A GEOTERMÁLIS ENERGIA HASZNOSÍTÁS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI RENDSZERE Bevezetés A geotermális energia a 4 fő (primer) megújuló energiaforrás – azaz a Nap, a Föld forgás kinetikai energiája, a gravitáció és a magma – közül a legutóbbihoz kapcsolódik. Mint ismeretes, a megújuló energiahordozók 92%-a a vízhez kötődik, a termálenergia fő forrása a magma felöl folyamatosan áramló hő, ill. a radioaktív bomlás. A megújuló energiaforrások közül a folyadékkal ill. kőzettömeggel (földhő) közvetített geotermális energia az egyik legjelentősebb a világon, de az EU-ban is. 1.
Európai Unió (E25)
1.1. Importfüggőség Míg a megújuló energiaforrások egyrészt helyhez kötöttek (biomassza, geotermális energia stb.) másrészt globális jellegűek (nap, szél stb.) az egyébként hasznosításukkor megsemmisülő fosszilis energiahordozók vonatkozásban egyes országcsoportok exportálják, más országok importálni kényszerülnek. Az EU fosszilis energia importra szorul, amint ezt azt 1. táblázattal illusztráljuk. [1] 1. sz. táblázat Az EU, ill. Magyarország energia import függősége (2005) [%] Energiafajta 1. Kőolaj 2. Földgáz 3. Szén 4. Urán Átlagolt (E-15) Előrejelzés 2030-ra (pesszimista) * hazánkban csak lignit hasznosítás van (2008)
EU (15) 76,6 53,0 35,4 100,0 48,0 71,0
Magyarország 92,0 73,0 10,0* 100,0 68,0 90,0
Látható, hogy hazánk jelenlegi átlagolt és prognosztizált energia import függősége még az EU egyébként is jelentős számadatait is meghaladja, azaz Magyarország import energia függése nagyobb, mint az EU-s átlag és ez a helyzet jövőben még számunkra tovább fog romlani.
1
1.2. Az energiahasznosítás helyzete az Európai Unióban A fosszilis és megújuló energiahasznosítás 2005. évi tényadatait az EU 27 tagországában az 1. ábrával illusztráljuk. [1][4]
1. sz. ábra: A fosszilis ill. megújuló energiaforrások hasznosítási tényadatai az EU-15 tagországában (2005) [1] 2. sz. táblázat Az Európai Unió célkitűzései a megújuló energiaforrások hasznosításának növelése céljából Célkitűzések A megújulók részaránya – a teljes energia hasznosításban – a villamos energia előállításban A káros üvegház hatású gázok emissziójának csökkentése (%) 1.
2010 (EU-15) 12,0
2020 (EU-24) 20,0
22,1 8,0
28,0 20,0
Általános EU célkitűzések
A decentralizált energia-ellátás biztosítása és fejlesztése a megújuló energiaforrások igénybevétele energiahatékonyság szem előtt tartásával valamennyi szektor területén és az összes hasznosító (tervezők, lakosság, energiaszolgáltatók) számára. A konkrét adatokat a 3. táblázatban láthatjuk.
2
3. sz. táblázat A geotermális energia hasznosítás támogatása az EU megújuló energiahasznosítás támogatása rendszerén belül Alapok/Programok 1. 2.
3.
4.
Strukturális és Kohéziós Alap A 7. Kutatási Keretprogram Ebben: 2.4 alfejezet Geotermális energiahasznosítás (hő- és villamos áram termelés) IEE – Intelligens Energia-Európa (2003. jún. 26.) Pályázati alapok:
DG Energia és Közlekedés
Pénzügyi támogatás, Md Euro időszak 2007 2007–2013 13,3 7,6 53,27 (13.000 Md Ft) 350 európai projekt 5 területen
K4RESH és GTR-H WasteWaterHeat ProHeatPump ICEIA Groundreach EARTH CONCERTO Program JESSICA Program
Az 1. ábra szerint az EU-215 tagországban a hasznosított megújuló energiahordozók részarányának átlaga: 6,0–6,3%. Magyarországon a megújuló energiák részaránya a teljes energiahasznosításban: 4,93%, ennek 80%-a tűzifa volt, ezzel az EU-s átlag alatt voltunk, azaz sereghajtók. A geotermális energia hazai részaránya csak 0,29% [3] volt 2005-ben (az EU-ban az átlag: 5,5%). 2.
Németország – mint EU-s mintaország
Németország a megújuló energiafajták hasznosítása vonatkozásában is „mintaország”, mert: Van hatályos „Törvény a megújuló energiaforrások”-ról. Ennek értelmében ez a Törvény szabályozza a megújuló energiaforrásokon alapuló villamos energia kötelező átvételi árát (4. táblázat). A 4. táblázatban a geotermális energia alapú villamos áram termelésre vonatkozó, 2005-ben érvényes német adatokat hasonlítottuk össze a hazai hatályos jogi szabályozás 389/2007. (XII. 23.) sz. Kormányrendelet szerinti kötelező átvételi ár átlagával.
3
4. sz. táblázat Kötelező áramátvételi ár a megújuló energiaalapú áramfejlesztés esetén 2005-ben [1] Megújuló energiahordozó 1. 2. 3.
Vízenergia Biomassza Geotermális energia
4. 5.
Szélenergia Napenergia (fotovoltaikus)
Kötelező áramátvételi ár [Ft/kWh]* Németország csökkentés [%] Magyarország 16,8–24,4 0 20,9–176,3 1,5 18–38 Ft 1,0% 27,2 (átlag)** (2010.01.01-től) 13,6–21,5 2,0 109,8–150,6 5–6,5
* 1 Euro = 253,3 Ft (2007) ** 2008. január 1.-től (a 389/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet szerint)
3.
Hogyan támogatja a Magyar Állam a megújuló energiahasznosítást?
Magyarországon a 2 legjelentősebb megújuló energiahordozó: a tűzifa és a geotermális energia. A tűzifa tágabb értelmezésben a biomassza, ill. a termálvízzel képviselt termálenergia hasznosítási tényadatait a 2006. december 31-i állapot szerint a 2. ábrával illusztráljuk, ill. a következőkben foglaljuk össze. [5] 5. sz. táblázat A hazai megújuló energia hasznosítás (2006. XII. 31.)
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Biomassza (tűzifa, biogáz egyéb biomassza) Geotermális energia Vízenergia Szélenergia Napenergia Kommunális hulladék Összesen
A teljes hazai megújuló energia felhasználás %-ában 87,8 6,6 1,2 0,3 0,2 3,2 100,0
Hasznosított mennyiség [PJ/év] 48,29 3,63 0,66 0,165 0,11 1,76 55,0
2. sz. ábra: A megújuló energiahordozók hasznosítási adatai Magyarországon (2006. december 31.) 4
A termálvízzel képviselt, ill. a kőzettömegben lévő geotermális energia vonatkozásában, a címben feltett kérdésre azt válaszolhatjuk, hogy a jelentős hazai termálenergia készletek ellenére a Magyar Állam a geotermális energia hasznosítást gyakorlatilag nem támogatja, viszont fiskális szemlélettel többszörösen megadóztatja. Ennek „köszönhetően” a közvetlen geotermális energia hasznosításban Magyarország a 3. helyről (2000) a világranglista 7. helyére csúszott vissza, olyan országok előznek meg, mint pld. Svájc, Törökország, fölzárkózott Németország, Svédország. Ezen országok, de az összes EU-15 tagország a legjelentősebb – átlag 33% éves növekedés – fejlődést az utóbbi években a hőszivattyús telepítések számának jelentős, szinte rohamszerű növekedésének köszönhetik [2], erről tanúskodik a 3. ábra.
3. sz. ábra: A geotermális energia hasznosítás területei a Világon és Magyarországon (2005. XII. 31.) [3] Nálunk a hőszivattyús hasznosítást nagyon sokáig szakmai okokból támadták, ezen támadások mára gyakorlatilag megszűntek, a szénalapú villamos áram fejlesztés gyakorlati megszűnésének, új, modern hőszivattyútípusok piaci megjelenésének köszönhetően, de a Magyar Állam a hőszivattyús hasznosítást sem támogatja, de azért is rendesen megadóztatja, ezért sok az illegális hőszivattyú telepítés hazánkban. A termálenergia a káros üvegházhatású gázok előírt csökkentésének rendelkezésre álló és legolcsóbb eszköze, amint ez a Clauser-diagramon is látható. (4. ábra)
5
1 USD = 180 Ft (2008. január 31.)
4. sz. ábra: Az egy tonna mennyiségű CO2 emisszió csökkentéshez szükséges költség a megújuló energiafajták szerint. Módosított Clauser diagram A megújulók, ezen belül a geotermális energia hasznosítása számára kötelező érvényű egységes magyar (nemzeti) támogatási rendszer még mindig nem létezik. Ennek „eredménye”, hogy jelenleg több forrásból (GKM, KVVM, civil szervezetek) származó, sokszor egymásnak ellentmondó vagy legalábbis átfedésben lévő stratégia, „forgatókönyv” stb. kering, amelyek még a kitűzött célokban sem egyeznek meg. [5][6][7][10] Mi a teendő a jelenlegi, jórészt támogatás nélküli helyzet megváltoztatása céljából? Az első és legfontosabb a világos és egyértelmű politikai szándék érvényesítése a megújulók – ezen belül a geotermális energia hasznosítás – támogatására! Nemzeti támogatási rendszer kidolgozása az EU-s tárgyi követelmények maradéktalan teljesítése céljából.
6
És végül: Nyereséges-e nálunk a termálvíz közvetlen hőhasznosítása pld. a földgáz alapú fűtéssel összehasonlítva? Az utóbbi évek tényadatai [8][11] szerint 1 GJ hőmennyiség létrehozásának költsége földgáz alapú épületfűtés, ill. termálenergia alapú fűtés költségeivel összehasonlítva a következő: • •
földgáz: termálenergia:
Fajlagos költség: 2000–2200 Ft/GJ (2005. december 31-i árakon) 500–600 Ft/GJ (Hódmezővásárhely, Kistelek stb.)
Ezek a számok önmagukért beszélnek! A termálenergia alapú fűtés sajátosságai: • nagy beruházási igény (rendszerkialakítás, hőszivattyú beszerzés stb.) • kis és nem növekvő üzemi költség, „nem kell félni a gázszámláktól” • import-független • káros üvegház hatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentése
………………………………… Dr. Árpási Miklós
7
FELHASZNÁLT IRODALOM
[1]
Olajos Péter: Uniós energiapolitika, közvetlen támogatások a geotermikus energia alkalmazásához. Előadás. Budapest, 2007. szeptember 28.
[2]
Ádám Béla: Geotermális hőszivattyús rendszerek bemutatása és a hazai gyakorlati tapasztalatok. Magyar Épületgépészet, LVI. évfolyam, 2007/6. szám. p.9-13.
[3]
Árpási Miklós: Geothermal update of Hungary 2000–2005, Proceedings World Geothermal Congress 2005. Antalya, Turkey, 24-29 April, 2005
[4]
Hámor Tamás: A földhő kutatás, kinyerés és hasznosítás jogi aktualitásai. Előadás. Geotermia Konferencia, Szeged, 2007. november 22. www.geotermika.hu
[5]
Csoknyai Istvánné: Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében. Előadás. Geotermia Konferencia, Szeged, 2007. november 22.
[6]
Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája, 2007–2020. 2007. július. www.gkm.gov.hu
[7]
Tájékoztató Miniszter Elnök Úr részére a megújuló energia szerepéről a vidékfejlesztésben. Budapest, 2005. december 12. Készítette: A KVVM Geotermális Munkabizottság
[8]
Kurunczi M.: A Dél-Alföldi régió geotermikus fejlesztési tervei, 2007–2013. Előadás. 2007. november 22. Szeged, Magyar Termálenergia Társaság www.geotermika.hu
[9]
Seitl, G.: Hőszivattyúk a támogatások tükrében. Előadás, 2007. november 22, Szeged. Építéstudományi Egyesület www.geotermika.hu
[10] Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT). A termálvíz többcélú (energetikai és balneológiai) integrált hasznosítása, Koncepcionális javaslat 2002. Magyar Geotermális Egyesület, pp.82. [11] György Z. – Gubcsi L., Aquaplus Kft.: Economic driners and financial tools in Hungary with a focus on direct heat exploitation. Előadás, Geotermális konferencia, Kistelek, 2005. április 26.
8