5. szám Rail Cargo Hungaria Értesítő

5. szám Rail Cargo Hungaria Értesítő 11/2012. (IV. 25.) CFO sz. Chief Financial Officer utasítás a Rail Cargo Hungaria Zrt. leltározási utasításáról..... 2 12/2012. (IV. 25.) CFO sz. Chief Financial Officer utasítás a selejtezésről.......................................................... 28 13/2012. (IV. 25.) CFO sz. Chief Financial Officer utasítás a Rail Cargo Hungaria Zrt. vevőminősítési szabályzatáról, a 4/2007. (VI.12.) PVH. sz. utasítás 1. sz. módosítása egységes szerkezetben.................................. 42 14/2012. (IV. 25.) CFO sz. Chief Financial Officer utasítás a Rail Cargo Hungaria Zrt. munkavállalóinak integrált kompetencia alapú teljesítménymenedzsment rendszeréről......................................................................... 54 2/2012. (IV. 25.) CEO sz. Chief Executive Officer utasítás a Szolgáltatási Keretszerződés megkötésének rendjéről, a 50/2006 (XI.27.) VIG. sz. utasítás 1. sz. módosítása egységes szerkezetben..................................... 82

Értesítő

5. szám, Budapest, 2012. április 25.

11/2012. (IV. 25.) CFO sz. Chief Financial Officer utasítás a Rail Cargo Hungaria Zrt. leltározási utasításáról

vák – számbavételét és a valóságban meglévő állományok megállapítását értjük. A leltározás kiterjed a Rail Cargo Hungaria Zrt-nél lévő minden idegen eszközre is. A leltár alapján ellenőrizni kell az elszámolások helyességét, és meg kell győződni arról, a nyilvántartásában lévő eszközök, ténylegesen meg vannak-e.

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A helyes eszköz és forrásállományok megállapításán keresztül a mérleg valódiságának biztosítása. A könyvelés illetve a nyilvántartások ellenőrzése és egyúttal a bizonylati fegyelem megszilárdításának elősegítése. A Rail Cargo Hungaria Zrt. tulajdonának védelme és az anyagilag felelős munkavállalók elszámoltatása, csökkent értékű készletek, használaton kívüli eszközök feltárása.

4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Leltározás útján kell megállapítani az eszközök valóságos mennyiségét, valamint ekkor kell meggyőződni arról is, hogy milyen eltérés van az eszközök fellelt mennyisége és a főkönyvi számlákkal egyeztetett analitikus nyilvántartások között. Az eszközök tényleges fellelt / és nyilvántartott mennyisége közötti eltérés oka lehet: Az egyes anyagok természetes tulajdonságai miatti mennyiségi hiány, pl: beszáradás, párolgás, csorgás, porladás, valamint a bizonylati fegyelem megsértése, vagy hűtlen kezelés. A leltározás egyik célja még, az eszközök és források valóságos állományának megállapítása, ennek alapján a nyilvántartások a tényleges állomány men�nyiségére, illetve értékére történő módosítása. A leltárfelvétel adatait egyeztetni kell a könyvszerinti készletadatokkal. Az eltérések okait meg kell állapítani, és ki kell mutatni az esetleges leltárhiányokat és leltártöbbleteket.

2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya kiterjed A Rail Cargo Hungaria Zrt. valamennyi szervezeti egységére. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A Főkönyvelő. 3.0 FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

4.1 A leltározás módja és időpontja

A leltár a vállalkozó eszközeiről és forrásairól egy adott időpontra vonatkoztatva a valóságos helyzetnek megfelelő mennyiségben és értékben készített tételes kimutatás. A Számviteli Törvény 69. § (1) bekezdésének értelmében az év végi zárásnak, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen ellenőrizhető módon tartalmazza, a vállalkozás mérleg fordulónapján meglévő eszközét és forrásait mennyiségben és értékben. A Számviteli Törvény 69. § (2) bekezdése előírja, hogy tényleges mennyiségi felvétellel kell leltározni akkor, ha a vállalkozás a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem, vagy nem folyamatosan vezet, illetve csak értékben kimutatott eszközöknél és forrásoknál egyeztetési kötelezettséget ír elő. A Rail Cargo Hungaria Zrt. a tulajdonában és használatában lévő valamennyi eszközről mennyiségi nyilvántartást vezet, és az ütemtervek alapján leltározásuk folyamatosan történik 2 évente tényleges mennyiségi felvétellel, illetve egyeztetéssel. A Rail Cargo Hungaria Zrt.-nél leltározás alatt a cég tulajdonát képező, illetve térítés nélkül használatba vett befektetett eszközök, készletek és pénzügyi eszközök, valamint azok forrásainak – aktívák és passzí-

A leltárfelvétel lehet: a.) mennyiségi felvétel, b.) mennyiségi felvétel nélküli egyeztetés. A mennyiségi felvétel mérés, megszámlálás vagy mérlegelés útján történhet: • a nyilvántartásoktól függetlenül a nyilvántartásokkal való utólagos összehasonlítással, • a nyilvántartások alapján a felvett mennyiséggel való összehasonlítással. A mennyiségi felvétel nélküli leltározás során a könyvelési adatok és a főkönyvi számlákkal egyeztetett analitikus nyilvántartások vagy egyéb bizonylatok alapján kell az eszközöket (forrásokat) megállapítani. Leltárnak kell tekinteni a leltározás alapján helyettesített és ellenőrzött – a főkönyvi könyveléssel egyező analitikus nyilvántartásokból készült kivonatokat is. Egyeztetéssel kell leltározni a követeléseket, tartozásokat, mennyiségi felvétellel nem leltározható eszközöket és forrásokat, továbbá: az úton lévő anyagokat, árukat; kölcsön adott eszközöket; a feldolgozásra kiadott készleteket. 2

Értesítő


A leltározás időpontja szerint lehet: • folyamatos, • fordulónapi.

• valódiság, • világosság. A leltár teljessége azt jelenti, hogy a leltáraknak a vállalkozás valamennyi eszközeit és forrását tartalmaznia kell. Abból semmi ki nem maradhat. A leltár valódisága mintegy előfeltétele a mérleg valódiságának. Ez azt jelenti, hogy minden leltárnak a valóságot – az eszközöknek a leltározás során fellelt tényleges mennyiségét és helyesen megállapított értékét – kell tükröznie. A leltár világosságának követelménye azt jelenti, hogy a leltárnak áttekinthetően, leltározási helyenként és ezen belül fajta, típus, méret és minőség szerinti részletezéssel kell tartalmaznia az eszközöket, és a forrásokat. A számbavételnél a világosság követelménye egyben, hogy az egy helyen tárolt és összecserélhető tételeket összevonni (kompenzálni) csak az idevonatkozó előírások szerint szabad. Az adósok és hitelezők tartozásait, illetve követeléseit tételesen kell a leltárban kimutatni.

A folyamatos leltározási kötelezettség alá eső minden eszköz leltározását meghatározott időtartamon belül kell végrehajtani. A fordulónapi leltárfelvétel esetén a Rail Cargo Hungaria Zrt. egészére a leltározási kötelezettség alá eső minden eszközt (forrást is) a vonatkozó analitikus nyilvántartások lezárásával egyidejűleg előre meghatározott naptári nappal kell leltározni. Az analitikus nyilvántartásokat mind a folyamatos, mind a fordulónapi leltározás adataival össze kell hasonlítani és az esetleges hibákat javítani, helyesbíteni kell. Amennyiben a leltározást bármely okból hiányosan végezték el, vagy annak adatai az ellenőrzés megállapítása szerint vitathatóak, az érintett leltározási egységben (területen, helyiségben stb.) lévő eszközöket, készleteket részben vagy egészben újra kell leltározni: Az év utolsó napján (napjával) kell elvégezni az alábbi eszközöknek, készleteknek, forrásoknak a leltározását: • védőruha, stb. (kéziraktárak); • úton lévő anyagok és áruk készletei; • házi pénztárak készletei; • pénzintézetekkel, költségvetési szervvel,- TB-vel szembeni követelések és tartozások; • adósok és hitelezők, valamint munkavállalók tartozásai és követelései; • értékpapírok, kötvények, váltók és egyéb befektetett eszközök; • ajándék tárgyak; • áruk (elárusítható nyomtatványok); • bontási vissznyeremények; • bérbe adott, bérbe vett és lízingelt eszközök.

A leltár tartalmi követelményei: • leltárfelvételi ívek, jegyzőkönyvek, kimutatások, előírás szerinti egyértelmű és hiánytalan kitöltése; • a szükséges záradékok, felelősségvállaló nyilatkozatok és aláírások megléte. 4.3 Leltározási kötelezettség, leltárfelvételi folyamatok 4.3.1 Immateriális javak leltározása Azok a nem anyagi eszközök, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a gazdálkodó tevékenységét, forgalomképesek és általában vagyoni jogokat testesítenek meg. Többségében vásárlás útján, apportként (a társasági szerződésben meghatározott értékben), vagy saját előállítással (kísérleti fejlesztés) kerülhetnek be a nyilvántartásba. A mérlegben a tárgyi eszközök között kell kimutatni az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat. Értékük amortizálódik, emiatt terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni a termelés, tevékenység költségei között, ennek alapján beszélhetünk az immateriális javak bruttó és nettó értékéről.

A leltározás lehet: a.) elszámoltató, b.) vagyonmegállapító, c.) elszámoltató és vagyonmegállapító együttesen. A Rail Cargo Hungaria Zrt.-nél a leltározások során készített leltárak általában az elszámoltatás célját szolgálják, míg az év végén készített könyvszerinti leltárak rendszerint vagyonmegállapító jellegűek. A pontosan felvett és helyesen értékelt leltárak a mérleg valódiságának alapdokumentumai, feltéve, ha maradéktalanul megfelelnek a velük szemben támasztott tartalmi és az alaki követelményeknek.

Immateriális javak csoportosítása: • alapítás átszervezés aktivált értéke, • kísérleti fejlesztés aktivált értéke, • vagyoni értékű jog, • szellemi termékek, • üzleti vagy cégérték, • immateriális javakra adott előleg, • immateriális javak értékhelyesbítése.

4.2 A leltárral szemben támasztott követelmények A leltár alaki követelményei: • teljesség, 3

Értesítő


Az immateriális javak, szellemi termékek (szoftverek) leltározását két évenként tényleges mennyiségi felvétellel kell végrehajtani. Vagyoni értékű jogok Az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé.

A tárgyi eszközöket nettó értéken, a beruházásokat a tárgyi eszköz beszerzési vagy előállítási költségein kell a leltárba felvenni. Az eszközöket beszerzési, illetve előállítási költségüknél magasabb értéken nem szabad a mérlegbe felvenni (óvatosság elve). 4.3.3 Tárgyi eszközök és a nyilvántartásra kötelezett anyagok leltározása

Vagyoni értékű jogok a következők: • bérleti jog, • használati jog, • koncessziós jog, • márka név, • licencek.

A gépeket és berendezéseket valamint az egyéb tárgyi eszközöket és nyilvántartott anyagokat kétévenként mennyiségi felvétellel, kétévente egyeztetéssel kell leltározni. A tartósan külföldön lévő tárgyi eszközöket kétévenként mennyiségi felvétellel kell leltározni. Bérbe (kölcsön) lízingbe (idegen helyre)adott tárgyi eszközöket a bérbevevőnek kell leltározni, a bérbeadó jelenlétében, majd a leltárfelvételi ív és a jegyzőkönyv egy példányát a bérbeadónak át kell adni. A munkavállalóknak átadott tárgyi eszközök, anyagok körébe csak azok tartozhatnak, amelyeket személyi használatra adtak át. Feltétel, hogy a munkavállaló aláírja az átvételt igazoló okmányt (szerszámkönyvet) és a munkaidő befejezésével vagy távollétében biztonságosan el tudja zárni. Szobajegyzékre kiadott eszközöket, nyilvántartott anyagokat az adott helyiségben dolgozókkal át kell vetetni, aláírásukkal igazolják a szobajegyzéken szereplő eszközök, anyagok meglétét A szerszámkönyvre és a szobajegyzékre kiadott eszközöket a leltárellenőröknek a leltár során szúrópróbaszerűen ellenőrizniük kell. A mennyiségi nyilvántartásra kiadott anyagok valamint tárgyi eszközök mennyiségi felvételét a SAP-ból kinyomtatott leltárfelvételi ívben kell rögzíteni.

Szellemi termékek A számviteli törvény értelmében szellemi termékek lehetnek a következők: • találmány, • iparjogvédelemben részesülő szabadalom, • ipari minta, • szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek, • egyéb szellemi alkotások, • jogvédelemben nem részesülő gyártási eljárás, • védjegy • szoftver. Szellemi terméknek azok a szoftverek minősülnek, amelyek a cég tulajdonát képezik. (SZTV 25. § 6. bek.) alapján. A leltározást informatikai szakember részvételével kell végrehajtani. 4.3.2 Tárgyi eszközök

4.3.4 Vasúti vontatott járművek (teherkocsi) leltározása

A tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett eszközöket kell kimutatni, amelyek tartósan (legalább 1 éven túl) – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozás tevékenységét, továbbá az ezek beszerzésére (beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését. A Rail Cargo Hungaria Zrt.-nél azokat az eszközöket kell tárgyi eszközöknek tekinteni, amelyeket az arra illetékes szerv tárgyi eszközök közé sorol.

A vasúti vontatott járművek leltározását 4 évente kell végrehajtani. Ugyanez vonatkozik a szállítótartályok leltározására is. Két évente egyeztető leltárral kell a teherkocsi állományt felmérni, az erre rendszeresített teherkocsi nyomon követésére használt IT alkalmazás és a SAP analitika összehasonlításával. A vasúti vontatott járművek leltározását az illetékes vezető által esetenként kiadott utasítások alapján kell végrehajtani. Ugyanez vonatkozik a szállítótartályok leltározására is.

A tárgyi eszközök csoportjai a mérlegben: • ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok, • berendezések, gépek, járművek, • egyéb berendezések, felszerelések, járművek, • beruházások és felújítások, • beruházásra adott előlegek, • tárgyi eszközök értékhelyesbítése.

4.3.5 Konténerek leltározása A konténerek leltározását 4 évente tényleges felvétellel kell leltározni.

4

Értesítő


4.3.6 Befejezetlen beruházások leltározása

járműalkatrészek nélküli teljes leltárt jelenti, az évközi pedig a munkaruhára vonatkozik. Járműalkatrészek: saját raktárban levő készleteket év végén kell leltározni, az idegen helyen kezelt járműalkatrészeket a készlet kezelője leltározza. Készletekbe sorolt járművek: kétévente tényleges mennyiségi felvétellel, kétévente egyeztetéssel kell leltározni.

A befejezetlen beruházásokat fordulónappal, tehát minden év végén december 31.-ével kell leltározni. A leltár pedig a számlák és az analitikus (SAP) nyilvántartás összehasonlítása. 4.3.7 Befektetett pénzügyi eszközök, forgóeszközök leltározása

Készletek csoportjai: • anyagok, • áruk, • közvetített szolgáltatások.

Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé sorolni. A számviteli törvény értelmében a befektetett pénzügyi eszközök között a mérlegben azokat az eszközöket (részesedés, értékpapír, adott kölcsön) kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektette be más vállalkozónál, illetve adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási ellenőrzési lehetőséget érjen el. A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését szintén a befektetett pénzügyi eszközök között kell a mérlegben kimutatni. A befektetett pénzügyi eszközök, mint tartós befektetések számbavételénél, leltározásánál kiemelt jelentősége van az egyedi szempontoknak, az egyedi értékelés elve betartásának. Az eszközöknek azon részeit melyek egy évet meg nem haladóan szolgálják a gazdálkodó szervezet érdekeit, forgóeszközöknek nevezzük.

Anyagnak nevezzük a készleteknek azon elemeit, melyek a gazdálkodás (termék-előállítás, szolgáltatás) során eredeti megjelenési formájukat többnyire elvesztik, a termék szolgáltatás értékét növelik, abban jelennek meg. Anyagok csoportjai: • nyers,- és alapanyagok, • segédanyagok, • üzem,- és fűtőanyagok, • fenntartási anyagok, • építési anyagok, • 1 éven belül elhasználódó anyagi eszközök, • tárgyi eszközök közül átsorolt anyagok, • egyéb anyagok. Áruk: azok a vásárolt készletek, amelyeket változatlan formában való tovább értékesítés céljából szereztünk be (elárusítható nyomtatványok).

A forgóeszközök csoportosítása: • készletek, • követelések, • értékpapírok, • pénzeszközök.

Közvetített szolgáltatás: A gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon, részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (tovább számlázott) szolgáltatás.

4.3.8 Készletek leltározása A készletek között kell kimutatni a használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, védőruha) amelyek a vállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják, valamint azokat az eszközöket, amelyeket a befektetett eszközök közül átsoroltak. A mérlegben készletként nem lehet kimutatni az idegen tulajdonú eszközöket, de azok leltározásáról gondoskodni kell. Az elárusítható nyomtatványokat évente egyszer az év utolsó munkanapján minden tároló és elárusítható helyen egy időben, mennyiségi felvétellel kell leltározni. A raktárban lévő valamint vasúti járművekre kiadott ponyvák leltározását a ponyva számok pontos feltüntetésével kell elvégezni két évente. Az egyéb anyagokat készletező raktárt évente két alkalommal szükséges leltározni, amelyből az egyik fordulónapi (év végi), amely a készletbe sorolt vasúti

4.3.9. Munkahelyi készletek leltározása Az elárusítható nyomtatványokat évenként egyszer az év utolsó napján minden tároló és elárusító helyen egy időben, mennyiségi felvétellel kell leltározni. A nyilvántartásra kötelezett bélyegzőket mennyiségi felvétellel évente kell leltározni. 4.3.10 Egyéb eszközök és források leltározása a) Követelések A követelések főbb csoportjai a mérlegben: • áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) származó követelések; 5

Értesítő


• követelések kapcsolt vállalkozásokkal szemben; • követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozóval szemben; • váltókövetelések; • egyéb követelések.

amelyet a vállalkozás magára nézve kötelezően elismert, a teljesítés megtörtént. Főbb csoportjai: Hosszú lejáratú kötelezettség: – a hitelezővel kötött szerződés szerint az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvénykibocsátást is) és a hitel, a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. Rövid lejáratú kötelezettség: – az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is (ez utóbbiak összegét a kiegészítő mellékletben részletezni kell). A rövid lejáratú kötelezettségek közé tartozik általában a vevőtől kapott előleg, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó kötelezettség, váltótartozás, a fizetendő osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség.

A mérlegben csak azok a követelések szerepeltethetők, melyeket az adós elismert. Az adós által el nem ismert és ezért peresített követelések összegét csak akkor kell a pénzügyileg rendezett összegben beállítani, ha annak pénzügyi rendezése a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés zárónapja között megtörtént. b) Vevőkövetelések Vevőkövetelésen az áruszállítás, szolgáltatásteljesítés ellenértéke és az utána felszámított általános forgalmi adó együttes összegét kell érteni. A leltárba csak az adós (vevő) által elismert követelés vehető fel. c) Váltókövetelések Váltókövetelések a követelés kiegyenlítése fejében kapott váltó alapján fennálló követelések.

4.3.12 Pénzeszközök leltározása

d) Egyéb követelések • adott előlegek; • munkavállalókkal szembeni követelések; • költségvetési kiutalási igények és azok teljesítése; • rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközök; • vásárolt és kapott követelések; • részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos követelések; • egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása.

A számviteli törvény értelmében a pénzeszközöket minden évben XII.31-én könyv szerinti értéken kell a leltárban szerepeltetni és egyeztetéssel leltározni. A készpénz és csekk leltározása során a mindenkori készpénz helyességének megállapításához a számviteli törvényben meghatározott alapbizonylatok, alapokmányok feldolgozásával készített pénztárnapló, pénztárkönyv, pénztári bizonylatok adatait kell az egyeztetésnél figyelembe venni. Az idesorolandó alapbizonylatok a pénztári kiadási a pénztári bevételi bizonylatok, melyek előre sorszámozottak és szigorú számadásra kötelezettek. A bankbetétek leltározása az egyes bankszámlákat vezető bankok által megküldött kivonat alapján, egyeztetéssel történik. A házi pénztárak pénzkészletét az év utolsó munkanapján – a napi zárlat elkészítése után – kell leltározni. A leltározást a pénztárosból, pénztári ellenőrből és a Főkönyvelő által kijelölt személyekből alakított leltározási csoportnak kell végeznie. A leltározásról két példányban jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a.) a házi pénztár megnevezését, b.) a leltározás időpontját (év, hó, nap, óra), c.) a leltározást végző munkavállalók nevét, szolgálati címét és beosztását, d.) talált készpénz összegét címletek szerint részletezve, e.) annak megállapítását, hogy a pénzkészlet őrzése biztonságos-e, f.) annak megállapítását, hogy a pénzkészlet kezelése a mindenkor hatályos Pénzkezelési Szabályzat rendelkezései szerint történik-e,

A munkavállalók Rail Cargo Hungaria Zrt.-vel szemben fennálló tartozásait (fizetési előleg, elszámolási számlák stb.) és követeléseit a IV. n. év folyamán az analitikus nyilvántartásoknak a könyvviteli számlákkal való egyeztetésével kell leltározni. A költségvetéssel kapcsolatos elszámolások (a fennálló tartozások és követelések, IPA) egyeztetését az adócsoport a befizetéseket tartalmazó – a NAV-tól erre a célra külön kikért – folyószámla kivonat és az éves adóbevallás adatai alapján végzi el a mérleg fordulónapjára vonatkozóan. A Bankokkal (ideértve a biztosító intézeteket is) szemben fennálló Rail Cargo Hungaria Zrt. követeléseket és tartozásokat havonta a bank kivonatok és értesítések alapján kell egyeztetni. A NAV.-al kapcsolatos elszámolásokat (tartozásokat, követeléseket) az év utolsó napjával kell egyeztetni. (Vasutak: BCC) 4.3.11 Kötelezettségek leltározása A Számviteli Törvény értelmében a mérlegbe csak olyan kötelezettség állítható be, és akkora összegben, 6

Értesítő


g.) az esetleges hiány vagy többlet megállapítását a pénztári napi jelentés és egyéb okmányok alapján, h.) a mellékletek megnevezését, I.) az esetleges egyéb észrevételeket, j.) a leltározást végző munkavállalók aláírását. A leltározási jegyzőkönyvhöz mellékelni kell: a.) a pénztáros indoklását az esetleges eltérésekről, b.) esetleges egyéb okmányokat. A leltározási jegyzőkönyv első példányát mellékleteivel együtt át kell adni a Főkönyvelőségnek. A jegyzőkönyv másolati példányát 8 évig kell megőrizni.

kintéssel elkészített leltározási ütemterv (5. sz. melléklet). A Főkönyvelővel előzőleg egyeztetett, ütemtervet a Kontrolling és Pénzügyi Igazgatónak kell jóváhagyni. A leltározási ütemtervet szervezeti egységenként egy naptári évre vonatkozóan kell elkészíteni minden tárgyévet megelőző december 20-ig. A leltározási ütemterveknek az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a.) a leltározási egység megnevezését, b.) a teljes leltározás időtartamát a kezdő és záró napok megjelölésével, c.) a leltározás ellenőrzésére vonatkozó meghatározásokat (mikor, milyen szakember hogyan ellenőrizzen), d.) egyéb, az adott leltározáshoz szükséges adatok felsorolását.

4.3.13 Aktív időbeli elhatárolások leltározása Aktív időbeli elhatárolásként – elkülönítetten – kell a mérlegben kimutatni az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el, valamint az olyan járó árbevételt, kamat,- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el.

ni:

A leltározási ütemtervet 3 példányban kell elkészíte-

• egy példányt a Főkönyvelőnek kell megküldeni, • egy példányt a Leltárellenőrnek kell megküldeni, • egy példányt a szervezeti egységnek kell megküldeni.

4.3.14 Passzív időbeli elhatárolások leltározása Passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni: – a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét képezi, – a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, és kerül kiszámlázásra, – a mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, kártérítést, bírósági költséget.

A leltározási időpont időközbeni változásáról írásban értesíteni kell a leltárellenőrzési csoportot. A leltározás időpontját és időtartamát a leltározandó egység felelős vezetőjével olyan időpontban kell közölni, hogy az előkészületi munkákat az előírásoknak megfelelően végrehajthassák. 4.5 A személyi feltételek biztosítása 4.5.1 Leltározási vezető A leltározási munkák szervezése és irányítása a leltározás vezetőjének kötelessége. A leltározás vezetője a Rail Cargo Hungaria Zrt.-nél a főkönyvelő.

4.4 A leltározás előkészítése a felvétel végrehajtása

4.5.2 A leltározási bizottság összetétele, feladatai

4.4.1 A leltározás előkészítése A Rail Cargo Hungaria Zrt. valamennyi egységénél a leltározás előkészítő munkáihoz tartozik, a leltározás előtti selejtezés. A munkaterületeken a meghibásodott, selejtes tárgyi eszközöket, anyagokat, árukat el kell különíteni a használatban lévőktől és gondoskodni kell a leltározás előtti selejtezésükről, a mindenkor érvényben lévő Selejtezési Utasítás szerint.

A leltározási munkák megszervezése, a munka kollektív jellegének biztosítása, az ellenőrzési munkák helyes ütemezése érdekében a Társaság központjában leltározási bizottságot kell létrehozni. A leltározási bizottság összetétele: • Kontrolling és Pénzügyi Igazgató, • Főkönyvelő, • Főkönyvelőség leltárellenőrei.

4.4.2 Leltározási ütemterv

A leltározási bizottság főbb feladatai: a.) a leltározási ütemtervek összehangolása és jóváhagyása,

A leltározás helyes és időben történő lebonyolításának egyik fő követelménye az időben és nagy körülte7

Értesítő


b.) a leltározási utasításban foglalt rendelkezések betartásának biztosítása c.) döntés a leltározási utasításban nem szabályozott és az operatív munkák során felmerülő kérdésekben, d.) a leltározási ütemterv betartásának biztosítása és ellenőrzése, e.) a leltározás ellenőrzésének megszervezése, g.) beszámolók kiértékelése, h.) egyéb dolgokban a leltározás végrehajtása és ellenőrzése során felmerülő kérdésekben állásfoglalás és döntés, i.) jelentések és tájékoztatók készítése az Elnök-vezérigazgató és egyéb felügyeleti szervek (Közgyűlés, Felügyelő Bizottság) részére. A bizottság határozatait, döntéseit, megállapításait jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyv alapján a szükséges írásbeli rendelkezéseket, tájékoztatókat, vagy egyéb írásbeli rendelkezéseket a bizottság vezetőjének aláírásával kell az érdekelt szerveknek megküldeni. A leltározási bizottság összehívásáról a Főkönyvelő gondoskodik.

lesen feljegyezni a leltárfelvételi ívre a mennyiségi felvétel ideje alatt engedélyezett mozgások adatait. A leltározással megbízott munkavállaló a leltárfelvételi ívbe írja be közvetlenül a talált számlált mennyiségét. Kivétel az az eset, amikor a mennyiségi felvétel során olyan eszközöket, anyagokat, készleteket is találnak, amelyek adatai nem szerepelnek a leltárfelvételi íven. Ilyen esetben a leltárfelvételi ívre a mennyiségi adatokon felül az azonosító adatokat is fel kell jegyezni (megnevezés, cikkszám gyári szám, stb.) A mennyiségi felvétel után a leltárfelvételi ívet át kell adni a megbízott leltárellenőrnek. Anyagilag felelős (anyaggazdálkodó, számadó): Gondoskodnia kell: • a tárgyi eszközök azonosíthatóságáról • a készletek, munkahelyi eszközök, anyagok felvételre történő összerendezése és az azonosításhoz szükséges feltételek biztosítása, hogy a felvételre kerülő azonos eszközök, méret, minőségfajta, stb. szerint egy helyen, olyan módon kerüljenek összerakásra, hogy azok könnyen áttekinthetők, megszámlálhatóak és mérhetőek lehessenek. • a leltározás megkezdésének időpontjára felül kell vizsgálni és alá kell íratni az irodák szobajegyzékeit, a munkavállalók szerszámkönyveit, hogy azok a valós állapotot tükrözzék.

4.6 A leltározási csoportok összeállítása, feladatai A leltározási csoport a leltározás mennyiségi felvételt végző gyakorlati végrehajtó szerve.

A leltározáshoz kijelölt műszaki munkavállalók feladata: a.) leltározási csoport által nem azonosítható eszközök vonatkozásában az azonosításhoz szükséges szakvélemény megadása, b.) csökkent értékű készletek esetében azok felhasználhatóságára szakvélemény készítése.

4.6.1 A leltározási csoport tagjai és feladataik: Leltárellenőr: • nyilvántartások egyeztetéseinek elvégzése (SAP, analitika); • a leltározás előkészítő munkálatainak ellenőrzése; • a leltározást gátló tényezőkről, majd ennek megszüntetésére tett intézkedés, új leltározási határidő kijelölése, (jegyzőkönyv felvétel); • meggyőződni az előkészületi munkák megtörténtéről és helyességéről az ütemterv szerinti nyitás napján; • a tényleges mennyiségi felvétel és az egyeztető leltár során szúrópróbaszerű ellenőrzés végzése, • a bizonylatolás helyességének ellenőrzése, • a leltározással megbízott munkavállaló által a leltár során felvett adatok visszarögzítése a SAP.-ba. • a kiértékelési és elszámoltatási munkák végzése, • a leltározással kapcsolatos hiányok vagy többletek miatti vizsgálatok elvégzése; • a leltározás utáni irattárazása.

4.6.2 A leltározási csoportok létszáma, összetétele A leltározási csoport tagjait megbízó levéllel kell ellátni az alábbiak szerint. A leltárellenőrt a főkönyvelő bízza meg (2. számú melléklet), A leltározót a Szervezeti egység vezetője bízza meg (1. számú melléklet), Az anyagilag felelős anyaggazdálkodónak nem szükséges megbízólevél. Az esetlegesen szükséges műszaki szakértőnek a megbízólevelét a főkönyvelő és az üzemeltetési igazgató írja alá (3. számú melléklet).

Szervezeti egység vezető (TÜK, BBM, IT) által kijelölt leltározó: Eszköz, készlet és nyilvántartásra kötelezett anyag felvétel lebonyolítása (méréssel, számolással) A leltározással megbízott munkavállaló köteles téte-

4.6.3 Leltározandó egységek meghatározása Leltározási egység olyan fizikailag behatárolható terület, amely a Rail Cargo Hungaria Zrt.-nél SAP költséghellyel rendelkezik. 8

Értesítő


4.6.4 A leltárfelvétellel kapcsolatos nyomtatványok

mindenkor érvényben lévő Értékelési szabályzata tartalmazza. A Szt. 46. §. (4) bekezdése szerint a mérlegben kimutatott eredmény meghatározásakor, a mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni – 52-56.§.-ban foglaltak alapján – minden olyan értékcsökkenést, értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti. Indokolt esetben (racionalizálás) lehet a tárgyi eszközök leértékelését a tárgyévi költségek között terven felüli értékcsökkenésként elszámolni. A csökkent értékű készleteket a leltározás során el kell különíteni.

A Rail Cargo Hungaria Zrt. eszközeinek és forrásainak leltározásához az alábbiakban meghatározott nyomtatványokat kell használni, és egy példányban kiállítani. Kivétel az átadó-átvevő leltár mikor a leltárfelvételi ívet 3 példányban kell kiállítani. a.) „Leltárfelvételi ív” SAP-ból b.) „Leltározási jegyzőkönyv” (4. számú melléklet) A leltárak kiértékelésével és az eltérések rendezésével kapcsolatos nyomtatványok: a.) Leltározási jegyzőkönyv; b.) Kompenzálási kérelem leltáreltérésekről (11. számú melléklet); c.) Állományba vételi bizonylatok tárgyi eszköz eltérése esetén; d.) Eszközátszámítási bizonylat; e.) Eszközkivezetési bizonylat; A leltározási nyomtatványok szigorú számadásúak.

Csökkent értékű készletnek kell minősíteni: • azokat a készleteket, amelyek a gazdálkodó szervnél bekövetkezett rongálódás, (raktározásnál keletkezett korróziós kár, romlás, fakulás, szennyeződés, továbbá a kívánt minőség vagy műszaki előírásainak megváltoztatása stb.) következtében már nem alkalmasak a beszerzésük vagy előírásuk alkalmával meghatározott rendeltetésre, • a tárgyi eszközök selejtezése vagy értékesítése esetén visszamaradó tartalék alkatrészeket, • tartalék tartozékokat, ha eredeti rendeltetésüknek megfelelően nem használhatók fel, vagy már nem értékesíthetők, • azokat a készleteket, amelyek leértékelését – eredeti rendeltetésre való használhatóságuk miatt – valamely hatóság elrendelte.

4.6.5 Bizonylati elv és bizonylati fegyelem A számviteli törvény 165.§-a szerint minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

A készletek leértékelését szabályszerűen elkészített és a gazdálkodó szervnél arra illetékes személy (DHL alapján) engedélyét tartalmazó jegyzőkönyvvel kell igazolni, amelyből az egyes készletekre külön-külön megállapítható a leértékelés oka és jogossága. A fent leírt szempontok figyelembevételével kell a készletek értékeit a nyilvántartásokban rögzíteni, leltározáskor feltüntetni.

4.6.6 Bizonylatok megőrzése A számviteli törvény 169. § (1) bekezdése értelmében az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, valamint az adatfeldolgozásnál alkalmazott számítógépes programot legalább 10 évig meg kell őrizni. 4.6.7 Leltározási jegyzőkönyv elkészítése

4.8 A leltáreredmény megállapítása, egyeztetés, igazolások készítése, felelősségre vonás

A leltározási jegyzőkönyvet a leltárellenőr köteles a leltár zárásakor elkészíteni. Az elkészült leltározási jegyzőkönyvet a leltározási csoport tagjai aláírásukkal hitelesítik. A leltározási jegyzőkönyv mellékletét képezi a leltárellenőr által elkészített leltárzárás megállapítás és kidolgozott eltéréstáblák.

4.8.1 A leltározás eredményének kiértékelésével kapcsolatos feladatok A leltározás eredményének kiértékelése a mennyiségi felvétel során talált eszközöknek a könyvszerinti nyilvántartott készlettel történő összehasonlítását, az eltérések kidolgozását és kiértékelését jelenti.

4.7 Értékelési szabályok

A leltárkülönbözetek elszámolása előtt meg kell állapítani, hogy a többletek, hiányok mennyiben: • kompenzálható ügyviteli vagy készletezési hibák; • készlet, tárgyi eszköz, nyilvántartott anyag hiányoknál felmerülhet, a személyi felelősség kérdése. (lásd: 4.10.4 fejezet)

A Számviteli Törvény 46. §. (3) bekezdése értelmében az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással ellenőrizni és – a törvényben szabályozott esetek kivételével – egyedenként értékelni kell. Az ezekre vonatkozó értékelési előírásokat a Rail Cargo Hungaria Zrt. 9

Értesítő


A leltáreredmények kiértékelését a Főkönyvelő által kirendelt vagy megbízott leltárellenőr köteles elvégezni. Más beosztású munkavállalót ilyen munkával megbízni nem szabad.

A leltározási jegyzőkönyvet az anyagilag felelős munkavállalónak – együttes felelősség esetében az összes érdekelt munkavállalónak- a leltározással megbízott munkavállalónak, valamint a leltáregyeztetést végző leltárellenőrnek is alá kell írnia. A leltáreltérést az anyaggazdálkodó köteles írásban igazolni.

4.8.2 A leltáreredmény kiértékelése során a leltárellenőrnek az alábbiakat kell elvégezni: a.) a mennyiségi felvétel ideje alatt engedélyezett készletmozgások bizonylatainak felülvizsgálata és a leltárfelvételi íven történő átvezetés helyességének ellenőrzése; c.) a leltározási munkákkal megbízott munkavállaló által rögzített mennyiség egyeztetése az SAP szerinti készletmennyiséggel; d.) az eltérések mennyiségének megállapítása; e.) az alkalmazott átlagárak bejegyzése (csak az eltéréseknél); f.) az eltérések (többletek és hiányok) értékének kidolgozása és feljegyzése; g.) a kiértékelt leltáreredmények az anyagilag felelős munkavállalóval történő egyeztetése és az eltérések tisztázása. A kiértékelést végző leltárellenőr a helyszínen köteles átvenni a leltározással megbízott munkavállalótól a leltárfelvételi ívet, szobajegyzékeket, szerszámkönyveket és bizonylatokat. A leltárellenőr az átvett leltározási dokumentumokat köteles felülvizsgálni. A leltár során úton lévő eszközök, anyagok, termékek esetében meg kell követelni a szállítást igazoló bizonylatot (küldlevél, szállítólevél, átadás-átvételi jegyzőkönyv). A bizonylaton az azonosításhoz szükséges adatokat kötelezően fel kell tüntetni (gyártási szám, leltári szám, stb.) Az ellenőrzésnek az összes okmányra és leltárfelvételi ívre feljegyzett adatokra is ki kell terjednie. A leltározás eredményének megállapítása (a kiértékelési munka) befejezése után a kidolgozott (kiértékelt) leltáreredményt az anyagilag felelős munkavállalóval egyeztetni kell. Az egyeztetést csak a leltárellenőr végezheti el a kiértékelés alapján. Az egyeztetés során kell felül vizsgálni az anyagilag felelős munkavállaló kompenzálási kérelmeit, valamint az írásbeli magyarázatokat. Amennyiben a tároló-helyen (raktárban) együttes anyagi felelősségi rendszer van érvényben az anyagilag felelős munkavállalók bármelyikének jelenléte elégséges az egyeztetési munkák elvégzéséhez. Az egyeztetési eljárás során a leltárellenőr ismertetni köteles az anyagilag felelős munkavállalóval (munkavállalókkal) a kiértékelt leltár adatait (készletkidolgozás, eltérések adatai). Az eltéréseket a leltározási jegyzőkönyv mellékleteként kidolgozott eltéréstáblában kell rögzíteni

4.8.3 A leltár során keletkezett eltérések egyeztetése és kiértékelése, az igazolások elkészítése A leltáreredmény egyeztetése során az eltérésekről – többletekről és hiányokról – leltárzárási megállapítás készül. Az eltérések kiértékelése táblázatos formában történik, melyek a leltárzárási megállapítás mellékleteit képezik. Készlet esetében a SAP generálja az eltérés listát. A mellékletnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia: SAP szerinti megnevezése, • eszközszáma (leltári szám), • eszköz azonosítója, • eltérés értéke. A leltárkülönbözet a leltár és a könyvviteli nyilvántartás közötti mennyiségi különbség. Az eltérések megállapításánál nagy súlyt kell helyezni arra, hogy ezek kiadási, bevételi vagy egyéb adminisztratív hiányosságok (a bizonylat kiállításának elmaradása) miatt következtek be. Az adminisztrációs hibából eredő leltári eltéréseket eredeti elszámolás alapján rendezni kell. Az anyagilag felelős munkavállaló köteles írásbeli magyarázatát adni, amit megtehet: • kompenzálási kérelem készítése és indokolása útján, • külön részletes indoklás útján. Az anyagilag felelős munkavállaló az eltérésekre vonatkozó részletes magyarázatát az egyeztetési eljárás során annak befejezése előtt köteles írásban megadni. 4.8.4 A raktári készletekkel kapcsolatban felmerült kompenzálás Kompenzáláson beszámítást vagy betudást kell érteni. A kompenzálási kérelem az anyagilag felelős munkavállaló eltérésekre vonatkozó írásbeli indokolása és egyben kérelem arra, hogy a készlet rendezés, az összevezetéssel elvégezhető legyen. Csak akkor lehet elszámolni ha: • ha közel azonos értékűek; • ha a készlet egymással könnyen összetéveszthető; • hasonló rendeltetésűek, minőségűek; 10

Értesítő


• azonos cikkcsoportba tartoznak; • ha egymással helyettesíthetőek.

vábbiakban: KSz) meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásának akkor van helye • ha a munkavállaló a munkaviszonyával összefüggő kötelezettségeit vétkesen megszegi, • ha a munkáltatónak kárt okoz.

A kompenzálási kérelmet és az indoklást egy példányban kell elkészíteni, melyek a leltározási anyag mellékletét képezik. A leltáreltérések igazolását az anyagilag felelős munkavállaló köteles a leltárzárás napjáig elkészíteni és átadni a leltárellenőrnek. A leltározási jegyzőkönyv mellékletét képező eltérés igazolást a leltárellenőrnek aláírásra fel kell terjesztenie a felsorolt vezetők felé: 1. Főkönyvelő 2. DHL szerinti vezető 3. Szervezeti egység vezető

4.10.2 A kártérítésre kötelezés alapja A munkajogi anyagi felelősség, a munkaviszonyra épül, annak két alanyára a munkáltatóra és a munkavállalóra nézve tartalmaz rendelkezéseket az egymásnak kárt okozó magatartások megelőzése, illetve szankcionálása, valamint a károk megtérítése érdekében. Ezen alapul a munkajogi anyagi felelősség két nagy területének a munkavállalói és a munkáltatói anyagi felelősségnek az elhatárolása. A munkavállaló munkajogi anyagi felelősségének két alapvető formája van: a) a munkavállaló felelőssége vétkesség esetén; b) a munkavállaló felelőssége vétkességre tekintet nélkül.

4.8.5 Az egyeztetés megtörténtének bizonylatolása Az egyeztetési eljárás befejezése után az eljáró leltárellenőr a leltározási jegyzőkönyvhöz csatolni köteles az alábbiakat: a) a leltár megállapítási jegyzőkönyvet; b) az egyeztetés után megállapított eltérések – többletek és hiányok – kimutatását; c) az eltérések igazolására vonatkozó okmányokat. A leltározott egység vezetőjének a leltározási jegyzőkönyvet és mellékleteit láttamoznia kell. Erről az egyeztetést végző leltárellenőr köteles gondoskodni. Ha a leltározott egység vezetője munkáltatói jogkörrel rendelkezik, úgy 60 napon belül kártérítési határozatot kell hoznia.

A munkavállalói vétkességi anyagi felelősség előfeltételei: – a munkaviszony fennállása; – a károkozó jogellenes és vétkes magatartása; – tényleges kár bekövetkezése; – okozati összefüggés fennállása a tényleges kár és a jogellenes magatartás között. A vétkességre tekintet nélküli felelősség lehet: a) általános megőrzési felelősség; b) pénz- és értékkezelők felelőssége; c) raktári munkavállalók leltárhiányért fennálló felelőssége. A vétkességre tekintet nélküli felelősség fő jellegzetessége, hogy a munkavállaló csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította. A vétkességre tekintet nélküli felelősség a munkavállaló anyagi felelősségének az a különös esete, amely csak a visszaszolgáltatási, vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokért áll fenn. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel (Mt. 169. §).

4.9 A leltározás ellenőrzése A leltárellenőri munkák fogalma és a leltározás ellenőrzésére hivatott szervek. 4.9.1 A leltározás ellenőrzésére hivatott szervek az alábbiak • könyvvizsgáló • a leltározási bizottság • a Főkönyvelő, az alá tartozó leltárellenőri csoport munkavállalói útján. A leltározás ellenőrzésére kijelölt munkavállalókat állandó, vagy egy esetre szóló megbízólevéllel kell ellátni. 4.10 A munkajogi, anyagi felelősség rendszere a készlet megőrzéssel kapcsolatosan

4.10.3 Általános megőrzési felelősség Az általános megőrzési felelősséghez szükséges, hogy a munkavállaló leltárjegyzék szerint vegye át az eszközöket. A feltételeket a munkáltatónak kell biztosítania, ennek hiányában a munkavállaló mentesül a felelősség alól. (9, 10 sz. melléklet)

4.10.1 A munkáltatói intézkedések jogalapja A Munka Törvénykönyve (továbbiakban: Mt.) szerint a Rail Cargo Hungaria Zrt. Kollektív Szerződésben (to11

Értesítő


A munkahelyre kiadott tárgyi eszközökért és nyilvántartásra kötelezett anyagokért az anyagilag felelős munkavállalót Mt. 169. § (1) bekezdésében meghatározott felelősség terheli, ha nem tudja kimutatni, hogy a nyilvántartását terhelő eszközöket, anyagokat kinek adta át. A leltárjegyzéknek a munkavállalói és a számadói példányát a munkavállalóval / munkavállalókkal alá kell íratni. Ha a munkavállaló a leltárjegyzéken feltüntetett átvett eszközökben, anyagokban hiányosságot észlel, azt azonnal jelenteni köteles a szervezeti egység vezetőjének. Nem kell a munkavállalónak a kárt megtérítenie, amennyiben a dolog, amelyben a kár keletkezett nem volt állandóan őrizetben, és nem kizárólagosan használta, illetve kezelte. A pénztárosokat, – pénz- és értékkezelőket teljes felelősség terheli akkor is, ha kezelésükbe adott pénzt, értékpapírt, stb. nem jegyzék, vagy elismervény ellenében vették át. Ez a felelősségi forma terhel minden olyan munkavállalót, akinek pénzt vagy értékkel bíró utalványt, jegyet adtak át kezelésre, megőrzésre, elosztásra.

és ebben meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik (Mt.170/B§) (6. 7. 8. számú melléklet). Ha a leltári készletet több munkavállaló kezeli, velük csoportos leltárfelelősségi megállapodást kell kötni. Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók átlagkeresetének hat havi együttes összegét és a munkavállalók átlagkeresetük arányában felelnek. A leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló a leltárhiány teljes összegéért felel. Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a leltárhiányért felelős munkavállaló – vétkességére tekintet nélkül – a hiányért legfeljebb hat havi átlagkeresetével felel. A csoportos leltár felelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók átlagkeresetének hat havi együttes összegét (Mt. 170/C §), és a munkavállalók átlagkeresetük arányában felelnek. 4.10.5 A kárigény érvényesítése

4.10.4 Leltárhiányért fennálló felelősség

A raktári leltárhiány összegét fogyasztói áron, ennek hiányában az alkalmazott nyilvántartási áron kell megállapítani. Nem kell az eljárás alá vont munkavállalónak megtérítenie a hiánynak azt a részét, amely a munkáltató közrehatása következtében állott elő.

A leltárhiányért fennálló felelősség feltétele: – leltárfelelősségi megállapodás megkötése, – leltári készlet szabályszerű átadása – átvétele, – a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása. A leltárhiány csak az értékesítésre, forgalmazásra, vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett dolgokban (leltári készletekben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenéssel és kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány esetén állapítható meg. (Mt. 170/A § (2)). A fenti felelősségi forma csak akkor érvényesíthető, ha a felelőssé tett munkavállaló a két egymást követő leltározás közötti időszaknak legalább a felében a raktárban volt beosztásban és a munkakör betöltése előtt írásban közölték vele az anyagi felelősség formáját, mértékét. A rövidebb időtartamú távollét mérséklő tényezőként vehető figyelembe és a leltári készletek kifogás nélküli átvétele nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a felelőssé tett személy a későbbiek során kifogásolhassa a leltár helyességét. Ilyenkor azonban már őt terheli az általa állítottak hitelt érdemlő bizonyítása. Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a felelősség megállapításához szükséges, hogy a leltárhiányért nem felelős, de a leltári készletet kezelő munkavállalót a munkáltató a leltárhiányért felelős munkavállaló előzetes hozzájárulásával foglalkoztassa az adott munkakörben, illetve munkahelyen. A leltárfelelősségi megállapodást írásba kell foglalni

4.10.6 A kártérítés mértékének meghatározása A kártérítés mérséklésének csak rendkívüli méltánylást érdemlő esetben van helye. Ilyen mérséklési mód a részletfizetési kedvezmény biztosításának a lehetősége is. A kártérítés részletekben történő megfizetésének az engedélyezése nem kötelező, a jogkör gyakorlója jogosult dönteni abban, hogy kinek milyen mértékű kedvezményt biztosít. Amennyiben a kárt többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A leltárhiányért fennálló anyagi felelősségnél a leltárfelvétel befejezését követő 60 nap alatt a határozatot az érintett munkavállaló részére kézbesíteni kell. Büntető eljárás esetén e határidő 30 nap, és a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik. A határidő lejárta után a munkavállaló csak az általános szabályok szerint tehető anyagilag felelőssé. 4.10.7 Hátrányos jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárás Az eljárást a jogkör gyakorlójának kell megindítani és erről, valamint az eljárás megindításának okáról a munkavállalót írásban értesíteni kell. 12

Értesítő


Nem lehet eljárást indítani ha: • a munkavállaló meghalt, • nincs elegendő adat az alapos gyanú kialakításához, • bekövetkezett az elévülés, • a munkavállaló ugyanezen cselekményét (mulasztását) leltárhiányát már munkajogi úton jogerősen elbírálták, • a munkavállaló munkaviszonya időközben megszűnt, kivéve, ha előreláthatólag csak kártérítésre kötelezés szükséges.

b.) ha külső hatóságok ilyen leltározást kérnek, illetve javasolnak vagy a hatóságok megkeresése alapján rendkívüli leltározás lebonyolítása szükséges; c.) betörés, fosztogatás, vagy egyéb erőszakos cselekmény észlelése esetében; d.) elemi események miatt keletkezett károk esetében; e.) ha a tároló-helyen végzett ellenőrzés (rovancsolás) hanyag kezelést állapít meg, vagy a bizonylati fegyelem súlyos megsértése tapasztalható. Rendkívüli leltározást kell elrendelni, ha a tároló-helyen (raktárban) együttes kollektív anyagi felelősség van érvényben és a.) a raktárvezetőt (vagy bármelyik anyagilag felelős munkavállalót) letartóztatták; b.) ha a raktárvezetőt (vagy bármelyik anyagilag felelős munkavállalót) állásából felfüggesztették; c.) ha a raktárvezető (vagy bármelyik anyagilag felelős munkavállaló) meghalt; d.) ha a raktárvezető (vagy bármelyik anyagilag felelős munkavállaló) előreláthatólag hosszabb ideig nem tartózkodik munkahelyén (tartós betegség, vagy tartós szabadság stb.) rokkant nyugdíjba vonulás korengedményes nyugdíjazás, stb.) ez esetben egymás közötti átadó-átvevő leltárt is végre lehet hajtani, ha az átvevő nem ragaszkodik a rendkívüli leltározáshoz.

4.10.8 Az anyagi felelősség meghatározásának módja Az anyagi felelősséget az Utasításban közölt (6. 7. és 8. számú) „Leltárfelelősségi Megállapodás” valamint a megőrzési felelősségi „Nyilatkozat” (9. 10. számú) nyomtatványok kitöltése és aláírása útján kell a munkavállalóval közölni. A Megállapodást a raktári, anyaggazdálkodói munkakör betöltése előtt kell kiállítani, a felleltározott anyagok, eszközök tényleges mennyiségi átadása keretében. A pénzkezelő munkakörének elfoglalásakor írásbeli nyilatkozatban köteles tudomásul venni a felelősség vállalását, melyet a munkavállaló munkaköri leírásának kell tartalmaznia. Vitás esetekben az anyagi felelősség meghatározása (a megállapodás aláírása) előtt ki kell kérni az illetékes jogtanácsos véleményét.

4.11.3 Rendkívüli leltározást rendelhet el • a Rail Cargo Hungaria ZRt. Chief Financial Officer (CFO) és helyettesei, • a Főkönyvelő, • Kontrolling és Pénzügyi Igazgató.

4.11 Rendkívüli leltározás 4.11.1 A rendkívüli leltározás fogalma, célja Az utasítás alkalmazása szempontjából rendkívüli leltározásnak olyan leltározást kell tekinteni, amelyet egy-egy raktár (tároló-hely) összes eszközre vonatkozólag, a leltározási ütemtervtől eltérő időpontban rendel el az arra illetékes vezető. A rendkívüli leltározás célja elsősorban a valóságos készlet mennyiségének megállapítása, mint minden leltározásnál. A rendkívüli leltározás elrendelésének különleges okai lehetnek. Így általában a Rail Cargo Hungaria Zrt. tulajdon sérelmére elkövetett cselekmény, elemi kár, vagy az anyagilag felelős személy tekintetében beálló változás stb.

Rendkívüli leltározások alkalmával a leltározási csoport létszámát és összetételét a Kontrolling és Pénzügyi Igazgató határozza meg. 4.12 Meglepetésszerű leltározás 4.12.1 Fogalma, célja Az utasítás végrehajtása szempontjából meglepetésszerű leltározás alatt meglepetésszerűen végrehajtott eszköz, illetve anyag felvételét kell érteni. Az eszköz, illetve anyag leltározása tényleges felmérés alapján a nyilvántartások adataitól függetlenül, azokkal utólagos összehasonlítás útján történhet. A meglepetésszerű leltározás a tulajdon fokozott védelmének biztosítása, a valóságos készletek megállapítása, valamint az anyagilag felelős munkavállalók elszámoltatása. A meglepetésszerű leltározás céljából következik, hogy azt meglepetésszerűen kell végrehajtani és a végrehajtás időpontját előre csak a leltározással megbízott munkavállalóval szabad közölni.

4.11.2 Rendkívüli leltározás esetei, elrendelésének módja Rendkívüli leltározást kell elrendelni: a.) minden olyan esetben, amikor a tároló-helyen (raktárban stb.) egyéni anyagi felelősségi rendszer van érvényben és bármely okból tárgyi eszköz, készlet, átadására kerül sor; 13

Értesítő


4.12.2 Időpontja, köre

a lehető legrövidebb idő alatt, de legkésőbb a mennyiségi felvétel befejezését követő két munkanap alatt be kell fejezni.

A meglepetésszerű leltárt az Utasítás 4.11.3 pontjában meghatározott vezetők rendelhetik el, amennyiben a tulajdon védelme, vagy egyéb ok miatt indokoltnak látják. Azokban a szervezeti egységekben ahol az adott évben egyeztető leltár van ütemezve, az illetékes leltárellenőr köteles az év során legalább egy rovancsot lefolytatni. A meglepetésszerű leltározás végrehajtásából következik, hogy a mennyiségi felvételt rövid időre – általában egy munkanapra – kell korlátozni.

4.13 Átadó leltár Átadó leltárra akkor van szükség, ha az anyagilag felelős munkavállaló (számadó) személyében változás áll be az adott költséghelyen. Az átadó leltár során az anyagilag felelős (számadó) köteles leltárral átadni az általa kezelt tárgyi eszközöket és nyilvántartott anyagokat, készleteket. Az átvevő csak akkor tehető anyagilag felelőssé a kezelt eszközökért, anyagokért, készletekért, az általa kezelt költséghelyen a következő leltárt követően, ha azokat átadó leltár keretében vette át.

4.12.3 A meglepetésszerű leltározással kapcsolatos egyes különleges szabályok

Az átadó leltár megnyitásáért, zárásáért, a jegyzőkönyvek hiánytalan kitöltéséért az illetékes, vagy kijelölt leltárellenőr felelős, viszont a leltár tényleges folyamatában csak akkor vesz részt, ha az átvevő az átadó, vagy mindkét munkavállaló részéről igény merül fel erre. Anyagilag felelős munkavállaló (számadó) csak átadó leltárt követően távozhat az adott munkakörből.

Meglepetésszerű leltározást megkezdeni csak abban az esetben szabad, ha a meglepetésszerű leltározásra kerülő eszközök, illetve anyagok anyagilag felelős munkavállalója a meglepetésszerű leltározás teljes lebonyolításánál jelen van. Amennyiben a raktárban (tároló-helyen) együttes (kollektív) anyagi felelősség van érvényben, az anyagilag felelős munkavállalók bármelyikének a jelenléte elégséges a meglepetésszerű leltározás lebonyolításához. A meglepetésszerű leltározás megkezdése előtt a kijelölt leltárellenőr köteles az egység vezetőjének a leltározást bejelenteni.

5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 38/2006.(VIII.25) VIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás hatályát veszti.

4.12.4 A meglepetésszerű leltározás lebonyolítás

6.0 HATÁLYBALÉPÉS

A meglepetésszerű leltározásra kerülő eszközök nyilvántartásához tartozó összes eszközmozgási bizonylatokat (az utolsó egyeztetéstől a meglepetésszerű leltározás időpontjáig készült összes bizonylat) a leltározást végző munkavállaló a leltározás megkezdése előtt köteles átvenni az anyagilag felelős munkavállalótól, a leltározás eredményének kiértékeléséig. Ezeknek a bizonylatoknak a felülvizsgálatát, valamint a felvételhez szükséges nyomtatványok használatát az Utasítás 4.8 pontjában leírtak szerint kell végrehajtani. A leltározási csoportvezetőnek a meglepetésszerű leltározást végrehajtó munkavállalót kell tekinteni. A meglepetésszerű leltározás alkalmával sorra kerülő készletekre vonatkozó mennyiségi felvétel befejezése után azonnal leltározási jegyzőkönyvet kell felvenni. A meglepetésszerű leltározás eredményének megállapítását, az egyeztetést (igazolások, kérelmek) az Utasítás 4.8.3 pontjában leírtak szerint kell végrehajtani azzal az eltéréssel, hogy az összes ilyen munkálatot a meglepetésszerű leltározás helyszínén, a mennyiségi felvétel befejezése után azonnal meg kell kezdeni és

Ez az utasítás a kihirdetés napjával lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Megbízólevél leltározó kijelöléséhez 2. számú melléklet: Megbízólevél a leltárellenőr kijelöléséhez 3. számú melléklet: Megbízólevél műszaki szakértő kijelöléséhez 4. számú melléklet: Leltározási jegyzőkönyv 5. számú melléklet: Leltározási ütemterv 6. számú melléklet: Leltárfelelősségi megállapodás 7. számú melléklet: Leltárfelelősségi megállapodás 8. számú melléklet: Leltárfelelősségi megállapodás 9. számú melléklet: Nyilatkozatok egyéni megőrzési felelősségre 10. számú melléklet: Nyilatkozatok csoportos megőrzési felelősségre 11. számú melléklet: Kompenzálási kérelem Arnold Schiefer sk.

CFO

14

Értesítő


1. számú melléklet

1.számú melléklet

MEGBIZÓLEVÉL

A leltározással megbízott munkavállaló kijelöléséhez

………………………………..szám A Rail Cargo Hungaria Zrt. érvényben lévő Leltározási Utasításában foglaltak alapján …………………………………………………Szervezeti egység munkavállalóját kijelölöm a ……………………………………………………………………………………… (Központok területére illetve egy leltározandó egységhez) leltározónak.

A leltározó feladatait a Leltározási Utasításban meghatározottak szerint köteles ellátni.

……………………….20……..év…………………..hó………nap.

P.H.

…………………………………… Szervezeti egység vezetője

15

Értesítő




MEGBÍZÓLEVÉL

A leltárellenőr kijelöléséhez

………………………szám A Rail Cargo Hungaria Zrt. érvényben lévő Leltározási Utasításában foglaltak alapján (név, …………………………………………………Főkönyvelőség munkavállalóját kijelölöm a ……………………………………………………………………………………… (Központok területére illetve egy leltározandó egységhez) leltározási ellenőrnek. Teendőit a Leltározási Utasítás előírásai szerint köteles ellátni.

………………………, 20…….. év ………………… hó ……. nap.

P.H.

……………………………..………………… Főkönyvelő

16

Értesítő




MEGBIZÓLEVÉL

A műszaki szakértő kijelöléséhez

………………………………..szám A Rail Cargo Hungaria Zrt. érvényben lévő Leltározási Utasításában foglaltak alapján (név, ………………………………………………… munkavállalóját kijelölöm a ……………………………………………………………………………………… (Központok területére illetve egy leltározandó egységhez) műszaki szakértőnek. Teendőit a Leltározási Utasítás előírásai szerint köteles ellátni.

……………………….20……..év…………………..hó………nap.

P.H.

…………………………………....

………………………………………… Üzemeltetési igazgató

Főkönyvelő

17

Értesítő




LELTÁROZÁSI JEGYZŐKÖNYV

Készült: 20……..év ………………hó ………nap …………...……………..szervezeti egységen Jelen vannak: Név

Beosztás

……………………………………….

……………………….. …………………..

……………………………………….

……………………….. …………………..

……………………………………….

……………………….. …………………..

……………………………………….

……………………….. …………………..

……………………………………….

……………………….. …………………..

A leltározásnál jelenlévők kijelentik, hogy ismerik a Leltározási Utasításban foglalt kötelezettségeiket, valamint az érvényes anyagi felelősségre vonatkozó szabályokat. A leltárfelvétel kezdete:………………. Leltárfelvétel befejeződött:………………………… A leltárfelvételi ív (tárgyi eszköz):

………..-tól ……………..-ig

A leltárfelvételi ív (nyilvántartott anyag, készlet): ………..-tól ……………..-ig számú oldalt tartalmaz. A leltározási jegyzőkönyv mellékletei: -

Leltárfelvételi ív

db

-

Leltárzárás megállapítás

db

-

Kidolgozott eltérés táblák

db

-

Igazolás

db

-

Bizonylatok száma:……………………………………..………

-

Egyéb dokumentumok

db

18

Értesítő


A jelenlevők a leltározási jegyzőkönyvet aláírásukkal hitelesítik. …………………………………..

…………………………………

…………………………………..

…………………………………

…………………………………..

…………………………………

Látta:……………………………………… Szervezeti egység vezetője

……………………………………… Főkönyvelő

19

2

20

30

Készítette:

1

SorKódszáma szám

6

Kontrolling és Pénzügyi Igazgató

5

Főkönyvelő

4


7

8

Munka jellege

Leltározási és selejtezési ütemterv

Leltározással Leltár ellenőrzését végző megbízott munkavállaló munkavállaló

Ügyintéző:

Tárgy:

Ikt.szám:

………………………………

3

Időtartama

Leltározás leltározás jellege

…………………………………

Székhelye

Leltárfelvétel módja Mennyiségi felvétel

Leltározási egység

Rail Cargo Hungaria Zrt. - Főkönyvelőség leltározási és selejtezési ütemterve 20... év


Egyeztetés

Értesítő 5. szám, Budapest, 2012. április 25.

Értesítő

5. szám, Budapest, 2012. április 25. 6. számú melléklet


LELTÁRFELELŐSSÉGI MEGÁLLAPODÁS

amelyet megkötöttek alulírott helyen és időben egyfelől a Rail Cargo Hungaria Zrt., mint Munkáltató a továbbiakban: Munkáltató -, másfelől …………………………………………………………. mint Munkavállaló - a továbbiakban: Munkavállaló - az alábbi feltételekkel: A felek közösen megállapítják, hogy a Munkavállaló a Munkáltató ……………………… ……………………………………………………………….. megnevezésű raktárában ……………………………………………………………….. munkakörben dolgozik. A Munkavállaló a raktárban elhelyezett leltári készletet egyedül kezeli. A leltár készletnek azon körét, amelyért a Munkavállaló felelősséggel tartozik a Leltározási Utasítás tartalmazza. A leltári készlet átadásának-átvételének módját és szabályait, valamint a leltárhiány meghatározásának szabályait a Leltározási Utasítás tartalmazza. A Munkavállaló a Leltározási Utasítást megismerte, annak rá vonatkozó részeit elsajátította és tudomásul vette. A Leltározási Utasítást a Munkáltató köteles a Munkavállaló részére hozzáférhetően, a munkahelyen tárolni, ideértve annak esetleges későbbi módosításait is. A Munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a leltárhiány teljes összegéért felel. A Munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a leltári készlet biztonságos megőrzésének feltételeit biztosítja. A Munkavállaló kötelezettséget vállal arra, hogy a készletek megőrzése során és annak érdekében az elvárható gondossággal jár el, ennek keretében pedig bármely, a tudomására jutott, a megőrzési feltételekkel kapcsolatos hiányosságot, vagy nehézséget haladéktalanul írásban jelenti a Munkáltatónak. A Munkavállaló elismeri, hogy a leltári készletet szabályszerűen átvette, az e tényt tanúsító átadásátvételi jegyzőkönyvet aláírta. A jelen Megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyve, a Kollektív Szerződés, a Leltározási Utasítás előírásai az irányadóak. E leltárfelelősségi megállapodás ………………………………………… lép hatályba. ……………………..20……..év…………………hó…….nap.

…………………………………..

…………………………...

Munkavállaló

Munkáltató

Egy példányt átvettem:…………………………………..

31

21

Értesítő

5. szám, Budapest, 2012. április 25. 7. számú melléklet 7. számú melléklet


amelyet megkötöttek alulírott helyen és időben egyfelől a Rail Cargo Hungaria Zrt., mint Munkáltató a továbbiakban: Munkáltató -, másfelől …………………………………………………… ………………………………………………………….mint Munkavállaló a továbbiakban: - Munkavállaló az alábbi feltételekkel: A felek közösen megállapítják, hogy a Munkavállaló a Munkáltató ……………..…… ………………………………………………………………..megnevezésű raktárában ………………………………………………………………..munkakörben dolgozik. A Munkavállaló a raktárban elhelyezett leltári készletért egyedül felelős. A Munkavállaló ezennel hozzájárulását adja ahhoz, hogy a leltári készleteket a leltárhiányért nem felelős …………………………… munkakörű munkavállaló is kezelje, akinek szakmai és anyaggazdálkodási irányítását a Munkavállaló látja el. A leltár készletnek azon körét, amelyért a Munkavállaló felelősséggel tartozik a Leltározási Utasítás tartalmazza. A leltári készlet átadásának-átvételének módját és szabályait, valamint a leltárhiány meghatározásának szabályait a Leltározási Utasítás tartalmazza. A Munkavállaló a Leltározási Utasítást megismerte, annak rá vonatkozó részeit elsajátította és tudomásul vette. A Leltározási Utasítást a Munkáltató köteles a Munkavállaló részére hozzáférhetően, a munkahelyen tárolni, ideértve annak esetleges későbbi módosításait is. A Munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a leltárhiányért hat havi átlagkeresetével felel. A Munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a leltári készlet biztonságos megőrzésének feltételeit biztosítja. A Munkavállaló kötelezettséget vállal arra, hogy a készletek megőrzése során és annak érdekében az elvárható gondossággal jár el, ennek keretében pedig bármely, a tudomására jutott, a megőrzési feltételekkel kapcsolatos hiányosságot, vagy nehézséget haladéktalanul írásban jelenti a Munkáltatónak. A Munkavállaló elismeri, hogy a leltári készletet szabályszerűen átvette, az e tényt tanúsító átadásátvételi jegyzőkönyvet aláírta. A jelen Megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyve, a Kollektív Szerződés, a Leltározási Utasítás előírásai az irányadóak. E leltárfelelősségi megállapodás ………………………………………… lép hatályba. ……………………..20……..év…………………hó…….nap.

…………………………………..

…………………………...

Munkavállaló

Munkáltató

Egy példányt átvettem:…………………………………..

32

22

Értesítő




amelyet megkötöttek alulírott helyen és időben egyfelől a Rail Cargo Hungaria ZRt, mint Munkáltató (a továbbiakban: Munkáltató) -, másfelől .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... …………………………………………………………………………. mint Munkavállaló - a továbbiakban: Munkavállaló - az alábbi feltételekkel: 1

A felek közösen megállapítják, hogy a Munkavállalók a Munkáltató ................................................. ……………………………………………………………….. megnevezésű raktárában dolgoznak az alábbi munkakörben: .......................................................................................................................... ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................

2

A Felek megállapodnak abban, hogy a ............................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. munkakörök betöltésének megváltozásakor leltározást kell tartani.

3

A leltár készletnek azon körét, amelyért a Munkavállalók felelősséggel tartoznak a Leltározási Utasítás tartalmazza.

4

A leltári készlet átadásának-átvételének módját és szabályait, valamint a leltárhiány meghatározásának szabályait a Leltározási Utasítás tartalmazza.

5

A Munkavállalók a Leltározási Utasítást megismerték, annak rájuk vonatkozó részeit elsajátították és tudomásul vették. A Leltározási Utasítást a Munkáltató köteles a Munkavállalók részére hozzáférhetően, a munkahelyen tárolni, ideértve annak esetleges későbbi módosításait is.

6

Leltárhiány esetén a kártérítés mértéke a jelen Megállapodást megkötő Munkavállalók átlagkeresetének hat havi együttes összegéig terjedhet.

A Munkavállalók közötti felelősség megoszlásának arányai az alábbiak: ………………………………munkakörben a Munkáltatói kárigény……………%-a ………………………………munkakörben a Munkáltatói kárigény……………%-a

33

23

Értesítő


………………………………munkakörben a Munkáltatói kárigény……………%-a ………………………………munkakörben a Munkáltatói kárigény……………%-a 7

A Munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a leltári készlet biztonságos megőrzésének feltételeit biztosítja. A Munkavállalók kötelezettséget vállalnak arra, hogy a készletek megőrzése során és annak érdekében az elvárható gondossággal járnak el, ennek keretében pedig bármely, a tudomásukra jutott, a megőrzési feltételekkel kapcsolatos hiányosságot, vagy nehézséget haladéktalanul írásban jelentik a Munkáltatónak.

8

A Munkavállalók elismerik, hogy a leltári készletet szabályszerűen átvették, az e tényt tanúsító átadás-átvételi jegyzőkönyvet aláírták.

9

A jelen Megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyve, a Kollektív Szerződés, a Leltározási Utasítás előírásai az irányadóak.

10

E leltárfelelősségi megállapodás ………………………………………… lép hatályba.

…………………….., 20…….. év ………………… hó ……. napján.

…………………………………..

…………………………...

Munkavállaló

Munkáltató

………………………………….. Munkavállaló


………………………………….. Munkavállaló Egy példányt átvettem

…………………………………. …………………………………. …………………………………. ………………………………….

34

24

Értesítő


Nyilatkozat egyéni

Alulírott …...……………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………..…….………….………………... (név, munkakör, munkahely) tudomásul vesszem, hogy a munkaköröm ellátásával összefüggésben a munkáltató ……………………………………………………………..…. tároló helyén általam elszámolási kötelezettséggel kezelt dolgokban keletkező hiány esetén vétkességre tekintet nélkül teljes anyagi felelősséggel tartozom. (A Munka Törvénykönyve 169. §. 171.§ (1) bek., és a Kollektív Szerződés által meghatározott szabályok szerint). Kijelentem, hogy a megőrzési felelősségre vonatkozó jelen nyilatkozatomban közölt jogszabályokat megismertem. ……………………….20……..év…………………..hó………nap.


Előttünk, mint tanúk előtt: 1./………………………… 2./…………………………

35

25

Értesítő


Nyilatkozat csoportos

Alulírottak ..…………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………….………... (név, munkakör, munkahely) tudomásul vesszük, hogy a munkakörünk ellátásával összefüggésben a munkáltató ……………………………………………………………. tároló helyén általunk elszámolási kötelezettséggel kezelt dolgokban keletkező hiány esetén vétkességre tekintet nélkül teljes anyagi felelősséggel tartozunk. (A Munka Törvénykönyve 169. §. 171.§ (1) bek., és a Kollektív Szerződés által meghatározott szabályok szerint). Kijelentjük, hogy a megőrzési felelősségre vonatkozó jelen nyilatkozatunkban közölt jogszabályokat megismertük. ………………………. 20……. .év ………………….. hó ……… nap.

…………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… Munkavállalók

Előttünk, mint tanúk előtt: 1./………………………… 2./…………………………

36

26

Leltározási jegyzőkönyvhöz

Tartozik a ………… számú



2

Sorszám

4

27

37

anyagilag felelős munkavállaló aláírása

………………………………………………

……………………………., 20…….év…………………….hó………nap

Kompenzált hiányok értékösszege:

3

Leltárfelv.ív sorszáma

1

Nyilvántartási Megnevezése számla (csop. (mérete, tét.) minősége, stb.)

A normán felüli készlethiányok Mennyiségi egység

mennyisége 7

8

9

11

engedélyezte:

Ellenőrizte és a leírást javasolja:

6

Nyilvántart. egységára leltárellenőr

………………… 20…..év……………….hó…….nap

5

érték e

Nyilvántartási számla (csop. tét.) Mennyiségi egység 12

13

mennyisége

14. 15.

engedélyezésre jogosult vezető aláírása

…………………………………………… …

engedélyezte:

A…………………………sorszám alatti hiányok kompenzálását

16.

Nem azonos cikkcsoportb értéke a tartozó tételek jelölése

……………………………., 20…….év…………………hó………nap

11

Megnevezése (mérete, minősége, stb.)

A kompenzálásra elfogadni kért többletek Nyilvántart. egységára

………………………………hó…….napon befejezett Leltározás eredményeként mutatkozó alábbi hiányok kompenzálását engedélyezni.

……………………………………………..név………………………………………..szervezeti egység felelős raktárvezetője kérem az……………..év

Kompenzálási kérelem

Leltárfelv.ív sorszáma


Értesítő

5. szám, Budapest, 2012. április 25. 12/2012. (IV. 25.) CFO sz. Chief Financial Officer utasítás a selejtezésről

stb.) kell róluk vezetni, és a használójának el kell számolni vele. 3.3. Rakszerek:

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA

Sík rakodólap: UIC-435-2. sz. Döntvény előírásai alapján fából gyártott 800x1200 mm méretű „EUR” jelöléssel ellátott sík-farakodólap (továbbiakban: rakodólap), mely a darabárú küldemények egységrakomány képzéséhez használható. Takaróponyva: 4700 x 7300 mm méretű MÁV cégjellel és sorszámmal ellátott műanyagból készült takaróponyva, mely időjárási hatásoktól megóvandó áruk letakarására szolgál.

Meghatározni a Rail Cargo Hungaria Zrt. területén a nyilvántartásra kötelezett anyagok, rakszerek, nem folyamatos és folyamatos leírású tárgyi eszközök és a felesleges vasúti teherkocsik selejtezésének egységes szabályozását. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás személyi hatálya kiterjed

3.4. Tárgyi eszközök:

Rail Cargo Hungaria Zrt. valamennyi szervezeti egységére, amely feladatából adódóan az anyagok, rakszerek, tárgyi eszközök és kiemelten a felesleges vasúti teherkocsik selejtezése körében érintett, vagy kötelezett.

azok az anyagi eszközök, amelyek tartósan, több mint 1 évig közvetlenül vagy közvetetten szolgálják a vállalkozás tevékenységét, különös tekintettel az alábbiakra: • Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok • Műszaki gépek, berendezések, járművek (termelést szolgáló vagyon) • Egyéb gépek berendezések, felszerelések, járművek (nem közvetlenül szolgálják a termelést) • Beruházások, felújítások (még használatba nem vett tárgyi eszközök) Beszerzési értékük összeghatárától függően lehetnek: • folyamatos leírású tárgyi eszközök: értékük több év alatt, belső szabályozásban meghatározott értékcsökkenési leírási kulcs alapján íródik le, • nem folyamatos (azonnali) leírású tárgyi eszközök: értékük üzembe helyezéskor egy összegben értékcsökkenési leírásként elszámolandó. 2006. január 1-től az értékhatár 100 ezer Ft-ban van meghatározva, amely beszerzési értek alatt beszerzett eszközöket soroljuk a nem folyamatos leírású tárgyi eszközök közé.

2.2. Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed • raktári selejtes anyagokra • munkahelyen lévő selejtes – nyilvántartásra kötelezett – anyagokra, • rakszerekre (használt síkrakodólapok, takaróponyvák), • folyamatos és nem folyamatos leírású tárgyi eszközökre, a selejtezendő vasúti teherkocsikra, • beleértve a fenti eszközök rész-selejtezését is. 2.3. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A Főkönyvelő 3.0 FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK 3.1 Felesleges raktári anyagok:

3.5. Selejtezés:

minden olyan készlet amely a Rail Cargo Hungaria Zrt. központi raktárába korábban beszerzésre és költségként elszámolásra került de valamilyen oknál fogva eredeti rendeltetésének, vagy az előírásoknak már nem felel meg, megrongálódott, elavult, javítása gazdaságtalan.

Minden olyan anyagot és eszközt, amelyet a vállalat céljára felhasználni, vagy külső fél részére értékesíteni nem lehet, a szervezetek „Döntési Hatásköri Lista” szerint jogosult vezetőinek engedélye alapján selejtezni kell. 3.6. Részleges selejtezés:

3.2. Nyilvántartásra kötelezett anyagok:

Eljárás azon vagyontárgyaknak nem teljes körű, csak elemeinek megsemmisítésére és az eszköznyilvántartásból történő törlésére, melyek hasznosítására már nincs lehetőség.

minden olyan készlet, amelynek értéke a felhasználással egyidőben költségként elszámolásra került, emellett azonban mennyiségben a továbbiakban is analitikus nyilvántartást (szerszámkönyv, szobaleltár 28

Értesítő


3.7. Hasznosítás:

• A tárgyieszközök selejtezésre történő felterjesztésének feltétele a műszaki javaslatok megléte. • A nem folyamatos leírású tárgyieszközök (egyéb elektromos eszközök) esetében nem szükséges műszaki javaslatot kérni, amennyiben a selejtezés és aktiválás időtartama a két évet meghaladja • A folyamatos leírású tárgyieszközök esetében az egyéb elektromos elven működő eszközök selejtezéséhez külön műszaki javaslat nem szükséges. 10 000 Ft nyilvántartott nettó érték alatt. • A számítástechnikai eszközök, irodatechnikai eszközök selejtezéséhez megfelelő IT szakirányú szerv javaslata szükséges SAP-ban nyilvántartott értéktől függetlenül. Amely javaslat tartalmazza az eszköz pontos beazonosításához szükséges adatokat (típus, gyári szám esetleg leltári szám), az eszköz pontos állapotának leírását és a részleges újrahasznosítási javaslatot is (részegységek, memória, stb.) melyet az IT vezető által kijelölt szakember ellenőriz. • Mobiltelefonok esetében az SAP-ban értékkel rendelkező készülékekről szükséges műszaki szakvélemény. • Nyilvántartott anyagok esetében a különféle tűzoltó készülékek selejtezéséhez a Tűzoltósági engedél�lyel rendelkező javító szerv írásbeli nyilatkozata szükséges. • A selejtezési bejelentő lapot a tárgyi eszközre készletekre, nyilvántartásra kötelezett anyagokra vonatkozó adatok pontos közlésével (SAP eszközszám, anyagszám, leltáriszám, típus, gyáriszám, aktuális SAP nettó érték, aktiválás ideje), három példányban kell kitölteni. • A bejelentő szervezeti egység anyagilag felelős munkavállalója a selejtezési bejelentő lapot a Főkönyvelőség leltárellenőrei részére az aktuális selejtezési ütemterv alapján köteles – e-mailben (excel formátumban) és postai úton 3 példányban – megküldeni. A selejtezési bejelentő lapokhoz minden esetben a szükséges műszaki szakvélemények csatolása kötelező! • A bejelentőlap adatait a tárgyi eszköz SAP-ban lévő adataival a Főkönyvelőség leltárellenőrei egyeztetik. Az esetleges eltérés okát tisztázni, és az egyezőséget biztosítani kell. • A leltárellenőr az általa ellenőrzött selejtezési bejelentőlapokat engedélyezteti a DHL-ben meghatározott vezetővel.

Hasznosításnak minősül a felesleges tárgyi eszköz, készlet, nyilvántartott anyag újbóli használatba vétele, térítésmentes átadása, valamint értékesítése. Hasznosításért felelős a BBM. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 Hatáskör A selejtezés engedélyezésére a DHL-ben meghatározott vezető jogosult. 4.2. Tárgyieszközök, készletek, nyilvántartásra kötelezett anyagok selejtezése 4.2.1. A selejtezés esetei • A selejtezési eljárást le kell folytatni annál az elemi csapás, vagy baleset következtében tönkrement tárgyi eszköznél, mely a helyszínen megtekinthető. Az elemi csapás, vagy baleset következtében eltűnt, illetve teljesen megsemmisült, elveszett (eltulajdonított) tárgyi eszköz leírása a kárfelvételi jegyzőkönyv alapján történik. • Ha a tárgyi eszközt selejtezési igény bejelentése nélkül megsemmisítették, vagy elbontották, a selejtezési eljárást utólag lefolytatni nem szabad. Ezzel egyidejűleg a megsemmisülés tényét jegyzőkönyvezni kell és intézkedni kell a tárgyi eszköz-nyilvántartásból való kivezetésével kapcsolatosan. Az ilyen eseteket azonnal ki kell vizsgáltatni a DHL-ben ezzel a jogkörrel felruházott vezetőnek, és a felelősök ellen az eljárást folyamatba kell tenni. • A szolgálati hely vezetője köteles gondoskodni, hogy a tárgyi eszköz gondatlan kezelésével, erőszakos rongálásával, lefosztásával kapcsolatos felelősség már az összegyűjtés alkalmával megállapításra, kivizsgálásra és tárgyalásra kerüljön. A szolgálati hely vezetője felelős azért, hogy a begyűjtött tárgyi eszközt a selejtezésig olyan állapotban őrizzék meg, amelyben az utolsó üzemeltetési állapotban volt. 4.3. Selejtezés bejelentése • Az anyagilag felelős munkavállaló, műszaki szakértő bevonásával félévente (selejtezési ütemtervet figyelembe véve) köteles a kezelésében levő nyilvántartásra kötelezett anyagok, tárgyieszközök esetében vizsgálni az eszközök és anyagok használhatóságát, készletek estében pedig vizsgálni kell, a raktáron található készlet állapota, minősége alapján a használhatóságot, szavatossági idejét, és hogy elfekvő-e a készlet • Szervezeti egység vezetője engedélye (selejtezési bejelentő lapok aláírás) után köteles az anyagilag felelős munkavállaló a selejtezési eljárást elindítani.

4.4. A Selejtezési Bizottság A selejtezési eljárás lefolytatását csak a kijelölt selejtezési bizottságok végezhetik. A selejtezési bizottság tagjait az 1. számú melléklet szerinti Megbízólevéllel hatalmazzák meg. Selejtezési Bizottság vezetője: • az Üzemeltetési Igazgató és a Főkönyvelő által, megegyezésük alapján kiválasztott személy lehet, az 29

Értesítő


általuk kiadott Megbízólevél alapján. Székházban szervezeti egység hovatartozása szerinti illetékes vezető és a Főkönyvelő által kiválasztott személy.

• A selejtezési bizottság tagjai a megjelölt időpontban kötelesek a selejtezés helyszínén megjelenni a selejtezés végrehajtása céljából. • A helyszíni selejtezési eljárás során vizsgálni kell:. – hogy a selejtezésre bemutatott tárgyi eszköz azonos-e az okmányokban selejtezésre javasolt és a Főkönyvelőségnél nyilvántartott tárgyi eszközzel. – amennyiben a selejtté válás baleset, vagy elemi csapás miatt következett be, a baleseti, vagy kárfelvételi jegyzőkönyv egy példányát a selejtezési jegyzőkönyvhöz csatolni kell. • Vizsgálni kell, hogy történt-e egy éven belül nagyjavítás, indokolatlan nagyjavítás esetén a felelősségre vonás a munkáltató hatásköre. • A selejtezésre javasolt tárgyi eszközöket az utolsó üzemeltetési állapotnak megfelelően kell a hasznosításig, selejtezésig, bontásig megőrizni, illetve védelmét biztosítani. Tárgyi eszközt elbontani, szétszerelni, megcsonkítani, arról alkatrészt leszerelni, vagy tartozékát más célra felhasználni nem szabad. • Nyilvántartott anyag, készlet esetében vizsgálni kell: a selejtezésre bemutatott nyilvántartásra kötelezett anyagok, készletek fajtája, mennyisége megegyezik-e a selejtezési kimutatáson feltüntetett mennyiséggel, azok állapota megfelel-e a selejtezési feltételeknek. • Az eljárás során selejtté minősített, de értékesítésre nem alkalmas, eszközöket anyagokat, készleteket a bizottság jelenlétében festék spray-vel meg kell jelölni! Az eszközök megjelölését úgy kell elvégezni, hogy a selejtté minősítés ténye az eszközökön feltűnően látható legyen abból a célból, hogy azt a még használatban lévő, vagy eszközökkel kicserélni ne lehessen. • A selejtezési eljárás során visszautasított vagy selejtezett nyilvántartásra kötelezett anyagok mennyiségi adatait a „Selejtezési bejelentőlapon” kell bejegyezni. A selejtezés befejezése után a selejtezési kimutatást a leltárellenőrnek záradékolni kell. • A leselejtezett (környezetszennyező anyagot nem tartalmazó) anyagokat, a selejtezést követően elkülönítve kell tárolni az elszállítás megvalósulásáig. A hulladéknak minősített tételek „szállítás igazolását” a selejtezési jegyzőkönyvhöz kell csatolni. • A környezetszennyező, veszélyes hulladékok kezelését, tárolását a megsemmisítésig, a környezetvédelmi előírások betartásával kell végezni. • A selejtezésekből keletkezett haszon- és hulladék anyagokat 5 munkanapon belül el kell szállíttatni, mivel biztonságos, elkülönített tárolásuk nem megoldott. Felelős az anyagilag felelős munkavállaló! • A végrehajtott selejtezésekről helyben a selejtezési bizottság vezetője egy példányban Selejtezési jegyzőkönyvet köteles felvenni, melyet a Selejtezési Bizottság valamennyi tagjának alá kell írnia.

A selejtezési bizottság tagjai: • Műszaki szakértő: aki az eszköz jellegének megfelelő műszaki végzettséggel rendelkezik Megbízó: TÜK.-nél: Üzemeltetési Igazgató, Székházban szervezeti egység hovatartozása szerinti illetékes vezető • Leltárellenőr a Főkönyvelőség részéről (Megbízó: Főkönyvelő) • Anyagilag felelős munkavállaló (Megbízó: nincs) 4.4.1. A Selejtezési Bizottság és tagjainak feladatai • A selejtezési bizottság vezetője felelős a selejtezések szervezéséért, a selejtezési eljárás szabályszerű végrehajtásának biztosításáért, a „Selejtezési jegyzőkönyv” felvételéért. • A selejtezési bizottságban részt vevő leltárellenőr feladata a bizonylati fegyelem biztosítása, a vonatkozó bizonylatok (selejtezési bejelentőlap, jegyzőkönyvek, stb.) alaki, számszaki és tartalmi helyességének biztosítása, a bizonylatok egyes példányainak előírt módon történő továbbítása, a selejtezésre bemutatott eszközök azonosításának szúrópróbaszerű ellenőrzése. A leltárellenőr felelős a „Selejtezési kimutatás”-ok záradékolásáért. • A selejtezési bizottság műszaki (szakértőjének) tagjának feladata a selejtezésre bemutatott nyilvántartásra kötelezett anyagok, eszközök azonosítása, minősítése, használhatóságának felülvizsgálata a csatolt műszaki javaslatok figyelembevételével. • A Biztonság és védelem szakértőjének – mint védelmi koordinátornak illetve szakelőadónak kell elkészíteni a selejtezési bizottság által jóváhagyott selejtezési utasítás 8.sz. melléklete alapján a keletkezett hulladékok (veszélyes és nem veszélyes) EWC kódját illetve előzetesen is küldhet szakvéleményt az anyagot kezelőnek, illetve a selejtezési bizottság vezetőjének. • Az anyagilag felelős munkavállaló (számadó) felelős a selejtezések szakszerű előkészítésért, a selejtezés során az eszközök, anyagok azonosíthatóságának biztosításáért. A EWC kód figyelembe vételével felelős a keletkezett hulladék és hasznosítható anyagok megsemmisítéséért illetve értékesítéséért, a veszélyes hulladékok esetében figyelembe véve az erre vonatkozó 6/2008.(XII.15) VIG.sz. Környezetvédelmi Szabályzat előírásait. 4.5. A selejtezés lebonyolítása • A leltárellenőr értesíti az érvényes ütemterv alapján a selejtezésre kijelölt szervezeti egység vezetőjét, valamint a selejtezési bizottság tagjait a selejtezés időpontjáról. 30

Értesítő


4.6. Selejtezési Jegyzőkönyv

4.8.3. A rakszerek selejtezésének lebonyolítása

• Jegyzőkönyvet minden esetben – egy példányban – a selejtezés helyszínén kell kiállítani, és azt az eljáráson résztvevő valamennyi bizottsági tagnak alá kell írni.

• Járműmenedzsment bejelentése alapján a Selejtezési Bizottság a selejtezést, a selejtezési ütemterv alapján az engedélyeztetési eljárás után, a helyszínen végrehajtja. • Bizottság az előkészített és szétválogatott rakodólapokat, ponyvákat minőségileg és mennyiségileg felülvizsgálja és selejtezési jegyzőkönyvet vesz fel. • A még javítható rakszereket vissza kell utasítani és ennek tényét a bejelentő lapon rögzíteni kell. • A selejtezés helyszínén a leselejtezett rakodólapokon az engedélyező vasút jelét és az EUR jelzést élénkszínű olajfestékkel le kell festeni. • A selejtezés záradékolása és az elkészült jegyzőkönyv alapján SAP-ban az állagrendezésről a Főkönyvelőség gondoskodik. • Selejtezett rakszer a műszaki szakértő által megállapított súly alapján értékesíthető. A hulladék faanyag értékét a BBM határozza meg. • Ha selejtezést követően nem kerül értékesítésre a hulladék anyag, akkor a Járműmenedzsment 5 munkanapon belül köteles gondoskodni az elszállíttatásáról.

4.6.1. A selejtezési jegyzőkönyvben foglaltak végrehajtásának engedélyezése • A selejtezési eljárásról felvett jegyzőkönyvet az illetékes leltárellenőr a DHL szerinti vezetővel és a Főkönyvelővel köteles engedélyeztetni. A selejt bejelentő lapokat csak az engedélyezés után szabad könyvelésre küldeni. • A selejtezési dokumentációt irattározni csak az utasításban előírt összes javaslat és igazolás beérkezése után lehet. • A selejtező szervezeti egység vezetője felelős, hogy a jegyzőkönyvben meghatározott idő leteltével megvizsgálja annak tényét, hogy megtörtént-e az elszállítás és hasznosítás. • A selejtezés megtörténte után a leltárellenőr köteles az IT felé a leselejtezett informatikai eszközökről a listát megküldeni tájékoztatás céljából! 4.7. Szoftverselejtezés

4.9. Felesleges teherkocsik selejtezése

• A feleslegessé vált, elavult szoftverek selejtezése informatikai szakember bevonásával az adott szoftver teljes körű megsemmisítésével (törlés) illetve adathordozó esetén fizikai megsemmisítéssel jár.

4.9.1. Éves tárgyieszköz csökkentési terv • A vasúti teherkocsik selejtezésére a Járműmenedzsmentnek a Kontrollinggal egyeztetve, a tárgyévet megelőzően éves állománycsökkentési tervjavaslatot kell készítenie. • A teherkocsik selejtezési tervét a következő adatok megadásával kell elkészíteni: • pályaszáma, • gyártási éve, • utolsó fővizsgálat, ideje (év, hó), • forgalomból kivonás tervezett időpontja, (negyedév), • forgalomból kivonás oka. • A teherkocsik selejtezési tervét a hatályban lévő DHL szerinti illetékes vezető hagyja jóvá. • A vasúti teherkocsik terven felüli selejtezését a DHL szerint erre jogosult vezetővel jóvá kell hagyatni. • A vasúti teherkocsik műszaki szemléjének megtartása és a selejtezési javaslat megtétele a selejtezési bizottság feladata.

4.8. Használt rakszerek (síkrakodólapok, ponyvák) selejtezése 4.8.1. Síkrakodólapok, ponyvák selejtezésének előkészítése • A szervezeti egységek a fuvaroztatótól az előírt feltételek megléte esetén a visszavett rakodólapokat, ponyvákat a kapott rendelkezésnek megfelelő állomásokra kötelesek küldeni. • A visszavett, sérült ponyvát rakszerkísérő levél csatolásával a kijelölt tároló helyen az ezzel a feladattal megbízott munkavállaló sorszám szerint köteles nyilvántartásba venni. A nyilvántartás szerinti ponyvákat sorszám szerint szétválogatva kell selejtezésre előkészíteni 4.8.2. A Selejtezési Bizottság tagjai: • Járműmenedzsment megbízott munkavállalója, mint a Selejtezési Bizottság vezetője, • Megfelelő műszaki képzettségű munkavállaló, mint szakértő, • Főkönyvelőség részéről a leltárellenőr • a tárolóhely felelős munkavállalója (takaróponyvák selejtezése esetén).

4.9.2. Selejtezési Bizottság • A vasúti teherkocsik selejtezésének műszaki véleményezése, szervezése, és operatív végrehajtása a Járműmenedzsment feladata.

31

Értesítő


4.9.3.A selejtezési bizottság összetétele

az év megjelölésével kell ellátni. A selejtezési jegyzőkönyvekről a Járműmenedzsmentnek nyilvántartást kell vezetni. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a „Bejelentőlap teherkocsik központi selejtezéséről” nevű bizonylat, amely a selejtezés bejelentésére, és a selejtezés lebonyolítása után a könyvelésre is szolgál (eszköz kivezetés) A selejtezési jegyzőkönyvet a selejtezés befejezését követően – a bizottság tagjaival történt egyeztetés után, a helyszínen kell kiállítani és a bizottság tagjaival aláíratni.

• a selejtezési bizottság vezetője az üzemeltetési igazgató és a főkönyvelő által, megegyezésük alapján kiválasztott megbízott munkavállaló; • a selejtezési bizottság műszaki szakértő tagja, a Járműmenedzsment által megbízott munkavállaló; • Főkönyvelőség szervezetéhez tartozó leltárellenőr; • a Biztonság és védelem területi képviselője abban az esetben, ha a selejtezendő kocsikban veszélyes hulladéknak minősülő árumaradvány található; • igény alapján, ha szükséges további külső szakértő, az üzemeltetési igazgató és a főkönyvelő egyeztetését követően;

A selejtezési jegyzőkönyvnek a selejtezésre javasolt teherkocsik adatain kívül tartalmaznia kell: • a bizottság határozatát, • a selejtezés végrehajtására vonatkozó rendelkezés, engedélyezés iratának számát.

4.10. A vasúti teherkocsik selejtezési eljárásának előkészítése, a selejtezési szemle szervezése A selejtezési szemlét a kiállított „Bejelentőlap teherkocsik központi selejtezéséről” (4. számú mellékletek) alapján az éves ütemterv figyelembe vételével kell a járműmenedzsmentnek megszervezni. Kivételt képez a forgalmi baleset alkalmával végrehajtásra kerülő selejtezési eljárás, melynek alkalmával a „Bejelentőlap”-ot (4. sz. melléklet) a baleset helyszínén kell kiállítani. Forgalmi baleset esetén történő azonnali selejtezéskor a bizottságba elegendő a járműmenedzsment és a főkönyvelőség leltárellenőrét delegálni. A vasúti teherkocsik selejtezési szemléjének időpontját a járműmenedzsment határozza meg. A helyszíni szemle megtartásának helyéről és idejéről legalább 5 munkanappal a szemlét megelőzően írásban kell értesíteni az érdekelteket. Az éves tárgyi eszköz-csökkentési tervben jóváhagyott vasúti teherkocsik selejtezési szemléjét csoportosan kell megtartani. A selejtezési szemlét úgy kell ütemezni, hogy a selejtezett teherkocsik pénzügyi- és műszaki állapotrendezése a selejtezés negyedévében megtörténjen A teherkocsik – a baleseti selejtezés kivételével – csak üres állapotban minősíthetők selejtté! A selejtezési bizottság által selejtté minősített vasúti teherkocsikat – mindkét oldalán – fehér festékkel jelölni kell. A selejtezett vasúti teherkocsi sorozatjelét és pályaszámát X vonallal át kell húzni és feltűnő, jól látható módon fel kell festeni a selejtezés jelét, („S”betű) és a selejtté minősítés időpontját (év, hó, nap, pl.: S. 05.09.30.). A hasznosítható alkatrészeket jól látható helyen kék festékkel kell megjelölni.

A Járműmenedzsmentnek 5 munkanapon belül a selejtezési jegyzőkönyv eredeti példányát valamint a Bejelentőlapokat teherkocsik központi selejtezéséről 2 példányban köteles könyvelésre elküldeni A Főkönyvelőség a SAP-ban történő állagrendezés után a lekönyvelt bejelentő lapok aláírt, igazolt példányát visszaküldik a Járműmenedzsment részére, ahol záradékolják, és a bontást, leszámolást igazoló okmányok beérkezése után irattárba helyezik. A vasúti teherkocsik selejtezési ügyiratai nem selejtezhetők! 4.10.2. Selejtezett vasúti teherkocsik bontása, az alkatrészek hasznosítása A felesleges vasúti teherkocsikat az utolsó üzemeltetési állapotuknak megfelelően kell a selejtezésig megőrizni. A teherkocsikat szétbontani, azokról alkatrészeket leszerelni, és más célra felhasználni nem szabad. Az üzemzavar elhárítása érdekében a kiszerelt alkatrészeket, fődarabokat visszaszerelve pótolni kell. Amennyiben a pótlás nem lehetséges, akkor megfelelően dokumentálni kell az eseményt, (jegyzőkönyv, bizonylat) és selejtezéskor a bizottságnak át kell adni. A selejtezett kocsik értékesítése az SZMSZ-ben meghatározott szervezet feladata a Járműmenedzsment értesítése alapján. A selejtezett teherkocsiknak a bontás helyszínére történő irányításával kapcsolatos rendelkezés kiadása a Járműmenedzsment feladata. A selejtezési jegyzőkönyv hiányában a járművek bontását nem lehet elrendelni! Azok a hasznosítható anyagok, amelyek a 2000.évi XLIII. törvény értelmében veszélyes hulladék kategóriájába sorolhatók, más, a többi anyagtól eltérő tárolási, anyagmozgatási és ártalmatlanítási intézkedést igényelnek. (Általánosságban veszélyes hulladék minden

4.10.1. Selejtezési jegyzőkönyv, valamint mellékleteinek kiállítása Az Egyéni teherkocsi selejtezési jegyzőkönyveket minden évben 1.001-től kezdődő sorszámmal, és 32

Értesítő


olyan hulladék, amely veszélyes anyagból, vagy veszélyes csomagolóeszközből keletkezett.)

HATÁLYBALÉPÉS Ez az utasítás a kihirdetés napjával lép hatályba.

4.10.3. Vasúti teherkocsik fődarabjainak selejtezése

7.0 MELLÉKLETEK

A vasúti teherkocsik fődarabjainak (kerékpár, ütköző, kormányszelep) selejtezésére a tárgyi eszköz selejtezésére 4.2. pontban előírtak vonatkoznak.

1. számú melléklet: Megbízólevél 2. számú melléklet: Megbízólevél (leltárellenőri) 3. számú melléklet: Selejtezési Jegyzőkönyv 4. számú melléklet: Bejelentőlap (teherkocsi központi selejtezésére) 5. számú melléklet: Vasúti teherkocsi selejtezési jegyzőkönyv 6. számú melléklet: Bejelentőlap selejtezésre javasolt anyagokra 7. számú melléklet: Bejelentőlap selejtezésre javasolt tárgyi eszközökre 8. számú melléklet: Kimutatás EWC kódszámokról

5.0. VEGYES RENDELKEZÉSEK A tárgyi eszközök selejtezésének szabályszerűségéért az a szervezeti egység a felelős, akinek a tárgyi eszköz a nyilvántartásában szerepel. A selejtezések állagrendezése, számviteli elszámolása a hatályos Számlarend alapján, az érintett számlaosztályok magyarázata szerint történik. 6.0. HIVATKOZÁSOK MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK

Arnold Schiefer sk.

(CFO)

Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 39/2006.(IX.4.) VIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás hatályát veszti.

33

Értesítő

5. szám, Budapest, 2012. április 25. 1. számú melléklet 1. számú melléklet …………../20….

MEGBÍZÓLEVÉL

………………………….. (név) ………………………….. részére ……………………………….. ……………………………….. székhely

Megbízom Önt, hogy a ………………………………….………. szervezeti egységben, 20….év……..hó …… napján kezdődő selejtezés során a selejtezési bizottság vezetőjeként / tagjaként* ( műszaki szakértő) a selejtezési bizottság munkájában részt vegyen.

……………………., 20…..év……………hó……….n. * A kívánt rész aláhúzandó PH

………………………………… Főkönyvelő

…………………………… Üzemeltetési igazgató

34

12

Értesítő

5. szám, Budapest, 2012. április 25. 2. számú melléklet 2. számú melléklet …………../20….

MEGBÍZÓLEVÉL

………………………….. (név) Leltárellenőr részére Rail Cargo Hungaria Főkönyvelőség BUDAPEST székhely

Megbízom Önt, hogy a ………………………………….………. szervezeti egységben, 20….év……..hó …… napján kezdődő selejtezés során a selejtezési bizottság pénzügyi tagjaként a selejtezési bizottság munkájában részt vegyen.

……………………., 20…..év……………hó……….n.

PH …………………………… Főkönyvelő

35

13

Értesítő


SELEJTEZÉSI JEGYZŐKÖNYV Készült: 20……..év ………………hó ………nap …………...……………..szervezeti egységen Jelen vannak: Szervezeti egység

Név

………………………………………….

………………………………………….

…………………………………………

………………………………………….

…………………………………………

………………………………………….

…………………………………………

………………………………………….

…………………………………………

………………………………………….

…………………………………………

………………………………………….

A selejtezési bizottság a selejtezést a hatályos ( …………..számú) Rail Cargo Hungaria Zrt. Utasítás alapján hajtja végre. A selejtezési bizottság aláíró tagjai büntetőjogi felelősségük tudatában kijelentik, hogy a selejtezésre javasolt tárgyi eszközökre és nyilvántartott anyagokra vonatkozó adatok megegyeznek a könyvviteli nyilvántartásokkal, azokat a bizottság a selejtezési eljárás előkészítése során tételesen ellenőrizte. A selejtezési bizottság a selejtezésre előkészített tárgyi eszközök és nyilvántartott anyagok selejtezését (összesen) ………………….… Ft. értékben javasolja. A bizottság a ………………..……… tételeket a Selejtezési Kimutatásról az alábbi okok miatt törölte:…………………………………………………………………………………………………………… A selejtezett tárgyi eszközök és nyilvántartott anyagok hulladékának elszállíttatásáért felelős dolgozó neve:……………………………. és beosztása ………………….. Selejtezésben résztvevők aláírása: ………………………………………….

………………………………………….

………………………………………….

………………………………………….

………………………………………….

………………………………………….

Dátum: A selejtezés kivezetésének engedélyezése: …………………………………………… Főkönyvelő

………………………………………….. DHL szerinti vezető

Megsemmisítésért felelős munkavállaló :

………………………………………………

36

14

Eszközszám

37

Dátum:

Műszaki tag

Önsúly

REV jel

Leltárellenőr

Bizottság vezető

Aláírás

Dátum

Név

Könyvelés

Megjegyzés

aláírása

Engedélyező

Könyvelte

Nettó érték

aláírása

év

Gyártási

aláírása

Bejelentő szervezeti egység

Tároló állomás

Szervezeti egység vezető

Pályaszám

Vasúti teherkocsik központi selejtezéséről

SELEJTBEJELENTŐ LAP

Műszaki szakértő

Selejtezési bizottság határozata:

Selejtezés záradékolása

Bejelentés engedélyezése

Sorszám

Költséghely

száma

Bizonylat

15


4. számú melléklet Értesítő 5. szám, Budapest, 2012. április 25.

Értesítő

5. szám, Budapest, 2012. április 25. 5. számú melléklet 5. számú melléklet VASÚTI TEHERKOCSI SELEJTEZÉSI JEGYZŐKÖNYV Selejtezési jegyzőkönyv száma: ………/20…. Készült 20…...év helyen.

…………………..hó

Ügyirat száma: …………../20……

………-n

………………………………………..

A selejtezési bizottság tagjai:

szolgálati

Aláírás

1. A selejtezési bizottság vezetője:

………………………………. …...………………………..

2. Járműmenedzsment részéről:

………………………………. …………………………….

3. Főkönyvelőség részéről:

………………………………. …………………………….

4. Egyéb szervezetek:

..……...………………………. ……………………………

A teherkocsi pályaszáma: SAP eszközszám:

SAP nettó érték: …………………..Ft

Önsúly:…………………kg

HASZNOSÍTHATÓ ÉS HULLADÉK ANYAG KIMUTATÁS Megnevezés

Egység

Kerékpár

db

Forgóváz

db

Kormányszelep

db

Rudazatállító

db

Csavarkapocs

db

Ütköző

db

Végelzáróváltó

db

Hiány

Mennyiség

Tételszám Egységsúly Összsúly

Érték

Jegyzet

A fenti selejtezési bizottság a selejtezésre bejelentett és előkészített vasúti teherkocsit nem minősítette selejtté a következő indok alapján: ………………………………………………………………………………………………………….

38

16

Cikkszám

39

Dátum:

Műszaki tag



Anyagilag felelős munkavállaló


Sorszám

Költséghely

száma

Bizonylat

Leltárellenőr

Műszaki szakértő


Megnevezés

Mennyiség kódja

Elhelyezés

Bizottság vezető


egység

Menny.

Anyagilag felelős munkavállaló tölti ki!!!

Anyagokra


Aláírás

Dátum

Név

Könyvelés

Selejtezett

mennyiség mennyiség

Visszaut.

Könyvelte

Felettes szerv vezetője

Érték

17

Megjegyzés



Eszközszám

40

Dátum:

Műszaki tag



Anyagilag felelős munkavállaló


Sorszám

Költséghely

Bizonylat száma

Megnevezés

Leltárellenőr

Műszaki szakértő


Leltári szám kódja

gyári szám

Bizottság vezető

Nettó érték

Aláírás

Dátum

Név

Könyvelés

Megjegyzés

Könyvelte

Felettes szerv vezetője

Elhelyezés

Azonosító,


Anyagilag felelős munkavállaló tölti ki!!!

Tárgyi eszközökre


18



Kelt:

Sorszám

Selejtezés dátuma

Selejtezési jegyzőkönyv száma

Megnevezés

Megjegyzés

Biztonság és védelem szakelőadó

EWC kód

környezetvédelmi és veszélyes eszközök és anyagok selejtezésekor

KIMUTATÁS EWC KÓDSZÁMOKRÓL

19



41

Értesítő


13/2012. (IV. 25.) CFO sz. Chief Financial Officer utasítás a Rail Cargo Hungaria Zrt. vevőminősítési szabályzatáról, a 4/2007. (VI. 12.) PVH. sz. utasítás 1. sz. módosítása egységes szerkezetben

vevők fizetőképességét vizsgálva a Társaság képet kap a vállalkozások pénzügyi, gazdasági megbízhatóságáról, a nemfizetések, vagy késedelmes fizetések kockázatának előzetes megítéléséhez. A vevőminősítést a Főkönyvelőség végzi az alábbi információk és dokumentumok alapján: - az alapvető cégdokumentumok, - a rendelkezésére álló cégadatok, - külső céginformációs cégtől kapott információk, - a partnertől vagy hivatalos adatbázisból bekért dokumentumok, kiemelten a három utolsó mérleg- és eredmény-kimutatás, - a Kereskedelemtől kapott partnerre vonatkozó egyéb információk.

1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja, hogy meghatározza a Rail Cargo Hungaria Zrt-vel (továbbiakban: Társaság) szerződéses kapcsolatban álló vevők minősítési, értékelési szabályait és az ezekhez kapcsolódó feladatokat. 2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya:

A Főkönyvelőség az új vevőszerződések megkötése előtt – beleértve a már szerződéses vevők új forgalmára, a partnerek által újonnan igénybe veendő, a Társaság által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó szerződéseket is – minden esetben elkészíti a vevőminősítést. A Főkönyvelőség a már meglévő, szerződéses jogviszonyban álló partnerek esetében akkor is készít vevőminősítést, ha az adott cég a részére biztosított pénzügyi feltételek módosítását kéri vagy a fizetési készsége, morálja romlik. Az évi 1,2 MFt (ÁFA nélkül) forgalom alatti, legalább 2 havi forgalom nagyságának megfelelő fizetési biztosítékkal fedezett vevőszerződések esetén nem szükséges a vevő minősítése. Amennyiben a forgalmi adatok a forinttól eltérő devizában állnak rendelkezésre, a forintban történő kimutatás a minősítés napján érvényes MNB devizaárfolyam alkalmazásával történik. A Főkönyvelőség a vevőminősítési folyamat végén dönt arról, hogy a partner elfogadható-e, illetve milyen fizetési biztosítékok megléte esetén fogadható el vevőként a Társaság számára. A vevőminősítés alapján a Főkönyvelőség meghatározza, hogy a vevőtől milyen és mekkora mértékű fizetési biztosíték bekérése szükséges a Társaság számára, hogy a határidőre ki nem egyenlített kintlévőségek pénzügyi kockázata minél kisebb legyen. A fizetési biztosíték végleges nagyságáról a Kereskedelemtől származó, a várható szerződéses összegre vonatkozó információk alapján születik a döntés, figyelembe véve azt is, hogy kiemelt, stratégiai ügyfélről van-e szó.

Az utasítás alanyi hatálya kiterjed a Társaság Főkönyvelőség szervezetére és annak valamennyi munkavállalójára. Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a Társaság valamennyi szerződéses vevő partnerére: a.) a már meglévő, hatályos vevői szerződésekre, b.) az újonnan keletkező vevői szerződésekre, valamint az ezekkel kapcsolatos vevőminősítési folyamat szabályozására. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős: A Főkönyvelő. 3.0. FOGALMAK 3.1. Kiemelt, stratégiai partner:Azok a vevőpartnerek, amelyek a Társaság szolgáltatásait egy évben mindösszesen legalább 800 MFt (ÁFÁ-val együtt) értékben veszik igénybe, vagy hosszú távú kereskedelmi szerződéssel rendelkeznek, illetve azok a partnerek, amelyek konszernen belül stratégiai jelentőséggel bírnak a forgalom nagyságától függetlenül. 3.2. Vevőkategóriák: a vevők éves forgalom nagyságának (ÁFA-val együtt) függvényében az ABC vevőkategóriát az alábbiak szerint határozzuk meg: „A” kategória – nagy vevők:801 MFt felett „B” kategória – közepes vevők:201 – 800 MFt „C” kategória – kis vevők:200 MFt alatt

4.1. A vevőminősítés előkészítése 4.1.1. A vevőminősítést a szerződés előkészítésekor, mindenképpen a szerződés jóváhagyása és aláírása előtt szükséges elvégezni.

4.0. UTASÍTÁS LEÍRÁSA Fontos, hogy már az üzleti kapcsolat kialakítása előtt, a szerződés előkészítés stádiumában – ideálisan a fizetési problémák megjelenése előtt – feltárásra kerüljön a vevők valós fizetési nehézségének helyzete, pénzügyi likviditása, fizetési szokásai. A

4.1.2. A Főkönyvelőségnek a vevőtől vagy nyilvános adatbázisból meg kell kérnie az alábbi dokumentumokat illetve azok másolatát: 42

Értesítő


- Társasági Szerződés vagy Alapító Okirat, - Végzés a Cégbejegyzésről - Mérleg és eredmény kimutatás a három utolsó lezárt évről - Nyilatkozat a várható havi forgalom nagyságáról (fizetési pénznemben kifejezve) - Cégkivonat.

4.2.2. A Főkönyvelőség a partner vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére vonatkozó vevőminősítést a vevő három utolsó lezárt évre vonatkozó mérleg- és eredményadatai alapján a „vevőminősítő-kiértékelő táblázat” segítségével végzi el, mely excel tábla leírása az 1. sz. mellékletben található. Kiemelten kell vizsgálni a likviditást jellemző mutatószámokat, melyek a vállalkozás fizetőképességéről nyújtanak tájékoztatást, arról, hogy van-e fedezet a kötelezettségek teljesítésére. Az eladósodottság mértéke megmutatja, hogy a cég saját tőkéje milyen mértékű fedezetet nyújt a kötelezettségeire. A jövedelmezőségi mutatószámok pedig a vállalkozás hatékony működését jellemzik. Külföldi székhelyű partnerek esetében, amennyiben a mérleg és eredmény kimutatás elemei, tartalma nem teszik lehetővé a vevőminősítő-kiértékelő táblázat alkalmazását, illetve az adatszolgáltatásnak a partner nem tud eleget tenni, a vevőminősítés egyedi úton, bonitás vizsgálat alapján történik.

Amennyiben a partner nem küldi meg a fenti dokumentumokat, a Főkönyvelőségnek kell beszereznie azokat céginformációs rendszerek, nyilvános adatbázisok, vevőminősítéssel foglalkozó cégek segítségével, illetve vevőminősítéssel foglakozó cég minősítését kell kérni. A vevő tulajdonosainak adatait, a vevő vagyoni helyzetét a Társasággal szerződéses kapcsolatban álló információs céggel is meg lehet vizsgáltatni (Bonitás vizsgálat). Külföldi székhelyű partnerek esetében az idegen nyelven megküldött dokumentumok hivatalos fordításáról a Főkönyvelőség gondoskodik. 4.1.3. A Főkönyvelőség összegyűjti a vevővel kapcsolatos információkat a Társaság más szervezeteitől, különös tekintettel a Kereskedelem rendelkezésére álló adatokra. A Kereskedelem részéről szolgáltatott adatok a kereskedelmi statisztikai rendszerből legyűjthetőek. A vevőminősítéshez a várható bruttó számlaforgalmi adatokra van szükség, illetve ezen forgalmi adatok üzleti éven belüli várható ingadozására. A Főkönyvelőség a kapcsolatot a megfelelő termékcsoport vezetőivel illetve a kiemelt partnerek esetén a kapcsolattartó munkatársakkal tart. A szükséges adatok körét közösen egyeztetik. A vevőkről a Kereskedelemnek a várható havi bruttó forgalmi adatokon túlmenően az üzleti kapcsolat során kialakult véleményt, illetve a partner stratégiai szempontból történő minősítését is, mint céginformációt szolgáltatnia kell.

4.3. A belföldi cégek vevőminősítésének kiértékelése 4.3.1. A „vevőminősítő-kiértékelő táblázat”-ban a mutatószámokhoz pontértékek kerülnek meghatározásra, valamint a táblázat az egyes mutatókhoz tartozó elvárt értékeket is tartalmazza, hogy a pontozás viszonylag rugalmas legyen, de tükrözze a Társaság elvárásait is. Az elérhető maximális pontszám: 200 pont. Az egyes mutatókhoz rendelt pontszámok biztosítják, hogy a Társaság érdekeinek megfelelő súlyozások is megtörténjenek, tehát a fontosabb mutatókhoz magasabb pontértékek kerülnek hozzárendelésre. 4.3.2. A kiértékelő tábla segítségével a Főkönyvelőség a partner pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetére vonatkozó tényszámokat összeveti az egyes mutatókhoz tartozó elvárt értékekkel, megállapítja, hogy az elérhető 200 pont mekkora részét kapta meg az érintett cég a vizsgált években.

4.2. A vevőminősítés 4.2.1. A Főkönyvelőség a rendelkezésére álló adatok alapján elkészíti a vevőminősítést, mely során kiemelt figyelmet fordít az alábbiakra: - Kereskedelemtől kapott információk - cégforma (rt., kft., bt.) - törzstőke nagysága - cégalapítás ideje - tulajdonosi kör - volt-e korábban kapcsolata a Társaságnak a vevővel - fizetési morál, amennyiben korábban volt kapcsolata a Társaságnak a vevővel, vagy annak elődcégével, - tartozik-e a vevő a Társaságnak - iparági kockázat.

4.3.3. A kiértékelő tábla segítségével, az elért pontérték és a várható havi forgalom adatai alapján, valamint a fizetési határidő hosszának figyelembevételével a Főkönyvelőség ügyintézője javaslatot tesz a vevővel szembeni kikötendő fizetési biztosíték formájára, illetve annak mértékére. A már meglévő, hatályos szerződéssel rendelkező vevők, valamint azon új vevőpartnerek esetében, amelyekkel a Társaság még nem állt szerződéses kapcsolatban az elért pontértékhez tartozó fizetési biztosíték igény a következő szerint kerül meghatározásra:

43

Értesítő

5. szám, Budapest, 2012. április 25. elért pontérték:

fizetési biztosíték igény: már meglévő vevő

új vevő

100 pont alatti

a havi forgalom 100%-a


100-120 pont között









160 pont fölött



4.3.4. A fizetési biztosíték formájáról és mértékéről a végleges döntést a Főkönyvelő hozza meg figyelembe véve a Kereskedelem javaslatát. A vezetői döntésnél 0-2 szorzószám kerül meghatározásra, mely szorzó módosítja a kiértékelő táblában szereplő biztosíték nagyságát. Tekintettel arra, hogy a Társaság a fizetési biztosítékkal alapvetően a bizonylat-feldolgozási időszakra valamint a partner részére biztosított fizetési határidő tartamára vonatkozó forgalom nagyságát kívánja lefedezni, ezért ez a 0-2 szorzószám meghatározásánál figyelembe vételre kerülhetnek az alábbi tényezők: - a Társaság bizonylat feldolgozási ideje/ill. az adott partner erre az időszakra vonatkozó forgalmának nagysága - a partner részére biztosított fizetési határidő (ill. erre az időszakra vonatkozó forgalom nagysága - a partner fizetési feltételei között szerepel-e és milyen értékben az előre történő fedezet biztosítása. Bonitás index 100-149 150-200 201-250 251-300 301-350 351-499 500 600

Besorolás

4.4. A külföldi cégek vevőminősítésének kiértékelése Külföldi székhelyű partnerek esetében a vevőminősítés a bonitás-vizsgálat alapján történik. Vállalati üzletmenet, cégfejlődés, fizetési morál, fizetőképesség, forgalom, saját tőke, jogi forma, tulajdonosi struktúra, mint minősítő jegyek figyelembe vételével, elemzésével kerül meghatározásra a bonitásindex. A bonitásindex 100-tól 600-ig pontozott mutatószám. Minél nagyobb az index, annál nagyobb a fizetésképtelenség kockázata. A már meglévő, hatályos szerződéssel rendelkező vevők, valamint azon új vevőpartnerek esetében, amelyekkel a Társaság még nem állt szerződéses kapcsolatban a meghatározott bonitásindexhez tartozó fizetési biztosíték igény a következő szerint kerül meghatározásra:

Fizetési biztosíték igény már meglévő vevő új vevő a havi forgalom 40%-a a havi forgalom 100%-a a havi forgalom 50%-a a havi forgalom 100%-a a havi forgalom 60%-a a havi forgalom 105%-a a havi forgalom 80%-a a havi forgalom 110%-a a havi forgalom 100%-a a havi forgalom 115%-a a havi forgalom 120%-a a havi forgalom 120%-a

kiváló bonitás nagyon jó bonitás jó bonitás közepes bonitás gyenge bonitás nem kielégítő bonitás üzleti kapcsolat nem jaa havi forgalom 200%-a vasolt üzleti kapcsolat létesítése elutasítva

A fizetési biztosíték formájának és nagyságának végső meghatározásánál a 4.3.4 pontban rögzítettek szerint kell eljárni.

a havi forgalom 200%-a -

Ettől eltérni az alacsonyabb értékek felé csak a Kontrolling és Pénzügy Igazgató engedélyével lehet. Fizetési biztosíték kikötésétől való eltekintés csak a CFO engedélyével lehet. Fizetési biztosítékként elfogadható készfizető kezesség vállalás egy megfelelő likviditási mutatókkal rendelkező vállalkozástól is, melyhez a Kontrolling és Pénzügy Igazgató engedélye szükséges. Kiemelt, stratégiai partner esetében a fizetési biztosíték jóváhagyása a CEO hatásköre.

4.5. A garancia mértékének felsővezetői jóváhagyása Elvárás, hogy a Társaságnál új vevő partner esetén a fizetési biztosíték nagysága legalább egy havi forgalomnak megfelelő bankgarancia vagy óvadék illetve ezzel ekvivalens mértékű garancia legyen meghatározva. 44

Értesítő


4.6. A vevőminősítés alapján döntés a vevő elfogadásáról

5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK

4.6.1. A vevőminősítési folyamat lezárásaként a Főkönyvelőség ügyintézője felterjesztést készít, amely tartalmazza a cégről, illetve elődcégéről rendelkezésre álló információkat, a fizetési morált, a Kereskedelemtől kapott adatokat, javaslatokat, beleértve a rendelkezésre álló, iparági kockázatokra vonatkozó információkat. Mindezek alapján, figyelembe véve a Kereskedelem véleményét a Főkönyvelő dönt arról, hogy a Társaság elfogadja-e a vizsgált partnert vevőként. A döntés a felterjesztésre bejegyzésre kerül a Társaság részéről elfogadható fizetési biztosíték megnevezésével és mértékével együtt.

Nincs. 6.0. HATÁLYBALÉPTETÉS Ez az utasítás kihirdetésének napján lép hatályba. 7.0. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: „vevőminősítő-kiértékelő táblázat” leírása Mag. Arnold Schiefer sk. Chief Financial Officer

4.6.2. A Főkönyvelőség intézkedik a vevővel szemben támasztott, a Társaság részéről elfogadott fizetési biztosítékot tartalmazó szerződés elkészítéséről.

45

Értesítő


7

1. számú melléklet 1. számú melléklet

A VEVŐMINŐSÍTÉSRE ÉS A FIZETÉSI BIZTOSÍTÉK MÉRTÉKÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ "VEVŐMINŐSÍTŐ-KIÉRTÉKELŐ TÁBLÁZAT" MŰKÖDÉSE 1

ÁLTALÁNOS LEÍRÁS

A garanciaigény megállapítására pontozásos rendszert alkalmazunk, melyre vonatkozóan egy exceltáblát állítottunk elő, ami egyúttal vevőminősítésre is szolgál. Az excel-tábla négy fülből áll: •

ADATTÁBLA: Itt kell rögzíteni a cég adatait: általános adatok, mérlegadatok, eredménykimutatás-adatok, egyéb adatok.

•

MUTATÓK: Ebben a fülben a szoftver kiszámolja az adott évekre vonatkozóan az összes mutatószám értékét.

•

ELEMZÉSEK: Ez a fül szolgál az értékek kielemzésére, a pontozás elvégzésére és a kiértékelés végrehajtására. Meghatározásra kerülnek az értékek, azok abszolút és százalékos eltérése az elváráshoz képest, illetve a korábbi évekhez viszonyított változások százalékos formában.

•

SEGÉDTÁBLA: Ezen a felületen lehet beállítani az elérhető pontok értékét, illetve itt szerepelnek azoknak a képleteknek a folytatásai, melyek egy cellában nem férnek el.

A táblázatban tehát csak az adott cégre vonatkozó (elmúlt 3 évről készült) mérleg- és eredmény kimutatások jelzett tételeit, illetve a cégformát és a Társasággal bonyolított havi forgalmi adatokat kell rögzíteni. A szoftver ezen adatok alapján automatikusan kiszámolja a szükséges mutatószámokat, elvégzi az elemzést és kiadja a szükségesnek vélt garanciát. A részletes elemzések alkalmasak az adott garanciaigény - szükség esetén történő - megalapozott felülvizsgálatára, illetve a vevők minősítésére. A vevőminősítéshez a "minősítés" fülben kell az előírásoknak megfelelő információkat rögzíteni. 2

AZ ALKALMAZOTT MUTATÓSZÁMOK MAGYARÁZATA

A cégek minősítésére 10 mutatószámot vizsgálunk, melyek segítségével feltérképezhető az adott cég vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete.

46

Értesítő


8 Ezen mutatószámok mellett a pontérték meghatározásának alapját képezi még a cégforma, a havi forgalom nagysága, a jegyzett tőke nagysága és a havi forgalom és a jegyzett tőke aránya. A mutatószámokkal kapcsolatos elvárások meghatározásánál a gazdasági életben általánosan elfogadott értékeket vettük figyelembe, melyekhez képes vizsgáljuk a cég adott mutatóinak értékét. A cégformát, átlagos havi forgalmat, jegyzett tőkét és a havi forgalom és jegyzett tőke arányát tekintve az elvárások a belső tapasztalok alapján kerültek meghatározásra. Az alkalmazott mutatószámok csoportosítva:

Vagyoni mutatók Befektetett eszközök fedezettsége Saját és jegyzett tőke aránya Pénzügyi mutatók Hosszú távú likviditási mutató Likviditási mutató Likviditási gyorsráta Fizetőeszköz likviditás Hitelfedezetségi mutató Eladósodottság mértéke Jövedelmi mutatók Árbevételarányos jövedelmezőség Saját tőke jövedelmezősége Egyéb Cégforma Havi forgalom Saját tőke Havi forgalom és saját tőke aránya Tendencia 2.1 2.1.1

Vagyoni helyzet elemzése Befektetett eszközök fedezettsége •

A befektetett eszközök saját tőkével való fedezettségét mutatja.

•

Kedvező, ha minél jobban megközelíti a 100%-os értéket.

•

Képlete

BF = 2.1.2

Saját tőke × 100 Befektetett eszközök

Saját tőke aránya •

A jegyzett tőkéhez viszonyítva a saját tőke arányát mutatja.

47

Értesítő


9 •

Kedvező, ha az érték 100%-nál nagyobb.

•

Képlete

STA =

2.2 2.2.1

Pénzügyi helyzet elemzése Hosszú távú likviditási mutató •

A forgóeszköz állomány és kötelezettségek arányát mutatja.

•

Kedvező, ha az érték a 200%-ot meghaladja.

•

Képlete

HL = 2.2.2

•

A forgóeszköz állomány és rövid lejáratú kötelezettségek arányát mutatja.

•

Kedvező, ha a mutató értéke a 200%-ot meghaladja.

•

Képlete

Forgóeszközök × 100 Rövid lejáratú kötelezettségek

Likviditási gyorsráta •

A gyorsan pénzzé tehető forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek arányát mutatja.

•


•

Képlete

LG = 2.2.4

Forgóeszközök × 100 Kötelezettségek

Likviditási mutató

L= 2.2.3

Saját tőke × 100 Jegyzett tőke

Forgóeszközök - Készletek × 100 Rövid lejáratú kötelezettségek

Fizetőeszköz likviditás •

A pénzeszközök, piacképes értékpapírok és rövid lejáratú kötelezettségek arányát mutatja.

•


•

Képlete

FL =

Értékpapírok + Pénzeszközök × 100 Rövid lejáratú kötelezettségek

48

Értesítő


10 2.2.5

Hitelfedezetségi mutató •

Az adós és hitelezői viszonyok állapotát mutatja.

•

Kedvező, ha az érték meghaladja a 100%-ot.

•

Képlete

Követelések × 100 Rövid lejáratú kötelezettségek

HF = 2.2.6

Eladósodottság mértéke •

A kötelezettségek és saját tőke arányát mutatja.

•

Kedvező, ha az érték 150%-nál kisebb.

•

Képlete

EM = 2.3 2.3.1

Jövedelmi helyzet és hatékonyság elemezése Árbevétel arányos jövedelmezőség •

A vállalkozás adózott eredményének és az értékesítés nettó árbevételének arányát mutatja.

•


•

Képlete

ÁJ = 2.3.2

2.4.1

Adózott eredmény × 100 Értékesítés nettó árbevétele

Saját tőke jövedelmezősége •

A vállalkozásban lekötött tőke jövedelmezőségét mutatja.

•


•

Képlete

TJ = 2.4

Kötelezettségek × 100 Saját tőke

Adózott eredmény × 100 Saját tő ke

Egyéb Cégforma: •

a megfelelő helyre "X"-et kell tenni!

•

Kedvező, ha minél "erősebb"

•

Preferencia-sorrend: Rt., Kft., Bt. és egyéb (alapítvány, egyesület stb.)

49

Értesítő


11 2.4.2

2.4.3

Havi forgalom (illetve adott évre várható havi forgalom) •

Ennek arányában kerül majd megállapításra a garancia-igény

•

minél kisebb, annál alacsonyabb lesz a garancia-igény

•

a 2.4.4.-es mutatószámhoz szükséges adat

Saját tőke nagysága •

2.4.4

Havi forgalom és saját tőke aránya •

2.4.5.

Kedvező, ha az arány minél kisebb

Tendencia •

3

Kedvező, ha minél magasabb

Kedvező, ha növekvő

A PONTOZÁSI RENDSZER MAGYARÁZATA

Az előző fejezetben bemutatott mutatószámokhoz, illetve egyéb tényezőkhöz pontértékeket rendelünk, melyek esetében határértékeket is meghatározunk, hogy a pontozás viszonylag rugalmas legyen, de tükrözze az elvárásainkat is. Az elérhető maximális pontszám: 200 pont. Az egyes mutatókhoz rendelt pontszámokkal biztosítjuk, hogy a Társaság érdekeinek megfelelő súlyozások is megtörténjenek, tehát a fontosabb mutatókhoz magasabb pontértéket rendeltünk. 3.1

A mutatók pontértéke Vagyoni mutatók

Pontérték

Befektetett eszközök fedezettsége:

10

Saját és jegyzett tőke aránya:

20

Összesen:

30

Pénzügyi mutatók Hosszú távú likviditási mutató:

10

Likviditási mutató:

10

Likviditási gyorsráta:

15

Fizetőeszköz likviditás:

10

Hitelfedezetségi mutató:

15

Eladósodottság mértéke:

15

Összesen:

75

Jövedelmi mutatók Árbevételarányos jövedelmezőség:

10

Saját tőke jövedelmezősége:

10

Összesen:

20

50

Értesítő


12 Egyéb

3.2

Cégforma:

15

Havi forgalom:

20

Saját tőke:

15

Havi forgalom és saját tőke aránya:

15

Tendencia:

10

Összesen:

75

ÖSSZESEN:

200

A pontozás magyarázata

(MK = megközelíti, MH = meghaladja) 3.2.1

Vagyoni helyzet elemzése Mutató

Elérhető pont

Befektetett eszközök fedezettsége:

10

Saját és jegyzett tőke aránya:

20

3.2.2

Elvárás

Számítás

ha az elért érték ≤ 50 %, akkor 0 pont, egyéb esetben az elérhető pontok arányos része (az MK 100% elvárást elérő, illetve azt meghaladó érték esetén a maximális pont jár) ha az elért érték ≤ 50 %, akkor 0 pont, egyéb esetben az elérhető pontok arányos része (az > 120% elvárást elérő, illetve azt meghaladó érték esetén a maximális pont jár)

Pénzügyi helyzet elemzése Elérhető pont

Elvárás

Hosszú távú likviditási mutató:

10

MH 200%

Likviditási mutató:

10

MH 200%

Likviditási gyorsráta:

15

MH 180%

Fizetőeszköz likviditás:

10

MH 160%

Hitelfedezetségi mutató:

15

MH 100%

Eladósodottság mértéke:

15

< 150%

Mutató

Számítás ha az elért érték ≤ 100 %, akkor 0 pont, egyéb esetben az elérhető pontok arányos része (az elvárást elérő, illetve azt meghaladó érték esetén a maximális pont jár) ha az elért érték ≤ 100 %, akkor 0 pont, egyéb esetben az elérhető pontok arányos része (az elvárást elérő, illetve azt meghaladó érték esetén a maximális pont jár) ha az elért érték ≤ 90 %, akkor 0 pont, egyéb esetben az elérhető pontok arányos része (az elvárást elérő, illetve azt meghaladó érték esetén a maximális pont jár) ha az elért érték ≤ 80 %, akkor 0 pont, egyéb esetben az elérhető pontok arányos része (az elvárást elérő, illetve azt meghaladó érték esetén a maximális pont jár) ha az elért érték ≤ 50 %, akkor 0 pont, egyéb esetben az elérhető pontok arányos része (az elvárást elérő, illetve azt meghaladó érték esetén a maximális pont jár) ha az elért érték ≥ 200 %, akkor 0 pont, egyéb esetben az elérhető pontok arányos része (150%-os, illetve az alatti érték esetén a maximális pont jár)

51

Értesítő


13 3.2.3

Jövedelmi helyzet és hatékonyság elemezése

Elérhető pont

Elvárás

Árbevételarányos jövedelmezőség:

10

MH 4%

Saját tőke jövedelmezősége:

10

MH 8%

Elérhető pont

Elvárás

Cégforma:

15

-

Havi forgalom:

20

-

Saját tőke:

15

-

Havi forg. és saját tőke aránya:

15

-

Mutató

3.2.4

ha az elért érték ≤ 2 %, akkor 0 pont, egyéb esetben az elérhető pontok arányos része (az elvárást elérő, illetve azt meghaladó érték esetén a maximális pont jár) ha az elért érték ≤ 4 %, akkor 0 pont, egyéb esetben az elérhető pontok arányos része (az elvárást elérő, illetve azt meghaladó érték esetén a maximális pont jár)

Egyéb adatok

Mutató

Tendencia (elért pontszámok tekintetében): 3.3

Számítás

10

-

Számítás Rt. = 15; Kft. = 10; Bt., Egyéb = 5. X ≤ 1 M = 20; 1 M < X ≤ 3 M = 18; 3 M < X ≤ 5 M = 16; 5 M < X ≤ 10 M = 14; 10 M < X < 40 M = 12; 40 M ≤ X = 10. 30 M ≤ X = 15; 10 M ≤ X < 30 M = 12; X < 10 M = 8; X < 0 = 5. X ≤ 50 % = 15; 50 % < X < 100 % = (50 % / X) * 15 X ≥ 10 % = 5; X < 0 = 0. emelkedő = 10; stagnáló = 5; új cég = 5; csökkenő = 0.

A kiértékelés

Az előzőekben részletezett elvek alapján az excel-tábla az érintett évekre vonatkozóan összesíti a pontozásban elért eredményeket. Az előző három év adatait egy lapon, az érintett év - melyre a garanciaigényt meg kívánjuk határozni, illetve a vevőminősítést el akarjuk készíteni - eredményeit külön lapon tünteti fel. Ezt követően %-os formában megállapítja, hogy az elérhető 200 pont mekkora részét kapta meg az érintett cég a vizsgált években. A fizetési biztosíték igény megállapításának alapja az elért pontérték, illetve % és a havi forgalmi adatok. Az elért %-os érték és a havi forgalom alapján a következő módon számolja ki az excel-tábla a fizetési biztosíték igényünket a már meglévő vevők esetén:

52

Értesítő


14

Eredmény

Garanciaigény

X ≤ 50 %

a havi forgalom 100 %-a

50 % < X ≤ 60 %


60 % < X ≤ 70 %


70 % < X ≤ 80 %


X > 80 %


Míg új vevő esetén a fizetési biztosíték igényünk az alábbiak szerint alakul:

4

Eredmény

Garanciaigény

X ≤ 50 %


50 % < X ≤ 60 %


60 % < X ≤ 70 %


70 % < X ≤ 80 %


X > 80 %


MEGJEGYZÉSEK

•

az ügyintézőnek csak az "adattábla" és "minősítés" fülben kell a citromsárgával kiemelt cellákat kitöltenie

•

az excel-tábla írásvédett, tehát az ügyintéző véletlenül sem tud a képletekben hibát véteni

•

az elemzés elvégzését követően az első négy fület kell kinyomtatni - az ötödik fül csak segédletként funkcionál

•

az aktuális év esetén - mivel nem rendelkezünk mérleg- és eredmény kimutatás adatokkal - az előző év mutatóit használjuk a cégforma, havi forgalom és a havi forgalom és jegyzett tőke aránya esetén, mely utóbbinál a havi forgalom várható értékként szerepel

53

Értesítő


14/2012. (IV. 25.) CFO sz. Chief Financial Officer utasítás a Rail Cargo Hungaria Zrt. munkavállalóinak integrált kompetencia alapú teljesítménymenedzsment rendszeréről

valósít meg az érintett. Olyan cél, amelyre a munkavállaló a munkavégzés során személyes befolyással bír, és amellyel elő tudja segíteni a szervezeti egység eredményes és hatékony munkáját. Értékelő: a célkitűző/értékelő megbeszélést lefolytató vezető vagy irányító munkatárs, aki a közvetlen beosztott munkatársai számára a teljesítménycélokat kijelöli, illetve azok értékelését elvégzi. Értékelt: az a munkavállaló, aki számára a közvetlen felettese a teljesítménycélokat kijelöli, illetve akiről a közvetlen felettese teljesítményértékelést készít. Kiemelt munkavállalók: az utasítás 1. sz. mellékletében meghatározott premizált munkakört betöltők, termékcsoport szakértők. Kompetencia: egy személy alapvető, meghatározó jellemzői, melyek okozati kapcsolatban állnak a kritériumszintnek megfelelő hatékony és/vagy kiváló teljesítménnyel. Kompetencia fejlesztés: adott munkakör feladatainak ellátásához szükséges készségek, képességek és ismeretek (általános szakmai és helyi specifikus) fejlesztése. Kompetenciamenedzsment: a kompetenciamenedzsment a szervezeti célkitűzések realizálását szolgáló tevékenységek sorozata, mely lehetővé teszi a szükséges kompetencia-erőforráskészlet tervezését és biztosítását, a rendelkezésre álló kompetenciapotenciál racionális felhasználását, fejlesztését, s ezáltal a munkavállalók teljesítményének folyamatos növelését. Számszerűsíthető cél: számadatokkal meghatározott, mérhető cél, amelynek tényértéke az értékelés időpontjában dokumentáltan rendelkezésre áll. Tárgyév: az a naptári év, amelyre a célkitűzés vonatkozik.

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja a Rail Cargo Hungaria Zrt. integrált kompetencia alapú teljesítménymenedzsment rendszere alapelveinek meghatározása, egységes teljesítménymenedzselési rendszer kialakítása és működtetésének szabályozása. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a Rail Cargo Hungaria Zrt. minden 14 és afeletti MMK-ba tartozó munkavállalójára. A 14 MMK alatti besorolású munkavállalók csak a humán erőforrás igazgató egyedi engedélye alapján kerülhetnek a rendszer hatálya alá. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Rail Cargo Hungaria Zrt. humán erőforrás igazgatója; a mutatószámok kialakításáért és meghatározásáért, valamint a szükséges adatok szolgáltatásáért a Pénzügy és Kontrolling szervezet igazgatója, valamint az érintett szervezeti egységek vezetői; működtetéséért, betartásáért a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők felelősek. 3.0 FOGALOMMEGHATÁROZÁS

Teljesítmény: valamely tevékenység eredménye, amely mennyiségi és/vagy minőségi mutatóval jellemezhető, tehát mérhető. Teljesítménymenedzsment rendszer: a szervezeti, a csoport, és egyéni teljesítmények elérésének olyan eszköze, amely a teljesítmény megegyezéses keretek között tervezett stratégiai, taktikai és operatív céljain és szintjein alapul. Teljesítményösztönző: jelen utasítás alapján kifizetésre kerülő ösztönző, melynek célja, hogy meghatározott célokra és prioritásokra összpontosítva motiválja a munkavállalókat teljesítményük növelésére.

Vállalati cél: vállalati kulcsmutató, a menedzsment által meghatározott mutatószám (pl. üzleti eredmény, EBIT), aminek teljesülése a szervezet összteljesítményének függvénye, és közvetlen összefüggésben van a tulajdonosok céljaival. Minden rendszerbe tartozó munkavállaló számára kötelezően meghatározott. Minőségcél: vállalati minőségpolitikából levezetett olyan mutató/cél, amely befolyásolja a szervezet/munkavállaló munkájának minőségét, hatékonyságát, eredményességét. Szervezeti cél: szervezeti egységre vonatkozó számszerű eredménymutató, az adott szervezeti egység minden munkavállalójára vonatkozik. Csoport cél: adott feladat elvégzésében közreműködő munkavállalók csoportjára közösen kitűzött cél, teljesítése a közreműködő munkavállalók közös munkájának eredménye. Egyéni cél: adott munkavállaló számára meghatározott személyes célkitűzés, melyet önálló teljesítéssel

4.0 UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 A rendszer célja A rendszer célja - az egyéni munkateljesítmény objektív módszerekkel mérhető eredményeken alapuló értékelésével elősegíteni az egyén és rajta keresztül a szervezet telje54

Értesítő


sítményének javítását, a munkavállalók hatékony fejlesztését; - a teljesítmény elismerése és jutalmazása: a rendszer alkalmazásával feltérképezhetőek az egyéni teljesítmény-különbségek, aminek alapján megvalósulhat a differenciált kompenzáció; - lehetőséget nyújtani vezetői visszajelzésre, ezáltal hozzájárulni a munkavállalói elégedettség növeléséhez; - a vállalati politikákban (pl. minőség, biztonsági, MEB) megfogalmazott célok elérésének támogatása mérhető, objektív módszerrel.

4.3.1 Célkitűzés A teljesítménymenedzsment rendszerben a célok fókuszában a Társaság stratégiai céljainak elérése áll. E fő célt megalapozó, támogató további célok:  az üzleti szemléletű, teljesítményorientált szervezeti és vezetési kultúra megerősítése;  az alapvető vezetési funkciók ellátásának segítése, a vezetői munka hatékonyságának növelése;  a munkavállalók motiválása a teljesítmény növelésére és a folyamatos fejlődésre;  a munkavállalók motiválása a minőségtudatosság fejlesztésében;  intézményes keret biztosítása a visszacsatolásnak.

4.2 A rendszer alapelvei A rendszer alapja a célkitűzés és a célok teljesítésének objektív értékelése, a kompetencia menedzsment rendszerben meghatározott munkaköri követelmények kompetencia profiljában megjelölt kompetenciák értékelése, összehasonlítása a munkavállaló kompetencia szintjével, valamint az egyéni fejlesztési terv kidolgozása. Az integrált kompetencia alapú teljesítménymenedzselés tehát vegyes rendszerű, azaz egyszerre vizsgálja a munkavállaló által nyújtott teljesítményt és a teljesítmény eléréséhez vezető magatartást, készségeket. Értékelés- és fejlesztésközpontú, a jelenlegi és a jövőben elvárt teljesítményre egyaránt koncentrál. A rendszer a vezető felelősségévé teszi a beosztottak fejlesztését, teljesítményüknek, munkájuknak elismerését. Az értékelő vezetők, közvetlen felettesek, irányító munkatársak fejlesztését, a rendszer működtetésére való felkészítését szervezett képzésekkel biztosítja a Humán erőforrás szervezet.

4.3.1.1 Teljesítménycélok meghatározása A szervezetben a célok felülről lefelé gördülő módon kerülnek meghatározásra, kizárólag olyan célkitűzések alkalmazásával,  melyeknek ráhatása van az üzleti eredményre (árrés, volumen, stb.);  melyek a szervezet stratégiai céljaival összhangban vannak, és támogatják azok megvalósulását;  melyek fejlődésre és teljesítménynövelésre ösztönzik a munkavállalót;  melyekre a munkavállalónak közvetlen, érdemi befolyása van és  objektív módon mérhetők (célszám, határidő, stb. meghatározásával). A teljesítményösztönző mértékét - az 1. számú mellékletben meghatározott százalékos megoszlás szerint – az alábbi tényezők befolyásolják:  vállalati cél: évente kerül meghatározásra, minden munkavállaló számára kötelezően meghatározott;  minőségcél: a vállalati minőségpolitika alapján kell meghatározni. Egy deklarált minőségcélt kell kitűzni minden munkavállaló számára. Minden minőségcélnak tekinthető, amely a szervezet szempontjából elérni kívánt eredményt hozhat. Célszerű olyan folyamatosan mérhető – állandó – célt megfogalmazni, amely évről évre meghatározza a szervezet/munkavállaló munkájának minőségét, hatékonyságát, eredményességét.  szervezeti cél(ok): legalább egy szervezeti célt minden munkavállaló számára meg kell határozni;  egyéni és csoport célok teljesítése. Az adott évre vonatkozó célstruktúra kialakításáért - a Pénzügy és Kontrolling szervezet által megadott javaslat figyelembe vételével - a munkáltatói jogkörgyakorló vezető felelős, de bevonhatja a folyamatba a munkavállaló közvetlen felettesét, vagy az általa megjelölt irányító munkatársat is. A vállalati és szervezeti mutatószámok meghatározása a Pénzügy és Kontrolling igazgató, az egyéni mutatószámok meghatározása a munkáltatói jogkörgyakorló vezető feladata és felelőssége.

4.3 A TMR folyamata A teljesítménymenedzsment rendszer éves időterminusban (január 1 – december 31.) működik. A folyamat a tárgyévi célkitűzéssel indul és a kompetenciák időközi áttekintését követően az éves értékeléssel zárul. Az előző év értékelő megbeszélése és a tárgyév célkitűző megbeszélése egy beszélgetés keretében, egymást követően történik. A TMR megbeszélés része a karrier elképzelések megtárgyalása, a kompetenciák értékelése, valamint az egyéni fejlesztési terv, illetve karrierterv megfogalmazása. A HR szervezet - különösen a TMR megbeszélések időszakában - a rendszer működtetésében támogatást nyújt a vezetőknek a megbeszélések előkészítésben, a résztvevők felkészítésében.

55

Értesítő


Egy munkavállaló részére nem célszerű 5-6 célnál többet kitűzni. A célok súlyozását az 1. sz. melléklet tartalmazza. A célok súlyozása biztosítja besorolási kategóriánként a különböző célokhoz való egyéni hozzájárulás alapján történő differenciálást: a súlyozás függ a szervezeti hierarchiában elfoglalt helytől, az eredményre gyakorolt közvetlen hatás mértékétől, a munkakör szervezetben betöltött szerepétől. A célok összsúlya nem haladhatja meg a 100%-ot.

• a folyamatos fejlődés, tanulás biztosítása; • az alulteljesítők kezelése, segítése; • az új feladatok rendszerbe történő illesztése. 4.3.2.2 Kompetencia értékelés A kompetenciák értékelése két ütemben történik: -az időközi értékelésre a tárgyév szeptemberében, -az éves értékelésre a tárgyévet követő év áprilismájusában kerül sor. A munkavállaló munkavégzés során tanúsított kompetenciáit a munkakörhöz rendelt kompetenciák előre meghatározott szintjéhez viszonyítva értékeljük.

4.3.1.2 Kompetencia elvárások megfogalmazása Minden munkakör esetén meghatározásra kerültek az eredményes munkavégzéshez szükséges kompetenciák (képességek, készségek összessége), és azok elvárt szintjei. A célkitűző beszélgetés során a munkavállalóval ismertetni kell a kompetencia elvárásokat.

A kompetencia alapú értékelésnél: • a munka során szükséges kompetenciák különböző megvalósítási szintjeit kell vizsgálni, • a kompetenciák viselkedéses megnyilvánulásait nézve.

4.3.2 Értékelés

Tehát a kompetencia szintekre a viselkedési jellemzők (viselkedési minták, ”szokta csinálni vagy nem szokta csinálni”) alapján következtetünk. A kompetencia alapú értékelés fokozatai nem osztályozásra valók, hanem arra a kérdésre válaszolnak, hogy valaki teljesíti-e munkaviselkedésében az adott kompetencia valamelyik szintjét. Az egyes kompetenciák meghatározását és a hozzájuk kapcsolódó kompetencia szinteket a kompetencia gyűjtemény (2. sz. melléklet) tartalmazza. Az egyes munkakörök kompetencia értékelési segédletei – amelyek tartalmazzák az adott munkakörhöz előírt kompetenciákat, azok elvárt szintjeit, és az egyes szintek leírását – megtalálhatók az Intraneten a HR dokumentumok között szervezetenkénti csoportosításban. A kompetencia értékelés eredménye a munkavállaló kompetencia szintjeinek meghatározása, és ennek alapján az egyéni fejlesztési terv kialakítása. A fejlesztési szükséglet iránti igényt az értékelő lapon jelezni kell. Egyéni fejlesztési terv alatt a fejlesztendőnek ítélt kompetencia terület megváltoztatására (minimum szint elérése) irányuló ütemtervet kell érteni.

Az értékelés konkrét eredménye egyrészről az egyes célfeladatok teljesítésének, valamint az összteljesítmény százalékának megállapítása, másrészről a munkakörhöz előzetesen meghatározott kompetenciák, készségek szintjének megállapítása, valamint az egyéni fejlesztési terv meghatározása. A célok és kompetenciák értékelése két ütemben történik: - az időközi értékelés során csak a kompetenciák, - az éves értékelés során a tárgyév január 01 – december 31. közötti teljesítmények és kompetenciák értékelésére kerül sor. 4.3.2.1 A teljesítménycélok értékelése A teljesítménycélok éves értékelésére a tárgyévet követő év április-májusban, az éves beszámoló Igazgatóság, illetve Közgyűlés általi elfogadása után kerül sor. Az éves értékelés során a vállalati és a szervezeti célok esetén a Pénzügy és Kontrolling szervezet által megadott, egyéni számszerűsíthető célok esetén pedig az adott szervezeti egység vezetője által meghatározott tényadatokat kell alkalmazni. A nem számszerűsíthető célokat az értékelők a munkáltatói jogkörgyakorlók jóváhagyásával szöveges formában értékelik.

A fejlesztési terv eleme lehet: • ismeretfejlesztés: konferencia, workshop; képzés; • készségfejlesztés: tréning, coaching, nyelvoktatás, munkakör-gazdagítás, projektben történő részvétel. A kompetenciafejlesztések költségének keretét a Humán erőforrás szervezet az éves képzési keretből a képzési terv készítése során elkülönítetten tervezi.

A teljes TMR időszak alatt a közvetlen vezető állandó, folyamatos feladata • az értékelési szempontok megfigyelése; • a teljesítés nyomon követése, szükség esetén dokumentálása; • a megvalósulás támogatása;

4.3.3 Az értékelő és célkitűző beszélgetés Az értékelő-célkijelölő megbeszélésre az értékelt munkavállalónak és az értékelő vezetőnek is fel kell készülnie: végig kell gondolniuk az adott időszak telje56

Értesítő


sítményét, illetve célkitűzéseket kell megfogalmazni a következő időszakra.

Az előző évet értékelő beszélgetésre az éves beszámoló és az üzleti terv elfogadását követően kerül sor. Ezzel egyidejűleg történik meg a tárgyév céljainak kitűzése is. Az időközi/éves értékelő és célkitűző megbeszélést követően a teljesítménycélokat és a célokhoz tartozó mérőszámokat, határidőket, súlyszámokat, valamint a kompetencia értékelés eredményét az elektronikus rendszerben kell rögzíteni, majd a Teljesítményértékelő lap (3. sz. melléklet) kinyomtatott példányait a közvetlen vezetőnek (Értékelő), a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnek, valamint a munkavállalónak (Értékelt) is alá kell írnia.

A célkitűzés és a majdani értékelés alapja: • az üzleti tervhez illeszkedő tervszámok (teljesítménymutatók, mérőszámok) teljesítése; • a munkaköri leírásban megfogalmazott, illetve a szabályozásokból adódó feladatok, illetve az azokhoz illeszkedő teljesítménymutatók, mérőszámok (célkitűzésként –teljesítménycélként - olyan követelmény fogalmazandó meg, amelyre a munkavállalónak a munkakörében megfogalmazott feladatokon keresztül érdemi befolyása van, illetve amelyben elvárt a fejlődés); • a munkaköri feladatokon túlmutató feladatvégzés, csoport- vagy projektmunka, innovatív teljesítmény; • a munkakörhöz rendelt kompetenciákban bekövetkezett változás, amennyiben azt a vezető indokoltnak tartja; • a Társaság alapértékeinek (például etikus magatartásnak), illetve az elvárt munkahelyi viselkedési normáknak megfelelő munkavégzés. Az értékelő és értékelt közötti kétoldalú beszélgetés feltételei: • legyen fejlesztésorientált és jövőre irányuló; • a visszajelzés illeszkedjen az értékelt személyiségéhez; • figyelni kell az értékelt által valóban befolyásolható tényezőkre; • tényekkel kell alátámasztani értékítéletet, különösen azon megállapításoknál, amelyeknél az értékelt munkáját, magatartását javítandónak ítéljük meg; • kerülni kell az értékelt személyiségének a bírálatát, csak a munkában nyújtott teljesítményt és magatartást kell értékelni; • az értékelő beszélgetés tartalmi része az elmúlt teljesítményértékelési periódus eredményeinek értékelésével kezdődik, amelynek keretében az értékelt ismertetheti az önértékelését; • A befejezést célszerű úgy irányítani, hogy az alapvetően pozitív hangvételű legyen. A vezető összegezze az eredményeket és tapasztalatokat, fogalmazza meg az esetleges új célkitűzéseket, feladatokat, és a megvalósításhoz szükséges eszközöket.

4.3.4. A teljesítményösztönző meghatározása és kifizetése A vállalati mutató (EBIT) tekintetében a teljesítményösztönző kifizetésére vonatkozó döntés a következőképpen alakulhat: Ha a mutató az egyéni célkitűzésekben meghatározott sávhatárok közötti értéket vesz fel, a kifizetés 60 és 100% között lineárisan emelkedik az alábbiak figyelembe vételével:  amennyiben a mutató teljesülése eléri az egyéni célkitűzésekben szereplő tervszámot, a célkitűzés során meghatározott százalék 80%-a kerül kifizetésre;  amennyiben a mutató teljesülése eléri az egyéni célkitűzésekben szereplő sávhatár minimumát, a célkitűzés során megállapított százalék 60%-a kerül kifizetésre;  amennyiben a mutató teljesülése eléri az egyéni célkitűzésekben szereplő sávhatár maximumát, a célkitűzés során megállapított százalék 100%-a kerül kifizetésre;  amennyiben a teljesítmény elmarad az egyéni célkitűzésekben szereplő sávhatár minimumától, az adott cél tekintetében kifizetés nem történik. A szervezeti mutatók, valamint a minőségcél tekintetében a teljesítményösztönző kifizetésére vonatkozó döntés két értéket vehet fel:  amennyiben a teljesítmény megfelel az elvárásoknak (a kitűzött eredménycél teljesül, illetve a költségek nem lépik át a tervezettet), a megállapított százalékban a kifizetés megvalósul;  amennyiben a teljesítmény elmarad a várttól (a kitűzött eredménycél nem teljesül, illetve a költségek túllépik a tervet), az adott cél tekintetében kifizetés nem történik, a munkavállaló teljesítményösztönző-keretéből az adott teljesítménycél elérése után járó összeg levonásra kerül.

A TMR értékelő-célkitűző megbeszélés lebonyolításához a ”Módszertani útmutató a teljesítményértékeléshez” című anyag (4. sz. melléklet) nyújt támogatást. Az időközi kompetencia áttekintő-értékelő beszélgetésre tárgyév szeptemberében kerül sor, melynek egyúttal célja a tárgyévi féléves teljesítmény nyomon követése is: az elért haladás áttekintése, az eredmények megerősítése, az esetlegesen felmerült akadályozó tényezők elemzése, a hatékonyabb céleléréshez szükséges segítségnyújtási igény megfogalmazása, valamint szükség esetén konkrét akcióterv kidolgozása.

A rendszer az egyéni/csoport teljesítménycélok teljesítését a teljesítés arányában ismeri el. Minél inkább sikerül a célt elérni, annál nagyobb százalékban történhet meg a kifizetés az adott %-os kereten belül. 57

Értesítő


A tárgyévi júniusi munkabérrel együtt minden jogosult munkavállaló számára kifizetésre kerül az éves ösztönző összegének 30%-a ösztönző előlegként (a munkavállaló teljesítményének értékelése nélkül). Az ezt követő éves értékeléskor az éves teljesítés alapján járó összegnek a már kifizetett előleggel csökkentett része fizethető ki. Amennyiben az előleg jogcímen már kifizetett ös�szeg meghaladja a teljesítés alapján járó éves ösztönző összegét, úgy a két összeg közötti különbözetet az erről szóló fizetési felszólítás kézhezvételét követő 15 napon belül vissza kell fizetni a Rail Cargo Hungaria Zrt. részére. Az ösztönző előleg és az ösztönző összegének számítási alapja a jogosult munkavállaló munkaszerződésben meghatározott személyi alapbérének éves összege. Az ösztönző előleg és az ösztönző összegének meghatározásakor jogosultsági időszak a tárgyév január 1. és december 31. közötti időszakban ösztönzőkifizetésre jogosító munkakörben statisztikai állományban eltöltött idő. Az ösztönző mértékét az 1. sz. melléklet tartalmazza.

foglaltakat. A célok súlyozása az 1. számú melléklet szerint történik. A rendszer top-down elven működik, vagyis a szervezeti egység vezetők célkitűzésének jóváhagyása után kerülhet sor a szervezeti egység további – rendszerbe tartozó – munkavállalói számára a célkitűzések meghatározására, ami az érintett munkavállalók feletti munkáltatói jogkört gyakorló vezetők feladata és felelőssége. 4.4.2 Értékelés A kitűzött vállalati és szervezeti mutatók teljesülésének éves értékeléséhez a tényadatokat a Pénzügy és Kontrolling szervezet adja meg. Az egyéni célok teljesülésének értékeléséhez szükséges mutatók megadásáért a munkáltatói jogkörgyakorló felelős, a Pénzügy és Kontrolling szervezet közreműködésével. A számszerűen nem értékelhető célkitűzések szöveges értékelését az értékelő készíti el a munkáltatói jogkörgyakorló jóváhagyásával. Az értékelő személye csak abban az esetben térhet el a célkitűző személyétől, ha időközben az érintett pozícióban személyi változás következett be. A rendszer top-down elven működik, vagyis a szervezeti egység vezetők értékelésének a jóváhagyása után kerülhet sor a szervezeti egység további – rendszerbe tartozó – munkavállalóinak értékelésére, ami az érintett munkavállalók feletti munkáltatói jogkört gyakorló vezetők feladata és felelőssége. A munkavállaló munkavégzés során tanúsított kompetenciáit a munkakörhöz rendelt kompetenciák előre meghatározott szintjéhez viszonyítva kell értékelni.

4.4 Eljárási szabályok A teljesítménycélok kitűzését, értékelését, valamint ezek elfogadását az elektronikus TMR rendszerben az értékelőnek kell rögzítenie. A célkitűző/értékelő lapot (2. sz. melléklet) két példányban kell kinyomtatni, és valamennyi résztvevőnek (értékeltnek, értékelőnek, munkáltatói jogkörgyakorlónak) az aláírásával kell hitelesítenie. Az aláírt célkitűző/ értékelő lapok és az elektronikus TMR rendszer adatainak meg kell egyeznie. Az aláírást követően az egyik példány a munkavállaló számára kerül átadásra, a másik példányt a szervezeti egységek vezetői és a kiemelt munkavállalók esetében a Kompenzáció, a rendszerbe tartozó többi munkavállaló esetében a Humánpartner szervezet számára kell megküldeni. A célkitűzés és az értékelés lefolytatására a Kompenzáció szervezet által megadott ütemterv szerinti határidőig kell sort keríteni.

4.4.3 Eljárás munkaviszony létesítése, munkakörváltozás, tartós jogi állományból való visszatérés, illetve munkaviszony megszűnése/megszüntetése esetén 4.4.3.1. Munkaviszony létesítése Új belépő munkavállaló a próbaidő lejártát követő naptól jogosult ösztönzőre. A célkitűzés érvényességi idejének kezdő dátuma a próbaidő lejártát követő nap. A kitűzést a próbaidő lejártát követő egy hónapon belül kell elkészíteni.

4.4.1 Célkitűzés A célkitűzések meghatározásához a Pénzügy és Kontrolling szervezet által kialakított mutatószám rendszer (célkatalógus) nyújt segítséget, melyet a Kompenzáció szervezet juttat el a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőkhöz. A vállalati cél meghatározása minden érintett munkavállaló számára azonos és kötelező. Ezt kell kiegészítenie a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnek a minőségcéllal, valamint a szervezeti és az egyéni célokkal, figyelembe véve az utasítás 4.3.1 pontjában

4.4.3.2. Munkakörváltozás Ha az ösztönzőre jogosult munkavállaló munkakörében év közben változás következik be – ide értve azt az esetet is, ha a munkakör változás miatt kerül a rendszer hatálya alá -, az új munkakörnek megfelelő célokat az új munkakörbe kerüléstől számított egy hónapon belül ki kell tűzni. Az új célkitűzés érvényességi idejének kezdő dátuma az új pozíció betöltésének első napja lesz. 58

Értesítő


Amennyiben a munkavállaló munkaköre tárgyév december 1-től változik, új célkitűzést nem kell készíteni. Az ösztönző összegének megállapítása december hónapra úgy fog történni, mintha nem került volna sor munkakörváltásra. A munkakörváltást követő egy hónapon belül a korábbi munkakörben kitűzött, szövegesen értékelendő célokat értékelnie kell a korábbi értékelőnek a korábbi munkáltatói jogkörgyakorló jóváhagyásával. A számszerűsíthető célok értékelésére az éves értékelési időszakban kerül sor.

Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya nyugdíjjogosultság miatt szűnik meg, az értékelést el kell készíteni, az ösztönzőt pedig ki kell fizetni az utolsó munkában töltött napig. A számszerűsíthető mutatók teljesülését az utolsó munkában töltött napot megelőző hónapban rendelkezésre álló éves várható adatok alapján kell értékelni. A Humánpartner szervezet munkatársának feladata, hogy értesítse a Kompenzáció szervezetet a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetéséről, lehetőség szerint az utolsó munkában töltött napot megelőzően legalább 3 héttel, annak érdekében, hogy az értékeléshez szükséges éves várható adatok rendelkezésre álljanak. Az adatokat a Kompenzáció kéri meg a Pénzügy és Kontrolling szervezettől.

4.4.3.3. Visszatérés jogi állományból Amennyiben a célkitűzés időszakában a munkavállaló jogi állományban van, úgy a célkitűzést a statisztikai állományba történő visszavételt követő egy hónapon belül el kell készíteni. A célkitűzés érvényességi idejének, az ösztönzőre való jogosultság kezdő dátuma a statisztikai állományba való visszakerülés első napja lesz. Ha a munkavállaló szülési szabadság, gyed, gyes igénybe vétele miatt került jogi állományba, a célkitűzést a statisztikai állományba való visszakerülését követően kiadott szabadság letelte után, vagyis a tényleges munkavégzés megkezdésétől kell elkészíteni.

4.4.4 Ösztönző kifizetése A bérszámfejtésre és a kifizetésre intézkedést a Humánszolgáltató szervezet felé a Kompenzáció szervezet tesz. Ennek feltétele, hogy a felek által aláírt értékelő lapokat a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők a Kompenzáció szervezet által meghatározott határidőig eljuttassák - vezetők és kiemelt munkavállalók esetén a Kompenzáció, - a többi ösztönzőre jogosult munkavállaló esetén a Humánpartner szervezethez.

4.4.3.4. Munkaviszony megszűnése/megszüntetése

5.0 HATÁLYBALÉPTETÉS, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK

Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya a célkitűzés időszaka előtt megszűnik, vagyis nem kerül sor az adott évben teljesítendő célok meghatározására, a munkavállaló ösztönző-kifizetésre nem jogosult. Abban az esetben, ha a munkavállaló ösztönzőjét a munkaszerződése szabályozza, az abban rögzítettek szerint kell eljárni. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, és a munkaviszony megszűnésének az időpontjában az értékelés objektív okokból nem végezhető el (nem állnak rendelkezésre a tényszámok), úgy a szövegesen értékelendő egyéni célok teljesülését értékelni kell az utolsó munkában töltött napig. A Humánpartner szervezet munkatársának feladata, hogy felhívja erre az értékelő és a munkáltatói jogkörgyakorló figyelmét, a Kompenzáció szervezet munkatársának értesítésével egyidejűleg. A számszerűsíthető mutatók értékelését az értékelési időszakban kell elvégezni, az ösztönzőt pedig utólagos elszámolással kell kifizetni. A munkaviszony megszüntetéséről szóló dokumentumban ezt a tényt rögzítenie kell a Humán partner szervezet munkatársának.

Az utasítás a kihirdetése napján lép hatályba. Az utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 2/2010. (II.5.) PVH sz. pénzügy és gazdálkodás vezérigazgató-helyettesi utasítás a Rail Cargo Hungaria Zrt. munkavállalóinak integrált kompetencia alapú teljesítménymenedzsment rendszeréről hatályát veszti. 6.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: A Rail Cargo Hungaria Zrt. célstruktúrája 2. sz. melléklet: Kompetencia gyűjtemény 3. sz. melléklet: A Rail Cargo Hungaria Zrt. teljesítményértékelő lapja 4. sz. melléklet: Módszertani útmutató a teljesítményértékeléshez Arnold Schiefer Chief Financial Officer

59

21 MMK

60

20

20

15

Premizált munkakörök (kiemelt munkakörök, Key account menedzserek)

Termékcsoport szakértők

Felsőfokú végzettséghez kötött munkakörök

17 MMK

14-17 MMK

17 MMK

20

Vezetők

18-19-20 MMK

Igazgatók

23 MMK 30

40

Felsővezetők

MMK

5

5

5

5

5

5

Minőségcél %

10

25

25

35

35

35

Szervezeti cél % %

70

50

50

40

30

20

Csoport cél

Teljesítmény célstruktúra megoszlási aránya

A Rail Cargo Hungaria Zrt. TMR célstruktúrája

Vállalati cél %


Egyéni cél

8%

15%

Munkaszerződésben vagy megállapodásban meghatározott

Munkaszerződésben meghatározott

Ösztönző mértéke



Értesítő


nyújtásának fontosságáról. Megbizonyosodik arról, hogy a dolgok rendben mennek. 2. Saját minőségi mércét állít fel. Egyéni módon értékeli teljesítményét, a saját maga által megállapított kitűnőségi szinthez képest. A menedzsment által kitűzött célok elérésének új, pontosabb módszereire koncentrál. Lépéseket tesz a minőségi munka érdekében. 3. Javítja a teljesítményt. A teljesítmény fokozása érdekében speciális változtatásokat hajt végre a rendszerben vagy saját munkamódszereiben. Meghatározza a követelményeket, elvárásokat, hogy világos teljesítmény célokat tűzzön ki. A pontos, megbízható munkavégzés érdekében figyelmet fordít saját és mások munkájának ellenőrzésére. Meghatározza az ellenőrzési pontokat, annak érdekében, hogy mind saját maga, mind munkatársai a szakmai elvárásoknak megfelelően minőségi munkát nyújtsanak. 4. Kihívást jelentő célokat tűz maga elé. A kihívás azt jelenti, hogy a cél határozottan megerőltető, de nem irreális vagy lehetetlen. A kezdeti és a későbbi jobb teljesítményt összehasonlítja. Alapvetően meg van győződve, hogy a kitűzött célok túlteljesíthetők, és ezt az érzést erősíti munkatársaiban is. Rövid időtartamon túl is kitartó a célok megvalósításában. 5. Prioritásokat állít fel, költség-haszon elemzést készít, kiválasztja a célokat a kalkulált befektetések és eredmények alapján, ezek ismeretében üzleti alapú döntéseket hoz. Explicit módon figyelembe veszi a lehetséges profitot, a beruházás megtérülési- vagy költség-haszon elemzéseit. Elemzi az üzleti eredményeket, célkitűzései magasan átlagon felüliek és igen határozott, komoly törekvést mutat, hogy meg is valósítsa őket. Kitartó, kemény ellenállás esetén is. Tudatos üzleti kockázatot vállal. Jelentős forrásokat és/vagy időt fordít a bevételek növelésére, a teljesítmény javítására, a kihívó célok elérésére. Új dolgokkal próbálkozik, hogy elérje a kitűzött célt, miközben lépéseket tesz a felmerülő kockázatok minimálisra csökkentése érdekében.

KOMPETENCIA GYŰJTEMÉNY 1. ÜGYFÉLKÖZPONTÚSÁG Törekvés a külső és a belső ügyfelek igényeinek kielégítésére, felismerve az ügyfelek közötti különbségeket, erőfeszítéseket téve az igények pontos felmérésére, megértve mind a belső, mind a külső ügyfelek igényeit, elvárásait, a hosszú távú ügyfélkapcsolatok kiépítése érdekében. 1. Figyelemmel kíséri az ügyfél kívánságait, kéréseit, panaszait. Naprakész információkkal szolgál a projektek, munkák előrehaladásáról (de nem vizsgálja az ügyfél háttérproblémáit). Gyorsan orvosolja a problémákat, az ügyfelek rendelkezésére áll. Világosan jelzi külső és/vagy belső ügyfeleinek, hogy kérésük teljesíthető-e. 2. A kölcsönös elvárásoknak megfelelően világos és egyértelmű kommunikációt tart fenn az ügyféllel, valamint figyeli a partner elégedettségét. Folyamatosan tájékoztatja az ügyfeleket a nyitott ügyekkel kapcsolatban, amikor igénylik, rendelkezésre áll. 3. Személyes felelősséget vállal az ügyfél problémáinak korrigálására. Nem hivatkozik külső okokra, akadályokra, hanem azonnal, magyarázkodás nélkül intézkedik. 4. Az ügyfél érdekében cselekszik, munkaidejében mindig elérhetővé teszi magát, különösen, ha az ügyfél éppen kritikus időszakban van. A normál elvárásokon túlmenő támogatást nyújt az ügyfelek számára. Hatékonyan kommunikál, optimális kapcsolatot tart fenn a partnerekkel. 5. Törekszik arra, hogy az ügyfél ki nem mondott szükségleteit is kielégítse, ismeri az ügyfél tevékenységét, és/vagy információkat keres a partner valódi, a tevékenységével összefüggő ki nem mondott szükségleteinek feltárására. Hozzáilleszti ezeket az igényeket az elérhető (vagy partnerre szabható) termékekhez, szolgáltatásokhoz.

3. ELKÖTELEZETTSÉG Képesség a saját viselkedés, jellemző magatartásformák a szervezet igényeivel, prioritásaival és céljaival való összhangba hozására. Magában foglalja a szervezeti célok és szükségletek elősegítésére és megvalósítására irányuló tevékenységeket.

2. EREDMÉNYORIENTÁLTSÁG Képesség a tevékenysége során a kitűzött célok, az elérendő eredmények szem előtt tartására, a minőség, a költség és az idő mérésére szolgáló rendszerek hatékony támogatásának biztosítására a szervezeti célok elérése érdekében. 1. Munkáját jól és becsületesen végzi. A veszteség vagy sikertelenség csalódást eredményez nála, de ez nem idéz elő tényleges teljesítményjavulást. Kiváló minőségű megoldásokat akar nyújtani az ügyfelek számára, pl. beszél a professzionalizmus, szakértelem, pontosság, precizitás és a minőségi szolgáltatások

1. Megpróbál beilleszkedni, megfelelően öltözködik, tiszteletben tartja azokat a szokásokat, módszereket, ahogyan a dolgokat a szervezetben teszik. Hajlamos csak a saját szakterületére összpontosítani, nem működik együtt a munkatársakkal. 2. A lojalitás mintájául szolgál, tiszteletben tartja és elfogadja, amit felettesei fontosnak tartanak. Megérti és képes másokkal megértetni a szervezet értékeinek jelentőségét. Kifejezheti érzelmi kötődését a szerve61

Értesítő


zethez, vagy aggodalmát a szervezet imázsával kapcsolatban, ezzel tudatosan példát mutat kollegáinak. Kész arra, hogy kollegáinak segítséget nyújtson feladataik elvégzésben. 3. Tevékenységeivel támogatja a szervezet küldetését és céljait. Cselekedeteit és prioritásait úgy állítja fel, hogy kielégítse a szervezet igényeit és illeszkedjen a szervezet küldetéséhez. Keresi azokat az alkalmakat, ahol lehetősége van a szervezeti kultúra terjesztésére. Felismeri személyének másokra gyakorolt hatását, folyamatosan keresi a csoport teljesítményét legjobban elősegítő viselkedésmintát. Együttműködik másokkal, hogy elérjék a szervezet célkitűzéseit. 4. A szervezeti jövőképet hétköznapi nyelvre és gyakorlati megoldásokra fordítja le. Biztosítja, hogy mások vegyenek példát a szervezet céljairól és küldetéséről. Másokat is bevon a kihívással teli, de reális jövőkép megvalósításába. Meghatározza és mindenkihez eljuttatja az elvárt teljesítményt lebontva azt szervezeti, csoport és egyéni szintre. 5. Áldozatot is hoz a szervezet érdekében. A szervezet érdekeit saját érdekei elé helyezi, ide értve saját szakmai preferenciáit, vagy családi érdekeit is. A szervezet egésze számára hozott előnyös döntések mellett, ha azok népszerűtlenségük, ellentmondásosságuk ellenére is kiáll, még akkor is, ha azok keresztezik saját szervezeti egysége rövidtávú érdekeit.

gyakorlatba, keresi a szakmai hozzáértés fejlesztésének lehetőségét. 4. Saját szakterületét magas szinten és átfogóan ismeri. Közreműködik a munkatársak szakmai fejlesztésében, hatékonyan működik együtt a saját szakterületén kívül dolgozó kollégákkal. Naprakész információkkal rendelkezik saját szakterületének legújabb fejlesztéseiről, számba veszi, hogyan lehetne azokat a szervezeten belül alkalmazni. Az adott terület belső vagy vállalati szaktekintélyének ismerik el. 5. Szakmai igényessége, elkötelezettsége másokat is erre ösztönöz. Támogat másokat a hibák felismerésében és kijavításában. Folyamatosan fejleszti a megfelelő minőségi szint kritériumait. Kívülállók szakértőként vagy az adott szakterület vezető tekintélyeként tartják számon. Szakterületén belül új, átfogó gondolkodásmódot valósít meg, amely komoly gazdasági előnnyel jár a szervezet számára. Tagja az elismert szakmai szervezeteknek, másokat nemzetileg elismert szakmai minősítések megszerzésére ösztönöz. 5. SZABÁLYKÖVETÉS Annak képessége, illetve hajlandóság arra, hogy mind a törvényi, mind a szervezet által felállított és elfogadott szabályokat betartsa, saját munkáját ezeknek megfelelően végezze, illetve másokat is a szabályoknak megfelelő magatartásra ösztönözzön. Ez a kompetencia nem vonatkozik a minden munkatárs esetében betartandó munkavédelmi, biztonsági, sztenderd nyilvántartási, ügyviteli rendszerek, szabályzatok kezelésére.

4. PROFESSZIONALIZMUS Képesség a munkatevékenység folyamatában az igényesség, a szakmaiság fenntartására, a minőségi előírások, szabványok érvényesítésére, motiváltan a munkával kapcsolatos fejlődésre, szakmai tudás szinten tartására, új szaktudás megszerzésére, meghatározva, megszerezve, tolmácsolva és terjesztve a fontos információkat, annak érdekében, hogy hozzájáruljon a szervezet sikerességéhez.

1. Ismeri a törvényi szabályokat, illetve a szervezet írott és íratlan szabályait, elfogadja azok szükségességét. Azt akarja, hogy a szabályok, elvárások, kristálytiszták legyenek, előnyben részesíti, ha a szabályok írásos formában is elérhetőek. 2. Odafigyel a szabályokra, felismeri, ha saját vagy mások munkája nem teljesen felel meg azoknak. Pontosan átlátja, hogy a szabályok nem követésének milyen következményei vannak a munka eredményére, illetve a szervezetre nézve. Munkája során nem keres kibúvókat, hanem betartja a szabályokat, előírt eljárásokat. 3. Ha valami nem a szabályoknak, előírásoknak megfelelően történik, gondoskodik arról, hogy időben és megfelelően helyrehozza az eltéréseket, és másokat is figyelmeztet a szabályok betartásának fontosságára, szükségességére. 4. Növekvő leterheltség, akadály, illetve külső nyomás esetén sem tér el a szabályok betartásától. Szabályzatokat alkot a törvényes működés, illetve a megfelelő belső működés biztosítása érdekében. A kidolgozott szabályokat, eljárásokat minden érintett számára kommunikálja, azok betartását folyamatosan ellenőrzi.

1. Nem érdekli az általa elvégzett feladat minősége, munkájában rendszeresen hibák maradnak. Nincsenek eszközei a hibák felismerésére, nem találja meg az okokat. Szakmai véleménye nem magalapozott, nem tulajdonít jelentőséget az igényesen kivitelezett szakmai koncepciónak. Nem tudja megfelelően elsajátítani a szükséges ismereteket vagy készségeket, munkája felügyeletet vagy javítást igényel. 2. A szakmai sztenderdek szerint ideális, de a szervezeti hatékonyság szempontjából nem optimális megoldást keresi. Szakmai igényessége miatt rendszeresen lekési a határidőt. 3. Munkáját az igényesség, az alaposság, a megoldások keresése jellemzi. Csak megfelelő minőségű munkát ad ki a kezéből, jellemző rá a hibátlan munkavégzés. Odafigyel a munka korábbi fázisában elkövetett hibákra is és lépéseket tesz azok kijavítására. Saját szakterületén bekövetkező változásokat átülteti a 62

Értesítő


5. Utasításkövető, a szabályokat betartó. Megbízatóan követi a vezetőinek utasításait, az előírt folyamatokat. Elkötelezett a feladatok megoldására, megbízhatóan megoldja azokat.

viselkedésének mozgatórugóit. Elfogadja, hogy mások más szemszögből látják az eseményeket és megérti, hogy ez miből ered. Érti a bonyolult, vagy ellentmondó, rivalizáló jelzéseket, üzeneteket. Bonyolult, nehezen érthető ötleteket, koncepciókat is le tud fordítani konkrét, érthető nyelvre. Képes nagyon különböző emberekkel is szót érteni, számos kommunikációs stílust használ hatékonyan. Ellenőrzi, hogy hallgatósága megértette-e a mondanivalóját. Írásbeli munkái kiemelkedően pontosak és esztétikusak. Nem okoz gondot számára szűk körben vagy nagyobb csoport előtt kifejteni gondolatait.

6. KOMMUNIKÁCIÓ Magában foglalja a kommunikáció során tanúsított viselkedést és diplomáciai érzéket csakúgy, mint az elképzelések, információk – akár szóban, akár írásban történő – közvetítését oly módon, hogy azt célzott hallgatósága megértse. 1. A kommunikáció során mind az egyénekre, mind a csoportokra aktívan odafigyel, kérdéseket tesz fel, hogy a szóban forgó témát mélységeiben megértse. Figyelmesen hallgat másokat, és bátorítja őket, hogy fejtsék ki nézeteiket. Nehezen képes kapcsolatot teremteni idegenekkel, zavarba jön, mások szemében megközelíthetetlennek tűnik, elutasító, ha közelednek hozzá. Beszédének tartalma és testbeszéde ellentmondó, őszintétlennek tűnik. Rendszeresen félbeszakít másokat, nem hallgatja végig gondolataikat. Szóbeli kommunikációnál kerüli a szemkontaktust, nem figyel másokra. 2. Ellenőrzi és tisztázza, hogy megértették-e, megfelelően értelmezi a nonverbális jelzéseket. Bizonyosságot keres arra vonatkozóan, hogy a tényszerű üzeneteket sikerült-e átadnia. Egyértelműen kommunikál, odafigyel arra, hogy tényszerű maradjon, amikor tájékoztatást ad, azért hogy elkerülje a félreértéseket, a negatív következményeket, a káros, kellemetlen hatásokat. Kommunikációjában egyoldalú, vagy túlságosan a közlésre vagy a hallgatásra helyezi a hangsúlyt. Túl nagy hangsúlyt helyez a kommunikáció módjára ahelyett, hogy a tartalommal törődne. Nem hiteles, nem őszinte, túlságosan a kommunikációs technikák alkalmazására helyezi a hangsúlyt. Nincs tekintettel másokra, mások véleményére. 3. A használni kívánt nyelvezetet a hallgatóságra szabja, komplex fogalmakat, koncepciókat oly módon tisztáz, hogy az érthető legyen az adott célcsoport számára. Stílusát, hangnemét, mondanivalóját a hallgatóság, illetve a másik fél reagálására alapozva változtatja. Könnyen megközelíthető, szívesen osztja meg véleményét másokkal és hallgat meg másokat. 4. Érthetően, konkrétan és tömören kommunikál, az információt, gondolatait úgy adja át, hogy mindenki ugyanazt érti rajta. Írásbeli munkái áttekinthetőek, esztétikusak. Figyelembe veszi és reagál partnere verbális és non-verbális jelzéseire. Az egyének, vagy csoportfolyamatok megértését arra is felhasználja, hogy képes legyen előre jelezni, hogyan fognak az emberek reagálni egy bizonyos szituációban. Kommunikációs stílusával felkelti az érdeklődést a téma iránt. 5. A kívánt hatás elérése érdekében optimálisan kommunikál, érti mások igényeit, érdekeit, motivációit,

7. ELEMZÉS Képesség az adatok gyors és hatékony rendezésére, értelmezésére, kérdések sorozatával ellenmondásos információk feloldására, figyelembe véve a jövőben felhasználható lehetőségeket, illetve a kevésbé a figyelem középpontjában lévő környezeti információkat. 1. A közvetlen környezetében lévőknek lényegre törő kérdéseket tesz fel. Személyesen megvizsgálja a probléma, vagy helyzet megoldásának lehetőségét. Alapszabályokat alkalmaz, a józanész szabályaira, korábbi tapasztalataira támaszkodik a problémák meghatározása során. Felismeri, amikor a jelen helyzet pontosan megegyezik a korábban már tapasztaltakkal. Az adatokat nem kezeli kellő biztonsággal. 2. Ellenőrzi az összegyűjtött információk teljes körűségét, észleli a hiányosságokat és utána jár, hogy azokat megszerezze. Az információkat megfelelően szelektálja, így a fontos adatok megfelelő figyelmet kapnak. Felismeri az összefüggéseket: észreveszi, amikor egy jelenlegi helyzet hasonlít egy múltbeli szituációhoz, és azonosítja a hasonlóságokat. Analízis segítségével képes kapcsolatot teremteni az adatok között. Az adatokat szisztematikusan kisebb, kezelhető részekre bontja fel. Feltérképezi a valószínűsíthető okokat és következményeket. 3. Mélyreható kérdések sorozatát teszi fel, hogy eljusson egy helyzet, vagy probléma gyökeréig, és felfedje a felszín alatt meghúzódó dolgokat. A személyesen nem érintettek véleményét is kikéri, tapasztalataikra támaszkodik, háttér információkat gyűjt. Nem áll meg az első válasznál, továbbmegy a miértekig. Komplex fogalmakat használ: elméleti tudását, különböző korábbi folyamatokból vagy szituációkból származó tapasztalatát felhasználva vizsgálja az adott helyzeteket. Az összetett, tanult fogalmakat és módszereket megfelelően alkalmazza és módosítja. Megérti és képes alkalmazni az analízis elvégzéséhez szükséges alapvető matematikai műveleteket. Rámutat a pontatlanságokra, lépéseket tesz az ellentmondások kijavítására. Az adatokat tisztán, megfelelő formában képes ismertetni. Ellenőrzi az információ érvé63

Értesítő


nyességét és megbízhatóságát. Az adatokat és információkat olyan értékelhető formába önti, mely segíti a döntéshozást. 4. Kutatásokat folytat, szisztematikus erőfeszítéseket tesz, hogy megszerezze a szükséges adatokat, visszajelzéseket, utánajár az ellentmondásos információknak. Szabályos kutatást folytat újságok, folyóiratok, számítógépes kereső rendszerek és egyéb források felhasználásával. Komplex adatokat vagy helyzeteket tisztáz, bonyolult ötleteket, különböző kérdéseket, helyzeteket egyszerűvé, világossá és/vagy érthetővé tesz. Az összegyűjtött elképzeléseket, problémákat, megfigyeléseket világos és használható magyarázatokká alakítja át. A létező megfigyeléseket vagy ismereteket egyszerűbb stílusúvá fogalmazza át. Képes értelmezni a különböző forrásokból származó összetett, időnként egymásnak ellentmondó adatokat. Az üzleti stratégiák és célok befolyásolása érdekében felhasználja a külső-belső adatokat. 5. Bizonyos helyzetek magyarázatára, vagy problémák megoldására olyan új fogalmakat alkot, amelyek mások számára nem nyilvánvalóan ismertek, és nem a korábban tanultakból és tapasztalatból származnak. Egyéni módszerei vannak, önmaga által megalkotott, csak rá jellemző rendszerek, vagy módszerek alapján gyűjti össze a különféle információkat. Másokat is bevon az információk megszerzésébe.

vagy pro és kontra listákat, analíziseket készít, döntéseket hoz. A feladatok között prioritásokat állapít meg. Képes a rutinproblémákra szabványos megoldást találni. Elébe megy a problémáknak, nem hagyja azokat továbbfejlődni. Terhelés alatt is tárgyilagos marad. Tisztában van a probléma feltárásának a minőségre gyakorolt hatásával. Tudja, mikor kell másokat tájékoztatni, illetve mikor kell velük konzultálni. Elmerül a legapróbb problémák összefüggéseinek felderítésében, miközben képtelen gyors és hatékony megoldást találni rájuk. 3. Átlátja a többszörös összefüggéseket, szisztematikusan lebontja az összetett feladatokat, problémákat külön-külön kezelhető részekre. Egy adott probléma vagy helyzet számos részének összefüggéseit elemzi. Többszörös okozati kapcsolatokat állít fel, az események lehetséges okait, a tevékenységek különböző következményeit vagy események sokrészes láncolatát. Adott események, cselekedetek valószínű okait vagy következményeit elemzi. Előre látja az akadályokat és előre megtervezi, végiggondolja a következő lépéseket. Felismeri a problémahelyzeteket, azoknak ok-okozati összefüggéseivel együtt. Különbséget tud tenni feltételezések és tények között. Képes olyan dolgok megoldására is, amelyekkel még nem találkozott. 4. Átfogó komplex terveket, elemzéseket készít, számos analitikus módszert használ összetett, sokdimenziós problémák vagy folyamatok alkotóelemeire bontására, hogy különböző megoldásokat találjon, és mindegyik fontosságát, értékét mérlegeli. Felderíti a lényeges és elvárt végeredményeket. A megadott időintervallumon belül pontos elemzést ad a problémákról, általános kockázatelemző technikákat alkalmaz. Szükség esetén hiányos információk alapján is képes dönteni. A megoldást az előzetesen megállapított kritériumokhoz méri, gyorsan, logikusan, elemző módon és előremutatóan gondolkodik. A döntések meghozatala előtt minden esetben elemzi a kockázatokat és a következményeket. Képes a problémamegoldásra: felismeri az okokat, meglévő tapasztalatai alapján javaslatot tesz a kijavításra. 5. Képes feltárni komplex nehézségeket, azok valódi okaival együtt. Nemcsak a megszokott megoldásokat alkalmazza, hanem többféle kreatív lehetőséget is kidolgoz, kipróbál. Tartós megoldásokra törekszik úgy, hogy képes meglátni a javasolt megoldás stratégiai következményeit. Ismeri a problémák üzletmenetre gyakorolt hatását, felméri az üzleti kockázatot a gazdasági előnnyel szemben. Vállalja a felelősséget a nagy kockázattal járó döntéseknél is. Meggyőződéssel és magabiztosan képes stratégiai döntéseket hozni, a kríziseket nyugodtan és hatékonyan kezeli.

8. PROBLÉMAMEGOLDÁS Képesség arra, hogy megfelelően reagáljon a különböző helyzetekre és emberekre azért, hogy alkalmazkodjon a változó prioritásokhoz, saját munkakörében és a szervezetben, mint egészben. Képesség a problémák feltárására, a megfelelő információk megszerzésére, a valószínű okok azonosítására és a lehetséges megoldások kidolgozására és értékelésére. 1. A problémákat egyszerűbb feladatok, tennivalók sorára bontja le, anélkül, hogy jelentőségüket, fontosságukat értékelné. Csak az események utáni dolgokkal törődik. Nem vizsgálja az okokat, így a problémák gyakran megismétlődnek. Felszínes vizsgálatot végez. Könnyen eltér a fő problémától. A tények és a bizonyítékok alapos vizsgálata nélkül ad azonnali megoldást. Terhelés alatt pánikba esik. A problémákat érzelmi oldalról közelíti. A megoldásoknál alkalmanként nem veszi figyelembe a költséget és a kockázatot. Nem látja át vagy nem ismeri fel a nehézségeket. Képtelen az ok-okozati összefüggések felismerésére, ezért mindent ugyanúgy próbál megoldani, vagy nem működő megoldásokat választ. Problémák esetén türelmetlenné válik, így hamar jut hibás következtetésre és hoz helytelen döntéseket. 2. Felismeri az alapvető összefüggéseket, egy adott probléma vagy helyzet néhány részének összefüggéseit elemzi. Egyszerű okozati kapcsolatokat állít fel,

9. ÖNÁLLÓ MUNKAVÉGZÉS Képesség a feladatok szoros irányítás és ellenőrzés nélküli végrehajtására, a felmerülő változások, problémák önállóan történő kezelése. 64

Értesítő


1. Önállóan cselekszik: felügyelet nélkül dolgozik, bízik magában, viselkedése határozottságot tükröz, munkájával kapcsolatban megfelelő döntéseket hoz. Önbizalom jellemzi. Intézkedik a formális struktúrák keretein belül. Csak pontosan meghatározott részfeladatokat képes elvégezni önállóan. A feladat végrehajtása során kizárólag a vélt vagy valós elvárásokhoz való igazodás a célja. Folyamatos külső megerősítésre és támogatásra szorul. Munkavégzése során mindent részletkérdést egyeztet, ellenőriztet főnökével vagy munkatársaival, a véleményeket gondolkodás nélkül beépíti, felhasználja munkájában. 2. Biztos saját képességeiben, szakértőnek tekinti magát, olyasvalakinek, aki a képes a felmerülő problémák megoldására. Nyíltan kifejezi, hogy bízik saját ítéleteiben. Problémás helyzetekben is „meg tudom csinálni” attitűdöt mutat. Ellenállás dacára vagy nehéz helyzetekben is képes intézkedni. Akkor is önállóan cselekszik, amikor erre nincs felhatalmazása, kompetenciája. Döntéseket hoz anélkül, hogy az érdekeltekkel egyeztetne. Mások hatáskörébe tartozó feladatokat egyeztetés nélkül végez el. 3. Határozott akár annak ellenére is, hogy mások nem értenek egyet vele. Véleményét kifejti olyan kérdésekben is, amelyek hatáskörén kívül esnek ugyan, de meggyőződése, hogy saját álláspontja a szakmailag helyes megközelítés, vagy a szervezet érdekeit jobban szolgálja. A rábízott feladatokat szoros ellenőrzés és irányítás nélkül önállóan megoldja. Képes egy teljes problémakört, több lépésből álló feladatot átlátni, megoldani. Képes felmérni, hogy mely feladatokat tudja megoldani, és melyekhez hiányoznak kompetenciái. Probléma észleléskor először önállóan keresi a megoldást, csak ezután folyamodik segítségért. 4. Keresi a kihívásokat, szereti a nehéz feladatokat, kihívásként kezeli azokat. További felelősségeket keres és vállal. A vezetéssel, ügyfelekkel, vagy más hatalmi személyekkel szembeni ellenvéleményét udvariasan juttatja kifejezésre. Saját véleményéről világosan és magabiztosan foglal állást, még egy konfliktus során is. 5. Folyamatos fejlődést mutat a segítség és irányítás nélküli feladatmegoldásban. Képes a hozzá segítségért fordulóknak olyan iránymutatást adni, amely őket a további önálló munkában segít. Igényli az egyre nagyobb önállósággal és felelősséggel járó feladatokat.

1. A napi feladatokat fontossági sorrendbe rakja, kérdéseket tesz fel azzal kapcsolatban, hogy mi a fontos, mit kell azonnal elvégezni, érti a különbséget a sürgős és a fontos között. Listát készít az adott napon elvégzendő feladatokról, prioritásokat állít fel, meghatározza, hogy mit kell mindenképpen azonnal végrehajtani, és mi az, ami várhat másnapig. Napi szinten megszervezi saját munkáját, felhasználja az elérhető forrásokat a napi feladatok teljesítésére. Gondjai vannak a tervezéssel, időnként nem reagál a fontossági sorrend megváltoztatásának szükségességére utaló jelenségekre. Néha akkor látja meg a problémákat, amikor azok megoldására már nincs idő. 2. Tervez, jól szervezetten, szisztematikusan dolgozik. Meghatározza azokat a fontos feladatokat, célokat, amelyeket rövid- és középtávon kell elérnie. Reálisan értékeli, hogy mit és milyen prioritással lehet megvalósítani. Időben figyelembe veszi a munkakörnyezet lehetséges változásait a célkitűzések teljesülése érdekében. A munkacsúcsok optimalizálása érdekében azonosítja a szűk keresztmetszeteket és hatékonyan szervezi munkáját. Integrált projekt terveket készít, meghatározva a mérföldköveket, idői kereteket, a szükséges erőforrásokat stb., megtalálja a megfelelő személyeket, akik alkalmasak a feladatok levezénylésére, és ezeket felhatalmazza a cselekvésre. Operatív szinten tervez és állít fel prioritásokat. 3. Gyorsan felismeri és mélységében elemzi az alapproblémákat. Számos analitikus módszert használ, hogy az összetett problémákat felismerje, alkotóelemeire bontsa. Elemzéssel és szintézissel tisztázza a problémákat és helyzeteket. Előre látja a lehetséges akadályokat, és előre megtervezi, végiggondolja a következő lépéseket. Folyamat- és rendszerszemlélet jellemzi gondolkodását. Megítéléseit döntésekké fordítja, hogy megoldja a problémákat, a jövőképet megvalósíthatósági tervvé alakítsa. 4. Világosan kommunikál és a helyzetnek megfelelően cselekszik. Egyértelmű kommunikációt tart fenn vezetőtársaival, beosztottjaival, külső ügyfelekkel a kölcsönös elvárásoknak megfelelően, valamint figyeli a partner megelégedettségét. Feltárja az ügyfelek szükségleteit, igényeit és hozzáilleszti az ezeket az elérhető termékekhez, szolgáltatásokhoz. Hosszú távú, bizalmon alapuló ügyfélkapcsolatokat alakít ki és tart fenn. Megérti és hatékonyan tudja használni a projekt menedzsment technikákat és szoftvereket. Képes menedzselni és megvalósítani a projekt tervezetet. Rövidtávú terveket készít, meghatározza azokat a fontos eredményeket, amelyeket a következő hónapban vagy negyedévben kell elérni. A célokat jól megvalósítható akció-tervvé bontja le. Felméri és biztosítja a havi vagy negyedéves tervek eléréséhez szükséges személyi erőforrásokat. Felülvizsgálja a terveket az előrehaladás függvényében és újratervezi a teendőket, ha szükséges.

10. SZERVEZÉS, TERVEZÉS, KOORDINÁCIÓ Képesség arra, hogy az ember beazonosítsa, hogy mit kell tenni, és megfelelő tervet dolgozzon ki a terv elérésére, illetve értékelje a cél felé való előrehaladást. Magában foglalja az erőforrások biztosítását, a legfontosabb tényezők azonosítását és a prioritások felállítását is, hogy a célokat a lehető legjobban, legeredményesebben és időben lehessen megvalósítani. 65

Értesítő


5. Megoldás-orientáltság jellemzi. A még jobb megoldások érdekében egyéni változtatásokat hajt végre saját munkamódszereiben (pl. valamit jobban, gyorsabban, hatékonyabban, racionális költségráfordítással végez; javítja a minőséget, növeli az ügyfelek elégedettségét). A megoldáskeresés során figyelembe veszi és alkalmazza a vállalatnál már meglévő tudást, tapasztalatot. Az általa elért javulás észlelhető és mérhető. Képes kezelni a stratégiai terveket, az irányítást kézben tartva megvalósítja a tervezés és a szervezés elemeit. Középtávú projekt terveket készít, meghatározza a közép vagy hosszú távú célok eléréséhez szükséges fontosabb mérföldköveket vagy határidőket, illetve biztosítja az elérésükhöz szükséges személyi forrásokat, (és lépéseket tesz az egyéb pénzügyi, eszköz stb. források megszerzésére). Átfogó, a célokhoz illeszkedő terveket készít, melyek az előre nem látható lehetőségeket is figyelembe veszik.

nálni” attitűdöt mutat. Ellenállás dacára vagy nehéz helyzetekben is képes intézkedni. Felismeri az akadályokban rejlő lehetőséget és nem csügged el hibázás esetén sem. Értékeli, elemzi saját teljesítményét, hogy megértse a hibák okait és a jövőben – a tapasztalatokból tanulva – növelhesse eredményeit. Nem hibáztatja beosztottjait, kollégáit, ha valami a saját hibájából adódóan nem az elvárások szerint teljesül. 4. Érzelmileg különösen stabil és képes kezelni a stresszt. Feszültség és akadályok esetén is határozott marad, képes visszafogni erős érzelmeit. Hatékonyan kezeli a stresszt nehezebb, problémás helyzetekben, határidők és/vagy erős érzelmek esetén is; hatékony megoldást keres a helyzetek megoldására, képes gyorsan túljutni az akadályokon. Növekvő leterheltség és más stresszes szituáció esetén is képes összeszedetten, következetesen teljesíteni. Határozott akár annak ellenére is, hogy mások nem értenek egyet vele. 5. Magas fokú öntudattal és átlagon felüli civil kurázsival/bátorsággal rendelkezik. Képes autonóm módon, önállóan eljárni, képes a felelősség felvállalására a rábízott feladatok végrehajtásával kapcsolatban. Döntéseket hoz, és határozottan cselekszik akár annak ellenére is, hogy mások nem értenek egyet vele. Szándékait, elképzeléseit és érzéseit nyíltan és közvetlenül kommunikálja, és szívesen veszi a nyíltságot és őszinteséget, még külső partnerekkel történő nehéz tárgyalási helyzetekben is. Saját álláspontját megvédi, nyíltan szembeszáll, személyes kockázatot vállal az általa képviselt ügy mellett. Keresi a kihívásokat: Szereti a nehéz feladatokat, kihívásként kezeli azokat. További felelősségeket keres és vállal. A vezetéssel, ügyfelekkel, vagy más hatalmi személyekkel szembeni ellenvéleményét udvariasan juttatja kifejezésre. Saját véleményéről világosan és magabiztosan (de nem arrogánsan) foglal állást, még egy konfliktus során is.

11. HATÁROZOTTSÁG, KÖVETKEZETESSÉG Magában foglalja a személy reális önértékelésre alapozott saját képességeiben való önbizalmát, következetes, kiszámítható értékrendszerét. Képesség a nyílt, őszinte és etikus viselkedésre az ügyfelekkel, a kollégákkal, a szállítókkal, a partnerekkel, a közösséggel és a hatóságokkal szemben egyaránt. 1. Tudatában van saját viselkedési és érzelmi mintáinak, ismeri és elfogadja saját korlátait. Pontos önértékeléssel, reális érzékkel rendelkezik saját képességeiről, ismeri saját erősségeit és gyengeséget, ezáltal meg tudja célozni a változtatandó területeket, melyek az egyéni fejlesztési terv alapjául szolgálnak. Nyílt és őszinte a munkahelyi szituációkban, felismeri és beismeri saját negatív érzéseit vagy hibáit. Megfelelő módon kifejezi, amit gondol, még akkor is, ha nem kötelező, vagy ha adott helyzetben könnyen tartózkodhatna az őszinteségtől. Önállóan cselekszik, felügyelet nélkül dolgozik, bízik magában, viselkedése határozottságot tükröz, munkájával kapcsolatban megfelelő döntéseket hoz. Önbizalom jellemzi. Intézkedik a formális struktúrák keretein belül. 2. Kétségek esetén saját értékeivel és eszméivel összhangban cselekszik. Cselekedetei konzisztensek, következetesek azzal, amit fontosnak mond, „beszédének megfelelően cselekszik”. Félreérthető és bizonytalan helyzetekben is képes cselekedni. Megérti, hogy saját gondolatai és értékei viszonylagosak, és képes más emberek szemével is látni önmagát és a világot. Hajlandó és képes elfogadni a másoktól kapott pozitív, illetve kritikus visszajelzéseket. Képes hibáinak belátására és elismerésére. 3. Biztos saját képességeiben, szakértőnek tekinti magát, olyasvalakinek, aki a képes a felmerülő problémák megoldására. Nyíltan kifejezi, hogy bízik saját ítéleteiben. Problémás helyzetekben is „meg tudom csi-

12. TÁRGYALÁSI KÉSZSÉG Képesség a közös eredmény elérése érdekében mások meggyőzésére, elkötelezettségük megnyerésére. Hatékony rábeszélő, meggyőző, befolyásoló készség. 1. Kifejezi szándékait, de nem tesz tényleges lépéseket: Szándékában áll, hogy hatással, befolyással legyen másokra; törődik imázsával, státuszával, megjelenésével, stb., de ténylegesen semmit nem tesz ennek elérésére. Nehezen érti meg mások szempontjait. Nem sikerül megnyernie a másik felet az álláspontot támogató bizonyítékok hiánya miatt. 2. Egyetlen akcióval kíván meggyőzni, közvetlen meggyőzéshez folyamodik vita vagy egy kérdés tárgyalása során. Nem tesz nyilvánvaló kísérletet arra, hogy alkalmazkodjon a kérdés tárgyalása során a hallgatóság érdeklődéséhez, érdekeihez, illetve szintjéhez. Megérti a nem verbális kommunikációt, könnyen 66

Értesítő


megtalálja a közös hangot minden kollégával, együttműködő munkakapcsolatokat alakít ki. Számba veszi mások befolyásolásának legjobb módszerét. 3. Konstruktívan tárgyal nehéz témában, reális kompromisszumokat javasol, illetve fogad el a tárgyalások során, amikor céljait képviseli. „Ellenállás” esetén többszöri kísérletet tesz a meggyőzésre. Magában foglalja az alapos felkészülést egy prezentációra, vitára, tárgyalásra. Tárgyalások esetén tisztában van a megbízási korláttal. Mások meggyőzésére különböző módszereket használ. Ismeri a projekt csoportok befolyásolásának módszereit, tudja, hogyan kell tárgyalni a cégvezetőkkel. Jelenlétével és jól időzített közbeszólásaival megadja a megbeszélések súlyát. Hatással van a megbeszélésekre, a szükségekhez mérten átdolgozza a tartalmat, stílust és tónust. Ezzel felkelti a résztvevők érdeklődését, mellyel elnyerheti beleegyezésüket. 4. Számításba veszi saját cselekedetei vagy szavai hatását. Olyan előadási vagy tárgyalási módot alkalmaz, mely mások érdekeit figyelembe veszi. Előre látja azt a hatást, amit ki fog váltani az emberekből és felkészül erre. Magabiztosságot és tekintélyt sugároz, átgondoltan száll vitába a döntéshozókkal. Érett tárgyalópartner, kellő energiával rendelkezik az egyezség kiharcolására. 5. Indirekt befolyásolási láncot használ: „ráveszem A-t, hogy mutassa meg B-nek, így B el fogja mondani C-nek, és így tovább”. Mindegyik lépését a hallgatósághoz igazítja. Harmadik felet, vagy szakértőt is használhat a befolyásolásra. Jól érthető tárgyalási célokat állít fel, és megtervezi a tárgyalás stratégiáját. Fenntartja az egyensúlyt a rövid távú eredmények és a hosszú távú célok között. A kulcsfontosságú személyeket bevonja a tárgyalásba, képességeit igyekszik a legjobban használni. Az eredmények eléréséhez egyaránt felhasználja a formális és informális utakat. Megérti és számításba veszi a másik fél politikai céljait. Jövőbelátó, képes másokat meggyőzni a radikális megoldások kipróbálásáról. Értéket képvisel a tárgyalások pozitív kimenetelének elérésével, előadásai nagy hatással vannak a közönségre. A szervezeten belül kulcspozíciót képvisel. Kiváló tárgyalási készségei vannak.

Barátságos és segítőkész, odafigyel mások mondanivalójára, időt szán arra, hogy meghallgasson másokat, azért, hogy megértse, mi mozgatja őket, csak azt végighallgatva reagál. 3. Magáról is információkat oszt meg, hogy bizalmat és elfogadást építsen ki önmaga irányába. Empátiás készségét használja az emberek megértése, és véleményükre való reflektálás érdekében. 4. Hosszú távú, „győztes-győztes” kapcsolatok építésére és fenntartására törekszik, valóban megérti az emberek – mind a munkatársak, mind az ügyfelek – alapvető motivációit, mélyen fekvő igényeiket, szükségleteiket. Sikeres partnerkapcsolatokat épít az üzleti érdekeket szeme előtt tartva, mind az ügyfél, mind a szervezet érdekeit figyelembe véve „győztes-győztes megoldásokra” törekedve. 5. Kapcsolatrendszerét hatékonyan használja az üzleti célok elérésére, az ügyfelekkel kialakított kapcsolatrendszerét tervezetten, folyamatosan építi és ápolja az üzleti célok elérése érdekében. Személyes kapcsolatait is felhasználja az üzleti lehetőségek azonosítására, a piaci helyzet megértésére, és a szervezet jó megítélésének, imázsának javítása érdekében. 14. RENDSZERSZEMLÉLET Képesség a versenytársak és a gazdasági környezet, illetve annak hatásainak az üzleti stratégiára gyakorolt hatásainak felismerése, a szervezet és ügyfelei termékeinek, szolgáltatásinak, eljárásainak és céljainak, illetve ezek összefüggéseinek ismeretére és megértésére. 1. Növeli a szervezet szolgáltatásainak és működésének ismertségét az ügyfelek körében. Nem ismeri megfelelően a saját munkaterületét, az ügyfelek szervezeti felépítését, beleértve a vállalati, a szakági és az egyéni célokat. Nem mutat megfelelő érdeklődést más területek vagy a szervezet egészének teljesítménye iránt. 2. Képes megfogalmazni, és másokkal megosztani, megismertetni a kulcsfontosságú területek tevékenységét. Saját beosztását jól ismeri, alapos ismerettel bír a szervezet termékeiről és szolgáltatásairól. 3. Megérti a kapcsolatot az ügyfelek és a szervezet céljai között. Átfogó ismeretekkel rendelkezik a szervezet termékeiről és szolgáltatásairól. Ismeri a piacot és a kereskedelem változását, illetve a versenytársak által az üzletfelekre gyakorolt nyomást, megérti ennek a szervezetre kifejtett hatását. Képes megfogalmazni a szervezet gazdasági és üzleti eredményeit. 4. Képes megfogalmazni a kulcsfontosságú üzleti kérdéseket. Képes értelmezni a piaci trendek szervezetre és annak ügyfeleire gyakorolt hatását. Képes az analitikai eszközök és kutatási eredmények felhasználására annak érdekében, hogy megértse az ügyfelek új szolgáltatásokra való igényeinek mozgatórugóit. Fel-

13. KAPCSOLATTEREMTŐ KÉSZSÉG Képesség a különböző típusú emberekkel való kapcsolat kialakítására és fenntartására, előítéletek nélkül közelítve, függetlenül a kulturális, faji, meggyőződéses hátterüktől. 1. Nehezen tart fenn kapcsolatot szociális környezetével. Az ügyfelekkel kevésbé barátságos kapcsolatot tart fenn, szakmai tudásával nem járul hozzá a szervezet értékesítési céljainak eléréséhez. 2. A kapcsolatok építésén munkálkodik, informális kapcsolatokat épít a munkakapcsolatokon túlmenően. 67

Értesítő


térképezi és fejleszti az új termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos lehetőségeket. Képes megfogalmazni az üzletet a megcélzott piac és az üzleti kompetencia szemszögéből. Értékeli a versenytársaktól jövő fenyegetéseket, feltérképezi az ügyfelek változó igényeit. Megérti más üzleti területek a szervezet stratégiájába történő bevonását. 5. Ismeri a szervezeti szektor vezető cégeit, azok egymáshoz viszonyított pozícióját. Felméri és kiértékeli a versenyelőny megszerzésére irányuló stratégiát a szervezet és az ügyfelek számára egyaránt. Megérti azokat az előnyöket, melyekre a szervezeti kultúra révén lehet szert tenni.

számára. Ezeket ismerve törekszik arra, hogy szakmailag és minőségileg a legjobb munkát végezze el. 5. Munkájára odafigyel, folyamatosan a megkövetelt mértékben ellenőrzi magát. A tevékenységek végrehajtása közben a részfeladatokra olyan mértékben koncentrál, hogy pontos, mások által is használható, értelmezhető munkát adjon ki a kezéből. Vezetője, munkatársai, belső-külső ügyfelei egyaránt megbízhatnak a pontosságában, precizitásában, minőségben így a kiadott munkája kevesebb ellenőrzést igényel. Energiáival megfelelően gazdálkodik. Képes folyamatosan a cél elérésére összpontosítani. 16. ISMERETÁTADÁSI KÉPESSÉG

15. PONTOSSÁG, PRECIZITÁS, MONOTÓNIA TŰRÉS

Képesség és szándék mások tanulásának, fejlődésének elősegítésére, a fejlesztendő területek megfelelő szintű elemzésével. A tehetségek felismerése és támogatása.

Képesség a célelérésére való kitartó összpontosítására, a figyelem fenntartására, rendszeresen kontrollálva a munkavégzés eredményét, ezáltal megbízhatóan minőségi munkát előállítva a folyamatos stressz állapotban is.

1. Kifejezi pozitív elvárásait: pozitív megjegyzéseket tesz mások jövőbeni fejlődésére: a meglévő és jövőbeni képességeire, és/vagy tanulási képességeire vonatkozóan, még nehéz esetekben is. Hisz abban, hogy mások akarnak és tudnak tanulni, illetve teljesítményüket növelni. 2. „Hogyan kell” jellegű utasításokat ad, részletes instrukciókat ad, és/vagy bemutatja a munkát, elmondja, hogyan kell elvégezni a feladatot, egyénre szabott, segítőkész javaslatokat tesz. 3. Indokol és egyéb támogatást ad, útmutatásokat vagy demonstrációkat nyújt, az okokat és az ésszerű dolgokat megmagyarázva. Gyakorlati támogatást és segítséget nyújt, hogy megkönnyítse a beosztott munkáját. Kérdéseket tesz fel, tesztel, vagy más módszereket használ, hogy megvizsgálja, megértették-e a magyarázatot, vagy az utasításokat. 4. Visszajelzést ad abból a célból, hogy a fejlődést elősegítse. Megnyugtat másokat egy kudarc után. Negatív visszajelzést a viselkedésekre vonatkozóan, s nem a személyt támadva ad. Kifejezi pozitív elvárásait a jövőbeli teljesítményt illetően, személyre szóló javaslatokat tesz a továbbfejlődésre. Felismeri munkatársai adottságait, potenciálisan fejleszthető tulajdonságaikat, támogatja teljes személyiségük kibontakozását a hatékony munkavégzés érdekében. Felismeri a tehetségeket, fejlesztésük érdekében egyéni fejlesztési terveket kezdeményez. 5. Hosszabb távú, munka alatti képzést, tréningezést folytat: Megfelelő és hasznos feladatokat ad, formális képzést vagy más tapasztalatszerzési lehetőséget biztosít, hogy elősegítse a másik személy tanulását és fejlődését. Olyan kultúrát alakít ki, hogy az emberek maguk dolgozzák ki a problémák megoldását, ahelyett, hogy egyszerűen megadná nekik a választ. Felismeri és proaktívan támogatja a magas potenciálokat, tehetségeket. Képzési stratégiájának részeként mene-

1. Munkáját gyakran elkapkodja, hiányosan végzi el, önellenőrzést nem végez. Többnyire megbízhatatlan, a vezetőjének ellenőrizni kell olyan pontokat is, amelyeket a feladat végzője önállóan is megoldhatna. Keveset foglalkozik mások elvárásaival, nem megfelelő minőségben dolgozik. Nem tanul saját vagy mások hibájából, gyakran követi el ugyanazt vagy hasonló hibát. Csak rövid ideig képes koncentráltan, hiba nélkül dolgozni, ezután az átlagosnál jóval több hibát vét. 2. Uralja érzelmeit. A feladatok elvégzése, befejezése nélkül gyakran új feladatokba kezd. Könnyen feladja a cél elérését, néha túlságosan ragaszkodik saját elképzeléseihez. Gyakran késik, nem tartja be a határidőket. Hibáit általában mások fedezik fel és szólniuk kell a javítás miatt. Az átlagnál rövidebb időn keresztül képes koncentráltan hiba nélkül ugyan azt a feladatot végezni, dolgozni. 3. Higgadtan reagál. Törekszik munkájában a hibák csökkentésére, munkájára odafigyel. Rendszeresen végzi munkájának „önellenőrzését”, így hibáit általában maga fedezi fel. Hibák esetén tesz annak érdekében, hogy azok legközelebb ne forduljanak elő. Az átlagosan hosszú időn keresztül képes koncentráltan, hiba nélkül ugyanazt a feladatot végezni. Az általa elvégzett munka kevés ellenőrzést igényel, megbízhatóan dolgozik. Monoton feladat esetén sem lankad a figyelme, teljesítménye állandó, nem ingadozik. 4. Hatékony stresszkezelési technikákat alkalmaz feszült helyzetek kezelésére, teljesítménye (hibáinak száma) a feszült helyzetekben (pl. a közeli határidő nyomása alatt) sem romlik, nagyon kevés hibával dolgozik. A folyamat során ismeri, hogy munkájának eredményei milyen input adatokat jelentenek a munkatársai 68

Értesítő


dzseli a tehetségeket, elősegíti fejlődésüket. Gyakorlati támogatást és segítséget nyújt, hogy megkönnyítse a tehetséges munkatársak munkáját, és szakmai karrierjük építését (önként további forrásokat, eszközöket, információkat, szakértő tanácsokat stb. ajánl fel).

3. Itt a munkakörbetöltőnek kell meghatározni, melyik eljárást célszerű alkalmazni a követelmény eléréséhez. Az eljárások határozzák meg a gondolkodás korlátait, bár több általános utasítás is alkalmazható a korlátok meghatározásához. A munkakörbetöltőnek kell több eljárásból kiválasztania az eredmény eléréséhez vezető legalkalmasabbat. 4. Ez a szint nincs lefedve előírt eljárásokkal. A célokat határozzák csak meg és a munkakörbetöltőnek kell meghatároznia, hogyan érje el a megkövetelt célt. 5. A problémák és politikák nem világosan meghatározottak (nem jól strukturált problémák), a munkakörbetöltőnek kell meghatározni, hogy mit kell tenni, pl.: elkészíteni bizonyos terveket, prioritásokat meghatározni, vagy a cél eléréséhez szükséges folyamatokat definiálni. A gondolkodást az átfogó funkcionális politikák és az „üzlettel” kapcsolatos általános útmutatás, az üzlet vezetése határozza meg.

17. DÖNTÉSKÉPESSÉG Képes a rendelkezésre álló információk mérlegelése után, ésszerű kockázat vállalása mellett, a szervezet stratégiai prioritásait figyelembe vevő elemzésekre építve, a helyzeteket gyorsan felismerve a megfelelő időben jó döntést hozni. 1. Lassan vagy túl későn hozza meg a döntéseket. A döntéshozatal ténye és az időkorlátok túlzott stresszt jelentenek számára, melyek megbénítják tevékenységét. A döntéshozatal során nem képes a lehetőségek objektív értékelésére. 2. Túlzásba viszi a döntéshozatal előtt az egyeztetéseket, szükségtelenül akarja mindenki véleményét összecsiszolni. Túl hamar jut el a végkövetkeztetéshez, anélkül cselekszik, hogy megfelelően mérlegelte volna az információkat. Túlzottan magabiztos, tévedhetetlennek véli magát. Döntéseivel túlzott kockázatot vállal. 3. Ésszerű kockázat vállalása mellett, képes megfelelő időben döntést hozni. A begyűjtött vagy rendelkezésre álló információk alapján alternatívákat dolgoz ki. 4. Képes az információk, a tapasztalat, az elemzés és az ítélőképesség kiegyensúlyozott alkalmazására. Döntéseit a megfelelő formában, világos és meggyőző érveléssel kommunikálja az illetékeseknek. Döntései hosszú távon is helytállónak bizonyulnak. 5. A szervezet stratégiai prioritásait figyelembe vevő elemzésekre építi döntéseit. Gyors helyzetfelismerés jellemzi. Felvállal és támogat olyan nehéz, akár népszerűtlen döntéseket is, melyek a szervezet érdekében állnak. Olyan komplex döntéshozatali folyamatokat vezet, amelyek hatásai a szervezet több területére is kiterjednek. Döntéseit a szervezetre gyakorolt hatásuk fényében folyamatosan értékeli.

19. STRESSZTŰRÉS Képesség a feszített munkatempó, fokozott elvárások és személyes feszültségek közepette is a feladatok kiegyensúlyozott ellátására, energiáit stresszel telített helyzetekben is a munka elvégzésére összpontosítva. 1. Indulatait fegyelmezi, ellenáll annak, hogy nemkívánatos bonyodalmakba keveredjen, lobbanékonyan viselkedjen. Könnyen túlterheltnek érzi magát, ilyenkor védekező, visszahúzódó vagy feszült lesz. Képtelen egyszerre több feladattal foglalkozni, sürgető határidők esetén hatékonysága csökken, feszültsége akadályozza a munkát. Érzelemmel telített helyzetekre hevesen reagál, kifakad. Személyes problémái rendszeresen akadályozzák a munkában. Képtelen kikapcsolódni, munkamániás. Másokra önti a feszültségét, őket is terheli, környezetét is feszültté teszi. 2. Uralja érzelmeit, erős érzelmek jellemzik, de képes az érzelmein uralkodni, azonban nem tesz pozitív lépéseket ezek kezelésére. Mások feszült helyzeteit is ő akarja megoldani. Feszült helyzetben eltolódik a hangsúly a problémamegoldástól a stresszkezelés felé, csak az érzelmi tényezőkkel foglalkozik, a tartalmival nem. Nagyon meg akar felelni az elvárásoknak és ezért lenyomja magában a feszültséget, nem mutatja, de közben kárt szenved, belebetegszik. Nem tolerál semmilyen érzelmi reakciót, állandó hangulatot vár el másoktól. 3. Stresszhelyzetekben hatékonyan lép fel, hatékony stresszkezelési technikákat alkalmaz feszült helyzetek kezelésére, az indulatok megfékezésére, érzelmi kitörések megakadályozására. Sürgető határidők és feszített munkatempó esetén is hatékonyan dolgozik. Személyes feszültségek közepette megtartja önuralmát, nem reagálja túl ezeket.

18. ÁTLÁTÓ-KÉPESSÉG, KOMPLEXITÁS KEZELÉS Képesség az egymással nem nyilvánvalóan összefüggő helyzetek közötti hasonlóságok, kapcsolatok és az összetett helyzetek mögöttes tényezőinek felismerésére, és ezek figyelembevételére a tervezés és a mindennapi munkavégzés során. 1. Ezen a szinten a probléma megközelítés módszerei részletes utasításokkal vannak szabályozva. 2. A gondolkodást itt következetes és világosan meghatározott eljárások irányítják, amelyek meghatározzák, hogyan kell teljesíteni a követelményeket. 69

Értesítő


4. Több, párhuzamosan futó feladat ellátására is képes. Alkalmazza a stresszkezelési technikákat, hogy tartósan feszült helyzetekben is fenntartsa hatékonyságát. Egyensúlyt tart a munka és a magánélet között, hatékonyan és örömmel dolgozik, de hagy időt a kikapcsolódásra is. 5. Építő módon reagál, stresszhelyzetben is képes felülkerekedni erős érzelmein és konstruktív lépéseket tenni a felmerülő problémák megoldása érdekében. Mások megnyugtatásával is törődik. Feszült helyzetekben példamutató magatartása segít másoknak hatékonyságuk fenntartásában és feladatra fókuszálásban. Korán felismeri a feszült, stresszes helyzeteket és felkészül rájuk. Előre látja és felkészíti társait a sürgető határidők okozta feszített munkatempóra. Hozzájárul ahhoz, hogy barátságos, harmonikus munkakörnyezetben dolgozhasson.

értékeli, hogy mit lehet teljesíteni egyik hétről a másikra, és törekszik annak megvalósítására. A munkacsúcsok optimalizálása érdekében azonosítja a szűk keresztmetszeteket és hatékonyan szervezi munkáját. Más forrásokból is segítséget vesz igénybe, hogy a munkák határidőre elkészüljenek. Informálja az embereket, a döntés által érintett emberekkel tudatja, mi fog történni velük, még akkor is, ha nem elvárás, hogy megossza ezeket az információkat. Biztosítja, hogy a team tagjai az összes szükséges információkkal rendelkezzenek. Megmagyarázza döntéseinek okait. Tervez, jól szervezetten, szisztematikusan dolgozik. Időben figyelembe veszi a munkakörnyezet lehetséges változásait a célkitűzések teljesülése érdekében. Integrált projekt terveket készít, meghatározva a mérföldköveket, idői kereteket, a szükséges erőforrásokat, megtalálja a megfelelő személyeket, akik alkalmasak a feladatok levezénylésére, és ezeket felhatalmazza a cselekvésre. Naprakész a rutinfeladatokban, jól tervezi és osztja be saját munkáját. Jól reagál a fontossági sorrend megváltozására, konfliktus esetén segítséget kér. Megkérdőjelezi a tarthatatlan határidőket. 3. Rövidtávú terveket készít, meghatározza azokat a fontos eredményeket, amelyeket a következő hónapban vagy negyedévben kell elérni. A célokat jól megvalósítható akció-tervvé bontja le. Felméri és biztosítja a havi vagy negyedéves tervek eléréséhez szükséges személyi erőforrásokat. Felülvizsgálja a terveket az előrehaladás függvényében és újratervezi a teendőket, ha szükséges. Elősegíti a team hatékonyságát, teamvezetőként összetett stratégiákat alkalmaz, hogy ösztönözze a csoportmorál kialakulását és az eredményességet. Tudatosan törekszik arra, hogy építse a csapatszellemet, mely hosszú távon növelni fogja a csoport hatékonyságát. Gyorsan felismeri és mélységében elemzi az alapproblémákat. Számos analitikus módszert használ, hogy az összetett problémákat felismerje, alkotóelemeire bontsa. Elemzéssel és szintézissel tisztázza a problémákat és helyzeteket. Előre látja a lehetséges akadályokat, és előre megtervezi, végiggondolja a következő lépéseket. Folyamat- és rendszerszemlélet jellemzi gondolkodását. Megítéléseit döntésekké fordítja, hogy megoldja a problémákat, a jövőképet megvalósíthatósági tervvé alakítsa. Ismeri a projekt menedzsment alapelveit, a rendszert tiszta, jól dokumentált eljárások segítségével állítja fel, melyet mások a célok elérése érdekében könnyen tudnak követni. Képes kezelni párhuzamosan futó projekteket vagy tevékenységeket. 4. Biztosítja, hogy a csoportjának gyakorlati szükségleteit kielégítsék, a szükséges erőforrások és információk a csoport számára rendelkezésre álljanak. Egyértelmű kommunikációt tart fenn vezetőtársaival, beosztottjaival, külső ügyfelekkel a kölcsönös elvárásoknak megfelelően, valamint figyeli a partner megelégedettségét. Feltárja az ügyfelek szükségleteit, igényeit és hozzáilleszti az ezeket az elérhető (vagy ügy-

20. BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS Képes feszített munkatempó, mostoha időjárási körülmények közepette, folyamatos stresszhelyzetben is kitartóan ellátni a feladatát. 1. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel nem rendelkezik, vagy azok szabályait nem minden körülmények között tartja be. 5. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel rendelkezik, azok szabályait minden körülmények között betartja. 21. MUNKASZERVEZÉS Képesség saját és mások idejének, munkájának hatékony és szisztematikus megszervezésére, felismerve a prioritásokat és előre tervezve az erőforrásokat, számolva az előre nem feltétlenül látható eseményekkel a célok eredményes és időben történő megvalósításához. 1. A napi feladatokat fontossági sorrendbe rakja, kérdéseket tesz fel azzal kapcsolatban, hogy mi a fontos, mit kell azonnal elvégezni, érti a különbséget a sürgős és a fontos között. Napi szinten megszervezi saját munkáját, felhasználja az elérhető forrásokat a napi feladatok teljesítésére. Napirendeket, célokat állít fel, ellenőrzi a határidőket, megbízásokat, feladatokat oszt szét. Gondjai vannak a tervezéssel, időnként nem reagál a fontossági sorrend megváltoztatásának szükségességére utaló jelenségekre. Néha akkor látja meg a problémákat, amikor azok megoldására már nincs idő. Nem készül el a munkákkal az adott határidőre. 2. Operatív szinten tervez és állít fel prioritásokat, Meghatározza azokat a fontos feladatokat, célokat, amelyeket rövid- és középtávon kell elérnie. Reálisan 70

Értesítő


félre szabható) termékekhez, szolgáltatásokhoz. Megérti és hatékonyan tudja használni a projekt menedzsment technikákat és szoftvereket. Képes menedzselni és megvalósítani a projekt tervezetet. Hatékonyan egyezteti össze az idő, a költség és a minőség kezelésével kapcsolatban felmerülő kérdéseket. Ismeri a gazdasági tervezés alapelveit, felismeri a lehetséges kockázatokat. 5. Hosszú távú projekt terveket készít: Meghatározza a közép vagy hosszú távú célok eléréséhez szükséges fontosabb mérföldköveket vagy határidőket, illetve biztosítja az elérésükhöz szükséges személyi forrásokat és lépéseket tesz az egyéb források megszerzésére. Átfogó, a célokhoz illeszkedő terveket készít, melyek az előre nem látható lehetőségeket is figyelembe veszik. Megoldás-orientáltság jellemzi, a még jobb megoldások érdekében egyéni változtatásokat hajt végre saját munkamódszereiben. A megoldáskeresés során figyelembe veszi és alkalmazza a vállalatnál már meglévő tudást, tapasztalatot. Az általa elért javulás észlelhető és mérhető. Képes kezelni a stratégiai terveket, az irányítást kézben tartva megvalósítja a tervezés és a szervezés elemeit. Vezető szerepet játszik a változások kezelésére irányuló tevékenységekben. A változó körülményekre a projekt hatékony újraszervezésével válaszol. Önként keresi a funkcionális korlátok eltörlésének lehetőségét.

lőtt felmerülnének, illetve igyekszik elkerülni azokat, vagy hatásukat minimálisra csökkenteni. Extra erőfeszítéseket tesz a jövőbeli szituációk észlelése érdekében. Időszerű cselekedeteivel elkerüli a krízis helyzetek kialakulását. Újítások bevezetését kezdeményezi, küldetésének tekinti a folyamatok fejlesztését, a szakterületén alkalmazott technológiák, módszerek terjesztését, megismertetését a vállalaton belül. Hatékonyan hozzájárul az üzleti folyamatok kialakításához, fejlesztéséhez annak érdekében, hogy azok a legjobb gyakorlatot tükrözzék. 4. Felkészül a jövőre, látja a jövőbeni lehetséges problémákat, azokat is, amelyek ások számára nem nyilvánvalóak és felkészül azok kezelésére. Nem ragad le a részleteknél. Az aktuális és sürgős feladatnál is a hosszú távú siker biztosítása érdekében cselekszik. 5. A hosszú távú eredmények elérése érdekében cselekszik, időt áldoz arra, hogy beruházzon a jövő megalapozásába. Felismeri a lehetőségeket és a veszélyeket, amelyek a következő években potenciálisan felmerülhetnek, és úgy cselekszik, hogy a lehetőségeket a szervezet eredményességét növelő tevékenységekké fordítsa. Felismeri, elismeri és bátorítja a proaktív viselkedést, hogy olyan munkakörnyezetet hozzon létre, ahol a jövőről való gondolkodás értéknek számít. Szakértelmét használja, hogy a gyakorlatban alkalmazható, kreatív megoldások megszületését és megvalósításukat lehetővé tegye.

22. KEZDEMÉNYEZÉS Vonatkozik egyrészt jelenlegi, vagy jövőbeni problémák, akadályok, vagy lehetőségek azonosítására, másrészt ennek megfelelő cselekvésre. Képesség arra, hogy az aktuális és a potenciális lehetőségeket a piaci pozíció javítását célzó intézkedéssé alakítsa.

23. KONFLIKTUSKEZELÉS Képesség a feszültséggel teli emberi és szakmai helyzeteket, nyomással járó szituációkat, nézeteltérések megelőzésére, eredményes feloldására, a hirtelen változások, kritikák, véleménykülönbségek támadás nélküli kezelésére.

1. Intézkedik a felmerülő lehetőségekkel és problémákkal kapcsolatban, tudja, hogy mit kell tenni és meg is teszi azt azonnal. Megfelelő cselekvéseket kezdeményez anélkül, hogy arra várna, hogy megkérjék rá. Elgondolkozik azon, hogy mit tehetne a probléma megoldása érdekében. Időben döntésre jut, és megragadja a kínálkozó lehetőségeket. Gyorsan alkalmazkodik új szakterületekhez, nyitott az ismeretlenre. Mérlegeli, tekintetbe veszi a radikális vagy nem konvencionális megoldásokat is. Hajlandó az adatok, információk mögé nézni a megoldások érdekében. 2. Krízishelyzetben döntésképes, amikor mások várnak; a helyzetet tanulmányozzák, vagy remélik, hogy a probléma önmagától megoldódik, döntésképes és gyorsan cselekszik. Olyan dolgokat valósít meg a teljesítmény fokozása érdekében, amelyek újnak számítanak az adott munkakörben vagy munkaterületen. 3. Előremutatóan gondolkozik és cselekszik, előre tekint a jövőbeli lehetőségek felé, és azonnal cselekszik, hogy biztosítsa azok kiaknázását. Azonosítja a lehetséges problémákat és az akadályokat, még mie-

1. Indulatait fegyelmezi, ellenáll annak, hogy nemkívánatos bonyodalmakba keveredjen, lobbanékonyan viselkedjen. Észreveszi a potenciális konfliktusokat, észleli ugyan a kialakult feszültségeket, konfliktus helyzetet, de nem tesz semmit azok feltárására, megoldására. Legtöbbször kerüli a konfliktusokat, igyekszik elrejteni, azokat. Nem képes elválasztani a viták érzelmi és tartalmi összetevőjét egymástól, a konfrontálódást személyes támadásnak veszi, nem a nézeteltérés okaira koncentrál. Nem veszi észre a konfliktusok lehetőségét, közeledtét, a konfliktus meglepetésként éri. Hierarchiában felette állóknak soha nem hangoztatja ellenvéleményét. 2. Uralja erős érzelmeit, de képes azokon uralkodni, azonban nem tesz pozitív lépéseket ezek kezelésére. Feltárja a konfliktusokat, nyílttá teszi az egyet nem értéseket, feszültségforrásokat, ellenségeskedéseket. Lépéseket tesz, hogy a potenciális problémák felszínre kerüljenek, s tartósan ne mérgezzék a munkahelyi lég71

Értesítő


kört. Nyugodt és összeszedett marad stresszes helyzetekben. Túl sok időt tölt el reménytelenül konfliktusos helyzetek feloldásával. Konfliktushelyzetekben túlságosan rámenős, agresszív, nem tud engedni. Akkor is meg akarja oldani a konfliktusokat, amikor a partnerek még nem készek erre. Mások konfliktusaiba kéretlenül beleavatkozik. 3. Higgadtan reagál, erős érzelmek jellemzik, melyeken uralkodik és ezen túlmenően nyugodtan képes a vitát, beszélgetést vagy más cselekvést folytatni. Megtartja objektivitását: Az ellentétekre, konfliktusokra vagy a szóban forgó tevékenységekre koncentrál inkább, nem személyeskedik. A konfliktus megoldásában semleges szerepet vállal, nem részlehajló egyik fél irányában sem. A konfliktusban érintettek helyzetét ismerteti minden érdekelttel. Konfliktushelyzetekbe nyitottan lép be, azokat lehetőségként kezeli. Konszenzust, közösen nyerő megoldásokat keres. Törekszik a másik fél céljainak megértésére, személyes konfliktusok kialakulásakor személyesen tisztázza a helyzetet. Megérti, és kezelni tudja a konfliktusok mögött húzódó személyes, érzelmi okokat, indítékokat. 4. Stresszhelyzetekben hatékonyan lép fel. Hatékony stresszkezelési technikákat alkalmaz feszült helyzetek kezelésére, az indulatok megfékezésére, érzelmi kitörések megakadályozására. Megakadályozza a konfliktusok kiterjedését: Időben észleli a konfliktusforrásokat, és a megfelelő időben lépéseket tesz azok „lokalizálására” a konfliktusok kiterjedésének elkerülése érdekében. Ha a helyzet úgy kívánja, azonnal beavatkozik, hogy az aktuális probléma megoldódjon, s az eredményesség ne lássa kárát. Hatékonyan kezeli a stresszt a konfliktusos helyzetekben. 5. Építő módon reagál, stresszhelyzetben is képes felülkerekedni erős érzelmein és konstruktív lépéseket tenni a felmerülő problémák megoldása érdekében. Mások megnyugtatásával is törődik. Konszenzusra, győztes-győztes megoldásra törekszik, olyan közös elképzeléseket, véleményeket keres, melyek minden – a konfliktusban – érintett számára elfogadhatóak. Különböző – a személyekre és helyzetekre szabott – meggyőzési módszereket alkalmaz, hogy ezzel elősegítse a konszenzusos megoldások megtalálását. Képes a konfliktushelyzeteket több szempontból vizsgálni, elválasztani a viták érzelmi és személyes összetevőjét a szakmai tartalomtól, tényektől és érdekektől. Bátorítja a különböző érdekek, nézetek nyílt megjelenítését, mások konfliktusaiban előrevivő szerepet tölt be. Erős érzelmekkel járó konfliktushelyzetekben megnyugtatóan hat másokra.

tokat alakítva ki annak érdekében, hogy megoldják a problémákat és teljesítsék az üzleti célokat. 1. Nem figyel oda mások érdekeire, álláspontjára, nem szeret csapatban dolgozni, kerüli az ilyen helyzeteket. Nem segít másoknak, csak a saját feladatával törődik. Nem képes más kulturális háttérrel, más szervezeti egységben dolgozó vagy másfajta érdeklődésű emberekkel együtt dolgozni. Jellemzően csak kritikával illeti mások javaslatait. 2. Csapatmunkában mások érdekeit túlságosan is előtérbe helyezi. Túlságosan sokszor vár a csoportkonszenzusra, a csoportdöntésre. A feladat rovására túl sok időt tölt el az együttműködési problémák megoldására. 3. Közös célokért, közös felelősséget vállalva dolgozik csapatban. Szívesen segít másoknak, munkatársai bátran fordulhatnak hozzá segítségért. együttműködési helyzetekben figyelembe veszi mások érdekeit, nyer-nyer helyzetek kialakítására törekszik. Megosztja az információt, aktívan részt vesz a csoportos döntéshozatalban, felvállalja a csoport döntéseit, pozitívan nyilatkozik azokról. Hatékonyan oldja meg a felmerülő problémákat a jó csoportmunka fenntartása érdekében. Odafigyel arra, hogy a csoport eredményorientált maradjon. Meghallgatja a csoport tagjait, képviseli őket a felsőbb vezetés felé. Folyamatosan keresi a csoport fejlesztésének lehetőségeit, biztatja az egyéneket. Minden lehetőséget felismer, mely a csoportépítést szolgálja. 4. Bátorítja a csoporttagokat elképzeléseik, ötleteik megfogalmazására: Őszintén érdeklődik mások elképzelései, ötletei és szakértelme iránt, hajlandó tanulni másoktól. Ötleteket és véleményt kér másoktól a döntések meghozatalához, vagy tervek kidolgozásához. Erősíti a csoporttagok közötti együttműködést. Olyan emberekkel is megtalálja a hangot, akikkel mások nehezen tudnak együttműködni. Csapatmunkában bátorítja a többieket véleményük, gondolataik kifejezésére. Sok pozitív visszajelzést ad. Mások eredményeit elismeri, hirdeti. Odafigyel munkatársaira, magától is felajánl segítséget, érzékeny mások problémáira és érzéseire. Megérti munkatársai mélyebb motivációit, viselkedésük okait. Együttműködési helyzetekben kezdeményezi a keretek, felelősség, feladatok tisztázását. 5. A feladatnak megfelelően választja ki a csoport tagjait. Jövőképet és stratégiát biztosít a csoportnak. Jól meghatározott célok alapján vezeti a csoportot, másokat ösztönöz. Csapatszellemet épít ki, nyilvánosan elismeri azokat, akik jól teljesítettek. Bátorít, ösztönöz másokat, eléri, hogy erősnek és fontosnak érezzék magukat. Úgy tevékenykedik, hogy barátságos légkör, jó hangulat alakuljon ki, mely hozzájárul a csoporton belüli együttműködéshez. Megvédi csoportját és növeli elismertségét a kívülállók körében.

24. TEAM ORIENTÁCIÓ / CSAPATMUNKA Készség és képesség a kollégákkal való együttes és egymás támogatásán alapuló munkavégzésre, az elkötelezettség felkeltésével, a célok megosztásával, felhatalmazással és bátorítással nyílt és pozitív kapcsola72

Értesítő


25. VÁLTOZÁSOK KEZELÉSE

ményessége és a cég céljai érdekében, előre számolva a lehetséges problémákkal, buktatókkal.

Képesség a változások szükségességének felismerésére, a kezdeményezések vezetésére, vállalva az elfogadható kockázatot és szakítva a hagyományokkal, értelmezve a folyamatosan változó környezet jelentette kihívásokat a szervezete, munkaköre aktuális helyzetére, megfelelő körültekintéssel kezelve, bevezetve és kommunikálva a változási folyamatokat annak érdekében, hogy a kitűzött változások sikerrel járjanak.

1. Stratégiai terveket segítséggel kezel, erős támogatással megvalósítja a tervezés és a szervezés alapelemeit. Hosszas motivációval hajlandó a szervezeti egységek közötti folyamatok elemzésére. 2. A gazdasági folyamatokat és az összefüggéseket, az iparágat formáló trendek illetve ezek üzleti stratégiára gyakorolt hatásait felismeri, de az ezzel szerzett tudást a saját szakterület eredményessége és a cég céljai érdekében nem minden esetben hasznosítja. A szervezet és az ügyfelek számára felméri és kiértékeli a versenyelőny megszerzésére irányuló stratégiákat. Napi munkája, döntései során nem minden esetben tartja szem előtt a hosszú távú célokat. 3. A gazdasági folyamatokat felismeri, a szervezet számára a versenyelőny megszerzésére irányuló stratégiákat kellő mértékben méri fel. Napi munkája során a hosszú távú célokat tartja szem előtt. 4. Funkcionális stratégiai terveket önállóan kezel a vállalati stratégiai terv részeként, azzal összhangban, a végrehajtását kézben tartva megvalósítja a tervezés és a szervezés elemeit. Képes és hajlandó a szervezeti egységek közötti folyamatok átlátására, elemzésére. 5. Vállalati stratégiai terveket készít, a végrehajtását irányítja, megvalósítja a tervezés és a szervezés elemeit. A stratégiai terv végrehajtásához kapcsolódóan erőforrásokat jól allokál. Képes és hajlandó a szervezeti egységek közötti folyamatok átlátására, elemzésére, munkavégzése során törekszik a szervezeti egységek közti együttműködésre, együttgondolkodás kialakítására, a párhuzamos munkavégzés elkerülésére és a környezetét is erre bátorítja.

1. Nem képes a változás szükségességének tükrében egy vonzó jövőkép megfogalmazására és kommunikálásra. Nincs tisztában a változásokkal szembeni ellenállás okaival, annak típusaival, kezelésének módjaival. Nem képes a változás folyamatának megtervezésére, annak egyes szakaszainak vezetésére. Nem készíti fel munkatársait a változásokra. 2. A változások folyamatában „előreszalad”, munkatársait maga mögött hagyja. Nincsen megfelelő türelme azok megértésére és befolyásolására, akik nem osztják az ő jövőképét és céljait. Csak a változások jelentette kihívásokra koncentrál, hiányzik a figyelme a változások vezetéséhez szükséges részletkérdésekhez, rutinszerű tevékenységekhez. 3. A változásokat figyelemmel kíséri, azokhoz segítséggel, erős motiválással, de alkalmazkodik, azokkal képes azonosulni. A kezdeményezéseket nem vezeti, de elfogadja azok szükségességét. 4. A szervezeten belül zajló változásokat lefordítja saját szervezeti egysége számára. Felméri a változások végrehajtásához szükséges emberi, szervezeti és pénzügyi erőforrásokat. Erőfeszítéseket tesz, hogy a változás üzenete mindenkihez eljusson. Elkötelezettséget alakít ki munkatársai körében a változások iránt és elismeri munkatársai változást támogató cselekedeteit. 5. Megfogalmazza a változások szükségességét, és mások számára vonzó jövőképet alkot. Kialakítja a változásokat kísérő kommunikációs programot a kulcsfontosságú érdekeltek megfelelő tájékoztatására. A kulcsfontosságú érdekelteket felsorakoztatja a változás érdekében. Támogatja a változások végrehajtásának felelőseit, a változások szervezeti szponzoraként működik. Képes a változásokat elősegítő vezetői kapcsolatrendszer, hálózat létrehozására. Kreatív megoldásokkal él, bővíti a változásmenedzsment szervezeti eszköztárát.

27. MÁSOK FEJLESZTÉSE Képesség és hajlandóság arra, hogy a cég sikerességének növeléséhez szükséges tudást és információkat megszerezze és terjessze. Magában foglalja azt az őszinte szándékot, hogy a személy elősegítse mások személyes és szakmai fejlődését. 1. Nem bízik az emberek tanulásra, fejlődésre való képességében, nem észleli a munkatársak fejlődési igényeit, nem ösztönzi bennük a fejlődés iránti vágyat. Nem tekinti saját feladatának a munkatársak fejlesztését, munkatársainak csak a jelenlegi képességeit tartja szem előtt, kerüli a tanulási lehetőséget nyújtó feladatkiosztást. Nem képes objektívan megítélni munkatársainak erős, illetve fejlesztésre szoruló oldalait. A szükséges tudást és információkat nem képes önállóan megszerezni és terjeszteni. Mások személyes és szakmai fejlődését nem segíti, környezetének nem tudja megteremteni a folyamatos tanulás, fejlődés lehetőségét. 2. Túlságos optimizmus jellemzi a munkatársak fej-

26. ÜZLETI- ÉS STRATÉGIAI TUDATOSSÁG Képesség a vállalat céljainak hétköznapi életre való lefordítására, a gazdasági folyamatok és összefüggések, az iparágat formáló trendek illetve ezek üzleti stratégiára gyakorolt hatásainak felismerésére, az ezzel szerzett tudás hasznosítására a saját szakterület ered73

Értesítő


lődési lehetőségét és ütemét illetően. Túl kihívó, jelentős stresszt okozó feladatokat és felelősséget ró munkatársaira, megfelelő iránymutatás nélkül. Az eredményesség és hatékonyság szempontjait elhanyagolva, túlzó figyelmet fordít a fejlesztésre. Túl rámenősen, kioktató módon adja át tudását, próbálja munkatársait fejleszteni. Néhány egyén fejlesztésére koncentrál, nem képes a munkatársak kiegyensúlyozott fejlesztésére. 3. Aktívan támogatja kollégáit szakmai ismereteik és személyes készségeik fejlesztésében. Tisztában van munkatársai személyes fejlődési céljaival. A teljesítménybeli problémákat képes nem csupán negatívumként, hanem fejlődési lehetőségként látni és láttatni. Útmutatást ad munkatársai személyes és szakmai fejlődésében, és továbblendíti őket problémás helyzeteikben. Támogatja munkatársait hosszú távú céljaik elérését szolgáló fejlesztési terv elkészítésében. Mások fejlesztésében tevékenyen részt vesz, de nem minden esetben ismeri fel azokat a lehetőségeket, amelyek a

szervezeti tanulást elősegíthetik, munkatársait nem motiválja kellőképpen a folyamatos fejlődésre. 4. A szervezet sikerességének növeléséhez szükséges tudást és információkat megszerezi és terjeszti. Elősegíti mások személyes és szakmai fejlődését. Alkalmazza a tanuló szervezet, a munkakörbővítés adta lehetőségeket, kockázatmentes környezetet biztosít a munkatársainak ahhoz, hogy folyamatosan tanuljanak, fejlődjenek, új felelősségeket és kihívásokat vállaljanak. 5. Tanulásra ösztönző környezetet teremt, felébreszti másokban a vágyat, hogy megvalósítsák a bennük rejlő potenciált. A szervezet jövőbeni sikere szempontjából kulcsfontosságú kompetenciák fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Rendszeresen fejlesztő célú, vis�szajelző, értékelő beszélgetéseket kezdeményez. Ismeri és alkalmazza a személyes fejlesztés (coaching) és tanácsadás különböző technikáit. Támogat másokat abban, hogy fejlesszék mentorálási és coaching képességeiket.

74

75

Megjegyzés:

Megjegyzés:

Megjegyzés:

Megjegyzés:

Megjegyzés:

Megjegyzés:

Megjegyzés:

Megjegyzés:

Megjegyzés:

Megjegyzés:

Megjegyzés:

Megjegyzés:

Megjegyzés:

Megjegyzés:

Megjegyzés:

Megjegyzés:

Év vége:

Év vége:

Megjegyzés:

TELJESÍTMÉNYÖSZTÖNZŐ JAVASOLT MÉRTÉKE (%)

Megjegyzés:

Megjegyzés: 10.

TELJESÍTMÉNYÖSZTÖNZŐ JAVASOLT MÉRTÉKE (%)

Megjegyzés:

10. Megjegyzés: 9.

9. 8.

8. 7.

7. 6.

6. 5.

5. 4.

4. 3.

3. 2.

2. 1.

(teljesítménymutatók, mérőszámok, elvárások, célfeladatok)

I. TELJESÍTMÉNYCÉLOK KITŰZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 1. Megjegyzés: Célkitűzések

(teljesítménymutatók, mérőszámok, elvárások, célfeladatok)

Csoport cél

Súly (%)

Súly (%)

Mennyiségi egység

Értékelő munkaköre: Mennyiségi egység

Szervezeti egysége:

Az értékelt munkaköre: I. TELJESÍTMÉNYCÉLOK KITŰZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE Csoport cél

Értékelt törzsszáma: Értékelő munkaköre:

Értékelt neve: Értékelő neve:

Célkitűzések

Szervezeti egysége:

Az értékelt munkaköre:

Értékelő neve:

Értékelt törzsszáma:

TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELŐ LAP

Értékelt neve:



2012. terv

2012. terv

2012. tény

2012. tény

Éves

Teljesítés (%)

Éves

Teljesítés (%)


76

Egyéni karrier cél:

Egyéni karrier cél: Év vége:

Megjegyzés, fejlődési javaslat Év vége: Időközi:

13.

12.

11.

Időközi:

Megjegyzés, fejlődési javaslat 10.

13. 9.

12. 8.

11. 7.

10. 6.

9. 5.

8. 4.

7. 3.

6. 2.

5. 1.

4.

3. KOMPETENCIÁK MEGNEVEZÉSE

Dátum:

Munkáltatói jogkörgyakorló aláírása:

A közvetlen felettes (értékelő) aláírása:

Munkavállaló (értékelt) aláírása:

Munkáltatói jogkörgyakorló aláírása: Dátum:

A közvetlen felettes (értékelő) aláírása:

Munkavállaló (értékelt) aláírása:

2. A MUNKAKÖRBEN ELVÁRT KOMPETENCIASZINTEK MEGBESZÉLÉSE, A SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK ÉRTÉKELÉSE II.

1.

KOMPETENCIÁK MEGNEVEZÉSE

II. A MUNKAKÖRBEN ELVÁRT KOMPETENCIASZINTEK MEGBESZÉLÉSE, A SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK ÉRTÉKELÉSE



Célkitűzés

Célkitűzés

ELVÁRT KOMPETENCIA SZINT

ELVÁRT KOMPETENCIA SZINT

Időközi

Időközi

Időközi

Időközi

Értékelés

Értékelés

Értékelés

Értékelés

Éves

Éves

Éves

Éves


Értesítő


amelyet az értékelési rendszerben az érintettek szisztematikusan alkalmaznak. A teljesítménymenedzselés ennél több, olyan egységes eljárás, amely az egyéni munkateljesítmény objektív, normatív és konstruktív módon történő értékelésével elősegíti az egyén és rajta keresztül a szervezet teljesítményének javítását, a munkavállalók hatékony fejlesztését és kiválasztását. Alkalmazásával feltérképezhetőek az egyéni teljesítmény különbségek, és ennek alapján megvalósulhat a differenciált kompenzáció és az egyéni fejlesztési tervek kidolgozása. Nem egy új teljesítményértékelési technika, hanem egy globális, jövőorientált integrált rendszer. Fő jellemzője a folyamatosság, arra törekszik, hogy a szervezet tagjai az elérendő célokat azonosan értelmezzék és a szükséges támogatással képesek legyenek azok elérésére.

Módszertani útmutató a teljesítményértékeléshez I. Bevezetés A szervezeti és egyéni teljesítmény meghatározása és nyomon követése a teljesítménymenedzsment rendszer (TMR) széles körben történő alkalmazásával lehetséges. A teljesítménymenedzsment rendszer a bevezetést követően egy tanulási, érlelődési folyamaton megy keresztül az évek során, amelyben a visszajelzések alapján végzett javításokkal lehetőség van a rendszer folyamatos csiszolására, alakítására. Hosszú távon a TMR egyik eszköze lesz a környezet igényeihez folyamatosan alkalmazkodó vállalati fejlődésnek, kultúraváltási folyamatnak. Jelen módszertani anyag célja a teljesítménymenedzsment rendszer működtetéséhez történő segítségnyújtás, a teljesítményértékelő és fejlesztő beszélgetés, mint vezetői eszköz módszertanának ismertetése, az értékelést végző vezetők részére támogatás nyújtása a beszélgetésre való felkészüléshez és annak lebonyolításához. A teljesítményértékelő és fejlesztő beszélgetés – a vezető és munkatársa között – egy hosszabb időtartam alatt elvégzett konkrét feladatok eredményeinek megbeszéléséről, értékeléséről, a munkatársak motivációinak feltárásáról, motiválásáról, fejlődéséről, valamint a vezető és a munkatárs közötti kapcsolat fejlesztéséről szól. Kérjük, fogadja az alábbi rövid elméleti összefoglalót és gyakorlati útmutatót vezetői munkája támogatásaként!

A vezető szerepe a folyamatban A korszerű vezetői szemléletben a teljesítmény menedzselése a vezető egyik legfontosabb feladata. A sikeres vezetés elsődlegesen a jó munkateljesítményre, a hatékonyság növelésére fordítja figyelmét, ezért a szervezeti teljesítmény szempontjából a munkatársak motiválásának fejlesztésének kiemelt jelentősége van. Az egyéni teljesítmény lényegében négy dologtól függ: - egyéni tulajdonságok, képességek, készségek, - mekkora kihívást jelent az adott munkakör a munkavállaló számára, - az adott vállalati környezettől, a rendelkezésre álló erőforrásoktól, - az egyéni erőfeszítésektől és motivációktól.

Teljesítménymenedzselés elméleti alapok

A fentiek alapján a szervezeti teljesítmény oldaláról megközelítve akkor beszélhetünk motivációról, ha az egyén hajlandó a szervezeti célok megvalósítása érdekében erőfeszítéseket tenni, melyekkel egyben egyéni szükségleteit is kielégíti.

A munka világában minden ember alapvető igénye, hogy visszajelzést kapjon munkavégzéséről, teljesítményéről, amelyet számos munkapszichológiai vizsgálat is alátámaszt. Az teljesítmény értékelése történhet informális és formális keretek között. Informálisan akár nap mint nap értékeljük magunk és beosztott munkatársaink teljesítményét, jól elvégezte-e a rábízott feladatot, ki milyen eredményesen az elvárásnak megfelelően teljesítette a rábízott munkát. A formális értékelés az adott vállalat által kidolgozott rendszer, amely meghatározza a teljesítmény értékelésének módszerét, a résztvevőinek körét, a határidőket,

Ezért van jelentősége annak, hogy a vezető felismerje munkatársai egyéni motivációit, mert így tudja mozgósítani munkaerejüket. A vezető szerepe és kapcsolatrendszere összetett, a vezetőnek több irányú rendszerben kell kommunikálnia és együttműködnie, amelyet az alábbi ábra mutat, kiemelten a munkatárs-vezető együttműködésére fókuszálva:

77

mozgósítani munkaerejüket. A vezető szerepe és kapcsolatrendszere összetett, a vezetőnek több irányú rendszerben kell kommunikálnia és együttműködnie, amelyet az alábbi ábra mutat, kiemelten a munkatársvezető együttműködésére fókuszálva: Értesítő


A felettes vezetés

Beosztott munkatársak: - irányít - ellenőriz - motivál - fejleszt - visszajelez, értékel

Belső szakmai igények, szervezeti együttműködés

Vezető

Külső partnerek igényei Elvárások a vezetővel szemben

Külső partnerek részéről:  Gyors, rugalmas, hatékony megoldások  Szakmai hozzáértés, képviselet  Tanácsadás  Együttműködés  Ügyfélorientált szemlélet  ………………………….  …………………………

Az alábbi összefoglalás a teljesség igénye nélkül mutatja, melyek lehetnek ezek az elvárások. Mivel egyes vezetői státuszok esetében eltérő súlyuk lehet ezen elvárásoknak, ezért kérjük, hogy gondolja át és egészítse ki a felsoroltakat azokkal a jellemzőkkel, amelyek az Ön munkája során, mint elvárások megjelennek. Felettes vezető részéről:  Minőségi és hatékony munkavégzés  Megadott célok teljesítése  Vállalati értékrend, a felső vezetés elgondolásainak képviselete, közvetítése  Elkötelezettség  Innováció  Költségtudatos gazdálkodás  ……………………..  ……………………..

Mi a haszna aMiteljesítménymenedzselésnek? a haszna a teljesítménymenedzselésnek?

3

Segít kialakítani egy olyan szervezeti kultúrát, ahol

azkialakítani emberiegyerőforrás érték, ezértérték, a fejSegít olyan szervezeti kultúrát,értékteremtő, ahol az emberi erőforrás értékteremtő, ezért a fejlesztése növelinöveli a vállalatanem tárgyiasult tőkeértékét. lesztése vállalat nem tárgyiasult tőkeértékét. A munkatársak megértik helyüket, szerepüket a vállalat stratégiai céljainak megvalósításában. A munkatársak megértik helyüket, szerepüket a vállalat stratégiai céljainak megvalósításában.

E L Ő N Y

Munkatárs részéről:  Reális célok, feladatok  Megfelelő erőforrások biztosítása  Motiváció, visszajelzés  Jó munka esetén elismerés  Rendszeres információkat a vállalati eseményekről  ……………………………  ……………………………

A V Á L L A L A T

Belső szakmai társvezetők részéről:  Együttműködés, kollegalitás  Információátadás  Kooperáció, igények figyelembe vétele  Közös problémamegoldás  ………………………  ………………………

S Z Á M Á R A

78

A stratégiai célok megvalósulásán alapuló közreműködés

A társasággal való azonosulás, a közös csapattudat erősítése

A munkatársak ismerete és képességszintjének felmérése, a fejlesztés

Szakember és vezető utánpótlási tervek támogatása A menedzsment céljainak, terveinek megértése, elfogadása

A társasági image javítása, szervezeti kultúra fejlesztése

Értesítő


A munkatársaktól kapott visszajelzések segítenek Letisztulnak az egyén számára a vele szemben táfeltárni a működésbeli problémákat, az esetleges ve- masztott elvárások, követelmények, feladatok az azok zetői hibákat, az erőforrás tartalékokat, ezzel lehetővé elvégzéséhez rendelkezésre álló erőforrások. A vezetéve a hatékonyság növelését. Az értékelés hozzájárul tői visszajelzés fejleszti a munkatárs önismeretét. vezető és kapott munkatársa közötti együttműködés Aamunkatársaktól visszajelzések segítenek feltárni a működésbelifejleszproblémákat, az esetleges Letisztulnak az egyén számára a vele szemben támasztott elvárások, követelmények, feladatok az vezetői hibákat, az erőforrás tartalékokat, ezzel lehetővé téve a hatékonyság növelését. értékelés azokAzelvégzéséhez álló erőforrások. A vezetőiavisszajelzés fejleszti a munkatárs téséhez, egymás motivációinak, elvárásainak megisA vezetőirendelkezésre visszajelzések megerősítik munkavállahozzájárul a vezető és munkatársa közötti együttműködés fejlesztéséhez, egymásönismeretét. motivációinak, elvárásainak megismeréséhez. meréséhez. lót szerepében, munkája hasznosságában, értékteA remtő vezetői visszajelzések munkavállalót szerepében, munkája hasznosságában, Az értékelés soránismeretek megszerzett ismeretek lehetővé erejében,megerősítik erősítika motivációját, büszkeségét, Az értékelés során megszerzett lehetővé teszik a vezető számára a szervezeti egységen értékteremtő erejében, erősítik motivációját, büszkeségét, vállalat iránti kötődését, elkötelezettségét belüli együttműködés javítását, reálisabbaalapra helyezhető aegységen munkatársak értékelése, teszik a vezető számára szervezeti belüli ésmegítélése. vállalat iránti kötődését, elkötelezettségét és lojalitását. lojalitását. válnak a munkatárs számára fejlődési lehetőségei, tervezhetőbbé válik karrierje. együttműködés javítását, reálisabb alapra helyezhető Egyértelművé Egyértelművé válnak a munkatárs számára fejlődési a munkatársak értékelése, megítélése. lehetőségei, tervezhetőbbé válik karrierje. L E H E T Ő S É G A V E Z E T Ő S Z Á M Á R A

L E H E T Ő S É G

A szervezeti egység erősségeinek és gyengeségeinek feltérképezése

Az értékelések eredményeként belső munkatársi rangsor felállítása

Rendszeres visszajelzés az egyén szakmai teljesítményéről

Jövővel kapcsolatos elvárások megismerése, egyéni fejlődési lehetőségek feltérképezése

A

Szakmai teamek létrehozásának lehetősége

M U N K A T Á R S

A szervezeti egység és egyén fejlődési lehetőségének, ütemének tervezése Munkatársak hatékonyabb bevonása az információáramlásba Az együttműködés, a kommunikáció javítása

S Z Á M Á R A

Önértékelés, az énkép tisztázása, önismeret fejlesztése

Az egyértelműen meghatározott biztonságot nyújtanak

célok

A társasági és szervezeti egység szintű elvárások megismerése, könnyebb azonosulás a feladatokkal

Nyílt értékelési szabályok, kiszámítható következmények

A Teljesítménymenedzsment folyamata

A Teljesítménymenedzsment folyamata

Éves feladatértékelő és célkitűző beszélgetés

7

6

Ellenőrzés, nyomon követés

Dokumentálás

Féléves értékelés 79

Fejlesztési programok szervezése, elindítása Feladatok nyomon követése

Értesítő


Mire szolgál a teljesítményértékelő és fejlesztő beszélgetés?

• Követhetővé és áttekinthetővé válik a felső vezetés számára a szervezeti célok és kapcsolódó feladatok vezetők által történő lebontása, delegálása. • A felelősségi viszonyok jól azonosíthatóvá válnak a szervezeten belül. • Lehetőséget teremt a feladatokhoz, munkatársakhoz, munkaszituációkhoz kapcsolódó tapasztalatok megbeszélésére. • Lehetőséget teremt a munkatársak képzési, fejlesztési igényeinek feltárása, motivációik jobb megismerésére. • Lehetőséget teremt a képzések, tréningek tapasztalatainak megbeszélésére. • Kiteljesíti a szakmai és emberi kapcsolatokat.

• Értékelő fórum A vezető és munkatársa közösen értékelik az értékelési időszakban felmutatott teljesítményt, az elvégzett feladatokat, azok konkrét eredménymutatóit, a munkatársi hozzájárulás nagyságát és minőségét, valamint a személyes fejlődés területeit, mértékét. • Partneri együttműködés értékelő és értékelt között A vezető és munkatársa kölcsönösen visszajelzést adnak egymásnak a nyújtott és kapott támogatásról, együttműködésük fejlesztésének lehetőségeiről. A partnerség egymás véleményének tiszteletben tartását, kölcsönös és befogadó odafigyelést jelent, ahol a felek együtt, közösen gondolkodnak a fejlesztési és fejlődési területek azonosításában.

II. Gyakorlati tudnivalók Teljesítményértékelő és fejlesztő beszélgetés résztvevői: • értékelő (vezető) • értékelt (vezető vagy munkatárs).

• Tanulási folyamat

Értékelés gyakorisága, feltételei: • évente két alkalommal

A feladatértékelő és fejlesztő beszélgetés tudásgyarapodást szolgáló információcsere. A vállalati stratégia megvalósításához szükséges tudás és képességek szervezeten belüli biztosítása érdekében a vezető feladata a munkatársak motiválása felkészültségük, tudásuk, kompetenciáik azonosításán, illetve fejlesztésén keresztül. A motivált munkavállaló nyitott az új ismeretek befogadására, igényli tudásának frissen tartását, fejlesztését.

Tárgyév elején történik az előző év (értékelési időszak) feladatainak értékelése, új feladatok kiírása, a célok együttes kijelölése. A kompetenciák időközi értékelése a tárgyév második felében történik. Fontos megjegyezni, hogy az értékelő beszélgetés nem helyettesíti a rendszeres egyeztetést, visszajelzést, beszámoltatást. A vezető csak akkor tud reális értékelést adni a munkatársáról, ha az egész év során figyelemmel kíséri a munkatársa munkavégzését.

• A vezetési kultúra fejlesztésének eszköze A rendszeresen folytatott teljesítményértékelő és fejlesztő beszélgetés növeli a vezetői munka hatékonyságát. Mintát közvetítő eszköz a munkatársak számára. Vezetői üzenetek közvetítésének fóruma.

Az éves értékelő beszélgetés időtartama: • 1-1,5 óra Egy napra maximum 2-3 beszélgetés javasolt. Az időközi értékelő beszélgetés időszükséglete kevesebb, mint az éves beszélgetésé, de a szervezés során célszerű 1 órával számolni.

A teljesítményértékelő és fejlesztő beszélgetés következményei • Elismeri az eredményt, tudatosítja az eredményesség forrásait, a személyes és szakmai fejlődést biztosító jövőképet. • Növeli az elkötelezettséget és elismertséget, az egyéni teljesítményt tudatosítja. • Az elért eredmények és ezek érdekében tett erőfeszítések iránt érzett öröm és büszkeség tudatosítása. • A munkaköri leírásokban azonosított tudás, képességek, készségek megszerzésének és/vagy fejlesztési lehetőségeinek átbeszélése. •A vállalati és szervezeti célok egyéni célokra történő lebontása, konkrét feladatok és eredménymutatók hozzárendelésével.

Teljesítményértékelő és fejlesztő beszélgetés lépései Lépések 1. Felkészülés

2. Bevezetés

80

Célok Beszélgetés időpontjának egyeztetése, felkészülés az értékelésre, mind a vezető, mind a munkatársa részéről. Feszültség oldása, bizalmi légkör megteremtése, ráhangolódás a beszélgetésre: „Te vagy a fontos, Rád figyelek” helyzet megteremtése

Értesítő


Lépések Célok 3. Értékelés, fej- Értékelési időszak feladatainak átlesztés tekintése, a teljesítés értékelése. Az eredményekhez kapcsolódó megerősítés, sikertényezők, erősségek tisztázása. Fejlesztendő területek meghatározása. Visszajelzés a vezető és munkatársa együttműködéséről. 4. Célkitűzés Vállalati célokból levezetett egyéni feladatkitűzés. Egyéni fejlesztési célok meghatározása. 5. Zárás Főbb tartalmi elemek összefoglalása. Dokumentáció elkészítése, aláírása.

3. Értékelés, fejlesztés • A teljesítményt értékelje, ne a személyiséget, tartózkodjon a személyes elemek érintésétől • Nyíltan fogalmazza meg a dicséretet, a kritikát, az elvárásokat és az igényeket • Kezdje az értékelést a legjobban teljesült feladattal, vagy azzal, amire munkatársa a legbüszkébb • Bátorítsa munkatársát, hogy beszéljen azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a teljesítés érdekében saját maga tett • Tárja fel a kiemelkedő teljesítmények és sikertelenségek okait • Kritikai észrevételeit, bírálatát tényekkel, számokkal támassza alá • Tárja fel a munkatárs adott feladathoz való viszonyát • Tárja fel az Önök között lévő esetleges nézetkülönbségeket • Ösztönözze munkatársát, hogy elmondja az adott témával kapcsolatos tapasztalatait • Adjon visszajelzést munkatársának azokról a képességekről, kompetenciákról, amelyekben erős • Közösen tárják fel azokat a képességeket, amelyekben a munkatársnak erősödnie, fejlődnie kell • Tárja fel azoknak a fejlesztési programoknak, tréningeknek a tapasztalatait, amelyeken a munkatárs az értékelési időszakban részt vett • Tárja fel, munkatársa milyen támogatást vár el Öntől.

Mire figyeljünk az egyes lépéseknél! Beszélgetés körülményeinek és légkörének kialakítása: A körülmények, környezet erőteljes hatással vannak a beszélgetés hangulatára, ezért javasolt nagyon körültekintően eljárni a beszélgetés előkésztése és lebonyolítása során. • olyan helyiség biztosítása, amely lehetővé teszi a négyszemközti megbeszélést, • asztali telefon átirányítása, • mobil telefon kikapcsolása, • szoba kiszellőztetése.

4. Célkitűző megállapodás

1. Felkészülés

• A feladatokat, célkitűzéseket konkrétan fogalmazzák meg és rögzítsék • A feladathoz rendelje hozzá az eredményességi kritériumokat (Mikor tekinthető a feladat elvégzettnek?) • Reális és teljesíthető feladatot tűzzön ki, konkrét határidőkkel.

• Tervezze meg a beszélgetés időpontját munkatársával és dokumentált formában küldjön értesítést • Az értesítéssel együtt küldje ki, adja át a munkatársi önértékelő lapot és a hozzá tartozó útmutatót • Készüljön fel a beszélgetésre: vegye számba a korábban meghatározott feladatok teljesítését, a tett erőfeszítéseket, valamint segítő és akadályozó tényezőket.

5. Zárás • Röviden foglalja össze a beszélgetés főbb tartalmi elemeit • Adjon lehetőséget munkatársának arra, hogy megerősítse, vagy kiegészítse az elhangzottakat • Ügyeljen arra, hogy ne maradjanak nyitott kérdések.

A teljesítményértékeléssel kapcsolatos negatív tapasztalatok sokszor az előkészületek hiányára vezethetők vissza. 2. Bevezetés

Praktikus tanácsok • A kezdő téma ne legyen erőltetett és túl hosszú • A beszélgetést ne szakítsák meg semmilyen „fontos dologgal”, • Lehetőleg ne szakítsa félbe a munkatársát • Figyelme legyen empatikus és megértő • Kommunikációja legyen tiszta, világos és őszinte • A beszélgetés során tartson szemkontaktust

• Munkatársát fogadja barátságosan, jelezve, hogy várta Őt és készült a beszélgetésre • Ügyeljen arra, hogy a helyfoglalásnál fizikai elhelyezkedésük a partneri viszonyt fejezze ki, erősítse • A beszélgetést indítsa semleges témával (család, hobby, közérzet, stb.) • Biztosítson kávét, vagy teát és vizet. 81

Értesítő


• Ügyeljen a verbális és non verbális kommunikáció összhangjára • Egy-egy rövidebb periódus jó vagy rossz eredményéből ne vonjon le messzemenő következtetéseket • Ne feledje, hogy a feladatok értékelése során csak annak a visszajelzésnek van fejlesztő hatása, amelyet mindkét fél elfogad.

4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 A szerződés tartalma: A szerződés tartalma az alábbi elemekre terjed ki: • Jogi környezet • Számlázás és fizetés pénzneme • Fizetés módja • Fizetési határidő • Kamatok és kötbérek mértékei • Fizetési biztosíték és mértéke • Reklamációkezelés • Átruházhatóság • Titoktartás • Hatályosság, irányadó jog A fenti tartalomnak megfelelően a Főkönyvelőség a szerződéskötési és versenytárgyalási szabályzattal összhangban típus Szolgáltatási Keretszerződést dolgoz ki.

Fontos Tudni! Az eredményes visszajelzés lényege a rendszeres négyszemközti beszélgetés. A visszajelzésnek konstruktívnak kell lennie ahhoz, hogy a munkavállaló javítani, fejleszteni tudja teljesítményét. Lehet, hogy a munkatársak nem akarják elmondani, amit egy adott kérdésről gondolnak, de ha a vezető rákérdez, akkor elmondják. A teljesítményértékelés formalizálja az év során adott visszajelzéseket az egyén teljesítményére, hozzáállására, képességeire vonatkozóan.

4.2. A szerződés előkészítése

2/2012. (IV. 25.) CEO sz. Chief Executive Officer utasítás a Szolgáltatási Keretszerződés megkötésének rendjéről, a 50/2006 (XI.27.) VIG. sz. utasítás 1. sz. módosítása egységes szerkezetben

A Szolgáltatási Keretszerződést a Főkönyvelőség készíti elő. A szerződési feltételek meghatározása előtt el kell végezni a partner vevőminősítését, melynek eredményéről a Kereskedelmet tájékoztatni kell. A pénzügyi feltételek (fizetési határidő, kamat mértéke, a vevővel szemben támasztott egyéb garanciák milyensége és mértéke) alapvetően a vevőminősítés alapján kerülnek meghatározásra, de a végleges döntést a 4.3 pontban, továbbá a vevő minősítési szabályzatban meghatározottak szerint, egyéb esetekben az aláírási jogosultságokkal rendelkező vezetők hozzák meg. A szerződés feltételeit a Kereskedelemmel a Főkönyvelőség egyezteti.

1.0 AZ UTASITÁS CÉLJA A Rail Cargo Hungaria Zrt. és a szolgáltatásait igénybevevő Költségviselők között megkötendő Szolgáltatási Keretszerződés (továbbiakban: szerződés) szerződéskötési rendjének (előkészítés, aláírás, nyilvántartás) és a döntési kompetenciák meghatározása, összhangban a Rail Cargo Hungaria Zrt. (továbbiakban: Társaság) mindenkor hatályos szerződéskötési és versenytárgyalási szabályzatával.

4.3. A szerződésben alkalmazott fizetési határidők megállapításának szabályai A vevők részére biztosított fizetési határidő megállapításánál figyelembe kell venni a Főkönyvelőség által készített vevőminősítés eredményét. A Társasággal újonnan kapcsolatba lépő ügyfél részére előrefizetést kell felajánlani. Amennyiben az ügyfél az előrefizetés elszámolási módot elutasítja, a standard fizetési feltételt kell biztosítani, mely a belföldi székhelyű cégek esetében 10 naptári napos, külföldi székhelyű cégek esetében 14 naptári napos fizetési határidőt jelent. A standard fizetési feltételnél kedvezőbb, hosszabb fizetési határidő megállapítását a Kereskedelem az üzletpolitikai érdekek és a vevőminősítés eredményének figyelembevételével, a vevő árelfogadási hajlandóságának függvényében az árképzésnél magasabb árhoz kötheti. Belföldi székhelyű cégek esetében 11. naptári naptól 28. naptári nappal, külföldi székhelyű cégek esetében pedig 15. naptári naptól 28. naptári nappal bezárólag a

2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a Főkönyvelőség és a Kereskedelem valamennyi munkavállalójára. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős: CFO 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Az utasításban használt, értelmezésre vagy pontosításra szoruló fogalmak nincsenek. 82

Értesítő


fizetési határidőt a Főkönyvelőség előterjesztése alapján, a Kereskedelmi Igazgató és a Kontrolling és Pénzügy Igazgató együttesen jogosult megállapítani, amennyiben a Főkönyvelőség által készített vevőminősítés során a partner minimum 120 pontot elért, vagy maximum 250 bonitásindex-szel minősítik. A 28 naptári napnál magasabb fizetési határidő abban az esetben biztosítható, amennyiben a Főkönyvelőség által készített vevőminősítés során a partner minimum 140 pontot elért, vagy maximum 200 bonitásindexszel minősítik. 28 naptári napnál hosszabb fizetési határidő megállapításához a CEO engedélye szükséges. Standard esetben a Szolgáltatási Keretszerződéssel rendelkező partnerek részére + 10 naptári napos fizetési határidő biztosítása áremelést vonhat maga után, melynek mértéke: + 0,6%. A fizetési határidő +1 és +20 naptári nap között történő megemelésével együtt járó áremelés mértékét jelen utasítás 4.sz. melléklete tartalmazza, melyet a Főkönyvelőség negyedévente felülvizsgál, és szükség esetén intézkedik annak módosításáról.

800 MFt éves forgalom (ÁFÁ-val együtt) feletti szerződés esetén CEO és CFO 800 MFt éves forgalom (ÁFÁ-val együtt) alatti Szerződés esetén Kereskedelmi Igazgató és Főkönyvelő 4.7. A szerződés nyilvántartása A szerződést minden esetben szerződésszámmal kell ellátni, mely a Társaság központi iktatója szerinti (ügyirat) sorszám. A mindkét fél részéről aláírt szerződést a Főkönyvelőség tartja nyilván a DMS rendszerben, és kezeli a hozzátartozó ügyiratot. 4.8. A szerződés közzététele A mindkét fél részéről aláírt Szolgáltatási Keretszerződések létét és számát a Főkönyvelőség a társasági Intranet hálózaton közzéteszi. A hatályos szerződéseket tartalmazó adatbázis karbantartásáért a Főkönyvelőség felelős. A Kereskedelem és Üzemeltetés egységeinek a Társaság szolgáltatásainak igénybevételéről szóló szerződés megkötését megelőzően tájékozódniuk kell, hogy a szerződő partnerrel a Társaságnak van-e hatályos Szolgáltatási Keretszerződése, és ennek függvényében kell a Kereskedelemnek és Üzemeltetésnek a vevővel (a Társaság szolgáltatásainak igénybe vételéről szóló) a szerződést előkészítenie és megkötnie.

4.4. A Szolgáltatási Keretszerződés standard pénzügyi feltételei 4.4.1. belföldi elszámolási számlás fizetési mód esetén fizetési határidő: 0 nap fizetési biztosíték: fedezet utalás + bankgarancia vagy óvadék késedelmi kamat mértéke: a.) HUF elszámolásnál évi 14% b.) EUR elszámolásnál évi 6%

5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK – A Rail Cargo Hungaria Zrt. mindenkor hatályos szerződéskötési és versenytárgyalási szabályzata – A Rail Cargo Hungaria Zrt. mindenkor hatályos vevőminősítési szabályzata

4.4.2. átutalás fizetési mód esetén belföldi partnerrel kötött szerződésben fizetési határidő: 10 naptári nap fizetési biztosíték: bankgarancia vagy óvadék késedelmi kamat mértéke: a.) HUF elszámolásnál a jegybanki alapkamat 2x mértékének megfelelő mérték b.) EUR elszámolásnál évi 6%

6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK

4.4.3. átutalás fizetési mód esetén külföldi partnerrel kötött szerződésben fizetési határidő: 14 naptári nap fizetési biztosíték: bankgarancia vagy óvadék késedelmi kamat mértéke: a.) HUF elszámolásnál a jegybanki alapkamat 2x mértékének megfelelő mérték b.) EUR elszámolásnál évi 6%

1. sz. melléklet: Típus Szolgáltatási Keretszerződés belföldi folyószámla esetén 2. sz. melléklet: Típus Szolgáltatási Keretszerződés belföldi átutalás esetén 3. sz. melléklet: Típus Szolgáltatási Keretszerződés nemzetközi átutalás esetén 1-3. sz. mellékletek nyomtatásban nem kerülnek kiadásra, az Intraneten megtekinthetőek. 4. sz. melléklet: A fizetési határidő +1 és +20 naptári nap között történő megemelésével együtt járó áremelés mértékét tartalmazó táblázat Kovács Imre sk.

4.5. Szerződés aláírási jogosultságok, értékhatárok A Társaság részéről értékhatárok szerint, az alábbi személyek jogosultak aláírásra:

Chief Executive Officer

83

Értesítő


4.sz. melléklet A fizetési határidő +1 és +20 naptári nap között történő megemelésével együtt járó áremelés mértékét tartalmazó táblázat fizetési határidő növekedés (naptári nap)

kötelező áremelés mértéke (%)

1 2 3 4 5 6 7 8 9

0.06

0.54

10

0.6

11

0.66

12 13 14 15 16 17 18 19 20

0.72

0.12 0.18 0.24 0.3 0.36 0.42 0.48

0.78 0.84 0.9 0.96 1.02 1.08 1.14 1.2

84

5. szám Rail Cargo Hungaria Értesítő

Recommend Documents