A felvilágosodás hazai kulturális paradigmái Magyar művelődéstörténet Biró Annamária PKE, Magyar Nyelv- és Irodalomtudomány
Kant: Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás?, 1784 A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele.
Merj gondolkodni! (Sapere aude – Horatius felszólítása, amely a felvilágosodás jelmondata lett.) Az emberi jellem nevelés kérdése. (Rousseau) Legfontosabb politikai nézet: Mindenfajta társadalmi rendszer az emberek megállapodásának eredménye: ezért megváltoztatható. – Társadalmi szerződés A világ megismerhető: a gondolkodás középpontjába az emberi értelem kerül, megkérdőjeleződik a hagyományos intézmények, szokások és erkölcsök legitimitása.
Paradigmaváltás az emberi értelem, a természet, az Isten, a gazdaság és a társadalom szemléletében. Eszmék: szabadság, tulajdon, ésszerűség A szabad, önálló egyén az állami hatalmi irányítás alatt is szabad, amelynek számára egyetlen szerepe, hogy az ezt szabályozó természeti törvényeknek stabilitást adjon.
Politikai következmények: az 1750-es években Angliában, Ausztriában, Poroszországban és Franciaországban kísérletek történtek a monarchia rendszerének és törvényeinek „racionalizálására”. – nem járt eredménnyel A felvilágosodás racionális eszméi a francia forradalom jakobinus programjában valamint az amerikai alkotmányban rögzültek és váltak a kormányzás hajtóerejévé.
Történeti áttekintés Mária Terézia uralkodása (1740-1780) Apja VI. Károly császár (III. Károly néven magyar király) 1723: Pragmatica sanctio: kimondta a Habsburg birodalom oszthatatlanságát, törvényesítette a nőági örökösödést Halála után háború indult az osztrák örökség megszerzéséért, és II. Frigyes (1740-1786), porosz király hadüzenet nélkül támadt a Habsburgokra.
1741 – pozsonyi országgyűlés: Képi ábrázolás: Mária Terézia gyászruhában karján II. Józseffel Magyar nemesek: „Vitam et sanguinem pro rege nostro!” („Életünket és vérünket a királyért!”) Az országgyűlés általános nemesi felkelést határozott el, ezenkívül 30 ezer gyalogos katona hadba küldését ígérte. Érvénytelenítette III. Károly király néhány magyarellenes intézkedését, illetve törvényben rögzítette a nemesi földbirtokok adómentességét.
1765-től uralkodásának végéig felvilágosult abszolutista módszerekkel kormányzott, ebben az időben országgyűlést sem hívott össze. Betelepítések: az elnéptelenedett területekre új lakosokat költöztetett Németajkú telepeseket hoztak a Birodalom nyugati tartományaiból Pest, Buda és Esztergom környékére, a Pilisben, Szatmár vármegyébe (a Rákóczi-szabadságharc során kipusztult magyar lakosság helyébe), Baranyába, a Délvidékre és a Bánságba (e három utóbbi helyen a török hódoltság idején kipusztult magyar lakosság helyére) A török háborúk miatt több ezer román települt át a román fejedelemségekből Erdélybe Helyenként megváltozik az etnikai arány: ambivalens megítélés
Egészségügy fellendítése: gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról. – megfelelő intézmények létrehozása
Oktatás Képzett szakembereket válogatott tanácsosai közé, ezek segítségével: Növelte az állami iskolák számát, erősítette az állam felügyeletét az egyházi iskolákban -kísérlet az egységes tananyag bevezetésére -Elrendelte a közhasznú tárgyak oktatását, a történelem kötelező tantárgy lett -1777: Ratio Educationis: minden 6-12 év közötti gyerek iskolaköteles -A gimnázium megteremtésével összekötötte az elemi és a felsőfokú oktatást, tanítóképzőket állított fel, bővítette az egyetemi karokat, illetve újakat alapított.
Vallás Buzgó katolicizmusa ellenére az egyházat állami kordában kívánta tartani Nem szívesen alkalmazott más felekezetű tanácsosokat Uralkodása idején megnő a katolikus vallásra áttérők száma
II. József osztrák főherceg, Mária Terézia magyar királynő és I. Ferenc István császár legidősebb fia.
1765-től német-római császár, 1780-tól magyar és cseh király, az első uralkodó, aki a Habsburg–Lotaringiai-házból származott. I. Lipót osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, 1765–1792 között I. Lipót néven Toszkána nagyhercege, 1790-től II. Lipót néven magyar király, német-római császár. Mivel bátyjának (és elődjének), II. Józsefnek nem volt fiúgyermeke, ő örökölte a magyar trónt is. Megkoronáztatja magát 1790-91 – reformországgyűlések Habsburg–Lotaringiai Ferenc József Károly osztrák főherceg 1792-től Ausztria uralkodó főhercege, I. Ferenc néven magyar király, II. Ferenc néven német-római császár és cseh király, majd 1804-től I. Ferenc néven osztrák császár.
Jakobinus mozgalom a francia forradalom legnagyobb és legerősebb politikai pártja: jakobinus párt a kispolgárok és a városi szegények érdekeit képviselő politikai csoport Leghíresebb vezetőik: Robespierre, Danton, Saint-Just A magyar jakobinus mozgalom a francia forradalom politikai eszméinek, illetve I. Ferenc abszolutista törekvéseinek hatására 1794-ben a Magyar Királyságban szerveződött titkos mozgalom volt. Jozefinisták: biztonságérzetük 1790-el megszűnt Két út: vagy visszahátrálnak v. radikalizálódnak és jakobinussá fejlődnek Jakobinusok céljai: nemzeti-polgári államot létrehozni. A magyar jakobinusok francia értelemben nem jakobinusok, radikalizmusok messze elmarad ettől. Közel félszáz tagot letartóztattak, s hét vezetőjüket 1795 kora nyarán Budán kivégezték.
mérsékeltebb Reformátorok Társasága: a legégetőbb társadalmipolitikai gondok orvoslását tűzte ki célul. biztosítják az országgyűlési képviseletet a nem nemesi rétegeknek (de a tulajdonjogot nem) az egyházi és királyi birtokok államosításával párhuzamosan megszüntetnek egyes adónemeket. Vezető: Sigray Jakab Szabadság és Egyenlőség Társasága a népfelség elvének maradéktalan érvényesítése az uralkodó, a nemesség és a klérus hatalmának fegyveres megdöntése mindennemű kiváltság megszüntetése Vezető: Hajnóczy József, Szentmarjay Ferenc és Laczkovics János - jakobinusok társadalmi, kulturális hatása
A városi élet térnyerése és kulturális hatása Pozsony Mária Terézia uralkodása idején Pozsony volt a főváros. Literátorok: Ráth Mátyás, Révai Miklós, Barczafalvi Szabó Dávid Német nyelvű szövegek (Windisch, Seivert) Szabadkőművesség Csokonai 1796 őszén Pozsonyba ment, hogy az összegyűjtött műveinek kiadatására pártfogót keressen a nemesség soraiban. Pozsonyban Diétai Magyar Múzsa címmel országgyűlési hetilapot jelentetett meg, de nem sikerül közben mecénást találni, s mikor az országgyűlést berekesztik, Komáromba távozik.
Bécs Magyar testőrség: Mária Terézia királynő 1760: minden vármegyéből két nemes ifjat küldjenek Bécsbe testőrnek
A magyar felvilágosodás elindítói: Bessenyei György (1746–1811) – 1765-ben kerül Bécsbe, 1773-ig a testőrség tagja Műveletlen nemesifjúból – a császári udvar hivatalnokai között mozgó képzett férfi Akadémiai tervek (Jámbor szándék), magyar nyelvűség programja (Magyarság) Véleménye szerint nem kiváltságosok közösségét kell jelentse a nemesség, hanem kiváló emberek közösségét, hiszen az ő feladatuk lenne a közjó elterjesztése a hazában. a legfontosabb a közboldogság – ennek eszköze a tudomány, a tudomány kulcsa pedig a nyelv, mégpedig a számosabb rész nyelve, vagyis véleménye szerint a magyar nyelv. a nemesség tagjai kicserélődhetnek, mégpedig az érdemek alapján. 1779-ben katolicizál – következmények
Bécsben elsősorban a francia felvilágosodás hatása alá kerül Egyik fő forrása Alexander Pope és az angol szenzualista költészet Bécs hatása: Bessenyei a politika felé fordul. Az érdekli hogyan lehet feloldani a magyar nemesség és a Mária Terézia közötti konfliktust. Barcsay Ábrahám (Bessenyei testőrtársa) pl. ellenségesen tekintett a királynő politikájára. Ágis tragédiája: Általában nem a király és az alattvaló viszonya a problematikus, hanem a király és annak gonosz tanácsosai. Az 1771-1772-es színművek után egy időre ismét a bölcselethez tér vissza. Spinozizmus: Isten és a természet azonos. Az ember egyoldalúan és végletesen a természet törvényeinek alávetett lényként jelenik meg: viselkedését kizárólag az önszeretet irányítja, a természetnek nincs más erkölcsi törvénye.
Barcsay Ábrahám (1742-1806) Révai Miklós 1789-ben adja ki Orczy Lőrinc verseivel együtt A két nagyságos elme költeményes szüleményei című kötetet Boldogság: •hagyományos, amely szerint az embernek a világtól elfordulva a lelki javakban kell keresnie a boldogságát •új, amely szerint testi hajlamainknak vagyunk alávetve, azaz (s itt nyilvánvaló Bessenyei hatása) érzékenyek vagyunk, boldogságunkhoz éppen ama külső dolgok a szükségesek. Testőrök másik csoportja: vezéralakjuk Báróczi Sándor (1735-1809) Cselekvési stratégiák eltérése: Bessenyei meghirdeti a magyarnyelvűség programját, ill. filozofál a nemesség és az ember helyzetéről, Báróczi fiatal korában rendületlenül fordít. 1775 Erkölcsi levelek (Marmontel) Előszó – programírásként is felfogható: “a szerelmet illik dicsérni, azt kell megmutatni minémű hasznos előmenetelére szolgáljon a közönséges jónak ez az indulat, és hogy azon valóságos rugó légyen, mely az egész világot mozgásba hozza.”
Pest-Buda Az 1790-es években úgy tűnik, mintha kulturális centrummá kezdene válni. Könyvesboltok, olvasóegyletek nyílnak, újságok indulnak. Okai: II. József az 1780-as évek első felében ide telepítette a főbb kormányszékeket, így a magyar nemesség elitje és a hivatalos értelmiség egyre gyakrabban tartózkodott itt Piacközpont – kultúra mint fogyasztási cikk Egyetem A nagyszombati egyetem 1777-ben Budára, majd innen 1784-ben Pestre kerül, tanárai között jeles magyar tudósok voltak 1791-ben állítják fel a magyar nyelv tanszékét, 1792-ben az esztétikáét Színház: 1784-ben Ráday Gedeon megszervezte Pest-Budán a Magyar Játszók Társaságát 1790-ben nemzeti eufória után rögtön meg akarják alapítani a nemzeti színházat
1792-től 1796-ig működik ez a társulat, amikor anyagi csőd miatt bezárják. Nem volt még meg az a polgári közönség, amely eltarthatta volna. Vidéki városokban kezdik újraszervezni a társulatot, pl. 1799-ben Kelemen László Nagyváradon Kassa Kazinczy Ferenc, Batsányi János, Baróti Szabó Dávid – Kassai Magyar Társaság. Folyóiratot fognak kiadni Magyar Museum címmel Batsányi János (1763-1845) Bessenyeiéktől abban különbözik, hogy számára a haza fogalma veszi át a vallás szerepét. Az egyén és a töprengései irrelvánsak számára, csakis a haza javára végzett tevékenység vezethet a boldogsághoz. Debrecen Földi János, Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály Szeben, Kolozsvár Marosvásárhely