A biogáz szerepe a vidékgazdaságban [2010] szerkesztő: Somosné Nagy Adrienn szerzők: Fuchsz Máté dr. Lengyel Attila Somosné Nagy Adrienn Szárszó Tibor Szolnoky Tamás lektor: Kőváriné dr. Bartha Ágnes dr. Nagy Szilvia
1
Tartalom Ajánlás....................................................................................................................................... 3 1. Megújuló energiapolitika (Somosné Nagy Adrienn)........................................................... 4 1.1.A biogáz helyzete az Európai Uniós szabályzásban és a hazai megújuló stratégiában . 10 2. Zöld mérlegkör felépítése, problémái a biogázt hasznosító kiserőművek szemszögéből (Somosné Nagy Adrienn)......................................................................................................... 12 2.1. A KÁT mérlegkör alapvető problémája:....................................................................... 16 2.2. A biogázból termelt áram ára itthon és az EU-ban ....................................................... 17 3. A hazai biogáz-ágazat értékelése (Somosné Nagy Adrienn) ............................................ 20 3.1.Jelenlegi helyzet Európában és itthon ............................................................................ 23 3.2. A biogáz ágazat jövője Magyarországon ...................................................................... 25 3.3. A meghirdetett támogatási eszközök várható hatása 2015-ig ....................................... 26 3.4. A biogáz kiserőművek sajátosságai............................................................................... 27 3.5. A biometán (Fuchsz Máté)............................................................................................ 29 4. Biogáz-üzemek engedélyezése, építése, működtetése Magyarországon ........................ 31 4. 1. Biogáz-üzemek engedélyezési eljárása (Lengyel Attila, Somosné Nagy Adrienn, Szárszó Tibor) ...................................................................................................................... 31 4.1.1. Biogáz erőművek engedélyezési eljárása............................................................... 31 4.1.2. Az engedélyezési eljárások problémái ................................................................... 33 4. 2. Kivitelezés egyes problémái (Somosné Nagy Adrienn) .............................................. 35 4. 3. Az üzemeltetés néhány buktatója (Somosné Nagy Adrienn)....................................... 36 5. A biogáz-üzemi kierjedt fermentlé hasznosítása ............................................................. 38 5.1. Néhány vélemény a hasznosításról (Somosné Nagy Adrienn, Szolnoky Tamás)......... 38 5.2. A biogáz-üzemekben keletkező, a fermentálás végén visszamaradó anyag (kierjedt fermentlé) jogi meghatározása. (Somosné Nagy Adrienn, Szárszó Tibor).......................... 44 Függelék 1: Kapcsolódó jogszabályok:................................................................................ 47 Függelék 2: Megújuló energiaforrások változása 2020-ig a Policy forgatókönyv szerint... 51 Függelék 3: A kötelező átvétel keretében átvett villamos energia alakulása 2003-2009. időszakban (GWh)................................................................................................................ 52 Függelék 4: Biomassza alapanyag bázis és potenciális energiatartalom ............................. 53 Függelék 5: Biomassza alapanyag bázis és potenciális energiatartalom: ............................ 54 Függelék 6: A tervezett biogáz-üzemek földrajzi megoszlása............................................. 55
2
Ajánlás Tisztelt Olvasó! A tanulmány, amelyet kezében tart, nem könnyű olvasmány. A” Biogáz szerepe a vidékgazdaságban” című konferencia érdeklődő közössége számára tartották fontosnak a szerkesztő és társszerző Somosné Nagy Adrienn valamint rendező Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara. A tanulmány ugyanis nem az általánosságok szintjén informál, általa beleláthatunk a téma „boszorkánykonyhájába. Tudatformálásra, annak szakszerű támogatására vállalkoztak a szerzők, a lehető legtöbb konkrét adat alátámasztásával saját tevékenységük tanulságaira alapozva. Az anyagból egyértelműen látszik, hogy a biogáz, mint alternatív energiaforrás nem általában és főleg nem bárhol jó és kívánatos egyformán. Bonyolultságát nem csak újszerűsége, az ezzel kapcsolatos és általánosnak tűnő társadalmi szintű fél-informáltság adja, hanem a markáns érdekellentét a fosszilis energia előállításra, kereskedelemre és értékesítésre alapozott gazdasági szereplők meghatározó jelenléte és lobbyereje is. A konferenciát szervező Agrárkamara a vidékfejlesztés, a helyi gazdaság fejlesztésének elkötelezett támogatójaként az alternatív energiák „ígéretének” és a valós lehetőségeknek összevetését, bemutatását, segítve: a felmerülő és azonosított problémák megoldására tett és teendő erőfeszítésekben természetes partnere a hasonlóan gondolkodóknak. Bízom abban, hogy a konferencia és ez igényes tanulmány hozzásegíti a résztvevőket az eligazodásban, értékes tudásra tesznek szert, kapcsolatok, együttműködések lehetőségével egy új, sikeres vidékfejlesztés egyik fontos alapjának megteremtéséhez is hozzájárulunk: az energiafüggőség oldásához! Kívánom, hogy lehetőségeinket ezúttal ne szalasszuk el, legyen markáns képviselete a hazai megújuló stratégiában a biogáz előállításnak és felhasználásnak legalább olyan mértékben, mint amelyre az predesztinált.
Tisztelettel:
Kőváriné dr. Bartha Ágnes Elnök Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara
3
1. Megújuló energiapolitika (Somosné Nagy Adrienn) Az Európai Unió energiaszükségletének közel felét tudja biztosítani, az importfüggőség 2006-ban közel 54% volt. Az energiaimport 60%-át az olaj adja, 26%-át a földgáz és 13%-át a szilárd energiahordozók. A villamos energia és a megújuló energiaforrás import elhanyagolható. Az Európai Bizottság által 2006-ban megjelentetett Zöld Könyv1 első bekezdéseinek egyikében ez áll: amennyiben nem tesszük versenyképesebbé a hazai energiát, a következő 20-30 év során az Unió energiaszükségletének 70%-át fogja külföldről – köztük számos veszélyeztetett területről – importált termékekkel fedezni, szemben a jelenlegi 50%kal. A Zöld Könyv azt is deklarálja, hogy az energiához való hozzáférés alapvető fontosságú minden európai polgár mindennapi életében. Az európai energiapolitikának 3 fő célkitűzése van: a fenntarthatóság, a versenyképesség és az ellátásbiztonság. A megújuló energiaforrások bevonása az energiatermelésbe logikus válasznak tűnik a világ és az EU fosszilis energia válságára, továbbá a fenntarthatóságra és az ellátásbiztonságra is. A megújuló energiaforrások energiatermelésbe való mind nagyobb mértékű bevonása területén az Európai Unió saját megfogalmazása szerint „nagy ívű és sikeres terv” megvalósításán dolgozik 1990 óta. Ezt a folyamatot a számtalan különböző szintű jogi anyag megjelentetése, és természetesen a megújuló energiaforrások felhasználásában elért eredmények bizonyítják. A megújuló energia EU-n belüli piacának éves forgalma 15 milliárd Euróra növekedett ez időszak alatt (a világpiac forgalmának a fele), 300.000 embert foglalkoztat, és jelentős exportot bonyolít le.2 Zöld Könyvek az Európai Bizottság speciális dokumentumai, céljuk a viták elősegítése, az uniós konzultációk megalapozása. A Fehér Könyvek bázisai Fehér Könyvek az Európa Tanács döntéseit hivatottak elősegíteni és képviselni. Amennyiben a Tanács elfogadja a Fehér Könyvet, annak tartalma az adott terület Uniós Akcióprogramja lehet. Forrás: Horánszky Beáta: Az Európai Unió energiapolitikája oktatási segédanyag ME, Gázmérnöki Tanszék
1
Zöld könyv: „Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért” COM (2006) 105 2 Zöld könyv: „Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért” COM (2006) 105
4
Megújuló energiaforrások fogalma, jelentése a közbeszéd szerves része. Ennek eléréséhez húsz évre volt szükség. A megújuló energiaforrások jogi, szakmapolitikai definíció a következők: 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás (nap, szél, geotermikus energia, hullám-, árapály- vagy vízenergia, biomassza, biomasszából közvetve vagy
közvetlenül
előállított
energiaforrás,
továbbá
hulladéklerakóból,
illetve
szennyvízkezelő létesítményből származó gáz, valamint a biogáz) Stratégia a magyar megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére (2008-2020) A megújuló energiaforrások azok az energiaforrások, amelyek hasznosítása közben a forrás nem csökken, hanem azonos ütemben újratermelődik, vagy megújul. A megújuló energiaforrások közé tartozik a napenergia, a szélenergia, a geotermikus energia, a vízenergia és a biomassza. A megújuló energiaforrások felhasználása igen sokoldalú lehet. Hagyományosan legfontosabb alkalmazási területük az alapvetően fűtési-célú hőenergia termelés, az utóbbi időben azonban a villamosenergia-termelés vált hangsúlyossá, és a jövőben várhatóan jelentős szerepet kapnak az üzemanyagként való felhasználásban is. Ez utóbbi terület jelentősége
nemzetközi
és
hazai
viszonylatban
is
meghaladhatja
a
megújuló
energiahordozók villamosenergia-termelésben játszott szerepét.
Az Európai Unió a megújuló energiaforrások növelésére kiemelt figyelmet fordító első irányadó dokumentuma a Bizottság által 1997-ben kiadott a megújuló energiákról szóló Fehér Könyv3, amelyben 2010-ig célul tűzte ki a megújuló energiák arányának 12%-ra növelését az Európai Unió teljes energiafelhasználásában. A Fehér Könyvben a Közösség elismeri, hogy megújuló energiaforrások nélkülözhetetlenek a klímaváltozás elleni harcban. A Fehér Könyv kulcsfontosságú eleme a megújuló energiákkal kapcsolatos közösségi stratégia elérését szolgáló cselekvési terv volt. A Közösség elsőrangú jelentőséget tulajdonít a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásának az ellátás biztonsága, diverzifikálása, a környezetvédelem, valamint a társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése
3
COM(1997)599 „Energy for the future: renewable sources of energy” (A jövő energiája: megújuló energiaforrások)
5
érdekében.4 Ezt a szándékot erősítette meg a megújuló energiaforrásokról szóló 1998. július 8-i tanácsi állásfoglalás,5 valamint a Fehér Könyvről szóló európai parlamenti állásfoglalás.6 Ezt követően az Európai Parlament és Tanács hosszú egyezkedésének eredményeként fogadták el a 2001/77/EK irányelvet7 azzal az általános céllal, hogy a belső villamos-energia piacon ösztönözze a megújuló energiaforrásoknak az energiatermeléshez való nagyobb mértékű hozzájárulását. Az irányelv összhangban a Fehér Könyvvel, 2010-ig teljesítendő indikatív célokat határozott meg minden tagállam számára, annak érdekében, hogy megújuló energiaforrások részaránya elérje a bruttó nemzeti energiafogyasztás 12%-át, és megújuló energiaforrásból termelt villamos energia részaránya pedig elérje a teljes közösségi villamos energiafogyasztás 22,1%-át. A tagországok saját vállalásaiknál figyelembe vehették egyéni adottságaikat. A Bizottság az irányelvben kötelezettséget vállalt arra, hogy 2004-től kezdődően kétévente felméri a tagállamok adott időszakon belüli teljesítését és azt jelentésben teszi közzé. Az irányelv nem korlátozta, hogy a tagállamok saját támogatási rendszereket működtessenek a célok elérése érdekében, azonban felvállalta, hogy szükség esetén legkésőbb 2005. október 27-ig a tapasztalatok összegyűjtése és kiértékelése után javaslatot tesz egy közösségi szintű támogatási rendszerre. 2003-ban fogadták el a bioüzemanyagok növelésével kapcsolatos 2003/30/EK irányelvet,8 amely előírja az EU tagállamok részére, hogy 2010 végéig a forgalomba hozott bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok energiatartalom alapján számított részarányát az összes forgalomba hozott közlekedési célú benzin és dízelüzemanyag vonatkozásában legalább 5,75%-ra növeljék. A biomasszával kapcsolatos cselekvési tervet9 2005-ben fogadták el, amely az európai biomassza-erőforrások fejlesztésére hívja fel a tagállamok figyelmét. Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozáskor kötelezettséget vállalt arra, hogy a megújuló
bázisú
villamosenergia-termelés
részaránya
2010-re
eléri
a
3,6%-ot.10
Magyarországon a megújulók aránya a villamos energiafogyasztásban 2005-ben 4,6%, 20064
Az Európai Parlament és a Tanács 2001/77/EK számú irányelve (2001. szeptember 27.) a belső villamos – energia-piacon a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia támogatásáról 5 HL C 198., (98C 198/1) 1998.6.24., 1.o. 6 HL C 210., (A4-0207/98) 1998.7.6., 215.o. 7 Az Európai Parlament és a Tanács 2001/77/EK számú irányelve (2001. szeptember 27.) a belső villamos – energia-piacon megújuló energiaforrásból előállított villamos energia támogatásáról 8 Az Európai Parlament és Tanács 2003/30/EK irányelv (2003.május 8.) A Közlekedési ágazatban a bioüzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról. 9 COM(2005)628 Az Európai Közösségek Bizottságának közleménye – „A Biomasszával kapcsolatos cselekvési terv ” 10 Stratégia a magyar megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére (2008-2020). Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Budapest, 2008.
6
ban 3,7%,11 2007-ben 3,5%12 míg 2008-ban 5,9%13 volt (az Európai Unió szintjén ugyanez a érték 15%-ot tett ki 2008-ban). A Magyar Energia Hivatal honlapján közzétett adatok alapján a megújuló energiából termelt villamos energia hazai összes felhasználáshoz viszonyított részaránya 5,2%-ra növekedett 2008-ban. (Ld.: 1. táblázat) A különböző források némileg értérő adatokat közölnek (amint az látható a 1. táblázatban is), ami valószínűleg abból adódóik,
hogy a számítás alapjául használt alapadatok némileg eltérnek. Magyarország
Előrejelzési Dokumentumában (A 2020-ig terjedő megújuló energiahordozó felhasználás alakulásáról) a következő adatok szerepelnek: •
A hazai összenergia-felhasználáson belül 2008-ban a kommunális hulladékot is tartalmazó megújuló energiahordozó felhasználás 68,4 PJ volt, amely az országos energiafelhasználás 6,1%-át tette ki.
•
A 2008. évi 2362,8 GWh megújuló bázison elszámolt villamos energia a 43,98 TWh bruttó villamos energia-felhasználáson belül 5,4%-os részarányt jelent.
1. táblázat: A megújuló energiaforrások részvétele a teljes villamos energiafogyasztásban 2003-2009 között különböző források feldolgozásával: A megújuló energiaforrásból termelt villamos A KÁT energia mérlegkörben összfogyasztáshoz elszámolt viszonyított villamosenergiarészarányának értékesítés alakulása (%)-ban* (GWh)**
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
0,8 2,0 4,5 3,7 3,9 5,2 6,4
A fogyasztás aránya a megújuló energiaforrásokb ól termelt villamos energiából (%)***
257 876 1722 1321 1467 1771 2126
0,9 2,3 4,6 3,7 4,6 -
Megújuló energiaforrásból származó összes termelt villamos energia (GWh)***
369 962 1929 1587 2023 -
Megújuló energiaforrások aránya a teljes villamos energiafogyasztásba n (%)****
3,5
* Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamos-energia-értékesítés főbb mutatói 2009.-ben. MAVIR jelentés. www.eh.gov.hu/gcpdocs/201004/kat_2009_ev.pdf ** A megújuló kategória tartalmazza a nem "támogatott" áras 5 MW teljesítmény feletti vízerőművek értékesítését is.
*** Directoate-General for Energy and Transport weboldala **** Europe’s Energy Portal
Függetlenül a különböző számítások eltéréseitől, Magyarország teljesítette a 2010-re kitűzött megújuló energiatermelési vállalását, a 2001/77/EK irányelv által meghatározott célkitűzés 11
Eurostat, December 2008. www.energy.eu/#renewable 13 Bohoczky Ferenc: Megújuló energiaforrások hasznosítása Magyarországon. Miskolc, 2009. november 6. 12
7
érdekében. Ugyan egyes vélemények szerint kérdéses, hogy a Magyarország által idejekorán elért célérték egyáltalán 2010-ig tartható-e, mert a növekedést adó döntően biomasszára alapozott energetikai fejlesztések mára elérték a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság határait.14 Mostanáig – figyelembe véve a 2009-es adatokat – a célérték tartását nem fenyegeti veszély, ugyan a zöld áramtermelés 2008-ről 2009-re tapasztalt 17%-os emelkedését elsősorban a biomassza vegyes tüzelésű erőművek termelésnövekedése okozta15. Az Európai Unió szintjén nem annyira biztató a jelenlegi helyzet. A 2007-ben kiadott a megújuló energia-útiterv16 rámutatott a tagállamok által elért előrehaladás lassúságára, és annak valószínűségére, hogy az EU egésze nem fogja tudni teljesíteni a 2010-es célkitűzést. Az útiterv kitért a lehetséges okokra is, többek között a nemzeti célkitűzések pusztán indikatív jellegére és a meglévő jogi keretekből eredő bizonytalan befektetési környezetre is. A Bizottság ezért egy új, szigorúbb keretet javasolt a megújuló energiák fejlesztésének serkentése, és a 2020-ig teljesítendő konkrétabb, jogilag kötelező jellegű célok meghatározása érdekében.17 A Bizottság javaslata alapján született meg az Európai Palament és Tanács legújabb megújuló irányelve,18 melynek célkitűzése, hogy a megújuló energiaforrások részarányára az EU teljes energiafogyasztásában 2020-ig minimum 20%-ra emelkedjen úgy, hogy a tagállamok eltérő megújuló energia-adottságát és energiahordozó-összetételét figyelembe vevő, kötelező nemzeti célkitűzéseket határoz meg. Magyarország számára a 13 % részarány elérése került meghatározásra. Az Európai Parlament és Tanács emellett 2020-ig kötelezően elérendő 10%-ban határozta meg a közlekedési benzin- és dízelolaj-felhasználás energiatartalomra vetített minimális bio-üzemanyag hányadát. A célok elérése érdekében minden tagállamnak megújuló energiaforrásokra vonatkozó cselekvési tervet kell elfogadnia. Az EU egyes tagországainak vállalásai és az aktuális teljesítései a következő weboldalon érhetőek el: www.energy.eu/#renewable
14
Kazai Zsolt: Zöld energiát okosan avagy, A biomassza energetikai célú hasznosításának környezeti fenntarthatósági feltételei. Energia Klub. 2008. június 15 Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamos-energia értékesítés főbb mutatói 2009.-ben. MAVIR jelentés. www.eh.gov.hu/gcpdocs/201004/kat_2009_ev.pdf 16 COM(2009)848 Az Európai Közösségek Bizottságának közleménye: Megújuló energia-útiterv, Megújuló energiák a XXI. században: egy fenntartható jövő építése 17 COM(200)192 Az Európai Közösségek Bizottságának közleménye: Jelentés a megújuló energiák terén elért haladásról: A Bizottság jelentése a 2001/77/EK irányelv 3. cikke, a 2003/30/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdése, és a biomasszával kapcsolatos cselekvési tervről szóló COM(2005)628 közleménnyel összhangban. 18 Az Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásról, valamint a 2001/77/EK és 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről
8
Magyarország, összhangban Európai Unió követelményeivel, igyekszik a megújuló energiaforrások növekedése érdekében a jogszabályi környezetet ennek megfelelően átalakítani. A „Magyarország energiastratégiája 2008-2020” című stratégát 2008. április 14.én tárgyalta meg az országgyűlés, amely alapján egy 12 pontból álló határozatot fogadott el.19 Az OGY határozat az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, az energiapiaci verseny erősítése, valamint az Európai Unió keretében meghatározott közösségi célok megvalósulásával kapcsolatos teendőket és ezekkel kapcsolatos feladatokat ismerteti. Az OGY határozat kitér a megújuló energiaforrások szerepére is, miszerint a megújuló energiaforrások részarányának növelése hozzájárul a fenntartható fejlődéshez. A megújuló energiaforrások ösztönzését állami támogatási politika eszközeivel is elő kell segíteni. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium más minisztériumok és a széles szakmai és társadalmi közönség bevonásával készítette el a „Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére (2008-2020)”20 című stratégiát. Ez a tanulmány a magyarországi megújuló energia felhasználás növelésére irányuló stratégiai dokumentum. A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium a Kormány elé terjesztette a stratégiát, ami 2008. szeptember 3-án került elfogadásra. A Kormány által elfogadott fő stratégiai célkitűzéseket a 2148/2008.(X.31.) Kormányhatározatban tette közzé. A legfőbb stratégiai cél, hogy Magyarországon 2020-ban a megújuló energiaforrások felhasználása érje le a 186,3 PJ/év mértéket (ez 2006-ban 55PJ/év). A Kormányhatározat felhívja a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert, hogy a stratégia végrehajtása érdekében Megújuló Energiahordozó Programot (MEP) – Nemzeti Cselekvési Tervet – dolgozzon ki. A stratégiában foglaltak alapján nem lehetetlen, hogy Magyarországon 2020-ra a megújuló energiahordozó részarány eléri a 15%-ot.21 Időközben a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium elkészítette Magyarország Előrejelzési
Dokumentumát a 2020-ig terjedő megújuló
energiahordozó felhasználás alakulásáról, amelyben a stratégiában szereplő irányszámokat módosították a közben bekövetkezett világválság hatásainak fegyelembevétele miatt. Az Előrejelzési Dokumentumban foglaltak szerint hazánk összenergia felhasználása 2020. évi értéke várhatóan 992-1035 PJ/év intervallumban alakulhat. Ebből adódóan a 13%-os részaránynak megfelelően a megújuló energiahordozó felhasználás 129-135 PJ/év
19
40/2008. (IV. 17.) OGY határozat a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról Stratégia a magyar megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére (2008-2020). Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Budapest, 2008. 21 http://www.khem.gov.hu/feladataink/energetika/strategia/megujulo_strategia.html 20
9
tartományba kell esnie.22 Az Európai Uniós kötelezettségvállalásnak megfelelően Magyarországnak is le kell adnia a megújuló energiahordozókkal kapcsolatos Nemzeti Cselekvési Tervét 2010. június 30.-ig, ennek megfelelően a Cselekvési Terv kidolgozása most van folyamatban.
1.1. A biogáz helyzete az Európai Uniós szabályzásban és a hazai megújuló stratégiában A biogáz termelés számára új fejezetet nyit az Európai Parlament 2008. március 12-i állásfoglalása.23 Ebben az állásfoglalásban az EP deklarálja, hogy a biogáz alapvető energiaforrás,
amely
hozzájárul
a
fenntartható
mezőgazdasági
fejlődéshez,
a
vidékfejlesztéshez és a környezetvédelemhez. A biogáz hő- és áramtermelési célú használata hozzájárulhat az európai Unió azon vállalásához, hogy 2020-ra a megújuló energiaforrások részaránya a teljes energiafogyasztás 20%-át tegye ki. Biztatja az Európai Uniót és tagországokat, hogy támogatási rendszerekkel segítsék elő a biogázban rejlő lehetőségek kiaknázását. Felhívja a figyelmet a biogáz-üzemek engedélyezési folyamatának hosszúságára, amit felesleges bürokratikus mechanizmusok okoznak, ezért szükségesnek ítéli egy egységes engedélyezési eljárás bevezetését. Egyrészt sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat egy egységes biogáz-politika kidolgozására, másrészt felkéri az Európai Unió Tanácsának jelenlegi és soron következő elnökséget a fenntartható biogáz termelés előmozdításáról szóló vita elősegítésére. Az Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve az EP állásfoglalásából a következőket vette át: „A mezőgazdasági anyagok, így pl. a trágya, az iszap és egyéb állati vagy szerves hulladék biogáz előállításra történő használata az üvegházhatású gázkibocsátás megtakarítás lehetőségének fényében a hő és villamos energia előállítása, illetve bioüzemanyagként történő felhasználása szempontjából jelentős környezeti előnyökkel jár. Decentralizált jellegüknél és a regionális befektetési szerkezetnél fogva a biogázgyártó beruházások meghatározó módon hozzájárulhatnak a fenntartható fejlődéshez a vidéki térségekben és a mezőgazdasági termelők számára új jövedelemszerzési lehetősséget teremtenek.” 22
Magyar Köztársaság Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium: Magyarország Előrejelzési Dokumentum. A 2020-ig terjedő megújuló energiahordozó felhasználás alakulásáról. 2009. december 23 A fenntartható mezőgazdaság és a biogáz: Az Európai Parlament 2008. március 12-i állásfoglalása a fenntartható mezőgazdaságról és a biogázról: az uniós előírások felülvizsgálatának szükségessége (2007/2107(INI), (2009/C 66 E/05)
10
Az emberi tevékenység egyik fokozatosan növekvő árnyoldala a hulladék. A hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelv többek között azt szorgalmazza, hogy a települési szilárd hulladék biológiailag bontható frakciója ne a szemétlerakókba kerüljön, és ennek érdekében azt is megadja, hogy milyen mértékben kell csökkenteni a lerakott hulladékban ennek a frakciónak az arányát. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény tartalmazza az EU irányelvben az megfogalmazott, a települési szilárd hulladék biológiailag bontható szerves anyagának ütemes csökkentését.24 A települési szilárd hulladék szerves frakcióját bizonyítottan érdemes biogáz-üzemekben ártalmatlanítani, hasznosítani,25 mert amellett, hogy csökkenthető a lerakott hulladék mennyisége, pozitív hatással van a CO2 kibocsátás visszafogására, miközben a fermentáció után visszamaradó anyag visszakerülhet a termőföldekre. Dánia jelentős lépéseket tett, tesz ezen a területen, 2004-re azt a célt tűzte ki, hogy 100 ezer tonna települési szilárd szerves hulladékot nyeljenek ez a biogáz-üzemek. Minden bizonnyal ez az irány a biogáz ágazatnak egy új perspektívát, lendületet biztosít. A „Stratégai a hazai megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére” című dokumentum alapján hazánkban a jövőben a bioüzemanyag mellett a biogáz és biometán, a geotermikus, és a szélenergia hasznosításnak lesz komolyabb szerepe. Az Előrejelzési Dokumentum alapján 2020.-ban hazánkban a biogáz termelésből várható megújuló energiafelhasználás 12,9 PJ lesz, a biogázból termelt villamos energia mennyisége 5,9 PJ lesz 120 MW biogáz-kiserőművi beépített teljesítmény mellet. Lásd Függelék 2. (Az Előrejelzési Dokumentum véleményezéséről ld.: 3. fejezet)
24
Alexa, L., Bagi., B. (2009): Szerves anyagok eltérítése a lerakóktól. Hulladéksors X. évf. 3. szám 16-18. Hartmann, H., Ahring, B.K. (2005): Anaerobic digestion of the organic fraction of municipal solid waste: Influence of co-digestion with manure. Water Research. 39. 1543-1552.
25
11
2. Zöld mérlegkör felépítése, problémái a biogázt hasznosító
kiserőművek szemszögéből (Somosné Nagy Adrienn)
A megújuló energiaforrásokból –így a biogázból- előállított elektromos energiát (pl. szél-, napenergia, biogáz) a köznyelvben legtöbbször zöldáramként emlegetik. A zöldáram átvételi rendszere 2008 év során jelentősen átalakult. Az Országgyűlés a villamosenergia-piac átalakítása, az Európai Közösség egységesülő villamos energia piacaiba történő integrációja, az Európai Közösségek jogszabályainak való megfelelés érdekében alkotta meg a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényt (új VET). Az új VET a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia kereskedelmének rendszerét is megváltoztatta. (Az új VET bevezetésével egyidejűleg a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXIX. törvények hatályukat vesztették.)
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény célja a) a gazdaság versenyképességének segítése a hatékonyan működő villamosenergiaversenypiac kialakításán keresztül, b) a fenntartható fejlődés érdekében az energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek érvényesítése, c) a villamosenergia-hálózatokhoz - az objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményeinek megfelelő - hozzáférés biztosítása, d)
a
felhasználók
biztonságos,
zavartalan,
megfelelő
minőségű
és
átlátható
költségszerkezetű villamosenergia-ellátása, e) a felhasználók érdekeinek hatékony védelme, f) a magyar villamosenergia-piac integrációja az Európai Közösség egységesülő villamos energia piacaiba, különös tekintettel a transz-európai hálózatok létrehozására és fejlesztésére,
valamint
a
villamosenergia-rendszer
együttműködési
képességének
ösztönzésére, g) új termelő kapacitások és új hálózati infrastruktúra létesítésének, a villamosenergiapiacra új szereplőként belépők megjelenésének az elősegítése, h) a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elősegítése.
12
A VET 9. § (1) bekezdése szerint a környezet és a természet védelme, a felhasználók ellátása, az elsődleges energiaforrások felhasználásának megtakarítása, valamint a felhasználható energiaforrások bővítése érdekében elő kell segíteni a megújuló energiaforrás, a hulladék, mint energiaforrás, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználását. Ennek érdekében e törvény, kötelező átvételi rendszer kialakítását tűzte ki feladatul. A MAVIR Zrt. (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) mint átviteli rendszerirányítói engedélyes felhatalmazást kapott a kötelező átvételi mérlegkör, rövid nevén KÁT-mérlegkör (zöld-mérlegkör) létrehozására, ami 2008. január elsejétől működik a 389/2007. (XII.23.) Korm. rendelet26 hatálya alatt. A zöld mérlegkör tagjai a megújuló energiaforrásból, a hulladékból és a kapcsoltan termelt villamos energia termelői. A törvény alapján az átviteli rendszerirányító feladata az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia befogadásával és továbbításával kapcsolatban az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott mérlegkör működtetése, kiegyenlítése, valamint a VET 13. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyesek és a villamos energiát importáló felhasználók által kötelezően átveendő villamos energia mennyiségének a jogszabályi előírások szerint történő meghatározása, szétosztása és elszámolása.27 Ennek értelmében minden új biogázüzem kiserőmű, mint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia termelő (KÁT Termelő) köteles az átviteli rendszerirányító üzletszabályzata szerinti mérlegköri szerződést kötni a
MAVIR Zrt-vel, melynek alapja a szerződéskötés előfeltételeinek való megfelelés. A KÁT-mérlegkör tagjai kötelesek a 109/2007. (XII.23.) GKM Rendelet28 2. §-ában meghatározottak szerint menetrenddel prognosztizálni a KÁT-mérlegkört érintő éves termelésüket. Ezek alapján a mérlegkör tagok kötelesek a tervezett termelési menetrendjüket legalább havi, ill. a mérlegköri tagok belátása szerint akár heti vagy napi bontásban megadni (havi, heti és napi menetrend). A termelési tényadatok és a benyújtott menetrendek alapján a mérlegkör felelős meghatározza az értékesítők menetrend-eltéréseit, illetve hiányát, továbbá ezek alapján szabályozási pótdíjat számláz az értékesítőknek.29 A menetrendtől való eltérés mértékét először 389/2007 (XII.23.) Kormányrendelet szabályozta, melynek 7.§ (4) bekezdése szerint amennyiben a tényleges hálózatra termelt villamos energia mennyisége 5%-nál nagyobb mértékben eltér a menetrendben megadott
26
389/2007. (XII. 23.) Korm. Rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról 27 Kapcsolt és megújuló energiaforrások 2009. MAVIR Zrt. kiadványa. 2009. 28 109/2007. (XII. 23.) GKM rendelet az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átviteli rendszerirányító által történő szétosztásáról és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módjáról 29 Kapcsolt és megújuló energiaforrások 2009. MAVIR Zrt. kiadványa. 2009.
13
értéktől a termelőnek (így a biogáz kiserőműnek) a különbözetre szabályozási pótdíjat kell fizetnie. A pótdíj összege 5 Ft kWh-ként. (A 278/2008 (XI.28.) Kormányrendelet a megengedett eltérés mértékét 20%-ra módosította.) Annak ellenére, hogy az új VET célja a korábbi időszaknál kedvezőbb jogi környezet kialakítása volt a környezetbarát áramtermelés elősegítésére, a nem kellően átgondolt végrehajtási rendeletek 2008. január elsejével a teljes megújuló szektor számára kaotikus szituációt teremtettek. Jelentős gondot okozott, hogy a végrehajtási rendeletek a hatályba lépésük előtt néhány nappal jelentek meg, az érintettek ráhangolódását segítő átmeneti rendelkezések nélkül. A piac szereplőit (felkészülés hiányában) váratlanul érte a teljesen új szabályzás, ezért elkerülhetetlenül szabályzási pótdíjat vetettetek ki az ágazat nagy részére. A társadalmi nyomás hatására a MEH (Magyar Energia Hivatal) vizsgálatot indított a KÁT mérlegkör működtetésével kapcsolatban az átviteli rendszerirányítónál. A Hivatal megállapította, hogy KÁT mérlegkör létrehozása és működtetése során az Átviteli Engedélyes (MAVIR Zrt.) tevékenysége csak részben felelt meg a jogszabályban és üzletszabályzatban foglaltaknak. A vizsgálat rámutatott, hogy a MAVIR jogtalanul vetett ki január hónapra szabályozási pótdíjat, illetve megsértette a jogszabályt azzal, hogy a nem engedélyes Értékesítők részére szabályzási pótdíjat számlázott ki, hiszen a 500 kW alatti kiserőművek nem engedélykötelesek, így menetrendadásra sem kötelezhetőek. 30 Sok kellemetlenséget megelőzhetett volna a jogalkotó, ha átgondoltabban, a szabályzásban érintetteknek időt adva, hovatovább egyeztetve, vezeti be az új rendelkezéseket. A
389/2007.
(XII.23.)
Kormányrendeletet
annyi
bírálat
érte
a
megújuló
energiaforrásokkal foglalkozó lobbyszervezetek részéről, hogy elkerülhetetlenné vált annak módosítása. A több mint fél évig tartó, hosszas kormányzati és társadalmi egyeztetést követően sikerült a biogáz-üzemek sajátosságait figyelembe vevő módosítások elfogadtatása. 2008. novemberében írták alá a 287/2008. Kormányrendeletet.31 A biogáz-üzemek képviselőinek javaslatai lényegében megjelentek a rendelet szövegében kisebb módosítások mellett. (Lásd: 2. táblázat)
30
781/2008. számú MEH határozat: A KÁT mérlegkör működésének vizsgálata ás átviteli rendszerirányítónál 287/2008. (XI. 28) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389 /2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról
31
14
2. táblázat: A 389/2007. Kormányrendelet módosítása 389/2007. Korm. rendelet módosításával
Az elfogadott, a 287/2008. Korm. rendelet 5-
kapcsolatos javaslatok:
6.§ szerinti változat:
A fermentor felfűtési időszakban a fosszilis 5.§ (13) A 4. § alapján villamos energiát energiahordozóból
megtermelt
energia
hálózatra
legálisan
villamos értékesítő adható
értékesíthető legyen.
5MW-nál
kisebb
névleges
és teljesítőképességű biogáz erőmű a 4. § szerinti
értékesítését
fermentor
felfűtésének
megelőzően,
a
időszakában,
de
legfeljebb 2 hónapon keresztül jogosult az 5. § szerinti értékesítésre. A biogáz üzemek kapjanak felmentést a 6.§ (10) a szélerőmű és az 5 MW-nál kisebb szabályozási pótdíj alól a próbaüzem teljes teljesítőképességű
biogáz
erőmű
a
terjedelmére (maximum 6 hónap), amely kereskedelmi üzembe kerüléstől számított 6 magában foglalja a fermentor felfűtését és a hónapig mentesül a szabályozási pótdíj biogáz termelés felfutását.
fizetésének alól azzal a feltétellel, hogy a menetrendadási
kötelezettségének
a
kereskedelmi üzembe kerüléstől kezdve ezen időszak alatt is folyamatosan eleget tesz. A szabályozási pótdíjat csak a menetrendtől 6.§
(6)
…az
5
MW-nál
kisebb
való +/- 50%-os eltérés esetén szabják ki a teljesítőképességű biogáz erőmű esetében az biogáz
üzemekre.
Indoklás:
a
biogáz adott
elszámolási
mérési
időegységben
kiserőművek mérete jellemzően 0,5-1,5 MW, ténylegesen értékesített villamos energia a menetrendtől való eltérés adott üzem mennyisége +/- 20 %-nál nagyobb mértékben esetében a hálózaton jelentős eltérést nem tér el az utolsó érvényes menetrend szerinti okoz, amennyiben sok biogáz kiserőmű villamos energia mennyiségről, akkor az kapcsolódik a villamos hálózatra, az sem Értékesítő a 20%-os korlát feletti eltérés fogja jelentősen zavarni az ellátást, mert minden kWh-jára 5 Ft szabályzásai pótdíjat ezek eltérései kiegyenlítik egymást.
köteles fizetni havonta a Befogadónak.
A módosítások ellenére továbbra is fennáll az 500 kW-nál nagyobb teljesítőképességű biogáz kiserőműveknek menetrendadási kötelezettsége, ami jelentősen megbonyolítja a működtetést. A környező országokban sehol sincs hasonló menetrend adási kötelezettség. A biogáz-üzemek (természetesen a többi megújuló energiaforrás) terjedésének elősegítése érdekében újra kellene gondolni az új VET értelmében kialakított rendszert. 15
2.1. A KÁT mérlegkör alapvető problémája: A 389/2007 (XII.23.) Kormányrendelet alapvető problémája, hogy a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia és a kapcsoltan termelt villamos energia (földgázból termelt villamos energia hőhasznosítás mellett) egy mérlegkört alkot, így mindkét tevékenység a kötelező átvétel keretében támogatatott. A KÁT mérlegkörben elszámolt villamos energiához kapcsolódó „támogatás” (a rendelet szerinti tényleges átvételi ár és egy „piaci alapon” megállapított „alapár” különbözete) számított összege 78,9 milliárd forint volt 2009-ben, míg a rendszer első évében (2008.) a KÁT kassza ennél kevesebb, 66,9 milliárd forintot igényelt. Mint ahogy a 2009. év közepén megjelent a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) jelentése32 is kiemelte azzal, hogy a 287/2008. (XI.28.) Kormányrendelet33 felemelte támogatásba bevont a kapcsolt villamos energiatermelő erőművek méretének felső határát 190 MW beépített kapacitásra, várható volt a KÁT kassza igénybevételének növekedése. 2009-ben az összes „támogatás” 70%-a (54,6 milliárd forint) a kapcsoltan termelt villamos energiatermelőkhöz került. (Lásd Függelék 3.) A megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia után számított összeg 23,3 milliárd forint volt, míg a hulladékból termeltnél 1 milliárd forintot tett ki a KÁT támogatás 2009-ben. A megújuló energiatermelés után igénybevett KÁT felár jelentős része, 78,5%-a (amit alapvetően a vegyes tüzelésű égetőművel adnak) a biomassza égetőművekhez került, míg a többi (kiserőművi) megújuló termelő 5 milliárd forinttal növelte a villamos energia árát. Ez a KÁT mérlegkörben elosztott támogatás 6,3%-a.34 Vagyis kiserőművi (decentralizált) megújuló energiaforrásból termelt villamos energia támogatásának növelése jelentősen nem befolyásolná a villamos energia kereskedelmét. A jogalkotó kapcsolt villamos energiaemelés felé való elköteleződése egyértelműen károsítja a ténylegesen megújuló energiaforrásból villamos energiát termelőket. Talán ha a megújuló energiatermelés önálló zöld mérlegkörbe kerülne, akkor a valódi zöldáram támogatásának mértéke, valamint a menetrendadás és az egyéb jelenlegi problémák átértékelésre kerülhetnének. Az EU jogi környezet sem indokolja az együttes kezelést, hiszen Európai Parlament és Tanács elkülönítetten fogadott el irányelveket a kapcsoltan és a megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energiatermelésre. 32
Jelentés az energiapiacokról. Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (2009) 287/2008. (XI:28.) a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389 /2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról 34 Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamos-energia értékesítés főbb mutatói 2009.-ben. MAVIR jelentés. www.eh.gov.hu/gcpdocs/201004/kat_2009_ev.pdf 33
16
2.2. A biogázból termelt áram ára itthon és az EU-ban Magyarországon a biogáz üzemek terjedésének jelentős korlátozó tényezője a KÁT rendszerben termelt villamos energia átvételi ára. A biogáz felhasználásával gázmotoros erőművekben előállított villamos energia átvételi ára „zöld” kilowattóránként 2008-ban 25,72 Ft35 volt (10 eurocent alatt, a szerző). A menetrendtől való a megengedettnél nagyobb eltérést kWh-ként 5 Ft-tal szankcionálja az átvételi rendszerirányító, így ennél a nemzetközi összehasonlításban (ld.: átvételi árak Európa egyes országaiban) is meglehetősen alacsony átvételi árnál a valóságban a Termelő még kevesebbet kap a biogázból termelt villamos energiáért. Ahhoz pedig nem kell különösebb gazdasági elemzéseket végezni, hogy megállapíthassuk, hogy milyen összefüggés van a megújulók termelésének intenzitása és az átvételi ár között. A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló
389/2007
(XII.23.)
Kormány
rendelet
meghatározta
az
egyes
megújuló
energiaforrásokból termelt villamos energia kötelező átvételi bázisárait, amit minden évben az infláció mértéke alapján korrigálnak (a KSH által megadott infláció mértéke – 1%). A Magyar Energia Hivatal honlapján közzétett adatok alapján 2010. évben érvényes átvételi árak a biogázból termelt villamos energia esetében az alábbi táblázat szerint alakulnak: 3. táblázat 2010. évre érvényes „zöldáram” ár a napszakok függvényében A MEH 2008. 01.01. előtt (vagy addig benyújtott kérelemre) hozott határozata alapján termelt (kivéve 5 MW-nál nagyobb vízerőmű) A MEH 2008. 01.01. után hozott határozata alapján termelt, 20 MW vagy annál kisebb erőműben (kivéve: naperőmű)
Csúcs
Völgy
Mélyvölgy
32,71
29,28
11,95
32,10
28,72
11,72
Miután a Kormányrendeletben a biogázt az időjárási körülményektől nem függő megújuló energiaforrások közé sorolja, ezért az átvételi ár az átvételi napszakonként változik jelentős mértékben. (Lásd 3. táblázat) A megújulók közül egyedül a szél- és napenergia 35
Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamos-energia értékesítés főbb mutatói 2009.-ben. MAVIR jelentés. www.eh.gov.hu/gcpdocs/201004/kat_2009_ev.pdf
17
termelőket nem érinti a napszakonkénti eltérő átvételi ár. Az átvételi ár napszakoktól való függése nem jelent gondot a kapcsoltan termelt villamos energia termelők számára, miután az alapanyag (földgáz) elérhetőségéből adódóan a legkisebb átvételi árral elszámolt mélyvölgyi időszakban könnyedén le tudnak állni a villamos energia termeléssel. A biogáz-üzemekben a biogáz folyamatosan termelődik, ezért gáztároló nélkül – ami természetesen többlet költséggel jár a beruházás során – a biogázt hasznosító kiserőművek mélyvölgyben is kénytelenek az alacsony átvételi ár ellenére a megtermelt áramot a hálózatra feladni. Mindezeken túl a nem a valóságosan megújuló kiserőműveket támogató rendszer miatt 2008ban a földgáz alapú kapcsoltan termelt villamos energia átvételi átlagára magasabb volt (26,75), mint a biogázból termelté. Összességében tehát megállapítható, hogy a kötelező átvételi rendszer akarva-akaratlanul is a biogáz termelést kifejezetten hátrányos pozícióba kényszerítette.
Átvételi árak Európa egyes országaiban A környező országokban a biogázból termelt zöldáram átvételi ára jelentősen magasabb, mint itthon. Csehországban 14-15 cent, Horvátországban pedig 16 cent (2008 évi adatok, szerző).36 Szlovákiában a biogázból előállított villamos energia kWh-ért 13 eurocent kapnak a kiserőművek.37 Ausztriában az üzemméret alapján határozták meg az átvételi árakat. Míg 100 kW elektromos teljesítményig 16,4 euró cent/kWh az átvételi ár, addig az 500 kW elektromos teljesítményig már csak 14,5 euró cent/kWh-et adnak a biogázból termelt villamos energiáért. Vagyis előnyben részesítik a kisebb méretű üzemeket, így Ausztriában a kisebb méretű decentralizált üzemek terjednek.38 Németországban a zöldáram átvételi árának kiszámítására egy komplex rendszert dolgoztak ki. Lényegi elemei, hogy az átvételi ár nemcsak a villamos energiatermeléshez használt megújuló energia fajtájától, hanem a kiserőmű méretétől, a technológia korszerűségétől és a hőhasznosítástól is függ. A biogázból termelt villamos energia átvételénél a depónia gázt és a szennyvíztelepi gázt külön kezelik. A biogáz üzemekhez kapcsolódó kiserőműveket a biomassza kategóriába sorolják, ahol a bázis átvételi ár sávosan változik. A legkisebb kapacitásnál (150 kWel-ig) 11,67 euro cent, míg az 500 kWel és 5MWel közötti teljesítmény esetében már csak 8,25 eurocent függetlenül a biomassza fajtájától. Egy 36
http://www.standard-team.hu/zoldaram.html www.alternativenergia.net/biogaz.html 38 Biomassza hasznosítás biogáz előállításban. Agro Napló 2009/04 szám. 37
18
500 kWel teljesítményű üzemben 150 kW felterhelt teljesítményig a legmagasabb árral számolnak, és csak ez e fölött felterhelt teljesítmény után fizetik a következő kategória szerinti árat. A német rendszer másik előnye az átvételi árba épített ösztönző rendszer. A bázisárra pozitív listás energianövények vagy ipari melléktermékek hasznosítása esetén 7 euró centet kapnak a biogáz-üzemek, a hőfelhasználás mértékétől és hatékonyságától függően további maximum 3 euró centet. További többlet árbevételben részesülnek a kis méretű (190 kWel teljesítményű) állati eredetű trágyát az összes alapanyag mennyiségéhez viszonyítottan legalább 30%-ban felhasználó üzemek is. Ez alapján egy 500 kWel teljesítményen villamos energiát biogázból termelő kiserőmű kezdő átvételi ára 19,03 euró cent (2009 évi átvételi ár). Minden 2010. január 1. után üzembe helyezett erőmű esetében azonban az ún. degressziós szabályok miatt mind a bázisár, mind pedig az igénybe vehető bonuszok lineárisan csökkenek (biogáz üzemek esetében 1%).3940 Az átvételi árak mellett további eltérés, hogy a kiserőműveknek sem Ausztriában, sem Németországban nem kell menetrendet adniuk és tartaniuk, továbbá az átvételi ár nem változik a napszakok függvényében.4142 Mindezek a működés szempontjából jelentős előnyt jelentenek a hazai szabályozási környezettel szemben.
39 Payment provisions in the future EEG for the year 2009, as adopted by the German Bundestag Parliamentary Decision from June 6, 2008 40 Act Revising the Legislation on Renewable Energy Sources in the Electricity Sector and Amending Related Provisions 20.§ http://www.erneuerbare-energien.de/files/pdfs/allgemein/application/pdf/eeg_2009_en.pdf 41 Biomassza hasznosítás biogáz előállításban. Agro Napló 2009/04 szám. 42 Fuchsz Máté: A németországi EEG biogázra vonatkozó szabályozásának összehasonlítása a magyarországi rendeletekkel. Szent István Egyetem, Gödöllő. 2008
19
3. A hazai biogázágazat értékelése (Somosné Nagy Adrienn) A Földön az asszimilációs folyamatok eredményeként a biomassza évről-évre megújuló módon óriási tömegben termelődik. Ennek megfelelően felhasználása is többrétű: az emberiség élelemforrása, állati táplálék, tüzelőanyag és újabban hajtóanyag. Az elmúlt években Magyarországon a biomassza energetikai hasznosítása minden más megújuló energiaforráshoz képest jelentősen növekedett, ezáltal a megújulók között meghatározó helyzetbe került. (Lásd 4. táblázat) 4. táblázat. Az összes megújuló energiahordozó (tartalmazza a villamos energia termelésre felhasznált energiahordozókat is) forrás: Előrejelzési Dokumentum, KHEM43 Megnevezés
2008 PJ
%
4
5,85
0,16
0,23
tűzifa és hulladék
51
74,56
biogáz
0,9
1,32
vízenergia
0,77
1,13
szélenergia
0,74
1,08
0,0019
0
6,9
10,09
ÖSSZESEN
64,54
94,36
hulladékégetés
3,86
5,64
MINDÖSSZESEN
68,4
100
geotermikus energia napkollektor
fotovoltalikus bio-üzemanyagok
A biomassza energetikai hasznosításának egyik útja a biogáz termelés. 2008-ban a megújuló energiaforrások 1%-át tette ki a biogáz, vagyis elmondható, hogy hazai viszonylatban a biogáz termelés sokoldalú előnye ellenére jelentősége rendkívül alacsony. A biogáz termelést alapvetően 3 részre osztják a kiindulási alapanyagok típusai szerint. Ezek szerint megkülönböztetik egymástól a kommunális szennyvíziszap rothasztásával (szennyvíz gáz), illetve az alapvetően mezőgazdasági melléktermékek, hulladékok fermentációjával 43
Előrejelzési Dokumentum: A 2020-ig terjedő megújuló energiahordozó felhasználás alakulásáról. Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, 2009. december.
20
keletkező
biogázt
(mezőgazdasági
biogáz),
valamint
a
kommunális
szilárd
hulladéklerakókban keletkező depóniagázt. A mezőgazdasági biogáz üzemek egyik fontos előnye, hogy az energiatermelés alapanyaga nemcsak elsődleges biomassza (energetikai célra termelt zöldnövény) lehet, hanem mezőgazdasági és feldolgozóipari hulladékok valamint állati trágya is felhasználható. Tehát a jól megválasztott nyersanyagok mellett a biogáz termeléshez nem szükséges energianövényeket termelni, így nem befolyásolja az élelemszer célú növénytermesztésre fordítható földterületek nagyságát, miközben a hulladékok, szerves trágya feldolgozásával csökkenti a metán emissziót. A hulladékhasznosítás a szűkebb környezetre, a metán emisszió globálisan fejt ki pozitív hatást. Összességében környezetvédelmi (hulladékgazdálkodási) és klímavédelmi szempontból is előnyös a biogáz üzemek működése. Amennyiben azonban intenzív energetikai célú növénytermesztésből származó alapanyagokat hasznosítanak, úgy ugyanazokkal az energiamérlegekkel és környezeti hatásokkal számolhatunk, mint a szántóföldi növénytermesztésnél.44 A biogáz a földgáz hálózatba bevezethető (megfelelő tisztítást követően), vagy gázmotorban elégetve villamos és hőenergia termelhető belőle. Miután jelenleg még a biogáz termelés magas önköltségi vonzattal bír, így csak abban az esetben van létjogosultsága egy ilyen jellegű technológia alkalmazásának, ha az olyan kész rendszerekbe illeszthető, ahol rendelkezésre állnak a megfelelő nyersanyagok, és a termelt energia gazdaságos felhasználása is megoldott. A megújuló energiaforrások, köztük a mezőgazdasági biogáz üzemek gazdaságélénkítő hatást gyakorolnak különösen a vidék területein, ahol célszerűbb az energiaellátás kisközösségi szintű biztosítása, szemben a centralizált energiaközpontokkal. Ennek a feltételnek a biogáz kiserőművek megfelelnek, mivel az üzemek jellemző mérete egész Európában 0,5-1,5 MW. A működés során új munkahelyek képződnek, a mezőgazdasági alapanyag termelésben munkahelyek maradnak meg. A biogáz üzemek további előnye, hogy az alapanyaggal való ellátás kizárólag a szűkebb környezetet érinti, ezért nem terheli az országos úthálózatot, a természeti környezetet.
44
Kazai Zsolt: Zöld energiát okosan - avagy, a biomassza energetikai célú hasznosításának környezeti fenntarthatósági feltételei. Energia Klub tanulmány, 2008. június
21
A Stratégia a magyar megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére 2008-2020. (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Budapest, 2008) című tanulmányban a biogázzal kapcsolatban a következők jelentek meg: A biogáz energetikai hasznosításának előmozdítása komplex szemlélet érvényesülését igényli, tekintettel a hasznosítás sokrétű, összetett kérdéskörére. - A biogáz energetikailag legkedvezőbb hasznosítása a kapcsolt hő- és villamosenergiatermelés, ami után a direkt hőtermelés, majd a kizárólagos villamosenergia-termelés következik, ezért a támogatási rendszert is ezzel összhangban kell meghatározni, hogy a megvalósuló beruházásoknál is ez a prioritási sorrend érvényesüljön. - Energetikai, környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból egyaránt olyan üzemek kialakítását szükséges ösztönözni, amelyek telephelyét és méretét az alapanyag távolsága alapján határozzák meg a befektetők. - A biogáz kapcsolt energiatermelés útján történő hasznosításának gyakran korlátot szab a keletkező biogáz mennyiség által determinált hőmennyiség hasznosíthatósága. Míg a termelhető villamos energia gyakorlatilag korlátlanul, kedvező áron értékesíthető, addig a helyi hőpiac elégtelensége miatt a villamos energiát részben kényszerhűtés alkalmazásával (nem kapcsoltan) termelik. Ennek a problémának a megoldására szolgálhat a magasabb átvételi ár a megújuló bázisú kapcsolt villanyra, ami rentábilissá tehet többlet hőigény bevonásához szükséges beruházásokat, vagy alternatív megoldásként a keletkezés helyszínén kapcsolt termelésre nem hasznosítható biogáz elvezetését például olyan távhőforrásba, ahol a kapcsolt energiatermelés megoldható. - A nem kapcsolt villamosenergia-termelés „visszaszorítása” érdekében ösztönözni szükséges a tisztított és „feljavított” biogáz (biometán) földgázhálózatba történő betáplálását. Ennek a gáztörvényben biztosított lehetőségét megfelelő jogi részletszabályok megalkotásával szükséges biztosítani. A gyakorlati megvalósítást – a villamos energia esetében alkalmazott, a teljes fogyasztói körre terhelt – a biometánra vonatkozó kötelező átvételnek és támogatott átvételi árnak rendeletben történő megállapítása biztosíthatja. - A tisztított és sűrített biogáz ígéretes üzemanyag. Elsőként a tömegközlekedésben való felhasználás lehetőségét kell kiaknázni, mintaprojektek támogatásával.
22
3.1.Jelenlegi helyzet Európában és itthon Az EU-n belül jelentős mértékben növekszik a biogáz előállítás. A 2005-ös 5 millióról 2010-re várhatóan 9 millió tonna olaj egyenértékűre változik a felhasználás. A mezőgazdasági biogáz üzemek telepítésében, technológiájának fejlesztésében nagymértékű fejlődés tapasztalható az elmúlt 15 évben. Leglátványosabban Németországban fejlődik ez az ágazat, ahol nagyrészt energianövényre és trágyára alapozva kisebb, átlagosan 300-500 kW-os biogáz üzemek épülnek. (Ennek a méretnek a terjedését a villamos energia átvételi rendszere is szorgalmazza, ld.: 2.2 fejezet) Az üzemek száma 2008-ra meghaladta a 3600-at, az átlagos teljesítmény elérte a 360 kW-ot. Hasonló fejlődés látható Ausztriában is, ahol 2004 év végén 175, 2007-ben már 350 mezőgazdasági üzem működött.45 Jelenleg az Európai Unióban körülbelül 4300 kisüzemi méretű biogáz üzem működik tagállamonként eltérő mennyiségben. A biogáz mellett leginkább elkötelezett országok: Németország, Belgium, Ausztria és Dánia. Az EU-ban a decentralizált kisüzemi szintű biogáz termelés a jellemző, egyedül Dániában alakult ki a nagyüzemi rendszer. 46 2003 előtt Magyarországon nem volt mezőgazdasági biogáz üzem. A biogáz termelés és a villamos-energia termelésben való hasznosítása hazánkban az elmúlt évekig elsősorban szennyvíztisztító telepekhez volt köthető. A szeméttelepek közül 14 helyen valósult meg a depóniagáz kinyerés évi mintegy 100-120 millió m3 mennyiségben, melynek jelenleg csak kis részét hasznosítják ténylegesen.47 Magyarországon kiválóak az adottságok a biogáz termeléshez, ennek ellenére terjedésük üteme lassú. Az elmúlt évek ösztönző rendszerének eredményeként hazánkban mostanára kezdődött el a mezőgazdasági biogáz-üzemek létesítése. 2010 áprilisig összesen 10 mezőgazdasági biogázüzemben indult el az üzemszerű működés: Nyírbátorban, Pálhalmán, Kenderes-Bánhalmán, Kaposváron,
Klárafalván,
Kecskeméten,
Csengersimán,
Dömsödön,
Kapuváron
és
Kaposszekcsőn. Ezek a mezőgazdasági biogáz-üzemek mezőgazdasági melléktermékek, hulladékok feldolgozását, ártalmatlanítását végzik. A termelt biogázt – egy üzem kivételével a kiserőművi egységbe vezetik be, ahol villamos energiává alakul, ami utána a kötelező átvételi rendszer keretében az országos hálózatra kerül betáplálásra.
45
Biomassza hasznosítás biogáz előállításban. Agro Napló 2009/04 szám. European Parliament, Committee on Agriculture and Rural Development DRAFT REPORT on Sustainable Agriculture and Biogas: a need for review of EU-legislation (2007/2107(INI)) 47 Biomassza hasznosítás biogáz előállításban. Agro Napló 2009/04 szám. 46
23
A Magyar Energia Hivatal a kiadott engedélyek alapján 2008-ban 15 indítás előtt álló projektet regisztrált.48 A MEH adatai szerint 2009-ben 3,72 MW beépített kapacitás került be a kötelező átvételi rendszerbe biogáz termelőként.49 Jelenleg 20-nál is több biogáz üzem épül, és várhatóan 2010-ben ebből 5-8 üzemben beindul a biogáz termelés. A 2002 és 2010 között felépült és működő mezőgazdasági biogáz-üzemek sajátosságai Nyírbátor az első biogáz üzem hazánkban, 2003-ban kezdte a működést. 2,6 megawatt teljesítményre képes. A felhasznált alapanyagok: híg- és almostrágya, baromfitrágya, növényi hulladék, vágóhídi szennyvíz, étkezési hulladék. Kenderesen 2007. augusztusától üzemel az 1 MW (2*526 kW) teljesítményű létesítmény, amely 4-4,4 M m3 biogáz termelésre képes. A felhasznált alapanyagok: sertés hígtrágya, silókukorica, cukorcirok, steril húspép, mákgubószecska és olajos nyálka. Klárafalván EU-s támogatással épült az egy fermentoros, főként almostrágyát, silókukoricát és baromfi tollat felhasználó 500 kilowatt teljesítményre képes biogáz üzem. Pálhalmán a biogáz-üzemben silókukoricát, híg- és almos trágyát valamint lejárt szavatosságú élelmiszerhulladékot dolgoznak fel. A beépített két gázmotor összes kapacitása 1,7 MW, biogáz termelés 6,8 millió m3/év. KIOP-ból részesült támogatásban. Kecskeméten KIOP támogatással épült fel a 330 kW-os biogáz üzem. 2007. decembere óta működik. A gombatermesztés szerves hulladékait, silókukoricát és sertéshígtrágyát használ fel az 13, M m3 biogáz termeléséhez. A Kaposváron épült biogáz üzem répaszeletet, szappanos vizet, tejipari és gyümölcsipari hulladékot használ 160.000 m3 napi biogáz termeléshez. A termelődő biogázzal a cukorgyár földgáz szükségletét váltják ki. Dömsödön 2009. májusában adták át a biogáz üzemet, ahol 60 ezer tonna nyersanyag használnak fel. A biogáz termelés 5 M m3, a villamos energiatermelő kapacitás 1,4 MW. Csengesima: az UMVP-ből támogatott 2009. áprilisában átadott biogáz-üzemben termelődő az 1.7 millió m3 biogázból egy 536 kW teljesítményű gázmotort működtetnek. Az üzem híg és almostrágyát, fejőházi szennyvizet és kukoricaszárat, csuhét hasznosít. Kapuvár mellet felépült üzemet 2009 decemberében indították. Alapanyagai: silókukorica, hígés almostrágya. A 2,1 M m3 biogáz termelés mellett az elektromos kapacitása 526 kW. Kaposszekcső: A 2010. márciusában átadott üzem sertés és szarvasmarha hígtrágyát, silókukoricát, tisztítási hulladékok és szeszmoslékot használ fel a, 3,2 millió m3 biogáz termeléséhez, ami egy 830 kW-os gázmotorban kerül hasznosításra. UMPV támogatással épült.
48
Biogáz üzemet avattak Csengersimán, Zöldtech * 2009.07.13 http://www.zoldtech.hu/cikkek/20090713Csengersima-biogaz-uzem 49 Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamos-energia értékesítés főbb mutatói 2009.-ben. MAVIR jelentés. www.eh.gov.hu/gcpdocs/201004/kat_2009_ev.pdf
24
3.2. A biogáz ágazat jövője Magyarországon A „Stratégai a hazai megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére” című dokumentum alapján hazánkban a jövőben a bioüzemanyag mellett a biogáz és biometán, a geotermikus, és a szélenergia hasznosításnak lesz komolyabb szerepe. A stratégiai dokumentum számokban is kifejezi az egyes megújuló energiaforrások jövőbeli nagyságát. Az elfogadott megújuló stratégia szerint a megújuló energiafelhasználás 2020-ig 186 PJ-ra emelkedik. Eközben az ország energiaigénye 1248 PJ-ra növekszik. A megújuló energiaforrások 6,7%-át (12,6 PJ-t) a biogáz+biometán teszi ki, de a szilárd biomassza felhasználás továbbra is megtartja dominanciáját (70,2%). Időközben elkészült az Előrejelzési Dokumentum, valamint folyik a Nemzeti Cselekvési Terv összeállítása is. Ezen dokumentumokban a célszámok valamelyest változtak a stratégiában foglaltakhoz képest. Az Előrejelzési Dokumentum 2020.-ra 135 PJ megújuló energiatermelésből származó primer energiafelhasználással számol. Ebből a biogáz+biometán 12,9 PJ-t tesz ki, amihez 560 millió m3 biogáz előállításra van szükség. A dokumentum szerint a biogáz teljes mennyisége villamos energia átalakításra kerül, mert a jelzett 5,9 PJ biogázból termelt villamos energia előállításához minimum szükséges a 12,9 PJ primer energia. Megjegyzendő, hogy ebben az esetben nem kalkuláltak az átalakítási veszteséggel, és a villamos energia hatásfok 45%, ami a jelenlegi technológiák ismeretében indokolatlanul nagy. Sajnos nem ez az egyetlen számolási tévedés a dokumentumban, mert az éves 5500 üzemóra az irányadó 7800-8000 üzemórához képest jelentősen alulkalkulált. Továbbá kihagyták a biometán hasznosítás lehetőségét, amit a biogáz tisztításával nyernek, pedig a földgázrendszerbe betáplálva, vagy hajtóanyagként kiválóan használható. Az évente 560 millió m3 biogáz termeléséhez körülbelül 130-150 db kenderesihez (maximális biogáz termelő kapacitás 4.400.000 m3 biogáz) hasonló nagyságú biogáz üzemre lesz szükség, a jelenlegi tízhez képest. Ennyi üzem biomassza szükséglete körülbelül 6-7 millió tonna, ami biztosítható kizárólag hulladékokból, trágyából és szennyvíziszapból is. Egy 2002-ben készült tanulmány50 szerint csak mezőgazdasági melléktermékből 28-30 millió tonna,
trágyából
7-8
millió
tonna,
hígtrágyából
4-5
millió
tonna,
kommunális
szennyvíziszapból 17 millió tonna áll rendelkezésre. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium 2007-ben elvégzett becslése alapján a biogáz termelésre felhasználható
50
Bai Attila: A biomassza felhasználása. Szaktudás Kiadóház, Budapest. 20002.
25
biomassza potenciál 25 PJ.51 A stratégia és az Előrejelzési Dokumentum adatai ezzel a kalkulációval összecsengenek. Azonban ha a mezőgazdasági melléktermékek, hulladékok, a feldolgozási hulladékok, az állati trágya, hulladék, a szennyvízkezelés és az élelmiszeripari hulladékokban rejlő potenciális energiatartalmat vesszük, akkor hazánkban a biogáztermelés alapanyagainak többszörösét is könnyedén fellelhetjük. Lásd Függelék 4 és 5. Amennyiben elfogadjuk a stratégiában és az Előrejelzési Dokumentumban található irányszámokra, akkor 2020-ban sem leszünk biogáz nagyhatalom.
3.3. A meghirdetett támogatási eszközök várható hatása 2015-ig Dr. Hajdú József52 szerint 2015-ig 90-92 db, összesen 25,2 MW beépített kapacitású biogáz-üzem épül fel. A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium számításai szerint a megújuló energia-stratégiában megcélzott fejlesztésekhez összesen kb. 2.300 Mrd Ft beruházásra lesz szükség. Az ehhez kapcsolódó támogatási igény 410-420 Mrd Ft, ennek felét fedik le az eddig kidolgozott és 2015-ig futó EU-s és hazai támogatási programok.53 Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap: Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében eddig 44 biogáz üzem megépítésére adtak ki támogató nyilatkozatot összesen 13 milliárd forint összegben. Ennek az ösztönző rendszernek köszönhetően a közeljövőben felépülő biogáz-üzemek üzemeltetői elsősorban mezőgazdasági termelő üzemek lesznek. Ezen üzemek területi megoszlása a következő: Onga, Kerekegyháza, Kaposszekcső, Fadd, Nyírtelek, Dombrád, Nyírbátor, Jászapáti, Tiszaszentimre,
Kapuvár,
Zalaszentmihály,
Ikrény,
Püspökhatvan,
Ostffyasszonyfa,
Hajdúböszörmény, Abony, Debrecen, Kemenesmagasi, Csengersima Várfölde, Komárom, Környe, Balatonkenese, Nyírmada, Zalaszentgyörgy, Dormánd, Bicsérd, Kengyel, Bugyi, Gödöllő, Zalakomár, Segesd, Háromfa, Mezőgyám, Csongrád, Onga, Berettyóújfalu, Biharnagybajom, Hajdúszovát, Csomád, Sajókaza, Nyírbátor, Bonyhád és Tófalu. Lásd Függelék 6.
51
Stratégia a magyar megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére (2008-2020). Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Budapest, 2008. 52 főigazgató-helyettes, FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő (2008) 53 http://www.hulladeksors.hu/hirek/megujulo-energiak/megujulo-energia-magyarorszagon-helyzetjelentes2008/?highlight
26
Az eddig körben támogatást kapott projektek mindegyike villamos energiatermelést fog végezni, a tervezett beépített összes villamos termelő kapacitás 26 MW, a termelés pedig 203 GWh/év. Ezek a beruházások legkésőbb 2013-ban belépnek a termelésbe. Környezet- és Energia Operatív Program (KEOP) A KEOP-ot megelőző KIOP (Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív program) program 2004-2006 közötti három évben a közösségi forrásokból a KIOP 1.7.0 intézkedés („Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése”) rendelkezésére álló keretösszege 6 Mrd Ft volt, melyből 44 projekt került támogatásra. A projektek közül összesen kettő volt biogázüzem építése (Pálhalma és Kecskemét), a megítélt támogatás pedig 1,16 Mrd forint volt. A KEOP feltételei az azt megelőző programhoz képest szigorodtak és pályázók köre is szűkült. A jelenlegi kiírás szerint mezőgazdasági termelők nem pályázhatnak, ezért kénytelenek projektcéget alapítani a pályázás érdekében. Jelenleg körülbelül három biogáz projekt támogatása van folyamatban, miközben további négy projekt vár pozitív elbírálásra. Amennyiben ez a tendencia fennmarad, akkor az operatív program zárásáig (2013) 15-nél több biogáz projekt nem várható a KEOP támogatási rendszerében (a kalkulált elérhető beépített villamos kapacitás 12-15 MW). A KEOP-ban beadott projektek jellemző üzemmérete 0,6-1,5 MW körüli, általában mezőgazdasági alapanyagok, hulladékok felhasználása a cél. Szennyvíziszap rothasztásra még nem érkezett be pályázat. (Az itt közöltek a kézirat lezárásáig ismertté vált adatok alapján készültek.)
3.4. A biogáz kiserőművek sajátosságai A termelt biogáz fűtési célra, villamos- és hőenergia termelésre, illetve biometán formában üzemanyagként hasznosítható. A villamos energiatermelésre való hasznosítás során a biogázt a kiserőművi egységbe vezetik be, ahol villamos (és hő) energiává alakul, ami a kötelező átvételi rendszer keretében az országos hálózatra kerül betáplálásra. Az ilyen komplex biogáz kiserőművek fő egységei a következők: alapanyag fogadó ás tároló egység, biogáz termelő egység, biogáz kezelő egység, és a kiserőművi egység. A biogáz üzemekben a biogáz termelés a betáplált szerves anyagokból biológiai folyamatok során, mikroorganizmusok lebontó tevékenysége által, több ezer m3-es fermentorokban (erjesztő tartályokban) zajlik. A működési kapacitás elérése egy hosszú folyamat, ami azt a célt szolgálja, hogy a biológia (megfelelő mikroorganizmus összetétel és
27
szám és ezzel együtt a fermentáció folyamatai egyensúlyba kerüljenek) felépüljön (ezt az időszakot próbaüzemnek hívjuk). A gyakorlat szerint ez fél évnél több időt vesz igénybe, melynek a következő szakaszai vannak: Felfűtés: A fermentor feltöltése után a benne lévő 2-3000 m3 felhígított szerves anyagot fel kell fűteni a működési hőmérsékletre, amely jellemzően 38
C (mezofil fermentáció). A
felfűtéshez általában a gázmotor által termelt hőenergiát használják, de miután még nincs biogáz termelés, ebben a szakaszban földgázzal vagy PB gázzal működtetik a gázmotort, vagy más külső energiával (tüzelő olaj) fűtik a fermentort. A felfűtési időszak, amely függ a fermentor
nagyságától
is,
1-3
hónapot
igénybe
vehet.
A
maximális
napi
hőmérsékletemelkedés 1-1,5 C˚ lehet. Teljes kapacitásra felfutás: Ebben a szakaszban a napi betáplált szerves anyag mennyiségét lassan emelik a maximális napi mennyiségre. Időigényes folyamat, mert a mikroorganizmusoknak és azok anyagcseretermékeinek stabil egyensúlyi állapotban kell végig maradniuk, ezért nem lehet egyszerre a teljes napi szerves anyag mennyiséggel megterhelni a fermentort. Az üzem méretétől függően 3-6 hónap szükséges ehhez a folyamathoz. Ebben az időszakban a termelődő biogáz mennyisége nem elegendő ahhoz, hogy a gázmotor folyamatosan működjön, ezért a gáznyomástól függően szakaszosan termeli a villamos energiát. Miután a biogáz üzem beállt a teljes kapacitáson való működésre, a folyamatos szerves anyag beadagolás mellett folyamatosan termelődik a biogáz. A biogáz üzemek fő jellemzője a folyamatosság. Olyan esetben, amikor az kiserőmű nem kapcsolódhat a hálózatra, akkor a megtermelődő biogáz a gázfáklyán elégetésre kerül. A naponta termelődő biogáz mennyisége viszont nem egy konstans érték, hanem a beadagolt szerves anyag minőségétől, a külső légköri, hőmérsékleti tényezőktől függően bizonyos mértékben változik. A biogáz-üzem ellenben más erőművekkel nem állítható le azonnal és újra indítása sem egyszerű. A biogáz-üzemben a betáplált szerves anyagokból a mikroorganizmusok saját életfolyamataik szerint termelik a gázokat, a szerves anyag megvonást követően a gáztermelés lassan csökken, a teljes leálláshoz hosszabb időszakra van szükség. A termelés leállítása költség és időigényes, ezért csak az üzem végleges leállításakor, vagy nagyon indokolt esetben, pl.: a biológia összeomlása estén lehet megtenni. A leállást követően az újra indításhoz a fermentor teljes tartalmát ki kell cserélni, és elölről kell kezdeni a több hónapos próbaüzemet.
28
3.5. A biometán (Fuchsz Máté) A biogáz alaposabb tisztításával és a CO2 eltávolításával kapott metándús gáz a biometán. A biometán a biogáz felhasználás egyik jelentős ága lehet, figyelve a nemzetközi tapasztalatokat. A nyolcvanas évek elején kísérletek keretében (1 Nm3/h áteresztő kapacitással) próbálták meg a biogázt egy vizes mosóval a benne lévő szén-dioxidtól megszabadítani, kevés sikerrel. A későbbiekben azonban az ipari méretű biogáz mosók, melyek működési alapelveiket a földgáziparból hozták, jó hatásfokkal voltak már képesek ellátni a tisztítási feladatokat. A nyolcvanas évek végére a kísérleti fázisból a mindennapi használatra alkalmas szintre fejlesztették a biogáz tisztítási technológiákat. Svédországban a vizes mosás terjedt el (water scrubber), Svájcban és a német nyelvterületen pedig a PSA (Pressure Swing Adsorption), azaz a nyomásváltásos adszorpció. Mindkét tisztítási technológiára a viszonylag magas üzemi nyomás a jellemző, ami jelentős villamos energia fogyasztással jár. A jelenleg használatos technológiák a következők: vizes mosás, nyomásváltásos adszorpció, genoszorb mosás, vegyszeres abszorpció (MEA, DEA, Siloxa, stb.), membránszeparáció, kriogén eljárás. A biogáz földgáz minőségre történő tisztítása során a biogáz természetes összetételéből adódó egyes gázkomponenseket a szén-dioxid leválasztó rendszerbe történő bejutás előtt el kell távolítani. A legfontosabb a kénhidrogén (H2S) eltávolítása. A legszélesebb körben elterjedt gáztisztítási módszer a vizes mosás. A módszer előnye, hogy nemcsak kéntelenít, hanem az esetleges ammóniatartalmat is teljesen eltávolítja a biogázból. A metándúsítás azon alapszik, hogy a CO2 szénsav képződése közben oldódik a vízben. Az eltávolítandó komponenseket viszonylag nagy nyomás (9-12 bar) alkalmazása mellett fizikai abszorpcióval, hűtött vízzel egy mosótoronyban elnyeletik. Ezt követően egy külön toronyban nyomáscsökkentéssel kis hőmérsékletváltozás mellett felszabadítva regenerálják a mosófolyadékot. A biometán a rendszerből 6-8 bar nyomáson lép ki, ezért általában nem szükséges külön nyomásnövelő rendszert kiépíteni a további felhasználáshoz. A PSA rendszerek szintén széles körben elterjedtek. A leválasztás alapja egy aktívszén (vagy egyéb) molekulaszűrő, mely adszorpció során a szén-dioxidot előnyben részesíti a metánhoz képest. Az első lépcsőben történik a CO2 adszorpciója nagy nyomáson: a biogáz ekkor átáramlik a molekulaszűrőn, és a magas parciális nyomáson a szén-dioxid a molekulaszűrő belső felületein adszorbeálódik. A metán akadálytalanul keresztüláramlik a 29
molekulaszűrőn. Az adszorpció után a kilépő biogáz metántartalma eléri a földgáz hálózati betápláláshoz szükséges szintet. A második lépcsőben játszódik le a deszorpció, melynek során az alacsony nyomáson a molekulaszűrő regenerálódik. A rendszer tisztítási kapacitása csak szűk határokon belül változtatható, ezért a biogáztermelésben esetlegesen kialakuló ingadozáshoz nehezen tud alkalmazkodni. A biometán ebből a rendszerből is viszonylag magas nyomáson lép ki. Svájcban a biometán földgáz hálózati betáplálást a G13-07/d irányelv szabályozza. Németországban a létesült biometán hálózati betáplálási rendszereknek a DVGW G 260 és G 262 minőségi követelményeket kell, hogy teljesítsék. Ausztriában az ÖVGW G33 szerinti előírásoknak kell a biometánnak megfelelnie, hazánkban pedig az MSZ1648-nak. A biometán földgáz hálózati betáplálásának és további hasznosításának egyik lehetséges módja a CNG üzemű gépjárművekbe történő üzemanyag célú tankolás. Ennek elterjedését hátráltatja a drága beruházás, ill. a földgáz üzemű gépjárművek hiánya. A fűtési célú hasznosítás a jelenlegi földgáz rendszer szállítási kapacitásait figyelembe véve lehetséges, itt inkább a felvevő piac hiánya miatt nem történnek beruházások.
30
4. Biogázüzemek engedélyezése, építése, működtetése Magyarországon 4. 1. Biogáz-üzemek engedélyezési eljárása (Lengyel Attila, Somosné Nagy Adrienn, Szárszó Tibor) A biogáz-üzemek engedélyezésénél tapasztalat az, hogy nincs két egyforma eljárás, mivel az engedélyek megszerzése több szálon futó, bonyolult folyamat. A biogáz-üzemek tervezése-engedélyezésének kétszer- háromszor hosszabb az időigénye, mint magának az építési-beruházási szakasznak. Természetesen a projekt tervezésére fordított idő a későbbiekben megtérül, ezért ezen a szakaszon nem érdemes spórolni, az engedélyezés időtartamát viszont a hatóságok szabják meg. A tapasztalatok szerint ez nem kizárólag hazai sajátosság, mivel Európai Unión belül az engedélyezés általában hosszú időt vesz igénybe. Az Európai Unió a nehézségek megismerése érdekében az unió területére kiterjedő felmérést készíttetett. Megállapítást nyert, hogy az engedélyezés időtartamai az EU tagországiban átlagosan 2-4 év, továbbá, hogy minél több az engedélyező hatósságok száma, annál rövidebb ideig tart egy-egy engedély kiadása és fordítva, de összességében függetlenül az engedélyező hatóságok számától a szükséges időtartam hasonló hosszúságú. Az engedélyezési eljárást ért számos kritika (és az uniós megújuló energiatermelés célkitűzéseitől való elmaradás) nyilvánvalóvá teszi, hogy a jelenlegi engedélyezési gyakorlat hátráltatja a megújuló energiatermelés terjedését. A terület „újraszabályozása” szükséges, amelyet a 2009-ben megjelent vonatkozó Európai Uniós direktíva is kikényszerít. A következőkben megkíséreljük röviden összefoglalni a hazai engedélyezési eljárások menetét, az eljárások során felmerülő problémákat, ellentmondásokat, valamint néhány megoldási javaslatot is jelzünk.
4.1.1. Biogáz erőművek engedélyezési eljárása A biogáz erőmű létesülhet gáztermelésre vagy villamos energiatermelésre, valamint a telephelyen lévő más célú üzem villamos energia ellátására (ún. saját ellátás). A villamos energia termelésre irányuló biogáz erőmű létesítés jelenleg a legjellemzőbb, melyre tekintettel ezt tekintjük viszonyítási pontnak. Az engedélyezés folyamata ebben az esetben négy önálló, de egymástól nem független eljárásban történik, 31
melyből három a hatóságok, míg a negyedik egy magánjogi alany (gazdasági társaság) hatáskörébe tartozik. A környezetvédelmi engedélyezési eljárás az építésügyi hatósági eljárás szükséges előzménye. A jogerős építési engedély a jogerős környezetvédelmi engedéllyel együtt a villamos energia hálózati engedélyessel megkötésre kerülő hálózati csatlakozási szerződés szükségszerű előfeltétele. A hálózati csatlakozási szerződés az energiaipari engedély szükséges előzménye. Az építési engedély birtokában a kivitelezés kizárólag a jogerős energiaipari engedély alapján kezdhető meg. A biogáz üzem sajátosságaitól függően további engedélyek megszerzése is szükséges lehet – így különösen a kierjedt fermentlé termőföldön való elhelyezésének engedélye és a hulladékgazdálkodási engedély. A környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. szerint ipari létesítmény létesítése esetén a tevékenyég jellegétől függően környezetvédelmi engedély illetve egységes környezethasználati engedély beszerzése merülhet fel. környezetvédelmi
engedélyezésének
környezetvédelmi
hatóságnál
ún.
előzetes előzetes
tisztázása vizsgálati
érdekében eljárás
A beruházás a
beruházó
lefolytatását
a
köteles
kezdeményezni, mely eljárásban a hatóság megállapítja, hogy az adott beruházás környezeti hatásvizsgálati, egységes környezet használati engedélyezési vagy más hatósági eljárás hatálya alá tartozik. A környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség jár el főhatóságként. A Felügyelőség az eljárásba szakkérdés felmerülésétől függően maximum 8 szakhatóságot köteles bevonni. A beruházó az engedélyezési eljárás megindítása iránti kérelmet 8 nyomtatott példányban és elektronikus adathordozón is köteles rendelkezésre bocsátani. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. tv. szerint erőmű építéshez az építési hatóság engedélye szükséges. A beruházó az építési engedély megkérése előtt a létesítmény műszaki megvalósíthatóságának, továbbá műemléki, régészeti, településképi, természet és környezetvédelmi követelmények előzetes tisztázása érdekében a hatóságtól elvi építési engedélyt kérhet. Az elvi építési engedély egy évig érvényes, ezen időtartamon belül a hatóság illetve a szakhatóságok kötve vannak az engedélyben foglaltakhoz. Az elvi építési engedély alapján, vagy attól független tényleges építési tevékenység végzésére vonatkozóan a beruházó építési engedély iránti kérelmet nyújt be a hatósághoz. A kérelemhez csatolni kell a környezetvédelmi hatóság engedélyét. Ha a kérelem benyújtását megelőzően a Magyar Energia Hivatal (MEH) engedélye már rendelkezésre áll, azt is csatolni szükséges. A vonatkozó jogi szabályozás villamosenergia-ipari építésügyi hatóságként a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalt (MKEH) és annak területi mérésügyi és műszaki biztonsági Hatóságát jelöli ki. A MKEH az építési engedélyezési eljárásba a szakkérés 32
felmerülésétől függően maximum tizenegy szakhatóságot és tizenkét közmű, kezelő illetve üzemeltető céget von be. A hatósági eljárásokban 2009. december 28-tól az eljárási cselekmények elektronikusan gyakorolhatók. A beruházó amennyiben hálózatra kíván villamos energiát termelni a csatlakozás érdekében igénybejelentést tesz a területileg illetékes hálózati engedélyesnél, akivel hálózatcsatlakozási szerződést köt. Mit jelent a hálózatcsatlakozási szerződés? Ezen szerződés alapján a hálózati engedélyes csatlakozási díj ellenében a szerződésben meghatározott csatlakozási pontokra hálózati csatlakozás kiépítését vállalja a szerződésben meghatározott feltételek mellett és határidőig. A kivitelezés és az eredményes üzembe helyezési eljárás lefolytatását követően kerül sor a hálózathasználati szerződés, valamint ezzel együtt az üzemviteli megállapodás és a mérlegköri szerződés megkötésére. A csatakozási szerződés megkötéséhez a hálózati engedélyes – 120 KV-os hálózatra csatlakozás esetén továbbá a rendszerirányító MAVIR - által jóváhagyott csatlakozási tervre, jogerős környezetvédelmi- és építési engedélyre valamint 30 napnál nem régebbi cégkivonatra van szükség. Az eljárást az Elosztói Szabályzat szabályozza, de az elosztói engedélyes eljárása tekintetében eljárási határidőt nem állapít meg. Nincs szükség hálózati csatlakozási szerződésre a gáztermelésre irányuló biogáz üzem létesítése során. A MEH energiaipari engedélye vonatkozásában az engedélyezési eljárás menete a létesíteni és működtetni kívánt villamos-erőmű teljesítőképességétől függ. A MEH engedélyét csak 0,5 MW-t teljesítmény elérő és meghaladó erőművek esetében kell beszerezni, így tehát az ezen teljesítményt el nem érő biogáz-kiserőműveknek csak bejelentési kötelezettségük van a MEH felé. Az engedélyköteles kategórián belül a 0,5 MW és 50 MW közötti teljesítőképességű erőművek (kiserőmű), és az 50 MW-ot elérő, vagy meghaladó erőművek alkategóriáját lehet megkülönböztetni: kiserőművek esetében a MEH a kiserőmű létesítésére és a villamos-energia termelésre vonatkozó engedélyt egy eljárásban
(egyszerűsített
engedélyezési eljárás) összevontan adja ki (kiserőművi összevont engedély), míg az 50 MWot elérő, vagy meghaladó erőművek esetében külön létesítési, illetve az erőmű kivitelezését és használatba vételét követően külön működési engedélyt ad ki. Nincs szükség energiaipari engedélyre a gáztermelésre irányuló biogáz üzem létesítése során.
4.1.2. Az engedélyezési eljárások problémái 33
A közigazgatásról szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 2009. október 1. napjával bekövetkező módosítása alapvető változást hozott, az elektronikus kapcsolattartást tekinti főszabálynak, és ehhez képest ügyféli jogként rögzíti a nem elektronikus kapcsolattartást. Bár a jogszabályváltozás folytán az elektronikus kapcsolattartás vált általános jellegűvé, a Ket. fenntartja a lehetőséget, hogy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormány rendelet az elektronikus kapcsolattartás tekintetében eltérően rendelkezzen. Ezzel szemben a módosított 314/2005 Korm. rendelet és a VET Vhr. a Ket. rendelkezéseivel ellentétesen írja elő a kérelmező számára a kérelemnek a nyomtatott és elektronikus formában történő benyújtását. A környezetvédelmi engedély szükségessége tekintetében regionálisan eltérő jogalkalmazás következett be, különösen súlyos problémát jelent a trágya, mint állati eredetű termék hasznosításának környezetvédelmi engedélyezés szempontjából történő besorolása. A trágyahasznosítás a hatóság mérlegelésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles „nem veszélyes hulladék hasznosítása 10 ezer t/év kapacitástól” tevékenységi kategóriába sorolható. Ugyanakkor a gyakorlati tapasztalatok szerint a biogáz-erőművek engedélyezése során egyes Felügyelőségek az egységes környezethasználati engedély beszerzésének kötelezettségét is előírják, tekintettel arra, hogy a trágya-hasznosítást a „létesítmények állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással” tevékenység alá sorolják be. Nyilvánvaló, hogy a trágya biogáztermelés-célú hasznosítása során nem merülhetnek fel olyan különbségek, ami a fenti különbségtételt indokolhatná. Másrészt megállapítható, hogy a trágya hasznosítása nem tekinthető állati hulladékok ártalmatlanításának, avagy újrafeldolgozásának. Megállapítható, hogy sem a VET, sem a VET Vhr. nem rendelkezik a termelők hálózati csatlakozására vonatkozó eljárási rendről. Ehelyett a hálózati csatlakozás eljárás rendjét a MEH által jóváhagyott Elosztói Szabályzat határozza meg, ami jogszabályi jelleg hiányában nem biztosít közvetlen hivatkozási alapot a hálózati csatlakozást kérelmezők részére. A jogszabályi kötelező erő hiányán túl egyúttal megállapítható, hogy tartalmilag sem szabályozza kielégítő módon az eljárási rendet, tekintettel arra, hogy a hálózati engedélyesre nézve nem állapít meg konkrét eljárási határidőket. Különösen a környezetvédelmi és építésügyi engedélyezési eljárásokban merülnek fel határidő túllépések: az eljárás időtartama gyakran eléri a hat hónapot, egységes környezet használati engedély esetében akár hosszabb is lehet. Általános jelleggel megállapítható, hogy az eljárások időbeli elhúzódásának jelentős része arra vezethető vissza, hogy a szakhatóságok a jogszabályban előírt ügyintézési határidőt nem tartják be, míg a főhatóságok a szakhatósági állásfoglalás bevárása nélkül nem hoznak határozatot. 34
Az építésügyi hatóság annak ellenére, hogy az építési engedély iránti kérelemhez a környezetvédelmi
hatóság
engedélyét
csatolni
kell,
szakhatóságként
vonja
be
a
környezetvédelmi főhatóságot. Tekintettel arra, hogy az építési engedély konkrét helyrajzi számra érvényes, elképzelhető, hogy a kiválasztott helyrajzi számon megvalósítandó épületek, építmények funkciója eltérő eljárást vonhat maga után.
4. 2. Kivitelezés egyes problémái (Somosné Nagy Adrienn) Mivel minden biogáz üzem más-más megoldást kíván, nehéz megmondani, pontosan mennyibe is kerül egy "kulcsrakész" üzem. Általánosságban egy kilowatt beépített elektromos teljesítmény egymillió forint beruházással jár. Tehát egy 500kW-os üzem ára nagyjából ötszázmillió forint. A teljesítmény növekedésével az egy kW-ra vetített költségek csökkennek, míg a kisebb üzemek drágábbak. A kivitelezés során felmerülő nehézségek: • A biogáz-kiserőmű speciális egymástól távoli szakmákat egyesítő létesítmény: a beruházónak nagy létszámú projekt-csapatot kell létrehoznia (energetikus, gépész, építési-műszaki ellenőr, pénzügyi vezető, biotechnológus, projekt menedzser, stb.) • Jellemző a biogáz-üzem építésben és üzemeltetésben gyakorlatot szerzett szakemberek hiánya. A biogáz-üzemek számának növekedésével gyarapodik a hazai tapasztalat, azonban a hirtelen jelentkező igény (2010-ben egyszerre több mint 10 üzem épül) miatt a szakember hiány továbbra is fennáll. • Tételes költségvetés nélkül (ami viszont a szakmai tapasztalatok hiányában a szerződéskötéskor nem ellenőrizhető) nehezen megállapítható, hogy a biogázüzem működtetéséhez szükséges kész állapot mikor teljesül. • Kiszámíthatatlan, hogy egyes engedélyezéshez kötött beruházási rész (hálózatra kapcsolódás, kút, silótároló, stb.) mikorra készül el, ezért az egész beruházás befejezésének végső határideje többször módosulhat. • Nem minden technológiai szállító vállalja a kulcsrakész üzem építését, a biogáz-specifikus rész pedig nem elegendő a létesítmény beindításához.
35
4. 3. Az üzemeltetés néhány buktatója (Somosné Nagy Adrienn) Itthon jellemzően osztrák vagy német technológiák kerülnek telepítésre, amelyek a német és osztrák gazdasági és technológiai környezetre fejlesztettek ki és optimalizáltak. A hazai zöldáram átvételi árak azonban annyival alacsonyabbak, hogy az átvett technológiák további fejlesztések nélkül nem tudják szolgálni a gazdaságos működést. Ezért nagyon fontos, hogy fordított logika mentén – az árbevétel alapján - kerüljön a pénzügyi terv kialakításra, főleg biogázból villamos energiát előállító és a KÁT rendszerben értékesítő üzemek esetében. Az árbevétel szempontjából először a villamos energiát termelő biogáz-üzemek végtermékeit kell áttekinteni, ezek a következők: villamos energia, hőenergia, kiterjedt fermentlé. A villamos energia értékesítés a törvényi szabályozás miatt pontosan meghatározható, vagyis a bevételi oldal egyenesen arányos a termelt villamos energia mennyiségével. A jelenleg működő rendszerekben általában a megtermelt hőt még nem hasznosítják, ezért abból árbevétel nincs, és a kierjedt fermentlé kereslete sem áll azon a szinten, hogy abból bevételre számíthatna a biogáz üzemeltető. A legtöbb működési költségtípus jól kalkulálható az üzemmérettől függően: karbantartási költségek, munkabérek, általános költségek. Az árbevétel és a kalkulálható működési költségek különbözete megmutatja, hogy egy-egy üzemnél mekkora forrást lehet biztosítani az alapanyagokra és a hitelfinanszírozásra. Ettől eltérő logikával kiszámolt üzleti tervek könnyen csapdába ejthetik a beruházót. A következő táblázatban összefoglalásra kerülnek a jellemző költségtípusok és árbevételek a A biogáz-üzem működtetése éppen annak innovatív jellegéből adódóan nagyon költséges. Az alapüzemeltetésre adódó jelentős költségnövelő tényezők: • A villamos energia termelő kiserőmű működtetését (500kW felett) a VET menetrendtartáshoz köti, ami felkészültség nélkül nehezen tartható. Kisebb üzemek esetében a menetrendadás és tartás jelentősen emeli az üzemeltetés fix költségeit. • A
biogáz-termelés
biológiai
folyamatokon
alapul,
melynek
nyomon
követéséhez az alapanyagok, a fermentor-tartalom időszakos analízisére van szükség. Magyarországon már vannak olyan laboratóriumok, amelyek felkészültek az ilyen vizsgálatokra, azonban a beruházók inkább a technológiai szállítóra hagyatkozva annak meglehetősen drága – külföldi laboratóriumokat bevonó – szolgáltatását választják. A működtetési időszakban azonban a
36
költségek csökkentése során ez az első tétel, amit lefaragnak, azonban így a biológiai felügyelet nélkül a fermentorban zajló biológiai folyamatok gyorsan visszafordíthatatlanul eltolódnak. • Váratlan hibák – melyek a teljes üzemeltetést veszélyeztetik. • A biogáz-üzem karbantartása nagyon költséges. Az üzemeltetési költségek közel 50%-át teszik ki. ennek egyik oka, hogy még nincs elég szolgáltató a piacon, így még a versenyhelyzetből adódó árcsökkenés nem érezhető. Ezért nagyon fontos a nem specifikus gépészeti részeket saját karbantartókkal ellátni és csak a speciális gépészetet rábízni a biogáz karbantartókra. • A költségeket növeli, hogy a biogáz-üzem nehezen jut olcsó alapanyagokhoz, mert még a hulladékok is drága alapanyaggá válnak abban a pillanatban, ahogy arra kereslet mutatkozik.
A fentiek alapján egyértelmű, hogy a biogáz-üzemek gazdaságos működésének kialakításához három oldalról lehet közelíteni: 1.) optimalizált nyersanyag szerkezet, vagyis vételárhoz képest a lehető legjobb gázhozamú
nyersanyagokat
kell
a
biogáz
üzemeltetőnek
beszereznie.
(költséghatékony szemlélet) 2.) A lehető legnagyobb degradációs fok elérése: ugyanis a biogáz-üzemek biomassza lebontó gyárak, ezért nem mindegy, hogy 1 tonna szerves anyag hány százaléka alakul át metánná. Ez természetesen nem csak biogáz biotechnológiai kérdés is, mert a nyersanyagok megfelelő tárolása is fontos tényező ebben kérdésben. 3.) Árbevétel növelés: törekedni kell arra, hogy ne csak a villamos-energia értékesítésből, hanem a hőhasznosításból és esetlegesen más járulékos termelésből keletkezzen árbevétel. 4.) Gáztároló kapacitás rendelkezésre állása esetén a mélyvölgyben való villamos energiatermelés leállás javíthatja az árbevétel/költség arányt.
37
5. A biogázüzemi kierjedt fermentlé hasznosítása 5.1. Néhány vélemény a hasznosításról (Somosné Nagy Adrienn, Szolnoky Tamás) A biogáz termelődése nedves fermentáció esetében 12%-nál alacsonyabb szárazanyag tartalmú szubsztrátumban (fermentlé) történik, amely a retenciós idő elteltével kikerült a reaktorból. A kierjedt fermentlé a folyamatos üzemelésű reaktorokból naponta kerül elvételre, felhasználásig a végterméktárolóba kerül. A kierjedt fermentlevet a jelenlegi gyakorlat alapján a mezőgazdasági területek tápanyag-utánpótlására hasznosítják. Ennek ellenére kevés az olyan hazai kutatás, publikáció, amely a biogáz üzemi kierjedt fermentlé tulajdonságaival, hasznosíthatóságával részleteiben foglalkozna. Pedig a biogáz-üzemek létesítésének alapfeltétele a végtermék biztonságos elhelyezése, olyannyira, hogy a projekttervezés egyik első lépése a bekerülő biomassza alapján kiszámolt végtermék elhelyezési koncepciójának kidolgozása. Barótfi (2002) 54 szerint a biomassza erjesztési eljárás során a nyersanyag jellemzőinek megfelelően két egymással egyenrangú termék keletkezik. Az energia mellett olyan szerves anyag marad vissza, mely jó minőségű, érett trágyaként, biotrágyaként hasznosítható. Ésszerű elgondolás a kierjedt fermentlé termékként való kezelése, hiszen valójában értékes anyag. Ebben az esetben azonban szükséges olyan tulajdonságokkal felvértezni, ami a termékeket alapvetően jellemzi, az pedig az állandó összetétel. Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a kierjedt fermentlé összetétele nem állandó, mert egyrészt függ a fermentált alapanyagoktól, másrészt a tárolás során is változásokon megy keresztül. A termékké alakításhoz elkerülhetetlen a kierjedt fermentlé tárolási technológiájának kidolgozása. Az Energia Klub gondozásában megjelent „Zöld Energiát okosan”55 című tanulmányban ez a következő, talán túlságosan is egyértelmű jellemzés jelent meg a biogázüzemi kierjedt fermentlével kapcsolatosan: A biogáz-termelés lebontási maradéka (az ún. ”biogáztrágya”) egy jó minőségű, homogén trágya, amely talajerő-utánpótlásra kitűnően alkalmas, így az energiatermelés után, mint tápanyag visszakerülhet a földekre. A jó minőség és homogenitás az előbb említettek miatt nem állandó tulajdonsága a fermentlének, sőt a kijuttatás egyik kihívása, hogy a lebontatlan szerves anyag felúszik (elválik) a folyadéktól. 54
Barótfi István (2000): Biomassza energetikai hasznosítása: Megújuló energiaforrások hasznosítási technológiáinak KöM által meghatározott szempontok szerinti vizsgálata. Az Energia Központ Kht. megbízásából, Budapest
55
Kazai Zsolt: Zöld Energiát okosan avagy, a biomassza energetikai célú hasznosításának környezeti fenntarthatósági feltételei. Energia Klub, 2008. június.
38
Kovács (2005)56 már részletesebben jellemzi a biogáz-üzemekben nagy mennyiségben keletkező az erjesztés végével visszamaradó fermentlevet. Véleménye szerint a fermentáció után visszamaradt anyag sokkal jobban alkalmazható a talaj szervesanyag-utánpótlására, mint az istállótrágya, mert: • az anaerob kezelés során az értékes nitrogéntartalom megőrződik; • az elfolyó anyag savassága csökken, pH-értéke 7-ről 8-ra emelkedik; • istállótrágya esetében a C/N arány 30-50%-kal kevesebb, tehát a keletkező termék megfelel közvetlen mezőgazdasági alkalmazásra; • a folyamatban a foszfor- és a káliumtartalom a növények számára könnyen felvehető állapotba kerül; • a gyommagvak csírázóképessége csökken; • a termék kevesebb kellemetlen szaganyagot tartalmaz, és könnyen vízteleníthető; • az anaerob fermentáció során az emberre veszélyes patogén baktériumok jelentős része elpusztul; • a termék térfogata számottevően csökken, tehát könnyebben és biztonságosabban tárolható; • a környezetet szennyező anyagok koncentrációja kevesebb, például a BOI (biológiai oxigénigény) 60-70%-kal, a KOI (kémiai oxigénigény) 50-60%-kal alacsonyabb az anaerob fermentáció után. Monnet (2003)57 szerint a kierjedt fermentlé minőségét annak kémiai, biológiai és fizikai tulajdonságai határozzák meg, amelyek viszont az alkalmazott alapanyagoktól és a technológia körülményeitől jelentősen függnek, így adott esetben a biogáz üzemi fermentlé tulajdonságai az átlagos paraméterektől jelentősen eltérhetnek. Ezért feltétlenül szükséges ennek az anyagnak részletes elemzésével, mezőgazdasági vagy egyéb alkalmazásának fejlesztésével foglalkozni. Az alkalmazhatóságot jelentősen korlátozza, hogy a kierjedt fermentlé hatalmas mennyiségben keletkezik (biogáz-üzemenként 12-60 ezer m3/év évente), aminek alapvető alkotója a víz. (lásd X. táblázat) Ennek oka abban rejlik, hogy a jelenleg működő és telepítés alatt álló üzemek egytől egyig nedves rendszert alkalmaznak a biogáz-előállításra, vagyis a fermentlé szárazanyag-tartalma nem haladja meg a 12%-ot. Az alacsony biokonverzió miatt jelentős a bevitt biomassza, és miután a szerves anyag fogyása kicsi, valamint a vízveszteség elhanyagolható, a térfogatveszteség sem számottevő. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez az 56
Dr. Kovács Kornél (2005): Hasznos mikrobák – Biogáz és biohumusz szerves hulladékból. Gazdasági Tükörkép Magazin 2005/5. május 24-25. 57 Monnet, F. (2003): An introduction to anaerobic digestion of organic wastes. Remade Scotland, Final Reprt Biogasmax.
39
érték 10% alatt van, ennél magasabb értéket a félszáraz technológiáknál írtak le. Végeredményképpen a kierjedt fermentlé kérdése - hatalmas mennyiségéből adódóan megkerülhetetlen, amikor biogáz üzemek fejlesztése, azok terjesztése kerül szóba. A Jedlik Ányos Program keretében támogatást nyert BIOKOMP4 elnevezésű kutatásfejlesztési projekt célja a megújuló energiatermelés során keletkező melléktermékek, hulladékok tulajdonságainak és ezzel összefüggésben mezőgazdasági hasznosíthatóságuk vizsgálata. 2008-ban a már működő hat mezőgazdasági biogáz üzem kierjedt fermentlevének összehasonlító elemzésére került sor, amelynek eredményeit az 5. táblázatban foglaltunk össze. 5. táblázat: a biogáz-üzemikierjedt fermentlevek és a sertés hígtrágya kémiai tulajdonságainak összehasonlítása Tulajdonság ill. elemtartalom
pH
Szárazanyag Szerves anyag Oldott anyag (só) Kjeldahl nitrogén Foszfor (P2O5) Kálium (K2O) Nátrium Ammónium-nitrogén Kén Szulfátion Kalcium Magnézium Vas Mangán Cink Réz Molibdén Bór KOI BOI Lebegő anyag Oldott anyag
Magyarországi üzemek
1
8,13 ± 0,55 összes tartalom mg·l-1 31116,50 ± 14728,06 20290,00 ± 10232,45 11718,00 ± 1849,82 4145,00 ± 1739,07 1137,00 ± 670,83 2487,50 ± 533,25 434,50 ± 176,61 3243,33 ± 1392,85 764,00 1006,33 ± 716,46 180,87 ± 154,39 114,80 ± 63,44 6,19 ± 3,95 24,13 ± 18,25 4,88 ± 2,62 0,10 ± 0,05 1,26 ± 0,63 34120,00 3200,00 -
Sertés hígtrágya, irodalmi 2 adatok
Sertés hígtrágya 3 mért adatok
7,9
6,8
38400 31200 2900 2600 1270 2350 21,5 1400 37,8 50,6 32100 15400 31900 6400
34500 25496 9945 319,5 1643,5 -
Megjegyzés: 1A BIOKOM4 kutatási projekt adatbázisa alapján; 2www.tankonyvtar.hu; 3SGS Hungária Kft. Kecskeméti Talajvédelmi Laboratórium mérései alapján; KOI: kémiai oxigénigény; BOI: biológiai oxigénigény
40
Az 5. táblázatban az egyes üzemenkénti paraméterek számtani átlagértéke került bemutatásra, annak érdekében, hogy az adatsor technológiától független képet adjon. Az adatok azt mutatják, hogy a jelenleg működő mezőgazdasági biogáz-üzemekben a kierjedt fermentlé szárazanyag-tartalma alacsony (2-5 m/m %), és a szerves-szárazanyag tartalma még mindig jelentős (60-65%). További probléma, hogy a szárazanyag-tartalom nagy része könnyen felúszik a folyadék felszínére, ezért ennek az anyagnak a kijuttatása csak megfelelő keverés mellett oldható meg problémamentesen. A fermentrorból kikerülő kierjedt fermentlé enyhén lúgos kémhatású. Ennek ellenére Makádi és munkatársai (2008)58 a talaj pH lassú csökkenését tapasztalták a fermentlé 3 éven keresztüli alkalmazása során. A kísérleti időszakban emellett a talajban zajló káros folyamatokat nem tudtak kimutatni, miközben a tesztnövények a terméseredmények alapján a fermentlevet jól hasznosították. Egymástól független kutatóműhelyek megegyezően vélekednek abban, hogy a kierjedt fermentlevek (alapanyagtól függetlenül) magas és a növények által jól hasznosítható Nforrások. Fukurawa és munkatársai (2008)59 szerint a biogáz-üzemi kierjedt fermentlé tápanyag-utánpótlási értékét az „összes” N-tartalom NH4-N arányával lehet megadni. Vizsgálataikból kiderült, hogy a konyhai szervesanyag-hulladék anaerob fermentációja után visszamaradó kierjedt fermentlé a műtrágyához hasonló, gyorsan elérhető N-forrást jelent a növények számára. A konyhai szervesanyag-hulladék fermentációs maradékára jellemző, hogy a N-tartalom 99%-a NH4-N formájában van jelen. A magyarországi biogáz-üzemek esetében a mért az NH4-N részaránya az „összes” N tartalom 74%-a, ami összefüggésben van a nemzetközi szakirodalommal és Makádi és munkatársai (2008) eredményeivel. (lásd 6. táblázat) Mint ahogy a hígtrágyák tárolásánál, a biogáz-üzemi kierjedt fermentlé tárolása és kijuttatása során is a nitrogén tartalom jelentősen csökkenhet a gyengén lúgos pH tartománynak és a jelentős ammónium-nitrogén tartalomnak köszönhetően.60 Holm-Nielsen és munkatársai (1997)61 meghatározták a kezeletlen kierjedt fermentlé mezőgazdasági alkalmazásának néhány szabályát: 58
Makádi M., Tomócsik A., Orosz V., Lengyel L., Márton Á. (2008): Biogázüzemi fermentlé felhasználásának talajtani hatásai. Talajtani Vándorgyűlés, Nyíregyháza, 2008. május 28-29. Talajvédelmi különszám 465-474. 59 Furukawa, Y., Hasegawa, H. (2006): Response of Spinach and Komatsuna to Biogas Effluent Made from Source-Separated Kitchen Garbage. J. Environ. Qual. 35:1939-1947 60 Arthurson, V. (2009): Closing the Global Energy and Nutrient Cycles through Application of Biogas Residue to Agricultural Land – Potential Benefits and Drawbacks. Energies 2009, 2, 226-242. 61 Holm-Nielsen, J.B., Halberg, N., Hutingford, S., Al Seadi, T. (1997): Joint biogas plant. Agricultural Advantages – circulation of N, P and K. Report Made for the Danish Energy Agency, Revised and Emendted Edition, August 1997.
41
• A nyitott végterméktarolókban fontos, hogy egy vastag kéreg alakuljon ki a felszínen, ami megakadályozza az ammónia légkörbe kerülését. Az ilyen végterméktarolóknál a fermentlé kizárólag a tároló padlószintjére engedhető be, hogy az áramlás ne törje fel a kérget. • A kijuttatás előtt jól össze kell keverni a tárolt fermentlevet, hogy a kivált részek bekeveredjenek. • A nyitott lagúnákat úgy kell elhelyezni, hogy ne legyenek kitéve a szélnek, egyéb párologtató hatásnak. • A kijuttatott anyagot azonnal be kell dolgozni a talajba. Az injektáló kijuttatók ebből a szempontból előnyösek. • A kijuttatás legjobb időjárási viszonyai: magas páratartalom, alacsony hőmérséklet és szélcsend. • A savak hozzáadásával kialakuló savas kémhatás csökkenti az ammónia felszabadulást. A felsorolásból azonnal kitűnik, hogy a tárolás során az egyik legnagyobb problémát a fermentlé N tartalmának csökkenése (ammónia formájában) jelenti. A nyitott lagúnák a tárolást nehezítik, ezért újabban a biogáz üzemekbe már zárt végterméktarolókat telepítenek. Ennek több fajtáját alkalmazzák: földmedrű zárt végterméktároló zsák, beton végterméktároló gáztömör vagy ponyvás fedéllel. Viszont a kijuttatás továbbra is kockázatot jelent ebből a szempontból, tehát célszerű lenne megoldást találni a kierjedt fermentlé kezelésére a kijuttatást megelőzően. A patogenitás kibocsátási határérték alá csökkenése Sahlström (2003)62 szerint számos tényezőtől függ. Természetesen alapvető befolyással bír a felhasznált alapanyagok kiindulási csíraszáma és a patogének összetétele, hiszen azok eltérő túlélési képességgel rendelkeznek. A technológián alapuló tényezők a hőmérséklet és a tartózkodási idő, valamint a folyamatos és szakaszos üzemi működés. Az alkalmazott technológiák többsége jelenleg a mezofil tartományban működő folyamatos üzemű fermentáció. A folyamatos üzemelés sajnos kisebb hatásfokkal képes csökkenteni a patogén mikroorganizmusok számát, mint a szakaszos fermentáció (batch-fermentáció). Jelentősen növeli a biogáz-üzemek biztonságát, ha a bekerülő alapanyagok előpasztőrözésen esnek keresztül. Azonban egy ilyen higiénizáló egység használata a jelenlegi szabályozás szerint csak azoknál az anyagoknál szükséges, 62
Sahlström L. (2003): A review of survival of pathogenic bacteria in organic waste used in biogas plants. Bioresource Technology 87 pp. 161-166
42
amelyek nagy kockázatúak. A kórokozók kikerülésének csökkentése szempontjából nagyobb jelentőségű lenne a fermentációt követő pasztőrözés, azonban gazdasági szempontból ez szinte kivitelezhetetlen. Meg kell azonban jegyezni, hogy a biogáz üzemekből kikerülő kierjedt fermentlé 100-ad, 1000-ed annyi kórokozót tartalmaz, mint a sertés hígtrágya, tehát jelentősen kisebb közegészségügyi, környezeti kockázatot jelent ennek az anyagnak a mezőgazdasági alkalmazása, mint a kezeletlen sertés hígtrágyáé. Az új technológiák alkalmazása (szerves trágyák biogáz üzemekben való feldolgozása) nem eredményezheti a kórokozók, betegségek új terjedési útvonalát az állatok, az emberek és környezet között. A biogáz ágazat fejlődése, jövője érdekében nagyon fontos lenne, hogy a szaporodó biogáz
üzemek
számával
együtt
növekedjen
az
aktivitás
a
kierjedt
hasznosíthatósága területén is. Holm-Nielsen és munkatársai (2009)
63
fermentlé
célkitűzéséket
fogalmaztak meg az anaerob lebontás fejlesztésének stratégiájával kapcsolatban, amelyben a következők is szerepelnek: • A
biogáz-üzemi
kierjedt
fermentlé
utókezelésének,
elválasztási
technológiáinak továbbfejlesztése a szállíthatóság érdekében, • Új utókezelési technológiák kidolgozása és alkalmazása. Hazánkban és Európában is egyre nagyobb figyelmet kel fordítani a biogáz-üzemek alapvető funkciójának megtartására az üzemeltetés minden területén, vagyis nem elegendő a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a mindennapi élet során megtermelődő szerves hulladékok kivonására, hasznosítására létesítetett biogáz-üzemekbe áttolni a problémát, hanem a biogáz üzemek kibocsátásainak felügyelete, felülvizsgálata elkerülhetetlen. A végső cél, hogy a környezetterhelés csökkentése a biogáz-üzemekben az optimális értéket érje el. A szakirodalom és a gyakorlati tapasztalatok, mérések alapján érdemes a biogázüzemi kierjedt fermentlé jellemezésére használt megfogalmazásokat kicsit árnyaltabbá tenni a következők szerint: a biogáz-üzemi kierjedt fermentlé döntően enyhén lúgos kémhatással, jelentős makro- és mikroelem-tartalommal rendelkező bioenergetikai melléktermék, amely megfelelő tárolás és utókezelés mellett biztonságosan alkalmazható a mezőgazdaságban talajerő- és tápanyag-utánpótlás céljából. Összehasonlítva a műtrágyával, azzal szemben több szempontból is jó alternatívát jelent.
63
Holm-Nielsen, J.B., et al. The future of anaerobic digestion and biogas utulisation. Bioresour. Technol. 100. 5478-5484
43
5.2. A biogáz-üzemekben keletkező, a fermentálás végén visszamaradó anyag (kierjedt fermentlé) jogi meghatározása. (Somosné Nagy Adrienn, Szárszó Tibor) Az elmúlt években lassú, de egyértelmű növekedés figyelhető meg a mezőgazdasági biogáz-üzemek számában, köszönhetően az építésüket támogató eszközrendszereknek (KEOP és EMVA pályázatok). Az ágazat fejlődését azonban a jogszabályi környezet változása nem követi, ami sok félreértésre, keresztszabályozásra ad okot. A biogáz üzemek többségében az anaerob fermentációhoz mezőgazdasági eredetű hulladékokat használnak.
A gázképződés mellett a technológiába bevitt alapanyag-
mennyiséggel közel azonos mennyiségű maradvány, kierjedt anyag is képződik. Ennek a kierjedt anyagnak, más szóval fermentlének a jogszabályok szerinti kezelése és elhelyezése nehézségekbe ütközik. Sajnos ez a szabályozási probléma a fent említett pályázatok sikeres lebonyolítását is gátolja, lassítja, új beruházások tervezését hiúsíthatja meg. A fermentáció végén visszamaradó nagy mennyiségű kierjedt fermentlének a mezőgazdasági területek tápanyag-utánpótlására való alkalmazását a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet hatálya alá vonták, így a kihelyezés engedélyköteles. Azonban nehézséget jelent az engedély megszerzése során, hogy a biogáz-üzemi kierjedt fermentlé egyetlen jogszabályban sincs pontosan definiálva (a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendeletben sem), ezért ennek az anyagnak a besorolását mindig az adott talajvédelmi hatóság végzi el. Előfordulhat, hogy emiatt a fermentlé illetékességi területenként más-más megítélés alá esik. A biogáz-üzemek működését alapvetően a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet határozza meg. E rendelet a biohulladék anaerob lebontásával képződő anyagot szilárd lebontási hulladéknak nevezi el, azonban a nedves fermentáció végén képződő fermentlé híg, iszapszerű anyag, vagyis nem sorolható a szilárd lebontási maradék fogalomkörébe. A rendelet az anaerob bontás végén keletező maradék anyagok (szilárd, folyékony), hulladékok kezeléséről, hasznosításáról külön nem rendelkezik. Megvizsgálva a vonatkozó rendeleteket, nagyon kevés fogódzkodó lelhető fel a biogáz-üzemi kierjedt fermentlé kategorizálásra. Az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI.27) FVM rendelet szerint a szerves trágyák és talajjavítók: állati eredetű anyagok, amelyeket növények táplálására, a talajok kémiai tulajdonságainak és biológiai
44
aktivitásának fenntartására és javítására használnak, ezek magukban foglalhatják a komposztot vagy biogáz termelésből származó rothadási maradékot. Ennek alapján akár szerves trágyaként, vagy talajjavítóként is lehetne kezelni a kierjedt fermentlevet, azonban a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet egyértelművé teszi, hogy milyen tulajdonságú anyagok tartoznak a szerves trágyák közé: • hígtrágya: külön jogszabály szerint meghatározott folyékony halmazállapotú, hidraulikusan szállítható szervestrágya • szervestrágya: állatállomány által ürített trágya, illetve a trágya és az alom keveréke, feldolgozott formában is, ide tartozik különösen a hígtrágya, az istállótrágya. A termelésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V.18.) FVM rendelet pontosan definiálja a talajjavító anyagot is, ami a talaj kedvezőtlen tulajdonságainak megváltoztatására illetve a kedvező tulajdonságok fenntartására szolgáló, iparilag előállított termésnövelő anyag. Az e rendelet hatálya alá tartozó anyagok viszont forgalomba hozatali engedélyhez kötöttek, ami a biogázüzemi kierjedt fermentlé felhasználását ismét csak nem segítené elő. A 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet a különböző anyagok (trágyák, hulladékok) termőföldön történő felhasználásának engedélyezését talajvédelmi terv készítéséhez köti. Ez alól kivétel a szervestrágya (ez alól pedig kivétel a hígtrágya). Egyszerűsített talajvédelmi tervet kell készíteni a szennyvíziszap-komposzt és a mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön való elhelyezésekor. Azonban az engedélyezési gyakorlat szerint a biogáz-üzemi kierjedt fermentlé termőföldön való elhelyezését (amit az engedélyekben biozagynak, illetve fermentált anyagnak neveznek), a nem mezőgazdasági eredetű, nem veszélyes hulladék kategóriába sorolták, és ennek megfelelően a költségesebb és részletesebb talajvédelmi tervhez kötik. A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet pontosan besorolja a biogáz üzemi végterméket: állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag EWC 190606). Sajnos azonban ezen definíció alapján a biogáz-üzemi végtermék továbbra sem sorolható be a fent említett rendeletek kategóriái közé sem, fenntartva a biogáz üzemeletetőben és a hatóságokban a bizonytalanságot.
45
Ennek a tisztázatlan helyzetnek már érezhetőek áttételes hatásai is. A közelmúltban megjelent (és a 77/2009. (VI.30.) FVM rendelettel módosított), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009 (V.14.) FVM rendeletben a tápanyag-utánpótlásra felhasználható anyagok között nevesítetten szerepel a műtrágya, a szennyvíziszap, a szervestrágya, azonban a biogáz-üzemi kierjedt fermentlé az agrár-államigazgatás előtti ismeretlensége miatt nem kerül be a listába. Ugyan a rendelet lehetőséget ad minden a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendeletnek megfelelő anyag használatára, azonban nem valószínű, hogy az AKG kedvéért egy biogáz-üzem belefog a fermentlé fogalomba hozatali engedélyének megszerzésébe. Mindez annak ellenére történik, hogy az Európai Parlament 2008. március 12-i állásfoglalása a biogázról64 részletesen foglalkozik a biogáz termelés végén visszamaradó anyaggal is. Hangsúlyozza, hogy az uniós szabályozásban a műtrágya használatát nem szabad előnyben részesíteni az állati trágya vagy a biogáz-létesítmények melléktermékeinek használatával szemben; ezért, első lépésként, sürgősen kéri a szerves trágya nitrátirányelvben foglalt meghatározásának sürgős felülvizsgálatát. Kéri a Bizottságot, hogy nyújtson be jogalkotási javaslatot a biogáz-üzemekből származó maradványanyagok felhasználása vonatkozásában. A biogáz szakma örömmel venné, ha a szennyvíziszapok, szennyvíziszap-komposztok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelethez hasonlóan a biogáz-üzemi kierjedt fermentlé mezőgazdasági hasznosítására is kidolgozásra kerülne egy betartható és a folyamatokat nem nehezítő szabályozás.
64
A fenntartható mezőgazdaság és a biogáz: Az Európai Parlament 2008. március 12-i állásfoglalása a
fenntartható mezőgazdaságról és a biogázról: az uniós előírások felülvizsgálatának szükségessége (2007/2107(INI), (2009/C 66 E/05)
46
Függelék 1: Kapcsolódó jogszabályok: 1. Villamos energiával kapcsolatos jogszabályok, rendelkezések: •
Fehér Könyv Energia a jövőnek: megújuló energiaforrások, 1997 Európai Bizottság által elfogadott
•
2001/
77/
EK
Irányelv a
belső
villamos
energia-
piacon
a
megújuló
energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról •
2003/ 30/ Ek Irányelv a közlekedési ágazatban a bio- üzemanyagok, illetve a megújuló üzemanyagok elmozdításáról
•
2007. évi LXXXVI. Törvény a villamos energiáról (VET)
•
109/2007. (XII. 23.) GKM rendelet az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átviteli rendszerirányító által történő szétosztásáról és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módjáról
•
117/2007. (XII. 29) GKM rendelet a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről ( 42/ 2008 (XII. 31) KHEM rendelet a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló 117/2007. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról)
•
119/ 2007. (XII.29) GKM rendelet a villamos energia rendszerhasználati díjakról
•
273/2007 (X. 19) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
•
382/2007 (XII. 23) Korm. rendelet a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról
•
116/2010
(IV.15.)
energetikai
tárgyú
Korm.
rendelet
kormányrendeletek
("saláta
módosításáról
rendelet") (ideértve
az a
egyes 382/2007
(XII.25.) Korm. rendelet módosítását is) •
389/ 2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsolatban termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról ( 60/2008 (III. 26) Kormány rendelet A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia valamint kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23) Kormány rendelet módosításáról )
•
40/ 2008. (IV. 17) OGY határozat a 2008- 2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról
47
•
287/2008. (XI. 28) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389 /2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról
•
2009/ 28 /EK Irányelv
•
127/2010 közlekedési,
(IV.21.)
Korm.
hírközlési
és
rendelet energiaügyi
("saláta tárgyú
rendelet") rendeleteknek
az a
egyes Ptk.-val
összefüggő módosításáról 2. Környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendelkezések: • 1994. évi LV Termőföldről törvény • 1995. évi LIII Környezetvédelmi törvény • 1995. évi LVI. Törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról • 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról • 18/ 1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről • 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről •
253/1997.
Kormányrendelet
az
Országos
településrendészeti
és
építési
követelményekről •
358/2008. (XII. 31.) Korm. Rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól
•
2000. évi XLIII. Hulladékgazdálkodási törvény
•
6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti vízszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről
•
16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről
•
21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról
•
20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről
•
23/2001 KöM rendelet A 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezésekről
48
•
50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól
•
98/2001 (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
•
213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
•
110/2002. (XII. 12.) OGY határozat az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről
•
23/2003. (XII. 29) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről
•
71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól
•
126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről
•
164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről
•
220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól
•
224/2004.
(VII.
22.)
Korm.
rendelet
a
hulladékkezelési
közszolgáltató
kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről •
33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól ( 9/2010 (IV.9.) KvVM rendelet
a
33/2005
(XII.27.)
KvVM
rendelet
módosításáról szóló 4/2010 (II.25.) KvVM rendelet módosításáról ) •
314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
•
110/2010
(IV.9)
Korm.
rendelet
a
314/2005
(XII.25.)
Korm.
rendelet
módosításáról •
27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről
•
36/2006. (V.18.) FVM rendelet a termelésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról
49
•
90/2008. (VII.18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól
•
59/2008. (IV.29.) FVM rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól
•
151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról
3. Épített környezettel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek: •
46/ 1997. (XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról
• 1997/. Évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről •
253/ 1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről
•
80/ 1999. (VI: 11.) Korm. rendelet a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről
•
260/ 2006. (XII: 20.) Korm. rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról
•
37/ 2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti- műszaki dokumentációk tartalmáról
4. Munka- és tűzvédelmi előírásokkal kapcsolatos jogszabályok, rendeletek: •
1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltásról
•
9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról
•
261/2009. (XI. 26.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól
•
61/ 1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállaló egészségének védelméről
50
Függelék 2: Megújuló energiaforrások változása 2020-ig a Policy forgatókönyv szerint A POLICY forgatókönyv eredmény táblázatai 2005 2010 Megújuló villamosenergia-termelés Összesen GWh 1.803 4.023 Vízenergia GWh 202 196 Szél GWh 10 560 Napenergia (napelem) GWh 0,1 0,3 Geotermikus GWh 0 128 Biomassza GWh 1.506 2.809 Biogáz GWh 25 229 Hulladék megújuló része GWh 59 100 Megújuló energiafelhasználás hőtermelése Összesen Napenergia (napkollektor) Geotermikus energia Biogáz+biometán Tűzifa, biomassza Hulladék megújuló része Hőtermelés Tűzifa, biomassza felhasználás megoszlása Távhő Lakosság + kommunális Ipar + mezőgazdaság
2020 9.470 243 1.700 0,5 656 6.011 717 142
2005
2010
2015
2020
PJ PJ PJ PJ PJ PJ
28,3 0,08 3,63 0,07 23,94 0,57 2005
50,15 0,53 5,14 1,84 41,58 1,05 2010
70,95 1,1 7,07 4,56 56,95 1,27 2015
87,05 1,66 9 6,12 68,79 1,49 2020
PJ
23,94
41,58
56,95
68,79
PJ PJ PJ
0,66 21,88 1,4
2,85 32,87 5,87
7,72 37,91 11,33
9,01 43,08 16,7
2005
2010
2015
2020
21,41 0,73 0,04 0 0 19,62 0,23 0,81
43,05 0,71 2,02 0,001 0,46 36,5 2,06 1,3
62,32 0,79 4,04 0,001 1,33 50,08 4,5 1,57
79,68 0,88 6,12 0,002 2,36 62,02 6,46 1,85
2005
2010
2015
2020
Megújuló villamos energia TPES egyenértéke Összesen Vízenergia Szél Napenergia (napelem) Geotermikus Biomassza Biogáz Hulladék megújuló része
2015 6.912 219 1.112 0,4 370 4.579 500 121
PJ PJ PJ PJ PJ PJ PJ PJ
Megújuló energiafelhasználás mindösszesen Mindösszesen Bioüzemanyag Összesen (bioüzemanyag nélkül) Vízenergia Szél
PJ PJ PJ PJ PJ
49,92 0,21 49,71 0,73 0,04
103,66 10,46 93,2 0,71 2,02
149,54 16,27 133,27 0,79 4,04
186,28 19,55 166,73 0,88 6,12
Napenergia (napelem+napkollektor)
PJ
0,08
0,53
1,1
1,66
Geotermikus Biomassza Biogáz+biometán Hulladék megújuló része
PJ PJ PJ PJ
3,63 43,56 0,3 1,38
5,6 78,08 3,9 2,35
8,4 107,04 9,06 2,84
11,36 130,81 12,57 3,33
51
Függelék 3: A kötelező átvétel keretében átvett villamos energia alakulása 2003-2009. időszakban (GWh)
8000 6912
7000 6063 6000 4988
GWh
5000
4524
4391
4205
4000 2567
1925 1603 2000 1000
3067
2984
3000
3914
3383
2056
1722
1321
1467
1771
876 257 65
52
2127
726 101
136
137
67
145
0 2003
2004
2005
összesen
kapcsolt 100 MW alatt
2006
2007
kapcsolt 100 MW felett
2008 megújuló
2009 hulladék
52
Függelék 4: Biomassza alapanyag bázis és potenciális energiatartalom
Biomassza alapanyag bázis és potenciális energiatartalom
Alapanyag csoport
Anyagfajta
Összes Potenciális potenciális energiatartalom energiatartalom (PJ/év) (PJ/év)
Tűzifa
20-22
Dendromassza (fabiomassza)
56,5-63 Energiafa (ültetvényekből) Vágástéri hulladék
30-32 5-7
Elsődleges faipari hulladék 1,5-2 Növényi fő- és melléktermékek, hulladékok
74-108 Gabonanövények melléktermékei
10-12
Egyéb növényi melléktermékek (szárak, növényzet, venyige, stb.) Termesztett energianövények
30-40
Bio-hajtóanyagok előállításával kapcsolatos melléktermékek
4-6
Hígtrágya
0,7-1
Állati hulladékok, melléktermékek
13-15
Feldolgozási hulladékok
5-7
Másodlagos biomasszák
18,7-23
Harmadlagos biomasszák
54-134 Élelmiszeripari hulladékok Élelmezési hulladékok
3-5 6-9
Szennyvízkezelés iszapja 15-40 Kommunális biohulladékok
30-80
Mindösszesen
203,2-328 Forrás: Marosvölgyi (2003), (2004)
53
Függelék 5: Biomassza alapanyag bázis és potenciális energiatartalom: Energetikai célú biomassza potenciál és hasznosítási lehetőségei Magyarországon Sor-szám
Biomassza
Mennyiség 1000 t/év Min. Max.
Energiatartalom PJ/év Min. Max
I. Tüzelési célú biomassza 1.
Gabonaszalma
1.000
1.200
11,7
14,0
2.
Kukoricaszár
2.000
2.500
24,0
30,0
500
600
6,0
7,0
300 1.800
350 2.500
4,3 27,3
5,0 38,0
1.200
2.000
14,4
24,0
600
1.800
7,2
21,6
300 100
600 200
4,5 1,6
9,0 3,2
6.000 1.600
10.000 3.200
5,4 5,4
9,0 10,8
111,8
171,6
50,0
62,0
161,8
233,6
14,4%
20,9%
3.
Energiafű Szőlő venyige, gyümölcsfa nyesedék 4. 5. Energetikai faültetvény II. Biomotor hajtóanyag előállítás 1.
Kukorica
2.
Búza/Rozs
3. Repce 4. Napraforgó III. Biogáz előállítás 1. Hígtrágya, szerves hulladék 2. Silókukorica, cirok IV. Mezőgazdaság összesen: V. Erdőgazdasági biomassza VI. Összesen Az országos energiafelhasználás 1120 PJ %-ban
forrás: Bohoczky Ferenc, ny. vezető főtanácsos, az MTA Megújuló energiák Albizottság tagja (KHEM): Megújuló energiaforrások hasznosítása Magyarországon. Miskolc, 2009. november 6.
54
Függelék 6: A tervezett biogáz-üzemek földrajzi megoszlása
55