. ábrán feltüntetett nevezetes pontokra meghatározott, a m˝uködési frekvenciától függ˝o maximális térer˝osségszintek kerültek meghatározásra. A HCM megállapodás alapján be-
érkez˝o kérelmek kiértékelését is. Koordinációt igényel az az adóállomás, amely az érintett ország irányában, annak határvonalára számítva a földfelszín feletti 10 m magasságban nagyobb térer˝osségszintet hoz létre a HCM megállapodás 1. mellékletében foglaltaknál. A földi mozgószolgálat vev˝oállomásait abban az esetben szükséges koordinálni, ha a vev˝orendszer védelmet igényel, és az a megállapodás els˝o mellékéletében meghatározott frekvenciafügg˝o, határvonaltól mért távolságon belül található. A beérkez˝o kérelmek elbírálása során el kell utasítani a kijelölést, ha: •
az állomás a megállapodás 1. mellékletében meghatározott térer˝osségszintet túllépi az érintett igazgatás frekvenciajegyzékében szerepl˝o állomások valamelyikénél;
•
a használni kívánt frekvencia két- vagy többoldalú megállapodások által definiált feltételekbe ütközik;
•
az állomás a megállapodás 1. mellékletében meghatározott térer˝osségszintet túllépi legalább egy, koordinációs kérelmének elbírálására váró állomásnál (a kérelmeket beérkezésük szerinti id˝orendben kell figyelembe venni);
•
az állomás a megállapodás 1. mellékletében meghatározott, határon átnyúló távolságra számított térer˝osségszintet túllépi.
dCB d2 d1
d
dCB
Vev˝ovédelmi igény csak akkor utasítható el, ha: Preferált másodlagos vonal Határvonal
Határvonal
•
a kérelem kiértékelését végz˝o igazgatásnak van már legalább egy olyan koordinált adója, ami a megállapodás 1. mellékletében definiált térer˝osségszintnél nagyobbat hoz létre az érintett vev˝onél;
•
a kérelem pozitív elbírálása megakadályozná az igazgatóságot az általa birtokolt preferált frekvenciák valamelyikének két- vagy többoldalú megállapodásban lefektetett feltételek szerinti felhasználásában;
•
a kérelem kiértékelését végz˝o igazgatásnak van legalább egy olyan, koordinációs kérelem elbírálására várakozó adója, ami a megállapodás 1. mellékletében definiált térer˝osségszintnél nagyobbat hoz létre az érintett vev˝onél;
•
a megállapodás 1. mellékletében megállapított, a határon átnyúló zavarással kapcsolatosan támasztott feltételek nem teljesülnek.
Határvonal
2. ábra. Határvonal, határon átnyúló távolság és a preferált másodlagos vonal szélhetünk a vizsgált kijelölés által a határvonalon létrehozott térer˝osségszintr˝ol (d) és határvonalon átnyúló távolságról (dCB ). A szomszédos igazgatások meghatározott frekvenciasávokra két- vagy többoldalúan köthetnek úgynevezett preferált megállapodásokat is, melyek lényege, hogy a sávon belül egymás között felosztott blokkok használatával kapcsolatban a preferált, els˝obbségi jogot élvez˝o igazgatások kedvez˝obb körülmények között koordinálhatják és helyezhetik üzembe kijelöléseiket. Ennek értelmében a határvonalra történ˝o számításokat nem a valós határvonalra, hanem annak egy el˝ore definiált távolsággal történ˝o transzlációjával meghatározott, úgynevezett másodlagos határvonalra kell elvégezni. A kijelölések nemzetközi egyeztetése egyrészt a koordinációs kérelmek elbírálásra történ˝o elküldését jelenti a folyamatban érintett igazgatások felé, másrészt magában foglalja a szomszédos igazgatásoktól
III.
A KOORDINÁCIÓS ELJÁRÁS GYAKORLATI NEHÉZSÉGEI
A nemzetközi koordináció olyan komplex igazgatási feladat, melynek szükségessége a nemzeti ki-
jelölések zavarmentes m˝uködésének biztosítása érdekében megkérd˝ojelezhetetlen, de a gyakorlati munka során sokféle problémát és kihívást hordoz magában. A koordinációs kérelmek küldése, fogadása és elbírálása jelent˝osen megnöveli az igazgatásokra háruló adminisztratív munkát: egy-egy koordinációs procedúra problémás ügyek esetén el is húzódhat, így lassítva az igazgatások frekvenciaengedélyezési eljárásait.
összefüggés alapján meghatározott szabadtéri térer˝osséggel kell számolni, ahol d a távolság kmben, P pedig a kisugárzott teljesítmény W-ban. Ha az els˝orend˝u Fresnel-zónában terepakadály található, akkor az összeköttetés nem tekinthet˝o optikainak, és az ITU ajánlásában található terjedési görbéket kell alkalmazni (3. ábra). A terjedési görbék matematikai 100 MHz, szárazföldi terjedés, 1% idõ
h1 = 10 m
120
Magyarország szempontjából különleges helyzet, hogy két szomszédos ország, Ukrajna és Szerbia nem tagja a HCM megállapodásnak, így az érintett országok igazgatásaival úgy kell lefolytatni a koordinációt, hogy − bár van kétoldalúan érvényes, a HCM megállapodástól eltér˝o keretrendszer − az említett országokkal történ˝o koordináció során eltér˝o típusú, bizonyos frekvenciasávokra megkötött megállapodásokat kell alkalmazni, ami nehézségeket szül a gyakorlatban, például az adatcsere ügyében is. El˝ofordul, hogy a szomszédos igazgatások olyan állomásokra kérnek vev˝ovédelmet, melyeket nem jelentettek be, nem koordináltak, így az nem került be az érintett igazgatás frekvenciajegyzékébe. Az ilyen esetkben az igazgatás koordináció nélkül üzembe helyezett állomásra vev˝ovédelmet nem igényelhet. IV.
˝ A ZAVARÓ TÉREROSSÉG MEGHATÁROZÁSA
A térer˝osségszint meghatározásának alapját az ITU-R P. 1546-os ajánlás adja [4]. Lényege, hogy az els˝orend˝u Fresnel-zóna tisztaságának függvényében választja meg a számítási algoritmust. Amennyiben a Fresnel-zóna tisztasága biztosított, úgy az dBµV P E = 107 +10·log10 −20·log10 (d) m 1000 W (1)
h1 = 20 m h = 37,5 m
100
1
h1 = 75 m
80
h1 = 150 m h1 = 300 m
60
E [dBµV/m]
A HCM megállapodás alapján történ˝o egyeztetés el˝onye, hogy − miként azt a neve is sugallja − az igazgatások ugyanazon számítási algoritmus alapján határozzák meg a kijelölések térer˝osségviszonyait, így küszöbölve ki az ebb˝ol adódó esetleges különböz˝oségeket, melyek vitás kérdésekhez vezetnének. Szem el˝ott kell tartani ugyanakkor, hogy az algoritmus harmonizálása még nem elegend˝o, az egyeztetést végz˝o igazgatásoknak az eredmények összehangolásának érdekében megegyez˝o, vagy maximum kis mértékben eltér˝o földrajzi adatbázis (topográfiai adatok, határvonal-vektorok, koordináta-rendszer) alapján, valamint folyamatosan frissített, egymás között meghatározott id˝onként kicserélt kijelölésadatbázisból kell dolgozniuk. Sokszor adódnak speciális ügyek is, hiszen a HCM megállapodás mellett rendszerint születnek (és érvényben is vannak) megállapodások például preferált frekvenciákról. A kiegészít˝o megállapodások figyelembevétele bonyolultabbá teszi az ügyintézést.
h = 600 m 1
40
h1 = 1200 m
20 0 −20 −40 −60 0 10
1
2
10
3
10
10
d [km]
3. ábra. Terjedési görbék (100 MHz, 1% id˝o, szárazföld) szempontból olyan négyváltozós (f frekvencia, h1 magasság, d távolság és az id˝ovalószín˝uség) függvényként kezelend˝ok, melyek analitikus formában nem adhatók meg, továbbá értelmezési tartományuk és értékkészletük diszkrét, így a szimulációk során a 4. ábrán látható módon inter- és extrapolációk szuperpozíciójára van szükség. Mivel a HCM algoE [dBμV/m] fsup
E [dBμV/m] finf
h1sup
dinf
d E(d,f,h1)
dinf
h1inf
h1
dsup
d [k m
]
h1sup
d
dsup
h1inf
h1
d [k m]
4. ábra. Térer˝osség interpolálása a terjedési görbék segítségével ritmus lineáris interpolációt alkalmaz, így a függvény értéke annak tetsz˝oleges γ változója (legyen az frekvencia, h1 vagy a távolság, az id˝ovalószín˝uség explicit módon adott, így azzal nem kell foglalkozni)
alapján interpolálható az (E (γsup ) − E (γinf )) log10 E = E(γinf )+ γ log10 γsup inf
γ γinf
(2) összefüggés segítségével, ha a függvény értéke a változó γ pontjában keresett, γinf és γsup pedig a keresett pontnál kisebb és nagyobb érték˝u, rendelkezésre álló változó értéke. ˝ KORREKCIÓS TÉNYEZ OK
V.
A Fresnel-zóna tisztaságának függvényében meghatározott térer˝osségszinteket az adó és a vev˝o között értelmezett terepviszonyok függvényében korrigálni, csökkenteni kell, melyre a topográfiából származtatott paraméterek (terepegyenetlenség, tereptisztasági szög, effektív antennamagasság), és az azokból meghatározható empirikus korrekciós értékek nyújtanak lehet˝oséget. Érdemes szem el˝ott tartani, hogy
formulával meghatározható tereptisztasági szög is, mely értékéhez a HCM megállapodás korrekciós görbesereget rendel, melyb˝ol a korrekció pontos értéke a már ismertetett lineáris interpoláció alkalmazásával határozható meg. VI.
A Z IMPLEMENTÁLT ALGORITMUS
A földi mozgószolgálat térer˝osségviszonyait meghatározó szimulációs eljárást az igazgatások által használt programkörnyezett˝ol (és a hivatalos HCMprogramtól) függetlenül, önállóan m˝uköd˝o Matlabsctipt [5] formájában implementáltam. Az algoritmus folyamatábrája a 6. ábrán tanulmányozható. A sziSTART BE: Topográfia; ITU-R P.1546 terjedési görbék; ∆h korrekciós görbék; Tx koordináták (xTX,yTX); Rx koordináták (xRX,yRX); Tx-Rx szakasz koordinátái (x,y); Tx-Rx távolság (d); heffTX,heffRX; h1,∆h; Θa, Θv;
h hp-hant -hterr
θ
Tiszta az elsőrendű Fresnel-zóna?
i
hp
E interp. terjedési görbékből
Szabadtéri E
hant
n
d hterr
d (max 16 km) i
5. ábra. Tereptisztasági szög meghatározása
∆h-korrekció?
E = E - ∆h korr. n
bár a szimulációs eljárás az ITU által definiált, a terepviszonyokat az antennától legfeljebb 15 kmig vizsgáló, bizonyos esetekben negatív értéket is felvev˝o effektív antennamagasság értékét alkalmazza, a további számítok során az abból származtatott h1 érték kerül felhasználásra, mely konverzió az antennák magasságának, valamint a kijelölés típusának függvényében biztosan nemnegatív magasságértéket eredményez. A megállapodás 5. mellékletében található konverziós táblázat determinálja továbbá, hogy bizonyos esetekben mely korrekciós tényez˝ok alkalmazása szükséges a térer˝osségszint pontosabb meghatározásának érdekében. Miként a terjedési görbék esetén, úgy a korrekciós tényez˝ok meghatározása során is inter- és extrapolációra van szükség, hiszen a korrekciós értékek a paraméterek függvényében diszkrét értelemezési tartományon és diszkrét értékkészlettel állnak rendelkezésre. Erre példa az 5. ábra jelölései alapján a hp − hant − hterr (3) θ = tan−1 d
i
Θa-korrekció?
E = E - Θa korr. n Θv-korrekció?
n
STOP
i E = E - Θv korr.
KI: E
6. ábra. A térer˝osségszámítás folyamatábrája mulációs környezet Matlab-alapú megvalósítását els˝osorban a számítási algoritmus rugalmas kezelésének igénye, az eljárás továbbfejlesztési lehet˝oségének vizsgálata kívánta meg. A zavaró térer˝osség meghatározásának egyik legfontosabb bemeneti adata az a topográfiai adatbázis, melyen a vizsgált állomásokat el kell helyezni. Munkám során egyaránt használtam fiktív és valós topográfiát, el˝obbit
digitális képfeldolgozási eszközök segítségével valósítottam meg. A topográfia nem más, mint egy t(x, y) kétváltozós függvény, melynek értékkészlete az adott (x, y)-pontban értelmezett magasságértéket adja meg méterben. Ennek meghatározásához egyaránt használható a hosszúsági és szélességi fokok koordinátarendszere, valamint a klasszikus Descartes-féle koordináta-rendszer is, melyet az egyszer˝uség kedvéért én is alkalmaztam. A sztochasztikus topográfiamátrix generálása során els˝o közelítésben ehhez rendeltem egy pszeudovéletlen, normál eloszlású számokkal feltöltött F(x, y) kvadratikus mátrixot, melyet egy W(x, y) = w(x, y) = e
2|x| 2|y| − cx + cy
magasságértékei. Ez az úgynevezett dh-síkon történ˝o vizsgálódást teszi lehet˝ové, ami a terepkorrekciós tényez˝ok meghatározása szempontjából elengedhetetlen. Ez elegend˝o, hiszen a szimuláció során mindig pont-pont közötti számításokat (vagy azok szuperpozícióját) kell végrehajtani. PTX(dTX,hTX)
h
2d F −1 {F {W(x, y)} F {F(x, y)}} , √ N cx cy (5) ahol F{·} a Fourier-transzformáció operátora, N pedig a felosztás finomságát jelöli d · d területtel rendelkez˝o vizsgálati tartomány esetén. T(x, y) =
d
hTX
PRX(dRX,hRX)
y
PTX(xTX,yTX)
n1
hi hRX Pi(xi,yi)
x
PRX(xRX,yRX)
8. ábra. Koordináták síkban és térben
(4)
impulzusválasszal rendelkez˝o Gauss-sz˝ur˝o segítségével dolgoztam fel. Az összefüggésben cx és cy ún. korrelációs faktorok: minél nagyobb az értékük, az adott irányban annál gyorsabban csillapodik az impulzusválasz, így "simább" lesz a sz˝ur˝o gerjesztett válasza, tehát a topográfia. Az ezt reprezentáló T(x, y) mátrix a helyfrekvenciák tartományában történ˝o konvolúcióval határoható meg:
n2
P(x,y,h)
Bár a terepmetszettel történ˝o munka jelent˝osen csökkenti az egyes számítások során feldolgozásra kerül˝o adatmennyiséget, az algoritmus futási idejét érdemben nem ez, hanem a korrekcióhoz szükséges paraméterek meghatározása, valamint a bemenetként rendelkezésre álló empirikus függvények segítségével történ˝o inter- és extrapoláció befolyásolja. A paraméterek esetén el˝ofordul, hogy kimerít˝o kereséses algoritmust kell alkalmazni − ilyen eljárást igényel például a tereptisztasági szöghöz szükséges derékszög˝u háromszög átfogóját meghatározó egyenes megkeresése (9. ábra). Az eljárás el˝onye, 240
300 280
220 260 200
240 220 h [m]
h [m]
180
160
200 180 160
140
140 120 120 100
0
5000
10000
100
15000
d [m]
0
5000
10000
15000
d [m]
9. ábra. Kimerít˝o kereséses algoritmus alkalmazása 7. ábra. Véletlenszám-mátrix és egy generált topográfia A számítások során az így létrehozott földrajzi adatbázison történ˝o tájékozódást síkbeli és térbeli koordinátageometria segítségével, a 8. ábrán látható módon valósítottam meg. A térben az azok koordinátái alapján azonosított adó- és vev˝opontok közötti metszet felvételéhez els˝oként meg kell határozni a két pontot összeköt˝o, az xy-síkon található egyenes pontjait. Ezen pontokhoz két távolságot rendeltem: az adótól és a vételi ponttól vizsgált távolságok értékét (d). Így az el˝oz˝o síkra mer˝oleges vizsgálódási metszet is definiálható, hiszen a d távolságok függvényében felvehet˝ok a két pont közötti terepmetszet
hogy tetsz˝oleges topográfia esetén megfelel˝o eredményt ad, hátránya, hogy nem használja ki az egyedi viszonyokból adódó egyszer˝usítési lehet˝oségeket, ezért rendkívül id˝oigényes. Az interpolációs eljárások id˝oigényessége nem a matematikai m˝uveletek bonyolultságából adódik, hanem a függvény három változójából következ˝o 23 = 8 különböz˝o eset kezeléséb˝ol if-ágak segítségével. VII.
˝ A KIJELÖLÉSEK M UKÖDÉSI TERÜLETÉNEK LEÍRÁSA
A mozgószolgálatok jellemz˝oje, hogy összeköttetéseinek legalább egyik végpontja mozog, vagy
el˝ore meg nem határozható helyen tartózkodik [6]. M˝uködési terület szempontjából tehát kétféle típusú állomással kell foglalkozni: a fix, a koordinátarendszer egy adott pontjához kötött állomásokkal (ilyenek például a mobil összeköttetések bázisállomásai), valamint a mobil kijelölésekkel. Az állandóhely˝u kijelölések során a feladat egyszer˝u, hiszen egyetlen pont-pont összeköttetéssel kell számolni a zavaró térer˝osség meghatározása során, a számítás egyetlen szabadságfoka a vételi pont meghatározása. A mobil kijelölések földrajzi helyzete ellenben nem írható le egyetlen ponttal, az állomásokhoz m˝uködési területet kell rendelni, így a mozgó kijelölések térer˝osségviszonyainak feltérképezése két szabadságfokú számítást igényel: nem mindegy, hogy az állomás a m˝uködési területének mely pontján tartózkodik, és az sem, hogy onnan a vizsgált tér mely pontjában akarjuk meghatározni az általa létrehozott térer˝osségszintet. A jelenleg érvényes HCM megállapodás térer˝osségszámítási algoritmusának kidolgozása során arra törekedtek, hogy a lehet˝o legegyszer˝ubb, worst casealapú szimulációval történjen a koordináció. Ehhez a mobil állomások m˝uködési területét minden esetben egy adott középpontú, adott sugarú körrel közelítik, és a szimuláció során csak a kör kerületének azon pontját veszik figyelembe, mely a lehet˝o legrosszabb térer˝osségviszonyokat eredményezi. Erre mutat példát a 10. ábrán látható, határvonalra történ˝o számítás is. Ebben az esetben a m˝uködési zóna kerületének
tér˝o síkidommal történ˝o leírásának igénye. Adódhat olyan topográfia is, mely esetén a vizsgált kijelölés nem a m˝uködési zóna kerületének valamely pontján hozza létre a maximális zavaró térer˝osséget, hanem a terület valamely bels˝o pontján, hiszen a térer˝osség nem kizárólag a távolság, hanem a topográfia függvénye is. Felmerül továbbá annak a kérdése is, hogy a mobil állomások a m˝uködési területeik bizonyos pontjain milyen valószín˝uséggel találhatók meg: amennyiben a kijelölések megtalálási valószín˝usége megismerhet˝o és leírható, úgy azt célszer˝u figyelembe venni a koordinációs eljárás során, hiszen lehet olyan eset is, hogy a terület azon részén, ahol a vizsgált kijelölés a legnagyobb zavaró térer˝osséget hozza létre, csak igen kis valószín˝uséggel tartózkodik. Munkám során a mobil kijelölések jelenlegi koordinációs eljárásának kiterjesztésével foglalkoztam, mely kiterjesztéssel elszakadtam a jelenleg alkalmazott módszert˝ol, és a m˝uködési területet a kétváltozós normális eloszlás s˝ur˝uségfüggvényével modelleztem. A s˝ur˝uségfüggvény segítségével történ˝o mozgáskörzet-leírás egyrészt a m˝uködési terület modellezési lehet˝oségeinek kiszélesítését takarja, hiszen alkalmazása elszakadást jelent a köralapú leírástól, másrészt modellezhet˝o vele az állomás el˝ofordulási valószín˝usége is, így a vizsgált mozgó állomások viselkedése rugalmasabban vizsgálható. A leíráshoz definiálni kell két valószín˝uségi változót: legyen ξ az állomás x-irányú tartózkodási helyzete a síkon, míg η jelölje az y-irányú pozíciót. Ekkor ξ és η együttes eloszlásának s˝ur˝uségfüggvénye az
r dEmax Emax
f (x, y) =
dmin
" Határvonal
1 √
2πσ1 σ2 1 −
r2
exp
−
1 2 (1 − r2 )
2
2
(x − m1 ) x − m1 y − m2 (y − m2 ) − 2r + 2 σ1 σ1 σ2 σ22
#! (6)
10. ábra. Mobil állomás térer˝osségszintjének meghatározása határvonalra azon pontjából történik a számítás, amely a legközelebb található a vizsgált határvonalhoz, és az a vételi határpont a mérvadó koordinációs szempontból, melyen a kijelölés a legnagyobb (Emax ) térer˝osségszintet hozza létre. Ez az eljárás egyszer˝u és gyors szimulációt tesz lehet˝ové, ugyanakkor számos hátránya is van: például a határ közelében található mobil állomások m˝uködési területének körrel történ˝o közelítése során adódhatnak olyan esetek, hogy a közelített mozgáskörzet átnyúlik a szomszédos ország területére, ami hamis, a valóságot nem tükröz˝o eredményre is vezethet, így felmerül a terület rugalmasabb, kört˝ol el-
alakban írható fel, ahol m1 és σ1 ξ, m2 és σ2 pedig η várható értéke és szórása, r pedig a kovariancia segítségével definiálható korrelációs együttható [7]: r=
Cov (ξ, η) , r ∈ [−1, 1] . σ (ξ) σ (η)
(7)
Az így leírt, meghatározott m˝uködési terület formailag sokkal rugalmasabb, mint a körrel történ˝o közelítés, például a határmenti kijelölések esetén lényegesen jobban igazodik az adott mobil állomás tényleges m˝uködési területéhez. A pontosabb területleíráson túl a módszer segítségével lehet˝oség nyílik az egyszer˝u, pont-pont alapú számítás kiterjesztésére a függvény tartományán belül, a kiszámított térer˝osségértékek eloszlás szerinti figyelembevételével, súlyozásával, mely módszer a tartózkodási valószín˝uség figyelembevételével precízebb információt ad
az állomás által létrehozott térer˝osségviszonyokról, ezzel segítve a rendelkezésre álló frekvenciakészlet hatékonyabb felhasználását. Abból kifolyólag, hogy 4
5 −9
x 10
x 10
4
4
3 2
3
y [m]
f
1 2
1
0 −1 −2
0 5
−3 5 −4
0
4
x 10
y [m]
0 −5
−5
x [m]
4
x 10
−5 −5
0 x [m]
5 4
x 10
míg a mobil állomás helyét egy m1 = m2 = 0, σ1 = 5000, σ2 = 10000, r = 0, 5 paraméterekkel rendelkez˝o, normális eloszlással modellezett m˝uködési területen értelmeztem. Els˝o közelítésben a duplex összeköttetés mobil adás − bázis vétel esetét (uplink) vizsgáltam meg, f = 450 MHz adási frekvenciával, P = 20 W kisugárzott teljesítménnyel, körsugárzó antennát feltételezve. Ha alaposabban tanulmányozzuk a mobil állomás m˝uködési pontjait, a hozzájuk rendelt magasságértékeket és az adó-vev˝o közötti terepviszonyokat, akkor a szimuláció tényleges lefuttatása el˝ott le lehet vonni néhány egyszer˝u következtetést.
11. ábra. Modellezés normális eloszlással: m1 = 1 · 104 , m2 = −2 · 104 m, σ1 = 6200 m, σ2 = 8100 m, r = 0, 35 a s˝ur˝uségfüggvény maximuma a 10−9 nagyságrend˝u, értékeit nem célszer˝u direkt módon a térer˝osségszintek súlyozására használni, ezért a m˝uködési területet leíró függvényt annak maximális értékére normalizáltam. Ennek értelmében a súlyozás után a legnagyobb, a klasszikus algoritmusból ténylegesen adódó térer˝osségszint a várható értéknél értelmezett, minden attól eltér˝o pontban az eredeti térer˝osség tartózkodási valószín˝uséggel arányosan csökkentett értéke lesz a szimuláció kimenete. VIII.
D UPLEX BÁZIS - MOBIL ÖSSZEKÖTTETÉS VIZSGÁLATA FIKTÍV TOPOGRÁFIÁN
A továbbfejlesztett, Matlab-script formájában implementált algoritmus m˝uködését megvizsgáltam egy fiktív topográfián elhelyezett bázisállomásmobil duplex összeköttetés térer˝osségviszonyainak feltérképezésére. A 100 km · 100 km területen értelemezett topográfia a 12. ábrán látható. A topográfia minimális magassága 0 m,
13. ábra. A mobil állomás s˝ur˝uségfüggvénye és a bázis-mobil pontok a topográfián
Amennyiben a normált s˝ur˝uségfüggvény nullától eltér˝o (||f (x, y) || > 1 · 10−4 ) pontjaiból számolunk térer˝osséget a függvény kvantitatív adatainak figyelmen kívül hagyásávával (tehát csak az a fontos, hogy el˝ofordulhat-e, hogy az adott pontban megtalálható az állomás, de azt nem nézzük, hogy a s˝ur˝uségfüggvény ott mekkora értéket vesz fel), azon pontoknál fog nagyobb térer˝osségérték adódni, melyek egyrészt közelebb vannak a bázishoz (y > 0), másrészt ahonnan nézve a terepegyenetlenség és az abból fakadó korrekciós tényez˝ok a legkisebbek. Ez jól láthatóan szintén a pozitív y-értékek részsíkja. A súlyozatlan szimulációs eredmények a 14. ábrán láthatók. Fontos megjegyezni, hogy az uplink-eset
12. ábra. A vizsgált topográfia maximuma 307,66 m, átlaga 161,91 m. Az x, y ∈ −5 · 104 m, 5 · 104 m értelmezési tartományú Descartes-féle koordináta-rendszerben a bázis állomást a Pb 3, 99 · 104 ; 1, 97 · 104 koordinátájú, hb = 220, 94 m magasságú pontban helyeztem el,
14. ábra. A mobil állomás m˝uködési pontjaiból számított térer˝osségértékek térer˝osségértékeinek ábrázolását az egyszer˝uség és az átláthatóság kedvéért úgy végeztem el, hogy az
Az eredmények alapján látható, hogy a vizsgált mobilállomás igen széls˝oséges térer˝osségszinteket hoz létre attól függ˝oen, hogy éppen hol tartózkodik. A térer˝osségszint ingadozása miatt adódhat olyan eset, hogy a vizsgált kijelölés m˝uködési területének létezik olyan pontja, amelyb˝ol már jelent˝os mérték˝u káros zavart okoz egy másik állomásnak, ezáltal koordinációs szempontból lehet, hogy problémás lenne a kezelése. Megfigyelhet˝o továbbá, hogy a kijelölés a legnagyobb térer˝osségszinteket a m˝uködési körzetének szélén hozza létre, ahol igen kis valószín˝uséggel tartozik. A súlyozott térer˝osségszintek a 15. ábrán láthatók. A s˝ur˝uségfüggvény alakulásának
300
280 260
250 240 200 220 h [m]
A mobil állomás által a fix bázisponton létrehozott térer˝osségszint maximális értéke Emax = 42, 69 dBµV adódott a m -re 4 Pmax 2, 07 · 10 ; 4, 19 · 104 koordinátájú, hmax = 163, 46 m magasságú pontból. Innen nézve az adó-vev˝o távolság d = 29, 35 km, a terepegyenetlenség ∆h = 138, 17 m, a tereptisztasági szögek elhanyagolhatóan kicsik, az effektív antennamagasságok hef fT X = 36, 2079 m és hef fRX = 67, 0210 m értékekre adódnak (hantT X = hantRX = 12 m) és az els˝orend˝u Fresnel-zóna tisztasága nem biztosított. A legkisebb létrehozott térer˝osségszint Emin = −13, 81 dBµV m érték˝ure adódik a Pmin −1, 66 · 104 ; −3, 88 · 104 koordinátájú, hmin = 59, 92 m magasságú pontból. Ebben az esetben az adó-vev˝o távolság d = 81, 43 km, a terepegyenetlenség ∆h = 211, 21 m, a tereptisztasági szögek jó közelítéssel zérusok, az effektív antennamagasságok hef fT X = 4, 32 m és hef fRX = −18, 82 m értéket vesznek fel, optikai összeköttetésr˝ol ezúttal sem beszélhetünk.
nél, valamint annak közvetlen közelében kiszámított szinteket. Az így adódó maximális térer˝osségszint Emax = 11, 3580 dBµV m , a hozzá tartozó adatok: Pmax 505, 70; 1, 51 · 103 , hmax = 159, 53 m, d = 43, 38 km, ∆h = 204, 40 m, θT X = θRX ≈ 0, hef fT X = 29, 70 m, hef fRX = −12, 91 m és az összeköttetés nem optikai. A minimális térer˝osséghez tartozó adatok: Emin = −15, 18 dBµV m , Pmin −3, 53 · 103 ; −6, 56 · 103 , hmax = 111, 5 m, ∆h = 206, 48 m, θT X = θRX ≈ 0, hef fT X = 7, 60 m, hef fRX = −14, 79 m, az els˝orend˝u Fresnel-zóna tisztasága ezúttal sem biztosított. Az
h [m]
értékeket azokhoz a pontokhoz rendeltem hozzá, ahonnan a számítás elvégzése történt. Ez a módszer nyilvánvalóan kezelhet˝obb eredményt ad, hiszen a fordított esetben a fix vételi pontban lenne szükséges feltüntetni a térer˝osségeket, ami problémás feladat.
150
200 180
100 160 50 140 0
0
2
4
6 d [m]
8
10 4
x 10
120
0
0.5
1
1.5 d [m]
2
2.5
3 4
x 10
16. ábra. A minimális és a maximális térer˝osséghez tartozó terepmetszetek így adódó 10 dBµV körüli maximumok jelent˝osen m kisebb térer˝oségszintet reprezentálnak a hagyományos, súlyozatlan számítási módszerhez képest, így azt mondhatjuk, hogy ez az eljárás pontosabb képet ad az állomás m˝uködése közben kialakuló térer˝osségviszonyokról, megnyitva a lehet˝oséget az egyedi esetek rugalmasabb kezelésére, koordinálására. A bázisállomás által a mobil m˝uködési területére (downlink) létrehozott térer˝osségszinteket a 17. ábra mutatja. Az állomás f = 460 MHz adási
17. ábra. A mobil állomás m˝uködési pontjaira számított térer˝osségek
15. ábra. A számított térer˝osségszintek súlyozás után figyelembevétele jelent˝osen csökkenti az eredetileg kiszámított térer˝osségszinteket, és szinte teljes egészében levágja, zérusra csökkenti a függvény szélén található maximumokat, megtartva a várható érték-
frekvencián, 20 W kisugárzott teljesítménnyel és körsugárzó antennával üzemel. A súlyozási eljárás nélkül létrehozott maximális térer˝ osségszintet a kijelölés a Pmax 10606; 4, 29 · 104 pontban Emax = 38, 05 dBµV értékkel hozza létre, míg a minimá- m lis térer˝osségszint a Pmin −1, 66 · 104 ; 3, 88 · 104 pontban Emin = −13, 98 dBµV érték˝ure adódik. m
4
5
x 10
4 1
3
0.8
2
0.6
1 y [m]
El˝obbi az uplink-irányhoz képest 4,64 dB-vel, míg utóbbi 0,167 dB-vel kevesebb. A súlyozás utáni értékek a 18. ábrán láthatók. Az eljárás a maxi-
0.4
0 −1
0.2
−2
0 5
−3 5 −4
0
4
x 10
y [m]
0 −5 −5
4
x 10
−5 −5
x [m]
0 x [m]
5 4
x 10
19. ábra. A mobil állomás helyzetét leíró függvény
mális térer˝osségszintet Emax = 12, 095 dBµV m -re csökkenti, ami a súlyozatlan maximumnál 25,957 dB-vel kevesebb, míg az uplink-értékhez képest 0,737 dB-vel több, a minimális térer˝osségszint pedig −15, 004 dBµV m -re adódik. Összefoglalásképpen elmondható, hogy az uplink-downlink-irányok térer˝osségviszonyai kisebb különbségekt˝ol eltekintve megegyeznek, mely egyezés els˝osorban a távolság alapú térer˝osségszámításból adódik (különbséget csak a frekvencia-offset és terepviszonyok közötti eltérés okozhat), így a súlyozott térer˝osségszintek is hasonlóan alakulnak. A legnagyobb térer˝osségszintek a várható érték környezetében, míg a minimum a m˝uködési terület bázisállomástól vizsgált távolabbi végén alakul ki. Mivel a koordinációs eljárások során a maximális szintek érdekesek, ezért elmondható, hogy az eredeti algoritmus segítségével adódó 40 dBµV m körüli értékek helyett az átlagosan 15 − 20 dBµV m nagyságú térer˝osségszintekkel kell számolni. IX.
A minimális távolság megtalálására egy kimerít˝o kereséses algoritmust írtam, amely végigmegy a mobil állomás m˝uködési területének minden pontján, és ott megvizsgálja a határvonal összes pontjának távolságát a q 2 2 d = (xp − xborder ) + (yp − yborder ) (8) formula segítségével, és ahol ez az érték a legkisebb, azt a határvonal- és m˝uködési terület pontot választja ki. A legkisebb távolság ezúttal dmin = 21, 211 kmre adódott a Pa (−1, 3636 · 104 ; 1, 4646 · 104 ) adásiés a Pborder (−1, 3636 · 104 ; 7, 5758 · 103 ) határpont között. 4
5
x 10
4 3 2 1 y [m]
18. ábra. A számított térer˝osségszintek súlyozás után
0 −1 −2 −3 −4 −5 −5
0 x [m]
5 4
x 10
20. ábra. Az állomás területe, a határvonal és a minimális távolság
S ZÁMÍTÁS A HATÁRVONALRA FIKTÍV TOPOGRÁFIÁN
Munkám során egy fiktív topográfián megvizsgáltam a mobilállomások által a határvonalon létrehozott térer˝osség meghatározására szolgáló eljárás m˝uködését, javíthatóságát. Ehhez a mobil állomás helyzetét egy m1 = −3, 384 · 104 , m2 = −6, 566 · 103 , σ1 = 5000, σ2 = 10000 és r = 0, 2 paraméterekkel rendelkez˝o normális eloszlás s˝ur˝uségfüggvényével modelleztem, a határvonalat pedig az annak pontjait leíró (x, y)-koordinátákat azonosító vektor segítségével értelmeztem. A területet leíró függvény a 19. ábrán, míg a határvonal és a terület helyzete a 20. ábrán látható. Hagyományos számítási algoritmust feltétezve az els˝o lépés a m˝uködési terület azon pontjának megkeresése, amely a határvonalhoz a legközelebb található.
A klasszikus algoritmust használva tehát a feladat a következ˝o: a megkeresett Pa pontból a határvonal összes pontjára meghatározni a h = 10 m magasságban létrehozott térer˝osség értékét, majd kiválasztani a legnagyobbat, és annak koordinátáit, valamint a kiszámított térer˝osségszint értékét visszaadni kimenetként. A szimuláció során a mobil kijelölés adási frekvenciáját f = 455, 125 MHz-re, teljesítményét P = 25 W-ra, az antenna magasságát hant = 30 mre választottam. A határvonal teljes hosszára meghatározott térer˝osségszinteket mutatja a 21. ábra. A maximális térer˝osség értéke a Pmax 7, 5758 · 103 ; −1, 2626 · 104 pontban Emax = 30, 5793 dBµV m -ra adódik, amely meghaladja a HCM megállapodásban az adott
X.
S ZIMPLEX ÖSSZEKÖTTETÉS VIZSGÁLATA VALÓS TOPOGRÁFIÁN
21. ábra. Térer˝osségszintek a határvonalon
frekvenciára el˝oírt 20 dBµV m -t, tehát a kijelölést mindenképpen koordinálni kell. Látható, hogy a vizsgált adási pont a mobil állomás meghatározott m˝uködési területének szélén található, ami azt jelenti, hogy normális eloszlást feltételezve a kijelölés a tárgyalt pontban igen kis valószín˝uséggel tartózkodik. Amennyiben ismert a kijelölés tartózkodási helyének eloszlása a síkon, úgy célszer˝u abból a pontból számítani a térer˝osség értékét a határvonalra, ahol a legnagyobb valószín˝uséggel található meg az adott állomás. Ez a pont nem más, mint a várható érték. A várható értékhez a raszter alapján legközelebb es˝o Pm (−3, 3838 · 104 ; −6, 5657 · 103 ) pontból elvégzett szimuláció során a határvonal pontjaira meghatározott térer˝osségszintek a 22. ábrán láthatók. Az eredmények alapján a maximális térer˝osségszint
22. ábra. Térer˝osségszintek a határvonalon, a várható érték pontjából
ugyanarra a határpontra esik, de az eredetinél több mint 15 dB-vel kevesebbre, Emax = 13, 3904 dBµV m re adódik. Az így meghatározott térer˝osségszint a 20 dBµV m -es koordinációs küszöb alatt marad, így ez alapján a kijelölés egyeztetés nélkül helyezhet˝o üzembe. Az ügyintéz˝onek ezúttal is szem el˝ott kell tartania azt a tényt, hogy a kijelölés m˝uködési területének van olyan pontja, ahonnan az a kritikus szint feletti térer˝osséget hoz létre a határvonalon, így adott esetben az állomás koordinálandó, a m˝uködési terület sajátosságainak figyelembevételével.
Az implementált térer˝osségszámítási eljárást a fiktív topográfiákon kívül a 23. ábrán látható, valós terepadatokat leíró környezetben is teszteltem egy szimplex bázis-mobil összeköttetést feltételezve. A Budapestet, valamint a szélesebb agglomerációt is magában foglaló terepadatokat − mely a magyarországi földmérési térképek vetületi rendszerének 65-ös sorszámú egységes országos vetületi (EOV) szelvénye [8] − a Budapesti M˝uszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alapszakos villamosmérnökhallgatója, Vigh Péter bocsátotta rendelkezésemre, amit ezúton is szeretnék megköszönni. A szelvény
23. ábra. A vizsgált 65-ös EOV-szelvény és topográfiája felülnézetb˝ol [8] eredetileg egy 32 km · 48 km-es téglalap, amely 50 méteres osztásközzel tárolva egy 640 × 960-as mátrixot alkot. Ezt a mátrixot számítási id˝o csökkentése érdekében egy 64 × 160-as mátrixra redukáltam, ami a térer˝osségszámítási pontosságot a pont-pont közötti interpolációs eljárás miatt nem befolyásolja, csupán az adó- és a vev˝oállomás helyzetének meghatározási finomságára van hatással. A szimuláció során egy fix vev˝oállomást definiáltam a Széchenyi-hegy h = 423 m tengerszint feletti magasságú, PRX (−5283; −2794) koordinátákkal azonosítható pontjában hant = 60 m antennamagassággal, melyhez egy, a 24. ábrán látható, a pesti kerületekben történ˝o üzemelést modellez˝o, m1 = 1, 313·104 , m2 = −6349, σ1 = σ2 = 2000 és r = 0, 1 paraméterekkel rendelkez˝o normális eloszlás s˝ur˝uségfüggvényével leírható m˝uködési területen értelmezett mobil adót rendeltem. Az adóantenna körsugárzó és hant = 3 m magas, a kisugárzott teljesítmény P = 0, 35 W, az üzemi frekvencia f = 451, 250 MHz. A súlyozatlan térer˝osségszintek alakulását a vev˝oantenna pontjában a mobil állomás tartózkodási helyének függvényében a 25. ábra mutatja. Megfigyelhet˝o, hogy a mobil állomás által létrehozott térer˝osség a tartózkodási területen belül közel helyfüggetlen, konstans (alaposabb szemrevételezéssel látható, hogy a távolság növekedésével körül kis mértékben csökken), átlagosan 40 dBµV m
500
450
450
400
400
350
350 h [m]
h [m]
500
300
300
250
250
200
200
150 100
150
0
5000
10000
100
15000
d [m]
0
2000
4000
6000 8000 10000 12000 14000 d [m]
24. ábra. A fix- és a mobil állomás helyzete
26. ábra. Az els˝orend˝u Fresnel-zónák tisztasága biztosított
alakul. A közel állandó térer˝osség értéke abból adódhat, hogy a pontonként elvégzett szimulációs lépések során érdemben nem változik az adó és a vev˝o között a terep, így az eredmény kizárólag a két pont közötti távolság befolyásolja. A viszonylag nagynak mondható térer˝osségértékek forrása egyrészt fakadhat a kisebb távolságokból, másrészt a terepviszonyok alaposabb tanulmányozása során felmerülhet a gyanú, hogy az els˝orend˝u Fresnel-zóna tisztasága ezúttal biztosított, ezért a szabadtéri terjedés összefüggése szerint kell számolni.
új információval szolgálni a kialakuló viszonyokkal kapcsolatban. A súlyozás után adódó térer˝osségszintek a 27. ábrán láthatók.
50
E [dBµV/m]
40 30 20 10 0 2 1 4
x 10
4 2
0
0
−1 y [m]
−2 −2
−4
4
x 10
x [m]
27. ábra. A súlyozott térer˝osségszintek alakulása
25. ábra. A súlyozatlan térer˝osségértékek alakulása
A sejtést a 26. ábrán látható, a minimális és a maximális térer˝osségszinthez tartozó terepmetszetek, és az azokra felrajzolt els˝orend˝u Frensel-zónák viszonya is igazolja. Látható, hogy a topográfiai adatok alapján történ˝o számítások alapján egy, Pest déli kerületei és a Széchenyi-hegy között kialakításra kerül˝o szimplex összeköttetés esetén, a vizsgált frekvencián és annak környezetében a szabadtéri hullámterjedés törvényeit lehet és kell is alkalmazni. A térer˝osség értékének minimális ingadozását nem az alapvet˝o számítási módszerek (terjedési görbék és szabadtéri összefüggés) közötti váltás okozza a vizsgált m˝uködési területen belül, hanem a terepegyenetlenségek, valamint az azokból számított korrekciós tényez˝ok hatásai. Mivel a területre számított térer˝osségek közel állandó érték˝unek adódnak, így az eddig szemléletes, effektív hatást mutató súlyozási eljárás ezúttal várhatóan nem fog érdemi eredményre vezetni, az így kapott térer˝osség-eloszlás nem fog
Az eredmények kvalitatív módon a közel konstans eredeti térer˝osségszintek miatt a m˝uködési terület leírásához használt normális eloszlás s˝ur˝uségfüggvényének megfelel˝oen alakulnak. Összefoglalásképpen elmondható, hogy abban az esetben, ha az els˝orend˝u Fresnel-zóna tisztasága biztosított, úgy kis m˝uködési területeket feltételezve a súlyozási eljárás nem szolgál új információval, ebben az esetben célszer˝ubb és kézenfekv˝obb egy átlagos térer˝osségszinttel számolni, hiszen az állomás jó közelítéssel a mozgáskörzetének minden pontján azonos térer˝osségszintet fog létrehozni a vizsgált ponton. XI.
˝ ÖSSZEHASONLÍTÁSA F UTÁSI ID OK
A Matlab-script formájában implementált térer˝osségszámítási algoritmus sz˝uk keresztmetszete a futási id˝o, ahogy azt a 28. ábra is alátámasztja. A duplex összeköttetés térer˝osségviszonyainak meghatározási ideje az adott programkörnyezetben összesen több mint 16 órára adódott, a szimplex összeköttetés megvizsgálása 4 órát, míg a határvonalra történ˝o számítás 1 óránál kevesebb id˝ot vett igénybe. A script rendkívül hosszú futási idejének oka els˝osorban az, hogy a végrehajtott feladat lényegében sok pont-pont közötti térer˝osségszámítás szuperpozíciója, melyek egyenként is sok id˝ot vesznek igénybe a Matlab korlátai, a topográfiai adatok
t
zásának lehet˝oségeire, valamint az eredményekb˝ol levont következtetésekkel összefoglaltam az új módszer el˝onyeit és hátrányait, fiktív és valós terepadatok alkalmazásának segítségével.
35015,18 s 22691,82 s
15416,19 s
3395,19 s
Duplex Duplex Határvonal Bázis-Mobil Mobil-Bázis
Szimplex
A jöv˝oben szeretném a jelenleg Matlab környezetben futó scriptet a szimuláció felgyorsítása érdekében C programozási nyelvre átkódolni, ezzel küszöbölve ki az eljárás jelenlegi legnagyobb hátrányát, problémáját, továbbá foglalkozni szeretnék a mozgó állomások tartózkodási valószín˝uségének leírásának még pontosabb, a normális eloszlástól eltér˝o formulával történ˝o közelítésével is.
28. ábra. A vizsgált problémák futási ideje
H IVATKOZÁSOK [1]
nagysága, valamint bizonyos esetekben a számítások során használt kimerít˝o kereséses eljárások miatt. Belátható, hogy az eljárás mindennapi használatához a jelenleg még túlzottan hosszú futási id˝oket csökkenteni kell. Az egyik lehetséges megoldás az algoritmus más, gépközeli programkörnyezetbe történ˝o átültetése, átkódolása, a független programrészek párhuzamosítása, vagy a tényleges számítási algoritmus tökéletesítése a kimerít˝o keresés használatának elkerülésével, ahol az lehetséges. A legrövidebb, egy óra alatti futási id˝o a határvonalra történ˝o számítás esetén adódott, hiszen ebben az esetben a fix adási pontból a kétszáznál alig több határpontra kellett számolni, ami számszer˝uen kevesebb iterációs lépést takar. XII.
˝ KONKLÚZIÓ , JÖVOBELI TERVEK
Cikkemben ismertettem a HCM megállapodás mellékleteiben összefoglalt, a földi mozgószolgálat nemzetközi frekvenciakoordinációja során felhasznált térer˝osségszámítási eljárásokat, a terepviszonyok kezelését és az azokból származtatható korrekciós tényez˝oket m˝uszaki és matematikai vonatkozásban, kitérve a programozási gyakorlatban történ˝o megvalósítási módszereikre. Matlab-script formájában megvalósítottam a meghatározott és leírt algoritmust, így egy saját, egyedi, független környezetet teremtettem a HCM-eljárást alkalmazó számításokhoz. A klasszikus szimulációs algoritmust kiegészítettem a mobil állomások m˝uködési területének statisztikai, valószín˝uségszámítási eszközkészlettel történ˝o leírásával, valamint az ehhez kapcsolódó függvények szerinti térer˝osségszint-súlyozással, így nyitva lehet˝oséget egy pontosabb, a jelenleginél rugalmasabb, és spektrumgazdálkodási értelemben több lehet˝oséget magában foglaló módszer alkalmazása el˝ott. A saját script felhasználásának segítségével illusztratív példákat mutattam be az új eljárás alkalma-
[2] [3] [4]
[5] [6]
[7] [8]
International Telecommunication Union, Radio Regulations. Article 6, ITU, 2012. HCM Agreement, http://www.hcm-agreement.eu/ http://www.hcm-agreement.eu/grafiken/europa.gif (utolsó látogatás: 2014. szeptember 17.) International Telecommuncation Union, ITU-R P. 1546-5, Method for point-to- point-area predictions for terrestrial services in the frequency range 30 MHz to 3000 MHz. ITU, 2013. http://www.mathworks.com/products/matlab/ (utolsó látogatás: 2014. szeptember 20.) Szekeres B, Nagy L. Antennák és hullámterjedés. Jegyzet, Budapesti M˝uszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest. Bronstein I. N., Szemengyaljev K. A. Matematikai kézikönyv. Typotex Kiadó, Budapest 2009. http://pf-prg.hu/trafo/eov-szelv-1.php?mod=-1 (utolsó látogatás: 2014. szeptember 19.)