A felekezeti iskolarendszerek "hitvitája" Magyar művelődéstörténet Biró Annamária PKE, Magyar Nyelv- és Irodalomtudomány
Katolikus iskolák 1560 Oláh Miklós: nagyszombati zsinat: kisiskolák állítása; minden plébániának tanítót kell alkalmaznia Fontos, hogy a tanító "jó tudományú és tisztes erkölcsű" ember legyen, hogy jó példája révén tanítványai "ne csak tanultakká váljanak, de becsületesekké is".
A jezsuiták egységes nemzetközi iskolaszervezetet akartak kiépíteni. Olyan jól átgondolt és alaposan kidolgozott központi tantervet és tananyagot, olyan oktatási módszereket dolgoztak ki, amelyeket valamennyi ország valamennyi jezsuita iskolájában alkalmazhattak. A jezsuita iskolák már a mai értelemben vett osztály-tanóra rendszer alapján működtek. Egy osztályba az azonos életkorú és megközelítõen azonos tudású gyermekek kerültek. Az oktatás központi tanterv és követelményrendszer alapján folyt, a tanulók teljesítményét év végenként vizsgákon értékelték. Báthory István fejedelem hívó szavára 1579-ben Gyulafehérváron, Kolozsmonostoron és Kolozsváron létesítettek iskolát a jezsuiták.
Nagyszombati egyetem Alapítója Pázmány Péter esztergomi érsek volt, aki 100 ezer forintnyi vagyonát adományozta az egyetem céljaira Két kar: bölcsészet és teológiai fakultás VIII. Orbán pápa, a jogi és orvosi kar hiányára való hivatkozással, megtagadta az elismerést.
II. Ferdinánd ruházta fel az egyetemet mindazokkal a jogokkal, amelyekkel a Habsburg Birodalom univerzitásai rendelkeztek. 1635-ben kezdődött meg a tanítás Világi pálya: bölcsészeti stúdiumok A bölcsészeti kar elvégzése jogosított a teológiai oktatásban való részvételre 1667-ben megkezdte működését a jogi fakultás is 1777-ben az egyetem Budára költözik
Leánynevelés Silvio Antoniano (1540-1630) Tre libri della educazione cristiana dei figliuoli (Három könyv a keresztény leánynevelésről), 1583, Verona Az alacsonyabb néprétegek leánygyermekei tudjanak olvasni, a középsõ réteghez tartozó szülők leányai tanuljanak írni és olvasni. A magasabb körökhöz tartozó leányok számára, akik felnõtt korukban háziasszonyként nagy háztartást vezetnek majd, nem elegendõ az írni-olvasni tudás, hanem rendelkezniük kell megfelelõ számtani ismeretekkel is. A fiúkéhoz hasonló magasabb képzettség azonban számukra is szükségtelen. Ehelyett sajátítsák el az olyan kifejezetten háziasszonyi ismereteket, mint például a kötés, foltozás, varrás, szövés, fõzés, vasalás, továbbá a házimunkához kapcsolódó egyéb tudnivalók.
Pázmány Péter: „A leányok jó nevelésébõl áll fõképpen az ország böcsületes állapotja: nemcsak azért, hogy fele az ország lakósinak asszony, hanem azért is, hogy a férfiak jó nevelése nagyrészt az aszszonyoktul való.” Orsolyiták: leányneveléssel valamint a felnőtt nők vallásos oktatásával foglalkoztak.
Angolkisasszonyok: az alapító a jezsuiták nevelési elveit kívánta a nőnevelés gyakorlatára alkalmazni.
Pázmány szorgalmazására települt meg az angolkisasszonyok apácarendje Pozsonyban 1627-ben, ahol leánynevelő intézetet hoztak létre. Egy évre rá ferences klarissza apácák követték őket. Tanterv: I. osztály: bevezetés a napi imába, vallásos dalok, anyanyelvi írás, olvasás, akiknél lehetséges ua. latin nyelven, kézimunka II. osztály: a vallásos elemek tökéletesítése, felkészítés a gyónásra, katekizmus, anyanyelvű és latin írás, olvasás III. osztály: a vallási élet további elemeinek megismerése és gyakorlása, felkészülés az elsőáldozásra, bonyolultabb katekizmusrészek magyarázata, további vallásos énekek, latin, ha azt a szülők nem igénylik, kézimunka IV. osztály: hitélet (a katekizmus ismétlése, breviárium, imádságok tanítása, bevezetés a lelkiismeret vizsgálatba, szentek tisztelete, ima és meditáció, erkölcsi nevelés), latin, ha azt a szülők nem igénylik, számtan, amennyiben a szülők arra sem tartanak igényt finomabb kézimunka (pl. aranyhímzés), szombatonként a vasárnapi egyházi liturgiával és a hét szentjeinek életével való foglalkozás, vasárnaponként részvétel a nyilvános templomi vallásoktatásban
Református kollégiumok Alapoktatás: studia humanitatis: latin, görög, héber nyelv tanulása Azok a nagyobb helyek, ahol tartósan nagy műveltségű, külföldi egyetemeken járt tanárok működtek, idővel kiemelkedtek és hazai egyetem híján főiskolai funkciót kaptak. Az alapfokú iskoláztatáson túl a kollégiumok képezték a világi értelmiség alsóbb rétegét, az itthoni végzettségű (domidoctus) lelkészeket és tanárokat, a legtehetségesebb diákokat pedig előkészítették a külföldi peregrinációra. Ebben a korszakban még kevés volt a hivatástudattal rendelkező tanár, ez a foglalkozás a többség számára átmeneti állomás volt valamely jobban fizető lelkészi állás felé. Hiányzott az egyetem Bethlen Gábor, erdélyi fejedelem Kolozsváron szerette volna létrehozni, terve nem valósult meg
Gyulafehérvári kollégium fejlesztése 1625 körül jelent meg az akadémia fegyelmi szabályzata. Ennek szövegébõl kitetszik Bethlen szándéka: elsősorban ne papképző intézmény legyen az "Academico-Gymnasium", hanem a művelt, világi nemes ifjak színvonalas képzésének színhelye. 1629-ben ide jött a herborni főiskola három kiemelkedő tanára: Ludwig Philipp Piscator Johann Heinrich Alsted: enciklopédizmus irányzata Johann Heinrich Bisterfeld (mérsékelt puritanizmus képviselője) A puritanizmus az angol protestantizmuson belül érvényesülő irányzat volt. Legfõbb értékeknek az egyszerűséget, erkölcsi tisztaságot, szorgalmat és takarékosságot tartották. Emberileg elviselhetővé, humánussá akarták tenni az úr és szolga, a földesúr és a jobbágy közötti viszonyt is.
A puritanizmus pedagógiai programja szembehelyezkedett az egyoldalúnak tartott nyelvközpontú humanista képzéssel; a gyakorlati életben is használható tudományok oktatását szorgalmazta, támogatta az anyanyelvű népiskolák létesítését, külön leányiskolák felállítását.
1653-tól itt tanít Apáczai Csere János Beköszöntő beszéd: „A bölcsesség tanulásáról” (De studio sapientiae) Nem valamiféle teológiai tételt fejtegetett, hanem mindenekelõtt hitet tett Descartes tanai mellett. Ezenkívül kíméletlen kritikával illette a gyulafehérvári akadémia korszerűtlen oktatási rendjét, és egyúttal felvázolta az akadémiai reformra vonatkozó saját elképzeléseit is. Poétikai osztály A szokásos Vergilius-mű, a Georgica magyarázatakor nem maradt meg a poétika és stilisztika hagyományos keretei között. E műhöz kapcsolódva - kommentárok, szövegmagyarázatok formájában - korszerű tudományokat: fizikát, csillagászatot és földrajzot tanított, méghozzá olyan érdekesen, hogy a felsõbb osztályos teológus hallgatók is látogatták óráit. 1655 tavaszán - Gyulafehérvárra menekült Isaac de Basire angol teológus, a forradalom alatt lefejezett I. Károly angol király egyik udvari papja. Basiriust a fejedelem a gyulafehérvári kollégium vezető professzorává tette. Mindent elkövetett, hogy a fejedelmet, II. Rákóczi Györgyöt a puritánusok ellen hangolja.
Puritanizmus: Radikális independens Presbiteriánus - az egyházigazgatásnak a protestánsoknál is kialakuló központosítása ellen emeltek szót. Az egyházközségek, eklézsiák vezetését a nemesek és jobbágyok köréből választott presbiterek kezébe kívánták juttatni. Apáczaival való összeütközés 1655 szeptember 24-én sor került a szokásos disputára, melynek előadója maga Basirius volt. A vitán az udvari előkelők kíséretével maga a fejedelem is megjelent. Basirius beszédében egybemosta a puritanizmus két válfaját, az independentizmust és a presbiteriánizmust. Igyekezett felgerjeszteni a fejedelem s a főurak haragját, mondván: jól vigyázzanak, nehogy rájuk is a lefejezett angol király sorsa várjon. Hiába védekezett Apáczai azzal, hogy ő ugyan presbiteriánus, de nincsenek independens céljai, a fejedelem Basiriusnak adott igazat: "a presbiterianizmus út az independentizmushoz". Apáczai Kolozsvárra kerül
Magyar Enciklopédia A XVII. század tudományainak teljes körképét igyekezett egy pedagógiailag elsajátítható műveltség-egészbe transzformálni. A Magyar Enciklopédia művelődéstörténeti jelentősége: 11 fejezetében a hagyományos humán tudományokkal egy sorban szerepelnek a fiatal természettudományok. Új vonás magyarnyelvűségén túl - az, hogy a vaskos kötet felépítése Descartes tudományelméletét követi: a) Alapvetés: ismeretelmélet, matematika, geometria, mechanika. A világ anyagi minőség, és leglényegesebb tulajdonsága a kiterjedés. (Descartes) A világ fogalmi úton a matematika és a geometria segítségével ismerhető meg. A világot alkotó "testecskék" (korpuszkulumok) mozgásával pedig a mechanika foglalkozik.
b) Természettudományok: csillagászat, földrajz-fizika-kémia, biológia-fiziológia-pszichológia, állattan-növénytanásványtan, városépítés-mezőgazdaságtan. c) Humán tudományok: történelem, erkölcstan-államtaniskolaszervezettan. d) Teológia: Amesius munkái alapján állította össze. Pedagógiai elképzelései. A tanító feladata a) A tanító erkölcsösen éljen, „tanítványainak jó s dicséretes példát adjon” b) „Elég tudós legyen” hivatalának betöltéséhez c) Tudását „jó lelkiismerettel” másoknak is adja át d) Tanítványait „mint atyjok szeresse”, tanítsa őket "világosan, röviden és teljességesen” e) Említse meg őket „Isten előtti könyörgésében” f) Ajándékokon „ne legyen kapdosó” g) Törekedjen arra, hogy tanítványai "erkölcsét és nyelvét" fejlessze h) Szerettesse meg magát tanítványaival i) Tanítói munkáját „a külömb-külömb féle elmékhez jól alkalmaztassa”
1658-ban tatár pusztításnak esett áldozatul a gyulafehérvári kollégium Apafi Mihály 1662-ben Nagyenyedre telepítette le őket 18. sz.-ban az ország legjelentősebb iskolája
Sárospataki kollégium 1650-ben itt kapott katedrát Johann Amos Comenius (1592-1670), a prot. pedagógia legkíválóbb tudósa. Comenius négy esztendeig (1650-1654) tartózkodott Magyarországon. Sárospatakon hétosztályos pánszófikus iskolát kívánt létrehozni, melynek minden osztályában - koncentrikus, egyre bővülő körökként - önmagában is helytálló, de fokozatosan bővíthetõ ismeretrendszert akart tanítani. Az első három osztály tankönyvei (Vestibulum, Ianua, Atrium összeolvasva: VIA = út) a köznapi latin nyelv elsajátításához nyújtottak segítséget. Új vonása tankönyveinek az is, hogy a mindennapi életben jól hasznosítható ismereteket nyújtottak. Alapelvei a következők: a szemléletesség, a tudatosság, a rendszeresség, a következetesség és a tananyag koncentrikus bővítésének elve.