1. szám Rail Cargo Hungaria Értesítő

1. szám Rail Cargo Hungaria Értesítő

5/2010. (III. 30.) VIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás a Rail Cargo Hungaria Zrt. munkavédelmi szabályzatáról .............................................................................................................................................................. 2 6/2010. (III. 30.) VIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás a Rail Cargo Hungaria Zrt. szakmai képzési utasításáról .......................................................................................................................................................... 96 5/2010. (III. 30.) PVH. sz. pénzügyi vezérigazgató-helyettesi utasítás a Rail Cargo Hungaria Zrt. munkaruha juttatás eljárásának szabályairól .................................................................................................................. 179

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. 5/2010. (III. 30.) VIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás a Rail Cargo Hungaria Zrt. munkavédelmi szabályzatáról

vel kell kiadni és szükség szerint módosítani, ha a jogszabályi változások, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményei azt indokolttá teszik. Az MVSZ kiadásának, módosításának előkészítése a vasútbiztonsági és védelmi vezető feladata. Az MVSZ-ben előírt rendelkezések alkalmazásával, illetve értelmezésével kapcsolatos állásfoglalásra – a Rail Cargo Hungaria Zrt. Központi Munkavédelmi Bizottság egyetértésével – a Rail Cargo Hungaria Zrt. vasútbiztonsági és védelmi vezető jogosult.

1.0 A MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT CÉLJA Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit törvények, jogszabályok és szabványok keretjelleggel tartalmazzák, illetve normatív előírások határozzák meg. A Rail Cargo Hungaria Zrt. Munkavédelmi Szabályzata (továbbiakban: MVSZ) – a munkavédelemről szóló, többször módosított 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 2.§ (3) bekezdés, illetve a 12.§ szerint – a munkavédelemre vonatkozó olyan társasági szabályozásnak minősül, amely az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját – a jogszabályok és szabványok keretein belül – határozza meg, egységes végrehajtását biztosítja.

2.3 A szabályzat tartalmi részei, alkalmazásának feltételei Az MVSZ tartalmazza a jogszabályi előírásokon, a munkabiztonsági feladatokon túlmenő az összes olyan rendelkezést, követelményt, amelyeket a társaság szervezetében egységesen kell végrehajtani, biztosítani. Az MVSZ melléklete tartalmazza az alkalmazandó nyomtatványokat, és a szervezeti/szolgálati egységre vonatkozó, az általánostól eltérő vagy részletesebb előírásokat, amelyeket a helyi sajátosságok az egészséget nem veszélyeztető, és biztonságos munkavégzés érdekében megkövetelnek. Az MVSZ – az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés előírásai figyelembevételével – a végrehajtás általános szabályait határozza meg, és tartalmazza azokat a jogszabályi kivonatokat, amelyeket az eljárási szabályokkal összefüggésben változatlan tartalommal kell értelmezni, illetve végrehajtani. Azokban az eljárásokban, amelyekre az MVSZ nem tartalmaz rendelkezést, a jogszabályokban, szabványokban, egyéb utasításokban, előírásokban foglaltak szerint kell eljárni.

2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 A szabályzat hatálya 2.1.1 A területi hatálya kiterjed − a Rail Cargo Hungaria Zrt. tulajdonában vagy egyéb hasznosításában álló területekre − a Rail Cargo Hungaria Zrt. -n kívüli szervezetekhez munkavégzésre történő kirendelés esetén megállapodás (szerződés) szerinti feltételekkel; Rail Cargo Hungaria Zrt. dolgozóinak munkavégzési helyére − külföldi munkavégzés esetén a külszolgálat helyére a nemzetközi szerződés vagy a felek megállapodásai szerint; − a külföldi kiküldetés helyére, − más szervezettől bérelt helyiségben, vagy területen – a bérleti szerződés szerint – történő munkavégzés helyére – terjed ki.

2.4 A szabályzattal megismerése és alkalmazási köre 2.4.1 El kell látni a szabályzat egy példányával, annak megismerése és alkalmazása céljából: − valamennyi (irányítási és végrehajtási) szervezeti egységet úgy, hogy a hozzáférés lehetősége minden munkavállaló részére biztosított legyen; − azokat a vezetőket, akiknek feladata az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása, előírásainak betartatása; − a rendszeres szakmai és munkabiztonsági oktatást, képzést, továbbképzést végzőket; − a munkavédelmi érdekképviseleteket; − külső vállalkozókat a szerződésben meghatározottak szerint.

2.1.2 A személyi hatálya kiterjed − a Rail Cargo Hungaria Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára; − a Rail Cargo Hungaria Zrt.-nél kötelező szakmai gyakorlaton résztvevő tanulóviszonyban lévőkre; − az alkalmi, valamint az egyéb jogviszonyban foglalkoztatottak munkavégzésére, a megállapodás (szerződés) külön rendelkezése szerint. 2.2 A szabályzat kidolgozásáért és karbantartásáért felelős

2.4.2 A szabályozásokkal történő ellátás elektronikus adathordozóval is biztosítható, ha a munkavállaló az adathordozó olvasásához szükséges eszközökkel rendelkezik.

Az MVSZ-t – az érdekképviseletek előzetes véleményének figyelembe vételével – a Rail Cargo Hungaria Zrt. a Központi Munkavédelmi Bizottsága egyetértésé2

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30.

3.0 AZ ALKALMAZOTT FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA

Munkavédelmi üzembe helyezés: Munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli.

Baleset: Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

Munkaeszköz: Minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak, vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve az egyéni védőeszközt).

Munkabaleset: Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munka-balesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

Szervezeti egység: Az MVSZ alkalmazása szempontjából szervezeti egységnek minősül minden – a munkáltatói jogkör gyakorlása szerint elhatárolt – telephely Területi Üzemeltetési Központ és szolgálati egységek ÁFU főnökség), ahol a munkáltatói jogkörgyakorlót a Mvt. 54-56.§-ban meghatározott munkavédelmi jogosítványok részben, vagy egészben megilletik. A Rail Cargo Hungaria Zrt. szervezeti egységeit a hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ), valamint végrehajtási utasításai tartalmazzák. A munkáltatói jogkörgyakorlás rendjére a vonatkozó elnök-vezérigazgatói utasítás az irányadó. Szolgálati egység: A Területi Üzemeltetési Központ közvetlen irányítása alatt működő területileg és létszámilag egymástól különálló, kinevezett, vagy megbízott vezető által irányított szervezeti egységek, ÁFU főnökségek végrehajtási egységei.

Súlyos munkabaleset: a) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását; b) valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta; c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást; d) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek); e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

Veszélyes: Létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve. Veszélyes technológia: A termék előállítására, vagy – az előállításhoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó – különböző munkafolyamatokra vonatkozó, a tevékenység közvetlen módozatait, végzésének műszaki és munkabiztonsági jellemzőit tartalmazó olyan leírás, vagy előírásrendszer, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve.

Munkavédelmi érdekképviselet: Az Mvt. alapján a munkavállalók által választott munkavédelmi képviselők, a munkahelyi munkavédelmi bizottságok, Központi Munkavédelmi Bizottság, valamint a Paritásos Munkavédelmi Testület.

Technológia: A termék előállítására, vagy – az előállításhoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó – különböző munkafolyamatokra vonatkozó olyan leírás, vagy előírásrendszer, amely tartalmazza a tevékenység közvetlen módozatait, végzésének műszaki és munkabiztonsági jellemzőit.

Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat: Munkabiztonsági szaktevékenység, amelynek során a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének elrendelése előtt megvizsgálják, hogy az kielégíti-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit.

Elsodrási határ: Az a vágánytengellyel párhuzamos vonal, amelyen kívül a vonat sebességéből származó elsodró hatás már nem érvényesül. 3

Értesítő


4.0 A RAIL CARGO HUNGARIA ZRT. SZERVEZETI EGYSÉGEI ÉS EGYÉB SZERVEK MUNKABIZTONSÁGI FELADATAI

4.1.9 A munkabalesetek minősítése, a jogi szervezet bevonásával szakértői vélemény készítése,, a munkabalesettel kapcsolatos kártérítési ügyekben, egyéb munkabiztonsággal összefüggő kérdésekben. A nem vagyoni kártérítések kifizetésének engedélyeztetése.

A Rail Cargo Hungaria Zrt. elnök-vezérigazgatója a vasútbiztonsági és védelmi vezetőn keresztül látja el a Társaság munkabiztonsági tevékenységét, elvi irányítását és szakmai felügyeletét.

4.1.10 A Rail Cargo Hungaria Zrt.-nél alkalmazható védőeszközök, tisztálkodó-szerek, bőrvédő készítmények beszerzésével kapcsolatos munkabiztonsági követelményrendszerének meghatározása, szakmai közreműködés a központi beszerzésekben. Hatékonyabb, korszerűbb védőeszközök beszerzésének kezdeményezése.

4.1 A vasútbiztonsági és védelmi vezető feladata 4.1.1 A komplex munkabiztonsági tevékenység elvi szabályozása, irányítása, ellenőrzése, a társaság munkabiztonsági programjának kidolgozása és érvényesítése, a Munkavédelmi Szabályzat kidolgozása és rendszeres karbantartása.

4.1.11 Vezérigazgatói, vezérigazgató-helyettesi, üzemviteli igazgatói munkabiztonsági szemlék, ellenőrzések előkészítése, szervezése, a hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések végrehajtásának ellenőrzése.

4.1.2 Az Mvt. 54.§ (6) bekezdés alapján a megelőzési stratégia kialakítása, az Mt. végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 20.) MüM. rendelet 11.§-ban foglaltak figyelembevételével az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés a stratégia személyi, tárgyi és szervezeti feltételei fejlesztésének célkitűzéseinek meghatározása.

4.1.12 A hálózati szintű veszélyes létesítmény, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének elrendelése előtti munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálata, a vizsgálat koordinálása. 4.1.13 A Rail Cargo Hungaria Zrt. vezetését érintő munkabiztonsággal összefüggő bejelentések, panaszok vizsgálata, intézkedések kezdeményezése, munkabiztonságot érintő kérdésekben elvi állásfoglalás kiadása a szervezeti egységek részére.

4.1.3 A Rail Cargo Hungaria Zrt. részére középtávú munkavédelmi program készítése. 4.1.4 A munkabalesetek bejelentési, vizsgálati, nyilvántartási rendszerek, és a statisztikai adatok alapján rendszeresen értékeli a munkabiztonsági kockázati tényezők rendszeres értékelése.

4.1.14 A Rail Cargo Hungaria Zrt. munkabiztonsági szervezetének működtetése, irányítása, ellenőrzése.

4.1.5 A munkavégzés képzési, továbbképzési követelményrendszerének a meghatározása a társaság munkavállalói munkavédelmi oktatásának a megszervezése.

4.2 A szervezeti egység vezető / területi üzemeltetési központvezető) területi árufuvarozási vezető) feladata 4.2.1 Az irányítási területén az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést szabályozó törvények, jogszabályok, szabványok, illetve végrehajtására kiadott Rail Cargo Hungaria Zrt. központi hálózati előírások – hatáskörébe tartozó – végrehajtásának biztosítása.

4.1.6 Egyeztetés, kapcsolattartás a munkabiztonsági ügyekben a szakszervezeti és munkavédelmi érdekképviseletekkel, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséggel (továbbiakban: OMMF) és egyéb biztonságtechnikai felügyeletet gyakorló hatóságokkal, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal (továbbiakban: ÁNTSZ).

4.2.2 Felügyelete alá tartozóan – az ügyrendi elhatárolás szerint – az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása.

4.1.7 Rendszeres munkabiztonsági ellenőrzések tartása, a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedések ellenőrzése.

4.2.3 A felügyeleti és munkafolyamati ellenőrzések során a munkabiztonsági követelményrendszer ellenőrzése.

4.1.8 A Rail Cargo Hungaria Zrt. munkavállalóját ért súlyos munkabalesetek azonnali helyszíni vizsgálata, illetve a MÁV Zrt. területén külső vállalkozót, vagy munkavállalóját ért súlyos munkabaleset vizsgálatában való részvétel.

4.2.4 A munkavállalók alkalmazásában az egészségügyi, szakképzettségi követelmények érvényesítése. 4

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. 4.2.19 A munkavédelmi érdekképviseletek működési feltételeinek biztosítása, együttműködés a munkavédelmi érdekképviseletekkel az Mvt.-ben biztosított jogok gyakorlása érdekében.

4.2.5 A munkavállalók munkára képes állapotban történő foglalkoztatása, a munkára képes állapot rendszeres ellenőrzése. 4.2.6 A munkavállalókat ért munkabalesetek alesetvizsgálatainak megállapításai alapján megelőző intézkedések megtétele, végrehajtásának ellenőrzése.

4.3 A területi védelmi koordinátor feladata 4.3.1 Ellenőrzi a területén az érvényes biztonságtechnikai jogszabályok, előírások alkalmazását és betartását.

4.2.7 A munkavégzésnél jelentkező veszélyek és ártalmak elleni védőeszközökkel, bőrvédő készítményekkel, tisztítószerekkel, védőitallal történő ellátás biztosítása.

4.3.2 Elkészíti a terület munkavédelmi szemletervét. Feladata a munkabiztonsági szemlék, ellenőrzések előkészítése, szervezése, a hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések végrehajtásának ellenőrzése. Részt vesz a vezetői szemléken és ellenőrzéseken.

4.2.8 A munkahelyi elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása. 4.2.9 Az irányítása alatti végrehajtási szervezeti egységeknél bekövetkezett súlyos munkabalesetek vizsgálatában történő részvétel.

4.3.3 Kidolgozza a munkahelyi kockázatértékeléseket. Kezdeményezi a feltárt veszélyforrások megszüntetése érdekében szükséges intézkedéseket.

4.2.10 A területén vezetői munkabiztonsági szemléknek a megtartása. Intézkedések megtétele a szemléken megállapított hiányosságok megszüntetésére.

4.3.4 Bejelenti az ÁNTSZ felé az új veszélyes anyag vagy készítmény használatát, végzi a munkahelyek, munkaeszközök, munkafolyamatok és védőeszközök munkavédelmi ellenőrzését.

4.2.11 Intézkedés az OMMF és ÁNTSZ által kiadott határozatokban megállapított hiányosságok megszüntetésére. A végrehajtás ellenőrzése.

4.3.5 Ellenőrzi a Munkavédelmi Szabályzatban, technológiai utasításokban, veszélyes anyagok biztonsági adatlapján előírt védőeszközök használatát.

4.2.12 A munkavégzéshez rendelkezésre álló munkaeszközök biztonságos üzemeltetési feltételeinek, az ellenőrző és időszakos felülvizsgálatok biztosítása

4.3.6 Részt vesz a létesítmények használatba vételi eljárásában, munkaeszközök munkavédelmi üzembe helyezési, újraindítási, biztonságtechnikai felülvizsgálati eljárásában.

4.2.13 Szakértői vizsgálatot igénylő veszélyes munkaeszközök, technológiák időszakos biztonsági felülvizsgálatai feltételeinek biztosítása.

4.3.7 Területén évente legalább egy alkalommal munkavédelmi oktatást tart, az oktatásokhoz segédanyagot biztosít.

4.2.14 Engedélyezési hatáskörébe tartozó veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzembe helyezésének, újra indításának munkavédelmi szempontból történő elrendelése.

4.3.8 Elkészíti az egyéni védőfelszerelés, védőeszköz, védőital, tisztálkodó szer juttatás helyi szabályozását.

4.2.15 Külső vállalkozókkal kötött munkavégzésre irányuló szerződéseknél a munkabiztonsági követelmények érvényesítése, betartásának ellenőrzése.

4.3.9 Végzi a munkabalesetek kivizsgálását.

4.2.16 Az alkalmazott eszközök, gépek, berendezések kezelési, karbantartási utasításainak biztosítása.

4.3.10 A munkabalesetet szenvedett munkavállalók az Mt. szerinti kártérítési ügyeinek intézése, adatszolgáltatás a KSZ szerinti kártérítés fizetéséhez.

4.2.17 Veszélyesnek nem minősülő munkaeszközök vizsgálatának ellenőrzése.

4.3.11 A külső munkáltatókkal kötött munkavégzésre irányuló szerződések munkabiztonsági feltételeinek meghatározása, érvényesítése, alkalmazásának ellenőrzése.

4.2.18 A technológiáknál alkalmazott veszélyes anyagok és készítmények egészségügyi és biztonsági követelményeinek biztosítása, betartása

4.3.12 Kapcsolatot tart a területi munkavédelmi képviselőkkel, szakhatóságokkal. 5

Értesítő


4.3.13 Munkavédelmi szakképesítés birtokában végzi a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatokat:

Munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő feladatok − veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének elrendelését megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat (Mvt. 21.§ (3) bek.); − veszélyes munkaeszköz és technológia újraindítását, áttelepítését megelőző vizsgálat (Mvt. 21.§ (6) bek.); − munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia vizsgálata, ha arra azért van szükség, mert az a rendeltetésszerű alkalmazás ellenére közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy azzal összefüggésben munkabaleset következett be (Mvt. 23.§ (2) bek.); − munkahelyi kockázatértékelés (Mvt. 54.§ (2) bek.); − megelőzési stratégia kialakítása (Mvt. 54.§ (6) bek.); − az egyéni védőeszköz juttatási rendjének meghatározása (Mvt 56.§).

Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatok − veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének elrendelését megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat (Mvt. 21.§ (3) bek.); − veszélyes munkaeszköz és technológia újraindítását, áttelepítését követő vizsgálat (Mvt. 21.§ (6) bek); − időszakos biztonsági felülvizsgálat – veszélyes technológia és egyéb jogszabály szakértői jogosultsághoz kötött munkaeszközök kivételével (Mvt. 23.§ (1) bek.); − munkahely, egyéni védőeszköz, technológia vizsgálata, ha arra azért van szükség, mert az a rendeltetésszerű alkalmazás ellenére közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy azzal összefüggésben munkabaleset következett be (Mvt. 23.§ (2) bek.); − munkahelyi kockázatértékelés (Mvt. 54.§ (2) bek.); − megelőzési stratégia kialakítása (Mvt. 54.§ (6) bek.); − az egyéni védőeszköz juttatási rendjének meghatározása (Mvt 56.§); − súlyos munkabaleset, valamint a munkaeszköz vagy technológia miatt azonos alkalommal és időben kettőnél több személynek sérülését vagy más egészségkárosodását előidéző munkabaleset kivizsgálása (Mvt. 65.§ (2) bek.).

4.4 A szolgálati egységvezető / ÁFU főnök, művezető ( 4.4.1 Tervezi, szervezi és ellenőrzi a munkafolyamatokat, a munkavállalók egyéni és csoportos feladatait. 4.4.2 Irányítja munkavállalók munkavégzését: kiadja, felülvizsgálja a munkavégzési engedélyeket és technológiai utasításokat. Intézkedik a munkavállalók biztonságát és egészségét veszélyeztető körülmények megszüntetéséről.

Egyéb, munkavédelmi szakképesítéshez kötött feladatok − munkabiztonsági készenléti szolgálat ellátása; − munkabalesetek vizsgálatainak felülvizsgálata; − munkavédelmi szakképesítéssel nem rendelkező munkavédelmi oktatást végzők továbbképzése; − szakmai és munkavédelmi képzés, továbbképzés munkabiztonsági ismereteinek oktatása; − egyéni védőeszközök megrendelésénél a munkavédelmi megfelelősség vizsgálata; − új típusú védőeszköz, kéztisztítószer, bőrvédő készítmény esetén a kipróbálás időtartamának, feltételeinek meghatározása; − az egyszemélyes munkavégzés korlátozásánál a második személy jelenléte szükségességének megállapítása; − koordinálja a munkaegészségügyi feladatokat.

4.4.3 Elkészíti az irányítása alá tarozó munkavállalók munkaköri leírásait, a technológiai folyamatok szabályozásait, – a munkavédelmi szabályok figyelembe vételével. 4.4.4 Közreműködik a munkabalesetek kivizsgálásában, valamint a kockázatértékelési dokumentumok elkészítésében és felülvizsgálatában. 4.4.5 Gondoskodik arról, hogy az irányítása alatt folyó munkákhoz szükséges, tárgyi, személyi, szervezési feltételek biztosítottak legyenek (pl. létszám, munkaeszközök, védőeszközök, védőital, tisztálkodási szerek, stb.). 4.4.6 Ellenőrzi a biztonságos és egészséges munkavégzés feltételeit, az alkohol- és dohányzás ellenes intézkedések végrehajtását, a munkahelyek szociális ellátottságát, a munkahelyek rendjét és tisztaságát, az egyéni és kollektív védelmet biztosító eszközök használatát, a munkaeszközök karbantartottságát.

Munkaegészségügyi szaktevékenység Munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat – jogszabályi felhatalmazás alapján – csak munkaegészségügyi (foglalkozás-orvostan, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népességtan) szakképesítéssel rendelkező végezhet.

4.4.7 Biztosítja a munkavállalók munkavédelmi oktatáson való részvételét, valamint a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokon való megjelenést. 6

Értesítő


4.4.8 Köteles a munkahelyen minden olyan magatartást megtiltani, amely a munkavégzés biztonságát veszélyezteti. Súlyos szabálytalanság esetén kezdeményezi a munkavédelmi szabályokat megszegő munkavállalóval szembeni szankciókat.

4.5.5 A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen: − a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról; − az egészség megóvására és a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról; − a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről.

4.4.9 Gondoskodik a baleset, rosszullét, üzemzavar, rendkívüli esemény esetén a szükséges intézkedések megtételéről és a továbbjelentési kötelezettségek teljesítéséről. 4.4.10 Felügyeli az irányítása alá tartozó munkaterületen az idegen szervezet munkavállalóinál a munkavédelmi szabályzatok, valamint a biztonsági és tűzvédelmi előírások betartatását.

4.5.6 A munkavédelmi bizottságok, képviselők működésének feltételeit a szervezeti egységek vezetőinek kell biztosítani: − a képviselet tanácskozásához a megfelelő helyiség használatát; − az adminisztráció végzéséhez szükséges eszközöket, kommunikációs lehetőséget, a vonatkozó szakmai előírásokat; − szolgálati megbízólevelet a működési területre; − egy választási ciklusban a megválasztást követő egy éven belül 16 órás képzésben, ezt követően évente 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét; Fentiek alapján célszerű együttműködési megállapodásban rögzíteni a munkavédelmi képviselő(k), illetőleg bizottság működésének helyi (konkrét) feltételrendszerét.

4.5 A munkavédelmi érdekképviseletek működése 4.5.1 Az Mvt. 70/A.§ (1) bekezdés figyelembevételével, a munkavállalók a munkavédelmi képviselőt (képviselőket) jogosultak választani. Ennek érdekében: − munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden olyan szervezeti egységnél, ahol az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább 50 fő; − illetve a szervezeti egységhez tartozó szolgálati egységeknél, ha a szolgálati egység vezetője az Mvt. 54-56.§-ban meghatározott munkáltatói jogosítványokat részben vagy egészben gyakorolja.

4.5.7 A munkavédelmi képviselők, bizottságok joggyakorlása működési területén – összhangban a törvényi szabályozással – a következőkre terjedhet ki: − a Központi Munkavédelmi Bizottság egyetértése szükséges az MVSZ kiadásához, módosításához; − működési területén a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól; − részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára, a munkavédelmi oktatásra, új munkahelyek létesítésére; − tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést; − véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét; − részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában; − indokolt esetben, a hatáskörrel rendelkező munkabiztonsági felügyelethez fordulhat; − a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit;

4.5.2 Az 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató szervezeti egységnél – amennyiben nem kerül sor munkavédelmi képviselő választásra – a munkáltató köteles tanácskozni a munkavállalókkal az Mvt. 70.§ban meghatározott témákban. 4.5.3 Azoknál a szervezeti egységeknél, ahol három, vagy három főnél több munkavédelmi képviselőt választottak, munkavédelmi bizottság hozható létre. A bizottság létrehozása esetén, a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat – ha azok a munkavállalók öszszességét érintik – a bizottság gyakorolja. A bizottság tárgyalásán – a bizottság kezdeményezésére – a szervezeti egység vezetője, vagy hatáskörrel rendelkező megbízottja köteles részt venni. A bizottságok, képviselők működésének feltételeit a szervezeti egységek vezetői biztosítani kötelesek. 4.5.4 A Rail Cargo Hungaria Zrt. felépítésének figyelembevételével a Rail Cargo Hungaria Zrt. Központi Munkavédelmi Bizottsága látja el az Mvt.-ben biztosított jogok társasági szintű gyakorlását. Működési feltételeit, kapcsolatrendszerét a Rail Cargo Hungaria Zrt. és a Rail Cargo Hungaria Zrt. Központi Munkavédelmi Bizottsága közötti együttműködési megállapodás szabályozza.

4.5.8 Az Mvt. 70/B.§ (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével társasági szinten paritásos munka7

Értesítő


védelmi testületet kell működtetni, amelyben, egyenlő számban vesznek részt a Rail Cargo Hungaria Zrt. és a munkavédelmi érdekképviseletek képviselői.

szerinti vizsgálat VNKK Kft, 203/2009. (IX. 18.) Kr. rendelet szerinti vizsgálat NKH). 4.6.1.3. A szervezeti egység vezetője – a humánpartner bevonásával – köteles kezdeményezni a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröknél a munkavállalók egészségi alkalmassági orvosi vizsgálatának elvégzését a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál (továbbiakban NKH) (Budapest, Teréz krt. 62.) Az NKH a Vasútegészségügyi Nonprofit Kiemelten Közhasznú Kft. (továbbiakban VNKK Kft.) diszpécserközpontjával egyezteti az egészségi alkalmassági vizsgálat helyét idejét és erről végzésben tájékozatja a munkáltatót és a munkavállalót.

4.5.9 A paritásos munkavédelmi testület működési feltételeiről, eljárási rendjéről a testületben lévő munkavállalói képviselők, és a munkáltató állapodnak meg. 4.5.10 A munkavédelmi képviselők munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőkre vonatkozó Mt. 28.§ (1) bekezdésben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselőt megválasztó munkavállalókat kell érteni.

4.6.1.4. Az orvosi vizsgálat után a VNKK Kft. tanúsítványban véleményezi a munkavállaló egészségi alkalmasságát a kért munkakörre. A tanúsítvány alapján az NKH határozatban közli a munkáltatóval és a munkavállalóval az alkalmassági véleményt. A határozat hatálybalépésével a foglalkoztathatóság az adott munkakörben lehetővé válik. Az előzetes, időszakos és soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatot a munkáltató a VNKK Kft. diszpécserközpontjában kezdeményezi, amely a területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi orvosnál intézkedik a vizsgálat elvégzéséről. A vizsgálat alapján a foglalkozás-egészségügyi orvos határozatban véleményezi az egészségi alkalmasságot, melynek hatálybalépése után a további munkavégzés lehetővé válik a kért munkakörben.

4.5.11 A szakszervezeti és munkavédelmi érdekképviseletek az Mt.-ben, illetve az Mvt.-ben előírt jogaik gyakorlása során a szervezeti egységek vezetői felé kezdeményezéssel élhetnek, tájékoztatást kérhetnek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik érvényesítése érdekében. A munkavédelmi érdekképviseletek kezdeményezésre a szervezeti egység vezetőjének intézkedni, vagy 8 napon belül írásban válaszolni kell. Amennyiben a kezdeményezéssel a szervezeti egység vezetője nem ért egyet, álláspontjának indokait – kivéve az azonnali intézkedést igénylő esetben – írásban köteles megküldeni. Az érdekvédelmi kezdeményezésről a Biztonsági vezetőt tájékoztatni kell. 4.6 Az alkalmazás munkavédelmi feltételei

4.6.1.5. Amennyiben az egészségi alkalmassági vizsgálat alapján hozott határozatban nem alkalmas vélemény szerepel, az ellen a munkavállaló, és a munkáltató fellebbezéssel élhet, a fellebbezés tényéről, egymást kölcsönösen tájékoztatja. A fellebbezést az NKH bírálja el, melynek orvosi véleményezésébe közreműködőként bevonhatja az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (továbbiakban OMFI) orvosát. Az egészségi alkalmasság vizsgálata és véleményezése rendeletekben meghatározott esetekben záró vizsgálattal egészül ki.

4.6.1 Az egészségi alkalmassági orvosi vizsgálatok rendszere 4.6.1.1. Az egészségi alkalmassági orvosi vizsgálatokat a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröknél a 203/2009. (IX. 18.) kormányrendelet szerint (a munkaköröket a rendelet 1. melléklete tartalmazza), a további más munkakört betöltő munkavállalókat a 33/1998 (VI. 24.) NM rendelet szerint kell végezni. A 203/2009. (IX. 18.) Kr. rendelet 7. § (1) szerinti munkaköröket (akik – ideiglenesen vagy tartósan – elsodrási határon belül, üzemi közlekedési téren balesetveszélyes körülmények között munkát végeznek), a 7.2. sz. melléklet tartalmazza. Azt a munkavállalót, aki az előírt munkaköri alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, a munkáltató – az orvosi vizsgálat megtörténtéig – nem foglalkoztathatja.

4.6.1.6. A Rail Cargo Hungaria Zrt. területén az egészségre ártalmas munkaköröket minden szervezeti egységnél a munkabiztonsági tevékenységet ellátó munkavállaló bevonásával – a foglalkozás-egészségügyi orvos egyetértésével – a munkahelyi expozíciós vizsgálatok eredményei alapján kell megállapítani, és az MVSZ 7.25. mellékletében kell felsorolni.

4.6.1.2. A szervezeti egység vezetője – a humánpartner bevonásával – köteles a munkavállalókat az alkalmassági orvosi vizsgálat elvégzése érdekében az illetékes foglalkozás-egészségügyi orvoshoz küldeni, a vizsgálat elvégzéséről meggyőződni, az érvényességét figyelemmel kísérni. (33/1998 (VI. 24.) NM rendelet

4.6.1.7. A kockázatértékelés alapján munkaegészségügyi szűrővizsgálatra kötelezett munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókat a foglalkozás-egészségügyi orvos által előírt időközökben szűrővizsgálatra kell küldeni, melyet az előzetes orvosi vizsgálat során is el kell végezni. A munkavállaló vizsgálatra való küldéséért 8

Értesítő


a szolgálati egység vezetője a felelős, a vizsgálatra küldést, a Fokozott expozíció miatt munkakörükből kiemelt munkavállalókat csak negatív eredményű kontrollvizsgálat után lehet eredeti munkakörükbe visszahelyezni. A fokozott expozíció bejelentést a foglalkozás- egészségügyi orvos az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelőség illetékes felügyelőségére teszi meg a 27/1996NM rendelet alapján és egyben értesíti a Rail Cargo Hungaria Zrt. vasútbiztonsági és védelmi vezetőjét. A munkakörből történő kiemelés szükségességéről, valamint visszahelyezéséről a foglalkozás-egészségügyi orvos a munkáltatót köteles tájékoztatni.

– beutalás alkalmassági orvosi vizsgálatra (33/1998. NM rendelet 16. melléklete); – munkaköri leírás. 4.6.2.1.2. Az alkalmassági véleményt a humánpartner kezeli és a következő vizsgálat időpontját figyelemmel kíséri. 4.6.2.1.3 Azon dolgozók, akik munkájukat a 203/2009.Korm.rendelet 7.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint végzik (ld. 7.2. melléklet), a munkaköri alkalmassági vizsgálataikat ki kell bővíteni a 203/2009. Korm. rend. 3. melléklet III. csoport követelményeire (III/A).

4.6.1.8. A szervezeti egység vezető, vagy humánpartnere köteles értesíteni a humánszolgáltatót, és a foglalkozás-egészségügyi orvost, ha munkavállalója szolgálati helyét, megváltoztatta.

4.6.2.1.4 A munkaköri alkalmassági vizsgálatnál figyelembe kell venni a munkavállaló munkahelyi kockázatait, az expozíciókat, és a vonatkozó jogszabályok alapján történik az időszakos orvosi munkaköri alkalmassági vizsgálatok gyakoriságának megállapítása, a szükséges expozíciós vizsgálatok irányát a 7.25. melléklet tartalmazza.

4.6.1.9. A rendszeresen képernyős munkahelyen dolgozó munkavállalók az 50/1999. (XII.3.) EüM. rendeletben foglaltak szerint kétévente látásvizsgálaton kötelesek részt venni. A Rail Cargo Hungaria Zrt.-re vonatkozó részletes szabályozást, a 7.23. sz. melléklet tartalmazza.

Előzetes orvosi vizsgálatot kell végezni: a) újfelvételes munkavállaló esetén b) fennálló munkaviszony esetében, valamely alacsonyabb munkaköri csoportba sorolt alkalmassági követelményeket támasztó munkakörből magasabb alkalmassági követelményeket támasztó munkakörbe történő áthelyezés előtt, c) egyéb munkakörből, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörbe történő áthelyezés előtt, d) ha a munkakörben a tevékenységét bármely okból hat hónapot meghaladó időtartamban nem folytatta e) amennyiben az új munkakörben vagy munkahelyen a korábbinál nagyobb vagy eltérő jellegű megterhelésnek lesz kitéve.

4.6.1.10. A látásvizsgálatra való küldés Kérelmét, (az ehhez rendszeresített nyomtatványt a 7.24. sz. melléklet tartalmazza) és a képernyős munkakörök Nyilvántartásának vezetését a területileg illetékes humán szolgáltató végzi az időszakos orvosi vizsgálatokra előírtak szerint. Az a dolgozó esetében, aki a 203/2009.Kormány rendelet 1. mellékletébe tartozó munkakörben foglalkoztatott, és a munkaköri alkalmassági vizsgálaton „nem alkalmas” minősítést kapott, kezdeményezni kell az egészségi alkalmasság soronkívüli vizsgálatát. 4.6.1.11. Az orvosi vizsgálat után a munkavállalók a foglakozás-egészségügyi orvosi minősítésnek megfelelő munkakörben (munkakörökben) foglalkoztathatók.

A vizsgálatokhoz mellékelni kell: a) „Kérelem lap” (az NKH felé 2200 Ft-os illetékbélyeggel); b) Beutalás egészségi alkalmassági vizsgálatra nyomtatvány; c) A kockázatértékelés (munkavédelmi koordinátor készíti); d) Egyéni munkaköri leírás; e) Korábbi alkalmassági vizsgálatról készített alkalmassági tanúsítványt is.

4.6.1.12. Az egészségi alkalmassági vizsgálat lehet előzetes, időszakos és soron kívüli. Az egészségi alkalmasság vizsgálata és véleményezése rendeletekben meghatározott esetekben záró vizsgálattal egészül ki 4.6.2 Az egészségi alkalmassági orvosi vizsgálatok rendje 4.6.2.1 Előzetes alkalmassági orvosi vizsgálat folyamata

4.6.2.2. Időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat folyamata Az időszakos vizsgálat célja a munkavállaló egészségi állapotában bekövetkezett olyan esetleges változások megállapítása és figyelemmel kísérése, melyek befolyásolhatják az adott munkakörben történő további foglalkoztatást.

4.6.2.1.1 A munkavállaló foglalkoztatása előtt a – munkáltató kezdeményezésére – a területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi orvosnál részt kell venni munkaköri alkalmassági vizsgálaton. A vizsgálathoz szükséges dokumentáció 9

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. c) 203/2009. (IX. 18.) kormányrendelet szerinti 1. mellékletben felsorolt munkakörökben lévő a munkavállaló a munkaköre vagy feladatköre ellátásával öszszefüggésben munkabalesetet szenved; d) heveny foglalkozási betegség gyanúja, fokozott káros expozíciója, eszméletvesztése, vagy betegsége, rosszulléte következett be; e) egészségkárosodás mértékének megállapítása céljából orvos-szakértői vizsgálaton vett részt; f) A munkavállaló bármely, harminc naptári napot meghaladó keresőképtelensége után soron kívüli vizsgálatra köteles.

Időszakos vizsgálatot kell végezni: a) az I. és II. munkaköri csoportba besorolt tevékenységet végző munkavállaló: aa) 55 éves kor alatt háromévente, ab) 55 éves kor felett évente, b) a III. munkaköri csoportba besorolt, valamint a 7.2. sz. mellékletben meghatározott tevékenységet végző munkavállaló: ba) 60 éves kor alatt háromévente, bb) 60 éves kor felett évente. c) a nem csoportba besorolt munkavállalók esetében háromévente, kivéve az idősödő, nyugdíjkorhatárt betöltött, és a 18 éve alatti személyeket, akik évente kötelezettek

A soron kívüli és a záró vizsgálatot is az időszakos vizsgálathoz szükséges dokumentációval kell kezdeményezni.

Az időszakos vizsgálat hatályát a vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi orvos, rövidebb időtartamban is megállapíthatja, amennyiben a munkavállaló egészségi vagy pszichés állapota ezt indokolja.

A humánpartnerek feladata szorosan együttműködni a munkavédelmi koordinátorral, és a munkáltatóval, hogy információt kapjon a bármely okból táppénzen lévő munkavállaló felgyógyulásáról, és intézkedjen a munkavállaló orvosi vizsgálatra való küldéséről.

Az időszakos vizsgálatra küldés rendje: a) A Humán Partner Szervezet 3 hónapra előre elkészítik valamennyi, az adott időszakban érintett munkavállaló vizsgálati anyagát, ezt a munkavállaló, és a munkáltatói is 60 nappal korábban megkapja, így a meghatározott időre a munkavállaló vezénylése megtörténik, b) A Humán Partner Szervezet minden éven december 10-ig megküldi a munkáltatónak, és a munkavédelmi szervezetnek a következő évben esedékes időszakos orvosi vizsgálatokra küldendő munkavállalók adatait, c) A munkavállalók az orvosi vizsgálatot követően a részükre átadott alkalmassági dokumentumot kötelesek a munkáltatónak átadni, a munkavállalón csak érvényes alkalmasságival végezhet munkát, d) A vizsgálatokhoz mellékelni kell: – Vizsgálatra felkérés (csoportosság esetén a hatósági eljárásra 2200 Ft-os illetékbélyeggel); – Beutalás egészségi alkalmassági vizsgálatra nyomtatvány; – A kockázatértékelés (munkavédelmi koordinátor készíti); – Egyéni munkaköri leírás; – Korábbi alkalmassági vizsgálatról készített alkalmassági tanúsítványt is.

4.6.2.4. Záró egészségi alkalmassági vizsgálat folyamata Záró vizsgálatot kell végezni: a) a külön jogszabályban meghatározott, emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol vagy ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően, a tevékenység vagy a munkaviszony megszűnésekor, b) idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés vagy munkakörnyezet megszűnésekor, továbbá c) ha a munkavállaló korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott, a tevékenység vagy a munkaviszony megszűnésekor. A záró vizsgálat esetében a Humán Partner Szervezetnek azonos módon az időszakos, és soron kívüli vizsgálatok rendje szerint kell eljárni. 4.6.3 A munkavédelmi képzés, oktatás Minden Rail Cargo Hungaria Zrt. által foglalkoztatott munkavállalónak rendelkeznie kell a munkakörének ellátásához szükséges munkavédelmi ismeretek készség, és jártasság szintű ismeretével, alkalmazásával.

4.6.2.3. Soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat folyamata A munkavállaló soron kívüli vizsgálatot kell végezni: a) az egészségi állapotában vagy magatartásában olyan érzékelhető változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör biztonságos ellátására; b) a forgalom biztonságát veszélyeztető helyzetet idéz elő, balesetet okoz;

Ennek érdekében differenciált munkavédelmi oktatást kell tartani: – az oktatást végzőknek, – az újfelvételes munkavállalóknak, – a rendszeres szakmai oktatásra kötelezett, – a nem szakmai oktatásra köztelezett, – a munkavállalók tevékenységének irányításával, ellenőrzésével megbízottak részére. 10

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. delmi oktatásban kell részesíteni. A gyakorlati oktatás a felügyelet alatti foglalkoztatás ideje alatt is megtartható.

4.6.3.1 A munkavédelmi szakképesítéssel nem rendelkező munkavédelmi oktatást végzők képzése 4.6.3.1.1 Évente 4 óra munkavédelmi továbbképzésben kell részesíteni a munkavédelmi szakképesítéssel nem rendelkező munkavédelmi szakmai oktatást végző munkavállalókat.

4.6.3.2.5. A tanfolyam jellegű képzések esetében a munkavédelmi oktatási tematika, az oktatási óraszám a Rail Cargo Hungaria Zrt.-re hatályos „Szakmai Képzési Utasításban” meghatározott vizsgakövetelményekkel összhangban kerül meghatározásra.

4.6.3.1.2 A továbbképzés keretében ismertetni kell: – az időközben hatályba lépett országos vasúti, és a Rail Cargo Hungaria Zrt. hálózati szintű – munkavédelemre vonatkozó – szabályokat, módosításokat; – a Rail Cargo Hungaria Zrt. törekvéseit, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos foglalkoztatás feltételrendszerének fejlesztésére; – a műszaki-technikai, technológiai módosítások, fejlesztések munkabiztonságra gyakorolt hatásait, az új veszélyforrások hatásmechanizmusát, az ellenük való védekezés módját; – a balesetek vizsgálataiból megállapított baleseti okok megelőzésére tett intézkedéseket; – a munkabiztonsági ismeretek készségszintű elsajátításához szükséges alapvető oktatási, tartalmi, formai, módszertani elemeket.

4.6.3.2.6. Az elméleti és gyakorlati oktatásra is kötelezett munkavállalók csak munkabiztonsági szempontú felügyelet alatt foglalkoztathatók, ameddig a munkavégzésükhöz szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal nem rendelkeznek. A munkavállalók csak munkabiztonsági szempontú felügyelet alatt foglalkoztathatók, ameddig a munkavégzésükhöz szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal nem rendelkeznek. 4.6.3.2.7. Felügyelet ellátásával csak olyan személy bízható meg, aki szakirányú vasúti, vagy állami szakmai képzettséggel és az adott területen megfelelő helyismerettel, valamint szakmai gyakorlattal, továbbá a szükséges munkabiztonsági ismeretekkel is rendelkezik. A felügyeletért felelős személyt a szolgálati egység vezetője a 7.4. sz. melléklet szerinti „Megbízólevél”-en írásban bízza meg, amelyet kimutathatóan kell átadni. A megbízólevelet a sikeres beszámoltatás után az „Oktatási napló” mellékleteként kell megőrizni.

4.6.3.2 Az újfelvételes munkavállalók munkavédelmi oktatása 4.6.3.2.1 A munkaviszonyba lépő valamennyi újfelvételes munkavállaló részére munkába állítás előtt egy óra elméleti munkavédelmi oktatást kell megtartani a betöltendő munkakör, tevékenység biztonsági, egészségügyi kockázatainak figyelembevételével. Az elméleti, és gyakorlati oktatás tematikáját a 7.3. sz. melléklelet tartalmazza.

4.6.3.2.8. A felügyeleti idő letelte után a szervezeti, szolgálati egység vezetőjének és a munkabiztonsági szakelőadó együttesen – munkavédelmi vizsga keretében – írásban és visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a tevékenységéhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket elsajátította, készséggel és jártassággal alkalmazni tudja. Az eredményes munkavédelmi vizsgát a munkaügyi nyilvántartó rendszerben a munkavállaló képzettségi adatai között nyilván kell tartani. Eredménytelen vizsga esetén az oktatást, a felügyelet alatti munkavégzést meg kell ismételni. Ismételten meg kell győződni az ismeretek elsajátításáról. Az ismeretek sikeres elsajátításáig a munkavállaló az adott munkakörben önállóan nem foglalkoztatható.

4.6.3.2.2 Az elméleti oktatást még a munkába állítás előtt kell megtartani. A gyakorlati oktatás a felügyelet alatti foglalkoztatás ideje alatt is megtartható. Az elméleti oktatást a szervezeti egység munkabiztonsági tevékenységet ellátó munkavállalója végzi, a gyakorlati oktatást a szolgálati egységnél kell megtartani és dokumentálni. 4.6.3.2.3 Azokban a munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók, akik tevékenységük közben veszélyes gépeket, berendezéseket, technológiákat nem működtetnek, illetve a munkahelyi kockázatértékelés alapján közepes, vagy annál magasabb veszélyességűnek minősülő tevékenységet nem folytatnak, mentesülnek a gyakorlati munkavédelmi oktatás és a felügyelet alatti foglalkoztatás alól. Részükre egy óra elméleti munkavédelmi oktatást kell tartani.

4.6.3.3 A rendszeres szakmai oktatásra kötelezett oktatása 4.6.3.3.1 A Rail Cargo Hungaria Zrt.-re hatályos „Szakmai Képzési Utasítás” szerint rendszeres szakmai oktatásra kötelezettek részére a munkavédelmi ismereteket a rendszeres szakmai oktatás keretében kell oktatni.

4.6.3.2.4. A 4.7.3.2.3. pontba nem tartozó munkakörökben foglalkoztatásra kerülő munkavállalókat legalább két óra elméleti és két óra gyakorlati munkavé11

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. – a jogi, igazgatási, IT, HR, koordináció, belsőellenőrzés, projekt-menedzsment, kontrolling, pénzügyi, kommunikációs, szakterületen dolgozók; – ügyvitelt ellátó munkavállalók a folyamatos önképzés mellett a tevékenységük végzéséhez szükséges munkavédelmi ismeretekről a 7.5. sz. melléklet szerinti írásbeli nyilatkozattal tehetnek eleget a munkavédelmi oktatási kötelezettségüknek. A nyilatkozatot tevők részére a munkáltató – az önképzés elősegítése céljából – biztosítja, a munkavédelmet érintő utasításokat, információkat. A nyilatkozatot a személyi anyagok között kell megőrizni.

4.6.3.3.2 Az oktatás során a szakmai oktatás tárgyát képező munkabiztonsági ismereteken túlmenően ismertetni kell: – az Mvt.-ből, végrehajtási rendeleteiből és a biztonsági szabályzatokból a munkavállalók tevékenységére vonatkozó követelményeket; – az időközben módosított, hatályba lépett – a munkavédelmet érintő – állami jogszabályok és belső utasítások helyi végrehajtási követelményeit; – a bekövetkezett munkabalesetek, veszélyeztetések ok-okozati összefüggéseit, a megelőzésre hozott intézkedéseket; – az alkalmazott technológiák, gépek, berendezések működésével összefüggő új, fontosnak tartott munkabiztonsági követelményeket, a vonatkozó gyakrabban megszegett biztonsági szabályokat; – az érintett munkakörökre jellemző kockázatokat, baleseti veszélyeket, foglalkozási ártalmakat, az ellenük való védekezés módját; – a tevékenységhez kapcsolódó egészségügyi ismereteket; – a technológiai változásokat, módosításokat; – a vasúti technológiai területeken fokozott veszélyt jelentő közlekedés általános biztonsági szabályait; – a hatósági felügyeleti szervek, a központi és üzletági ellenőrzések megállapításait, az általuk kiadott oktatási anyagokat; – egyéb, helyileg szükségesnek ítélt munkabiztonsági ismereteket.

4.6.3.4.1 A munkakörük, és tevékenységi körökből adódóan differenciált munkavédelmi oktatást kell tartani a rendszeres szakmai oktatásra nem kötelezett – nem irányító, szabályozó, ellenőrző munkakörben dolgozó munkavállalók részére. 4.6.3.4.2 Időtartama éves viszonylatban egy óra, az oktatás során, a 7.3. sz. mellékletben felsoroltakat kell oktatni, és ezt az „Oktatási napló”-ban dokumentálni. 4.6.3.5 Eseti munkavédelmi oktatást kell tartani: – munkahely, munkakör vagy tevékenység változásakor; – hat hónapot meghaladó folyamatos távollét után újbóli munkába álláskor; – az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés helyi körülményeinek változásakor; – technológiai módosítás esetén, új technológia bevezetésekor; – új gép, berendezés üzembe helyezésekor; – a munkavégzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértése miatt munkabalesetet szenvedett, vagy ez okból személyi, illetve vasútüzemi rendkívüli eseményt előidéző munkavállaló részére; – a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység vezetője utasítására; – a Rail Cargo Hungaria Zrt. vasútbiztonsági és védelmi vezető kezdeményezésére; – ha a szervezeti egység területén olyan súlyos munkabaleset, foglalkozási megbetegedés, vagy sérüléssel nem járó, de a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztető esemény történt, amely a munkavállalók meghatározott köre számára munkakörük vagy tevékenységük alapján tanulságul szolgálhat; – egyéb esetekben, amikor a szervezet/szolgálati egység vezetője munkabiztonsági szempontból indokoltnak tartja.

Az oktatás után írásban vagy próbaszerű visszakérdezéssel kell meggyőződni, hogy a munkavállaló a tevékenységével összefüggő munkavédelmi ismereteket megfelelő készséggel és jártassággal ismeri és ezeket alkalmazni is tudja. A meggyőződés módját, eredményét az „Oktatási napló”-ban dokumentálni kell. Amenynyiben az ismeretek elsajátítása nem kielégítő, a hiányos ismereteket újból kell oktatni. Az oktatáson – a szakmai oktatás részét képező munkabiztonsági ismereteken túlmenően, – a munkavédelmi oktatás időtartama éves viszonylatban nem lehet két óránál kevesebb. Az oktatást végzők részére a munkabiztonsági szakemberek – a bekövetkezett balesetek ok-okozati figyelembevételével – negyedévente oktatási anyagot, és évente oktatási tematikát készítnek. Ha a munkavállaló több munkakörhöz tartozó tevékenységet lát el, akkor számára valamennyi tevékenységhez tartozó munkabiztonsági ismereteket oktatni kell. 4.6.3.4 A rendszeres szakmai oktatásra nem kötelezett munkavállalók oktatása

4.6.3.5.1 Az oktatás után írásban vagy próbaszerű visszakérdezéssel kell meggyőződni, hogy a munkavállaló a munkavédelmi ismereteket megfelelő készséggel és jártassággal elsajátította, és ezeket alkalmazni is tudja. A visszakérdezés eredményét az „Oktatási Napló”-ban dokumentálni kell.

Azok a munkavállalók, akik a munkakörökből adódóan szabályozási, irányítási és ellenőrzési tevékenységet folytatnak, továbbá 12

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. meghatározott képzésen részt vett, oktatással megbízott végzi. Az oktatást külön Oktatási naplóban kell dokumentálni. Évente legalább egy alkalommal az oktatás megtartása a területi védelmi koordinátor feladata.

4.6.3.5.2 Munkakör, tevékenység változáskor, új technológia bevezetésekor gyakorlati munkavédelmi oktatást is kell tartani a 7.3. sz. melléklet tartalmi követelményekkel. A követelmények készséggel és jártassággal való elsajátításáig a munkavállaló csak felügyelet alatt foglalkoztatható.

4.6.3.6.4 A munkavédelmi oktatáson, pótoktatáson való részvétel nyilvántartását, a „Szakmai képzési Utasítás” szerint kell végezni. A pótoktatás eljárási szabályait a „Szakmai képzési Utasításban” tartalmazza. A munkavédelmi oktatásoknál „Oktatási naplót” kell rendszeresíteni. Az „Oktatási napló”-nak legalább az alábbiakat kell tartalmazni: – oktatás tematikája; – oktatás időpontja; – az oktató neve, beosztása; – oktatáson résztvevők olvasható, sajátkezű aláírása, beosztása; – az ismeretanyag elsajátításáról való meggyőződés módja.

4.6.3.5.3 Eseti munkavédelmi oktatás anyaga írásos formájában is az érintettek tudomására hozható, amennyiben egyértelmű információkat ad. Az írásban történő tudomásul vétel, az oktatott anyag készséggel és jártassággal való elismerésének minősül. 4.6.3.5.4 Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek készséggel és jártassággal történő alkalmazásáról az oktatást végzőknek ellenőrzés keretében meg kell győződniük. 4.6.3.5.5 A gyakorlaton lévő tanulók vagy hallgatók gyakorlati tevékenységet csak felügyelet alatt végezhetnek. A gyakorlat megkezdésekor elméleti és gyakorlati ismeretekből munkavédelmi oktatást kell részükre tartani. Az oktatás során a gyakorlati tevékenységükkel összefüggő munkabiztonsági ismereteket kell oktatni. Próbaszerű visszakérdezéssel meg kell győződni az ismeretek elsajátításáról. A felügyeletért felelős személyt a 7.4. sz. melléklet szerint írásban kell megbízni.

4.6.3.6.5 A munkáltatónak biztosítani kell a munkabiztonsági szervezet éves munkavédelmi továbbképzését, a munkavédelmi szakmai ismeretek fejlesztése érdekében. 4.6.3.7 Elsősegélynyújtás oktatása 4.6.3.7.1 Az egészségügyi szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalók olyan elsősegély-nyújtási ismeretekre történő kioktatása, amely alapján sérülés, rosszullét esetén az alapvető teendőket egészségügyi szakképzettséggel rendelkező személy megérkezéséig el tudják látni.

4.6.3.5.6 A Rail Cargo Hungaria Zrt. területén munkát végző idegen munkáltatók munkavállalói munkavédelmi oktatásának kötelezettségéről, feltételeiről a vállalkozási szerződésben vagy külön írásban kell megállapodni.

4.6.3.7.2 Rendszeres elsősegélynyújtási oktatásban kell részesíteni, az alábbi munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókat: – közúti gépjárművezetőket; – azon a munkahelyen ahol egyidőben 10 főnél több munkavállaló végez munkát, ott a szolgálati egység vezetője jelöl ki munkavállalókat elsősegélynyújtó oktatásra;

4.6.3.6 Munkavédelmi oktatást végzők feladatai 4.6.3.6.1 A munkavédelmi szakképesítéssel nem rendelkezők munkavédelmi oktatását lehetőleg felsőfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezőnek kell megtartani. 4.6.3.6.2 Újfelvételes munkavállalók elméleti munkavédelmi oktatását, a területi védelmi koordinátornak kell a humánpartner értesítése alapján elvégezni, Oktatási Naplóban dokumentálva. A gyakorlati munkavédelmi oktatást a szolgálati egységeken kell megtartani és dokumentálni. Végzésére a tevékenységet jól ismerő, szakmailag felkészült munkavállalót kell a szervezeti (szolgálati) egység vezetőjének megbízni. A vizsgáztatást munkavédelmi szakember, és a szervezeti (szolgálati) egység vezetője, vagy az általa megbízott vezetője végzi el.

4.6.3.7.3 Az egészségügyi szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalók olyan elsősegély-nyújtási ismeretekre történő kioktatása, amely alapján sérülés, rosszullét esetén az alapvető teendőket egészségügyi szakképzettséggel rendelkező személy megérkezéséig el tudják látni. 4.6.3.7.3.1 Az elsősegélynyújtás oktatását évente egy alkalommal kell tartani. Az oktatás megszervezése a szervezeti egységek feladata. Az oktatásról kimutatható nyilvántartást kell vezetni a szervezeti (szolgálati) egységeken.

4.6.3.6.3 A rendszeres szakmai oktatásra kötelezettek munkavédelmi oktatását, a 4.7.3.1. pontban 13

Értesítő


4.6.3.7.3.2 Az elsősegélynyújtás oktatását foglalkozás-egészségügyi orvos vagy legalább középfokú egészségügyi szakképesítésű előadó tarthatja. Az oktatást videó oktatófilm, egyéb korszerű oktatási eszköz alkalmazásával is meg lehet tartani.

4.6.4.1.7 A védőeszköz ellátás (kiválasztás, juttatási rend) meghatározása munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül, amelyet a szervezeti egység munkabiztonsági szaktevékenységét ellátó végez el. A védőeszköz kiválasztásába, juttatási rendjének meghatározásába be kell vonni a munkavédelmi képviselőt, és a foglalkozás-egészségügyi orvost, akik jogosultak a védőeszköz kiválasztására javaslatot tenni, és a helyi szabályozást aláírásukkal ellátni.

4.6.3.7.3.3 A munkahelyi elsősegély-nyújtás egységes szabályozását és végrehajtását, a 7.36. sz. melléklet tartalmazza 4.6.4 Egyéni védőeszközök juttatása

4.6.4.1.8 A védőeszköz-ellátásról a szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni. A szervezeti egység vezetője a védőeszköz-ellátási szabályok ismételt felülvizsgálatát indokolt esetben (pl.: anyagi ráfordítás, technológia változása, túlzottnak vagy alacsonynak tartott védelmi szint meghatározása stb.) jogosult kezdeményezni.

4.6.4.1. Általános szabályok 4.6.4.1.1 Ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei műszaki és egyéb szervezési intézkedésekkel nem valósíthatók meg, akkor a munkáltató köteles a munkavállalót a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőeszközzel ellátni, amelyet a munkavállaló az előírt esetekben köteles rendeltetésszerűen viselni.

4.6.4.1.9 A Rail Cargo Hungaria Zrt. területén hatósági személyként eljáró, valamint a polgári jogi szerződés alapján, vagy vállalkozói jogviszonyban munkát végző más munkáltatók és munkavállalóik védőeszközzel történő ellátásáról nem a Rail Cargo Hungaria Zrt. gondoskodik, kivéve, ha az ellátásra – a munkáltatóval kötött szerződésben vagy más megállapodásban – a Rail Cargo Hungaria Zrt. kötelezettséget vállal.

4.6.4.1.2 Az egyéni védőeszközökkel kapcsolatosan, az alkalmazható védőeszközök – nem teljes körű – felsorolását a 7.6. sz. melléklet tartalmazza. 4.6.4.1.3 A munkavállaló a védőeszközt nem viheti el a munkahelyéről, kivéve, ha a munkáltató engedélyezte. A munkáltató a védőeszköz elvitelét akkor engedélyezheti, ha: – a munkavégzés helye változó, és a munkáltató más módon nem tudja biztosítani a védőeszközt a munkavállaló számára (pl.: a munkáltató által elrendelt, illetve engedélyezett külső munkák végzéséhez); – a védőeszköz elvitelét közegészségügyi előírások nem tiltják.

4.6.4.2 Az ellátás szabályozása 4.6.4.2.1 Az ellátandók körét, a biztosítandó egyéni védőeszközöket, és a közös használatú védőeszközöket a 7.9. számú melléklet tartalmazza. A szervezeti egység vezetője a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó segítségével, a mellékletben meghatározott védőeszközökön felül további védőeszközöket is meghatározhatnak, és azt a melléklethez kell csatolni. A csatolt védőeszközökhöz mellékelni kell a munkaköröket, a használat pontos körzetét, és a használati szabályokat.

4.6.4.1.4 A változó munkahelyen foglalkoztatott munkavállalók védőeszközt a munkahelyükről a tényleges munkavégzés helyére vihetik.

4.6.4.2.2 A védőfelszereléssel való ellátásáért az anyaggazdálkodással megbízott munkavállaló a felelős.

4.6.4.1.5 Ha a munkavégzés során fellépő kockázatok, ártalmak ellen előírt védőeszköz a munkavállaló részére nem biztosítható, a munkavállalót a kockázattal járó munka elvégzésére nem szabad utasítani. Ez esetben a munkavállaló a munkavégzést jogszerűen tagadja meg.

4.6.4.2.3 A személyre szólóan kiadott egyéni védőeszközöket a munkavállaló a részére biztosított öltözőszekrényben köteles tárolni, a közös használatú védőeszközöket a szolgálati helyen közös használatú helyiségben/szekrényben köteles tárolni, őrizni.

4.6.4.1.6 Ha a védőeszköz a rendeltetésszerű használat során a munkavállaló életére, egészségére vagy testi épségére veszélyesnek bizonyult, illetőleg védelmi képessége a személyi biztonságot veszélyeztető mértékben csökkent, vagy megszűnt, vagy ezzel öszszefüggésben munkabaleset következett be, megfelelősségét a szervezeti egységnél munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó munkavállaló soron kívül köteles kivizsgálni. A vizsgálat elvégzéséig, a balesetet okozó védőeszköz típust nem szabad használni.

4.6.4.2.4 Az védőeszköz védelmi képességének elvesztéséig használható, kihordási ideje nincs, a védőruhát ki kell cserélni, ha: – elhasználódott; – védelmi képessége a vonatkozó szabványokban, kezelési, használati utasításokban meghatározott mértéket meghaladóan lecsökkent; 14

Értesítő


– a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó szakember megállapítása szerint nem megfelelő védelmet biztosít.

4.6.4.4 Megrendelés, beszerzés 4.6.4.4.1 A védőeszközök megrendelését a szervezeti egység anyaggazdálkodással megbízott munkavállalója köteles elkészíteni a 7.9. sz. mellékletben foglaltak alapján.

4.6.4.2.5 Abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, vagy más olyan munkakörbe kerül áthelyezésre, ahol védőeszközök használata nincs kötelezővé téve, azokat haladéktalanul köteles a Társaság részére visszaszolgáltatni. A vissza nem szolgáltatott védőeszközök teljes beszerzési értékével a munkavállalót meg kell terhelni és munkabéréből le lehet vonni az arányos értéket.

4.6.4.4.2 Központi beszerzési hatáskörbe tartozó védőeszköz beszerzéséhez a Biztonsági és védelmi vezető szakmai egyetértése szükséges. 4.6.4.4.3 A védőeszközök beszerzésének folyamatát, központi, illetve helyi hatáskörbe tartozó védőeszközök körének meghatározását, kiszolgálását, nyilvántartását, elszámolási szabályait, selejtezési módját a hatályos anyaggazdálkodási és pénzügyi utasítások tartalmazzák.

4.6.4.2.6 Azokban az esetekben, amikor a dolgozó eredeti munkakörétől eltérően, időlegesen vagy csak meghatározott időtartamra olyan jellegű munka végzésére van vezényelve, vagy irányítva, ahol az előírt védőeszközt biztosítani kell, csak úgy állítható munkába, ha erről a munkahelyi vezető gondoskodik.

4.6.4.5 Védőeszközök karbantartása, vizsgálata, cseréje, selejtezése

4.6.4.2.7 A védőeszközök kötelező használata előírás, tehát nem juttatás, ezért azoknak pénzbeli megváltása nem lehetséges.

4.6.4.5.1 A védőeszközök karbantartását, időszakos biztonsági felülvizsgálatát (gyakoriság, műszaki tartalom, a vizsgálatot végző személyi feltételei stb.) a gyártó (forgalmazó), vagy a termékre vonatkozó egyéb munkavédelmi szabály előírásai szerint kell végrehajtani.

4.6.4.3 A védőeszközök alkalmazhatósága, ellenőrzése 4.6.4.3.1 A védőeszközök rendeltetésszerű használatát, védelmi képességét az ellenőrzéseken rendszeresen vizsgálni kell.

4.6.4.5.2 A munkavállaló a részére kiadott védőeszközt minden használatbavétel előtt köteles – a részére oktatott módon és tartalommal – megvizsgálni. Ha a vizsgálat során olyan mértékű meghibásodást tapasztal, ami – véleménye szerint – a védőeszköz védelmi képességét csökkenti, észrevételét köteles a közvetlen munkairányítójának jelenteni. A közvetlen munkairányító – alkalmas módon (pl.: a védőeszköz cseréjével) – köteles a hiányosság megszüntetésére intézkedni.

4.6.4.3.2 Ha a munkavállaló a tevékenységhez előírt védőeszközt nem, vagy nem rendeltetésszerűen viseli, az előírás-ellenes munkavégzéstől – kötelezettségének teljesítéséig – el kell tiltani. A munkavégzést a munkavállaló ügyrend szerinti szolgálati felettesei, vagy az adott szervezeti (szolgálati) egységnél ellenőrzésre jogosult személyek tilthatják meg, melyet írásban a 7.27. sz. melléklet szerint a munkavállalónak tudomására kell hozni

4.6.4.5.3 A védőeszközök szakszerű tisztításáról, mosásáról, fertőtlenítéséről és folyamatos cseréjéről a felhasználó (a védőeszközt állagban tartó és a kiszolgáló) szervezeti egység köteles gondoskodni. A védőeszközök selejtezését a selejtezés időpontjában hatályos utasítás szerint kell végrehajtani.

4.6.4.3.3 Védőeszközként csak EK-jelöléssel ellátott, érvényes „Egyéni védőeszköz minősítő bizonyítvány”-nyal, vagy – az 1-es kategóriába tartozó, EU területén gyártott védőeszköznél – „EK megfelelőségi nyilatkozat”-tal, a 2-es és 3-as kategóriába tartozó és az EU területén kívül gyártott védőeszközöknél „EK típusbizonyítvány”-nyal rendelkező eszközöket szabad beszerezni, illetve kiadni és használatba venni. Ha az EK jelölés a védőeszközön annak mérete vagy jellemzője miatt nem helyezhető el, akkor a jelölést csomagolásnak kell tartalmaznia. Tanúsító okmányokat az anyagbeszerző, kiadónak a kötelessége tárolni, és szükséges esetben a felhasználónak a rendelkezésére bocsátani.

4.6.4.6 Védőeszközökkel kapcsolatos oktatás A szervezeti egység munkavállalóval munkabiztonsági tevékenységet ellátónak, az új típusú védőeszköz első használatbavételét megelőzően oktatás keretén ismertetnie kell: – azoknak a kockázatoknak a jellegét és mértékét, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi; – a védőeszköz használatának – szükség szerint gyakorlati bemutatással, gyakoroltatással egybekötött – módját; 15

Értesítő


– a védőeszköz magyar nyelvű felhasználói információját (tájékoztatót); – a viselési kötelezettséget; – a viselés elmaradásának egészségügyi, jogi következményeit; – a védőeszközt használó munkavállaló által elvégzendő tisztítást, elvégezhető javítást; – a használhatóság eldöntéséhez szükséges ismereteket; – a nem rendeltetésszerű használat, vagy a védőeszköz viselésének elmulasztása esetén a munkavégzéstől való eltiltási lehetőséget, az eltiltásra jogosultakat.

4.6.5.4 A tisztálkodó szerek, bőrvédő készítmények és csomagolási egységeik, adagolóik beszerzésének folyamatát, a beszerzés központi, illetve helyi hatáskörének meghatározását, kiadási rendjét, nyilvántartását, elszámolási szabályait, selejtezési módját a hatályos anyaggazdálkodási, pénzügyi és szakmai utasítások tartalmazzák.

4.6.5 Tisztálkodó-szerek és bőrvédő készítmények juttatása

4.6.5.6 Ha a tisztálkodó szer kereskedelmi csomagolási egységének névleges súlya indokolttá teszi, az ellátmány az MVSZ-ben megállapított mennyiségtől eltérően is kiadható, de a következő havi ellátmánynál az eltérő mennyiséget ki kell egyenlíteni.

4.6.5.5 Ha a munkavállaló több munkakörben (több tisztasági fokozatú munkakörülmények között dolgozik) van foglalkoztatva, akkor részére a tisztálkodó szer ellátást a legkedvezőtlenebb tisztasági fokozatú tevékenység szerint kell megállapítani.

4.6.5.1 A szervezeti egység vezetője, a foglalkozásegészségügyi orvos véleményének figyelembe vételével a 7.7. sz. mellékletben felsorolt ártalomnak kitett, és a tevékenységek, munkahelyek, munkakörök, tisztasági besorolási fokozata szerint, melyet a 7.8. sz. melléklet tartalmaz a munkahelyeken a szennyeződéssel járó munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók részére tisztálkodó szert, és bőrvédő készítményt köteles biztosítani. A juttatást a 7.10. sz. melléklet tartalmazza az alábbiak szerint: – szervezeti egységnél ellátásra jogosultak jegyzéke, (munkakör vagy tevékenység); – a munkakörben a munkavállalót érő ártalom (szúnyog és kullancs ellen) – a munkakörben a munkavállaló részére meghatározott mosdószappan és az ipari kéztisztítószer, bőrvédő készítmény mennyisége; típusa; – a közös használatú kéztisztítószer, bőrvédő készítmény adagolóinak felszerelési helye.

4.6.5.7 Ha a munkavállalót a tárgyhónapban az ellátásra jogosító munkakörben vagy munkahelyen nem foglalkoztatták, részére az ellátás nem adható ki. Ha a foglalkoztatás a 10 munkanapot nem érte el, az MVSZben meghatározott mennyiség 50%-a adható ki. 4.6.5.8 Bevonatképző krém (bevonatképző kenőcs) esetében a védőbevonatot a munka megkezdése előtt kell a bőr felszínén kialakítani, majd a munkavégzés ideje alatt szükség szerint fel kell újítani. Védőbevonat alkalmazása esetén, a munkahelyen kézmosási lehetőséget, valamint papírtörülközőt vagy kézszárítási lehetőséget kell biztosítani. 4.6.5.9 A munkavállaló köteles a tevékenységhez rendszeresített bőrvédő készítményt előírásszerűen, illetve rendeltetésszerűen használni.

4.6.5.2 Csak a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (jelenleg: Országos Munka-higiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet) engedélyével rendelkező ipari kéztisztítószert, bőrvédő készítményt szabad beszerezni, illetve kiadni és használni, az engedélyt vagy annak másolatát, a beszerzést bonyolító szervezeti egység köteles beszerezni, és a felhasználó részére – igény esetén – biztosítani.

4.6.6 Védőital juttatás 4.6.6.1 A szervezeti egység vezetője a meleg munkakörnyezetben védőitalt, hideg munkakörnyezetben teát köteles igény szerint biztosítani a 7.11. sz. mellékletben felsorolt munkavállalók részére. 4.6.6.2 Hidegnek minősül a munkahely, ha a várható napi középhőmérséklet szabadtéri munkahelyeken a + 4oC-t, illetve zárttéri munkahelyeken, ha a + 10oC-t a munkaidő 50%-ánál (legalább 4 óránál) hosszabb időtartamban nem éri el. A védőital ellátás szempontjából melegnek minősül a munkahely, ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyeken a korrigált effektív hőmérséklet a 24 oC-t meghaladja.

4.6.5.3 Ha a központilag beszerzett ipari kéztisztítószerekkel, bőrvédő készítményekkel történő ellátás bármely ok miatt nem biztosítható, vagy a munkakörnyezetben, munkakörben a helyi viszonyok miatt más típusú ipari kéztisztítószert, bőrvédő készítményt kell kiadni, a nem központilag beszerzett típust – a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményének kikérésével – a szervezeti egységnél munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó munkavállaló, – egyeztetve a Rail Cargo Hungaria Zrt. vasútbiztonsági és védelmi vezetővel – határozhatja meg.

4.6.6.3 A hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére + 50oC hőmérsékletű, az ital 4 súlyszázalékát meg nem haladó cukortartalmú, vagy mes16

Értesítő


terséges édesítőszerrel ízesített teát kell igény szerint biztosítani. A teát teafűből vagy sűrítményből kell elkészíteni a készítményre vonatkozó felhasználási utasítás szerint. A védőital melegen tartását indokolt esetben helyszíni melegítéssel vagy hőszigetelő edény alkalmazásával kell biztosítani. A tea saját fogyasztásra történő elkészítésével a munkavállaló az elkészítéshez és az előírt hőmérsékleten tartásához szükséges feltételek megléte esetén közös megegyezéssel megbízható.

– a munkaterületen a fegyelmet, rendet és a tisztaságot megtartani, – a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a felettesét azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárható módon megszüntetni, vagy erre felettesétől intézkedést kérni; – balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni az MVSZ-ben foglaltak szerint; – munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni; – a részére előírt orvosi vizsgálatokon részt venni.

4.6.6.4 Ha a munkahelyi korrigált effektív hőmérséklet a 24oC-t meghaladja, védőitalként a munkavállalók részére igény szerinti mennyiségben, de legalább félóránként 14-16oC fok hőmérsékletű ivóvizet, vagy ásványvizet, vagy e célra alkalmas alkoholmentes italt kell biztosítani, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy mesterséges édesítőszerrel ízesített.

4.7.1.2 A munkavállaló munkatársaival köteles együttműködni, munkáját úgy végezni és olyan magatartást tanúsítani, hogy saját és mások testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse. 4.7.1.3 A munkavállaló – indokolt esetben – munkakörébe nem tartozó munkát is köteles a szükséges oktatás, kiképzés után, és egyéb feltételek megléte esetén átmenetileg ellátni, ha: – annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, – foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, – foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent, – mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára – külön jogszabályokban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult. Ez azonban beosztására, korára, egészségi állapotára, vagy egyéb körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel nem járhat.

4.6.6.5 A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a munkavállalók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet. 4.6.6.6 A védőital és a tea beszerzésének folyamatát, nyilvántartását, elszámolási szabályait a hatályos anyaggazdálkodási, pénzügyi és szakmai utasítások szerint kell végezni. 4.7 Munkabiztonsági követelmények 4.7.1 Általános személyi követelmények

4.7.1.4 Beosztásától függetlenül mindenki felelős a rábízott munka szabályszerű, és biztonságos végzéséért. Felettes jelenléte senkit sem mentesít a munkavégzéssel járó felelősség alól, kivéve, ha a tevékenységet a felettes írásban átvette. Rendkívüli helyzetben konkrét előírások hiányában is köteles a munkavállaló elvégezni munkáját, a kialakult helyes szakmai szokásoknak, fogásoknak megfelelően úgy, ahogy az megítélése szerint az adott körülmények között a legbiztonságosabb.

4.7.1.1 A munkavállaló köteles: – a kijelölt időben és helyen a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni, és ilyen állapotban a munkaidőt a részére kijelölt helyen munkával tölteni; – a munkakörébe tartozó munkát képességei teljes kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, az arra vonatkozó szabályoknak, előírásoknak, felettese utasításainak, valamint a biztonságos munkavégzés szakmai szokásainak, elvárásainak megfelelően végezni; – a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni; – a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni, a munkáltató által biztosított munka- védőruházatot, védőfelszerelést rendeltetésének megfelelően használni, és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni;

4.7.1.5 A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal saját, vagy mások életét, egészségét, vagy testi épségét közvetlenül, és súlyosan veszélyeztetné. 4.7.1.6 A munkavállaló a munkahelyét – veszélyhelyzet kivételével – csak a munkaviszonyra vonatkozó szabály előírása szerint, vagy a közvetlen felettese engedélyével hagyhatja el. Visszatérésekor jelentkeznie kell az engedélyt adónál, aki a munkavállalót visszatérése után – még a munka folytatása előtt – köteles tá17

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. 4.7.1.12 Haladó mozgást végző vasúti vontatójármű (mozdony, motorkocsi, szerelőkocsi, munkagép, kiskocsi, vezérlőkocsi stb.) gépterébe, védőkorláttal el nem látott futóhídjára kimenni, ott a jármű haladása közben tartózkodni tilos. A védház, illetve a vezetőfülke és a géptér feljáró hágcsóján a jármű mozgása közben tartózkodni, arra fellépni vagy arról lelépni tilos, a vezetőfülke ajtóit menet közben mindig csukva kell tartani.

jékoztatni a távollétében történt és a munkavégzéssel kapcsolatos változókról. 4.7.1.7 A munkavégzés befejeztével a munkavállaló a tisztálkodást, öltözést követően – a munkáltató által szervezett kötelező foglalkozások és egyéb esetek kivételével – köteles a munkahelyet a legrövidebb időn belül elhagyni.

4.7.1.13 Közúti és vasúti járműre felszállás vagy arról történő leszállás közben a rendelkezésre álló kapaszkodóban meg kell kapaszkodni. Nyílászárók kezelésénél a keretbe kapaszkodni nem szabad, csak a rendszeresített nyitó- és zárószerkezetekkel szabad kezelni.

4.7.1.8 Ahol a munka végzése különösen veszélyes körülmények között történik, vagy az anyag, gép eszköz mérete, alakja vagy minősége váratlan veszélyhelyzetet teremthet, a munkát egy fővel végeztetni tilos. Ilyen esetekben a munka elvégzéséhez annyi munkavállalót kell foglalkoztatni, amennyit a biztonság megkövetel.

4.7.1.14 Munkahelyre tilos bevinni – szolgálati lőfegyver kivételével – fegyvernek minősülő tárgyakat, robbanóanyagokat, lövésre alkalmas eszközöket, fertőző, undort keltő, veszélyes vagy mérgező anyagokat. A munkahelyen, – a munkáltató által szervezett rendezvények kivételével – munkaidőn belül, tilos szeszes italt fogyasztani. Az ingatlanüzemeltető az előzőeken túlmenően házirendben korlátozhatja a munkahelyre bevihető tárgyak, eszközök körét.

4.7.1.9 Forgalom alatt álló vágányok közelében, valamint a fokozottan veszélyes munkaterületeken a munkavállalók csak a munkavégzés idején tartózkodhatnak. A vágányok mellett, fölött, illetve a vágányok között munkát végzőknek ügyelniük kell arra, hogy testi épségüket tolatás, illetve vonatmozgás, továbbá behavazott, jeges, vagy fel nem töltött terep és le nem fedett mélyedés ne veszélyeztesse. Munkájuk befejezése után az űrszelvényen kívül kell tartózkodni.

4.7.1.15 A fokozott figyelmet, nagy koncentrálóképességet igénylő tevékenységek végzésénél a személyi tulajdonban lévő mobil telefont – veszélyhelyzet kivételével – nem szabad használni.

4.7.1.10 Munkavégzés közben – kivéve, ha a tevékenység jellege ezt kifejezetten szükségessé teszi – tilos a vágányok sínszálai között gyalogolni, az űrszelvényen belül tartózkodni, vagy előzetes körültekintés nélkül a vágány űrszelvényébe lépni. Tilos a vágány sínszálára lépni, ülni, váltóknál – különös tekintettel a központi állítású – a csúcssín és a tősín közé belépni. Gyalogos közlekedésre a kijelölt közlekedő utakat – annak hiányában az elsodrási határon kívüli területeket, a vasútüzemi területeken való közlekedés szakmai utasításokban előírt szabályait figyelembe véve – kellő körültekintéssel kell igénybe venni. Ha a kijelölt közlekedőút a vágányokon keresztül vezet – áthaladás előtt még az elsodrási határon kívül – meg kell győződni arról, hogy az átjárást vonat vagy jármű mozgása nem veszélyezteti. A vágányt keresztező gyalogos közlekedésnél tilos a járművek alatt átbújni, a jármű tetejére, rakományára felmászni. Az álló járművek között csak akkor szabad áthaladni, ha a járművek (járműcsoport) végei láthatók, és a járművek megfutamodás ellen biztosítva vannak. A járművek között csak akkor szabad átmenni, ha – az előző feltételeken túlmenően – legalább tíz méter távolság van.

4.7.2 Munkairányítási, személyi, szervezési intézkedések a műszaki védelem nem kellő hatékonysága esetén 4.7.2.1 Ha valamely tevékenységet egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, akkor közülük egy megfelelő képességekkel rendelkezőt, a csoport irányításával meg kell bízni – aki felelős a munkabiztonsági előírások betartásáért – és azt a csoport, vagy munkatárs tudomására kell hozni. A munkavégzés helyszíni irányítására csak olyan személy jelölhető ki, aki szakmailag alkalmas, és az adott munkakörnyezetben ismeri a biztonságos munkavégzéshez szükséges előírásokat. 4.7.2.2 A tervezett munka elvégzése előtt a munkairányítónak tájékoztatnia kell a felügyeletére bízott munkavállalókat a feladatok megosztásáról, a műveletek sorrendjéről, a veszélyekről, kockázatokról, az alapvető biztonsági követelményekről.

4.7.1.11 Szolgálati és magántulajdonban lévő jármű munkavégzés közbeni használatát a munkáltató írásban engedélyezheti. Vasútüzemi technológiai területeken a jármű használatát csak akkor szabad engedélyezni, ha a vágányok mellett, között kerékpár, illetve gépjármű közlekedésre alkalmas üzemi, vagy közút áll rendelkezésre.

4.7.2.3 A munkairányító csak abban az esetben végezhet munkát, ha a felügyeletére bízott munkavállalókat, és a veszélyt jelentő mozgásokat, eseményeket biztonságosan figyelemmel tudja kísérni, és kellő időben tud intézkedni a veszélyeztetett tér elhagyására vagy a veszélyhelyzet megszüntetésére. 18

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. 4.7.3.5 A munkahely padlózata és a közlekedési utak feleljenek meg a munkavégzés jellegének és az ebből fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb idénybevételnek, felületük csúszásmentes, egyenletesen botlás- és billenésmentes legyen. A közlekedési utak szélessége és szabad magassága tegye lehetővé a gyalogosok és járművek biztonságos közlekedését, a közlekedési utak és pályák melletti biztonságos munkavégzést. A munkahely megközelítésére kijelölt gyalogutat, a járművek részére kijelölt közlekedési utakat el kell választani, illetőleg meg kell jelölni.

4.7.2.4 Azonos munkaterületen egy időben munkát végző különböző szervezetek/kivitelezők egységeihez tartozó munkavállalók munkaterületeit tevékenység és irányítás szempontjából egyértelműen el kell határolni, és azt az érintettek tudomására kell hozni. Amennyiben technológiai vagy egyéb ok miatt az elhatárolás nem lehetséges, a tevékenység koordinálására felelős személyt kell kijelölni. 4.7.2.5 Veszélyes munkakörülmények között (forgalom alatt álló vágány űrszelvényében, illetve elsodrási határon belül végzett munkánál, stb.) kettő fő munkavégzése esetén a munkairányító köteles a figyelési kötelezettséget is ellátni, e közben azonban munkát nem végezhet. Abban az esetben, ha a munkairányítónak átmenetileg munkát kell végezni, a figyelési kötelezettség ellátásával a beosztott munkavállalót kell megbízni. Figyelési kötelezettség ellátásával megbízható valamennyi olyan munkavállaló, aki a pályán önálló munkavégzésre jogosult, vagy a Rail Cargo Hungaria Zrt.re hatályos oktatási utasításnak megfelelő figyelőőri vizsgával rendelkezik.

4.7.3.6 Azokat a munkahelyeket, ahol a veszélyek és ártalmak fokozottan jelentkeznek, a külső személyek (járókelők, látogatók, szolgáltatást igénybevevők stb.) és az oda be nem osztott munkavállalók elől el kell zárni, vagy a belépési tilalmat látható módon meg kell jelölni, vagy a veszélyhelyzetre figyelmeztető szóbeli tájékoztatást kell adni. Ezeket az előírásokat kell betartani a kutyával őrzött terület biztosítására is. 4.7.3.7 A kijáratokat és vészkijáratokat, a kijelölt menekülési utakat mindig szabadon kell tartani. A számuk és méretük, elhelyezésük és megvilágításuk tegye lehetővé a munkahely, a veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyását. Vészkijárathoz toló- vagy forgóajtók használata tilos, vészkijáratot lezárni csak úgy lehet, hogy az, bárki által kifelé a szabadba nyitható legyen.

4.7.2.6 Több műszakos vagy folyamatos munkáknál a munkahelyi vezetők, munkairányítók, munkavállalók kötelesek egymást tájékoztatni a munkavállalók egészségét, testi épségét veszélyeztető, vagy a munkakörülményeket befolyásoló valamennyi tényezőről. A szolgálat átadásakor – ha az információ terhelő, vagy döntő lehet – a körülményeket írásban is rögzíteni kell. 4.7.3 A munkahelyek általános követelményei

4.7.3.8 A gépek, berendezések magyar nyelvű kezelési utasításait ki kell függeszteni, illetve a kezelők részére állandóan hozzáférhető helyen kell tárolni. A kezelők névsorát – ha azt „Kezelési Utasítás”, vagy „Biztonsági Szabályzat” előírja – ki kell függeszteni.

4.7.3.1 A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek biztosításánál a vonatkozó 3/2002. (II.08.) SzCsM-EüM. sz. rendelet előírásait kell figyelembe venni.

4.7.3.9 Minden munkavállaló részére biztosítani kell a megfelelő mennyiségű és az egészség-ügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet. A munkahely és a munka jellegének megfelelő öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget biztosítani kell.

4.7.3.2 A beesési veszélyt jelentő szerelőaknákat, vizsgáló csatornákat megfelelő szilárdságú burkolattal kell lefedni vagy más módon (pl. elkerítéssel) kell a védelmet biztosítani. Ha műszakilag ilyen megoldás nem lehetséges, akkor a veszélyes terület megjelölésével kell körülhatárolni.

4.7.3.10 Zárt téri munkahelyeken rendszeresen, a használatuknak megfelelő gyakorisággal kell takarítani. Naponta legalább egyszer kell takarítani: – ahol a munkavállaló veszélyes anyaggal, készítménnyel kerülhet érintkezésbe; – az öltözőket, WC -ket, melegedőket, pihenő-, várakozó- és étkező helységeket.

4.7.3.3 A leesési veszélyt jelentő munkakörnyezetnél elsősorban műszaki eszközök alkalmazásával kell a védelmet biztosítani. Ha ilyen megoldás nem alkalmazható, akkor egyéni védőeszközzel kell a védelmet megoldani. 4.7.3.4 A vasúti technológiai és egyéb munkaterületen végzett bontási műveletek esetén a munkagödör, bontási terület napszaknak megfelelő jelöléséről vagy elkerítéséről a bontást végző szervezeti egység munkairányítója köteles gondoskodni.

4.7.3.11 A nem veszélyes, bomló szerves anyagot tartalmazó, valamint bűzös termelési hulladékot fedett tartályban kell gyűjteni, és naponta kell e célra kijelölt tároló helyre szállítani. Hulladékok gyűjtésére szolgáló tartályokat – amennyiben a hulladék nem műanyag 19

Értesítő


zsákban van tárolva – naponta, a tároló helyeket, illetve a környezetüket rendszeresen, de legalább hetente két alkalommal kell tisztítani, és szükség szerint fertőtleníteni.

Elsodrási határ

4.7.3.12 A munkahelyeken a 2/1998. (I.16.) MüM. rendeletben meghatározott biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket kell alkalmazni. A vasúti közlekedés biztonságát és rendjét szabályozó jelzések alkalmazására külön utasítás rendelkezik.

A vonat sebessége km/h

Elsodrási határ m

0

1,70

1-20

2.00

21-40

2,20

41-100

2,50

101-160

3,00

4.7.5 Veszélyes anyagok és készítmények használata

4.7.4 A vasúti vágányok közötti és a vágányokat keresztező anyagmozgatás, szállítás követelményei, szabályai

4.7.5.1 A veszélyes anyagokat tulajdonságaik, a készítményeket a bennük lévő veszélyes anyagok tulajdonságai szerint osztályozzák, osztályba sorolják a 7.12. sz. mellékletben meghatározott kategóriáknak megfelelően.

4.7.4.1 Közúti járművek, gépi hajtású targoncák, munkagépek, 50 kg-nál nagyobb össztömegű kézikocsik és egyéb szállító és anyagmozgató eszközök (pl.: talicska) vágányok közötti tartózkodáshoz és átjáráshoz – a területileg illetékes forgalmi szolgálattevőtől vagy az igénybe venni kívánt átjáróhoz legközelebb lévő forgalmi szolgálati helyre beosztott, a forgalmi igazgatósághoz tartozó – munkavállalótól (pl.: váltókezelő, térfelvigyázó stb.) bizonyítható módon kell engedélyt kérni. Az engedélyezés helyi rendjét az ÁVU–nak kell tartalmaznia.

4.7.5.2 A Rail Cargo Hungaria Zrt. területén, csak veszélyességi osztályba sorolt anyagot, illetve készítményt lehet használni. Az osztályba sorolás meglétéről a beszerzést kezdeményező szervezeti egység – a beszerzés kezdeményezése előtt – köteles meggyőződni. 4.7.5.3 A veszélyes anyagok, illetve készítmények – veszélyességüknek megfelelő – szimbólummal, veszélyjellel, „R” számmal és mondattal, valamint „S” számmal és mondattal vannak ellátva. Az R és S mondatok, valamint az R számok és S számok körét a 7.13. – 7.14. – 7.15. – 7.16. sz. mellékletek tartalmazzák.

4.7.4.2 Ha az érintett vágányok nem az állomáshoz tartoznak, a tervezett mozgásra az adott terület vasúti forgalmát irányító munkavállalótól kell engedélyt kérni (pl.: vontatási telepi rendező, garázsmester, stb.) 4.7.4.3 Az engedélyt kérő a vágányok közötti tartózkodást, vagy azt keresztező közlekedést az engedélyben meghatározott időpontig köteles befejezni, vagy annak meghosszabbítását – az eredeti engedély kérésével azonos módon – az engedélyt adótól ismételten megkérni.

4.7.5.4 A veszélyes anyagok és készítmények veszélyesség szerinti osztályozásának részletes szempontjait és módját, a veszélyszimbólumokat és jeleket, továbbá a rendelkezésre álló adatok alapján a veszélyesség fizikai, fizikai-kémiai és kémiai, mérgező (toxikológiai) és környezetkárosító tulajdonságai megítélésének rendjét, a feliratozás általános követelményeit a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet tartalmazza.

4.7.4.4 Vonatközlekedésnél és tolatási mozgásnál a vágány mellett közúti jármű, gépi hajtású targonca, munkagép, 50 kg-nál nagyobb tömegű kézikocsi és egyéb szállítóeszköz (pl.: talicska) csak akkor tartózkodhat, ha a vasúti vágányon közlekedő jármű elsodrási határán kívüli elhelyezése, illetve mozgása biztosítható.

4.7.5.5 A veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény csomagolására, tárolására, szállítására vonatkozó szabályokat a 7.17. sz. melléklet tartalmazza. 4.7.5.6 A veszélyes anyagok és készítmények feliratozására, címkézésére vonatkozó szabályokat a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. tv. és végrehajtási rendeletei tartalmazzák. A meghatározott biztonsági követelményeket be kell tartani a nagyobb csomagolási (kiszerelési) egységekből kisebb egységekbe történő átcsomagolás (kiszerelés) esetén is. A követelményeket, az átcsomagolást (kiszerelést) végző szervezeti egység vezetője köteles érvényesíteni.

4.7.4.5 Vonatközlekedésnél és tolatási mozgásnál a jármű mozgása mellett lévő vágányon vagy azon álló járműveken végzendő javítási, tisztítási munkákhoz szükséges anyagmozgatás, vagy egyéb szállítás-rakodás és azzal összefüggő tartózkodás csak akkor engedélyezhető, ha az alkalmazott eszközök vagy az anyagmozgatásban, szállításban közreműködők – a tevékenység szabályos végrehajtása esetén – nem kerülhetnek a közlekedő jármű elsodrási határán belül. 20

Értesítő


4.7.5.7 A veszélyes anyaggal, illetve készítménnyel foglalkozásszerűen munkát végző személy számára a biztonsági adatlapot biztosítani kell. Biztonsági adatlap nélkül forgalmazott veszélyes anyagot, illetve készítményt nem szabad beszerezni. A tevékenységet végző szervezeti egységet a beszerző legkésőbb a termék első alkalommal történő kiszolgálásakor köteles ellátni a biztonsági adatlappal. A biztonsági adatlap elektronikus úton rögzített adathordozón (fax, E-mail, CD, floppy, stb.) is átadható, ha a felhasználó rendelkezik az értelmezéshez szükséges tárgyi-személyi feltételekkel.

nálódásból adódó lehetséges egészségi és biztonsági kockázatokat kell figyelembe venni. 4.7.6.1.4 Időszakos ellenőrző felülvizsgálat alá tartozik valamennyi kéziszerszám. A kéziszerszámok vizsgálatát az alábbiak szerint kell végezni: – A munkát végző munkavállalónak – a kéziszerszámmal történő munkavégzés megkezdése előtt, egy műszakban legalább az első használatbavétel előtt, a tőle elvárható mértékben, arra alkalmas módon, (pl.: szemrevételezéssel, próbával, stb.) a kéziszerszám biztonsági állapotát ellenőriznie kell; – A biztonságos munkavégzésre alkalmatlan, vagy munkavégzés közben arra alkalmatlanná váló kéziszerszámot nem szabad munkavégzésre használni; – A kéziszerszám munkakezdés előtti vizsgálatát dokumentálni kell, ha azt jogszabály, szabvány vagy egyéb kötelező előírás meghatározza.

4.7.5.8 A veszélyes anyagok, veszélyes készítmények helyes kezelésének alapelveit, felismerésére, az általánosan használt veszélyes anyagok (készítmények) tárolására, felhasználására vonatkozó ismereteket az érintett munkavállalókkal ismertetni kell. 4.7.6 Veszélyesnek nem minősülő munkaeszközök vizsgálata

Az általános követelmények vizsgálatánál, a 7.20. sz. mellékletben meghatározott szempontokat kell figyelembe venni.

4.7.6.1 Időszakos ellenőrző felülvizsgálatok 4.7.6.2 Ellenőrző felülvizsgálatok 4.7.6.1.1 Az időszakos ellenőrző felülvizsgálat célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos működés feltételeinek és körülményeinek ellenőrzése. Időszakos ellenőrző felülvizsgálatot kell végezni a veszélyesnek nem minősülő munkaeszközökön: – ha a munkaeszköz a használat során bekövetkező elhasználódás vagy egyéb ok miatt a munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségét veszélyeztető helyzetet idézhet elő; – ha a gyártó (forgalmazó), vagy jogszabály a munkaeszköz biztonságos állapotának megőrzése céljából a munkaeszköz időszakos ellenőrző felülvizsgálatát írja elő.

4.7.6.2.1 Az ellenőrző felülvizsgálat célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos körülmények meglétének ellenőrzése. Az ellenőrző felülvizsgálatról a 7.19. sz. melléklet szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. 4.7.6.2.2 Ellenőrző felülvizsgálatot kell végezni az üzemeltetés megkezdése, illetve a használatbavétel előtt a veszélyesnek nem minősülő munkaeszközökön: – a szerelését követően, ha annak biztonsága függhet a szerelés körülményeitől; – az új munkahelyen történő felállítást megelőzően, ha a munkaeszközön az új munkahelyen történő felállítását megelőzően végeztek szerelési munkát, és annak biztonsága függhet a szerelés körülményeitől.

4.7.6.1.2 Ha az időszakos ellenőrző felülvizsgálatba bevont munkaeszközön rendszeres karbantartást végeznek, az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot, lehetőleg az esedékes karbantartással egyidejűleg kell elvégezni. Rendszeres karbantartás alá nem tartozó munkaeszközöknél, az időszakos ellenőrző felülvizsgálatok gyakoriságát a 7.18. sz. mellékletekben kell meghatározni. A mellékletben, a Helyi kiegészítésben kell az eszközöket, és felülvizsgálatuk idejét meghatározni.

4.7.6.2.3 Az ellenőrző felülvizsgálatot nem kell elvégezni azoknál a munkaeszközöknél, kéziszerszámoknál, amelyeken a rendeltetésszerű használat céljából az eltérő funkció, vagy a tárolási mód miatt kell használat előtt szerelési munkát végeznek. Nem kell pl.: több elemből álló nyomatékkulcs, gázhegesztő berendezés elemeinek összeszerelése, baleseti helyreállítási munkáknál a több elemből álló térvilágító berendezések összeszerelése esetekben. A munkát végző azonban az összeszerelés megfelelőségéről, és a biztonsági állapotról a szakképzettsége, kioktatottsága alapján elvárható mértékben köteles meggyőződni. Ha a munkaeszköz összeszerelését (felállítását) nem a munkaeszköz későbbi üzemeltetője végzi, az ellenőrző felülvizsgálat az összeszerelést (felállítást) végző feladata. A vizsgálatról készült dokumentációt az üzemeltetőnek kell átadni.

4.7.6.1.3 Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatra vonatkozó gyakoriság, vizsgálati, műszaki tartalom, stb. meghatározásánál – kötelező munkavédelmi előírás kivételével (pl.: jogszabályi előírás) – a gyártó által készített felhasználói utasításokban és üzemeltetési dokumentációkban (pl.: kezelési és karbantartási utasítás, gépkönyv, stb.) meghatározottakat, a használati körülményeket, a várható elhasználódást, az elhasz21

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. 4.7.7.4 Az iparvágányokon végzett vasútüzemi tevékenység esetén az iparvágány tulajdonosra, és a Rail Cargo Hungaria Zrt.-re érvényes munkabiztonsági és közlekedésbiztonsági szabályok betartásáért a kiszolgálást végző szolgálati egység vezetője felelős.

4.7.6.3 Egyéb előírások 4.7.6.3.1 Ha az ellenőrző felülvizsgálat, vagy az időszakos ellenőrző felülvizsgálat alá tartozó munkaeszköz használata közben sérülést okozó esemény következett be, vagy következhetett volna be, továbbá ha azon átalakítást végeztek, a munkaeszköz további használatát megelőzően el kell végezni a munkaeszköz vizsgálatát, és írásban kell nyilatkozni a munkaeszköz alkalmasságáról. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül.

4.7.7.5 A távmunka keretében végzett tevékenységnél be kell tartani a mindenkor hatályos állami jogszabályokat és a munka jellegének megfelelő biztonsági előírásokat (pl.: képernyős munkahelyek). 4.7.8 Rail Cargo Hungaria Zrt. munkavállalók külföldön, illetőleg külföldi jogi személyek Rail Cargo Hungaria Zrt.-nél végzett tevékenységének munkavédelmi követelményei

4.7.6.3.2 Az ellenőrző felülvizsgálattal és az időszakos ellenőrző felülvizsgálattal a munkáltató legalább egy éves műszaki jellegű gyakorlattal, és műszaki jellegű szakképzettséggel rendelkező (legalább szakmunkás) munkavállalót köteles megbízni.

4.7.8.1 Rail Cargo Hungaria Zrt. és külföldi jogi személyek között, munkavégzés céljából létrejövő szerződéskötésnél gondoskodni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeiről. A vállalkozó munkavállalói kötelesek betartani a munkavégzés helye szerinti államban hatályos munkabiztonsági előírásokat.

4.7.6.3.3 Az ellenőrző felülvizsgálatok, és az időszakos ellenőrző felülvizsgálatok dokumentációit az üzemeltető munkáltatónak kell tárolnia, és a következő időszakos ellenőrző felülvizsgálatig meg kell őrizni. Ha a munkaeszközön ellenőrző felülvizsgálatot végeztek, de az időszakos ellenőrző felülvizsgálati körbe nincs bevonva, az ellenőrző felülvizsgálatról készült dokumentációt a munkaeszköz használatból történő végleges kivonásáig, vagy telepített munkaeszköz esetén a telepítés helyéről történő leszereléséig kell megőrizni.

4.7.8.2 A közös üzemváltó határállomásokon foglalkoztatott külföldi vasutak, valamint a Rail Cargo Hungaria Zrt. munkavállalói esetében a határforgalmi megállapodásban szabályozottaknak megfelelően részletezni kell a munkabalesetek bejelentését, kivizsgálását, a munkavédelmi oktatások rendjét, a biztonságos munkavégzés személyi-, tárgyi-, és elsősegélynyújtás feltételeit, illetve mindazokat a körülményeket, amelyeket a helyi viszonyok megkívánnak.

4.7.7 A szervezeti egység területén kívüli munkavégzésre vonatkozó rendelkezések 4.7.7.1 A szervezeti egység területén kívüli munkavégzés esetén kiküldetésben, külszolgálaton és változó munkahelyeken történő foglalkoztatásnál, a biztonságos munkakörülmények megteremtéséért a foglalkoztatást elrendelő szervezeti egység vezetője, a munkabiztonsági előírások betartásáért a munka helyszíni irányítója a felelős.

4.7.9 Foglalkozási korlátozás alá eső munkahelyek, munkafolyamatok, munkakörök 4.7.9.1 Egyszemélyes munkavégzés korlátozása A következő, fokozottan veszélyes munkahelyeken, munkafolyamatoknál nem szabad egyedül munkát végezni: – a biztonsági szabályzatok szerint egy személy által nem végezhető munkafolyamatoknál, illetve munkahelyeken; – gázzal elárasztott aknákban, gázömléseknél; – tartály belsejében végzett munkáknál, kivéve, ha a tartály legalább két irányból nyitott, és a megfelelő levegőminőséghez szükséges légcsere folyamatosan biztosított, – terepszint alatti aknákban, csatornákban, kutakban, ha a légszennyező anyagok, gázok feldúsulására a munkatérben számítani lehet; – magasban végzett munka.

4.7.7.2 Kiküldetésben változó munkahelyre beosztott munkavállalók a munkavégzés megkezdése előtt a munkaterület vezetőjének kötelesek bejelenteni tervezett munkájukat és várható időtartamát. A terület vezetője a munkavégzés megkezdése előtt a munkavégzés bejelentőjét köteles kimutathatóan tájékoztatni a fokozott veszélyt jelentő körülményekről (pl.: mérgezett terület, tűz- és robbanásveszély, ismeretlen vegyi anyag jelenléte, omlás-, és sugárveszély, stb.). 4.7.7.3 Más jogi személyhez történő kirendelés esetén (Mt. 106. és 150.§.) a munkabiztonsági előírások betartásáért, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításáért a kirendeltet foglalkoztató szervezeti egység vezetője felelős.

4.7.9.1.1 Azoknak a munkahelyeknek, munkafolyamatoknak a jegyzékét, amelyekben a szervezeti egy22

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. 4.7.10.1 Értékelni kell, hogy a tevékenység folyamatos képernyő előtti munkavégzésnek minősül-e. Folyamatos képernyő előtti munkavégzésnek minősül, ha a munkavállaló érdemi megszakítás nélkül folyamatosan a képernyőre tekintve végzi munkáját, vagy képernyős eszközt működtet. Ha a képernyőfigyelésben olyan érdemi megszakítások vannak, mint pl. nyilvántartás vezetése, számla kiállítás, telefonon ügyintézés, információadás, olyan időszak, amikor nem indokolt a képernyőfigyelés, stb., akkor ez a tevékenység nem tekinthető folyamatosnak. Amennyiben a tevékenység nem folyamatos képernyő előtti munkavégzés, a foglalkoztatást illetően munkaszervezési intézkedések megtételére nincs szükség.

ségnél egyedül nem szabad munkát végezni a szervezeti/szolgálati egységen a 7.21. sz. mellékletben kell felsorolni az MVSZ-ben. 4.7.9.1.2 Az MVSZ-ben meghatározott munkakörben, ill. körülmények között munkát végző személy mellé olyan munkavállalót kell beosztani, aki a beosztása szerinti munkahelyen, munkafolyamatnál fellépő esetleges veszélyhelyzetben a mentést, beavatkozást, az alapvető elsősegélynyújtást biztonságosan el tudja végezni. 4.7.9.1.3 A biztosító vagy figyelő személy a figyeléssel egy időben csak olyan munkavégzéssel bízható meg, amely a figyelési és – veszélyhelyzetben – a mentési kötelezettségét nem zavarja, illetve nem késlelteti.

4.7.10.2 Ha a tevékenység folyamatos képernyő előtti munkavégzésnek minősül a munkavégzést óránként legalább 10 perces össze nem vonható szünetekkel meg kell szakítani, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés össze ideje a napi 6 órát nem haladhatja meg. A tényleges képernyő előtti munkavégzés idejébe nem tartoznak bele a tízperces szünetek, az ebédidő, a természetes szükségletek elvégzésére, dohányzásra, stb. fordított átlagos idő. Ha tényleges képernyő előtti munkavégzés a napi 6 órát – az előbbiek figyelembevételével – meghaladja, munkaszervezési intézkedéssel kell biztosítani, hogy a munkavállaló további napi munkaidejében nem képernyő előtti munkát végezzen.

4.7.9.2 Nők, fiatalkorúak és öregségi nyugdíjkorhatár felettiek foglalkoztatási korlátozása 4.7.9.2.1 A 7.22. sz. mellékletben felsorolt egészségkárosító kockázatot jelentő, vagy veszélyes megterheléssel járó munkakörben, illetve munkakörülmények között a nők, illetve fiatalkorúak nem foglalkoztathatók. Ha a helyi körülmények indokolttá teszik a szervezeti egységek – vagy a foglalkozás-egészségügyi orvos kezdeményezésére – a nők, fiatalkorúak és nyugdíjkorhatár felettiek részére további korlátozásokat határozhatnak meg. A további korlátozások meghatározásánál a 7.27. sz. mellékletben foglalt foglalkozási kockázattal járó megterheléseket figyelembe kell venni.

4.7.10.3 A tízperces szünetekben a munkavállaló képernyőt figyelő, kommunikáló munkavégzést nem folytathat, azonban nem képernyős munkát végezhet (egyéb olyan munkát végezhet, amelynél nem kell néznie a képernyőt, illetve nem kell működtetnie a berendezést). A tízperces szünetek igénybevételének időpontját célszerű a munkavállalóra bízni. Amennyiben a munkavégzés technológiai, biztonsági követelményei indokolják a szünetek igénybevételének időpontja konkrétan kijelölhető.

4.7.9.2.2 A 7.22. sz. melléklet c) pontban felsorolt munkakörökben foglalkoztatott nő köteles a terhességét a terhesség megállapítását követően bejelenteni, és a terhes-gondozási könyvet, vagy orvosi igazolást a szervezeti egység vezetőjének bemutatni. 4.7.10 Képernyő előtti munkavégzés egészségügyi és biztonsági követelményei

4.7.10.4 Amennyiben a képernyő előtti munkavégzés megszakítása mások életét, testi épségét, vagy egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy az adott technológia miatt nem lehetséges, a tevékenységet úgy kell megszervezni, hogy a képernyő előtti tevékenységet, időszakonként szünetek szakítsák meg, vagy más tevékenységre cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint 10 perc, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő 75%-át.

A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményéről szóló 50/1999. (XI.03.) EüM. rendelet 1.§ figyelembevételével – amely tartalmazza a munkahely kialakítás követelményeit, valamint az ezzel kapcsolatos szempontokat, amelyek a berendezésekre, a munkakörnyezetre és az embergép kapcsolatra vonatkoznak – a szervezeti egységeknél meg kell határozni azoknak a munkavállalóknak körét, akik a napi munkaidejükből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használnak. E munkavállalók munkavégzése lehet folyamatos képernyő előtti, de lehet képernyő előtt megszakításokkal végzett munka is.

4.7.10.5 A szervezeti egységek kötelesek a területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállalók szem- és látásvizsgálatának elvégzését: 23

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. szervezési intézkedéseket kell alkalmazniuk, amelyek a kézi anyagmozgatással járó kockázatot csökkentik (pl.: az expozíciós idő csökkentésével, az anyagmozgatáshoz szükséges munkaerő átcsoportosításával, regenerálódási idő beiktatásával. stb.). A kockázatok megítélésénél a 7.26. sz. mellékletben foglaltakat kell figyelembe venni. Azokat a munkaköröket, amelyeknél hátsérülés kockázatával járó kézi tehermozgatás rendszeresen előfordul, azt a 7.26. sz. mellékletben fel kell sorolni.

– a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt; – ezt követően kétévenként; – amennyiben a munkavállalónak olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe. 4.7.10.7. A szervezeti egységek kockázatértékelésével egy időben el kell végezni a képernyős munkahelyek kockázatértékelését is. Az éleslátást biztosító szemüveggel történő ellátás szabályozását a 7.24. sz. melléklet tartalmazza, a rendszeresen képernyő előtt munkát végző munkaköröket, a 7.25. sz. mellékletben kell felsorolni.

4.7.11.3 A kézi tehermozgatással csak az a munkavállaló bízható meg, aki a munkához egészségileg alkalmas, továbbá megfelelő ruházatot, valamint az előírt egyéni védőeszközt viseli, és a tehermozgatáshoz megfelelő ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezik.

4.7.11 Hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás egészségi és biztonsági követelményei

4.7.11.4 A munkavállaló munkaköri orvosi vizsgálatra küldésekor a vizsgálatot kérő szervezeti egységnek a foglalkozás-egészségügyi orvos felé írásban jelezni kell, ha a munkavállalót olyan munkakörben, vagy olyan tevékenység végzésénél kívánja foglalkoztatni, amelyeknél hátsérülés kockázatával járó kézi tehermozgatás rendszeresen előfordul.

4.7.11.1 Kézi tehermozgatásnak kell tekinteni az olyan terhek, egy vagy több munkavállaló által történő szállítását, tartását – beleértve azok felemelését, levételét, letevését, tolását, húzását, továbbítását vagy mozgatását – amelyek jellemző tulajdonságaik, vagy a kedvezőtlen ergonómiai feltételek miatt elsősorban a munkavállalók hátsérüléseit okozhatják.

4.7.11.5 A szakmai és munkavédelmi oktatások keretében a kézi anyagmozgatás általános szabályait, a sérülések kockázati tényezőit a munkavállalóknak oktatni kell.

4.7.11.2 A végrehajtási szervezeti egységeknek – feladataik, körülményeik figyelembevételével – olyan Segédeszköz nélküli tehermozgatás súlynormái

Egy emelés tömege kg-ban az emelés és mozgatás gyakoriságának függvényében

A tehermozgatás módja

Nem

Életkor

Ritkán a műszak 5%-ánál kisebb hányadban

Ismétlődő a műszak 5-10%ában

Gyakori a műszak 11-35%ában

Emelés

férfi

18-19

35

25

20

19-45

66

30

25

>45

50

20

20

18-19

13

9

5

19-45

15

10

9

>45

13

9

8

18-19

30

20

15

19-45

60

30

20

>45

40

25

15

18-19

13

9

5

19-45

15

10

10

>45

13

9

8

nő

Mozgatás, illetve szállítás

férfi

nő

24

Értesítő


4.7.12 Munkahelyi kockázatértékelés

4.7.13 A gépek munkavédelmi megfelelőségének tanúsítása

4.7.12.1 Az Mvt. 54. § figyelembevételével a munkáltatónak minőségileg, illetve mennyiségileg évente értékelni kell a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.

4.7.13.1 A gépek és a biztonsági berendezések EKmegfelelőségét a gyártó, vagy az importáló, vagy a forgalomba hozó – EK- megfelelőségi nyilatkozatban, vagy – EK-típusvizsgálati tanúsítványban köteles tanúsítani. A tanúsítás tartalmi, formai követelményeit, feltételeit a 21/1998.(IV.17.) IKIM rendelet tartalmazza.

4.7.12.2 Amennyiben a munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkavégzés, stb. változásai a kockázatokat lényegesen befolyásolták a kockázatértékelést ismét el kell végezni. Soron kívül kell felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával, munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe. Ezen esetek kivételével a kockázatértékeléseket évenként kell felülvizsgálni.

4.7.13.2 Amennyiben külön jogszabály egyes munkaeszközök üzembe helyezését hatósági engedélyhez köti, a hatósági engedély egyenértékű a megfelelőségi tanúsítvánnyal. 4.7.13.3 Gép, biztonsági berendezés megrendelése előtt a megfelelőség tanúsításának meglétéről a beszerzést végző szervezeti egység köteles meggyőződni. Ha a beszerző a tanúsítás megfelelőségét nem tudja egyértelműen eldönteni, a beszerzés előtt az üzemeltető munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátónak vagy a Rail Cargo Hungaria Zrt. vasútbiztonsági és védelmi vezetőnek a szakvéleményét köteles kikérni.

4.7.12.3 A kockázatelemzés megállapításai figyelembevételével a szervezeti egységeknek évente kell intézkedési tervet készíteni a kockázatok csökkentésére. Az intézkedési terv a kockázatértékelési dokumentáció mellékletét képezi. Az intézkedési tervben meg kell jelölni a feladatok végrehajtásának felelősét és határidejét.

4.8 Munkabiztonsági eljárások 4.8.1 Munkabiztonsági szemlék

4.7.12.4 A kockázatértékelés tapasztalatairól, a kockázatok csökkentésére tervezett intézkedésekről a munkavédelmi képviselőket tájékoztatni kell.

4.8.1.1 Munkabiztonsági szemle célja Munkabiztonsági szemlék célja, hogy a szervezeti/ szolgálati egység vezetője az irányítási területén személyesen ellenőrizze az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzést szabályozó törvényi és jogszabályi feladatokból eredő munkabiztonsági és balesetmegelőző tevékenység feltételeinek biztosítását, végrehajtásának ellenőrzését, és a személyi, tárgyi feltételeket. A munkabiztonsági szemle vezetője a helyszíni ellenőrzésen a szemlebizottsággal együtt értékeli a munkabiztonsági helyzetet, a munkakörülményeket, szükség esetén javaslatot tesz a feltételek javítása érdekében.

4.7.12.5 A kockázatok csökkentésére készített intézkedési tervben foglaltak végrehajtását a munkavédelmi tevékenységgel együttesen évente kell értékelni. Az értékelésbe a munkavédelmi képviselőt be kell vonni. 4.7.12.6 A kockázatértékelési dokumentációt öt évig meg kell őrizni. 4.7.12.7 A TÜK szervezeteinél, az egyedi sajátosságoknak megfelelően, a területi védelmi koordinátornak el kell készíteni – a TÜK vezetővel egyeztetve – az MVSZ Helyi kiegészítéseket: – egyéni védőeszközök, – tisztálkodószerek, – védőitalok juttatása, – veszélyesnek nem minősülő munkaeszközök, – egyedüli munkavégzésre tiltott munkafolyamatok, – korlátozás alá eső munkakörök, – képernyős munkahelyek, – egészségre ártalmas munkakörök témakörében.

4.8.1.2 Munkabiztonsági szemle rendje 4.8.1.2.1 Munkabiztonsági szemle gyakorisága: a) Az elnök-vezérigazgató, üzemeltetési igazgató a személyes döntésük szerint évente egy alkalommal a Rail Cargo Hungaria Zrt. bármely szervezeti vagy szolgálati egységénél; b) a TÜK vezető, az irányítási területén évente legalább egy alkalommal; 4.8.1.2.2 Munkabiztonsági szemlékről évente szemletervet kell készíteni. A tervezett szemlék helyszínét a 25

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. – a szociális ellátás és a létesítmények helyzetét (öltözők, mosdók, zuhanyozók, ruházat, étkeztetés, védőital ellátás, egyéb szociális ellátás körébe tartozó normatívák); – a foglalkoztatás jogszabályi előírásainak betartását (oktatás, orvosi vizsgálatok, szakképesítés stb.); – a munkabalesetek bejelentésének, nyilvántartásának, a kivizsgálás jogszabályi elő- írásainak betartását; – a balesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtását, hatékonyságát; – a munkabiztonsági szabályozások meglétét, szakszerűségét; – a munkahelyi elsősegélynyújtás rendszerét, személyi és tárgyi feltételeit; – hatósági ellenőrzések megállapításaira tett intézkedések végrehajtását, hatékonyságát; – a veszélyes gépek, berendezések időszakos biztonsági felülvizsgálatait; – a munkavédelmi intézkedési tervek végrehajtását; – az alkoholos állapot ellenőrzésének rendjét; – a veszélyes anyagok és készítmények tárolását, kiszolgálását, felhasználását; – a kockázatok csökkentésére készített intézkedési tervben foglaltak végrehajtását.

munkabiztonsági helyzet, a balesetek gyakorisága, a kockázati tényezők tendenciájának figyelembevételével a Rail Cargo Hungaria Zrt. vasútbiztonsági és védelmi vezetőnek kell minden év február 28-ig elkészíteni és az elnök-vezérigazgatói jóváhagyásra előterjeszteni. A tárgyi év január 31-ig a területi védelmi koordinátorok összeállítják saját területük szemletervét az érintett szervezeti egységvezető jóváhagyásával. 4.8.1.2.3 A 4.9.1.2.1 a) pontban foglalt vezetői munkabiztonsági szemle előkészítése, szervezése a vasútbiztonsági és védelmi vezető feladata, a 4.9.1.2.1 b) pontokban meghatározott munkabiztonsági szemlék előkészítése, szervezése, az irányítási területen a területi védelmi koordinátor feladata. 4.8.1.2.4 A munkabiztonsági szemle tartására kötelezett vezető a szemle vezetője. A szervezeti, szolgálati egység tevékenysége, az esetleges speciális körülmények figyelembevételével a szemle vezetője dönt a szemlén résztvevők köréről. A szemlére minden esetben meg kell hívni a foglalkozás-egészségügyi orvost, és a munkavédelmi képviselőt. 4.8.1.2.5 A munkabiztonsági szemlék előkészítését, szervezését végző feladata: – a szemlét megelőzően legalább 15 nappal értesítse a szemlén résztvevőket a szemle helyéről és idejéről; – előzetes ellenőrzés keretében meggyőződjön a munkabiztonsági helyzetről; – megállapításairól a szemle tartására kötelezett vezetőnek beszámoljon; – gondoskodjon a jegyzőkönyv felvételéről, az érdekelteknek a megküldéséről.

4.8.1.2.7 A munkabiztonsági szemle megállapításairól jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyző-könyvnek tartalmaznia kell a megállapításokat, az intézkedések megtételének felelősét, a hiányosság megszüntetésének határidejét, valamint a munkabiztonsági állapotok összefoglaló minősítését. A szemlét követően a szemle vezetőjének részletesen értékelnie kell a szemlén tapasztaltakat.

4.8.1.2.6 A munkabiztonsági szemlén vizsgálni kell: – az előző szemlén megállapított hiányosságok felszámolását, az elmaradás okát; – az épületek (ajtók, ablakok, lépcsők, korlátok stb.), az épületgépészeti és villamos berendezések állapotát, karbantartottságát, időszakos felülvizsgálatait; – a védőberendezések hatásos működését, használati előírásai betartását; – a gépek, berendezések, technológiai folyamatok kezelési és munkahelyi utasításainak meglétét, tartalmát, elhelyezését; – a kéziszerszámok, kisgépek, anyagmozgató kötöző eszközök, stb. állapotát, előírásszerű használatát, tárolását, időszakos felülvizsgálatát; – a munkahelyi anyagtárolást, a közlekedési utak, technológiai területek állapotát, botlásveszélyeit; – a védőeszközök minőségét, használatát, a beszerzés, tárolás, csere előírásait, körülményeit; – a technológiai utasítások, egyéb, a munkáltatás biztonságát befolyásoló szabályozások betartását; – az általános munkahelyi rendet és tisztaságot, higiéniai állapotokat;

4.8.1.2.8 A szemléken megállapított hiányosságok felszámolásáról a munkabiztonsági szemle szervezőjének 6 hónapon belül utóellenőrzés keretében meg kell győződni, melynek eredményéről a szemle vezetőjét tájékoztatni kell. 4.8.1.2.9 Rendkívüli munkabiztonsági szemlét kell tartani: – halálos vagy súlyos munkabaleset bekövetkezése, illetve súlyos veszélyeztetés; – a munkabaleseti helyzet kedvezőtlenné válása; – a munkakörülmények biztonságot, egészséget veszélyeztető rendszerbeli hiányosságai; – súlyos munkabiztonsági mulasztások gyakori előfordulása esetén. 4.8.2 Munkabiztonsági ellenőrzések 4.8.2.1 Munkafolyamat ellenőrzés 4.8.2.1.1 A munkavégzést közvetlenül irányító szolgálati vezetők kötelesek az egészséget nem veszé26

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. 4.8.2.2.4 Az ellenőrzések alkalmával megállapított hiányosságokat, észrevételeket az ellenőrzött szervezeti egység vezetőjének írásban kell tudomására hozni (pl. a „Felügyeleti Könyv” másolatának megküldésével).

lyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeiről, követelményeinek betartásáról rendszeresen meggyőződni, az irányításuk alatt álló munkavállalókkal a munkabiztonsági előírásokat folyamatosan betartatni. 4.8.2.1.2 A szervezeti, szolgálati egységek vezetői, a rendszeres ellenőrzésre kötelezett munka-vállalói a szakmai ellenőrzések során kötelesek – elsősorban a technológiákhoz kapcsolódó – munkabiztonsági előírások betartását, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek meglétét, az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használatát, megfelelősségét, a munkakörülményeket folyamatosan és rendszeresen valamennyi szolgálati egységnél ellenőrizni.

4.8.2.2.5 Az ellenőrzésnek – több műszakos vagy fordulószolgálatos munkáltatás figyelembe-vételével – az éjszakai munkavégzésre is ki kell terjedni, ha a munkafegyelem, a baleseti helyzet, vagy egyéb kockázati tényezők ezt indokolják. Az éjszakai ellenőrzés szükségességét, gyakoriságát a szervezeti/szolgálati egység vezetőjével egyeztetve kell meghatározni. 4.8.2.3 Rendkívüli munkabiztonsági ellenőrzés

4.8.2.1.3 Az ellenőrzés tényét, a megállapításokat az „Ellenőrzési napló”-ba, vagy a „Felügyeleti könyv”be rögzíteni kell. A szolgálati egységnél tartott ellenőrzésről készített feljegyzés egy példányát az intézkedésre jogosult szervezeti egységnek kell megküldeni. Az ellenőrzés hiányosságainak megszüntetésére az ellenőrzött szervezeti, szolgálati egység vezetője az előírt határidőre köteles intézkedni, és erről a megállapítás tevőt írásban tájékoztatni.

4.8.2.3.1 Rendkívüli munkabiztonsági ellenőrzést kell elrendelni: – halálos vagy súlyos munkabaleset bekövetkezése, illetve súlyos veszélyeztetés; – a munkabaleseti helyzet kedvezőtlenné válása; – a munkakörülmények biztonságot, egészséget veszélyeztető rendszerbeli hiányosságai; – súlyos munkabiztonsági mulasztások gyakori előfordulása esetén.

4.8.2.2 Területi védelmi koordinátor ellenőrzési rendje

4.8.2.3.2 Az ellenőrzés elrendelésére az irányítási és végrehajtási szervezeti egységek vezetői jogosultak, az SZMSZ szerinti hatáskörükből eredően a szakmai irányítási területükön.

4.8.2.2.1 A munkabiztonsági helyzet, a munkabalesetek gyakoriságánál jelentkező tendenciák figyelembevételével, január 30.-ig kell elkészíteni a munkabiztonsági tevékenység ellenőrzési szempontjait. Az ellenőrzési szempontokat a Rail Cargo Hungaria Zrt. vasútbiztonsági és védelmi vezető az érintettekkel egyeztetve, azok véleményének figyelembevételével készíti el, és adja ki.

4.8.2.3.3 Az irányítási és végrehajtási szervezeti/ szolgálati egységek vezetői, az ellenőrzésre kötelezettek fokozottabb ellenőrzési tevékenységet kötelesek végezni: – munkabiztonsági helyzet, munkabalesetek bekövetkezésének kedvezőtlenné válása; – területen bekövetkezett súlyos munkabaleset vagy veszélyeztetés; – fordulószolgálat váltási időszakában; – átlagosnál erősebb munkaintenzitásnál, nagyobb leterheltséget jelentő munkavégzésnél; – technológiai módosítások, új technológiák bevezetése; – kedvezőtlen külső körülmények (pl.: időjárás) esetén.

4.8.2.2.2 A munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó a működési területén lévő szervezeti / szolgálati egységeken kötelesek rendszeres ellenőrzéseket végezni. Az ellenőrzéseknek ki kell terjedni különös tekintettel: – a munkakörülményi állapotokra; – a technológiai utasítások, egyéb, a munkáltatás biztonságát befolyásoló szabályozások követelményeinek teljesítésére, betartására; – az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeinek meglétére; – az egyéni védőeszközök előírás szerinti használatára, a védőberendezések működő-képességének próbaszerű ellenőrzésére; – az alkoholos állapot ellenőrzésekre.

4.8.2.4 Munkavégzéstől való eltiltás 4.8.2.4.1 A munkabiztonsági ellenőrzéseket végzők a megállapított hiányosságok felszámolására kötelesek intézkedést kezdeményezni. 4.8.2.4.2 A munkavállalót figyelmeztetni kell, ha magatartásával veszélyezteti a vasútüzem, saját, vagy mások biztonságát, testi épségét, egészségét. A hiányosság további fennállása vagy ismétlődése esetén

4.8.2.2.3 Az ellenőrzéseket úgy kell szervezni, hogy legalább hetente egy szolgálati egységen, illetve olyan gyakorisággal, hogy legalább 6 hónap alatt minden szolgálati egység ellenőrzésre kerüljön. 27

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. los állapota ellenőrzését alkoholos ellenőrzésre jogosult munkavállaló kezdeményezheti az idegen munkáltató helyi képviselőjénél.

az intézkedésre jogosult munkairányítónak kezdeményezni kell a munkavállaló munkavégzéstől való eltiltását addig, ameddig a veszélyhelyzetet meg nem szünteti, illetve ameddig a veszélyhelyzet fennáll.

4.8.3.2.3 Az alkoholos állapot vizsgálatára rendszeresített eszközzel, készülékkel rendszeres, alkalmankénti próbaszerű, illetve rendkívüli ellenőrzéseket kell tartani, és az előírtak szerint dokumentálni. Az ellenőrzéseket a végzett tevékenység veszélyességének, a munkafegyelmi helyzet és a helyi sajátosságok figyelembevételével kell végrehajtani, az alábbiakat figyelembe véve: – rendszeres ellenőrzést kell tartani a szolgálat megkezdése előtt a vasúti és közúti járművezetői, valamint a forgalom lebonyolításával közvetlenül összefüggő munkakörökben foglalkoztatott munkavállalóknál, ha munkába lépésük saját szervezeti egységüknél történik; – alkalmankénti próbaszerű ellenőrzéseket kell tartani minden szolgálati egységnél; – rendkívüli ellenőrzést kell tartani munkabaleset esetén a balesetet szenvedett munkavállalónál (amenynyiben a sérülés jellege és súlyossága lehetővé teszi), a közvetlen munkahelyi irányítójánál és a sérült közvetlen munkatársaknál, minden vasútüzemi rendkívüli esemény, baleset helyszíni vizsgálata alkalmával az érintett munkavállalóknál; és minden olyan esetben, amikor a munkavállalón a munkába álláskor vagy munkavégzés közben az alkoholfogyasztás ténye fennáll, megvalósult, vagy alkohol fogyasztására utaló jelek érzékelhetők.

4.8.2.4.3 Amennyiben a munkavállaló munkaidő alatti alkoholos állapota, illetve kábító, vagy bódító szerektől való befolyásoltsága hitelt érdemlő módon megállapítást nyert, azonnal el kell tiltani a munkavégzéstől. Értesíteni kell közvetlen felettesét, intézkedjen helyettesítő biztosításáról. 4.8.2.4.4 Az eltiltás tartalmi, formai követelményeit a 7.27. sz. melléklet tartalmazza. Az eltiltást bizonyíthatóan az eltiltott munkavállaló közvetlen munkairányítójának tudomására kell hozni, és kimutathatóan meg kell küldeni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. 4.8.3 A munkára képes állapot ellenőrzése 4.8.3.1 Általános előírások 4.8.3.1.1 A munkavállaló csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban végezhet munkát. 4.8.3.1.2 A munkáltatónak meg kell győződni a munkavállaló biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotáról munkavégzésre történő jelentkezése alkalmával és munkavégzés közben is. 4.8.3.1.3 A munkavállaló szervezetében nem lehet szeszesital fogyasztásából származó alkohol, illetve koncentrálóképességét, reakcióképességét befolyásoló (szédülést kiváltó, nyugtató vagy izgató) gyógyszer vagy más egyéb kábító vagy bódító hatású szer: – rendes és rendkívüli munkaidőben; – osztott munkaidő megszakítási időtartama alatt, ha a munkahelyen kell eltölteni; – a munkaidőnek minősülő egyéb tevékenység végzése közben (pl.: oktatás, vizsga, tanfolyam, orvosi vizsgálat stb.); – készenléti, ügyeleti szolgálat alatt.

4.8.3.2.4 Az ellenőrzést úgy kell végrehajtani, hogy az eljárás ne sértse a munkavállaló személyiségi és emberi méltósághoz való jogait. Pozitív eredmény esetén az ellenőrzést a lehető legrövidebb időn belül két tanú jelenlétében meg kell ismételni. Amennyiben – különösen éjszakai ellenőrzés során – két tanú jelenléte nem biztosítható, tanúként idegen személy is bevonható, vagy indokolt esetben véralkohol vizsgálat kezdeményezhető. 4.8.3.2.5 Az alkoholos állapot alkoholszondával vagy elektronikus készülékkel történő ellenőrzésére jogosultak: – az OMMF, és a Rendőrség ellenőrzés, rendkívüli eseményeknél eljárás lefolytatására jogosult munkavállalói, területi és személyi korlátozás nélkül bármely munkavállalót; – a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó, ellenőrzés és rendkívüli eseményeknél eljárás lefolytatására jogosult munkavállaló; – a Rail Cargo Hungaria Zrt. ellenőrzésre jogosult vezetői, az ellenőrzésre felhatalmazott munkavállalói, a szervezeti/szolgálati egységek vezetők a velük közvetlenül vagy közvetve (átruházott jogkörben) munkavállalói jogviszonyban álló munkavállalókat;

4.8.3.2 Az alkoholos állapot ellenőrzése 4.8.3.2.1 Az alkoholos állapot ellenőrzésénél a jogok gyakorlása és a kötelességek teljesítése során a munkáltatót és munkavállalót együttműködési kötelezettség terheli. A munkavállaló köteles magát alávetni a jogszerű ellenőrzést szolgáló vizsgálatoknak. Az alkoholos állapot ellenőrzését kellő alap nélkül megtagadó munkavállalóval szemben ugyanolyan jogkövetkezményeket kell alkalmazni, mint alkoholos állapot megállapítása esetén. 4.8.3.2.2 A Rail Cargo Hungaria Zrt. területén munkát végző külső munkáltatók munkavállalóinak alkoho28

Értesítő


– idegenek és külső vállalkozók munkavállalóit a Rail Cargo Hungaria Zrt. ellenőrzésre jogosult munkavállalói a külső vállalkozóval kötött szerződés szerint.

7.30. sz. melléklet szerinti „Vérvételi kérelem véralkohol vizsgálathoz” nyomtatványt és a véralkohol vizsgálati dobozt. – A vérvételt végző orvos által lezárt véralkohol vizsgálati dobozt a szervezeti egység vezetőjének megbízottja köteles zárt (lebélyegzett és aláírt) borítékban a legrövidebb időn belül, a területileg illetékes Igazságügyi Orvostani Intézet részére eljuttatni. Az eljuttatásig a vérvételi dobozt hűtőszekrényben kell tárolni. Az Igazságügyi Orvostani Intézetek területi illetékességét és címét a 7.31. sz. melléklet tartalmazza. – A véralkohol vizsgálat eredményét kimutathatóan a vizsgált személy tudomására kell hozni. – Véralkohol vizsgálatot háziorvos, ügyeletes orvos, ambulancia, korház, klinika végezhet, ami a legközelebb esik a szolgálati helyhez.

4.8.3.2.6 Az alkoholos állapot ellenőrzésének nyilvántartására a 7.28. sz. melléklet szerinti, „Alkoholszondás ellenőrzési napló”-t kell a munkáltatónak rendszeresíteni valamennyi szolgálati egységnél. Elektronikus készülékkel történő vizsgálat esetén az ellenőrzöttek számát szolgálatonként (műszakonként) kell bejegyezni. Az ellenőrzöttek közül, csak azoknak a nevét kell a naplóban felsorolni, akiknél a készülék alkoholos állapotot mutatott ki. Alkoholszondával végzett vizsgálatnál minden ellenőrzött nevét és a vizsgálati eredményt a naplóba be kell jegyezni. Alkoholszondás ellenőrzési naplót minden szolgálatra feljelentkezési helyen, és ott ahol munkahelyi sérülések naplója van tárolni, kell.

4.8.3.2.10 A véralkohol vizsgálati dobozt ott kell tárolni, ahol az alkoholszondás ellenőrzési napló, és a munkahelyi sérülések naplója van elhelyezve. A véralkohol vizsgálati dobozok igény szerinti biztosítása a szervezeti egység feladata.

4.8.3.2.7 Ha az ellenőrzés alkoholos állapotot mutat, két tanú jelenlétében a 7.29. sz. melléklet szerinti „Ittasság vizsgálati jegyzőkönyv”-et kell felvenni legalább három példányban, amelyből egy példányt az ellenőrzött munkavállalónak, egy példányt a munkáltatónak kell átadni, egy példány az ellenőrzést végző birtokában marad. A jegyzőkönyvnek megfelelően az ellenőrzött munkavállalót egyértelműen nyilatkoztatni kell az alkoholos állapot elismeréséről, a további vizsgálatban való közreműködésről, illetve a vizsgálat megtagadásáról. A jegyzőkönyv munkáltatói példányát – az alkoholfogyasztás tényét mutató alkohol-szondával együtt – borítékban kell elhelyezni, amelyet lezárás után az ellenőrzést végzőnek aláírásával kell ellátnia.

4.8.3.2.11 Az alkoholos állapot bizonyított, ha: – az alkoholszondás ellenőrzés 0,2 ‰, illetve azt meghaladó értéket mutat, és a munkavállaló alkoholos állapotát jegyzőkönyvben elismerte, vagy – a véralkohol vizsgálat értéke a 0,2 ‰-et meghaladja. 4.8.3.2.12 Vasúti járművezetők, és gépjárművezetők véralkohol vizsgálattal bizonyított 0,51-0,8 ‰‰ közötti alkoholos állapota esetén szabálysértési, 0,8 ‰‰ feletti alkoholos állapota esetén – függetlenül attól, hogy baleset történt-e vagy sem – büntetőeljárást kell a munkáltatónak kezdeményezni, a szabálysértési vagy büntető feljelentésekre előírtak szerint.

4.8.3.2.8 Ha a munkavállaló alkoholos állapot ellenőrzésre és a jegyzőkönyv felvételére alkalmatlan, külső jelek alapján erősen alkoholos befolyásoltság alatt áll, a jegyzőkönyvet a vizsgált munkavállalóval nem kell aláíratni, a munkavállalót vérvételre kell kísérni. A jegyzőkönyv „tett intézkedés” rovatába tanúk jelenlétében rá kell vezetni, hogy a vizsgált munkavállaló a külső jelek alapján erősen alkoholos, ezért a befolyásoltság mértékét véralkohol vizsgálattal állapítják meg, és erről tanúk jelenlétében tájékoztatták. Amennyiben a súlyosan ittas munkavállaló agresszíven viselkedik, az illetékes rendőrség segítségét kell kérni.

4.8.3.2.13 A vérvétel és a vizsgálat költségeit, a munkavállalót foglalkoztató szervezeti/szolgálati egységnek kell biztosítani, illetve kiegyenlíteni. A bizonyított alkoholos állapot esetében a véralkohol vizsgálatnál az érintett munkavállaló köteles a felmerült költségeket a munkavállalói anyagi felelősség szabályai szerint megtéríteni. 4.8.3.2.14 Amennyiben a munkavállaló munkaidő alatti alkoholos állapota, illetve kábító, vagy bódító szerektől való befolyásoltsága hitelt érdemlő módon megállapítást nyert, azonnal el kell tiltani a munkavégzéstől. Értesíteni kell közvetlen felettesét, intézkedjen helyettesítő biztosításáról.

4.8.3.2.9 Ha a munkavállaló vagy a munkáltató (az ellenőrzésre jogosult személy) alkoholos állapot ellenőrzésének eredményét kifogásolja, véralkohol vizsgálatot kezdeményezhet. A munkavállalót tájékoztatni kell a véralkohol vizsgálat kérésének lehetőségéről, valamint hogy pozitív eredmény esetén a vizsgálat költségeit meg kell térítenie. – a szervezeti egység vezetője (vagy megbízottja) köteles biztosítani a munkavállaló vérvételre történő kísérését. A kísérő személy köteles magával vinni a

4.8.3.2.15 Ha a munkavállaló viselkedésével, magatartásával azt az alapos gyanút kelti, hogy koncentrálóképességét, reakcióképességét befolyásoló (szédülést kiváltó, nyugtató vagy izgató) gyógyszer, egyéb kábító 29

Értesítő


vagy bódító hatású szer hatása alatt áll, a munkavállalót a munkahely szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi orvosi rendelőbe vagy ügyeletet ellátó egészségügyi intézménybe haladéktalanul vizsgálatra kell küldeni, szükség esetén kísérni. A munkavállaló köteles közvetlen munkahelyi vezetőjének haladéktalanul bejelenteni, ha ilyen vagy hasonló hatást keltő gyógyszer szedését írták elő. A munkáltató ilyen esetben köteles a foglalkozás-egészségügyi orvos véleménye figyelembevételével dönteni a munkavállaló további munkavégzéséről. Az előbbiek szerint kell eljárni akkor is, ha a munkavégzést korlátozó egyéb okok (szellemi vagy fizikai fáradtság, betegség utáni legyengült állapot, stb.) gyanúja a munkavállalónál fennáll.

4.8.5 A munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása 4.8.5.1 A munkabalesetek bejelentése 4.8.5.1.1 Minden munkahelyi sérülést, bekövetkezett munkabalesetet a sérült, akadályoztatása esetén a balesetet észlelő személy köteles a munkát közvetlenül irányítónak haladéktalanul bejelenteni, aki az un. munkahelyi sérülések nyilvántartásába (7.35. melléklet) minden balesetet köteles bejegyezni. Amennyiben a sérült munkáját nem folytatta, amely várhatóan munkaképtelenséget okoz, akkor az irányító személy a balesetet köteles haladéktalanul telefonon bejelenteni és azt telefaxon, vagy e-mailen megismételni: – a területileg illetékes TÜK áruirányítójának, – a sérült felett munkáltatói jogkört gyakorló szolgálati egység vezetőjének, – a területileg illetékes területi védelmi koordinátornak, – a Rail Cargo Hungaria Zrt. vasútbiztonsági és védelmi vezetőnek.

4.8.3.2.16 Amennyiben a munkavállaló munkaidő alatti alkoholos állapota, illetve kábító vagy bódító szerektől való befolyásoltsága hitelt érdemlő módon megállapítást nyert – ide értve azt is, ha a munkavállaló az alkoholos állapot, illetve kábító vagy bódító szertől való befolyásoltság megállapítására irányuló eljárást jogellenesen megtagadja vagy meghiúsítja – a munkáltatónak vele szemben a KSz. szerinti munkáltatói eljárást kell kezdeményezni, és hátrányos jogkövetkezményt kell alkalmazni.

4.8.5.1.2 A bejelentést írásban – a 7.32. melléklet szerinti „Ténymegállapítási jegyzőkönyv” – kitöltésével kell megerősíteni.

4.8.4 Eljárás az OMMF és területi szervezetei által kiadott határozatok esetén

4.8.5.1.3 A súlyos munkabalesetet a baleset helyszíne szerinti szervezeti/szolgálati egység vezetője, vagy megbízottja, köteles az „Értesítési Rend”-ben meghatározottaknak megfelelően bejelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével. Az azonnali szóbeli bejelentést követően, a köteles a bejelentést a hiányzó adatokkal kiegészítve telefaxon vagy E-mail-ben megismételni: – Az OMMF Regionális Munkabiztonsági Felügyelőségeknek; – A Rail Cargo Hungaria Zrt. vasútbiztonsági és védelmi vezetőnek; – A területileg illetékes területi védelmi koordinátornak; – a sérült felett munkáltatói jogot gyakorló szervezeti egység vezetőjének.

4.8.4.1 Az OMMF és területi szervezetei az ellenőrzések során megállapított hiányosságok felszámolására kiadott határozatait a Rail Cargo Hungaria Zrt. címére megküldik. 4.8.4.2 A végrehajtási szervezeti egységeknek, a működési területükre kiadott felügyelői határozatokat a Rail Cargo Hungaria Zrt. Vasútbiztonsági és védelmi vezető, és a munkabiztonsági feladatokat ellátó bevonásával értékelni kell. Az értékelés figyelembevételével: – a határozatokban megállapított hiányosságokat az előírt határidőig meg kell szüntetni; – amennyiben az előírt határidőig a hiányosság nem szüntethető meg, megalapozott indokok alapján határidő módosítást kell kérni a határozatot kiadó hatósági szervezettől; – amennyiben a határozatban foglalt intézkedés a jogszabályi, szabványi, vasúti előírással ellentétes – az indoklás megjelölésével – fellebbezést kell kezdeményezni a vasútbiztonsági és védelmi vezető bevonásával.

4.8.5.1.4 A súlyos munkabaleset bejelentésének, a 7.32. mellékletben felsorolt adatokon túlmenően, tartalmazni kell: – a létszámban tartó szervezeti egység nevét; – időszakos orvosi vizsgálat érvényességét; – a szolgálati idejének, munkaviszonyának kezdetét; – az utolsó oktatás időpontját; – a tanúk nevét és lakcímét; – a bejelentő nevét, beosztását, telefonszámát.

4.8.4.3 A felügyelői határozatokban foglaltak munkáltatói végrehajtásában a munkabiztonsági feladatokat ellátó szakmai segítséget nyújt, végrehajtását ellenőrizi.

4.8.5.1.5 Az „Értesítési Rend”-et, a területi védelmi koordinátor készíti el, és adja ki valamennyi árufuvarozási áruirányítónak, valamint az összes szervezeti egységnek. 30

Értesítő


4.8.5.2 Munkabalesetek kivizsgálása

4.8.5.2.8 Ha a munkabaleset tanulót, hallgatót gyakorlati képzés során érte, akkor a munkáltatón a tanulót, hallgatót foglalkoztató Rail Cargo Hungaria Zrt. szervezeti egységet kell érteni, és a vizsgálatot ennek megfelelően kell lefolytatni. A munkabalesetről értesíteni kell az oktatási intézményt, és annak a vizsgálatban való részvételét biztosítani kell.

4.8.5.2.1 A sérültet foglalkoztató szervezeti egység vezetője köteles intézkedni minden munka-képtelenséget okozó munkabaleset kivizsgálására. A munkabalesetet a területi védelmi koordinátor vizsgálja, és készíti el a „Munkabaleseti jegyzőkönyv”–et. 4.8.5.2.2 A munkaképtelenséget nem okozó, de munkabalesetnek minősülő eseményt is ki kell vizsgálni, a „Munkahelyi sérülések nyilvántartása”-ba be kell írni.

4.8.5.3 Súlyos munkabalesetek vizsgálata: 4.8.5.3.1 Súlyos munkabalesetek esetében a baleset helyszíne szerint intézkedésre jogosult vezető, távollétében a rendelkezésre jogosult munkavállaló köteles gondoskodni arról, hogy a helyszín, a bizonyításhoz szükséges nyomok a Rendőrség, az OMMF – csak munkaidőben – és a Rail Cargo Hungaria Zrt. vagy az általa megbízott munkabaleseti készenlétes megérkezéséig érintetlen maradjon.

4.8.5.2.3 A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott munkavégzéssel összefüggő balesetről meg kell állapítani, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a közvetlen hozzátartozót írásban értesíteni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell azokat a jogszabályi előírásokat, tényállást, megállapítást, amelyek alapján a munkáltatót nem terheli bejelentési és kivizsgálási kötelezettség.

4.8.5.3.2 Ha a személyek mentése, vagy további veszélyek megelőzése szükségessé teszi – csak a tűzoltóság, mentők felkérésére – a helyszín megváltoztatására engedélyt adhat: – a baleset helyszíne szerint intézkedésre jogosult munkavállaló, ha a rendőrségi helyszínelő vagy a társaság balesetvizsgálója még nincs jelen; – a rendőrségi helyszínelő akkor is, ha a társaság részéről a baleset helyszínelése még nem kezdődött meg; – a társaság balesetvizsgálója a rendőrségi helyszínelő hozzájárulásával.

4.8.5.2.4 Munkabaleset esetén a munkavégzés irányítója köteles intézkedni a sérült ellátásáról, a sérült és környezete ittasság vizsgálatáról, a balesetvizsgálathoz szükséges körülmények (helyszín biztosítása, munkaeszköz állapota, környezeti tényezők tanúk adatai stb.) rögzítéséről. A bekövetkezett baleset vizsgálatát, a területi védelmi koordinátor a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a balesetet követő első munkanapon köteles megkezdeni.

Az engedély megadását a helyszíni balesetvizsgálati jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A helyszín megváltoztatásáért – mivel ez a baleset körülményeinek megállapítását jelentősen befolyásolhatja – az engedélyt adó a felelős.

4.8.5.2.5 A szervezeti szolgálati egységnek, a területileg illetékes munkavédelmi képviselőt (bizottságot) értesíteni kell a munkabaleset bekövetkezéséről. A munkavédelmi képviselő részvételét a baleset kivizsgálásában lehetővé kell tenni.

4.8.5.3.3 A súlyos munkabaleset azonnali helyszíni vizsgálatát Rail Cargo Hungaria Zrt. vasútbiztonsági és védelmi vezetője, vagy az általa megbízott, a baleset helyszíne szerinti területi védelmi koordinátor végzi. A helyszíni vizsgálatban a sérült munkáltatója, a Rail Cargo Hungaria Zrt. TÜK vezetője, vagy megbízottja vesz részt.

4.8.5.2.6 Ha a Rail Cargo Hungaria Zrt. más szervezeti egységéhez, vagy belföldön más munkáltatóhoz történő kirendelés (kiküldetés) esetén a munkavállalóját a munkavégzés helyén munkabaleset éri, akkor – munkáltatói jogkör gyakorló szervezeti egység értesítése mellett – a sérült munkáját közvetlenül irányító szervezeti egység köteles a balesetet bejelenteni és kivizsgálni. Ez esetben a kirendelő szervezeti egység képviseletében a sérült munkáltatói jogkör gyakorló szervezeti egységén a munkabiztonsági feladatokat ellátónak is részt kell venni a baleset vizsgálatában. A munkabalesetet a létszámban tartó szervezeti egységnél kell nyilvántartani.

4.8.5.3.4 Ha több vasútvállalatot érintő rendkívüli esemény következtében súlyos munkabaleset következett be, a helyszíni vizsgálatot a Rail Cargo Hungaria Zrt. vagy az általa megbízott munkabiztonsági szakember közös vizsgálat keretében végzi el. 4.8.5.3.5 Súlyos munkabaleset, valamint az olyan munkabaleset vizsgálatát, amely kettőnél több személy, egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését, vagy más egészség-károsodását okozta, a Rail Cargo Hungaria Zrt. területi védelmi koordinátor

4.8.5.2.7 A munkabaleset kivizsgálásával, bejelentésével és nyilvántartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért a sérült munkáját közvetlenül irányító szervezeti egység a felelős. 31

Értesítő


és a Rail Cargo Hungaria Zrt. vasútbiztonsági és védelmi vezetője végzi el.

4.8.5.5 Munkabalesetek dokumentációinak kezelése 4.8.5.5.1 A „Munkabaleseti jegyzőkönyv”-et csak a Rail Cargo Hungaria Zrt. területi védelmi koordinátora készítheti el, aki felelős a munkabalesetek dokumentációinak kezelésért, a dokumentációknak az előírások szerinti szervezetek részére történő, határidőre való továbbításáért, illetve a munkáltatónak a rendelkezésére bocsátásáért.

4.8.5.3.6 Súlyos munkabalesetnél a helyszíni balesetvizsgálati és meghallgatási jegyzőkönyvek, bizonyítékok alapján részletes összefoglaló „Vizsgálati jelentést” kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a helyszíni vizsgálatok megállapításait, a megállapítások értékelését, a balesetet előidéző és kiváltó okokat, a hasonló balesetek megelőzését célzó intézkedéseket. A súlyos munkabaleset „Vizsgálati jelentés”-ét (több vasútvállalatot érintő vizsgálati jelentést esetében is), a Rail Cargo Hungaria Zrt. vasútbiztonsági és védelmi vezetőnek, illetve az ügyrendi elhatárolásnak megfelelően az üzemeltetési igazgatóság, TÜK vezetőjének kell aláírni.

4.8.5.5.2 A legalább egynapi munkaképtelenséget okozó munkabalesetek „Munkabaleseti jegyzőkönyv”eit, a vizsgálat befejezése után, legkésőbb a tárgyhót követő hónap 3-ig 1 példányban meg kell küldeni a Rail Cargo Hungaria Zrt. vasútbiztonsági és védelmi vezetőjének, csatolva hozzá a teljes vizsgálati anyag egy példányát is.

4.8.5.3.7 A Rail Cargo Hungaria Zrt. munkavállalóját ért súlyos munkabaleset esetén az elhunyt, illetve a sérült munkáját irányító szervezeti/szolgálati egység vezetője a vizsgálat lezárását követően személyesen köteles beszámolni a baleset okairól, körülményeiről, a „Vizsgálati jelentés”-ben meghatározott feladatok, továbbá a munkabaleset megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról. A beszámoltatást, a megelőző intézkedések végrehajtásának ellenőrzését a szervezeti egység irányítását ellátó üzemeltetési igazgató, illetve a TÜK vezető a munkabalesetet szenvedett munkavállaló szolgálati helyén, a balesethelyszínén a vizsgálat befejezését követő 30 napon belül köteles megtartani. A vezetői beszámoltatástól el lehet tekinteni, ha a baleset bekövetkezésében a Rail Cargo Hungaria Zrt. részéről elháríthatatlan körülmények játszottak közre.

4.8.5.5.3 A területi védelmi koordinátor legkésőbb a tárgyhót követő hó 8-ig egy példány munkabaleseti jegyzőkönyvet köteles megküldeni: – a baleset helyszíne szerinti illetékes OMMF-nek; – a sérültnek; – a sérült munkavállaló szolgálati egységvezetőjének, – a vizsgálatban résztvevő munkavédelmi képviselőnek, – kártérítési igény elbírálásához az Mt. és a KSZ szerinti kártérítési igényt a Rail Cargo Hungaria Zrt. vasútbiztonsági és védelmi vezetőjének; – a társadalombiztosítási ügyintézőnek (2 pld.) + beteg ambuláns lapja, tanú meghallgatási jegyzőkönyvet. 4.8.5.5.4 A súlyos munkabalesetek teljes vizsgálati anyagát a tárgyhót követő hó 8-ig meg kell küldeni: – a baleset helyszíne szerinti illetékes OMMF-nek (1 példány); – a TÜK illetékes egységeinek (1 példány); – a kártérítés igényt a Rail Cargo Hungaria Zrt. vasútbiztonsági és védelmi vezetőjének (2 példány); – a MÁV Zrt. Nyugdíjigazgatóságnak (1 példány); – a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóságnak (1 pld). A sérültnek, vagy az elhunyt hozzátartozójának és a társadalombiztosítási ügyintézőnek, csak a „Munkabaleseti jegyzőkönyv”-et kell megküldeni.

4.8.5.4 Foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentése, kivizsgálása nyilvántartása 4.8.5.4.1 Foglalkozási betegség, vagy fokozott expozíció gyanúját a területileg illetékes foglalkozásegészségügyi orvosnál a szervezeti egységnek be kell jelenteni. 4.8.5.4.2 A szervezeti egység köteles a foglalkozásegészségügyi szolgáltatás kezdeményezésére, foglalkozási megbetegedés, illetve fokozott expozíciós esetek vizsgálatában részt venni, a vizsgálathoz a szükséges információkat megadni.

4.8.5.5.5 Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege és a baleset bekövetkezésének körülményei miatt a vizsgálatot, a tárgyhót követő 8-ig nem lehet befejezni – akkor a vizsgálati anyag felülvizsgálatára kötelezett hozzájárulásával – a „Munkabaleseti jegyzőkönyv”ben meg kell indokolni. A jegyzőkönyvet ebben az esetben is meg kell küldeni a baleset helyszíne szerint területileg illetékes OMMF-nek. A vizsgálat befejezésekor új – módosított – „Munkabaleseti jegyzőkönyv”et kell kiállítani.

4.8.5.4.3 A foglalkozás-egészségügyi szolgálat által megküldött, a vizsgálatról készült jegyzőkönyvet, és vizsgálati lapot évente nyilvántartásba kell venni. A dokumentációt 5 évig meg kell őrizni. Halálos esetek dokumentációja nem selejtezhető.

32

Értesítő


4.8.5.5.6 Minden TÜK-nél, „Munkabaleseti nyilvántartás” naplókat kell rendszeresíteni, melyet, a területi védelmi koordinátorok vezetnek, a Rail Cargo Hungaria Zrt. központjában pedig a vasútbiztonsági és védelmi vezető. A „Munkabaleseti nyilvántartás”-t a munkabiztonsági tevékenységet ellátó, a társadalombiztosítási ügyintézővel együttesen a hónap végét követő három napon belül köteles egyeztetni.

4.8.5.6.4 A kártérítési dokumentációnak tartalmaznia kell: – a „Munkabaleseti jegyzőkönyv”-et; – a káreseménnyel kapcsolatos orvosi dokumentációkat; – a kárigény bejelentést; – elbírálásához szükséges igazolásokat, számlákat, dokumentumokat, egyéb bizonyítékokat.

4.8.5.5.7 Valamennyi területileg elkülönített szolgálati egységnél, a TÜK központban, és a Rail Cargo Hungaria Zrt. központjában rendszeresített „Munkahelyi sérülések nyilvántartása” naplót kell vezetni. Amenynyiben a sérült a munkáját nem folytatta, akkor köteles intézkedni az Értesítési Rendben meghatározottak szerinti értesítések végrehajtásáról. A szolgálat végeztével a tájékoztatnia kell a tevékenységét irányítót, vagy az őt váltó kollégáját az általa tett bejegyzésről, illetve a tett intézkedésekről.

4.8.6 Veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia munkavédelmi szempontból történő üzembe helyezése 4.8.6.1 Az üzemeltető munkáltatónak a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését, újraindítását írásban kell elrendelni (továbbiakban: munkavédelmi üzembe helyezés). 4.8.6.2 Az üzemeltető munkáltató az üzemeltetés elrendelése előtt előzetes munkavédelmi szempontú vizsgálatot köteles elvégezni vagy elvégeztetni.

4.8.5.5.8 A naplóban rögzített adatokat a szolgálati egység vezetője, és a területi védelmi koordinátor rendszeresen köteles ellenőrizni. A munkavégzés közvetlen irányítója a munkakieséssel nem járó sérülést a „Munkahelyi sérülések nyilvántartása” naplóba köteles bejegyezni.

4.8.6.3 Munkabiztonsági szempontú előzetes vizsgálatot kell elrendelni a következő esetekben: a) veszélyes létesítményeknél, munkahelyeknél, munkaeszközöknél: – a 28/2003.(V.8.) GKM rendeletben meghatározott, hatósági felügyelet alá tartozó vasúti járművek; – technológiai eredetű egészségkárosító kockázatok miatt telepített, helyhez kötött klíma-, és légtechnikai berendezések; – vasútüzemi technológiai területek térvilágító berendezései; – gépi vasúti járműmosók; – üzemanyag (benzin, gázolaj, kenőolaj), gáz lefejtők, átrakók, feladókutak, és üzemeltetésükhöz létesített berendezések. b) az 5/1993.(XII.26.) MüM sz. rendelet 1/a és 1/b. mellékletében felsorolt veszélyes munkaeszközöknél; c) azoknál a veszélyes technológiáknál: – amelyek a forgalom alatt álló vágányok elsodrási határain belüli munkavégzésre vonatkoznak; – amelyek a forgalom alatt álló vágányokon tartózkodó vasúti járművek kiszolgálására, javítására, vizsgálatára vonatkoznak; – amelyek egy szervezeti (szolgálati) egység belső közlekedési, munkabiztonsági szempontú működési rendjére vonatkoznak (pl.: állomási végrehajtási utasítások, főnökségi rend, stb.); – amely munkákra biztonsági szabályzatok helyi technológia készítését teszik kötelezővé;

4.8.5.6 Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés kártérítésének rendje 4.8.5.6.1 A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkabaleset, foglalkozási megbetegedés munkáltatói tudomás szerzését követő 15 napon belül köteles a sérült – halál esetén hozzátartozója – figyelmét írásban felhívni kárigényének bejelentésére. A felhívás elkészítése, és az átadása, a munkabaleset kivizsgálását lefolytató munkabiztonsági tevékenységet ellátó feladata. A munkavállaló részére át kell adnia a Felhívás a kárigény bejelentésére nyomtatványt, melyet a 7.33. sz. melléklet tartalmaz, és a kárigény bejelentés nyomtatványt, melyet a 7.34. sz. melléklet tartalmaz. 4.8.5.6.2 A Rail Cargo Hungaria Zrt. Kollektív Szerződés szerinti munkabaleseti kártérítéshez szükséges dokumentációk előkészítését a munkabaleset kivizsgálását lefolytató területi védelmi koordinátor végzi el. 4.8.5.6.3 Az Mt. 174-187.§ -ban, és a Kollektív Szerződésben foglaltak szerinti kártérítési ügyeket, a „Munkabaleseti jegyzőkönyv” és a munkanapok igazolása alapján a létszámban tartó szervezeti egység készíti elő jogi elbírálásra, és küldi meg a dokumentációt a Rail Cargo Hungaria Zrt. vasútbiztonsági és védelmi vezetőjének.

4.8.6.4 Veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia – határozott vagy határozatlan (végleges) időre szóló – üzemeltetését az üzemeltető csak akkor rendelheti el, ha: 33

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. – azokat a munkaeszközöket, amelyek időszakos biztonsági felülvizsgálatát jog-szabály, szabvány, vagy a vonatkozó dokumentáció előírja.

– a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat megállapítása szerint rendeltetésszerű üzemeltetés (működtetés) során várhatóan nem lép fel a munkavállaló, vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyek, szolgáltatást igénybe vevők egészségére káros, veszélyes hatás, illetve a fellépő veszélyek és ártalmak ellen a megfelelő védelem biztosított; – a szükséges hatósági engedélyek rendelkezésre állnak, kivéve a próbaüzem időtartamát, ha a próbaüzem hatósági engedély nélküli megkezdése nem esik jogi korlátozás alá; – a munkaeszközök az előírt minőségi és/vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal, – hatósági engedélyhez kötött munkaeszköz esetén hatósági engedéllyel – rendelkeznek, kivéve a próbaüzem időtartamát, ha a munkabiztonsági felülvizsgálatot végző véleménye szerint a tanúsítványok hiánya nem jelent elfogadhatatlan kockázatot, és a biztonsági szint megfelelőssége azok hiányában is megállapítható.

4.8.6.8.1 Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot a veszélyes technológia – a hatósági felülvizsgálat alá tartozó és külön jogszabályban meghatározott munkaeszközök kivételével: – szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel, vagy – külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. 4.8.6.8.2 Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot – ha jogszabály, szabvány, vagy üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb felülvizsgálati időszakot nem ír elő – ötévenként kell elvégezni. 4.8.6.8.3 A veszélyes munkaeszközök – a hatósági felügyeleti és szakértői felülvizsgálati körbe tartozók kivételével – időszakos biztonsági felülvizsgálatának elvégeztetése, a felülvizsgálati dokumentáció kezelése, a vasútbiztonsági és védelmi szervezet feladata. A biztonsági állapot megítéléséhez szükséges – szabványok, jogszabályok által előírt – műszeres vizsgálatok dokumentációit az üzemeltetőnek rendelkezésére kell bocsátani.

4.8.6.5 Az előzőekben leírtakat kell alkalmazni a veszélyes munkaeszköz, technológia újraindítása esetén is, ha azt műszaki okból egybefüggően 30 napot meghaladóan nem használtak, vagy amelyen teljes szétszereléssel járó javítási munkafolyamatot végeztek. 4.8.6.6 A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése az Mvt. 21.§ (3) bek. szerint munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, ezért a vizsgálatot legalább középfokú munkavédelmi, illetve a jogszabályban meghatározott foglalkozás-egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy végezheti. A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése a munkabiztonsági feladatokat ellátó feladata, hálózati szintű vizsgálat a vasútbiztonsági és védelmi vezető feladata.

4.8.6.8.4 A hatósági felügyeleti és a szakértői felülvizsgálati körbe tartozó munkaeszközök felülvizsgálatát a munkaeszközt állagban tartó szervezeti egységnek kell megrendelni, érvényességét figyelemmel kísérni. A hatósági felülvizsgálattal összefüggő üzemeltetői felülvizsgálatok elvégzése, a vizsgálatok dokumentálása az üzemeltető feladata. Veszélyes technológiának minősül a valamennyi elsodrási határon belül végzett, a vonatképzési, indítási, továbbítási, és rakodási tevékenységhez. Veszélyes technológia időszakos biztonsági felülvizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti.

4.8.6.7 Veszélyes munkaeszközt, technológiát próba-, vagy kísérleti jelleggel – annak munkavédelmi üzembe helyezéséig – legfeljebb 180 nap időtartamra szabad üzemeltetni, kivéve, ha a próba-, vagy kísérleti üzemet jogszabály tiltja. A próba, vagy kísérleti jelleggel történő üzemeltetés csak akkor rendelhető el, ha a biztonságos üzemeltetéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. A próba vagy kísérleti jelleggel történő üzemeltetés időtartama nem hosszabbítható meg.

4.8.6.8.5 Az időszakos biztonsági felülvizsgálatról a felülvizsgálatot végzőnek – a vonatkozó előírásoknak megfelelően – jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a következő felülvizsgálat elvégzéséig az üzemeltetési dokumentációk között kell megőrizni. 4.8.6.8.6 Ha az időszakos biztonsági felülvizsgálat során a vizsgált munkaeszköz a vizsgálati jegyzőkönyvben „nem felelt meg” minősítést kapott a vizsgálatot végző hatóságtól, szakembertől, akkor az üzemeltető szervezeti egység vezetője a minősítés okát köteles azonnal vizsgálni és a következő intézkedéseket tenni: – meg kell tiltani a munkaeszköz használatát, ha a felülvizsgálat olyan hiányosságot állapított meg, amely

4.8.6.8 Időszakos biztonsági felülvizsgálatok Időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni: – a veszélyes technológiákat; – az 5/1993. (XII.26.) MüM. rendelet 1/a, 1/b mellékletében felsorolt munkaeszközöket; – a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszközöket; 34

Értesítő


meglétét, működőképes állapotát szabvány, biztonsági szabályzat, előírás, üzemeltetési dokumentáció, stb. megköveteli; – ha a munkaeszköz olyan követelményt nem elégít ki, amely közvetlenül és súlyosan veszélyezteti a munkaeszközzel munkát végző, vagy a közelében tartózkodók egészségét, testi épségét, és azonos biztonságot nyújtó más megoldással (pl. személyi feltételek megváltoztatása, szervezési intézkedések, egyéni védőeszköz alkalmazása, stb.) a veszély nem hárítható el, a munkaeszköz használatát a szervezeti egység vezetője – a hiányosság megszüntetéséig – köteles megtiltani; – ha a hiányosság a munkavállalóra és a munkaeszköz közelében tartózkodóra veszélyt nem jelent, a munkaeszköz üzemeltetésére engedélyt adhat, de a hiányosság megszüntetésére –felelős személy, és határidő megjelölésével – köteles intézkedni; – a hiányosság megszüntetését írásban kell dokumentálni és a vizsgálati jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

– Az ellenőrzés elvégzéséig a munkahely, az egyéni védőeszköz, a munkaeszköz, a technológia üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés elvégzése – a veszélyeztetés jellegétől függően – munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. 4.8.7 Eljárás a szakszervezeti és munkavédelmi érdekképviseletek munkabiztonságot érintő kezdeményezései esetén 4.8.7.1 A szakszervezeti és munkavédelmi érdekképviseletek az Mt.-ben, illetve az Mvt.-ben előírt jogaik gyakorlása során a szervezeti egységek vezetői felé kezdeményezéssel élhetnek, tájékoztatást kérhetnek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik érvényesítése érdekében. 4.8.7.2 A munkavédelmi érdekképviseletek 4.9.7.1. pontban meghatározott kezdeményezésre a szervezeti egység vezetőjének intézkedni, vagy 8 napon belül írásban válaszolni kell. Amennyiben a kezdeményezéssel a szervezeti egység vezetője nem ért egyet, állás-pontjának indokait – kivéve az azonnali intézkedést igénylő esetben – írásban köteles megküldeni.

4.8.6.8.7 Az MVSZ Helyi Kiegészítésében felsorolt időszakos biztonsági felülvizsgálatra kötelezett munkaeszközökről, a vizsgálat esedékességét, elvégzését tartalmazó, 7.18. sz. melléklet szerinti nyilvántartó lapot kell kiállítani és folyamatosan vezetni. A nyilvántartó lapot az üzemeltetési dokumentációk között kell tárolni.

4.8.7.3 Az érdekvédelmi kezdeményezésről – az érintett szervezeti egység vezetőjének – a területileg illetékes munkavédelmi szakembert tájékoztatni kell.

4.8.6.8.8 A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes technológiát és a 21. § (2) bekezdésében meghatározott veszélyes munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek időszakos biztonsági felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot – kivéve a veszélyes technológia esetét – szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti.

5.0 HIVATKOZÁSOK 5.1 A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb törvények, jogszabályok jegyzéke 5.1.1 Törvények − 1949. évi XX. tv. A Magyar Köztársaság Alkotmánya − 1993. évi XCIII. tv. A munkavédelemről − 2001. évi LXXVIII. tv. Az 1993. évi XCIII. munkavédelmi törvény módosítása − 2004. évi XI. tv. Az 1993. évi XCIII. munkavédelmi törvény módosítása − 2007. évi CLXI. Tv Az 1993. évi XCIII. munkavédelmi törvény módosítása − 1992. évi XXII. tv. A Munka Törvénykönyvéről, a távmunkáról − 1993. évi X. tv. A termékfelelősségről − 1995. évi XCV. tv. A vasútról − 1995. évi XXVIII. tv. A nemzeti szabványosításról − 1996. évi XXXI. tv. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról − 1996. évi XXXVII. tv. A polgári védelemről − 1997. évi LXXVIII. tv. Az épített környezet alakításáról és védelméről − 1997. évi CLIV. tv. Az egészségügyről

4.8.6.8.9 A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, – ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, illetőleg – rendkívüli körülmények (különösen átalakítás, baleset, természeti jelenségek vagy műszaki okból 30 napot meghaladó használaton kívüli időszak) bekövetkezése esetén. 35

Értesítő


− 1997. évi LXXXIII. tv. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól − 1999. évi XLII. tv. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól − 1999. évi LXXIV. tv. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről − 2000. évi XXV. tv. A kémiai biztonságról

mai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 50/1999. (XI.3.) EüM. rendelet A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről 61/1999. (XII.1.) EüM. rendelet A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről 65/1999. (XII.22.) EüM. rendelet A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről 25/2000. EüM-SzCsM. rendelet A munkahelyek kémiai biztonságáról 26/2000. (IX.30.) EüM. rendelet A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről 41/2000. (XII.20.) EüM-KöM. rend. Együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról 44/2000. (XII.27.) EüM. rendelet A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól 9/2001. (IV.5.) GM. rendelet A nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelősség tanúsításáról 66/2005. (XII.22.) EüM. rendelet A munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről (2008.II.15-től hatályos) 12/2001. (V.4.) KöM-EüM. rend. A vegyi anyagok kockázatának becsléséről, és a kockázat csökkentéséről 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM. rend. A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM. rend. Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről 15/2002. (II.27.) KöViM. rendelet A vasútvállalatok működésének engedélyezéséről 8/2003. (II.19.) GKM. rendelet A szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról 26/2003. (IV.28.) GKM. rendelet A kötélvontatású személyszállító vasutakról és az Országos Vasúti Szabályzat III. kötetének kiadásáról 28/2003. (V.8.) GKM. rendelet A vasúti járművek üzembe helyezésének engedélyezéséről és időszakos vizsgálatáról 33/2003. (V.20.) GKM. rendelet A gazdasági és közlekedési ágazat katasztrófavédelmi feladatairól 103/2003. (XII.27.) GKM. rendelet A hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról 14/2004. (IV.19.) FMM. rendelet A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségi követelményeinek minimális szintjéről

5.1.2 Kormány rendeletek − 89/1995. (VII.14.) Kr. rend. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról − 253/1997. (XII.20.) Kr. rend. Az országos településrendezési és építési követelményekről − 113/1998. (VI.10.) Kr. rend. A felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről − 230/2008. (IX.12) Kr. rend. A munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelöléséről − 203/2009.(IX. 18.) Kr. rend. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről 5.1.3 Ágazati jogszabályok 1/1975. (II.05.) KPM-BM együttes rend. A közúti közlekedés szabályairól 9/1985. (X.23.) EüM-BkM együttes rend. Az étkeztetéssel kapcsolatos közegészségügyi szabályokról 15/1987. (XII.27.) KM-ÉVM rendelet A vasúti építmények engedélyezéséről és üzemeltetésük elrendeléséről 12/1988. (XII.27.) ÉVM-IPM-KM– Az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek MÉM-KVM. rendelet kötelező alkalmassági idejéről 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet Az Mvt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 27/1995. (VII.25.) NM rendelet A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról 6/1996. (II.21.) IKM rendelet A hegesztők minősítéséről 27/1996. (VIII.28.) NM. rendelet A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról 9/2008. (II.22) ÖTM. rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról 2/1998. (I.16.) MüM rendelet A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről 21/1998. (IV.17.) IKIM. rendelet A gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról 25/1998. (XII.27.) EüM. rendelet Az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről 33/1998. (VI.24.) NM rendelet A munkaköri, szak36

Értesítő


63/2004. (IV.27.) GKM. rendelet A nyomástartó és töltőlétesítmények műszaki biztonsági hatósági felügyeletéről 22/2005. (VI.24.) EüM. rendelet A rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről 66/2005. (XII.22.) EüM. rendelet A munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről (2008.II.15-től hatályos) 9/2008. (II.22) ÖTM. rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról 16/2008. (VIII.30.) NFGM rendelet A gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról 17/2008.(XII.3.)SZMM rendelet Az egyéni védőeszközök megfelelősségét tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének és bejelentésének részletes szabályairól 18/2008.(XII.3.)SZMM rendelet Az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról

7.0 MELLÉKLETEK 7.1 Kockázatelemzés orvosi alkalmassági vizsgálatra 7.2 Elsodrási határon belüli tevékenységet végző munkaköri csoportok 7.3 Elméleti, és gyakorlati oktatáson ismertetendők 7.4 Megbízás (felügyelet melletti foglalkoztatás esetén) 7.5 Nyilatkozat (önképzésről) 7.6 Az egyéni védőeszközök útmutatásul szolgáló jegyzéke 7.7 Bőrvédő készítmény ellátásra jogosító tevékenységek, munkakörök, ártalmak jegyzéke 7.8 Tevékenységek, munkahelyek, munkakörök tisztasági besorolási fokozata 7.9 Egyéni védőeszköz 7.10 Bőrvédő készítmények 7.11 Védőitalok juttatásának rendje 7.12 Anyagok és/vagy készítmények veszélyességi csoportjai 7.13 A veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira utaló R mondatok 7.14 Összetett R mondatok 7.15 A veszélyes anyagok biztonságos használatára utaló S mondatok 7.16 Összetett S mondatok 7.17 Veszélyes anyagok, készítmények csomagolása, tárolása, szállítása 7.18 Veszélyesnek nem minősülő, időszakos ell. felülvizsgálatra köt. munkaeszközök 7.19 Jegyzőkönyv a veszélyesnek nem minősülő m.eszköz ellenőrző felülvizsgálatáról 7.20 Általános valamennyi, és a teheremelő munkaeszközre vonatkozó követelmények 7.21 Egyedüli munkavégzésre tiltott munkafolyamatok 7.22 Korlátozás alá eső munkakörök, tevékenységek, munkakörülmények 7.23 Szabályozás a képernyős munkahelyen dolgozók szemüveg biztosítására 7.24 Kérelem (látásvizsgálat elvégzéséhez 7.25 Képernyős munkakörök, egészségre ártalmas munkakörök 7.26 A hát-, derék- és deréktáji sérülések kockázatát megnövelő általános tényezők 7.27 Munkavégzéstől való eltiltás 7.28 Alkoholszondás ellenőrzési napló 7.29 Ittasság vizsgálati jegyzőkönyv 7.30 Vérvételi kérelem véralkohol vizsgálatra 7.31 A véralkohol vizsgálatot végző orvostudományi egyetemek intézetei 7.32 Ténymegállapítási jegyzőkönyv 7.33 Felhívás a kárigény bejelentésére 7.34 Kárigény bejelentés 7.35 Munkahelyi sérülések nyilvántartása 7.36 Utasítás a munkahelyi elsősegélynyújtás végrehajtására Kovács Imre sk.

5.1.4 Biztonsági szabályzatok 17/1993. (VII.1.) KHVM rendelet Az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról: 1. sz. melléklete Vasútüzemi munkák biztonsági szabályzata 2. sz. melléklete Vasútépítési és fenntartási munkavégzés biztonsági szabályzata 3. sz. melléklete Gépjárműjavítás biztonsági szabályzata 30/1995. (VII.25.) IKM rendelet A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat kiadásáról 31/1995. (VII.25.) IKM rendelet A Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat kiadásáról 14/1998. (XI.27.) GM rendelet A Gázpalack Biztonsági Szabályzatról 47/1999. (VIII.04.) GM rendelet Az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról 72/2003. (X.29.) GKM. rendelet A Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról E 101 általános utasítás MÁV villamos vonalak üzemelése 143/2004. (XII.22.) GKM rendelet A Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról 16/2008. (VIII.30.) NFGM rendelet A gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról 33/2008. (IX.9), 38/2008.(X.3), 41/2008.(X.30)EüM r. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos eljárások 17/2008.(XII.3), 18/2008. (XII.3) SZMM rendelet Az egyéni védőeszközök követelményeiről 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen szabályzat megjelenése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a MÁV Cargo Zrt. Munkavédelmi Szabályzatáról szóló, 18/2007. (VIII.24.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás hatályát veszti.

elnök-vezérigazgató

37

Értesítő


7.1. számú melléklet

Munkáltató megnevezése, cégszerĦ bélyegzĘje Beutalás egészségi alkalmassági vizsgálatra (a munkáltató tölti ki) Munkavállaló neve: ……………………………………………. szül.: ….… év …………. hó …... nap Lakcíme: ................................................................................................................................................... Munkaköre: .............................................................................................................................................. A vizsgálat oka: munkába lépés elĘtti, munkakör (hely) változás elĘtti, soron kívüli,** A munkakör (munkahely) fĘbb egészségkárosító kockázatai***

megnevezése

1.

Kézi anyagmozgatás

1.1 1.2 1.3

5 kp - 20 kp > 20 kp -50 kp > 50 kp Fokozott baleseti veszély (magasban végzett, villamos üzemi, feszültség alatti munka), egyéb …………………………. Kényszertesthelyzet (görnyedés, guggolás)

2.

3.

A munkaidĘ egészében

Kockázat

egy részében

jelzés

Jelzése

Kockázat

megnevezése

14

Porok, megnevezve:

15.

16.

Ülés

17.

FertĘzésveszély

5.

Állás

18.

6.

Járás

19.

Fokozott pszichés terhelés KépernyĘ elĘtt végzett munka

8.

TerhelĘ munkahelyi klíma (meleg, hideg, nedves, változó) Zaj

9.

Ionizáló sugárzás

22.

10. 11.

Nem ionizáló sugárzás Helyileg ható vibráció

23.

12.

Egésztest vibráció

13.

Ergonómiai tényezĘk

20. 21.

egészében

Vegyi anyagok, megnevezve: …………………………… …………………………… …………………………… Járványügyi érdekbĘl kiemelt munkakör

4.

7.

A munkaidĘ

Éjszakai mĦszakban végzett munka Pszicho szociális tényezĘk Egyéni védĘeszközök általi terhelés Egyéb: ……………...……………. …………………………… ……………………………

Kelt: …………………………., ……. év …………………….. hó …… napján ………………………… kockázatelemzést végezte ** ***

A megfelelĘ szöveget alá kell húzni A megnevezett munkakörben fennálló kockázatok megfelelĘ rovatába tintával kell X-et írni, ahol több tényezĘ van felsorolva, a megfelelĘt alá is kell húzni.

38

egy részében

Értesítő


7.2. számú melléklet Elsodrási határon belüli tevékenységet végző munkaköri csoportok A 203/2009. (IX.18.) Kormányrendelet 1. sz. mellékletben fel nem sorolt munkakört betöltő munka vállaló, amennyiben tevékenysége ellátása során – ideiglenesen vagy tartósan – elsodrási határon belül, üzemi közlekedési területen, balesetveszélyes körülmények között munkát végez, a III. munkaköri csoportba besorolt munkakörre előírt érzékszervi és pszichés követelményeknek kell megfelelnie. FEOR száma

Munkakör megnevezése

9131

áruátadó-átvevő

3621

árufuvarozási előadó

2910

árufuvarozási szabályozási szakelőadó

2910

árufuvarozási szabályozási szakértő

2910

árufuvarozási szakelőadó I.

2910

árufuvarozási szakelőadó II.

2910

árufuvarozási szakelőadó III.

2910

elegytovábbító szakértő

4219

elszámolási előadó

7431

járműszerelő

2190

minőségirányítási szakelőadó

7439

műhelyi átadó-átvevő

3199

műszaki előadó

2190

műszaki szakelőadó I.

2190

műszaki szakelőadó II.

2190

műszaki szakértő I.

2190

műszaki szakértő II.

1355

rakodásirányító szakelőadó

9131

segédraktárnok

3621

szállítmányozási előadó I.

3621

szállítmányozási előadó II.

2910

területi árufuvarozási szakelőadó

1331

területi árufuvarozási vezető

2910

területi árukezelési szakelőadó

1355

területi kocsiirányító

1326

területi üzemeltetési központ vezető

2910

területi védelmi koordinátor

3165

tolatástervező I.

3165

tolatástervező II.

2190

üzemirányítási szakelőadó

2190

üzemirányítási szakértő

2517

vámkezelési szakelőadó

3629

vámkezelési ügyintéző

1339

vasútbiztonsági és védelemi vezető

2910

veszélyes áru szakelőadó

2499

vizsgabiztos 39

Értesítő


7.3. számú melléklet Elméleti, és gyakorlati oktatáson ismertetendők Elméleti oktatás során értelemszerűen ismertetni kell: 1. az Mvt.-ből eredő munkáltatói és munkavállalói jogokat és kötelességeket; 2. az MVSZ az oktatott munkavállalókat, érintő előírásait; 3. munkabalesetekből eredő kártérítés és jogorvoslati lehetőségeket; 4. a szervezeti egység tevékenységéből adódó általános munkabiztonsági ismereteket; 5. munkairányítás és felügyelet helyi rendszerét és munkabiztonsági követelményeit; 6. a foglalkoztatás, a munkára jelentkezés munkavállalói követelményeit; 7. veszélyhelyzet esetén követendő magatartást, feladatokat; 8. a vasúti technológiai területeken történő fokozott kockázatot jelentő közlekedés, munkavégzés biztonsági szabályait; 9. a tevékenységgel kapcsolatos oktatási, képzési követelményeket; 10. munkahelyi elsősegélynyújtás helyi feltételeit, rendszerét; 11. a munkakör, tevékenység általános egészségügyi ismereteit; 12. a baleset, rosszullét stb. esetén követendő magatartást, alapvető ismereteket; 13. az OMMF, az ÁNTSZ területi szervei hatósági ellenőrzési jogosultságát; 14. a helyi munkavédelmi érdekképviselet működését, igénybevételének lehetőségét; 15. a technológiai szabályozásokban, utasításokban, biztonsági szabályzatokban lévő, a tevékenységgel öszszefüggő munkabiztonsági követelményeket, ismereteket; 16. a tevékenység biztonságos ellátásának munkavállalói magatartási szabályait; 17. a tevékenység végzésénél jelentkező veszélyforrásokat és az ellenük való védekezés módját, kapcsolódó egészségügyi ismereteit; 18. egyen-, munka-, formaruházat, védőeszközök használatát, alkalmazását; 19. hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás követelményeit; 20. egyéb, helyileg szükséges munkabiztonsági ismereteket. Gyakorlati oktatás keretében a gyakorlatban kell bemutatni és szükség szerint gyakoroltatni: 1. a tevékenység végzése közben jelentkező veszélyhelyzeteket, veszélyforrásokat, a baleset megelőzés gyakorlati fogásait; 2. a tevékenység végzéséhez tartozó gépek, berendezések kezelését, kezelési dokumentációit; 3. a biztonságot szolgáló védelmi, riasztó és információs rendszerek működését, jelzéseik információtartalmát, értelmezésének módját, magatartási követelményeket, riasztás esetén a szükséges intézkedéseket; 4. a technológiai területek közlekedési útvonalait; 5. védőeszközök, védőfelszerelések használatának módját; 6. rendellenes körülmények esetére készített mentési terv munkavállalóra tartozó ismereteit.

40

Értesítő



Megbízás a munkabiztonsági szempontú felügyelet melletti foglalkoztatás esetén a felügyeletért felelĘs személy részére Rail Cargo Hungaria Zrt.……….……..............…….…...…………...... megbízó szolgálati, szervezeti egység ….....................................…………..……………….……………………………..megbízott neve, munkaköre …................................................…………………..……………….………………..............…...szolgálati hely Megbízom Önt a Rail Cargo Hungaria Zrt. MVSZ 4.7.3.2.7. pontja alapján ………..………………………. ………..…………….………………………...………….. munkavállaló(k) ………………………………….. …..………................................…………........…………......munkakörben való foglalkoztatásának munkabiztonsági szempontú felügyeletével. Nevezett(ek) az elĘírt elméleti és gyakorlati oktatásban részesült és a munkavégzéssel kapcsolatos ismeretekbĘl …..... év….................hó…......-n köteles(ek) beszámolni. Felügyelet alatt való foglalkoztatás a fenti idĘpontig terjed. Ezen idĘ alatt nevezettet (eket) önálló munkavégzéssel megbízni nem szabad, tevékenységét irányítani, munkabiztonsági szempontból ellenĘrizni, szükség esetén oktatni tartozik. Nevezett(ek) az alábbi mĦveleteket (berendezések kezelését) még felügyelet mellett sem végezheti(k): …..............................

….……év…...............hó……….nap

..…............................................... felügyelettel megbízott aláírása

…………………………… megbízó aláírása

A gyakorlati ismereteket megfelelĘ szinten elsajátította: ...…...............................................… felügyelettel megbízott aláírása

Az ismeretek elsajátításának (visszakérdezés) eredménye: ……………….………………….. …………….……………………… munkabiztonsági szakelĘadó aláírása

…..............................................…………. vizsgáztató aláírása, beosztása

41

Értesítő



Ny i l a t k o z a t

Alulírott, …................................................………... (név) ................................................................ (beosztás) ………………….……………………………..……… (szervezeti egység munkavállalója) kijelentem, hogy a ........…………………………………………..... (szolgálati hely) által rendelkezésre bocsátott munkavédelmi ismeretanyagot áttanulmányoztam és a munkakörömmel összefüggĘ munkavédelmi ismereteket elsajátítottam. Kijelentem, hogy a tevékenységemhez szükséges szakmai, és munkabiztonsági jogszabályváltozásokat folyamatosan figyelemmel kísérem. A jövĘben, a munkáltatóm által rendelkezésemre bocsátott ismereteket elsajátítom, az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében azt alkalmazom.

…...........................……..

….…….év…................hó..……nap

…........................................ munkavállaló aláírása

42

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. A lábfej és a lábszár védelme − Félcipők, magas-szárú cipők, lábszárvédős csizmák, biztonsági csizmák − Gyorsan kifűzhető vagy kikapcsolható cipők − Lábujjvédő betéttel kiegészített cipők − Cipő, felvett hő-ellenálló talpú csizmák − Hő-ellenálló cipők, csizmák vagy felső csizmák − Fűzhető cipők, csizmák vagy felső csizmák − Rezgés ellen védő cipők, csizmák vagy felső csizmák − Anti-sztatikus cipők, csizmák vagy felső csizmák − Szigetelő cipők, csizmák vagy felső csizmák − Védő csizmák láncfűrésszel dolgozóknak − Térdvédők − Levehető lábfejvédők − Lábszárvédők − Levehető (hőálló, szúrásálló vagy vízálló) talpak. A bőr védelme − Védőkrémek és kenőcsök.

7.6. számú melléklet Az egyéni védőeszközök útmutatásul szolgáló jegyzéke (Kivonat a 65/1999.(XII.22.) EüM rendeletből) A fej védelme: − Az iparban (bányában, építkezésen, egyéb iparban) használt védősisakok. − A könnyű fejvédők (sapkák, fejkötők, hajhálók szemárnyékolóval vagy anélkül). − Fejvédők (védősapkák, viharkalapok szövött vagy impregnált anyagból stb). Hallásvédelem − Fültok, füldugók és hasonló eszközök − Hangvédő sisakok − Az iparban használt sisakokhoz illeszthető fülvédők − Fülvédők alacsony frekvenciás indukált áramköri vevővel − Fülvédők távközlési berendezéssel.

A törzs és a has védelme − Védőmellények, kabátok és kötények mechanikai hatások (szúrás, vágás, olvadt fém kifröccsenés stb.) ellen − Védőmellények, kabátok és kötények a vegyszerek elleni védekezés céljából − Fűtött mellények. Mentőmellények − Röntgensugárzás elleni védőkötény − Védőövek.

Szem- és arcvédelem − Szemüvegek − Búvárszemüvegek − Röntgensugár-védőszemüvegek, lézersugár védőszemüvegek, ultraibolya, infravörös, illetve látható sugárzás elleni védőszemüvegek − Arcvédő maszkok − Ívhegesztő maszkok és sisakok (kézi maszkok, fejre vagy a védősisakra illeszthető maszkok).

Az egész test védelme Leesés elleni védőeszköz: − leesés elleni védőeszköz (teljes felszerelés minden szükséges kellékkel), − fékező szerkezet a mozgási energia elnyerésére (teljes felszerelés minden szükséges kellékkel), − a testet tartó eszközök (védőövek). Védőruházat: − „biztonsági” munkaruhák (kétrészesek és overálok), − mechanikai hatások (szúrás, vágás stb.) ellen használt védőruhák, − vegyi anyagok hatása elleni védőruhák, − olvadt fém kifröccsenése és infravörös sugárzás elleni védőruhák, − hőálló védőöltözékek, fűthető ruhák, − radioaktív szennyeződés elleni védőruhák, − porálló védőruhák, − gázbiztos védőruhák, − fluoreszkáló védőruhák, fényvisszaverő ruhák és kiegészítő kellékeik (karszalagok, kesztyűk).

A légutak védelme − Porszűrők, gázszűrők és radioaktív porszűrők − Légellátóval felszerelt izolációs készülékek − Levehető hegesztőmaszkkal ellátott légzőkészülékek − Búvárfelszerelések − Búváröltözetek. A kéz és a kar védelme − Védőkesztyűk: − mechanikai hatások (szúrás, vágás, vibrálás stb.) ellen − vegyszerek ellen − villanyszerelő és hővédő kesztyűk − Egyujjas kesztyűk − Ujjvédők − Könyökvédők − Csuklóvédők nehéz munkához − Ujjatlan kesztyűk − Védőkesztyűk.

43

Értesítő


7.7. számú melléklet Bőrvédő készítmény ellátásra jogosító tevékenységek, munkakörök, ártalmak jegyzéke (Megjegyzés: a pontos expozíciót és az ellátást kockázatértékelés alapján kell eldönteni) Tevékenység, ártalom

Ajánlott bőrvédő készítmény

− zsírtalanító anyagokkal dolgozók, − gépkezelő, − gépkarbantartó, − alvázlakatos, − egyéb kenőzsíros, olajsáros munkák, − petróleummal dolgozók

Bevonatképző krém zsíros, olajos munkák előtt

− rendszeres vizes munkát végzők, takarítás, mosás, járműmosás,

Bevonatképző krém vízben oldódó szennyezőanyagokkal végzett munkák előtt

− króm, kobalt, nikkel és vegyületeivel dolgozók,

− Krómallergia ellen védő krém

olyan ipari és mezőgazdasági munkák végzésénél, ahol a gyakori kéztisztítás a kezet erősen szárítja

− Kézápoló krém

44

Értesítő


7.8. számú melléklet Tevékenységek, munkahelyek, munkakörök tisztasági besorolási fokozata „A” különösen tiszta − élelmiszer, gyógyszer, steril kötöző-anyagok raktárai − üzemi konyhák − egyéb, a kockázatelemzésben meghatározott tevékenységek „B” tiszta − ruharaktárak − vezetői, nem közvetlen termelésirányítási, ügyintézői, adminisztratív munkakörök − munkaeszközök elektronikus egységeinek szerelői − gáztüzelésű berendezések kezelői − egyéb, a kockázatelemzésben meghatározott tevékenységek „C” közepesen szennyezett − vasúti és közúti járművek javítása, vizsgálata, kivéve: alváz, forgóváz, olajsárral erősen szennyezett géprészek javítása, szerelése − nem adminisztratív jellegű raktárnoki munkák − baleset-, tűz- és veszélyes áru szabadba jutásának helyszíni vizsgálata − kocsivizsgálói, fékvizsgálói munkák − közvetlen termelésirányítás − egyéb, a kockázatelemzésben meghatározott tevékenységek „D” erősen szennyezett – alváz, forgóváz, olajsárral erősen szennyezett géprészek javítása, szerelése – jelentős mennyiségű szálló, lebegő porral járó rakodás – vasúti járművek szabadtéren végzett javítása, bontása – egyéb, a kockázatelemzésben meghatározott tevékenységek „E” fertőző, mérgező – alváz, forgóváz javítása, karbantartása – veszélyes anyagokkal végzett munka, ha a veszélyes anyaggal a munkavállaló közvetlenül vagy áttételesen kontaktba kerül – teherkocsi mosás, fertőtlenítés

45

Vámkezelési ügyintéző (külső területen dolgozó)

2

Vonat fel-átvevő *

1

1.

2.

Munkakör

Sorszám


teljes testfelület

teljes testfelület

3

Védelem iránya

− űrszelvényen belüli munkavégzés − szabadban végzendő munka − vágányok közötti közlekedés

− vágányok közötti közlekedés − szabadban végzendő munka − vasúti kocsira való fel- és lelépés − űrszelvényen belüli munkavégzés

4

Tevékenység

46 I.

II.

− csúszásmentes, talpátszúrás ellen védő cipő(téli – nyári)

18. elcsúszás (botlás) veszélye

II.

I.

Esőköpeny

Mechanikai védőkesztyű Pamut védőkesztyű

16. anyagok által okozott szúró, vágó, dörzsölő hatás, hideg fémérintése

I.

52. nedves hideg klíma

esőköpeny


II.

− jól láthatóságot biztosító sárga védőmellény

csúszásmentes, talpátszúrás ellen védő cipő (téli – nyári) orrmerevítős

18. elcsúszás (botlás) veszélye 16. anyagok által okozott szúró hatás 13. eső, zuhanó tárgyak által okozott ütések hatása

II.

7

Védelmi kategória

10. elütés

jól láthatóságot biztosító sárga védőmellény

6

Védőeszköz megnevezése

10. elütés

5

Kockázat jellegének meghatározása

MSZ-EN ISO 20345 EN345

MSZ-EN ISO 14058

MSZ-EN 471

MSZ EN 388 4544 védelmi képesség

MSZ-EN ISO 14058

MSZ-EN ISO 20345, EN 345

MSZ-EN 471

8

vonatkozó EU szabvány

EK típustanúsítvány

EK megfelelőségi nyilatkozat






9

Szükséges dokumentumok (EK megfelelőségi nyilatkozat, vagy típustanúsítvány)

ötujjas bőr

10

Védelmi szint/Védelmi képesség meghatározása

Értesítő 1. szám, Budapest, 2010. március 30.

2

Áruátadó – átvevő Állomási operatív koordinátor Körzeti áruirányító előadó

1

3.

teljes testfelület

3

− vágányok közötti közlekedés − űrszelvényen belüli munkavégzés − szabadban végzendő munka

4

− orrmerevítős csúszásmentes, talpátszúrás ellen védő cipő (téli – nyári)

18. botlás

zuhanásgátló heveder

17. szintkülönbség Mechanikai védőkesztyű Pamut védőkesztyű

védősisak fehér

13. eső, zuhanó tárgyak által okozott ütések hatása 17. szintkülönbség


Esőköpeny


16. anyagok által okozott szúró hatás


6

10. elütés

5

I.

II.

II.

MSZ-EN 388 4544 védelmi képesség

MSZ-EN 358

MSZ-EN 397

MSZ-EN ISO 14058


II.

II.

MSZ-EN 471

8

II.

7







9

ötujjas bőr

− 2 m-nél magasabb munka esetén

10


47

2

Raktárnok* Segédraktárnok* Árufuvarozási előadó*

1

4.

− vágányok közötti közlekedés. − űrszelvényen belüli munkavégzés. − szabadban végzendő munka. − fejre lehulló tárgyak veszélyessége.− mozgó alkatrészek, (ajtók stb.) hatása

teljes testfelület

48

− tűzveszélyes területen végzett munka (MOL területén) − tűzveszélyes területen végzett mintavételezés (MOL területén)

− 2 m-nél magasabban munkát végzők részére, a kocsik tetején végzett munka közben (ólmozás)

4

3

− Lángmentesített vattakabát − Lángmentes munkaruha, kabáttal Antisztatikus(100% pamut) hosszú ujjú póló Antisztatikus(100% pamut) rövid ujjú póló Antisztatikus(100% pamut) zokni Antisztatikus(100% pamut) pamutalsó − Légzésvédő teljes álarc szűrőbetéttel

35. veszélyes gázok, gőzök

védősisak fehér

14. beütődés

57. sugárzó hő hatás 84. sztatikus feltöltődés, rendkívül nagy szikraérzékenység

zuhanásgátló heveder

esőköpeny

52. nedves hideg klíma 17. szintkülönbség

I.

Mechanikai védőkesztyű Pamut védőkesztyű


III.

III.

II.

II.

I.

II.

orrmerevítős csúszásmentes, talpátszúrás ellen védő cipő (téli – nyári)

18. botlás 16. anyagok által okozott szúró hatás

II.

7


6

10. elütés

5

MSZ-EN 136

MSZ-EN 397 MSZ-EN 533

MSZ-EN 397

MSZ-EN 358

MSZ-EN ISO 14058

MSZ-EN 388 4544 védelmi képesség


MSZ-EN 471

8





Ek megfelelőségi nyilatkozat




9

védőeszközök, csak tűzveszélyes területen végzett munka esetén

ötujjas bőr

10


Vasútbiztonsági és védelmi vezető, területi védelmi koordinátor, területi tolatástervező, veszélyes áru szakelőadó, Elsodrási határon belül ellenőrzést végző szolgálati vezető/vagy megbízott

Műhelyi átadóátvevő (műszaki előadó.)

5.

6.

2

1

teljes testfelület

teljes testfelület

3

49 16. vágó, dörzsölő hatás

-anyagok dörzsölő hatása

− baleset, rendkívüli esemény vizsgálata, elhárítása, ellenőrzések esetén− vágányok közötti közlekedés.− űrszelvényen belüli munkavégzés.− szabadban végzendő munka

13. eső, zuhanó által okozott ütések hatása

-a fej beütődése és lehulló tárgyak veszélyessége.

− csúszásmentes rövid szárú. talpátszúrás ellen védő cipő (téli – nyári) − jól láthatóságot biztosító sárga védőmellény - esőköpeny

védősisak fehér

18. botlás

10. elütés

52. nedves hideg klíma 14. beütődés

védőkesztyű ötujjas bőr (mechanikai hatás elleni védelem)

védősisak fehér

II.

I.

II.

II.

I.

II.

II.

téli védőkabát


- szabadban végzendő munka.

I.

II.

jól láthatóságot biztosító sárga védőmellény esőköpeny

II.

− orrmerevítős csúszásmentes, talpátszúrás ellen védő cipő (téli – nyári)

18. botlás 10. elütés 16. anyagok által okozott szúró hatás

I.

7

− vágányok közötti közlekedés. − űrszelvényen belüli munkavégzés

6

esőköpeny

5


4

MSZ-EN 397

MSZ-EN 14380

MSZ-EN 471


MSZ-EN 388

MSZ-EN 397

EN342

MSZ-EN ISO 14058

MSZ-EN 471


MSZ-EN ISO 14058

8











Ek megfelelőségi nyilatkozat

9

4544 védelmi képesség

10


2

Nehézgépkezelő Darukezelő Targoncavezető

Darukötöző

1

7.

8.

50

− 2 m-nél magasabban végzendő munkánál pl.: rakományigazítás

− zuhanásgátló heveder

esőköpeny

52. nedves hideg klíma 17. szintkülönbség



16. anyagok által okozott szúró, vágó, dörzsölő hatás

10. elütés

esőköpeny


orrmerevítős csúszásmentes, talpátszúrás ellen védő cipő (téli – nyári)


10. elütés

13. eső, zuhanó tárgyak által okozott ütések hatása

− védősisak fehér

14. beütődés

− mozgó alkatrészek, anyagok dörzsölő hatása. − űrszelvényen belüli munkavégzés. − szabadban végzendő munka.

csúszásmentes, talpátszúrás ellen védő cipő (téli – nyári)

teljes testfelület

− orrmerevítős


− mozgó alkatrészek, anyagok dörzsölő hatása − szabadban végzendő munka

teljes testfelület

6

5

4

3

II.

I.

II.

II.

I.

I.

II.

II.

II.

7

MSZ-EN 358

MSZ-EN ISO 14058

MSZ-EN 471


MSZ EN 388

MSZ-EN ISO 14058

MSZ-EN 471

MSZ-EN 397

MSZ-EN ISO 20345

8










9


10


teljes testfelület

Kocsivizsgáló * Féklakatos *

10.

teljes testfelület

Árufuvarozási raktári munkás Szállító – rakodómunkás

9.

3

2

1

− vonatvizsgálat, − fékpróba közben észlelt hibák − elhárítása járművek között és alatt − szabadban, időjárás hatásainak kitett munkavégzés − guggolás, görnyedés

− szabadban végzendő munka. − a fej beütődése és a lehulló tárgyak veszélyessége. − mozgó alkatrészek, anyagok dörzsölő hatása. − űrszelvényen belüli munkavégzés.

4

− orrmerevítős csúszásmentes, talpátszúrás ellen védő cipő (téli – nyári) védőkesztyű ötujjas bőr (mechanikai hatás elleni védelem) kétrészes vízhatlan védőruha

16. anyagok által okozott szúró, vágó, dörzsölő hatás 52. nedves hideg klíma


10. elütés

18. botlás veszély

esőköpeny


védősisak fehér

védősisak fehér

14. beütődés

13. eső, zuhanó tárgyak által okozott ütések hatása 14. beütődés, fejsérülés veszélye


16. anyagok által okozott szúró, vágó, dörzsölő hatás


orrmerevítős csúszásmentes, talpátszúrás ellen védő


10. mozgó járművek által okozott elütési, elsodrási veszély

6

5

51 I.

I.

II.

II.

II.

II.

I.

II.

I.

II.

7

MSZ-EN ISO 14058

MSZ EN 388


MSZ-EN 397

MSZ-EN 471

MSZ-EN 471

MSZ-EN ISO 14058

MSZ-EN 397

MSZ EN 388

MSZ-EN ISO 20345 EN 345

8











9



10


52

teljes testfelület

3

− vonatvizsgálat, − fékpróba közben észlelt hibák elhárítása járművek között, és alatt, – vonatkapcsolás, − szabadban, időjárás hatásainak kitett munkavégzés − guggolás, görnyedés

− szabadban, időjárás hatásainak kitett munkavégzés − alkalomszerűen vonatvizsgálat − űrszelvényen belüli munkavégzés − guggolás, görnyedés (helyettesítés)

4

II.

I.

védősisak fehér védőkesztyű ötujjas bőr (mechanikai hatás elleni védelem) kétrészes vízhatlan védőruha − jól láthatóságot biztosító sárga védőmellény

védősisak fehér, közös használat esetén fejvédő betét. védőkesztyű ötujjas bőr (mechanikai hatás elleni védelem)

14. beütődés 16. anyagok által okozott szúró, vágó, dörzsölő hatás 52. nedves hideg klíma 10. mozgó járművek által okozott elütési, elsodrási veszély

13. eső, zuhanó tárgyak által okozott ütések hatása 14. beütődés, fejsérülés veszélye 16. anyagok által okozott szúró, vágó, dörzsölő hatás

II.

I.

I.

II.

II.


10. mozgó járművek által okozott elütési, elsodrási veszély

II.

7

− csúszásmentes rövid szárú. talpátszúrás ellen védő cipő (téli – nyári)

6

18. botlás veszély

5

MSZ EN 388

MSZ-EN 397

MSZ-EN 471

MSZ-EN ISO 14058

MSZ EN 388

MSZ-EN 397

MSZ-EN 471


8









9



10

Ha valamelyik munkavállaló több munkakört is ellát, (pl. Árupénztáros vonat fel-, és átvevői munkát, stb.) a legtöbb védőfelszerelést biztosító munkakör szerinti EVE biztosítandó számára.

Mozdonyvezető

Művezető

11.

12

2

1


53

Raktárnok, vonat fel-átvevő, segédraktárnok,

Balesetvizsgálatban résztvevők

Nappalos munkarendben foglalkoztatott ügyintézői, hivatalnoki, adminisztratív munkakörök

Vámkezelő, árupénztáros, fuvardíjszámfejtő, szállítmányozási előadó,

Áruátadó-átvevő árufuvarozási ea./koordinátor

Kocsivizsgáló, féklakatos, művezető, raktári munkás, nehézgépkezelő, műhelyi átadó-átvevő, targoncavezető, szállító és rakodómunkás, darukezelő, darukötöző,

1

2

3

4

5

6

C

C

B

B

B

C

3.

Ártalom (kockázat)

személyre szóló

4.

5.

Típusa

6.

150

150

150

7.

kiadott menynyiség (ml)

Suku (szúnyog, kullancsirtó) Regeneráló kézkrém

8.

típusa

200

100

100

100

9.

10

10

10

10

10

10

10.

11.

200

100

100

12.

ipari kéz-tisztítószer

Szappan

Kéztisztítószer jellege

A szúnyog, és kullancs riasztót a veszélyeztetés idejében kell adni (május-szeptember között) A mozdonyvezetők részére szolgálatonként egy 10 db-os (10 szolgálatomként 100 db) un, tisztálkodó/fertőtlenítő kendő

2.

Sorszám

1.

Ellátásra jogosult munkakörök (tevékenységek)

központi adagoló

A készítmény jellege

kiadott menynyiség (ml)

Ellátás jellege

kiadott mennység (dkg) típusa

Bőrvédő készítmények

kiadott mennyiség(ml)


havonta

havonta

havonta

kéthavonta

kéthavonta

havonta

13.

Ellátás gyakorisága


Értesítő


7.11. számú melléklet Védőitalok juttatásának köre Mindazon munkakörökben, amelyekben a munkavállalóknak a munkaidejük legalább 1/3 részét szabadban kell tölteni, biztosítani kell igény szerint meleg/hideg védőitalt. Így az alábbi munkakörökben: – kocsivizsgáló, féklakatos, – raktárnok, – művezető, – segédraktárnok, – áruátadó – átvevő, – műhelyi átadó –átvevő, – vonat át – felvevő, – darukezelő, – darukötöző, – nehézgépkezelő, – targoncavezető, – raktári munkás, – szállító – rakodómunkás, – általános betanított munkás, – szállítmányozási előadó, – mozdonyvezető.

54

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. 7.12. számú melléklet

nő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak.

Anyagok és/vagy készítmények veszélyességi csoportjai

2.3 Ártalmasak: azok az anyagok és készítmények, amelyek a belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált, vagy heveny, illetve idült egészség-károsodást okozhatnak, és nem sorolhatók a 2.1.-2.2. alpont szerinti veszélyességi osztályba.

1. Az anyagok és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai alapján, tűz- és robbanásveszélyesség szerint: 1.1 Robbanó anyagok és készítmények – az olyan folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek adott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak.

2.4 Maró (korrozív) anyagok és készítmények: amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák. 2.5 Irritáló vagy izgató anyagok és készítmények: olyan nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy a nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak.

1.2 Oxidáló anyagok és készítmények – azok az anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakciót adnak.

2.6 Túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és készítmények: amelyek ismételt belégzésüket, illetőleg a bőrön vagy a nyálkahártyán történő ismételt felszívódásukat követően túlérzékenységet okoznak. A túlérzékenység gyulladásos (bőr, nyálkahártya, kötőhártya), fulladásos reakcióban (tüdő) vagy a keringés összeomlásának formájában jelenhet meg.

1.3 Fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények azok a folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek lobbanás- és forráspontja rendkívül alacsony; azon gázok, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve gyúlékonyak.

2.7 Karcinogén anyagok és készítmények: olyan anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik.

1.4 Tűzveszélyes anyagok és készítmények azok az anyagok és készítmények, amelyek − a levegőn, normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek; − szilárd halmazállapotban valamely gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomlanak; − olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek; − vízzel vagy nedvességgel érintkezve könnyen gyulladó gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben.

2.8 Mutagén anyagok és készítmények: amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát. 2.9 Reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és készítmények: amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetőleg funkciós károsodást okoznak.

1.5 Kismértékben tűzveszélyes anyagok és készítmények − olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek. 2. Az anyagok és készítmények mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok szerint:

3. Az anyagok és készítmények környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságai alapján, öko-toxikológiai sajátosságok szerint:

2.1 Nagyon mérgezőek: azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén igen kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak.

3.1 Környezetre veszélyes anyagok és készítmények: amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biodiverzitását megváltoztatják.

2.2 Mérgezőek: azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át törté55

Értesítő


7.13. számú melléklet A veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira utaló R mondatok R1

Száraz állapotban robbanásveszélyes

R2

Ütés, súrlódás, tűz vagy más gyújtóforrás robbanást okozhat

R3

Ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívüli mértékben növeli a robbanás veszélyt

R4

Nagyon érzékeny, robbanásveszélyes fémvegyületeket képez

R5

Hő hatására robbanhat

R6

Levegővel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyes

R7

Tüzet okozhat

R8

Éghető anyaggal érintkezve tüzet okozhat

R9

Éghető anyaggal érintkezve robbanásveszélyes

R 10

Kevésbé tűzveszélyes

R 11

Tűzveszélyes

R 12

Fokozottan tűzveszélyes

R 14

Vízzel hevesen reagál

R 15

Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek

R 16

Oxidáló anyaggal érintkezve robbanásveszélyes

R 17

Levegőn öngyulladó

R 18

A használat során robbanásveszélyes/tűzveszélyes gáz-levegő elegy keletkezhet

R 19

Robbanásveszélyes peroxidokat képezhet

R 20

Belélegezve ártalmas

R 21

Bőrrel érintkezve ártalmas

R 22

Lenyelve ártalmas

R 23

Belélegezve mérgező (toxikus)

R 24

Bőrrel érintkezve mérgező (toxikus)

R 25

Lenyelve mérgező (toxikus)

R 26

Belélegezve nagyon mérgező (toxikus)

R 27

Bőrrel érintkezve nagyon mérgező (toxikus)

R 28

Lenyelve nagyon mérgező (toxikus)

R 29

Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek

R 30

A használat során tűzveszélyessé válik

R 31

Savval érintkezve mérgező gázok képződnek

R 32

Savval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek

R 33

A halmozódó (kumulatív) hatások miatt veszélyes

R 34

Égési sérülést okoz

R 35

Súlyos égési sérülést okoz

R 36

Szemizgató hatású

R 37

Izgatja a légutakat

R 38

Bőrizgató hatású

R 39

Nagyon súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat

R 40

Maradandó egészségkárosodást okozhat

R 41

Súlyos szemkárosodást okozhat 56

Értesítő


R 42

Belélegezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet)

R 43

Bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet)

R 44

Zárt térben hő hatására robbanhat

R 45

Rákot okozhat (karcinogén hatású lehet)

R 46

Öröklődő genetikai károsodást okozhat (mutagén hatású lehet)

R 48

Hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodást okozhat

R 49

Belélegezve rákot okozhat (karcinogén hatású lehet)

R 50

Nagyon mérgező a vízi szervezetekre

R 51

Mérgező a vízi szervezetekre

R 52

Ártalmas a vízi szervezetekre

R 53

A vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat

R 54

Mérgező a növényvilágra

R 55

Mérgező az állatvilágra

R 56

Mérgező a talaj szervezeteire

R 57

Mérgező a méhekre

R 58

A környezetben hosszantartó károsodást okozhat

R 59

Veszélyes az ózonrétegre

R 60

A fertilitást (fogamzóképességet vagy nemzőképességet) károsíthatja

R 61

A születendő gyermekre ártalmas lehet

R 62

A fertilitásra (fogamzó képességre vagy nemzőképességre) ártalmas lehet

R 63

A születendő gyermeket károsíthatja

R 64

Szoptatott újszülöttet és csecsemőt károsíthatja

R 65

Lenyelve ártalmas, aspiráció (idegen anyagnak a légutakba beszívása) esetén tüdőkárosodást okozhat

R 66

Ismételt expozíció a bőr kiszáradását vagy megrepedezését okozhatja

R 67

Gőzök álmosságot vagy szédülést okozhatnak

57

Értesítő


7.14. számú melléklet Összetett R mondatok R 14/15

Vízzel hevesen reagál, és közben fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek

R 15/29

Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes és mérgező gázok képződnek

R 20/21

Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas

R 20/22

Belélegezve és lenyelve ártalmas

R 21/22

Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas

R 20/21/22

Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas

R 23/24

Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező

R 24/25

Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező

R 23/25

Belélegezve és lenyelve mérgező

R 23/24/25

Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező

R 26/27

Belélegezve és bőrrel érintkezve nagyon mérgező

R 26/28

Belélegezve és lenyelve nagyon mérgező

R 26/27/28

Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező

R 27/28

Bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező

R 36/37

Szemizgató hatású, izgatja a légutakat

R 36/38

Szem- és bőrizgató hatású

R 37/38

Bőrizgató hatású, izgatja a légutakat

R 36/37/38

Szem- és bőrizgató hatású, izgatja a légutakat

R 39/23

Belélegezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat

R 39/24

Bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat

R 39/25

Lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat

R 39/23/24

Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat

R 39/23/25

Belélegezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat

R 39/24/25

Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat

R 39/23/24/25

Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészség károsodást okozhat

R 39/26

Belélegezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat

R 39/26/27

Belélegezve és bőrrel érintkezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat

R 39/27

Bőrrel érintkezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat

R 39/28

Lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat

R 39/26/28

Belélegezve és lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat

R 39/27/28

Bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat

R 39/26/27/28

Belélegezve, bőrrel érintkezve, lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat

58

Értesítő


R 40/20

Belélegezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat

R 40/21

Bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat

R 40/22

Lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat

R 40/20/21

Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat

R 40/20/22

Belélegezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat

R 40/21/22

Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat

R 40/20/21/22

Belélegezve, bőrrel érintkezve, lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat

R 42/43

Belélegezve és bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáció)

R 48/20

Hosszabb időn át belélegezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat

R 48/21

Hosszabb időn át bőrrel érintkezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat

R 48/22

Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat

R 48/20/21

Hosszabb időn át belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat

R 48/20/22

Hosszabb időn át belélegezve és szájon át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat

R 48/21/22

Hosszabb időn át bőrrel érintkezve és szájon át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat

R 48/20/21/22

Hosszabb időn át belélegezve, bőrön és szájon keresztül a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat

R 48/23

Hosszabb időn át belélegezve mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat

R 48/24

Hosszabb időn át bőrrel érintkezve mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat

R 48/25

Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat

R 48/23/24

Hosszabb időn át belélegezve és bőrön keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat

R 48/23/25

Hosszabb időn át belélegezve és szájon keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat

R 48/24/25

Bőrön és szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat

R 48/23/24/25

Hosszabb időn át belélegezve, bőrön és szájon keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat

R 50/53

Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat

R 51/53

Mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat

R 52/53

Ártalmas a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat

59

Értesítő


7.15. számú melléklet A veszélyes anyagok biztonságos használatára utaló S mondatok S1

Elzárva tartandó

S2

Gyermekek kezébe nem kerülhet

S3

Hűvös helyen tartandó

S4

Lakóterülettől távol tartandó

S5

… alatt tartandó (a folyadékot a gyártó határozza meg)

S6

… alatt tartandó (az inert gázt a gyártó határozza meg)

S7

Az edényzet légmentesen lezárva tartandó

S8

Az edényzet szárazon tartandó

S9

Az edényzet jól szellőztethető helyen tartandó

S 12

A tartályt nem szabad légmentesen lezárni

S 13

Élelmiszertől, italtól és takarmánytól távol tartandó

S 14

…-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyago(ka)t a gyártó határozza meg]

S 15

Hőhatástól távol tartandó

S 16

Gyújtóforrástól távol tartandó – Tilos a dohányzás

S 17

Éghető anyagoktól távol tartandó

S 18

Az edényzetet óvatosan kell kezelni és kinyitni

S 20

Használat közben enni, inni nem szabad

S 21

Használat közben tilos a dohányzás

S 22

Az anyag porát nem szabad belélegezni

S 23

A keletkező gázt/füstöt/gőzt/permetet nem szabad belélegezni (a gyártó határozza meg)

S 24

A bőrrel való érintkezés kerülendő

S 25

Kerülni kell a szembejutást

S 26

Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni

S 27

A szennyezett ruhát azonnal le kell vetni/venni

S 28

Ha az anyag a bőrre kerül,…-val/vel bőven azonnal le kell mosni (az anyagot a gyártó határozza meg)

S 29

Csatornába engedni nem szabad

S 30

Soha nem szabad vízzel keverni

S 33

A sztatikus feltöltődés ellen védekezni kell

S 35

Az anyagot és az edényzetét megfelelő módon ártalmatlanítani kell

S 36

Megfelelő védőruházatot kell viselni

S 37

Megfelelő védőkesztyűt kell viselni

S 38

Ha a szellőzés elégtelen, megfelelő légzőkészüléket kell használni

S 39

Szem-/arcvédőt kell viselni

S 40

A padlót és a beszennyeződött tárgyakat…-val/-vel kell tisztítani (az anyagot a gyártó határozza meg)

S 41

Robbanás vagy tűz esetén a keletkező gázokat nem szabad belélegezni

S 42

Füst-/permetképződés esetén megfelelő légzésvédőt kell viselni (típusát a gyártó adja meg)

60

Értesítő


S 43

Tűz esetén…-val/-vel oltandó (az anyagot a gyártó határozza meg). Ha a víz használata fokozza a veszélyt, „víz használata tilos”mondatot is hozzá kell tenni

S 45

Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvost kell hívni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni

S 46

Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni

S 47

… C feletti hőmérsékleten nem tárolható (a gyártó határozza meg)

S 48

…-val/-vel nedvesen tartandó (az anyagot a gyártó határozza meg)

S 49

Csak az eredeti edényzetben tárolható

S 50

…val/-vel nem keverhető (az anyagot a gyártó határozza meg)

S 51

Csak jól szellőztetett helyen használható

S 52

Nagy felületű, tartózkodásra alkalmas helyiségekben nem használható

S 53

Kerülni kell az expozíciót, – használatához külön utasítás szükséges

S 56

Az anyagot és edényzetét veszélyes-, vagy speciális hulladék gyűjtőhelyre kell vinni

S 57

A környezetszennyezés elkerülésére megfelelő edényzetet kell használni

S 59

A hulladékanyag visszanyeréséhez/újrahasznosításához a gyártótól/forgalmazótól kell tájékoztatást kérni

S 60

Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani

S 61

Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Speciális adatokat kell kérni/Biztonsági adatlap

S 62

Lenyelés esetén hánytatni tilos: azonnal orvoshoz kell fordulni és megmutatni az edényzetet vagy a címkét

S 63

Belégzés miatt bekövetkező baleset esetén a sérültet friss levegőre kell vinni és biztosítani számára a nyugalmat

S 64

Lenyelés esetén a szájat vízzel öblítjük ki (csak abban az esetben, ha a sérült nem eszméletlen).

61

Értesítő


7.16. számú melléklet Összetett S mondatok S 1/2

Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó

S 3/7

Az edényzet jól lezárva, hűvös helyen tartandó

S 3/9/14

Hűvös, jól szellőztethető helyen,…-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg]

S 3/9/49

Hűvös, jól szellőztethető helyen, csak az eredeti edényben tárolható

S 3/9/14/49

Hűvös, jól szellőztethető helyen,…-tól/-től távol, csak az eredeti edényzetben tárolható [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg]

S 3/14

Hűvös helyen,…-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg]

S 7/8

Az edényzet légmentesen lezárva, szárazon tartandó

S 7/9

Az edényzet légmentesen lezárva és jól szellőztethető helyen tartandó

S 7/47

Az edényzet légmentesen lezárva… C hőmérsékletet nem meghaladó helyen tárolható (a hőmérsékletet a gyártó határozza meg)

S 20/21

A használat közben enni, inni és dohányozni nem szabad

S 24/25

Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és a szembejutást

S 27/28

Ha az anyag a bőrre jut, a szennyezett ruhát rögtön le kell vetni és a bőrt kellő mennyiségű…- val/-vel azonnal le kell mosni (az anyagot a gyártó határozza meg)

S 29/35

Csatornába engedni nem szabad. Az anyagot és edényzetét megfelelő módon ártalmatlanítani kell

S 29/56

Csatornába engedni nem szabad, az anyagot és az edényzetét a veszélyes- vagy speciális hulladékgyűjtő helyre kell vinni

S 36/37

Megfelelő védőruházatot és védőkesztyűt kell viselni

S 36/39

Megfelelő védőruházatot és szem-/arcvédőt kell viselni

S 37/39

Megfelelő védőkesztyűt és arc-/szemvédőt kell viselni

S 36/37/39

Megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt és szem-/arcvédőt kell viselni

S 47/49

… C hőmérsékleten, csak az eredeti edényzetben tárolható (a hőmérsékletet a gyártó határozza meg)

62

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. 2.6 a csomagolóeszközön – az egészségügyi miniszter által meghatározott esetben – olyan záróelem vagy kiegészítő elem legyen, amely az első alkalommal történő felnyitáskor helyrehozhatatlanul megsérül, de visszazárásakor biztosítja a 2.4. pontban előírt feltételeket.

7.17. számú melléklet Veszélyes anyagok, készítmények csomagolása, tárolása, szállítása 1. A veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény kiszerelt, nem ömlesztett formában, olyan csomagolóeszközben, zárással, felirattal (címkével), szükség szerint egyéb jelzésekkel ellátva hozható forgalomba, hogy a veszélyes anyag, illetőleg veszélyes készítmény felhasználásáig biztosítsa az egészségkárosodás, illetve környezetszennyezés vagy környezetkárosodás elkerülését.

3. Veszélyes anyagot vagy készítményt tilos előállítani, gyártani, csomagolni élelmiszernek, illetőleg takarmánynak minősülő terméket előállító üzemben. 4. Eredetileg veszélyes anyaghoz vagy készítményhez gyártott vagy használt csomagolóeszköz még tisztított, közömbösített állapotban és átmenetileg sem használható élelmiszer, takarmány, valamint ezek alapanyagainak tárolására.

2. Az 1. pontban meghatározott károsodások elkerülése végett a csomagolóeszközt úgy kell megválasztani, hogy: 2.1 akadályozza meg a tartalom kiszóródását, kiszivárgását, kiömlését 2.2 azokat a csomagolóanyagokat, amelyekből a csomagolóeszköz és a záróelem készül, a tartalom ne károsíthassa, vele ártalmas vagy káros vegyületeket ne alkosson; 2.3 a csomagolóeszközök és a záróelemek sérülés nélkül feleljenek meg a megfelelő anyagmozgatás, és bármilyen más, a felhasználás során történő rendeltetésszerű igénybevétel követelményeinek; 2.4 az ismételt visszazárásra alkalmas záróelemmel ellátott csomagolóeszközből többszöri lezárást követően is megakadályozza a tartalom kijutását; 2.5 csomagolóeszközön, amely a lakosság részére kereskedelmi forgalomba hozott • nagyon mérgező, mérgező, maró anyagokat, illetve készítményeket tartalmaz, gyermekbiztos zárás és veszélyre utaló, kitapintható jelkép (figyelmeztetés), • ártalmas, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes anyagokat, illetve készítményeket tartalmaz, veszélyre utaló, kitapintható jelkép (figyelmeztetés) is legyen;

5. Eredetileg élelmiszerekhez gyártott, illetve használt csomagolóeszköz veszélyes anyag vagy készítmény tárolására nem használható. 6. A veszélyes anyagok és készítmények tárolására vonatkozó szabályok betartásáért a szervezeti egység vezetője felelős. 7. Bejelentéshez nem kötött tevékenység esetén a veszélyes anyagok és készítmények megfelelő módon történő tárolásáért a tevékenységet végző felel. 8. A veszélyes anyagokat és készítményeket úgy kell tárolni, hogy a tárolt veszélyes anyag, illetve készítmény a biztonságot, az egészséget, illetve testi épséget ne veszélyeztesse, illetőleg a környezetet ne szennyezhesse, károsíthassa. 9. A veszélyes anyagok és készítmények csomagolását, illetőleg a szállítóeszközt úgy kell megválasztani, hogy a szállított anyag, készítmény a rakodás és szállítás során az egészséget, illetve a környezetet ne veszélyeztethesse, illetőleg ne károsíthassa.

63

64

12.

11.

10.

9.

8.

7.

6.

5.

4.

3.

2.

1.

Sorszám

/Kéziszerszámok:/

/félévente/

gyakorisága /szemrevételezés/

módja

Ellenőrző felülvizsgálat

/200..01.01/

Időpont

Aláírás

Ellenőrzés végzése

Veszélyesnek nem minősülő, időszakos ellenőrző felülvizsgálatra kötelezett munkaeszközök

Munkaeszköz megnevezése

7.18. számú melléklet Értesítő 1. szám, Budapest, 2010. március 30.

Értesítő



JegyzĘkönyv a veszélyesnek nem minĘsülĘ munkaeszköz ellenĘrzĘ felülvizsgálatáról

A vizsgálatot végezte:.................................................................................................................

A vizsgálatot végzĘ szakképzettsége: ........................................................................................

A vizsgálat idĘpontja: ................................................................................................................

A vizsgálat oka: szerelés – új munkahelyen történĘ felállítás

A vizsgálat (munkaeszköz) tárgya: ............................................................................................

A vizsgálat tárgyának azonosító jele (pl.: gyári szám, leltári szám, stb.): .................................

Az ellenĘrzĘ felülvizsgálat módja (pl.: mĦszeres, szemrevételezése, stb.): ...............................

A vizsgálatot végzĘ megállapítása(i): ........................................................................................ ....................................................................................................................................................

A vizsgálatot végzĘ által megtett intézkedések (pl.: a megbontott védĘvezetĘ folytonosságának helyreállítása, a meghibásodott védĘburkolat cseréje, a klímaberendezésben a szĦrĘbetétek tisztítása, stb.): .................................................................................................................................

A vizsgálatot végzĘ által javasolt egyéb intézkedések: ............................................................. ....................................................................................................................................................

Értékelés: 1.

A vizsgálat tárgya az egészséget és a személyi biztonságot nem veszélyezteti.

2.

A vizsgált munkaeszköz az egészséget nem veszélyeztetĘ és személyi biztonsági követelményeket nem elégíti ki, mert: ............................................................................................................. ....................................................................................................................................................

Kelt: ………………………20…., …… hó ….-n.

……………………………………………………… a vizsgálatot végzĘ aláírása

65

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. köz kigyulladásától vagy túlhevülésétől, illetve a munkaeszközben keletkező, használt vagy tárolt gáz, por, folyadék, gőz vagy egyéb anyag munkakörnyezetbe történő kijutásától; b) alkalmas legyen a benne keletkező, használt vagy tárolt anyagok robbanásveszélyének megelőzésére; c) mind az üzemszerű körülmények, mind meghibásodás esetén biztosítható legyen a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme az áramütés ellen.

7.20. számú melléklet Általános, valamennyi munkaeszközre vonatkozó követelmény Kivonat a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről A munkáltató köteles a munkavállalók munkavégzéséhez olyan munkaeszközt rendelkezésükre bocsátani, amely kialakításában, felépítésében és az alkalmazott védelmi megoldások tekintetében megfelel a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, és alkalmas az adott munkahelyi körülmények közötti – a biztonságot és egészséget nem veszélyeztető – használatra. A munkáltató a munkaeszközök munkavállalók részére történő kiválasztásánál figyelembe veszi a munkavégzés jellemzőit, lehetséges veszélyeit, a munkakörülményeket és a munkaeszköz használatának kockázatait. Ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeit a munkaeszközök használata során nem lehet a munkavállalók számára teljes mértékben biztosítani, a munkáltató biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések szükség szerinti alkalmazásával a kockázatokat minimálisra csökkenti. A munkáltató megteszi a szükséges karbantartási intézkedéseket annak biztosítására, hogy a munkaeszköz teljes élettartalma alatt feleljen meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek.

(2) Egyedi kockázatmegelőző intézkedés megtétele szükséges, ha a munkaeszközt olyan magasban levő munkahelyen használják, ahol a) közvetlenül a munkavégzés helye mellett vagy alatt – függetlenül a szintkülönbségtől – olyan anyag van, ahol fennáll a belefulladás veszélye; b) a munkaeszköz kiszolgálása a talajhoz képest 1 m-nél magasabb dobogóról, állványról vagy emelvényről történik; c) a biztonsági és ergonómiai feltételeket kielégítő munkahely 2 m felett helyezkedik el. (1) A munkaeszközt indítani csak az indító berendezés szándékos működtetésével lehet. Ez vonatkozik – az üzemszünet utáni újraindítás műveletére is, függetlenül attól, hogy az üzemszünet milyen okból következett be; – az üzemállapotok (pl. sebesség, nyomás) jelentős változására is akkor, ha az újraindítás vagy az üzemállapotoknak a jelentős változása az érintett személyekre nézve veszélyt jelent. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény nem vonatkozik arra az esetre, ha a gép újraindítása, vagy a működési feltételek változása automatikus ciklusok szabályos egymást követő ritmusának a következménye.

(1) A munkavállalót veszélyeztető kockázatok csökkentése érdekében a munkaeszközt úgy kell elhelyezni, felállítani és használni, hogy a mozgó elemek között elegendő hely álljon rendelkezésre, valamennyi felhasznált, illetve előállított energiaforma és anyag biztonságosan kerüljön a munkaeszközhöz, illetve onnan elvezetésre.

(1) A munkaeszközt jól látható, azonosítható és megfelelő jelzéssel rendelkező kezelőelemmel kell ellátni. A kezelőelemeket lehetőleg a veszélyes téren kívül és olyan módon kell elhelyezni, hogy működésük (ideértve a kezelő akaratától független vagy váratlan működtetést is) ne jelentsen veszélyt.

(2) A munkaeszköz felállítását és leszerelését csak biztonságos körülmények között szabad elvégezni, figyelemmel a gyártó által az üzemeltetési dokumentációban meghatározott előírásokra.

(2) A munkaeszköz kezelőjének a fő kezelőhelyről egyértelműen látnia kell azt, hogy senki sem tartózkodik a veszélyes térben. Ha ez nem lehetséges, automatikusan működő biztonsági jelzést (hangjelzést, illetőleg világító jelzést) kell adni a munkaeszköz elindítása előtt. A vezérlőrendszernek, amely a munkaeszköz kezelője részére biztosítja a szükséges jelzést, biztonságosnak kell lennie, meghibásodása vagy megrongálódása nem idézhet elő veszélyes helyzetet. Lehetővé kell tenni, hogy a kockázatnak kitett munkavállaló, illet-

(3) Azt a munkaeszközt, amelyet a használata alatt villámcsapás érhet, megfelelő berendezés alkalmazásával, illetve intézkedés megtételével e hatástól meg kell védeni. (1) A munkaeszközt úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a) a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat meg lehessen védeni a munkaesz66

Értesítő


ve a munkavégzés hatókörében tartózkodó kellő időben elkerülhesse, elháríthassa a munkaeszköz elindítása, illetve leállítása által előidézett veszélyt.

a) stabil kialakítású; b) nem okoz többletkockázatot; c) nem távolítható el, vagy nem hatástalanítható könnyen; d) a mozgó résztől megfelelő távolságot biztosít; e) nem akadályozza a munkaeszköz működésének figyelemmel kísérését; f) lehetővé teszi a szereléshez vagy a karbantartáshoz szükséges műveletek elvégzését anélkül, hogy a védőberendezéseket leszerelnék, illetve a hozzáférést a munkavégzés területére korlátozza.

(1) Minden munkaeszközt el kell látni olyan kezelőelemmel, amely azt biztonságosan működteti, és biztosítja a munkaeszköz teljes leállítását. (2) A munkaeszköz indító berendezésének kiválasztásánál figyelembe kell venni a várható üzemzavarokat, valamint az egyéb okok miatti üzemeltetési kieséseket. Minden kezelőhelyet el kell látni vészkikapcsoló berendezéssel, amely a munkaeszköz részeit vagy egészét a veszély jellegétől függően leállítja úgy, hogy a munkaeszköz biztonságos állapotba kerül. Amikor a munkaeszköz vagy annak veszélyes részei leálltak, az érintett működtető egységek energiaellátását a vezérlésnek meg kell szakítania.

12. Munkaeszköz kezelésére, szerelésére, karbantartására szolgáló területeket az elvégzendő művelethez szükséges mértékben meg kell világítani. 13. A munkaeszköznek magas vagy igen alacsony hőmérsékletű részeit megfelelő védelemmel kell ellátni az érintés vagy túlzott megközelítés ellen.

(3) A munkaeszközt – az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően – a veszélyeitől és a rendes leálláshoz szükséges időtől függően el kell látni megfelelő számú vészkikapcsoló berendezéssel.

14.A munkaeszközöket a munkavállalók biztonsága érdekében el kell látni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges egyértelmű, könnyen észrevehető és a munkavállaló által érthető jelöléssel, illetve figyelmeztető jelzéssel (pl. adattábla, gyártó adatai, kezelőgombok magyar nyelvű feliratai, piktogramok).

(4) Műszaki megoldással kell biztosítani, hogy a berendezés leállító rendelkezésének (kapcsolójának) elsőbbsége legyen az indító rendelkezéssel (kapcsolóval) szemben.

15.(1) Karbantartási műveleteket csak a munkaeszköz leállított állapotában szabad végezni. Ha ez nem lehetséges, megfelelő védőintézkedéseket kell tenni, vagy biztosítani kell, hogy az ilyen műveletek a veszélyes téren kívül elvégezhetők legyenek.

(5) A vészkikapcsoló berendezés kezelőelemeit úgy kell elhelyezni, hogy azt a kezelő (kezelők), továbbá más, a veszély bekövetkezését észlelő személyek könnyen elérhessék és veszélytelenül működtethessék.

(2) A munkaeszközt el kell látni könnyen felismerhető szerkezettel, amellyel le lehet választani az energiaforrásról. Az energia visszatérése, a visszakapcsolás nem jelenthet veszélyt a munkavállalókra.

10.(1) A leeső vagy kivágódó tárgyak veszélyével járó munkaeszközt el kell látni a veszély jellegének megfelelő védőberendezéssel.

16.A gépi meghajtású teheremelés és -mozgatás céljára kialakított munkaeszközhöz megfelelő naplót kell rendszeresíteni, és abban a műszakonkénti vizsgálatokat, az esetleges meghibásodásokat és azok elhárításának tényét rögzíteni kell.

(2) A gáz, gőz, aerosol, folyadék vagy por kibocsátásával veszélyt okozó munkaeszközt el kell látni megfelelő felfogó, elvezető, illetve elszívó berendezéssel a keletkezési helyen. 11.(1) Ha a munkavállalók védelme szükségessé teszi, a munkaeszközt vagy annak részeit rögzítéssel vagy más módon stabilizálni kell.

17.(1) Biztosítani kell, hogy a munkavállalók biztonságosan bejuthassanak és tartózkodhassanak minden olyan területen, amely szükséges a munkaeszközzel történő munkavégzéshez.

(2) Ha a munkaeszköz törése vagy szétesése veszélyeztetheti a munkavállalót, megfelelő védőintézkedéseket kell tenni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a munkaeszköz beállítása és karbantartása során is.

(3) A munkaeszköz mozgó részeit el kell látni védőberendezéssel, amely elhatárolja a veszélyes teret, vagy leállítja a veszélyes rész mozgását a veszélyes tér elérése előtt. Olyan védőberendezést kell alkalmazni, amely 67

Értesítő


A terhek emelésére használt munkaeszközök minimális követelményei

c) az a munkavállaló beszorulását, összenyomását, illetve a tárgyakkal történő nem szándékos érintkezését kizárja; d) a berendezés meghibásodása esetén a függve maradó személytartóban helyet foglaló munkavállaló ne kerüljön veszélybe, és mentése biztosítható legyen.

1.(1) Tartósan helyhez kötött emelőgép céljára csak olyan munkaeszköz használható, amely az alkalmazás teljes időtartama alatt stabilitását és terhelhetőségét – különös figyelemmel az emelendő teherre, a terhelések felfüggesztési és a teherviselő elemek csatlakozási pontjaira – megőrzi.

(2) Ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kockázat nem elhárítható, a követelmény teljesíthető a megnövelt biztonsági tényező figyelembevételével alkalmazott kötél állapotának napi ellenőrzésével.

(2) A tehermozgatáshoz szükséges emelőgép kiválasztásánál figyelembe kell venni az emelendő terhek tömegét, alakját, a terhek felfüggesztési és a teherviselő elemek csatlakozási pontjait, a függesztő eszközök alkalmazhatóságát és az emelés idején fennálló légköri viszonyokat.

(1) A munkavállalókat csak erre a célra kialakított emelőgéppel, illetve kiegészítő berendezéssel lehet emelni. (2) Kivételesen technológiai, kármegelőzési okból az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is lehet emelni a munkavállalót, ha a munkáltató megfelelő intézkedéseket tesz a biztonságos emelés feltételeinek maradéktalan megvalósítására és biztosítja az emelés idejére a szükséges felügyeletet.

2.A terhek emelésére használt munkaeszközön világosan és jól látható módon kell jelölni a névleges teherbírás értékét. A munkaeszköz egyes üzemállapotaira engedélyezett tényleges teherbírás értékeit az emelőgép kezelője által jól látható helyre felszerelt táblán kell rögzíteni.

(3) Amíg a munkavállalók a személytartó szerkezetben tartózkodnak, az emelőgép vezérlő állását annak kezelője nem hagyhatja el. A kezelő és a személytartó szerkezetben tartózkodó között az emelés teljes időtartama alatt a szóbeli kommunikáció lehetőségét biztosítani kell. Az emelés megkezdése előtt a mentés feltételeit meg kell tervezni, és biztosítani kell, hogy a munkavégzés teljes ideje alatt a mentéshez szükséges, megfelelő biztonságot nyújtó eszközök rendelkezésre álljanak. Megemelt terhet csak leesés elleni védelemmel ellátott munkaterület felett szabad mozgatni, függő teher alatt munkavállalók nem tartózkodhatnak. Ha a munkát nem lehet más módon elvégezni, mint a megemelt teher munkavállalók feletti mozgatásával, a szükséges biztonsági intézkedéseket a munkáltató meghatározza, és intézkedéseket tesz a munka ennek megfelelő végzésére. Ilyen esetben erőzárás elvén működő megfogó szerkezet, illetve elektromágnes emelő nem alkalmazható.

3.(1) A teherfelvevő és függesztő eszközöket úgy kell jelölni, hogy a biztonságos használatukhoz szükséges tulajdonságaik felismerhetőek legyenek. (2) Ezen eszközöket úgy kell tárolni, hogy rongálódásuk és károsodásuk ne következhessen be. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotukról minden munkakezdés alkalmával meg kell győződni. Ha a munkaeszközt nem személyek emelésére alakították ki, és a használati célja eltéveszthető, jól felismerhető és egyértelmű jelöléssel kell az alkalmazási területét jelezni. A tartósan helyhez kötött emelőgépeket úgy kell telepíteni, hogy a teher munkavállalóval történő ütközésének, lezuhanásának, az emelő horogból és a teherfelvevő eszközből véletlenül történő kiakadásának, illetve a nem kívánt egyéb veszélyek kialakulásának a kockázata csökkenjen. A mozgó vagy szétszerelhető emelőgépet úgy kell felállítani és használni, hogy stabilitása az üzemeltetés során minden előre látható veszélyre és a talaj jellegére is figyelemmel biztosított legyen, és ne álljon fenn a borulás, illetve a megcsúszás kockázata.

Ha két vagy több, nem kézzel vezetett teher emelésére állítanak fel, illetve szerelnek össze helyhez kötött emelőgépeket úgy, hogy azoknak a hatósugara egymásba ér, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a terhek és a munkaeszközök szerkezeti elemeinek összeütközése ne következhessen be. A mozgó munkaeszközzel történő teheremelés esetén a gyártó által meghatározott, a helyi körülmények figyelembevételével alkalmazott kitámasztó eszközök és egyéb segédeszközök alkalmazásával kell megakadályozni az emelőgép megbillenését, felborulását, elmozdulását, megcsúszását. Az emelés megkezdése előtt a stabilitás meglétét a munkaeszköz kezelőjének ellenőrizni kell.

(1) Azokat az emelőgépeket, amelyeket a munkavállalók emelésére vagy mozgatására használnak, úgy kell kialakítani, hogy a) a személytartó szerkezet lezuhanásából keletkező kockázatot erre alkalmas berendezés megakadályozza; b) az a munkavállalónak a személytartó szerkezetből történő kiesési kockázatát kizárja; 68

Értesítő


Amennyiben a terhek emelésére kialakított munkaeszköz kezelője a teher emelésének teljes folyamata alatt nem tudja annak biztonságos mozgását közvetlenül vagy megfelelő segédeszköz alkalmazásával folyamatosan figyelemmel kísérni, a feladat ellátására más, megfelelő képesítéssel rendelkező személyt is kell biztosítani. E személy feladata a biztonságos irányítás. A munkáltatónak biztosítania kell a munkaeszköz kezelője és az irányítást végző személy között a folyamatos, közvetlen kommunikáció lehetőségét, továbbá szervezési intézkedéseket kell tennie az emelt tehernek a munkavállalókat, illetve a munkakörnyezetet veszélyeztető ütközésének megelőzésére. A teheremelés munkafolyamatát úgy kell megszervezni, hogy a tehernek a teherfelvevő eszközre kézzel történő felfüggesztése vagy levétele az e feladatot ellátó munkavállaló által biztonságosan legyen elvégezhető különösen, ha a munkavállaló közvetlenül vagy közvetve kezeli a munkaeszközt. Valamennyi emelési műveletet körültekintően kell megtervezni, és oly módon megvalósítani, illetve felügyelni, hogy a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségének és biztonságának védelme biztosítva legyen. Ha a terhet egyidejűleg két vagy több munkaeszközzel emelik, az együttes munkavégzés biztonsága érdekében külön technológiai utasítást kell kiadni, és az abban foglaltak megvalósítását ellenőrizni kell.

(1) A terhek emelésére kizárólag olyan emelőgépek alkalmazhatóak, amelyek az emelt terhet a részleges, illetve teljes energiakimaradás esetén is biztosan megtartják. Amennyiben ez teljes biztonsággal nem lehetséges, úgy a munkáltató intézkedéseket tesz a munkavállalókat fenyegető veszélyek megelőzése érdekében. (2) Függő terhet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, kivéve, ha a veszélyes térbe történő belépést műszaki eszközök alkalmazásával lehetetlenné tették, az emelő szerkezeten a teher rögzítése biztonságosan megtörtént, és a teher biztonságos függésben tartása biztosított. A terhek mozgatására szabadban használt emelőgépekkel végzett tevékenységet le kell állítani, ha a munkaeszköz működésének biztonságát és biztonságos használatát az időjárási körülmények veszélyeztetik. Ilyen esetben a munkaeszköz használati tájékoztatója által meghatározott intézkedéseket kell megtenni, különös tekintettel a munkaeszköz felborulásának megelőzésére. A terhek emelésére használt munkaeszközök részletes üzemeltetési követelményeit az Mvt. 11. §-a szerint kiadott szabályzatok tartalmazzák.

69

Értesítő


7.21. számú melléklet Egyedüli munkavégzésre tiltott munkafolyamatok A szervezeti/szolgálati egységen, alábbi munkahelyen, munkafolyamatban nem szabad egyedül munkát végezni: 1. Vasúti kocsin két méternél magasabban végzett munka esetén; 2. Abeszállással végzett munkák esetén (pl.: tartálykocsi javítása, tisztítása közben a kocsi belsejében); 3. Rakományigazítás esetén.

70

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. − 14-16 éves fiuk, vagy 16-18 éves lányok 0%-os emelkedésű úton 15 kg, 1% emelkedésű úton 10 kg, 2% emelkedésű úton 5 kg súlynál nagyobb tömegű anyag szállítása, vagy a normák szerinti súly alatti tömegű anyagok rendszeres szállítása; − a 16-18 éves fiuk 20 kg feletti tömegű anyag mozgatása, vagy 20 kg alatti súlyú anyag 60 m-nél nagyobb távolságra történő mozgatása; − egy műszak alatt váltakozva hideg-meleg munkahelyen végzett munka; − állandó, teljes műszakos foglalkoztatás nedves munkakörnyezetben, amelyben a munka-vállaló munkaruhájának és/vagy lábbelijének átnedvesedése csak vízhatlan védőöltözék viselésével kerülhető el; − vegyi anyagok és egyéb fokozott terhelést jelentő expozíció esetén; − személy-, és anyagszállításra alkalmas gépi hajtású járművek vezetése; − éjszakai munkavégzés; − egyéb, kockázatbecslés alapján meghatározott munkakörök

7.22. számú melléklet Korlátozás alá eső munkakörök, tevékenységek, munkakörülmények A Nők részére tiltott munkakörök, tevékenységek, munkakörülmények − kézi anyagmozgatási munka 20 kg felett, 20 kg-nál nagyobb erőkifejtést igénylő munka; − 20 kg tömegű anyag kézi szállítása 60 m-nél nagyobb távolságra sík talajon; − kézi adagolású kazánoknál kazánfűtő, kezelő; − magas hőterheléssel járó munkakörök; − tehergépkocsi vezetése 3,5 t engedélyezett össztömegű járművek felett; − alvázlakatos; − kocsilakatos; − kocsivizsgáló; − féklakatos; − vasúti járművek alatti és közötti munkavégzés; − egyéb, kockázatbecslés alapján meghatározott munkakörök.

C Terhes nők részére tiltott munkakörök, tevékenységek, munkakörülmények

B Fiatalkorúak részére tiltott munkakörök, tevékenységek, munkakörülmények

− az „A” és „B” mellékletben felsorolt munkakörök, tevékenységek, munkakörülmények; − anyagmozgatási munka; − 10 kg feletti tömeg emelése, − kényszertesthelyzetben végzett munka, − egyéb, kockázatbecslés alapján meghatározott munkakörök.

− az „A” mellékletben felsorolt munkakörök, tevékenységek és munkakörülmények; − lányok részére a közepesen nehéz fizikai munkánál nagyobb terhelést jelentő munka (MSZ 21975);

71

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. − Amennyiben a munkavállaló 2 éven belül a részére biztosított szemüveget elveszti, megsemmisül, vagy összetöri, pótlásáról, annak költségéről saját magának kell gondoskodnia. − Az 50/1999. (XI. 3.) EüM. rendelet 2.§ kiegészített d.) pontja szerint képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüvegnek minősül a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveg-lencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret. − Nem tartozik e körbe a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveg vagy kontaktlencse. − A szemüveg készítő szaküzletben a munkavállaló a szemüveg átvételekor készpénzfizetési számlát kér a Rail Cargo Hungaria Zrt. címére, melyet a munkáltatónak átad. − A szemüveget a munkavállalóval, kimutatható módon, „Jegyzéken” kell átvetetni, melyet a humánszervezet vezet. A jegyzéknek a tartalmaznia kell a munkavállaló nevét, törzs számát, átvétel idejét, elismerését. − A Rail Cargo Hungaria Zrt. részére kiállított számla alapján, a szemész szakorvosok által felírt képernyős munkavégzésnél éleslátást biztosító szemüvegek esetében, a munkáltató megtéríti (a munkáltató által meghatározott összeg mértékében) számla értékét, amenynyiben a számla értéke meghaladja a térítési összeghatárt, akkor a számla értékéből a térítési összeget kapja meg a munkavállaló. Ezáltal munkáltató a szemüveg ellátásban részesülő munkavállalónak az 50/1999. (XI. 3.) EüM. rendelet értelmében kétévente biztosítja a szükséges szemüvegkeret, és lencse beszerzésének a lehetőségét. − Ha a munkavállaló munkaviszonya, vagy szemüvegellátásra való jogosultsága megszűnik, a szemüveget – tekintettel, hogy egyénspecifikus, másik munkavállalónak nem adható át – nem kell visszavenni, a munkavállaló tulajdonában maradhat. − Új szemüveg biztosítása esetén a régi szemüveg is a munkavállaló tulajdonában marad.

7.23. számú melléklet Szabályozás, a képernyős munkahelyen dolgozók éleslátásához szükséges szemüveg biztosítására (50/1999. (XI.3.) EüM rendelet alapján) A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM. rendelet módosítására kiadott 3/2002. (VIII. 30.) ESzCsM. rendeletben foglaltak végrehajtását az alábbiak szerint szabályozom: − A képernyős munkavégzéssel kapcsolatban megjelent 50/1999. (XI. 3.) EüM. rendelet 1. § a) pontja szerinti, rendszeresen képernyős eszközt használó, illetve figyelő munkavállalókat – az utasítás hatálybalépését követően – legalább kétévenként az illetékes foglalkozás-egészségügyi orvoshoz a 7.24. sz. melléklet szerinti kérelemmel látásvizsgálatra kell küldeni. A látásvizsgálati kérelmet az orvosi alkalmassági vizsgálatoknak megfelelően a humánszervezetnek kell kiállítani. A munkavállaló köteles a vizsgálaton részt venni. − Ha a képernyős eszközt használó munkavállaló tevékenységének végzése közben látásának romlását észleli, a munkáltatónál soron kívül is kezdeményezheti látásvizsgálatra küldését. − Amennyiben a látásvizsgálat a munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálattal egyidőben esedékes a foglalkozás-egészségügyi orvostól mindkét vizsgálatot meg kell kérni. − Ha a foglalkozás-egészségügyi orvos megállapítja, hogy a munkavállalónak képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüvegre lehet szüksége, szemészeti szak-vizsgálatra kell beutalnia. − A szemészeti szakvizsgálatot bármely szemészeti szakrendelőben elvégezhetik. − Amennyiben a szakvizsgálat eredménye indokolttá teszi, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkavállalót el kell látni a szemészeti szakvizsgálat eredményének függvényében, de legalább kétévente a képernyő előtti munkavégzéshez minimálisan szükséges éleslátást biztosító szemüveggel. A szemüvegellátás költsége a munkáltatót terheli.

72

Értesítő



Rail Cargo Hungaria Zrt. ……………..………………………… szervezeti egység Foglalkozás-egészségügyi orvosa részére KÉRELEM Az 50/1999. (XII. 3.) EüM. rendelet 5.§ (1) bekezdésben foglaltak szerinti látásvizsgálat elvégzésére. - Munkavállaló neve: ...................................................................................................... - Azonosító kódja (törzsszáma): ..................................................................................... - Születési helye, ideje: ................................................................................................... - Lakcíme: ....................................................................................................................... - Munkaköre:................................................................................................................... - Tevékenysége leírása:................................................................................................... - Napi munkaidejébĘl legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyĘs eszközt használ? -

igen, nem Milyen távol helyezkedik el a monitor? Milyen távol helyezkedik el a billentyĦ? Kell-e nyomtatott szöveget is olvasni munkaközben? igen igen, de nem rendszeresen

……. cm ……. cm nem

Kell-e egyidejĦleg vagy gyors egymásután távolabb elhelyezkedĘ személyekkel kapcsolatot tartani?

igen nem

nem

igen, de nem rendszeresen

Kelt ….. év ……………… hó …… napján …………………………….

munkáltató TÁJÉKOZTATÁS A képernyĘ elĘtti munkavégzéshez kapcsolódó szemészeti szakvizsgálaton a munkavállaló részt vett, a vizsgálat eredménye: 1. Az éleslátást biztosító szemüvegre szükség van? igen, nem - A képernyĘ elĘtti munkavégzéshez szükséges–e egyéb intézkedés? ……………………………………………………………………………………… -

A következĘ szemvizsgálat ideje: ……………………………………………….

Kelt ….. év ……………… hó …… napján ………………..………………………..……………………………. Foglalkozás-egészségügyi orvos aláírása, bélyegzĘje

BEUTALÁS A képernyĘ elĘtti munkavégzéshez kapcsolódó szemészeti szakvizsgálatra Munkavállaló neve:…………………………………………………… TAJ-száma:………………………………………… A szemészeti szakvizsgálatot indokoló látórendszeri panasz:………………………………………….. Kelt ….. év ……………… hó …… napján …………….…………………………………..……………………………. Foglalkozás-egészségügyi orvos aláírása, bélyegzĘje

73

Értesítő


7.25. számú melléklet Képernyős munkakörök A képernyős munkavégzéshez indokoltan biztosított szemüvegjuttatás, kockázatbecslést követően, egyedi munkakör értékelés alapján történik. A képernyős munkaköröket a Területi Üzemeltetési Központok személyre szólóan felsorolják, az alábbiak szerint: SZTSZ

Név

Szervezeti egység

A munkakörök jegyzékét rendszeresen egyeztetik a Humánpartnerrel. A táblázat az MVSZ TÜK helyi kiegészítéseiben szerepel.

74

Munkakör

Költséghely

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. 7.26. számú melléklet

– A munkakörnyezet jellemzői A munkakörnyezet jellemzői a hátsérülés kockázatát növelhetik, ha • nincs elég hely, különösen a függőleges irányban a teher mozgatására; • a padozat vagy munkavégzés szintje változó, emiatt a terhet különböző szinteken kell mozgatni; • a padozat vagy a láb megtámasztása labilis; • a hőmérséklet, a páratartalom vagy a szellőzés nem megfelelő.

A hát-, derék- és deréktáji sérülések kockázatát megnövelő általános tényezők – A teher jellemzői A teher kézi mozgatása elsősorban akkor jelentheti hátsérülés kockázatát, ha a teher túl nehéz, vagy túl nagy; * nem kézre álló vagy nehéz fogni; * instabil vagy tartalma elmozdulhat; * olyan módon helyezkedik el, hogy annak mozgatása során nincs lehetőség a törzs közelében történő elhelyezésére, vagy a törzs hajlításával vagy elfordításával lehet tartani, illetve mozgatni; 4. körvonalai (felszíne) vagy halmazállapota (állaga) miatt valószínű, hogy a munkavállaló sérülését okozza ütközés esetén.

– A tevékenység követelményei Elsősorban a hátsérülés kockázatával jár a tevékenység, ha az alábbiak közül egy, vagy több feltétellel jár együtt: • főként a gerincet érintő túl hosszan tartó fizikai erőkifejtés; • a testi pihenési vagy a regenerációs periódus elégtelen; • az emelési, lerakási vagy továbbítási távolságok túlzottak; • a munkaritmust olyan folyamat szabja meg, amelyet a munkavállaló nem változtathat meg.

– Szükséges fizikai erőkifejtés A fizikai erőkifejtés elsősorban hátsérülés kockázatával akkor járhat, ha a tehermozgatás • túl megerőltető; • csak a törzs elcsavarodásával kivitelezhető; • a teher hirtelen elmozdulhat; • a test labilis helyzetében következik be; • ha nem kerülhető el, hogy előrehajolt helyzetben történjék az emelés.

A Szervezeti/szolgálati egységen érintett munkakörök felsorolása: 4. ................................................................ 5. ................................................................ 6. ................................................................ 7. ................................................................ 8. ................................................................

75

Értesítő



…………………………………….…………………………………..…. (az eltiltó munkáltatói intézkedést kiadó szolgálati helye) Iktatószáma: …………………. ……………………………………………………………………….(név) részére ………………………..…………………………………………. (a munkavégzéstĘl eltiltott munkavállaló szolgálati helye) MunkavégzéstĘl való eltiltás Tájékoztatom, hogy a …………….………………………….………………..…….……. szolgálati helyen …..……. év ………… hó ….…… napon tartott ellenĘrzésnél megállapítottam, hogy ................................ ......................................................................................................................................................................... Mulasztásával veszélyeztette saját és/vagy mások testi épségét, egészségét, ezért a további munkavégzéstĘl ….....év …..…..hó …….nap ……..óra …….perctĘl eltiltom. Az eltiltás idĘtartama megállapított mulasztásának megszĦnéséig tart, amelyrĘl közvetlen felettesét köteles tájékoztatni. Az eltiltás idĘtartamára munkabér nem jár, mert mulasztásával kizárólagosan szegte meg a Munka Törvénykönyve 103.§ (1) bekezdésben, és a munkavédelemrĘl szóló 1993. évi XCIII. Tv. 60.§ban elĘírtakat. Az eltiltást a munkavédelemrĘl szóló 1993. évi törvény XCIII. Tv. 12.§-a alapján a Rail Cargo Hungaria Zrt. Munkavédelmi Szabályzat 4.9.2.4.3. pontjában biztosított jogom alapján adtam ki. IntézkedésemrĘl a szolgálati felettesét (munkáltatói jogkör gyakorlóját) az eltiltás másolatának megküldésével tájékoztatom. Felhívom figyelmét arra, hogy a munkáltatói intézkedéssel kapcsolatban a Munka Törvénykönyv 199.§-a értelmében munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A munkaügyi jogvitában a területileg illetékes Munkaügyi Bíróság jár el. Felhívom a figyelmét arra, hogy a Kollektív SzerzĘdés értelmében a munkáltató, illetve a munkavállaló, a közöttük felmerülĘ munkaügyi jogvita esetére, megállapodásuk alapján, békéltetĘt vehetnek igénybe. …………………………………..…….., ……..év ………hó …….nap ……………………………………..……… az eltiltó neve, aláírása, szolgálati helye, telefonszáma Tudomásul vette: MunkavégzéstĘl eltiltott aláírása: …….…………………………………………. Közvetlen munkairányítási aláírása: beosztása:

………………………………….…….. ………………………………………..

76

Értesítő



Sorszám

Alkoholszondás ellenőrzési napló A vizsgálat időpontja (nap/óra)

A vizsgált személy neve, beosztása

A vizsgálat eredménye

77

A vizsgálatot végző neve

Megjegyzése (tett intézkedés, fegyelmi, stb. száma)

Értesítő



Ittasság vizsgálati jegyzĘkönyv Felvéve:…................................................ …………….év ….............. hó ……. nap. .…óra .…. perckor ………..................................................... szolgálati helyen ….......................................................... (név) …….............................……….…….. (beosztás) …..……......................................... (szolg. fĘn.) ittasságának megállapítása tárgyában. Jelen vannak: Vizsgálatot végzĘ: …....………...................................... (név) …........................................... (beosztás) Tanúk:. …………….................................…………….. (név) ………...............................…. (beosztás) …….....................................……................…… (név) ….......................................… (beosztás) Az alkoholszonda, ellenĘrzĘ mĦszer típusa: ............................................................................................ elszínezĘdése: ............................................................................................ Az elszínezĘdésnek megfelelĘ alkoholszint ezrelékben: .......................................................................... Az ittasság klinikai tünetei, külsĘ jegyei: szeszszag, zavaros beszéd, dülöngélĘ járás stb.: ..................... ................................................................................................................................................................... A vizsgált munkavállaló alkoholfogyasztásával kapcsolatban elĘadja: (elfogyasztott alkohol mennyisége, fajtája, és az alkoholfogyasztás idĘpontja): .............................................................................................................. A tett intézkedés: ...................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................... A jegyzĘkönyvhöz mellékelve: ................................................................................................................ ….......................................................................... a vizsgálatot végzĘ és a jegyzĘkönyvet felvevĘ aláírása A vizsgált munkavállaló a vizsgálatot végzĘ és a tanúk együttes jelenlétében kijelenti: A jegyzĘkönyvben foglaltakat elolvastam és megértettem. Tudomásul veszem a munkáltatótól kapott tájékoztatást, miszerint az alkoholos állapotomra vonatkozó megállapítás el nem fogadása esetén orvosi véralkohol vizsgálatnak van helye.

A vizsgálat eredményét elfogadom, alkoholos állapotomat elismerem, véralkohol vizsgálatot nem kérek.

A vizsgálat eredményével nem értek egyet, alkoholos állapotomat nem ismerem el, véralkohol vizsgálatot. Kérek.

A vizsgálat eredményével nem értek egyet, alkoholos állapotomat nem ismerem el, a munkáltató által kezdeményezett véralkohol vizsgálatban hajlandó vagyok közremĦködni.

A vizsgálat eredményével nem értek egyet, alkoholos állapotomat nem ismerem el, a munkáltató által kezdeményezett véralkohol vizsgálatban való közremĦködésemet a következményekre történt figyelemfelhívás ellenére is kifejezetten megtagadom. A jegyzĘkönyv a), b), c), d) pontjai közül a nem kívántak teljes szövegét saját kezĦleg áthúzással érvénytelenítettem. ….………….........................………..... a vizsgált munkavállaló aláírása Tanúk: 1.) …............................................................................………………….…. (név, lakcím) 2.) …........................................……………………….................................. (név, lakcím) A tanúk általi aláírást követĘen a fentiekkel azonos szövegĦ jegyzĘkönyv egy példányát átvettem: …............………............................ a vizsgált munkavállaló aláírása 78

Értesítő


7.30 számú melléklet

………………......................................... (szervezeti egység, irányítási szám, cím) ….........................../….............sz. VÉRVÉTELI KÉRELEM VÉRALKOHOL VIZSGÁLATRA Kérem a 16/1986. (XII. 17.) EüM sz. rendelet 1. § (2) és (3) bek. Alapján a Rail Cargo Hungaria Zrt. létszámába tartozó (balesetet szenvedett) alkoholos állapotra utaló magatartást tanúsító munkavállaló vérvételének elvégzését véralkohol vizsgálat céljából. A bontatlan véralkohol-vizsgálati dobozt mellékeljük. Munkavállaló neve: …....................................................... Született: …........................................................................ Anyja neve: ….................................................................... A munkahelyi alkoholszondás ellenĘrzés ….............……….. ‰-es pozitív eredményt mutatott. A munkáltató/munkavállaló* az ellenĘrzés eredményében kételkedik, ezért kéri a véralkohol vizsgálatot. ….............……………, ….....év ……......hó ……....nap P.H.

…............................................... szervezeti egység vezetĘje

* a nem megfelelĘ részt értelemszerĦen át kell húzni!

79

Értesítő


7.31. számú melléklet A véralkohol vizsgálatot végző orvostudományi egyetemek igazságügyi orvostani intézetei működési területe 1. Debrecen Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézete 4012 Debrecen, Pf.. 25. Nagyerdei körút 98. Debrecen megyei város, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár megye 2. Pécsi Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézete 7643 Pécs, Pf. 99. Szigeti utca 12. Pécs megyei város, Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye 3. Szegedi Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézete 6724 Szeged, Kossuth Lajos sugárút 40. Szeged megyei város, Csongrád megye, Békés megye, Bács-Kiskun megye 4. Igazságügyi Szakértői Intézet Orvos Szakértő Iroda 3501 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky utca 13. Pf. 364. 5. Semmelweis Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézete 1450 Budapest, Pf. 9/41. Üllői út 93. Az ország mindazon területe, amely nem tartozik a debreceni, a pécsi és a szegedi Orvos-tudományi Egyetemek Igazságügyi Orvostani Intézeteihez.

80

Értesítő



Ténymegállapítási jegyzĘkönyv A „munkahelyi sérülések nyilvántartásába” történĘ bejegyzéskor a bejegyzést tevĘ köteles a ténymegállapítási jegyzĘkönyvet kitölteni, és a legrövidebb idĘn belül a sérült szolgálati helyére megküldeni. JegyzĘkönyv felvéve: ……… év ……… hó ……… nap ……….. óra ……. perc …………………………..……………szolgálati hely. x A sérült adatai: o Neve:…………………………….... (leánykori neve): .......................................................... o Születési helye, ideje: ............................................................................................................ o Családi állapota: …………….…………….. Anyja neve ..................................................... o Lakcíme: ................................................................................................................................ o Munkaköre: ……………………….. Szolgálati fĘnöksége: ................................................. o ElérhetĘsége: telefon (otthoni) ............................................................................................... x A baleset idĘpontja: ............................................................................................................................ x A baleset helye: ................................................................................................................................... x A baleset rövid leírása ......................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... A sérült égészségi állapota: kipihent …….. fáradt …….. zavart, ……. Egyéb ....................................... A baleset a dolgozó hányadik munkaórájában következett be: ................................................................. A sérült dolgozó hányadik éve végzi a baleset idejében végzett tevékenységet: ...................................... A baleset helyszínének a balesetidĘpontjában a körülményei: Világítás: természetes megfelelĘ nem megfelelĘ mesterséges megfelelĘ nem megfelelĘ IdĘjárás:

hĘmérséklet……………….C fok.

Túl hideg

túl meleg

elfogadható

csapadék

nincs

van………… neme:………………

szél

nincs

van………….mértéke……………

közlekedési út állapota: megfelelĘ…nem megfelelĘ, mert ....................................................................... sérült ruházata: megfelelĘ…….nem megfelelĘ, mert ................................................................................ sérült lábbelije: megfelelĘ…….nem megfelelĘ, mert ............................................................................... gép, berendezés állapota: megfelelĘ…….nem megfelelĘ, mert................................................................. szerszám, segéd eszköz állapota: megfelelĘ…….nem megfelelĘ, mert..................................................... egyéni védĘeszköz állapota: megfelelĘ…….nem megfelelĘ, mert ............................................................ Egyéb, a baleset bekövetkezésénél közreható tényezĘ:.............................................................................. .................................................................................................................................................................... A sérült ellátására tett intézkedés: .............................................................................................................. .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... A tanuk adatai: név:……………………………munkakör: ...................................................................... : név:……………………………munkakör: ....................................................... Alkoholszondás vizsgálat eredménye: NEGATÍV POZÍTÍV NEM VOLT értéke: ………….. ezrelék, színe: ............................. (Szükség esetén rövid indoklás) ................................................................................................................ ………………………………… ................................................................................................................ A sérült a munkáját folytatta: IGEN NEM (Szükség esetén rövid indoklás) .................................................................................................... Szolgálati hely,…………év………hó……..nap. A jegyzĘkönyvet kiállította: név: ..................................................... beosztás: .................................................... 81

Értesítő



Név: (sérült, vagy hozzátartozója)……………………….. Beosztás:………………………………………………….. Lakóhely:…………………………………………………. Felhívás a kárigény bejelentésére A Munka Törvénykönyve 1992. évi XXII. Törvény 185. §-a alapján felhívom hogy amennyiben a 200…év …..…..hó …….napján történt munkabalesetébĘl* vagy foglalkozási megbetegedésébĘl* eredendĘen, azzal összefüggésben kárt szenvedett, az ezzel kapcsolatos igényét a mellékelt kárigény-bejelentĘ lapon szíveskedjék bejelenteni részemre a munkáltatója felé. A bejelentéshez szükséges nyomtatványt, kárigény-bejelentĘ lapot mellékelem. Tájékoztatom, hogy a kártérítési igénye kérdésében a bejelentés kézhezvételétĘl számított tizenötödik napon belül döntök és a döntésemrĘl Önnek írásbeli, indoklással kiegészített választ adok. Felhívom figyelmét, hogy a bejelentéssel ne késlekedjék, mivel a kárigény az esedékességtĘl számított három év elteltével elévül. Ha a kárigény bejelentésében akadályoztatva van, errĘl értesítsen. A kártérítési járadék iránti igényét pedig legkésĘbb hat hónapon belül jelentse be, mivel a járadék ennél régebbi idĘre csak akkor érvényesíthetĘ, ha Önt a kárigény bejelentésében mulasztás nem terheli. A kárigény kiterjed az elmaradt jövedelemre, dologi kárra, a felmerült és indokolt költségekre, valamint a nem vagyoni kárra. Kérem, hogy a bejelentését eszerint részletezve és összesítve, indokolva tegye meg.

Kelt ……………………. P.H.

……………………………. Munkáltató aláírása

4. .

a megfelelĘ szöveg aláhúzandó

82

Értesítő



Címzés:………………………………………………….. Szolgálati hely megnevezése:…………………………… Kárigény bejelentés A 200…. évi ………………..……..hó ………napján kelt felhívásra közlöm, hogy az……………………………..…….…………szolgálati helyen elszenvedett munkabalesetembĘl*, foglalkozási megbetegedésembĘl*, illetve azzal összefüggésben keletkezett károm a következĘ: elmaradt jövedelem (elmaradt munkabér, egyéb jövedelem)

………………………..Ft .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... b.) Dologi kár (ruházat, felszerelési tárgy, egyéb dologi kár) ............................................................... Ft .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... c.) Költség (ápolási költség, stb.) …..……………………….Ft………… ................................................ .................................................................................................................................................................... d.) Nem vagyoni kár............................................................................................................................... Ft .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... Összesen:................................................................................................

………………………..Ft

Kérem az a.)-d.) pontokban közölt károm megtérítését. Kárigényem indokaiként az alábbiakat adom elĘ: …………………………………………………………………………… ................................................ .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... Megjegyzem, hogy az elĘzĘekkel összefüggésben késĘbb felmerülĘ káromat is haladéktalanul bejelentem. Kelt:……………………………….. …………………………………… munkavállaló aláírása

* a megfelelĘ szöveg aláhúzandó

83

Sorszám

születési ideje

TAJ – száma

anyja neve

születési helye

A sérült adatai

születési név

név


telefonszáma

lakcíme

munkaköre

sérült testrész

helye

ideje hó/nap/óra/ perc

Baleset

rövid leírása

Munkahelyi sérülések nyilvántartása

lakcíme

neve

Tanúk

munkáját igen/ nem

folytatta-e

tett intézkedés,

Sérült ellátása

munkaköre

neve

Bejelentést tevő


84

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. − az utasítás 4.7.16 pontjában meghatározott ismeretekből a foglalkozás-egészségügyi szervezet (orvos) által kioktatott és vizsgát tett személy; − elsősegély-nyújtási ismeretekből – szakmai képzés keretében, a foglalkozás-egészségügyi szervezet (orvos) egyetértésével elsősegély-nyújtásra is jogosító módon – kiképzett, oktatott és vizsgáztatott személy, ha a vizsga megszerzésének időpontja, a kijelölés előtt nem régebben történt 2 évnél. − az állami intézményeknél – az elsősegély-nyújtási ismeretek megszerzése céljából – szervezett tanfolyamokon vizsgát tett személy (pl.: Magyar Vöröskereszt, Országos mentőszolgálat stb.); ha a vizsga megszerzésének időpontja, a kijelölés előtt nem régebben történt 2 évnél. − gazdasági társaságoknál, oktatási intézményeknél – az elsősegély-nyújtási ismeretek megszerzése céljából – szervezett tanfolyamokon vizsgát tett személy. ha a vizsga megszerzésének időpontja, – a kijelölés előtt -–2 évnél nem régebben történt. − 2 éves ciklusú ismeretfelújító oktatáson folyamatosan részt vesz.

7.36. számú melléklet Utasítás a munkahelyi elsősegélynyújtás végrehajtására 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény 46.§-a alapján a Rail Cargo Hungaria Zrt. területén a munkahelyi elsősegély-nyújtás egységes szabályozása és végrehajtása. 2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a Rail Cargo Hungaria Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. 2.2 Felelősség Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a vasútbiztonsági és védelmi vezető felel.

4.1.6 Kioktatott munkahelyi elsősegélynyújtónak minősül: − az utasítás 4.7.16 pontjában meghatározott ismeretekből a foglalkozás-egészségügyi szervezet (orvos), középfokú egészségügyi végzettségű (szakápoló) által kioktatott személy; − speciális szakmai feladatok ellátása előtt a lehetséges – elsősegély-nyújtást igénylő – veszélyhelyzetekre és a követendő eljárásra kioktatott személy; − kiképzett munkahelyi elsősegély-nyújtó által végzett elsősegély-nyújtásnál közreműködő, az elsősegély-nyújtás megkezdése előtt egyes műveletekre kioktatott személy.

3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 Általános szabályok 4.1.1 A munkáltató kötelezettségi körébe tartozó elsősegély-nyújtási feladatok szabályozását és végrehajtásának elvi irányítását – a jogszabályokban meghatározott szakmai felügyelet érintetlenül hagyásával és a foglalkozás-egészségügyi szervezet (orvos) szakmai közre-működésével – a Vasútbiztonság és Védelem látja el.

4.1.7 Az utasítás szerint az MVSZ Helyi Kiegészítésében szabályozandó helyi előírások meghatározásába be kell vonni a Vasútegészségügyi Kht. területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi orvosát.

4.1.2 Az életet vagy egészséget veszélyeztető heveny állapotba kerülő személyt – addig is, amíg részére a szükséges orvosi ellátás nem biztosítható – egészségi állapotának helyreállítása, illetve rosszabbodásának megakadályozása céljából szakszerű ellátásban (továbbiakban: elsősegély-nyújtásban) kell részesíteni.

4.1.8 A munkahelyi elsősegély-nyújtással kapcsolatos költségek (képzés, kiképzés, továbbképzés, oktatási anyagok és eszközök, elsősegély-nyújtás tárgyi eszközei) az elsősegély-nyújtásra kötelezett szervezeti egységet terhelik. A költségek forrásának biztosítási és az elsősegély-nyújtási eszközök beszerzési módját a Cargo egyéb (pénzügyi, anyaggazdálkodási stb.) szabályai határozzák meg.

4.1.3 A munkahelyi elsősegély-nyújtást kiképzett elsősegélynyújtó, vagy legalább középfokú egészségügyi szakképzettséggel rendelkező személy végezheti.

4.1.9 A munkahelyi elsősegély-nyújtással kapcsolatos feladatok végrehajtásáért – eltérő rendelkezés hiányában – a szervezeti egység vezetője felelős.

4.1.4 A munkahelyi elsősegély-nyújtásnál közreműködő személynek lehetőleg kioktatottnak kell lennie. 4.1.5 Kiképzett munkahelyi elsősegély-nyújtónak minősül: 85

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. meghatározott elsősegély-felszereléseket kell készenlétben tartani. 500 fő, vagy annál nagyobb létszámú, valamint a betegek vagy időskorúak számára szervezett rendezvény esetén be kell tartani a mentésről szóló 5/2006.(II.7.) EüM rendeletben, sport-eseményeknél a külön jogszabályban meghatározott követelményeket. A személyi és tárgyi feltételek biztosítása – eltérő megállapodás hiányában – a rendezvény megszervezéséért felelős vezető feladata.

4.2 A munkahelyi elsősegély-nyújtás személyi és tárgyi feltételei 4.2.1 A szervezeti egység vezetője minden szolgálati helyen, a szolgálati hely 500 méternél nagyobb távolságra lévő munkahelyein, minden megkezdett műszakban – az ott foglalkoztatott munkavállalók létszámától, a munkahely jellegétől, a munka-folyamatok veszélyességétől, az előforduló balesetek gyakoriságától függően – legalább az 1.sz. mellékletben meghatározott számú kiképzett munkahelyi elsősegély-nyújtót köteles az elsősegély-nyújtással megbízni, és jelenlétét biztosítani. Egyszemélyes munkavégzésnél (pl. vonatfelvétel, 500 méternél nagyobb távolságban lévő kocsivizsgáló, stb.) a munkavállalót, a tevékenységével összefüggő elsősegély-nyújtási ismeretekre ki kell oktatni.

4.2.7 A kiképzett munkahelyi elsősegélynyújtókat a munkahelyen (rendezvényen), vagy annak közvetlen közelében munkavállalók közül – a foglalkozás-egészségügyi orvos egyetértésével – kell kijelölni. 4.2.8 A szervezeti egység MVSZ Helyi kiegészítésében meg kell határozni: − a kijelölt elsősegélyhelyeket és (ha van) a telefonszámát, − a munkahelyi elsősegélynyújtásra jogosultakat és munkahelyüket (tartózkodási helyüket), − a munkahelyi elsősegélynyújtó értesítési módját, − az állandóan készenlétben tartandó elsősegély felszerelést, és tárolási helyét, − az elsősegélynyújtáshoz értesíthető orvos vagy egészségügyi intézmények telefonszámát és címjegyzékét.

4.2.2 A kiképzett munkahelyi elsősegély-nyújtók számának és a tárgyi feltételeknek a meghatározásánál figyelembe kell venni a munkahelyen foglalkoztatottak számát. Az ellátás szempontjából figyelembe kell venni a szervezeti egységnél munkát végző tanulók, kiképzés alatt állók, oktatási intézményektől gyakorlati időre kirendelt tanulók, kölcsönzött munkaerő létszámát és a szolgálati egység területi tagoltságát is. 4.2.3 Ha a munkavállalók a munkavégzés helyszínére vasúti vagy közúti járművel utaznak, és a jármű a munkavégzés időtartama alatt a munkavégzés helyszínén tartózkodik, akkor a munkavállalók munkahelyi elsősegély-nyújtásához szükséges tárgyi feltételek biztosításához elsősorban a járművön lévő elsősegély-felszerelést kell figyelembe venni.

4.3 Elsősegélynyújtó felszerelések kezelése 4.3.1 Az elsősegélynyújtó felszerelés beszerzéséről, karbantartásáról, valamint az elhasznált, lejárt vagy használhatatlanná vált gyógyszerek, kötözőszerek és anyagok, továbbá a használhatatlanná vált eszközök azonnali pótlásáról a szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni.

4.2.4 Ha a gazdasági társaságnál (szervezeti egységnél) a munkahelyi elsősegély-nyújtás feltételeinek biztosításánál a másik gazdasági társaság (szervezeti egység) kezelésében lévő személyi és tárgyi feltételeket vették figyelembe, a kölcsönös kötelezettséget együttműködési megállapodásban, vagy más, a felek számára kötelező előírásban is rögzíteni kell.

4.3.2 Az elsősegélynyújtó felszereléseket (kötöző eszközök, mentődoboz stb.) a társaság anyagbeszerzésre vonatkozó szabályai szerint kell megrendelni, beszerezni és – anyag-gazdálkodási szempontból – kezelni. A beszerzést úgy kell megtervezni, illetve megvalósítani, hogy a munkaterület még átmenetileg se legyen ellátatlan.

4.2.5 A Rail Cargo Hungaria Zrt. szolgáltatásait igénybe-vevők elsősegélyben részesítésénél – az egyéb elő-írásokban meghatározottaktól függetlenül – a munkavállalók munkahelyi elsősegély-nyújtására kijelölt személy köteles elsősegélyt nyújtani, vagy az elsősegély-nyújtásban részt venni, és ehhez a legközelebbi elsősegély-felszerelést – közlekedő vonatoknál a vontatójárművön alkalmazott elsősegély-felszerelést – igénybe venni.

4.3.3 A 3. sz. mellékletben felsorolt elsősegély felszerelésen kívül – a speciális kockázatok miatt – más felszerelést is tartalmazó mentődobozon jól láthatóan fel kell tüntetni, hogy a mentődoboz melyik munkahelyhez tartozik.

4.2.6 Rendezvényeken (ideértve a reklám, vagy egyéb célú kiállításokat is) a rendezvény (látogatás) ideje alatt legalább egy kiképzett elsősegély-nyújtó jelenlétét és legalább a 3. sz. melléklet I. oszlopában

4.3.5 Az elsősegély felszerelés kezelésével kiképzett elsősegélynyújtót kell megbízni.

4.3.4 A készenlétben tartott elsősegély felszerelést a rendeltetésétől eltérő célra felhasználni nem szabad.

86

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. 4.5.3 A foglalkozás-egészségügyi orvos által javasolt helyeken hordágyat kell készenlétben tartani. A hordágy szükségességét kockázatértékeléssel kell megállapítani.

4.4 Elsősegélyhely 4.4.1 A kijelölt elsősegélyhelyet „elsősegélyhely” feliratú tábla kifüggesztésével jól láthatóan meg kell jelölni. Nagyobb munkahelyeken – a foglalkozás-egészségügyi orvos javaslata esetén – feltűnő helyen kifüggesztett jelzéssel jelezni kell, hogy az elsősegélyhely hol van.

4.6 Elsősegély-nyújtásra szoruló állapot bejelentése 4.6.1 Az elsősegély-nyújtásra szoruló állapotot az elsősegély-nyújtás után az elsősegély-nyújtó köteles az elsősegélyben részesített munkavállaló munkáltatója részére bejelenteni.

4.4.2 Az elsősegélyhelyen fel kell tüntetni az oda beosztott munkahelyi elsősegély-nyújtók nevét és telefonszámát vagy munkahelyét (tartózkodási helyét). Ha a munkahelyen több műszakban dolgoznak, a táblán műszakonként kell feltüntetni ezeket az adatokat.

4.7 A munkahelyi elsősegélynyújtás

4.4.3 Az elsősegélyhelyen – az elsősegély-nyújtáshoz szükséges tisztálkodásra is elegendő mennyiségben – ivóvizet, kellő mennyiségű kéztisztítószert (szappant vagy szükség esetén ipari kéztisztítószert, fertőtlenítő hatású kéztisztítószert), és törülközőt vagy kézszárítási lehetőséget is készenlétben kell tartani. Ha vezetékes ivóvíz nem áll rendelkezésre, zárt, csapos tartályt vagy kézmosó tálat és ivóvizet kell biztosítani.

4.7.1 Az elsősegély-nyújtásra szoruló személyt lehetőleg a kijelölt elsősegély-helyen kell ellátásban részesíteni. Ha az elsősegély-nyújtásra szoruló személyt állapota miatt nem lehet az elsősegély-helyre juttatni, a kiképzett elsősegély-nyújtót alkalmas módon (pl.: telefonon, személyesen stb.) értesíteni kell a szükséges beavatkozásról. Az értesítés vételekor az elsősegélynyújtó köteles az őt tájékoztató személyt utasítani a megérkezéséig teendő intézkedésekre.

4.4.4 Elsősegélyhely céljára lehetőleg telefonnal ellátott helyiséget (pl.: ÁFU főnöki iroda, művezetői iroda, stb.) kell kijelölni.

4.7.2 Ha kiképzett elsősegély-nyújtó bármely ok miatt nem érhető el, az elsősegélyre szoruló személy, vagy az esetet legelőször észlelő személy köteles a szükségesnek ítélt módon mentőt vagy orvost hívni.

4.4.5 Az elsősegély-felszerelést jól látható, könnyen elérhető, pormentes és elsősegélynyújtásra alkalmas helyen kell készenlétben tartani. Zárt helyen (pl.: szekrényben, fiókban stb.) történő tárolás esetén a munkavégzés időtartama alatt a tárolótér könnyen, segédeszköz, ill. kulcs nélkül nyitható legyen.

4.7.3 Az elsősegély-nyújtást a munkahelyen kijelölt, vagy a leghamarabb elérhető kiképzett elsősegélynyújtó köteles elvégezni, de szükség esetén minden munkavállaló köteles képességeinek és ismereteinek megfelelően az azonnali elsősegélyre szoruló személyt elsősegélyben részesíteni.

4.5 Elsősegély-felszerelések elhelyezése, kezelése

4.7.4 Az elsősegély-nyújtásnál közreműködők a jelenlevő legmagasabb egészségügyi szak-képesítéssel rendelkező személy utasításai szerint kötelesek eljárni.

4.5.1 A szervezeti egységeken az 1. sz. melléklet szerint meghatározott típusú elsősegély-felszerelést kell mentődobozban, készenlétben tartani. Azokon a munkahelyeken, ahol a munkavégzés időtartama alatt folyamatosan foglalkozás-egészségügyi szolgálat (orvos, megfelelő eszközök) működik, a foglalkozásegészségügyi orvos az 1. sz. mellékletben megállapítottnál kisebb típusú mentődoboz készenlétben tartását javasolhatja.

4.7.5 A munkahely vezetője köteles biztosítani, hogy az elsősegély-nyújtás előtt esetleg szükséges műszaki mentés (pl. a sérült munkavállaló kiszabadítása az áramkörből, gázos légtérből és az elsősegélyhelyre szállítása, feszültségmentesítés stb.) a vonatkozó szabályoknak (pl.: E.101. sz. Utasítás feszültség-mentesítésre vonatkozó előírása, Munkavédelmi Szabályzat egyéni védőeszközökre vonatkozó szabályai szennyezett légtérben stb.) megfelelően haladéktalanul megtörténjék. Egyben gondoskodni kell a veszélyforrás megszüntetéséről (pl. az elektromos berendezés feszültség-mentesítése, gázömlésnél a gáz elzárása, ajtók, ablakok kinyitása, mérgező anyaggal szennyezett ruha levetése).

4.5.2 A kockázatelemzés megállapítása alapján fokozottan veszélyes munkakörnyezetben, ill. munkakörben (tevékenységben) foglalkoztatottak munkahelyein az 1. sz. melléklet szerint meg-állapított elsősegély-felszereléseken túlmenően – a foglalkozásegészségügyi orvos által javasolt – más, vagy több elsősegély-felszerelést is készenlétben kell tartani. 87

Értesítő


4.7.6 Munkabalesetnél az elsősegély-nyújtás és az esetleg szükséges műszaki mentés (pl.: a sérült kiszabadítása) érdekében a helyszínt csak a mentéshez indokolt mértékben szabad megváltoztatni.

tén a helyi, eltérő sajátosságokból adódó elsősegélynyújtási szabályokra ki kell oktatni. 4.7.16 A kiképzésen – gyakorlati bemutatással is – oktatni kell: − az elsősegélynyújtás szempontjából lényeges anatómiai, élettani ismereteket, − az elsősegélynyújtásra szoruló állapot felismerését, − a sebellátást (sebfedés és kötözés), − az elsősegélynyújtás célját szolgáló gyógyszerek, anyagok és eszközök (a továbbiakban: elsősegélynyújtó felszerelés) szakszerű használatát, − a vérzéscsillapítást, − a sérülések formáit, − csontok, ízületek sérüléseit, − a sérült testrész rögzítését, − a beteg, sérült fektetésével, szállításával kapcsolatos szabályokat, − idegen testek eltávolítását, − a sokk elleni eljárásokat, − az élet és halál jeleit, − az újjáélesztési eljárásokat (befúvásos lélegeztetés, külső szívmasszázs), − a munkahely szerinti speciális elsősegélynyújtást (pl.: elektromos áramütés hatásait, áram-körből való mentést, mérgezések fajtáit, felismerését, mentés módszereit stb.).

4.7.7 Elsősegély-nyújtás után az elsősegélyben részesített személy további ellátására a kiképzett elsősegély-nyújtó utasítása szerint kell eljárni (pl.: orvosi vizsgálatra küldés, mentővel történő beszállítás stb.) Az elsősegélyben részesített személy a további ellátásról saját felelősségére sem mondhat le. Oktatás, képzés 4.7.8 A munkahelyi elsősegély-nyújtók kijelöléséről, azok kiképzéséről és továbbképzéséről, az oktatáshoz szükséges anyagok, eszközök biztosításáról a szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni. 4.7.9 A kiképzés megszervezése – eltérő megállapodás (pl. oktatási intézmény megbízása) hiányában – a szervezeti egység vezetőjének a feladata. 4.7.10 A munkahelyi elsősegély-nyújtókkal elméletben és gyakorlatban el kell sajátíttatni az elsősegélynyújtás alapismereteit. 4.7.11 A munkahelyi elsősegély-nyújtók szakmai felkészítését (kiképzés, továbbképzés) a területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi orvos végzi.

4.7.17 A kiképzett munkahelyi elsősegély-nyújtókat a 4.7.16. pontban felsorolt, vagy a képzést szervező által meg-határozott ismeretekből vizsgáztatni kell. A vizsgáztatás módját, a képzést szervező határozza meg. A sikeres vizsgáról, a képzést szervező vizsgaigazolást ad ki. Az igazolásnak tartalmaznia kell − a kiállító intézmény (képzést szervező vagy végző) megnevezését és az igazolás nyilván-tartási (azonosító) számát (jelét) − a vizsgázó nevét (leánykori nevét), anyja nevét, születési helyét és időpontját, − a képzés jellegét (pl. munkahelyi elsősegélynyújtó tanfolyam, szakképzés stb.) − a vizsga időpontját, − az igazolást kiadó(k) aláírását (bélyegzőjét).

4.7.12 A továbbképzést – a területileg illetékes a foglalkozás-egészségügyi orvos egyetértése esetén – legalább középfokú egészségügyi képesítéssel rendelkező személy is megtarthatja. 4.7.13 A képzésben részt vevő személy az elsősegély-nyújtás szempontjából akkor minősül kiképzettnek, ha a területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi orvos által, ill. állami intézményeknél speciális munkahelyi elsősegély-nyújtási képzés részeként elméleti és gyakorlati oktatásban részesült és az elsajátított munkahelyi elsősegély-nyújtási ismeretekből sikeres vizsgát tett.

4.7.18 A kiképzés időtartama legalább 8 óra. 4.7.14 A kiképzett munkahelyi elsősegély-nyújtók részére a sikeres vizsgát igazoló bizonylatot (pl.: igazolás, bizonyítvány) kell kiadni.

4.7.19 A munkahelyi elsősegély-nyújtásra kijelölt munkahelyi elsősegély-nyújtókat 2 évente az indokolt időtartamú, de legalább 2 órás ismeretfelújító oktatásban kell részesíteni. A szakmai oktatásra kötelezett munkavállalók – elsősegélynyújtásra vonatkozó – ismeretfelújító oktatását a szakmai oktatásokkal összevontan kell megtartani.

4.7.15 Ha a kijelölt munkahelyi elsősegélynyújtó rendelkezik a sikeres vizsgát igazoló bizonylattal, de a vizsgát speciális szakképzés keretében (pl.: gépkocsivezetői tanfolyam, érintésvédelem szabványossági felülvizsgálója stb.) tette le, az elsősegélynyújtásra történő kijelölése előtt -–ha a vizsga megszerzésének időpontja, a kijelölés előtt nem régebben történt 2 évnél -–a foglalkozás-egészségügyi orvos javaslata ese-

4.7.20 Valamennyi munkavállaló részére munkába lépéskor (újfelvételes munkavédelmi oktatás keretében), ezt követően 3 évente oktatni kell: 88

Értesítő


− a munkahelye szerinti lehetséges sérüléseket, rosszulléteket stb., azok felismerési módját, − a munkahelye szerint kijelölt elsősegélyhelyet, kiképzett elsősegélynyújtó nevét, telefon-számát, értesítési lehetőségét. Az előzőek szerinti oktatást képzett elsősegélynyújtó, vagy az elsősegély-nyújtási ismeretekből kioktatott személy is megtarthatja.

4.8.3 Az áramütési kockázattal járó munkahelyeken a legközelebbi feszültségmentesítő helyről tájékoztató és az áramütés esetén alkalmazandó elsősegélynyújtási szabályokat tartalmazó táblát – a vonatkozó szabványok és szakmai utasítások (pl.: MSz 1585; E. 101. sz. Utasítás) szerint – ki kell függeszteni. Az áramütési kockázattal járó munkahelyeket – kockázatértékelés alapján – a Munkavédelmi Szabályzat Helyi kiegészítésében kell meghatározni.

4.7.21. Az előzőekben meghatározott kiképzés és oktatások nem érintik az egyes tevékenységekre (pl. kémiai anyagokkal, sugárzó anyagokkal végzett munka stb.) más munkavédelmi szabályokban előírt oktatásokat, képzéseket, amelyeket az előzőektől függetlenül kötelező az ott meg-határozott módon megtartani.

4.8.4 Áramütés esetén a sérültet akkor is orvossal kell megvizsgáltatni, ha semmilyen sérülés nem látszik rajta. 4.9 Ellenőrzés

4.8 Kiegészítő rendelkezések a fokozott kockázattal járó munkakörben, munkakörnyezetben foglalkoztatottak elsősegélynyújtására

4.9.1 A munkahelyi elsősegély-nyújtásra megállapított szabályok megtartásáért – eltérő rendelkezés hiányában – a szervezeti egység vezetője, és az elsősegély-nyújtó felszerelés kezelésével megbízott elsősegély-nyújtó, valamint a munkavállalók – együttműködési kötelezettségük alapján – egyaránt felelősek.

4.8.1 Az áramütési kockázattal járó (feszültség alatt vagy feszültség közelében végzett munkák), valamint a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel foglalkoztatott minden munkavállalónak ismernie kell a tevékenység jellege miatt lehetséges sérülési, mérgezési veszélyeket és az ilyen esetekre vonatkozó elsősegély-nyújtási szabályokat.

4.9.2 A munkahelyi elsősegély-nyújtásra vonatkozó szabályok betartását az ellenőrzésre jogosultak ellenőrizhetik. 4.9.3 Az elsősegély-felszerelések meglétét és a személyi feltételek teljesülését a Munkavédelmi Szabályzat Helyi kiegészítésében meghatározott személy évente legalább egy alkalommal köteles ellenőrizni.

4.8.2 Az áramütési kockázattal járó munkahelyeken munkavállalók mentésénél használandó eszközök szigetelőképességét a vonatkozó szabvány szerinti gyakorisággal és műszaki tartalommal kell vizsgálni.

5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, MEGSZÜNTETÉSEK 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről

89

Értesítő


7.36.1. számú melléklet

Sorszám

Elsősegély-nyújtók létszáma, és a készenlétben tartandó mentődobozok

1.

Munkahely megnevezése*

**

Munkavállalók átlagos létszáma

Mentődoboz típusa:

Mentődoboz darabszáma

Kiképzett elsősegélynyújtók minimális létszáma

-

-

1-5

Sebkötöző csomag

2.

6-30

MSz 13553-1989 I. nagyságrendű

1 db

1

3.

31-50

MSz 13553-1989 II.nagyságrendű

1 db

1

4.

51-100

MSz 13553-1989 III.nagyságrendű

1 db

2

5.

101-200

MSz 13553-1989 IV.nagyságrendű

1 db

3

6.

201-400

MSz 13553-1989 IV.nagyságrendű

1 db

4

7.

401-

A létszámnak megfelelően több mentődobozt kell készenlétben tartani.

*

*

8.

Létszámtól függetlenül kiállítási területen

MSz 13553-1989 I. nagyságrendű

1 db

1

9.

Motorkerékpárhoz

MSz 13553-1989 „A” típusú

1 db

1

10.

Személygépkocsihoz, személygépkocsihoz, vasúti sínen is mozgó járművekhez

MSz 13553-1989 „B” típusú

1 db

1

11.

Vasúti vontatójárművekhez (motorkocsik, mozdonyok), 9-nél több személyt szállít-ható autóbuszokhoz, veszé-lyes anyagot szállító közúti járművekhez

MSz 13553-1989 „C” típusú

1

* Az MVSZ Helyi kiegészítésben vagy vezetői utasításban kell meghatározni ** Nyílt vonali változó munkahely (pl.: kocsivizsgáló) Megjegyzés: Az I-IV. típusú elsősegély-felszerelést az MSZ 13553. sz. szabvány szerinti kialakítású és méretű mentő-dobozban kell elhelyezni. Az „A” típusú elsősegély felszerelés tartalmát műanyag fóliában, külön-külön behegesztett csomagolásban, műanyag tasakban kell elhelyezni. A tasak méretét és nyílását úgy kell kialakítani, hogy abban az elsősegély-felszerelés rendezetten elhelyezhető legyen. A „B” típusú elsősegély felszerelés tartalmát dobozban kell elhelyezni – a rendezettség megtartásával –rekeszekben vagy zárható fóliatasakban. A „C” típusú elsősegély felszerelés tartalmát táskában és dobozban kell elhelyezni a rendezettség megtartásával.

90

Értesítő


7.36.2. számú melléklet Kockázatelemzés alapján eldöntendő, javasolt speciális ellátások A fokozott kockázattal járó munkakörnyezetben, munkakörben (tevékenységben) foglalkoztatottak munkahelyein lévő mentődobozok mellett készenlétben tartandó felszerelések és gyógyszerek: 1. Savas maró folyadékkal (sósav, kénsav stb.) munkavállalóknál Sorszám

Eszköz

Mennyiség

1.

gumikesztyű

Egységdobozonként 5 pár

2.

Lidocain inj. 1 %

minden megkezdett 10 munkavállalóra 2 amp. (de legalább 1 doboz)

3.

Szemöblítő pohár

minden megkezdett 10 munkavállalóra 1 db

Kiküldött munkacsoportnál: A 10 munkavállalóra vonatkoztatott alapfelszerelés és kétliteres műanyag kanna (minden megkezdett nap friss vízzel fel kell tölteni). Használati utasítás: Szemsérülésnél: 1%-os Lidocain ampullát feltörni, tartalmát a szemöblítő pohárba önteni, az erősen könnyező szemet steril gézlappal óvatosan felszárítani, majd a szemhéjakat széthúzva a szemöblítő pohárból a Lidocaint a sérült szembe önteni. Utána a szemet alaposan, bő vízzel 15-20 perci öblíteni, úgy, hogy a folyadék a szem külső széle felé folyjék, minél kisebb felületen érintkezve a szemen kívül a bőrrel. Bőrsérülésnél: a sérült bőrterületről a ruhát távolítsuk el, majd lemosása bő vízzel, úgy, hogy az ép bőrfelületet ne károsítsa Szájba, gyomorba jutott sav esetén: 1 amp. 1%-os Lidocain inj.-t itatunk a beteggel. Ezután vizet kell itatni a sav felhígítása céljából. 2. Lúgos maró folyadékkal (mész, nátronlúg stb.) munkavállalóknál Felszerelés 10 munkavállalónként az 1. pont szerint. Kiküldött munkacsoportnál: A 10 munkavállalóra vonatkoztatott alapfelszerelés. Használati utasítás: Szemsérülésnél: az 1. pont szerint. Mészszemcsék szembe jutása esetén: a lefektetett beteg szemét kiöblítjük, majd a beteg alsó és felső szemhéját megemelve 6x6-os megnedvesített gézlap segítségével a megrekedt mészdarabkákat el kell távolítani. Bőrsérülésnél: az 1. pont szerint. Szájba, gyomorba jutott lúgos oldat esetén: az 1. pont szerint. 3. Foszforral munkavállalóknál 1%-os rézszulfát oldat leparaffinozott dugójú üvegben, minden megkezdett 5 munkavállalóra 50 gr. Paraffinolaj, leparaffinozott dugójú üvegben, minden megkezdett 5 munkavállalóra 50 gr. Kiküldött munkacsoportnál: Az 5 munkavállalóra vonatkoztatott alapfelszerelés. Használati utasítás: Bőrsérülésnél: 1%-os rézszulfát oldattal átitatott steril gézlap segítségével az égési területet lemossuk, majd réz-szulfát oldattal alaposan átitatott steril gézlappal borítjuk, amelyet szükség esetén pólyamenetekkel rögzítünk. Szájba, gyomorba jutott foszfor esetén: 1 evőkanálnyi (13 gr) 1%-os rézszulfát oldattal a szájat alaposan ki kell öblíteni, illetve 1 evőkanál rézszulfát oldatot kell itatni a beteggel hánytatás céljából. Hányás után 2-3 evőkanál paraffinolaj itatása szükséges. Tej itatása szigorúan tilos! 91

Értesítő


4. Égési sérülés fokozott veszélyének kitett munkavállalóknál Sorszám

Eszköz

Mennyiség

1.

gumikesztyű


2.

Félméteres steril gézlap


3.

Gyorskötöző (steril) pólya


4.

Steril lepedő vagy frissen vasalt lepedő műanyag tasakban


5.

Arcmaszk az elsősegélynyújtó részére


6.

Tűzálló (impregnált) takaró két rúdra szerelve


7.

Pokróc


8.

Speciális égési kötszer

Egységcsomagokban és egyedileg is kapható

Kiküldött munkacsoportnál: A 10 munkavállalóra vonatkoztatott alapfelszerelés és kétliteres műanyag kanna (minden megkezdett nap friss vízzel fel kell tölteni). Használati utasítás: A sérült égő ruháját a tűzálló takaró segítségével légmentesre zárva eloltjuk, majd levágjuk róla. A megégett bőrfelületet folyó vízzel 15-20 percig hűtjük Félméteres steril gézlappal borítva laza pólyamenetekkel kötjük. Nagy felületű égés esetén a sérültet az égett ruhán át steril lepedőbe csavarjuk. A sérültet gondosan be kell takarni. 5. Minden fajta megkezdett maró anyaggal munkavállalóknál A felszerelés és a használati utasítás megegyezik az 1. és a 2. pontban foglaltakkal. 6. Ciános szerekkel munkavállalóknál Nitrolingual spray 1 db. Nátriumtioszulfát 10%-os oldat leparaffinozott üvegben, minden megkezdett 5 munkavállalóra 150 gr. Kiküldött munkacsoportnál: Az 5 munkavállalóra vonatkoztatott alapcsomag. Használati utasítás: Cián tartalmú gáz belégzése esetén: 1, majd 3-5 prc múlva még 1 puff Nitrolingual spray-t befújni a nyelv alá. Cián tartalmú anyag lenyelése esetén: 1, majd 3-5 prc múlva még 1 puff Nitrolingual spray-t befújni a nyelv alá. Ezt követően a 10%-os nátriumtioszulfát oldatból 100-150 gr-ot itatunk a beteggel. Orvosi csomag (kizárólag orvosi használatra) Sorszám

Eszköz

Mennyiség

1

gumikesztyű


2.

Nátriumtioszulfát 10 ml 20%-os inj.

minden megkezdett 5 munkavállalóra 4 amp.

3.

Metilénkék 10 ml 1%-os inj. (Na. tioszulfát, ill. metilénkék inj. magistrálisan írandó fel, mert nem törzskönyvezett gyógyszerkészítmény.)


Használati utasítás: A beteget fektetni kell, 1, majd 3-5 prc múlva még 1 puff Nitrolingual spray-t befújni a nyelv alá. Metilénkék injekcióból 1-2 ml i. v. ismételve. Közben a 10%-os nátriumtioszulfát injekcióból 20-40 ml i. v. Már elsősegélynyújtás közben értesíteni kell a mentőket! 7. Gáz és egyéb légzésbénulással járó mérgezés-veszélyes munkával foglalkozóknál (CO, kén-dioxid, füstgázok stb.) 92

Értesítő


Sorszám

Eszköz

Mennyiség

gumikesztyű


Ruben ballon


Oxigén palack reduktorral (100 literes)


AMBU szívó pumpa


Guedel tubus

minden megkezdett 20 munkavállalóra 2 db kétféle felnőtt méret

Glucosum injekció 40%


Szelepes lélegeztető maszk


Kiküldött munkacsoportnál: Guedel tubus

minden megkezdett 5 munkavállalóra 1 db kétféle felnőtt méret

Használati utasítás: Eszméletlen beteg esetén a szájat ki kell nyitni. Az elmozdult, vagy könnyen kivehető műfogsort ki kell venni, a szájban levő (minden megkezdett nemű) szennyező anyagot (vért, nyálat, nyákot, hányadékot) az AMBU leszívó segítségével el kell távolítani. Ezután a szájat zárva a fejet hátra kell a szabad légút biztosításhoz hajtani. Ha a beteg nem lélegzik, lélegeztetését azonnal meg kell kezdeni Ruben ballonnal. Lélegeztetés Ruben ballonnal: − a beteget hanyatt kell fektetni, szájüregét ki kell tisztítani, − a fejét hátra kell szegni − bal kézzel a maszkot a beteg arcára kell szorítani. A IV-V. ujj az állcsúcsot rögzítse, az I-II-III. ujj a maszkot fogja át, − jobb kézzel a ballont átfogva, közepes erejű nyomással lélegeztetni kell, percenként 16-szor. A kilélegzéshez időt kell hagyni. Kiküldött munkacsoportnál: Ha a beteg nem lélegzik, lélegeztetését azonnal meg kell kezdeni szelepes lélegeztető maszk segítségével „szájból-szájba, vagy szájból-orrba” módszerrel. A beteg szájgarat üregét gézlap segítségével kell kitisztítani. Ha a beteg légzése nem kielégítő, oxigénpalackból dúsítani kell a belélegzett levegőt oxigénnel (10-15 liter percenként). Eszméletlen, jól légző betegnél a nyelv hátracsúszását Guedel tubus szájba helyezésével kell megakadályozni. 8. Üzemekben, üzemrészekben, amelyekben gyakran fordul elő a bőr felületi sérülése Sorszám

Eszköz

Mennyiség

1.

A mentődoboz tartalmán kívül többletként bőrfertőtlenítő

minden megkezdett 5 munkavállalóra 1 doboz

2.

6x6-os vágott steril gézlap


9. Szerves foszfáttal munkavállalóknál Sorszám

Eszköz

Mennyiség

1.

gumikesztyű


2.

Nátriumbikarbonát leparaffinozott dugójú üvegben

minden megkezdett 20 munkavállalóra50 gr

3.

Aktív szénpor üvegdugós porüvegben

minden megkezdett 20 munkavállalóra 50 gr

93

Értesítő


Orvosi csomag (kizárólag orvosi használatra!) Sorszám

Eszköz

Mennyiség

1.

gumikesztyű


2.

Atropin injekció 1 ezrelékes

20 munkavállalónként 100 amp

3.

injekció Akineton 5mg

20 munkavállalónként 20 amp

Kiküldött munkacsoportnál: A 20 munkavállalóra vonatkoztatott alapfelszerelés. Használati utasítás: Gumikesztyűt kell húzni!!! Szembe került méreg esetén: csapott kávéskanálnyi (kb. 3 gr) nátriumbikarbonát feloldandó 1 dl vízben, ezzel a szemet alaposan, bőségesen ki kell öblíteni. Bőrre került méreg esetén: a ruházatot el kell távolítani. A bőrt nátriumbikarbonát oldattal (1 evőkanál oldandó 3 dl vízben) alaposan le kell mosni (szappanos víz ugyanolyan jó). A méreg a szájba, gyomorba kerülése esetén: nátriumbikarbonát oldatot (5 gr-ot oldani 1 dl vízben) kell itatni a beteggel. Utána 1 evőkanálnyi szénport elkeverni 2 dl vízben és a beteggel megitatni. A beteget szigorúan fektetni kell, mozgatni tilos! Az orvost, a mentőket azonnal az elsősegélynyújtás megkezdésekor értesíteni kell. Használati utasítás orvos részére: 2-6 (2-6 mg) amp. Atropin inj. azonnal i. v., majd Akineton i. v. Az Atropin adását ismételni kell, amíg a pupillák tágulni kezdenek. 10. Radioaktív anyagokkal munkavállalóknál Kiküldött munkacsoportnál: Radioaktív anyagokkal munkavállalóknál a speciális, adott munkahelyre vonatkozó utasításokat kell betartani, azonnal a mentőket és a katasztrófavédelmet, valamint a rendőrséget értesíteni kell. A sugárveszélyes munkahelyet azonnal el kell hagyni.

94

Értesítő


7.36.3. számú melléklet

Sorszám

Elsősegély felszerelések tartalma (Az I.-IV. és az „B”, „C” oszlop kivonat az MSz 13553-1989. sz. szabványból)

1.

I. Megnevezés

II.

Sebkötöző csomag

III.

IV.

A

B

C

típusú elsősegély-felszerelések db

Steril gyorskötöző pólya (5x500)

-

1

2

4

6

Mull pólya steril (5 m x 10 cm

-

-

-

2

2.


-

-

-

-

-

-

4

8

3.


2

2

4

4

6

2

4

20

4.

Vágott mullpólya (egyenként csomagolva, 10x500)

2

3

4

5

10

-

-

-

5.

Vágott mullpólya (egyenként csomagolva, 115x500)

-

-

-

5

10

-

-

10

6.

Steril mull (50x80)

-

3

3

5

6

2

4

4

7.

Steril mull-lap (6x6/100 lapos)

-

1

1

3

5

2

1

-

8.

Kéztisztító lap

-

4

4

6

5

-

9.

Háromszögletű kendő (100x100x141)

-

1

2

4

10 4

1

1

4

10.

Fóliakesztyű (pár)

-

4

8

10

15

2

2

8

11.

Gyorstapasz (6x10)

-

-

-

-

2

-

12.

Ragtapasz (2,5 x 500)

1

1

1

1

-

1

1

1

13.

Ragtapasz (5x500)

-

-

-

-

1

-

-

-

14.

Biztosítótű (40 mm-es)

-

2

4

8

6

12

15.

Háztartási, 140 mm-es egyenes olló

-

1

1

1

8 1

1

1

1

16.

Jódpárna 1 ml-es ampulla (6 db/doboz)

-

1

2

3

4

1

1

2

17.

Utasítás elsősegélynyújtásra

-

1

1

1

1

-

1

-

18.

Feljegyzési füzet *

-

1

1

1

1

-

-

-

19.

Tartalomjegyzék

-

1

1

1

1

-

1

1

20.

Tok az olló részére

-

1

1

1

1

-

1

1

21.

”B” típusú elsősegély-felszerelés

-

-

-

-

-

-

-

1

*A feljegyzési füzet az I.-II. típusú elsősegély-felszerelésben 40, a III.-IV. típusú elsősegély -felszerelésben 60 oldalas Minden típusú mentőfelszerelést ki kell egészíteni rovarcsípések okozta, enyhébb allergiás reakciók elkerülésére CALCIUM pezsgőtablettával. Megjegyzés: A „B” típusú elsősegély felszerelés tartalmát dobozban kell elhelyezni – a rendezettség megtartásával – rekeszben vagy zárható fólia tasakban. (A doboz mérete: 265x185x85 mm) A „C” típusú elsősegély-felszerelés tartalmát táskában és dobozban kell elhelyezni a rendezettség megtartásával. A kötszereket és egyéb eszközöket úgy kell a dobozban elhelyezni, hogy bármelyikük kivétele ne okozza a többi kötszer, illetve egyéb eszköz sérülését, vagy azok tisztaságának, illetve sterilitásának csökkenését. 95

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. 6/2010. (III. 30.) VIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás a Rail Cargo Hungaria Zrt. szakmai képzési utasításáról

3.3. Szakmai alapképzés: Az adott munkakör betöltésére kiválasztott munkavállalók felkészítése, kiképzése önálló munkavégzésre. 3.4. Időszakos oktatás: Az adott munkakör betöltéséhez szükséges szakmai, forgalombiztonsági, környezetvédelmi, munkavédelmi, első-segélynyújtási, üzembiztonsági, vegy-, tűz-, vagyon-, minőségbiztosítási-, hon-, polgárvédelmi, informatikai és titokvédelmi, valamint műszaki és egyéb ismeretek szinten tartása, új ismeretek készség szintű elsajátítása céljából tartott, időszakonként ismétlődő elméleti és gyakorlati képzés.

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja a Rail Cargo Hungaria Zrt. munkavállalóira vonatkozó szakmai képzések rendszerének, a képzések tartalmának és vizsgarendjének szabályozása. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA

3.5. Eseti oktatás: Az időszakos oktatás keretén kívül a szükséges szakmai feladatok ellátása céljából tartott képzés, továbbképzés, átképzés, tréning.

2.1. Az utasítás hatálya 3.6. Újfelvételes oktatás: A munkavédelmi oktatást követően a munkavégzéssel kapcsolatos szakmai tevékenység, üzembiztonsági, tűz és vagyonvédelmi, minőségbiztosítási, ismeretek elsajátítására vonatkozó képzés.

A Rail Cargo Hungaria Zrt. Szakmai Képzési Utasítása (továbbiakban: utasítás) hatálya kiterjed a Rail Cargo Hungaria Zrt.-vel munkaviszonyban álló munkavállalókra, valamint a Rail Cargo Hungaria Zrt. területén engedélyezett tevékenységet, illetve a vele szerződés alapján munkát végzőkre.

3.7. Időszakos munkavédelmi oktatás: A Rail Cargo Hungaria Zrt–vel munkaviszonyban álló munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek elsajátítása céljából végzett oktatás a Munkavédelmi Szabályzat szerint.

2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozása, módosítása a szakmai szervezetek együttműködésével a Humánerőforrás szervezet feladata. Az utasítást és módosításait az Nemzeti Közlekedési Hatóság továbbiakban NKH hagyja jóvá.

3.8. Eseti munkavédelmi oktatás: A rendszeres munkavédelmi oktatás keretében előre nem tervezhető képzési feladatok, vagy baleset megelőzése céljából tartott munkavédelmi oktatás a Munkavédelmi Szabályzat és az operatív szabályozás szerint.

2.3. Az utasítás rendelkezéseinek értelmezése, alkalmazása

3.9. Vizsgáztatás: Meggyőződés az előírt ismeretanyag (elméleti és gyakorlati) elsajátításáról, amely lehet írásbeli, szóbeli és gyakorlati.

Az utasítás rendelkezésének értelmezése során felmerülő véleménykülönbség esetén elvi állásfoglalás adására a Humánerőforrás szervezet illetve a humánerőforrás igazgató szakmai kérdésekben az illetékes (Üzemeltetés, Kereskedelem, Pénzügy, stb.) szervezet jogosult. További véleménykülönbség esetén a szolgálati út betartásával a jóváhagyó hatósághoz kell fordulni.

3.10. Hatósági vizsga: Jogszabályban, rendeletben meghatározott vagy előírt vizsga. 3.11. Alapvizsga, szakvizsga: Szakvizsga az utasítás IV. részében előírt szakmai ismereteknek és vizsgakövetelményeknek megfelelő szakmai vizsga. A szakvizsgák felsorolását az utasítás IV. része tartalmazza.

3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1. Szervezeti egység: A Rail Cargo Hungaria Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban SzMSz) szerinti szervezeti struktúra különálló eleme.

3.12. Időszakos vizsga: Meggyőződés a munkakör ellátásához szükséges ismeretek szinten tartásának meglétéről. Az eredményes vizsga egyben a meglévő vizsgák érvényességének meghosszabbítása. Az időszakos vizsga érvényessége az utasításban meghatározott éveknek megfelelően, naptári évekre értendő.

3.2. Illetékes szakmai szervezet: A Rail Cargo Hungaria Zrt. SZMSZ-ben meghatározott szervezeti felépítése szerint, az adott szervezeti egységet irányító, és felügyeletét ellátó szervezet. 96

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. vizsgáztatásra, vizsgabizottsági keretek között önállóan jogosult. – Részfoglalkozású oktató akit egyéb szakmai feladatainak ellátása mellett, a vizsgabiztos, és a munkáltatói jogkörgyakorló kijelölése alapján rendszeres vagy esetenkénti oktatással és vizsgáztatással írásban megbíznak. Ilyen tevékenységgel akkor kell megbízni valakit, ha a főfoglalkozású oktató tevékenységét valamilyen váratlan esemény miatt a tervezettek szerint nem tudja ellátni, vagy a részfoglalkozású oktató a biztonsági jellegű szakismeretek körében kompetensebb, mint az oktató. Részfoglalkozású oktató tevékenységet lát el az – az ellenőrzést végző is, aki ugyanakkor gyakorlati oktatást is végez.

3.13. Soron kívüli időszakos vizsga: Szakismereti hiány megállapítása esetén, illetve tartós távollét miatt (legfeljebb 1 naptári év) elrendelt vizsga. Jogszabály, vagy rendelet által szabályozott estekben ettől eltérő időszak is lehet. 3.14. Ellenőrző vizsga: Egy évet meghaladó, de négy évnél – azoknál a munkaköröknél, ahol „B” jelű forgalmi vizsga szükséges a munkakör betöltéséhez három évnél – nem hosszabb folyamatos távollét után, a munkába állítás előtt teendő vizsga. 3.15. Eseti vizsga: Jelentős technológiai változások bevezetése előtt, valamint a munkafolyamatokat meghatározó jogszabályok-, illetve belföldi és nemzetközi fuvarozási továbbá a forgalmi szabályok módosításakor a Kereskedelem és Üzemeltetés javaslatára, a Humánerőforrás Szervezet által megszervezett vizsga.

3.21. Megbízott (külsős) oktató: Esetenkénti (elméleti, gyakorlati, szimulációs berendezésen végzett oktatások) vagy időszakos oktatás, tréning megtartására, a Rail Cargo Hungaria Zrt.-n kívüli szervezettől szerződéses jogviszony keretei között megbízott személy.

3.16. Helyismereti vizsga: A kijelölt szolgálati helyekre és azon belül az adott munkakörre vonatkozó helyi és vonal ismeretek meglétéről történő meggyőződés.

3.22. Vizsgabiztos: A Rail Cargo Hungaria Zrt. által az időszakos oktatás, vizsgáztatás irányításával, felügyeletével, és vizsgáztatással megbízott, az utasításban előírt feltételekkel rendelkező főfoglalkozású munkavállaló.

3.17. Javítóvizsga: A sikertelen (alap, szak-, időszakos-, soron kívüli időszakos) vizsga és a javítóvizsga között 7 naptári napnál rövidebb, és de 30 naptári napnál hosszabb idő nem lehet. Amennyiben a javítóvizsga is sikertelen, a munkavállaló újabb javítóvizsgán csak a munkáltatói jogkörgyakorló hozzájárulásával vehet részt.

3.23. Vizsgáztató: Tevékenységét a vizsgabizottság tagjaként a vizsga keretein belül, a saját szakterületén végzi, továbbá a vizsgabiztos, az oktató, a munkáltatói jogkörgyakorló, és az Üzemi Tanács megbízottja. Hatósági vizsgáztatás esetén vizsgáztató az a személy, aki a vonatkozó rendeletben szabályozott feltételekkel rendelkezik.

3.18. A vizsgák igazolása: A sikeres vizsgáról – az időszakos vizsga kivételével – 2 példányban „Igazolást” kell kiállítani. A vizsga eredményét a munkavállaló szolgálati táblázatában elő kell jegyezni, és csatolni kell hozzá az „Igazolás” egy példányát. Az „Igazolás” második példányát, a vizsgát tett munkavállalónak kimutathatóan át kell adni.

3.24. Vizsgabizottság összetétele, feladata: A vizsgabizottság összetételét az utasítás IV. része tartalmazza. A vizsgabizottságban résztvevő vizsgabiztos és az oktató, mint kérdező van jelen. A vizsga elnöke a munkáltatói jogkörgyakorló a szakterület vezetője vagy megbízottja. Az ÜT megbízottja a vizsga szabályosságát felügyeli. A Humánerőforrás Szervezet képviselője az utasítás előírásainak a képzési és vizsga szabályzat előírásainak betartását felügyeli.

3.19. A vizsgák érvényessége: Az a munkavállaló, aki egy évet meghaladó, de négy évnél – a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók esetén három évnél – nem hosszabb folyamatos távollét miatt (GYES, GYED, betegség, stb. más munkakörben történt áthelyezés stb.) az utasításban felsorolt vizsgákkal betölthető munkakörben önállóan nem teljesített szolgálatot, és az időszakos vizsgán nem vett részt, a munkába állítás előtt a tervezett munkakörének megfelelő szakvizsgák ismeretanyagából ellenőrző vizsgán köteles részt venni.

3.25. Felügyelet alatti munkavégzés: A kiképzett munkavállalónak meghatározott esetekben önálló munkavégzésre történő beosztása előtt – az oktatott anyag és/vagy helyi ismeretek készség szintű elsajátítása céljából – megfelelő elméleti és gyakorlati felkészültségű munkavállaló felügyelete alatti foglalkoztatása. A felügyelet alatti munkavégzésre, illetve a gyakorlati képzésre vonatkozó megbízás másolatát az oktatási napló mellékleteként meg kell őrizni. A felügyelettel megbízott munkavállalóval a felügyelet ellátásáról írásban kell megállapodni.

3.20. Oktató: – Főfoglalkozású oktató az a munkavállaló, aki az utasításban előírt feltételekkel rendelkezik, és a rendszeres vagy eseti szakmai, és gyakorlati oktatást főfoglalkozásban végzi. A IV. részben meghatározott 97

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. 4.1.2. Kapcsolódik a Rail Cargo Hungaria Zrt. Képzéseinek döntési és szervezeti szabályzatához

A felügyelet alatti munkavégzésre a Kollektív Szerződés, és jelen utasítás tartalmaz előírásokat, amelyek nem lehetnek ellentétesek a jogszabályokban megfogalmazottakkal. A felügyelet alatti munkavégzés legalább négy, de legfeljebb nyolc szolgálat időtartamú. A felügyelet alatti munkavégzést a 4.17. pont 5. számú táblázata tartalmazza. Tanfolyami képzés során a képzési programban meghatározott időtartam. A forgalombiztonságával összefüggő munkakörökben a felügyelet alatt töltött időtartam a jogszabályban, rendeletben meghatározott időtartam.

4.2. A szakmai oktatás rendszere, szervezése, felügyelete és ellenőrzése 4.2.1. A szakmai oktatás és vizsgáztatás egységes rendszerét, valamint módszerét jelen utasítás szerint a Rail Cargo Hungaria Zrt. Humánerőforrás Szervezet előterjesztése alapján a Rail Cargo Hungaria Zrt. Humánerőforrás Igazgatója határozza meg, aki az éves szaktanfolyami tervet is jóváhagyja. Az időszakos oktatás formáinak kialakítása, átalakítása a szakmai felügyeletet ellátó hatóságok, valamint a Rail Cargo Hungaria Zrt. Humánerőforrás Szervezet feladata. 4.2.2. Az időszakos és eseti szakmai oktatás, képzés és vizsgáztatás Rail Cargo Hungaria Zrt. szintű szervezése, irányítása, felügyelete és ellenőrzése a Rail Cargo Hungaria Zrt. Humánerőforrás Szervezet, a képzés szakmai tartalmának meghatározása, az oktatás szakmai ellenőrzése a Kereskedelem és Üzemeltetés szervezet feladata. 4.2.3. Oktatásra, képzésre olyan hely jelölhető ki, ahol biztosítottak az adott szakterület képzési feltételei (megfelelő befogadóképességű helyiség, tábla, írásvetítő, demonstrációs eszközök, valamint a különböző témakörökhöz feldolgozott hagyományos és elektronikus tananyagok, számítógépes programok és szimulációk stb.). A feltételeket a Rail Cargo Hungaria Zrt. saját hatáskörben vagy a szolgáltatás megvásárlásával biztosítja. 4.2.4. A főfoglalkozású szakmai vizsgabiztosokat és oktatókat csak oktatási, képzési és vizsgáztatási teendőkkel, gyakorlati oktatások alkalmával végzett ellenőrzési feladatokkal szabad megbízni. Munkájukat nappalos munkarendben, rugalmas időbeosztásban végzik.

3.26. Munkabiztonsági szempontú felügyelet alatti munkavégzés: Az elméleti- és gyakorlati képzésre is kötelezett munkavállalóknak csak munkabiztonsági szempontú felügyelet alatt való foglalkoztatása, ameddig a munkakörükhöz szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal nem rendelkeznek. Felügyelet alatti munkavégzés a sikeres vizsga után, illetve tanfolyami képzés esetén már a tanfolyam ideje alatt lehetséges. Munkabiztonsági szempontú felügyelet alatti munkavégzés esetén a felügyelettel megbízott munkavállaló felelősséggel tartozik a betanítás ideje alatt a rábízott munkavállaló tevékenységéért. 3.27. Tanfolyami gyakorlati oktatás: Az elméleti képzéssel párhuzamosan végzett, vagy annak befejezését követő képzés, amely az elméleti ismeretek gyakorlati bemutatását, megértését és alkalmazását segíti elő üzemi, vagy szimulációs körülmények között. 3.28. Gyakorlati oktatás: A képzésnek az a része, amely során az oktatással és ellenőrzéssel megbízott munkavállaló az elméleti ismereteket a gyakorlatban bemutatja, gyakoroltatja, továbbá a kijelölt vezetőnek, irányítónak, szakértőnek, stb. az elméleti ismeretek helyes gyakorlati alkalmazására irányuló – esetenként a munkavégzés helyszíni ellenőrzése alkalmával végzett – oktatási tevékenysége.

4.3. Az oktatásra, képzésre és vizsgáztatásra vonatkozó szabályok 4.3.1. Az időszakos oktatásra kötelezett munkavállalók körét, a az időszakos oktatás gyakoriságát és időtartamát, továbbá az időszakos vizsgák gyakoriságát a vonatkozó rendelet és jelen utasítás tartalmazza. A Rail Cargo Hungaria Zrt.-nél munkát végző idegen felek (vasúti és egyéb társaságok, kombitársaságok stb.) munkavállalóinak oktatására, szakmai képzésére, a vizsgakövetelményekre az utasítás előírásait kell alkalmazni, amit szolgáltatási szerződésben kell rögzíteni. 4.3.2. Ha a jelen utasítás képzési és vizsgáztatási rendje (szakértő, vezető stb. munkakörökben) nem írja elő az adott munkakört betöltő munkavállaló részére az időszakos oktatáson, és/vagy az időszakos vizsgán való részvételt, akkor a szakmai ismereteket önképzéssel kell az elvárható szinten tartani.

II. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.0. AZ UTASÍTÁS TARTALMA Tartalmazza a vasúti szakmai képzéseket, az időszakos és esetenkénti oktatás, továbbá a hozzá kapcsolódó ellenőrzés és vizsgáztatás általános előírásait. 4.1. Az utasítás kapcsolati rendszere 4.1.1 Kapcsolódik a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók képzésének és vizsgáztatásának szabályairól szóló jogszabályhoz. 98

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. nári, pedagógiai, szakoktatói, felnőttképzési végzettséget bizonyító főiskolai, vagy egyetemi diploma) felsőfokú állami végzettséggel rendelkezik.

A vasúti közlekedés biztonságával nem összefüggő tevékenységet végzők esetén, amennyiben nem kötelezettek rendszeres oktatásra, a megszerzett szakvizsgákat érvényesnek kell tekinteni, amennyiben a munkavállaló a Rail Cargo Hungaria Zrt. képzési, vizsgáztatási, vagy ellenőrzési rendszerében feladatokat lát el.

II. SZAKMAI KÉPZÉSEK 4.5. Szakmai képzés, átképzés 4.5.1. A szervezetek vezetői kötelesek a képzési igényeket a Rail Cargo Hungaria Zrt. Humánerőforrás Szervezet részére a képzési terv összeállítása előtt – legkésőbb a tárgyévet megelőző december 15-ig – bejelenteni. Az igényeknek ki kell terjedni a szükséges át-, illetve továbbképzésekre, az új technológiák követelte ismeretekre is. A Rail Cargo Hungaria Zrt. éves Képzési Tervében határozza meg a szakmai és egyéb képzéseket, át-, illetve továbbképzéseket, tréningeket. 4.5.2. Az alapképzés tanfolyami formában történik. Az éves Képzési Tervben szereplő tanfolyamok szervezésének irányítása, a lebonyolító oktatási vagy képző intézmény kijelölése a Rail Cargo Hungaria Zrt. Humánerőforrás szervezet feladata. 4.5.3. A tanfolyamokon az elméleti- és gyakorlati képzést, átképzést, továbbképzést képzési program szerint kell végezni. A képzési programnak tartalmaznia kell a vizsgához tartozó szakmai ismeretanyagot, a szükséges képzési időt és a vizsga szervezésére, lebonyolítására vonatkozó előírásokat. A képzési programban kell feltüntetni a tanfolyamon való részvétel esetleges bemeneti feltételeit és kompetenciáit. A képzési programot a szakmai szervezet által összeállított ismeretanyag alapján a Humánerőforrás szervezet készíti el, és a humánerőforrás igazgató valamint az illetékes szakmai szervezet igazgatója vagy vezetője hagyja jóvá. Tanfolyami képzés csak a képzési program jóváhagyása után indítható. 4.5.4. Az utasításban és a képzési programokban tervezett, előírt képzési, átképzési idő nem csökkenthető. 4.5.5. A gyakorlati képzést a tanfolyam keretén belül, valamint üzemi körülmények között az oktató, illetve a szakmai szervezet vezetője, vagy az általa írásban megbízott munkavállaló végezheti. Gyakorlati képzéskor a munkafolyamatokat a gyakorlatban, illetve szimulációs környezetben be kell mutatni, és – amennyiben előírás nem tiltja, üzemi körülmények között – a munkavállalóval be kell gyakoroltatni. A gyakorlati képzés a közlekedés és a szolgáltatás, valamint a munkavállalók, illetve a munkavégzés körzetében tartózkodók biztonságát, továbbá a Rail Cargo Hungaria Zrt. gazdasági érdekeit nem sértheti, nem veszélyeztetheti. 4.5.6. A képzés időtartama a gyakorlati képzéssel együtt sem haladhatja meg a Munka Törvénykönyvében és a Kollektív Szerződésben meghatározott törvényes munkaidőt.

4.4. Eljárási szabályok 4.4.1. Az oktató megbízása Az időszakos oktatást végző munkavállaló kiválasztása a szakmai felügyeletet gyakorló javaslata és a Humánerőforrás Szervezet egyetértése alapján történik. A kiválasztáshoz ki kell kérni a szolgálati hely vizsgabiztosának véleményét. Megbízása a munkáltatói jogkörgyakorló feladata. Oktatói feladatok ellátásával csak szakmailag felkészült, megfelelő végzettségű, oktatási készséggel és az utasításban foglalt feltételekkel rendelkező munkavállaló bízható meg. A tanfolyamon oktatók megbízását, a tanfolyamot szervező csak a felkérni kívánt oktató munkáltatói jogkörgyakorlójának egyetértésével bízhatja meg. 4.4.2. A vizsgabiztosok megbízása A vizsgabiztosok kiválasztása a szakmai felügyeletet gyakorló javaslata alapján a Humánerőforrás Szervezettel egyeztetve történik. A vizsgabiztos megbízása a munkáltatói jogkörgyakorló feladata. 4.4.3. Az oktatókkal és a vizsgabiztosokkal szembeni követelmények – Oktató Felsőfokú állami iskolai végzettség, felsőfokú vasúti szakképesítés, vasúti oktatói (oktatótiszti) tanfolyam. Nem követelmény a vasúti oktatói tanfolyam, ha az oktató pedagógiai jellegű (tanári, pedagógiai, szakoktatói, felnőttképzési végzettséget bizonyító főiskolai, vagy egyetemi diploma) felsőfokú állami végzettséggel rendelkezik. Az oktató feladatai egyéni munkaköri leírásban az árufuvarozás, a forgalom, és a vontatás műszaki területekre elkülönítetten kerül meghatározásra. A forgalom biztonságával összefüggő munkakörök oktatásával foglalkozó oktató képzettségére, állami és szakmai képzettség területén a vonatkozó rendeletben előírt szabályok is érvényesek. – Vizsgabiztos Felsőfokú állami iskolai végzettség felsőfokú vasúti szakképesítés, oktatói (oktatótiszti) tanfolyam, legalább 3 éves felnőttképzési gyakorlat. Nem követelmény az oktatói tanfolyam, ha pedagógiai jellegű (ta99

Értesítő


4.5.7. A képzés befejezését követően a képzési programban meghatározott módon vizsgára kell bocsátani a munkavállalót. 4.5.8. A szervezet vezetőjének javaslata alapján a munkavállalók a szakvizsgákra oktató irányítása mellett önállóan is felkészülhetnek. A képzés tananyagtartalmának és a vizsga lebonyolításának meg kell felelni az adott alapvizsga megszerzéséhez szervezett tanfolyam képzési programjában előírt feltételeknek. 4.5.9. Munkaeszközök (biztonsági berendezések, vasúti járművek, felső vezetéki berendezések, emelő-, számítástechnikai eszközök, programok, rakodást elősegítő berendezések stb.) használóit azok kezelésére, hiba esetén követendő eljárásra, a berendezés, eszköz működtetésének bemutatásával, és ha más szabályzat nem tiltja, gyakoroltatással kell kiképezni. A Munkavédelmi Szabályzatban rögzített munkakörben az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatásáról a szolgálati egységek kijelölt vezetői kötelesek gondoskodni. 4.5.10. A munkavállalók munkavédelmi oktatását végző munkavédelmi szakképesítés nélküli oktatók, vizsgabiztosok, és a képzéssel megbízott vezetők továbbképzését a Rail Cargo Hungaria Zrt. Biztonsági vezetője végzi.

4.6.3. Az időszakos oktatás ütemterve A szakmai szervezetek, oktatásra kötelezett munkavállalóikról minden év december 01-ig kötelesek a vizsgabiztos részére a következő év időszakos oktatások ütemtervét megküldeni. Az időszakos oktatás ütemtervet úgy kell elkészíteni, hogy a munkavállaló a munkaköréhez szükséges összes oktatandó, továbbá a megváltozott, vagy új ismeretekből egy napon folyamatosan egymást követő órákon részesüljön oktatásban. A szakmai képzési ütemtervben az éves oktatási időt úgy kell arányosan felosztani, hogy alkalmanként egy oktatási napra – az Mt. és a KSZ előírásait figyelembe véve – lehetőség szerint egész oktatási óra jusson az adott szakterület ismereteire. Az ütemtervnek tartalmaznia kell az időszakos oktatásokat munkakörönkénti bontásban, az oktatások helyét, időpontját, időtartamát, a pótoktatások az időszakos vizsgák helyét és idejét. A szakmai képzések megtartásának ütemezésétől indokolt esetben el lehet térni, a munkavállalók munkarend-vezénylési alapszabályai szerint. 4.6.4. Munkaerő utánpótlás (minőségi csere, bérelt dolgozó) képzése

4.6. Szakmai képzési előírások Az időszakos oktatásra nem kötelezett munkavállalók kötelesek a munkakörükkel összefüggő szakmai ismereteket szinten tartani, illetve folyamatosan bővíteni, és azokat a gyakorlatban alkalmazni. Ez történhet szervezett továbbképzésekkel és önképzéssel. Az időszakos oktatásra kötelezett munkavállalók a munkaviszonyuk tartama alatt a szolgálatuk ellátásához szükséges szakismereteket kötelesek szinten tartani, az új ismereteket pedig a biztosított képzési időben, valamint azon kívül önképzéssel elsajátítani. 4.6.1. A szakmai képzés típusai – Újfelvételes munkavállaló tanfolyamon történő képzése, alkalmazásban levő munkavállaló át- és továbbképzése. – Időszakos oktatás (időszakos munkavédelmi oktatás). – Eseti oktatás (eseti munkavédelmi oktatás). – Üzembiztonsági, tűz-, vagyon-, minőségbiztosítási-, vegy-, hon-, és polgári védelmi, környezetvédelmi, valamint informatikai biztonsági, titokvédelmi képzés. – Gyakorlati oktatás. 4.6.2. Az időszakos oktatás időtartama Meghatározásakor figyelembe kell venni a Munka Törvénykönyve és a Rail Cargo Hungaria Zrt. Kollektív Szerződése előírásainak a legrövidebb munkaidőre vonatkozó rendelkezéseit. A több munkanapot érintő képzések esetében annak időtartamát a képzési program alapján, napi bontásban kell meghatározni.

A Rail Cargo Hungaria Zrt.-vel munkaviszonyt létesítő valamennyi újfelvételes munkavállaló elméleti- és gyakorlati képzése tanfolyami formában történik. Az újfelvételes munkavállaló a tervezett munkakörében az utasításban meghatározott elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátításáig önállóan nem foglalkoztatható. 4.7. Az időszakos oktatás Az időszakos oktatás feladata a megszerzett szakismeretek szinten tartása és bővítése, új munkamódszerek alkalmazása, balesetek, valamint ellenőrzések során feltárt hiányosságok elemzése, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel, tűz-, vagyon-, minőségbiztosítási-, vegy-, hon-, és polgári védelemmel, környezetvédelemmel, informatikai biztonsági és titokvédelemmel kapcsolatos ismeretek folyamatos bővítése, oktatása. 4.7.1. Az időszakos oktatás ideje és tartalma Az időszakos oktatáson az oktatási órák 50 percesek, az egyes órák között 10 perc szünetet kell tartani. Az időszakos oktatás tartalmának az oktatáson résztvevők munkaköréhez előírt szakvizsgák szakmai ismeretanyagának, illetve a tevékenység ellátásához szükséges egyéb ismereteknek kell megfelelni. – Az illetékes szakmai szervezeti egység által kiadott témakörökben, súlyponti oktatási tételek tartalmi ismertetése

100

Értesítő


– Utasítások, üzlet-, és egyéb szabályzatok, díjszabások, rendeletek szolgálati helyre vonatkozó előírásai – Szabályzatokkal, utasításokkal, díjszabásokkal és kézikönyvekkel kapcsolatos változások az árufuvarozás és a forgalombiztonság területén – Ellenőrzések, balesetek, veszélyeztetések tapasztalatai, kiadott munkabiztonsági elemzések szolgálati helyre vonatkozó részeinek ismertetése – Elsősegély – nyújtási alapismeretek – Technikai, technológiai változások ismertetése

– Üzembiztonsági, tűz-, vagyon-, minőségbiztosítás-, vegy-, hon- és polgári védelmi ismeretek – Környezetvédelmi ismeretek (munkakörhöz kapcsolódó) – Munkavédelmi Szabályzatban előírt ismeretek – Informatikai biztonsági és titokvédelmi ismeretek – Marketing, logisztika, innováció, ügyféltechnikák, HÜSZ, árképzési utasítás – A Rail Cargo Hungaria Zrt. Minőségbiztosítási Rendszere – Etikai Kódex szabályozásai, ajánlásai.

4.8. A rendszeres képzés és az időszakos vizsgáztatások rendje

Éves oktatási idő (óra)

Oktatás gyakorisága (hó)

Árufuv. véd., SZIR

Forgalom, műszaki

Időszakos vizsga gyakorisága (év)


Árufuvarozási szakmai és SZIR oktatás


Forgalombiztonsági, műszaki és védelmi oktatás

1

Áruátadó-átvevő

7,4

6

7,4

6

4

0

2

Állomási operatív koordinátor

7,4

6

7,4

6

4

3

3

Árufuvarozási előadó

7,4

6

7,4

6

4

3

4

Árufuvarozási főnök

7,4

6

7,4

6

0

0

5

Elszámolási szakelőadó

3

12

4,4

12

0

0

6

Árufuvarozási szakelőadó III.

3

12

4,4

12

0

0

7

Árufuvarozási szakelőadó I.-II.

5,4

6

9,4

6

4

0

8

Árufuvarozási szakelőadó

5,4

6

9,4

6

4

0

9

Árufuvarozási SZIR szakelőadó

3

12

4,4

12

4

0

10

Elszámolási előadó

5,4

6

9,4

6

4

0

11

Darukezelő

7,4

12

0

0

0

0

12

Darukötöző

7,4

12

0

0

0

0

13

Értékesítési szakelőadó

3

12

4,4

12

4

0

14

Fuvardíj-bevételi előadó

2

12

5,4

12

4

0

Sorszám

Munkakör

15

Fuvardíj-számfejtő ügyintéző

5,4

6

9,4

6

4

0

16

Fuvareszköz-kezelési szakelőadó

7,4

6

7,4

6

4

0

17

Fuvarlevél fordító ügyintéző

2

12

5,4

12

4

0

18

Hálózati futáskoordinátor

7,4

6

7,4

6

4

3

19

Hálózati kocsiirányító

7,4

6

7,4

6

4

3

20

Hálózati üzemirányító

7,4

6

7,4

6

4

3

21

Hálózati műszaki kocsiirányító

7,4

6

7,4

6

4

3

22

Hálózati vontatási főirányító

14,8

6

0

0

0

3

23

Iparvágány (saját célú vasúti pálya) számlavezető ügyintéző

5,4

6

9,4

6

4

0

24

Kocsigazdálkodó szakelőadó I.

7,4

6

7,4

6

4

0

101

Értesítő




Árufuv. véd., SZIR

Forgalom, műszaki

Időszakos vizsga gyakorisága (év)


Árufuvarozási szakmai és SZIR oktatás


Forgalombiztonsági, műszaki és védelmi oktatás

25

Körzeti áruirányító előadó

7,4

6

7,4

6

4

3

26

Könnyűgépkezelő

7,4

12

0

0

0

0

27

Nehézgépkezelő

7,4

12

0

0

0

0

28

Raktárnok

7,4

6

7,4

6

4

3

29

Regionális üzemirányító

7,4

6

7,4

6

4

3

30

Szállítmányozási előadó I-II.

3

12

4.4

12

4

0

31

Szállítmányozási szakelőadó

3

12

4,4

12

4

0

Sorszám

Munkakör

32

SZIR – ZAIR előadó

2

12

5,4

12

4

0

33

Targoncavezető

4,4

12

3

12

4

0

34

Térfőnök

15

6

7,4

6

4

3

35

Területi árufuvarozási szakelőadó

3

12

4,4

12

0

0

36

Tolatástervező I-II.

7,4

6

7,4

6

4

3

37

Vámkezelési szakelőadó

3

12

4,4

12

4

0

38

Vámkezelési ügyintéző

3

12

4,4

12

4

0

39

Kocsivizsgáló

29,6

3

0

0

0

3

40

Kocsivizsgáló+ vonat fel- és átvevő

22,2

3

7,4

6

4

3

41

Mozdonyvezető

35

3*

2

6

4

3

42

Művezető

29,6

3

0

0

0

3

43

Műhelyi átadó-átvevő

29,6

3

0

0

0

3

44

Kocsirendező

15

4

7,2

4

4

3

45

Tolatásvezető

15

4

7,2

4

4

3

46

Vonali kocsirendező

15

4

7,2

4

4

3

47

Vonali tolatásvezető

15

4

7,2

4

4

3

48

Vonat fel- és átvevő

8

6

6,8

6

4

3

49

Jelzőőr

15

4

0

0

0

3

*Legalább 3 havonta, évi 5 alkalommal Az 1. sz. táblázat tartalmazza az időszakos oktatásra és időszakos vizsgára kötelezettek munkakörönkénti felsorolását, az oktatás gyakoriságát, tárgyát és időtartamát, valamint az időszakos vizsgáztatás gyakoriságát. A forgalombiztonságával összefüggő munkakörök esetén a vonatkozó rendelet előírásait kell alapul venni. A táblázatban megadott éves oktatási időkereten belül kell megtartani a 2. sz. táblázatban részletezett üzembiztonsági, tűzvédelmi, minőségbiztosítási-,

vegyvédelmi-, hon- és polgári védelmi, informatikai biztonsági és titokvédelmi oktatásokat is. A vizsgabiztosok és az oktatók részére félévente egy alkalommal továbbképzést kell biztosítani a táblázatban felsorolt képzések megtartásához. A táblázatban felsorolt munkavállalók árufuvarozási, forgalombiztonsági képzését, továbbá az üzembiztonsági, vagyon-, minőségbiztosítási-, vegy-, polgári, tűzvédelmi, informatikai biztonsági és adatvédelmi oktatások megtartását a szakmai képzések keretén belül a

102

Értesítő


vizsgabiztos, és az oktató vagy az oktatással megbízott személy végzi. A Rail Cargo Hungaria Zrt. munkavállalóinak árufuvarozási oktatása, pótoktatása központosított, illetve helyszíni formában történik. A központosított képzésre a munkavállalókat vezényelni kell, az utasításokban szabályozott módon és formában. Az oktatás munkaidőnek minősül, mindenkor be kell tartani az Mt. és a KSZ idevonatkozó rendelkezéseit. Rendkívüli esetben, ha az oktató bármely okból (betegség stb.) az ütemezett oktatáson, időszakos vizsgáztatáson nem tud megjelenni, helyettesítéséről a területileg illetékes vizsgabiztos, és az oktató munkáltató jogkörgyakorlója közösen köteles gondoskodni. Amennyiben a helyettesítés nem biztosítható, azonnal intézkedni kell az oktatás, vizsgáztatás átütemezéséről a szükséges vezénylések megváltoztatásával. A helyettesítéssel olyan személy bízható meg, aki beosztásánál fogva irányítója, vezetője, vagy szolgálati feletesse az oktatott személyeknek.

Az 1. sz. táblázatban felsorolt munkavállalók időszakos vizsgáztatását a táblázatban meghatározott gyakorisággal kell megtartani. Az időszakos vizsgáztatás szakmai oktatásnak nem tudható be. A táblázatban felsorolt munkavállalókat a vizsgabiztosok, oktatók, kötelesek az időszakos vizsgákon vizsgáztatni. A forgalombiztonságával összefüggő munkakörökre történő vizsgáztatást a vonatkozó rendelet szabályozza. Az időszakos vizsgák helyét, idejét az illetékes szakmai szervezetek által összeállított időszakos oktatás ütemterve alapján az éves képzési és vizsgáztatási ütemtervben határozzák meg. A vizsgabiztos az illetékes szakmai szervezet területének éves időszakos vizsgáztatási ütemterve alapján tájékoztatja a vizsgáztatásban érdekelt szolgálati helyeket, kijelöli a vizsgán résztvevőket, és gondoskodik a különböző szakterületek vizsgáztatóinak megjelenéséről.

4.9. Vasútbiztonsági képzések és vizsgák rendje

Vagyonvédelem) Minőségbiztosítás óra/év

Vegyvédelem óra/év

1

0,5

0,5

0,5


1

1

0,5

0,5

0,5


1

1

0,5

0,5

0,5


1

1

0,5

0,5

1

0,5

0,5

0,5

0,5

1

0,5

0,5

0,5

Árufuvarozási szakelőadó I.-II.

1

1

0,5

0,5

0,5

0,5


1

1

0,5

0,5

0,5

0,5

Árufuvarozási SZIR-szakelőadó

1

1

0,5

0,5

0,5


1

1

0,5

0,5

0,5

Darukezelő

1

1

0,5

0,5

Darukötöző

0,5

1

0,5

0,5

1

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5


Elszámolási szakelőadó Árufuvarozási szakelőadó III.

Értékesítési szakelőadó Fuvardíjbevételi előadó

1

1


1

1

0,5

Fuvardíj számfejtő ügyintéző

1

1

0,5

103

Informatikai biztosítás és titokvédelem óra/év

Tűzvédelem óra/ év

0,5

Munkakör*

Hon- és polgárvédelem óra/év

Üzembiztonság óra/év

2. sz. táblázat

0,5

1


1

0,5

1

0,5

0,5

Informatikai biztosítás és titokvédelem óra/év

Hon- és polgárvédelem óra/év

Vegyvédelem óra/év

Vagyonvédelem) Minőségbiztosítás óra/év

Munkakör*

Fuvareszközkezelési szakelőadó

Tűzvédelem óra/ év

1. szám, Budapest, 2010. március 30. Üzembiztonság óra/év

Értesítő

0,5 0,5

Hálózati vonatási főirányító

2

1

0,5

0,5

0,5

0,5


2

1

0,5

0,5

0,5

0,5


2

1

0,5

0,5

0,5

0,5

Hálózati műszaki kocsiirányító

1

1

0,5

0,5

0,5

Iparvágányszámla vezető

1

1

0,5

0,5

Könnyűgépkezelő

1

1

0,5

0,5


1

1

0,5

0,5

Mozdonyvezető

2

1

0,5

1

Nehézgépkezelő

1

1

0,5

0,5

Raktárnok

1

1

0,5

0,5


1

1

0,5

0,5

Szállítmányozási előadó I-II.

0,5

1

0,5

0,5

Jelzőőr

1

1

0,5

0,5

0,5

Targoncavezető

1

1

0,5

0,5

0,5

0,5


1

1

0,5

0,5

0,5

0,5

Tolatástervező I-II.

1

1

0,5

0,5

0,5

Vámkezelési ügyintéző, szakelőadó

0,5

1

0,5

0,5

Kocsivizsgáló

2

1

0,5

0,5

Kocsirendező

1

1

0,5

0,5

Tolatásvezető

2

1

0,5

0,5


1

1

0,5

0,5


2

1

0,5

0,5


1

1

0,5

0,5

*A táblázat nem tartalmazza − Az időszakos oktatásra nem kötelezett munkakörökben foglalkoztatottakra is kötelező vagyonvédelmi, minőségbiztosítási-, tűzvédelmi, informatikai biztonsági és titokvédelmi, oktatást függetlenül attól, hogy a munkavállaló időszakos oktatásra kötelezett, vagy sem, − a tevékenységük alapján évente 2 órás tűzvédelmi oktatásra kötelezettek felsorolását, amely kiterjedhet a táblázatokban felsorolt munkakört betöltőkre is, és független attól, hogy a munkakör időszakos oktatásra kötelezett vagy sem, − az időszakos oktatásra nem kötelezett, de veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén mentesítési munkát végzők vegyvédelmi oktatását, − azokat a munkaköröket, amelyeknél a szakmai

0,5 0,5 0,5

0,5

képzés önképzés keretében történik. Ez nem terjed ki a vasútbiztonsági oktatásokra, melyeken a munkakört betöltőknek kötelezően részt kell venniük. A 2. sz. táblázat a Rail Cargo Hungaria Zrt. valamennyi szolgálati helyére kiterjedő üzembiztonsági, tűzvédelmi, vagyonvédelmi, minőségbiztosítási-, vegyvédelmi (veszélyes áru fuvarozása közben azok ellenőrizetlen szabadba jutásából adódó ismeretek, veszélyek, intézkedések), hon- és polgári védelmi, informatikai biztonsági, titokvédelmi oktatások rendjét tartalmazza, melyeket az oktatások tervezésénél, szervezésénél figyelembe kell venni. A Rail Cargo Hungaria Zrt. vizsgabiztosai, oktatói időszakos oktatást végzői részére a Humánerőforrás Szervezet szervezésében, évente (előre ütemezett időpontban), közlekedésbiztonsági és egyéb biztonsá-

104

Értesítő


gi továbbképzést kell tartani. A Rail Cargo Hungaria Zrt. illetékes irányító, végrehajtó, és működést támogató szervezetei kötelesek biztosítani a továbbképzésen az oktatást végzők részvételét. 4.9.1. Üzembiztonsági oktatások 4.9.1.2. Üzembiztonsági oktatások részletes szabályozása A tanfolyami képzést követően az újfelvételes, valamint az áthelyezett munkavállalót munkába állítása előtt a helyismereti vizsgára történő felkészítés alkalmával oktatni kell a tervezett munkakörére vonatkozó üzembiztonsági veszélyekről, baleset esetén vagy veszély észlelése esetén teendő intézkedésekről, értesítésekről. A táblázatokban felsorolt munkakört betöltők részére évente, a megjelölt időtartamban üzembiztonsági oktatást kell tartani. Az oktatást úgy kell szervezni, hogy az üzembiztonsági események, balesetek, veszélyeztetések, azok okai, következményei minden oktatás alkalmával ismertetve legyenek. 4.9.1.3. Az üzembiztonsági oktatás tartalma Az időszakos oktatások alkalmával ismertetni kell a Rail Cargo Hungaria Zrt. és MÁV Zrt. csoport vasútbiztonsági szervezetei által kiadott, Biztonsági tájékoztatókban foglaltakat, kiegészítve az oktatást végzők részére tartott továbbképzésen ismertetett szempontokkal. A Baleset bejelentési és vizsgálati utasítás alapján a rendkívüli események bejelentésére, a szolgálati helyek intézkedési kötelezettségére vonatkozó szabályokat, a Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat ellátására vonatkozó utasítás alapján a veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén teendő intézkedéseket, és a helyi ellenőrzések tapasztalatait, megállapításait. 4.9.1.4. Az oktatásokat a Rail Cargo Hungaria Zrt.-re vonatkozó szabályozásokban meghatározott vizsgabiztosok, oktatók, vagy az oktatások megtartására kijelölt munkavállalók, biztonsági szakemberek, illetve megbízott oktatók tartják. 4.9.1.5. Az illetékes szakmai szervezetek balesetvizsgálattal is megbízott munkavállalói részére évente, a Vasútbiztonsági és védelmi szervezet külön keretek között továbbképzést tart. 4.9.2. Tűzvédelmi oktatás és szakvizsgák Az oktatások a Tűzvédelmi Szabályzatban előírtakon kívül a helyi sajátosságokra, a tevékenységi körrel összefüggő megelőző tűzvédelmi ismeretekre és a tűz esetén követendő eljárásokra terjedjenek ki. Rendszeres tűzvédelmi oktatást kell tartani évente összesen:

– 1 óra időtartamban az adminisztratív, az ellenőrzésre nem kötelezettek, valamint a „D-E” tűzveszélyességi osztályba tartozó munkahely vagy tevékenységet végzők részére, – 2 óra időtartamban az ellenőrzésre kötelezettek, valamint az „A-C” tűzveszélyességi osztályba tartozó munkahely, vagy tevékenységet végzők részére. A rendszeres tűzvédelmi oktatást –az éves 2 órai időtartamon belül- differenciáltan kell megtartani az operatív irányítást ellátó vezetők, valamint a helyi szabályozásban meghatározott munkakört betöltők részére. 4.9.2.1. Tűzvédelmi szakvizsga A vizsgára kötelezett munkavállalót csak előzetes felkészítő tanfolyami képzés után szabad tűzvédelmi szakvizsgára rendelni. A felkészítő képzés – amennyiben jogszabály, utasítás másként nem rendelkezik – a szakvizsgától függően legalább 20-30 óra időtartamú legyen. A szakvizsgára való felkészüléshez szükséges feltételek biztosítása (tananyag rendelkezésre bocsátása, gyakorlat megszerzésének biztosítása) a szolgáltató feladata. A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezettek képzését az éves szaktanfolyami tervben kell tervezni. A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezetteket 5 évenként jogszabályban meghatározott tanfolyami továbbképzésben kell részesíteni. 4.9.2.2. Tűzvédelmi ismeretvizsga A tűzvédelmi ismeretvizsgára kötelezettek felkészítő oktatása legalább 10 óra időtartamban kell megtartani. A felkészítő oktatás és ismeretvizsga elméleti és gyakorlati részből áll. A felkészítő oktatást a helyi szabályzatban meghatározott, képesített dolgozó végezheti. A vizsgázónak bizonyságot kell tennie arról, hogy megfelelően ismeri a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat, előírásokat, azokat a gyakorlatban is alkalmazni tudja, és a kapcsolódó műszaki feladatokat meg tudja oldani. A vizsgabizottság elnöke a Rail Cargo Hungaria Zrt. Vasútbiztonság és Védelem vezetője, illetve a felhatalmazása alapján a képesítéssel rendelkező biztonsági megbízott. Tagjai az irányított szerv vezetője vagy helyettese (tűzvédelmi képesítés nélkül is) és tűzvédelmi előadója. A sikeres vizsgáról tűzvédelmi ismeretvizsga bizonyítványt és jegyzőkönyvet kell kiadni, amely a következő adatokat tartalmazza: – személyi adatok – vizsga időpontja – a vizsgát elrendelő utasításra hivatkozás – a munkakör megnevezése – a vizsgáztatók aláírása, oktatást szervező bélyegzője

105

Értesítő


A képesítés érvényességi időtartama 5 év. 4.9.3. Vagyonvédelmi oktatás 4.9.3.1. A tanfolyami képzést követően az újfelvételes, valamint az áthelyezett munkavállaló részére munkába állítása előtt egy óra időtartalmú vagyonvédelmi oktatást kell tartani. A vagyonvédelmi oktatások a Vagyonvédelmi Utasítás és annak Helyi Végrehajtási Utasításának a munkakörre vonatkozó szabályozásaira terjedjenek ki. Az oktatásokat a helyismereti vizsgára kötelezettek esetében a vizsgára készülés időszakában kell megtartani, és elsajátításáról a vizsgán meg kell győződni. 4.9.3.2. Az időszakos oktatásra kötelezettek részére oktatást kell tartani a Vagyonvédelmi Utasításban és annak Helyi Végrehajtási Utasításában, a Rail Cargo Hungaria Zrt. utasításaiban szabályozottakról, valamint azoknak a helyi technológiával való kapcsolatáról, az ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a Biztonsági Tájékoztatóban kiadott értékelésekről. Az oktatások éves idejét a 2. sz. táblázat tartalmazza. A vagyonvédelmi oktatást az időszakos oktatásra kötelezettek részére a vizsgabiztos, az oktató, az időszakos oktatást végző, vagy a Rail Cargo Hungaria Zrt. megbízottja végzi. 4.9.3.3. A Rail Cargo Hungaria Zrt. vagyonvédelmi feladatokkal megbízott munkavállalói részére évente továbbképző tanfolyam keretében kell oktatni a jogszabályok és utasítások változásait, a vagyonvédelmi vizsgálatok és ellenőrzések tapasztalatait, a vagyonvédelem technikai feltételeit és szervezési feladatait. 4.9.3.4. Szerződés alapján a Rail Cargo Hungaria Zrt. területén az alaptevékenység vagyonvédelmi feladatainak ellátásában foglalkoztatott vállalkozás vagyonőreinek és fegyveres biztonsági őreinek vasúti ismeretekre vonatkozó szakmai oktatását szerződésben kell szabályozni. 4.9.4. Vegyvédelmi oktatás 4.9.4.1. A tanfolyami képzést követően az újfelvételes, valamint az áthelyezett munkavállalót munkába állítása előtt (amennyiben a tervezett munkaköre indokolja), a veszélyes áruk fuvarozása közben előforduló veszélyekről, intézkedésekről oktatni kell. 4.9.4.2. Vegyvédelmi oktatást kell tartani az időszakos oktatásra kötelezett munkavállalók részére a 2. sz. táblázatban meghatározott időtartamban. 4.9.4.3. A vegyvédelmi oktatások terjedjenek ki: – a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzatra, (RID), az SZMGSZ 2. mellékletére, a narancsszínű táblák és veszélyességi bárcák értelmezésére, – a Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat ellátására vonatkozó utasításra, különösen a veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén teendő intézkedésekre,

– a Baleset bejelentési és vizsgálati utasításra, – a veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutásából előfordult rendkívüli események értékeléseire, okaira. 4.9.4.4. A vegyvédelmi oktatást a vizsgabiztos, az oktató az időszakos oktatást végző vagy a megbízott tartja. 4.9.4.5. A vegyvédelmi ellenőr jogszabályban rögzített feltételek mellett végzi tevékenységét, kiképzése tanfolyam keretében történik. A tevékenység végzésére az illetékes hatóság által kiadott jogosítvány alapján jogosult. 4.9.5. Hon- és polgári védelmi oktatás 4.9.5.1. A Rail Cargo Hungaria Zrt. időszakos oktatásra kötelezett munkavállalói részére a táblázatban meghatározott időtartamban hon- és polgári védelmi oktatást is meg kell tartani. 4.9.6. Informatikai biztonsági és titokvédelmi oktatás 4.9.6.1. A tanfolyami képzést követően az újfelvételes és az áthelyezett, valamint új beosztásba kerülő munkavállalókat (akik munkaköre számítógép kezeléshez kapcsolódik) munkába állítás előtt 1 óra időtartamú informatikai biztonsági és titokvédelmi oktatásban kell részesíteni. 4.9.6.2. Az oktatások a Rail Cargo Hungaria Zrt. vonatkozó szabályzatában előírtakon kívül a helyi sajátosságokra, tevékenységi körrel összefüggő ismeretekre és eljárásokra terjednek ki. 4.9.6.3. Az informatikai biztonsági és titokvédelmi oktatást a vizsgabiztos, az oktató vagy a megbízott a rendszeres szakmai oktatás keretében végzi. 4.9.7. Minőségbiztosítási oktatás 4.9.7.1. A rendszeres oktatásra kötelezett munkavállalók részére a 2. sz. táblázatban meghatározott időtartamban minőségbiztosítási oktatást kell tartani a Minőségirányítási, valamint az Eljárások Kézikönyvében az árufuvarozás, kapcsolódó kereskedelmi és üzemeltetési folyamataira vonatkozó ismeretekről. 4.9.7.2. Minőségbiztosítási oktatást a tanfolyami képzést követően az újfelvételes, valamint az áthelyezett munkavállaló részére is biztosítani kell. 4.10. Közúti gépjárművezetők szakmai oktatásának- és vizsgáztatásának rendje A Rail Cargo Hungaria Zrt. tulajdonát képező, vagy szerződés alapján használatban lévő közúti gépjárművek vezetőit rendszeres szakirányú oktatásban kell részesíteni. Az oktatáson részt vett valamennyi munkavállalót időszakos vizsgáztatáson be kell számoltatni.

106

Értesítő


A gépjármű ügyintézőket és az ügyintézéssel megbízott dolgozókat rendszeresen továbbképzésben kell részesíteni. 4.10.1. Gépjárművezetési ismeretekből rendszeres szakmai képzésre és vizsgára kötelezettek: a) Közúti gépjárművezetői beosztásban foglalkoztatott munkavállalók.

b) Egyéb munkakörben foglalkoztatott, de közúti járművezetéssel is megbízott munkavállalók. c) Egyéb munkakörben foglalkoztatott, de a Rail Cargo Hungaria Zrt. által rendelkezésre bocsátott – külön megállapodás vagy engedély alapján – közúti járművet vezetők. d) Megállapodás alapján saját közúti gépjárművét hivatalos célból használó munkavállalók.

4.10.2. Közúti gépjárművezetők képzési és vizsgáztatási rendje

Időszakos vizsga (év)

Általános (jogszabályok, okmányok stb.)

Műszaki

Forgalmi (KRESZ)

Továbbképzés

Oktatás gyakorisága

Megnevezés


3. sz. táblázat

Gépjármű ügyintéző

7

12

7

-

-

-

-

a) – c) pontig

12

12

–

4

1

1

1

d) pont

7

12

–

4

1

1

1

4.10.3. Vizsgáztatások Az évenkénti vizsgáztatásra írásban vizsgalapon (tesztlapon, számítógépen futtatott teszt program amely kiértékelő rendszerrel működik) kerül sor. A vizsgáztatás az oktatás napján is történhet. A vizsgalapok értékelését az oktatók végzik, nem megfelelő eredmény esetén az utasítás szerint kell eljárni. 4.10.4. Az oktatás nyilvántartása – Az oktatáson történő megjelenést és a vizsgák eredményét az oktató, vizsgáztató köteles előjegyezni a munkavállaló erre rendszeresített igazolásában. – Az igazolással bizonyítja a munkavállaló mind a közúti hatóságok, mind a szolgálati vezetője előtt az oktatáson és vizsgán történő megjelenését. A munkavállaló szolgálati vezetője, illetve a nyilvántartásra jogosult személy az utasítás szerint köteles eljárni az igazolás bemutatása esetén.

4.11. Eseti szakmai oktatás 4.11.1. Eseti szakmai oktatást kell tartani – munkahely vagy munkakör változáskor, – az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, – megváltozott munkakörülmények esetén, – munkaeszköz átalakításakor, vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, – az illetékes szakmai szervezet vagy a vezető utasítása alapján (Végrehajtási Utasítás szerint), – új technológia bevezetésekor (az elméleti képzés mellett szükség szerint gyakorlati képzést is kell tartani). 4.11.2. Az eseti szakmai oktatást az időszakos oktatásra vonatkozó előírások szerint kell megtartani, a szakmai oktatások formai előírásainak figyelembe vételével. Az eseti szakmai oktatás jellegéből adódóan tanfolyami formában is szervezhető. 4.12. Időszakos és eseti munkavédelmi oktatás

4.10.5. Az oktatások megszervezése és lebonyolítása Az oktatásra kötelezettek, a külön szabályozásban meghatározottak szerint az oktatási és vizsgakötelezettségeiknek távoktatási rendszerben is eleget tehetnek. Közúti gépjárművezetők képzésének és vizsgáztatásának éves ütemtervének elkészítését annak megszervezését a szervezteken belül lévő gépjármű ügyintézzéssel megbizott munkavállaló végzik.

4.12.1. Az időszakos és eseti munkavédelmi oktatás követelményeit a Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza. Időszakos munkavédelmi oktatást kell tartani az időszakos oktatásra nem kötelezett munkavállalók részére is évente, legalább egy óra időtartamban. Oktatni kell az alapvető munkavédelmi előírásokat (biztonsági szabályzatok, munkáltatói utasítások, helyi szabályozások), az érintett munkakörökre jellemző baleseti veszélyeket, az azok elleni védekezés módját. Az oktatás során visszakérdezéssel és (vagy írásban kell meggyőződni a munkavégzéshez szükséges munkabiztonsági ismeretek elsajátításáról.

107

Értesítő


4.12.2. Az eseti munkavédelmi oktatásra vonatkozó részletes rendelkezéseket a munkavédelmi oktatásra és vizsgáztatásra érvényes előírások tartalmazzák. 4.12.3. Az eseti munkavédelmi oktatásra kötelezett munkavállalók az oktatás megtörténtéig önállóan nem foglalkoztathatók. 4.13. A szakmai képzések lebonyolításával kapcsolatos rendelkezések 4.13.1. A szakmai oktatáson való részvétel munkaidőnek minősül, ezért a munkavállalókat a kijelölt időpontra vezényelni kell. A személyzet – vezényléssel megbízott munkavállaló felelős azért, hogy az oktatásra az arra kötelezettek vezényelve legyenek. A munkavállaló a vezénylés alapján köteles az oktatáson részt venni. 4.13.2. A személyzet – vezénylő az elkészített vezényléseket (oktatásra, pótoktatásra, időszakos valamint javítóvizsgára) köteles az oktató részére 2 példányban, írásban vagy elektronikus levelezés útján megküldeni. Az oktatásra, pótoktatásra, időszakos vizsgáztatásra vezényeltekről készített kimutatáson az igazoltan (betegség, szabadság stb. miatt) távolmaradó munkavállalókat is szerepeltetni kell. Amennyiben a személyzetvezénylő az oktató részére megküldött kimutatáson megjelölt nap helyett más oktatási napot jelöl ki a munkavállaló részére, erről haladéktalanul írásban vagy elektronikus levelezés útján köteles az oktatót értesíteni. Az értesítést úgy kell megküldeni, hogy az oktatás megkezdése előtt megérkezzen. 4.13.3. Az oktató felelős azért, hogy az oktatásokon, azok a munkavállalók vegyenek részt, akiket a megküldött kimutatás alapján oktatásra vezényeltek. 4.13.4. Az oktatások befejezése után a kétpéldányos kimutatást a rovatoknak megfelelően kitöltve viszszaküldik a bérszámfejtési időszak lezárási időpontjának figyelembevételével. 4.13.5. A személyzet-vezénylő a távolmaradókról tájékoztatja a szolgálati vezetőt, aki a távolmaradás okát vizsgálja. A vizsgálat eredményét el kell juttatni az oktató részére az egyéni kimutatásba történő előjegyzés céljából. 4.13.6. Azok a munkavállalók, akik az oktatást követően a pótoktatáson sem vettek részt, az adott oktatáshoz kötött munkakörben az oktatáson történő részvételig nem foglalkoztathatók. A pótoktatás anyaga és időtartama azonos a pótoktatást megelőző (rendszeres vagy esetenkénti) oktatás anyagával és időtartamával. 4.13.7. Az időszakos oktatások ellenőrzése a Humánerőforrás Szervezet, valamint a Kereskedelem és Üzemeltetés feladata.

4.14. Az időszakos oktatáson való részvétel nyilvántartása Az időszakos oktatások dokumentálására oktatási naplót kell rendszeresíteni, amelyben az oktatott szakmai és egyéb ismereteket szakterületenként kell előjegyezni. Be kell írni az oktatás megkezdésekor az oktatáson megjelentek nevét. A tárgynapi oktatások befejezése alkalmával a megjelentek aláírják az oktatási naplót, amelyet az oktatást végző aláírásával, és a lezárás időadatának bejegyzésével záradékol. A lezárás után fel kell tüntetni az aznapra vezényeltek, a megjelentek, továbbá a hiányzók létszámát, és a távolmaradók nevét. 4.14.1. Az oktatási naplók használata – Egy közös oktatási naplót kell vezetni az időszakos és eseti szakmai oktatásokról, az időszakos vizsgáztatásokról, a helyismereti vizsgákról, a vagyon-, minőségbiztosítási-, vegy-, hon és polgári védelem, továbbá, informatikai biztonsági- titokvédelmi oktatásokról. – Egy oktatási naplót kell vezetni a Tűzvédelmi oktatásokról. – Egy oktatási naplót kell vezetni a Munkavédelmi oktatásokról. – Egy közös oktatási naplót kell vezetni az önállóan felkészülő munkavállalók át- illetve továbbképzéséről, a gyakorlati oktatásokról. Az oktatási napló vezetésére vonatkozó eljárás: – az oktatás megkezdésekor az oktatási napló soron következő új oldalát kell felhasználni az oktatott anyag bejegyzésére, valamennyi témára vonatkozóan. Itt kell aláírni az oktatónak vagy az oktatással megbízott személynek. Az oktatási időszak (egység) lezárására a napi zárásokat össze kell vonni. 4.14.2. Az egyéni nyilvántartó lap vezetése Az oktatásokon és a vizsgáztatásokon való részvételt az egyéni nyilvántartó lapon elő kell jegyezni. Az egyéni nyílván tartó lap vezethető elektronikus formában. Az ilyen nyilvántartás esetén havonta a bejegyzett adatok megfelelő arhiválásról gondoskodni kell. Áthelyezett munkavállaló esetében az oktató köteles az általa vezetett egyéni nyilvántartó lapot, az új szolgálati hely oktatója részére megküldeni. Illetve az elektronikusan tárolt adatokat átadni. III. VIZSGÁZTATÁS 4.15. Vizsgáztatás A szakvizsgák követelmény rendszerét, a vizsgáztatások rendjét az utasítás IV. része, valamint a képzési programok tartalmazzák.

108

Értesítő


4.15.1. Helyismereti vizsga A Rail Cargo Hungaria Zrt. szolgálati helyein és azon belül az adott munkakörökben az újfelvételes, az áthelyezett munkavállalók önálló munkavégzésre történő beosztásuk előtt helyismereti vizsgát tesznek. A helyismereti vizsgát szóban, a szolgálati hely vezetője vagy megbízottja előtt kell tenni, és az oktatási naplóban kell előjegyezni. Amennyiben az adott munkavégzési területen van munkakapcsolat a MÁV Zrt. csoporttal a vizsgára annak képviselőjét is meg kell hívni. A helyismereti vizsgát a Munkavédelmi szabályzat előírásainak betartásával a felügyelet alatt eltöltött idő után kell megtartani. 4.15.1.1. Ellenőrző vizsga Az ellenőrző vizsgára történő felkészülés idejét a munkáltató és a munkavállaló között megállapodásban kell rögzíteni. A felkészülés egyénileg, oktató segítségével történik, a vizsgáztatást az oktató, a vizsgabiztos és az illetékes szolgálati hely vezetője végzi. A forgalom biztonságával összefüggő munkaköröknél ellenőrző vizsgáztatásra a kijelölt szervezet az arra vonatkozó rendelet alapján jogosult. 4.15.2. Vizsgák szervezése lebonyolítása Az adott tanfolyam képzési programjában kell meghatározni a vizsgák szervezését, lebonyolítását és a vizsgáztatás rendjét meghatározó előírásokat. 4.15.3. Időszakos vizsgáztatás A vizsgáról a mellékletekben szereplő minta szerinti jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben fel kell sorolni valamennyi időszakos vizsgára kötelezett munkavállalót és az általuk megerősített szakmai vizsgákat. A jegyzőkönyveket annyi eredeti példányban kell elkészíteni, ahány szakterület szakvizsgáiból történik az időszakos vizsgáztatás. Az eredeti jegyzőkönyveket az időszakos vizsgáztatáson részvevő valamennyi vizsgáztatónak alá kell írni. Az eredeti példányokat a felnőttképzési vizsgabiztosok őrzik és irattározzák. Amennyiben elszámolás, nyilvántartás vagy egyéb okból szükséges, a jegyzőkönyvről fénymásolatot kell készíteni. A jegyzőkönyvet az időszakos vizsgáztatás megkezdése előtt az oktató és a vezényléssel megbízott közösen készíti elő és juttatja el a vizsgabiztos részére. 4.15.3.1. A vizsgáztatás alkalmával meg kell győződni arról, hogy a munkavállaló rendelkezik-e a munkaköréhez előírt szakmai-, elméleti és gyakorlati, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel. A munkakör betöltéséhez szükséges több szakterület ismeretanyagából a vizsgáztatást ugyanazon a napon kell megtartani. A vizsgáztatás napját a kiadott oktatási vizsgáztatási ütemtervben kell meghatározni,

és azt az érdekelt munkavállalók tudomására hozni, a személyzet vezénylés előírásainak betartásával. 4.15.3.2. Az időszakos vizsgáztatás lehet szóbeli-, tesztrendszerű vagy szimulációs-, illetve olyan számítógépen futtatott teszt programok segítségével, amelyek kiértékelő rendszerrel működnek. 4.15.3.3. Az a munkavállaló, aki az időszakos vizsgán nem felelt meg, javítóvizsgát tehet. Amennyiben a munkavállaló a javítóvizsgán sem felel meg, a munkáltatói jogkörgyakorló engedélyével ismételten javítóvizsgát tehet. Ha ott sem nyújt elfogadható teljesítményt, a vonatkozó szakvizsga megismétlésére lehet kötelezni, vagy más munkakörbe helyezni. A munkavállaló a vizsga sikeres letételéig nem foglalkoztatható eredeti beosztásában. 4.15.3.4. A sikertelen időszakos vizsga és a javítóvizsga között 7 naptári napnál rövidebb és 30 naptári napnál hosszabb időtartam nem lehet. A javítóvizsga időpontját a munkavállaló és a munkáltató közösen határozza meg. 4.15.3.5. Ha a munkavégzés ellenőrzésekor, a szolgálati vezető, illetve az ellenőrzésre kötelezett ismétlődően szakismeret hiányt állapít meg, a munkavállalót rendkívüli időszakos vizsgára lehet kötelezni. Az időszakos vizsga ideje és helye az adott terület képzési tervében legközelebb szereplő hely és időpont. Ilyen esetekben rendelkezni kell a munkavállaló vizsgáig történő további foglalkoztatására. 4.15.3.6. Az időszakos vizsgáztatást az 1. sz. táblázatban feltüntetett gyakorisággal kell megtartani. Az a munkavállaló, aki időközben áthelyezéssel új szolgálati helyre kerül, az adott szolgálati hely vizsgáztatási rendjének megfelelően vesz részt az időszakos vizsgáztatásban. Áthelyezett munkavállalónak, ha a régi helyén még nem volt, az új helyén pedig már elmúlt a vizsgáztatás, és emiatt az adott munkakörre, az 1. sz. táblázatban meghatározott 3, illetve 4 évnél több idő telne el a két vizsga között, a vizsgarend szerinti legközelebbi szolgálati helyen kell az időszakos vizsgáztatáson részt vennie. 4.15.3.7. A vizsgabiztos szakvizsgánként összetett kérdésekből álló ellenőrző kérdéssort állít össze. A kérdésekben feldolgozandó témakörök a felsorolt szakvizsgák anyaga, különös tekintettel az adott időszak súlyponti oktatási tételeire. A kérdések kidolgozásánál a közel azonos nehézségi fokozat elvét kell alkalmazni. Az időszakos vizsgák alkalmával a húzott kérdés alapján kell meggyőződni a szükséges ismeretanyag meglétéről. A kérdéskörhöz tartozó egyéb kiegészítő kérdések a vizsgáztató megítélése alapján megengedettek. A szimulációs és számítógépes rendszerek alkalmazásával történő vizsgáztatás esetén az összetett feladat megoldás elvei szerint kell eljárni. 4.15.3.8. Mentesül árufuvarozási témakörben (A. jelű szakvizsgák) az időszakos vizsgáztatás alól az a munkavállaló, aki az időszakos vizsga évében szervezett árufuvarozási szakképesítést, vagy ilyen végzett-

109

Értesítő


séget adó tanfolyamon folyamatosan vesz részt, vagy egyéni felkészülést követően szakvizsgát szerzett. Az a munkavállaló, aki a tanfolyami tanulmányait bármely oknál fogva abbahagyja, a számára kijelölt soron következő időszakos vizsgán köteles részt venni. Az időszakos vizsgáztatás évében nyugdíjba vonuló munkavállalónak nem kell az időszakos vizsgán részt venni.

C. Szállítás Irányítási Rendszer (SZIR) vizsgák C/1. Árufuvarozási SZIR végfelhasználói vizsga C/2. Kocsiirányítói SZIR vizsga C/3. Futáskoordinátori SZIR vizsga C/4. Elszámolási előadói SZIR vizsga C/5. Kocsivizsgálói SZIR vizsga C/6. HHR jogosultság vizsgája C/7. RoLa szakterületek használatának vizsgája C/8. SZIR oktatói vizsga C/9. CISH végfelhasználói szakvizsga

IV. SZAKVIZSGÁK 4.16. A szakvizsgák sorszáma és megnevezése

D. Felsőfokú szakvizsgák D/1. Felsőfokú Árufuvarozási és elszámolási vizsga D/2. Felsőfokú Árufuvarozási vizsga „Egyéni felkészülési könyv” alapján D/3. Felsőfokú kocsiszolgálati vizsga „Egyéni felkészülési könyv” alapján

A. Árufuvarozási szakvizsgák A/1. Árufuvarozási és elszámolási szakvizsga A/1.1. Árufuvarozási szakvizsga A/1.2. Fuvareszköz gazdálkodási szakvizsga A/1.3. Fuvardíjszámfejtő szakvizsga A/1.4. Elszámolási előadói szakvizsga A/2. Egyszerűsített árufuvarozási szakvizsga

E. Ellenőrzésre jogosító felsőfokú vizsgák E/1. Elszámolási szakelőadói és Ellenőrzésre kötelezettek vizsgája

B. Forgalombiztonsági szakvizsgák B/1. Forgalmi szakvizsga B/2. Mozdonyvezetők forgalmi szakvizsgája B/3. Kocsivizsgálók forgalmi szakvizsgája B/4. Vonat fel- és átvevők forgalmi szakvizsgája B/5. Kocsirendezői, vonali kocsirendezői forgalmi szakvizsga B/6. Tolatásvezető szakvizsga B/7. Vonali tolatásvezető szakvizsga B/8. Jelzőőr

F. A távközlő-, erősáramú- és biztosítóberendezési szakszolgálathoz tartozó vizsgák F/1. Vasúti távközlési, erősáramú és biztosítóberendezési szakvizsga A 4.16. pontban felsorolt vizsgák megfeleltetése a MÁV Zrt. O.1. sz. Oktatási utasításában meghatározott vizsgáknak, illetve vasúti végzettségekre vonatkozó korábbi MÁV előírásoknak, az SAP–ba történő integrálása okán. 4. sz. táblázat

Rail Cargo Hungaria Zrt. szakvizsga

MÁV Zrt. szakvizsga (O. 1. sz. Ut.)

A/1.1. Árufuvarozási szakvizsga

Árufuvarozási vizsga

A/1.2. Kocsigazdálkodási szakvizsga

Teherkocsi-gazdálkodási vizsga

A/1.3. Fuvardíjszámfejtő szakvizsga

Fuvardíj számfejtői vizsga

A/1.4 Elszámolási előadói szakvizsga

Árupénztári vizsga

A/2. Egyszerűsített árufuvarozási szakvizsga

Egyszerűsített árufuvarozási vizsga

B/1. Forgalmi szakvizsga

1.3/C. Egyszerűsített forgalmi vizsga

B/2. Mozdonyvezetők forgalmi szakvizsgája

1.10. Mozdonyvezetői forgalmi vizsga

B/3. Kocsivizsgálók forgalmi szakvizsgája

1.3/D. Egyszerűsített forgalmi vizsga

B/4. Vonat fel- és átvevők forgalmi szakvizsgája

1.4. Vonat fel- és átvevői vizsga

B/5. Kocsirendezői, vonali kocsirendezői forgalmi szakvizsga

1.7. Vonali kocsirendezői, kocsirendezői és saruzói vizsga

B/6. Tolatásvezető szakvizsga

1.8. Tolatásvezetői, gurítás vezetői vizsga

B/7. Vonali tolatásvezető szakvizsga

1.10/B. Egyszerűsített forgalmi vizsga vonali tolatásvezetők részére

C/1. Árufuvarozási SZIR végfelhasználói vizsga

Árufuvarozási hivatalnok, szállítmányozó, kocsiadatfelvevő, 110

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. Rail Cargo Hungaria Zrt. szakvizsga

MÁV Zrt. szakvizsga (O. 1. sz. Ut.)

C/2. Kocsiirányítói SZIR vizsga

Hálózati és területi kocsiirányító, áruirányító, konténerirányító SZIR jogosultsági vizsgák

C/3. Futáskoordinátori SZIR vizsga

Futásfelügyelő, hálózati áruirányító, SZIR jogosultsági vizsga,

C/4. Elszámolási előadói SZIR vizsga C/5. Kocsivizsgálói SZIR vizsga

Műszaki kocsiszolgálat SZIR jogosultsági vizsga

C/6. HHR jogosultság vizsgája

HHR szakterületek használatára jogosító SZIR vizsgák

C/7. RoLa szakterületek használatának vizsgája

RoLa szakterületek használatára jogosító SZIR vizsgák

C/8. SZIR oktatói vizsga

SZIR EGO, és SZIR MGO vizsgák

D/1. Felsőfokú Árufuvarozási és elszámolási vizsga

Felsőfokú kereskedelmi tanfolyam, Felsőfokú forgalmi – kereskedelmi tanfolyam, Kereskedelmi tisztképző tanfolyam, Forgalmi-kereskedelmi tisztképző tanfolyam

D/2. Felsőfokú Árufuvarozási vizsga „Egyéni felkészülési könyv” alapján

Árufuvarozási üzletág felsőfokú kereskedelmi vizsgája (állami felsőfokú végzettséggel rendelkezők részére)

D/3. Felsőfokú kocsiszolgálati vizsga „Egyéni felkészülési könyv alapján”

Felsőfokú kocsiszolgálati vizsga „Egyéni felkészülési könyv alapján”

E/1. Elszámolási szakelőadói és Ellenőrzésre kötelezettek vizsgája

Pénztárellenőr és Pénztárellenőrzésre kötelezettek vizsgája

4.17. Munkakörök és a betöltésükhöz szükséges vasúti szakvizsgák* felsorolása

Sorszám

5. sz. táblázat

Munkakör

Vasúti Szakvizsgák Szükségessége

Felügyelet alatti Munkavégzés**

1


Árufuvarozási (A/1.1.) Forgalmi (B/1.) Árufuvarozási SZIR végfelhasználói (C.1.)

X

2


Felsőfokú árufuvarozási (D/1. vagy D/2.) Forgalmi (B/1.) Árufuvarozási SZIR végfelhasználói (C.1.)

X

3



X

4


Felsőfokú árufuvarozási (D/1. vagy D/2.) Ellenőrzésre kötelezettek (E/1.)

5

Elszámolási szakelőadó

Felsőfokú árufuvarozási (D/1. vagy D/2.) Árufuvarozási SZIR végfelhasználói (C.1.) Ellenőrzésre kötelezettek (E/1.)

6

Árufuvarozási szakelőadó III.

Felsőfokú árufuvarozási (D/1. vagy D/2.) Árufuvarozási SZIR végfelhasználói (C.1.)

7

Árufuvarozási szakelőadó I. – II.


111

1. szám, Budapest, 2010. március 30. Felügyelet alatti Munkavégzés**

Sorszám

Értesítő

Munkakör

8



9

Árufuvarozási SZIR szakelőadó

Felsőfokú árufuvarozási (D/1. vagy D/2.) SZIR oktatói (C/8.)

10



11

Értékesítési szakelőadó


12

Fuvardíj bevételi előadó

Felsőfokú árufuvarozási (D/1. vagy D/2.) Árufuvarozási (A/1.1.) Fuvardíjszámfejtő (A/1.3.) Forgalmi (B/1.) Árufuvarozási SZIR végfelhasználói (C/1.)

X

Fuvardíjszámfejtő ügyintéző 14

Fu va r e s z kö z- ke z e l é s i szakelőadó

Felsőfokú árufuvarozási (D/1. vagy D/2.) Kocsiirányítói SZIR

X

15


Alkalmazott nyelv Árufuvarozási (A/1.1.)

X

16


Felsőfokú árufuvarozási (D/1. vagy D/2.) Árufuvarozási SZIR végfelhasználói (C.1.) Futáskoordinátori SZIR (C.3.)

X

17


Felsőfokú árufuvarozási (D/1. vagy D/2.) Forgalmi (B/1.) Árufuvarozási SZIR végfelhasználói (C.1.) Kocsiirányítói SZIR (C/2.)

X

18



X

19

Hálózati Kocsiirányító

műszaki


20

Hálózati vontatási főirányító


21

Iparvágány (saját célú vasúti pálya) számlavezető ügyintéző

Árufuvarozási (A/1.1.) Fuvardíjszámfejtő (A/1.3.) Forgalmi (B/1.) Árufuvarozási SZIR végfelhasználói (C1.)

X

22


Felsőfokú árufuvarozási (D/1. vagy D/2.) Forgalmi (B/1.) Árufuvarozási SZIR végfelhasználói (C1.) Kocsiirányítói SZIR (C/2.)

X

23

Körzeti áruirányító előadó

Felsőfokú árufuvarozási (D/1. vagy D/2.) Forgalmi (B/1.) Árufuvarozási SZIR végfelhasználói (C1.) Kocsiirányítói SZIR (C/2.)

X


13

112

X

1. szám, Budapest, 2010. március 30. Sorszám

Értesítő

Munkakör



24

Raktárnok

Árufuvarozási (A/1.1.) Forgalmi (B/1.) Árufuvarozási SZIR végfelhasználói (C.1.)

X

25



X

26

Szállítmányozási szakelőadó

Felsőfokú árufuvarozási (D/1. vagy D/2.) HHR jogosultság (C/6.)

X

27

Szállítmányozási I-II.

Árufuvarozási (A/1.1) HHR jogosultság (C/6.)

X

28

SZIR – ZAIR előadó

előadó

Felsőfokú árufuvarozási (D/1. vagy D/2.) SZIR oktatói (C/8.)

29

Targonca vezető

Egyszerűsített árufuvarozási (A/2.)

X

30

Térfőnök

Felsőfokú árufuvarozási (D/1. vagy D/2.) Forgalmi B/1. Árufuvarozási SZIR végfelhasználói (C.1.)

X

31



32

Vámkezelési szakelőadó

Felsőfokú árufuvarozási (D/1. vagy D/2.) HHR jogosultság (C/6.)

X

33

Vámkezelési ügyintéző

Árufuvarozási (A/1.1.) HHR jogosultság (C/6.)

X

34

Kocsivizsgáló

Kocsivizsgálói forgalmi (B.3.) Kocsivizsgálói SZIR (C/5.)

X

35

Kocsivizsgáló vonat felés átvevő tevékenységgel

Kocsivizsgálói forgalmi (B.3.) Kocsivizsgálói SZIR (C/5.) Egyszerűsített árufuvarozási (A/2.)

X

36

Mozdonyvezető

Mozdonyvezetői forgalmi (B/2.) TEB szakvizsga (F/1.) Egyszerűsített árufuvarozási (A/2.)

X

37

Művezető

Kocsivizsgálói forgalmi (B/3.) Kocsivizsgálói SZIR (C/5.)

X

38

Műhelyi átadó-átvevő

Kocsivizsgálói forgalmi (B.3.) Kocsivizsgálói SZIR (C/5.)

X

39

Kocsirendező

Kocsirendező forgalmi (B/5.)

X

40

Tolatásvezető

Tolatásvezető forgalmi (B/6.)

X

41

Tolatástervező


42


Kocsirendező forgalmi (B/5.) Egyszerűsített árufuvarozási (A/2.) TEB szakvizsga (F/1.)

X

43


Vonali tolatásvezető forgalmi (B/7.) Egyszerűsített árufuvarozási (A/2.) TEB szakvizsga (F/1.)

X

113

1. szám, Budapest, 2010. március 30. Sorszám

Értesítő

Munkakör


44


Vonat fel- és átvevő forgalmi (B/4.) Egyszerűsített árufuvarozási (A/2.)

45

Jelzőőr

Jelzőőr B/8

* A táblázat a munkakör betöltéséhez szükséges, a Rail Cargo Hungaria Zrt. által tanúsított vasúti szakvizsgákat tartalmazza. A munkakör betöltéséhez előírt egyéb végzettségeket, vizsgákat (állami iskolai, hatósági, stb.) a munkakörre vonatkozó „Általános munkaköri leírás” határozza meg.


X x

Vizsga leírása: A vizsga összetett, valamennyi modul szerepel benne. A modulonként szervezett tanfolyamoknál modulonként külön – külön kell figyelembe venni.

** Az önálló munkavégzés megkezdése előtt, kijelölt munkavállaló felügyelete alatt végzett, a vonatkozó szakvizsgának megfelelő tevékenység.

Írásbeli/gyakorlati kompetencia vizsgálat:

Árufuvarozási feladatok megoldása, nyomtatvány kitöltés használatával. Vasúti teherkocsik, kezelésük, továbbításuk. Vasúti árufuvarozáshoz kacsolódó el- és leszámolási feladatok megoldása. A feladatokat hagyományos papíralapú, illetve számítógépes szimulációs környezetben vagy a kettő kombinációjával kell elvégeztetni. A feladatoknak a munkaterületre vonatkozóan átfogónak, és az árufuvarozási témát lefedőnek kell lennie.

Írásbeli időtartama:

4 modul x 2 óra = 8 óra Egy munkanapon legfeljebb 2 modulból lehet vizsgadolgozatot íratni.

Szóbeli:

A képzési programban előírt tematika alapján.

Szóbeli időtartama

Modulonként legfeljebb 10-15 perc

Szakmai és vizsgakövetelmény 4.18. Vizsgák leírása, a vizsgabizottságok öszszetétele, a vizsgák szakmai tartalma A. Árufuvarozási szakvizsgák 4.18.1. A/1. Árufuvarozási és elszámolási szakvizsga A szakvizsga vizsga modulokból épül fel. A négy modul számozása a vizsgák sorrendiségét jelöli, azokat egymásra épülésük miatt felcserélni nem lehet. A/1.1. Árufuvarozási szakvizsga A/1.2. Fuvareszköz gazdálkodási szakvizsga A/1.3. Fuvardíjszámfejtő szakvizsga A/1.4. Elszámolási előadói szakvizsga Vizsgára bocsátás feltételei: – nincs Felkészülés: – tanfolyam keretében, jóváhagyott képzési program alapján (a modulonként szervezett tanfolyamoknál mind a négy modulra külön kell képzési programot készíteni) Felkészülési idő: – a jóváhagyott képzési program alapján Vizsgabizottság összetétele: – A szolgálati hely vezetője, vagy megbízottja – vizsgabiztos – Oktató – ÜT megbízottja – Tanfolyam esetén kijelölt vizsgabizottság 114

4.18.2. A/1.1. Árufuvarozási vizsga Felkészülési idő: – képzési program alapján: Elméleti:

100 óra

Gyakorlati:

60 óra

Értesítő


Az ismeretanyag leírása 2005.évi CLXXXIII. sz. Törvény a vasúti közlekedésről A Polgári Törvénykönyv XLI. A Fuvarozás c. fejezete, A Polgári Törvénykönyv XLIII. A szállítmányozás c. fejezete 32/2009. (II.19.) Korm. Rendelet a vasúti árufuvarozási szerződésekre vonatkozó részletes szabályokról Rail Cargo Hungaria Zrt. Árufuvarozási Üzletszabályzat I. Rész – Általános szerződési feltételek – A fuvarozási szerződés – A fuvarozás előkészítése – A fuvarozás végrehajtása – A küldemény kiszolgáltatása – A fuvardíj és az RCHUN költségei – A felelősség – 1. sz. Kézikönyv, Szolgáltatási- és rakodóhelyek listája – 2. sz. Kézikönyv, A fuvarozási szerződés előkészítése, és a fuvarozás során alkalmazandó eljárások – 3. sz. Kézikönyv, Vasúti árufuvarozással kapcsolatos szolgáltatások – 4. sz. Kézikönyv, A Rail Cargo Hungaria Zrt-től rendelhető vasúti kocsik Árukezelési és Elszámolási Utasítás – belföldi forgalomra, valamint nemzetközi forgalomban a vasúti egyezmények és kézikönyveikben nem szabályozott esetekre NHM (Harmonizált Árucikkjegyzék) Rail Cargo Hungaria Zrt. Árudíjszabási Kilométermutatója – alapismerete Irányítási Szabályzat felépítése, kezelése H.6. sz. Utasítás: – A rendkívüli küldemények felvételi és továbbítási engedélye, a küldemények felvétele fuvarozásra, jelölésük a vasúti árufuvarozásban COTIF Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény – CIM – Az Egyezmény B Függeléke: A Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Szerződésekre vonatkozó Egységes Szabályok – RID – Az Egyezmény C Függeléke: A Veszélyes Áruk Nemzetközi Fuvarozásáról szóló Szabályzat kezelése, a veszélyes áruk fuvarozási feltételeinek megállapítása, a küldemények ellenőrzésének szabályai, UIC 471-3döntvény. – CUV – Az Egyezmény D Függeléke: Egységes Szabályok a nemzetközi vasúti forgalomban használt járművekre vonatkozó szerződésekre. COTIF Kézikönyvek – GLV-CIM – CIM Fuvarlevél Kézikönyv

– GLV-TC – CIM Fuvarlevél Kézikönyv Kombinált Fuvarozáshoz – GLW-CUV – Üres kocsi kísérőlevél Kézikönyv – CIM-SZMGSZ Fuvarlevél Kézikönyv – CIM-SZMGSZ Fuvarlevélváltási Kézikönyv – CIM Fuvarlevél Adatkatalógus – GTM-CIT Árufuvarozási Kézikönyv SZMGSZ Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás – Általános rendelkezések – A fuvarozási szerződés megkötése – A fuvarozási szerződés végrehajtása – A fuvarozási szerződés módosítása – A vasút felelőssége – Mellékletek – SZMGSZ 2. melléklet kezelése, a veszélyes áruk fuvarozási feltételeinek megállapítása, a küldemények ellenőrzésének szabályai. SZMGSZ Szolgálati utasítás a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodáshoz Határátmenetek és rendeltetési állomások iránypont jegyzéke Rakodási Szabályok 1.-3. kötet – 1. Alapelvek – Bevezető feltételek – A kocsik és szállítótartályok használata – A rakomány méretei – Rakodási módok és rakománybiztosítás – A rakomány letakarása – Rendkívüli küldemények – 2. Áruk – Rakodási információk – Fémtermékek – Faáruk – Mezőgazdasági termékek – Papír – Kövek, építőanyagok – Járművek és kerekes eszközök – Hajók – A kombinál forgalom szállítóegységei – Hordók – Rakodólapos áruk – Kábeldobok – Különleges berendezésű kocsik – 3. Vonalosztályok – Általános előírások – Példák a teherkocsik terhelési határának feliratozására (számítási példa) – A táblázatok összeállítása – Vonalosztályok jegyzéke Katonai küldemények kezelése E.101 sz. Általános Utasítás A normál nyomtávú villamosított vasútvonalak üzemére – Az utasítás hatálya – Fogalom meghatározások – Általános előírások – Rendkívüli helyzetben követendő eljárások

115

Értesítő


– Elsősegélynyújtás villamos baleseteknél – Rakodási engedély – 2.Függelék – 4.Függelék Rail Cargo Hungaria Zrt. Vagyonvédelmi utasítás Hálózati Üzletszabályzat alapismerete Vasútföldrajz (MÁV – Európa vasúthálózata) 4.18.3. A/1.2. Fuvareszköz gazdálkodási vizsga Felkészülési idő: – képzési program alapján: Elméleti:

40 óra

Gyakorlati:

30 óra

Az ismeretanyag leírása F.4. I – II. (C. 4. sz. Utasítás) A fuvareszköz gazdálkodás szerepe, elve, rendszere. – F.4.I-II., RIV, PPV utasítások teljes anyaga – Vasútikocsi jellegrajz album – Kiegészítő utasítások RIV Szabályzat: – A szabályzat érvényessége – A kocsik átmenete – A kocsik felhasználása – A kocsik kezelése: – Általános előírások – A kocsik üres hazaküldése – A kocsik bárcázása – Tisztítás, mosás, fertőtlenítés – Kocsibérek – Rakszerek, használati díjak – A „Mellékletek” és a „Minták” ismerete PGV Szabályzat: – Általános rendelkezések – A PGV kocsihasználati megállapodás fontosabb árufuvarozást érintő rendelkezései AVV Szabályzat – A szerződés tárgya, alkalmazási területe, felmondás, szerződés továbbfejlesztése – Az üzembentartó jogai és kötelezettségei – A vasúti kocsik műszaki engedélyezése és karbantartása – A vasúti kocsik feliratai és azonosítása – A üzembentartó hozzáférési joga – A vasúti vállalkozás jogai és kötelezettségei – A vasúti kocsik átvétele – A vasúti kocsik visszautasítása – A vasúti kocsik kezelése – A vasúti kocsik fuvarozási határideje és a felelősség

– Üres kocsik diszponálása – Tájékoztatás a vasúti kocsi üzembentartója részére – Vasúti kocsi átadása harmadik fél részére – Harmadik fél vasúti kocsijának átvétele – Vasúti vállalkozás őrizetében lévő vasúti kocsiban keletkezett károk megállapítása és kezelése – Kármegállapítás – A károk kezelése – Elveszett vasúti kocsik és elveszett alkatrészeik kezelése – Forgóvázak kezelése – Felelősség a vasúti kocsi elveszése és sérülése esetén – A használó vasúti vállalkozás felelőssége – A kártérítés mértéke – Az előző használók felelőssége – Kárenyhítési kötelezettség – Kárrendezés – Felelősség a vasúti kocsi által okozott károkért – Felelősségi alapelv – Felelősség az alkalmazottakért és más személyekért – Felelősségi alapelv – Egyéb rendelkezések – Rakodási szabályok – Leszámolások és kifizetések – Kártalanítási kötelezettség – Bírósági illetékesség – Elévülés – Nyelvek használata – Hatályba lépés – Mellékletek 1. melléklet: Jegyzék a részes üzembentartókról és a vasúti vállalkozásokról 2. melléklet: Fogalom meghatározások 3. melléklet: Üres vasúti kocsi kísérőlevél 4. melléklet: Teherkocsi kárjegyzőkönyv 5. melléklet: Feliratok és ismertetőjelek a teherkocsikon (külön kiadva) 6. melléklet: Teherkocsik kárjegyzéke AVV Kézikönyv 4.18.4. A/1.3. Fuvardíjszámfejtő szakvizsga Felkészülési idő: – képzési program alapján Elméleti:

60 óra

Gyakorlati:

40 óra

Az ismeretanyag leírása Rail Cargo Hungaria Zrt. Árudíjszabás I. Rész – Díjszabási feltételek a kocsirakományú küldemények és intermodális fuvarozási egységek fuvarozására belföldi és nemzetközi forgalomban

116

Értesítő


II. Rész Függelékek – 1. sz. Függelék, fuvardíjak, mellékdíjak – 2.a. sz. Függelék, belföldi kocsirakományú küldemények díjtételtáblázata – 2.b. sz. Függelék, nemzetközi kocsirakományú küldemények díjtételtáblázata – 3. sz. Függelék, intermodális fuvarozási egységek fuvardíjtétel táblázata III.Rész Mellékletek – 1. sz. melléklet Árudíjszabási kilométermutató – A díjszabási távolság megállapítása. Egységes nemzetközi árufuvarozási kilométermutató – Rail Cargo Hungaria Zrt. (DIUM) – alapismerete Köteléki díjszabások alkalmazása – DNUWT 9090.00 Német / Holland – Magyar – PSCUT 9199.00 Lengyel / Szlovák / Cseh – Magyar – ÖUT 7300.00 Osztrák – Magyar – RUWT 8392.00 Román – Magyar – SUGT 9624.00 Svéd – Magyar – IUT 9231.00 Olasz – Magyar – CSUSKWT 8352.00 Cseh / Szlovák / Magyar / Szlovén / Horvát – SAT 9250.00 Orosz – Osztrák Árukezelési és Elszámolási Utasítás – A belföldi és nemzetközi forgalomban használatos fuvarlevelek adatainak ellenőrzése, a fuvarlevelek kitöltése, fuvardíjak (fuvarköltségek) megállapítása‚ bérmentesítési számla kezelése‚ számfejtése, a fuvarlevelek elszámolására és beszállításukra vonatkozó előírások. Közvetlen elszámolás átmeneti forgalomban (DA, 2a* alkalmazása Mellékletek – Belső szállítású küldemények kezelése, költségeinek felszámítása a kísérőlevélen Mellékdíj tabló – A Rail Cargo Hungaria Zrt. árufuvarozáshoz kapcsolódó szolgáltatási tevékenységeinek jegyzéke CIM fuvarlevél adatkatalógus Bérmentesítési számla adatkatalógus

3. sz. Kézikönyv Vasúti árufuvarozással kapcsolatos szolgáltatások – kiegészítő szolgáltatások díjainak megállapítása – bérelt rakodóterületen nyújtott szolgáltatásokért fizetendő díjak megállapítása – saját célú pályahálózaton nyújtott szolgáltatásokért fizetendő díjak megállapítása Árukezelési és Elszámolási Utasítás – Az elszámolási folyamatok általános szabályai – Az elszámoló helyi szolgálat ellátásának tárgyi feltételei – Szolgálati helyiségek, szekrények szükségessége – Bélyegzők, nyomtatványok – Árufuvarozási teljesítmények és szolgáltatások díjainak kiegyenlítése – Az elszámoló helyek kezelésének átadására vonatkozó általános szabályai – Az árufuvarozási tevékenységhez és annak ellátásához kapcsolódó bevételek és kiadások el-és leszámolása – Fuvarlevél elszámolása belföldi forgalomban – Fuvarlevelek elszámolása nemzetközi forgalomban – Kiegészítő elszámolások belföldi és nemzetközi forgalomban – Fuvarköltségek felszámítása szigorúan elszámolandó nyomtatványokon – Fuvarozási és egyéb teljesítések elszámolása – Elárusítható nyomtatványok el- és leszámolása – Elszámoló helyi leszámolások – Intermodális fuvarozási egységek elszámolása – Üzemváltó állomási/határállomási elszámoló helyek feladatai – Kísérőokmányok kezelése, elszámolása – Az általánostól eltérő elszámolási rendelkezések – Mellékletek – Belsőszállítású küldemények elszámolása AIM AIM kézikönyv Katonai küldemények fuvarozására vonatkozó elszámolások A hatályos pénzügyi, számviteli rendelkezések 4.18.6. A/2. Egyszerűsített árufuvarozási szakvizsga

4.18.5. A/1.4. Elszámolási előadói vizsga Felkészülési idő: – tanfolyam (képzési program alapján): Elméleti:

40 óra

Gyakorlati:

30 óra

A vizsgára bocsátás feltételei: – nincs A felkészülés módja: – tanfolyam keretében Felkészülési idő: – képzési program alapján:

Az ismeretanyag leírása Rail Cargo Hungaria Zrt. Árudíjszabása – mellékdíjak, egyéb szolgáltatások díjainak megállapítása 117

Elméleti:

60 óra

Gyakorlati:

20 óra

Értesítő


A vizsgabizottság összetétele: – A szolgálati hely vezetője vagy megbízottja – vizsgabiztos – Oktató – ÜT megbízottja – Tanfolyam esetén kijelölt vizsgabizottság A vizsga leírása és követelményei: A vizsga összetett. Írásbeli/gyakorlati kompetencia vizsgálat:

Árufuvarozási feladatok megoldása, nyomtatvány kitöltés használatával. Vasúti teherkocsik, kezelésük, továbbításuk. A feladatokat hagyományos papíralapú, illetve számítógépes szimulációs környezetben vagy a kettő kombinációjával kell elvégeztetni. A feladatoknak a munkaterületre vonatkozóan átfogónak, és az árufuvarozási témát lefedőnek kell lennie.


2 óra

Szóbeli:



10-15 perc

Az ismeretanyag leírása A vasúti árufuvarozás belföldi és nemzetközi szabályainak alapismerete Árukezelési és Elszámolási Utasítás – Az Utasítás célja – Felelősség az utasítás rendelkezéseinek megtartásáért A szolgálat ellátásának személyi és tárgyi feltételei – Felvilágosítás fuvarozott küldeményekről – A vasúti kocsi kiállítása, a kocsi átadása az ügyfél részére, a kocsi megrakása – Az üres kocsi és az áru tömegének megállapítása – A küldemények vizsgálata, a fenntartás – Fuvarozásból kizárt és feltételesen fuvarozható tárgyak ismerete – Rakodási szabályok, rakodási rendellenességek – Fuvarlevelek fajtái, kitöltésük, bejegyzett adatok módosítása – Kocsijegyzékek kezelése belföldi és nemzetközi forgalomban – Figyelmeztető bejegyzések a fuvarleveleken Kocsizárak fajtái, alkalmazásuk, kocsizárak adatainak bejegyzése a fuvarlevélre

– Rakott kocsik vizsgálata a áru felvétele, illetve vonatba sorozás előtt Vasúti kocsik bárcázása – Fuvarozási napló ismerete – Árukíséret Visszkereseti eljárások belföldi és nemzetközi forgalomban – Fuvarlevelek kezelése, jegyzékek (átadási, átmeneti, leadási / kitöltése, kezelése Irányítási Szabályzat, Határátmenetek Jegyzéke: – Árufuvarozáshoz használt bárcák ismerete, használata‚ a bárcák adatai – Iránypontszámok ismerete, feltüntetése a bárcákon és a fuvarleveleken Rakodási Szabályok 3. kötet – Vonalosztályok – Általános előírások – Példák a teherkocsik terhelési határának feliratozására (számítási példa) – A táblázatok összeállítása – Vonalosztályok jegyzéke F. 4. I. sz. Utasítás, – Az üres kocsi kísérőlevél használata (V11780/2002. sz. VHU 2. 9. p.) Veszélyes áruk vasúti fuvarozása Általános RID ismeretek, kapcsolatos alapfogalmak Fuvarokmányok kitöltése, Narancssárga veszélyt jelölő tábla, veszélyességi bárcák Teendők veszélyes árukkal előforduló rendkívüli eseményeknél SZMGSZ 2. sz. melléklete E.101 sz. Általános Utasítás A normál nyomtávú villamosított vasútvonalak üzemére – Az utasítás hatálya – Fogalom meghatározások – Általános előírások – Rendkívüli helyzetben követendő eljárások – Elsősegélynyújtás villamos baleseteknél – Rakodási engedély – 2.Függelék – 4.Függelék B. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő forgalmi szakvizsgák 4.18.7. B/1. Forgalmi szakvizsga A vizsgára bocsátás feltételei: – Munkakörre előírt árufuvarozási kereskedelmi szakvizsga

118

A felkészülés módja: – tanfolyam keretében

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. Tevékenység végzésénél jelentkező veszélyforrások és az ellenük való védekezés módja, kapcsolódó egészségügyi ismeretei Egyen-, munka-, formaruházat, védőeszközök használata, alkalmazása Egyéb szükséges munkabiztonsági ismeretek

Felkészülési idő: – képzési program alapján: Elméleti:

376 óra

Gyakorlati:

80 óra

F.1. sz. Jelzési Utasítás

A vizsgabizottság összetétele: – A szolgálati hely vezetője vagy megbízottja – Vizsgabiztos – Oktató – ÜT megbízottja – Tanfolyam esetén kijelölt vizsgabizottság

1. fejezet: (1.1. alfejezet): Az utasítás hatálya, Az utasítás tartama (1.2. alfejezet): Fogalom meghatározások: alakjelző, állomás előtti szakaszolás, áramszedő, bejárati jelző, biztosított főjelző,biztosított tolatásjelző; csonka vágány, fázishatár, fedezőjelző, fényjelző, fénysorompó, fényvisszaverős kialakítású jelző, figyelmeztető jel, gurításjelző, hallható jelzés, jelzés, jelzőárboc, jelzőeszköz, jelzőhíd, jelzőkocsi, kézi állítókészülék, kézijelzés, kijárati jelző, kisiklasztó saru, központi állítás, lassan bejárandó pályarész, legnagyobb sebesség, szabadlátás korlátozottsága, szabványos állás, távolbalátás korlátozottsága, teljes sorompó, tolatásjelző, tolópad, ütközőbak; vasúti járműmérleg, vágány, vágányzárósorompó, vonat eleje, vonat vége, zárjelző, zsámolyozóvágány (1.3. alfejezet): Jelzést, továbbá figyelmeztetést adó eszközök és berendezések; A hallható és látható jelzések alkalmazása; A jelzésadás ideje, helye, módja; Figyelési kötelezettség; Eljárás eltérő értelmű egyidőben adott jelzések, továbbá kétes értelmű jelzések esetén; A jelzőeszközök kéznél tartása; A jelzők csoportosítása; Jelzők, jelzőeszközök és figyelmeztető jelek helye; Jelzőárbócok színezése (1.3.10.p. 1.3.14.p. nem)

A vizsga leírása és követelményei A vizsga összetett. Írásbeli:

12 vizsgakérdés Megoszlása: 3 F.1. 2 F.2., 2 F.2. Függelékei 2 F.7. 2 E.2., 1 E.12.


4 óra

Szóbeli:

3 vizsgatétel A vizsgakérdések tételenkénti megoszlása: 1. vizsgatétel: 2 F.1. 2. vizsgatétel: 2 F.2., 1 F.2. Függelékei, 1 F.7. 3. vizsgatétel: 1 E.12., 1 E.2., Műszaki táblázatok I-II.


2. fejezet: (2.1. alfejezet): A főjelzők felsorolása ;A főjelzők feladata (2.12. alfejezet): Az előjelzők alkalmazása; Az előjelzők csoportosítása (csak a 2.12.2)

1 óra

A tananyag leírása Általános munkabiztonsági ismeretek A tevékenységre vonatkozó munkairányítás és felügyelet rendszere és munkavédelmi követelményei Veszélyhelyzet esetén követendő magatartás, feladatok Vasúti technológiai területeken történő közlekedés, munkavégzés biztonsági szabályai Tevékenységgel kapcsolatos oktatási, képzési követelmények Baleset, rosszullét stb. esetén követendő magatartás, alapvető ismeretei Technológiai szabályozásokban, utasításokban, biztonsági szabályzatokban lévő, a tevékenységgel összefüggő munkabiztonsági követelmények, ismeretek Tevékenység biztonságos ellátásának munkavállalói magatartási szabályai

4. fejezet: A tolatási mozgást szabályzó jelzők csoportosítása; A tolatásjelzővel egyesített fény főjelzők alkalmazása (csak a 4.2p.); A tolatásjelzők; A gurításjelzők (4.4.2.-ig) 5. fejezet: (5.2. alfejezet): Az útátjárók alkalmazása; (5.4. alfejezet): A vasúti útátjáró kezdete jelző teljes alfejezet (5.5. alfejezet): A váltójelző teljes alfejezet (5.6. alfejezet): A vágányzáró jelző teljes alfejezet (5.7. alfejezet): A megállás helyének megjelölése; A megállás helye-jelző; A megállás helye-jelző alkalmazása (5.7.3.2.;5.7.3.3 nem kell) (5.8. alfejezet): A biztonsági határjelző teljes alfejezet

119

Értesítő


(5.16. alfejezet): A járhatatlan pályarész fedezése; A megállj-jelző előjelzője; A megállj jelző 6. fejezet: (6.2. alfejezet): Figyelj (csak a 6.2.1); A vonat indul (6.3. alfejezet). A tolatásközben alkalmazható kéziés hangjelzések teljes alfejezet (6.5. alfejezet): A jelzőőrök jelzései teljes alfejezet 7. fejezet: (7.1. alfejezet): A vonatok elejének jelzése; A vonat végének jelzése; Jelzések a tolatás végző járműveken; Jelzések a postakocsikon és mozgáskorlátozottak szállítására kialakított kocsikon(csak a 7.1.5); Jelzések a személyek által elfoglalt kocsikon (csak a 7.1.6) (7.2. alfejezet): A vonaton alkalmazandó jelzésekkel kapcsolatos rendelkezések teljes alfejezet 9. fejezet: Űrszelvénybe nyúló létesítményre figyelmeztető jel; Nagyfeszültségre figyelmeztető jel; Villamos távvezeték biztonsági övezetére figyelmeztető jel; Villamos előfűtésre figyelmeztető jel 1. sz. függelék: vonatkozó pontja F.2. sz. Forgalmi Utasítás 1. fejezet: (1.1. alfejezet): Az utasítás hatálya; Az utasítás tartama; Kiegészítő utasítások, segédkönyvek; Végrehajtási utasítások (csak az 1.1.4); Az utasítások kezelése; Az utasítás rendelkezéseinek értelmezése (1.2. alfejezet): Fogalom meghatározások: Állomás; Állomás területe; Állomásfőnök; Állomáskezelő; Állomásközi távbeszélő; Állomási személyzet; Anyavágány; Átmenő fővágány; Átszelési kitérő,; Biztosított szolgálati hely; Csatlakozó állomás; Csomóponti kiszolgáló vonat; Csökkentett üzemvitel; Egyszerű kitérő; Elágazó állomás; Elegy, Elsodrási határ; Emelt peron; Eseménykönyv eseménylap; Fejállomás; Felügyeleti hatóság; Felügyeleti szolgálat; Feszültségmentesítés; Féksaru; Forgalmi szolgálat; Forgalmi szolgálattevő; Forgalmi vonalirányító; Fővágány; Hangrögzítő berendezés; Helyes és helytelen vágány; Helyi forgalmi távbeszélő; Hidegen továbbított mozdony; Hordozható rádió; Ikermotorkocsi; Jelenlétes forgalmi szolgálattevő; Jelzőőr; Jobb és a bal vágány; Kezdőpont végpont, Kínálati menetrend; Kitérő, Kocsimester; Kocsirendező; Középállomás; Központi forgalomirányító szolgálat; Különvonat; Külső forgalmi szolgálattevő; Mozdonyvezető mellett figyelő szolgálatot ellátó dolgozó; Megállórakodóhely; Mellékvágány; Mobil telefon; Motorkocsi; Motorvonat; Mozdony; Mozdonyszemélyzet; Mozdonyvezető; Nyílt vonal; Nyomtávolság; Operatív vonat; Osztott munkaidő; Pályaelágazásnak minősülő sajátcélú vasúti pályahálózat; Pályasebesség; Pályaszemélyzet; Pályaszinti vágánykeresztezés; Rakodóhely;

Rakszelvény; Rendelkezési szakasz; Rendelkező állomás; Rendes vonat; Rendező-pályaudvar; Rendkívüli áthaladás; Rendkívüli esemény; Rendkívüli vonat; Rögzítő saru; Rugós váltó; Sajátcélú vasúti pályahálózat; Szállítmánykísérő; Személyszállító vonat; Szigetperon; Szolgálati felsőbbség; Szolgálati főnök; Szolgálati hely; Szolgálati vonat; Technológiai szünet; Tehervonat; Térfőnök; Tolatás; Tolatásvezető; Tolatószemélyzet; Tolómozdonnyal közlekedő vonat; Tolt vonat; Utasítást adó hangszórós berendezés; Utasperon; Ügyeleti szolgálat; Űrszelvény; Üzemszünet; Vágányfonódás; Vágányzár; Váltókezelő; Vegyesvonat; Vezető váltókezelő; Vezérlőkocsi, Védőváltó; Vonali kocsirendező; Vonali távbeszélő; Vonali tolatásvezető; Vonat; Vonathossz megállapítása; Vonatszemélyzet; Vonattalálkozás; Utasítás szövegében előforduló kifejezések, (1.3. alfejezet): Beosztás önálló szolgálattételre; Vizsgakötelezettség (csak a 1.3.2.); Vizsga a távközlő és a biztosítóberendezés kezeléséről; Vizsga a villamosított vonalakra; Az utasítás ismerete a vizsgák újabb letétele; Önképzés (1.4. alfejezet):Felelősség; Magatartás a vágányok között; Idegen személyek tartózkodása a vasúti területen; Az egy személy által kiszolgált mozdony vezetőjének cselekvőképtelensége;Biztonságos munkavégzésre alkalmas állapot; Munkahely elhagyása; Rendelkezések adása és végrehajtása Munkavégzés rendkívüli helyzetben ; Parancskönyv; Egyenruha szolgálati jelvény viselése; Dohányzás nyílt láng használata; Jelentkezés szolgálattételre (csak a 1.4.12.,1.4.12.1); Szolgálatátadás-átvétel folytatólagos szolgálat esetén(csak az 1.4.14);Szolgálatátadás-átvétel szolgálat megszakítás, szolgálatszünetelés esetén (csak a 1.14.15.p.); Ellenőrzési kötelezettség (csak a 1.4.16/C pont); Közlemények nyugtázása, előjegyzése (csak a 1.4.17.) (1.5. alfejezet): Létesítmények berendezések jelölése; Hibaelőjegyzési könyv; Világítás, lámpagondozás (csak a 1.5.4.1p.); Szolgálati órák 2. fejezet: (2.1. alfejezet): A váltók alkatrészei teljes alfejezet (2.2. alfejezet): A váltók csoportosítása forgalmi szempontból teljes alfejezet (2.6. alfejezet): A váltók szabványos állása teljes alfejezet (2.7. alfejezet): Teendők a szabad vágányút biztosítására (csak a2.7.5/f) (2.8. alfejezet): A váltók használhatóságának forgalmi feltételei; A használhatóság ellenőrzése; A használhatóság ellenőrzése váltóállítás közben (csak a 2.8.4.2) (2.9. alfejezet): Váltó állítás tolatás részére (2.9.2.1.nem);Váltóállítás ideje ;Váltófelvágás (csak 2.9.4., 2.9.4.1, 2.9.4.2.) (2.11. alfejezet): Váltózárkulcsok és védelmi beren-

120

Értesítő


dezések zárkulcsainak a megjelölése A kezelés általános szabályai 3. fejezet: Az útsorompó kezelés általános szabályai; Jelzőőrök alkalmazása (3.11.2.p. nem) 4. fejezet: (4.1. alfejezet): Alapszabályok; A tolatás engedélyezése (4.1.2.p. nem); Értesítés a tolatás engedélyezéséről (a 4.1.3.és 4.1.3.1.); Tolatásvezető kijelölése (csak a 4.1.5., 4.1.5.2.); Tolatásvezető teendői; Tolatásban résztvevők kötelességei (4.1.7.2,4.1.7.3. nem) Tolatás személyek felé és át nem tekinthető vágányra Tolatás fokozott gonddal tolatandó járművekkel; Tolatás engedélyezése javító, tisztító stb. vágányokon Tolatás mérlegvágányon; Tolatás útátjárón át; Tolatási sebesség; Fékezési módok tolatás közben; Fékezés kézifékkel; Fékezés légfékkel; Féksaru alkalmazása (4.2. alfejezet): Tolatás emberi erővel teljes alfejezet 5. fejezet: (5.1. alfejezet): Védekezés tolatás befejezése után továbbá végállomásra vagy feloszlató állomásra érkezett vonatoknál (teljes alfejezet) (5.4. alfejezet): Felelősség a megfutamodás elleni biztosításért teljes alfejezet 6 fejezet: Kocsi és vonatvizsgálat teljes fejezet 7. fejezet: Kapcsolókészülékek; Kapcsolás középütközős önműködő kapcsolókészülékkel; Kapcsolás csavar kapoccsal; Kapcsolás merev kapcsolórúddal; Kapcsolás a rakománnyal; Kapcsolásra kötelezett dolgozók 9. fejezet: Vonatok terhelése teljes fejezet 10. fejezet: A vonatok hossza teljes fejezet 11. fejezet: Általános rendelkezések; Általános besorozási tilalom; Vegyesvonatok összeállítása; Tehervonatok összeállítása; Poggyászkocsi stb. besorozása; Robbanásveszélyes továbbá tűzveszélyes bárcával ellátott kocsik besorozása; Fertőtlenítendő kocsik besorozása; Merev kapcsolórúddal vagy rakománnyal összekapcsolt kocsik besorozása; Kisiklott kocsik besorozása; Törött hordrogójú kocsik besorozása; Hőnfutott kocsik besorozása; Áruként feladott saját kerekeiken futó járművek szállítása; A vasút külön engedélyével fuvarozható rendkívüli küldemények továbbítása;

15. fejezet: (15.1. alfejezet): Figyelési tájékozódási és értesítési kötelezettség (csak a 15.1.12.4.) 16. fejezet: (16.4. alfejezet): Magatartás állomáson való tartózkodás közben, vonatátadás (16.5. alfejezet): Tehervonaton utazó kísérők figyelmeztetése (16.6. alfejezet): Utazás mozdonyon (csak a 16.6.1./f) 19. fejezet Forgalmi szolgálat végzése télen teljes fejezet 20. fejezet: Rendkívüli események teljes fejezet F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 1. sz. Függelék: Fővonalanként üzemeltetett vasútvonalak felsorolása teljes függelék 2. sz. Függelék: Kiegészítő utasítások jegyzéke teljes függelék 3. sz. Függelék: Anyag halom és tárgyak elhelyezése a pálya mentén; Kapcsolás középütközős nem önműködő kapcsolókészülékkel; Kapcsolás merev kapcsolórúddal; Elegytömeg megállapítása A vonatok összeállítása; Általános besorozási tilalom; Merev kapcsolórúddal és csak rakománnyal öszszekapcsolt kocsik; Rakodás a nyílt vonalra kiállított kocsikba 6. sz. Függelék: (6.5. alfejezet): Szolgálati helyiségek; Szolgálati órák; (6.7. alfejezet): Útsorompók sorompókezelés a szolgálatszünetelés tartama alatt teljes alfejezet (6.8. alfejezet): Alapszabály (6.9. alfejezet): Védekezés járműmegfutamodások ellen (6.13. alfejezet): A vonatközlekedés lebonyolítása (6.13.) (6.14. alfejezet): 6.14.4.3. 8. sz. Függelék: Távbeszélő jelzése; A vágányok számozása; A váltók számozása; Kisiklasztósaruk és vágányzáró sorompók jelölése; Helyszínrajz; Anyag halom és tárgyak elhelyezése a pálya mentén 12. sz. Függelék: Gurítási szalasztási tilalom, óvatosan tolatandó járművek felsorolása teljes függelék

13. fejezet: A menetrend szerepe; A menetrend fajtái 14. fejezet: A rendes vonatok kijelölése; A rendes vonatok forgalomba helyezése

13. sz. Függelék: Veszélyes áruval rakott kocsik vonatba sorozására vonatkozó előírások teljes függelék

121

Értesítő


17. sz. Függelék: Általános rendelkezések; Körzet és zóna beosztás; Időcsoportok; Számok helyi értéke a vonatszámokban (17.4.3.-tal bezárólag) 25. sz. Függelék: Önműködő kapcsolókészülékkel felszerelt, széles nyomtávról normál nyomtávra átszerelt kocsik továbbítására és kezelésére vonatkozó előírások teljes függelék 26. sz. Függelék: Poggyászkocsi besorozási; Robbanásveszélyes tűzveszélyes bárcával ellátott kocsik besorozása 27. sz. Függelék: A vasút külön engedélyével fuvarozható rendkívüli küldemények továbbítása teljes függelék 30. sz. Függelék: (30.1. alfejezet): Gurítódombos rendező-pu, Kocsi(elegy) feldolgozást rendszeresen végző állomás, Gurítódomb, Felhúzóvágány, Kihúzóvágány, Gurítóvágány, Összekötővágány, Irány(rendező)vágányok, Gurításvezető, Kocsitolórúd (30.5. alfejezet): Tolatási módszerek (30.5.2. nem); Tolatás bejárással 33. sz. Függelék: (33.1. alfejezet): A függelék tartalma (33.2. alfejezet): A szállított közúti járművekre és a rakodásra vonatkozó előírások, követelmények teljes alfejezet (33.4. alfejezet): A RO-LA vonat vontatásánál a fékberendezés kezelésére vonatkozó előírások teljes alfejezet (33.5. alfejezet): A RO-LA vonatok összeállítása teljes alfejezet (33.6. alfejezet): A RO-LA vonatok közlekedésével kapcsolatos forgalomszabályozási előírások (csak a 33.6.7-33.6.9. p.) (33.7. alfejezet): A RO-LA vonatok közlekedtetésével kapcsolatos egyéb rendelkezések (csak a 33.7.1., 33.7.5.-33.7.7 p.) 1. sz., 3. sz. mellékletek: teljes mellékletek Az F.7.sz. Utasítás a kocsiadatok felvételére és kezelésére Általános rendelkezések Kocsiadatfelvétel: Kocsiadatok felvételével kapcsolatos általános rendelkezések: Kocsiadatfelvétel végzése Kocsiadatfelvétel módszerei Kocsiadatfelvétel végrehajtása Vonatvizsgálat adatfelvételkor Adatfelvétel rendkívüli vonatfeloszlatás, továbbítás közbeni lemondás esetén

Kocsiadatok rögzítésének szabályai Korlátozás, kezelés kódok alkalmazása A Megjegyzések rovat vezetése Vonatátvétel: Általános előírások Vonatelőkészítés: Nem személyszállító vonatok Vonatterhelési kimutatása: Fuvarokmányok kezelése 1., 2., 3.sz. melléklet ismerete. Az E.2.sz. Fékutasítás Vonatok fékpróbája: Teljes fékpróba: Raksúlyváltók kezelése Raksúlyváltók állásának ellenőrzésére és kezelésére kötelezett személyek (3.1.40.p.) Kézi állítású raksúlyváltók (3.1.41.p.) Mérlegelt kocsik raksúlyváltó állása (3.1.42.4.1.43.p.) Nem mérlegelt kocsik raksúlyváltó állása (3.1.44.3.1.45.p.) Széles nyomtávolságú vasutak normál nyomtávolságú forgóvázzal közlekedő teherkocsijainak raksúlyváltói (3.1.46.-3.1.49.p.) Kiiktatott fékberendezésű kocsik raksúlyváltói (3.1.50.p.) Nem kezelhető raksúlyváltók (3.1.51.-3.53.p.) Az állvatartáshoz szükséges fékberendezés próbája (3.5.1.-3.5.6.p.) A vonatok megfékezettségének megállapítása Féksúly, féksúlyszázalék, fékút Alapfogalmak (4.1.-4.1.3.p.) A vonat teljes tömegének megállapítása (4.5.4.5.3.p.) A vonat tényleges féksúlyszázalékának megállapítása (4.6.p.) Az állvatartáshoz szükséges féksúly kiszámítása (4.7-4.7.3.p.) E.12.sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás Általános rész (1.-1.4.10.3.p.) A kocsik vizsgálata (2.-2.7.p.) A kocsik karbantartása és javítása: Általános rendelkezések (3.1.-3.1.10.p.) A kocsik időszakos vizsgálatai és javításai (3.2.3.2.11.p.) A kocsik szükség szerinti javítása (3.3.-3.3.4.p.) Rendkívüli intézkedést igénylő javítások (3.4.-3.4.2.p.) Veszélyes áruval rakott kocsik műhelybe állítása (3.5.p.) A kocsik hűtése-fűtése, világítása és egyéb villamos berendezései (4. 4.6.p.) A teherkocsik tisztítása (5.1.p.) 3., 5., 7., 16., 21. sz. mellékletek

122

Értesítő


Műszaki Táblázatok I., II.

2. példa: A meghatározott vonat vonatösszeállítási adatai alapján a vonat elegytömegének megállapítása és összehasonlítása a Szolgálati menetrendkönyvben megadott rendes vonatterheléssel. A kiválasztott vonat féktechnikai és forgalmi szempontú vonathosszának, valamint a haladó és az álló vonat megfékezettségének megállapítása.

Közlekedési Határozmányok 1., 3., 9. – 10. Táblázatai 4.18.8. B/2. Mozdonyvezetői forgalmi vizsga A vizsgára bocsátás feltételei: − nincs

A tananyag leírása

A felkészülés módja: − tanfolyam keretében

Általános munkabiztonsági ismeretek A tevékenységre vonatkozó munkairányítás és felügyelet rendszere és munkavédelmi követelményei Veszélyhelyzet esetén követendő magatartás, feladatok Vasúti technológiai területeken történő közlekedés, munkavégzés biztonsági szabályai Tevékenységgel kapcsolatos oktatási, képzési követelmények Baleset, rosszullét stb. esetén követendő magatartás, alapvető ismeretei Technológiai szabályozásokban, utasításokban, biztonsági szabályzatokban lévő, a tevékenységgel öszszefüggő munkabiztonsági követelmények, ismeretek Tevékenység biztonságos ellátásának munkavállalói magatartási szabályai Tevékenység végzésénél jelentkező veszélyforrások és az ellenük való védekezés módja, kapcsolódó egészségügyi ismeretei Egyen-, munka-, formaruházat, védőeszközök használata, alkalmazása Egyéb szükséges munkabiztonsági ismeretek

Felkészülési idő: − képzési program alapján: Elméleti:

Az országos közforgalmú vasúti dízelés villamos járművezető-képző Tanfolyam és Útmutatóban (3632/1997. KF.) meghatározottak szerint.

Gyakorlati:

mozdonyvezetők részére előírt gyakorlati idő

A vizsgabizottság összetétele: – A szolgálati hely vezetője vagy megbízottja – Vizsgabiztos – Oktató – ÜT megbízottja – Tanfolyam esetén kijelölt vizsgabizottság A vizsga leírása és követelményei A vizsga összetett. Írásbeli:

15 vizsgakérdés Megoszlása: 4 F.1. 7 F.2., F.2. Függelékei 1 F.7. 1 E.2. *2 számítási példa


4 óra

Szóbeli:

4 vizsgatétel, Megoszlása: 1. vizsgatétel: 3 F.1. 2. vizsgatétel: 3 F.2., 3. vizsgatétel: 2 F.2. Függelékei, 4. vizsgatétel: 1 D.2., 1 E.2., 1 F.7.


1 óra

F.1.sz. Jelzési Utasítás Az utasítás teljes anyagának ismerete F.2. sz. Forgalmi Utasítás

*1. példa: A Szolgálati menetrendkönyvekből meghatározott vonatszám alapján a kiválasztott vonat Műszaki táblázatok I. kötete szerinti legnagyobb terhelésének megállapítása.

1. fejezet: (1.1. alfejezet): Az utasítás hatálya, Az utasítás tartama”Kiegészítő utasítások, segédkönyvek végrehajtási utasítások Az utasítások kezelése, Az utasítások kéznél tartása, Az utasítások rendelkezéseinek értelmezése (1.2. alfejezet): Állomás (pályaudvar) Állomás területe, Állomásfőnök, állomásközi távbeszélő, állomási személyzet, Anyavágány(Líravágány), Átmenő fővágány, Átszelési kitérő, Biztosított szolgálati hely, Csatlakozó állomás, Csomóponti kiszolgáló vonat, Deltavágány, Egyszerű kitérő, Elágazó állomás, Elegy, Ellenmenet-és utolérést kizáró berendezés, Elsodrási határ, Eseménykönyv, Eseménylap, Éberségellenőrző (éberségi) berendezés, Fejállomás, Felügyeleti hatóság, Feszültségmentesítés, Féksaru, Felhatalmazás, Forgalmi kitérő, Forgalmi szolgálat, Forgalmi szolgálattevő, Forgalmi vonalirányító, Fővágány Hangrögzítő berendezés, Helyes és helytelen vágány, Hidegen továbbított

123

Értesítő


mozdony, Hordozható rádió, Iker motorkocsi, Ingavonat, Intendon vagy azzal azonos biztonságot nyújtó éberségi berendezés, Jegyvizsgáló, Jelenlétes forgalmi szolgálattevő, Jelzőőr, Jobb és bal vágány, Kezdőpont, végpont, Kitérő, Kocsimester, Kocsirendező, Középállomás, Központi forgalomirányító szolgálat (KÖFI), Különvonat, Külső forgalmi szolgálattevő mozdonyvezető mellett figyelő szolgálatot ellátó dolgozó, Megállóhely, Megálló-rakodóhely, Mellékvágány, Mentesítő vonat, Mobil telefon, Motorkocsi, Motorvonat, Mozdony, Mozdonyrádió, Mozdonyszemélyzet, Mozdonyvezető, Nem biztosított szolgálati hely, Nyílt vonal (pálya), Nyomtávolság, Operatív vonat, Pályaelágazás, Pályaelágazásnak minősülő sajátcélú vasúti pályahálózat, Pályasebesség, Pályaszemélyzet, Pályaszinti vágánykeresztezés, Pályatelefon, pilóta, rakodóhely, Rakszelvény, Rendelkezési szakasz, Rendelkező állomás, Rendes (kijelölt) vonat, Rendező-pályaudvar, Rendkívüli áthaladás, Rendkívüli esemény, Rendkívüli vonat, Rögzítő saru, Rugós váltó, Sajátcélú vasúti pályahálózat, Sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló vonat, Szállítmány kísérő,Személyszállító vonat, Szigetperon, Szolgálati felsőbbség, Szolgálati főnök, Szolgálati hely, Szolgálati vonat, Technológiai szünet, Tehetvonat, Térközbiztosító berendezés, Térfőnök, Tolatás, Tolatásvezető, Tolatószemélyzet, Tolómozdonnyal közlekedő vonat, Tolt vonat, Utasítást adó hangszórós távbeszélő, Utasperon, Útsorompó kezelő, Űrszelvény, Vágányfonódás, Vágányút, Vágányzár, Váltókezelő, Vegyesvonat, Vezető jegyvizsgáló, Vezető váltókezelő, Vezérlőkocsi, Vonali kocsirendező, Vonali tolatásvezető, Vonat, Vonathossz megállapítás, Vonatjelentőőr, Vonatkezelő-levelező,kirakó, Vonatkísérő személyzet, Vonatszemélyzet, Vonattalálkozás, Vontatási telep, Az utasítás szövegében előforduló kifejezések (1.3. alfejezet): Beosztás önálló szolgálattételre, Vizsgakötelezettség,(1.3.2.1 nem), Vizsga a távközlő és a biztosítóberendezés kezeléséből első bekezdése, Vizsga a villamosított vonalakra, Az utasítás ismerete a vizsgák újabb letétele, Önképzés (1.4. alfejezet): 1.4.1., Felelősség, Magatartás a vágányok között, Idegen személyek tartózkodása vasúti területen, Az egy személy által kiszolgált mozdonyvezetőjének cselekvőképtelensége, Biztonságos munkavégzésre alkalmas állapot, Munkahely elhagyása, Rendelkezések adása és végrehajtása, munkavégzés rendkívüli helyzetben Parancskönyv, Egyenruha, szolgálati jelvény viselése, Dohányzás, nyílt láng használata, Jelentkezés szolgálattételre, Ellenőrzési kötelezettség 1.4.16.c. Közlemények nyugtázása,előjegyzése (1.4.17.2 p. nem) (1.5. alfejezet): Létesítmények, berendezések jelölése, Világítás lámpagondozás (1.5.4.1p.nem) Szolgálati órák (1.5.5 nem)

2. fejezet: (2.1. alfejezet): A váltók alkatrészei (teljes alfejezet) (2.2. alfejezet): A váltók csoportosítása forgalombiztonsági szempontból (teljes alfejezet) (2.4. alfejezet): Sebesség a váltókon (teljes alfejezet) (2.7. alfejezet): Teendők a szabad vágányút biztosítására (csak a 2.7.5.1.c) (2.8. alfejezet): A használhatóság forgalmi feltételei, A használhatóság ellenőrzése (csak a c pont) A használhatóság ellenőrzése váltóállítás közben (csak a 2.8.4.2 p). (2.9. alfejezet): Váltóállítás tolatás részére (csak a2.9.2.2 p.) A váltó állítás ideje, Váltóelvágás (2.9.4.4 nem) 3. fejezet: Az útsorompó kezelés általános szabályai, (csak a 3.1., 3.1.6 p.)Eljárás a nyíltvonali fénysorompó használhatatlansága esetén.(3.6,3.6.5 p.nem) Eljárás az állomási fénysorompó használhatatlansága esetén,Eljárás teljes sorompó használhatatlansága esetén Jelzőőrök alkalmazása (csak a 3.11.1 p)Eljárás a Vasúti átjáró kezdete-jelző illetve az Útátjárójelző hiánya esetén. 4. fejezet: (4.1. alfejezet): Alapszabályok, A tolatás engedélyezése, Értesítés a tolatás engedélyezéséről (4.1.3.5 nem) Tolatás megszüntetése és folytatása (csak a 4.1.4 p) Tolatásvezető kijelölése (4.1.5.1 nem) A tolatásvezető teendői (csak a 4.1,6) A tolatásban résztvevők kötelességei (4.1.7.2 nem) Tolatás nyílt vonal felé, tolatás személyek felé és át nem tekinthető vágányra, Tolatás fokozott gonddal tolatandó járművekkel (csak a 4.1.13., 4.1.13.3) Tolatás mérlegvágányon, Mozdonyok mozgásának szabályozása, A tolatóvágányút beállításának közlése, A mozdonyok megindítása, Tolatási sebesség, Fékezési módok tolatás közben, Fékezés kézifékkel, Fékezés légfékkel (4.3. alfejezet): A mozdonyok helyzete, mennyisége, A mozdonyszemélyzet jelenléte, Tolatás ingavonattal, Tolatás szalasztással, Szalasztható kocsik mennyisége (csak a4.3.5.1p) (4.4. alfejezet): Tolatás a vágányúttól jobbra illetve balra fekvő vágányokon a vágányút érintése nélkül,első bekezdése 5. fejezet: (5.1. alfejezet): Védekezés a tolatás befejezése után, továbbá végállomásra vagy eloszlató állomásra érkezett vonatoknál (teljes alfejezet) (5.2. alfejezet): Eljárás vonatszakadás alkalmával (teljes alfejezet) (5.3. alfejezet): A megfutamodott járművek megállítása (5.3.4.,- 5.3.6.) (5.4. alfejezet):Felelősség a megfutamodás elleni biztosításért (csak a 5.4.2.f. alpont,)

124

Értesítő


6. fejezet: Műszaki kocsivizsgálat, Vonatkisérő személyzet teendői (csak a 6.4 pont) 7. fejezet: Kapcsolókészülékek, Kapcsolás középütközős önműködő kapcsolókészülékkel, Kapcsolás csa varkapoccsal,Szükségkapcsolás,Kapcsolás segélyvonókészülékkel,Hóeke kapcsolása, Más alkatrészek kapcsolása, Kapcsolásra kötelezett dolgozók Mozdonyok kapcsolásának ellenőrzése, 8. fejezet: Mozdonyok mennyisége, alkalmazása és sebessége (teljes fejezet) 9. fejezet:Rendes terhelés, Műszaki táblázatok szerinti terhelés, A vonókészülék teherbíró képessége, Az elegytömeg megállapítása, (csak a 9.4,9.4.1p.) Kerekítés, Elegytömeg és a vonatterhelés összehasonlítása, A sebesség figyelembe vétele 10. fejezet: A vonatok hossza (teljes fejezet) 11. fejezet: Általános rendelkezések (csak a 11.1.1. utolsó bekezdése) Poggyászkocsi, poggyászmellékkocsi, postakocsi, posta-mellékkocsi és villamos vonatfűtő kocsi besorozása (csak a 11.8.p.) A vonatok első és utolsó fékes kocsija, Utánfutó, Kisiklott kocsik besorozása, Törött hord rugójú kocsik besorozása, Hőnfutott kocsik besorozása, Mozdonyok, motorkocsik ikermotorkocsik és szerkocsik besorozása Szállított járművek kisérése műszaki szempontból, 12. fejezet: A mozdonyok és a vonatszemélyzet megrendelése illetve lemondása (csak a 12.2.1. negyedik bekezdés,) A mozdonyon, vezérlőkocsin szolgálatot végzők létszáma, A vonali tolatásvezető helye a vonaton,A vezető jegyvizsgáló helye a vonaton, A többi vonatkísérő illetve vonali tolatócsapat helye a vonatokon (csak a 12.7.1.p.) Vonatkísérők továbbá a vonali tolatásvezető, vonali kocsirendező száma és helye a tolt vonaton, A mozdonyszemélyzet vonalismerete, pilóta alkalmazása, 13. fejezet: A menetrend szerepe, A menetrend fajtái, Szolgálati menetrendkönyv, Menetrend anyag szétosztása és kezelése (a 13.9.nem) 14. fejezet: A vonat számának közlése, A vonat számának megváltoztatása (ötödik, hatodik bekezdése) 15. fejezet: (15.1. alfejezet): Közlekedésszabályzó személyek, A közlekedésszabályzás rendszere, Azonos irányú vonatok közlekedése, Közlekedés több pályán több pályaudvarra, A vonatok számozása, A vonatok sebessége,Alap és a legnagyobb sebesség alkalmazása, Figyelési, tájékozódási és értesítési kötelezettség (csak a 15.1.12.3.p)

(15.2. alfejezet): A menetrendszerű helyzet visszaállítása (csak a 15.2.1 p) (15.3. alfejezet): Alapszabály (15.4. alfejezet): Térközrendszerek, Vonatközlekedés önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán (15.5. alfejezet): Vonatindítás időközben, (15.5.4 nem) (15.8. alfejezet): Alapszabály; A kapott engedély érvénytelenítése, Az engedély megtagadása, Eljárás ha az értekezés lehetetlen(csak a 15.8.8.a.pont) (15.9. alfejezet): Eljárás ha nem jelentkezik valamelyik sorompókezelő vagy jelzőőr, A mozdonyvezető teendői (15.12. alfejezet): Alapszabály, Meggyőződés a vonat megérkezéséről (15.13. alfejezet): A helytelen vágány felhasználása (15.14. alfejezet): Közlekedés önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt kétvágányú pálya helytelen vágányán (15.14.4. nem) (15.15. alfejezet): Közlekedés önműködő biztosított térközjelzőkkel fel nem szerelt kétvágányú pálya helytelen vágányán (teljes alfejezet) (15.16. alfejezet): Alapszabályok, Írásbeli rendelkezések kiállítása, kézbesítése és kezelése, Az írásbeli rendelkezések tartalmának közlése élőszóval (15.16.3.2. nem) Az írásbeli rendelkezések megőrzése (15.17. alfejezet): A felhatalmazás módozatai, A felhatalmazás alapszabályai, A vezető jegyvizsgáló teendői a vonat indulása előtt, A mozdonyvezető teendői, Induló, megállás után induló vonat mozdonyvezetőjének felhatalmazása előzetes jelzőkezeléssel és vonatindító jelzőeszközzel, valamint vonatindító jelzőeszközzel, Tolómozdonnyal közlekedő vonatok mozdonyvezetőjének felhatalmazása, Induló és bármely okból megállás után induló nem személyszállító vonatok mozdonyvezetőjének felhatalmazása közvetett módon, Induló és megállás után induló vonat mozdonyvezetőjének felhatalmazása élőszóval, Menetrend szerint áthaladó vonatok mozdonyvezetőjének felhatalmazása Rendkívüli áthaladás, Felhatalmazás biztosított szolgálati hely kijárati jelzővel nem rendelkező vágányútján át, Korábbi közlekedés (15.18. alfejezet): Bejárati irány, A bejárati irány megváltoztatása, Vonatfogadás foglalt vágányra, A megállás helye (15.18.5.7 nem) Menet rendszerint áthaladó vonatok megállítása a szolgálati helyeken (a 15.18.7.2 nem) A vonatok fogadása és megfigyelése állomásokon és a nyílt vonalon (csak a 15.18.13.6., 15.18.13.7.p.) (15.19. alfejezet): Eljárás továbbhaladást tiltó jelzést adó főjelzők esetén, Eljárás Megállj! Jelzés esetén (15.20. alfejezet): Közlekedés tolómozdonnyal (teljes alfejezet) (15.21. alfejezet): Munkavonatok, segélyvonatok és 6000 kg-nál könnyebb járművek közlekedésére vonatkozó különleges rendelkezések (csak a 15.21.1. első bekezdése,) Munkavonatok

125

Értesítő


15.21.2.-15.21.2.11p.-ig 15.21.2.18.-15.21.2.19.p.-ig, Segélymozdonyok, segélyvonatok 16. fejezet: (16.1 alfejezet): Teendők a kiindulási állomáson (teljes alfejezet) (16.2. alfejezet): Magatartás menet közben (teljes alfejezet) (16.3. alfejezet): A vonatszemélyzet teendői (16.4. alfejezet): Magatartás állomáson való tartózkodás közben (16.5. alfejezet): Az utasok tájékoztatása és védelme (csak a 16.5.2., 16.5.5.p) (16.6. alfejezet): Utazás a mozdony vezetőállásán, tehervonaton, poggyászkocsiban és szolgálati vonaton (teljes alfejezet) 17. fejezet: Menetigazolvány, menetlevél (teljes fejezet) 18. fejezet: (18.1. alfejezet): Alapszabály, A vonatszemélyzet értesítése, A lassan bejárandó pályarészekről történő értesítés(csak a 18.1.6., 18.1.10., 18.1.11.,p.) (18.3. alfejezet): Nyíltvonalon, alagútban, hídon nem vágányzár keretében az elsodrási határon belül végzett munkák (csak a18.3.1.2., 18.3.1.3., 18.3.1.6.p.), Állomáson nem vágányzár keretében végzett munkák (18.4. alfejezet): Előre nem látott vágányzár, biztosítóberendezési kikapcsolás (csak a 18.4.7.1p.) A vonatszemélyzet értesítése a vágányzárról (18.4.9. nem) Eljárás a vágányzár megszüntetésekor és esetleges meghosszabbításakor (csak a 18.4.10.2.p,) Értesítés az új vagy megváltozott helyzetről 19. fejezet: Általános rendelkezés, Különleges rendelkezések a forgalmi szolgálat mikénti végzésére (19.2.1-19.2.3. nem), Hótorlaszban elakadt vonat fedezése 20. fejezet: Rendkívüli intézkedések, Személyek és áruk továbbítása a pálya járhatatlansága esetén (csak a 20.3.1.p) A vonatszemélyzet közreműködése segélynyújtás alkalmával

5. sz. Függelék: KÖFI és KÖFE vonalakra vonatkozó általános rendelkezések, (5.1.3. nem) A vonatforgalom lebonyolítása, a vonatszemélyzet kötelességei (5.2.6 nem) A tolatás végrehajtása (csak a 5.3.1p) Távkezelt távvezérelt szolgálati helyek forgalomszabályozására vonatkozó általános rendelkezések (nem 5.4, 5.4.8). A vonatforgalom lebonyolítása, a vonatszemélyzet kötelességei (a 5.5.7p nem.) 6. sz. Függelék: (6.1. alfejezet): Végrehajtási Utasítás (6.2. alfejezet): Fogalom meghatározások a függelék rendelkezéseinek helyes értelmezése szempontjából (teljes alfejezet) (6.3. alfejezet): A végrehajtási utasítás ismerete, vizsgakötelezettség, (6.5. alfejezet): Jelző-és biztosítóberendezések (csak a 6.5.1.1) Értekező berendezések (csak a 6.5.2.p.) Szolgálati helyiségek (6.6. alfejezet): Vágányút beállítás, váltó- és vágányút ellenőrzés, A váltók állítása, váltófelvágás (6.7. alfejezet): Az útsorompók lezárása felnyitása (teljes alfejezet) (6.8. alfejezet): Alapszabály (6.9. alfejezet): Felelősség a megfutamodás elleni biztosításért (6.11. alfejezet): A vonatszemélyzet helye és létszáma a vonaton (teljes alfejezet) (6.13. alfejezet): Közlekedés szabályzó személyek, Értesítési kötelezettség, Vonattalálkozás személyzet nélküli szolgálati helyeken, Engedélykérés-és adás (csak a 6.13.4.1.1 p.) Használandó távközlő berendezés Az engedélykérés-és adás szövege, Eljárás, ha az értekezés lehetetlen, A vonat számának és előrelátható indulási idejének közlése, A visszajelentés ideje, Rendelkezések közlése a vonatszemélyzettel, A mozdonyvezető teendői,Menetrend szerint áthaladó vonatok megállítása az állomáson Teendők továbbhaladást tiltó főjelzők esetén Rendkívüli események (6.14. alfejezet): A mellékvonali forgalomirányításra berendezett vonalakra vonatkozó előírások, A vonatforgalom lebonyolítása, a vonatszemélyzet kötelességei(6.14.2.5., 6.14.2.11.p.nem) Egyéb rendelkezések (csak 6.14.4.3.p.)

F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 3. sz. Függelék: Kapcsolás középütközős nem önműködő kapcsolókészülékkel,Kapcsolás merev kapcsolórúddal, A mozdonyok sebessége, Merev kapcsolórúddal és csak rakománnyal összekapcsolt kocsik, Hóeke besorozása, A mozdonyokon szolgálatot végzők létszáma, a vonatok sebessége Vonatindítás visszajelentés vétele előtt

8. sz. Függelék: Távbeszélő jelzése, A vágányok számozása, A váltók számozása, (csak a 8.3., 8.3.2, 8.3.6.) Jelzők jelölése, A sorompók jelölése 11. sz. Függelék: Előre nem látható kikapcsolás (csak a 11.2.1 p.) 15. sz. Függelék: Szolgálati menetrendkönyv és a menetrendi segédkönyv táblázatainak felsorolása és értelmezése (teljes függelék)

126

Értesítő


17. sz. Függelék: Általános rendelkezések (17.1.4p. nem) 19. sz. Függelék: (19.1. alfejezet): 19.1.2. c) alpont (19.2. alfejezet): 19.2.4. 20. sz. Függelék: Általános szabályok (csak a 20.1.2.p.) Vonatok áthaladása az állomásokon (20.2.1 nem) Értesítés a helytelen vágányon való közlekedésről (20.4.1. nem) 21. sz. Függelék: A vonatot követő tolómozdony, Visszatérő tolómozdony (csak a 21.2., 21.2.1.p.) A személyzet értesítése, Magatartás menet közben, Induló vonat megtolása állomáson 25. sz. Függelék: 25.3., 25.4. 26. sz. Függelék: Fűtő, Fűtő jelenléte a tolatást végző mozdonyon, A mozdonyok mennyisége, Mozdonyok, szerkocsik besorozása, Vonali tolatásvezető helye a vonaton, Figyelési kötelezettség 27. sz. Függelék: (27.1. alfejezet): Rendkívüli küldemények, engedélyek (csak 27.1.1., 27.1.1.1., 27.1.2.4.p.) (27.4. alfejezet): Engedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsik továbbítása (csak a 27.4.2, 27.4.3.p.) 29. sz. Függelék: (29.1. alfejezet): Próbavonatok csoportosítása forgalmi szempontból, Általános rendelkezések (csak a 29.1.4.1., 29.1.4.4., 29.1.4.7., 29.1.4.12., 29.1.4.13., 29.1.4.16., 29.1.4.23.p.) 30. sz. Függelék: (30.1. alfejezet): Gurítódombos rendező-pályaudvar, Gurítódomb, Felhúzóvágány, Kihúzóvágány, Gurítóvágány, Összekötő vágány Irány(rendező)vágányok, Bekötőváltó, Gurításvezető, Rátolási sebesség (30.2. alfejezet): Gurítás vezetése, Rátolási sebesség, hatása, annak szabályozása (csak a 30.2.3.p.) (30.5. alfejezet): Tolatás bejárással, Megállásos szalasztás, lökésenként egy kocsicsoporttal (egyszerű szalasztás) Megállás nélküli szalasztás, lökéssorozattal, Csurgatás, Csurgatás visszatolás közben,(második bekezdés) 31. sz. Függelék: (31.3. alfejezet): Kivonulás (második és utolsó be-

kezdés) Visszatérés (második, ötödik, hetedik, nyolcadik bekezdés), Az engedélyezett sebesség, Egymással szembe indított munkavonatok, munkagépek közlekedése, Munkavonatok, munkagépek indítása visszajelentés vétele előtt, Menetlevél, Menetigazolvány, Vonatterhelési kimutatás, Figyelési kötelezettség, Írásbeli rendelkezés, Oktatás, Felhatalmazás (első bekezdés), Helyhez kötött jelzők kezelése, Sorompókezelés (első, második, ötödik bekezdés) Fény-és fénysorompó kikapcsolása (negyedik bekezdés) Közlekedés a vágányzárolt vágányon, 33. sz. Függelék: (33.4. alfejezet): A RO-LA vonat vontatásánál a fékberendezés kezelésére vonatkozó előírások (teljes alfejezet) (33.5. alfejezet): A RO-LA vonatok összeállítása (csak a 33.5.4.p.) (33.6. alfejezet): A RO-LA vonatok közlekedésével kapcsolatos forgalomszabályozási előírások csak a 33.6.2., 33.6.5., 33.6.6., 33.6.8., 33.6.9., 33.6.10., 33.6.12pontok) (33.7. alfejezet): A RO-LA vonatok közlekedtetésével kapcsolatos egyéb rendelkezések (csak a 33.7.3.p.) F.7.sz. Utasítás Vonatelőkészítés: Nem személyszállító vonatok Vonatterhelési kimutatása Személyszállító vonatok Vonatterhelési kimutatása Belföldi Vonatterhelési kimutatás Nemzetközi Vonatterhelési kimutatás 4., 5., 6.sz. melléklet 1., 1a., 2., 3., 6., 7.sz. minta Kitöltési és kezelési utasítás a menetigazolványok vezetésére kötelezettek részére: A teljes anyagának ismerete. D.2.sz. Utasítás I. Általános rendelkezések: A) Az utasítás tartalma, hatálya, kezelése és értelmezése (1.1., 1.2., 1.4., 1.5., 1.7.p.) B) Fogalom meghatározások (1.8.-1.20.p.) C) A szolgálati vonatok közlekedése (1.21., 1.27., 1.28., 1.31., 1.33., 1.36.p.) D) Szolgálati vonatok összeállítása (1.38.-1.40., 1.44.-1.51.) E) Szolgálati vonatok kapcsolása (1.60.p.) G) Szolgálati vonatok sebessége (1.68.-1.71.p.) H) Szolgálati vonatok fékezése (1.78.p.) K) Eljárás meghibásodás, a rakomány megsérülése vagy elmozdulása esetén (1.87.- 1.90.p.) L) Jelzésre alkalmas berendezések, jelzőeszközök (1.99., 1.100.p.) N) Munkagépek fordítása (1.107., 1.109., 1.110., 1.114., 1.115.p.)

127

Értesítő


O) Munkagépek tárolása és védelme (1.116.- 1.122., 1.125.-1.127., 1.134.p.) II. Pályaépítési és pályafenntartási munkagépek, saját vontatójárművek, szállító szerelvények és egyéb járművek közlekedése: B) Szállító szerelvények (2.8., 2.10., 2.17., 2.23., 2.25., 2.28., 2.32., 2.34., 2.39., 2.41., 2.47., 2.48., 2.51.p.) K) Egyéb munkagépek (2.170., 2.172., 2.173., 2.177., 2.179., 2.180.p.) M) Saját vontatójárművek, vontató munkagépek (2.208., 2.209., 2.218., 2.220., 2.226., 2.227., 2.283., 2.285., 2.286.p.) E.2.sz. Fékutasítás Az utasítás teljes anyaga. Szakutasítás a katonai vasúti szállítások tervezésére, megszervezésére és végrehajtására: Katonai szállítások megszervezése és végrehajtása: Katonai vasúti szállítások végrehajtása: Katonavonatok összeállítása Katonai szállítmányok továbbítási rendje 15.sz. Függelék. Műszaki Táblázatok I., II. Közlekedési Határozmányok 1. – 5., 7. – 11. Táblázat 4.18.9. B/3. Kocsivizsgálók forgalmi vizsgája A vizsgára bocsátás feltételei: − nincs A felkészülés módja: − tanfolyam keretében Felkészülési idő: − képzési program alapján: Elméleti:

376 óra

Gyakorlati:

kocsivizsgálók részére előírt gyakorlati idő

A vizsgabizottság összetétele: – A szolgálati hely vezetője vagy megbízottja – Vizsgabiztos – Oktató – ÜT megbízottja – Tanfolyam esetén kijelölt vizsgabizottság A vizsga leírása és követelményei: A vizsga összetett.

Írásbeli:

12 vizsgakérdés Megoszlása: 2 F.1. 3 F.2., 2 F.2. Függeléke 1 F.7. 4 E.2.


4 óra

Szóbeli:

3 vizsgatétel, tételenként legfeljebb 3 kérdéssel Megoszlása: 1. vizsgatétel: 2 F.1., 2. vizsgatétel: 2 F.2., 1 F.2. Függelékei, 3. vizsgatétel: 2 E.2., 1 F.7.


1 óra

A tananyag leírása Általános munkabiztonsági ismeretek: A tevékenységre vonatkozó munkairányítás és felügyelet rendszere és munkavédelmi követelményei Veszélyhelyzet esetén követendő magatartás, feladatok Vasúti technológiai területeken történő közlekedés, munkavégzés biztonsági szabályai Tevékenységgel kapcsolatos oktatási, képzési követelmények Baleset, rosszullét stb. esetén követendő magatartás, alapvető ismeretei Technológiai szabályozásokban, utasításokban, biztonsági szabályzatokban lévő, a tevékenységgel öszszefüggő munkabiztonsági követelmények, ismeretek Tevékenység biztonságos ellátásának munkavállalói magatartási szabályai Tevékenység végzésénél jelentkező veszélyforrások és az ellenük való védekezés módja, kapcsolódó egészségügyi ismeretei Egyen-, munka-, formaruházat, védőeszközök használata, alkalmazása Egyéb szükséges munkabiztonsági ismeretek F.1.sz. Jelzési Utasítás 1 fejezet: (1.1. alfejezet): Az utasítás hatálya; Az utasítás tartama (1.2. alfejezet): alakjelző, áramszedő, bejárati jelző, biztosított főjelző, Biztosított tolatásjelző; csonka vágány, fedezőjelző, Felsővezetéki villamos vontatásra berendezett vonal; fényjelző, fényvisszaverős kialakítású jelző, figyelmeztető jel, Fordítókorong; Főmegszakító; gurítás jelző, hallható jelzés, jelzés, jelzőárboc, jelzőeszköz, jelzőhíd, kézi állítókészülék, kézi jelzés, kijárati jelző, kisiklasztó saru, központi állítás, lassan bejárandó pályarész, legnagyobb sebesség, Nem biz-

128

Értesítő


tosított főjelző; szabadlátás korlátozottsága, Szelvényezés; távolbalátás korlátozottsága, Térköz; Térközjelző; Tolatásjelző, tolópad, ütközőpad, vasúti járműmérleg, vágány, Vágányzárósorompó, Vonat eleje, Vonat vége, Zárjelző tárcsa, Zsámolyozóvágány (1.3. alfejezet) Jelzést, továbbá figyelmeztetést adó eszközök és berendezések; A hallható és látható jelzések alkalmazása; A jelzésadás ideje, helye, módja; Figyelési kötelezettség; Eljárás eltérő értelmű egy időben adott jelzések, továbbá kétes értelmű jelzések esetén; A jelzőeszközök kéznél tartása; A jelzők csoportosítása; Jelzők, jelzőeszközök és figyelmeztető jelek helye; Jelzőárbócok színezése; Világítás 2. fejezet: (2.1. alfejezet): A főjelzők felsorolása ; A főjelzők feladata; (2.4. alfejezet):A fényjelzők jelzési rendszere; (2.12. alfejezet) Az előjelzők alkalmazása; Az előjelzők csoportosítása 4. fejezet: Tolatási mozgást szabályozó jelzők csoportosítása, alkalmazása és a velük adott jelzésekre vonatkozó általános rendelkezések teljes fejezet 5. fejezet: (5.5. alfejezet): A váltójelzők teljes alfejezet (5.6. alfejezet): A vágányzáró jelző teljes alfejezet (5.7. alfejezet): A megállás helyének megjelölése; A megállás helye-jelző; A megállás helye-jelző alkalmazása (csak az 5.7.3., 5.7.3.1., 5.7.3.4.,p.) (5.8. alfejezet): A biztonsági határjelző teljes alfejezet (5.9. alfejezet): A tolatási határjelző teljes alfejezet (5.12. alfejezet): A Tűzveszély jelző teljes alfejezet (5.15. alfejezet): Értesítés a lassan bejárandó pályarészekről; A lassan bejárandó pályarész jelzése csak az 5.15.2.p.) A Lassúmenet előjelző, nem kell az 5.15.3.4., 5.15.3.5 p.) A lassúmenet elejejelző nem kell az 5.15.4.3., 5.15.4.4.p.) A lassúmenet vége jelző. (5.16. alfejezet):A járhatatlan pályarész fedezése; A vágányzárolt pályarész fedezése (nem kell 5.16.7.5.p.) (5.17. alfejezet): Munkaterületek fedezése a szolgálati helyeken és a nyílt pályán teljes alfejezet 6. fejezet: (6.1. alfejezet): A vonat szétszakadt; Lassan; Megállj; (6.2. alfejezet): Figyelj (csak a 6.2.1); A vonat indul; Veszély! jelzés; A vonatot vészfékkel állították meg (6.3. alfejezet) A tolatásközben alkalmazható kéziés hangjelzések teljes alfejezet (6.4. alfejezet): A fékpróba jelzések teljes alfejezet 7. fejezet: Jelzések a vonatokon és járműveken (teljes fejezet)

8. fejezet: A figyelembe nem veendő jelzők; Az érvénytelen jelzők; 9. fejezet: Űrszelvénybe nyúló létesítményre figyelmeztető jel; Nagyfeszültségre figyelmeztető jel Villamos távvezeték biztonsági övezetére figyelmeztető jel; Villamos előfűtésre figyelmeztető jel 1. sz. függelék: vonatkozó pontja F.2. sz. Forgalmi Utasítás 1. fejezet: (1.1. alfejezet): 1 Az utasítás hatálya; Az utasítás tartama; Kiegészítő utasítások, segédkönyvek; Végrehajtási utasítások (csak az 1.1.4); Az utasítások kezelése; Az utasítás rendelkezéseinek értelmezése (1.2. alfejezet): állomás, állomás területe, állomásfőnök, állomáskezelő, állomásközi távbeszélő, állomási személyzet, anyavágány, átmenő fővágány, átszelési kitérő, biztosított szolgálati hely, csatlakozó állomás, csomóponti kiszolgáló vonat, csökkentett üzemvitel, egyszerű kitérő, elágazó állomás, elegy elsodrási határ, emelt peron, eseménykönyv eseménylap, fejállomás, felügyeleti hatóság, felügyeleti szolgálat, feszültségmentesítés, féksaru, Forgalmi kitérő; forgalmi szolgálat, forgalmi szolgálattevő, forgalmi vonalirányító, fővágány, hangrögzítő berendezés, helyes és helytelen vágány, helyi forgalmi távbeszélő, hidegen továbbított mozdony, hordozható rádió, ikermotorkocsi; Ingavonat; Jegyvizsgáló; jelenlétes forgalmi szolgálattevő; jobb és a bal vágány, kezdőpont végpont, kitérő, kocsimester, kocsirendező, középállomás, központi forgalomirányító szolgálat, különvonat, külső forgalmi szolgálattevő; megálló-rakodóhely, mellékvágány, Mentesítő vonat; mobil telefon, motorkocsi, motorvonat, mozdony, Mozdonyrádió; mozdonyszemélyzet, mozdonyvezető, Nem biztosított szolgálati hely; nyílt vonal, nyomtávolság, operatív vonat, osztott munkaidő, pályasebesség, pályaszinti vágánykeresztezés, Pályatelefon; rakodóhely, rakszelvény, rendelkezési szakasz, rendelkező állomás, rendes vonat, rendező-pályaudvar, rendkívüli áthaladás, rendkívüli esemény, rendkívüli vonat, rögzítő saru, rugós váltó, sajátcélú vasúti pályahálózat, szállítmánykísérő, személyszállító vonat, szigetperon, szolgálati felsőbbség, szolgálati főnök, szolgálati hely, szolgálati vonat, technológiai szünet, tehervonat, térfőnök, tolatás, tolatásvezető, tolatószemélyzet, tolómozdonnyal közlekedő vonat, tolt vonat, utasítást adó hangszórós berendezés, utasperon, ügyeleti szolgálat, űrszelvény, üzemszünet, vágányfonódás, Vágányút; vágányzár, váltókezelő, vegyesvonat, Vezető jegyvizsgáló; vezető váltókezelő, vezérlőkocsi, védőváltó, vonali kocsirendező, vonali távbeszélő, vonali tolatásvezető, vonat, vonathossz megállapítása, Vonatkisérő személyzet; vonatszemélyzet, vonattalálkozás; Vontatási telep; Utasítás szövegében előforduló kifejezések

129

Értesítő


(1.3. alfejezet): Beosztás önálló szolgálattételre; Vizsgakötelezettség (csak a 1.3.2.); Vizsga a távközlő és a biztosítóberendezés kezeléséről; Vizsga a villamosított vonalakra; Az utasítás ismerete a vizsgák újabb letétele; Önképzés (1.4. alfejezet): Felelősség; Magatartás a vágányok között; Idegen személyek tartózkodása a vasúti területen; Az egy személy által kiszolgált mozdony vezetőjének cselekvőképtelensége; Biztonságos munkavégzésre alkalmas állapot; Munkahely elhagyása; Rendelkezések adása és végrehajtása; Munkavégzés rendkívüli helyzetben; Parancskönyv; Egyenruha szolgálati jelvény viselése; Dohányzás nyílt láng használata; Jelentkezés szolgálattételre (csak a 1.4.12.,1.4.12.1); Ellenőrzési kötelezettség (csak a 1.4.16/C pont); Közlemények nyugtázása, előjegyzése (nem kell a 1.4.17.2) (1.5. alfejezet): Létesítmények berendezések jelölése; Hibaelőjegyzési könyv; Világítás, lámpagondozás Szolgálati órák 2. fejezet: (2.1. alfejezet): A váltók alkatrészei teljes alfejezet 4. fejezet: (4.1. alfejezet): Alapszabályok; A tolatás engedélyezése; Értesítés a tolatás engedélyezéséről; Tolatás megszüntetése és folytatása (csak a 4.1.4 p.) A tolatás vezető teendői;A tolatásban résztvevők kötelességei (nem kell 4.1.7.3) Tolatás személyek elé és át nem tekintendő vágányra; Tolatás fokozott gonddal tolatandó járművekkel; Tolatás engedélyezése javító-, tisztító… Tolatás mérlegvágányokon; Fékezési módok tolatás közben; Fékezés kézifékkel; Fékezés légfékkel; Féksaru alkalmazása; 5. fejezet: (5.2. alfejezet): Eljárás vonatszakadás alkalmával (csak a 5.2.1,p.) (5.3. alfejezet): A megfutamodott járművek megállítás (nem kell 5.3.5., 5.3.6.,) 6 fejezet: Kocsi és vonatvizsgálat teljes fejezet 7. fejezet Járműkapcsolások teljes fejezet 8. fejezet: Mozdonyok mennyisége, alkalmazása és sebessége teljes fejezet

tési kötelezettség (csak a 15.1.12., 15.1.12.1., 15.1.12.4.p.) (15.17. alfejezet): A vonatok mozdonyvezetőinek felhatalmazása indításra, áthaladásra teljes alfejezet (15.18. alfejezet): Bejárati vágány; A vonatok fogadása és megfigyelése állomásokon és a nyílt vonalon; A be, ki, át és elhaladás idejének feljegyzése (15.20. alfejezet): Közlekedés tolómozdonnyal; teljes alfejezet (15.21. alfejezet): Munkavonatok, segélyvonatok.. közlekedésére vonatkozó különleges rendelkezések; Munkavonatok; (csak a 15.21.2., 15.21.2.1., 15.21.2.2., 15.21.2.3., 15.21.2.4.p.), 16. fejezet: (16.1. alfejezet): Teendők kiindulási állomáson; teljes alfejezet (16.2. alfejezet): Általános rendelkezések (nem kell a16.2.1.) Eljárás Megállj! Jelzés meghaladásakor (csak a 16.2.4.p.) Eljárás ha a vonatnál jelzési hiányosság van (csak a 16.2.6.1p.) Eljárás sérült pályarész felfedezésekor (csak a 16.2.10.p.) (16.4. alfejezet): Magatartás állomáson való tartózkodás közben. Vonatátadás (nem kell 16.4.1) 19. fejezet: Általános rendelkezés; Különleges rendelkezések a forgalmi szolgálat mikénti végzésére (csak a 19.2.p.) 20. fejezet: Rendkívüli intézkedések F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 1. sz. Függelék: Fővonalanként üzemeltetett vasútvonalak felsorolása teljes függelék 2. sz. Függelék: Kiegészítő utasítások jegyzéke teljes függelék 3. sz. Függelék: Anyaghalom és tárgyak elhelyezése a pálya mentén; Kapcsolás középütközős nem önműködő kapcsolókészülékkel; Kapcsolás merev kapcsolórúddal; A vonatok összeállítása; Általános besorozási tilalom; Fékes kocsik elosztása a vonatokban ; Merev kapcsolórúddal és csak rakománnyal összekapcsolt kocsik; Hóeke besorozása; 6 függelék: (6.1. alfejezet):A függelék hatálya; A függelék tartama; Kiegészítő utasítások, segédkönyvek; (6.10. alfejezet): A vonatok összeállítása teljes alfejezet

10. fejezet: A vonatok hossza teljes fejezet 11. fejezet: Vonatok összeállítása teljes fejezet 13. fejezet: Menetrend teljes fejezet 15. fejezet: (15.1. alfejezet): A vonatok számozása; A vonatok fontossági sorrendje; Figyelési tájékozódási és értesí-

8. sz. Függelék: Távbeszélő jelzése; A vágányok számozása; A váltók számozása(nem kell a 8.3.2, 8.3.4.p.); Helyszínrajz; Anyaghalmok és tárgyak elhelyezése a pálya mentén

130

Értesítő


12. sz. Függelék: Gurítási szalasztási tilalom, óvatosan tolatandó járművek felsorolása teljes függelék 13. sz. Függelék: Veszélyes áruval rakott kocsik vonatba sorozására vonatkozó előírások teljes függelék 17. sz. Függelék: Általános rendelkezések; Körzet és zóna beosztás; Időcsoportok; Számok helyi értéke a vonatszámokban (17.4.3.-tal bezárólag) 21. Függelék: A személyzet értesítése; Induló vonat megtolása állomáson 25. sz. Függelék: Önműködő kapcsolókészülékkel elszerelt széles nyomtávról normál nyomtávra átszerelt kocsik továbbítására és kezelésére vonatkozó előírások, teljes függelék 26. sz. Függelék: Poggyászkocsi besorozása; Robbanásveszélyes, tűzveszélyes bárcával ellátott kocsik besorozása; Mozdonyok szerkocsik besorozása 27. sz. Függelék: A vasút külön engedélyével fuvarozható rendkívüli küldemények továbbítása teljes függelék 29. sz. Függelék: Próbavonatok közlekedtetése és engedélyeztetése teljes függelék 30. sz. Függelék: (30.1. alfejezet): Gurítódombos rendező-pu, Kocsi(elegy)feldolgozást rendszeresen végző állomás, Gurítódomb, Felhúzóvágány, kihúzóvágány, gurítóvágány, összekötővágány, irány (rendező)vágányok, gurításvezető, Fékrejáró; Vágányfékkezelő; Vágányfék;Füles féksaru; Karos elősaru bevető; Sarukidobó; Kiakasztó rúd; kocsitolórúd, Időközi fékezés; Célfékezés (30.3. alfejezet): A Fékezés teljes alfejezet 31. Függelék: (31.1. alfejezet): Általános rendelkezések teljes alfejezet (31.3. alfejezet): Munkavonatok, munkagépek öszszeállítása 33. sz. Függelék: (33.1. alfejezet): A függelék tartalma (33.2. alfejezet): A szállított közúti járművekre és a rakodásra vonatkozó előírások, követelmények teljes alfejezet (33.3. alfejezet): A RO-LA kocsik műszaki vizsgálata teljes alfejezet (33.4. alfejezet): A RO-LA vonat vontatásánál a fékberendezés kezelésére vonatkozó előírások teljes alfejezet (33.5. alfejezet): A RO-LA vonatok összeállítása teljes alfejezet

(33.6. alfejezet): A RO-LA vonatok közlekedésével kapcsolatos forgalomszabályozási előírások (csak a 33.6.5-33.6.12.) (33.7. alfejezet): A RO-LA vonatok közlekedtetésével kapcsolatos egyéb rendelkezések teljes alfejezet 1., 2., 3. sz. mellékletek: teljes mellékletek F.7.sz. Utasítás Általános rendelkezések: Az utasítás hatálya, tartalma, ismerete Fogalommeghatározások Kocsiadatfelvétel: Kocsiadatok felvételével kapcsolatos általános rendelkezések: Kocsiadatok rögzítésének szabályai Vonatátvétel: Általános előírások A vonatátvétel módszerei Vonatátvétel a helyszínen kézírással Vonatátvétel a helyszínen a számítógépről kinyomtatott jegyzék, bizonylat alapján Vonatátvétel rádióval Vonatátvétel számítógéppel A kocsik megírása Vonatelőkészítés: Vonatelőkészítés módozatai: A vonatfelvétel módszerei Vonatfelvétel a helyszínen kézírással Vonatfelvétel rádióval Vonatfelvétel számítógéppel Vonatok fel- és átvétele határállomásokon: A vonat fel- és átvétel módozatai Kilépő vonatok át- és felvétele: Vonat át- és felvétel módszerei Vonat át- és felvétel a helyszínen kézírással Vonat át- és felvétel rádióval Vonat át- és felvétel számítógéppel Belépő vonatok átvétele A vonatátvétel módszerei Vonatátvétel a helyszínen kézírással Vonatátvétel rádióval Vonatátvétel számítógéppel 1.sz. melléklet 2.sz. melléklet 3.sz. melléklet 1., 1a., 2., 3., 6., 7., 8., 9.sz. minták ismerete.

131

E.2.sz. Fékutasítás Bevezetés Az utasítás hatálya (1.1.p.) Az utasítás tartalma (1.2.p.) Az utasítás ismerete, betartása (1.3.-1.3.4.p.) Általános előírások Alapszabály (2.1.p.) Fékpróba (2.2.-2.2.2.p.)

Értesítő


A fékpróba tartására jogosult, illetve kötelezett dolgozók (2.3.-2.3.1.p.) A fékpróba résztvevőinek létszáma (2.4.-2.4.1.p.) Féktechnikailag leállított vonat (2.5.p.) Vonatok fékpróbája Teljes fékpróba A teljes fékpróba célja, tartalma (3.1.1.-3.1.2.p.) A teljes fékpróba esedékessége (3.1.4.p.) A vonat fékberendezésének előkészítése a teljes fékpróbához (3.1.5.-3.1.9., 3.1.11.p.) A fékberendezés feltöltése (3.1.12.-3.1.15p.) A mozdonyvezető tennivalói a vonat fékberendezésének feltöltésekor (3.1.22.-3.1.23.p.) A járművek kézi állítású fékvezérlő elemeinek kezelése (3.1.24.p.) A fékberendezések mechanikus és villamos szerkezeteinek ellenőrzése (3.1.25.-3.1.28.p.) A vonatnemváltók kezelése (3.1.29.-3.1.30.p.) 1/a és 1/b sz. táblázat Tehervonatok fékezése „Sz” és „T” vonatnemek kevert használatával (3.1.31.p.) Csak kézifékezéssel közlekedő vonatok (3.1.32.p.) Vonatnemváltók állásának ellenőrzésére, kezelésére kötelezett személyek (3.1.38.-3.1.39.p.) Raksúlyváltók állásának ellenőrzésére és kezelésére kötelezett személyek (3.1.40.p.) Kézi állítású raksúlyváltók (3.1.41.p.) Mérlegelt kocsik raksúlyváltó állása (3.1.42.3.1.43.p.) Nem mérlegelt kocsiraksúlyváltó állása (3.1.44.3.1.45.p.) Széles nyomtávolságú vasutak normál nyomtávolságú forgóvázzal közlekedő teherkocsijainak raksúlyváltói (3.1.46.-3.1.49.p.) Kiiktatott fékberendezésű kocsik raksúlyváltói (3.1.50.p.) Nem kezelhető raksúlyváltók (3.1.51.-3.1.53.p.) A „sík-lejtő” váltó kezelése (3.1.54.-3.1.55.p.) A fővezeték törmörségvizsgálata (3.1.59.-3.1.61.p.) A vonat főlégtartály vezetékének tömörségvizsgálata (3.1.64.-3.1.65.p.) A befékezés vizsgálata (3.1.67., 3.1.70.-3.1.74.p.) Teljes fékpróba gyorsvonati légfékkel, mágneses sínfékkel közlekedő vonatoknál (3.1.75.-3.1.79.p.) Az oldás vizsgálata (3.1.80.-3.1.86.p.) Lehetséges hibák gyorsvonati légfékkel, mágneses sínfékkel közlekedő vonatoknál (3.1.87.-3.1.92.p.) Egyszerűsített fékpróba (3.2.-3.2.21.p.) Az egyszerűsített fékpróba tartalma (3.2.1.-3.2.2.p) Az egyszerűsített fékpróba esedékessége (3.2.3.3.2.14.p.) Az egyszerűsített fékpróba végrehajtása újonnan besorozott kocsik esetén (3.2.15.-3.2.17.p) Az egyszerűsített fékpróba végrehajtása akkor, ha a vonatba új kocsikat nem soroztak be (3.2.18.-3.2.21.p) A fékpróbák eredményének rögzítése és közlése (3.4.1.p.)

A teljes fékpróba bizonylatolása a „Menetigazolvány”, „Menetlevél” kitöltésével (3.4.2.-3.4.5p.) A teljes fékpróba bizonylatolása „Fékpróba bárcán” (3.4.7.-3.4.11.p.) A fékpróba eredményének bizonylatolása az egyszerűsített fékpróba alkalmával (3.4.12.-3.4.14., 3.4.16.p.) A fékpróba eredményének bizonylatolása telepített fékpróbázó berendezéssel (TFB) végzett fékpróba után (3.4.17.p.) Az állvatartáshoz szükséges fékberendezés próbája (3.5.1.-3.5.4., 3.5.6.p.) A vonatok megfékezettségének megállapítása Féksúly, féksúlyszázalék, fékút Alapfogalmak (4.1.1.-4.1.3.p.) A megfékezettség megállapításának módszere (4.2.p.) A vonat féksúlyának megállapítása (4.3.-4.3.18.p) A megfékezettség követelményei (4.4.-4.4.5.p.) A vonat teljes tömegének megállapítása (4.5.4.5.3.p.) A vonat tényleges féksúlyszázalékának megállapítása (4.6.p.) Az állvatartáshoz szükséges féksúly kiszámítása (4.7.-4.7.3.p.) A megfékezettség ellenőrzése (4.8.-4.8.6.p.) A fékberendezések üzemeltetése Menetszolgálat A mozdonyvezető kötelessége vonattovábbítás közben (5.2.2.p.) Eljárás veszély esetén, gyorsfékezés (5.2.15.p.) Eljárás vészfékezés vagy vonatszakadás alkalmával (5.2.18.-5.2.21.p.) Vonatok állvatartása, védekezés megfutamodás ellen (5.2.22.-5.2.25.p.) A RO-LA vonatok fékezése (5.2.26.p.) Használhatatlan fékberendezések (5.2.27.-5.34.p.) A túltöltés megszüntetése (5.2.35.p.) A fékberendezések használata hideg időben Hideg időjárás fogalma (5.3.1.p.) Üzembe helyezés (5.3.4.p.) A vonatok fékpróbáinak kiegészítése (5.3.5.-5.3.7.p.) Kiegészítő intézkedések az állvatartáshoz (5.3.12., 5.3.14.-5.3.17.p.) Légfékkel végzett tolatószolgálati tevékenység Tolatószolgálat (5.4.1., 5.4.3., 5.4.3.2.-5.4.4., 5.4.6., 5.4.8.-5.4.11.p.) A fékberendezés kezelése és vizsgálata menetszolgálat után Tennivalók a végállomásra érkezés után (5.5.1.5.5.3.p.) A mozdonyvezető feladatai és értesítési kötelezettsége a szolgálat befejezésekor (5.5.5.-5.5.6.p.) A légsűrítők teljesítőképessége miatt szükséges vonathossz korlátozások A légsűrítők korlátozott teljesítőképessége (6.1.p.)

132

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. Írásbeli:

Motorkocsikra vonatkozó korlátozások (6.2.p.) Az utasítás ismeretére és alkalmazására vonatkozó külön előírások (1. sz. melléklet) Kézifékezéssel továbbított járművek, vonatok fékpróbája (2. sz. melléklet) A RO-LA vonatok fékberendezésének kezelésére vonatkozó külön előírások (3. sz. melléklet) A MÁV vonalain rendszeresen előforduló járművek fékfeliratai (I. sz. függelék) A fékberendezések kezelő, vizsgáló szerkezetei (II. sz. függelék) Féktuskók jelölése, kopási állapota (III. sz. függelék) Széles nyomtávolságú kocsik fékszerkezetei (IV. sz. függelék) Bárcák (V. sz. függelék) Féksúlyfeliratok, jelek (VI. sz. függelék) A szikrafogó lemez jele (VII. sz. függelék) A fent felsorolt tudás- és ismeretanyag hivatkozási pontjainál az utasításban található függőleges vastag vonallal jelelölt részeket figyelmen kívül kell hagyni. Műszaki Táblázatok I., II. Közlekedési Határozmányok 5., 9. – 10. Táblázat 4.18.10. B/4. Vonat fel- és átvevők forgalmi vizsgája A vizsgára bocsátás feltételei: nincs

12 vizsgakérdés Megoszlása: 1 F.1. 2 F.2., 1 F.2. Függelékei 1 E.12. 4 F.7. 1 F.20. *2 számítási példa


4 óra

Szóbeli:

4 vizsgatétel Megoszlása: 1. vizsgatétel: 2 F.1. 2. vizsgatétel: 2 F.2., 1 F.2. Függelékei, 3. vizsgatétel: 2 E.2. 2 F.7. 4. vizsgatétel: 1 E.12., 1 F.20.


1 óra

* 1. példa: A Szolgálati menetrendkönyvekből meghatározott vonatszám alapján a kiválasztott vonat Műszaki táblázatok I. kötete szerinti legnagyobb terhelésének megállapítása. 2. példa: A meghatározott vonat vonatösszeállítási adatai alapján a vonat elegytömegének megállapítása és összehasonlítása a Szolgálati menetrendkönyvben megadott rendes vonatterheléssel. A kiválasztott vonat féktechnikai és forgalmi szempontú vonathosszának, valamint a haladó és az álló vonat megfékezettségének megállapítása. A tananyag leírása

A felkészülés módja: – tanfolyam keretében Felkészülési idő: – képzési program alapján: Elméleti:

70 óra

Gyakorlati:

30 óra

A vizsgabizottság összetétele: – A szolgálati hely vezetője vagy megbízottja – Vizsgabiztos – Oktató – ÜT megbízottja – Tanfolyam esetén kijelölt vizsgabizottság A vizsga leírása és követelményei: A vizsga összetett.

Általános munkabiztonsági ismeretek: Munkavédelmi Törvényből eredő munkáltatói és munkavállalói jogok és kötelezettségek Munkavédelmi Szabályzat a munkavállalót érintő előírásai Személyi sérüléssel járó balesetek bejelentésének kötelezettsége Munkabalesetekből eredő kártérítés és jogorvoslati lehetőségek Szervezeti egység tevékenységéből adódó általános munkabiztonsági állapotok A tevékenységre vonatkozó munkairányítás és felügyelet rendszere és munkavédelmi követelményei Foglalkoztatás, a munkára jelentkezés munkavállalói követelményei Veszélyhelyzet esetén követendő magatartás, feladatok Vasúti technológiai területeken történő közlekedés, munkavégzés biztonsági szabályai Tevékenységgel kapcsolatos oktatási, képzési követelmények Munkahelyi elsősegélynyújtás feltételei, rendszere 133

Értesítő


Munkakör, tevékenység általános egészségügyi ismeretei Baleset, rosszullét stb. esetén követendő magatartás, alapvető ismeretei OMMF és ÁNTSZ területi szervei hatósági ellenőrzési jogosultsága Munkavédelmi érdekképviseletek működése Technológiai szabályozásokban, utasításokban, biztonsági szabályzatokban lévő, a tevékenységgel öszszefüggő munkabiztonsági követelmények, ismeretek Tevékenység biztonságos ellátásának munkavállalói magatartási szabályai Tevékenység végzésénél jelentkező veszélyforrások és az ellenük való védekezés módja, kapcsolódó egészségügyi ismeretei Egyen-, munka-, formaruházat, védőeszközök használata, alkalmazása Egyéb szükséges munkabiztonsági ismeretek

5. fejezet: (5.5. alfejezet): A váltójelzők (teljes alfejezet) (5.6. alfejezet): A vágányzáró jelző teljes alfejezet (5.8. alfejezet): A biztonsági határjelző teljes alfejezet (5.16. alfejezet): A járhatatlan pályarész fedezése; A megállj-jelző előjelzője; A megállj jelző; A megállj jelző jelzései; A vágányzárolt pályarész fedezése(5.16.7.5 nem.) 6. fejezet: (6.1. alfejezet): A vonat szétszakadt; Lassan; Megállj (6.2. alfejezet): Figyelj (csak a 6.2.1); A vonat indul; Veszély jelzés; A vonatot vészfékkel állították meg (6.3. alfejezet). A tolatásközben alkalmazható kéziés hangjelzések (teljes alfejezet (6.4. alfejezet): A fékpróba jelzések (teljes alfejezet) 7. fejezet: Jelzések a vonatokon és járműveken (teljes fejezet)

F.1.sz. Jelzési Utasítás 1 fejezet: (1.1. alfejezet): Az utasítás hatálya; Az utasítás tartama (1.2. alfejezet): Fogalom meghatározások: Alakjelző, Áramszedő, Bejárati jelző, Biztosított főjelző, Csonka vágány, Fedezőjelző, Felsővezetéki villamos vontatásra berendezett vonal; Fényjelző, Fényvisszaverős kialakítású jelző, Figyelmeztető jel, Fordítókorong, Gurításjelző, Hallható jelzés, Jelzés, Jelzőárboc, Jelzőeszköz, Jelzőhíd, Jelzőkocsi, Kézi állítókészülék, K4ézijelzés, Kijárati jelző, Kisiklasztó saru, Központi állítás, Legnagyobb sebesség, Nem biztosított főjelző; Szabadlátás korlátozottsága, Távolbalátás korlátozottsága, Szelvényezés, Tolatásjelző, Tolópad, Ütközőbak, Vasúti járműmérleg, Vágány, Vágányzáró sorompó, Vonat eleje, Vonat vége, Zárjelző tárcsa Zsámolyozó vágány (1.3. alfejezet): Jelzést, továbbá figyelmeztetést adó eszközök és berendezések;A hallható és látható jelzések alkalmazása; A jelzésadás ideje, helye, módja; Figyelési kötelezettség; Eljárás eltérő értelmű egyidőben adott jelzések, továbbá kétes értelmű jelzések esetén; A jelzőeszközök kéznél tartása; A jelzők csoportosítása; Jelzők, jelzőeszközök és figyelmeztető jelek helye; Jelzőárbócok színezése;Világítás; 2. fejezet: (2.1. alfejezet): A főjelzők felsorolása ; A főjelzők feladata (2.12. alfejezet): Az előjelzők alkalmazása; Az előjelzők csoportosítása; 4. fejezet: Tolatási mozgást szabályozó jelzők csoportosítása, alkalmazása és a velük adott jelzésekre vonatkozó általános rendelkezések teljes fejezet

9. fejezet: Űrszelvénybe nyúló létesítményre figyelmeztető jel,; Nagyfeszültségre figyelmeztető jel; Villamos távvezeték biztonsági övezetére figyelmeztető jel; Villamos előfűtésre figyelmeztető je 1. sz. függelék: vonatkozó pontja F.2. sz. Forgalmi Utasítás 1. fejezet: (1.1. alfejezet): Az utasítás hatálya; Az utasítás tartama; Kiegészítő utasítások, segédkönyvek; Végrehajtási utasítások (nem kell1.1.4.2); Az utasítások kezelése; Az utasítás kéznél tartása (nem kell 1.1.6.1); Az utasítás rendelkezéseinek értelmezése (1.2. alfejezet): Fogalom meghatározások: Állomás, Állomás területe, Állomásfőnök, Állomáskezelő, Állomásközi távbeszélő, Állomási személyzet, Anyavágány, Átmenő fővágány, Átszelési kitérő, Biztosított szolgálati hely, Csatlakozó állomás, Csomóponti kiszolgáló vonat, Csökkentett üzemvitel, Egyszerű kitérő, Elágazó állomás, Elegy, Elsodrási határ, Emelt peron, Eseménykönyv eseménylap, Fejállomás, Felügyeleti hatóság, Felügyeleti szolgálat, Feszültségmentesítés, Féksaru, Forgalmi kitérő, Forgalmi szolgálat, Forgalmi szolgálattevő, Forgalmi vonalirányító, Fővágány, Hangrögzítő berendezés, Helyes és helytelen vágány, Helyi forgalmi távbeszélő, Hidegen továbbított mozdony, Hordozható rádió, Iker motorkocsi, Ingavonat, Jegyvizsgáló, Jelenlétes forgalmi szolgálattevő, Jobb és a bal vágány, Kezdőpont végpont, Kínálati menetrend, Kitérő, Kocsimester, Kocsirendező, Középállomás, Központi forgalomirányító szolgálat, Különvonat, Külső forgalmi szolgálattevő, Megálló-rakodóhely, Mellékvágány, Mentesítő vonat; Mobil telefon, Motorkocsi, Motorvonat, Mozdony, Mozdonyrádió Mozdonysze-

134

Értesítő


mélyzet, Mozdonyvezető, Nem biztosított szolgálati hely; Nyílt vonal, Nyomtávolság, Operatív vonat, Osztott munkaidő, Pályasebesség, Pályaszinti vágánykeresztezés, Pályatelefon; Rakodóhely, Rakszelvény, Rendelkezési szakasz, Rendelkező állomás, Rendes vonat, Rendező-pályaudvar, Rendkívüli áthaladás, Rendkívüli esemény, Rendkívüli vonat, Rögzítő saru, Rugós váltó, Sajátcélú vasúti pályahálózat, Sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló vonat, Szállítmánykísérő, Személyszállító vonat, Szigetperon, Szolgálati felsőbbség, Szolgálati főnök, Szolgálati hely, Szolgálati vonat, Technológiai szünet, Tehervonat, Térfőnök, Tolatás, Tolatásvezető, Tolatószemélyzet, Tolómozdonnyal közlekedő vonat, Tolt vonat, Utasítást adó hangszórós berendezés, Utas peron, Ügyeleti szolgálat, Űrszelvény, Üzemszünet, Vágányfonódás, Vágányút, Vágányzár, Váltókezelő, Vegyesvonat, Vezető jegyvizsgáló, Vezető váltókezelő, Vezérlőkocsi, Védőváltó, Vonali kocsirendező, Vonali távbeszélő, Vonali tolatásvezető, Vonat, Vonathossz megállapítása, Vonatkísérő személyzet, Vonatszemélyzet, Vonattalálkozás, Vontatási telep; Utasítás szövegében előforduló kifejezések, (1.3. alfejezet): Beosztás önálló szolgálattételre; Vizsgakötelezettség (csak a 1.3.2p.); Vizsga a távközlő és a biztosítóberendezés kezeléséről; Vizsga a villamosított vonalakra; Az utasítás ismerete a vizsgák újabb letétele ; Önképzés (1.4. alfejezet): Felelősség; Magatartás a vágányok között; Idegen személyek tartózkodása a vasúti területen; Az egy személy által kiszolgált mozdony vezetőjének cselekvőképtelensége; Biztonságos munkavégzésre alkalmas állapot; Munkahely elhagyása; Rendelkezések adása és végrehajtása Munkavégzés rendkívüli helyzetben ; Parancskönyv; Egyenruha szolgálati jelvény viselése; Dohányzás nyílt láng használata; Jelentkezés szolgálattételre (csak a 1.4.12.,1.4.12.1); Ellenőrzési kötelezettség (csak a 1.4.16 pont); Közlemények nyugtázása, előjegyzése(csak a 1.4.17.-1.4.17.1) (1.5. alfejezet): Létesítmények berendezések jelölése; Hibaelőjegyzési könyv; Világítás, lámpagondozás Szolgálati órák 2. fejezet: (2.1. alfejezet): A váltók alkatrészei teljes alfejezet (2.2. alfejezet): A váltók csoportosítása forgalmi szempontból teljes alfejezet 4. fejezet: (4.1. alfejezet): Alapszabályok; A tolatás engedélye 5. fejezet: (5.1. alfejezet): Védekezés tolatás befejezése után továbbá végállomásra vagy feloszlató állomásra érkezett vonatoknál, teljes alfejezet (5.4. alfejezet): Felelősség a megfutamodás elleni biztosításért, teljes alfejezet

6 fejezet: Kocsi és vonatvizsgálat, teljes fejezet 7. fejezet: Járműkapcsolások, teljes fejezet 8. fejezet: Mozdonyok mennyisége alkalmazása és sebessége, teljes fejezet 9. fejezet: Vonatok terhelése, teljes fejezet 10. fejezet: A vonatok hossza, teljes fejezet 11. fejezet: Vonatok összeállítása, teljes fejezet 12. fejezet: A vonali tolatásvezető helye a vonaton 13. fejezet: A menetrend szerepe; A menetrend fajtái; Szolgálati menetrendkönyv; Menetrendjegyzék Menetidők táblázatos kimutatása; Hivatalos menetrendkönyv, fali menetrend-hirdetmény; Menetrend anyag szétosztása és kezelése 14. fejezet: Rendes vonatok kijelölése; A vonat számának közlése; A vonat számának megváltoztatása 15. fejezet: (15.1. alfejezet): Közlekedés több pályán több pályaudvarra; A vonatok számozása; A vonatok sebessége (15.16. alfejezet): Alapszabályok (csak a 15.16.1.1.,15.16.1.2) Írásbeli rendelkezések kiállítása kézbesítése és kezelés (15.16.2 p. nem) Írásbeli rendelkezés tartamának közlése élőszóval 16. fejezet: (16.1. alfejezet): Általános rendelkezések (csak a 16.1.1.) (16.2. alfejezet): Általános rendelkezések (16.2.1.1p. nem) Eljárás sérült pályarész felfedezésekor, (16.2.10.1nem) (16.4. alfejezet): A vonat átadása (16.5. alfejezet): Tehervonaton utazó kísérők figyelmeztetése (16.6. alfejezet): Utazás mozdonyon 17. fejezet: Menetigazolvány, menetlevél teljes fejezet 19. fejezet: Általános rendelkezések; Különleges rendelkezések a forgalmi szolgálat mikénti végzésére 20. fejezet: Rendkívüli intézkedések (20.1.1.nem) Személyek és áruk továbbítása a pálya járhatatlansága esetén; A forgalmi akadályok bejelentése és az érdekeltek értesítése

135

F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei

Értesítő


1. sz. Függelék: Fővonalként üzemeltetett vasútvonalak felsorolása teljes függelék 2. sz. Függelék: Kiegészítő utasítások jegyzéke teljes függelék 3. sz. Függelék: Forgalmi dolgozó; Anyaghalom és tárgyak elhelyezése a pálya mentén; A mozdonyok mennyisége; Elegytömeg megállapítása, A vonatok összeállítása; Általános besorozási tilalom; Fékes kocsik elosztása a vonatokban; Merev kapcsolórúddal és csak rakománnyal összekapcsolt kocsik; Hóeke besorozása; A vonatok sebessége; Rakodás a nyílt vonalra kiállított kocsikba 6 függelék: (6.1. alfejezet): A függelék hatálya; A függelék tartama; Kiegészítő utasítások segédkönyvek (6.10. alfejezet): A vonatok összeállítása teljes alfejezet 8. sz. Függelék: Távbeszélő jelzése; A vágányok számozása; A váltók számozása (8.3.2;8.3.4 nem) 12. sz. Függelék: Gurítási szalasztási tilalom. Óvatosan tolatandó járművek felsorolása, teljes függelék 13. sz. Függelék: Veszélyes áruval rakott kocsik vonatba sorozására vonatkozó előírások, teljes függelék 15. sz. Függelék: Szolgálati menetrendkönyv és a menetrendi segédkönyv táblázatainak felsorolása és értelmezése teljes függelék

(27.2. alfejezet): Rendkívüli küldemények továbbítása általános érvényű engedéllyel teljes alfejezet (27.3. alfejezet): Rendkívüli küldemények továbbítása egyedi engedély alapján teljes alfejezet (27.4. alfejezet): Engedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsik továbbítása teljes alfejezet 29. sz. Függelék: Próbavonatok csoportosítása forgalmi szempontból; Próbavonatok csoportosítása rendeltetésük szerint; Különleges próbavonatok 30. sz. Függelék: (30.1. alfejezet): Gurítódombos rendező-pu, Kocsi(elegy) feldolgozást rendszeresen végző állomás, Gurítódomb, Felhúzóvágány, Kihúzóvágány, Gurítóvágány, Összekötővágány, Irány(rendező)vágányok, Gurításvezető, Fékrejáró, Vágnyfékkezelő, Kiakasztórúd, Kocsitolórúd, (30.3. alfejezet): Gurítási korlátozások (30.5. alfejezet): Tolatási módszerek (30.5.2.nem) Tolatás bejárással 33. sz. Függelék: (33.1. alfejezet): A függelék tartama (33.2. alfejezet): A szállított közúti járművekre és a rakodásra vonatkozó előírások, követelmények teljes alfejezet (33.4. alfejezet): A RO-LA vonat vontatásánál a fékberendezés kezelésére vonatkozó előírások (csak a 33.4.5.p.) (33.5. alfejezet): A RO-LA vonatok összeállítása teljes alfejezet (33.7. alfejezet): A RO-LA vonatok közlekedtetésével kapcsolatos egyéb rendelkezések csak a 33.7.1.p.)

16. sz. Függelék: Kimutatás teljes függelék Műszaki Táblázatok I., II. 17. sz. Függelék: Általános rendelkezések; Körzet és zóna beosztás; Időcsoportok; Számok helyi értéke a vonatszámokban (17.4.3.-tal bezárólag) 21. Függelék: A személyzet értesítése; Induló vonat megtolása állomáson; 25. sz. Függelék: Önműködő kapcsolókészülékkel felszerelt, széles nyomtávról normál nyomtávra átszerelt kocsik továbbítására és kezelésére vonatkozó előírások, teljes függelék 26. sz. Függelék: Mozdonyok sebessége; Poggyászkocsi besorozási; Robbanásveszélyes tűzveszélyes bárcával ellátott kocsik besorozása; Mozdonyok szerkocsik besorozása; Vonali tolatásvezető helye a vonaton 27. sz. Függelék: (27.1. alfejezet): Rendkívüli küldemények, engedélyek; Értesítések; A továbbító vonat kiválasztása, vonatbasorozása; tolatás (27.1.3.4 nem) 136

F.7. sz. Utasítás A teljes anyagának ismerete. F.20. sz. Elegytovábbítási Utasítás Általános rendelkezések: Elegytovábbítás rendszere Iránypontrendszer és a kocsik bárcázása Elegyrendezési és Továbbítási Rend Elegynyilvántartás, elegybejelentés A „Mellékletek” ismerete. E.2.sz. Fékutasítás Bevezetés Az utasítás hatálya (1.1.p.) Az utasítás tartalma (1.2.p.) Az utasítás ismerete, betartása (1.3.-1.3.4.p.) Általános előírások Alapszabály (2.1.p.) Fékpróba (2.2.-2.2.2.p.)

Értesítő


A fékpróba tartására jogosult, illetve kötelezett dolgozók (2.3.-2.3.1.p.) A fékpróba résztvevőinek létszáma (2.4.-2.4.1.p.) Féktechnikailag leállított vonat (2.5.p.) Vonatok fékpróbája Teljes fékpróba A teljes fékpróba célja, tartalma (3.1.1.-3.1.2.p.) A teljes fékpróba esedékessége (3.1.4.p.) A vonatnemváltók kezelése (3.1.29.-3.1.30.p.) 1/a és 1/b sz. táblázat A tehervonatok fékezése „Sz” és „T” vonatnemek kevert használatával (3.1.31.p.) Csak kézifékezéssel közlekedő vonatok (3.1.32.p.) Vonatnemváltók állásának ellenőrzésére, kezelésére kötelezett személyek (3.1.38.-3.1.39.p.) A raksúlyváltók állásának ellenőrzésére és kezelésére kötelezett személyek (3.1.40.p.) Kézi állítású raksúlyváltók (3.1.41.p.) Mérlegelt kocsik raksúlyváltó állása (3.1.42.3.1.43.p.) Nem mérlegelt kocsik raksúlyváltó állása (3.1.44.3.1.45.p.) Széles nyomtávolságú vasutak normál nyomtávolságú forgóvázzal közlekedő teherkocsijainak raksúlyváltói (3.1.46.-3.1.49.p.) Kiiktatott fékberendezésű kocsik raksúlyváltói (3.1.50.p.) Nem kezelhető raksúlyváltók (3.1.51.-3.1.53.p.) A „sík-lejtő” váltó kezelése (3.1.54.-3.1.55.p.) Egyszerűsített fékpróba Egyszerűsített fékpróba esedékessége (3.2.3.3.2.14.p.) A fékpróbák eredményének rögzítése és közlése (3.4.1.p.) A teljes fékpróba bizonylatolása a „Menetigazolvány”, „Menetlevél” kitöltésével (3.4.2.-3.4.6.p.) A teljes fékpróba bizonylatolása „Fékpróba bárcán” (3.4.7.-3.4.11.p.) A fékpróba eredményének bizonylatolása az egyszerűsített fékpróba alkalmával (3.4.12.-3.4.16.p.) A fékpróba eredményének bizonylatolása telepített fékpróbázó berendezéssel (TFB) végzett fékpróba után (3.4.17.p.) Az állvatartáshoz szükséges fékberendezés próbája (3.5.1.-3.5.4., 3.5.6.p.) A vonatok megfékezettségének megállapítása Féksúly, féksúlyszázalék, fékút Alapfogalmak (4.1.-4.1.3.p) A megfékezettség megállapításának módszere (4.2.p.) A vonat féksúlyának megállapítása (4.3.-4.3.18.p.) A megfékezettség követelményei (4.4.-4.4.5.p.) A vonat teljes tömegének megállapítása (4.5.4.5.3.p.) A vonat tényleges féksúlyszázalékának megállapítása (4.6.p.)

Az állvatartáshoz szükséges féksúly kiszámítása (4.7.-4.7.3.p.) A megfékezettség ellenőrzése (4.8.-4.8.6.p.) Fékberendezések üzemeltetése Menetszolgálat Vonatok állvatartása, védekezés megfutamodás ellen (5.2.22.-5.2.25.p.) A RO-LA vonatok fékezése (5.2.26.p.) Használhatatlan fékberendezések (5.2.27.5.2.34.p.) A fékberendezések használata hideg időben Hideg időjárás fogalma (5.3.1.p.) Üzembe helyezés (5.3.2.-5.3.4.p.) Kiegészítő intézkedések az állvatartáshoz (5.3.12., 5.3.14.-5.3.17.p.) A fékberendezés kezelése és vizsgálata menetszolgálat után A mozdonyvezető feladata és értesítési kötelezettsége szolgálat befejezésekor (5.5.4.-5.5.6.p.) A MÁV vonalain rendszeresen előforduló járművek fékfeliratai (I. sz. függelék) A fékberendezések kezelő, vizsgáló szerkezetei (II. sz. függelék) Széles nyomtávolságú kocsik fékszerkezetei (IV. sz. függelék) Bárcák (V. sz. függelék) Féksúlyfeliratok, jelek (VI. sz. függelék) A szikrafogó lemez jele (VII. sz. függelék) E.12.sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás: Általános rész (1.-1.4.10.3.p.) A kocsik vizsgálata Általános rendelkezések A kocsik vizsgálatához szükséges idő biztosítása (2.1.4.p.) Intézkedési kötelezettség (2.1.6.p.) A kocsivizsgálatok felosztása Rendszeres vizsgálatok (2.2.1.-2.2.1.6.p.) A sérült kocsik megjelölése (2.4.1.-2.4.5.p.) Kocsisérülések megállapítása és tárgyalása (2.5.1.2.5.10.p) A kocsik karbantartása és javítása Általános rendelkezések (3.1.-3.1.10.p.) A kocsik időszakos vizsgálatai és javításai (3.2.3.2.11.p.) A kocsik szükség szerinti javítása (3.3.-3.3.4.p.) Rendkívüli intézkedést igénylő javítások (3.4.-3.4.2.p.) Veszélyes áruval rakott kocsik műhelybe állítása (3.5.p.) A teherkocsik tisztítása (5.1.p.) 3., 5., 6., 7., 10.-13., 16-21. sz. Mellékletek

137

Közlekedési Határozmányok 9. Táblázat Egyéb ismeretanyag Vasútföldrajzi ismeretek.

Értesítő


4.18.11. B/5. Kocsirendezői, vonali kocsirendezői vizsga A vizsgára bocsátás feltételei: nincs A felkészülés módja: – tanfolyam keretében Felkészülési idő: – képzési program alapján: Elméleti:

102 óra

Gyakorlati:

18 óra

A vizsgabizottság összetétele: – A szolgálati hely vezetője vagy megbízottja – Vizsgabiztos – Oktató – ÜT megbízottja – Tanfolyam esetén kijelölt vizsgabizottság

Tevékenységgel kapcsolatos oktatási, képzési követelmények Munkahelyi elsősegélynyújtás feltételei, rendszere Munkakör, tevékenység általános egészségügyi ismeretei Baleset, rosszullét stb. esetén követendő magatartás, alapvető ismeretei OMMF és ÁNTSZ területi szervei hatósági ellenőrzési jogosultsága Munkavédelmi érdekképviseletek működése Technológiai szabályozásokban, utasításokban, biztonsági szabályzatokban lévő, a tevékenységgel öszszefüggő munkabiztonsági követelmények, ismeretek Tevékenység biztonságos ellátásának munkavállalói magatartási szabályai Tevékenység végzésénél jelentkező veszélyforrások és az ellenük való védekezés módja, kapcsolódó egészségügyi ismeretei Egyen-, munka-, formaruházat, védőeszközök használata, alkalmazása Egyéb szükséges munkabiztonsági ismeretek

A vizsga leírása és követelményei:

F.1.sz. Jelzési Utasítás

A vizsga Szóbeli:

3 vizsgatétel Megoszlása: 1. vizsgatétel: 3 F.1., 2. vizsgatétel: 3 F.2. 1 F.2. Függelék 3. vizsgatétel: 1 E.2., 1 E.12., 1 D.2.


1 óra

A tananyag leírása Általános munkabiztonsági ismeretek: Munkavédelmi Törvényből eredő munkáltatói és munkavállalói jogok és kötelezettségek Munkavédelmi Szabályzat a munkavállalót érintő előírásai Személyi sérüléssel járó balesetek bejelentésének kötelezettsége Munkabalesetekből eredő kártérítés és jogorvoslati lehetőségek Szervezeti egység tevékenységéből adódó általános munkabiztonsági állapotok A tevékenységre vonatkozó munkairányítás és felügyelet rendszere és munkavédelmi követelményei Foglalkoztatás, a munkára jelentkezés munkavállalói követelményei Veszélyhelyzet esetén követendő magatartás, feladatok Vasúti technológiai területeken történő közlekedés, munkavégzés biztonsági szabályai

1 fejezet: (1.1. alfejezet): Az utasítás hatálya, tartama, kiegészítői, és rendelkezéseinek értelmezése (teljes alfejezet) (1.2. alfejezet): Alakjelző; Állomás előtti szakaszolás; Áramszedő; Bejárati jelző; Biztosított főjelző; Biztosított tolatásjelző; Csonkavágány; Fedezőjelző; Fényjelző;Fényvisszaverős kialakítású jelző, jelzőeszköz; Figyelmeztető jel; Fordítókorong; Gurításjelző; Hallható jelzés; Jelzés; Jelzőárbóc; Jelzőeszköz; Jelzőhíd; Jelzőkocsi; Kézi állító készülék; Kézi jelzés; Kijárati jelző; Kisiklasztó saru, zártuskó; Központi állítás; Legnagyobb sebesség; Nem biztosított főjelző; Szabadlátás korlátozottsága; Szelvényezés; Távolbalátás korlátozottsága; Tolatásjelző; Tolópad; Ütközőbak, földkúp; Vasúti járműmérleg; Vágány; Vágányzáró sorompó; Vonat eleje; Vonat vége; Zárjelző tárcsa; (1.3. alfejezet): Jelzést továbbá figyelmeztetést adó eszközök és berendezések; A hallható és látható jelzések alkalmazása; A jelzésadás ideje, helye. módja; Figyelési kötelezettség; Eljárás eltérő értelmű egy időben adott jelzések továbbá kétes értelmű jelzések esetén; Jelzőeszközök kéznél tartása; A jelzők csoportosítása; A jelzőárbocok színezése; Világítás 2. fejezet: (2.1. alfejezet): A főjelzők felsorolása, feladata (teljes alfejezet) (2.12. alfejezet): Az előjelzők alkalmazása; Az előjelzők csoportosítása

138

Értesítő


4. fejezet: teljes fejezet Tolatási mozgást szabályozó jelzők csoportosítása, alkalmazása és a velük adott jelzésekre vonatkozó általános rendelkezések (teljes fejezet) 5. fejezet: (5.5. alfejezet): Váltójelzők; teljes alfejezet (5.6. alfejezet): Vágányzáró jelzők; teljes alfejezet (5.8. alfejezet): Biztonsági határjelző; teljes alfejezet (5.16. alfejezet): A járhatatlan pályarész fedezése; A vágányzárolt pályarész fedezése (nem kell 5.16. 7. 5) 6. fejezet: (6.1. alfejezet): A vonat szétszakadt; lassan; megállj! Figyelj (csak a 6.2.1 p.) A vonat indul; Veszély jelzés; A vonatot vészfékkel állították meg (6.3. alfejezet). A tolatás közben alkalmazható kéziés hangjelzések teljes alfejezet (6.4. alfejezet): a fékpróba jelzések teljes alfejezet 7. fejezet: Jelzések a vonatokon és a járműveken (végig) 9. fejezet: Űrszelvénybe nyúló létesítményre figyelmeztető jel; Nagyfeszültségre figyelmeztető jel; Villamos távvezeték biztonsági övezetére figyelmeztetető jel; Villamos előfűtésre figyelmeztető jel 1. sz. függelék: vonatkozó pontja F.2. sz. Forgalmi Utasítás 1. fejezet: (1.1. alfejezet): Az utasítás hatálya; Az utasítás tartama; Kiegészítő utasítások, segédkönyvek; Végrehajtási utasítások (csak a 1.1.4 p.) Az utasítások kezelése; Az utasítások kéznél tartása (csak a 1.1.6.p.) Az utasítások rendelkezéseinek értelmezése (1.2. alfejezet): Állomás; Állomás területe; Állomásfőnök; Állomáskezelő; Állomásközi távbeszélő; állomási személyzet; Anyavágány; Átmenő fővágány; Átszelési kitérő; Biztosított szolgálati hely; Csatlakozó állomás; Csomóponti kiszolgáló vonat; Csökkentett üzemvitel; Egyszerű kitérő; Elágazó állomás; Elegy; Elsodrási határ; Emelt peron; Eseménykönyv, Eseménylap; Fejállomás; Felügyeleti hatóság; Felügyeleti szolgálat; Feszültségmentesítés; Féksaru; Forgalmi kitérő; Forgalmi szolgálat; Forgalmi szolgálattevő; Forgalmi vonalirányyító; Fővágány; Hangrögzítő berendezés; Helyes és helytelen vágány; Helyi forgalmi távbeszélő; Hidegen továbbított mozdony; Hordozható rádió; Ikermotorkocsi; Ingavonat; Jegyvizsgáló; Jelenlétes forgalmi szolgálattevő; Jobb és bal vágány; Kezdőpont, végpont; Kínálati menetrend; Kitérő; Kocsimester; Kocsirendező; Középállomás; Központi forgalomirányító szolgálat; Különvonat; Külső forgalmi szolgálattevő; Megálló-rakodóhely; Mellákvágány; Mentesítő

vonat; Mobil telefon; Motorkocsi; Motorvonat; Mozdony; Mozdonyrádió; Mozdonyszemélyzet; Mozdonyvezető; Nem biztosított szolgálati hely; Nyílt vonal; Nyomtávolság; Operatív vonat; Osztott munkaidő; Pályasebesség; Pályaszinti vágánykeresztezés; Pályatelefon; Rakodóhely; Rakszelvény; Rendelkezési szakasz; Rendelkező állomás; Rendes vonat; Rendezőpályaudvar; Rendkívüli áthaladás; Rendkívüli esemény; Rendkívüli vonat; Rögzítő saru; Rugos váltó; Sajátcélú vasúti pályahálózat; Sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló vonat; Szállítmánykisérő; Személyszállító vonat; Szigetperon; Szolgálati felsőbbség; Szolgálati főnök; Szolgálati hely; Szolgálati vonat; Technológiai szünet; Tehervonat; Térfőnök; Tolatás; Tolatásvezető; Tolatószemélyzet; Tolómozdonnyal közlekedő vonat; Tolt vonat; Utasítást adó hangszórós távbeszélő; Utasperon; Ügyeleti szolgálat; Űrszelvény; Üzemszünet; Vágányfonódás; Vágányút; Vágányzár; Váltókezelő; Vegyesvonat; Vezető jegyvizsgáló; Vezető váltőkezelő; Vezérlőkocsi; Védőváltó; Vonali kocsirendező; Vonali távbeszélő; Vonali tolatásvezető; Vonat; Vonathossz megállapítása; Vonatkísérő személyzet; Vonatszemélyzet; Vonattalálkozás; Vontatási telep; Az utasítás szövegében előforduló kifejezések 1.3. alfejezet): Beosztás önálló szolgálattételre; Vizsgakötelezettség; (csak 1.3.2.); Vizsga a távközlő és a biztosítóberendezés kezeléséből; Vizsga a villamosított vonalakra; Az utasítás ismerete, vizsgák újabb letétele; Önképzés (1.4. alfejezet): Felelősség, Magatartás a vágányok között, Idegen személyek tartózkodása vasúti területen, Az egy személy által kiszolgált mozdonyvezetőjének cselekvőképtelensége; Biztonságos munkavégzésre alkalmas állapot, Munkahely elhagyása, Rendelkezések adása és végrehajtása, Munkavégzés rendkívüli helyzetben; Parancskönyv, Egyenruha, szolgálati jelvény viselése, Dohányzás, nyílt láng használata, Jelentkezés szolgálattételre (1.4.12.2p.nem); Szolgálatátadás-átvétel folytatólagos szolgálat esetén (1.4.14.2,1.4.14.3. nem) Ellenőrzési kötelezettség (csak a 1.4.16 p.), Közlemények nyugtázása, előjegyzése (1.4.17.2 p. nem) (1.5.alfejezet): Létesítmények, berendezések jelölése; Hibaelőjegyzési könyv; Világítás lámpagondozás (1.5.4.1p.nem) Szolgálati órák 2. fejezet: (2.1. alfejezet): A váltók alkatrészei teljes alfejezet (2.2. alfejezet): A váltók csoportosítása forgalombiztonsági szempontból teljes alfejezet 4. fejezet: (4.1. alfejezet): Alapszabályok; A tolatás engedélyezése; Értesítés a tolatás engedélyezéséről (4.1.3.5 nem)

139

Értesítő


5. fejezet: (5.1. alfejezet): Védekezés a tolatás befejezése után, továbbá végállomásra vagy feloszlató állomásra érkezett vonatoknál teljes alfejezet (5.4. alfejezet): A megfutamodott járművek megállítása teljes alfejezet

F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 1. sz. Függelék: Fővonalanként üzemeltetett vasútvonalak felsorolása teljes függelék 2. sz. Függelék: Kiegészítő utasítások jegyzéke teljes függelék

6 fejezet: Kocsi- és vonatvizsgálat teljes fejezet 7. fejezet: Járműkapcsolások teljes fejezet 8. fejezet: Mozdonyok mennyisége, alkalmazása és sebessége teljes fejezet 9. fejezet: A vonatok terhelése teljes fejezet

3. sz. Függelék: Forgalmi dolgozó; Anyaghalom és tárgyak elhelyezése a pálya mentén; A mozdonyok sebessége; Elegytömeg megállapítása; A vonatok öszszeállítása; Általános besorolási tilalom; Fékes kocsik elosztása a vonatokban; Merev kapcsolórúddal és csak rakománnyal összekapcsolt kocsik; Hóeke besorozása; A vonatok sebessége; Rakodás a nyíltvonalra kiállított kocsikba

10. fejezet: A vonatok hossza teljes fejezet 6 függelék: (6.1. alfejezet): A függelék hatálya; A függelék tartalma; Kiegészítő utasítások, segédkönyvek (6.10. alfejezet): a vonatok összeállítása teljes alfejezet

11. fejezet: A vonatok összeállítása teljes fejezet 12. fejezet: A vonali tolatásvezető helye a vonaton 13. fejezet: A menetrend szerepe; A menetrend fajtái; Szolgálati menetrendkönyv (13.4.1p.nem) Menetrendjegyzék, Menetidők táblázatos kimutatása; Hivatalos menetrendkönyv, fali menetrend-hirdetmények; Menetrendanyag szétosztása és kezelése 14. fejezet: A rendes vonatok kijelölése;a vonat számának közlése;a vonat számának megváltoztatása 15. fejezet: (15.1. alfejezet): Közlekedés több pályán több pályaudvarra; A vonatok számozása; A vonatok sebessége (15.16. alfejezet): Alapszabályok (csak a 15.16.1., 15.16.1.2.p.) Írásbeli rendelkezések kiállítása, kézbesítése és kezelése (15.16.2. p.nem) Az írásbeli rendelkezések tartamának közlése élőszóval 16. fejezet: (16.1. alfejezet): Általános rendelkezések (16.2. alfejezet): Általános rendelkezések; Eljárás sérült pályarész felfedezésekor; (16.4. alfejezet): A vonat átadása (16.5. alfejezet): Tehervonaton utazó kísérők figyelmeztetése (16.6. alfejezet): Utazás mozdonyon 17. fejezet: Menetigazolvány, Menetlevél teljes fejezet 19. fejezet: Általános rendelkezések; Különleges rendelkezések a forgalmi szolgálat mikénti végzésére 20. fejezet: Rendkívüli intézkedések (20.1.1.p nem) Személyek és áruk továbbítása a pálya járhatatlansága esetén; Forgalmi akadályok bejelentése és az érdekeltek értesítése

8. sz. Függelék: Távbeszélő jelzése; A vágányok számozása; A váltók számozása(8.3.2,8.3.4 nem) 12. sz. Függelék: Gurítási szalasztási tilalom. Óvatosan tolatandó járművek felsorolása teljes függelék; 13. sz. Függelék: Veszélyes áruval rakott kocsik vonatba sorozására vonatkozó előírások, teljes függelék 15. sz. Függelék: Szolgálati menetrendkönyv és a menetrendi segédkönyv táblázatainak felsorolása és értelmezése teljes függelék 16. sz. Függelék: Kimutatás teljes függelék 17. sz. Függelék: Általános rendelkezések, Körzet és zónabeosztás, Időcsoportok; számok helyiértéke a vonatszámokban 21. Függelék: A vonatszemélyzet értesítése; Induló vonat megtolása állomáson 25. sz. Függelék: Önműködő kapcsolókészülékkel felszerelt, széles nyomtávról normál nyomtávra átszerelt kocsik továbbítására és kezelésére vonatkozó előírások; teljes függelék 26. sz. Függelék: Mozdonyok sebessége; Pogygyászkocsi besorozása; Robbanásveszélyes tűzveszélyes bárcával ellátott kocsik besorozása; Mozdonyok szerkocsik besorozása, Vonali tolatásvezető helye a vonaton

140

Értesítő


27. sz. Függelék: (27.1. alfejezet): Rendkívüli küldemények engedélye; Értesítések; A továbbító vonat kiválasztása, vonatbasorozás, tolatás (27.1.3.4.p.nem) (27.2. alfejezet): Rendkívüli küldemények továbbítása általános érvényű engedéllyel (teljes alfejezet;) (27.3. alfejezet): Rendkívüli küldemények továbbítása egyedi engedély alapján (teljes alfejezet) (27.4. alfejezet). Engedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsik továbbítása teljes alfejezet 29. sz. Függelék: Próbavonatok csoportosítása forgalmi szempontból; Próbavonatok csoportosítása rendeltetésük szerint; Különleges próbavonatok 30. sz. Függelék: (30.1. alfejezet): Gurítódombos rendező-pályaudvar; Kocsi feldolgozást rendszeresen végző állomás Gurítódomb; elhúzóvágány; Kihúzóvágány; Gurítóvágány; Összekötővágány; Irányvágányok; Gurításvezető; Fékrejáró; Vágányfékkezelő; Kiakasztórúd; Kocsitolórúd (30.3. alfejezet): Gurítási korlátozások (30.5. alfejezet): Tolatási módszerek (csak a 30.5.1.p.); Tolatás bejárással 33. sz. Függelék: (33.1. alfejezet): A függelék tartalma (33.2. alfejezet): A szállított közúti járművekre és a rakodásra vonatkozó előírások, követelmények teljes alfejezet (33.4. alfejezet): A RO-La vonat vontatásánál a fékberendezés kezelésére vonatkozó előírások csak a 33.4.5.p.) (33.5. alfejezet): A RO-LA vonatok összeállítása teljes alfejezet (33.7. alfejezet): A RO-LA vonatok közlekedtetésével kapcsolatos egyéb rendelkezések (csak a 33.7.1p.) Műszaki Táblázatok I., II. F.7.sz. Utasítás A teljes anyagának ismerete. F.20.sz. Elegytovábbítási Utasítás Általános rendelkezések: Elegytovábbítás rendszere Iránypontrendszer és a kocsik bárcázása Elegyrendezési és Továbbítási Rend Elegynyilvántartás, elegybejelentés A „Mellékletek” ismerete E.2.sz. Fékutasítás Bevezetés Az utasítás hatálya (1.1.p.) Az utasítás tartalma (1.2.p.) Az utasítás ismerete, betartása (1.3.-1.3.4.p.) Általános előírások

Alapszabály (2.1.p.) Fékpróba (2.2.-2.2.2.p.) A fékpróba tartására jogosult, illetve kötelezett dolgozók (2.3.-2.3.1.p.) A fékpróba résztvevőinek létszáma (2.4.-2.4.1.p.) Féktechnikailag leállított vonat (2.5.p.) Vonatok fékpróbája Teljes fékpróba A teljes fékpróba célja, tartalma (3.1.1.-3.1.2.p.) A teljes fékpróba esedékessége (3.1.4.p.) A vonatnem váltók kezelése (3.1.29.-3.1.30.p.) 1/a és 1/b sz. táblázat A tehervonatok fékezése „Sz” és „T” vonatnemek kevert használatával (3.1.31.p.) Csak kézifékezéssel közlekedő vonatok (3.1.32.p.) Vonatnemváltók állásának ellenőrzésére, kezelésére kötelezett személyek (3.1.38.-3.1.39.p.) A raksúlyváltók állásának ellenőrzésére és kezelésére kötelezett személyek (3.1.40.p.) Kézi állítású raksúlyváltók (3.1.41.p.) Mérlegelt kocsik raksúlyváltó állása (3.1.42.3.1.43.p.) Nem mérlegelt kocsik raksúlyváltó állása (3.1.44.3.1.45.p.) Széles nyomtávolságú vasutak normál nyomtávolságú forgóvázzal közlekedő teherkocsiijainak raksúlyváltói (3.1.46.-3.1.49.p.) Kiiktatott fékberendezésű kocsik raksúlyváltói (3.1.50.p.) Nem kezelhető raksúlyváltók (3.1.51.-3.1.53.p.) A „sík-lejtő” váltó kezelése (3.1.54.-3.1.55.p.) Egyszerűsített fékpróba Egyszerűsített fékpróba esedékessége (3.2.3.3.2.14.p.) A fékpróbák eredményének rögzítése és közlése (3.4.1.p.) A teljes fékpróba bizonylatolása a „Menetigazolvány”, „Menetlevél” kitöltésével (3.4.2.-3.4.6.p.) A teljes fékpróba bizonylatolása „Fékpróba bárcán” (3.4.7.-3.4.11.p.) A fékpróba eredményének bizonylatolása az egyszerűsített fékpróba alkalmával (3.4.12.-3.4.16.p.) A fékpróba eredményének bizonylatolása telepített fékpróbázó berendezéssel (TFB) végzett fékpróba után (3.4.17.p.) Az állvatartáshoz szükséges fékberendezés próbája (3.5.1.-3.5.4., 3.5.6.p.) A vonatok megfékezettségének megállapítása Féksúly, féksúlyszázalék, fékút Alapfogalmak (4.1.-4.1.3.p) A megfékezettség megállapításának módszere (4.2.p.) A vonat féksúlyának megállapítása (4.3.-4.3.18.p.) A megfékezettség követelményei (4.4.-4.4.5.p.) A vonat teljes tömegének megállapítása (4.5.-4.5.3.p.) A vonat tényleges féksúlyszázalékának megállapítása (4.6.p.)

141

Értesítő


Az állvatartáshoz szükséges féksúly kiszámítása (4.7.-4.7.3.p.) A megfékezettség ellenőrzése (4.8.-4.8.6.p.) Fékberendezések üzemeltetése Menetszolgálat Vonatok állvatartása, védekezés megfutamodás ellen (5.2.22.-5.2.25.p.) A RO-LA vonatok fékezése (5.2.26.p.) Használhatatlan fékberendezések (5.2.27.5.2.34.p.) A fékberendezések használata hideg időben Hideg időjárás fogalma (5.3.1.p.) Üzembe helyezés (5.3.2.-5.3.4.p.) Kiegészítő intézkedések az állvatartáshoz (5.3.12., 5.3.14.-5.3.17.p.) A fékberendezés kezelése és vizsgálata menetszolgálat után A mozdonyvezető feladata és értesítési kötelezettsége szolgálat befejezésekor (5.5.4.-5.5.6.p.) A MÁV vonalain rendszeresen előforduló járművek fékfeliratai (I. sz. függelék) A fékberendezések kezelő, vizsgáló szerkezetei (II. sz. függelék) Széles nyomtávolságú kocsik fékszerkezetei (IV. sz. függelék) Bárcák (V. sz. függelék) Féksúlyfeliratok, jelek (VI. sz. függelék) A szikrafogó lemez jele (VII. sz. függelék) E.12.sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás Általános rész (1.-1.4.10.3.p.) A kocsik vizsgálata Általános rendelkezések A kocsik vizsgálatához szükséges idő biztosítása (2.1.4.p.) Intézkedési kötelezettség (2.1.6.p.) A kocsivizsgálatok felosztása Rendszeres vizsgálatok (2.2.1.-2.2.1.6.p.) A sérült kocsik megjelölése (2.4.1.-2.4.5.p.) Kocsisérülések megállapítása és tárgyalása (2.5.1.2.5.10.p) A kocsik karbantartása és javítása Általános rendelkezések (3.1.-3.1.10.p.) A kocsik időszakos vizsgálatai és javításai (3.2.3.2.11.p.) A kocsik szükség szerinti javítása (3.3.-3.3.4.p.) Rendkívüli intézkedést igénylő javítások (3.4.-3.4.2.p.) Veszélyes áruval rakott kocsik műhelybe állítása (3.5.p.) A teherkocsik tisztítása (5.1.p.) 3., 5., 6., 7., 10.-13., 16-21. sz. Mellékletek Közlekedési Határozmányok 9. Táblázat Egyéb ismeretanyag Vasútföldrajzi ismeretek.

4.18.12. B/6. Tolatásvezetői vizsga A vizsgára bocsátás feltételei: o Kocsirendezői, vonali kocsirendezői vizsga. o Legalább 3 hónap folyamatosan állomáson, illetve rendező-pályaudvaron önállóan végzett kocsirendezői, illetve vonali kocsirendezői munka. A felkészülés módja: – tanfolyam keretében Felkészülési idő: – képzési program alapján: Elméleti:

120 óra

Gyakorlati:

40 óra

A vizsgabizottság összetétele: – A szolgálati hely vezetője vagy megbízottja – Vizsgabiztos – Oktató – ÜT megbízottja – Tanfolyam esetén kijelölt vizsgabizottság A vizsga leírása és követelményei: A vizsga Szóbeli:

4 vizsgatétel: Megoszlása: 1. vizsgatétel: 2 F.1. 2. vizsgatétel: 3 F.2., 1 F.2. Függelék, 3. vizsgatétel: 1 E.2., 1 E.12., 1 D.2., 4. vizsgatétel: 2 F.7., 1 F.20.


1 óra

A tananyag leírása Általános munkabiztonsági ismeretek: A tevékenységre vonatkozó munkairányítás és felügyelet rendszere és munkavédelmi követelményei Foglalkoztatás, a munkára jelentkezés munkavállalói követelményei Veszélyhelyzet esetén követendő magatartás, feladatok Vasúti technológiai területeken történő közlekedés, munkavégzés biztonsági szabályai Tevékenységgel kapcsolatos oktatási, képzési követelmények Munkakör, tevékenység általános egészségügyi ismeretei Baleset, rosszullét stb. esetén követendő magatartás, alapvető ismeretei Technológiai szabályozásokban, utasításokban, biz-

142

Értesítő


tonsági szabályzatokban lévő, a tevékenységgel öszszefüggő munkabiztonsági követelmények, ismeretek Tevékenység biztonságos ellátásának munkavállalói magatartási szabályai Tevékenység végzésénél jelentkező veszélyforrások és az ellenük való védekezés módja, kapcsolódó egészségügyi ismeretei Egyen-, munka-, formaruházat, védőeszközök használata, alkalmazása Egyéb szükséges munkabiztonsági ismeretek F.1.sz. Jelzési Utasítás 1 fejezet: (1.1. alfejezet): teljes fejezet (1.2. alfejezet): Alakjelző; Állomás előtti szakaszolás; Áramszedő;Bejárati jelző; Biztosított főjelző; Biztosított tolatásjelző; Csonkavágány; Ellenőrző jelző; Fedezendő pont; Fedezőjelző;Felsővezetéki villamos vontatásra berendezett vonal; Fényjelző; Félsorompó, félsorompóval kiegészített fénysorompó; Fényvisszaverős kialakítású jelző, jelzőeszköz;Figyelmeztető jel; Fordítókorong; Gurításjelző; Hallható jelzés; Jelzés; Jelzőárbóc; Jelzőeszköz; Jelzőhíd; Jelzőkocsi; Jelzővel ellenőrzött útsorompó; Jelzővel függésben lévő útsorompó; Kézi állító készülék; Kézi jelzés; Kijárati jelző; Kisiklasztó saru, zártuskó; Központi állítás; Lassan bejárandó pályarész; Legnagyobb sebesség; Nem biztosított főjelző; Rálátási távolság; Szabadlátás korlátozottsága,; Szabványos állás; Szelvényezés; Távolbalátás korlátozott;Teljes sorompó; Térköz; Térközjelző; Tolatásjelző; Tolópad; Ütközőbak, földkúp; Vasúti járműmérleg;Vágány;Vágányzáró sorompó; Vezetőállás jelző; Vonat által vezérelt útsorompó; Vonat eleje; Vonat vége; Zárjelző tárcsa; Zsámolyozó vágány; (1.3. alfejezet): A jelzők, jelzőeszközök, figyelmeztetőjelek alkalmazására, a jelzések rendeltetésére, adására vonatkozó előírások (teljes alfejezet) 2. fejezet: (2.1. alfejezet): A főjelzők felsorolása, feladata (teljes alfejezet) (2.2. alfejezet): A főjelzők alkalmazása, szabványos állása (teljes alfejezet) (2.4. alfejezet): A fényjelzők és jelzéseik (teljes alfejezet) (2.5. alfejezet): Biztosított fény bejárati, kijárati, fedező-és térközjelzők, valamint a tolatásjelzővel egyesített fény főjelzők vonatközlekedést szabályzó jelzései (teljes alfejezet) (2.6. alfejezet): A nem biztosított fény bejárati jelzők jelzései (teljes alfejezet) (2.7. alfejezet): A nem biztosított fény térközjelző jelzései (teljes alfejezet) (2.8. alfejezet): A biztosított alak bejárati, fedező- és térközjelzők jelzései (teljes alfejezet)

(2.9. alfejezet): Az alak kijárati jelzők jelzései (teljes alfejezet) (2.10. alfejezet): A nem biztosított alak bejárati jelzők jelzései (teljes alfejezet) (2.11. alfejezet): A nem biztosított alaktérközjelzők jelzései (teljes alfejezet) (2.12. alfejezet): Az előjelzők csoportosítása, helye szabványos állása és az alak előjelzők kezelése (teljes alfejezet) (2.13. alfejezet): A biztosított fény főjelzők külön előjelzőjének jelzései (teljes alfejezet) (2.14. alfejezet): A nem biztosított fény bejárati jelzők előjelzőjének jelzései (teljes alfejezet) (2.15. alfejezet): A nem biztosított fény térközjelzők előjelzőjének jelzései (teljes alfejezet) (2.16. alfejezet): A biztosított alak főjelzők háromfogalmú alak előjelzőinek jelzései (teljes alfejezet) (2.17. alfejezet): A biztosított alak főjelzők kétfogalmú alak előjelzőinek jelzései (teljes alfejezet) (2.18. alfejezet): A nem biztosított alak bejárati jelzők kétfogalmú alak előjelzőinek jelzései (teljes alfejezet) (2.19. alfejezet): A nem biztosított alak térközjelzők kétfogalmú alak előjelzőinek jelzései (teljes alfejezet) (2.20. alfejezet): Az előjelzővel egyesített alak Főjelzők (teljes alfejezet) (2.21. alfejezet): Az ismétlőjelző alkalmazása és jelzései (teljes alfejezet) 4. fejezet: Tolatási mozgást szabályozó jelzők csoportosítása, alkalmazása és a velük adott jelzésekre vonatkozó általános rendelkezések (teljes fejezet) 5. fejezet: (5.1. alfejezet): Mellékvonali ellenőrzőjelző (teljes alfejezet) (5.2. alfejezet): Az útátjáró jelző (teljes alfejezet) (5.3. alfejezet): Az útsorompót ellenőrző jelzők teljes alfejezet (5.4. alfejezet): A vasúti átjáró kezdete jelző teljes alfejezet (5.5. alfejezet): A váltójelzők teljes alfejezet (5.6. alfejezet): A vágányzáró-jelző teljes alfejezet (5.7. alfejezet): A megállás helyének megjelölése; A megállás helye-jelző; A megállás helye-jelző alkalmazása; (5.8. alfejezet): A Biztonsági határjelző teljes alfejezet (5.9. alfejezet): A Tolatási határjelző teljes alfejezet (5.10. alfejezet): A V-betűs jelző teljes alfejezet (5.12. alfejezet): A tűzveszély jelző teljes alfejezet (5.14. alfejezet): Villamos mozdony állj!; Figyelem! (csak a 5.14.8.p.), (5.15. alfejezet): Értesítés a lassan bejárandó pályarészekről; A lassan bejárandó pályarész jelzése A lassúmenet előjelző; A Lassúmenet elejejelző; A lassúmenet vége jelző

143

Értesítő


(5.16. alfejezet): A járhatatlan pályarészek fedezésére használt jelzők és jelzéseik teljes alfejezet (5.17. alfejezet): A munkaterületek fedezése a szolgálati helyeken és a nyílt pályán teljes alfejezet 6. fejezet: (6.1. alfejezet): A vonatközlekedés közben adható jelzések teljes alfejezet (6.2. alfejezet): Figyelj (csak a6.2.1 p.) A vonat indul; A féket húzd meg; A féket erezd meg; Veszély jelzés (6.3. alfejezet). A tolatás közben alkalmazható kéziés hangjelzések teljes alfejezet (6.4. alfejezet): A fékpróba jelzések teljes alfejezet (6.5. alfejezet): A jelzőőrök jelzései teljes alfejezet 7. fejezet: Jelzések vonatokon és a járműveken teljes fejezet 8. fejezet: a figyelembe nem veendő jelzők; Figyelmen kívül hagyandó jelzők; Érvénytelen jelzők (csak a 8.3.p.), Eljárás, ha a jelző érvénytelen (8.4.1 nem) A használhatatlan jelző; Eljárás, ha a jelző használhatatlan (csak a 8.6., 8.6.5.p.) 9. fejezet: Figyelmeztető jelek teljes fejezet 1. sz. függelék: vonatkozó pontja F.2. sz. Forgalmi Utasítás 1. fejezet: (1.1. alfejezet): Az utasítás hatálya; Az utasítás tartama; Kiegészítő utasítások, segédkönyvek; Végrehajtási utasítások (csak a 1.1.4 p.) Az utasítások kezelése; Az utasítások kéznél tartása (csak a 1.1.6.p.),Az utasítások rendelkezéseinek értelmezése (1.2. alfejezet): Állomás; Állomás területe; Állomásfőnök; Állomáskezelő; Állomásközi távbeszélő;állomási személyzet; Anyavágány; Átmenő fővágány; Átszelési kitérő; Biztosított szolgálati hely; Csatlakozó állomás; Csomóponti kiszolgáló vonat; Csökkentett üzemvitel; Deltavágány; Egyszerű kitérő; Elágazó állomás; Elegy; Elsodrási határ; Emelt peron; Eseménykönyv, Eseménylap; Fejállomás; Felügyeleti hatóság; Felügyeleti szolgálat; Feszültségmentesítés; Féksaru; Felhatalmazás; Forgalmi kitérő; Forgalmi szolgálat; Forgalmi szolgálattevő; Forgalmi vonalirányyító; Fővágány; Hangrögzítő berendezés; Helyes és helytelen vágány; Helyi forgalmi távbeszélő; Hidegen továbbított mozdony; Hordozható rádió; Ikermotorkocsi; Ingavonat; Jelenlétes forgalmi szolgálattevő; Jelzőőr, Jobb és bal vágány; Kezdőpont, végpont; Kitérő; Kocsimester; Kocsirendező; Középállomás; Központi forgalomirányító szolgálat; Különvonat; Külső forgalmi szolgálattevő; A mozdonyvezető mellett figyelő szolgálatot ellátó dolgozó; Megállóhely; Megálló-rakodóhely; Mellékvágány; Mentesítő vonat; Mobil telefon; Motorkocsi; Motorvo-

nat; Mozdony; Mozdonyrádió; Mozdonyszemélyzet; Mozdonyvezető; Nem biztosított szolgálati hely; Nyílt vonal; Nyomtávolság; Operatív vonat; Osztott munkaidő; Pályaelágazás; Pályaelágazásnak minősülő sajátcélú vasúti pályahálózat kiágazás; Pályasebesség; Pályaszemélyzet;Pályaszinti vágánykeresztezés; Pályatelefon; Pilóta; Rakodóhely; Rakszelvény; Rendelkezési szakasz; Rendelkező állomás; Rendes vonat; Rendező-pályaudvar; Rendkívüli áthaladás; Rendkívüli esemény; Rendkívüli vonat; Rögzítő saru; Rugós váltó; Sajátcélú vasúti pályahálózat; Sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló vonat; Szállítmánykísérő; Személyszállító vonat; Szigetperon; Szolgálati felsőbbség; Szolgálati főnök; Szolgálati hely; Szolgálati vonat; Technológiai szünet; Tehervonat; Térfőnök; Térközbiztosító berendezés; Térközőr; Tolatás; Tolatásvezető; Tolatószemélyzet; Tolómozdonnyal közlekedő vonat; Tolt vonat; Utasítást adó hangszórós távbeszélő; Utasperon; Útsorompó kezelő; Ügyeleti szolgálat; Űrszelvény; Üzemszünet; Vágányfonódás; Vágányút; Vágányzár; Váltókezelő; Vegyesvonat; Vezető jegyvizsgáló; Vezető váltőkezelő; Vezérlőkocsi; Védőváltó; Vonali kocsirendező; Vonali távbeszélő; Vonali tolatásvezető; Vonat; Vonathossz megállapítása; Vonatjelentőőr; Vonatjelentő távbeszélő; Vonatkísérő személyzet; Vonatszemélyzet; Vonattalálkozás; Vontatási telep; Az utasítás szövegében előforduló kifejezések 1.3. alfejezet): Beosztás önálló szolgálattételre; Vizsgakötelezettség (1.3.2.1 nem) Vizsga a távközlő és a biztosítóberendezés kezeléséből; Vizsga a villamosított vonalakra; Az utasítás ismerete, vizsgák újabb letétele; Önképzés (1.4. alfejezet): Felelősség, Magatartás a vágányok között, Idegen személyek tartózkodása vasúti területen, Az egy személy által kiszolgált mozdonyvezetőjének cselekvőképtelensége; Biztonságos munkavégzésre alkalmas állapot, Munkahely elhagyása, Rendelkezések adása és végrehajtása, munkavégzés rendkívüli helyzetben; Parancskönyv, Egyenruha, szolgálati jelvény viselése, Dohányzás, nyílt láng használata, Jelentkezés szolgálattételre (1.4.12.2p. nem) Állomásbejárás; Szolgálatátadás-átvétel folytatólagos szolgálat esetén (1.4.14.2,1.4.14.3. nem) Szolgálatátadás–átvétel szolgálat megszakítás, szolgálatszünetelés esetén; Ellenőrzési kötelezettség (csak a 1.4.16 p.), Közlemények nyugtázása, előjegyzése (1.4.17.2 p. nem) (1.5. alfejezet): Létesítmények, berendezések jelölése; Világítás lámpagondozás (1.5.4.1p. nem) Szolgálati órák 2. fejezet: (2.1. alfejezet): A váltók alkatrészei teljes alfejezet (2.2. alfejezet): A váltók csoportosítása forgalombiztonsági szempontból teljes alfejezet (2.3. alfejezet): Váltókörzetek kijelölése őrzése teljes alfejezet

144

Értesítő


(2.4. alfejezet): Sebesség a váltókon teljes alfejezet (2.5. alfejezet): Váltógondozás teljes alfejezet (2.6. alfejezet): A váltó szabványos állása teljes alfejezet (2.7. alfejezet): Teendők a szabad vágányút biztosítására (2.8. alfejezet): A váltók használhatóságának ellenőrzése forgalmi szempontból teljes alfejezet (2.9. alfejezet): A váltók állítása teljes alfejezet (2.10. alfejezet): Alapszabályok; Állandóan zárva tartandó váltók; Lezárási táblázat; Elzárási táblázat; (2.11. alfejezet):Megjelölés; A kezelés általános szabályai; Állomási váltózárkulcsok és védelmi berendezések zárkulcsainak kezelése; Nyíltvonali váltózárkulcsok és védelmi berendezések zárkulcsainak kezelése (csak a 2.11.4., 2.11.4.1.p.) Más váltózárkulcsok és védelmi berendezések zárkulcsainak kezelése; Váltózár és védelmi berendezés másodkulcsok 3. fejezet:Az útsorompó kezelés általános szabályai; Eljárás az állomási fénysorompó használhatatlansága esetén (csak a 3.7.1.p.); Eljárás teljes sorompó használhatatlansága esetén (csak a 3.9.1.p.); Jelzőőr alkalmazása; Eljárás ha az értekezés lehetetlen; Eljárás a Vasúti átjáró kezdete- jelző illetve az Útátjárójelző hiánya esetén 4. fejezet: Tolatószolgálat teljes fejezet 5. fejezet: Védekezés a járműmegfutamodások ellen teljes fejezet 6 fejezet: Vizsgálati jel; Műszaki kocsivizsgálat; Vonatkísérő személyzet teendői (csak a 6.4 p.) Utaló, sérülési bárcák és azok jelentése

kocsirendező száma és helye a tolt vonaton; A mozdonyszemélyzet vonalismerete, pilóta alkalmazása (csak a 12. 9.1., 12.9.7.) 13. fejezet:Menetrend szerepe; A menetrend fajtái; Menetrend jegyzék, menetidők táblázatos kimutatása; Hivatalos menetrendkönyv, fali menetrend hirdetmény 14. fejezet: Rendes vonatok kijelölése; A rendes vonatok forgalomba helyezése 15. fejezet: (15.1. alfejezet): Közlekedés szabályzó személyek; A közlekedés szabályzás rendszere; Azonos irányú vonatok közlekedése; Ellenkező irányú vonatok közlekedése; A vonatok számozása; A vonatok sebessége; (csak a 15.1.10.1.) Figyelési tájékozódási és értesítési kötelezettség (csak a 15.1.12.) (15.6. alfejezet): Alapszabály (15.16. alfejezet): Alapszabályok (csak a 15.16.1.4., 15.16.1.5.) (15.17. alfejezet): A felhatalmazás módozatai; a felhatalmazás alapszabályai; Induló és bármely okból megállás után induló nem személyszállító vonatok mozdonyvezetőinek felhatalmazása, közvetett módon; Induló és megállás után induló vonat mozdonyvezetőinek felhatalmazása élő szóval (csak a 15.17.8.1) (15.18. alfejezet): Vonatfogadás foglalt vágányra (csak 15.18.4., 15.18.4.3., 15.18.4.5.) A megállás helye (15.19. alfejezet): Eljárás továbbhaladást tiltó jelzést adó főjelzők esetén (csak 15.19.1., 15.19.1.1.) Eljárás megállj – jelzés esetén (csak 15.19.2., 15.19.2.1) 16. fejezet: (16.6. alfejezet): Utazás mozdonyon (csak b), c), e), Utazás tehervonaton és poggyászkocsiban; Utazás szolgálati vonaton

7. fejezet: Járműkapcsolások teljes fejezet 8. fejezet: A mozdonyok mennyisége; A mozdonyok alkalmazása 9. fejezet: Az elegytömeg megállapítása; Kerekítés 10. fejezet:Általánosan engedélyezett vonathossz; A vonathossz megállapítása féktechnikai szempontból; A vonathossz megállapítása forgalmi szempontból 11. fejezet: A vonatok összeállítása teljes fejezet 12. fejezet: A mozdonyok és a vonatszemélyzet megrendelése illetve lemondása (csak a 12.2.1.p.) Vonatkísérők továbbá a vonali tolatásvezető vonali kocsirendező száma a vonatoknál; A vonali tolatásvezető helye a vonaton; A többi vonatkísérő illetve vonali tolatócsapat helye a vonaton (csak a 12.7.1.) Vonatkísérők továbbá a vonali tolatásvezető, vonali

18. fejezet: (18.1. alfejezet): Alapszabály; Értesítés az előre nem látott ideiglenes lassúmenet elrendeléséről, A lassan bejárandó pályarészekről történő értesítés; (csak 18.1.9.) (18.4. alfejezet): Előre nem látott vágányzár, biztosító berendezési kikapcsolás (csak a 18.4.7., 18.4.7.2), Biztonsági intézkedések (csak a 18.4.8.) A személyzet értesítése a vágányzárról (csak a 18.4.9.) 19. fejezet: Általános rendelkezés; Különleges rendelkezések a forgalmi szolgálat mikénti végzésére; (csak 19.2., 19.2.4., 19.2.5.) Hótorlaszban elakadt vonat fedezése 20. fejezet: Rendkívüli intézkedések (20.1.1 nem kell)

145

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. 9. sz. Függelék: Lezárási táblázat; teljes függelék

F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei

10. sz. Függelék: Elzárási táblázat; teljes függelék

1. sz. Függelék: Fővonalanként üzemeltetett vasútvonalak felsorolása, teljes függelék 2. sz. Függelék: Kiegészítő utasítások jegyzéke, teljes függelék 3. sz. Függelék: Forgalmi dolgozó; Vonattalálkozás; Anyaghalom és tárgyak elhelyezése a pálya mentén; a tolatás fedezése ; Kapcsolás középütközős nem önműködő kapcsoló készülékkel; kapcsolás merev kapcsolórúddal; elegytömeg megállapítása; A vonatok összeállítása; Általános besorolási tilalom; Fékes kocsik elosztása a vonatokban; Merev kapcsolórúddal és csak rakománnyal összekapcsolt kocsik. Hóeke besorozása; a vonatok sebessége; rakodás a nyíltvonalra kiállított kocsikba 5. sz. Függelék: KÖFI és KÖFE vonalakra vonatkozó általános rendelkezések (csak az 5.1., 5.1.2) A tolatás végrehajtása, Távkezelt távvezérelt szolgálati helyek forgalom szabályzására vonatkozó általános rendelkezések (csak az 5.4., 5.4.10.) A vonatforgalom lebonyolítása, a vonatszemélyzet kötelességei (csak az 5.5.7., 5.5.8) 6.sz. Függelék: (6.1. alfejezet): Általános rendelkezések, teljes alfejezet (6.2. alfejezet): Fogalom meghatározások a függelék rendelkezéseinek helyes értelmezése szempontjából teljes alfejezet (6.3. alfejezet): Az önálló szolgálatvégzés feltételei teljes alfejezet (6.5. alfejezet): Értekező berendezések (csak a 6.5.2.) szolgálati helyiségek, szolgálati órák (6.6. alfejezet): Vágányút beállítás, váltó és vágányút ellenőrzés (csak a 6.6.3.2) Váltók állítása váltófelvágás, a váltózárkulcsok megjelölése és kezelése; (6.8. alfejezet): Tolatószolgálat teljes alfejezet (6.9. alfejezet): Védekezés a járműmegfutamodások ellen; teljes alfejezet (6.10. alfejezet): A vonatok összeállítása; teljes alfejezet (6.13. alfejezet): Általános rendelkezések; Közlekedés szabályozó személyek; 6.13.1., 6.13.1.1., Vonattalálkozások lebonyolítása; Vonattalálkozás személyzet nélküli szolgálati helyeken; Rendkívüli események (6.14. alfejezet): Általános rendelkezések; A vonatforgalom lebonyolítása, a vonatszemélyzet kötelességei (csak a 6.14.2.7.) A tolatás végrehajtása

12. sz. Függelék: Gurítási szalasztási tilalom. Óvatosan tolatandó járművek felsorolása; teljes függelék 13. sz. Függelék: Veszélyes áruval rakott kocsik vonatba sorozására vonatkozó előírások, teljes függelék 17. sz. Függelék: Általános rendelkezések, Körzet és zónabeosztás, Időcsoportok; számok helyi értéke a vonatszámokban 19. sz. Függelék: (19.1. alfejezet): Térközi közlekedésre berendezett pályán nyíltvonali rakodást vagy tolatást végző vonat indítása (csak a 19.1.2., 19.1.3.) (19.2. alfejezet): vonatközlekedés nyíltvonalból kiágazó sajátcélú vasúti pályahálózat kiszolgálása közben; teljes alfejezet 25. sz. Függelék: Önműködő kapcsolókészülékkel felszerelt, széles nyomtávról normál nyomtávra átszerelt kocsik továbbítására és kezelésére vonatkozó előírások; teljes függelék 26. sz. Függelék: Fűtő jelenléte a tolatást végző mozdonyon; Mozdonyok sebessége; Poggyászkocsi besorozása; Robbanásveszélyes tűzveszélyes bárcával ellátott kocsik besorozása; Mozdonyok szerkocsik besorozása, Vonali tolatásvezető helye a vonaton 27. sz. Függelék: (27.1. alfejezet): Rendkívüli küldemények engedélye (csak a 27.1.1. 27.1.1.1.) (csak a, 27.1.1.5., –., 27.1.1.7.) Értesítések (csak a 27.1.2.3) A továbbító vonat kiválasztása, vonatba-sorozás, tolatás (27.2. alfejezet): Rendkívüli küldemények továbbítása általános érvényű engedéllyel. (csak a 27.2.1., 27.2.2., 27.2.7.) (27.3. alfejezet): Rendkívüli küldemények továbbítása egyedi engedély alapján (csak a 27.3.1.) (27.4. alfejezet). Engedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsik továbbítása teljes alfejezet 29. sz. Függelék: Mérő kocsival történő mérések engedélyeztetése, végzése; (csak 29.2.1., 29.2.4., 29.2.5) 30. sz. Függelék: A tolatószolgálat végzésének szabályozása a gurítódombos valamint a síktolatásra berendezett rendező illetve egyéb pályaudvarokon teljes függelék

8. sz. Függelék: Létesítmények jelölése anyaghalmok elhelyezése a vágányok mellett teljes függelék 146

Értesítő


31. sz. Függelék: (31.1. alfejezet): A munkavonatok közlekedésének szabályozása a vágányzárolt és építés alatt lévő vágányokon (csak a 31.1.3., 31.1.4.) (31.3. alfejezet): Munkavonatok munkagépek összeállítása; Figyelési kötelezettség; 31.3.4., 31.3.12.

Elegytovábbítás rendszere: Az elegytovábbítás rendszere Irányítási Szabályzat Irányvágány-specializáció Iránypontrendszer és a kocsik bárcázása Elegyrendezési és Továbbítási Rend

33. sz. Függelék: (33.1. alfejezet): A függelék tartalma, 33.1.1. (33.5. alfejezet): A RO-LA vonatok összeállítása teljes alfejezet (33.6. alfejezet): A RO-LA vonatok közlekedésével kapcsolatos forgalomszabályozási előírások 33.6.1.33.6.5.) (nem kell a 33.6.6, a 33.6. 12.)

Tehervonati Közlekedési Rend (TKR) Tehervonati Közlekedési Rend tartalma Elegynyilvántartás, elegybejelentés A mellékletek ismerete

Tehervonati Közlekedési Rend Adott állomásra, rendező-pályaudvarra vonatkozó Tehervonati Közlekedési Rend tartalmának részletes ismerete. F.7.sz. Utasítás Általános rendelkezések Kocsiadatfelvétel: Kocsiadatok felvételével kapcsolatos általános rendelkezések Kocsiadatfelvétel végzése Kocsiadatfelvétel módszerei Kocsiadatfelvétel végrehajtása Vonatvizsgálat adatfelvételkor Kocsiadatok rögzítésének szabályai Korlátozás, kezelés kódok alkalmazása A Megjegyzések rovat vezetése Vonatátvétel: Általános előírások A vonatátvétel módszerei A kocsik megírása Vonatátvételi jegyzék, Rendezési jegyzék elkészítése és kezelése Vonatátvételi jegyzék, Rendezési jegyzék kézbesítése Vonatelőkészítés: Vonatelőkészítés módozatai: Általános előírások A vonatfelvétel módszerei Nem személyszállító vonatok Vonatterhelési kimutatása: Vonatterhelési kimutatás készítése és kezelése 1., 2., 3.sz. melléklet ismerete 1., 1a., 2., 3., 8. – 14.sz. minta ismerete F.20.sz. Elegytovábbítási Utasítás Általános rendelkezések: Az utasítás tartalma Az utasítás érvénye Az utasítás ismerete Fogalom meghatározások

E.2.sz. Fékutasítás Általános előírások Alapszabály (2.1.p.) Fékpróba (2.2.-2.2.2.p.) A fékpróba tartására jogosult, illetve kötelezett dolgozók (2.3.-2.3.1.p.) A fékpróba résztvevőinek létszáma (2.4.-2.4.1.p.) Féktechnikailag leállított vonat (2.5.p.) Vonatok fékpróbája Teljes fékpróba A befékezés vizsgálata (3.1.67.-3.1.74.p.) Az oldás vizsgálata (3.1.80.-3.1.86.p.) Egyszerűsített fékpróba Az egyszerűsített fékpróba esedékessége tolatás alkalmával (3.2.10. p.) Az állva tartáshoz szükséges fékberendezés próbája (3.5.1.-3.5.4., 3.5.6.p.) Menetszolgálat A vonatok állva tartása, védekezés megfutamodás ellen (5.2.22.-5.2.25.p.) A fékberendezés használata hideg időben Kiegészítő intézkedések az állva tartáshoz (5.3.12.5.3.17.p.) Légfékkel végzett tolatószolgálati tevékenység Tolatószolgálat (5.4.1., 5.4.3., 5.4.3.2.-5.4.4., 5.4.6., 5.4.8.-5.4.11.p.) A fékberendezés kezelése és vizsgálata menetszolgálat után Tennivalók a végállomásra érkezés után (5.5.1.5.5.3.p.) E.12.sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás Általános rész (1.-1.4.10.3.p.) A kocsik vizsgálata Általános rendelkezések A kocsik vizsgálatához szükséges idő biztosítása (2.1.4.p.) Intézkedési kötelezettség (2.1.6.p.) A kocsivizsgálatok felosztása Rendszeres vizsgálatok (2.2.1.-2.2.1.6.p.) A sérült kocsik megjelölése (2.4.1.-2.4.5.p.) Kocsisérülések megállapítása és tárgyalása (2.5.1.2.5.10.p) A kocsik karbantartása és javítása Általános rendelkezések (3.1.-3.1.10.p.)

147

Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. Szóbeli:

A kocsik időszakos vizsgálatai és javításai (3.2.3.2.11.p.) A kocsik szükség szerinti javítása (3.3.-3.3.4.p.) Rendkívüli intézkedést igénylő javítások (3.4.-3.4.2.p.) Veszélyes árúval rakott kocsik műhelybe állítása (3.5.p.) A teherkocsik tisztítása (5.1.p.) 3., 5., 6., 7., 10.-13., 16-21. sz. Mellékletek Szakutasítás a katonai vasúti szállítások tervezésére, megszervezésére és végrehajtására A vonali kocsirendezői, kocsirendezői vizsgára kijelölt anyag. 4.18.13. B/7. Vonali tolatásvezetői vizsga A vizsgára bocsátás feltételei: o Tolatásvezetői vizsga. o A csak kocsirendezői munkakörben foglalkoztatottak esetében 1 hónap igazolt vonali kocsirendezői gyakorlat vonali tolatásvezető mellett.

Megoszlása: 1. vizsgatétel: 3 F.1., 2. vizsgatétel: 3 F.2., 3. vizsgatétel: 2 F.2. Függelékei, 1 F.20., 4. vizsgatétel: 1 D.2., 1 E.2., 1 F.7. Szóbeli időtartama

A tananyag leírása

Felkészülési idő: – képzési program alapján: 80 óra

A vizsgabizottság összetétele: – A szolgálati hely vezetője vagy megbízottja – Vizsgabiztos – Oktató – ÜT megbízottja – Tanfolyam esetén kijelölt vizsgabizottság A vizsga leírása és követelményei: A vizsga összetett Írásbeli:

12 vizsgakérdés Megoszlása: 3 F.1. 3 F.2., 2 F.2. Függelékei., 1 E.2., 1 F.7. * 2 számítási példa


1 óra

*1. példa: A Szolgálati menetrendkönyvekből meghatározott vonatszám alapján a kiválasztott nem személyszállító vonat Műszaki táblázatok I. kötete szerinti legnagyobb terhelésének megállapítása. 2. példa: A meghatározott nem személyszállító vonat vonatösszeállítási adatai alapján a vonat elegytömegének megállapítása és összehasonlítása a Szolgálati menetrendkönyvben megadott rendes vonatterheléssel. A kiválasztott nem személyszállító vonat féktechnikai és forgalmi szempontú vonathosszának, valamint a haladó és az álló vonat megfékezettségének megállapítása.

A felkészülés módja: – tanfolyam keretében

Elméleti:

4 vizsgatétel,

4 óra

Általános munkabiztonsági ismeretek: A tevékenységre vonatkozó munkairányítás és felügyelet rendszere és munkavédelmi követelményei Foglalkoztatás, a munkára jelentkezés munkavállalói követelményei Veszélyhelyzet esetén követendő magatartás, feladatok Vasúti technológiai területeken történő közlekedés, munkavégzés biztonsági szabályai Tevékenységgel kapcsolatos oktatási, képzési követelmények Munkakör, tevékenység általános egészségügyi ismeretei Baleset, rosszullét stb. esetén követendő magatartás, alapvető ismeretei Technológiai szabályozásokban, utasításokban, biztonsági szabályzatokban lévő, a tevékenységgel öszszefüggő munkabiztonsági követelmények, ismeretek Tevékenység biztonságos ellátásának munkavállalói magatartási szabályai Tevékenység végzésénél jelentkező veszélyforrások és az ellenük való védekezés módja, kapcsolódó egészségügyi ismeretei Egyen-, munka-, formaruházat, védőeszközök használata, alkalmazása Egyéb szükséges munkabiztonsági ismeretek F.1.sz. Jelzési Utasítás 1 fejezet: (1.1. alfejezet): Az utasítás hatálya, tartama kiegészítő és rendelkezéseinek értelmezése teljes fejezet 148

Értesítő


(1.2. alfejezet): Fogalom meghatározások: Alakjelző, Állomás előtti szakaszolás, Áramszedő, Bejárati jelző, Biztosított főjelző, Biztosított tolatásjelző; csonka vágány, Ellenőrző jelző; Fedezendő pont; Fedezőjelző; Felsővezetéki villamos vontatásra berendezett vonal; Fényjelző, Fénysorompó, Fényvisszaverős kialakítású jelző, Figyelmeztető jel, Fordítókorong; Gurításjelző, Hallható jelzés, Jelzés, Jelzőárboc, Jelzőeszköz, Jelzőhíd, Jelzőkocsi, Jelzővel ellenőrzött útsorompó; Kézi állítókészülék, Kézijelzés, Kijárati jelző, Kisiklasztó saru, Központi állítás, Lassan bejárandó pályarész, Legnagyobb sebesség, Nem biztosított főjelző; Rálátási távolság; Szabadlátás korlátozottsága, Szabványos állás, Szelvényezés; Távolbalátás korlátozottsága, Teljes sorompó, Térköz; Térközjelző; Tolatásjelző, Tolópad, Ütközőpad, Vasúti járműmérleg, Vágány, Vágányzárósorompó, Vezetőállás jelző;Vonat által vezérelt útsorompó; Vonat eleje, Vonat vége, Zárjelző, Zsámolyozóvágány (1.3. alfejezet): Jelzők, jelzőeszközök, figyelmeztető jelek alkalmazására, a jelzések rendeltetésére, adására vonatkozó előírások teljes alfejezet 2. fejezet: (2.1. alfejezet): A főjelzők felsorolása, feladata teljes alfejezet (2.2. alfejezet): A főjelzők alkalmazása, szabványos állása teljes alfejezet (2.4. alfejezet): A főjelzők jelzései teljes alfejezet (2.5. alfejezet): Biztosított fény bejárati, kijárati, fedező-és térközjelzők; valamint a tolatásjelzővel egyesített fény főjelzők vonatközlekedést szabályzó jelzései teljes alfejezet (2.6. alfejezet): A biztosított fény bejárati jelzők jelzései teljes alfejezet (2.7. alfejezet): A nem biztosított fény térközjelző jelzései teljes alfejezet (2.8. alfejezet): A biztosított alak bejárati, fedező és térközjelzők jelzései teljes alfejezet (2.9. alfejezet): Az alak kijárati jelzők jelzései teljes alfejezet (2.10. alfejezet): A nem biztosított alak bejárati jelzők jelzései teljes alfejezet (2.11. alfejezet): A nem biztosított alak térközjelzők jelzései teljes alfejezet (2.12. alfejezet): Az előjelzők csoportosítása, helye szabványos állása és az alak előjelzők kezelése teljes alfejezet (2.13. alfejezet): A biztosított fény főjelzők külön előjelzőjének jelzései teljes alfejezet (2.14. alfejezet): A nem biztosított fény bejárati jelzők előjelzőinek jelzései teljes alfejezet (2.15. alfejezet): A nem biztosított fény térközjelzők előjelzőinek jelzései teljes alfejezet (2.16. alfejezet): A biztosított alak főjelzők háromfogalmú alak előjelzőinek jelzései teljes alfejezet

(2.17. alfejezet): A biztosított alak főjelzők kétfogalmú alak előjelzőinek jelzései teljes alfejezet (2.18. alfejezet): A nem biztosított alak bejárati jelzők kétfogalmú alak előjelzőinek jelzései teljes alfejezet (2.19. alfejezet): A nem biztosított alak térközjelzők kétfogalmú alak előjelzőinek jelzései teljes alfejezet (2.20. alfejezet): Az előjelzővel egyesített alak főjelzők teljes alfejezet (2.21. alfejezet): Az ismétlőjelző alkalmazása és jelzései teljes alfejezet 3. fejezet: A mozdonyon, vezérlőkocsin alkalmazott vezetőállás jelzőre és jelzéseire vonatkozó előírások teljes fejezet 4. fejezet: Tolatási mozgást szabályozó jelzők csoportosítása, alkalmazása és a velük adott jelzésekre vonatkozó általános rendelkezések teljes fejezet 5. fejezet: (5.1. alfejezet): Mellékvonali ellenőrző jelző teljes alfejezet (5.2. alfejezet): Az útátjáró jelző teljes alfejezet (5.3. alfejezet): Az útsorompót ellenőrző jelzők teljes alfejezet (5.4. alfejezet): A vasúti átjáró kezdete jelző teljes alfejezet (5.5. alfejezet): A váltójelzők teljes alfejezet (5.6. alfejezet): A vágányzáró jelző teljes alfejezet (5.7. alfejezet): A megállás helyének megjelölése; A megállás helye-jelző; A megállás helye-jelző alkalmazása (5.8. alfejezet): A biztonsági határjelző teljes alfejezet (5.9. alfejezet). A tolatási határjelző teljes alfejezet (5.10. alfejezet): A V-betűs jelző teljes alfejezet (5.11. alfejezet): A fékút eleje-jelző teljes alfejezet (5.12. alfejezet): A tűzveszély jelző teljes alfejezet (5.14. alfejezet): Villamos mozdony állj! Figyelem (csak a 5.14.8.p.) (5.15. alfejezet): Értesítés a lassan bejárandó pályarészekről; A lassan bejárandó pályarész jelzése; A lassúmenet előjelző,A lassúmenet eleje jelző; A lassúmenet vége jelző (5.16. alfejezet): A járhatatlan pályarészek fedezésére használt jelzők és jelzéseik teljes alfejezet (5.17. alfejezet): Munkaterületek fedezése a szolgálati helyeken és a nyílt pályán teljes alfejezet 6. fejezet: (6.1. alfejezet): a vonatközlekedés közben adható jelzések teljes alfejezet (6.2. alfejezet):Figyelj!(csak a 6.2.1p.)Vonat állt meg a bejárati jelző előtt; a vonat indul;A féket húzd meg! A féket erezd meg! Veszély! jelzés (6.3. alfejezet). A tolatásközben alkalmazható kéziés hangjelzések teljes alfejezet

149

Értesítő


(6.4. alfejezet): A fékpróba jelzések teljes alfejezet (6.5. alfejezet): A jelzőőrök jelzései teljes alfejezet 7. fejezet: Jelzések a vonatokon és járműveken teljes fejezet 8. fejezet: A figyelembe nem veendő jelzők, Figyelmen kívül hagyandó jelzők; Az érvénytelen jelzők (csak a 8.3.p.) Eljárás, ha a jelző érvénytelen; a használhatatlan jelző; Eljárás, ha a jelző használhatatlan (csak a 8.6.6.p.) 9. fejezet: Figyelmeztető jelek teljes fejezet 1. sz. függelék: vonatkozó pontja F.2. sz. Forgalmi Utasítás 1. fejezet: (1.1. alfejezet): Az utasítás hatálya; Az utasítás tartama; Kiegészítő utasítások, segédkönyvek; Végrehajtási utasítások (csak a 1.1.4.p) Az utasítások kezelése; Az utasítás kéznél tartása (csak a 1.1.6) Az utasítás rendelkezéseinek értelmezése (1.2. alfejezet): állomás, állomás területe, állomásfőnök, állomáskezelő, állomási személyzet, anyavágány, átmenő fővágány, átszelési kitérő, Biztosítóberendezési kikapcsolás; biztosított szolgálati hely, csatlakozó állomás, csomóponti kiszolgáló vonat, csökkentett üzemvitel, Deltavágány; egyszerű kitérő, elágazó állomás, elegy, elsodrási határ, emelt peron, eseménykönyv eseménylap, fejállomás, felügyeleti hatóság, felügyeleti szolgálat, feszültségmentesítés, féksaru, Felhatalmazás; Forgalmi kitérő; forgalmi szolgálat, forgalmi szolgálattevő, forgalmi vonalirányító, fővágány, hangrögzítő berendezés, helyes és helytelen vágány, helyi forgalmi távbeszélő, hidegen továbbított mozdony, hordozható rádió, Jelenlétes forgalmi szolgálattevő; jelzőőr, jobb és a bal vágány, kezdőpont végpont, kitérő, kocsimester, kocsirendező, középállomás, Központi forgalomellenőrző szolgálat;központi forgalomirányító szolgálat, különvonat, külső forgalmi szolgálattevő, mozdonyvezető mellett figyelő szolgálatot ellátó dolgozó, Megállóhely;megálló-rakodóhely, mellékvágány, mobil telefon, motorkocsi, motorvonat, mozdony, mozdonyszemélyzet, mozdonyvezető, nyílt vonal, nyomtávolság, operatív vonat, osztott munkaidő, pályaelágazásnak minősülő sajátcélú vasúti pályahálózat, pályasebesség, pályaszemélyzet, pályaszinti vágánykeresztezés, rakodóhely, rakszelvény, rendelkezési szakasz, rendelkező állomás, rendes vonat, rendező-pályaudvar, rendkívüli áthaladás, rendkívüli esemény, rendkívüli vonat, rögzítő saru, rugós váltó, sajátcélú vasúti pályahálózat, szállítmánykísérő, személyszállító vonat, szigetperon, szolgálati felsőbbség, szolgálati főnök, szolgálati hely, szolgálati vonat, technológiai szünet, tehervonat, térfőnök, tolatás, tolatásveze-

tő, tolatószemélyzet, tolómozdonnyal közlekedő vonat, tolt vonat, utasítást adó hangszórós berendezés, utasperon, ügyeleti szolgálat, űrszelvény, üzemszünet, vágányfonódás, vágányzár, váltókezelő, vegyesvonat, vezető váltókezelő, vezérlőkocsi, védőváltó, vonali kocsirendező, vonali távbeszélő, vonali tolatásvezető, vonat, vonathossz megállapítása, vonatszemélyzet, vonattalálkozás, utasítás szövegében előforduló kifejezések (1.3. alfejezet): Beosztás önálló szolgálattételre, Vizsgakötelezettség, Vizsga a távközlő és a biztosítóberendezés kezeléséből, Vizsga a villamosított vonalakra, Az utasítás ismerete vizsgák újabb letétele, Önképzés (1.4. alfejezet): Felelősség, Magatartás a vágányok között, Idegen személyek tartózkodása vasúti területen, Az egy személy által kiszolgált mozdony vezetőjének cselekvőképtelensége, Biztonságos munkavégzésre alkalmas állapot, Munkahely elhagyása, Rendelkezések adása és végrehajtása, Munkavégzés rendkívüli helyzetben, Parancskönyv, Egyenruha, szolgálati jelvény viselése, Dohányzás, nyílt láng használata, Jelentkezés szolgálattételre, Állomásbejárás, Szolgálatátadás-átvétel folytatólagos szolgálat esetén, Szolgálatátadás-átvétel szolgálat megszakítás, szolgálat szünetelés esetén, Ellenőrzési kötelezettség, Közlemények nyugtázása, előjegyzése. (1.5. alfejezet): Létesítmények, berendezések jelölése, Hiba előjegyzési könyv, Ólomlevétel és a számlálókészülék kezelésének ellenőrzése, Világítás, lámpagondozás, Szolgálati órák, 2. fejezet: (2.1. alfejezet): A váltók alkatrészei teljes alfejezet (2.2. alfejezet): A váltók csoportosítása forgalombiztonsági szempontból teljes alfejezet (2.3. alfejezet): Váltókörzetek kijelölése, őrzése teljes alfejezet (2.4. alfejezet): Sebesség a váltókon teljes alfejezet (2.5. alfejezet): Váltógondozás teljes alfejezet (2.6. alfejezet): A váltók szabályos állása teljes alfejezet (2.7. alfejezet): Teendők a szabad vágányút biztosítására (2.8. alfejezet): A váltók használhatóságának ellenőrzése forgalmi szempontból teljes alfejezet (2.9. alfejezet): A váltók állítása teljes alfejezet (2.10. alfejezet): Alapszabálok, A váltók lezárása a vonatok részére, Állandóan zárva tartandó váltók, Lezárási táblázat, Elzárási táblázat. (2.11. alfejezet): Megjelölés, A kezelés általános szabályai, Állomási váltózárkulcsok és védelmi berendezések zárkulcsainak kezelése; Más váltózárkulcsok és védelmi berendezések kulcsainak kezelése, Váltózár- és védelmi berendezés másodkulcsok.

150

Értesítő


3. fejezet: Az utsorompó kezelés általános szabályai, Az útsorompók lezárása, felnyitása (csak 3.3.2, 3.3.4) Eljárás a fénysorompó zavarjelzése, valamint a visszajelentő fényeinek hibája esetén, A fénysorompó használhatatlanságának esetei, Eljárás a nyíltvonali fénysorompó használhatatlansága esetén. Eljárás az állomási fénysorompó használhatatlansága esetén, Eljárás teljes sorompó használhatatlansága esetén, Jelzőőr (jelzőőrök) alkalmazása, Eljárás, ha az értekezés lehetetlen, Eljárás a Vasút átjáró kezdete- jelző illetve az Útátjárójelző hiánya esetén. 4. fejezet: Tolatószolgálat teljes fejezet 5. fejezet: Védekezés a járműmegfutamodások ellen teljes fejezet 6 fejezet: Kocsi- és vonatvizsgálat teljes fejezet 7. fejezet: Járműkapcsolások teljes fejezet 8. fejezet: A mozdonyok mennyisége, alkalmazása és sebessége teljes fejezet 9. fejezet: A vonatok terhelése teljes fejezet 10. fejezet: A vonatok hossza teljes fejezet 11. fejezet: A vonatok összeállítása teljes fejezet 12. fejezet: A vonatszemélyzet vezénylése, A mozdonyok és a vonatszemélyzet megrendelése illetve lemondása, A mozdonyon, vezérlőkocsin szolgálatot végzők létszáma. A vonatkísérők továbbá a vonali tolatásvezető, vonali kocsirendező száma a vonatoknál, A vonali tolatásvezető helye a vonaton, A többi vonatkísérő illetve vonali tolatócsapat helye a vonatokon, A vonatkísérők továbbá a vonali tolatásvezető, vonali kocsirendező száma és helye tolt vonaton, A mozdonyszemélyzet vonalismerete, pilóta alkalmazása 13. fejezet: A menetrend szerepe, A menetrend fajtái, Menetrendábra, Szolgálati menetrendkönyv, Menetrendjegyzék, Menetidők táblázatos kimutatása, Hivatalos menetrendkönyv, fali menetrend-hirdetmény, Menetrendanyag szétosztása és kezelése. 14. fejezet: A rendes vonatok kijelölése, A rendes vonatok forgalomba helyezése, A vonatok számának közlése, A vonatok számának megváltoztatása. 15. fejezet: (15.1. alfejezet): Közlekedésszabályozó személyek, A közlekedésszabályozás rendszere, Azonos irányú vonatok közlekedése, Ellenkező irányú vonatok közlekedése, Közlekedés több pályán több pályaudvarra, A

vonatok számozása, A vonatok fontossági sorrendje, A vonatok sebessége (15.3. alfejezet): Alapszabály (15.4. alfejezet): Térközrendszerek, Vonatközlekedés önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán. (15.5. alfejezet): Vonatindítás időközben (15.6. alfejezet): Térközi közlekedésre berendezett pályán nyíltvonali rakodást, tolatást, sajátcélú vasúti pályahálózat kiszolgálását végző vonat indítása teljes alfejezet (15.8. alfejezet). Eljárás, ha az értekezés lehetetlen (15.9. alfejezet): Eljárás, ha nem jelentkezik valamelyik sorompókezelő vagy jelzőőr (15.13. alfejezet): A helytelen vágány felhasználása (15.14. alfejezet): Közlekedés önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt kétvágányú pálya helytelen vágányán (csak 15.14.1., 15.14.2., 15.14.3.,) (15.15. alfejezet): Közlekedés önműködő biztosított térközjelzőkkel fel nem szerelt kétvágányú pálya helytelen vágányán teljes alfejezet (15.16. alfejezet): Alapszabályok, Írásbeli rendelkezések kiállítása, kézbesítése és kezelése, Írásbeli rendelkezések tartalmának közlése előszóval, Az Írásbeli rendelkezések megőrzése (15.17. alfejezet): A felhatalmazás módozatai, A felhatalmazás alapszabályai, A mozdonyvezető teendői, Induló, megállás után induló vonat mozdonyvezetőjének felhatalmazása előzetes jelzőkezeléssel és vonatindító jelzőeszközzel, valamint vonatindító jelzőeszközzel, Induló és bármely okból megállás után induló nem személyszállító vonatok mozdonyvezetőjének felhatalmazása közvetett módon, Induló és megállás után induló vonat mozdonyvezetőjének felhatalmazása előszóval, Menetrend szerint áthaladó vonatok mozdonyvezetőjének felhatalmazása, Rendkívüli áthaladás, Felhatalmazás, ha a kijárati jelző illetve az ismétlő jelző jelzése nem látható, Felhatalmazás biztosított szolgálati hely kijárati jelzővel nem rendelkező vágányútján át, Korábbi közlekedés (15.18. alfejezet): Bejárati irány, A bejárati irány megváltoztatása, Vonatfogadás foglalt vágányra, A megállás helye, Menetrend szerint áthaladó vonatok megállítása a szolgálati helyeken, A vonatok fogadása és megfigyelése állomásokon és a nyílt vonalon (15.19. alfejezet): Közlekedés továbbhaladást tiltó jelzést adó főjelzők mellett teljes alfejezet (15.21. alfejezet): Munkavonatok (Csak 15.21.1.15.21.2.13.), (csak 15.21.2.15.-15.21.2.21.), segélyvonat (csak15.21.3. 15.21.3.2.-15.21.4.1.6.) 16. fejezet: (16.1 alfejezet): Teendők a kiindulási állomáson teljes alfejezet (16.2. alfejezet): Általános rendelkezések, Figyelési kötelezettség, Eljárás helytelenül álló váltó esetén, Eljárás Megállj! Jelzés meghaladásakor, Megállás a nyílt

151

Értesítő


vonalon rendkívüli ok miatt, Eljárás, ha a vonatnál jelzési hiányosság van, Megállás rendkívüli esemény bejelentése végett, Eljárás, ha a vonatot a nyílt vonalon veszély fenyegeti, Eljárás sérült pályarész felfedezésekor, Visszatolás a nyílt vonalon az indulás megkönnyítése végett, Visszatolás a mögöttes állomásra, Jelzőkezelés tolt vonatok részére (16.3. alfejezet): A vonatszemélyzet teendői (16.4. alfejezet): Magatartás állomáson való tartózkodás közben. Vonatátadás teljes alfejezet (16.6. alfejezet): Utazás a mozdony vezetőállásán, tehervonaton, poggyászkocsiban és szolgálati vonaton teljes alfejezet 17. fejezet: Menetigazolvány, menetlevél teljes fejezet 18. fejezet: (18.1. alfejezet): Alapszabály, Értesítés az előre nem látott ideiglenes lassúmenet elrendezéséről, A vonatszemélyzet értesítése, A lassan bejárandó pályarészekről történő értesítés (18.3. alfejezet): Nyíltvonalon, alagútban, hídon nem vágányzár keretében az elsodrási határon belül végzett munkák (csak 18.3.1.2., 18.3.1.3., 18.3.1.6.,) Állomáson nem vágányzár keretében végzett munkák (18.4. alfejezet): Előre nem látott vágányzár, biztosítóberendezési kikapcsolása, Biztonsági intézkedések, A személyzet értesítése a vágányzárról, Eljárás a vágányzár megszüntetésekor és esetleges meghosszabbításakor, Értesítés az új vagy megváltozott helyzetről 19. fejezet: Általános rendelkezések, Különleges rendelkezések a forgalmi szolgálat mikénti végzésére, Hótorlaszban elakadt vonat fedezése 20. fejezet: Rendkívüli intézkedések, Személyek és áruk továbbítása a pálya járhatatlansága esetén, A vonatszemélyzet közreműködése segélynyújtás alkalmával F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 1. sz. Függelék: Fővonalként üzemeltetett vasútvonalak felsorolása teljes függelék 2. sz. Függelék: Kiegészítő utasítások jegyzéke teljes függelék 3. sz. Függelék: Forgalmi dolgozó, Vonattalálkozás, Anyag halom és tárgyak elhelyezése a pálya mentén, A tolatás fedezése, Kapcsolás középütközős nem önműködő kapcsolókészülékkel, Kapcsolás merev kapcsolórúddal, Elegytömeg megállapítása, A vonatok összeállítása, Általános besorolási tilalom, Fékes kocsik elosztása a vonatokban, Merev kapcsolórúddal és

csak rakománnyal összekapcsolt kocsik, Hóeke besorozása, A vonatok sebessége, Rakodás a nyílt vonalra kiállított kocsikban 5. sz. Függelék: KÖFI és KÖFE vonalakra vonatkozó általános rendelkezések, A vonatforgalom lebonyolítása, a vonatszemélyzet kötelezettségei, Távkezelt, távvezérelt szolgálati helyek forgalomszabályozására vonatkozó általános rendelkezések, A vonatforgalom lebonyolítása, a vonatszemélyzet kötelezettségei 6. sz. Függelék: (6.1. alfejezet): Általános rendelkezések teljes alfejezet (6.2. alfejezet): Fogalom meghatározások Függelék rendelkezéseinek helyes értelmezése szempontjából teljes alfejezet (6.3. alfejezet): Az önálló szolgálatvégzés feltételei teljes alfejezet (6.5. alfejezet): Jelző- és biztosítóberendezések, Értekező berendezések, Szolgálati helyiségek, Szolgálati órák (6.6. alfejezet): Vágányút beállítás, váltó- és vágányút ellenőrzés, A váltók állítása, váltófelvágás, A váltózárkulcsok megjelölése és kezelése (6.7. alfejezet): Útsorompók, sorompókezelés a szolgálatszünetelés tartama alatt teljes alfejezet (6.8. alfejezet): Tolatószolgálat teljes alfejezet (6.9. alfejezet): Védekezés a járműfutamodások ellen teljes alfejezet (6.10. alfejezet): A vonatok összeállítása teljes alfejezet (6.11. alfejezet): A vonatszemélyzet helye és létszáma a vonatokon teljes alfejezet (6.13. alfejezet): Általános rendelkezések, Közlekedésszabályozó személyek, Értesítési kötelezettségek, Követő vonat indítása térközi közlekedésre berendezett pályán, Vonattalálkozások lebonyolítása, Vonattalálkozás menetrendszerű vonattalálkozásra be nem rendezett megálló- rakodóhelyeken, Vonattalálkozás személyzet nélküli szolgálati helyeken, Engedélykérés, Engedélyadás, Használandó távközlő berendezés, Az engedélykérés és adás szövege, Eljárás, ha az értekezés lehetetlen, A vonat számának és előrelátható indulási idejének közlése, Visszajelzés, A visszajelentés ideje, Rendelkezések közlése a vonatszemélyzettel, Alapszabályok, A vonatok felhatalmazása indításra, áthaladásra, A mozdonyvezető teendői, A vonatok fogadása, Menetrend szerint áthaladó vonatok megállítása az állomáson, Közlekedés továbbhaladást tiltó jelzést adó főjelzők mellett, Teendők továbbhaladást tiltó főjelzők esetén, Munkavonatok, segélyvonatok, próbavonatok és 6000 kg-nál könnyebb járművek közlekedésére vonatkozó különleges rendelkezések, Rendkívüli események. (6.14. alfejezet): A mellékvonali forgalomirányításra berendezett vonalakra vonatkozó előírások, Általános

152

Értesítő


rendelkezések, A vonatforgalom lebonyolítása, a vonatszemélyzet kötelességei, A tolatás végrehajtása, Egyéb rendelkezések

29. sz. Függelék: (29.2. alfejezet): Próbavonatok csoportosítása rendeltetésük szerint 29.2.1., 29.2.4., 29.2.5.

8. sz. Függelék: Létesítmények jelölése, anyaghalmazok elhelyezése a vágányok mellett teljes függelék

30. sz. Függelék: A tolatószolgálat végzésének szabályozása a gurítódombos, valamint a síktolatásra berendezett rendező- illetve egyéb pályaudvarokon teljes függelék

9. sz. Függelék: Lezárási táblázat teljes függelék 10. sz. Függelék: Elzárási táblázat teljes függelék 12. sz. Függelék: Gurítási, szalasztási tilalom. Óvatosan tolatandó járművek felsorolása teljes függelék 13. sz. Függelék: Veszélyes áruval rakott kocsik vonatba sorozására vonatkozó előírások teljes függelék 15. sz. Függelék: Szolgálati menetrendkönyv és menetrendi segédkönyv táblázatainak felsorolása és értelmezése teljes függelék 16. sz. Függelék: Kimutatás teljes függelék 17. sz. Függelék: A vonatok számozási rendszere, Általános rendelkezések, Körzet- és zónabeosztás, Számok helyi értéke a vonatszámokban 19. sz. Függelék: Térközi közlekedésre berendezett pályán nyíltvonali rakodást vagy tolatást végző vonat indítása teljes függelék 20. sz. Függelék: Közlekedés önműködő biztosított térközjelzőkkel fel nem szerelt kétvágányú pálya helytelen vágányán 25. sz. Függelék: Önműködő kapcsolókészülékkel felszerelt, széles nyomtávról normál nyomtávra átszerelt kocsik továbbítására és kezelésére vonatkozó előírások teljes függelék 26. sz. Függelék: Fűtő jelenléte a tolatást végző mozdonyon, A mozdony sebessége, Poggyászkocsi besorozása, Robbanásveszélyes, tűzveszélyes bárcával ellátott kocsik besorozása, Mozdonyok, szerkocsik besorozása, Vonali tolatásvezető helye a vonaton 27. sz. Függelék: (27.1. alfejezet): Rendkívüli küldemények, engedélyek, Értesítések, A továbbító vonat kiválasztása, vonatbasorozás, tolatás (27.2. alfejezet): Rendkívüli küldemények továbbítása általános érvényű engedéllyel teljes alfejezet (27.3. alfejezet): Rendkívüli küldemények továbbítása egyedi engedély alapján 27.3.4. (27.4. alfejezet): Engedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsik továbbítása teljes alfejezet

31. sz. Függelék: (31.1. alfejezet): Általános rendelkezések 31.1.3., 31.1.4. (31.2. alfejezet): Forgalmi meghatározások teljes alfejezet (31.3. alfejezet): A közlekedés szabályozása teljes alfejezet 33. sz. Függelék: (33.1. alfejezet): Általános előírások, A függelék tartalma 33.1.1. (33.5. alfejezet): teljes alfejezet (33.6. alfejezet): 33.6.1.-33.6.5., 33.6.7., 33.6.8., 33.6.9., 33.6.10., 33.6.11., Kitöltési és kezelési utasítás a menetigazolványok vezetésére kötelezettek részére A teljes anyagának ismerete F.7.sz. Utasítás Általános rendelkezések: Az utasítás hatálya, tartalma, ismerete: Az utasítás hatálya Az utasítás tartalma Az utasítás ismerete Fogalommeghatározások Kocsiadatfelvétel: Kocsiadatok felvételével kapcsolatos általános rendelkezések: Kocsiadatfelvétel végzése Kocsiadatfelvétel módszerei Kocsiadatfelvétel végrehajtása Vonatvizsgálat adatfelvételkor Kocsiadatok rögzítésének szabályai Korlátozás, kezelés kódok alkalmazása A Megjegyzések rovat vezetése Vonatátvétel: Általános előírások A vonatátvétel módszerei Vonatelőkészítés: Vonatelőkészítés módozatai: Általános előírások A vonatfelvétel módszerei Vonatfelvétel a helyszínen kézírással Nem személyszállító vonatok Vonatterhelési kimutatása 1. – 6., 9., 10.sz. melléklet 1., 1a., 2., 3.sz. minta

153

Értesítő


Közlekedési határozmányok 1. – 11. sz. táblázatok E.2.sz. Fékutasítás Bevezetés Az utasítás hatálya (1.1.p.) Az utasítás tartalma (1.2.p.) Az utasítás ismerete, betartása (1.3.-1.3.4.p.) Általános előírások Alapszabály (2.1.p.) Fékpróba (2.2.-2.2.2.p.) A fékpróba tartására jogosult, illetve kötelezett dolgozók (2.3.-2.3.1.p.) A fékpróba résztvevőinek létszáma (2.4.-2.4.1.p.) Féktechnikailag leállított vonat (2.5.p.) Vonatok fékpróbája Teljes fékpróba A teljes fékpróba célja, tartalma (3.1.1.-3.1.2.p.) A teljes fékpróba esedékessége (3.1.4.p.) A vonat fékberendezésének előkészítése a teljes fékpróbához (3.1.5.-3.1.9., 3.1.11.p.) A fékberendezés feltöltése (3.1.12.-3.1.15p.) A mozdonyvezető tennivalói a vonat fékberendezésének feltöltésekor (3.1.22.-3.1.23.p.) A járművek kézi állítású fékvezérlő elemeinek kezelése (3.1.24.p.) A fékberendezések mechanikus és villamos szerkezeteinek ellenőrzése (3.1.25.-3.1.28.p.) A vonatnemváltók kezelése (3.1.29.-3.1.30p.) 1/a és 1/b sz. táblázat Tehervonatok fékezése „Sz” és „T” vonatnemek kevert használatával (3.1.31.p.) Csak kézifékezéssel közlekedő vonatok (3.1.32.p.) Vonatnemváltók állásának ellenőrzésére, kezelésére kötelezett személyek (3.1.38.-3.1.39.p.) Raksúlyváltók állásának ellenőrzésére és kezelésére kötelezett személyek (3.1.40.p.) Kézi állítású raksúlyváltók (3.1.41.p.) Mérlegelt kocsik raksúlyváltó állása (3.1.42.3.1.43.p.) Nem mérelegelt kocsimraksúlyváltó állása (3.1.44.3.1.45.p.) Széles nyomtávolságú vasutak normál nyomtávolságú forgóvázzal közlekedő teherkocsijainak raksúlyváltói (3.1.46.-3.1.49.p.) Kiiktatott fékberendezésű kocsik raksúlyváltói (3.1.50.p.) Nem kezelhető raksúlyváltók (3.1.51.-3.1.53.p.) A „sík-lejtő” váltó kezelése (3.1.54.-3.1.55.p.) A fővezeték törmörségvizsgálata (3.1.59.-3.1.61.p.) A vonat főlégtartály vezetékének tömörségvizsgálata (3.1.64.-3.1.65.p.) A befékezés vizsgálata (3.1.67., 3.1.70.-3.1.74.p.) Teljes fékpróba gyorsvonati légfékkel, mágneses sínfékkel közlekedő vonatoknál (3.1.75.-3.1.79.p.) Az oldás vizsgálata (3.1.80.-3.1.86.p.)

Lehetséges hibák gyorsvonati légfékkel, mágneses sínfékkel közlekedő vonatoknál (3.1.87.-3.1.92.p.) Egyszerűsített fékpróba (3.2.-3.2.21.p.) Az egyszerűsített fékpróba tartalma (3.2.1.-3.2.2.p) Az egyszerűsített fékpróba esedékessége (3.2.3.3.2.14.p.) Az egyszerűsített fékpróba végrehajtása újonnan besorozott kocsik esetén (3.2.15.-3.2.17.p) Az egyszerűsített fékpróba végrehajtása akkor, ha a vonatba új kocsikat nem soroztak be (3.2.18.-3.2.21.p) A fékpróbák eredményének rögzítése és közlése (3.4.1.p.) A teljes fékpróba bizonylatolása a „Menetigazolvány”, „Menetlevél” kitöltésével (3.4.2.-3.4.5p.) A teljes fékpróba bizonylatolása „Fékpróba bárcán” (3.4.7.-3.4.11.p.) A fékpróba eredményének bizonylatolása az egyszerűsített fékpróba alkalmával (3.4.12.-3.4.14., 3.4.16.p.) A fékpróba eredményének bizonylatolása telepített fékpróbázó berendezéssel (TFB) végzett fékpróba után (3.4.17.p.) Az állvatartáshoz szükséges fékberendezés próbája (3.5.1.-3.5.4., 3.5.6.p.) A vonatok megfékezettségének megállapítása Féksúly, féksúlyszázalék, fékút Alapfogalmak (4.1.-4.1.3.p.) A megfékezettség megállapításának módszere (4.2p.) A vonat féksúlyának megállapítása (4.3.-4.3.18.p) A megfékezettség követelményei (4.4.-4.4.5.p.) A vonat teljes tömegének megállapítása (4.5.4.5.3.p.) A vonat tényleges féksúlyszázalékának megállapítása (4.6.p.) Az állvatartáshoz szükséges féksúly kiszámítása (4.7.-4.7.3.p.) A megfékezettség ellenőrzése (4.8.-4.8.6p.) Fékberendezések üzemeltetése Menetszolgálat A mozdonyvezető kötelessége vonattovábbítás közben (5.2.2.p.) Eljárás veszély esetén, gyorsfékezés (5.2.15.p.) Eljárás vészfékezés vagy vonatszakadás alkalmával (5.2.18.-5.2.21.p) Vonatok állvatartása, védekezés megfutamodás ellen (5.2.22.-5.2.25.p.) A RO-LA vonatok fékezése (5.2.26.p.) Használhatatlan fékberendezések (5.2.27.-5.34.p.) A túltöltés megszüntetése (5.2.35.p.) A fékberendezések használata hideg időben Hideg időjárás fogalma (5.3.1.p.) Üzembe helyezés (5.3.4.p.) A vonatok fékpróbáinak kiegészítése (5.3.5.-5.3.7.p.) Kiegészítő intézkedések az állvatartáshoz (5.3.12., 5.3.14.-5.3.17.p.) Légfékkel végzett tolatószolgálati tevékenység

154

Értesítő


Tolatószolgálat (5.4.1., 5.4.3., 5.4.3.2.-5.4.4., 5.4.6., 5.4.8.-5.4.11.p.) A fékberendezés kezelése és vizsgálata menetszolgálat után Tennivalók a végállomásra érkezés után (5.5.1.5.5.3.p.) A mozdonyvezető feladatai és értesítési kötelezettsége a szolgálat befejezésekor (5.5.5.-5.5.6.p.) A légsűrítők teljesítőképessége miatt szükséges vonathossz korlátozások A légsűrítők korlátozott teljesítőképessége (6.1.p.) Motorkocsikra vonatkozó korlátozások (6.2.p.) Az utasítás ismeretére és alkalmazására vonatkozó külön előírások (1. sz. melléklet) Kézifékezéssel továbbított járművek, vonatok fékpróbája (2. sz. melléklet) A RO-LA vonatok fékberendezésének kezelésére vonatkozó külön előírások (3. sz. melléklet) A MÁV vonalain rendszeresen előforduló járművek fékfeliratai (I. sz. függelék) A fékberendezések kezelő, vizsgáló szerkezetei (II. sz. függelék) Féktuskók jelölése, kopási állapota (III. sz. függelék) Széles nyomtávolságú kocsik fékszerkezetei (IV. sz. függelék) Bárcák (V. sz. függelék) Féksúlyfeliratok, jelek (VI. sz. függelék) A szikrafogó lemez jele (VII. sz. függelék) E.12. sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás A vizsga anyaga megegyezik a vonali kocsirendezői, kocsirendezői vizsgára kijelölt anyaggal. Műszaki Táblázatok I., II. 4.18.14. B/8. Jelzőőri vizsga A vizsgával forgalmi szempontból betölthető munkakörök: – jelzőőr. A vizsgára bocsátás feltételei: nincs A felkészülés módja: – egyéni képzés, képző oktató irányításával, – tanfolyami képzés. Felkészülési idő: – képzési program alapján: – egyéni képzés esetén elméleti: – egyéni képzés esetén gyakorlati: – tanfolyami képzés esetén

– 30 óra. – 10 óra – „Képzési programban” meghatározott óra

A vizsgabizottság összetétele: – A szolgálati hely vezetője vagy megbízottja – Vizsgabiztos – Oktató – ÜT megbízottja – Tanfolyam esetén kijelölt vizsgabizottság A vizsga leírása és követelményei: A vizsga összetett Szóbeli:

2 vizsgatétel, Megoszlása: • 1. vizsgatétel: 2 F.1., • 2. vizsgatétel: 2 F.2., 1 F.2. Függelék


1 óra

Alap- és kiegészítő utasítások, szabályzatok ismerete: F.1. sz. Jelzési Utasításból az alábbi tudásanyag: 1 fejezet: (1.1. alfejezet): Az utasítás hatálya, Az utasítás tartama (1.2. alfejezet): Alakjelző, Áramszedő, Bejárati jelző, Biztosított főjelző, Csökkentett rálátási háromszög; Fedezőjelző, Felsővezetéki villamos vontatásra berendezett vonal; Fényjelző, Fénysorompó, Fényvisszaverős kialakítású jelző, Figyelmeztető jel, Gurításjelző, Hallható jelzés, Jelzés, Jelzőárboc, Jelzőeszköz, Jelzőkocsi, Jelzővel ellenőrzött útsorompó; Jelzővel függésben lévő útsorompó; Kézi jelzés, Kijárati jelző, Legnagyobb sebesség, Nem biztosított főjelző; Szabadlátás korlátozottsága, Szelvényezés; Távolbalátás korlátozottsága, Teljes sorompó, Térköz; Térközjelző; Vágány, Vonat által vezérelt útsorompó; Vonat eleje, Vonat vége, Zárjelző tárcsa (1.3. alfejezet): Jelzést, továbbá figyelmeztetést adó eszközök és berendezések; A hallható és látható jelzések alkalmazása; A jelzésadás ideje, helye, módja; Figyelési kötelezettség; Eljárás eltérő értelmű egy időben adott jelzések, továbbá kétes értelmű jelzések esetén; A jelzőeszközök kéznél tartása; A jelzők csoportosítása; Jelzőárbocok színezése(csak a 1.3.10. 1.3.11. 1.3.13.) 2. fejezet: (2.1. alfejezet): A főjelzők felsorolása ; A főjelzők feladata (2.12. alfejezet): Az előjelzők alkalmazása; Az előjelzők csoportosítása; Az előjelző és az előjelzést is adó főjelző helye 5. fejezet: (5.2. alfejezet): Az útátjárójelző teljes alfejezet

155

Értesítő


(5.4. alfejezet): A Vasúti útátjáró kezdete jelző teljes alfejezet (5.13. alfejezet): Jelző a hó törő menetek részére teljes alfejezet (5.16. alfejezet): A járhatatlan pályarészek fedezésére használt jelzők és jelzéseik teljes alfejezet (5.17. alfejezet): Munkaterületek fedezése a szolgálati helyeken és a nyílt pályán teljes alfejezet 6. fejezet: (6.1. alfejezet): A vonat szétszakadt; Lassan; Megállj (6.2. alfejezet): Figyelj!(csak a 6.2.1. p.) A vonat indul, Veszély! Jelzés (csak 6.2.8. p.), Vonatot vészfékkel állították meg (csak a 6.2.9. p.) (6.5. alfejezet): A jelzőőrök jelzései teljes alfejezet 7. fejezet: Jelzések a vonatokon és a járműveken teljes fejezet 9. fejezet: Űrszelvénybe nyúló létesítményre figyelmeztető jel; Nagyfeszültségre figyelmeztető jel; Villamos távvezeték biztonsági övezetére figyelmeztető jel 1. sz. függelék: vonatkozó pontja F.2. sz. Forgalmi Utasításból az alábbi tudásanyag: 1. fejezet: Az utasítás hatálya; Az utasítás tartama; Kiegészítő utasítások, segédkönyvek; Végrehajtási utasítások (csak az 1.1.4); Az utasítások kezelése; Az utasítás kéznél tartása (csak a 1.1.6. p.) Az utasítás rendelkezéseinek értelmezése (1.2. alfejezet): Fogalom meghatározások: Állomás; Állomás területe; Állomásfőnök; Állomáskezelő; Állomásközi távbeszélő; Állomási személyzet; Biztosítóberendezési kikapcsolás; Biztosított szolgálati hely; Elágazó állomás; Elegy, Elsodrási határ; Eseménykönyv eseménylap; Feszültségmentesítés;Forgalmi kitérő; Forgalmi szolgálat; Forgalmi szolgálattevő; Forgalmi vonalirányító; Hangrögzítő berendezés; Helyes és helytelen vágány; Helyi forgalmi távbeszélő; Hordozható rádió; Ikermotorkocsi; Ingavonat; Jelenlétes forgalmi szolgálattevő; Jelzőőr; Jobb és a bal vágány; Kezdőpont végpont, Középállomás; Központi forgalomirányító szolgálat; Különvonat; Külső forgalmi szolgálattevő; Megállóhely; Megálló-rakodóhely; Mentesítő vonat; Mobil telefon; Motorkocsi; Motorvonat; Mozdony;Mozdonyrádió; Mozdonyszemélyzet; Mozdonyvezető; Nyílt vonal; Nyomtávolság; Operatív vonat; Pályaelágazás; Pályaelágazásnak minősülő sajátcélú vasúti pályahálózat; Pályasebesség; Pályaszemélyzet; Pályaszinti vágánykeresztezés; Pályatelefon; Rendes vonat; Rendkívüli áthaladás; Rendkívüli esemény; Rendkívüli vonat; Sajátcélú vasúti pályahálózat; Sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló vonat; Személyszállító vonat; Szolgálati főnök; Szolgálati hely; Szolgálati vonat; Tehervonat; Térközőr;

Tolómozdonnyal közlekedő vonat; Tolt vonat; Utasítást adó hangszórós berendezés; Útsorompó kezelő; Ügyeleti szolgálat; Űrszelvény; Vágányzár; Vegyesvonat; Vezérlőkocsi, Vonali távbeszélő; Vonali tolatásvezető; Vonat; Vonatjelentő dolgozó; Vonatjelentő távbeszélő; Vonatkísérő személyzet; Utasítás szövegében előforduló kifejezések: Élőszóval;”az értekezés lehetetlen” a járműmegfutamodás” „dolgozó” (1.3. alfejezet): Beosztás önálló szolgálattételre; Vizsgakötelezettség (nem kell a 1.3.2.1.p.) Vizsga a távközlő és a biztosítóberendezés kezeléséről; Vizsga a villamosított vonalakra ; Az utasítás ismerete a vizsgák újabb letétele; Önképzés (1.4. alfejezet): Felelősség; Magatartás a vágányok között; Idegen személyek tartózkodása a vasúti területen; Az egy személy által kiszolgált mozdony vezetőjének cselekvőképtelensége; Biztonságos munkavégzésre alkalmas állapot; Munkahely elhagyása; Rendelkezések adása és végrehajtása Munkavégzés rendkívüli helyzetben; Parancskönyv; Egyenruha szolgálati jelvény viselése; Dohányzás nyílt láng használata; Jelentkezés szolgálattételre; Szolgálatátadás-átvétel folytatólagos szolgálat esetén (nem kell a 1.4.14.2.p.); Szolgálatátadás-átvétel szolgálat megszakítás, szolgálatszünetelés esetén; Ellenőrzési kötelezettség (csak a 1.4.16/a,b pont); Közlemények nyugtázása, előjegyzése (csak a 1.4.17.p.1.4.17.1.p.) (1.5. alfejezet): Létesítmények berendezések teljes alfejezet 3. fejezet: Az útsorompó kezelés általános szabályai; A sorompókezelők és a jelzőőrök értesítése az indítandó vonatról; Az útsorompók lezárása, felnyitása (nem kell 3.3.3.p.) A fénysorompó használhatatlanságának esetei; Eljárás az állomási fénysorompó használhatatlansága esetén (csak a 3.7.1.p.) A fénysorompó berendezés kikapcsolása; Eljárás teljes sorompó használhatatlansága esetén; Intézkedés az útsorompó használhatatlanságának elhárítására, jelzőőrök kirendelésére (csak a 3.10., 3.10.3., 3.10.4., 3.10.8.p.) Jelzőőrök alkalmazása; Eljárás ha az értekezés lehetetlen; Eljárás a Vasúti átjáró kezdete-jelző illetve az Útátjárójelző hiánya esetén 4. fejezet: (4.1. alfejezet): Alapszabályok; A tolatásvezető teendői (nem kell a 4.1.16.2 p.) 5. fejezet: (5.2. alfejezet): Eljárás vonatszakadás alkalmával (csak az 5.2.1. p.) 13. fejezet: A menetrend szerepe; A menetrend fajtái; Menetrendjegyzék, Menetidők táblázatos kimutatása; Hivatalos menetrendkönyv, fali menetrend-hirdetmény 14. fejezet: A rendes vonatok kijelölése; Vonatforgalmi értesítések (csak a 14.4.1., 14.4.4.p.)

156

Értesítő


15. fejezet: (15.1. alfejezet): Közlekedés szabályzó személyek; A közlekedés szabályzás rendszere; Azonos irányú vonatok közlekedése; A vonatok számozása; Figyelési tájékozódási kötelezettség (csak a 15.1.12., 15.1.12.2.p.) (15.9. alfejezet): Alapszabályok; A közlemények adásának és nyugtázásának módja; A közlemény érvénytelenítése és megismétlése Eljárás, ha nem jelentkezik valamelyik sorompókezelő vagy jelzőőr (15.10. alfejezet): A vonat tényleges indulási idejének közlése teljes alfejezet (15.13. alfejezet): A helytelen vágány felhasználása teljes alfejezet (15.21. alfejezet): Munkavonatok (csak a 15.21.2.10, 15.21.2.16, 15.21.2.19.p.)

4.18.15. C/1. Árufuvarozási SZIR végfelhasználói vizsga A vizsgára bocsátás feltételei: A vizsgázó munkakörére előírt szakmai vizsgák megléte A felkészülés módja: (tanfolyam keretében A felkészülési idő:

16. fejezet: (16.2. alfejezet): Eljárás, ha a vonatnál jelzési hiányosság van; Eljárás, ha a vonatot a nyílt pályán veszély fenyegeti (csak a 16.2.9.p.) Visszatolás a mögöttes állomásra csak a 16.2.13.1.p.)

Elméleti:

40 óra

Gyakorlati:

80 óra

A vizsgabizottság összetétele: – A szolgálati hely vezetője vagy megbízottja – Vizsgabiztos – SZIR szakértő vagy SZIR Oktató – ÜT megbízottja – Tanfolyam esetén kijelölt vizsgabizottság

20. fejezet: Rendkívüli intézkedések;(nem kell a 20.1.1.p.)

A vizsga leírása és követelményei: A vizsga összetett

F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékeiből az alábbi tudásanyag: (6.7. alfejezet): Útsorompók, sorompókezelés a szolgálatszünetelés tartama alatt teljes alfejezet (6.13. alfejezet): A vonat számának és előre látható indulási idejének közlése 7. sz. Függelék: Közlemények nyugtázására, előjegyzésére vonatkozó előírások; teljes függelék

Szóbeli:

Legalább két funkcionális területre vonatkozó egy-egy kérdés megválaszolása

Szóbeli időtartama:

Kérdésenként maximálisan 5 perc

Gyakorlati:

Legalább két funkcionális területre vonatkozó egy-egy feladat végrehajtása SZIR oktatói vagy tesztelési környezetben. Követelmény az adott feladathoz tartozó párbeszédek és jelentések készségszintű használata.

Gyakorlati időtartama:

Feladatonként 30 perc

17. sz. Függelék: Általános rendelkezések; Körzet és zónabeosztás; Időcsoportok; Számok helyi értéke a vonatszámokban 20. sz. Függelék: Értesítés a helytelen vágányon való közlekedésről (csak a 20.4, 20.4.1. p.) 21. Függelék: A személyzet értesítése 29. sz. Függelék: (29.1. alfejezet): Próbavonatok előkészítése (csak a 29.1.5.4. g) 31. sz. Függelék: (31.3. alfejezet): Kivonulás; Visszatérés; Munkavonatok munkagépek indítása visszajelentés vétele előtt; Számtáblák alkalmazása; Állomási és pályaszemélyzet értesítése; Sorompókezelés; Fény és fénysorompó kikapcsolása. C. Szállítás Irányítási Rendszer vizsgái

maximálisan

A tananyag leírása A rendszer általános ismerete: A SZIR funkcionális áttekintése A rendszer alkalmazásai, alkalmazások jelölése, ablakok felépítése Vezérlő elemek fajtái, jellemzői, használata Párbeszédek kiválasztási módjai Rendszerüzenetek Segítségkérés Bejelentkezés, kijelentkezés, jelszóváltás A jelentések típusai elkészítésük és lekérdezésük

157

Értesítő


szempontjából, elkészítési és lekérdezési paraméterek, jelentések nyomtatása Törzsadatok: Törzsadatok fogalma, fajtái, használata Szolgálati helyek árufuvarozási törzsadatai Egyedi kocsitörzsadatok, kocsisorozatok, elosztási sorozatok Árufuvarozási korlátozások Kódtáblák és rendszerparaméterek fogalma, használata Vonatos funkciók: Vonattervezés típusai, vonatok felosztása tervezési típusuk szerint Vonatesemények fogalma, típusai Mozdonyok be- és kisorozása Kocsik be- és kisorozása, vonatba sorozás feltételei Vonatfelvétel és vonatátvétel Automatikus elegybejelentés Egyszerűsített vonattovábbítás

Fuvarlevelek belépő határállomási kezelése. Fuvarlevelek GYSEV – MÁV csatlakozó állomási kezelése. Fuvarlevelek rendeltetési állomási kezelése. Általánostól eltérő esetek kezelése (Különleges kezelések) Határforgalom: A SZIR és a HHR kapcsolata Belépő vonat érkeztetése, átvett kocsik és adataik rögzítése Kilépő kocsik felvétele, kilépő vonat indítása, kocsiátadás Helyi kocsifeladás folyamata Határállomási korrekció 4.18.16. C/2. Kocsiirányítói SZIR vizsga A vizsgára bocsátás feltételei: Árufuvarozási SZIR-végfelhasználói vizsga megléte A felkészülés módja: (egyéni tanulás keretében

Árufuvarozás és kocsiirányítás: Ügyfelek típusai, egyes típusok jellemzői és használata A szállítási megbízások típusai, egyes típusok jellemzői, használatának esetei A szállítási megbízások technológiai állapotai és életciklusai Kocsik rakodási, sérülési és tisztasági állapotváltozásai Kocsik szállítási megbízáshoz kötése és leválasztása, szállítási megbízás cseréje Áru-, rakszer- és kocsizáradatok, valamint áruveszélyességi és hulladékkódok rögzítése Elegybejelentés fogalma és típusai, elegybejelentés végrehajtása, módosítása Kocsilefoglalás Aktuális és múltbeli kocsiinformációk lelérdezése Kocsimozgatás állomások között illetve állomás és javítóműhely/mosótelep között

A vizsgabizottság összetétele: – A szolgálati hely vezetője vagy megbízottja – Vizsgabiztos – SZIR szakértő vagy SZIR Oktató – ÜT megbízottja – Tanfolyam esetén kijelölt vizsgabizottság A vizsga leírása és követelményei: A vizsga összetett

Kocsielosztás: A kocsielosztás alapelvei, folyamata, és alapfogalmai Intézés teljesítése (készletállomási teendők) Intézés végrehajtása (igényállomási teendők) Intézett kocsik leválasztása a szállítási megbízásról A kocsifelhasználási rendelkezések fajtái, kocsik kapcsolódása a rendelkezéshez Fuvarlevél-kezelés: Általános rendelkezések. Fuvarlevelek feladási állomási kezelése. Elektronikus fuvarlevelek létrehozása. Bérmentesítési számlák adatainak rögzítése. Fuvarlevelek kilépő határállomási kezelése.

Írásbeli/gyakorlati:

Legalább egy feladat megoldása SZIR oktatói vagy tesztelési környezetben Követelmény a területi és hálózati szintű kocsielosztási, valamint a kocsifelhasználási rendelkezési párbeszédek és jelentések készségszintű használata


Maximális: 30 perc

Szóbeli időtartalma:

5-10 perc

Az ismeretanyag leírása Területi szintű kocsielosztási feladatok Igény-és készletállomány beállítási lehetőségei Igény-készlet megfeleleltetés módjai, végrehajtása Intézési rendelkezés kiadása, módosítása, visszavonása Leválasztási engedély kiadása Fiktív igény és fiktív készlet létrehozása

158

Értesítő


Elsődleges feladat és bekérelem kiadása A kocsielosztási folyamathoz kapcsolódó jelentések

4.18.18. C/4. Kocsivizsgálói SZIR vizsga A vizsgára bocsátás feltételei: – A vizsgázó munkakörére előírt szakmai vizsgák megléte.

Hálózati szintű kocsielosztási feladatok Bekérelmek átirányítása más területekre Kocsifelhasználási rendelkezések Kocsifelhasználási rendelkezések rögzítése, módosítása Leválasztási rendelkezés kiadása A kocsifelhasználási rendelkezésekhez kapcsolódó jelentések

A felkészülés módja: – tanfolyam keretében. Felkészülési idő:

4.18.17. C/3. Futáskoordinátori SZIR vizsga

Elméleti:

40 óra

Gyakorlati:

80 óra

A vizsgabizottság összetétele: – A szolgálati hely vezetője vagy megbízottja – Vizsgabiztos – SZIR szakértő vagy SZIR Oktató – ÜT megbízottja – Tanfolyam esetén kijelölt vizsgabizottság

A vizsgára bocsátás feltételei: Árufuvarozási SZIR végfelhasználói vizsga megléte A felkészülés módja: (egyéni tanulás keretében A vizsgabizottság összetétele: – A szolgálati hely vezetője vagy megbízottja – Vizsgabiztos – SZIR szakértő vagy SZIR Oktató – ÜT megbízottja – Tanfolyam esetén kijelölt vizsgabizottság

A vizsga leírása és követelményei: A vizsga összetett Szóbeli:

Legalább három funkcionális területre vonatkozó egy-egy kérdés megválaszolása, a funkcionális területek között a törzsadatoknak és műszaki kocsiszolgálatnak szerepelnie kell.


Kérdésenként san 5 perc

Gyakorlati:

Legalább két funkcionális területre vonatkozó egyegy feladat végrehajtása SZIR oktatói vagy tesztelési környezetben, a funkcionális területek közül az egyiknek a műszaki kocsiszolgálatnak kell lennie. Követelmény az adott feladathoz tartozó párbeszédek és jelentések készségszintű használata.


Feladatonként san 30 perc

A vizsga leírása és követelményei: A vizsga összetett Írásbeli/gyakorlati:

Legalább egy feladat megoldása SZIR oktatói vagy tesztelési környezetben. Követelmény szállítási megbízási és kocsiszintű futástervi párbeszédek és jelentések készségszintű használata

Gyakorlati időtartalma:

Maximális: 30 perc

Szóbeli időtartalma:

5-10 perc

Az ismeretanyag leírása Szállítási megbízási szintű futásterv A futásterv készítésének folyamata, karbantartása, megtekintése Kocsiszintű futásterv A futásterv módosítása A futásterv végrehajtása A futásterv módosítása utólagos rendelkezés esetén A futásfelügyelettel kapcsolatos jelentések

maximáli-

maximáli-

Az ismeretanyag leírása: A rendszer általános ismerete: A SZIR funkcionális áttekintése A rendszer alkalmazásai, alkalmazások jelölése, ablakok felépítése

159

Értesítő


Vezérlő elemek fajtái, jellemzői, használata Párbeszédek kiválasztási módjai Rendszerüzenetek Segítségkérés Bejelentkezés, kijelentkezés, jelszóváltás A jelentések típusai elkészítésük és lekérdezésük szempontjából, elkészítési és lekérdezési paraméterek, jelentések nyomtatása

Kimozgatás engedélyezése Időszakos karbantartásra hívás Kocsilefoglalás speciális célra: – A speciális lefoglalás célja – Lefoglalás bejegyzéséhez szükséges adatok – Párbeszéd használata – Kapcsolódó jelentés használata, adattartalma 4.18.19. C/5. HHR vizsga jogosultság

Törzsadatok: Törzsadatok fogalma, fajtái, használata Szolgálati helyek forgalmi és árufuvarozási törzsadatai Kocsinyilvántartás: – Kocsiszám szabvány fogalma – Kocsiszám meghatározása – Kocsik fő műszaki adatai – Kocsi létrehozása, adatainak módosítása, számcsere Kerékpár nyilvántartás. Kerékpárok azonosítása Kocsisorozatok: – Új kocsisorozatok létrehozása – Kocsisorozatok törzsadatai Elosztási sorozatok Mozdonytípusok, mozdonyok – Új mozdonytípusok létrehozása – Egyedi mozdonyok adatainak rögzítése, megtekintése Vonatos funkciók: Vonattervezés típusai, vonatok felosztása tervezési típusuk szerint Vonatesemények fogalma, típusai Mozdonyok be- és kisorozása Vonatfelvétel és vonatátvétel Rendező pályaudvari folyamatok

A vizsgára bocsátás feltételei: Munkakörre előírt szakmai jellegű vizsgák. Alapfokú számítógép-kezelői tanfolyam. A felkészülés módja: – egyéni, HHR MGO irányításával – csoportos, oktatóirányításával – tanfolyam keretében Felkészülési idő: Elméleti:

12 óra

Gyakorlati:

4 óra

A vizsgabizottság összetétele: – A szolgálati hely vezetője vagy megbízottja – Vizsgabiztos – Rendszergazda, SZIR szakértő vagy SZIR Oktató – ÜT megbízottja – Tanfolyam esetén kijelölt vizsgabizottság A vizsga leírása és követelményei: A vizsga összetett Szóbeli:

3 vizsgatétel, tételenként legfeljebb 3 kérdéssel Megoszlása: 1 Általános kezelési szabályok, HHR feladata, funkciói, fuvarokmány belső adatrögzítése, 1 Konténer, gyűjtő kezelése, RoLa küldemények, Átszállítási jegyzék, vámkezelés, átirányítás, reexpediálás, Számbárcák, viszszautasított kocsik nyilvántartása 1 Jegyzékek készítése, nyomtatása, Kocsifigyelés, Lekérdezések, egyéb teljesítményi listák, keresések


30 perc

Árufuvarozás és kocsiirányítás: A szállítási megbízások típusai, egyes típusok jellemzői, használatának esetei Kocsik rakodási állapotváltozásai, szállítási megbízáshoz kötése és leválasztása Elegybejelentés fogalma és típusai, elegybejelentés végrehajtása, módosítása Kocsik aktuális és múltbeli műszaki, árufuvarozási és karbantartási információinak lekérdezése A kocsielosztás alapelvei, folyamata, és alapfogalmai Műszaki kocsiszolgálat: Kocsi műszaki állapot módosítás: – Tisztasági állapot meghatározása, módosítása Sérülési állapot meghatározása, módosítása Kocsimozgatás állomások között illetve állomás és javítóműhely/mosótelep között Kocsik ki- és bemozgatása 160

Értesítő Gyakorlati:


1. szám, Budapest, 2010. március 30. 2 feladat Megoszlása: 1 Menü ablak megtekintése, kezelése 1 Jegyzék lekérdezése, nyomtatása

Felkészülési idő:

15 perc

Elméleti:

10 óra

Gyakorlati:

6 óra

A vizsgabizottság összetétele: – A szolgálati hely vezetője vagy megbízottja – Vizsgabiztos – Rendszergazda SZIR szakértő vagy SZIR Oktató – ÜT megbízottja – Tanfolyam esetén kijelölt vizsgabizottság

Az ismeretanyag leírása: HHR Felhasználói Kézikönyv: A HHR általános leírása: A rendszer áttekintése A HHR felhasználói felülete A SZIR-HHR munkaállomás működése

A vizsga leírása és követelményei: A vizsga összetett

Kereskedelmi átvétel: Kocsirakomány kereskedelmi átvétele Konténeres kocsi kereskedelmi felvétele Kereskedelmi adatok módosítása Jegyzékek készítése és nyomtatása: Lekérdezések: Vágányhelyzet Vonatlisták, kocsilisták Kocsikeresés Rendszerüzenetek, hibák és kezelésük Számbárcák, visszautasított kocsik nyilvántartása

Szóbeli:

1 vizsgatétel, tételenként legfeljebb 3 kérdéssel Megoszlása: 1 Ro-La rendszer általános jellemzése 1 Állomások technológiája 1 Törzsadatok


15 perc

Gyakorlati:

1 feladat, törzsadatok


15 perc

Az ismeretanyag leírása: Ro-La Felhasználói Kézikönyv: A Ro-La rendszer általános jellemzése: A rendszer áttekintése A Ro-La felhasználói felülete A SZIR-HHR-Ro-La munkaállomás működése

Vámtevékenység HHR jogosultság Az ismeretanyag és a vizsga leírása HHR Felhasználói Kézikönyv: Kereskedelmi átvétel: Kocsirakomány kereskedelmi átvétele Konténeres kocsi kereskedelmi felvétele Kereskedelmi adatok módosítása

Ro-La állomások technológiája: Belépő határállomási Ro-La forgalom Kirakó állomási Ro-La forgalom Berakó állomási Ro-La forgalom Kilépő határállomási Ro-La forgalom

Jegyzékek készítése és nyomtatása Lekérdezések: Vágányhelyzet Vonatlisták, kocsilisták Kocsikeresés Rendszerüzenetek, hibák és kezelésük

Kilépés: Kijelentkezés Szolgálatzárás

4.18.20. C/6. Ro-La szakterületek használatának vizsgája A vizsgára bocsátás feltételei: – A vizsgázó munkakörére előírt szakmai vizsgák megléte. – Alapfokú számítógép-kezelői tanfolyam.

Törzsadatok: Dolgozók adatai Napló lekérdezés Teljes törlés Vasúti adatok Ro-La forgalomban Ro-La Felhasználói Kézikönyv: A Ro-La rendszer általános jellemzése: A rendszer áttekintése A Ro-La felhasználói felülete A SZIR-HHR-Ro-La munkaállomás működése

A felkészülés módja: – egyéni, HHR MGO irányításával – csoportos, oktató irányításával – tanfolyam keretében 161

Értesítő


Ro-La állomások technológiája: Belépő határállomási Ro-La forgalom Kirakó állomási Ro-La forgalom Berakó állomási Ro-La forgalom Kilépő határállomási Ro-La forgalom

Kocsijegyzék Átszállítási jegyzék Vonatterhelési kimutatás Kilépő kocsikimutatás Helyfoglalási jegyzék Sérülési jegyzék

Kilépés: Kijelentkezés

Kapcsolatok: Adatátadás a SZIR felé

Műveletek: Vonatfelvétel Érkeztetés Felvett vonatok Vonatindítás Jegyzékek: Vonatátvételi jegyzék Kocsijegyzék Vonatterhelési kimutatás Törzsadatok: Kocsiadatok Szerelvény adatok Menetrendi adatok Szerelvény törlés Vonat törlés

Statisztika: Napi statisztika Havi statisztika Veszélyes áruk Kamion visszakeresés 4.18.21. C/7. SZIR Oktatói vizsga Vizsgára bocsátás feltétele: Árufuvarozási SZIR végfelhasználói vagy kocsiirányítói SZIR vizsga megléte Felkészülés módja: tanfolyami keretek között Felkészülési idő: Képzési program alapján

Kapcsolatok: Adatátadás Ro-La állomás felé Adatfogadás Ro-La állomás felöl

A vizsga leírása Képzési program alapján

Kamion adatok Ro-La A Ro-La rendszer általános jellemzése: A rendszer áttekintése A Ro-La felhasználói felülete A SZIR-HHR-Ro-La munkaállomás működése Ro-La állomások technológiája: Belépő határállomási Ro-La forgalom Kirakó állomási Ro-La forgalom Berakó állomási Ro-La forgalom Kilépő határállomási Ro-La forgalom

Az ismeretanyag és vizsga leírása Képzési program alapján 4.18.22. C/8. CISH végfelhasználói szakvizsga A vizsgára bocsátás feltételei: – A vizsgázó munkakörére előírt szakmai vizsgák megléte A felkészülés módja: – tanfolyam vagy egyéni felkészülés keretében

Kilépés: Kijelentkezés

Felkészülési idő:

Műveletek: Kamion felvétel Vonatfelvétel Érkeztetés Felvett kamionok Felvett vonatok Kirakodás

Elméleti:

40 óra

Gyakorlati:

40 óra

A vizsgabizottság összetétele: – Bevétel-ellenőrzés vezetője vagy megbízottja – Tarifacsoport szakértő – A CISH rendszer Második Generációs Oktatója – ÜT megbízott – Tanfolyam esetén kijelölt vizsgabizottság

Jegyzékek: Ki/Be-lépési napló Vonatjegyzék Vonatátvételi jegyzék

A vizsga leírása és követelményei: A vizsga összetett. 162

Értesítő

Elméleti/gyakorlati kompetencia vizsgálat:

1. szám, Budapest, 2010. március 30. • Reklamáció összekapcsolása rögzített fuvarozási bizonylattal • Fuvarozási bizonylatok javítása, újraszámlázása • Sorozathibák javítása a CISH rendszerben • Reklamációk lezárása, ügyfelek értesítése • Üzleti könyv szerepe és vezetése • Reklamációk, nyitott tételek visszakeresése

A feladatokat számítógépes szimulációs környezetben kell elvégeztetni, mind a négy alkalmazási felületen (tarifaszám, fuvarlevél rögzítés, reklamációkezelés, vasútközi leszámolás) A feladatoknak a CISH rendszerre vonatkozóan átfogónak, és az adott témát lefedőnek kell lennie.


Alkalmazásonként perc.

Szóbeli:



Alkalmazásonként perc.

Vasútközi leszámolás a CISH rendszerben Felhasználói kézikönyv. UIC 304-es döntvény • Leszámolási alapelvek ismertetése • UIC- leszámolási számadás és folyamatainak az ismertetése • UIC 304-es döntvény ismertetése • Forgalmi Főzárlatok ismertetése • Elektronikus számadás kezelése a CISH rendszerben • Csak papír alapon érkezett számadás kezelése a CISH rendszerben

5-10

10-15

Leszámolási eltérések ismertetése, rendezési módok

Az ismeret anyag leírása Tarifarögzítés a CISH rendszerben Felhasználói kézikönyv • Kereskedelmi megállapodások ismertetése • Tarifaszámok felépítésének az ismertetése • Tarifaszámok jelentősége a számlázásban • Belföldi kereskedelmi megállapodások rögzítése a CISH rendszerben • Export-import kereskedelmi megállapodások rögzítése a CISH rendszerben • Kivételes díjszabású kereskedelmi megállapodások rögzítése a CISH rendszerben • DA-s kereskedelmi megállapodások rögzítése a CISH rendszerben

D. Felsőfokú szakvizsgák 4.18.23. D/1. Felsőfokú Árufuvarozási és elszámolási vizsga Vizsgára bocsátás feltétele: A/1. sz. Árufuvarozási és elszámolási szakvizsga, B/1. sz. Forgalmi vizsga, továbbá C/1. sz. SZIR árufuvarozási végfelhasználói vizsga megléte. Felkészülés módja: Tanfolyami keretek között Felkészülési idő: Képzési program alapján

Fuvarbizonylatok kezelése a CISH rendszerben Felhasználói kézikönyv • Belföldi fuvarlevél rögzítése • Export fuvarlevél rögzítése • Import fuvarlevél rögzítése • Tranzit fuvarlevél rögzítése • Rx-es fuvarlevél rögzítése • Vonatos küldemények rögzítése, vonatképzés, vonatbontás • Kombinált fuvarozás rögzítése • Fuvarozáshoz kapcsolódó mellékteljesítmények rögzítése • Rögzített tételek visszakeresése • Visszakeresett tételek módosítása • Rögzített tételek számlába küldése, visszavonása

Állami felsőfokú végzettség (főiskolai vagy egyetemi diploma)

Fuvarreklamációk kezelése a CISH rendszerben Felhasználói kézikönyv • Reklamációkezelés folyamata a CISH rendszerben • Reklamáció létrehozása a CISH rendszerben

Mentesül a felsőfokú árufuvarozási vizsga alól az a munkavállaló, aki folyamatos munkaviszonya mellett szerzi meg felsőfokú állami végzettségét [főiskolai, egyetemi diploma (elfogadható diplomák a munkaköri

A vizsga leírása Képzési program alapján A tananyag és vizsga leírása Képzési program alapján 4.18.24. D/2. Felsőfokú árufuvarozási vizsga „Egyéni felkészülési könyv” alapján Vizsgára bocsátás feltétele:

163

Értesítő


feltételrendszerekben meghatározottak szerint)]. A mentesség feltétele, hogy A/1. sz. Árufuvarozási és elszámolási szakvizsgával, B/1. sz. Forgalmi vizsgával, továbbá C/1. sz. SZIR árufuvarozási végfelhasználói vizsgával rendelkezzen a diploma megszerzése előtt, és árufuvarozási munkakörben legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Felkészülés módja: – egyéni, vagy tanfolyami keretek között, vizsgabiztos és oktató irányításával, Felkészülési idő: Maximum: 6 hónap Elméleti:

40 óra

Gyakorlati:

Egyéni Felkészülési Könyv alapján

Az ismeretanyag leírása A/1. sz. Árufuvarozási és elszámolási szakvizsga tananyaga SZIR általános ismeretek Vasúti árufuvarozási szolgáltatások szervezése és értékesítése Szolgáltatás-marketing, logisztika Nemzetközi kapcsolatok Hálózati Üzletszabályzat A Rail Cargo Hungaria Zrt. pénzügyi és számviteli rendszere Vezetői ismeretek 4.18.25. D/3. Felsőfokú kocsiszolgálati vizsga „Egyéni felkészülési könyv” alapján Vizsgára bocsátás feltétele: B/3. Kocsivizsgálók forgalmi szakvizsgája, SZIR végfelhasználói vizsga Felkészülés módja: Egyéni vagy tanfolyami felkészülés keretei között

Vizsgabizottság összetétele: – Rail Cargo Hungaria Zrt. vezetője vagy megbízottja – A vizsgaterületek szakértői (Üzemeltetés, Marketing, Kereskedelem) – Humánerőforrás szervezet megbízottja – ÜT megbízottja

Felkészülési idő: Egyéni felkészülési könyv szerint készített Képzési Program alapján A vizsga leírása Képzési program alapján

A vizsga leírása és követelményei: A vizsga összetett. Írásbeli/gyakorlati kompetencia vizsgálat:

Árufuvarozási és díjszámítási feladatok megoldása, árufuvarozással kapcsolatos díjak megállapítása és elszámolásuk, nyomtatvány kitöltés használatával. Vasúti teherkocsik, kezelésük, továbbításuk. A feladatokat hagyományos papíralapú, illetve számítógépes szimulációs környezetben vagy a kettő kombinációjával kell elvégeztetni. A feladatoknak a munkaterületre vonatkozóan átfogónak, és az árufuvarozási témát lefedőnek kell lennie.


6 óra

Szóbeli:

A vizsga tananyag leírásának megfelelő


10-15 perc szakterületenként

Az ismeretanyag és vizsga leírása Az Egyéni felkészülési könyv alapján vagy képzési program alapján E. Ellenőrzésre jogosító felsőfokú vizsga 4.18.26. E/1. Elszámolási szakelőadói és Ellenőrzésre kötelezettek vizsgája A vizsgával betölthető munkakörök: A szolgálati hely vezetője által elszámoló hely és egyéb árufuvarozási ellenőrzési feladattal is megbízott munkavállalók. Vizsgára bocsátás feltétele: – Felsőfokú vasúti végzettség, 3 év árufuvarozási – ebből legalább 1 év elszámoló helyi gyakorlati idő – Kitöltött és igazolt „Felkészülési lap” – Erkölcsi fedhetetlenség, munkájából és feladatából adódóan nem állhat fenn hozzátartozói összeférhetetlenség A szolgálati hely elszámolási szakelőadója munkába állítása előtt minden esetben köteles a munkakör betöltéséhez szükséges vizsgát letenni. Amennyiben az elszámolási szakelőadó munkaköréből bármely oknál fogva 1 évnél hosszabb ideig távol volt új vizsgát kell tennie. 164

Értesítő


Elszámolási szakelőadói feladattal és elszámoló hely ellenőrzéssel csak olyan munkavállaló bízható meg, akinek a nevén nincs működő elszámoló hely. A vizsgán részt vett munkavállaló végzettségéről „Igazolást” kap. Felkészülés módja: – egyéni: vizsgabiztos irányításával Felkészülési idő: Elméleti felkészítés: 5 x 6 óra = 30 óra Gyakorlati felkészülés: Az elszámoló hely ellenőrzésének gyakorlati bemutatása és gyakoroltatása. A felkészülés alatt be kell mutatni a fuvarlevelek számlába küldésének és a munkavállaló árufuvarozási munkájának, tevékenységeinek ellenőrzési módszereit. A gyakorlat során be kell mutatni az elszámoló helyek kezelésének átadására vonatkozó szabályokat is. Az elméleti és gyakorlati tevékenység elvégzését erre a célra rendszeresített „Felkészülési lapon” kell nyilvántartani és elismerni. A gyakorlati bemutatás a Rail Cargo Hungaria Zrt. bármelyik szolgálati helyén végezhető. A bemutatással magasabb beosztású már vizsgázott munkavállaló bízható meg (a bemutatás nem azonos a felügyelet alatt végzett munkavégzés általános szabályaival). Vizsgabizottság összetétele: – Üzemeltetés vezetője – munkáltatói jogkör gyakorlója – vizsgabiztos – Humánerőforrás szervezet megbízottja – ÜT megbízottja. A vizsga leírása: A vizsga összetett Írásbeli/gyakorlati:

A vasúti társaság által végzett árufuvarozási tevékenységekért, illetve egyéb szolgáltatásokért járó díjak megállapodása, felszámított díjak, teljesítési adatok felülvizsgálata, a központi ellenőrzéshez szükséges tevékenységek végrehajtásának ellenőrzése. A feladatoknak az elszámoló hely pénztárak működésére vonatkozóan átfogónak kell lennie.

Időtartama:

6 óra

Szóbeli:

A vizsga tananyagában meghatározott témák alapján

Időtartama

max.: 30 perc

Írásbeli vizsga ellenőrzésre kötelezettek esetében legfeljebb két alkalommal megengedett. Amennyiben az első, illetve a javítóvizsga is eredménytelen, a munkavállalót más tevékenységgel kell megbízni. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgán nem felelt meg, új írásbeli vizsgát köteles tenni, amely már második vizsgaként értékelendő. Szóbeli: A vizsga anyagából, illetve mindazok a tételek, amelyek az írásbeli vizsga során nem súlyos elvi hibaként (nem súlyos hiba: a tévesztés, elírás, átírás stb.) szerepeltek. Az ismeretanyag leírása: Árukezelési és elszámolási Utasítás Az alaptevékenységből származó bevételek és a kapcsolódó kiadások központi feldolgozásának rendszere Az elszámoló hely kezelésének szabályai Az árufuvarozási tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások szervezése Általános forgalmi adó elszámolásának szabályai A Rail Cargo Hungaria Zrt. számviteli és pénzügyi rendszere A Rail Cargo Hungaria Zrt. belső-ellenőrzési rendszere A Rail Cargo Hungaria Zrt. Kollektív szerződés ismerete. Visszaélések esetén követendő eljárások F. A távközlő-, erősáramú- és biztosítóberendezési szakszolgálathoz tartozó vizsgák 4.18.27. F/1. Vasúti távközlési, erősáramú és biztosítóberendezési,szakvizsga A vizsga szükséges a következő munkakörök betöltéséhez: Mozdonyvezető, Vonali kocsirendező, Vonali tolatásvezető Vizsgára bocsátás feltétele: nincs Felkészülés módja: Távközlési, erősáramú szakember irányításával.

és

biztosítóberendezési

Felkészülési idő: • A távközlési szakterületen 1 hét. (elméleti és gyakorlati) • A biztosítóberendezési szakterületen 1 hónap. (elméleti és gyakorlati) • Az erősáramú szakterületen 6 óra (elméleti és gyakorlati)

165

Értesítő


A vizsga leírása: A vizsga összetett Írásbeli/gyakorlati:

• T. 24. sz. Rádió-távbeszélő berendezések kezelése és használata c. utasítás, és a Rádió-távbeszélő Kezelési Szabályzat. Az írásbeli vizsgán a távközlési, és biztosítóberendezési ismeretanyag részekből.

Időtartama:

2 óra

Szóbeli:

A vizsga tananyagában meghatározott témák alapján (erősáramú vizsga csak szóbeli vizsgarészből áll)

Időtartama

Max.: 15+15+15 perc

5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK

Vizsgabizottság összetétele: – A (TEB, BTF, TB, BBF, JBF, VFF, VVF, TEBGK) vezetője vagy megbízottja, valamint az adott mesteri szakasz vezetője, vagy távközlési és erősáramú szakterület vezetője illetve megbízottja. – Személyügy képviselője – Felkészítést végző szakember – ÜT megbízottja. A vizsga anyaga: Biztosítóberendezés • A szolgálati hely területén működő berendezések ismerete. Általános vasúti ismeretek. • TB. 1. sz. Utasítás I. fejezete (külön biztosítóberendezési munkakörökben) • T. 1. sz. Utasítás • I. II. III. IV. V. VI. VII. fejezetek • VIII. fejezet A.C.D.E.F.G.I. alfejezet • IX. fejezet I és L alfejezet • X. fejezet • XI. fejezet • F. 2. sz. Utasítás • I. fejezet • II. fejezet A.B. alfejezete • III. fejezet • Balesetvizsgálati- és Elhárítási Utasítás • és 2. fejezete • függelék 2. 3. 4. pontjai. • Vasúti Munkavédelmi Szabályzat • Földelési Utasítás. Az erősáramú vizsga anyaga az E 101 sz. utasításból • Az E 101 sz. Utasítás (Mellékletek, Segédlet) szakszolgálatra vonatkozó anyaga. A távközlési vizsga anyaga • A szolgálati hely távközlési berendezésének Kezelési Szabályzata és kezelési leírásai. • Pályatelefon Kezelési Szabályzat és a hangszórós irányító rendszer Kezelési Szabályzata.

5.1 Hivatkozások – A mindenkor hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat – A mindenkor hatályos munkáltatói jogkörgyakorlás rendjéről szóló utasítás – A mindenkor hatályos munkavédelmi szabályzat – 7/2006. (II.23.) VIG. sz. elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. által kiadott és a MÁV Cargo Zrt. üzleti tevékenysége során kötelezően alkalmazandó utasítások jegyzékéről – 11/2006. (III.29.) VIG. sz. elnök-vezérigazgatói utasítás az összeférhetetlenség kezeléséről – 17/2006. (IV.21.) VIG. sz. elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt. baleset bejelentési és vizsgálati utasításáról – Országos Vasúti Szabályzat -103/2003. XII.27. GKM rendelet 4. sz. melléklet – I. kötet II. függelék 5.2. Hatályon kívül helyezések Ezen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 35/2006. (VIII.15.) VIG. sz. elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Cargo Zrt. szakmai képzési utasításáról hatályát veszti. 6.0 HATÁLYBA LÉPÉS Jelen utasítás 2010. február 24-én lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Felkészülési lap 2. sz. melléklet: Igazolás elszámolási szakelőadói és ellenőrzésre kötelezettek vizsgájáról 3. sz. melléklet: Kimutatás a kiképzésben részesülő, felügyelet alatt álló munkavállalókról 4. sz. melléklet: Oktatási napló 5. sz. melléklet: Egyéni nyilvántartó lap 6. sz. melléklet: Jegyzőkönyv időszakos vizsgáztatáshoz 7. sz. melléklet: Berendelés 8. sz. melléklet: Vizsgadolgozat minta 9. sz. melléklet: Igazolás szakvizsgáról 10. sz. melléklet: Kimutatás oktatásra, vizsgáztatásra vezényelt munkavállalókról.

166

Kovács Imre s. k.

elnök-vezérigazgató

Értesítő


1. sz. melléklet Felkészülési lap

FELKÉSZÜLÉSI LAP Elszámolási szakelĘadó* és EllenĘrzésre kötelezettek * részére NÉV: Törzsszám: Születési név: Anyja neve: születési helye: év, hó, nap: Szolgálati hely: (Ahová kinevezni kívánják) Szolgálati hely(ek): (Ahol felkészül) Gyakorlati felkészítéssel megbízott neve, beosztása: Elméleti felkészítéssel megbízott felnĘttképzési vizsgabiztos neve:

Elméleti, gyakorlati felkészülés nyilvántartása Felkészítés ideje (év, hó, nap)

Felkészítés helye (szolgálati hely)

Felkészítést végzĘ igazolása (aláírás)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

*

A szükségtelen szöveget áthúzással érvényteleníteni kell

167

Értesítő


GYAKORLATI TEVÉKENYSÉG, TÉMA LEÍRÁSA ALKALMANKÉNT

Alkalom

A bemutatott és elvégzett ellenĘrzési tevékenység leírása, a Rail Cargo Hungaria Zrt. Képzési Utasításában meghatározottak szerint.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Vizsga megtartásának ideje:……. év ……….……………………… hó .……..nap …………………………… Vizsgabiztos

………………….………………… gyakorlati felkészítéssel megbízott

168

…….……………... munkavállaló

Értesítő


2. sz. melléklet Igazolás elszámolási szakelőadói és ellenőrzésre kötelezettek vizsgájáról

Rail Cargo Hungaria Zrt. RCHUN - ………/ …………

Igazolom, hogy ……………………………………………….…...………………. aki ………év ………………….hó ……nap……………………………………helységben született Törzsszáma: ……………………………………….

a Rail Cargo Hungaria Zrt. Szakmai Képzési Utasítása alapján

Elszámolási szakelĘadó *

EllenĘrzésre kötelezett*

vizsgán ……………………………………...……………………..eredménnyel megfelelt. Budapest, ……..…. évi …………..……………..hó ……….….-n

………………………………….. P.H.

*

vizsgabizottság elnöke


169

Értesítő


3. sz. melléklet Kimutatás a kiképzésben részesülő, felügyelet alatt álló munkavállalókról

Területi Üzemeltetési Központ

KIMUTATÁS a kiképzésben részesülĘ, felügyelet alatt álló munkavállalókról

NÉV,

Szolgálatba lépés ideje, tervezett munkaköre

FELÜGYELET ALATTI

VIZSGA

KIKÉPZÉS

Kezdete év, hó nap

Befejezése év, hó, nap

(helyismeret)

Beszámoló megnevezése idĘpontja év, hó, nap

Eredménye

Felügyelettel megbízott személy neve, beosztása

……………………………………………………………………………………………………… helyismereti vizsgáztatást végzĘk aláírása ………………………………………………………………………………………………………. beosztása

170

Értesítő


4. sz. melléklet Oktatási napló

113

171

Értesítő


172

Értesítő


5. sz. melléklet Egyéni nyilvántartó lap Területi Üzemeltetési Központ _____________________________________________ Név:………………………………………………….. Beosztás:…………………………………………….. Szolgálati hely:……………………………………………….

EGYÉNI NYILVÁNTARTÓ LAP Az idĘszakos oktatáson és idĘszakos vizsgán való megjelenésérĘl, valamint vizsgaeredményekrĘl

A megjelenés kelte Év

Hó

Nap

Oktatás jele

Vizsga eredménye megfelelt nem felelt meg

IdĘszakos, ellenĘrzĘ, és egyéb vizsgák megnevezése, a megerĘsítés bejegyzése

Jegyzet

Oktatás jele rovatba: I =idĘszakos; P = pót; GY = gyakorlati; X = idĘszakos vizsga A szakvizsgákat a számuk szerint kell bejegyezni. A Jegyzet rovatba az igazolatlan távollét okát, a munkáltatói eljárás iktatószámát stb. kell beírni.

173

Értesítő


6. sz. melléklet

6. számú melléklet

Jegyzőkönyv időszakos vizsgáztatáshoz

JEGYZėKÖNYV a __________________________________ (szolgálati helyen) ______ év ____________ hó ________nap megtartott______________________________________________idĘszakos vizsgáról, beszámolóról

Sorszám

Szolgálati NÉV

beosztás

MegerĘsített vizsgák számának bejegyzése

hely

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. ____________________, ________év ________________ hó ______ nap …………………………… vizsgabiztos

…………………… vizsgabizottság elnöke

……………………… humánerĘforrás szervezet

……………... ÜT megbízott

174

…………………… oktató

Jegyzet

Értesítő


7. sz. melléklet Berendelés

Rail Cargo Hungaria Zrt. RCHUN - ________/ _____

BERENDELÉS VIZSGÁRA / TANFOLYAMRA / TOVÁBBKÉPZÉSRE

_______év _______________________________ hó _________ nap _________órakor _____________________________________________________________ban /ben

______________________________________________vizsgát / tanfolyamot / tanfolyamot* tartunk.

A jelzett idĘpontban ………………………………………………… ………………………………………………… munkavállaló(k) megjelenését biztosítani szíveskedjen. _____________________, _____ év _______________ hó ___ nap

___________________

vizsgabiztos

PH


175

Értesítő


8. sz. melléklet Vizsgadolgozat minta

Rail Cargo Hungaria Zrt. RCHUN - __________/______

Írásbeli vizsga eredménye:______________ Szóbeli vizsga eredménye:______________ A vizsga záróeredménye: ______________

______________________________ VIZSGADOLGOZAT

A vizsgán

VIZSGÁZÓ NEVE:

ellátására

Szolgálati fĘnöksége: _____________________________

Képesítettnek nyilvánítjuk Nem nyilvánítjuk képesítettnek*

Beosztása: ______________________________________ Születési helye: __________________________________ Születési ideje: __________________________________ Iskolai végzettsége: ______________________________ A vizsga helye: __________________________________ A vizsga ideje: _________ év ______________ hónap ____ nap

Dátum: ________________________________________ _______________________________________________ vizsgabiztos

A szükségtelen szöveget áthúzással érvényteleníteni kell.

176

Értesítő


9. sz. melléklet Igazolás szakvizsgáról

Rail Cargo Hungaria Zrt. RCHUN - __________/______

________________________________________ a vizsgát lebonyolító szervezet megnevezése

a vizsgát lebonyolító szervezet az igazolást az alábbiak szerint kiadja ........................................................................................................... vizsgázó neve Törzsszám:.1......................... aki …….. év …………………….. hó ........ napján ……………………………………………helységben született, a …………év……………………….hó………nap megtartott ___________________________________________ vizsgán …………………………….eredménnyel megfelelt.

______________________, _____ év __________________ hó ____ nap PH.

vizsgabiztos /vizsgáztató

vizsgabizottsági elnök

177

Értesítő


10. sz. melléklet Kimutatás oktatásra, vizsgáztatásra vezényelt munkavállalókról.

KIMUTATÁS szakmai oktatásra, pótoktatásra, vizsgáztatásra vezényelt munkavállalókról.

Szolgálati hely:__________________________________________________________________ Sorszám

Név

Munkakör

Vezényelve

Megjelent

_______________________ szolgálati vezetĘ _________________________ oktató

178

Értesítő


Munkaruha értéke: az adott ruhanemű adott időpontban az SAP rendszerben szereplő nyilvántartott egységára.

5/2010. (III. 30.) PVH. sz. pénzügyi vezérigazgató-helyettesi utasítás a Rail Cargo Hungaria Zrt. munkaruha juttatás eljárásának szabályairól

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Meghatározni a Rail Cargo Hungaria Zrt. munkaruha ellátási folyamatát, az ezzel összefüggő tevékenységeket, az informatikai követést a vonatkozó jogszabályok, belső utasítások és az SAP modulok funkciói alapján. A védőfelszerelésnek minősített ruhadarabok köréről és kezeléséről a mindenkor hatályos munkavédelmi szabályzat rendelkezik. 2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a Rail Cargo Hungaria Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára.

Munkaruha ügyintézéssel megbízott munkavállaló: az a munkavállaló, akinek munkaköri feladata ellátni a munkaruha ellátással kapcsolatos adminisztratív feladatokat is. Munkaruha: munkavégzéshez biztosított ruházat, melyet a munkáltató a jogszabályi előírások alapján biztosít a Kollektív Szerződésben meghatározott munkakörökben. (Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény 165. § (2) bekezdése alapján „ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani”). Különösen nagymértékű szennyezettséggel járó munkakör: a munkáltatói jogkör gyakorló döntése alapján, amikor a munkavégzés következtében a munkaruha tisztítása heti egynél többször szükséges. Szerszámkönyv: a munkavállaló nevére szóló hivatalos nyilvántartás a számára átadott anyagokról.

2.2 Az utasítás időbeni hatálya 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Jelen utasítás 2010. január 1-től hatályos és viszszavonásig érvényes. 2.3 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a humánerőforrás igazgató és a beszerzés-, beruházás menedzsment vezető, működtetéséért a beszerzés-, beruházás menedzsment vezető a felelős.

A munka-, és formaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a kihordás idejét jelen szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. Munkaruhaként csak a jelen utasítás mellékletében szereplő ruhadarabok rendszeresíthetők a hatályos Kollektív Szerződés alapján. Az itt felsorolt terméken kívül más ruhadarabok munkaruhaként nem adhatók ki. 4.1. Jogosultsági kör meghatározása

3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA ÁFU főnökség: az üzemeltetés által meghatározott (az SAP költséghely struktúrájában 7. szinten leképzett) területi egység. Kihordási idő: a ruházati cikkek elhasználódására vonatkozóan meghatározott idő a tevékenység figyelembevételével.

4.1.1. A munkavállaló munkaruházatra jogosultsága a Kollektív Szerződés mellékletében rögzített munkakörök egyikébe munkaszerződése, annak módosítása illetve elrendelés alapján való besorolással kezdődik. A jogosultságot a munkakör FEOR száma alapján az SAP rendszer automatikusan rögzíti.

Mennyiségi nyilvántartásra kötelezett ruházat: nyilvántartása nem érték, hanem mennyiség szerint történik a munkavállaló nevére szóló szerszámkönyvben (hatályos pénzügyi vezérigazgatói utasítás a Rail Cargo Hungaria Zrt. tárgyi eszköz és anyag nyilvántartásáról.)

4.1.2. Ha a jogosultság a hónap első felében (15-én vagy előtte) kezdődik, a tárgyhó első napjától, amenynyiben a hónap második felében (15-e után) kezdődik, úgy a tárgyhót követő hónap első napjától kell a kihordási időt számítani. A munkaruha kihordási idejének kezdete a jogosultság előbbiek szerint meghatározott időpontja, folyamatos juttatás esetén az előző munkaruha kihordás idejének letelte.

Méretes ruha: konfekció méreten kívüli, egyedi méretre gyártott termék.

4.1.3. A ruházat kihordási idejét a jelen utasításban meghatározottak szerint kell számítani.

179

Értesítő


4.1.4. Amennyiben a munkavállaló munkaruha jogosultsága a negyedév első felében szűnik meg, a hátralévő viselési időt a tárgy negyedév első napjától, ha a jogosultság a negyedév második felében szűnik meg, a következő negyedév első napjától kell számítani. 4.1.5. A különösen nagymértékű szennyezettséggel járó munkakörökben (művezető, nehézgépkezelő, könnyűgépkezelő, darukötöző, darukezelő, műhelyi átadó-átvevő, féklakatos, kocsivizsgáló, kocsivizsgáló gyakornok) egyidejűleg két munkaruhát kell kiadni – az adott terület munkáltatói jogkörgyakorló és a munkavédelmi bizottság együttdöntése alapján, amennyiben a munka olyan szennyezettséggel jár, hogy ez indokolt – a viselési idő kétszeresére emelésével. 4.1.6. A három hónapot meghaladó folyamatos, megszakítás nélküli távollét (pl.: betegség (munkabaleset kivételével), GYES-, GYED, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság, továbbképzés, érdekképviseleti tisztségviselők távolléte) időtartamával a viselési időt meg kell hosszabbítani. 4.1.7. Azon munkavállaló, aki saját munkaruha ellátásra nem jogosító munkaköre mellett munkaszerződés vagy munkáltatói utasítás alapján más munkakört is ellát, és ezen tevékenység ellátása munkaruha viselésre kötelezett, amennyiben ezen tevékenység a munkaidejének a) 50%-át nem éri el, a munkakörre meghatározott munkaruha ellátást kapja kétszeres kihordási idővel, b) 50%-a vagy ezt meghaladja, a munkakörre meghatározott „alap” ellátást kapja. 4.1.8. Azon munkavállaló, aki saját, munkaruházati ellátásra jogosító munkaköre mellett más munkakört is ellát és ezen tevékenység is munkaruha viselésre kötelezett, a munkakörökhöz kapcsolódó munkaruházati ellátások közül a munkavállaló számára kedvezőbbet kell alkalmazni. 4. 2. Munkaruházat igénylés, viselési idő 4.2.1. A munkaruhára jogosult munkavállaló a jogosultsági ideje alatt méretre vonatkozó módosítással élhet a munkáltató szervezeti egység munkaruha ügyintézéssel megbízott munkavállalója felé a munkaruha kiadási negyedév első napját megelőző második hónap 15.-ig (február 15., május 15., augusztus 15., november 15.). 4.2.2. A munkavállaló által kezdeményezett méret módosítást a szervezeti egység munkaruha ügyintézéssel megbízott munkavállalója köteles rögzíteni az SAP rendszerben. A szervezeti egység munkaruha ügyintézéssel megbízott munkavállalója köteles a munkavállalókat a 4.2.1-ben szereplő határidő lejárta

előtt 5 munkanappal tájékoztatni a méret pontosítás lehetőségéről, a beérkező információkat nyilvántartani, és szükség esetén méretigényt módosítani. 4.2.3. A ruházatot a szervezeti egységnek kell igényelni a hatályos anyagkezelési utasítás szerint, negyedéves bontásban a negyedévet megelőző második hónap végéig (február 28., május 31., augusztus 31., november 30.). 4.2.4. A munkaruházat viselési idejét az 1. számú melléklet tartalmazza. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkaruha időarányos (a ledolgozott óraszámnak megfelelően arányosított) kihordási időre jár. 4.2.5. Ha a munkavállaló ideiglenesen az 4.1.7. pont szerint – meghatározott ideig – más típusú ruhaellátásra jogosító munkakörbe kerül, arra az időre a munkakörnek megfelelő mennyiségi nyilvántartásra kötelezett (szerszámkönyvre kiadott) ruhával kell ellátni. Az eredeti ruha a munkavállalónál maradhat, azonban ennek viselési idejébe az új munkakörben eltöltött idő nem számítható be. A viselési időt a meghatározott, új munkakörben töltött idővel meg kell hosszabbítani a 4.1.6. pont szerint. Az újfelvételes munkavállaló esetén, a próbaidő lejártakor a munkáltatónak értesítenie kell a szervezeti egysége kijelölt munkatársát a ruha viselési idejének meghosszabbításáról. 4.2.6. A munkavállaló köteles az ezen utasításban előírt, és részére szabályszerűen átadott ruházatban munkát végezni. Ezen kötelezettség ismételt megszegése esetén, a munkavállalóval szemben az Mt. 109. §-a és a Kollektív Szerződés 66. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásának lehet helye. 4.2.7. A munkavállaló által átvett ruházat a viselési idő lejártáig a Rail Cargo Hungaria Zrt. tulajdonát képezi, tisztítása és karbantartása – ennek megtérítési igénye nélkül – a munkavállaló kötelessége. 4.2.8. A ruházat szabálytalan juttatásáért az utalványozásban részt vett munkavállalókkal szemben vétkesség szerinti felelősséget kell megállapítani. 4.2.9. Amennyiben a ruházat a kiosztásától számított egy hónapon belül rejtett gyártáshiba miatt használhatatlanná válik (funkcióját nem tudja betölteni), a szervezeti egység munkaruha ügyintézéssel megbízott munkatársánál reklamációval kell élni. A hibás termék bevonásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, és intézkedni kell az új ruhadarab igényléséről. Garanciális csere esetén a cserélt termék kihordási idejének kezdete minden esetben a csere időpontja. A cserélt termékre vonatkozó garancia a csere első napjától érvényes.

180

Értesítő


4.2.10. A munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni a ruházatban a kihordási idő alatt bekövetkezett hiány vagy a ruházatban megrongálódás folytán keletkezett kár esetén az Mt. 169 §. 4.2.11. A munkavállaló köteles azonnal jelenteni az illetékes ÁFU főnöknek, ha ruházatban a kihordási idő alatt hiány következett be, vagy a ruházat megrongálódott és használhatatlanná vált. Ezt a körülményt az ÁFU főnök jegyzőkönyvben köteles rögzíteni. A munkavállaló részére az eltűnt, használhatatlanná vált ruházat helyett – soron kívül – újat kell kiszolgáltatni. A ruházatban bekövetkezett hiányt, vagy a ruházatban megrongálódás folytán keletkezett kárt a munkavállaló az SAP rendszerben nyilvántartott egységár alapján az Mt. 172 § szerint köteles megtéríteni. 4.2.12. Az új ruházat kihordási ideje az átvételtől számítódik. 4.2.13. A gyakornokokat és szakmunkástanulókat a gyakorlati képzés idejére munkaruházattal kell ellátni. Ellátásukról a gyakorlati oktatást nyújtó szervezeti egység köteles gondoskodni. A munkaruha kihordási ideje 1 tanév. A kihordási idő letelte után a munkaruha a gyakornok/tanuló tulajdonába kerül, kivétel, mikor a gyakornok/tanuló hibájából szűnik meg a jogviszony. A jogviszony gyakornok/tanuló hibája miatti megszűnése esetén a gyakornok/tanuló köteles a munkaruha SAP rendszerben nyilvántartott egységárának időarányos részét megtéríteni. Ha a gyakornoki/tanulói jogviszony a szakmai tanulmányok befejezése miatt szűnik meg a kihordási idő lejárta előtt, a munkaruha a gyakornok/ tanuló tulajdonában marad. 4.2.14. A munkaruha tisztításáról a gyakornok tanuló saját költségén köteles gondoskodni. 4.3. A munkaruha ellátás folyamata 4.3.1. A társasági szintű munkaruha ellátást a beszerzés és beruházás menedzsment koordinálja 4.3.2. A munkaruha készletre vételét, juttatását és nyilvántartását számítógépes nyilvántartó programmal kell végezni (SAP) A nyilvántartó program a rögzített munkavállalói törzsadatok, munkaviszony változások, a FEOR számhoz kötött juttatások törzsadatai alapján lehetővé teszi a ruházati juttatások szabályzathoz igazodó tervezését, nyilvántartását, kiadását, sikertelen kiszolgálások, munkavállalói tartozások követését. 4.3.3. A munkaruha készletre vétele a beszerzés és beruházás menedzsment szervezeti egység feladata.

4.3.4. A munkaruha kiszállítása a társaság központi raktárából a munkavállalóknak való kiosztásra az egyes ÁFU főnökségekre történik. 4.3.5. A munkaruha kiosztása az ÁFU főnök felelőssége. A kiosztásra előre egyeztetett időpontban kerül sor. Az átvétel tényét a munkavállaló aláírásával igazolja. Az átvett ruhadarabokat a kiadási dokumentumon tételesen fel kell sorolni és rögzíteni, kell az elszámolási kötelezettséggel való átvétel tényét. 4.3.6. A munkaruhával kapcsolatos reklamációk, méret igények ügyintézése, ezek SAP-ban való rögzítése az illetékes munkaruha ügyintézéssel megbízott munkavállaló feladata. 4.3.7. A munkaruha átvételére fordított időt munkaidőként kell elszámolni. Ez idő alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. 4.3.8. Ha a kapott munkaruha a nyilvántartásba vett igény ellenére más méretű, mint a munkavállaló, akkor erről a szervezeti egység munkaruha ügyintézéssel megbízott munkavállalója haladéktalanul értesíteni köteles a központi raktár vezetőjét a megfelelő méretű ruházat biztosítása érdekében. Ebben az esetben a téves ruhadarabot eredeti állapotban a következő kiszállításkor visszáruként kell kezelni és vissza kell juttatni a raktárnak. Ha a munkavállaló a téves ruhadarabot hiányosan vagy megrongálódott állapotban adja vissza a munkáltatónak, a 4.2.10 pontot kell alkalmazni. 4.3.9. Az igényléstől eltérő méretű ruhadarabok csak a raktári készlet figyelembevételével adhatók ki. Raktári készlet hiányában a raktár a munkavállaló megváltozott mérete alapján előjegyzésbe veszi a részére szükséges új méretű ruhadarabokat, s azok biztosíthatóságával egy időben az átvétel időpontjáról értesítést küld a munkavállalónak. 4.3.10. Ha a munkavállaló a ruházatát önhibáján kívül nem kapta meg, igényjogosultságának fennállása esetén részére azt utólag ki kell szolgáltatni, és a kihordási időt folyamatosan kell számolni. 4.4. Mennyiségi nyilvántartásra kötelezett (szerszámkönyvre kiadott) ruházat 4.4.1. Mennyiségi nyilvántartásra kötelezett (szerszámkönyvre kiadott) ruházattal kell ellátni a munkavállalót: − ha Záhony térségben járműszerelő, illetve általános segédmunkás munkakörben dolgozik (igényelhető munkaruhák köre, kihordási ideje megegyezik a kocsivizsgáló munkakörben dolgozóknak járó munkaruhákkal),

181

Értesítő


− ha ruházati ellátásra jogosító munkakörben helyettesít, − ha a munkavállalót próbaidőre vagy meghatározott időre alkalmazzák, 4.4.2. A próbaidőre alkalmazott munkavállalónak véglegesítése esetén a használatában lévő ruházatát illetmény ruhává kell átminősíteni, és a viselési időt a ruha kiadási idejétől a 4.2.5. pont szerint kell számítani. 4.4.3. A mennyiségi nyilvántartásra kötelezett ruhát a társaság a központi raktárából biztosítja. A munkavállaló részére a 4.1.1. pontban meghatározott időponttól számított 30 napon belül kerül átadásra. 4.4.4. A mennyiségi nyilvántartásra kötelezett ruhát (a próbaidő lejárta utáni véglegesítés esetét kivéve: 4.4.2. pont) a kiadás alapjául szolgáló ok megszűnése esetén haladéktalanul be kell vonni. 4.4.5. A bevont ruhát a szervezeti egység kijelölt munkatársa köteles a Raktárkezelő útján visszajuttatni a központi raktárba. Az így visszajuttatott ruhát a raktár kitisztíttatja, és ha gazdaságos, akkor szükség esetén megjavíttatja. 4.4.6. Próbaidőre vagy meghatározott időre alkalmazott munkavállaló részére, ha az adott méret rendelkezésre áll, a raktár köteles a használt, kitisztított és kijavított ruhát kiszolgáltatni. 4.4.7. A munkavállaló használatában lévő, viselési időre kiadott ruhadarabokkal azonos ruhadarabok védőeszközként nem adhatók ki. 4.5. Eljárás jogosultság megszűnése esetén 4.5.1. Munkaszerződés módosítás alapján történt munkakör változás esetén a munkavállaló a használatában lévő ruházatot térítésmentesen megtarthatja, ha az új munkakörben más munkaruha ellátásra jogosult, vagy nem jogosult ellátásra. 4.5.2. A ruházat a kihordási idő leteltével a munkavállaló tulajdonába megy át. 4.5.3. Ha a munkavállaló munkaviszonya − a munkavállaló rendes felmondásával, − a munkavállaló részéről jogellenes módon (Mt. 101. § (1) bek.), − a munkáltató rendkívüli felmondásával (Mt. 96. §) szűnik meg, köteles a használatában lévő, még viselési idővel terhelt ruhadarabjait a hátralévő viselési

idő arányában az SAP-ban nyilvántartott értéken megváltani. Ezt az összeget a társaság hibájából ki nem szolgáltatott ruhadarabok időarányos értékével csökkenteni kell. 4.5.4. Munkáltató rendes felmondása esetén a munkavállaló a használatában lévő, viselési idővel terhelt ruházatát térítésmentesen megtarthatja. 4.5.5. A munkaruhára való jogosultság megszűnését követően (ha a munkavállaló önhibáján kívül nem jutott hozzá az adott időszakban őt megillető munkaruhához) természetben kell kiadni azokat a ki nem szolgáltatott ruhadarabokat, amelyeknek a kihordási ideje már letelt. 4.5.6. A jogosultság megszűnését követően az SAP rendszerben nyilvántartott egységár alapján időarányos térítés illeti meg a munkavállalót, ha jogosultságának fennállása alatt ruházatát a társaság hibájából nem kapta meg. A térítés összegét korrigálni kell a munkavállaló használatában lévő, viselési idővel terhelt ruhadarabok hátralévő viselési időre jutó az SAP rendszerben nyilvántartott értéken. A munkavállalót csak a 4.5.3. pontban foglaltak fennállása esetén terheli befizetési kötelezettség. 4.5.7. Méret után készült un. méretes ruhadarabokat természetben kell kiadni, helyette térítés nem fizethető. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. Hivatkozások – az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyve (Mt.), – az 1993. évi XCIII. törvény a Munkavédelemről (Mvt.) – a Rail Cargo Hungaria Zrt. hatályos Kollektív Szerződése – hatályos pénzügyi vezérigazgatói utasítás a Rail Cargo Hungaria Zrt. tárgyi eszköz és anyag nyilvántartásáról – hatályos elnök-vezérigazgatói utasítás az eszközök, anyagok és szolgáltatások igénylési és – megrendelési folyamatáról 6.0 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Munkaruha jogosultsági rend és kihordási idő Nagy László s. k.

182

pénzügyi vezérigazgató-helyettes

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

áruátadó-átvevő

árufuvarozási előadó

árufuvarozási raktári munkás

darukezelő

darukötöző

féklakatos

Kocsivizsgáló (művezető, járműszerelő)

kocsivizsgáló gyakornok

183

könnyűgépkezelő

körzeti áruirányító előadó

mozdonyvezető

műhelyi átadó-átvevő

nehézgépkezelő

raktárnok

segédraktárnok

szállítmányozási előadó I.

szállító-rakodómunkás

targoncavezető

vonat fel- és átvevő

1

1

1

1

1

1

1

1

0,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

hosszú rövid ujjú ujjú póló póló

3

3

3

3

4

4

3

3

3

4

3

3

3

3

3

3

4

4

3

4

zimankó kabát

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

-

1

1

1

1

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

-

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

pamut alsó hosszú

téliesített téliesített munkás munkás nadrág nadrág (férfi) (női)

1

1db/…év

1db/…év

1db/…év

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

mellesnadrág (férfi)

1db/…év

Munkaruha jogosultsági rend és kihordási idő

3 db/…év 3 db/…év 1 db/…év

állomási operatív koordinátor

munkakör

1. számú melléklet

1

-

1

1

1

1

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

1

1

1

munkásnadrág (női)

1db/…év

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

dzsekis felső

1db/…év

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

nyári sapka

1db/…év

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

téli sapka

1db/…év

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

félcipő

1db/…év


Értesítő

1. szám, Budapest, 2010. március 30. JEGYZETEK

184

1. szám Rail Cargo Hungaria Értesítő

Recommend Documents