6. szám Rail Cargo Hungaria Értesítő
13/2010. (VIII. 16.) VIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás a rendőrség által visszaadott bűnjelek, valamint vasúti fuvarozásból származó „talált” ingóságok további sorsának rendezésére vonatkozó eljárásról ................... 2 14/2010. (VIII. 16.) VIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás a Rail Cargo Hungaria Zrt. képviseleti szabályzatáról .....9 15/2010. (VIII. 16.) VIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás az adatvédelmi szabályzatról szóló 28/2006. (V. 30.) VIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás 1. számú módosításáról egységes szerkezetben ............................ 11 16/2010. (VIII. 16.) VIG. sz. elnök-vezérigazgatói utasítás az ügyvédek megbízásáról, szakmai felügyeletükről és az ügyvédi teljesítés igazolásáról szóló 15/2007. (VI.12.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás 1. számú módosításáról egységes szerkezetben .................................................................................................................... 20 17/2010. (VIII. 16.) VIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás az Árképzés megvalósításának rendjéről szóló 14/2009. (XII.23.) VIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás 2. számú módosításáról ..................................................... 26 15/2010. (VIII. 16.) PVH sz. pénzügy és gazdálkodás vezérigazgató-helyettesi utasítás a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott kötelezettségek belső szabályzatban történő rögzítéséről ............................................................. 26 16/2010. (VIII. 16.) PVH sz. pénzügy és gazdálkodás vezérigazgató-helyettesi utasítás a Rail Cargo Hungaria Zrt. utalványozási szabályzatáról ........................................................................................................................ 36 17/2010. (VIII. 16.) PVH sz. pénzügy és gazdálkodás vezérigazgató-helyettesi utasítás a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés egységes szabályozásáról szóló 6/2009. (IX.25.) PVH sz. pénzügy és gazdálkodás vezérigazgató-helyettesi utasítás 2. számú módosításáról .......................................................... 41 18/2010. (VIII. 16.) PVH sz. pénzügy és gazdálkodás vezérigazgató-helyettesi utasítás a Rail Cargo Hungaria Zrt. munkavállalóinak integrált kompetencia alapú teljesítménymenedzsment rendszeréről szóló 2/2010. (II.5.) PVH sz. pénzügy és gazdálkodás vezérigazgató-helyettesi utasítás 1. számú módosításáról ................... 42
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
13/2010. (VIII. 16.) VIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás a rendőrség által visszaadott bűnjelek, valamint vasúti fuvarozásból származó „talált” ingóságok további sorsának rendezésére vonatkozó eljárásról
4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 A bűnjeleknek a Társaság, mint jogosult részére történő visszaadását követő eljárás 4.1.1 A visszaadott bűnjel Társaság által történő átvétele
1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A hatóság bűnjel visszaadásáról rendelkező határozatát, az azt kézhez vevő szervezeti egység haladéktalanul, e-mail útján megküldi a Kárvizsgálat és reklamációrendezésnek (a továbbiakban: KÁRTO, (karto@ railcargo.hu), valamint a Beszerzés és beruházás menedzsment (továbbiakban: BBM) raktárvezetőjének (továbbiakban: raktárvezető).
A bűnjelkezelő által a bűnjeleknek a Rail Cargo Hungaria Zrt. (továbbiakban: Társaság), mint jogosult részére történő visszaadását, kiadását, kiutalását (továbbiakban együttesen: visszaadását) követő eljárás szabályozása, továbbá a Társaság területén, a vasúti fuvarozásból származó „talált” ingóságok beszolgáltatására, megőrzésére, kiszolgáltatására, értékesítésére és megsemmisítésére vonatkozó előírások rögzítése.
A KÁRTO illetékese és a raktárvezető egyeztetése alapján a raktárvezető intézkedik a lefoglalt ingóságok határozatban meghatározott határidőn belüli elszállításáról és raktárba történő beszállításáról. Az elszállítás időpontjának meghatározásánál, ill. az elszállítás során tekintettel kell lenni a szállítandó dolgok jellegére, állapotára, mennyiségére és esetleges romlandóságára is. Az ingóságok hatóságtól való átvételére a jogi vezető és a BBM vezetője ad meghatalmazást a feladat végrehajtására kijelölt munkavállalónak.
2.0 HATÁLYOSSÁG ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Területi hatály: A Társaság működési területe. Személyi hatály: A Társasággal munkaviszonyban, valamint megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban álló (továbbiakban együtt: foglalkoztatott) személyek.
A meghatalmazott munkavállaló a meghatalmazás és a lefoglalást megszüntető határozat másolati példányának birtokában tételesen veszi át az ingóságokat, és azokat a raktárvezető által kijelölt helyre szállítja. A raktárvezető gondoskodik arról, hogy a hatóságtól átvett ingóságok a szállítást végrehajtó munkavállalótól tételesen átvételre kerüljenek. Az ingóságokat átvevő munkavállaló az átvételkor készült átvételi jegyzéket az átvételt követően köteles megküldeni a raktárvezető és a KÁRTO részére elektronikus úton.
Tárgyi hatály: A Társaság által fuvarozott, feltehetően más tulajdonában álló (természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, egyéni és társas vállalkozás), talált ingóság. 2.2 Felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a jogi vezető, működtetéséért a jogi vezető és a beszerzés-beruházás menedzsment vezető felelős.
A raktárban elhelyezésre kerülő ingóságokat a Társaság saját tulajdonú ingóságaitól elkülönítetten kell tárolni. A raktárban elhelyezésre kerülő ingóságokról a raktárvezető részletes kimutatást készít, amely lehetőség szerint tartalmazza az egyes tételek beazonosításra alkalmas adatait. A raktárvezető a tételes kimutatást elektronikus úton megküldi a KÁRTO részére, amely adatok alapján megkezdhető az ingóságok beazonosítására szolgáló vizsgálat.
3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Bűnjel: A hatóság által lefoglalt dolog, ami büntetőeljárás során a bizonyítás eszközéül szolgál. Bűnjelkezelő: A hatóságnál a tárgyletét és a pénzletét kezelésével megbízott dolgozó. Talált ingóságok: A Társaság működési területén, a Társaság által foglalkoztatott személyek, szervezet által megtalált, vélhetően a Társaság fuvarozása során elhagyott, eltulajdonításból visszamaradt, hatósági eljárást követően visszaszolgáltatott, más tulajdonát képező ingóság.
4.1.2 A visszaadott bűnjel beazonosítása és az azt követő eljárás A KÁRTO a kézhezvételt követően haladéktalanul megkezdi az ingóságok beazonosítására szolgáló vizsgálatok elvégzését. 2
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
Amennyiben a vizsgálat során megállapítható a magyarországi tulajdonos kiléte úgy őt haladéktalanul, tértivevényes levél formájában értesíteni kell. Amennyiben még nem lett kártalanítva, az értesítésnek tartalmaznia kell az átvétel időpontjára és körülményeire vonatkozó lehetőségeket. Amennyiben korábban kártalanítva lett, fel kell hívni a figyelmét, hogy a kártérítési összeg visszafizetése mellett lehetősége van az ingóság átvételére. Ha a tulajdonos nem tart igényt a talált ingóságra, a lemondásról írásban kell nyilatkoznia.
Több jelentkező esetén a Társaság részére kedvezőbb árajánlatot adó jelentkező részére kell az ingóságot értékesíteni. Azonos árajánlatok esetén a Társaság, vagy valamely leányvállalata munkavállalója részére kell az elővásárlás lehetőségét biztosítani. Az ingóság átadás-átvétele során a Tárgyi eszközök és vagyoni értékű jogok értékesítéséről szóló utasítás 4.1.2.2 pontja szerint kell eljárni. 4.2 Társaság területén, a vasúti fuvarozásból származó „talált” ingóságok beszolgáltatására, megőrzésére, kiszolgáltatására, értékesítésére és megsemmisítésére vonatkozó előírások
Ha nem kerül sor az ingóság jogos tulajdonosának történő visszaadásra, a jogi vezető – a KÁRTO vizsgálati eredményének függvényében, valamint a BBM vezető véleménye alapján – írásban rendelkezik a viszszaadott áru további sorsáról, amely alapján az áru: – értékesíthető, – a Társaságon belül felhasználható, – megsemmisíthető. Az írásos rendelkezést a KÁRTO a raktárvezetőnek elektronikus úton megküldi.
4.2.1 A találást követő eljárás A Társaság munkavállalói, amennyiben a Társaság működési területén – ide értve a pályatestet is – vélhetően vasúti fuvarozásból származó ingóságot találnak, vagy harmadik személytől átvesznek, kötelesek azt a talált tárgyak kezelésével megbízott munkavállalónak átadni. A tárgyak kezelésével megbízott munkavállaló köteles a talált ingóságot átvenni, visszkereseti nyilvántartásba (továbbiakban: nyilvántartás) venni és a bejegyzés megtörténtét a megtalálóval – amennyiben a megtaláló a nyilvántartásba vétel előtt távozik, két tanúval – elismertetni. A nyilvántartásban rögzíteni kell a talált ingóság beazonosításra alkalmas adatait. A nyilvántartásba vételt követően a talált tárgyak kezelésével megbízott munkavállaló e-mail útján haladéktalanul értesíti a KÁRTO-t.
A jogi vezető és a BBM vezető negyedévente – illetve ha az értékesítendő ingóságok mennyisége szükségessé teszi, gyakrabban – egyeztetnek az értékesíthető ingóságok reális eladási áráról. Azokban az esetekben, amikor kárigényhez kapcsolható az ingóság, többnyire a KÁRTO rendelkezésére áll az eredeti számla másolata, ami mellékelésre kerül az értékesítési engedélyhez. A Társaságon belüli felhasználásról való rendelkezést, a talált ingóság jellegének megfelelően, bevételi bizonylattal megfelelően dokumentálni kell és a BBM rendelkezik a további felhasználásról. Olyan ingóság esetében, amelynek tulajdonosa kártérítve lett, és a biztosító kifizette a Társaságnak a kárösszeget, így az ingóságot fel lehet használni, a BBM nyilvántartásba veszi az ingóságot, és ezzel egyidejűleg tájékoztatja a KÁRTO-t.
4.2.2 A talált ingóságok beazonosítása és az azt követő eljárás A talált ingóságok beazonosítása és az azt követő eljárás során jelen utasítás 4.1.2 pontjában meghatározottak szerint kell eljárni. A talált ingóságot (a megromlás veszélyének kitett ingóságok kivételével) a Társaság köteles 3 hónapig megőrizni. A talált ingóságot, annak jellegére, állapotára tekintettel, lehetőség szerint úgy kell megőrizni, hogy értékcsökkenés ne következzen be. Ha a jogosult az értékesítés előtt jelentkezik, a KÁRTO-val történő egyeztetést követően, az ingóságot a részére ki kell adni, az értékesítés után történő jelentkezés esetében pedig a befolyt összeget kell a részére megfizetni. Elveszti azonban a jogosult a dolog tulajdonjogára, illetőleg az értékesítés során befolyt összegre vonatkozó igényét, ha a találástól számított 1 éven belül nem jelentkezik.
A megsemmisítést a BBM végzi, melyet megsemmisítési jegyzőkönyvvel kell dokumentálni. A BBM vezetője a megsemmisítésekről negyedévente részletes kimutatást készít a jogi vezető részére. 4.1.3 Értékesítési folyamat Az értékesítés folyamata a vevő kereséséből, a szerződés megkötéséből, a számla kiállításából, az ellenszolgáltatás beszedéséből és az átadás-átvétel lebonyolításából áll. A vevőkeresést az értékesítési engedély birtokában a BBM vagy az általa megbízott szervezet végzi. A talált ingóság közvetlenül a vevő részére, adásvételi szerződés útján értékesíthető. 3
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16. 6.0 HATÁLYBA LÉPÉS
4.2.3 A talált ingóságok értékesítése
Jelen utasítás a közzététel napján lép hatályba, és visszavonásig hatályos.
A talált ingóságok értékesítése során jelen utasítás 4.1.3 pontjában meghatározott értékesítési folyamat szerint kell eljárni.
7.0 MELLÉKLETEK 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK
1. sz. melléklet: Meghatalmazás minta 2. sz. melléklet: Adásvételi szerződés minta 3. sz. melléklet: Értesítő levél minta
5.1. Hivatkozások 5/2007. (VI.12.) PVH sz. pénzügy vezérigazgató-helyettesi utasítás a tárgyi eszközök és vagyoni értékű jogok értékesítéséről.
Kovács Imre sk.
elnök-vezérigazgató
4
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
1. számú melléklet 1. sz. melléklet
MEGHATALMAZÁS
Alulírott ………………………… jogi vezetĘ és ………………………….. beszerzés- és beruházás menedzsment vezetĘ, mint Rail Cargo Hungaria Árufuvarozási Zrt. (1133 Budapest, Váci út 92.) együttes cégjegyzésre jogosult képviselĘi jelen okirat keretében meghatalmazzuk ………………..……….………………… (szig.sz.:.……………………) munkavállalót, hogy a ……………………………………….. sz. ügyben 2010. ……………… - án lefoglalás megszüntetésérĘl hozott határozat alapján a Rail Cargo Hungaria Árufuvarozási Zrt. részére kiadni rendelt ingóságokat átvegye, elszállítsa.
Budapest, 2010. ……………..
…………………………. jogi vezetĘ
….……………………… beszerzés- és beruházás menedzsment vezetĘ
A fenti meghatalmazást elfogadom:
……………………………. Meghatalmazott
Rail Cargo Hungaria Árufuvarozási ZártkörĦen MĦködĘ Részvénytársaság, székhelye: 1133 Budapest, Váci út 92. FĘvárosi Bíróság mint Cégbíróság, Cg. 01-10-045318, adószám: HU 13594567 UNICREDIT Bank Hungary Zrt., számlaszám: 10918001-00000024-91140005® Forint-számla IBAN: HU23 1091 8001 0000 0024 9114 0005, BIC: BACX HUHB Kereskedelmi és Hitelbank Zrt., számlaszám: 10201006-60204891-00000000® Euró-számla IBAN: HU33 10201006 6020 4891 0000 0000, BIC: OKHB HUHB
5
Tanúsítványok: TÜV SÜD Management Service GmbH ISO 9001 2008, 12 100 29182 TMS sz.
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
2. számú melléklet 2. sz. melléklet
SzerzĘdés száma:……………. Adásvételi szerzĘdés
amely létrejött egyrészrĘl a Rail Cargo Hungaria Árufuvarozási ZártkörĦen MĦködĘ Részvénytársaság székhely: 1133 Budapest, Váci út 92. bankszámlaszám: UniCredit Bank Zrt. 10918001-00000024-91140005 adószám: 13594567-2-44 nyilvántartó bíróság FĘvárosi Bíróság mint cégbíróság, cégjegyzékszám: Cg.: 01-10-045318 képviseli: .......................................................................................................... mint eladó (a továbbiakban: Eladó), másrészrĘl lakóhely:............................................................................................................ személyi igazolvány száma: ............................................................................. adószáma: ........................................................................................................ vállalkozói igazolvány száma: .......................................................................... mint vevĘ (a továbbiakban: VevĘ) között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel: 1. Az Eladó eladja, a VevĘ megveszi az alábbi – az Eladó kizárólagos tulajdonát képezĘ - árukat (továbbiakban: áruk): 2. Az Eladó szavatol az átruházásra kerülĘ áruk per-, teher és igénymentességéért. Az Eladó felelĘsséggel kizárólag az áruk mennyiségileg hibás teljesítéséért tartozik, és nem felel a minĘségileg hibás teljesítésért. 3. A Felek az 1. pontban meghatározott áruk vételárát az alábbi összegben határozzák meg: ………………… vételára … (..) forint + .. (..) % Áfa ………………… vételára … (..) forint + .. (..) % Áfa Így a VevĘ az 1. pont szerinti árukért összesen ……,- (…) forint + () % Áfa, azaz ,- () forint összegĦ vételárat fizet az Eladó részére. A felek a vételárat úgy határozták meg, hogy a vételár az eladó – 2. pont szerinti - hibás teljesítésért való felelĘsségének korlátozásával járó hátrányt kiegyenlítse. Az áruk elszállításával és minden egyéb, átvétellel felmerülĘ költség a VevĘt terheli. 4. A 3. pont szerinti vételárat a VevĘ egyösszegben az Eladó által kiállított számla alapján, banki átutalással (vagy készpénzben az Eladó házipénztárában (cím….) köteles megfizetni a számla átvételének napjától számított nyolc munkanapon belül. 5. A vételár késedelmes megfizetés esetén a VevĘ köteles a késedelembe esés napjától a vételár megfizetésének napjáig a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelĘ mértékĦ késedelmi kamatot fizetni az Eladó részére. 6. Az Eladó kizárólag egyszerre köteles az árukat a VevĘ birtokába bocsátani. Az Eladó kizárólag azt követĘen köteles az árukat a VevĘ birtokába bocsátani, hogy a VevĘ a teljes vételárat megfizette az Eladó részére. A birtokba adás (vétel) helye az Eladónak a ……………. található raktára. A VevĘ az áruk birtokbaadásától kezdve viseli azok terheit és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni. 7. A VevĘ köteles átvenni és a 6. pontban megjelölt helyszínrĘl elszállítani a szerzĘdés tárgyát képezĘ árukat a vételár megfizetésének napjától számított …. (…) napon belül. Az áruk késedelmes átvétele, illetve elszállítása esetén a késedelemmel érintett áruk számától függetlenül a VevĘ köteles naponta a
6
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
2. számú melléklet
SzerzĘdés száma:…………….
nettó teljes vételár … (..) %-ának megfelelĘ, vagyis napi,- … (…) forint összegĦ késedelmi kötbért fizetni az Eladó részére a késedelembe esés napjától az elszállítási kötelezettség teljesítésének napjáig, ha a késedelem a VevĘnek felróható. A késedelmi kötbér összegének számításakor minden megkezdett naptári nap egész napnak számít. 8. A VevĘ elismeri, hogy az Eladó tájékoztatta a VevĘt az áruk lényeges tulajdonságairól. 9. A VevĘ jogosult elállni a szerzĘdéstĘl egészben vagy részlegesen bánatpénz megfizetése ellenében. Ha a VevĘ a teljes szerzĘdéstĘl eláll, a bánatpénz összege a bruttó teljes vételár felével azonos. Ha a VevĘ a szerzĘdéstĘl részlegesen áll el, a bánatpénz összege az elállással érintett (vagyis a nem megvásárolt) áruk bruttó vételárának a felével egyezik meg. A VevĘ a bánatpénzt egyösszegben, az elállási nyilatkozat közlésével egyidejĦleg készpénzben köteles megfizetni az Eladó részére. 10. A felek megállapodnak abban, hogy e szerzĘdéssel kapcsolatos bármilyen nyilatkozat, értesítés (a továbbiakban együtt: nyilatkozat) csak írásban érvényes. A Felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy ajánlott levélben vagy bármilyen, a kézbesítés megkísérlését bizonyító módon a címzett e szerzĘdésben megjelölt lakóhelyére, illetve cégkivonata szerinti székhelyére elküldött írásbeli nyilatkozat (ideértve a számlát is) annak postai feladásától számított ötödik napon, e szerzĘdésben megjelölt telefax, vagy email-címre történĘ küldés esetén a küldés napján, a személyes megbízott általi küldés esetén az átadáskor, átvettnek minĘsül. A felek kifejezetten elfogadják, hogy a telefaxszal, e-mailen történĘ kézbesítések is hatályosak. 11. Jelen szerzĘdésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. 12. E szerzĘdés három eredeti példányban készült, melybĘl aláírást követĘen egy példányt a VevĘ, kettĘ példányt az Eladó képviselĘi átvettek. A szerzĘdĘ felek e szerzĘdést elolvasták, az abban foglaltakat megértették, és mint akaratukkal mindenben megegyezĘt jóváhagyólag aláírták. Budapest, 2010…………………………………………
Rail Cargo Hungaria Zrt. képviseletében:
VevĘ képviseletében:
…………………………………
…………………………………
…………………………………
7
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
3. számú melléklet 3. sz. melléklet
Címzett neve Cég neve / szervezeti egység Irányítószám és helység Utca és házszám
Rail Cargo Hungaria Zrt. Szervezeti egység 1 Szervezeti egység 2 Cím Tel. + 36 1 xxx-xxxx Fax + 36 1 xxx-xxxx
[email protected]
Iktatószám · Hivatkozási szám · ÜgyintézĘ
Dátum
xxxx/xxxxx · xxxxx/xxxx · Vezetéknév Utónév
éééé.hh.nn.
ÉrtesítĘ levél Tisztelt ……………. Ezúton értesítjük, hogy a …………………..(fuvar beazonosítása) vasúti fuvarozásból származó ……………………..árut, 2010…………..napján, …………………. (hely) megtalálták. A fuvarlevél és a hiányról felvett jegyzĘkönyv birtokában, módjában áll az árut személyesen, illetve meghatalmazott útján megtekinteni és átvenni. A megtekintés és az átvétel körülményeinek egyeztetése érdekében kérjük, a fent megjelölt elérhetĘségeken keresztül vegye fel a kapcsolatot az ügyintézĘnkkel. Ezúton tájékoztatjuk, hogy amennyiben jelen levél kézhezvételétĘl számított 30 napon belül az árut nem veszi át, a Rail Cargo Hungaria Zrt. megkezdi annak értékesítését. Üdvözlettel:
Rail Cargo Hungaria Zrt. Vezetéknév Utónév beosztás
Rail Cargo Hungaria Zrt. Vezetéknév Utónév beosztás
Melléklet:
Rail Cargo Hungaria Árufuvarozási ZártkörĦen MĦködĘ Részvénytársaság, székhelye: 1133 Budapest, Váci út 92. FĘvárosi Bíróság mint Cégbíróság, Cg. 01-10-045318, adószám: HU 13594567 UNICREDIT Bank Hungary Zrt., számlaszám: 10918001-00000024-91140005® Forint-számla IBAN: HU23 1091 8001 0000 0024 9114 0005, BIC: BACX HUHB Kereskedelmi és Hitelbank Zrt., számlaszám: 10201006-60204891-00000000® Euró-számla IBAN: HU33 10201006 6020 4891 0000 0000, BIC: OKHB HUHB
8
Tanúsítványok: TÜV SÜD Management Service GmbH ISO 9001 2008, 12 100 29182 TMS sz.
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16. 14/2010. (VIII. 16.) VIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás a Rail Cargo Hungaria Zrt. képviseleti szabályzatáról
4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA A Társaság nevében képviseleti jogosultságot a vonatkozó jogszabályokkal, az Alapszabállyal és a Szervezeti- és Működési Szabályzattal (a továbbiakban: SzMSz) összhangban kell gyakorolni.
1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA
Általános rendelkezések
Az utasítás célja a cégjegyzési jog, valamint az írásbeli meghatalmazáson alapuló képviseleti jogosultság létrejöttének, nyilvántartásának, megszüntetésének, valamint a rendeltetésellenes képviseleti jog gyakorlása jogkövetkezményeinek Rail Cargo Hungaria Zrt.-n belüli szabályozása.
A Társaság nevében szerződést köthetnek, egyoldalú jognyilatkozatot az alábbi személyek tehetnek, fogadhatnak el a) Szervezeti képviselők: • az Igazgatóság két tagja együttesen; • az elnök-vezérigazgató egy igazgatósági taggal együttesen; • két – az Igazgatóság által erre felhatalmazott, a Társasággal munkaviszonyban álló – munkavállaló együttesen; • az Igazgatóság tagja egy, az Igazgatóság által erre felhatalmazott, a Társasággal munkaviszonyban álló munkavállalóval együttesen.
2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a Rail Cargo Hungaria Zrt. (továbbiakban: Társaság) valamennyi szervezeti egységére, munkavállalójára, és a Társasággal képviselet ellátására is irányuló polgári jogi jogviszonyban álló személyre.
b) Meghatalmazotti képviselők: az egyedi meghatalmazás tartalma szerint önállóan vagy együttesen eljáró személyek.
2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásért felelős
4.1 Képviseleti jog gyakorlása cégjegyzékben történő bejegyzés alapján
A jogi vezető. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA
4.1.1 Cégjegyzékben történő bejegyzés alapján képviseletre (cégjegyzésre) akkor kerülhet sor, ha a képviselet az Alapszabályon alapul, vagy az Alapszabály alapján az Igazgatóság a munkavállalót képviseleti (cégjegyzési) joggal felhatalmazta, a képviseletre (cégjegyzésre) jogosult aláírási címpéldányát közjegyző vagy aláírás-mintáját ügyvéd hitelesítette és a Társaság a vonatkozó változásbejegyzési kérelmet a cégbíróságra benyújtotta.
3.1 Képviselet A Társaság nevében tett olyan jognyilatkozat, amelyet a jelen utasításban meghatározott személyek tehetnek a) cégjegyzékbe bejegyzett képviseleti (cégjegyzési) jog, vagy b) írásbeli meghatalmazáson alapuló képviseleti jog alapján.
Az aláírási címpéldány, illetve az aláírás-minta elkészítéséhez és a cégbírósági nyilvántartásba vételhez az alábbi adatokat kell a cégjegyzésre jogosultság keletkezésétől számított 8 napon belül a jogi vezető részére bejelenteni: a cégjegyzésre jogosult • nevét (születési név), • lakóhelyét, • anyja leánykori nevét, • tisztségét (szervezeti egység megnevezése, beosztás), • jogosultsága keletkezésének időpontját, valamint határozott időre szóló jogosultság esetében megszűnésének időpontját, • személyi igazolvány számát, és csatolni kell a • kinevezési okiratának/határozatának másolatát.
3.2 Cégjegyzékbe bejegyzett cégjegyzési jog A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való, cégjegyzékbe bejegyzett jogosultság. A cégjegyzés módja együttes. 3.3 Írásbeli meghatalmazáson alapuló képviselet Az írásbeli meghatalmazáson alapuló képviselet a munkavállaló vagy más személy felhatalmazása arra, hogy a Társaság nevében eljárjon, szóbeli és/vagy írásbeli jognyilatkozatot tegyen. A meghatalmazáson alapuló képviseleti jog önálló vagy együttes lehet. 9
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16. A képviselőnek a Társaság nevében úgy kell aláírni, ahogy azt az aláírási címpéldány, vagy az aláírás minta, illetve a meghatalmazás tartalmazza.
4.1.2 A cégjegyzésre jogosult személyi adatainak (név, lakcím, beosztás, személyigazolvány szám) változásáról a változást követő 8 munkanapon belül köteles írásban értesíteni a jogi vezetőt. A cégjegyzési jogosultak személyi adatai változásának az átvezettetése a jogi vezető feladata. A cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselői jogviszonyának, illetőleg munkaviszonyának megszűnése esetén a cégjegyzésre jogosult, illetőleg a munkáltatói jogkör gyakorlója – a jogviszony megszűnése napjának pontos megjelölésével – haladéktalanul köteles kezdeményezni a jogi vezetőnél a törlés cégbíróságnál történő bejelentését.
A cégnév akkor minősül előírtnak, ha azt írógéppel vagy nyomtató berendezéssel, vagy azzal azonosnak tekinthető más egyedi írásra alkalmas eszközzel írták. Előnyomott a cégnév akkor, ha azt nedves bélyegző lenyomattal az iraton – olvasható módon – rögzítik. Nyomtatott a cégnév, amennyiben azt nyomdai úton állították elő. A különböző módon történő cégnév feltüntetések egymással egyenrangúak.
A cégjegyzésre jogosultak naprakész nyilvántartása és az aláírási címpéldányok és aláírás minták őrzése a jogi szervezetnél történik.
Az elektronikus aláírásra az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény rendelkezései irányadóak.
4.1.3 A cégjegyzésre jogosultnak a Társaság nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt az aláírási címpéldány, illetve az aláírás minta tartalmazza.
4.4 A képviseleti jog gyakorlása, korlátozása és megosztása A képviseleti jog kizárólag a Döntési Hatásköri Listában (DHL) meghatározott értékhatárokon belül gyakorolható. A két aláíró közül a magasabb értékhatárral rendelkező munkavállaló aláírási jogosultsága az irányadó annak eldöntésénél, hogy a munkavállalók együttesen rendelkeznek-e a megfelelő aláírási joggal.
4.2 Képviseleti jog gyakorlása írásbeli meghatalmazás alapján A Társaság által meghatalmazott személy, aki a cégjegyzékben nem szerepel, a Társaság nevében csak abban az esetben köthet szerződést, tehet és fogadhat el egyoldalú jognyilatkozatot, ha erre nézve érvényes írásbeli meghatalmazással rendelkezik. A meghatalmazásban meg kell határozni a képviseleti jog tárgyi terjedelmét, időtartamát és korlátjait. A meghatalmazás terjedelme, illetve korlátja vonatkozhat egy-egy ügyre, ügy- vagy feladatcsoportokra, értékhatárra, területi illetékességre, meghatározott munkakör feladataira. Ha a meghatalmazott a Társaság munkavállalója, az ügy- vagy feladatcsoportot lehetőség szerint a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló utasításnak a – szervezeti egységek feladatkörét leíró – melléklete szerinti feladat megadásával kell meghatározni. Általános meghatalmazás adása tilos.
Amennyiben a képviselő személye és a DHL-ben foglalt döntési jogosítványok elválnak egymástól, a képviseletre jogosult akkor tehet jognyilatkozatot, ha vagy maga rendelkezik döntési joggal, vagy a döntést hozó személy/testület a szerződés tárgyát illetően a DHL-nek megfelelően már jóváhagyólag döntött. 4.5 Összeférhetetlenség A képviseleti jogot nem gyakorolhatják együttesen a közeli hozzátartozók. A közeli hozzátartozók fogalmát a Munka törvénykönyvéről szóló törvény (Mt.) 139. § (2) bek. határozza meg. E szerint közeli hozzátartozónak minősül az egyenes ágbeli rokon, a házastárs, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott-, mostoha-, és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs.
Az írásbeli meghatalmazáson alapuló képviseleti jogosultságokról a jogi vezető naprakész nyilvántartást vezet és ilyen irányú kérés esetén azok alapján adatot szolgáltat.
A képviselő nem járhat el a Társaság nevében az alábbi esetekben: a) ha a másik fél ő maga vagy közeli hozzátartozója; b) ha a másik fél olyan gazdálkodó szervezet, amelyben bármekkora mértékű részesedéssel rendelkezik a képviseleti jog fennállása alatt, vagy rendelkezett a képviseleti jog keletkezését megelőző három éven belül, kivéve a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényével való rendelkezés;
4.3 Az aláírás módja Az írásbeli képviselet akként történik, hogy a Társaság kézzel, géppel írt, előnyomott vagy nyomtatott cégneve alá a képviselő – a reá irányadó szabályok szerint – a nevét önállóan vagy másik képviselővel együttesen saját kezűleg aláírja. 10
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
c) ha a másik fél olyan gazdálkodó szervezet, amelylyel munkaviszonyban vagy polgári jogi jogviszonyban áll vagy állt a jognyilatkozat megtételét megelőző három éven belül, kivéve a Társaság anyavállalatát és leányvállalatait; d) ha a másik felet ugyancsak ő képviseli, vagy a másik fél képviseletének ellátására ugyancsak jogosult.
5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1 Hatályon kívül helyezés A jelen utasítás kihirdetésével a képviseleti szabályzatról szóló 9/2008. (XII.19.) VIG számú vezérigazgatói utasítás hatályát veszti.
4.6 Rendeltetésellenes képviseleti jog gyakorlásának jogkövetkezményei
5.2 Hivatkozások – A Rail Cargo Hungaria Zrt. Kollektív szerződése – A Rail Cargo Hungaria Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzata – 1992. évi XXII. törvény a Munka törvénykönyvéről – 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról – 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
A képviseleti jog jelen utasításban előírt korlátozása, illetve megosztása harmadik személyekkel szemben nem hatályos. A jelen utasításban a képviseleti jog gyakorlásával, korlátozásával és megosztásával összefüggő szabályok betartása valamennyi munkavállaló és a Társasággal – képviselet ellátására (is) irányuló – polgári jogi jogviszonyban álló személy kötelezettsége. A Társaság vezetői gondoskodnak e szabályok megismeréséről és betartásáról. Ennek keretében minden munkavállaló a munkaviszonya létesítésekor köteles megismerni a jelen utasítás előírásait, továbbá a Társasággal – képviselet ellátására (is) irányuló – polgári jogi jogviszonyban álló személy a Társasággal kötött szerződésében köteles nyilatkozni arról, hogy a jelen utasítás előírásait megismerve és magára nézve kötelezőnek fogadja el. A Társaság vezetői gondoskodnak arról, hogy a munkavállalók és a Társasággal – képviselet ellátására (is) irányuló – polgári jogi jogviszonyban álló személyek a jelen utasítás módosításait teljes körűen megismerjék.
6.0 HATÁLYBALÉPTETÉS Ez az utasítás a kihirdetésének napján lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK Nincs. Kovács Imre sk.
elnök-vezérigazgató
15/2010. (VIII. 16.) VIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás az adatvédelmi szabályzatról szóló 28/2006. (V. 30.) VIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás 1. számú módosításáról egységes szerkezetben
Amennyiben a munkavállaló a képviseleti jog jelen utasításban előírt korlátozására, illetve megosztására vonatkozó szabályokat megsérti, úgy e magatartása a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettsége megszegésének minősül. Ennek alapján a Társaság, mint munkáltató a jogsértő magatartást kifejtő munkavállalóval szemben az Mt.-ben és a Kollektív Szerződésben előírt bármely hátrányos jogkövetkezményt belátása szerint jogosult alkalmazni.
1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok betartásának és a Rail Cargo Hungaria Zrt. adatvédelemhez fűződő érdekeinek biztosítása, az adatok gyűjtésének, kezelésének és védelmének szabályainak meghatározása.
Amennyiben a Társasággal – képviselet ellátására (is) irányuló – polgári jogi jogviszonyban álló személy a képviseleti jog jelen utasításban előírt korlátozására, illetve megosztására vonatkozó szabályokat megsérti, úgy ez a magatartása súlyos szerződésszegésnek minősül. Ennek alapján a Társaság, mint jogaiban sérelmet szenvedett fél a jogsértő magatartást kifejtő szerződő féllel szemben, a szerződésben, a Ptk.-ban, illetőleg a szerződésre irányadó egyéb jogszabályokban írt bármely hátrányos jogkövetkezményt belátása szerint jogosult alkalmazni.
2.0 HATÁLY-ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya: Az utasítás hatálya kiterjed a Rail Cargo Hungaria Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára.
11
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16. 3.7 Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja.
2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős: Jogi vezető. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1 Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet.
3.8 Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is.
3.2 Különleges adat – a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra; – a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre; – az érdek-képviseleti szervezeti tagságra; – az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre; – a szexuális életre vonatkozó adat; – a bűnügyi személyes adat.
3.9 Adatvédelmi nyilvántartás: A személyes adatokat kezelő adatkezelő köteles e tevékenysége megkezdése előtt az adatvédelmi biztosnak nyilvántartásba vétel végett bejelenteni – az adatkezelés célja; – az adatok fajtája és kezelésük jogalapja; – az érintettek köre; – az adatok forrása; – a továbbított adatok fajtája, címzettje és a továbbítás jogalapja; – az egyes adatfajták törlési határideje; – az adatkezelő, valamint az adatfeldolgozó neve és címe (székhelye), a tényleges adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás helye és az adatfeldolgozónak az adatkezeléssel összefüggő tevékenysége; – a belső adatvédelmi felelős neve és elérhetőségi adatai.
3.3 Bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetőleg a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat. 3.4 Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.
Nem kell bejelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba azt az adatkezelést, amely az adatkezelővel munkaviszonyban, tagsági, tanulói viszonyban, ügyfélkapcsolatban álló személyek adatait tartalmazza; az érintett anyagi és egyéb szociális támogatását célzó és nyilvántartó adatokat tartalmaz; a hivatalos statisztika célját szolgáló személyes adatokat tartalmaz, feltéve hogy – külön törvényben meghatározottak szerint – az adatok személlyel való kapcsolatának megállapítását véglegesen lehetetlenné teszik.
3.5 Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.
3.10 Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik.
3.6 Tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri.
3.11 Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik. 12
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA
3.12 Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges.
4.1 Adatkezelés feltételei
3.13 Adatzárolás: az adatok továbbításának, megismerésének, nyilvánosságra hozatalának, átalakításának, megváltoztatásának, megsemmisítésének, törlésének, összekapcsolásának vagy összehangolásának és felhasználásának véglegesen vagy meghatározott időre történő lehetetlenné tétele.
4.1.1 Személyes adat akkor kezelhető, ha – ahhoz az érintett hozzájárul, vagy – azt törvény, vagy helyi önkormányzat rendelete elrendeli. 4.1.2 Különleges adat akkor kezelhető, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, az adatkezelés nemzetközi egyezményen alapul vagy törvény elrendeli.
3.14 Adatmegsemmisítés: az adatok vagy az azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése. 3.15 Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől.
4.1.3 Törvény közérdekből – az adatok körének kifejezett megjelölésével – elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges. Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg.
3.16 Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is – személyes adatok feldolgozását végzi.
4.1.4 Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során általa közölt vagy a nyilvánosságra hozatal céljából általa átadott adatok tekintetében. 4.1.5 Az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni írásban.
3.17 Személyesadat-nyilvántartó rendszer (nyilvántartó rendszer): személyes adatok bármely strukturált, funkcionálisan vagy földrajzilag centralizált, decentralizált vagy szétszórt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető.
4.1.6. Az érintett a hozzájárulását az adatkezelővel írásban kötött szerződés keretében is megadhatja a szerződésben foglaltak teljesítése céljából. Ebben az esetben a szerződésnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából – e törvény alapján – az érintettnek ismernie kell, így különösen a kezelendő adatok meghatározását, az adatkezelés időtartamát, a felhasználás célját, az adatok továbbítását, adatfeldolgozó igénybevételét. A szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.
3.18 Adatállomány: az egy nyilvántartó rendszerben kezelt adatok összessége. 3.19 Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely vagy aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval. 3.20 Harmadik ország: minden olyan ország, amely nem tagja az Európai Uniónak. 3.21 Munkahelyi számítógép: amelyen az adott személy állandó és kizárólagos jelleggel dolgozik, felel a gép általa generált tartalmáért és azért, hogy a gépen tárolt adatokhoz harmadik személy jogosulatlanul ne férjen hozzá.
4.1.7 A személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait – ha törvény kivételt nem tesz – az adatkezeléshez fűződő más érdekek, ideértve a közérdekű adatok nyilvánosságát is, nem sérthetik.
3.22 Megváltozott munkaképességű személy: aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahelymegtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek.
4.2 Adatbiztonság 4.2.1 Az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a techni13
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
kai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek jelen utasítás, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
4.5 Az adatok minősége 4.5.1 A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: – felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes; – pontosak, teljesek és időszerűek; – tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani; – nyilvántartásuk alkalmas legyen minden betekintés, beavatkozás, módosítás dokumentálására és így utólagos visszakeresésére.
4.2.2 Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy véletlen megsemmisülés ellen. Az adatok technikai védelmének biztosítása érdekében külön védelmi intézkedéseket kell tennie az adatkezelőnek, az adatfeldolgozónak, illetőleg a távközlési vagy informatikai eszköz üzemeltetőjének, ha a személyes adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik.
4.5.2 Korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel alkalmazása tilos.
4.3 Adatfeldolgozás
4.6 Adattovábbítás, adatállományok összekapcsolása
4.3.1 Az adatfeldolgozónak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit az 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról (továbbiakban Avtv.), valamint az adatkezelésre vonatkozó külön törvények keretei között az adatkezelő határozza meg. Az adatkezelési műveletekre vonatkozó utasítások jogszerűségéért az adatkezelő felel.
4.6.1 A személyes adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek. 4.6.2 Az előző bekezdést kell alkalmazni a Rail Cargo Hungaria Zrt.-én belüli, valamint a külső adatkezelő szervezetek által kezelt adatok összekapcsolására is.
4.3.2 Az adatfeldolgozó, tevékenységi körén belül, illetőleg az adatkezelő által meghatározott keretek között felelős a személyes adatok feldolgozásáért, megváltoztatásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért. Az adatfeldolgozó tevékenységének ellátása során más adatfeldolgozót nem vehet igénybe.
4.6.3 Személyes adat az országból – az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül – harmadik országban lévő adatkezelő részére csak akkor továbbítható, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt lehetővé teszi, feltéve, hogy az adatkezelés az Avtv. szerinti feltételei a külföldi ország részéről minden egyes adatra nézve teljesülnek.
4.4 Az adatkezelés célhoz-kötöttsége 4.4.1 Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében szabad. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak.
4.7 Az érintettek jogai és érvényesítésük Az érintett – tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről; – kérheti személyes adatainak helyesbítését; – kérheti a személyes adatainak törlését a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével.
4.4.2 Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.
4.8 Adathelyesbítés
4.4.3 Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is.
4.8.1 A valóságnak meg nem felelő személyes adatot az adatkezelő helyesbíteni köteles. A személyes adatot törölni kell, ha – kezelése jogellenes; – az érintett – a 4.7 pontban foglaltak szerint – kéri; – az hiányos vagy téves – és ez az állapot jogszerűen nem korrigálható –, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki;
4.4.4 Az érintettet tájékoztatni kell az adatkezelés céljáról, jogalapjáról és arról, hogy az adatokat kik jogosultak kezelni, illetve feldolgozni.
14
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
– az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt; – azt a bíróság vagy az adatvédelmi biztos elrendelte.
4.10 Jogorvoslati lehetőség 4.10.1 Bárki a Rail Cargo Hungaria Zrt. adatvédelmi felelőséhez vagy az országgyűlés adatvédelmi biztosához fordulhat, ha véleménye szerint személyes adatainak kezelésével vagy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogainak gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem érte, vagy annak közvetlen veszélye fennáll, kivéve ha az adott ügyben bírósági eljárás van folyamatban. Az adatvédelmi biztoshoz és az adatvédelmi felelőshöz tett bejelentése miatt senkit sem érhet hátrány.
4.8.2 A helyesbítésről és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti. 4.9 A Rail Cargo Hungaria Zrt. adatvédelmi felelőse
4.11 Egyes adatkezelések
4.9.1 A Rail Cargo Hungaria Zrt. adatvédelmi felelőse a jogi vezető.
4.11.1 A munkabér Minden meghatározott személy munkabérére és egyéb járandóságára vonatkozó adat, információ védendő, személyes adat, ezért megismertetése bármilyen illetéktelen személlyel tilos. A munkabérről adott tájékoztató kimutatást zárt bértasakban kell elkészíteni, úgy, hogy fedőlapja béradatot ne tartalmazzon.
4.9.2 Kötelezettségei és hatásköre: – az adatkezelésével kapcsolatosan felmerülő vitás kérdésekben állásfoglalást, útmutatót ad ki; – közreműködik illetőleg segítséget nyújt az adatkezeléssel összefüggő döntések meghozatalában, valamint az érintettek jogainak biztosításában – ellenőrzi az Avtv. törvény és az adatkezelésre vonatkozó más jogszabályok, valamint a jelen utasítás rendelkezéseinek és az adatbiztonsági követelményeknek a megtartását; – kivizsgálja a hozzá érkezett bejelentéseket, és jogosulatlan adatkezelés észlelése esetén jelentést tesz az elnök-vezérigazgatónak; – elkészíti és előírt gyakorisággal aktualizálja a Rail Cargo Hungaria Zrt. adatvédelmi szabályzatát; – gondoskodik Rail Cargo Hungaria Zrt. szervezetében az adatvédelmi ismeretek oktatásáról; – ellenőrzi a Rail Cargo Hungaria Zrt.-ben a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok kezelését; – rendszeresen tájékoztatja a Rail Cargo Hungaria Zrt. elnök-vezérigazgatóját a folyó adatkezelésekről, a kezelőkről a kezelt adatok köréről és jogi megalapozottságukról; – feladatai ellátása során jogosult betekinteni a személyes adatkezelések anyagaiba, tájékoztatást kapni a vizsgált adatkezelésekről, minden olyan adatkezelést megismerni, amely személyes vagy közérdekű adatokkal összefügghet.
4.11.2 Az adóazonosító jel Az adózással kapcsolatos nyilvántartás azonosító kódja az adóazonosító jel. Az adóazonosító jelről az APEH által kiadott hatósági igazolvány az adóigazolvány. Az adóigazolványt a munkavállaló az adóhatóság (állami adóhatóság, önkormányzati adóhatóság, vámhatóság és az illetékhivatal), valamint az adózással kapcsolatban adatszolgáltatásra kötelezett szerv számára köteles bemutatni. A munkavállaló az adóazonosító jelét köteles közölni a kifizetővel (Rail Cargo Hungaria Zrt.), a megyei munkaügyi központtal, a hitelintézettel, a társadalombiztosítási szervvel, ha az olyan kifizetést teljesít, amelynek alapján a magánszemélynek adófizetési kötelezettsége keletkezik és azzal összefüggésben a törvény adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. Ha az adóazonosító jelét a munkavállaló nem közli, a Rail Cargo Hungaria Zrt. a kifizetést az adóazonosító jel közléséig megtagadja. 4.11.3 Megváltozott munkaképességgel kapcsolatos adatok
4.9.3 Az adatvédelmi felelős a munkája során tapasztalt hiányosságokról közvetlenül tájékoztatja a Rail Cargo Hungaria Zrt. elnök-vezérigazgatóját.
A Rail Cargo Hungaria Zrt. nyilvántartást vezet a megváltozott munkaképességű munkavállalókkal kapcsolatban, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási és adóazonosító jelét, a munkaképesség változásának mértékét, illetőleg a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát. A nyilvántartást a foglalkoztatás megszűnését követő öt évig kötelező megőrizni.
4.9.4 A Rail Cargo Hungaria Zrt.–ben történő egyes adatkezelések részletes szabályait a vonatkozó törvények és jelen utasítás alapján a részterület felelős vezetője köteles kidolgozni. Ezen utasítások a jogi vezető egyetértésével terjeszthetők fel jóváhagyásra, egyebekben az érvényes ügymenet szerint. 15
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
4.11.4 A videokamerás megfigyelés
Olyan adat szolgáltatását a Rail Cargo Hungaria Zrt. nem teheti kötelezővé, amely kezelésére törvényi felhatalmazása nincsen.
4.11.4.1 A videokamerás megfigyelőrendszerek telepítésének, üzemeltetésének feltételei: – A kamerákat jól látható helyre kell felszerelni. – A rögzített felvételeket 168 óra elteltével törölni kell. – A megfigyelt területre történő jól láthatóan a belépési helyen figyelmeztető táblát kell elhelyezni az alábbi szöveggel: „Kamerával megfigyelt terület. A videofelvételek rögzítése az adatvédelmi törvényben foglaltak betartásával történik.” − A megfigyelés célja bűncselekmények megelőzése, illetve utólagos kivizsgálása. − A Rail Cargo Hungaria Zrt. Vasútbiztonsági és védelmi szervezetén kívül a felvételeket csak a rendőri szervek tekinthetik meg bűncselekmény esetén, ha ilyen nem történik, a rögzített felvételeket 168 óra elteltével, megtekintés nélkül automatikusan törölni kell.
A Rail Cargo Hungaria Zrt. a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet. A munkavállalóra vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók. 4.11.6 Weboldal üzemeltetésével kapcsolatos adatkezelés A Rail Cargo Hungaria Zrt. weboldalának, a www. railcargo.hu (a továbbiakban Weboldal) üzemeltetésével összefüggésben kezelt személyes és egyéb adatok védelmével kapcsolatos politikáját, gyakorlatát és kötelezettségvállalásait a jelen utasítás 1. számú mellékletét képező Adatkezelési tájékoztató tartalmazza, amelyet a Weboldalon közzé kell tenni.
4.11.5 Személyazonosító adatok nyilvántartása A Munka Törvénykönyve 77; 98; 99 §-a és a Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV törvény 57/A §-a rendelkezik a Rail Cargo Hungaria Zrt. által nyilvántartható adatok köréről, meghatározza, hogy a Rail Cargo Hungaria Zrt. a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtételét, vagy adatlap kitöltését kérheti, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat, valamint a törvény felhatalmazást ad a munkaidővel és a szabadságolással kapcsolatos adatok kezelésére is. A munkaszerződésben fel kell tüntetni azokat a természetes személyazonosító adatokat (név, anyja neve, születési hely és idő, lakcím), amelyek a munkavállaló egyértelmű azonosításához szükségesek.
Az Adatkezelési tájékoztató elkészítéséért és karbantartásáért a jogi vezető felelős. 4.11.7 Oktatás Az adatvédelemről e szabályzatot és az erre a tárgykörre vonatkozó joganyagokat együttesen minden munkavállalónak a munkába lépését követően egyszeri alkalommal oktatni kell. A továbbiakban minden munkavállalónak figyelemmel kell kísérnie tevékenységéhez szükséges jogszabályváltozásokat, és a munkáltató által közreadott szabályozásokat. Az adatvédelemről szóló jogszabályváltozásokról – az önképzés elősegítése céljából – a szervezeti egység vezetőjének a tájékoztatást biztosítani kell. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK
A Rail Cargo Hungaria Zrt., mint munkáltató a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásával összefüggésben a munkavállalók következő adatainak nyilvántartására jogosult: a) természetes személyazonosító adatok; b) állampolgárság, bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállás; c) lakóhely (tartózkodási hely); d) foglalkozás, munkahely, munkakör (tevékenység); e) a munkanélküli ellátás, a foglalkoztatást elősegítő támogatás, valamint a munkaerőpiaci szolgáltatás megállapításához és igénybevételéhez e törvényben és más törvényben meghatározott adatok, f) iskolai végzettség(ek), szakképzettség(ek); g) jövedelemre vonatkozó adatok; h) a megváltozott munkaképességgel kapcsolatos adatok; i) TAJ szám.
− a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.). − a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) − a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény − az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ekertv.) − a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grt.) 16
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16. • a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. Törvény.
6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Ez az utasítás kihirdetésének napján lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK
1.3 A jelen Tájékoztatóban alkalmazott kifejezések tartalma megegyezik azoknak az Avtv. értelmező rendelkezéseiben rögzített tartalmával.
1. számú melléklet: Adatkezelési tájékoztató Kovács Imre sk.
Az Avtv. jelenleg hatályos vonatkozó fogalmai és értelmezései:
elnök-vezérigazgató
Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet.
1. számú melléklet Adatkezelési tájékoztató A www.railcargo.hu alatt elérhető weboldalt (a továbbiakban Weboldal) a Rail Cargo Hungaria Zrt. (székhely: 1133 Budapest, Váci út 92., cégjegyzékszám: 0110-045318, e-mail:
[email protected] telefonszám: +36 1 512-7300 (továbbiakban: Adatkezelő) üzemelteti. A jelen tájékoztató (a továbbiakban Tájékoztató) az Adatkezelőnek a Weboldal üzemeltetésével összefüggésben kezelt személyes és egyéb adatok védelmével kapcsolatos politikáját, gyakorlatát és kötelezettségvállalásait tartalmazza.
Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.
Az Adatkezelő fenntartja a jogot, hogy jelen Tájékoztató, vagy a hozzá kapcsolódó oldalak bármely tartalmát, különös tekintettel a vonatkozó jogszabályok változására, külön előzetes figyelmeztetés, és utólagos tájékoztatás nélkül megváltoztassa, illetve megszüntesse, figyelembe véve a vonatkozó hatályos magyar jogszabályokat.
Tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja.
1. Megfelelés a jogszabályoknak 1.1 Az Adatkezelő tiszteletben tartja és megóvja a Weboldal szolgáltatásait igénybe vevő (a továbbiakban Felhasználó) személyes adatait. Az Adatkezelő a Felhasználó által megadott adatokat a mindenkori hatályos magyar adatvédelmi törvénynek, egyéb vonatkozó jogszabályoknak megfelelően bizalmasan kezeli, harmadik félnek nem adja át, nyilvánosságra nem hozza, és azokat csak saját, az Adatkezelő tevékenységével kapcsolatosan, mértékben és ideig használja fel.
Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is.
1.2 Az Adatkezelő adatvédelmi elveinek kialakítása során a következő jogszabályok betartásával és figyelembe vételével járt el: • a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.); • az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény;
Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik; 17
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik.
tül értesíti az érintetteket, akiknek felajánlja azt a lehetőséget, hogy eldönthessék, hogy hozzájárulnak-e személyes adataik korábbiaktól eltérő kezeléséhez.
Adatzárolás: az adatok továbbításának, megismerésének, nyilvánosságra hozatalának, átalakításának, megváltoztatásának, megsemmisítésének, törlésének, összekapcsolásának vagy összehangolásának és felhasználásának véglegesen vagy meghatározott időre történő lehetetlenné tétele.
2.5 Az adatok tárolása az Adatkezelő informatikai Szolgáltatójának szerverhálózatán történik. Harmadik országban lévő adatkezelő vagy adatfeldolgozó részére a kezelt adatok nem kerülnek továbbításra. 2.6 Az Adatkezelő tevékenysége során technikai és szervezési intézkedésekkel, biztonsági eljárási szabályok kialakításával gondoskodik az adatok biztonságáról, az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásáról.
Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is – személyes adatok feldolgozását végzi.
2.7 Az Adatkezelő az adatokat a legkorszerűbb hardver- és szoftvertámogatás mellett különösen védi a jogosulatlan hozzáféréstől, megváltoztatástól, továbbítástól, nyilvánosságra hozataltól, törléstől vagy megsemmisítéstől, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.
Adatállomány: az egy nyilvántartó rendszerben kezelt adatok összessége.
2.8 Az Adatkezelő által végzett adatkezeléssel érintetteknek (ideértve a regisztrált felhasználókat és a Weboldal látogatóit is) az Adatkezelő székhelyére küldött levélben, a
[email protected] e-mail vagy a 1133, Budapest, Váci út 92. postai címen, illetve a +361 512 7430-as telefonszámon az Adatkezelőnél bármikor lehetőségük van az Adatkezelő által végzett adatkezeléshez megadott hozzájárulásukat visszavonni, hozzájárulásukat egyes adatokra, illetve adatkezelési műveletekre korlátozni, illetve személyes adataik kezelése ellen az Avtv. által meghatározott esetekben tiltakozni.
Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely vagy aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval. 2. Általános adatkezelési elvek 2.1 A Weboldal üzemeltetésével összefüggésben gyűjtött és rögzített személyes adatok kezelője a Rail Cargo Hungaria Zrt.. Az adatkezelés során az Adatkezelő adatfeldolgozót nem vesz igénybe.
2.9 Az Adatkezelő az e-mailen, postai úton vagy telefonon beérkezett adatkezelési visszavonást 5 munkanapon belül teljesíti, amelynek értelmében minden visszavonásra kért adatot megsemmisít.
2.2 A Weboldal üzemeltetésével összefüggésben végzett adatkezelés célja, hogy az Adatkezelő a Weboldalon keresztül információt biztosítson, és egyéb, a Társaság tevékenységével kapcsolatos tanácsadást, szolgáltatásokat nyújtson, valamint a partnerek számára hírlevelet küldjön.
3. A kezelt adatok köre 3.1 Ha a Felhasználó feliratkozik az Adatkezelő valamely online szolgáltatására, érdeklődik a szolgáltatásokkal kapcsolatban, kitölt egy online űrlapot, vagy véleményt formál, az Adatkezelő kérheti bizonyos személyes vagy cégadatok megadását. Ezek között szerepelhet a Felhasználó neve, vagy cégének neve, címe, e-mail címe, fax és telefonszáma.
2.3 Az adatkezelés minden esetben önkéntes, az Adatkezelő a személyes adatokat kizárólag a Felhasználó által választott szolgáltatás céljából, a Felhasználó által adott hozzájárulásnak megfelelően, annak keretei között használja fel. Az adatkezelés e célnak minden szakaszában megfelel. Az Adatkezelő által végzett adatkezelés jogalapja a Felhasználó tájékozott hozzájárulása, amelyet a Felhasználó a jelen Tájékoztató feltételeinek elfogadásával ad meg.
3.2 A Weboldal megtekintése során a technikai működés miatt automatikusan rögzítésre kerül a Felhasználó látogatásának kezdő és befejező időpontja, illetve egyes esetekben – a Felhasználó számítógépének beállításától függően – a böngésző, az operációs rendszer adatai és a Felhasználó IP címe, valamint a belépő és a kilépő oldal URL-je. Ezen adatokból a rendszer
2.4 Ha az Adatkezelő a személyes adatokat olyan módon szeretné felhasználni, amely eltérne a személyes adatok gyűjtésekor meghirdetett elvekkel és célokkal, úgy az Adatkezelő előzetesen e-mailen keresz18
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
automatikusan statisztikai adatokat generál. Az Adatkezelő ezeket az adatokat nem kapcsolja össze más személyes adatokkal, azokat kizárólag látogatottsági statisztikák elkészítésére használja.
telét szolgálja, valamint a szolgáltatás biztosítása érdekében a szolgáltató és a Felhasználó közötti kommunikációt biztosítja. Ezen adatok összesített, statisztikai célú felhasználására is sor kerül.
3.3 Az Adatkezelő a Weboldal szolgáltatásainak igénybevételéhez kétszintű jogosultsági kört alakított ki: a) A Weboldalt bárki látogathatja anélkül, hogy a technikailag automatikus adatkezelésen túl bármilyen személyes adatokat kellene megadnia. b) A Weboldalon elérhető meghatározott szolgáltatások használatát az Adatkezelő regisztrációhoz köti. A regisztrált felhasználók jogosultak a honlapon elhelyezett tartalmakhoz hozzáférni, illetve hírleveleket igényelni.
4.2 Amennyiben a Felhasználó regisztrál a hírlevél szolgáltatásra, akkor az e-mail cím kezelésének célja a hírlevél eljuttatása. 5. Az adatkezelés időtartama A regisztráció során megadott személyes adatok törlését a Felhasználó bármikor kérheti, valamint az Adatkezelő maga is törölheti akkor, ha a szolgáltatás megszűnik, vagy ha a szolgáltatás igénybevételét megtiltja.
3.4 A hírlevél szolgáltatás igénybevételéhez az érintett Felhasználókat egyes személyes adataik (listát lásd alább) közlésére kéri az Adatkezelő. A regisztráció során csak olyan személyes adatot kell a Felhasználónak megadnia, amely az adott szolgáltatás céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas.
6. Az adatokhoz hozzáférők köre 6.1 Az Adatkezelő által kezelt adatokat főszabály szerint csak az Adatkezelőnek a jelen Tájékoztatóban meghatározott adatkezelési célok megvalósításában résztvevő munkavállalói ismerhetik meg, akiket munkaszerződésük és a foglalkoztatásukra vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján valamennyi általuk megismert adat tekintetében titoktartási kötelezettség terhel.
3.5 A hírlevél regisztráció során az alábbi adatok megadása szükséges: • Név • Cégnév • Cím • E-mail cím
6.2 Személyes adatokat – a munkatársakon és közreműködőn kívül – az Adatkezelő harmadik személyeknek nem ad át. Ez nem vonatkozik az esetleges, jogszabályban előírt, kötelező adattovábbításokra. Az Adatkezelő az egyes hatósági adatkérések teljesítése előtt minden egyes adat tekintetében megvizsgálja, hogy valóban fennáll-e az adattovábbítás jogalapja, szükség esetén kikéri az adatvédelmi biztos véleményét.
3.6 Az Adatkezelő a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően nyilvántartást vezet azon személyekről, akik írásban bejelentették, hogy kívánnak a hírlevél szolgáltatás felhasználásával reklámot kapni. A nyilvántartásban nem szereplő személyek részére az Adatkezelő nem küld reklámnak minősülő hírlevelet. A nyilvántartást harmadik fél számára kizárólag az igénybe vevő előzetes hozzájárulásával adja át az Adatkezelő.
7. Tájékoztatás és jogorvoslati lehetőségek 7.1 A jelen Tájékoztatóban foglaltakon túlmenő további kérdések és észrevételek esetén a Felhasználók az alábbi e-mail címen:
[email protected], vagy a +36-1-512 7430as telefonszámon kérhetnek tájékoztatást személyes adataik kezeléséről.
3.7 A Felhasználó jogosult a regisztrációkor megadott adatainak megváltoztatását, valamint minden adatának törlését kérni az adatbázisból. 3.8 Az Adatkezelő által küldött valamennyi hírlevél tájékoztatja a címzettet arról az elektronikus levelezési címről és egyéb elérhetőségről, ahol a reklámok és egyéb levelek küldésének megtiltása iránti igényét bejelentheti.
7.2 A Felhasználó erre irányuló kérelme estén az Adatkezelő részletes tájékoztatást nyújt az általa kezelt adatokról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják, vagy kapták meg az adatokat.
4. Az adatkezelés célja 7.3 Az Adatkezelő a tájékoztatást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közérthetően, elektronikus úton adjuk meg.
4.1 A Weboldalon történő regisztráció során az Adatkezelő kezelésébe adott személyes adatok kezelésének célja a Weboldal szolgáltatásainak igénybevé19
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16. 16/2010. (VIII. 16.) VIG. sz. elnök-vezérigazgatói utasítás az ügyvédek megbízásáról, szakmai felügyeletükről és az ügyvédi teljesítés igazolásáról szóló 15/2007. (VI.12.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás 1. számú módosításáról egységes szerkezetben
7.4. A Felhasználó bármikor kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – törlését. Az Adatkezelő az alábbi esetekben köteles az adatok törlésére: • ha az adatok kezelése jogellenes; • ha a Felhasználó kéri; • az adatok hiányosak vagy tévesek, és ez az állapot jogszerűen nem korrigálható; • az adatkezelés célja megszűnt; • azt a bíróság vagy az adatvédelmi biztos elrendelte.
1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A Rail Cargo Hungaria Zrt. (a továbbiakban Társaság) megbízásából eljáró ügyvédek/ügyvédi irodák kiválasztására tevékenységére, ellenőrzésére és a teljesítések igazolására vonatkozó egységes rend kialakítása.
A Felhasználó az alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen.
2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA
A tiltakozás – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálásra kerül, amelynek eredményéről az Adatkezelő írásban tájékoztatja a Felhasználót. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az Adatkezelő az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszünteti, és az adatokat zárolja, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről mindazokat értesíti, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében.
2.1 Az utasítás hatálya 2.1.1 Az utasítás személyi hatálya kiterjed a Társaság valamennyi szervezeti egységére, a 4.3.7 pont vonatkozásában a Társaság egyszemélyes, illetőleg többségi tulajdonában álló valamennyi gazdasági társaságra. 2.1.2 Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed valamennyi szerződésre, tanácsadóra, amely alapján a Társaság bármely szervezeti egysége részére, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. §-ban meghatározott jogi szolgáltatási tevékenységet lát el.
Amennyiben a Felhasználó a tiltakozás alapján meghozott döntéssel nem ért egyet, úgy annak közlésétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. A per – választása szerint – megindítható az Adatkezelő, vagy a Felhasználó (érintett) lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti bíróság előtt is.
2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Jogi vezető.
8. Linkek más oldalakra
3.0 FOGALMAK
8.1 A Weboldal tartalmazhatja más oldalak linkjeit, azonban ezeknek az oldalaknak az adatvédelmi gyakorlatáért az Adatkezelő nem vállal felelősséget. Amennyiben ezek a weboldalak is gyűjtenek személyes információkat, úgy javasolt, hogy a Felhasználó tájékozódjon ezen weboldalak adatvédelmi szabályairól is.
Ügyvéd: az a személy, akit az illetékes területi ügyvédi kamara az ügyvédek nyilvántartásába bejegyzett, ideértve az alkalmazott ügyvédeket is.
A jelen Tájékoztatóban rögzített adatvédelmi politika kizárólag az Adatkezelő által üzemeltetett oldalakra érvényes.
Ügyvédi összeférhetetlenség: Az ügyvédekről szóló 1998 évi XI. törvény 6. § szerint az ügyvéd: a) nem állhat munkaviszonyban, szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban; nem lehet közalkalmazott, köztisztviselő, közjegyző és főállású polgármester; b) nem végezhet személyes közreműködéssel vagy korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozói tevékenységet.
Ügyvédi iroda: az az iroda, amelyet az illetékes területi ügyvédi kamara ügyvédi irodaként vett nyilvántartásba.
Jelen Tájékoztató 2010. …. napjától hatályos.
20
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16. 4.1.3 Az ügyvédi megbízási szerződést a jogi szervezet köti meg az ügy jellegére tekintettel határozott vagy határozatlan időtartamra. A jogi szervezet a szerződéskötésről haladéktalanul írásban tájékoztatja a szervezeti egységet/eket (a továbbiakban: „igénylő szervezeti egység”).
Nem esik e törvényi tilalom alá: a) a tudományos, művészeti és sporttevékenység; b) az oktatói tevékenység; c) a nem igazságügyi szakértői tevékenység; d) a választott-bírói tevékenység; e) az országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselői jogviszony; f) a munkaviszony nélküli igazgatósági és felügyelőbizottsági tagság; g) a kuratóriumi tagság és tisztségviselés.
4.2 Feladatok kiadása ügyvédeknek/ügyvédi irodáknak 4.2.1 A megbízási szerződés alapján ügyvéd/ügyvédi iroda részére a feladat kiadására – a 4.2.2, a 4.2.3 és 4.2.4 pontokban foglalt eseteket kivéve – a jogi szervezet útján kerülhet sor. A jogi vezető ezen kívül is kijelölhet olyan ügyvédi irodákat, amelyekhez az igénylő szervezeti egységek közvetlenül fordulhatnak. A jogi szolgáltatásra irányuló igényeket a jogi vezető a jogi szervezet részére kell megküldeni. A jogi vezető, hatályos megbízási szerződésekben foglaltakat figyelembe véve kijelöli az eljáró ügyvédet/ügyvédi irodát. A kijelölt ügyvédről/ügyvédi irodáról a jogi vezető az igénylő szervezeti egységet írásban tájékoztatja.
Az ügyvédi megbízás korlátai: Az ügyvédekről szóló 1998 évi XI. törvény 25 § alapján: • Az ügyvéd a megbízójával szemben mástól megbízást nem vállalhat el. • Korábbi megbízójával szemben az ügyvéd megbízást akkor vállalhat el, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, korábbi munkáltatójával szemben pedig akkor, ha a munkaviszony (szolgálati, alkalmazotti jogviszony) legalább 3 éve megszűnt, és munkavállalóként az ügy intézésében nem vett részt. • Az ügyvéd megbízást nem vállalhat el abban az ügyben, amelyben korábban bíróként, ügyészként, közjegyzőként, közjegyző-helyettesként vagy nyomozó hatóság tagjaként eljárt.
4.2.2 A szombathelyi, miskolci, záhonyi, és a szegedi területi jogi képviseletet ellátó – jelen utasítás 1. számú mellékletében felsorolt – három ügyvédi iroda részére a feladatokat a központvezetők is jogosultak kiadni.
4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA
4.2.3 A Társaság által indított projektek esetében a feladatokat a projekt tárgya szerint illetékes szervezeti egység vezetője által kijelölt munkavállaló jogosult kiadni.
4.1 Az ügyvéd/ügyvédi iroda kiválasztása, szerződéskötés 4.1.1 A Társaság bármely szervezeti egysége részére jogi szolgáltatás nyújtására irányuló megbízási szerződést (továbbiakban: megbízási szerződést) kizárólag a jogi szervezet köthet.
4.2.4 Az ügyvédi irodák az 5.000.000 Ft, azaz ötmillió forint értékhatárt meghaladó ügyértékű/perértékű megbízás esetén a megbízásról az ügyvéd/ügyvédi iroda részére történő átadással egyidejűleg írásban kötelesek értesíteni a jogi vezetőt.
4.1.2 A jogi szervezet a megbízási szerződés megkötését megelőzően: − felméri a jogi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó igényeket, figyelembe véve, hogy belső erőforrás segítségével megoldhatók-e; − konzultál az igénylő, illetve a tervezett megbízás tárgya szerinti szervezeti egységgel/ekkel, illetőleg a Társaság által indított projektek vezetőivel; − figyelembe veszi a megbízás tárgyát képező jogi szolgáltatás jellegét és az ellátáshoz szükséges esetleges speciális jogi szakértelmet; − a speciális szakértelem igényéhez mérten több ajánlatot kér be; − rendszeres megbízás esetén felméri az igényelt havi átlagos ügyvédi munkaórakeretet; − írásbeli nyilatkozatot kér az ügyvédi összeférhetetlenségre, az ügyvédi megbízás korlátaira, valamint arra vonatkozóan, hogy az ügyvédnek/ügyvédi irodának, az iroda tagjainak, alkalmazottainak volt illetve van-e megbízási szerződése a Társasággal vagy a Társaság érdekeltségi körébe tartozó céggel, egyéb szervezettel.
4.3 Teljesítések ellenőrzése és igazolása 4.3.1 A Társasággal szerződéses jogviszonyban álló ügyvédek tevékenységének szakmai felügyeletét a jogi vezető látja el. 4.3.2 A havi (vagy egyéb, szerződésben meghatározott időszakra vonatkozó) teljesítésekről az ügyvéd/ ügyvédi iroda a 2. számú melléklet alapján kimutatást készít. Az ügyvédi iroda teljesítését az igénylő szervezeti egység vezetője, vagy az által kijelölt munkavállaló, a területi képviseletet ellátó ügyvédi irodák esetében a területi üzemeltetési központ vezetők, projekt részére végzett jogi szolgáltatás esetén a projekt vezetője vagy az általa kijelölt PIB tag köteles ellenőrizni, és az ellenőrzés eredményétől függően az ügyvéd/ügyvédi iroda 2. számú melléklet alapján elkészített teljesítés kimutatásán aláírásával igazolni. 21
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
4.3.3 Az ügyvédi munkadíjak kifizetését a jogi vezető engedélyezi.
4.3.8 A jogi vezető jogosult a Társaság egyszemélyes illetőleg többségi tulajdonában álló társaságoknál a társaság által megbízott ügyvédekről/ügyvédi irodákról tájékoztatást kérni, valamint az ügyvédi összeférhetetlenség és megbízási korlátok fennállását bármikor ellenőrizni.
4.3.4 A kifizetések engedélyezésére akkor kerülhet sor, ha az ügyvéd/ügyvédi iroda által beadott számlához tartozó teljesítés kimutatáson minden egyes kiadott munkát és e munka elvégzését a Társaság igénylő szervezeti egység vezetője, vagy az által kijelölt munkavállaló, a területi képviseletet ellátó ügyvédi irodák esetében a területi üzemeltetési központ vezetők, projekt részére végzett jogi szolgáltatás esetén a projekt vezetője vagy az általa kijelölt PIB tag(ok) leigazolta/ák.
4.3.9 A jogi vezető bármikor ellenőrizheti, illetőleg rendszeres beszámolót kérhet azoknak a tanácsadóknak a munkájáról, melyek nem ügyvédként/ügyvédi irodaként látják el tanácsadói tevékenységüket, de tanácsadói tevékenységük jogi szaktudást is igényel. Az beszámoló mind az igénybevevő szervezetektől, mind közvetlenül a tanácsadóktól is bekérhető. A tanácsadó köteles a jogi vezető által meghatározott módon beszámolni tevékenységéről.
4.3.5 Az ügyvédi irodák havonta beszámolót küldenek a jelen utasítás 3. és 4. számú mellékletében foglalt táblázatok alapján, írásban és elektronikus formában is, az általuk képviselt peres és nemperes ügyek állásáról, valamint minden olyan igényről, jogsértésről, bejelentésről, amely perfenyegetettséget jelenthet a Társaság számára, illetőleg amely befolyásolhatja a Társaság üzletmenetét. A jogi vezető jelentősebb megbízás esetén a megbízás befejezésekor részletes írásos beszámolót kér az elvégzett feladatokról.
5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYONKÍVÜL HELYEZÉSEK 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Ez az utasítás kihirdetésének napján lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK
4.3.6 Ha az ügyvédi szerződésben adott ügyre vagy időszakra nézve az óraszám maximális értéke szerepel, ez csak a jogi vezető engedélyével léphető túl. Az erre irányuló igényt az ügyvédi iroda vagy az igénylő szervezet írásban köteles jelezni a jogi vezető felé a túllépés indokának és óraszámának (költségeinek) megjelölésével.
1. számú melléklet: a területi képviseletet ellátó ügyvédi irodák és illetékességi területük megnevezése. 2. számú melléklet: kimutatás minta az ügyvédi irodák teljesítményének igazolására 3. számú melléklet: kimutatás minta a peres, nem peres eljárásokhoz 4. számú melléklet: kimutatás minta a perfenyegetettséget jelentő illetőleg a Társaság üzletmenetét befolyásoló igényekhez, ügyekhez
4.3.7 Amennyiben az igénylő szervezeti egységek tényleges megbízásai meghaladják az előzetesen egyeztetett igényt, a számlát, illetőleg az előre egyeztetett összeg feletti részét a jogi vezető az igénybevevő szervezeti egység költséghelyére igazolja. A jogi vezető és az igénylő szervezet előre is megállapodhat, hogy az ügyvédi iroda költségét az igénylő szervezet viseli. Az ügyvédi iroda szakmai felügyeletére ebben az esetben is a jelen utasítás rendelkezései irányadók.
Kovács Imre sk.
elnök-vezérigazgató
22
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
1. számú melléklet A TERÜLETI KÉPVISELETET ELLÁTÓ ÜGYVÉDI IRODÁK Ügyvédi irodák Megnevezés
Ügyvédi irodák székhelye
Ügyvédi irodák illetékességi területe
Dr. Kövér István ügyvéd
9700 Szombathely Széll Kálmán u. 2.
Szombathelyi Területi Üzemeltetési Központ területe
Miskolci 11. sz. Ügyvédi Iroda
3530 Miskolc, Szemere út 26.
Miskolci Területi Üzemeltetési Központ területe; Záhonyi Területi Üzemeltetési Központ területe
Szegedi 8. sz. Ügyvédi Iroda
6720 Szeged, Tisza L. krt. 28-30.
Szegedi Területi Üzemeltetési Központ területe
23
24
Tárgy
Teljesített jogi tevékenység (konzultáció, okiratszerkesztés stb.) Eljáró ügyvéd
Teljesített munkaóra Megbízó szervezet
Kimutatás a ……… Ügyvédi Iroda …… év …. havi teljesítményének elszámolásáról
A …. Ügyvédi Iroda által …… év …. hónapban teljesített munkaórák száma összesen: ……… óra.
5.
4.
3.
2.
1.
Dátum
2. számú melléklet
Megbízó szervezet vezetőjének neve, teljesítést igazoló aláírása
Értesítő 6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
25
5.
4.
3.
2.
1.
Sorsz.
Ügy száma
3. számú melléklet
Peres fél
Összeg
Ügy tárgya
Eljárási cselekmények a hónapban
Megjegyzés (várható kimenetel)
A …… ügyvédi iroda képviseletében ellátott peres, nemperes eljárások …. év …… hóban a következők:
Peres, nemperes eljárások kimutatása
Értesítő 6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
Megjegyzés (várható kimenetel)
17/2010. (VIII. 16.) VIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás az Árképzés megvalósításának rendjéről szóló 14/2009. (XII.23.) VIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás 2. számú módosításáról
Eljárási cselekmények a hónapban
Módosításra került 2010. augusztus 2-i hatállyal a Rail Cargo Hungaria Zrt. 14/2009.(XII.23.) VIG sz. Árképzési Utasítása, mely módosítást a hatályba lépés után már feladott küldeményekre kell alkalmazni. Az utasítás teljes szövegét a Kereskedelem közvetlenül küldi meg az érintettek részére. Kovács Imre sk. elnök-vezérigazgató
15/2010. (VIII. 16.) PVH sz. pénzügy és gazdálkodás vezérigazgató-helyettesi utasítás a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott kötelezettségek belső szabályzatban történő rögzítéséről 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA
Összeg
Ügy tárgya
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben (továbbiakban: Pmt.) meghatározott kötelezettségek belső szabályzatban történő rögzítése annak érdekében, hogy a Társaság képes legyen felismerni azon szokatlan ügyeleteket, melyek bűncselekmények elkövetéséből származó pénznek a Társaságon keresztül történő tisztára mosását, valamint terrorizmusnak pénzzel való támogatását célozhatják. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA
Bejelentő fél
2.1 Az utasítás hatálya Jelen utasítás hatálya kiterjed valamennyi, a könyvviteli (könyvelői) tevékenységben részt vevő munkavállalóra.
Iktatószám
2.2 Felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Főkönyvelő felelős.
5.
4.
3.
2.
1.
3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Sorsz.
Perfenyegetettséget jelentő, illetőleg a Rail Cargo Hungaria Zrt. üzletmenetét befolyásoló igények, ügyek kimutatása
4. számú melléklet
Értesítő
Társaság: Rail Cargo Hungaria Zrt. 26
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
Könyvviteli tevékenység: A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 150. § (1) – (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás.
4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 Ügyfél-átvilágítási kötelezettség
Ügyfél: A Pmt. 3. §-a alapján az a személy, aki a Társasággal könyvviteli tevékenység igénybe vételére írásbeli szerződést köt, illetve a Társaság részére ügyleti megbízást ad.
A Pmt. alapján a Társaság ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles alkalmazni az alábbi esetekben: – üzleti kapcsolat létesítésekor; – a 3 600 000 Ft-ot elérő vagy azt meghaladó öszszegű ügyleti megbízás teljesítésekor (ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás esetén is, ha ezek együttes értéke eléri a 3 600 000 Ft-ot); – pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, amennyiben ügyfél-átvilágításra még nem került sor; – ha kétség merül fel a korábban kapott ügyfél azonosító adatok valódiságáról vagy megfelelőségéről.
Üzleti kapcsolat: Az ügyfél és a Társaság között könyvviteli tevékenység igénybe vételére vonatkozó írásbeli szerződéssel létrejött tartós jogviszony. Ügyleti megbízásnak minősül az ügyfél és a Társaság között könyvviteli tevékenység igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony. Ügyfél-átvilágítás: A Társaság írásban rögzíti az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a meghatalmazott, illetve a képviselő személyazonosságára vonatkozó adatokat és a személyazonosság igazoló ellenőrzését elvégzi, valamint rögzíti a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatokat és elvégzi a személyazonosságának igazoló ellenőrzését. Az azonosító adatokat a Pmt. 9. § (1)-(2) bekezdéseiben és a 10. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint megbízhatóan és visszakereshetően rögzíti gépi vagy papír alapú adathordozón.
4.2 Ügyfél-átvilágítási intézkedések A Társaság az ügyfél-átvilágítási kötelezettség körében az alábbi intézkedéseket köteles megtenni: – az ügyfél azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése; – a tényleges tulajdonos azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése; – az üzleti kapcsolatokra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatrögzítés; – az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring).
Tényleges tulajdonos a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685/B. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik, c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, továbbá d) alapítványok esetében az a természetes személy, 1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták; 2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg; vagy 3. aki tagja az alapítvány-kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár.
4.2.1 Ügyfél-átvilágítás természetes személy esetén A Társaság az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt a természetes személy ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt köteles azonosítani és a személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. a) A Társaság a természetes személy ügyfél azonosítása során köteles legalább az alábbi adatokat rögzíteni (minimum adatkör): o családi és utónév (születési név), o lakcím, o állampolgárság, o azonosító okmány típusa, száma, o külföldi természetes személy esetén magyarországi tartózkodási hely. A minimum adatkörben meghatározott adatokon kívül a Társaság kockázatértékelési alapon – ha erre a megbízás jellege, összege, az ügyfél körülményei alapján a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése érdekében szükség van – dönthet további adatok rögzítéséről (maximum adatkör). 27
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
A maximum adatkör (továbbiakban maximum adatkör) körében az alábbi adatok rögzíthetőek: o születési hely, idő, o anyja neve.
o főtevékenység; o képviseletre jogosultak neve, beosztása; o kézbesítési megbízottjának az azonosításra alkalmas adatai.
b) A személyazonosság igazolása körében a Társaság köteles megkövetelni az alábbi okiratok bemutatását: o a magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, o külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmány vagy tartózkodásra jogosító okmány.
b) A személyazonosság igazolása körében a Társaság köteles megkövetelni az alábbi okiratok bemutatását: – a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevében vagy megbízása alapján eljáró személy okiratai: o a magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, o külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmány vagy tartózkodásra jogosító okmány. – 30 napnál nem régebbi okirat, hogy o a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzőhöz benyújtotta; o más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént; o külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént; o cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát).
A Társaság köteles ellenőrizni a bemutatott azonosságot igazoló okmányok érvényességét is. c) A Társaság a 4.1. pontban meghatározott esetben az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan köteles rögzíteni az alábbi adatokat (minimum adatkör): o üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát; o ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét. A Társaság ezen túlmenően kockázatértékelési alapon a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében rögzítheti az alábbi adatokat is (maximum adatkör): o a teljesítés körülményei (hely, idő, mód). 4.2.2 Ügyfél-átvilágítás jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a) A Társaság az ügyfél azonosítása során köteles legalább az alábbi adatokat rögzíteni (minimum adatkör): o név, rövidített név; o székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelep címe; o cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszám, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát.
c) A Társaság a 4.1. pontban meghatározott esetben az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan köteles rögzíteni az alábbi adatokat (minimum adatkör): o üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát; o ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét.
A minimum adatkörben meghatározott adatokon kívül a Társaság kockázatértékelési alapon – ha erre a megbízás jellege, összege, az ügyfél körülményei alapján a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése érdekében szükség van – dönthet további adatok rögzítéséről (maximum adatkör). A maximum adatkör körében az alábbi adatok rögzíthetőek:
A Társaság ezen túlmenően kockázatértékelési alapon a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében rögzítheti az alábbi adatokat is (maximum adatkör): o a teljesítés körülményei (hely, idő, mód).
28
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
4.2.3 Tényleges tulajdonos azonosítása
A Társaság egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmaz, amennyiben pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújtó, biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet folytató, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytató, postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és kézbesítést folytató, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működő ügyfél tevékenységét az Európai Unió területén végzi vagy olyan harmadik országbeli hitelintézetnek vagy pénzügyi szolgáltatónak minősül, amelyre a Pmt-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll.
A Társaság az ügyfél-átvilágítás során köteles az ügyfelét arra vonatozóan írásban nyilatkoztatni, hogy saját vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el. Amennyiben a természetes személy ügyfél nem a saját, hanem a tényleges tulajdonos nevében jár el, az írásbeli nyilatkozatának tartalmaznia kell a tényleges tulajdonos következő adatait: o tényleges tulajdonos neve; o lakcíme; o állampolgársága. A jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél minden esetben köteles a tényleges tulajdonos fenti három adatát írásbeli nyilatkozatban megadni. A nyilatkozat szerepelhet a szerződésben, illetve arról külön formanyomtatvány készülhet. A követelmény az, hogy az ügyfél büntetőjogi felelősségének tudatában nyilatkozzon.
A Társaság egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárást folytat, amennyiben az ügyfél olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak. Továbbá amennyiben az ügyfél a Pmt. alkalmazásában felügyeletet ellátó szervnek minősül, így a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, Magyar Nemzeti Bank, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága és az a kamara, amelynek az ügyvéd, illetve a közjegyző tagja.
A Társaság a fenti adatokon felül, kockázatértékelési alapon kérhet a tényleges tulajdonosra vonatkozó további adatokat: o az azonosító okmány típusát; o külföldi természetes személy esetén a magyarországi tartózkodási helyet; o születési helyet és időt; o anyja nevét. Amennyiben az ügyfél a nyilatkozatot megtagadja, vagy az ügyfél-átvilágítás nem végezhető el teljeskörűen, a Társaság nem teljesíti az ügyleti megbízást.
Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárást alkalmazza a Társaság, ha ügyfele központi államigazgatási szerv, valamint helyi önkormányzat, továbbá az Európai Közösség intézménye, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank és az Európai Beruházási Bank.
Ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó, ismételt nyilatkozattételre kell felszólítani. Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a Társaság köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat jogszabály alapján e célra rendelkezésre álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.
4.4. Fokozott ügyfél-átvilágítás A pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő ügyfelek és ügyletek tekintetében, valamint, ha az ügyfél nem jelent meg személyesen azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából, a szolgáltató köteles fokozott ügyfél-átvilágítási eljárást alkalmazni.
4.3. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás A Pmt. 12. §-a értelmében a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő ügyfelek vonatkozásában egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazható. Ebben az esetben kizárólag az üzleti kapcsolatot köteles figyelemmel kísérni és az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket csak pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat vagy körülmény felmerülése esetén kell elvégeznie.
Ügyfél-átvilágítás az ügyfél személyes megjelenése hiányában A Társaság az azonosítás során, mind a belföldön, mind a külföldön tartózkodó távollévő ügyfél vonatkozásában az ügyfél-azonosítás esetén a maximum adatkört köteles rögzíteni. 29
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16. Amennyiben az ügyfél-átvilágítást olyan szolgáltató végezte el, amely tevékenységét harmadik országban folytatja, akkor ezen szolgáltatónak a Pmt. 18.§ (4) és (6) bekezdései szerinti követelményeknek kell megfelelnie.
A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyfél köteles a Társaság részére benyújtani az ügyfél-azonosítás során előírt okirat hiteles másolatát is. Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelő tanúsítvánnyal látta el, vagy a magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, amely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja. Az ellenőrzés során elfogadható az a másolat is, melyet az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a magyar konzuli tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.
Amennyiben a harmadik országban működő szolgáltató teljesíti a fent megjelölt követelményeket, akkor a Társaság erről tájékoztatja a pénzügyi információs egységként működő hatóságot. 4.7. Bejelentési kötelezettség A felügyeletet ellátó pénzügyi információs egységként működő hatóság részére a Pmt. 23. § (1) bekezdésének a) – b) pontjában meghatározott adatokat tartalmazó PMT08 számú nyomtatvány kitöltésével és annak a hatóság részére védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában történő megküldésével kell eleget tenni a bejelentési kötelezettségnek az alábbiakban leírtak szerint:
4.5. Külföldi kiemelt közszereplők ügyfél-átvilágítása A külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél köteles nyilatkozni arról, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e; és ha igen, akkor arról is, hogy a Pmt. 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.
A Pmt. 23. § (1) bekezdése értelmében pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a Társaság; – az ügyfél-átvilágítást elvégzi, ha az korábban nem történt meg; – a pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felismeréséről bejelentést tesz a kijelölt személynek.
Amennyiben a Társaság a nyilatkozat valódiságát kétségesnek tartja köteles intézkedéseket tenni ezen nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.
A bejelentés tartalma A bejelentésnek minden esetben tartalmaznia kell az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat, így az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljáró személy, az ügyfél és a tényleges tulajdonos adatait, az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatokat, valamint a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények részletes ismertetését, a körülmények leírását. A bejelentési kötelezettség védelemmel ellátott elektronikus üzenet beküldésével, az ABeV PMT08 számú kitöltő program használatával, illetve a szűkített adattartalmú ABeV PMT08 és a megfelelő XML állomány csatolásával teljesíthető.
4.6. Más Szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések A Pmt. lehetővé teszi – a Pmt. 18. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott – más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadását, azonban az ügyfél-átvilágítási követelmények teljesítése vonatkozásában a felelősség a Társaságot terheli. A más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadására az ügyfél hozzájárulása alapján kerülhet sor. A Társaság jogosult elfogadni továbbá az Európai Unió más tagállamában, valamint a törvényben meghatározott vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmazó harmadik országban pénzügyi szolgáltató és a Pmt. 1. § (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét, amely abban az esetben is elfogadható, ha a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg a Pmt.-ben meghatározottakkal.
A bejelentéshez szükséges nyomtatványok és az ehhez kapcsolódó kitöltési útmutató mindenkor hatályos változata a Vám- ás Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokság Pénzügyi Információs Osztályának a honlapján (http://vam.gov.hu/pio) megtalálható és letölthető. A bejelentési kötelezettség teljesítése nem tekinthető a jogszabályon vagy szerződésen alapuló gazdasági titok megsértésének. 30
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16. ciós egységként működő hatóság értesítése nélkül eltelt.
A Btk. 303/B. §-a alapján, aki a Pmt.-ben előírt bejelentési kötelezettségének (szándékosan) nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A bejelentés belső eljárási rendje
Kijelölt személy
Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban állók, illetve az ügyfél-átvilágítást, okmányok ellenőrzését, feldolgozását végző ügyintézők, a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatot, tényt, körülményt beosztásuknál fogva észlelő alkalmazottak a 2 példányban kitöltött adatlapot a 4. melléklet szerint kijelölt személyek egyikének juttatják el. Az adatlapok átvételét követően a kijelölt személy az adatlap tartalmát ellenőrzi, esetlegesen hiányzó adatokat pótolja. Ezt követően aláírásával, dátum feltűntetésével, igazolja az átvételt, majd az egyik példányt visszaadja a bejelentőnek. A kijelölt személyek a kapott bejelentéseket mind eredeti papír, mind digitalizált formában kötelesek nyilvántartani, azt a Rail Cargo Hungaria üzleti titkainak védelméről szóló 2/2007. (I.17.) VIG sz. vezérigazgatói utasításban foglaltaknak megfelelően tárolni és 8 évig megőrizni. A kapott bejelentést köteles a kijelölt személy a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére haladéktalanul a jelen szabályzatban leírtaknak megfelelően továbbítani. A bejelentés beérkezéséről kapott visszaigazolást köteles 8 évig megőrizni. A kijelölt személy a birtokába jutott információk alapján köteles saját hatáskörben intézkedni, vagy az arra illetékestől intézkedést kérni, ha ez szükségesnek mutatkozik, hogy a kapott, pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények a későbbi vizsgálatok (hatóságok, rendőrség) során elérhetők is legyenek.
A kijelölt személy feladata a bejelentések továbbítása a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. A kijelölt személy lehetőség szerint a szolgáltató vezető beosztású alkalmazottja. A kijelölt személy(ek) adatait a 4. számú melléklet tartalmazza. A kijelölt személy nevét, beosztását, elérhetőségét illetve az abban bekövetkezett változást a kijelöléstől, valamint a változástól számított öt munkanapon belül a jelen mintaszabályzat 2. számú mellékletében rögzített formanyomtatványon köteles bejelenteni. A pénzügyi információs egységként működő hatósághoz a bejelentést a kijelölt személy köteles megtenni, aki – a szolgáltatóra vonatkozó jogszabály titokvédelmi előírásainak figyelembevételével – a bejelentést védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában teljesíti, vagy ha a késedelem veszéllyel jár, előzetesen telefonon közli a szükséges adatokat. A bejelentés beérkezéséről a szolgáltató elektronikusan visszaigazolást kap. A bejelentés továbbítását a kijelölt személy nem tagadhatja meg. Ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztése A Pmt. 24. §-a értelmében a Társaság felfüggeszti az ügyleti megbízás lebonyolítását, ha a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény körülmény merül fel, és annak ellenőrzéséhez a pénzügyi információs egységként működő hatóság azonnali intézkedését látja szükségesnek.
4.8 Az ügyintézők kötelezettségei és feladatai a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására irányuló tevékenységben Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló ügyintézők, kötelezettségei
A felfüggesztéssel egyidejűleg értesíteni kell a pénzügyi információs egységként működő hatóságot. Az érintett ügyleti megbízás bejelentését a kijelölt személy védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában, illetve tértivevénnyel ellátott postai kézbesítés útján, faxon továbbítja, vagy ha a késedelem veszéllyel jár, előzetesen telefonon közli a szükséges adatokat.
1) Az ügyintéző, kijelölt személy kötelezettségei: o az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése, így az ügyfél azonosítása során az azonosító adatok felvétele / adatlap kitöltése, a személyazonosságának igazoló ellenőrzése, a tényleges tulajdonos azonosítása, az üzleti kapcsolat céljára és tervezett jellegére vonatkozó adatok rögzítése, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése; o a bejelentésben az ügyfél-átvilágítási adatok és a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény részletes és pontos megfogalmazása; o pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a kitöl-
A felfüggesztett ügyleti megbízás teljesíthető, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság arról értesíti, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései szerint nem hozott intézkedést, vagy ha a belföldi ügyleti megbízás felfüggesztését követően egy munkanap, illetve nem belföldi ügyleti megbízás felfüggesztését követően két munkanap a pénzügyi informá31
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
tött bejelentési adatlap haladéktalan továbbítása a kijelölt személynek; o titokban tartani az ügyfél, illetve harmadik személy előtt a bejelentés, adatszolgáltatás teljesítését, tartalmát, valamint azt, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás.
keresés alapján való teljesítéséről, annak tartalmáról, a bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás, az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek tájékoztatást nem adhat. Továbbá biztosítja, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon.
2) Az ügyintéző jogai: o névtelenséghez való jog, melynek értelmében a bejelentő alkalmazott neve nem szerepelhet a bejelentéseken. A kijelölt személy kizárólag a pénzügyi információs egységként működő hatóság kifejezett kérése esetén köteles a bejelentést kezdeményező alkalmazott személyére vonatkozó adatokat rendelkezésére bocsátani; o a bejelentés jóhiszemű megtételének kezdeményezése esetén nem vonható felelősségre a bejelentő akkor sem, ha az nem minősült utóbb megalapozottnak.
E tilalom nem terjed ki: 1) a pénzügyi információs egységként működő hatóság tájékoztatására; 2) a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság tájékoztatására; 3) a tagállambeli vagy olyan harmadik országbeli rokon tevékenységet folytató szolgáltatók közötti információtovábbításra, ahol a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók, ha az érintett személyek szakmai tevékenységüket ugyanazon jogi személyen vagy egy hálózaton belül folytatják. 4) az információk felfedésére két vagy több szolgáltató között, feltéve, hogy a) az információk ugyanazon ügyfélre és ugyanazon ügyleti megbízásra vonatkoznak, és b) két vagy több érintett szolgáltató közül legalább az egyik a Magyar Köztársaság területén folytatja tevékenységét és a többi szolgáltató más tagállamban vagy olyan harmadik országban honos, ahol a Pmt.ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók, és c) az érintett szolgáltatók könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási illetve vállalkozási jogviszony alapján folytatnak, és d) a szakmai titoktartás és a személyes adatok védelme tekintetében a belföldi követelményekkel egyenértékű követelmények irányadók a szolgáltatókra.
4.9 Az iratok megőrzése Az üzleti kapcsolat létesítésekor, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése során a Társaság birtokába jutott adatokat, okiratokat, illetve azok másolatait, az üzleti kapcsolat megszűnésétől számított nyolc évig kell megőrizni. Az üzleti kapcsolat létesítésén kívüli, egyéb esetben előforduló ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése során birtokába jutott adatokat, okiratokat, illetve azok másolatait, valamint a bejelentési kötelezettség teljesítését igazoló iratokat, illetve azok másolatait a bejelentéstől számított nyolc évig kell megőrizni. Az adatokat visszakereshetően kell tárolni. Az adatváltozás miatt módosuló adatok esetén a régi adatokat oly módon kell megőrizni, hogy abban mind a régi, mind az új adatok megjelenjenek, valamint az adatváltozás időpontja is rögzítésre kerüljön.
4.11 Speciális képzési programok A Társaság rendszeres időközönként, speciális képzések keretében köteles gondoskodni arról, hogy az érintett munkavállalók megismerjék a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket és e jogszabályoknak megfelelően tudjanak eljárni a feladtuk ellátása során. A képzéseknek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az érintett munkavállaló képes legyen felismerni azon szokatlan ügyleteket, amelyek bűncselekmények elkövetéséből származó pénzeknek a Társaságon keresztül történő tisztára mosását, valamint terrorizmus pénzzel való támogatását célozhatják.
Az ügyfél-átvilágítást a 4. számú mellékletben megadott személyek végzik. Az ügyfél-átvilágítás során birtokukba jutott okmányokat, adatokat, okiratokat, illetve az 1. számú melléklet szerint kitöltött adatlapot kötelesek papír és elektronikus formában biztonságosan megőrizni, tárolni a Rail Cargo Hungaria üzleti titkainak védelméről szóló 2/2007. (I.17.) VIG sz. vezérigazgatói utasításban foglaltaknak megfelelően. Az ügyfél-átvilágítás során keletkezet, tárolt adatokat, dokumentumokat az üzleti kapcsolat teljesítése során eljáró ügyintézők kérésére kötelesek megadni. 4.10 A felfedés tilalma A Pmt. 27. § (1) bekezdése értelmében a szolgáltató az általa tett bejelentésről és az adatszolgáltatás meg32
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
4.12. A pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok
5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1 Hivatkozások
o az ügyfél magáról, a tényleges tulajdonosról, illetve az egyes gazdasági eseményekről hamis, félrevezető információt, adatot szolgáltatott; o nem valós gazdasági eseményekkel kapcsolatos dokumentumok, bizonylatok kibocsátása, illetve befogadása; o nem létező, illetve azonosítatlan gazdálkodókkal (társaságokkal) kapcsolatos gazdasági események dokumentumainak, bizonylatainak befogadhatósága; o ismeretlen eredetű, jogcím nélküli (jogszabályi előírással, ügyfél nyilatkozatával, illetve szerződéssel, megállapodással alá nem támasztott) átutalások, készpénzmozgások; o vállalkozási tevékenységet végzők esetében kiugróan magas árbevétel kerül elszámolásra, amellyel szemben nem áll arányos költség (növekedés); o aránytalanul magas összegű törzstőke emelés, vagy tulajdonosi kölcsön nyújtása, amelyet nem indokol a vállalkozás működése; o nem valós gazdasági eseményekről kiállított számla, illetve azonosítatlan számlák, nyugták könyvelésére irányuló kérés, megbízás; o adatok vagy dokumentumok manipulálása, megváltoztatása, esetleg meghamisítása; o rendszeres és nagy összegű indokolatlan leltári többletek, illetve hiányok, azok okainak tényleges meghatározása nélkül; o minimális összegű saját tőkével (vagyonnal) rendelkező gazdálkodó (társaság) szabályos hitelfelvétellel, kölcsönnel nem igazolható nagy összegű befektetése; o az ügyfél kötelezettségeit (szerződés, megállapodás hiányában) rendszeresen más teljesíti és fordítva; o ténylegesen nem folytatott üzleti tevékenység számlázása, bizonylatolása; o szokatlanul nagy összegű és nemű valuta-tranzakciók; o házipénztár indokolatlan, gyors növekedése, illetve tagi kölcsön indokolatlannak tűnő nyújtása.
– 2000. évi C. törvény a számvitelről – 2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (Pmt.) – 35/2007. (XII.29.) PM rendelet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről – a Rail Cargo Hungaria ZRt. üzleti titkainak védelméről szóló 2/2007. (I.17.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás – 1978. évi IV. törvény a Bűntető törvénykönyvről 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás a kihirdetés napján lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Ügyfél-átvilágítási adatlap (formanyomtatvány) 2. számú melléklet: Bejelentés a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatról, tényről, körülményről (formanyomtatvány) 3. számú melléklet: A pénzügyi információs egységként működő hatóság elérhetősége 4. számú melléklet: A pénzügyi információs egységként működő hatósággal kapcsolatot tartó (kijelölt) személy/ek neve, beosztása, telefonszáma Nagy László sk.
pénzügyi vezérigazgató-helyettes
33
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
1. számú melléklet A szolgáltató neve: címe: ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI ADATLAP a 2007. évi CXXXVI. törvény 7. §-ban előírt feladat végrehajtásához (formanyomtatvány) I./1. Természetes személy ügyfél esetén A természetes személy adatai: 1. családi és utónév (születési név), amennyiben van házassági név: 2. lakcím (külföldi esetében a magyarországi tartózkodási hely is): 3. állampolgárság: 4. azonosító okmány száma, annak típusa: 5. születési hely, idő: 6. anyja születési neve: I./2. Jogi személy ügyfél esetén A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szerv adatai (egyéni vállalkozónál is ki kell tölteni) 1. név, rövidített név: 2. székhely, vagy külföldi székhelyű vállalkozás esetén a magyarországi fióktelep címe: 3. azonosító okirat száma (cégjegyzékszám/létrejöttéről szóló határozat száma/nyilvántartási szám): 4. főtevékenysége: 5. képviseletre jogosultak neve, beosztása: 6. kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatok: II. A tényleges tulajdonos A tényleges tulajdonos adatai, amennyiben az ügyfél nem a saját érdekében jár el: 1. családi és utónév (születési név), amennyiben van házassági név: 2. lakcím (külföldi esetében a magyarországi tartózkodási hely is): 3. állampolgárság: 4. azonosító okmány száma, annak típusa:. 5. születési hely, idő: 6. anyja születési neve: III. Egyéb 1. üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusa, tárgya és időtartama: 2. ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét: 3. a teljesítés körülményei (hely, idő, mód):
34
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
2. számú melléklet Bejelentés a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatról, tényről, körülményről (formanyomtatvány) 1. Az érintett szolgáltató neve, címe: 1.1. Az észlelés időpontja: 1.2. A bejelentés időpontja: 1.3. A kijelölt személy neve, (munkahelyi) címe, beosztása, telefonszáma: 2. A bejelentésben szereplő ügyfél és tényleges tulajdonos azonosító adatai A. A természetes személy (ügyfél) adatai: 1. családi és utónév (születési név), amennyiben van házassági név: 2. lakcím (külföldi esetében a magyarországi tartózkodási hely is). 3. állampolgárság: 4. azonosító okmány száma, annak típusa:. 5. születési hely, idő: 6. anyja születési neve: B. A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet (ügyfél) adatai (egyéni vállalkozónál is ki kell tölteni) 1. név, rövidített név: 2. székhely, vagy külföldi székhelyű vállalkozás esetén a magyarországi fióktelep címe: 3. azonosító okirat száma (cégjegyzékszám/létrejöttéről szóló határozat száma/nyilvántartási szám): 4. főtevékenysége: 5. képviseletre jogosultak neve, beosztása: 6. kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatok: C. A tényleges tulajdonos adatai: 1. családi és utónév (születési név), amennyiben van házassági név: 2. lakcím (külföldi esetében a magyarországi tartózkodási hely is): 3. állampolgárság: 4. azonosító okmány száma, annak típusa: 5. születési hely, idő: 6. anyja születési neve: D. Egyéb 1. üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusa, tárgya és időtartama: 2. ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét: 3. a teljesítés körülményei (hely, idő, mód): 3. A pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény rövid ismertetése:
35
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
3. számú melléklet A pénzügyi információs egységként működő hatóság elérhetősége Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága Pénzügyi Információs Osztály Cím: 1033 Budapest, Huszti út 42. Telefon: 06-1-4309-466; Fax: 06-1-4309-305 E-mail:
[email protected] 4. számú melléklet A pénzügyi információs egységként működő hatósággal kapcsolatot tartó (kijelölt) személy/ek neve, beosztása, telefonszáma Név: Sirkó Terézia; beosztás: főkönyvelő; tel: +36 (1) 512-7374 regisztrálási szám: 157911 Név: Karsai Gábor; beosztás: pénzügyi szakértő; tel: +36 (1) 512-7344 16/2010. (VIII. 16.) PVH sz. pénzügy és gazdálkodás vezérigazgató-helyettesi utasítás a Rail Cargo Hungaria Zrt. utalványozási szabályzatáról
1.3 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Rail Cargo Hungaria Zrt. Treasury szervezet vezetője.
1.0 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
2 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA
1.1 Az utalványozási szabályzat célja
Utalványozás (pénztári kifizetések, anyag- és eszközigénylések, bizonylat nem SAP programban történő elektronikus kifizetése esetén) Az utalványozás olyan ügylet, amelyben az utalványozó meghagyja az utalványozottnak, hogy harmadik személynek (utalványos) meghatározott pénzöszszeget fizessen ki, vagy részére meghatározott szolgáltatást teljesítsen. Az utalványozók azok a személyek, akik a kifizetéseket, a bevételek beszedését vagy elszámolását elrendelhetik. Az utalványozott az a személy, aki végrehajtja az utalványozó utasítását, az utalványos rendelkezésére bocsátja az utalványon szereplő eszközt, vagy kifizeti a meghatározott pénzösszeget. Az utalványos az a személy, akinek részére az utalványon szereplő pénzösszeget kifizetik, vagy akinek részére a kifizetés, anyag, eszköz átadás történik. Utalványozásra csak az engedélyezést (a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének elrendelése előtt – a szakmai teljesítésigazolás alapján – az engedélyezőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét, és azt, hogy az előírt követelményeket betartották-e) követően kerülhet sor. Az utalványozás előtt meg kell történnie a leszállított termék, vagy
A Rail Cargo Hungaria Zrt. hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának DHL-e alapján a megkötött szerződések teljesítése során keletkezett, számlán alapuló fizetési kötelezettségek, továbbá a nem számla alapján keletkező fizetési kötelezettségek (úgymint: bér, adó, járulék, jogszabály által meghatározott kötelezettség), anyagok, eszközök igénylésének, a Rail Cargo Hungaria Zrt. Treasury szervezet által kezelt forint- és valutapénztárban, és a Rail Cargo Hungaria Zrt. Területi Üzemeltetési Központjainál kezelt házi pénztárakban keletkező kifizetések, bevételek beszedésének vagy elszámolásának, elrendelési – utalványozási – rendjének szabályozása. 1.2 Az utalványozási szabályzat hatálya Az utalványozási szabályzatban foglalt rendelkezések hatálya kiterjed: A Rail Cargo Hungaria Zrt. valamennyi szervezetére, annak készpénzkezeléssel (a házipénztár), anyagés eszközkezeléssel megbízott dolgozóira, a szakmai teljesítést igazoló személyekre, valamint az utalványozási és engedélyezési jogkör gyakorlóira. 36
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
teljesített szolgáltatás szakmai igazolásának, ill. az okmányok engedélyezésének is.
A számlatulajdonosnak a pénzforgalmi megbízást – ha a pénzintézettel eltérően nem állapodott meg – az erre a célra rendszeresített formanyomtatványokon kell megadnia. A pénzintézeti átutalási megbízás kiállítása a pénzintézet felé – a pénzintézettel kötött megállapodás alapján – történhet elektronikus úton, a pénzintézet által biztosított rendszer segítségével.
Az utalványozás a kiadás (a gazdasági rendszer által ráfordítások beszerzésére vagy más működési feltételek, kiadott anyag, eszköz biztosítására kifizetett pénzösszeg) teljesítésének, a bevétel (a gazdasági rendszer által a külső környezetében működő más gazdasági vagy nem gazdasági rendszerektől kapott pénzösszeg) beszedésének, vagy elszámolásának elrendelése.
Készpénzkifizetés elektronikusan SAP rendszerből előállított kiadási pénztárbizonylaton történik. Anyag és szolgáltatás igénylése minden esetben az Igénylési Formanyomtatványon történik.
Szakmai igazolás Szakmai igazolás az engedélyezés alapja. Szakmai igazolást a DHL szerinti, adott szakterület vezetőjének a jogosultság, összegszerűség, szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését követő ellenőrzés után a kapcsolódó bizonylatokra a „teljesítése igazolt, kifizethető” vagy „A számla jogosságát igazolom” megjegyzésével és olvasható aláírásával kell elvégezni készpénzes és egyéb bizonylatok (nem SAPon keresztül) kifizetése esetén. Elektronikus úton (SAP-on keresztül) történő kifizetés esetén a Workflow rendszerében történik a teljesítésigazolás.
3.2 Követelmények az utalványozással szemben – a Rail Cargo Hungaria Zrt. szervezetén belül az utalványozásra került feladatoknak indokoltnak és a mindenkori üzleti tervvel összhangban kell lenniük; – a házipénztárból, bankszámláról történő kifizetések és az anyag, eszköz igénylésének a jelen utalványozási szabályzat, a pénzkezelési szabályzat, a banki utalások rendjét szabályozó utasítás, anyag, eszköz igénylésének és rendelésének szabályzata alapján történjenek; – az utalványozás folyamata áttekinthető, ellenőrizhető, megfelelő bizonylatokkal alátámasztható legyen; – bizonylatokra, okmányokra (nem SAP rendszeren történő kifizetés esetén) „kifizethető” megjegyzésnek és olvasható aláírásnak kell szerepelnie.
3.0 AZ UTALVÁNYOZÁSI SZABÁLYZAT LEÍRÁSA 3.1 Általános elvek
Az utalványozásra jogosultak neve, beosztása, aláírási mintája, rendelkezésre való jogosultságának (utalványozási korlátozás) feltüntetése, az utalványozási jogot engedélyező neve és aláírása dokumentált és az utalványozottnál elérhető legyen.
A pénztárból, bankszámláról kifizetések, anyag, tárgyi eszköz, szolgáltatás igénylése csak előzetes utalványozás után teljesíthetőek. Az utalványozást az utalványozó az eredeti bizonylatokon vagy a pénztárbizonylatokon aláírásával jelzi, kivéve az SAP rendszeren keresztül elektronikusan utalt bizonylatokat. Az utalványozó kötelezettsége az ellenőrzés, mely a jelen utasítás 3.7 pontjában részletezettek szerint történik.
3.3 Az utalványozás speciális esetei 3.3.1 Forint- és valutapénztár utalványozása A Rail Cargo Hungaria Zrt. házipénztárainak utalványozási rendjét a pénzügyi vezérigazgató-helyettes határozza meg. Az utalványozási jogkör szabályozása a 21/2006. (V.8.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás, a pénzkezelési szabályzatról alapján történik. Az engedélyező, illetve utalványozó által aláírt kimutatásokat a pénztáros a napi pénztárjelentés mellett köteles megőrizni. Kivonat az 1 számú mellékletben.
Utalványozás csak a rendelkezésre álló előirányzat erejéig történhet. (A készpénz kifizetéshez szükséges pénzmennyiséget biztosítani kell a bankszámláról történő készpénz felvétellel, átutalással történő kifizetés esetén az adott bankszámlán rendelkezésre álló egyenleg a kifizetés maximuma, mely rendelkezésre állását szintén biztosítani kell, ha szükséges a pénzeszközök átcsoportosításával.) történhet az utalványozás. Anyag, eszköz, igénylése a 4/2010. (II.26) VIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás az eszközök, anyagok és szolgáltatások igénylési és megrendelési folyamatáról utasítás alapján történik.
3.3.2 Bankszámláról történő teljesítések utalványozása 4/2008. (IV.16) PVH sz. pénzügyi vezérigazgató-helyettesi utasítás az elektronikus banki utalások rendje a MÁV Cargo Zrt-nél című utasításban foglaltak szerint. 37
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
3.3.3 Anyag, eszköz igénylésének és rendelésének utalványozása
3.5 Utalványozási jogcímek 3.5.1 Pénztári kifizetések jogcímei Forint és Valuta pénztár esetén
Az anyagok és szolgáltatások igénylési és rendelési folyamatát a 4/2010. (II.26) VIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás az eszközök, anyagok és szolgáltatások igénylési és megrendelési folyamatáról szabályozza.
– reprezentáció; – elszámolási előleg; – éleslátást biztosító szemüvegtérítés; – szakkönyv vásárlás; – utazási költség; – személygépkocsi használattal kapcsolatos költségek; – nyelvi képzés; – postaköltség; – illetékbélyeg; – fordítás; – Rail Cargo Hungaria Zrt. által igénybevett szolgáltatások költségei; – kiutazási költség; – Rail Cargo Hungaria Zrt. által soron kívül vett anyag költségek; – árufuvarozási tevékenységhez kapcsolódó kiadások területi üzemeltetési központok területén; – egyéb, a Rail Cargo Hungaria Zrt. működéséhez szükségesen felmerülő kifizetés.
3.4 Az utalványozás alapja és bizonylatai Pénzeszközök vonatkozásában fizetési kötelezettséget eredményezhet: – a megrendelés; – szerződés (pl. szállítási, vállalkozási, bérleti); – kiküldetés elrendelése; – a felsoroltakon kívül minden olyan kötelezvény, amelyből fizetési kötelezettség keletkezik. Dokumentumai: – szerződés; – megállapodás; – visszaigazolt megrendelés; – bármilyen elnevezésű tényleges vagy feltételezett esetben előálló kötelezettséget jelentő okirat, szerződés. 3.4.1 Forint- és valutapénztár utalványozása során használt bizonylatok
3.5.2 Bankszámláról történő kifizetések jogcímei
– forint bevételi pénztárbizonylat (B.318-102/A/V.r.sz.); – forint kiadási pénztárbizonylat (B.318-103/V).
– SAP FI Kötelezettségek moduljában rögzített, ellenőrzött, Workflow rendszerben teljesítés igazolt számlák; – minden olyan egyéb bizonylat, mely még nem került rögzítésre a SAP-ban, de a DHL szerint engedélyezésre jogosultak által kifizetésre engedélyezett.
– termék, áru beszerzése; – szolgáltatás (szállítás, bérlet stb.) megrendelése; – beruházás, felújítás, karbantartás megrendelése; – projektek költségei, – adók, illetékek, járulékok, eljárási költségek; – munkavállaló foglakoztatásának költségei; – szakmai képzés költsége; – kiküldetéssel kapcsolatban felmerülő költségek, ráfordítások; – kezesség, garancia összegei, kapcsolódó költségek, eljárások díjai; – kötbér, kártérítés, letét; – bérek, jövedelem-elszámoláshoz kapcsolódó kifizetések; – minden olyan fel nem sorolt gazdasági tárgyú intézkedésre, amelyből a Rail Cargo Hungaria Zrt.-t terhelő kötelezettség származik.
3.4.3 Anyag, eszköz igénylésének és rendelésének utalványozása során használt bizonylatok
3.5.3 Anyag, eszköz igénylésének és rendelésének jogcímei
SAP pénztár moduljában elektronikus úton előállított – forint bevételi pénztárbizonylat; – forint kiadási pénztárbizonylat; – valuta bevételi pénztárbizonylat; – valuta kiadási pénztárbizonylat. 3.4.2 Bankszámláról történő kifizetések utalványozásának bizonylatai
– Igénylési Formanyomtatvány.
– irodaszerek; – irodai eszközök; – karbantartási anyagok; – bútorok; – egyéb, a Rail Cargo Hungaria Zrt. működéséhez szükségesen felmerülő anyagok, eszközök. 38
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
3.6 Utalványozási értékhatárok
– pénzeszköz esetén a szükséges fedezet, eszköz és anyag igénylése során a raktáron lévő készlet meglétéért; – a bizonylatokon szereplő engedélyező személy aláírásának, DHL szerint, meglétéért, kivéve a SAPben rögzített bizonylatok esetén, melyre a 4/2008. (IV.16) PVH sz. pénzügyi vezérigazgató-helyettesi utasítás az elektronikus banki utalások rendje a MÁV Cargo Zrt-nél szabály vonatkozik; – az alaki, tartalmi feltételeknek megfelelő bizonylatok használatáért; – az utalványozás indokoltságáért; – az utalványozási bizonylat szabályos kitöltéséért; – hogy az utalványos jogosult-e az eszköz átvételére; – hogy az utalványozás a kötelezően előírt bizonylaton történt-e; – hogy a DHL szerinti engedélyező végezte-e az engedélyezést; – hogy rendelkezésre áll-e az eszköz, mely utalványozásra került. Az utalványozót és az engedélyezőt a kötelezettségek pénzügyi teljesítésére, készpénzkifizetésekre, anyag, eszköz igénylésére rendelésére vonatkozó szabályok betartásáért egyetemleges felelősség terheli. Az utalványozót az utalványozási jog gyakorlása során teljes anyagi, munkajogi, és büntetőjogi felelősség terheli.
3.6.1 Utalványozási értékhatárok Forint és valutapénztár esetén Forint és valutapénztár esetén az utalványozási értékhatárokat a 21/2006. (V.8.) sz. vezérigazgatói utasítás a pénzkezelési szabályzatról tartalmazza. (1. számú melléklet) 3.6.2 Utalványozási értékhatárok bankszámláról történő fizetések esetén 4/2008. (IV.16) PVH sz. pénzügyi vezérigazgató-helyettesi utasítás az elektronikus banki utalások rendje a MÁV Cargo Zrt-nél című utasítás alapján. 3.6.3 Utalványozási értékhatárok anyag, eszköz igénylésének és rendelésének esetén 4/2010. (II.26) VIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás az eszközök, anyagok és szolgáltatások igénylési és megrendelési folyamatáról rendelkezik. 3.7 Az utalványozó ellenőrzési kötelezettsége A kiadás teljesítésének elrendelése előtt – a szakmai teljesítés igazolás alapján – az utalványozónak ellenőriznie kell: – az összegszerűséget; – pénzeszköz esetén a szükséges fedezet, eszköz és anyag kivételezés során a raktáron lévő készlet meglétét; – a bizonylatokon szereplő engedélyező DHL szerinti engedélyezési jogosultságát; – az alaki, tartalmi feltételeknek megfelelő bizonylatok használatát.
3.9.2 Az utalványozott felelőssége Az utalványozottak kötelesek ellenőrizni: – hogy a bizonylat megfelel e az előírt alaki követelményeknek; – az utalványozást az arra jogosult személy végezte-e. A pénzeszköz kifizetését két esetben lehet megtagadni: ha nincs fedezet, vagy ha alakszerűségi hiba található az utalványon. Az utalványosok kötelesek megtagadni a kifizetések teljesítését, ha nem az arra jogosult végezte az utalványozást. Eszköz és anyag igénylés során a kiadást akkor lehet megtagadni, ha a raktáron lévő készlet nem teszi lehetővé a rendelkezésre bocsátást, vagy ha nem az arra jogosult végezte az utalványozást.
3.8 Utalványozással összefüggő összeférhetetlenségi szabályok – Egy adott bizonylat esetében a kifizetést engedélyező nem lehet azonos az utalványozó személlyel. – Az engedélyezést végző és a szakmai teljesítést igazoló személy nem lehet azonos. – Utalványozási feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységet a Polgári Törvénykönyv 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, vagy saját maga javára látná el.
4.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 4.1 Hivatkozás
3.9 Az utalványozással kapcsolatos felelősségek
8/2010. (V.7.) VIG. sz. elnök-vezérigazgatói utasítás a Rail Cargo Hungaria Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló utasítás; 21/2006. (V.8.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a pénzkezelési szabályzatról;
3.9.1 Az utalványozó felelőssége Az utalványozók felelősek: – a kiadás teljesítésének elrendelése előtt az utalványozás összegszerűségéért; 39
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
4/2010. (II.26) VIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás az eszközök, anyagok és szolgáltatások igénylési és megrendelési folyamatáról; 4/2008. (IV.16) PVH sz. pénzügyi vezérigazgató-helyettesi utasítás az elektronikus banki utalások rendje a MÁV Cargo Zrt-nél.
ria Zrt. TÜK Szombathely által kezelt forint házipénztár felé utalványozásra jogosultak, meghatározott összegű készpénz személynek vagy szervezetnek történő kifizetése esetén: Beosztás
4.2 Hatályon kívül helyezés
Összeghatár kiadási bizonylatonként
TÜK vezető
500.000 Ft értékig
területi árufuvarozási vezető
500.000 Ft értékig
területi gazdálkodási koordinátor
500.000 Ft értékig
5.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS
területi árufuvarozási szakértő
500.000 Ft értékig
Jelen Utasítás közzététele napján lép hatályba.
területi üzemeltetési koordinátor
500.000 Ft értékig
5/2008. (V.15) PVH sz. pénzügyi vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV Cargo Zrt. utalványozási szabályzatáról.
6.0 MELLÉKLETEK
A TÜK Miskolc 2010. április 12-én kiadott 10542/2010 számú levele alapján a Rail Cargo Hungaria Zrt. TÜK Miskolc által kezelt forint házipénztár felé utalványozásra jogosultak, meghatározott összegű készpénz személynek vagy szervezetnek történő kifizetése esetén:
1. számú melléklet: Forint és valutapénztárak utalványozási jogkörének és értékhatárok szabályozása Nagy László sk.
pénzügyi vezérigazgató-helyettes
1.számú melléklet
Beosztás
Forint és valutapénztár utalványozási jogkörének és értékhatárok szabályozása 21/2006. (V.8.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a pénzkezelési szabályzatról 11.4 pontjában Utalványozási jogkörnél rendelkezik. A Pénzügyi vezérigazgató-helyettes 2010. március 1-jén kiadott 10513/2010. számú levele alapján a Rail Cargo Hungaria Zrt. Treasury által kezelt forint-és valutapénztár felé utalványozásra jogosultak, meghatározott összegű készpénz személynek vagy szervezetnek történő kifizetése esetén: Beosztás
Rendelkezésre álló összeg erejéig, korlátlan
főkönyvelő
Rendelkezésre álló összeg erejéig, korlátlan
treasury vezető
500.000 Ft értékig
pénzügyi szakértő
500.000 Ft értékig
500.000 Ft értékig
területi árufuvarozási vezető
500.000 Ft értékig
területi árufuvarozási szakértő
200.000 Ft értékig
területi gazdálkodási koordinátor
200.000 Ft értékig
Beosztás
Rendelkezésre álló összeg erejéig, korlátlan
számviteli szakértő
TÜK vezető
A TÜK Szeged 2010. április 12-én kiadott 10460/2010 számú levele alapján a Rail Cargo Hungaria Zrt. Területi Üzemeltetési Központ Szeged által kezelt forint házipénztár felé utalványozásra jogosultak, meghatározott összegű készpénz személynek vagy szervezetnek történő kifizetése esetén:
Összeghatár kiadási bizonylatonként
pü-i vezig.helyettes
Összeghatár kiadási bizonylatonként
A TÜK Szombathely 2010. július 22-én kiadott 18651/2010 számú levele alapján a Rail Cargo Hunga40
Összeghatár kiadási bizonylatonként
TÜK vezető
500.000 Ft értékig
területi árufuvarozási vezető
500.000 Ft értékig
területi gazdálkodási koordinátor
200.000 Ft értékig
területi üzemeltetési koordinátor
50.000 Ft értékig
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16. 6. A 4.3.2 pont 1. bekezdése pontosításra került: Azok a munkavállalók, akik rendelkeznek érvényes vasutas arcképes igazolvánnyal és a vasúti személyszállítás a munkarendjükhöz illeszkedően megoldott a lakóhelyük és a munkavégzés helye között.
17/2010. (VIII. 16.) PVH sz. pénzügy és gazdálkodás vezérigazgató-helyettesi utasítás a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés egységes szabályozásáról szóló 6/2009. (IX.25.) PVH sz. pénzügy és gazdálkodás vezérigazgató-helyettesi utasítás 2. számú módosításáról
7. A 4.3.5 pont 1. mondatában „a munkaviszony megszűnését követő eljárás” kifejezés a „munkaviszony megszűnéséhez/megszüntetéséhez kapcsolódó eljárás” kifejezésre változik.
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés egységes szabályozásáról szóló 6/2009. (IX.25.) PVH sz. pénzügy és gazdálkodás vezérigazgató-helyettesi utasítás egyes rendelkezéseinek alábbi módosítását rendelem el, mely az utasítás kihirdetése napján lép hatályba, szabályait 2010. augusztus 1-től kell alkalmazni:
8. 4.3.6.1 pont változása: A munkáltatói jogkört gyakorló vezető dönt arról, hogy az érintett munkavállaló a jelen szabályzatban leírt feltételek alapján jogosult-e a munkába járási költségtérítésre. 9. A költségtérítés jogosulatlan kifizetése esetén történő visszafizetésről szóló szabályozás (4.3.6.1) kiegészül az igény bejelentése során történő valótlan adatközléssel az alábbiak szerint: Amennyiben a munkavállaló a lakcímváltozás bejelentését elmulasztja, vagy az igény bejelentése során valótlan adatokat közöl, és az utazási költségtérítést jogosulatlanul felveszi, ebben az esetben a munkavállaló köteles azt írásbeli felszólításra (4/a. számú melléklet) a Ptk. 301. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű kamattal megemelt összegben a munkáltatónak visszafizetni.
1. Az utasítás teljes szövegében a MÁV Zrt. Humánszolgáltató szervezet megnevezés Humánszolgáltató szervezetre módosul. 2. Az utasítás 3.0 pontja kiegészül az időügyintéző fogalmával: Időügyintéző: az a munkavállaló, aki az időadatokat rögzíti az SAP-ban. 3. A gépjárművel történő munkába járás szabályai (4.2) kiegészülnek az alábbiakkal: B) A munkavállaló kérésére a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglalt munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő térítést akkor is ki kell fizetni a munkavállaló részére, ha egyébként a munkába járás tömegközlekedés igénybevételével is megoldható lenne, de helyette a munkavállaló gépjárművet vesz igénybe, feltéve ha ennek költsége nem haladja meg a tömegközlekedési eszköz(ök) használata esetén fizetendő térítést. A munkahely és a lakóhely közötti útvonalra egyéb költség nem számolható el.
10. A munkáltató oldalán felmerült ok miatti jogalap nélküli kifizetésre vonatkozó rendelkezés kiegészül (4.3.6.1): Amennyiben a munkáltató oldalán felmerült ok miatt került jogalap nélkül kifizetésre az utazási költségtérítés, úgy abban az esetben csak a kifizetett költségtérítés kamattal nem terhelt összegét kell visszafizetni a munkáltató részére az írásbeli felszólítás alapján. 11. A 4.3.6.2 pont kiegészül az alábbiakkal: A munkavállaló az 1/b. számú melléklet kitöltésével jogosult gépjárművel történő munkába járás címén utazási költségtérítésre. Napi munkába járás esetén csak a munkában töltött napokra számolható el a költségtérítés. A munkában töltött napok számát az időügyintézőnek fel kell tüntetnie a szervezetenkénti csoportos béradat-közlő lapon (2. számú melléklet), és csatolni kell az érintett munkavállaló időadatlapjának másolatát. A munkában töltött napok számának helyességét a Humánszolgáltató szervezetnek ellenőriznie kell az SAP időadatai alapján.
4. A 4.3.1 pont vasutas arcképes igazolvánnyal rendelkező munkavállalókra vonatkozó 3. bekezdése az alábbiak szerint változik: Azon munkavállalók, akik rendelkeznek érvényes vasutas arcképes igazolvánnyal, azonban a vasúti személyszállítás a munkarendjükhöz illeszkedően nem megoldott a lakóhelyük és a munkavégzési helyük között. 5. A 4.3.1 pontban a költségtérítésre jogosultak köre kiegészül a Kollektív szerződés rendelkezése alapján az alábbiakkal: A mozgáskorlátozott, illetve súlyosan fogyatékos munkavállalót a közigazgatási határon belüli munkába járás esetén is megilleti a gépjármű költségtérítés, ha közösségi közlekedési eszközt nem képes igénybe venni.
12. Az 5.1 pont alatti felsorolás kiegészül az alábbival: • az APEH honlapján 2010.06.28-án megjelent Tájékoztató a munkába járás költségtérítéséről 41
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
13. Az 1/a számú melléklet kiegészül a következő mondattal: Jelen engedély hatályba lépésének napján a korábban kiadott engedély hatályát veszti.
18/2010. (VIII. 16.) PVH sz. pénzügy és gazdálkodás vezérigazgató-helyettesi utasítás a Rail Cargo Hungaria Zrt. munkavállalóinak integrált kompetencia alapú teljesítménymenedzsment rendszeréről szóló 2/2010. (II.5.) PVH sz. pénzügy és gazdálkodás vezérigazgató-helyettesi utasítás 1. számú módosításáról
14. Az 1/b számú melléklet kiegészül az alábbi választási lehetőséggel: • a gépjárművel való munkába járás esetén fizetendő költségtérítés összege nem haladja meg a közösségi közlekedési eszköz(ök) használatának munkáltató általi térítését 15. Az 1/b számú melléklet engedélyező része kiegészül a következő mondattal: Jelen engedély hatályba lépésének napján a korábban kiadott engedély hatályát veszti.
Ezen utasítás kihirdetése napjával a Rail Cargo Hungaria Zrt. munkavállalóinak integrált kompetencia alapú teljesítménymenedzsment rendszeréről szóló 2/2010. (II.5.) PVH sz. pénzügy és gazdálkodás vezérigazgató-helyettesi utasítás egyes rendelkezéseinek alábbi módosítását rendelem el:
16. A 3. számú melléklet kiegészül a bérletszelvény számának feltüntetésével.
1. Az utasítás teljes szövegében a MÁV Cargo Zrt. megnevezés Rail Cargo Hungaria Zrt.-re módosul.
17. A 4/a számú melléklet kiegészül a késedelmi kamatról való rendelkezéssel (opcionális): A jogalap nélkül kifizetett összeget és ennek …. év …. hó … napjától a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát (Ptk. 301. § (1) bekezdése)* a jelen – az Mt. 162. §-a szerinti – felszólítás kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül köteles visszafizetni. * Törölni, amennyiben a munkáltató oldalán felmerült ok miatt kerül sor a jogalap nélküli kifizetésre!
2. A 2.2 pont törlésre kerül, a 2.3 pont 2.2 pontra módosul. 3. 3.0 pont változása: a célkitűzéseket egy csoportba rendeztük; kiegészült a szervezeti és a vállalati szintű célkitűzés, valamint a tárgyév fogalom meghatározással. Vállalati szintű célkitűzés: A vállalati kulcsmutató, a menedzsment által meghatározott mutatószám (pl. üzleti eredmény, EBIDTA), aminek teljesülése a szervezet összteljesítményének függvénye, és közvetlen összefüggésben van a tulajdonosok céljaival. Minden rendszerbe tartozó munkavállaló számára kötelezően meghatározott. Szervezeti szintű célkitűzés: a szervezeti egységre vonatkozó számszerű eredménymutató Tárgyév: az adott naptári év, amelyre a célkitűzés vonatkozik
18. A 4/a számú nyilatkozat kiegészül: Tájékoztatom, hogy a jogszerűség és az összegszerűség megállapításához segítséget kaphat az ügyfélszolgálat vagy Humánpartner szervezet munkatársaitól. 19. A 4/b számú melléklet kiegészül a késedelmi kamatról való rendelkezéssel (opcionális):
4. A 4.4 pont 2. és 3. bekezdése az alábbiak szerint változik: A folyamat a tárgyévi célkitűzéssel indul és az időközi – féléves – áttekintést követően az éves értékeléssel (valamint az adott évi célkitűzéssel) zárul. Az előző év értékelő megbeszélése és a tárgyév célkitűző megbeszélése egy beszélgetés keretében, egymást követően történik.
o hozzájárulok ahhoz, hogy a jogalap nélkül kifizetett …………………………….…. Ft, azaz ………… ……………………… forint összegű munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést (és a …………….. Ft, azaz … ………………………………………. forint késedelmi kamatot)* a munkáltató a ………………… …..……..…. havi munkabéremből egyösszegben levonja. * Törölni, amennyiben késedelmi kamatot nem kell fizetni! Nagy László sk
5. A 4.5 pont számozása 4.4.1 pontra változik. 6. A 4.5.1 pont számozása és címe megváltozik: 4.4.1.1 Teljesítménycélok meghatározása A pont utolsó bekezdése az alábbiak szerint változik: Az éves teljesítményösztönző mértékét – az 1. sz. mellékletben meghatározott százalékos megoszlás szerint – három tényező befolyásolja:
pénzügyi vezérigazgató-helyettes
42
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
a vállalati szintű eredménymutató (évente kerül meghatározásra, minden munkavállaló számára kötelezően meghatározott) a szervezeti egységre vonatkozó számszerű eredménymutató (legalább egy szervezeti célt minden munkavállaló számára meg kell határozni) az egyéni és csoportcélkitűzések teljesítése. Egy munkavállaló részére nem célszerű 5-6 célkitűzésnél többet meghatározni. A célok súlyozását az 1. sz. melléklet tartalmazza. A célok súlyozása biztosítja besorolási kategóriánként a különböző célokhoz való egyéni hozzájárulás alapján történő differenciálást.
Teljesítményértékelő lapon (3. sz. melléklet) az elektronikus rendszerben kell rögzíteni, és annak kinyomtatott formáját a közvetlen vezetőnek (Értékelő), a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnek, valamint a munkavállalónak (Értékelt) alá kell írnia. 12. A 4.7 pont 4.4.4 pontra változik, 4. bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az ösztönző összegének meghatározásakor jogosultsági időszak az adott év január 1. és december 31. közötti időszakban ösztönző-kifizetésre jogosító munkakörben statisztikai állományban eltöltött idő. A 7. bekezdés az alábbiak szerint módosul: Amennyiben az előleg jogcímen már kifizetett öszszeg meghaladja a teljesítés alapján járó éves ösztönző összegét, úgy a két összeg közötti különbözetet a fizetési felszólítás kézhezvételét követő 15 napon belül vissza kell fizetni a Rail Cargo Hungaria Zrt. részére.
7. A 4.5.2 pont számozása 4.4.1.2 pontra változik. 8. A 4.6 pont számozása és címe változik: 4.4.2 Értékelés 9. A 4.6.1 pont az alábbiak szerint változik: 4.4.2.1 A teljesítménycélok értékelése A féléves értékelésre az I-VI. havi tény és éves várható üzleti jelentés elfogadása után kerül sor. A féléves értékelés során az éves várható alapján mérlegelni kell, hogy az adott mutató előreláthatóan teljesíthető-e. Az éves várható értékeket a Kontrolling és Portfoliókezelés szervezet adja meg. A nem számszerűsíthető célokat a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők szöveges formában értékelik. Az éves értékelésre az éves beszámoló Igazgatóság, illetve Közgyűlés általi elfogadása után kerül sor. Az éves értékelés során a Kontrolling és Portfoliókezelés szervezet által megadott tényadatokat kell alkalmazni. A nem számszerűsíthető célokat a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők szöveges formában értékelik. A teljes TMR időszak alatt a közvetlen vezető állandó, folyamatos feladata az értékelési szempontok megfigyelése; a teljesítés nyomon követése, szükség esetén dokumentálása; a megvalósulás támogatása; a folyamatos fejlődés, tanulás biztosítása; az alulteljesítők kezelése, segítése; az új feladatok rendszerbe történő illesztése.
13. A 4.8 pont számozása 4.5 pontra változik. 14. Az „Eljárási szabályok” előírásai helyébe az alábbi szabályozás lép: A teljesítmény célok kitűzését, értékelését, valamint ezek elfogadását az elektronikus TMR rendszerben a munkáltatói jogkörgyakorlónak kell rögzítenie. A célkitűző/értékelő lapot két példányban kell kinyomtatni. A szükséges aláírások után az egyik példány a munkavállaló számára kerül átadásra, a másik példányt a szervezeti egységek vezetői és a kiemelt munkavállalók esetében a Kompenzáció, a rendszerbe tartozó többi munkavállaló esetében a Humánpartner szervezet számára kell megküldeni. A célkitűzés és az értékelés lefolytatására a Kompenzáció szervezet által megadott ütemterv szerinti határidőig kell sort keríteni. 4.5.1 Célkitűzés A célkitűzések meghatározásához a Kontrolling és Portfoliókezelés szervezet által kialakított mutatószám rendszer nyújt segítséget, melyet a Kompenzáció szervezet juttat el a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőkhöz. A vállalati cél meghatározása minden érintett munkavállaló számára azonos és kötelező. Ezt kell kiegészítenie a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnek a szervezeti és az egyéni célokkal. A célok súlyozása az 1. sz. melléklet szerint történik. A szervezeti egység vezetők, valamint a kiemelt munkavállalók elkészített célkitűzés tervezeteit a Kompenzáció szervezet illetékes munkatársa összegzi. Az összesített célkitűzéseket a humán erőforrás igazgató javaslata alapján a vezérigazgató és a vezérigazgatóhelyettesek hagyják jóvá. Ezután kerülhet sor a célkitűző beszélgetések lefolytatására, a célkitűzések dokumentálására. A rendszer top-down elven működik, vagyis a szervezeti egység vezetők célkitűzésének jóváhagyása
10. A 4.6.2 pont számozása 4.4.2.2 pontra változik, 2. bekezdése pedig kiegészül a következő mondattal: Az egyes munkakörök kompetencia értékelő lapjai – amelyek tartalmazzák a kompetenciákat és azok szintjeit – az Intraneten a HR dokumentumok között szervezetenként és munkakörönként megtalálhatóak. 11. A 4.6.3 pont számozása 4.4.3-ra változik, és az 5. bekezdés az alábbiak szerint módosul: A teljesítménycélokat és a célokhoz tartozó mérőszámokat, határidőket, súlyszámokat, valamint azt, hogy az adott cél csoportcél-e, szöveges formában a 43
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
után kerülhet sor a szervezeti egység további – rendszerbe tartozó – munkavállalói számára a célkitűzések meghatározására, ami az érintett munkavállalók feletti munkáltatói jogkört gyakorló vezetők feladata és felelőssége. 4.5.2 Értékelés A szervezeti egység vezetők és a kiemelt munkavállalók értékeléséhez a kitűzött mutatók számszerű értékeit a Kontrolling és Portfoliókezelési, az üzemeltetési és a kereskedelmi szervezetek, a számszerűen nem értékelhető célkitűzések szöveges értékelését pedig a munkáltatói jogkörgyakorlók küldik meg a Kompenzáció szervezet részére, az előzetes kompetencia értékelés eredményével együtt. A szervezeti egységek vezetői és a kiemelt munkavállalók értékelésekor a Kompenzáció szervezet a beküldött mutatók értékei alapján elvégzi a terv-, tény-/ éves várható értékek összevetését, és javaslatot tesz a teljesítménycél értékelés eredményére. Az összesített eredményeket a humán erőforrás igazgató javaslata alapján a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek hagyják jóvá. Ezután kerülhet sor az értékelő beszélgetések lefolytatására, egyben a következő évi célkitűzések dokumentálására éves értékelés esetén. A rendszer top-down elven működik, vagyis a szervezeti egység vezetők értékelésének a jóváhagyása után kerülhet sor a szervezeti egység további – rendszerbe tartozó – munkavállalóinak értékelésére, ami az érintett munkavállalók feletti munkáltatói jogkört gyakorló vezetők feladata és felelőssége. A kompetencia értékelésénél a munka során szükséges kompetenciának a különböző megvalósítási szintjeit kell vizsgálni. A munkavállaló munkavégzés során tanúsított kompetenciáit a munkakörhöz rendelt kompetenciák előre meghatározott szintjéhez viszonyítva kell értékelni. 4.5.3 Eljárás munkakörváltás, illetve a munkaviszony megszűnése/megszüntetése esetén Ha az ösztönző összege számításának alapjául szolgáló időszak alatt a munkavállaló munkakörében változás következik be, az új munkakörnek megfelelő célokat az új munkakörbe kerüléstől számított egy hónapon belül ki kell tűzni. Az értékelési időszakban az előző időszak teljesítménycéljai is értékelésre kerülnek, a kifizetés szempontjából időarányosan figyelembe véve. Amennyiben a munkavállaló munkaköre úgy változik, hogy a munkakörváltozás miatt a munkavállaló a rendszer hatálya alá kerül, vagy kikerül a hatálya alól, a munkavállaló az ösztönzőre való jogosultság személyi hatálya alá kerülésének időpontjától, illetve kikerülésének időpontjáig az ösztönző összegének időarányos részére jogosult.
Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya a Társaságnál rendes felmondással vagy közös megegyezéssel megszüntetésre kerül, és a munkaviszony megszűnésének az időpontjában az értékelés objektív okokból nem végezhető el (nem állnak rendelkezésre a tényszámok), úgy az értékelést az értékelési időszakban kell elvégezni, az ösztönzőt pedig utólagos elszámolással kell kifizetni. A munkaviszony megszüntetéséről szóló dokumentumban ezt a tényt rögzíteni kell. Ha a munkaviszony a munkáltató rendkívüli felmondásával szűnik meg, vagy a munkáltató rendes felmondásának indoka a munkavállaló elégtelen munkavégzésével, vagy nem megfelelő magatartásával függ öszsze, a munkavállaló nem jogosult a tárgyévi teljesítmény ösztönzőre. 4.5.4 Eljárási szabályok a munkavállaló jogi állományba kerülése esetén Amennyiben a munkavállaló a célkitűzés időpontjában próbaidőn vagy jogi állományban van, úgy a célkitűzést a próbaidő leteltét, illetve a statisztikai állományba történő visszavételt követő egy hónapon belül meg kell tenni. A célokat a próbaidő lejártát követő naptól, ill. a statisztikai állományba való visszavétel napjától kell kitűzni. Az ösztönzőre való jogosultság a próbaidő lejártát követő naptól, ill. a statisztikai állományba való visszavétel napjától kezdődik. 4.5.5 Ösztönző kifizetése A bérszámfejtésre és a kifizetésre intézkedést a Humánszolgáltató szervezet felé a Kompenzáció szervezet tesz. Ennek feltétele, hogy a felek által aláírt értékelő lapokat a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők a Kompenzáció szervezet által meghatározott határidőig eljuttassák – vezetők és kiemelt munkavállalók esetén a Kompenzáció, – a többi ösztönzőre jogosult munkavállaló esetén a Humánpartner szervezethez. 15. Az 5.0 és 6.0 pontok törlésre kerülnek. 16. A 7.0 pont számozása 5.0-ra változik, címe: Hatályba léptetés, hatályon kívül helyezések 17. A 8.0 pont számozása 6.0-ra változik. 18. Az 1., 2. és 3. sz. mellékletek módosultak. Nagy László sk.
pénzügyi vezérigazgató-helyettes
44
20 20 20 15
Igazgatók
Vezetők
Premizált munkakörök (vezetők, kiemelt munkakörök, Key account menedzserek)
Termékcsoport szakértők
Felsőfokú végzettséghez kötött munkakörök
21 MMK
18-19-20 MMK
17 MMK
17 MMK
14-17 MMK
30
40
Vezérigazgató-helyettes
23 MMK
50
Vezérigazgató
Vállalati kulcsmutató %
15
30
30
40
40
40
30
Szervezeti szintű mutató %
Csoport cél %
Teljesítmény célstruktúra megoszlási aránya
A Rail Cargo Hungaria Zrt. TMR célstruktúrája
25 MMK
MMK
1. számú melléklet
70
50
50
40
30
20
20
Egyéni cél %
8%
15%
Munkaszerződésben vagy megállapodásban meghatározott
Munkaszerződésben meghatározott
Ösztönző mértéke
Értesítő 6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
45
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
2. számú melléklet
nem idéz elő tényleges teljesítményjavulást. Kiváló minőségű megoldásokat akar nyújtani az ügyfelek számára, pl. beszél a professzionalizmus, szakértelem, pontosság, precizitás és a minőségi szolgáltatások nyújtásának fontosságáról. Megbizonyosodik arról, hogy a dolgok rendben mennek.
KOMPETENCIA GYŰJTEMÉNY 1. ÜGYFÉLKÖZPONTÚSÁG Törekvés a külső és a belső ügyfelek igényeinek kielégítésére, felismerve az ügyfelek közötti különbségeket, erőfeszítéseket téve az igények pontos felmérésére, megértve mind a belső, mind a külső ügyfelek igényeit, elvárásait, a hosszú távú ügyfélkapcsolatok kiépítése érdekében.
2. Saját minőségi mércét állít fel. Egyéni módon értékeli teljesítményét, a saját maga által megállapított kitűnőségi szinthez képest. A menedzsment által kitűzött célok elérésének új, pontosabb módszereire koncentrál. Lépéseket tesz a minőségi munka érdekében.
1. Figyelemmel kíséri az ügyfél kívánságait, kéréseit, panaszait. Naprakész információkkal szolgál a projektek, munkák előrehaladásáról (de nem vizsgálja az ügyfél háttérproblémáit). Gyorsan orvosolja a problémákat, az ügyfelek rendelkezésére áll. Világosan jelzi külső és/vagy belső ügyfeleinek, hogy kérésük teljesíthető-e.
3. Javítja a teljesítményt. A teljesítmény fokozása érdekében speciális változtatásokat hajt végre a rendszerben vagy saját munkamódszereiben. Meghatározza a követelményeket, elvárásokat, hogy világos teljesítmény célokat tűzzön ki. A pontos, megbízható munkavégzés érdekében figyelmet fordít saját és mások munkájának ellenőrzésére. Meghatározza az ellenőrzési pontokat, annak érdekében, hogy mind saját maga, mind munkatársai a szakmai elvárásoknak megfelelően minőségi munkát nyújtsanak.
2. A kölcsönös elvárásoknak megfelelően világos és egyértelmű kommunikációt tart fenn az ügyféllel, valamint figyeli a partner elégedettségét. Folyamatosan tájékoztatja az ügyfeleket a nyitott ügyekkel kapcsolatban, amikor igénylik, rendelkezésre áll.
4. Kihívást jelentő célokat tűz maga elé. A kihívás azt jelenti, hogy a cél határozottan megerőltető, de nem irreális vagy lehetetlen. A kezdeti és a későbbi jobb teljesítményt összehasonlítja. Alapvetően meg van győződve, hogy a kitűzött célok túlteljesíthetők, és ezt az érzést erősíti munkatársaiban is. Rövid időtartamon túl is kitartó a célok megvalósításában.
3. Személyes felelősséget vállal az ügyfél problémáinak korrigálására. Nem hivatkozik külső okokra, akadályokra, hanem azonnal, magyarázkodás nélkül intézkedik.
5. Prioritásokat állít fel, költség-haszon elemzést készít, kiválasztja a célokat a kalkulált befektetések és eredmények alapján, ezek ismeretében üzleti alapú döntéseket hoz. Explicit módon figyelembe veszi a lehetséges profitot, a beruházás megtérülési- vagy költség-haszon elemzéseit. Elemzi az üzleti eredményeket, célkitűzései magasan átlagon felüliek és igen határozott, komoly törekvést mutat, hogy meg is valósítsa őket. Kitartó, kemény ellenállás esetén is. Tudatos üzleti kockázatot vállal. Jelentős forrásokat és/vagy időt fordít a bevételek növelésére, a teljesítmény javítására, a kihívó célok elérésére. Új dolgokkal próbálkozik, hogy elérje a kitűzött célt, miközben lépéseket tesz a felmerülő kockázatok minimálisra csökkentése érdekében.
4. Az ügyfél érdekében cselekszik, munkaidejében mindig elérhetővé teszi magát, különösen, ha az ügyfél éppen kritikus időszakban van. A normál elvárásokon túlmenő támogatást nyújt az ügyfelek számára. Hatékonyan kommunikál, optimális kapcsolatot tart fenn a partnerekkel. 5. Törekszik arra, hogy az ügyfél ki nem mondott szükségleteit is kielégítse, ismeri az ügyfél tevékenységét, és/vagy információkat keres a partner valódi, a tevékenységével összefüggő ki nem mondott szükségleteinek feltárására. Hozzáilleszti ezeket az igényeket az elérhető (vagy partnerre szabható) termékekhez, szolgáltatásokhoz. 2. EREDMÉNYORIENTÁLTSÁG
3. ELKÖTELEZETTSÉG Képesség a tevékenysége során a kitűzött célok, az elérendő eredmények szem előtt tartására, a minőség, a költség és az idő mérésére szolgáló rendszerek hatékony támogatásának biztosítására a szervezeti célok elérése érdekében.
Képesség a saját viselkedés, jellemző magatartásformák a szervezet igényeivel, prioritásaival és céljaival való összhangba hozására. Magában foglalja a szervezeti célok és szükségletek elősegítésére és megvalósítására irányuló tevékenységeket.
1. Munkáját jól és becsületesen végzi. A veszteség vagy sikertelenség csalódást eredményez nála, de ez 46
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
1. Megpróbál beilleszkedni, megfelelően öltözködik, tiszteletben tartja azokat a szokásokat, módszereket, ahogyan a dolgokat a szervezetben teszik. Hajlamos csak a saját szakterületére összpontosítani, nem működik együtt a munkatársakkal.
szakmai koncepciónak. Nem tudja megfelelően elsajátítani a szükséges ismereteket vagy készségeket, munkája felügyeletet vagy javítást igényel. 2. A szakmai sztenderdek szerint ideális, de a szervezeti hatékonyság szempontjából nem optimális megoldást keresi. Szakmai igényessége miatt rendszeresen lekési a határidőt.
2. A lojalitás mintájául szolgál, tiszteletben tartja és elfogadja, amit felettesei fontosnak tartanak. Megérti és képes másokkal megértetni a szervezet értékeinek jelentőségét. Kifejezheti érzelmi kötődését a szervezethez, vagy aggodalmát a szervezet imázsával kapcsolatban, ezzel tudatosan példát mutat kollegáinak. Kész arra, hogy kollegáinak segítséget nyújtson feladataik elvégzésben.
3. Munkáját az igényesség, az alaposság, a megoldások keresése jellemzi. Csak megfelelő minőségű munkát ad ki a kezéből, jellemző rá a hibátlan munkavégzés. Odafigyel a munka korábbi fázisában elkövetett hibákra is és lépéseket tesz azok kijavítására. Saját szakterületén bekövetkező változásokat átülteti a gyakorlatba, keresi a szakmai hozzáértés fejlesztésének lehetőségét.
3. Tevékenységeivel támogatja a szervezet küldetését és céljait. Cselekedeteit és prioritásait úgy állítja fel, hogy kielégítse a szervezet igényeit és illeszkedjen a szervezet küldetéséhez. Keresi azokat az alkalmakat, ahol lehetősége van a szervezeti kultúra terjesztésére. Felismeri személyének másokra gyakorolt hatását, folyamatosan keresi a csoport teljesítményét legjobban elősegítő viselkedésmintát. Együttműködik másokkal, hogy elérjék a szervezet célkitűzéseit.
4. Saját szakterületét magas szinten és átfogóan ismeri. Közreműködik a munkatársak szakmai fejlesztésében, hatékonyan működik együtt a saját szakterületén kívül dolgozó kollégákkal. Naprakész információkkal rendelkezik saját szakterületének legújabb fejlesztéseiről, számba veszi, hogyan lehetne azokat a szervezeten belül alkalmazni. Az adott terület belső vagy vállalati szaktekintélyének ismerik el.
4. A szervezeti jövőképet hétköznapi nyelvre és gyakorlati megoldásokra fordítja le. Biztosítja, hogy mások vegyenek példát a szervezet céljairól és küldetéséről. Másokat is bevon a kihívással teli, de reális jövőkép megvalósításába. Meghatározza és mindenkihez eljuttatja az elvárt teljesítményt lebontva azt szervezeti, csoport és egyéni szintre.
5. Szakmai igényessége, elkötelezettsége másokat is erre ösztönöz. Támogat másokat a hibák felismerésében és kijavításában. Folyamatosan fejleszti a megfelelő minőségi szint kritériumait. Kívülállók szakértőként vagy az adott szakterület vezető tekintélyeként tartják számon. Szakterületén belül új, átfogó gondolkodásmódot valósít meg, amely komoly gazdasági előnnyel jár a szervezet számára. Tagja az elismert szakmai szervezeteknek, másokat nemzetileg elismert szakmai minősítések megszerzésére ösztönöz.
5. Áldozatot is hoz a szervezet érdekében. A szervezet érdekeit saját érdekei elé helyezi, ide értve saját szakmai preferenciáit, vagy családi érdekeit is. A szervezet egésze számára hozott előnyös döntések mellett, ha azok népszerűtlenségük, ellentmondásosságuk ellenére is kiáll, még akkor is, ha azok keresztezik saját szervezeti egysége rövidtávú érdekeit.
5. SZABÁLYKÖVETÉS Annak képessége, illetve hajlandóság arra, hogy mind a törvényi, mind a szervezet által felállított és elfogadott szabályokat betartsa, saját munkáját ezeknek megfelelően végezze, illetve másokat is a szabályoknak megfelelő magatartásra ösztönözzön. Ez a kompetencia nem vonatkozik a minden munkatárs esetében betartandó munkavédelmi, biztonsági, sztenderd nyilvántartási, ügyviteli rendszerek, szabályzatok kezelésére.
4. PROFESSZIONALIZMUS Képesség a munkatevékenység folyamatában az igényesség, a szakmaiság fenntartására, a minőségi előírások, szabványok érvényesítésére, motiváltan a munkával kapcsolatos fejlődésre, szakmai tudás szinten tartására, új szaktudás megszerzésére, meghatározva, megszerezve, tolmácsolva és terjesztve a fontos információkat, annak érdekében, hogy hozzájáruljon a szervezet sikerességéhez.
1. Ismeri a törvényi szabályokat, illetve a szervezet írott és íratlan szabályait, elfogadja azok szükségességét. Azt akarja, hogy a szabályok, elvárások, kristálytiszták legyenek, előnyben részesíti, ha a szabályok írásos formában is elérhetőek.
1. Nem érdekli az általa elvégzett feladat minősége, munkájában rendszeresen hibák maradnak. Nincsenek eszközei a hibák felismerésére, nem találja meg az okokat. Szakmai véleménye nem magalapozott, nem tulajdonít jelentőséget az igényesen kivitelezett 47
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16. Túl nagy hangsúlyt helyez a kommunikáció módjára ahelyett, hogy a tartalommal törődne. Nem hiteles, nem őszinte, túlságosan a kommunikációs technikák alkalmazására helyezi a hangsúlyt. Nincs tekintettel másokra, mások véleményére.
2. Odafigyel a szabályokra, felismeri, ha saját vagy mások munkája nem teljesen felel meg azoknak. Pontosan átlátja, hogy a szabályok nem követésének milyen következményei vannak a munka eredményére, illetve a szervezetre nézve. Munkája során nem keres kibúvókat, hanem betartja a szabályokat, előírt eljárásokat.
3. A használni kívánt nyelvezetet a hallgatóságra szabja, komplex fogalmakat, koncepciókat oly módon tisztáz, hogy az érthető legyen az adott célcsoport számára. Stílusát, hangnemét, mondanivalóját a hallgatóság, illetve a másik fél reagálására alapozva változtatja. Könnyen megközelíthető, szívesen osztja meg véleményét másokkal és hallgat meg másokat.
3. Ha valami nem a szabályoknak, előírásoknak megfelelően történik, gondoskodik arról, hogy időben és megfelelően helyrehozza az eltéréseket, és másokat is figyelmeztet a szabályok betartásának fontosságára, szükségességére. 4. Növekvő leterheltség, akadály, illetve külső nyomás esetén sem tér el a szabályok betartásától. Szabályzatokat alkot a törvényes működés, illetve a megfelelő belső működés biztosítása érdekében. A kidolgozott szabályokat, eljárásokat minden érintett számára kommunikálja, azok betartását folyamatosan ellenőrzi.
4. Érthetően, konkrétan és tömören kommunikál, az információt, gondolatait úgy adja át, hogy mindenki ugyanazt érti rajta. Írásbeli munkái áttekinthetőek, esztétikusak. Figyelembe veszi és reagál partnere verbális és non-verbális jelzéseire. Az egyének, vagy csoportfolyamatok megértését arra is felhasználja, hogy képes legyen előre jelezni, hogyan fognak az emberek reagálni egy bizonyos szituációban. Kommunikációs stílusával felkelti az érdeklődést a téma iránt.
5. Utasításkövető, a szabályokat betartó. Megbízatóan követi a vezetőinek utasításait, az előírt folyamatokat. Elkötelezett a feladatok megoldására, megbízhatóan megoldja azokat.
5. A kívánt hatás elérése érdekében optimálisan kommunikál, érti mások igényeit, érdekeit, motivációit, viselkedésének mozgatórugóit. Elfogadja, hogy mások más szemszögből látják az eseményeket és megérti, hogy ez miből ered. Érti a bonyolult, vagy ellentmondó, rivalizáló jelzéseket, üzeneteket. Bonyolult, nehezen érthető ötleteket, koncepciókat is le tud fordítani konkrét, érthető nyelvre. Képes nagyon különböző emberekkel is szót érteni, számos kommunikációs stílust használ hatékonyan. Ellenőrzi, hogy hallgatósága megértette-e a mondanivalóját. Írásbeli munkái kiemelkedően pontosak és esztétikusak. Nem okoz gondot számára szűk körben vagy nagyobb csoport előtt kifejteni gondolatait.
6. KOMMUNIKÁCIÓ Magában foglalja a kommunikáció során tanúsított viselkedést és diplomáciai érzéket csakúgy, mint az elképzelések, információk – akár szóban, akár írásban történő – közvetítését oly módon, hogy azt célzott hallgatósága megértse. 1. A kommunikáció során mind az egyénekre, mind a csoportokra aktívan odafigyel, kérdéseket tesz fel, hogy a szóban forgó témát mélységeiben megértse. Figyelmesen hallgat másokat, és bátorítja őket, hogy fejtsék ki nézeteiket. Nehezen képes kapcsolatot teremteni idegenekkel, zavarba jön, mások szemében megközelíthetetlennek tűnik, elutasító, ha közelednek hozzá. Beszédének tartalma és testbeszéde ellentmondó, őszintétlennek tűnik. Rendszeresen félbeszakít másokat, nem hallgatja végig gondolataikat. Szóbeli kommunikációnál kerüli a szemkontaktust, nem figyel másokra.
7. ELEMZÉS Képesség az adatok gyors és hatékony rendezésére, értelmezésére, kérdések sorozatával ellenmondásos információk feloldására, figyelembe véve a jövőben felhasználható lehetőségeket, illetve a kevésbé a figyelem középpontjában lévő környezeti információkat.
2. Ellenőrzi és tisztázza, hogy megértették-e, megfelelően értelmezi a nonverbális jelzéseket. Bizonyosságot keres arra vonatkozóan, hogy a tényszerű üzeneteket sikerült-e átadnia. Egyértelműen kommunikál, odafigyel arra, hogy tényszerű maradjon, amikor tájékoztatást ad, azért hogy elkerülje a félreértéseket, a negatív következményeket, a káros, kellemetlen hatásokat. Kommunikációjában egyoldalú, vagy túlságosan a közlésre vagy a hallgatásra helyezi a hangsúlyt.
1. A közvetlen környezetében lévőknek lényegre törő kérdéseket tesz fel. Személyesen megvizsgálja a probléma, vagy helyzet megoldásának lehetőségét. Alapszabályokat alkalmaz, a józanész szabályaira, korábbi tapasztalataira támaszkodik a problémák meghatározása során. Felismeri, amikor a jelen helyzet pontosan megegyezik a korábban már tapasztaltakkal. Az adatokat nem kezeli kellő biztonsággal. 48
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16. 8. PROBLÉMAMEGOLDÁS
2. Ellenőrzi az összegyűjtött információk teljes körűségét, észleli a hiányosságokat és utána jár, hogy azokat megszerezze. Az információkat megfelelően szelektálja, így a fontos adatok megfelelő figyelmet kapnak. Felismeri az összefüggéseket: észreveszi, amikor egy jelenlegi helyzet hasonlít egy múltbeli szituációhoz, és azonosítja a hasonlóságokat. Analízis segítségével képes kapcsolatot teremteni az adatok között. Az adatokat szisztematikusan kisebb, kezelhető részekre bontja fel. Feltérképezi a valószínűsíthető okokat és következményeket.
Képesség arra, hogy megfelelően reagáljon a különböző helyzetekre és emberekre azért, hogy alkalmazkodjon a változó prioritásokhoz, saját munkakörében és a szervezetben, mint egészben. Képesség a problémák feltárására, a megfelelő információk megszerzésére, a valószínű okok azonosítására és a lehetséges megoldások kidolgozására és értékelésére. 1. A problémákat egyszerűbb feladatok, tennivalók sorára bontja le, anélkül, hogy jelentőségüket, fontosságukat értékelné. Csak az események utáni dolgokkal törődik. Nem vizsgálja az okokat, így a problémák gyakran megismétlődnek. Felszínes vizsgálatot végez. Könnyen eltér a fő problémától. A tények és a bizonyítékok alapos vizsgálata nélkül ad azonnali megoldást. Terhelés alatt pánikba esik. A problémákat érzelmi oldalról közelíti. A megoldásoknál alkalmanként nem veszi figyelembe a költséget és a kockázatot. Nem látja át vagy nem ismeri fel a nehézségeket. Képtelen az ok-okozati összefüggések felismerésére, ezért mindent ugyanúgy próbál megoldani, vagy nem működő megoldásokat választ. Problémák esetén türelmetlenné válik, így hamar jut hibás következtetésre és hoz helytelen döntéseket.
3. Mélyreható kérdések sorozatát teszi fel, hogy eljusson egy helyzet, vagy probléma gyökeréig, és felfedje a felszín alatt meghúzódó dolgokat. A személyesen nem érintettek véleményét is kikéri, tapasztalataikra támaszkodik, háttér információkat gyűjt. Nem áll meg az első válasznál, továbbmegy a miértekig. Komplex fogalmakat használ: elméleti tudását, különböző korábbi folyamatokból vagy szituációkból származó tapasztalatát felhasználva vizsgálja az adott helyzeteket. Az összetett, tanult fogalmakat és módszereket megfelelően alkalmazza és módosítja. Megérti és képes alkalmazni az analízis elvégzéséhez szükséges alapvető matematikai műveleteket. Rámutat a pontatlanságokra, lépéseket tesz az ellentmondások kijavítására. Az adatokat tisztán, megfelelő formában képes ismertetni. Ellenőrzi az információ érvényességét és megbízhatóságát. Az adatokat és információkat olyan értékelhető formába önti, mely segíti a döntéshozást.
2. Felismeri az alapvető összefüggéseket, egy adott probléma vagy helyzet néhány részének összefüggéseit elemzi. Egyszerű okozati kapcsolatokat állít fel, vagy pro és kontra listákat, analíziseket készít, döntéseket hoz. A feladatok között prioritásokat állapít meg. Képes a rutinproblémákra szabványos megoldást találni. Elébe megy a problémáknak, nem hagyja azokat továbbfejlődni. Terhelés alatt is tárgyilagos marad. Tisztában van a probléma feltárásának a minőségre gyakorolt hatásával. Tudja, mikor kell másokat tájékoztatni, illetve mikor kell velük konzultálni. Elmerül a legapróbb problémák összefüggéseinek felderítésében, miközben képtelen gyors és hatékony megoldást találni rájuk.
4. Kutatásokat folytat, szisztematikus erőfeszítéseket tesz, hogy megszerezze a szükséges adatokat, visszajelzéseket, utánajár az ellentmondásos információknak. Szabályos kutatást folytat újságok, folyóiratok, számítógépes kereső rendszerek és egyéb források felhasználásával. Komplex adatokat vagy helyzeteket tisztáz, bonyolult ötleteket, különböző kérdéseket, helyzeteket egyszerűvé, világossá és/vagy érthetővé tesz. Az összegyűjtött elképzeléseket, problémákat, megfigyeléseket világos és használható magyarázatokká alakítja át. A létező megfigyeléseket vagy ismereteket egyszerűbb stílusúvá fogalmazza át. Képes értelmezni a különböző forrásokból származó összetett, időnként egymásnak ellentmondó adatokat. Az üzleti stratégiák és célok befolyásolása érdekében felhasználja a külső-belső adatokat.
3. Átlátja a többszörös összefüggéseket, szisztematikusan lebontja az összetett feladatokat, problémákat külön-külön kezelhető részekre. Egy adott probléma vagy helyzet számos részének összefüggéseit elemzi. Többszörös okozati kapcsolatokat állít fel, az események lehetséges okait, a tevékenységek különböző következményeit vagy események sokrészes láncolatát. Adott események, cselekedetek valószínű okait vagy következményeit elemzi. Előre látja az akadályokat és előre megtervezi, végiggondolja a következő lépéseket. Felismeri a problémahelyzeteket, azoknak ok-okozati összefüggéseivel együtt. Különbséget tud tenni feltételezések és tények között. Képes olyan dolgok megoldására is, amelyekkel még nem találkozott.
5. Bizonyos helyzetek magyarázatára, vagy problémák megoldására olyan új fogalmakat alkot, amelyek mások számára nem nyilvánvalóan ismertek, és nem a korábban tanultakból és tapasztalatból származnak. Egyéni módszerei vannak, önmaga által megalkotott, csak rá jellemző rendszerek, vagy módszerek alapján gyűjti össze a különféle információkat. Másokat is bevon az információk megszerzésébe. 49
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16. 3. Határozott akár annak ellenére is, hogy mások nem értenek egyet vele. Véleményét kifejti olyan kérdésekben is, amelyek hatáskörén kívül esnek ugyan, de meggyőződése, hogy saját álláspontja a szakmailag helyes megközelítés, vagy a szervezet érdekeit jobban szolgálja. A rábízott feladatokat szoros ellenőrzés és irányítás nélkül önállóan megoldja. Képes egy teljes problémakört, több lépésből álló feladatot átlátni, megoldani. Képes felmérni, hogy mely feladatokat tudja megoldani, és melyekhez hiányoznak kompetenciái. Probléma észleléskor először önállóan keresi a megoldást, csak ezután folyamodik segítségért.
4. Átfogó komplex terveket, elemzéseket készít, számos analitikus módszert használ összetett, sokdimenziós problémák vagy folyamatok alkotóelemeire bontására, hogy különböző megoldásokat találjon, és mindegyik fontosságát, értékét mérlegeli. Felderíti a lényeges és elvárt végeredményeket. A megadott időintervallumon belül pontos elemzést ad a problémákról, általános kockázatelemző technikákat alkalmaz. Szükség esetén hiányos információk alapján is képes dönteni. A megoldást az előzetesen megállapított kritériumokhoz méri, gyorsan, logikusan, elemző módon és előremutatóan gondolkodik. A döntések meghozatala előtt minden esetben elemzi a kockázatokat és a következményeket. Képes a problémamegoldásra: felismeri az okokat, meglévő tapasztalatai alapján javaslatot tesz a kijavításra.
4. Keresi a kihívásokat, szereti a nehéz feladatokat, kihívásként kezeli azokat. További felelősségeket keres és vállal. A vezetéssel, ügyfelekkel, vagy más hatalmi személyekkel szembeni ellenvéleményét udvariasan juttatja kifejezésre. Saját véleményéről világosan és magabiztosan foglal állást, még egy konfliktus során is.
5. Képes feltárni komplex nehézségeket, azok valódi okaival együtt. Nemcsak a megszokott megoldásokat alkalmazza, hanem többféle kreatív lehetőséget is kidolgoz, kipróbál. Tartós megoldásokra törekszik úgy, hogy képes meglátni a javasolt megoldás stratégiai következményeit. Ismeri a problémák üzletmenetre gyakorolt hatását, felméri az üzleti kockázatot a gazdasági előnnyel szemben. Vállalja a felelősséget a nagy kockázattal járó döntéseknél is. Meggyőződéssel és magabiztosan képes stratégiai döntéseket hozni, a kríziseket nyugodtan és hatékonyan kezeli.
5. Folyamatos fejlődést mutat a segítség és irányítás nélküli feladatmegoldásban. Képes a hozzá segítségért fordulóknak olyan iránymutatást adni, amely őket a további önálló munkában segít. Igényli az egyre nagyobb önállósággal és felelősséggel járó feladatokat. 10. SZERVEZÉS, TERVEZÉS, KOORDINÁCIÓ
9. ÖNÁLLÓ MUNKAVÉGZÉS Képesség arra, hogy az ember beazonosítsa, hogy mit kell tenni, és megfelelő tervet dolgozzon ki a terv elérésére, illetve értékelje a cél felé való előrehaladást. Magában foglalja az erőforrások biztosítását, a legfontosabb tényezők azonosítását és a prioritások felállítását is, hogy a célokat a lehető legjobban, legeredményesebben és időben lehessen megvalósítani.
Képesség a feladatok szoros irányítás és ellenőrzés nélküli végrehajtására, a felmerülő változások, problémák önállóan történő kezelése. 1. Önállóan cselekszik: felügyelet nélkül dolgozik, bízik magában, viselkedése határozottságot tükröz, munkájával kapcsolatban megfelelő döntéseket hoz. Önbizalom jellemzi. Intézkedik a formális struktúrák keretein belül. Csak pontosan meghatározott részfeladatokat képes elvégezni önállóan. A feladat végrehajtása során kizárólag a vélt vagy valós elvárásokhoz való igazodás a célja. Folyamatos külső megerősítésre és támogatásra szorul. Munkavégzése során mindent részletkérdést egyeztet, ellenőriztet főnökével vagy munkatársaival, a véleményeket gondolkodás nélkül beépíti, felhasználja munkájában.
1. A napi feladatokat fontossági sorrendbe rakja, kérdéseket tesz fel azzal kapcsolatban, hogy mi a fontos, mit kell azonnal elvégezni, érti a különbséget a sürgős és a fontos között. Listát készít az adott napon elvégzendő feladatokról, prioritásokat állít fel, meghatározza, hogy mit kell mindenképpen azonnal végrehajtani, és mi az, ami várhat másnapig. Napi szinten megszervezi saját munkáját, felhasználja az elérhető forrásokat a napi feladatok teljesítésére. Gondjai vannak a tervezéssel, időnként nem reagál a fontossági sorrend megváltoztatásának szükségességére utaló jelenségekre. Néha akkor látja meg a problémákat, amikor azok megoldására már nincs idő.
2. Biztos saját képességeiben, szakértőnek tekinti magát, olyasvalakinek, aki a képes a felmerülő problémák megoldására. Nyíltan kifejezi, hogy bízik saját ítéleteiben. Problémás helyzetekben is „meg tudom csinálni” attitűdöt mutat. Ellenállás dacára vagy nehéz helyzetekben is képes intézkedni. Akkor is önállóan cselekszik, amikor erre nincs felhatalmazása, kompetenciája. Döntéseket hoz anélkül, hogy az érdekeltekkel egyeztetne. Mások hatáskörébe tartozó feladatokat egyeztetés nélkül végez el.
2. Tervez, jól szervezetten, szisztematikusan dolgozik. Meghatározza azokat a fontos feladatokat, célokat, amelyeket rövid- és középtávon kell elérnie. Reálisan értékeli, hogy mit és milyen prioritással lehet megvalósítani. Időben figyelembe veszi a munkakörnyezet lehetséges változásait a célkitűzések teljesülése érde50
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
kében. A munkacsúcsok optimalizálása érdekében azonosítja a szűk keresztmetszeteket és hatékonyan szervezi munkáját. Integrált projekt terveket készít, meghatározva a mérföldköveket, idői kereteket, a szükséges erőforrásokat stb., megtalálja a megfelelő személyeket, akik alkalmasak a feladatok levezénylésére, és ezeket felhatalmazza a cselekvésre. Operatív szinten tervez és állít fel prioritásokat.
11. HATÁROZOTTSÁG, KÖVETKEZETESSÉG Magában foglalja a személy reális önértékelésre alapozott saját képességeiben való önbizalmát, következetes, kiszámítható értékrendszerét. Képesség a nyílt, őszinte és etikus viselkedésre az ügyfelekkel, a kollégákkal, a szállítókkal, a partnerekkel, a közösséggel és a hatóságokkal szemben egyaránt.
3. Gyorsan felismeri és mélységében elemzi az alapproblémákat. Számos analitikus módszert használ, hogy az összetett problémákat felismerje, alkotóelemeire bontsa. Elemzéssel és szintézissel tisztázza a problémákat és helyzeteket. Előre látja a lehetséges akadályokat, és előre megtervezi, végiggondolja a következő lépéseket. Folyamat- és rendszerszemlélet jellemzi gondolkodását. Megítéléseit döntésekké fordítja, hogy megoldja a problémákat, a jövőképet megvalósíthatósági tervvé alakítsa.
1. Tudatában van saját viselkedési és érzelmi mintáinak, ismeri és elfogadja saját korlátait. Pontos önértékeléssel, reális érzékkel rendelkezik saját képességeiről, ismeri saját erősségeit és gyengeséget, ezáltal meg tudja célozni a változtatandó területeket, melyek az egyéni fejlesztési terv alapjául szolgálnak. Nyílt és őszinte a munkahelyi szituációkban, felismeri és beismeri saját negatív érzéseit vagy hibáit. Megfelelő módon kifejezi, amit gondol, még akkor is, ha nem kötelező, vagy ha adott helyzetben könnyen tartózkodhatna az őszinteségtől. Önállóan cselekszik, felügyelet nélkül dolgozik, bízik magában, viselkedése határozottságot tükröz, munkájával kapcsolatban megfelelő döntéseket hoz. Önbizalom jellemzi. Intézkedik a formális struktúrák keretein belül.
4. Világosan kommunikál és a helyzetnek megfelelően cselekszik. Egyértelmű kommunikációt tart fenn vezetőtársaival, beosztottjaival, külső ügyfelekkel a kölcsönös elvárásoknak megfelelően, valamint figyeli a partner megelégedettségét. Feltárja az ügyfelek szükségleteit, igényeit és hozzáilleszti az ezeket az elérhető termékekhez, szolgáltatásokhoz. Hosszú távú, bizalmon alapuló ügyfélkapcsolatokat alakít ki és tart fenn. Megérti és hatékonyan tudja használni a projekt menedzsment technikákat és szoftvereket. Képes menedzselni és megvalósítani a projekt tervezetet. Rövidtávú terveket készít, meghatározza azokat a fontos eredményeket, amelyeket a következő hónapban vagy negyedévben kell elérni. A célokat jól megvalósítható akciótervvé bontja le. Felméri és biztosítja a havi vagy negyedéves tervek eléréséhez szükséges személyi erőforrásokat. Felülvizsgálja a terveket az előrehaladás függvényében és újratervezi a teendőket, ha szükséges.
2. Kétségek esetén saját értékeivel és eszméivel összhangban cselekszik. Cselekedetei konzisztensek, következetesek azzal, amit fontosnak mond, „beszédének megfelelően cselekszik”. Félreérthető és bizonytalan helyzetekben is képes cselekedni. Megérti, hogy saját gondolatai és értékei viszonylagosak, és képes más emberek szemével is látni önmagát és a világot. Hajlandó és képes elfogadni a másoktól kapott pozitív, illetve kritikus visszajelzéseket. Képes hibáinak belátására és elismerésére. 3. Biztos saját képességeiben, szakértőnek tekinti magát, olyasvalakinek, aki a képes a felmerülő problémák megoldására. Nyíltan kifejezi, hogy bízik saját ítéleteiben. Problémás helyzetekben is „meg tudom csinálni” attitűdöt mutat. Ellenállás dacára vagy nehéz helyzetekben is képes intézkedni. Felismeri az akadályokban rejlő lehetőséget és nem csügged el hibázás esetén sem. Értékeli, elemzi saját teljesítményét, hogy megértse a hibák okait és a jövőben – a tapasztalatokból tanulva – növelhesse eredményeit. Nem hibáztatja beosztottjait, kollégáit, ha valami a saját hibájából adódóan nem az elvárások szerint teljesül.
5. Megoldás-orientáltság jellemzi. A még jobb megoldások érdekében egyéni változtatásokat hajt végre saját munkamódszereiben (pl. valamit jobban, gyorsabban, hatékonyabban, racionális költségráfordítással végez; javítja a minőséget, növeli az ügyfelek elégedettségét). A megoldáskeresés során figyelembe veszi és alkalmazza a vállalatnál már meglévő tudást, tapasztalatot. Az általa elért javulás észlelhető és mérhető. Képes kezelni a stratégiai terveket, az irányítást kézben tartva megvalósítja a tervezés és a szervezés elemeit. Középtávú projekt terveket készít, meghatározza a közép vagy hosszú távú célok eléréséhez szükséges fontosabb mérföldköveket vagy határidőket, illetve biztosítja az elérésükhöz szükséges személyi forrásokat, (és lépéseket tesz az egyéb pénzügyi, eszköz stb. források megszerzésére). Átfogó, a célokhoz illeszkedő terveket készít, melyek az előre nem látható lehetőségeket is figyelembe veszik.
4. Érzelmileg különösen stabil és képes kezelni a stresszt. Feszültség és akadályok esetén is határozott marad, képes visszafogni erős érzelmeit. Hatékonyan kezeli a stresszt nehezebb, problémás helyzetekben, határidők és/vagy erős érzelmek esetén is; hatékony megoldást keres a helyzetek megoldására, képes gyorsan túljutni az akadályokon. Növekvő leterheltség és más stresszes szituáció esetén is képes összesze51
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
detten, következetesen teljesíteni. Határozott akár annak ellenére is, hogy mások nem értenek egyet vele.
saival megadja a megbeszélések súlyát. Hatással van a megbeszélésekre, a szükségekhez mérten átdolgozza a tartalmat, stílust és tónust. Ezzel felkelti a résztvevők érdeklődését, mellyel elnyerheti beleegyezésüket.
5. Magas fokú öntudattal és átlagon felüli civil kurázsival/bátorsággal rendelkezik. Képes autonóm módon, önállóan eljárni, képes a felelősség felvállalására a rábízott feladatok végrehajtásával kapcsolatban. Döntéseket hoz, és határozottan cselekszik akár annak ellenére is, hogy mások nem értenek egyet vele. Szándékait, elképzeléseit és érzéseit nyíltan és közvetlenül kommunikálja, és szívesen veszi a nyíltságot és őszinteséget, még külső partnerekkel történő nehéz tárgyalási helyzetekben is. Saját álláspontját megvédi, nyíltan szembeszáll, személyes kockázatot vállal az általa képviselt ügy mellett. Keresi a kihívásokat: Szereti a nehéz feladatokat, kihívásként kezeli azokat. További felelősségeket keres és vállal. A vezetéssel, ügyfelekkel, vagy más hatalmi személyekkel szembeni ellenvéleményét udvariasan juttatja kifejezésre. Saját véleményéről világosan és magabiztosan (de nem arrogánsan) foglal állást, még egy konfliktus során is.
4. Számításba veszi saját cselekedetei vagy szavai hatását. Olyan előadási vagy tárgyalási módot alkalmaz, mely mások érdekeit figyelembe veszi. Előre látja azt a hatást, amit ki fog váltani az emberekből és felkészül erre. Magabiztosságot és tekintélyt sugároz, átgondoltan száll vitába a döntéshozókkal. Érett tárgyalópartner, kellő energiával rendelkezik az egyezség kiharcolására. 5. Indirekt befolyásolási láncot használ: „ráveszem A-t, hogy mutassa meg B-nek, így B el fogja mondani C-nek, és így tovább”. Mindegyik lépését a hallgatósághoz igazítja. Harmadik felet, vagy szakértőt is használhat a befolyásolásra. Jól érthető tárgyalási célokat állít fel, és megtervezi a tárgyalás stratégiáját. Fenntartja az egyensúlyt a rövid távú eredmények és a hosszú távú célok között. A kulcsfontosságú személyeket bevonja a tárgyalásba, képességeit igyekszik a legjobban használni. Az eredmények eléréséhez egyaránt felhasználja a formális és informális utakat. Megérti és számításba veszi a másik fél politikai céljait. Jövőbelátó, képes másokat meggyőzni a radikális megoldások kipróbálásáról. Értéket képvisel a tárgyalások pozitív kimenetelének elérésével, előadásai nagy hatással vannak a közönségre. A szervezeten belül kulcspozíciót képvisel. Kiváló tárgyalási készségei vannak.
12. TÁRGYALÁSI KÉSZSÉG Képesség a közös eredmény elérése érdekében mások meggyőzésére, elkötelezettségük megnyerésére. Hatékony rábeszélő, meggyőző, befolyásoló készség. 1. Kifejezi szándékait, de nem tesz tényleges lépéseket: Szándékában áll, hogy hatással, befolyással legyen másokra; törődik imázsával, státuszával, megjelenésével, stb., de ténylegesen semmit nem tesz ennek elérésére. Nehezen érti meg mások szempontjait. Nem sikerül megnyernie a másik felet az álláspontot támogató bizonyítékok hiánya miatt.
13. KAPCSOLATTEREMTŐ KÉSZSÉG Képesség a különböző típusú emberekkel való kapcsolat kialakítására és fenntartására, előítéletek nélkül közelítve, függetlenül a kulturális, faji, meggyőződéses hátterüktől.
2. Egyetlen akcióval kíván meggyőzni, közvetlen meggyőzéshez folyamodik vita vagy egy kérdés tárgyalása során. Nem tesz nyilvánvaló kísérletet arra, hogy alkalmazkodjon a kérdés tárgyalása során a hallgatóság érdeklődéséhez, érdekeihez, illetve szintjéhez. Megérti a nem verbális kommunikációt, könnyen megtalálja a közös hangot minden kollégával, együttműködő munkakapcsolatokat alakít ki. Számba veszi mások befolyásolásának legjobb módszerét.
1. Nehezen tart fenn kapcsolatot szociális környezetével. Az ügyfelekkel kevésbé barátságos kapcsolatot tart fenn, szakmai tudásával nem járul hozzá a szervezet értékesítési céljainak eléréséhez. 2. A kapcsolatok építésén munkálkodik, informális kapcsolatokat épít a munkakapcsolatokon túlmenően. Barátságos és segítőkész, odafigyel mások mondanivalójára, időt szán arra, hogy meghallgasson másokat, azért, hogy megértse, mi mozgatja őket, csak azt végighallgatva reagál.
3. Konstruktívan tárgyal nehéz témában, reális kompromisszumokat javasol, illetve fogad el a tárgyalások során, amikor céljait képviseli. „Ellenállás” esetén többszöri kísérletet tesz a meggyőzésre. Magában foglalja az alapos felkészülést egy prezentációra, vitára, tárgyalásra. Tárgyalások esetén tisztában van a megbízási korláttal. Mások meggyőzésére különböző módszereket használ. Ismeri a projekt csoportok befolyásolásának módszereit, tudja, hogyan kell tárgyalni a cégvezetőkkel. Jelenlétével és jól időzített közbeszólá-
3. Magáról is információkat oszt meg, hogy bizalmat és elfogadást építsen ki önmaga irányába. Empátiás készségét használja az emberek megértése, és véleményükre való reflektálás érdekében. 52
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
4. Hosszú távú, „győztes-győztes” kapcsolatok építésére és fenntartására törekszik, valóban megérti az emberek – mind a munkatársak, mind az ügyfelek – alapvető motivációit, mélyen fekvő igényeiket, szükségleteiket. Sikeres partnerkapcsolatokat épít az üzleti érdekeket szeme előtt tartva, mind az ügyfél, mind a szervezet érdekeit figyelembe véve „győztes-győztes megoldásokra” törekedve.
nyeit. Megérti más üzleti területek a szervezet stratégiájába történő bevonását. 5. Ismeri a szervezeti szektor vezető cégeit, azok egymáshoz viszonyított pozícióját. Felméri és kiértékeli a versenyelőny megszerzésére irányuló stratégiát a szervezet és az ügyfelek számára egyaránt. Megérti azokat az előnyöket, melyekre a szervezeti kultúra révén lehet szert tenni.
5. Kapcsolatrendszerét hatékonyan használja az üzleti célok elérésére, az ügyfelekkel kialakított kapcsolatrendszerét tervezetten, folyamatosan építi és ápolja az üzleti célok elérése érdekében. Személyes kapcsolatait is felhasználja az üzleti lehetőségek azonosítására, a piaci helyzet megértésére, és a szervezet jó megítélésének, imázsának javítása érdekében.
15. PONTOSSÁG, PRECIZITÁS, MONOTÓNIA TŰRÉS Képesség a célelérésére való kitartó összpontosítására, a figyelem fenntartására, rendszeresen kontrollálva a munkavégzés eredményét, ezáltal megbízhatóan minőségi munkát előállítva a folyamatos stressz állapotban is.
14. RENDSZERSZEMLÉLET Képesség a versenytársak és a gazdasági környezet, illetve annak hatásainak az üzleti stratégiára gyakorolt hatásainak felismerése, a szervezet és ügyfelei termékeinek, szolgáltatásinak, eljárásainak és céljainak, illetve ezek összefüggéseinek ismeretére és megértésére.
1. Munkáját gyakran elkapkodja, hiányosan végzi el, önellenőrzést nem végez. Többnyire megbízhatatlan, a vezetőjének ellenőrizni kell olyan pontokat is, amelyeket a feladat végzője önállóan is megoldhatna. Keveset foglalkozik mások elvárásaival, nem megfelelő minőségben dolgozik. Nem tanul saját vagy mások hibájából, gyakran követi el ugyanazt vagy hasonló hibát. Csak rövid ideig képes koncentráltan, hiba nélkül dolgozni, ezután az átlagosnál jóval több hibát vét.
1. Növeli a szervezet szolgáltatásainak és működésének ismertségét az ügyfelek körében. Nem ismeri megfelelően a saját munkaterületét, az ügyfelek szervezeti felépítését, beleértve a vállalati, a szakági és az egyéni célokat. Nem mutat megfelelő érdeklődést más területek vagy a szervezet egészének teljesítménye iránt.
2. Uralja érzelmeit. A feladatok elvégzése, befejezése nélkül gyakran új feladatokba kezd. Könnyen feladja a cél elérését, néha túlságosan ragaszkodik saját elképzeléseihez. Gyakran késik, nem tartja be a határidőket. Hibáit általában mások fedezik fel és szólniuk kell a javítás miatt. Az átlagnál rövidebb időn keresztül képes koncentráltan hiba nélkül ugyan azt a feladatot végezni, dolgozni.
2. Képes megfogalmazni, és másokkal megosztani, megismertetni a kulcsfontosságú területek tevékenységét. Saját beosztását jól ismeri, alapos ismerettel bír a szervezet termékeiről és szolgáltatásairól.
3. Higgadtan reagál. Törekszik munkájában a hibák csökkentésére, munkájára odafigyel. Rendszeresen végzi munkájának „önellenőrzését”, így hibáit általában maga fedezi fel. Hibák esetén tesz annak érdekében, hogy azok legközelebb ne forduljanak elő. Az átlagosan hosszú időn keresztül képes koncentráltan, hiba nélkül ugyanazt a feladatot végezni. Az általa elvégzett munka kevés ellenőrzést igényel, megbízhatóan dolgozik. Monoton feladat esetén sem lankad a figyelme, teljesítménye állandó, nem ingadozik.
3. Megérti a kapcsolatot az ügyfelek és a szervezet céljai között. Átfogó ismeretekkel rendelkezik a szervezet termékeiről és szolgáltatásairól. Ismeri a piacot és a kereskedelem változását, illetve a versenytársak által az üzletfelekre gyakorolt nyomást, megérti ennek a szervezetre kifejtett hatását. Képes megfogalmazni a szervezet gazdasági és üzleti eredményeit. 4. Képes megfogalmazni a kulcsfontosságú üzleti kérdéseket. Képes értelmezni a piaci trendek szervezetre és annak ügyfeleire gyakorolt hatását. Képes az analitikai eszközök és kutatási eredmények felhasználására annak érdekében, hogy megértse az ügyfelek új szolgáltatásokra való igényeinek mozgatórugóit. Feltérképezi és fejleszti az új termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos lehetőségeket. Képes megfogalmazni az üzletet a megcélzott piac és az üzleti kompetencia szemszögéből. Értékeli a versenytársaktól jövő fenyegetéseket, feltérképezi az ügyfelek változó igé-
4. Hatékony stresszkezelési technikákat alkalmaz feszült helyzetek kezelésére, teljesítménye (hibáinak száma) a feszült helyzetekben (pl. a közeli határidő nyomása alatt) sem romlik, nagyon kevés hibával dolgozik. A folyamat során ismeri, hogy munkájának eredményei milyen input adatokat jelentenek a munkatársai számára. Ezeket ismerve törekszik arra, hogy szakmailag és minőségileg a legjobb munkát végezze el. 53
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
5. Munkájára odafigyel, folyamatosan a megkövetelt mértékben ellenőrzi magát. A tevékenységek végrehajtása közben a részfeladatokra olyan mértékben koncentrál, hogy pontos, mások által is használható, értelmezhető munkát adjon ki a kezéből. Vezetője, munkatársai, belső-külső ügyfelei egyaránt megbízhatnak a pontosságában, precizitásában, minőségben így a kiadott munkája kevesebb ellenőrzést igényel. Energiáival megfelelően gazdálkodik. Képes folyamatosan a cél elérésére összpontosítani.
meri és proaktívan támogatja a magas potenciálokat, tehetségeket. Képzési stratégiájának részeként menedzseli a tehetségeket, elősegíti fejlődésüket. Gyakorlati támogatást és segítséget nyújt, hogy megkönnyítse a tehetséges munkatársak munkáját, és szakmai karrierjük építését (önként további forrásokat, eszközöket, információkat, szakértő tanácsokat stb. ajánl fel). 17. DÖNTÉSKÉPESSÉG Képes a rendelkezésre álló információk mérlegelése után, ésszerű kockázat vállalása mellett, a szervezet stratégiai prioritásait figyelembe vevő elemzésekre építve, a helyzeteket gyorsan felismerve a megfelelő időben jó döntést hozni.
16. ISMERETÁTADÁSI KÉPESSÉG Képesség és szándék mások tanulásának, fejlődésének elősegítésére, a fejlesztendő területek megfelelő szintű elemzésével. A tehetségek felismerése és támogatása.
1. Lassan vagy túl későn hozza meg a döntéseket. A döntéshozatal ténye és az időkorlátok túlzott stresszt jelentenek számára, melyek megbénítják tevékenységét. A döntéshozatal során nem képes a lehetőségek objektív értékelésére.
1. Kifejezi pozitív elvárásait: pozitív megjegyzéseket tesz mások jövőbeni fejlődésére: a meglévő és jövőbeni képességeire, és/vagy tanulási képességeire vonatkozóan, még nehéz esetekben is. Hisz abban, hogy mások akarnak és tudnak tanulni, illetve teljesítményüket növelni.
2. Túlzásba viszi a döntéshozatal előtt az egyeztetéseket, szükségtelenül akarja mindenki véleményét öszszecsiszolni. Túl hamar jut el a végkövetkeztetéshez, anélkül cselekszik, hogy megfelelően mérlegelte volna az információkat. Túlzottan magabiztos, tévedhetetlennek véli magát. Döntéseivel túlzott kockázatot vállal.
2. „Hogyan kell” jellegű utasításokat ad, részletes instrukciókat ad, és/vagy bemutatja a munkát, elmondja, hogyan kell elvégezni a feladatot, egyénre szabott, segítőkész javaslatokat tesz.
3. Ésszerű kockázat vállalása mellett, képes megfelelő időben döntést hozni. A begyűjtött vagy rendelkezésre álló információk alapján alternatívákat dolgoz ki.
3. Indokol és egyéb támogatást ad, útmutatásokat vagy demonstrációkat nyújt, az okokat és az ésszerű dolgokat megmagyarázva. Gyakorlati támogatást és segítséget nyújt, hogy megkönnyítse a beosztott munkáját. Kérdéseket tesz fel, tesztel, vagy más módszereket használ, hogy megvizsgálja, megértették-e a magyarázatot, vagy az utasításokat.
4. Képes az információk, a tapasztalat, az elemzés és az ítélőképesség kiegyensúlyozott alkalmazására. Döntéseit a megfelelő formában, világos és meggyőző érveléssel kommunikálja az illetékeseknek. Döntései hosszú távon is helytállónak bizonyulnak.
4. Visszajelzést ad abból a célból, hogy a fejlődést elősegítse. Megnyugtat másokat egy kudarc után. Negatív visszajelzést a viselkedésekre vonatkozóan, s nem a személyt támadva ad. Kifejezi pozitív elvárásait a jövőbeli teljesítményt illetően, személyre szóló javaslatokat tesz a továbbfejlődésre. Felismeri munkatársai adottságait, potenciálisan fejleszthető tulajdonságaikat, támogatja teljes személyiségük kibontakozását a hatékony munkavégzés érdekében. Felismeri a tehetségeket, fejlesztésük érdekében egyéni fejlesztési terveket kezdeményez.
5. A szervezet stratégiai prioritásait figyelembe vevő elemzésekre építi döntéseit. Gyors helyzetfelismerés jellemzi. Felvállal és támogat olyan nehéz, akár népszerűtlen döntéseket is, melyek a szervezet érdekében állnak. Olyan komplex döntéshozatali folyamatokat vezet, amelyek hatásai a szervezet több területére is kiterjednek. Döntéseit a szervezetre gyakorolt hatásuk fényében folyamatosan értékeli. 18. ÁTLÁTÓ-KÉPESSÉG, KOMPLEXITÁS KEZELÉS
5. Hosszabb távú, munka alatti képzést, tréningezést folytat: Megfelelő és hasznos feladatokat ad, formális képzést vagy más tapasztalatszerzési lehetőséget biztosít, hogy elősegítse a másik személy tanulását és fejlődését. Olyan kultúrát alakít ki, hogy az emberek maguk dolgozzák ki a problémák megoldását, ahelyett, hogy egyszerűen megadná nekik a választ. Felis-
Képesség az egymással nem nyilvánvalóan összefüggő helyzetek közötti hasonlóságok, kapcsolatok és az összetett helyzetek mögöttes tényezőinek felismerésére, és ezek figyelembevételére a tervezés és a mindennapi munkavégzés során. 54
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
1. Ezen a szinten a probléma megközelítés módszerei részletes utasításokkal vannak szabályozva.
semmilyen érzelmi reakciót, állandó hangulatot vár el másoktól.
2. A gondolkodást itt következetes és világosan meghatározott eljárások irányítják, amelyek meghatározzák, hogyan kell teljesíteni a követelményeket.
3. Stresszhelyzetekben hatékonyan lép fel, hatékony stresszkezelési technikákat alkalmaz feszült helyzetek kezelésére, az indulatok megfékezésére, érzelmi kitörések megakadályozására. Sürgető határidők és feszített munkatempó esetén is hatékonyan dolgozik. Személyes feszültségek közepette megtartja önuralmát, nem reagálja túl ezeket.
3. Itt a munkakörbetöltőnek kell meghatározni, melyik eljárást célszerű alkalmazni a követelmény eléréséhez. Az eljárások határozzák meg a gondolkodás korlátait, bár több általános utasítás is alkalmazható a korlátok meghatározásához. A munkakörbetöltőnek kell több eljárásból kiválasztania az eredmény eléréséhez vezető legalkalmasabbat.
4. Több, párhuzamosan futó feladat ellátására is képes. Alkalmazza a stresszkezelési technikákat, hogy tartósan feszült helyzetekben is fenntartsa hatékonyságát. Egyensúlyt tart a munka és a magánélet között, hatékonyan és örömmel dolgozik, de hagy időt a kikapcsolódásra is.
4. Ez a szint nincs lefedve előírt eljárásokkal. A célokat határozzák csak meg és a munkakörbetöltőnek kell meghatároznia, hogyan érje el a megkövetelt célt.
5. Építő módon reagál, stresszhelyzetben is képes felülkerekedni erős érzelmein és konstruktív lépéseket tenni a felmerülő problémák megoldása érdekében. Mások megnyugtatásával is törődik. Feszült helyzetekben példamutató magatartása segít másoknak hatékonyságuk fenntartásában és feladatra fókuszálásban. Korán felismeri a feszült, stresszes helyzeteket és felkészül rájuk. Előre látja és felkészíti társait a sürgető határidők okozta feszített munkatempóra. Hozzájárul ahhoz, hogy barátságos, harmonikus munkakörnyezetben dolgozhasson.
5. A problémák és politikák nem világosan meghatározottak (nem jól strukturált problémák), a munkakörbetöltőnek kell meghatározni, hogy mit kell tenni, pl.: elkészíteni bizonyos terveket, prioritásokat meghatározni, vagy a cél eléréséhez szükséges folyamatokat definiálni. A gondolkodást az átfogó funkcionális politikák és az „üzlettel” kapcsolatos általános útmutatás, az üzlet vezetése határozza meg. 19. STRESSZTŰRÉS Képesség a feszített munkatempó, fokozott elvárások és személyes feszültségek közepette is a feladatok kiegyensúlyozott ellátására, energiáit stresszel telített helyzetekben is a munka elvégzésére összpontosítva.
20. BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS Képes feszített munkatempó, mostoha időjárási körülmények közepette, folyamatos stresszhelyzetben is kitartóan ellátni a feladatát. 1. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel nem rendelkezik, vagy azok szabályait nem minden körülmények között tartja be.
1. Indulatait fegyelmezi, ellenáll annak, hogy nemkívánatos bonyodalmakba keveredjen, lobbanékonyan viselkedjen. Könnyen túlterheltnek érzi magát, ilyenkor védekező, visszahúzódó vagy feszült lesz. Képtelen egyszerre több feladattal foglalkozni, sürgető határidők esetén hatékonysága csökken, feszültsége akadályozza a munkát. Érzelemmel telített helyzetekre hevesen reagál, kifakad. Személyes problémái rendszeresen akadályozzák a munkában. Képtelen kikapcsolódni, munkamániás. Másokra önti a feszültségét, őket is terheli, környezetét is feszültté teszi.
5. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel rendelkezik, azok szabályait minden körülmények között betartja. 21. MUNKASZERVEZÉS Képesség saját és mások idejének, munkájának hatékony és szisztematikus megszervezésére, felismerve a prioritásokat és előre tervezve az erőforrásokat, számolva az előre nem feltétlenül látható eseményekkel a célok eredményes és időben történő megvalósításához.
2. Uralja érzelmeit, erős érzelmek jellemzik, de képes az érzelmein uralkodni, azonban nem tesz pozitív lépéseket ezek kezelésére. Mások feszült helyzeteit is ő akarja megoldani. Feszült helyzetben eltolódik a hangsúly a problémamegoldástól a stresszkezelés felé, csak az érzelmi tényezőkkel foglalkozik, a tartalmival nem. Nagyon meg akar felelni az elvárásoknak és ezért lenyomja magában a feszültséget, nem mutatja, de közben kárt szenved, belebetegszik. Nem tolerál
1. A napi feladatokat fontossági sorrendbe rakja, kérdéseket tesz fel azzal kapcsolatban, hogy mi a fontos, mit kell azonnal elvégezni, érti a különbséget a 55
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
sürgős és a fontos között. Napi szinten megszervezi saját munkáját, felhasználja az elérhető forrásokat a napi feladatok teljesítésére. Napirendeket, célokat állít fel, ellenőrzi a határidőket, megbízásokat, feladatokat oszt szét. Gondjai vannak a tervezéssel, időnként nem reagál a fontossági sorrend megváltoztatásának szükségességére utaló jelenségekre. Néha akkor látja meg a problémákat, amikor azok megoldására már nincs idő. Nem készül el a munkákkal az adott határidőre.
a jövőképet megvalósíthatósági tervvé alakítsa. Ismeri a projekt menedzsment alapelveit, a rendszert tiszta, jól dokumentált eljárások segítségével állítja fel, melyet mások a célok elérése érdekében könnyen tudnak követni. Képes kezelni párhuzamosan futó projekteket vagy tevékenységeket. 4. Biztosítja, hogy a csoportjának gyakorlati szükségleteit kielégítsék, a szükséges erőforrások és információk a csoport számára rendelkezésre álljanak. Egyértelmű kommunikációt tart fenn vezetőtársaival, beosztottjaival, külső ügyfelekkel a kölcsönös elvárásoknak megfelelően, valamint figyeli a partner megelégedettségét. Feltárja az ügyfelek szükségleteit, igényeit és hozzáilleszti az ezeket az elérhető (vagy ügyfélre szabható) termékekhez, szolgáltatásokhoz. Megérti és hatékonyan tudja használni a projekt menedzsment technikákat és szoftvereket. Képes menedzselni és megvalósítani a projekt tervezetet. Hatékonyan egyezteti össze az idő, a költség és a minőség kezelésével kapcsolatban felmerülő kérdéseket. Ismeri a gazdasági tervezés alapelveit, felismeri a lehetséges kockázatokat.
2. Operatív szinten tervez és állít fel prioritásokat, Meghatározza azokat a fontos feladatokat, célokat, amelyeket rövid- és középtávon kell elérnie. Reálisan értékeli, hogy mit lehet teljesíteni egyik hétről a másikra, és törekszik annak megvalósítására. A munkacsúcsok optimalizálása érdekében azonosítja a szűk keresztmetszeteket és hatékonyan szervezi munkáját. Más forrásokból is segítséget vesz igénybe, hogy a munkák határidőre elkészüljenek. Informálja az embereket, a döntés által érintett emberekkel tudatja, mi fog történni velük, még akkor is, ha nem elvárás, hogy megossza ezeket az információkat. Biztosítja, hogy a team tagjai az összes szükséges információkkal rendelkezzenek. Megmagyarázza döntéseinek okait. Tervez, jól szervezetten, szisztematikusan dolgozik. Időben figyelembe veszi a munkakörnyezet lehetséges változásait a célkitűzések teljesülése érdekében. Integrált projekt terveket készít, meghatározva a mérföldköveket, idői kereteket, a szükséges erőforrásokat, megtalálja a megfelelő személyeket, akik alkalmasak a feladatok levezénylésére, és ezeket felhatalmazza a cselekvésre. Naprakész a rutinfeladatokban, jól tervezi és osztja be saját munkáját. Jól reagál a fontossági sorrend megváltozására, konfliktus esetén segítséget kér. Megkérdőjelezi a tarthatatlan határidőket.
5. Hosszú távú projekt terveket készít: Meghatározza a közép vagy hosszú távú célok eléréséhez szükséges fontosabb mérföldköveket vagy határidőket, illetve biztosítja az elérésükhöz szükséges személyi forrásokat és lépéseket tesz az egyéb források megszerzésére. Átfogó, a célokhoz illeszkedő terveket készít, melyek az előre nem látható lehetőségeket is figyelembe veszik. Megoldás-orientáltság jellemzi, a még jobb megoldások érdekében egyéni változtatásokat hajt végre saját munkamódszereiben. A megoldáskeresés során figyelembe veszi és alkalmazza a vállalatnál már meglévő tudást, tapasztalatot. Az általa elért javulás észlelhető és mérhető. Képes kezelni a stratégiai terveket, az irányítást kézben tartva megvalósítja a tervezés és a szervezés elemeit. Vezető szerepet játszik a változások kezelésére irányuló tevékenységekben. A változó körülményekre a projekt hatékony újraszervezésével válaszol. Önként keresi a funkcionális korlátok eltörlésének lehetőségét.
3. Rövidtávú terveket készít, meghatározza azokat a fontos eredményeket, amelyeket a következő hónapban vagy negyedévben kell elérni. A célokat jól megvalósítható akció-tervvé bontja le. Felméri és biztosítja a havi vagy negyedéves tervek eléréséhez szükséges személyi erőforrásokat. Felülvizsgálja a terveket az előrehaladás függvényében és újratervezi a teendőket, ha szükséges. Elősegíti a team hatékonyságát, teamvezetőként összetett stratégiákat alkalmaz, hogy ösztönözze a csoportmorál kialakulását és az eredményességet. Tudatosan törekszik arra, hogy építse a csapatszellemet, mely hosszú távon növelni fogja a csoport hatékonyságát. Gyorsan felismeri és mélységében elemzi az alapproblémákat. Számos analitikus módszert használ, hogy az összetett problémákat felismerje, alkotóelemeire bontsa. Elemzéssel és szintézissel tisztázza a problémákat és helyzeteket. Előre látja a lehetséges akadályokat, és előre megtervezi, végiggondolja a következő lépéseket. Folyamat- és rendszerszemlélet jellemzi gondolkodását. Megítéléseit döntésekké fordítja, hogy megoldja a problémákat,
22. KEZDEMÉNYEZÉS Vonatkozik egyrészt jelenlegi, vagy jövőbeni problémák, akadályok, vagy lehetőségek azonosítására, másrészt ennek megfelelő cselekvésre. Képesség arra, hogy az aktuális és a potenciális lehetőségeket a piaci pozíció javítását célzó intézkedéssé alakítsa. 1. Intézkedik a felmerülő lehetőségekkel és problémákkal kapcsolatban, tudja, hogy mit kell tenni és meg is teszi azt azonnal. Megfelelő cselekvéseket kezdeményez anélkül, hogy arra várna, hogy megkérjék rá. Elgondolkozik azon, hogy mit tehetne a probléma meg56
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
oldása érdekében. Időben döntésre jut, és megragadja a kínálkozó lehetőségeket. Gyorsan alkalmazkodik új szakterületekhez, nyitott az ismeretlenre. Mérlegeli, tekintetbe veszi a radikális vagy nem konvencionális megoldásokat is. Hajlandó az adatok, információk mögé nézni a megoldások érdekében.
1. Indulatait fegyelmezi, ellenáll annak, hogy nemkívánatos bonyodalmakba keveredjen, lobbanékonyan viselkedjen. Észreveszi a potenciális konfliktusokat, észleli ugyan a kialakult feszültségeket, konfliktus helyzetet, de nem tesz semmit azok feltárására, megoldására. Legtöbbször kerüli a konfliktusokat, igyekszik elrejteni, azokat. Nem képes elválasztani a viták érzelmi és tartalmi összetevőjét egymástól, a konfrontálódást személyes támadásnak veszi, nem a nézeteltérés okaira koncentrál. Nem veszi észre a konfliktusok lehetőségét, közeledtét, a konfliktus meglepetésként éri. Hierarchiában felette állóknak soha nem hangoztatja ellenvéleményét.
2. Krízishelyzetben döntésképes, amikor mások várnak; a helyzetet tanulmányozzák, vagy remélik, hogy a probléma önmagától megoldódik, döntésképes és gyorsan cselekszik. Olyan dolgokat valósít meg a teljesítmény fokozása érdekében, amelyek újnak számítanak az adott munkakörben vagy munkaterületen.
2. Uralja erős érzelmeit, de képes azokon uralkodni, azonban nem tesz pozitív lépéseket ezek kezelésére. Feltárja a konfliktusokat, nyílttá teszi az egyet nem értéseket, feszültségforrásokat, ellenségeskedéseket. Lépéseket tesz, hogy a potenciális problémák felszínre kerüljenek, s tartósan ne mérgezzék a munkahelyi légkört. Nyugodt és összeszedett marad stresszes helyzetekben. Túl sok időt tölt el reménytelenül konfliktusos helyzetek feloldásával. Konfliktushelyzetekben túlságosan rámenős, agresszív, nem tud engedni. Akkor is meg akarja oldani a konfliktusokat, amikor a partnerek még nem készek erre. Mások konfliktusaiba kéretlenül beleavatkozik.
3. Előremutatóan gondolkozik és cselekszik, előre tekint a jövőbeli lehetőségek felé, és azonnal cselekszik, hogy biztosítsa azok kiaknázását. Azonosítja a lehetséges problémákat és az akadályokat, még mielőtt felmerülnének, illetve igyekszik elkerülni azokat, vagy hatásukat minimálisra csökkenteni. Extra erőfeszítéseket tesz a jövőbeli szituációk észlelése érdekében. Időszerű cselekedeteivel elkerüli a krízis helyzetek kialakulását. Újítások bevezetését kezdeményezi, küldetésének tekinti a folyamatok fejlesztését, a szakterületén alkalmazott technológiák, módszerek terjesztését, megismertetését a vállalaton belül. Hatékonyan hozzájárul az üzleti folyamatok kialakításához, fejlesztéséhez annak érdekében, hogy azok a legjobb gyakorlatot tükrözzék.
3. Higgadtan reagál, erős érzelmek jellemzik, melyeken uralkodik és ezen túlmenően nyugodtan képes a vitát, beszélgetést vagy más cselekvést folytatni. Megtartja objektivitását: Az ellentétekre, konfliktusokra vagy a szóban forgó tevékenységekre koncentrál inkább, nem személyeskedik. A konfliktus megoldásában semleges szerepet vállal, nem részlehajló egyik fél irányában sem. A konfliktusban érintettek helyzetét ismerteti minden érdekelttel. Konfliktushelyzetekbe nyitottan lép be, azokat lehetőségként kezeli. Konszenzust, közösen nyerő megoldásokat keres. Törekszik a másik fél céljainak megértésére, személyes konfliktusok kialakulásakor személyesen tisztázza a helyzetet. Megérti, és kezelni tudja a konfliktusok mögött húzódó személyes, érzelmi okokat, indítékokat.
4. Felkészül a jövőre, látja a jövőbeni lehetséges problémákat, azokat is, amelyek ások számára nem nyilvánvalóak és felkészül azok kezelésére. Nem ragad le a részleteknél. Az aktuális és sürgős feladatnál is a hosszú távú siker biztosítása érdekében cselekszik. 5. A hosszú távú eredmények elérése érdekében cselekszik, időt áldoz arra, hogy beruházzon a jövő megalapozásába. Felismeri a lehetőségeket és a veszélyeket, amelyek a következő években potenciálisan felmerülhetnek, és úgy cselekszik, hogy a lehetőségeket a szervezet eredményességét növelő tevékenységekké fordítsa. Felismeri, elismeri és bátorítja a proaktív viselkedést, hogy olyan munkakörnyezetet hozzon létre, ahol a jövőről való gondolkodás értéknek számít. Szakértelmét használja, hogy a gyakorlatban alkalmazható, kreatív megoldások megszületését és megvalósításukat lehetővé tegye.
4. Stresszhelyzetekben hatékonyan lép fel. Hatékony stresszkezelési technikákat alkalmaz feszült helyzetek kezelésére, az indulatok megfékezésére, érzelmi kitörések megakadályozására. Megakadályozza a konfliktusok kiterjedését: Időben észleli a konfliktusforrásokat, és a megfelelő időben lépéseket tesz azok „lokalizálására” a konfliktusok kiterjedésének elkerülése érdekében. Ha a helyzet úgy kívánja, azonnal beavatkozik, hogy az aktuális probléma megoldódjon, s az eredményesség ne lássa kárát. Hatékonyan kezeli a stresszt a konfliktusos helyzetekben.
23. KONFLIKTUSKEZELÉS Képesség a feszültséggel teli emberi és szakmai helyzeteket, nyomással járó szituációkat, nézeteltérések megelőzésére, eredményes feloldására, a hirtelen változások, kritikák, véleménykülönbségek támadás nélküli kezelésére. 57
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
5. Építő módon reagál, stresszhelyzetben is képes felülkerekedni erős érzelmein és konstruktív lépéseket tenni a felmerülő problémák megoldása érdekében. Mások megnyugtatásával is törődik. Konszenzusra, győztes-győztes megoldásra törekszik, olyan közös elképzeléseket, véleményeket keres, melyek minden – a konfliktusban – érintett számára elfogadhatóak. Különböző – a személyekre és helyzetekre szabott – meggyőzési módszereket alkalmaz, hogy ezzel elősegítse a konszenzusos megoldások megtalálását. Képes a konfliktushelyzeteket több szempontból vizsgálni, elválasztani a viták érzelmi és személyes összetevőjét a szakmai tartalomtól, tényektől és érdekektől. Bátorítja a különböző érdekek, nézetek nyílt megjelenítését, mások konfliktusaiban előrevivő szerepet tölt be. Erős érzelmekkel járó konfliktushelyzetekben megnyugtatóan hat másokra.
4. Bátorítja a csoporttagokat elképzeléseik, ötleteik megfogalmazására: Őszintén érdeklődik mások elképzelései, ötletei és szakértelme iránt, hajlandó tanulni másoktól. Ötleteket és véleményt kér másoktól a döntések meghozatalához, vagy tervek kidolgozásához. Erősíti a csoporttagok közötti együttműködést. Olyan emberekkel is megtalálja a hangot, akikkel mások nehezen tudnak együttműködni. Csapatmunkában bátorítja a többieket véleményük, gondolataik kifejezésére. Sok pozitív visszajelzést ad. Mások eredményeit elismeri, hirdeti. Odafigyel munkatársaira, magától is felajánl segítséget, érzékeny mások problémáira és érzéseire. Megérti munkatársai mélyebb motivációit, viselkedésük okait. Együttműködési helyzetekben kezdeményezi a keretek, felelősség, feladatok tisztázását. 5. A feladatnak megfelelően választja ki a csoport tagjait. Jövőképet és stratégiát biztosít a csoportnak. Jól meghatározott célok alapján vezeti a csoportot, másokat ösztönöz. Csapatszellemet épít ki, nyilvánosan elismeri azokat, akik jól teljesítettek. Bátorít, ösztönöz másokat, eléri, hogy erősnek és fontosnak érezzék magukat. Úgy tevékenykedik, hogy barátságos légkör, jó hangulat alakuljon ki, mely hozzájárul a csoporton belüli együttműködéshez. Megvédi csoportját és növeli elismertségét a kívülállók körében.
24. TEAM ORIENTÁCIÓ / CSAPATMUNKA Készség és képesség a kollégákkal való együttes és egymás támogatásán alapuló munkavégzésre, az elkötelezettség felkeltésével, a célok megosztásával, felhatalmazással és bátorítással nyílt és pozitív kapcsolatokat alakítva ki annak érdekében, hogy megoldják a problémákat és teljesítsék az üzleti célokat. 1. Nem figyel oda mások érdekeire, álláspontjára, nem szeret csapatban dolgozni, kerüli az ilyen helyzeteket. Nem segít másoknak, csak a saját feladatával törődik. Nem képes más kulturális háttérrel, más szervezeti egységben dolgozó vagy másfajta érdeklődésű emberekkel együtt dolgozni. Jellemzően csak kritikával illeti mások javaslatait.
25. VÁLTOZÁSOK KEZELÉSE Képesség a változások szükségességének felismerésére, a kezdeményezések vezetésére, vállalva az elfogadható kockázatot és szakítva a hagyományokkal, értelmezve a folyamatosan változó környezet jelentette kihívásokat a szervezete, munkaköre aktuális helyzetére, megfelelő körültekintéssel kezelve, bevezetve és kommunikálva a változási folyamatokat annak érdekében, hogy a kitűzött változások sikerrel járjanak.
2. Csapatmunkában mások érdekeit túlságosan is előtérbe helyezi. Túlságosan sokszor vár a csoportkonszenzusra, a csoportdöntésre. A feladat rovására túl sok időt tölt el az együttműködési problémák megoldására.
1. Nem képes a változás szükségességének tükrében egy vonzó jövőkép megfogalmazására és kommunikálásra. Nincs tisztában a változásokkal szembeni ellenállás okaival, annak típusaival, kezelésének módjaival. Nem képes a változás folyamatának megtervezésére, annak egyes szakaszainak vezetésére. Nem készíti fel munkatársait a változásokra.
3. Közös célokért, közös felelősséget vállalva dolgozik csapatban. Szívesen segít másoknak, munkatársai bátran fordulhatnak hozzá segítségért. együttműködési helyzetekben figyelembe veszi mások érdekeit, nyer-nyer helyzetek kialakítására törekszik. Megosztja az információt, aktívan részt vesz a csoportos döntéshozatalban, felvállalja a csoport döntéseit, pozitívan nyilatkozik azokról. Hatékonyan oldja meg a felmerülő problémákat a jó csoportmunka fenntartása érdekében. Odafigyel arra, hogy a csoport eredményorientált maradjon. Meghallgatja a csoport tagjait, képviseli őket a felsőbb vezetés felé. Folyamatosan keresi a csoport fejlesztésének lehetőségeit, biztatja az egyéneket. Minden lehetőséget felismer, mely a csoportépítést szolgálja.
2. A változások folyamatában „előreszalad”, munkatársait maga mögött hagyja. Nincsen megfelelő türelme azok megértésére és befolyásolására, akik nem osztják az ő jövőképét és céljait. Csak a változások jelentette kihívásokra koncentrál, hiányzik a figyelme a változások vezetéséhez szükséges részletkérdésekhez, rutinszerű tevékenységekhez. 3. A változásokat figyelemmel kíséri, azokhoz segítséggel, erős motiválással, de alkalmazkodik, azokkal 58
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
képes azonosulni. A kezdeményezéseket nem vezeti, de elfogadja azok szükségességét.
és a szervezés elemeit. Képes és hajlandó a szervezeti egységek közötti folyamatok átlátására, elemzésére.
4. A szervezeten belül zajló változásokat lefordítja saját szervezeti egysége számára. Felméri a változások végrehajtásához szükséges emberi, szervezeti és pénzügyi erőforrásokat. Erőfeszítéseket tesz, hogy a változás üzenete mindenkihez eljusson. Elkötelezettséget alakít ki munkatársai körében a változások iránt és elismeri munkatársai változást támogató cselekedeteit.
5. Vállalati stratégiai terveket készít, a végrehajtását irányítja, megvalósítja a tervezés és a szervezés elemeit. A stratégiai terv végrehajtásához kapcsolódóan erőforrásokat jól allokál. Képes és hajlandó a szervezeti egységek közötti folyamatok átlátására, elemzésére, munkavégzése során törekszik a szervezeti egységek közti együttműködésre, együttgondolkodás kialakítására, a párhuzamos munkavégzés elkerülésére és a környezetét is erre bátorítja.
5. Megfogalmazza a változások szükségességét, és mások számára vonzó jövőképet alkot. Kialakítja a változásokat kísérő kommunikációs programot a kulcsfontosságú érdekeltek megfelelő tájékoztatására. A kulcsfontosságú érdekelteket felsorakoztatja a változás érdekében. Támogatja a változások végrehajtásának felelőseit, a változások szervezeti szponzoraként működik. Képes a változásokat elősegítő vezetői kapcsolatrendszer, hálózat létrehozására. Kreatív megoldásokkal él, bővíti a változásmenedzsment szervezeti eszköztárát.
27. MÁSOK FEJLESZTÉSE Képesség és hajlandóság arra, hogy a cég sikerességének növeléséhez szükséges tudást és információkat megszerezze és terjessze. Magában foglalja azt az őszinte szándékot, hogy a személy elősegítse mások személyes és szakmai fejlődését. 1. Nem bízik az emberek tanulásra, fejlődésre való képességében, nem észleli a munkatársak fejlődési igényeit, nem ösztönzi bennük a fejlődés iránti vágyat. Nem tekinti saját feladatának a munkatársak fejlesztését, munkatársainak csak a jelenlegi képességeit tartja szem előtt, kerüli a tanulási lehetőséget nyújtó feladatkiosztást. Nem képes objektívan megítélni munkatársainak erős, illetve fejlesztésre szoruló oldalait. A szükséges tudást és információkat nem képes önállóan megszerezni és terjeszteni. Mások személyes és szakmai fejlődését nem segíti, környezetének nem tudja megteremteni a folyamatos tanulás, fejlődés lehetőségét.
26. ÜZLETI- ÉS STRATÉGIAI TUDATOSSÁG Képesség a vállalat céljainak hétköznapi életre való lefordítására, a gazdasági folyamatok és összefüggések, az iparágat formáló trendek illetve ezek üzleti stratégiára gyakorolt hatásainak felismerésére, az ezzel szerzett tudás hasznosítására a saját szakterület eredményessége és a cég céljai érdekében, előre számolva a lehetséges problémákkal, buktatókkal. 1. Stratégiai terveket segítséggel kezel, erős támogatással megvalósítja a tervezés és a szervezés alapelemeit. Hosszas motivációval hajlandó a szervezeti egységek közötti folyamatok elemzésére.
2. Túlságos optimizmus jellemzi a munkatársak fejlődési lehetőségét és ütemét illetően. Túl kihívó, jelentős stresszt okozó feladatokat és felelősséget ró munkatársaira, megfelelő iránymutatás nélkül. Az eredményesség és hatékonyság szempontjait elhanyagolva, túlzó figyelmet fordít a fejlesztésre. Túl rámenősen, kioktató módon adja át tudását, próbálja munkatársait fejleszteni. Néhány egyén fejlesztésére koncentrál, nem képes a munkatársak kiegyensúlyozott fejlesztésére.
2. A gazdasági folyamatokat és az összefüggéseket, az iparágat formáló trendek illetve ezek üzleti stratégiára gyakorolt hatásait felismeri, de az ezzel szerzett tudást a saját szakterület eredményessége és a cég céljai érdekében nem minden esetben hasznosítja. A szervezet és az ügyfelek számára felméri és kiértékeli a versenyelőny megszerzésére irányuló stratégiákat. Napi munkája, döntései során nem minden esetben tartja szem előtt a hosszú távú célokat.
3. Aktívan támogatja kollégáit szakmai ismereteik és személyes készségeik fejlesztésében. Tisztában van munkatársai személyes fejlődési céljaival. A teljesítménybeli problémákat képes nem csupán negatívumként, hanem fejlődési lehetőségként látni és láttatni. Útmutatást ad munkatársai személyes és szakmai fejlődésében, és továbblendíti őket problémás helyzeteikben. Támogatja munkatársait hosszú távú céljaik elérését szolgáló fejlesztési terv elkészítésében. Mások fejlesztésében tevékenyen részt vesz, de nem minden esetben ismeri fel azokat a lehetőségeket, amelyek a
3. A gazdasági folyamatokat felismeri, a szervezet számára a versenyelőny megszerzésére irányuló stratégiákat kellő mértékben méri fel. Napi munkája során a hosszú távú célokat tartja szem előtt. 4. Funkcionális stratégiai terveket önállóan kezel a vállalati stratégiai terv részeként, azzal összhangban, a végrehajtását kézben tartva megvalósítja a tervezés 59
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
szervezeti tanulást elősegíthetik, munkatársait nem motiválja kellőképpen a folyamatos fejlődésre.
5. Tanulásra ösztönző környezetet teremt, felébreszti másokban a vágyat, hogy megvalósítsák a bennük rejlő potenciált. A szervezet jövőbeni sikere szempontjából kulcsfontosságú kompetenciák fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Rendszeresen fejlesztő célú, viszszajelző, értékelő beszélgetéseket kezdeményez. Ismeri és alkalmazza a személyes fejlesztés (coaching) és tanácsadás különböző technikáit. Támogat másokat abban, hogy fejlesszék mentorálási és coaching képességeiket.
4. A szervezet sikerességének növeléséhez szükséges tudást és információkat megszerezi és terjeszti. Elősegíti mások személyes és szakmai fejlődését. Alkalmazza a tanuló szervezet, a munkakörbővítés adta lehetőségeket, kockázatmentes környezetet biztosít a munkatársainak ahhoz, hogy folyamatosan tanuljanak, fejlődjenek, új felelősségeket és kihívásokat vállaljanak.
60
Súly (%)
CélkitĦzések
61
Évvége:
I-VI. hó
Megjegyzés:
TELJESÍTMÉNYÖSZTÖNZė JAVASOLT MÉRTÉKE (%)
10.
9.
8.
7.
6.
5.
4.
3.
2.
1.
(teljesítménymutatók, mérĘszámok, elvárások, célfeladatok)
Mennyiségi egység I-VI. hó terv
2010. terv
ÉrtékelĘ munkaköre:
ÉrtékelĘ neve:
Csoport cél
Szervezeti egysége:
Az értékelt munkaköre:
I. TELJESÍTMÉNYCÉLOK KITĥZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
Értékelt törzsszáma:
Teljesítményértékelő lap
Értékelt neve:
3. sz. melléklet
I-VI. hó tény
2010. tény
I-XII. hó
Teljesítés (%) I-VI. hó
Megjegyzés
Értesítő 6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
62
Egyéni karrier cél:
Évvége:
I-VI hó
Megjegyzés, fejlĘdési javaslat
13.
12.
11.
10.
9.
8.
7.
6.
5.
4.
3.
2.
1.
KOMPETENCIÁK MEGNEVEZÉSE
Munkáltatói jogkörgyakorló aláírása:
A közvetlen felettes (értékelĘ) aláírása:
Munkavállaló (értékelt) aláírása:
Dátum:
II. A MUNKAKÖRBEN ELVÁRT KOMPETENCIASZINTEK MEGBESZÉLÉSE, A SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK ÉRTÉKELÉSE
CélkitĦzés
ELVÁRT KOMPETENCIA SZINT
I-VI hó
Értékelés I-XII hó
II. félév
Értékelés I. félév
Értesítő 6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16.
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16. JEGYZETEK
63
Értesítő
6. szám, Budapest, 2010. augusztus 16. JEGYZETEK
64