A reformáció és a katolikus megújulás
Magyar művelődéstörténet Biró Annamária PKE, Magyar Nyelv- és Irodalomtudomány
•
•
Az egyházi reformok szükségességét a kat. egyház is felismerte, a konstanzi (1414) és a bázeli (1431) zsinaton erre kísérletet is tett.
Reformáció: a 16. sz-dal kezdődő nagy vallási (egyszersmind társadalmi és kulturális változásokat hozó) mozgalom Szimbolikus kezdet: Luther fellépése, a wittenbergi tételek (1517) kihirdetése 95 vitatételt szegezett ki a korban divatos búcsúcédulák árusítása ellen Luther: a bűnöket csak Isten bocsáthatja meg, a pápa csak a saját maga vagy az egyházi törvények által kiszabott büntetés alól mentesíthet 1520: pápai kiközösítő bulla, ezt Luther elégeti és ismételt felszólításra sem hajlandó tanait visszavonni • Nem ismeri el sem az egyházi és világi rend közti kiagyalt különbséget, sem a pápa tévedhetetlenségét, sem az egyházfő kizárólagos zsinatösszehívási jogát. • Mindezekről ugyanis nem történik említés a bibliában, márpedig egyedül az abban szereplő hitigazságok hitelesek.
Mindehhez széles körű művelődési program is társult: A nemzet keresztény nemességéhez: műveltség fejlesztése, az iskolák és nyomdák alapítása és támogatása, a vallási oktatás fontossága. Bibliafordítás: eljuttatja a néphez is – kiadásai egymást érték, s végeredményben az egységes német irodalmi nyelv megteremtését segítette elő. Egyetemi élet felélénkülése: Luthert és Philipp Melanchtont nemegyszer 400-600 diák is hallgatta egyszerre. A kontinens különböző országaiból áramlott az ifjúság Wittenbergbe, s e hely a 16. század 30-as éveitől kezdve a közép-európai szellemi életre egyre nagyobb hatást gyakorolt.
Eleinte Magyarországon eretnekekként üldözték őket 1523 országgyűlés: a király, mint katolikus uralkodó, valamennyi lutheránust, úgyszintén pártfogóikat és párthíveiket, mint nyilvános eretnekeket és a szentséges szűz Mária ellenségeit fejvétellel és jószágvesztéssel büntesse. Mohács előtt főként az észak-magyarországi és erdélyi polgárosodó városok német ajkú lakosságára korlátozódott az új tanok befogadása.
II. Lajos felesége Mária királynő és az ő német környezete – legbizalmasabb tanácsadója Brandenburgi György mindinkább a lutheri tanok hatása alá kerül – őt később el is küldik az udvartól
A református mozgalmak nem voltak egységesek Amiben egyetértettek: elutasították a pápa fennhatóságát és a kat. egyház tanításainak egy részét, mindenekelőtt az ún. Szent Hagyományt, amely nem a Biblián, hanem különböző egyházatyák tanításain alapult.
Evangélikusok: Philipp Melanchton (1497-1560): Ágostai Hitvallás (Confessio Augustana). Magyarul: Pálházi Göncz Miklós (1615), kézirat A lutheri reformáció első jelei Mo-n: 1521-22. Első magyar anyanyelvű hirdetője: Dévai Bíró Mátyás 1530-ban kezdte reformátori tevékenységét Ábécáskönyvet ír a magyar mezővárosi polgárok számára: Ortographia Ungarica A meglévő latin iskolák átszervezésével és újak alapításával a melanchtoni humanista iskolareform szellemében jött létre az evangélikus iskolahálózat. A középfokú iskolák között kiemelkedett: a soproni líceum (1557), a pozsonyi líceum (1606) és az eperjesi kollégium (1667)
Református: Zwingli-Bullinger-Kálvin tételeiből: Heidelbergi Káté (1563). Első magyar kiadása 1575 Huszár Dávid II. Helvét Hitvallás (1567) Kálvin: Institutiones (1536, 1559) Szenczi Molnár Albert: A keresztyéni religióra és igaz hitre való tanítás, Hanau, 1624 A svájci teológusoknak más volt az úrvacsoratanuk és a krisztológiájuk, mint Lutheré, s radikálisabban szakítottak a középkori egyház kormányzati rendszerével, valamint külsőségeivel.
Ulrich Zwingli (1484-1531) zürichi reformátor az úrvacsorát egyszerűen csak emlékvacsorának tartotta, a templomokból eltávolította a szobrokat és képeket
Kálvin (Jean Calvin, 1509-1564), Genf reformátora hasonlóan gondolkodott, az ő nézete szerint azonban a hívő ember az úrvacsora révén lelkileg egyesül Krisztussal Predestináció: „Eleve elrendelésnek pedig az Isten azon örök elhatározását nevezzük, amellyel önmagában elvégezte azt, hogy akarata szerint mi történjék minden egyes emberrel. Isten ugyanis nem egyforma állapotra teremt mindenkit, hanem némelyeket az örök életre, másokat pedig az örök kárhozatra rendelt már kezdettől fogva.”
Egyházszervezeti tanácsok: a püspökség intézményének eltörlése, a demokratikus egyházkormányzat megvalósításának kívánalma, az erkölcsös élet követelménye, s az állam és a világi hatalom feladataival kapcsolatos állásfoglalások. Uralkodó: csak az törvényes, aki teljesíti Isten parancsait, s nem helyezkedik szembe az ő akaratával. Ha az uralkodó mégis ezt teszi, akkor zsarnok a neve, s az ilyennek hatalma alól kétféleképp is van szabadulás: vagy maga Isten támaszt valakit a megtorlásra, vagy pedig a nép által választott felsőbbség kötelessége a királyok dühöngő önkénye elleni fellépés. Ez hatott a 17. sz. elején a rendi ellenállásra
Unitáriusok: Előzmény: Szervét Mihály; 1553-ban megégetik
A hagyományos szentháromságtani elv szerint Krisztus kettős természetű (isteni és emberi), s mint ilyen közbenjáró ember és Isten között.
Dávid Ferenc teológiai írásai 1566 január 20-an a kolozsvári Szent Mihály székesegyház boltívei alatt elmondta az első magyar nyelvű unitárius prédikációt
1566-67 körül a prot. Szuperintendencia: szebeni szász és kolozsvári magyar püspökségre tagolódott 1567 János Zsigmond fejedelem az unitáriusoknak adja a gyulafehérvári nyomdát, itt és – Heltai Gáspár Dávid Ferenchez pártolása után – a kolozsvári Heltai-nyomdában jelentek meg az első unit. teológiai munkák és propagandairatok, mindenekelőtt Dávid Ferenc munkái. 1571 Báthori István – az unitarizmus háttérbe szorul Elveszi a nyomdát
Jacobus Paleologus 1520 k. Khiosz szigetén született, 1585-ben a római inkvizíció halálra ítélte, lefejeztette és holttestét máglyán megégette Erdélyben kapcsolatba került Dávid Ferenccel – Báthori ellen agitált, ezért elfogatták és kiadták a rómaiaknak
A béke és az egység útját kereste: minden felekezetet és minden vallást – keresztényt, zsidót, mohamedánt – teljesen egyenértékűnek vallott. Azt kereste a vallási tételek közül, hogy mi az a minimum, ami minden vallásnak elfogadható. Szerinte Krisztus Isten küldötte, aki kereszthalála miatt nem tudta teljesíteni küldetését. A felvilágosodásig mutat előre, azt a felfogást előlegezi, mely szerint Isten csak a világ ősoka, személyesen nem avatkozik vele a természet és a társadalom életébe (deizmus). Dávid Ferenc is híve lesz annak, hogy Jézust nem kell imádni Báthori Kristóf 1579-ben a hitújítási tilalom megszegése miatt holtig való várfogságra ítélte Dávidot, Déva várában meg is hal Szombatosok: ószövetséghez való visszatérés Kemény Zsigmond – Rajongók: Péchi Simon
Reformáció és anyanyelvű irodalom Kérdés: rendelkeznek-e a népnyelvek a megfelelő szóképekkel és alakzatokkal Van-e ezeknek egyáltalán nyelvtanuk? Sylvester János: a nemzetek között megindult a nyelvek harca: melyikük alkalmasabb a fordításra, továbbá az ókori és keresztény írók műveivel összemérhető új alkotások létrehozására. Vallási reform és anyanyelvi megújulás szorosan összefügg. Reformátorok: közvetlenül a néphez fordulva, a nép nyelvén megszólaló isteni ige erejével ostromolták a róm. kat. vallás omladozó falait. Ebben a korban prot. szerzők írták a magyar versek és prózaművek zömét, már Balassi és Rimay fellépése előtt. Oktató-tanító, feddő énekek, verses történeti és bibliai históriák, a folklór határain mozgó, jóízűen humoros házasénekek Téma: világvége, a pápával és a törökkel azonosított Antikrisztus, a kat. klérus és az oligarchák, a fejedelmek erkölcsi romlása Prófétai szerep: ostorozták a közbűnöket, az istentelenséget, a pápai hiten valók bálványozását
Zsoltárköltészet: „Psalmus Hungaricus” – Batizi András, Sztárai Mihály, Bogáti Fazakas Miklós, Szenczi Molnár Albert, Thordai János; a prot. énekköltészet anyagát gyűjteményekbe rendezve nyomtatták ki a reformáció céljaival azonosuló, egymással versengő könyvnyomdák Kolozsváron, Váradon, Debrecenben, Bártfán. Farkas András: Az zsidó és magyar nemzetről – verses krónika A reformáció bibliai történelemkoncepcióját képviseli: az Ószövetséget a magyarok történetével állítja párhuzamba Középkori prédikátorok: flagellum Dei; még az eretnekség miatt sújtja Mo-t Batizi András tágítja a wittenbergi történelemszemléletet Világtörténet: bibliai alap Állítólag Illés próféta megjósolta: a világ háromszor 2000 évig fog fennállni: az első szakasz a teremtéstől a mózesi törvények kiadásáig II: Jézus születéséig III: Jézus óta A III. szakasz a pápaság bűnei miatt nem biztos, hogy beteljesedik, ezért az emberiségnek mihamarabb meg kell szabadulnia a bűneitől
Szkárosi Horvát András mély felháborodással, maró gúnnyal támad:
Oltalmazz úristen ez nagy foltos hittül, Szabadíts meg immár nagy veszedelemtül, Hogy szakadhassunk el az hitetlenségtül, Oltalmazz pápátul és az törtöktül. Az 1550-es évekre lecsitul az első társdalombíráló hangnem 1552 Heltai Gáspár: A részegségnek és tobzódásnak veszedelmes voltáról Protestáns erkölcstan: mértékletesség Szerinte a zsidók és a törökök azért olyan gazdagok, „mert munkálkodnak azok és amellett mértékletesen élnek” „mindennap új ékesség támad mindenféle ruházatba, mind férfiúnál, mind asszonyállatnál, főképpen az asszonyállatoknál és a ... sokféle öltözetnek csinálásának nincsen vége. Evvel pedig egyik ugyan űzi a másikat: a pór a városbélit, a városbéli a nemest, a nemes a zászlósurat... Ennyit sem kereshetnek minden munkájokkal is az emberek, mennyit ruházatjokra és ételekre s italokra elköltnek: mert a magamutatásnak nincsen sem módja, sem vége.”
Száz fabula, 1566 (Ezópus állatmese-gyűjteménye)
Török hódoltság: a törökök nem törődtek a vallással, csak az erődítményként is használható templomok építését tiltották. Itt választották meg a Dunántúl első ev. püspökét, Sztárai Mihályt Jelentős központ ezen a vidéken Debrecen. Mélius Juhász Péter Nyomda: 1561 – folyamatosan nyomtatni kellett a hit védelmét valló iratokat Egy évtized alatt 44 könyvet ad ki Katolikusok: „ti átkozott pápisták, pápa majmai, oltáros, bálványképes, ostyás népek az Jehova házában sok kurvaságot, lelki paráznaság jegyét építitek fel, akiért Isten megver”
Királyi Magyarország: kezdetben evangélikussá lettek, pl. Thurzó család. Később erős ellenreformáció 1548 Pozsony, Országgyűlés: Ferdinánd király és Várdai Pál esztergomi érsek ellenintézkedések A reformáció által meghódított területekre ún. térítő bizottságokat küldenek 1549 Eperjesen van Sbardellati Ágoston váci püspök és Sibrik Gergely helytartótanácsos Jelen vannak Eperjes, Kassa, Lőcse, Bártfa, Kisszeben képviselői Stöckel Lénárt fogalmazza meg az ötvárosi hitvallást: Confessio Pentapolitana Mo-n első ízben foglalja össze írásmű több város egyhangúan elfogadott vallásos álláspontját Ferdinánd ezt tudomásul vette, 1558-ban hivatalosan is királyi jóváhagyását adta rá
Erdély Szászok már 1547-ben ev. hitre térnek, 1552-től a többi népcsoporttól elkülönülve önálló egyházat alkottak: Siebenbürgisch-sächsische Landeskirche 1568 tordai országgyűlés: a világon először vallási türelem: ev, ref, kat, unit, és elvileg egyiket sem részesítette előnyben a másikkal szemben. Izabella királyné és szerepe Honterus János brassói iskolája kapcsolja össze a humanizmus és reformáció eszméit. Tantervet ad az egyházi és világi oktatás számára, könyvtárat, nyomdát szervez, nyelvtankönyvet ír. Luther: az Úr magyarországi evangélistája
A lutheránus és kálvinista irányzat között jelentős különbségek alakultak ki a művészetnek a templomtérben való használatával kapcsolatban. Luther engedékeny volt a festményekkel és szobrokkal kapcsolatban, csupán imádásukat tiltotta, szerepüket az emlékezésben, a tanúságtevében és a tanításban határozta meg. Kálvin: szó elsődlegessége – a templomon belül a dekoráción kívül nem tűrt meg semmiféle ábrázoló művészetet Kazettás mennyezet Bibliai, főként ótestamentumi szimbolika, szentírási idézetek képek útján történő megfogalmazása Lúd: a bűnökkel szembeni éberség Pelikán: maga Krisztus, aki a fiait vérével tápláló madárhoz hasonlóan, önvére hullatásával váltotta meg bűnös híveit Szarvas: örök életre szomjazó lelkek Kakas: éberség Csillag: betlehemi pásztorok (a kereszt helyett)
A tridenti zsinat I.
szakasz: 1545-1548, III. Pál pápa
Nem mutatták a protestáns állásponthoz való közeledés jegyeit A Biblia hiteles szövegének, a humanista fordításokkal szemben, ismét a Vulgátát nyilvánították Az üdvözülés folyamatában a hit és az isteni kegyelem mellett az emberi akaratnak is nagy szerepet tulajdonítottak
II. szakasz: 1551-1552, III. Gyula pápa Úrvacsora: megmarad a katolikus értelmezés
III. szakasz: 1562-1563, IV. Pius Rezidencia-kötelesség: az érsekek és püspökök a székhelyükön kell tartózkodjanak Prédikálási kötelesség
1534: Loyolai Ignác: jezsuita szerzetesrend Céljuk az volt, hogy - a pápai hatalom feltétlen támaszaként visszahódítsák a katolikus egyháztól eltávolodott tömegeket. Oláh Miklós 1558-ban újjászervezi a nagyszombati káptalani iskolát, s vezetését az új szerzetesrendre, a jezsuitákra bízza Az első években nem tudtak olyan jezsuitát szerezni, aki tudott volna magyarul 1567-ben porrá ég Nagyszombat Báthori István 1571 után Lengyelországból küld jezsuitákat Kolozsvárra Ekkoriban többnyire unitáriusok lakják, ennek ellenére ötosztályos gimnázium létesült itt 1588 medgyesi országgyűlési határozat: el kell hagyniuk a fejedelemséget Pázmány Péter: 13 évesen katolizál, kvári jezsuita iskola, majd Lengyelo, Bécs, Róma, itt Roberto Bellarmino-nál tanul, erőteljes személyisége nagy hatással volt rá
Magyari István: Az országban való sok romlásoknak okairól, 1602 Pázmány: Felelet – ez az első eset, hogy a katolikus fél érdemben megfelel a protestáns vádakra, sőt ő kerül fölénybe
Legnagyobb teljesítmény: az Alvinczi Péter ellen írott Öt szép levél (Pozsony, 1609) 1613 Katolikus hitszintézis: Isteni igazságra vezérlő kalauz - az évtizedek óta vitatott kérdésekre rendszerezve, részletesen válaszol, világosan kifejti a római egyház álláspontját Prédikációi rendkívül világosan, logikusan, mindenki számára érthetően fejeztek ki egy-egy hittételt, majd ezekhez bőven fűztek erkölcsi magyarázatokat.
II. Rudolf császár erőszakos rekatolizációba kezdett 1604-es országgyűlés: 22. artikulus önkényesen illeszti bele: a szabad királyi városok vallási követelései jogtalanok, Magyarországon semmiféle vallási sérelem nem érte a protestánsokat, a király a római katolikus egyházat minden eszközzel támogatni fogja, s kötelességének érzi az ország megtisztítását az eretnekektől. Minden eddigi protestánsellenes törvényt újra életbe léptet, az országgyűlésen pedig a vallási kérdések előhozatalát büntetés terhe mellett megtiltja.
Bocskai István: az 1605-ös szerencsi országgyűlés MO, a medgyesi gyűlés pedig Erdély fejedelmévé választja A Bocskai-féle hadjárat ideológiai hátterében a kálvini ellenállási jog erős hatása érezhető Bocskait rendelte Isten szabadítóként: Az szép szabadságra, Magyarság javára Törekedő jó urunk: Úri dicsőségből Mint Krisztus mennyekből Alászállott gyámolunk: Szolgai ruhában, Katona formában Hallgasd meg az mit írunk. (Debreceni S. János)
1606 bécsi béke: megmarad a kegyúri jog (vagyis ő döntheti el milyen vallású papot hív a területeire)
Szenci Molnár Albert művelődési programja Munkásságát, szerteágazó irodalmi tevékenységét nem a hitviták tüze fűti át, hanem gyakorlatiasság és hasznosság szempontjai vezérlik, segítségükkel erkölcsöket akar jobbítani, kegyesebb életet, elmélyültebb vallásosságot kialakítani, az egyházi műveltséggel alaposabban felvértezett embereket nevelni.
Szinte valamennyi német protestáns egyetemi központban megfordul: Wittenberg, Heidelberg, Altodrf, Marburg, Oppenheim, Frankfurt Arra döbbent rá, hogy a magyarságnak nincs olyan latin-magyar és magyar-latin szótára, amely a korszerű követelményeknek megfelel.
Szótára rövid időn belül 3 kiadásban is megjelent (1604, 1611, 1621) Zsoltárfordítás Mindezek mellett iskolareformokat sürget Különösen figyelemreméltó a nőnevelési programja.
