KÓLYÁNÉ SZIRÁKI ÁGNES – VÉGH LAJOSNÉ
A gazdasági fejlĘdés regionális különbségei Magyarországon* Elemzésünk az ország egyes térségeinek fejlettségi színvonalában 2004-re kialakult különbségek rövid bemutatása után részletesebben tekinti át a termelĘágak 2005. évi eredményeit, így érzékeltetve az ipar, az építĘipar és a mezĘgazdaság teljesítményének elmúlt évi változásait. A fejlĘdést befolyásoló tényezĘk közül foglalkozik továbbá a beruházások intenzitásával, szerkezetével, a vállalkozási aktivitás ágazati, területi jellemzĘivel, valamint említést tesz a kutatási, fejlesztési tevékenység egyenlĘtlen területi eloszlásáról. Ezekhez kapcsolódóan ismertetünk néhány olyan, az életkörülményekre utaló mutatószámot, mint a foglalkoztatottság, a munkanélküliség, a keresetek. A gazdasági fejlĘdés 2005. évi területi jellemzĘinek megítéléséhez a vállalkozások székhely szerinti adatszolgáltatásain alapuló elĘzetes információkat vettük alapul. A vizsgálat során figyelembe vett konjunktúramutatók ugyanakkor megítélésünk szerint alkalmasak a 2005. évi fĘbb gazdasági folyamatok régiónkénti tendenciáinak jellemzésére. A régiók helyzete 2004-ben A területi egységek gazdasági fejlettségét objektíven a régiós és megyei részletezettséggel rendelkezésünkre álló bruttó hazai termékkel, illetve annak egy fĘre jutó mutatójával jellemezhetjük. Az ország 2004. évi bruttó hazai termékének legnagyobb hányadát, 45%-át KözépMagyarországon állították elĘ. A fennmaradó részhez közel azonos mértékben járult hozzá Dunántúl és Kelet-Magyarország, ami a Dunától keletre fekvĘ régiók enyhe erĘsödését jelzi. Az egy lakosra jutó GDP-adatok tükrözik a meglévĘ különbségeket a gazdasági fejlettség terén az ország egyes régiói között (1. ábra). Közép-Magyarországon kiugróan a legnagyobb – 3,2 millió forint – az egy fĘre jutó GDP, másfélszer akkora, mint a sorban második Nyugat-Dunántúlon. Az országos átlag felett csak e két régió teljesít tartósan. Az átlagot alulról közelíti Közép-Dunántúl mutatója. E három régió sorrendje stabil, a 11 évre visszatekintĘ GDP-számítások során nem változott. Az ország többi régiója jelentĘsen lemaradva, egymással közel azonos szinten következik a sorban.
* Az elemzés a KSH Debreceni Igazgatóságának Tájékoztatási osztálya által készített kiadvány szerkesztett, rövidített változata.
REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK
595
1. ábra
Egy fĘre jutó GDP régiónként és megyénként, 2004 Budapest Pest KÖZÉP-MAGYARORSZÁG Fejér Komárom-Esztergom Veszprém KÖZÉP-DUNÁNTÚL GyĘr-Moson-Sopron Vas Zala NYUGAT-DUNÁNTÚL Baranya Somogy Tolna DÉL-DUNÁNTÚL Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád
Országos átlag: 2021
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg
Megyék átlaga (Budapest nélkül): 1590
ÉSZAK-ALFÖLD Bács-Kiskun Békés Csongrád
Ezer Ft
DÉL-ALFÖLD
0
500
1000
1500
2000
2500
3000
3500
4000
4500
A földrajzilag dunántúli, de gazdasági fejlettségét tekintve a kelet-magyarországi régiókkal hasonlóságot mutató Dél-Dunántúl 1997 óta tartja negyedik helyét Dél-Alföld elĘtt, Észak-Magyarország pedig – Borsod-Abaúj-Zemplén megye fellendülĘ iparának köszönhetĘen – 2004-ben a hetedik helyre szorította Észak-Alföldet. Az utóbbi négy régió leszakadása megállni látszik, ugyanakkor hátrányuk tetemes, és a felzárkózási folyamat még várat magára. A megyék sorrendjében sem látható számottevĘ változás az utóbbi évekhez képest. A fĘváros vezetĘ pozícióját egyetlen térség sem tudja megközelíteni; az országos átlag felett, illetve közelében is csak iparosodottabb dunántúli megyéink (GyĘr-MosonSopron, Komárom-Esztergom, Vas és Fejér) találhatók. A megyesor utolsó hat helyén továbbra is kizárólag a Dunától keletre fekvĘ megyék szerepelnek. Mindössze egy helyen történt változás 2003-hoz képest: a régiós hatású ipari fejlĘdést mutató BorsodAbaúj-Zemplén megelĘzte Jász-Nagykun-Szolnok megyét.
596
KÓLYÁNÉ SZIRÁKI ÁGNES – VÉGH LAJOSNÉ
1. táblázat
Egy fĘre jutó GDP a megyék átlagának százalékában (Budapest nélkül számolva), 2004 Egy fĘre jutó GDP a megyei átlag százalékában Átlag felett 130,0–150,0 120,0–130,0 110,0–120,0 100,0–110,0 Átlag alatt 90,0–100,0 80,0– 90,0 – 80,0
Megye
GyĘr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom Vas, Fejér Zala, Pest – Veszprém, Csongrád, Hajdú-Bihar, Baranya, Heves Tolna, Somogy, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád
A fĘváros egy fĘre jutó GDP-mutatója annyira kiugró a többi térséghez képest, hogy az országos átlagot is nagyban meghatározza. A megyék közötti fejlettségbeli különbségeket jobban érzékelteti a – Budapest kihagyásával számított – megyei átlaghoz történĘ viszonyítás (1. táblázat). Átlag feletti értéket a kiemelt iparosodott megyék mellett a nyugat-dunántúli Zala és a központi régióhoz tartozó Pest megye ért el. MegfigyelhetĘ, hogy az átlag 100 és 110 százalék közötti intervallumában egyetlen térség sem szerepel, vagyis a fejlettebb és kevésbé fejlett megyék a 2004. évi adatok alapján világosan elkülöníthetĘk. A fejlettebb régiókhoz tartozó megyék közül egyedül Veszprém került 100 százalék alá a korábbi évek átlag feletti teljesítményét követĘen. Rajta kívül a keletmagyarországi és dél-dunántúli megyék mindegyike az átlag alatt teljesített. A régiók közötti fejlettségbeli különbségek kialakulásának egyik oka a gazdaság eltérĘ ágazati szerkezete. A gazdasági ágak különbözĘ mértékben járulnak hozzá a bruttó hozzáadott értékhez. Ha ez utóbbi alakulását a gazdasági ágak fĘbb, összevont csoportjai szerint vizsgáljuk, a sajátos helyzetĦ Közép-Magyarországtól eltekintve megállapítható, hogy – kevés kivétellel – az erĘsebb iparral rendelkezĘ térségek sokkal nagyobb egy fĘre jutó GDP-t érnek el, mint azok, amelyekben a mezĘgazdaság súlya nagyobb (2. ábra). Közép-Magyarország esetében egyértelmĦen Budapest hatása a meghatározó. A fĘváros GDP-jének több mint háromnegyede szolgáltatásokból származik, azon belül is az ingatlanügyletek, a gazdasági szolgáltatások, a kereskedelem, a szállítás és a távközlés járul hozzá legnagyobb mértékben a bruttó hozzáadott értékhez. A mezĘgazdaság kivételével minden nemzetgazdasági ágban a központi régióból származik a legnagyobb hozzáadott érték. (Ennek megfelelĘen – bár arányait nézve az ipar és az építĘipar kisebb részt képvisel Közép-Magyarország teljesítményében – országosan itt állítják elĘ e két nemzetgazdasági ág hozzáadott értékének több mint egyharmadát.) A két fejlettebb dunántúli régió megyéinek jellegzetessége az ipar kimagasló szerepe, ami különösen igaz Komárom-Esztergom megyére, ahol a bruttó hozzáadott érték több mint felét adja. A nemzetgazdasági ágon belül is a progresszív gépipart érdemes kiemelni, Fejér és Veszprém megye kivételével döntĘen ez az ágazatcsoport határozza meg a térség ipari teljesítményét.
REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK
597
2. ábra
A bruttó hozzáadott érték megoszlása a gazdasági ágak fĘbb csoportjai szerint, 2004 (a régiók sorrendje az egy fĘre jutó GDP alapján) Ipar, építĘipar
MezĘgazdaság
Szolgáltatások
Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Alföld Észak-Magyarország Észak-Alföld 0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
A kisebb GDP-vel rendelkezĘ térségek közül a két alföldi régióban és Dél-Dunántúlon hagyományosan nagyobb jelentĘséggel bír a mezĘgazdaság, és a gyengébb iparnak köszönhetĘen a szolgáltatások súlya számottevĘ. Az ország keleti felében ez alól kivételt képez Észak-Magyarország: a régió hozzáadott értékében viszonylag nagyobb részarányt képvisel a bĘvülĘ ipar, melynek összetételében Borsod-Abaúj-Zemplén megye vezetĘ szerepének hatására a gépipar és a vegyipar a meghatározó. A kedvezĘ folyamatok ellenére a régió teljesítménye még messze elmarad a fejlettebbekétĘl. Nemzetközi összehasonlításra az Európai Unió tagállamainak régióiról a 2003. évi, vásárlóerĘ-paritáson (PPS) mért adatok állnak rendelkezésünkre. (Lásd a TS júliusi számában Faluvégi Albert közleményét!) A fĘbb gazdasági ágak 2005. évi teljesítménye Ipar Az ország ipari termelése 2005-ben a 4 fĘnél többet foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai alapján 7-8%-kal haladta meg az elĘzĘ évit. A termelési volumen növekedése 2004-tĘl eltérĘen nem minden régióra volt jellemzĘ. A teljesítményváltozások sokkal nagyobb szóródást mutattak, mint egy évvel korábban: míg Közép-Dunántúl és Észak-Magyarország iparának dinamikus bĘvülése folytatódott, valamint KözépMagyarország és a két alföldi régió termelése is meghaladta a bázisszintet, addig Nyugat-Dunántúlon enyhébb, az iparilag kevésbé fejlett Dél-Dunántúlon pedig jelentĘsebb visszaesés volt tapasztalható 2005-ben (3. ábra). A megyék közül a legnagyobb növekedést az évek óta dinamikusan fejlĘdĘ Komárom-Esztergom érte el exportorientált gépiparának köszönhetĘen. 2004-hez képest figye-
598
KÓLYÁNÉ SZIRÁKI ÁGNES – VÉGH LAJOSNÉ
lemre méltó Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok teljesítménybĘvülése is. Az ellenpólust két dunántúli megye, Somogy és Zala képviseli, e két megyében több éve tartó növekedési folyamat szakadt meg. 3. ábra
Az ipari termelés volumenének alakulása, 2004–2005 (elĘzĘ év = 100,0) %
KözépDunántúl
ÉszakMagyarország
KözépMagyarország
Észak-Alföld
Dél-Alföld
NyugatDunántúl
Dél-Dunántúl
125 120 115 110 105 100 95 90 85
2004
2005
* A 4 fĘnél többet foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai alapján.
A 49 fĘnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti termelési adatai hasonló képet mutatnak, mint az elĘzĘekben vizsgált telephelyi információk. JelentĘsebb különbséget csak a két, feltĦnĘ csökkenést produkáló megye esetében tapasztalhatunk: Somogyban a székhely szerinti közepes és nagyvállalati kör teljesítménye még számottevĘbben, közel felére csökkent 2004-hez képest a híradástechnikai termékek gyártása terén végrehajtott termékszerkezet-váltás miatt, viszont Zalában e vállalkozói kör információi enyhébb mérséklĘdést jeleznek, mint a telephely szerintiek. A közepes és nagyvállalatok hazai piacai nem változtak érzékelhetĘen, országos szinten a belföldi értékesítések viszonylatában alig 1%-os bĘvülés figyelhetĘ meg. SzabolcsSzatmár-Bereg megyében a jelentĘs növekedés a közvetlen exporttal szemben, az értékesítési csatornák változása (magyar külkereskedelmi cégek közbeiktatása) miatt következett be. Érdemleges bĘvülést ezenkívül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztráltak, melynek hatása régiós szinten is szembetĦnĘ. 2005-ben az ipari termelés növekedésének fĘ hajtóereje az export volt. Az ország azon részein, ahol számottevĘen nĘtt a kivitel (Közép-Dunántúl, Észak-Magyarország, Közép-Magyarország), ott ezzel egyidejĦleg a termelés bĘvülése is figyelemre méltó. A jelentĘsebb iparral rendelkezĘ régiók értékesítésének szerkezetében egyértelmĦen magas a kivitel aránya, szemben a kevésbé iparosodott térségekkel. A két iparilag legfejlettebb régiónkban, Közép- és Nyugat-Dunántúlon az összes értékesítés több mint há-
REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK
599
romnegyede külföldre történik, míg a két alföldi régióban ez az arány alig haladja meg a 40%-ot. Az ipari termelés megoszlása területi egységek szerint*
3. táblázat (százalék)
Régió
2004
2005
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen
24,3 24,0 18,6 6,0 10,2 9,5 7,4 100,0
24,3 26,5 16,8 4,8 11,3 9,1 7,2 100,0
* A 4 fĘnél többet foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai alapján.
Az ipari termelés kétharmada három régióban, Közép-Magyarországon, Közép- és Nyugat-Dunántúlon koncentrálódik (3. táblázat). Közülük 2005-ben Közép-Dunántúl – Komárom-Esztergom megye dinamikus fejlĘdésének hatására – az ország legnagyobb termelési értéket elĘállító térségévé vált. Az alföldi régiók és Dél-Dunántúl leszakadóban van az élelmiszeripar volumencsökkenése és a kedvezĘtlen iparszerkezet miatt. A Dunától keletre csak Észak-Magyarországon figyelhetĘ meg felzárkózási folyamat Borsod-Abaúj-Zemplén megye eredményeinek köszönhetĘen. Az egy lakosra jutó ipari termelés értéke*, 2005 Egy lakosra jutó ipari termelés értéke, millió Ft
Régió
4. táblázat
Megye, fĘváros
5,1 felett 5,1
–
Komárom-Esztergom
4,1–5,0
–
–
3,1–4,0
Közép-Dunántúl
GyĘr-Moson-Sopron, Fejér
2,1–3,0
Nyugat-Dunántúl
Vas
1,1–2,0
Közép-Magyarország, Észak-Magyarország
Veszprém, Pest, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala
1,0 alatt
Dél-Dunántúl, Dél-Alföld, Észak-Alföld
Csongrád, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Somogy, Tolna, Békés, Nógrád, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg
* A 4 fĘnél többet foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai alapján.
Az egyes térségek iparosodottságának különbségeit jól tükrözi az egy lakosra jutó ipari termelés értéke (4. táblázat). A 2005-ben nagy regionális szóródást mutató ipari fejlĘdés következtében a differencia tovább nĘtt a fejlett és a kisebb iparral rendelkezĘ térségek között. Közép- és Nyugat-Dunántúlon az egy lakosra jutó ipari termelési érték nagysága kiugróan magas az ország többi régiójához képest. Az országos átlagértéket
600
KÓLYÁNÉ SZIRÁKI ÁGNES – VÉGH LAJOSNÉ
közelíti Közép- és Észak-Magyarország mutatója, míg a két alföldi régióé, valamint DélDunántúlé 1 millió forint alatt maradt. SzembetĦnĘ, hogy az utóbbi három régió mutatója még a negyedét sem éri el a megfelelĘ közép-dunántúli fajlagos értéknek. Megyénként még számottevĘbbek a különbségek: a legmagasabb értéket képviselĘ Komárom-Esztergom mutatója közel kétszerese a második legnagyobb fajlagos értékkel bíró GyĘr-Moson-Sopronénak, és több mint tizenegyszerese az iparilag legkevésbé fejlett Szabolcs-Szatmár-Beregének. 5. táblázat
A termelési érték megoszlása ágazatok szerint*, 2005
(százalék) Régió
Bányászat és energiaellátás
Feldolgozóipar
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen
8,4 2,7 4,5 23,0 10,0 8,7 7,3 7,1
91,2 97,3 95,3 77,0 90,0 91,3 92,2 92,7
Ezen belül élelmiszeripar
textilruházati ipar
12,1 4,0 7,9 21,6 7,4 20,7 35,2 11,0
1,0 0,3 2,7 3,3 0,8 10,0 2,4 1,8
fa-, papír-, nyomdaipar 5,3 1,1 3,1 2,0 0,3 7,4 6,0 3,3
vegyipar
gépipar
31,7 4,5 4,2 1,7 30,5 16,8 8,9 16,4
35,0 71,0 70,8 42,1 40,2 30,9 26,1 50,4
* A legalább 50 fĘt foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján.
Országosan az ipar termelési értékének kétharmadát együttesen a gépipar és a vegyipar adja (5. táblázat). Közép-Magyarországon, Közép- és Nyugat-Dunántúlon, valamint Észak-Magyarországon e két ágazatcsoport együttes súlya meghaladja a fenti arányt. Ezen ágazatokban a 2005-ben bekövetkezett termelésnövekedés is leginkább a fejlettebb iparú körzeteket érintette, növelve a regionális különbségeket. A kisebb iparral rendelkezĘ régiókban az élelmiszeripar, ital- és dohánygyártás szerepe hagyományosan jelentĘs. Az ágazatban tapasztalható visszaesés nagyban meghatározza ezen térségek ipari termelésének alakulását. Észak-Alföld helyzetét tovább rontja, hogy textilipara sokat veszített pozíciójából, egyre kevésbé bírja a nemzetközi (elsĘsorban az ázsiai eredetĦ import miatt kialakult) versenyt. Mindezeken túl az elmúlt évben a többi ágazatban sem volt érzékelhetĘ olyan mértékĦ fellendülés, mely e régiók felzárkózását elĘsegítené. 2005-ben tovább csökkent az iparban foglalkoztatottak száma, elsĘsorban a könnyĦipari ágazatokban történt elbocsátások miatt. A létszámcsökkenés minden régióra igaz, a megyék közül is csak Komárom-Esztergom, Heves és Bács-Kiskun képez kivételt ez alól. Mivel az ipari termelés bĘvülése 2005-ben az említett létszámcsökkenés mellett ment végbe, így a termelékenység színvonala a korábbi évekhez hasonlóan nĘtt, legnagyobb mértékben azokban a térségekben, ahol a produktum növekedése a legszámottevĘbb volt. Az egy alkalmazottra jutó termelés értéke megyénként 9 és 61 millió forint között szóródott. A kiemelkedĘen magas értéket elérĘ megyékben (Komárom-Esztergom,
REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK
601
GyĘr-Moson-Sopron) a nagyobb tĘkeellátottságú, magasabb technikai színvonalú és alacsonyabb fajlagos élĘmunka-igényĦ gépipar a meghatározó tényezĘ (KomáromEsztergom megyében egy gépipari alkalmazott átlagosan közel 100 millió forint termelési értéket állított elĘ 2005-ben). A rangsor végén a kisebb iparral rendelkezĘ megyék állnak. ÉpítĘipar Az építési piac élénkülése az építĘipari termelés tartós növekedését eredményezte az utóbbi években, különösen 2005-ben következett be dinamikus bĘvülés, amely a legalább 5 fĘt foglalkoztató építĘipari szervezetek esetében 16%-os volt. Ezt az átlagot az ország három régiójában érte el, illetve haladta meg a székhely szerint odatartozó építĘipari vállalkozások termelésének emelkedése: leginkább az építési munkák felében részesedĘ Közép-Magyarországon, ahol egy év alatt mintegy egyötödével bĘvült, valamint 16%-ot meghaladó, illetve megközelítĘ mértékben Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon. Emellett azonban – az elĘzĘ évvel ellentétben – 2005-ben valamenynyi régió építĘiparát (legalább 9%-os) növekedés jellemezte (4. ábra). 4. ábra
Az építĘipari termelési érték és a termelés volumenének alakulása régiónként, 2005 Egy lakosra jutó építĘipari termelési érték, ezer forint ÉpítĘipari termelési volumenindex, 2004. év = 100,0
Ezer Ft 250
% 120
119,4
118 200
116,3
115,5
116 114 112,7
150 108,9
100
110
108,8
108,5
112
108 106 104
50 241,8
90,2
110,8
74,7
KözépMagyarország
KözépDunántúl
NyugatDunántúl
Dél-Dunántúl
82,2
91,6
98,1
102 100
0 ÉszakÉszak-Alföld Magyarország
Dél-Alföld
A régiókon belül a megyénkénti építĘipari teljesítmények 2–27% közötti mértékben haladták meg az elĘzĘ évit. Átlag feletti volt a fellendülés Budapesten kívül Baranya, Hajdú-Bihar, Heves és Somogy térségében, míg Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok, BorsodAbaúj-Zemplén megyében szerényebb, mindössze 2%-os növekedést könyvelhettek el. A termelés felfutásának eltérĘ mértéke azonban lényeges változást nem eredményezett a régiók egy lakosra vetített építĘipari termelés szerinti rangsorában: Közép-
602
KÓLYÁNÉ SZIRÁKI ÁGNES – VÉGH LAJOSNÉ
Magyarország hagyományosan a többi régiót népességarányosan is jóval felülmúló építĘipari teljesítménnyel vezet, ami a sorban másodikként következĘ nyugat-dunántúlinak több mint kétszerese, és a 2005-ben – mintegy 16%-os termelésnövekedése ellenére – utolsó dél-dunántúlinak pedig háromszorosa, akárcsak egy évvel korábban. Közép-Magyarország kiemelkedĘ építĘipari teljesítménye a fĘvárosnak köszönhetĘ, Pest megye a megyék sorában a középmezĘnyben foglal helyet. Átlag feletti egy lakosra jutó építĘipari termelést a csongrádi, a hajdú-bihari és a hevesi székhelyĦ építĘipari szervezetek produkáltak. Régióikban ugyanakkor – Dél-Alföldön, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon – nemcsak a három legjobb, hanem a három legkisebb teljesítményĦ megye is megtalálható, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád. Az utóbbi építĘipari szervezeteinek népességarányos termelése a Csongrád megyeinek 2005-ben mindössze háromtizedét tette ki (5. ábra). 5. ábra
Az építĘipari termelési érték és a termelés volumenének alakulása megyénként, 2005 Százalék 140,0
Ezer Ft 350,0 300,0
120,0
250,0
100,0
Egy lakosra jutó építĘipari termelési érték ÉpítĘipari termelés volumenindexe, 2004.év=100,0
200,0
Országos átlag
80,0
Nógrád
Jász-Nagykun-Szolnok
Békés
Borsod-Abaúj-Zemplén
Baranya
Somogy
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Tolna
Veszprém
Vas
Bács-Kiskun
Pest
Fejér
0,0 GyĘr-Moson-Sopron
0,0 Komárom-Esztergom
20,0
Zala
50,0
Heves
40,0
Hajdú-Bihar
100,0
Budapest
60,0
Csongrád
150,0
Építési fĘcsoportonként elsĘsorban az egyéb építményeket jellemezte lendületes (21%-os) növekedés, amelyben a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése játszott meghatározó szerepet. A közüzemi, távközlési és informatikai fejlesztések is számottevĘek voltak, amelyeken belül elsĘsorban a kisebb települések szennyvízkezelésének megoldása és a vízvezeték-rekonstrukciók emelhetĘk ki. A régióközpontokban bĘvítették az ipari parkokat, és néhány kisebb repülĘtér fejlesztésére is sor került. Több élményfürdĘ-
REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK
603
medencét, gyógyfürdĘt adtak át. Közép-Magyarország, illetve Budapest magasan kiemelkedĘ építĘipari teljesítménye azzal is magyarázható, hogy a fĘvárosban folyó nagyberuházások mellett az ország több térségében végzett út- és autópálya-építéseket többnyire budapesti székhelyĦ nagyszervezetek végezték. Az épületek építésének volumene 12-13%-kal volt magasabb az elĘzĘ évinél, részesedésének csökkenése ellenére az építĘipari termelés értékének így is több mint felét adta. Azon belül a lakásépítések a 2004. évi felfutás után csökkentek (országos viszonylatban 6%-kal kevesebb otthon épült fel). Ugyanakkor Budapesten 21%-kal több új lakást vehettek használatba, mint egy évvel korábban, azonkívül jelentĘsebb (11%-os) növekedés mutatkozott Észak-Magyarországon (elsĘsorban Heves megyének, másodsorban Borsod-Abaúj-Zemplén megyének köszönhetĘen), de kisebb mértékĦ a DélAlföldön is (ott pedig Csongrád megye emelkedett ki). A számottevĘ visszaesés ellenére jelentĘs számú lakás készült el Észak-Alföldön (5700) és Nyugat-Dunántúlon (4400), amelyek elsĘsorban a helyi székhelyĦ építĘiparnak nyújtottak munkalehetĘséget. A kivitelezésben ugyanis az építĘipar fölénye 2001 óta növekszik a lakossági házilagos kivitelezéssel szemben, 2005-ben már az új lakások több mint kétharmadát építĘipari fĘtevékenységĦ vállalkozások hozták létre. A lakásépítések mérséklĘdĘ volumene mellett a nem lakóépületek építésében jelentĘs növekedés volt megfigyelhetĘ: például további korszerĦ irodaházak épültek, fĘleg bérbeadási céllal, az EU-tagsággal összefüggésben nemzetközi nagyvállalatok nyitottak képviseleti irodákat Magyarországon. Folytatódott a mélygarázsok és parkolóházak, raktárbázisok, logisztikai központok építése. Nagy alapterületĦ kereskedelmi egységek létesültek jelentĘs számban nemzetközi üzletláncok terjeszkedése révén – a kereskedelmet továbbra is fokozottan jellemzĘ területi koncentráció mellett – a központi régión kívül a többi térség városaiban is. Az építĘipar nemzetgazdaságon belüli súlyának növekedését mutatja, hogy – elĘzetes adatok alapján – hozzáadott értékének az elĘzĘ évhez mért növekedése (14,4%) jelentĘsen meghaladta a nemzetgazdasági átlagot (4,1%). MezĘgazdaság A mezĘgazdaság (erdĘ- és vadgazdálkodással, valamint halászattal együtt) a megtermelt bruttó hazai termékhez országos szinten 2004-ben 3,9%-kal járult hozzá. Természeti adottságukból következĘen a mezĘgazdaság fontos alkotóeleme az Alföld és Dél-Dunántúl gazdaságának. E területeken – a 2004. évi adatok alapján – az összes bruttó hozzáadott érték 8–9%-át ebben az ágazatban állítják elĘ, míg Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon 5–5%-át, Közép-Dunántúlon pedig 4%-át. Közép-Magyarország régióban a fĘváros mezĘgazdaságának nem számottevĘ volta miatt az ágazat GDP-hez való hozzájárulása a legalacsonyabb. A mezĘgazdasági termékek 2005. évi termelésének volumene országosan a 2004. évi magas bázisszinthez képest 9,4%-kal mérséklĘdött. A két fĘ ágazat közül a növénytermesztés teljesítménye 11,6%-kal, az állattenyésztésé 5,4%-kal csökkent. Mivel megyei vagy regionális részletezettségĦ értékadatok és ezekbĘl számított volumenindexek nem
604
KÓLYÁNÉ SZIRÁKI ÁGNES – VÉGH LAJOSNÉ
állnak rendelkezésre, a fontosabb növények terméseredményei és az állatállomány alakulása alapján alkothatunk képet a területi különbségekrĘl. A növénytermesztés múlt évi eredményei a fajok zömében elmaradtak a 2004. évi kiemelkedĘ teljesítményektĘl, ugyanakkor a 2000–2004. évek átlagos termésmennyiségét szinte mindegyikük meghaladta. Többségük minĘsége – a tenyészidĘszak hĦvösebb, csapadékosabb idĘjárása következtében – rosszabb volt a megelĘzĘ évinél (6. táblázat). A gabonafélék közül búzát országosan a korábbinál 4%-kal kisebb területen termesztettek. A visszaesésben az elĘzĘ évi rekordtermésbĘl megmaradó magas termelĘi készletek és a felvásárlási ár 2004. évi csökkenése is szerepet játszhatott. A kedvezĘ áttelelés és tavaszi idĘjárás után a júliusi hatalmas esĘzések következtében jelentĘs veszteségek keletkeztek, így a 2004. évinél 15%-kal kevesebb, és gyengébb minĘségĦ, összesen 5 millió tonna búza termett az országban. A termésmennyiség csökkenése általános volt, minden régiót, minden megyét érintett. A termesztés eredményessége a termĘhely, valamint az idĘjárás együttesétĘl szignifikánsan függ, amit jól reprezentálnak az egyes régiókban különbözĘ években megfigyelt eltérĘ fajlagos hozamok. 2005-ben újból az általában vezetĘ pozícióban levĘ dél- és közép-dunántúli régiókban voltak a legjobbak az egységnyi területen elért búzahozamok (5 t/ha, vagy ahhoz közeli). Ugyanakkor a 2004-ben elĘrelépett alföldi rész a 2005-ben elért fajlagos eredmények alapján még az átlagosnál is hátrébb került. A másik legjelentĘsebb gabonafélébĘl, a kukoricából 2004 után ismét rekord született. 2005-ben az elĘzĘ évivel közel azonos nagyságú területen 8%-kal több, azaz 9 millió tonna termett az országban. A hektáronkénti 7,5 tonnás átlaghozama minden eddiginél nagyobb. A legjobb eredmény 2005-ben (8510 kg/ha) is, akárcsak korábban, DélDunántúlon volt jellemzĘ. Egy régió – Észak-Alföld – kivételével a többiben nĘtt az egységnyi területre jutó hozam, közülük is az átlagosnál jóval intenzívebben Közép- és Nyugat-Dunántúlon, valamint Közép-Magyarországon. Az ipari növények közül cukorrépából szinte változatlan nagyságú termĘterület és átlaghozam (57 t/ha) következtében az országban 3,5 millió tonna termett, ugyanannyi, mint az elĘzĘ évben, viszont alacsonyabb cukortartalommal. A feldolgozógyárak a korábbihoz hasonlóan a legtöbb répához Észak-AlföldrĘl (1,1 millió tonna) és NyugatDunántúlról (860 ezer tonna) jutottak, míg a legkevesebb nyersanyag-felvásárlásra Észak- és Közép-Magyarországon kerülhetett sor. Az elĘzĘ évhez képest a cukorrépa termésmennyisége csak Nyugat-és Dél-Dunántúlon volt több. Napraforgóból 2005-ben az országban 1,1 millió tonna, az elĘzĘ évinél 7%-kal kevesebb termett, ami a 12%-kal alacsonyabb termésátlag következménye (a termĘterülete ugyanis – a felvásárlási árak növekedésének hatására – rekordnagyságot, 508 ezer hektárt tett ki). A termés minĘségét jelzi, hogy a magok olajtartalma az utóbbi két évtized legalacsonyabbja volt. A napraforgómag termésmennyisége három régióban (ÉszakAlföld, Dél- és Nyugat-Dunántúl) 2–21% között növekedett. 2004-hez képest legkevesebb volt a növekmény Észak-Alföldön, a legnagyobb pedig Nyugat-Dunántúlon. A többi négy régióban az olajos mag termésének elĘzĘ évhez viszonyított csökkenése 4 és 26% közötti volt, legkevésbé Észak-Magyarországon, leginkább Dél-Alföldön történt visszaesés.
REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK
605
A burgonya vetésterülete 2005-re 25 ezer hektárra csökkent, ez a statisztikai megfigyelés óta regisztrált legkisebb burgonyaterület az országban. A felszedett gumó menynyisége 616 ezer tonna volt, 21%-kal kevesebb, mint 2004-ben. A 2005. évinél alacsonyabb burgonyatermés nem volt az utóbbi évtizedekben, ez a mennyiség csak importtal kiegészítve fedezte a hazai szükségletet. KedvezĘtlenül hatott az ellátásra, hogy a csapadékos nyár miatt csökkent a burgonya eltarthatósága. A terméscsökkenés régiónként általános volt, nagysága 12–28% között szóródott, az elĘbbi mérték Dél-Dunántúlra, míg az utóbbi Közép-Dunántúlra és Észak-Alföldre volt jellemzĘ. 6. táblázat
A termésmennyiségek és a termésátlagok alakulása régiónként, 2005 (elĘzĘ év = 100,0) Megnevezés
KözépMagyarország
Búza Kukorica Cukorrépa Napraforgómag Burgonya
99,0 115,1 81,1 89,4 78,4
94,4 129,2 94,6 91,6 72,3
92,1 111,8 135,4 121,2 78,9
Búza Kukorica Cukorrépa Napraforgómag Burgonya
96,9 113,3 97,3 93,1 105,0
98,3 118,0 102,3 82,4 110,3
90,1 112,9 127,0 96,8 139,4
KözépNyugatDélDunántúl Dunántúl Dunántúl
ÉszakMagyarország
Termésmennyiség 88,2 96,2 112,9 108,9 116,4 81,9 103,0 95,6 87,7 78,8 Termésátlag 96,2 94,5 111,4 104,7 104,9 93,7 84,2 94,9 103,7 142,6
ÉszakAlföld
DélAlföld
Ország összesen
76,9 90,3 88,3 101,7 72,1
73,8 108,4 88,8 74,5 81,6
84,6 108,2 99,3 92,9 78,6
82,1 96,2 91,5 96,0 93,9
77,9 107,0 91,9 75,0 101,0
87,7 107,7 100,6 87,9 107,9
Az állattenyésztésben az elĘzĘ években tapasztalt csökkenĘ tendenciák többségükben folytatódtak. A 2005. év végi adatok alapján kevesebb szarvasmarhát és sertést tartottak, a baromfifélék közül pedig mérséklĘdött a tyúkállomány is. A juhtartás 2004. évi növekedése 2005-ben csak szerény mértékben folytatódott (7. táblázat). A szarvasmarha-tartás feltételei jelentĘsen változtak 2005-ben: nĘtt a vágómarha és a tehéntej felvásárlási ára, a takarmánybĘség következtében csökkentek a takarmányárak. Ezek a kedvezĘ folyamatok azonban a decemberi állomány alakulását még nem tudták pozitív irányba befolyásolni, sĘt a minĘségi követelmények szigorodása (tej) miatt az egyéni gazdaságokban sok termelĘ felhagyott a tehéntartással. Összességében az országos szarvasmarha-állomány – az Észak-Magyarországon mért 1%-os növekedés, az ÉszakAlföldön tapasztalt stagnálás, valamint a többi régióban végbement 1–6%-os mérséklĘdés egyenlegeként – tavaly 2%-kal csökkent, így 2005 decemberében 708 ezret tett ki. A sertéspiacon is ellentmondásos folyamatok játszódtak le 2005-ben. A 2004. évinél is alacsonyabb takarmányárak és a magasabb felvásárlási árak ellenére a sertések kínálata jelentĘsen csökkent. A háztáji sertéstartás visszaszorulóban van, a tartási és vágási feltételek szigorítása miatt leginkább önellátásra termelnek, az árutermelés gyakorlatilag megszĦnt ezekben a gazdaságokban. A vágóhidak a mĦködéshez szükséges alapanyag egy részét más uniós országokból vásárolták.
606
KÓLYÁNÉ SZIRÁKI ÁGNES – VÉGH LAJOSNÉ
2005 decemberében az ország sertésállománya 3,9 millió volt, az elĘzĘ év azonos idĘpontjában regisztráltnál 5%-kal kevesebb. Csökkenés öt régióban történt, közülük is a legnagyobb arányú Nyugat-Dunántúlon (12%-os) és Dél-Alföldön (10%-os). A sertések számának növekedése Közép-Magyarországon (3%-os) és Észak-Magyarországon (1%) volt tapasztalható. A jelentĘsebb haszonállatok közül országosan egyedül a juhok száma nem változott érdemlegesen. 2005. december elején 1,4 milliós volt az állomány. A juhtartás bĘvülése ellen hat a magyar élĘ juh fokozatos piacvesztése az Európai Unióban. Négy régióban (Észak-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak- és Közép-Magyarország) lehetett 1–7% közötti gyarapodást regisztrálni. 2005 végén a baromfiállomány zömét – 78%-át – kitevĘ tyúkféle az országban 32 millió volt, számuk egy év alatt 3%-kal lett kevesebb. A tartási körülmények szigorodására és a madárinfluenza miatti értékesítési nehézségekre az egyéni gazdálkodók az állomány csökkentésével reagáltak. A hét régió közül négyben (Észak-Alföld, Dél- és Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország) nĘtt a tyúkfélék száma, a legnagyobb arányú csökkenés (20%-os) pedig Dél-Alföldön következett be. 7. táblázat
Az állatállomány alakulása régiónként, 2005. december 1. (2004. december 1. =100,0) Megnevezés Szarvasmarha Sertés Juh Tyúkféle
KözépMagyarország 98,4 103,4 104,8 106,5
KözépNyugatDélDunántúl Dunántúl Dunántúl 94,4 97,8 97,7 103,7
94,0 88,0 91,3 86,4
98,4 98,7 105,1 107,6
ÉszakMagyarország
ÉszakAlföld
DélAlföld
101,4 100,9 106,9 89,2
100,0 97,2 101,0 111,0
99,3 89,5 97,1 79,8
Ország összesen 97,9 94,9 100,1 77,7
A régiók mezĘgazdaságának 2005. évi teljesítményét illetĘen a szántóföldi növénytermesztésben az elĘzĘ évben tapasztalt rangsor csak néhány esetben módosult egy helyezéssel. Továbbra is megállapítható, hogy a legjelentĘsebb szántóföldi növényekbĘl a legtöbb termés a régiók közül az alföldiekbĘl származik, majd Dél-, Nyugat- és KözépDunántúlról. Hasonló a sorrend akkor is, ha az állatállomány nagyságát vesszük figyelembe, amin nem változtat az sem, hogy a juhnál és a tyúkféléknél némi átrendezĘdés ment végbe a régiók között. Összességében a naturális eredmények alapján valószínĦ, hogy a 2004. évi rekordok után 2005-ben a régiók szintjén is általánosan kissé csökkent a mezĘgazdaságnak a bruttó hazai termékhez való hozzájárulása. Legkevésbé Dél-Dunántúlon várható e hatás megjelenése a régió gazdasági produktumában (a növénytermesztés hozamainak egyes fajoknál tapasztalt növekedése, valamint az állatállomány egy részének bĘvülése eredményeként), leginkább pedig Dél-Alföldön, ahol a kukoricatermelés kivételével általános volt a visszaesés.
REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK
607
A gazdasági teljesítményeket befolyásoló fontosabb tényezĘk Beruházás A beruházások volumene Magyarországon a 2003. évi megtorpanástól eltekintve 1996 óta folyamatosan, általában a GDP-t meghaladó ütemben emelkedett. A 2004. évi 9,1%-os élénkülés után 2005-ben összehasonlító áron 6,4%-kal nĘttek a nemzetgazdasági beruházások, és GDP-hez viszonyított arányuk 20% volt. Az összes fejlesztés 61%-át vállalkozások, 13%-át költségvetési szervek finanszírozták, az egyéb szervezeti körhöz köthetĘ beruházások aránya pedig 26%-ot tett ki. A gazdasági szervezetek (vállalkozások és költségvetési szervek) beruházásait megvalósulási helyük szerint tekintve 2000–2004 között a területi különbségek a fĘváros és a vidék viszonylatában mérséklĘdtek, hiszen a fejlesztések folyamatosan csökkenĘ része jutott a fĘvárosba, a vidék részesedése pedig 70%-ról 76%-ra nĘtt. A vidéki régiók közötti különbségek azonban ezzel egyidejĦleg valamelyest fokozódtak, hiszen az egyik fejlettebb térségbe, Közép-Dunántúlra a beruházások korábbiaknál érzékelhetĘen nagyobb része jutott, míg a 2004-ben leggyengébb gazdasági teljesítményt nyújtó ÉszakAlföld részesedése stagnált. Ezzel egyidejĦleg azonban a kevésbé fejlett Dél-Alföld, Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország részaránya is nĘtt. A teljesítményérték megoszlását a beruházó székhelye szerint vizsgálva a fĘvárosi szervezetek szerepe még inkább kiemelkedik, hiszen az invesztíciók közel felét ezek végzik, tehát a vidéki beruházások megvalósításában is fontos szerepet játszanak. A fĘvárosi székhelyĦ beruházók 2005-ben a beruházásokból gyakorlatilag ugyanolyan arányban részesedtek, mint 2004-ben. Székhely szerint vizsgálva: az egy fĘre jutó GDP alapján felállított fejlettségi rangsor végén álló Észak-Alföld részesedése az invesztíciókból jelentĘsen nĘtt, míg a többi régióé stagnált vagy csökkent. Az észak-alföldi növekedésben elsĘsorban a Hajdú-Bihar megyei székhelyĦ, szállítási ágazatba sorolt vállalkozások beruházási tevékenységének élénkülése volt meghatározó, amely ágazatban az útépítések is megjelennek. A másik legelmaradottabb régió, Észak-Magyarország részesedése ugyan 2005-ben csökkent a fejlesztésekbĘl, ez azonban a kiugró 2004. évi növekedés után következett be, így a 2004 elĘtti éveknél most is jelentĘsebb arányt tudhatott magáénak. Az elĘbbi folyamatok a vidéki régiókon belüli eltérések mérséklésének irányába hatottak, miközben a fĘváros és a vidék viszonylatában a korábbi különbség látszik stabilizálódni. A beruházó székhelyén történĘ számbavétel alapján a fejlesztések fajlagos szintje – az egy lakosra jutó értéke – a szélsĘ értékek tekintetében a korábbihoz hasonló, közel négyszeres eltérést mutatott. A területi különbségek szempontjából lényeges azonban, hogy 2005-ben a legkisebb értéket nem a legfejletlenebb régiók képviselték (6. ábra). A tartósan a fejlettségi rangsor végén álló két térség, Észak-Magyarország és Észak-Alföld az elĘttük lévĘ dél-dunántúlinál és dél-alföldinél is lényegesen jobb fajlagos beruházási értéket mutatott. A beruházások anyagi-mĦszaki összetételét tekintve a kevésbé fejlett régiókban az építési beruházások jellemzĘen nagyobb részaránya volt tipikus a gépberuházások terhére. Különösen magas volt az építések aránya Észak-Alföldön, ahol a kiemelkedĘ növekedés történt.
608
KÓLYÁNÉ SZIRÁKI ÁGNES – VÉGH LAJOSNÉ
Egy-egy térség fejlĘdésében a vállalkozások invesztícióinak kiemelkedĘ szerepe van, hiszen a fejlesztések több mint nyolctizedét 2005-ben is a versenyszféra ágazatai produkálták. Az átlagosnál nagyobb arányt Közép-Magyarországon, Nyugat- és KözépDunántúlon értek el, a többi régió mindegyikében ez alatti volt részesedésük. A legalacsonyabb – 70–79%-os – arányt egyrészt Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon mutatták, vagyis abban a két térségben, melyekben a fajlagos beruházási érték a legkisebb volt, másrészt Észak-Alföldön. 6. ábra
Egy lakosra jutó beruházási teljesítményérték és GDP az országos átlag százalékában (a régiók sorrendje az egy fĘre jutó GDP alapján)* Beruházás, 2005
200% 180 160 140 120 100 80 60
GDP, 2004
40 20 0 KözépMagyarország
NyugatDunántúl
Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl
Dél-Alföld
ÉszakMagyarország
Észak-Alföld
* A beruházó székhelye szerinti számbavétel alapján. 7. ábra
A beruházási teljesítményérték megoszlása gazdasági áganként, 2005* (a régiók sorrendje az egy fĘre jutó GDP alapján) Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Alföld Észak-Magyarország Észak-Alföld 0%
20% 40% MezĘgazdaság Kereskedelem A többi piaci szolgáltató ág
*A beruházó székhelye szerinti számbavétel alapján.
60% 80% 100% Ipar, ÉpítĘipar Szállítás Közösségi szolgáltató ágak
REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK
609
A versenyszféra ágazatai közül a két legfejlettebb vidéki régióban az ipari beruházások kiemelkedĘen nagy aránya figyelhetĘ meg, akárcsak az egyik legelmaradottabbnak számító ipari jellegĦ Észak-Magyarországon. Észak-Alföldön a szállítási ágazat magas aránya emelhetĘ ki. A szállítás a központi régióban is jóval nagyobb részarányú volt az átlagosnál, a szolgáltatószféra összességében is kiemelkedĘ súlya mellett. A mezĘgazdasági fejlesztések jelentĘsebb aránya Dél-Alföldet és Dél-Dunántúlt jellemezte. A vállalkozás székhelyén történĘ számbavétel alapján 2005-ben az ipari és a szállítási ágazat beruházásai voltak a térségi különbségek alakulásának fĘ meghatározói (7. ábra). 8. táblázat
A beruházási teljesítményérték* fĘbb adatai és a GDP megyénként, 2005 Ezen belül
Régió, megye
Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl GyĘr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Ország összesen
Egy lakosra jutó
a szállítás, Teljesíta gép- a versenyraktározás, az beruményGDP a/ beruházá- szférába iparba posta, távközlés házás érték, sok ágba milliárd Ft aránya, tartozó szervezetek beruházásainak az országos átlag % aránya, % %-ában 1300,5 239,3 1539,8 131,6 153,4 62,6 347,6 149,2 72,4 42,4 264,0 67,9 49,9 36,3 154,1 156,1 70,4 22,1 248,6 187,4 63,0 72,6 323,0 68,9 48,3 79,5 196,7 3 073,9
48,9 53,2 49,6 67,2 73,1 59,7 68,4 67,5 65,4 43,9 63,1 47,0 39,5 54,1 46,2 58,6 65,1 46,9 59,4 26,1 51,3 46,2 35,5 50,6 43,0 42,6 45,5 51,8
*A kivitelezĘ székhely szerinti számbavétel alapján. a/ 2004. évi adat.
86,2 83,9 85,9 88,3 92,9 82,4 89,3 90,3 83,3 76,1 86,1 80,5 75,0 80,4 78,7 82,3 87,4 67,7 82,5 82,8 73,8 71,8 78,6 77,0 68,9 65,7 70,4 83,9
21,6 28,3 22,7 63,2 80,3 51,3 68,6 68,2 62,1 31,8 60,7 43,9 21,2 45,7 37,0 63,3 62,3 31,6 60,2 22,4 40,6 39,9 29,9 37,0 22,8 30,6 30,9 36,2
35,0 18,8 32,5 3,8 2,7 5,1 3,5 7,1 4,4 12,0 7,1 3,6 25,4 4,1 10,8 5,7 7,7 12,8 6,9 45,3 6,6 6,7 29,1 8,4 12,0 8,2 9,2 22,0
251,6 68,2 177,4 100,7 159,8 56,1 102,8 111,3 89,6 47,4 86,7 55,8 49,5 48,9 51,9 70,3 71,8 33,6 64,4 112,0 50,6 41,1 68,9 41,9 40,9 61,5 47,8 100,0
205,3 89,0 158,8 98,1 112,3 78,4 95,6 115,6 100,9 91,0 104,4 74,2 68,5 70,5 71,3 67,1 73,3 54,1 66,4 76,1 64,7 56,0 65,5 68,3 61,1 77,3 69,0 100,0
610
KÓLYÁNÉ SZIRÁKI ÁGNES – VÉGH LAJOSNÉ
Megyénkénti kitekintésben szembetĦnĘ, hogy a fejlettségi rangsor elején álló két térségben (Budapesten és GyĘr-Moson-Sopronban) a beruházások és a fejlettség fajlagos szintje közel hasonló mértékben tér el az átlagostól, míg a rangsorban következĘ Komárom-Esztergom esetén a beruházás aránya a fejlettséget jóval meghaladó. Az elĘbbiek után álló Vas és Fejér megyében mindkét mutató átlag körüli, az Ęket követĘkben azonban Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén kivételével a fajlagos beruházási érték rendre alacsonyabb a relatív fejlettségi szintnél (8. táblázat). A versenyszféra részaránya a legmagasabb egy lakosra jutó beruházási értéket mutatók közül Komárom-Esztergomban, GyĘr-Moson-Sopronban és Fejér megyében 90% körüli vagy azt meghaladó, Budapesten szintén átlag feletti, Hajdú-Biharban pedig kissé átlag alatti volt. Az egy lakosra jutó beruházási érték a fĘvárosban volt a legmagasabb, amely összeg a legalacsonyabbaknak – Békés, Bács-Kiskun, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg – hatszorosát tette ki, bár 2004-hez képest a különbség kissé mérséklĘdött. Külföldi befektetések A külföldi tĘke jelentĘségét mutatja, hogy az utóbbi éveket tekintve Magyarországon a vállalati szféra bruttó hozzáadott értékének több mint négytizedét a részben vagy teljes egészében külföldi tulajdonban lévĘ vállalkozások állították elĘ, és a beruházási teljesítményértéknek is jelentĘs, bár mérséklĘdĘ részét – a legutóbbi adatok szerint szintén mintegy négytizedét – adták. A külkereskedelmi forgalomban a behozatal és kivitel egyaránt mintegy háromnegyedét bonyolították le. A vállalati szféra teljesítményéhez történĘ jelentĘs hozzájárulásuk mellett ugyanakkor a vállalkozások alkalmazottainak csupán egynegyede dolgozott külföldi cégnél. Bérhányaduk kedvezĘbb, az összes tĘke jövedelmezĘsége pedig lényegesen magasabb, mint a kizárólag hazai tulajdonú vállalkozásokban. A hazánkban mĦködĘ külföldi tĘke 2004-ben tovább emelkedett, piaci értéken 14%kal, így a 2005. év eleji állománya meghaladta a 9,9 billió forintot, amely az év végére 11,7 billió forintra nĘtt. A nemzetgazdaság egészét tekintve a külföldi befektetések ágazati megoszlásában jelentĘsebb arányelmozdulás nem történt 2004 során. A feldolgozóipar részaránya kiemelkedĘ, 44% volt, amit az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ág követett 17%-kal. JelentĘsebb, külön-külön 10% körüli részük jutott a kereskedelem, javítás, valamint a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágakba. A vállalkozás székhelyén való számbavétel alapján a külföldi mĦködĘ tĘke területenkénti változása igen eltérĘ ütemĦ volt. A 2000–2004 közötti években a külföldi befektetĘk által leginkább érdekelt két térségben, Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon folyamatosan, egyenletes ütemben nĘtt a tĘke állománya. Közép-Dunántúlon a vidéki viszonylatban magas állomány mellett rendkívül dinamikus növekedés alakult ki. A két legelmaradottabb régióban alacsony tĘkeállomány mellett szintén nagymértékĦ emelkedés volt jellemzĘ, amit azonban Észak-Magyarországon nagyobb visszaesés kísért 2004-ben. A külföldi tĘke által
REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK
611
legkevésbé érintett déli térségekben szerény mértékĦ emelkedés és visszaesés váltakozott (8. ábra). 8. ábra
A külföldi befektetések év eleji állományának változása, piaci áron (2000. év eleje=100,0) % 400 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld
350 300 250 200 150 100 50 2000
2001
2002
2003
2004
2005
Az eltérĘ ütemĦ változások hatására a mĦködĘ külföldi tĘke közép-magyarországi koncentrációja a korábbi években tapasztalt mérséklĘdés után 2004-ben ismét erĘsödött (9. ábra). A központi régió részaránya megközelítette a 64%-ot, ami azonban növekedése ellenére lényegesen kisebb volt a 2000. év elején mért 70%-os aránynál. 2004 elejéhez képest az átlagosnál nagyobb növekedést Közép-Magyarország mellett csak KözépDunántúl ért el, amelynek részesedése 10%-ra nĘtt. A többi régióban – a tĘke viszonylag jelentĘs hányadából részesedĘ fejlett Nyugat-Dunántúlon is – az átlagosnál szerényebb emelkedés történt. Nyugat-Dunántúlra ennek ellenére a tĘke változatlanul nagyobb része (12%-a) jutott, mint Közép-Dunántúlra. Az egymáshoz közel álló fejlettségĦ DélDunántúl és Dél-Alföld együttes aránya szintén kisebb lett. A két legelmaradottabb térség, Észak-Magyarország és Észak-Alföld részesedése 4–5%-ra mérséklĘdött. Az elĘbbiben 2004-ben a befektetések értéke is csökkent az elĘzĘ évi nagymértékĦ növekedés után. A változásokat alapvetĘen a feldolgozóiparban történtek magyarázzák. A külföldi befektetéseket megyénként vizsgálva adott régión belül is igen számottevĘ eltérések vannak. Nyugat- és Közép-Dunántúl összességében kedvezĘ pozíciója mellett Veszprém és Zala megyében igen alacsony szintĦ a befektetĘk jelenléte. Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megyében az egy lakosra jutó mĦködĘ külföldi tĘke nem érte el, illetve alig haladta meg az országos átlag egytizedét. A két szélsĘ értéket képviselĘ budapesti és Tolna megyei mutató 47-szeres eltérést mutatott.
612
KÓLYÁNÉ SZIRÁKI ÁGNES – VÉGH LAJOSNÉ
9. ábra
A külföldi mĦködĘ tĘke megoszlása az év elején, régiók szerint 1995 a/
2000
2004
2005 0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
Közép-Magyarország
Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl
Dél-Dunántúl, Dél-Alföld
Észak-Magyarország, Észak-Alföld
100%
a/ Év végi adat.
A külföldi tĘke több mint nyolctizede – a legmagasabb egy lakosra jutó értéket mutató – hat térségben (a fĘvárosban, Pest, Fejér, Komárom-Esztergom, GyĘr-Moson-Sopron és Vas megyében) koncentrálódott 2005 elején. * A cikk II. részét januári számunkban közöljük.
Kulcsszavak: tervezési-statisztikai régiók, regionális különbségek, gazdasági teljesítmény, GDP.
Resume After a short presentation of disparities between the levels of development of regions in Hungary in 2004, the analysis details the results of the production industries in 2005, thus showing the changes in the regional performance of industry, construction and agriculture in the last year. Among the factors influencing economic development, the intensity and structure of investments are also studied, with a special regard to the uneven regional distribution of foreign direct investments. The second part of the paper – to be issued in the next copy of our periodical – examines research and development and the regional disparities of entrepreneurial activity, and evaluates some factors with a significant impact on living standards, related to employment and infrastructure.