3. szám Rail Cargo Hungaria Értesítő

3. szám Rail Cargo Hungaria Értesítő 4/2012. (III. 22.) CFO sz. Chief Financial Officer utasítás a számviteli politikáról.................................................. 2 5/2012. (III. 22.) CFO sz. Chief Financial Officer utasítás az Értékelési szabályzatról......................................... 20 6/2012. (III. 22.) CFO sz. Chief Financial Officer utasítás a Számlarend és számlaosztályok magyarázatáról... 32 7/2012. (III. 22.) CFO sz. Chief Financial Officer utasítás az elektronikus banki utalások rendje a Rail Cargo Hungaria Zrt-nél................................................................................................................................................... 32 8/2012. (III. 22.) CFO sz. Chief Financial Officer utasítás Rail Cargo Hungaria Zrt. Pénzkezelési utasítás......... 34 9/2012. (III. 22.) CFO sz. Chief Financial Officer utasítás a Rail Cargo Hungaria Zrt.-nél bankkártya igénylésről és használatról.............................................................................................................................................. 43

Értesítő

3. szám, Budapest, 2012. március 22. 4/2012. (III. 22.) CFO sz. Chief Financial Officer utasítás a számviteli politikáról

3.1. Jelentős összegű hiba értéke (Sztv. 3. §. (3) 3.): Jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő – értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során – ugyanazon évet érintően – megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát. Amennyiben a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor jelentős összegű hibának az 500 millió forint minősül.

1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A 2000. évi C. sz., a Számvitelről szóló törvény (továbbiakban: Sztv.) olyan szabályokat rögzít, amelyek alapján megbízható, valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható a törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és a jövőbeni terveiről. A törvény előírása alapján a törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján kialakítottuk a Rail Cargo Hungaria Zrt. adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő – a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó – Számviteli politikát. A Rail Cargo Hungaria zártkörű részvénytársasági formában működő gazdasági társaság. A társaság főrészvényese a Rail Cargo Austria AG és 5 fő magánszemély.

3.2. Nem jelentős összegű hiba (Sztv. 3. §. (3) 4.):

A Rail Cargo Hungaria Zrt. vezetése által kialakított Számviteli Politika egységes alkalmazása szolgál alapul ahhoz, hogy a Rail Cargo Hungaria Zrt. éves beszámolója a tényleges körülményeknek megfelelő valós képet mutasson a Rail Cargo Hungaria Zrt. egészére.

Nem jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő – értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba értékhatárát.

2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA

3.3. A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba mértéke (Sztv. 3. §. (3) 5.):

2.1. A Számviteli Politika szervezeti hatálya

A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke értékét lényegesen – a Számviteli Politika 3.1. pontjában meghatározott módon és mértékben – megváltoztatja, és ezért a már közzétett – a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó – adatok megtévesztőek. Minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal változik (nő vagy csökken).

A Rail Cargo Hungaria Zrt. Számviteli Politikájának hatálya kiterjed a Rail Cargo Hungaria Zrt. valamennyi szervezeti egységére. 2.2. A Számviteli Politika időbeli hatálya A módosított utasítás rendelkezései a 2010. üzleti évtől alkalmazandók. 2.3. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős

A Rail Cargo Hungaria Zrt. Számviteli Politikájában használt további fogalmak megegyeznek a Sztv. 3. §-ában (Értelmező rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal.

A Főkönyvelő. 3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA A számviteli elszámolás értékelés során használt kategóriák

A Számviteli Politikában az egyes eszköz és forrás kategóriáknál használt jelentős mértékű és tartósnak minősülő változások illetve értékkülönbözetek meghatározását a Számviteli Politika mellékletét képező Értékelési Szabályzat tartalmazza az adott eszköz és forrás kategória értékeléséről szóló pontjaiban.

A Sztv. által előírtak figyelembevételével a Rail Cargo Hungaria Zrt. a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából: 2

Értesítő

3. szám, Budapest, 2012. március 22.

Továbbá az Értékelési Szabályzat tartalmazza ugyanebben a témakörben az elszámolandó értékvesztés vagy értékvesztés visszaírás feltételeit, illetve a terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírására vonatkozó mértékeket is.

Az évközi könyvviteli zárlatok végrehajtására ütemterv készül, a SAP Rendszer moduljai egymásra épülő zárlati folyamatai figyelembe vételével. A zárlati teendők közül: – az értékvesztés elszámolását és annak visszaírását, valamint a deviza és valuta készletek nem realizált árfolyam-különbözet elszámolását és a céltartalék képzést az év végi zárás keretében hajtjuk végre; – az értékvesztés kivezetést készletek árkülönbözet felosztását, céltartalék-felhasználást a folyamatos könyvvezetés során számoljuk el; – a nem realizált deviza követelések és kötelezettségek árfolyam-különbözet elszámolását havonta futtatjuk és számoljuk el.

4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Általános szabályok A Sztv. előírásai alapján a Rail Cargo Hungaria Zrt. könyveit a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven vezeti. A Rail Cargo Hungaria Zrt.-nél a könyvvezetés pénzneme a magyar forint (HUF). Amennyiben a könyvvezetés alapjául szolgáló bizonylatok devizában kifejezett összeget tartalmaznak, az analitikus nyilvántartásokban az ügylet devizanemében és HUF-ban is megjelenítjük a tételeket. A devizában kifejezett összegek HUF-ra történő átváltásánál a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát használjuk.

A havi könyvviteli zárlat keretében készül mérleg és eredmény-kimutatás. A negyedévet követően végrehajtott évközi zárlatot követően elkészítjük e pénzügyi kimutatások elemzését is. A negyedéves zárlat alapján készített monitoring jelentésben, tájékoztató jelleggel szerepeltetjük a tranzakciós rendszerekben nem könyvelt értékvesztés, céltartalékok és a fedezeti ügyletek értékelését.

A Rail Cargo Hungaria Zrt.-nél az üzleti év megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja tárgyév december 31.

4.1.3. Az éves beszámoló részei, elkészítésének menete

A Számviteli Politika keretében előírt Szabályzatokat a Rail Cargo Hungaria Zrt. alábbi utasításai tartalmazzák: 1. Leltározási Szabályzat 2. Értékelési Szabályzat 3. Önköltség-számítási Szabályzat 4. Pénzkezelési Szabályzatok 5. Számlarend

4.1.3.1. Az éves beszámoló részei Az éves beszámoló mérlegből, eredmény kimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Az éves beszámoló mellé üzleti jelentés is készül. A Sztv. 20 §-ában meghatározott határértéket meg nem haladó mérlegfőösszeg alapján a Rail Cargo Hungaria Zrt. beszámolója az adatokat ezer forintban tartalmazza. o A Rail Cargo Hungaria Zrt. a mérlegét a Sztv. szerinti „A” változatban készíti és a mérleg további tagolást nem tartalmaz. o Az eredmény-kimutatás a naptári év bevételeit és ráfordításait a Rail Cargo Hungaria Zrt. éves beszámolójában összköltség eljárással tartalmazza. Formája a Sztv. 2. sz. melléklete szerinti „A” változat, a törvényi előírásokon túl további tagolást, új sorokat, sorok összevonását vagy elhagyását nem tartalmazza. o A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyeket a Sztv. előír, illetve mindazokat, amely a társaság, vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára a mérlegben, az eredmény-kimutatásban szereplőkön túlmenően szükségesek. Az éves beszámoló (mérleg, az eredmény-kimutatás és a kiegészítő melléklet) elkészítése a Rail Cargo Hungaria Zrt. Főkönyvelőség feladata.

4.1.1. Beszámolási kötelezettség A Sztv. előírásai szerint a gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően a törvényben előírt könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. A törvényi feltételek alapján a Rail Cargo Hungaria Zrt. az üzleti évről december 31-i fordulónappal éves beszámoló készítésére kötelezett. 4.1.2. Évközi zárlatok célja, tartalma és ütemezése A könyvvitel számszaki helyességének biztosítása, a Társaság gazdálkodásának figyelemmel kísérése és a gazdálkodásról készített beszámolók (havi és negyedéves monitoring jelentések) alátámasztása érdekében a számviteli szervezet havi rendszerességgel könyvviteli zárlatot hajt végre. 3

Értesítő


o Az üzleti jelentés tartalmát a 95 §-ában foglaltakon túlmenően a Rail Cargo Hungaria Zrt. vezetése a mindenkori igényeknek megfelelően határozza meg. Az üzleti jelentést a Kontrolling és Portfoliókezelés készíti el.

ra. A leszámolás után a becsült és a tényleges összegek különbözetét a leszámolás időszaka árbevételeként illetve költségeként kell elszámolni. Az évzáró főkönyvi kivonat elkészítése előtt meg kell állapítani és belső bizonylat alapján le kell könyvelni: – a deviza és valuta készletek nem realizált árfolyam különbözetét, – az időbeli elhatárolásokat, – az értékvesztéseket, visszaírásokat, – a céltartalékokat, – a saját tőkével kapcsolatos fordulónapi elszámolásokat, – egyéb, év végi rendező tételeket.

Az éves beszámoló részeit, a mérleget, az eredmény-kimutatást, a kiegészítő mellékletet valamint az üzleti jelentést a Társaság Elnök-vezérigazgatója írja alá. 4.1.3.2. Az éves beszámoló elkészítésének menete és határidői A törvény szerint az éves beszámoló fordulónapja tárgyév december 31. A Rail Cargo Austria AG – mint anyavállalat – által a leányvállalataira – így a Rail Cargo Hungaria Zrt-re is – a konszolidált beszámolójának az elkészítéséhez előírt határidők: Vevő számlák kibocsátása

Január 15

Beérkező számlák befogadása

Január 20

Előzetes mérleg és eredmény-kimutatás

Január 20

Vevő, szállító egyenlegközlés, különbözetek rendezésének befejezése

Január 25

Tulajdonosi döntés a mérlegbe állítandó tételekről

Január 25

Előzetes mérleg és eredmény-kimutatás

Január 25

Könyvvizsgálat

Jan.25Febr.10

A közgyűlés, illetve a tulajdonosok által elfogadott, auditált éves beszámoló megküldése

Március 1

A Számvitel az utolsó, évzáró főkönyvi kivonatot az éves zárlati utasításban meghatározott napon készíti el. E határidő után a tárgyévet érintő tételeket, valamint az esetleges módosításokat kizárólag a Pénzügyi Vezérigazgató-helyettes illetve távollétében a Főkönyvelő írásbeli utasítására lehet könyvelni. Az évzáró főkönyvi kivonat, a leltárak valamint az éves beszámoló elkészítésének határideje (a beszámoló összeállításának időpontja): a tárgyévet követő január 25. A Társaság Elnök-vezérigazgatója az éves beszámolót a tárgyévet követő február 15-ig a Zrt. Igazgatósága elé terjeszti elfogadásra. Az Zrt Igazgatósága által elfogadott éves beszámolót a Társaság Felügyelő Bizottsága is megtárgyalja és a beszámolóról szóló jelentését, valamint az adózott eredményről szóló javaslatát a Felügyelő Bizottság ügyrendjében foglaltak szerint küldi meg az Igazgatóságnak és a Tulajdonosoknak. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság üléseit úgy kell kitűzni, hogy a Tulajdonosok részére az előterjesztés március 1-ig elkészüljön.

A fenti határidők figyelembe vételével a Rail Cargo Hungaria Zrt. az éves beszámolójának elkészítésének menetét a következő dátumok kijelölésével határozza meg. A Rail Cargo Hungaria Zrt-nél a Sztv. 3.§ (6) 1. szerinti mérlegkészítés időpontja: (az előző évet érintő utolsó külső bizonylat elfogadásának napja) – a vasutak közötti leszámolás és a lentebb felsorolt elszámolások kivételével – a tárgyévet követő év január 20. A nemzetközi leszámolásokkal kapcsolatos elszámolások végrehajtásának határideje (azaz a mérlegkészítés időpontja): a tárgyévet követő január 25. A nemzetközi leszámolásokhoz kapcsolódó, tárgyévet érintő, de a mérleg készítéséig be nem érkezett bizonylatok alapján könyvelendő összeget a Főkönyvelőség és a Kontrolling és Portfoliókezelés közösen becsléssel állapítják meg, és a Főkönyvelőség számolja el bevételként illetve költségként a tárgyidőszak-

A Tulajdonosoknak szóló előterjesztést a következő tartalommal kell elkészíteni: – az Zrt Igazgatóság által elfogadott éves beszámolót, valamint az Zrt Igazgatóságának javaslatát az adózott eredmény felhasználásáról, – a Felügyelő Bizottságnak a beszámolóról szóló jelentését és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatát, – a könyvvizsgálói záradékot és összefoglaló jelentést. A beszámoló közzététele A könyvvizsgálói záradékkal ellátott, a Tulajdonosok által elfogadott éves beszámolót, a tárgyévet követő év május 31-ig az IM Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatnak kell megküldeni elektronikusan pdf formátumban. 4

Értesítő


4.1.3.3. A kiegészítő melléklet tartalmi elemei

gek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból a konszolidálási körbe tartozó vállalkozásokkal szembeni követelések, illetve kötelezettségek összegét; – a Társaság tulajdonában álló immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékének, állományváltozásának és értékcsökkenésének eszközcsoportonkénti bemutatását, külön bemutatva az átsorolásokat – a befektetések évközi változásának bemutatását; – céltartalék képzés elveit, a céltartalékra képzett összegek jogcímeit; – azon kötelezettségek bemutatását, amelyek hátralévő futamideje több mint öt év illetve zálogjoggal vagy más, szerződésen alapuló mellékkötelezettséggel biztosítottak; – azon pénzügyi kötelezettségeket, melyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak, de a mérlegben nem jelennek meg; – mérlegen kívüli tételként a függő és biztos kötelezettség vállalások és követelések összegeit, a mérleg fordulónapjáig le nem zárt határidős fedezeti ügyletek részletes bemutatását; – mérlegen kívüli egyéb tételeket; – kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló kötelezettségekre képzett céltartalékot illetve annak felhasználását (kezességvállalás); – saját tőke üzleti éven belüli változását és jogcímek szerinti megbontását; – a Sztv. 88. § alapján a fedezeti ügyletekkel kapcsolatos információkat ügylet fajtánként bemutatva: illetve bemutatva ezek eredményre és cash-flow-ra gyakorolt hatását; – a Sztv. 90. § alapján a beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályrendszer megnevezését; – a könyvvizsgálat kötelező voltának megadását; – a Társaság székhelyét, internetes honlapjának pontos címét és elérhetőségét; – a Sztv. 93. § alapján a termékek és szolgáltatások export és import árbevételének bemutatását EU és EU-n kívüli relációban; – a költségek költségnem szerinti bemutatását; – a költségek forgalmi eljárással történő bemutatását; – környezetvédelemmel összefüggő információkat; – értékesítés nettó árbevételéhez kapcsolódó a törvény által előírt információkat; – kutatás és kísérleti fejlesztés tevékenységének ráfordításait, a jelentősebb K+F témák ismertetését; – pénzügyi és a rendkívüli ráfordítások és bevételek bemutatását; – a tárgyévi társasági adó adóalapját és a módosító tételek bemutatását; – a Rail Cargo Hungaria Zrt. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének, az eszközök összetételének, a saját tőke és a kötelezettségek alakulásának, a likviditás és fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulásának jellemző mutatószámait, szöveges értékelését;

A kiegészítő melléklet számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz a Társaság gazdálkodásáról, eszközeiről és forrásairól annak érdekében, hogy a tevékenységéről valós és megbízható kép alakulhasson ki. A törvény által meghatározott tartalmi előírásokon túl ki kell térni minden olyan a Rail Cargo Hungaria Zrt. mérleg adatait, az eredmény alakulásának összetevőit bemutató és alátámasztó elemzésre, információra, amely a megértést segíti, az üzleti megítélésen alapuló döntésekre rávilágít. A kiegészítő melléklet tartalmi tagozódása a következő: I. Az általános rész a Társaság üzleti tevékenységének és a vagyoni, pénzügyi helyzetének értékelését, a Számviteli Politikája meghatározó elemeinek bemutatását és azok változásait tartalmazza. A kiegészítő mellékletben rögzíteni szükséges még: – a társaság a beszámoló összeállításakor milyen szabályrendszert alkalmaz, – Sztv. szerinti könyvvizsgálat kötelező voltát, – a könyvvezetésért felelős személy nyilvános adatait, – az éves beszámolót aláírni köteles személy(ek) nevét és lakóhelyét. II. A specifikus rész, amely a mérleg és eredménykimutatás adatainak alátámasztását szolgálja, a következőket tartalmazza: – alkalmazott értékelési eljárások és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott előző évi értékelési eljárásokból eredő eltérés indoklása, a bázis és tárgyévi adatok összehasonlíthatóságának biztosítását; – az ellenőrzés az önellenőrzés során feltárt jelentősebb összegű hibák eredményre, eszközökre, forrásokra gyakorolt hatását évenkénti megbontásban; – a Rail Cargo Hungaria Zrt. befektetéseinek alakulására vonatkozó információkat; – a követelések értékelését (belföldi és nemzetközi bontásban); – a kötelezettségek alakulását, a hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök, illetve a rövid lejáratú kötelezettségek bemutatását, – a bevételek aktív időbeli elhatárolásának, a halasztott ráfordításoknak, a költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának és a halasztott bevételeknek a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását; – a Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozások részére részletezését, a Követelések kapcsolt vállalkozással szemben, a Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Rövid lejáratú kötelezettsé5

Értesítő


– pénzügyi helyzet változásának bemutatását, és a cash-flow kimutatást; – elszámolt értékvesztés ismertetését.

 A pénzügyi-vagyoni helyzet bemutatására, az eszközpark állapotára;  A Társaság kiemelt folyamatainak, projektjeinek bemutatására;  A következő üzleti év fő célkitűzéseinek bemutatására;  A társaság működésével kapcsolatosan felmerülő kockázatok és bizonytalanságok elemzésére.

III. A kiegészítő részben mutatjuk be a közvetlenül nem a beszámolóval összefüggő információkat, így – a támogatási programok keretében végleges jelleggel kapott összegeket támogatásonként; – a kapott költségvetési támogatásokat (pl. beruházási célú támogatások stb.); – a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, a bér- és személyi jellegű kifizetésekkel, állománycsoportonként megbontva; – minden a Rail Cargo Hungaria Zrt-vel részesedési viszonyban álló gazdasági társaság nevét, és székhelyét, mely a Rail Cargo Hungaria Zrt. leányvállalata, közös vezetésű vállalkozása, társultként kezelt, illetve egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása, bemutatva a birtokolt részesedés arányát, saját és jegyzett tőkéjét, a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét, tartalékait, valamint. a részesedés állományváltozásának tárgyévi jogcímeit és azok összegét; – a vezető tisztségviselők, az Igazgatóság, és a Felügyelő Bizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti év után járó járandóság összegét; – a vezető tisztségviselők, az Igazgatóság, és a Felügyelő Bizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összegét; – a Rail Cargo Hungaria Zrt. részvényeinek bemutatását; – az előző évek önellenőrzés, ellenőrzés során megállapított hibákkal módosított mérlegét, eredménykimutatását; – a kutatási-kísérleti fejlesztés költségeinek bemutatását.

A Kontrolling az üzleti jelentést a Társaság különböző szervezeteinek bevonásával állítja össze. 4.1.4. A konszolidált éves beszámoló tartalma, készítésének menete 4.1.4.1. A konszolidált éves beszámoló tartalma Rail Cargo Hungaria Zrt, mint anyavállalat A Rail Cargo Hungaria Zrt., mint anyavállalat, konszolidált éves beszámoló és üzleti jelentés készítésére nem kötelezett. Rail Cargo Hungaria Zrt, mint leányvállalat A Rail Cargo Hungaria Zrt. leányvállalata a Rail Cargo Austria AG-nak, és az általa végzett konszolidációba teljes körűen bevonásra kerül. A Rail Cargo Austria AG, mint anyavállalat konszolidált éves beszámolót és üzleti jelentést készít el mind a Rail Cargo Hungaria Zrt, mind annak leányvállalatai tekintetében. 4.1.4.2. Konszolidáció során alkalmazott módszerek A Rail Cargo Hungaria Zrt. a főkönyvi elszámolás során alkalmazott partner azonosítóval (ún. 4 számjegyű partner kód) különíti el a vele részesedési illetve kapcsolt viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos gazdasági eseményeket.

4.1.3.4. Az üzleti jelentés Az üzleti jelentés olyan kiegészítő, nem publikus értékelés, amely a tulajdonos részére készül és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében megadott értékelést bővíti. Bemutatja a Társaság pénzügyi, vagyoni, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, a tevékenységével kapcsolatos főbb kockázati tényezőket. Az üzleti jelentés tartalmazza azokat a legfontosabb pénzügyi és nem pénzügyi mutatószámokat, amelyek lényegesek a vállalkozás megítélése szempontjából.

4.1.4.3. Az anyavállalat konszolidált éves beszámolójához szükséges adatszolgáltatási kötelezettség A Rail Cargo Austria AG-val részesedési viszonyban lévő vállalkozások, így a Rail Cargo Hungaria Zrt és leányvállalatai is, a könyvvizsgálói záradékkal ellátott, a közgyűlés, illetve az alapító által elfogadott éves beszámolójukat a tárgyévet követő év március 10-ig küldik meg a Rail Cargo Austria AG. részére.

A Rail Cargo Hungaria Zrt. üzleti jelentése a Sztv. 95 §-ában foglaltak figyelembe vételén túl többek között kitér  A Rail Cargo Hungaria Zrt. tárgyévre vonatkozó üzletpolitikája fő célkitűzéseinek ismertetésére és azok teljesülésére;  Az üzleti év gazdálkodását befolyásoló tényezők (külső és belső) bemutatására;  A gazdálkodás főbb folyamatainak bemutatására;

4.1.4.4. Az anyavállalat konszolidált beszámolójához szükséges adatok előállítása A Rail Cargo Austria AG.által készitett konszolidáció IFRS beszámoló. A SAP rendszerben történő könyvelés során a könyvelt adatokból IFRS besorolás szerinti kimutatás is előállítható, illetve a nemzetközi számvite6

Értesítő


li standardnek megfelelően IFRS főkönyvi számlákon a korrekciók havi rendszerességgel könyvelendők. A havi zárások során a konszolidációs IFRS beszámoló készítését a Rail Cargo Austria AG. készíti. Az éves zárást követően a Rail Cargo Austria AG. felé a konszolidált kiegészítő melléklethez a Notes Package kitöltésével nyújtunk adatszolgáltatást.

 biztosítsa a ráfordítások és bevételek szervezetenkénti, valamint tevékenységekre és termékekre történő elkülönítését, és ezek eredményének értékelését. A számlarend keretében: − az alkalmazásra kijelölt számlák számjelét és megnevezését a Számlatükör (2.sz. melléklet), − a kijelölt számlák tartalmát az egyes számlaosztályokhoz külön-külön készült Számlamagyarázat tartalmazza.

4.2. Könyvvezetési kötelezettség 4.2.1. Számviteli és belső elszámolási rend

A Rail Cargo Hungaria Zrt. által alkalmazott számlatükör a SAP-ban a főkönyvi modul részeként jelenik meg. A SAP-ban a konszern számlaszámra történik a könyvelés, melyhez szorosan kapcsolódik az alternatív számlaszám.

A könyvvezetés belső szabályait a Rail Cargo Hungaria Zrt. Számlarendje (a hozzákapcsolódó számlamagyarázatokkal) foglalja össze. 2010. január 1-vel a Rail Cargo Austria AG és a Rail Cargo Hungaria Zrt valamint a csoporthoz tartozó magyar vállalkozások közös számlatükörrel nyitva meg az évet, amelynek kezelését, bővítését, aktualizálását az ÖBB Holding csoporton belül végzik a felmerült igényeknek megfelelően. Év közben a számlatükör a Társaságok esetében függetlenedik egymástól, és a Társaságok igényeinek megfelelően kerül bővítésre. A konszern szintű számlaszámokhoz 1:1-es hozzárendeléssel úgynevezett alternatív számlaszámok kapcsolódnak, melyek a magyarországi számviteli előírásoknak megfelelnek.

A Rail Cargo Hungaria Zrt. főkönyvi könyvelésében alkalmazott törzsadatok:  Főkönyvi számla: A gazdasági eseményeknek a Sztv. által előírt – a Rail Cargo Hungaria Zrt. sajátosságainak megfelelő alábontással rendelkező – a 1-4, 5 és 8-9 számlaosztályok számláit tartalmazza.  Partner kód: a Rail Cargo Hungaria Zrt-vel, illetve az ÖBB Holdinggal részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal kapcsolatos tranzakciók esetén a partnert jelölő 4 számjegyű kód, mely a vevő és szállító törzsadatok része.  Költséghely: Egy általános költséggyűjtési és elszámolási objektum az SAP-ban. Valamennyi költséghely egyértelműen be van sorolva a vállalat teljes szervezeti struktúrájába.  Profit center kód: A profit center a Rail Cargo Hungaria Zrt. rendszerében a költségszámlák és a főkönyvi könyvelések esetében valósul meg a költséghelyi törzsadatok alapján, ugyanis minden költséghely törzsadata tartalmazza a profit centert.  Belső rendelés: A belső rendelések, a költséghelyek mellett egy második költséggyűjtést tesznek lehetővé, vagyis egy adott költséghelyen felmerülő költségek részletesebb bontását biztosítják. A belső rendelések elsősorban a költségnemek alábontására, másodsorban a SAP SD moduljában kiszámlázott mellékdíjak azonosítására és a projektek költségeinek gyűjtésére szolgálnak.

A gazdasági események elszámolása a SAP Rendszerben megvalósuló több önálló, de egymással párhuzamosan létrehozott főkönyv az ÖBB Holding és a Rail Cargo Hungaria Zrt. igényei szerint kifejlesztett önálló SAP rendszer moduljaiban történik. Az egyes standard modulok az ÖBB Holding illetve a Rail Cargo Hungaria Zrt. üzleti követelményeinek megfelelően egyéniesítésre kerültek. A SAP integrált rendszer, ahol a különböző modulok szorosan kapcsolódnak egymáshoz és mindegyik kapcsolatban áll a főkönyvi modullal. Az egyes modulokban elvégezhető feladatok leírását, a modulok összefüggéseit más modulokkal, a feladathoz kapcsolódó jogosultságokat és az adott modulban elvégezhető lekérdezési lehetőségeket a SAP működéshez és üzemeltetéshez a 11/2010.(VI.8.) PVH számon kiadott utasítás, valamint a SAP felhasználói kézikönyvek tartalmazzák.

A főkönyvi könyvelés egyes elemei közötti összefüggéseket az egyes számla osztályok számlamagyarázatai tartalmazzák. A számlamagyarázatok a számlaosztályok szerint rendszerezve tartalmazzák az egyes főkönyvi számlák tartalmát és a számlaösszefüggéseket. A Rail Cargo Hungaria Zrt. az előző évek eredményét módosító tételeket a tárgyévi és a gazdasági eseménynek megfelelő főkönyvi számlákon számolja el. E számlákhoz kapcsolódóan a tranzakció

4.2.2. Számlarend A számlarend alábbi szempontok figyelembevételével került kialakításra:  feleljen meg a jogszabályi előírásoknak,  vegye figyelembe az ellenőrzési követelményeket, különös tekintettel a több, egymástól elkülönült egység gazdálkodási adatainak elkülönítését, valamint a konszolidáció elvégzését, 7

Értesítő


könyvelésével egy időben a hozzárendelés mezőben kerül rögzítésre az érintett év feltüntetése, mely lehetővé teszi az előző év(évek) tételeinek kimutatását a tárgyév során. Év végén a Sztv. és a Számviteli Politika Általános szabályok c. fejezetében foglaltak szerint minősítjük jelentősnek, illetve lényegesnek majd a tárgyévi adatokból a kigyűjtés alapján az előző év(évek) tételeinek összegeit és a minősítésnek megfelelően helyezzük a mérleg és eredmény-kimutatás tárgyévi vagy szükség esetén középső oszlop megfelelő soraiba.

egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági művelet, esemény megtörténtét követően, legkésőbb az adott hónap főkönyvi kivonatának elkészítéséig kell rögzíteni, a gazdasági esemény rögzítésére szolgáló modul havi zárlati ütemtervében meghatározott határidők figyelembe vételével.

4.2.3. A számviteli munkafolyamatok szabályozása

A számviteli alapelvek biztosítása érdekében az évzáró – december havi – főkönyvi kivonatok elkészítése előtt a Főkönyvelő éves zárlati utasítást ad ki. A zárlati utasítás részletesen meghatározza − az egyes számlaosztályok főkönyvi számláihoz kapcsolódó év végi feladatokat, − a záró főkönyvi kivonat elkészítésének folyamatát, − az egyeztetési kötelezettségeket, azok határidejét, − valamint a mérleg valódiságát alátámasztó leltárak körét, az elkészítés és felterjesztés határidejét.

A Rail Cargo Hungaria Zrt. működtetéséből adódóan egyes gazdasági események elszámolása központilag történik (nemzetközi leszámolások). Az ezekre vonatkozó könyvvezetést a Főkönyvelőség végzi.

A Rail Cargo Hungaria Zrt. a főkönyvi könyvelését egyetlen főkönyv keretében végzi. A főkönyv vezetése a Főkönyvelőség feladatát képezi. A főkönyv vezetése helyszín szerinti megbontásban a következő módon történik: − Záhony: tárgyi eszközökkel és immateriális javakkal kapcsolatos könyvelések − Budapest: a fenti feladatokon kívül minden könyvelési tétel elszámolása, ellenőrzése, beszámolók készítése.

A számviteli munka folyamatának részletes szabályait külön utasítások (számviteli szabályzat, zárlati utasítás, stb.) tartalmazzák.

A 2 könyvelő helyszín feladat elhatárolása egyrészt területi, másrészt funkcionális elven történik. A főkönyvelő a szervezethez tartozó mindkét könyvelő helyszín szakmai munkáját irányítja, ellenőrzi és azért felelősséggel tartozik. Az egységenként történő könyvvezetés azonos szabályok és elvek szerinti végrehajtását az egységes számlarend és számviteli szabályzat biztosítja. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylatot lehet felvenni.

4.3. Az eszközök és források nyilvántartása, a mérlegtételek tartalma, elszámolása Az egymást követő naptári évek éves beszámolóinak összehasonlíthatóságát a mérleg és eredmény-kimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának, tartalmának, valamint a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani. Az egyes mérlegtételek értékelését az Értékelési Szabályzat tartalmazza.

Bizonylat jellemzően a számla, anyag-, munkautalvány, átterhelés, költségmentesítő, a megfelelő dokumentumokkal alátámasztott egyéb könyvelési utalvány. Számla hiányában megfelelő dokumentumnak tekintendők pl. a bérfeladásról készült bizonylatok, illetve a nemzetközi elszámoló központok által megküldött leszámolások, amelyeket – az összemérés és a teljesség alapelvének érvényesítése érdekében – az időbeli elhatárolással szemben a tárgyidőszakra le kell könyvelni. A nemzetközi leszámolások végleges bizonylatai alapján a rendezést el kell végezni: az időbeli elhatárolás és a tényleges érték közötti különbözetet visszamenőleg előző éveket érintő tételként kell elszámolni.

4.3.1. Eszközök A törvény alapján a mérlegben eszközként mutatjuk ki a Rail Cargo Hungaria Zrt. rendelkezésre, használatára bocsátott, a működést szolgáló befektetett eszközöket, a forgóeszközöket – a bérbe vett eszközök kivételével – függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül a Rail Cargo Hungaria Zrt-hez, továbbá az aktív időbeli elhatárolásokat. Az eszközök között kerülnek kimutatásra a pénzügyi lízing keretében átvett eszközök, a bérbe vett (használatba vett) eszközökön végzett beruházások, felújítások.

A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor a Sztv. előírásait vettük figyelembe. A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatait késedelem nélkül, a pénzmozgással egyidejűleg; az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket, valamint az

Ha egy eszköz vagy kötelezettség minősítése az egyik évről a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítő mellékletben számszerűsítve bemutatjuk. 8

Értesítő


4.3.1.1. Befektetett eszközök

4.3.1.1.2. Tárgyi eszközök tartalma, csoportosítása, nyilvántartása

A befektetett eszközök besorolása a Sztv. 24. §.-a alapján történik. Ennek megfelelően ide soroljuk mindazon eszközöket, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálják.

A tárgyi eszközök között a Sztv. alapján azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültevény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok és a bérbevett ingatlanokon végzett és aktivált beruházás, felújítás), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a Rail Cargo Hungaria Zrt. tevékenységét, továbbá ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését.

A Sztv. 57 § (3) bekezdés szerint a törvényben meghatározott befektetett eszközöknél lehetőség nyílik a vállalkozó számára, a piaci értéken történő értékelési eljárás alkalmazására. A Rail Cargo Hungaria Zrt. a piaci értéken történő értékelési eljárás alkalmazásának lehetőségét fenntartja, a nyilvántartási és a piaci érték közötti eltérést minden esetben egyedileg minősíti jelentősnek vagy nem jelentősnek. Év közben, a vezetőség döntése alapján projekt jelleggel indított fejlesztési feladatok költségeit a normál működés költségeitől elkülönített költségviselőre (projektszámra) gyűjtjük, és év végén egyedi értékelés alapján, a projektmunka által létrehozott termék (produktum) használati értéke és használati ideje alapján a befejezetlen beruházások (több évet átfogó projekt), az aktivált beruházások között, illetve a költségek között mutatjuk ki a projekt ráfordításait.

A tárgyi eszközök esetében két fő csoportot különböztetünk meg: − a már rendeltetésszerűen használatba vett (aktivált) tárgyi eszközöket. − üzembe nem helyezett, rendeltetésszerűen használatba nem vett tárgyi eszközök, Az aktivált tárgyi eszközöket az ÖBB Holding csoport szinten használatos eszközosztályokba soroljuk. (Jelen szabályzat 3. számú melléklete).

4.3.1.1.1. Immateriális javak fogalma, csoportosítása, nyilvántartása

A használatba vett tárgyi eszközök közül a 100 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök értékét a használatba vételkor egy összegben elszámoljuk értékcsökkenési leírásként, kivéve a mobiltelefonok és a számítástechnikai eszközök esetében, ahol az értékcsökkenés elszámolása az általános szabályok szerint történik.

Az immateriális javak között a nem anyagi eszközöket (azon vagyoni értékű jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, valamint a szellemi termékek felhasználási joga), a kísérleti fejlesztés aktivált értékét, valamit az immateriális javakra adott előlegeket mutatjuk ki. Az immateriális javakkal kapcsolatos elszámolások, nyilvántartásba vétel, értékcsökkenés számítása a SAP FI-AA eszköz moduljában történik. A Rail Cargo Hungaria Zrt. az alapítás átszervezés költségeit egyedi döntés alapján aktiválja.

A tárgyi eszköz állományról a főkönyvi számlákkal bruttó értékben és értékcsökkenésben megegyező analitikus nyilvántartást kell vezetni (mennyiségben és értékben). Az analitikus nyilvántartás értékadatait a főkönyvi könyvelés adataival folyamatosan egyeztetni kell, az év végi zárlatkor az egyezőséget írásban igazolni kell.

A szellemi termékek használatára vonatkozó felhasználási jogokat, a vagyoni értékek között mutatjuk ki. A szellemi termékek között csak a korlátozás nélkül használatba vett szellemi termékek mutathatók ki.

A tárgyi eszköz állomány műszaki-számviteli nyilvántartása, a változások átvezetése, a naponta elszámolandó értékcsökkenési leírás kiszámítása a SAP Befektetett eszköz moduljában történik. A számítógépes feldolgozás központilag havonta kerül lefuttatásra.

Az üzleti vagy cégérték nyilvántartásba vételének szempontjából a jelentős mérték meghatározása egyedileg történik.

A tárgyi eszköz állományában bekövetkezett változásokhoz kapcsolódóan a számadó (eszközgazdálkodó) által kiállított bizonylat (tárgyi eszköz változási bizonylat) kerül a SAP Befektetett eszköz moduljába rögzítésre, biztosítva ezzel a műszaki és számviteli adatok nyilvántartásba vételét.

Az 100 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti immateriális javak értékét a használatba vételkor egy ös�szegben elszámoljuk értékcsökkenési leírásként.

9

Értesítő


Az alapbizonylatnak a számadónál és a tárgyi eszköz nyilvántartónál rendelkezésre álló példányai alapján a műszaki és számviteli adatok egyezősége és a feljegyzések helyessége, egyeztethetősége a SAP FIAA eszköz moduljában biztosítható.

csot, ha az, az eszköz funkcióinak bővítését, vagy alapvető funkcióinak a megváltoztatását eredményezi és így az eszköz, átkategorizálásra kerül.  Az értékcsökkenés elszámolásakor maradványérték nem kerül megállapításra  Az értékcsökkenés mértékére nézve két típusú normát állapít meg (részletezve 1. sz. mellékletben): − A Társaság főkönyvében költségként megjelenő értékcsökkenést (1. oszlop) − A társasági adóalap számításánál figyelembe veendő amortizációs normák, amely alapján számított értékcsökkenés a SAP FI-AA eszköz modul analitikus nyilvántartásában kerül elszámolásra (2. oszlop).  Terven felüli értékcsökkenés számolható el, ha − a szellemi termék, a tárgyi eszköz és beruházás értéke tartósan lecsökken, mert az eszköz feleslegessé vált, megrongálódás, megsemmisülés vagy hiány következtében; − az immateriális jószág vagy tárgyi eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb a piaci értékénél, ez esetben a terven felüli értékcsökkenés csak központi engedéllyel számolható el. Terven felüli leírás kizárólag központi engedély alapján számolható el egyéb ráfordításként, a Pénzügyi vezérigazgató-helyettes engedélyével.

4.3.1.1.3. Beruházások és felújítások A beruházások, felújítások tartalmának részletes meghatározását a főbb tárgyi eszközosztályonkénti részletezésben a Rail Cargo Hungaria Zrt. Beruházási utasítása szabályozza. A mérleget alátámasztó főkönyvi könyvelés a beruházásokat és felújításokat összevontan tartalmazza. A beruházások egyéb szempontból történő megbontása (vagyon tulajdonosa, kivitelező, forrás szerint) az analitikus nyilvántartás keretében (beruházási jelzőszámonkénti részletezettségben) a projekt modulban történik. 4.3.1.1.4. Az amortizációs politika elemei A Rail Cargo Hungaria Zrt. az értékcsökkenés elszámolása a Sztv -ben előírtak illetve egyedi szabályozás alapján történik. Alapelvek:  A Rail Cargo Hungaria Zrt. az 100 ezer forint egyedi beszerzési értéket meghaladó eszközök tervszerinti leírását lineárisan, a várható hasznos élettartam figyelembevételével, napi értékcsökkenés számításával számolja el.  A 100 ezer forint egyedi beszerzési illetve előállítási érték alatti eszközöknél az értékcsökkenési leírás egy összegben a használatba vételkor kerül elszámolásra. Az egy összegben leírt eszközök értékének nyilvántartása a SAP FI-AA eszköz moduljában az egyéb eszközöktől elkülönítetten történik.  Az értékcsökkenési leírást az immateriális jószág a tárgyi eszköz üzembe helyezése napjától az állományból való kivezetése – a megsemmisülés, a hiányfeltárás, a selejtezés, illetve értékesítés, apportálás – napjáig kell elszámolni.  A tárgyi eszközök felújítása, illetve értéknövelő beruházása esetén az értékcsökkenési leírást a felújítás, illetve beruházás költségeivel növelt bruttó érték alapján, változatlan leírási normákkal kell elszámolni  A vagyoni értékű jogok között kell kimutatni a vagyonkezelői jogokat, valamint a szellemi termékek felhasználási jogát is. Szoftver beszerzése esetén: – tulajdonjog vásárlásakor: szellemi termék felhasználói jog vásárlásakor: vagyonértékű jog.  A tervszerinti értékcsökkenés elszámolásánál alkalmazott leírási kulcsot eszközkategóriánként határozzuk meg. A leírási kulcsot akkor változtatjuk meg, ha az eszköz kategória besorolása megváltozik és az új kategóriába sorolt eszközök leírási kulcsa eltérő. Felújítások esetén akkor változtatjuk meg a leírási kul-

4.3.1.1.5. A befektetett pénzügyi eszközök fogalma, csoportosítása, nyilvántartása A befektetett pénzügyi eszközök között kerülnek nyilvántartásba vételre azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsön), amelyeket a Rail Cargo Hungaria Zrt. mint vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A befektetett eszközök a mérlegben a Sztv. előírásai szerint kerülnek megbontásra. A gazdasági események elszámolása befektetett pénzügyi eszköz jellege szerint történik: − részesedés, − hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, − adott kölcsön. A Rail Cargo Hungaria Zrt. befektetései körében lezajló átalakulások (beolvadás, egyesülés, szétválás) elszámolása során a Sztv. 136-144 §-ainak a tulajdonosra vonatkozó előírásait alkalmazzuk. A befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartása a SAP FI-AA eszközök modulban történik. I. Részesedésként a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket mutatjuk ki, melyek tartósan befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget biztosítanak a Rail Cargo Hungaria Zrt. részére. 10

Értesítő


A mérlegben történő elkülönítés érdekében a gazdasági események elszámolásakor a partner azonosító kötelező alkalmazásával történik a Rail Cargo Hungaria Zrt-vel részesedési illetve egyéb kapcsolt vállalkozási viszonyban álló vállalkozásokkal szembeni eszközök, kötelezettségek meghatározása.

Nem mutatjuk ki a készletek között a garanciális javításhoz kapott készleteket, a Rail Cargo Hungaria Zrt. tulajdonát nem képező – bizományba, bérmunkára, valamint állami céltartalékként – átvett készleteket, illetve a munkahelyre kiadott, mennyiségi nyilvántartásra kötelezett készleteket. A Rail Cargo Hungaria Zrt. tulajdonát képező készleteket akkor is kimutatjuk a készletek között, ha az nincs a birtokunkban. Ilyenek az úton lévő, idegen helyen tárolt, bérmunkába és bizományba átadott készletek.

II. A befektetett pénzügyi eszközök között mutatjuk ki azokat a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyeket befektetési céllal szerzett be a Rail Cargo Hungaria Zrt. és amelyek lejárata, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes, és a tárgyévet követő évben nem szándékozik értékesíteni. A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kockázatmentesnek tekintjük azokat a hosszúlejáratú, lejáratig tartott értékpapírokat, amelyek a tőkemegfeleltetési mutató számításáról szóló 13/2001. (III.9.) PM rendelet értelmében nulla százalékos kockázatú tételnek minősülnek. Ezen értékpapírok esetében nem számolunk el értékvesztést, kivéve, ha a tőke ill. kamat törlesztése késedelmes, ekkor legfeljebb a beszerzési értékben foglalt (felhalmozott) kamattartalom mértékéig számolunk el értékvesztést.

A Sztv. alapján a készleteket eredetük szerint két csoportba soroljuk: − vásárolt készletek (anyagok, kereskedelmi áru, egyéb áruk, alvállalkozói teljesítmények, betétdíjas göngyölegek), − saját termelésű készletek (befejezetlen termelés – ide értve a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatásokat is, félkész-, késztermékek). Az anyagok olyan vásárolt készletek, amelyeket a Rail Cargo Hungaria Zrt. szolgáltatás nyújtásához vagy termék előállításhoz történő felhasználás céljából szerzett be. Az anyagok között mutatjuk ki az egy évnél rövidebb ideig használt szerszámokat, műszereket, felszereléseket, munka-, egyen-, és védőruhákat is. Az anyagok csoportosítását és elszámolásukra vonatkozó szabályokat a 2. számlaosztály magyarázata tartalmazza.

III. Az adott kölcsönök között azokat a pénzkölcsönöket (ideértve a pénzügyi lízing miatti, a részletre, a halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti követeléseket is), tartós bankbetéteket tarjuk nyilván, amelynél – az adóssal kötött szerződés szerint – a pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése, a betét megszűntetése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes. E csoportnál a befektetés célja a szerződés szerint megállapított kamatjövedelem, vagy egyéb tartós kapcsolat biztosítása. Az adott kölcsönök között vesszük nyilvántartásba a dolgozók részére adott kedvezményes, lakáscélú kölcsönök egy éven túli lejáratú összegeit is, melyek értékének megállapításánál az egy éven túl lejáró pénzkövetelés összegét kell figyelembe venni.

A kereskedelmi áruk készletcsoportban tartjuk nyilván a Rail Cargo Hungaria Zrt. tulajdonát képező, általában változatlan állapotban történő értékesítés (továbbadás) céljából beszerzett termékeket. A kereskedelmi áruk közül az elárusítható nyomtatványokat, díjszabásokat kivételezésig, illetve az eladásáig a SAP MM készlet modulban tartjuk nyilván. Saját termelésű készlet minden olyan készlet, amelyet a Rail Cargo Hungaria Zrt. saját maga állít elő, vagy termel meg.

4.3.1.2. Forgóeszközök A forgóeszközök között a készleteket, a tevékenységet nem tartósan szolgáló követeléseket, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket mutatjuk ki.

A megjelenési formájuk szerint a saját termelésű készletek közé tartoznak: − befejezetlen termelés (beleértve a javított csereköteles fődarabokat, alkatrészeket is.), − saját termelésű (gyártott) anyagok.

4.3.1.2.1. Készletek fogalma, tartalma, csoportosítása

4.3.1.2.2. Követelések

A készletek a vállalkozói tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek a tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják, egy éven belül felhasználásra, értékesítésre vagy átalakításra kerülnek, illetve elhasználódnak.

A követelések közé azokat a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett fizetési igényeket soroljuk, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékérté11

Értesítő


kesítéshez, szolgáltatás teljesítéshez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak (ideértve az egyéb követeléseket és a vásárolt követeléseket, valamit a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket is).

Kapcsolt vállalkozással szembeni követelések között mutatunk ki minden követelést, amely a törvényben meghatározottak alapján kapcsolt vállalkozásokkal szemben keletkezett és nem minősül pénzkölcsönnek (tartósan adott kölcsönnek). Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések között mutatjuk ki azokat a követeléseket, melyeknél a követelés egyéb részesedési viszonyban álló adóssal szemben áll fenn és nem minősül pénzkölcsönnek (tartósan adott kölcsönnek) A részesedési viszonyban álló társaságokkal szembeni követelések (vevő, váltó egyéb) a gazdasági esemény elszámolása során a követelés fajtája alapján kerülnek elszámolásra (besorolásra), majd a konszolidációs körök kialakítása során – a partner azonosító alapján – kerülnek a követelések a törvény által előírt mérlegtételek szerinti besorolásra.

A szolgáltatásnyújtásból eredő követelések (vevők) közé csak a már teljesített, a vevő által elismert, termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést lehet felvenni. A kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követeléseket ettől elkülönítetten tartjuk nyílván. A mérlegbe azokat a tételeket állítjuk be elismert vevő követelésként, amelyek esetén a fordulónapi vevő egyenlegközlő szerinti tartozását az adós elfogadja vagy a mérleg készítés időpontjáig nem élt kifogással. Elismertnek tekintjük partnerenként a 10 ezer Ft-ot illetve 40 EUR-t meg nem haladó követeléseket, ez esetben egyenlegközlőt nem küldünk ki.

A váltókövetelések között a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni váltókövetelések mutathatók ki. A követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett és az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerint értéken kell kimutatni. Ez az összeg nem foglalja magában a váltón feltüntetett összegben lévő kamat összegét.

Ha a teljesítés még nem történt meg, de pénzügyileg már rendezésre került az összeg, a Rail Cargo Hungaria Zrt. által kiállított bizonylat alapján a kapott előlegek között mutatjuk ki. A vevőköveteléseken belül a bel- és külföldi követeléseket elkülönítetten tartjuk nyilván. A belföldi vevőkövetelések vonatkozásában elkülönítésre kerülnek a fuvar, valamint a szállítmányozási tevékenységből származó, a csődeljárás, illetve a felszámolás alatti cégekkel szembeni és az egyéb követelések. A külföldi vevőkövetelések között tartjuk nyilván azokat az áruszállításból és szolgáltatásból eredő követeléseinket, amelyeknél a vevő külföldi. Ezen követelések devizában, és forintban is felmerülhetnek és a rendszerben devizában és forintban is kimutatásra kerülnek.

Egyéb követelésként mutatjuk ki a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást, a rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközt. Az egyéb követelés mérlegtételként mutatjuk ki továbbá a nem részesedési viszonyban lévő vállalkozóval szemben fennálló követeléseket a vevő és váltó követelések kivételével, a tartósan adott kölcsönből az egy éven belül esedékes részleteket, valamint a peresített követelésekből azt az összeget, amely pénzügyi rendezése az üzleti év mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés között megtörtént (főkönyvileg e tételek átrendezésre nem kerülnek).

A követelések nyilvántartása a SAP FI-AP moduljában történik, mely szoros kapcsolatban van a SAP főkönyvi FI-GL moduljával. A belföldi és a vasútközi folyószámlás ügyfelek nyilvántartása a SAP FI modulját felhasználva fejlesztett tranzakciók segítségével történik.

4.3.1.2.3. Fedezeti ügyletek

A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján és az Értékelési szabályzatban megfogalmazott alapelvek figyelembevételével – a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

A fedezeti ügylet olyan kockázatfedezeti céllal kötött származékos, illetve, devizára vonatkozó azonnali ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége, illetve kamatbevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából adódó nyitott pozíció, várható árfolyamveszteség, illetve kamatveszteség fedezetére szolgál. Határidős fedezeti ügyletek megkötésének célja a Rail Cargo Hungaria Zrt. árfolyam-, kamat-, kitettség kezelése. Határidős ügylet csak fedezeti céllal köthető. 12

Értesítő


Árfolyamkockázat kezelésére használható ügylettípusok a következők: deviza swap, deviza forward, deviza árfolyam opciós ügyletek (cap, floor, collar, zero cost collar), deviza order, cross-currency swap. Kamatkockázat kezelésére használható ügylettípusok a következők: kamat swap, kamat opciós ügyletek (cap, floor, collar, zero cost collar), FRA (forward rate agreement).

4.3.1.2.5. Pénzeszközök A Sztv. alapján a pénzeszközök a készpénz, a csekkek, és a bankbetétek értékét foglalják magukban. A könyvvezetés során a pénzeszközöket pénztárak, valutapénztárak, elkülönített betétszámlák, deviza betétszámlák, rövid lejáratú kamatozó betétszámlák, átvezetési számlák bontásban mutatjuk ki: Itt számoljuk el a dolgozók részére vásárolt étkezési utalványok és csekkek értékét.

Az árfolyam- és kamatfedezés során alkalmazható termékeket illetve a fedezeti ügyletek megkötésének módját a Rail Cargo Hungaria Zrt. árfolyam- illetve kamatfedezeti politikája szabályozza. A fedezeti ügyletek számviteli nyilvántartásának szabályait a Rail Cargo Hungaria Zrt. számlarendje és a számlamagyarázatok tartalmazzák.

A Rail Cargo Hungaria Zrt. pénzeszközeit részben HUF, részben deviza alapú bankszámláin tartja nyilván. A deviza-betétszámla a devizában rendelkezésre álló pénzeszközök elkülönítésére szolgál. A főkönyvi számlákon és analitikus nyilvántartás keretében a külföldi fizető eszközök állománya devizanemenként és forintban is megállapítható.

Az egyes ügylettípusok elszámolásának alapelvei a következők: 1. A tényleges pénzmozgásokat a bankszámla-kivonatok alapján könyveljük. 2. Az ügylet zárásakor a realizálódott árfolyamnyereséget a pénzügyi műveletek bevételei között, a realizálódott árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek ráfordításai között számoljuk el. 3. A fordulónapon nyitott pozíciójú fedezeti ügyletek év végi értékelése során, a fordulónap utáni, mérlegkészítésig lezárt ügyletek nyereségét a bevételek aktív időbeli elhatárolásával, a lezárt ügyletek időarányos veszteségét a költségek passzív időbeli elhatárolásával szemben kell elszámolni, amennyiben a fedezett ügylet illetve a kapcsolódó kockázat több év eredményét érinti. Az időbeli elhatárolások feloldására az ügyletek zárásakor kerül sor. 4. A fordulónapon nyitott pozíciójú, de a mérlegkészítéséig le nem zárt ügyletek esetén, amennyiben a mérleg készítéséig rendelkezésre álló információk szerint az ügyleten várhatóan veszteség fog realizálódni, céltartalékot képzünk, ha a várható veszteség mértéke jelentős. 5. A fedezeti ügyletekről olyan analitikus nyilvántartást vezetünk, amely tartalmazza a fedezett ügyletre vonatkozó adatokat és a fedezeti ügylet eredményét is. 6. A pénzügyi instrumentumok a Sztv. 59/A § szerinti valós értékelésének lehetőségét a Rail Cargo Hungaria Zrt. nem alkalmazza. 7. Az éves beszámoló kiegészítő mellékletében az üzleti év fedezeti ügyleteinek eredményét, illetve a mérleg fordulónapon fennálló fedezeti ügyleteket bemutatjuk ügylettípusonként, a fedezett kockázatokhoz rendelve.

A Rail Cargo Hungaria Zrt anyavállalata, a Rail Cargo Austria AG. a leányvállalatai – így a Rail Cargo Hungaria Zrt. – a rendszerben résztvevők pénzügyi pozíciójának optimalizálása és a hatékonyabb csoportszintű forrásbiztosítás érdekében cash-pooling rendszer bevezetését határozta el, melynek megvalósítására és működtetésére számlavezető bankjával szerződést kötött. A Rail Cargo Austria AG. tulajdonosa az ÖBB a Rail Cargo Hungaria Zrt bevonásával Zero Balancing cash-pooling rendszert alkalmaz, melynek működési alapelve a következő: A rendszerben résztvevő leányvállalatok (így a Rail Cargo Hungaria Zrt is) bankszámláinak egyenlege a banki nap végén átvezetésre kerül egy központi pool számlára, melynek tulajdonosa az ÖBB. Az ÖBB Treasury a rendelkezésre álló összesített források és a résztvevők forrásigényének mérlegelése alapján dönt a források belső átcsoportosításáról. A forrásátcsoportosítás, melynek elszámolási bizonylata a tagok bankszámla-kivonatai, napi rendszerességgel történik. Kamatelszámolásra (terhelő/jóváíró) a tárgyhó lezárását követően kerül sor. A résztvevő leányvállalatok – így a Rail Cargo Hungaria Zrt is – a keresztfinanszírozásra belső kamatokat alkalmaznak. A kamatok elszámolására a tárgyhót követő hónap meghatározott napjáig kerül sor, az ÖBB Treasuryáltal készített elszámolás alapján. A Rail Cargo Hungaria Zrt. készpénzbevételei kezelésére és kiadásai teljesítésére több pénztárat tart fenn. o A házipénztár (Ft és deviza). központi pénzkezelő hely. o A Rail Cargo Hungaria Zrt. a régiókban lebonyolódó készpénzforgalom kezelésére területi pénztárakat működtet. A területi pénztárakban kiállított alapbizonylatok alapján, az ott történő be – illetve kifizetések el-

4.3.1.2.4. Értékpapírok A forgóeszközöknél az értékpapírok között a forgatási célból, az átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket mutatjuk ki. 13

Értesítő


számolása, egyeztetése, ellenőrzése Rail Cargo Hungaria Zrt. szinten központilag történik.

– A beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglevő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségek az eszközök üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyam nyereség vagy veszteség, a bekerülési érték részét képezi.

A pénztárak pénzmozgásainak rögzítése a SAP FI főkönyvi modulban történik. 4.3.1.3. Aktív időbeli elhatárolás Az aktív időbeli elhatárolásokat a Sztv. előírásai szerint három csoportban különítjük el: – költségek időbeli elhatárolása – bevételek időbeli elhatárolása – halasztott ráfordítások

4.3.2. Források A mérlegben forrásként a saját tőkét, a céltartalékot, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell szerepeltetni. A források (passzívák) nyilvántartásának szabályait a 4. számlaosztály magyarázata tartalmazza forrástípusonkénti csoportosításban.

A Sztv. előírása alapján aktív időbeli elhatárolásként mutatjuk ki: – A mérleg fordulónapja előtt felmerült olyan kiadásokat, amelyek költségként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el. – Azokat a bevételeket, amelyek a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el, különösen a határátmeneti bevételek, teherkocsibér elszámolások, a Rail Cargo Hungaria Zrt. nemzetközi tevékenységéhez kapcsolódóan a vasúti szolgáltatásért a külföldi vasutak által beszedendő összegek. A nemzetközi le- illetve elszámolások időbeni elhúzódásából adódóan az olyan bevételeket számoljuk el itt, amelyek a mérleget lezárt időszakra vonatkoznak, de több hónap múlva válnak csak esedékessé. – A Sztv. 68. §. (1) bekezdése alapján adódó többletkötelezettséget (vagyis ahol a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél), mely az eredmény terhére még nem került elszámolásra. – A névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont – hitelviszonyt megtestesítő – befektetett vagy forgó eszközöknél kimutatott – értékpapír névértéke és kibocsátási értéke, vételára közötti különbözet adott üzleti évre időarányosan járó összegét mindaddig, míg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekből nem vezetik ki. – A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték alatt vásárolt – hitelviszonyt megtestesítő – kamatozó értékpapír beszerzési értéke és névértéke közötti – nyereségjellegű – különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérleg fordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget. Az így elhatárolt összeget ezen értékpapír értékesítésekor, beváltásakor, könyvekből való kivezetésekor kell megszüntetni, valamint ha az elszámolt értékvesztés hatására az értékpapír könyv szerinti értéke a beszerzési érték alá csökken. – A tartozás átvállalás során a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségeknek a szerződés szerinti pénzügyi rendezésekor a teljesítésnek megfelelően kell a rendkívüli ráfordításokkal megszüntetni.

4.3.2.1. Saját tőke Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) az adózott eredményből hagyott a Társaságnál. A saját tőke részeként a (az 58.§ szerinti értékelésből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű) az értékelési tartalék alkalmazhatóságát a vagyonértékelés eredményeként kimutatott pozitív különbözet esetén a Társaság figyelembe veheti. A saját tőke a – jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett – jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. A Jegyzett tőke az Alapító Okirat szerinti, a cégbíróságon bejegyzett tőke, valamint a tulajdonostól térítés nélküli vagyonátadással juttatott és a cégbíróságon bejegyzett tőke együttesen alkotják. A jegyzett tőkeváltozást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kell kimutatni alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok (a tagok) által még be nem fizetett, nem pénzbeli hozzájárulás esetén a társaság rendelkezésére még nem bocsátott összegét, ha a bejegyzés utáni befizetést, rendelkezésre bocsátást jogszabályi felhatalmazás alapján a létesítő okirat, illetve annak módosítása megengedi. A törvény 36. §-a tartalmazza a tőketartalék, a 37. §-a az eredménytartalék, a 38. §-a pedig a lekötött tartalék képzésének és megszüntetésének szabályait. I. A tőketartalék tartalmát az alapítói okirat melléklete határozza meg. Növekedéseként kell kimutatni: 14

Értesítő


a) a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőke emeléskori ellenértéke és a névértéke közötti különbözetet b) Jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét, a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg. c) Jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben. d) A tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a feloldás alapján.

f) a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításhoz kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – eredménytartalék-kivonás összegét. Az adózott eredmény kiegészítéséhez a szabad eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha az igénybevétel után a lekötött tőketartalékkal, a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét. Az ellenőrzés, az önellenőrzés során a mérlegkészítésig megállapított – az előző év(ek)re vonatkozó – jelentősebb összegű hibák elkülönítetten kimutatott eredményre gyakorolt hatásának összegét (mérleg szerinti eredményét) az eredménytartalékot növelőcsökkentő tételként a hiba megállapításának évében kell elszámolni. A tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni: a) a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból, b) a veszteség miatti negatív eredménytartalék, ellentételezésére felhasznált összeget, c) jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg, d) a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett ös�szegét. Az a)-d) pontok szerinti összegekkel csak a le nem kötött tőketartalék csökkenthető úgy, hogy a tőketartalék negatív nem lehet.

III. A mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredmény-kimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel.

II. Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni: a) az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (nyereségét), ideértve az ellenőrzés, az önellenőrzés előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosítását (nyereségét) is, b) a jegyzet tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben, c) a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot, d) jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg. e) Az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján. ni:

IV. Lekötött tartalék a tőketartalékból, illetve eredménytartalékból lekötött összegeket és a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét (a pénzmozgással egyidejűleg) foglalja magában. Tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni: a) A jogszabály alapján a tőketartalékba helyezett pénzeszközök, átvett eszközök értékének azon részét, amelyet a jogszabályban, szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek nem teljesítése esetén részben vagy egészben vissza kell fizetni. b) Más jogszabály szerint vagy a Rail Cargo Hungaria Zrt. elhatározása alapján lekötött – kötelezettség fedezetét jelentő – tartalékot.

Az eredménytartalék csökkentéseként kell kimutat-

a) az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (veszteségét) ideértve az ellenőrzés, az önellenőrzés előző év(ek) mérleg szerinti eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is, b) a jegyzet tőke emelését a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból, c) az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összege, d) a tárgyév végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra igénybe vett összeget, e) jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg.

Eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni: a) a lekötendő tőketartalékot, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet b) a veszteség fedezetére – a megszavazott, de az üzleti év mérleg fordulónapjáig még nem teljesített – fizetendő pótbefizetés összegét, c) Más jogszabály szerint vagy a Rail Cargo Hungaria Zrt. elhatározása alapján lekötött – kötelezettség fedezetét jelentő, vagy saját célokat szolgáló – tartalékot. 15

Értesítő


d) Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni az alapítás-átszervezés aktivált értékéből és a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget.

Egyéb céltartalék képzés A Rail Cargo Hungaria Zrt. egyéb címen céltartalékot nem képez.

4.3.2.2. Céltartalék

Céltartalékok összegének meghatározása

Céltartalék képzés várható kötelezettségekre

A céltartalékok összegét a gazdasági eseményről rendelkezésünkre álló információk alapján egyedileg értékelve becsléssel határozzuk meg, és állítjuk be a számviteli elszámolásokba. A kiegészítő mellékletben részletesen bemutatjuk és indokoljuk a képzett céltartalékok összegét és jogcímeit.

A Sztv. 41. §. (1) bekezdése szerint céltartalékot kell képezni azokra a múltbéli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, a harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre (garanciális kötelezettségek, függő kötelezettségek, a biztos (jövőbeni) kötelezettség, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti kötelezettségek, környezetvédelmi kötelezettségek), amelyek a mérleg fordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy esedékességük időpontja a mérleg készítésekor bizonytalan és azokra a szükséges fedezetet más módon nem biztosítottuk. A mérleg fordulónapon fennálló kötelezettségeket akkor is figyelembe kell venni, ha azok csak a mérleg fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között válnak ismertté. Fentiek alapján kötelezettségekre az alábbi jogcímeken képzünk céltartalékot: – Korengedményes nyugdíj és végkielégítés fedezetére. A korengedményes nyugdíjhoz és végkielégítéshez kapcsolódóan a már megkötött szerződésekben vállalt következő évekre vonatkozó fizetési kötelezettségek teljes összegére kell céltartalékot képezni a Humán igazgatóság adatszolgáltatása alapján. – A garanciális kötelezettségekre, a környezeti károk helyreállításával kapcsolatos költségekre, a környezeti károk felszámolására. A helyreállítás költségeinek a fedezésére a környezeti károkra képzett céltartalékot kell elsődlegesen felhasználni, majd ezt követően a lekötött tőketartalékot. – A függő kötelezettségekre (kezességvállalás, garanciavállalás, váltókezesi kötelezettség) a Portfoliókezelés adatszolgáltatása alapján. – A lezáratlan peres ügyekben várható kötelezettségekre a Jogi igazgatóság adatszolgáltatása alapján.

4.3.2.3. Kötelezettségek tartalma A kötelezettségek a Sztv. meghatározása szerint azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönző által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz pénznyújtáshoz kapcsolódnak. A kötelezettségek lehetnek: o hosszú lejáratúak, o rövid lejáratúak és o hátrasoroltak. Hosszú lejáratú kötelezettségek A hosszú lejáratú kötelezettségek – a hitelezővel kötött szerződés szerint – az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvény kibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. A mérlegcsoporthoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható minden, a hitelre vonatkozó legfontosabb adat. A hosszú lejáratú kötelezettségeknek a Sztv. mérlegre vonatkozó előírásainak megfelelő tagolása a kapcsolt vállalkozásokat jelölő, a főkönyvi számlakombináció részét képező egyedi azonosító – ún. Kft kód – alapján a konszolidációs körök kialakítása után történik.

Céltartalék képzés jövőbeni költségekre A Sztv. 41. §. (2) bekezdése alapján a törvény előírásai alapján céltartalék képezhető az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő költségekre (fenntartási költségek, átszervezési költségek, környezetvédelemmel kapcsolatos költségek) amelyek feltételezhetően vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé.

A hosszú lejáratú kötelezettségeit a Rail Cargo Hungaria Zrt. az alábbi bontásban tartja nyilván: – Beruházási és fejlesztési hitelek: itt mutatjuk ki az e célra forintban és devizában felvett hiteleket, a folyósító pénzintézettel azonos tagolásban. Adott időszakban a mérlegtétel a már folyósított és a törlesztett ös�szeg különbözetét mutatja. – Egyéb hosszú lejáratú hitelek közt tartjuk nyilván a nem beruházási, fejlesztési célú hitelek állományát. 16

Értesítő


– Kötvénykibocsátásból eredő kötelezettségek. – Biztosítékként átvett pénzeszközökként tartjuk nyilván az egy évnél hosszabb futamidejű olyan pénzbeni betétek összegét, amelyet az ügylet realizálása után a félnek vissza kell fizetnünk. – Pénzügyi lízing kötelezettségként tarjuk nyilván a pénzügyi lízingszerződésekből fakadó kötelezettségeket a lízingbe adó által számlázott ellenértéknek megfelelő összegben, egyéb hosszúlejáratú kötelezettségként.

leg készítéséig megkötött, de a mérleg fordulónapját követő időpontra vonatkozó határidős fedezeti ügyletek miatti kötelezettségeket. 4.3.2.4. Passzív időbeli elhatárolások A Sztv. értelmében passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni:  a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi.  a halasztott költségeket: – a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költségeket, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban jelentkezik kiadásként, kerül számlázásra, különösen a fuvardíj, a határforgalmi és teherkocsibér kiadások. – a mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a Rail Cargo Hungaria Zrt-vel szemben érvényesített, benyújtott, a mérleggel lezárt évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot az ebben az időszakban ismertté vált kártérítést, bírósági költséget. – a költségek (ráfordítások) ellentételezésére – vis�szafizetési kötelezettség nélkül – kapott (pénzügyileg rendezett), egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből a tárgyévben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget. – A mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, az Igazgatóság által jóváhagyott, a Humán Igazgatóság adatszolgáltatása szerinti prémiumot, jutalmat, azok járulékait. – A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett vásárolt – hitelviszonyt megtestesítő – kamatozó értékpapírok bekerülési értéke és névértéke közötti – veszteségjellegű különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegforduló napjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget.

Rövid lejáratú kötelezettségek A Rail Cargo Hungaria Zrt-nek a rövid lejáratú kötelezettség állományát az egy évet meg nem haladó kötelezettségek alkotják, ideértve az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, és a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztéseket is. A rövid lejáratú kötelezettségek között mutatjuk ki a: – rövid lejáratú kötelezettségeket: a vevőktől kapott előlegek, a bel-, külföldi, valamint a beruházási szállítókkal és a bel-, és külföldi alvállalkozókkal szembeni kötelezettségeink, valamint a faktoring és váltótarozások, – rövid lejáratú tartozásokat: itt kerülnek kimutatásra a rövid lejáratú hitelek, a rövid lejáratú likviditási hitelek, a folyószámla, valamint rulirozó hitelek devizanemenként, bankonként, szerződésenként. (a folyószámla és rulirozó hitelek a főkönyvben negatív bankszámla egyenlegként szerepelnek és a zárlat keretében kerülnek rendezésre), – a munkavállalókkal, önkormányzatokkal kapcsolatos kötelezettségeket, – a tartós passzívák és egyéb forrásokat, – passzív elszámolásokat az állami költségvetéssel. Függő és jövőbeni biztos kötelezettség

 és a halasztott bevételeket: – a rendkívüli bevételként elszámolt, fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott (pénzügyileg rendezett) támogatás, juttatás összegét, a véglegesen fejlesztési célból átvett (pénzügyileg rendezett) pénzeszközöket; – a rendkívüli bevételként elszámolt elengedett, illetve harmadik személy által átvállalt kötelezettség ös�szegét amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti összegében); – a rendkívüli bevételként elszámolt térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét; – a Rail Cargo Hungaria Zrt. nemzetközi tevékenységéhez kapcsolódóan a leszámolatlan áruforgalmak szállító jellegű tételeit. (egyéb rövid lejáratú kötelezettség);

A függő és a jövőbeni biztos kötelezettségeket mérlegen kívüli tételekként a 0-s számlaosztályban mutatjuk ki. A függő kötelezettség olyan – általában harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételenkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Ide tartoznak különösen: a kezességvállalás, a garanciavállalás, a váltókezesi kötelezettség, a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek. Ide tartoznak a Rail Cargo Hungaria Zrt által fedezeti céllal, a mérleg fordulónapját megelőzően kötött, de a mérleg fordulónapját követően esedékes opciós ügyletek is. Biztos (jövőbeni) kötelezettség az olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető. Biztos jövőbeni kötelezettségként számoljuk el a mér17

Értesítő


– a befektetett eszközök tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevételt (amennyiben 5 évnél hosszabb időtartamra vonatkozik, a kiegészítő mellékletben részletezzük).

gedmény, helyesbítő számlában rögzített – ÁFA-t nem tartalmazó – értékét. Export árbevételként mutatjuk ki a vásárolt és saját termelésű készletek – külföldi vevőnek-külkereskedelmi áruforgalomban külföldre, illetve külföldön történő értékesítésének, továbbá a külföldi igénybevevőnek végzett szolgáltatásnyújtások értékét függetlenül attól, hogy a kiegyenlítés devizában, valutában, importbeszerzéssel vagy forintban történik. A 91-94. számlaosztály főkönyvi számlái mellett a szervezet (költséghely kód), a profit center kód és az ÖBB Holding illetve a Rail Cargo Hungaria Zrt. érdekeltségű gazdasági társaságoknak történő értékesítés esetén a partnerkód alkalmazása kötelező.

4.4. Az eredmény kimutatás 4.4.1. Az eredmény kimutatás formájának meghatározása A Rail Cargo Hungaria Zrt. a vezetői információk biztosításához, az egységek elszámoltatásához, a költséggazdálkodás, az önköltségszámítás bemutatásához az évi eredményt összköltség eljárással az „A” típusú eredmény kimutatás állapítja meg és a további tagolás és összevonás lehetőségével nem kíván élni.

Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. Itt kell elszámolni: – a káreseményekkel kapcsolatos bevételeket, – a kapott kötbért, késedelmi kamatot, – költségek vagy ráfordítások visszafizetés nélküli ellentételezésére kapott összegeket; – az értékvesztések visszaírása (kivétel befektetett pénzügyi eszközök) egyéb bevételt érintő tételeket; – a kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözeteit stb. A követelésekkel és kötelezettségekkel kapcsolatos realizált és nem realizált árfolyam-különbözeteket a pénzügyi eredmény körében kell elszámolni. A devizás követelések és kötelezettségeknél elszámolt értékvesztés átértékelésénél felmerülő árfolyam-különbözet ugyancsak a pénzügyi eredmény körében számolandó el.

4.4.2. Értékesítés árbevétele és bevételek Az értékesítés árbevételeként kell kimutatni a teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedménnyel csökkentett – ÁFA-t nem tartalmazó – ellenértékét. Az értékesítés árbevételei a 9. számlaosztályban bevételi nemenként az alábbiak szerint kerülnek kimutatásra: – alaptevékenység belföldi árbevétele – alaptevékenységen kívüli belföldi árbevétel – alaptevékenység export árbevétele – alaptevékenységen kívüli export árbevétel csoportosításban. A fenti számlacsoportok továbbontásra kerülnek: – devizanem (Forint, devizális bevétel (devizában kiszámlázott tételek)), – tranzakció jellege (díjbevétel, visszatérítés (számlareklamáció), szerződéses díjkülönbözet, egyéb kedvezmény), valamint a – fuvarozás iránya (belföld, export, import, tranzit) szerint.

Rendkívüli bevételek: azon bevételek, amelyek függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban.

Bevételt csökkentő tételek:

A rendkívüli bevételek között kell elszámolni: – a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értékét, – gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésénél a megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékét, – tartozásátvállalás esetén a harmadik személy által átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét, – a hitelező által elengedett, valamint elévült kötelezettség összegét, – a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott és halasztott bevételnek nem minősülő támogatások, véglegesen átvett pénzeszközök összegét.

– Visszatérítésként, illetve számlareklamációként számoljuk el a 73 § (2) c pontjának megfelelően a teljesítés időpontjában a vevő által elfogadott, – reklamáció során – utólag adott engedmény, helyesbítő számlában rögzített – ÁFA-t nem tartalmazó – értékét, illetve a számlakorrekcióval kapcsolatos reklamációk értékét. – Szerződéses díjkülönbözetként számoljuk el az értékesítésről kiállított számlában adott engedmény összegét (73 § (1)). – Az egyéb kedvezmények között tartjuk nyilván a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó utólag adott en18

Értesítő


Rendkívüli bevételek között, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni: – az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha a beszerzett eszközökhöz kapcsolódik, – a fejlesztési célra visszafizetési kötelezettségként kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét, – térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét; – tartozásátvállalás során harmadik személy által ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik. A rendkívüli bevételek részleteit a kiegészítő mellékletben bemutatjuk. Jogcímenként a 10 M Ft összeghatárt meghaladó rendkívüli bevételeket rövid szöveges magyarázattal szerepeltetjük a kiegészítő mellékletben.

vetelést stb. az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, és nem kell minősíteni. Az értékvesztések (kivétel a befektetett pénzügyi eszközök), a terven felüli értékcsökkenés elszámolása az egyéb ráfordítások között jelennek meg. A kereskedelmi áruk veszteség leltárértékelési különbözeteit az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. Rendkívüli ráfordítások A rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni: – a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, – a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, – behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés könyv szerinti értékét, – ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét, – véglegesen átadott pénzeszközök összegét. A rendkívüli ráfordítások részleteit a kiegészítő mellékletben bemutatjuk. Jogcímenként a 10 M Ft összeghatárt meghaladó rendkívüli ráfordításokat rövid szöveges magyarázattal szerepeltetjük a kiegészítő mellékletben.

4.4.3. Költségek és ráfordítások A költségek az elszámolás során elsődlegesen az 5. számlaosztályban költségnemek szerint, anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás csoportosításban kerülnek kimutatásra. A költségek és ráfordítások főkönyvi számlái mellett a szervezet (költséghely kód), a profit center kód és az ÖBB Holding illetve a Rail Cargo Hungaria Zrt. érdekeltségű gazdasági társaságoktól történő igénybe vett szolgáltatások, kifizetések esetén a partnerkód alkalmazása kötelező. A szerződésen alapuló utólag adott árengedményt az egyéb ráfordítások között számoljuk el. Az igénybevett szolgáltatások értéke magában foglalja az anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások értékét is. Az eladott áruk beszerzési értéke, valamint az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke a ráfordítások között kerül kimutatásra. Bérjárulékként kell elszámolni minden olyan adók módjára fizetendő összeget, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak létszáma alapján állapítanak meg.

Az önköltségszámítás alapelveit, az önköltség meghatározásának módszereit az Önköltség számítási Szabályzat tartalmazza. 4.5. Egyedi elszámolási típusok 4.5.1. Belső elszámolás A szervezetek által egymás részére végzett, közvetlenül elszámolt belső szolgáltatás esetében a szolgáltatási díj az üzleti területek között a várható költségek arányában kialakított összeg, amely nem lehet magasabb, mint az adott szolgáltatás piaci értéke. 4.5.2. A külföldi vasutakkal egyenlegezett leszámolásokra vonatkozó szabályok

Az értékcsökkenés két típusát különböztetjük meg: – a tervszerinti értékcsökkenést költségként számoljuk el, – a terven felüli értékcsökkenést pedig egyéb ráfordításként.

A külföldi vasutakkal történő elszámolásokhoz kapcsolódóan az egyenlegezett leszámolások esetén a következőképpen járunk el: a határforgalmi leszámolásoknál a Rail Cargo Hungaria Zrt-t megillető árbevételt illetve terhelő költségeket, ráfordításokat bruttó módon számoljuk el. Amennyiben a leszámolási adatok a mérlegkészítésig nem állnak rendelkezésre, akkor azt a tárgyévi várható (rendelkezésre álló bizonylatok alapján kimutatható) összegben állítjuk be az időbeli elhatárolásokkal szemben, majd a leszámoláskor a tényle-

A követelésekkel és kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyam-különbözetet annak jellegétől függően pénzügyi ráfordításként illetve pénzügyi árbevételként számoljuk el. Minden káreseménnyel kapcsolatos eseményt, bírságot, kötbért, késedelmi kamatot, behajthatatlan kö19

Értesítő

3. szám, Budapest, 2012. március 22. 5/2012. (III. 22.) CFO sz. Chief Financial Officer utasítás az Értékelési szabályzatról

ges összeg alapján a különbözetet a leszámolás időszakára számoljuk el. – Az árufuvarozás nemzetközi forgalmában nyújtott teljesítmények elszámolásánál a Főkönyvelőség adatszolgáltatása alapján – a Rail Cargo Hungaria Zrt. által a társvasutak részére, illetve a társvasutak által a Rail Cargo Hungaria Zrt. részére nyújtott teljesítményekről – készített kimutatásban szereplő – az árfolyam-alkalmazás rendjéről szóló utasításban meghatározottak szerint forintosított – összegeket kell a tárgyhavi könyvelésben le nem számolt teherkocsibér tartozás/követelés címén rögzíteni. A társvasutakkal történő leszámolást követően az esetleges eltéréseket számvitelileg rendezzük arra az időszakra, amelyikre a leszámolás történt. A kimutatás vasutankénti bontásban tartalmazza a teljesítmény adatokat, valamint ezek EUR-ban elszámolt ellenértékét.

1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A 2000. évi C, a Számvitelről szóló – 2001. január 1-től hatályos – törvénynek a 14. § előírása szerint: „ A törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő – a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó – számviteli politikát.” A Számviteli Politika keretében el kell készíteni az eszközök és források Értékelési Szabályzatát. Az értékelési szabályzat célja, hogy a számviteli törvény előírásainak és a számviteli alapelveknek megfelelően, a vállalkozás adottságait és sajátosságait figyelembe véve, a választási lehetőségeket kihasználva, a kidolgozott értékelési előírások végrehajtását a kívülálló részére is egyértelművé tegye.

A vasutak közötti leszámolás feladatait a SAP-FI moduljában erre a célra fejlesztett egyedi Vasútközi folyószámla tranzakció végzi. A rendkívüli bevételek és ráfordításokat a kiegészítő mellékletben a törvényben előírt jogcímenként részletezzük.

2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az Értékelési Szabályzat szervezeti hatálya

5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK

A Rail Cargo Hungaria Zrt. Értékelési Szabályzatának szervezeti hatálya kiterjed a Rail Cargo Hungaria Zrt. valamennyi szervezeti egységére.

5.1 Hivatkozások a) 2000. évi C. törvény A számvitelről b) Rail Cargo Hungaria Zrt. Értékelési Szabályzata c) Rail Cargo Hungaria Zrt. 2010. évi Számlarendje és az egyes számlaosztályok magyarázata d) Rail Cargo Hungaria Zrt. Önköltség számítási Szabályzata

2.2. Az Értékelési Szabályzat időbeli hatálya Az utasítás rendelkezései a 2010. üzleti évtől alkalmazandók. 2.3. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős

5.2 Módosítások, hatályon kívül helyezések: Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 19/2006 (V.8.) VIG. sz. elnök-vezérigazgatói utasítás a Számviteli politikáról hatályát veszti.

Főkönyvelő 3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA

6.0. HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam: A Magyar Nemzeti Bank által munkanapokon közzétett hivatalos árfolyam, amelyet a Rail Cargo Hungaria Zrt. a devizában kifejezett eszköz és forrástételek magyar forintra történő elszámolásánál általánosan alkalmaz. Az ettől eltérő árfolyam alkalmazásának lehetőségét jelen szabályzat tartalmazza. Rail Cargo Hungaria Zrt. havi árfolyam: a hó első munkanapján érvényes az MNB által közzé tett, hivatalos devizaárfolyam. A Rail Cargo Hungaria Zrt. Értékelési Szabályzatában használt fogalmak megegyeznek a Számviteli törvény (továbbiakban: Sztv.) 3. §-ában (Értelmező rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal.

A Rail Cargo Hungaria Zrt. Számviteli Politikáját a 2010. üzleti évtől kell alkalmazni. 7.0. MELLÉKLETEK: 1. sz. melléklet – amortizációs kulcsok 2. sz. melléklet – számlatükör 3. sz. melléklet – eszközosztályok A mellékletek az Intraneten érhetők el, onnan letölthetők illetve kinyomtathatók. Arnold Schiefer sk.

CFO

20

Értesítő


4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA

A beszerzési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni. Amennyiben üzembe helyezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni. Amennyiben az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg között különbözet mutatkozik, az eltérést minden esetben jelentősnek tekintjük, ezért a beszerzési értéket a végleges bizonylat kézhezvétele időpontjában módosítani kell.

4.1. A mérlegtételek értékelésénél alkalmazott alapelvek A Rail Cargo Hungaria Zrt. eszközeinek és forrásainak értékelésénél a Sztv. 46. §-ával összhangban: – A vállalkozás folytatásának elvéből indulunk ki. – A törvény előírásai szerint az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változást előidéző tényezők tartósan jelentkeznek, és emiatt a változás tartósnak minősül. A változást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat a kiegészítő mellékletben bemutatjuk. – Az értékelést egyedileg végezzük. – Az eszközök és a források értékelése a Sztv. szerint az év végi mérlegkészítést megelőzően történik. Az évközi mérlegkészítéskor az eszközök és a források könyv szerinti értéken kerülnek a mérlegbe. – A mérlegtételeket körültekintően kell értékelni, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált minden, az eszközt érintő értékcsökkenés és értékvesztés figyelembe vételével. – A Sztv. a mérlegtételek alátámasztására a vállalkozónak leltározási kötelezettséget ír elő. A Rail Cargo Hungaria Zrt.-nél a leltározás a Leltározási Utasítás alapján történik. Külföldi pénzértékre szóló követelés, valutakészlet, a deviza betétszámlákon levő deviza, a külföldi pénzértékre szóló eszközök, illetve a devizában kifejezett kötelezettségek forintértékének meghatározásakor a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos devizaárfolyamot alkalmazzuk. Ettől értérő árfolyam alkalmazásának lehetőségét jelen szabályzat 4.6. fejezete tartalmazza. A Sztv. értelmében és a Rail Cargo Hungaria Zrt Számviteli Politikájával összhangban az eszközök és azok forrásai könyv szerinti értékének meghatározását a következők szerint kell elvégezni.

Immateriális javak importból történő beszerzésénél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására a teljesítés napján érvényes MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. Az immateriális javaknak a bekerülési értékét – hasznosításuktól függően – azokra az évekre osztjuk meg, amelyekben az eszközt előreláthatóan használni fogjuk. Az értékcsökkenési leírást a Számviteli Politikában leírt alapelvek illetve a jelen Szabályzat 1. számú mellékletében meghatározott leírási kulcsok alapján kell elszámolni (1. oszlop). A tervszerinti értékcsökkenés elszámolását a Rail Cargo Hungaria Zrt. lineáris módszerrel, a bruttó érték alapján napi számítással, havonta végzi, amíg a nettó érték a 0 összeget eléri. A használatba vett vagyoni értékű jogok és szellemi termékek közül az 100.000,- Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti jószágok teljes értékét elszámoljuk, tervszerinti értékcsökkenésként a használatbavételkor. Az immateriális javaknál a terven felüli értékcsökkenés elszámolása során a törvény 53. §-ában előírtakat vesszük figyelembe. Terven felüli értékcsökkenést akkor kell elszámolni, ha az immateriális javak könyv szerinti értéke tartósan (egy éven túl) és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke, és ez a különbözet meghaladja az eszközre egy év alatt elszámolt értékcsökkenés nagyságát. A piaci érték megállapítása és a terven felüli értékcsökkenés és a visszaírás elszámolásáról a Kontrolling és Pénzügy Igazgatóság kezdeményezése alapján a Pénzügyi vezérigazgató-helyettes dönt. Az 57. § (2) bekezdése alapján amennyiben a terven felüli értékcsökkenés elszámolása miatt a könyv szerinti érték alacsonyabb az eszköz eredeti bekerülési értékénél és a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem állnak fenn, a terven felüli értékcsökkenés értékét meg kell szüntetni (visszaírás). Vis�szaírást az immateriális javak piaci, de legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékig lehet elszámolni. A visszaírás elszámolására csak a mérleg fordulónapján állomány-

4.2. Befektetett eszközök A befektetett eszközök könyvekbe való felvételkor (bekerüléskor) Sztv. 47-51. §-a előírása alapján kerül sor a beszerzési illetve az előállítási érték kialakítására. A számviteli törvény 57. § (3) bekezdés szerint a törvényben meghatározott befektetett eszközöknél lehetőség nyílik a vállalkozó számára, a piaci értéken történő értékelési eljárás alkalmazására. A Rail Cargo Hungaria Zrt. a piaci értéken történő értékelési eljárás alkalmazásának lehetőségét fenntartja. 4.2.1 Immateriális javak Az immateriális javak nyilvántartásba vétele a Sztv. 47. §-51. § szerinti beszerzési, illetve előállítási költségen történik (bruttó érték). 21

Értesítő


ban lévő eszköz esetén van lehetőség, az év közbeni kivezetéskor visszaírást elszámolni nem szabad. Az értékeléséről a Főkönyvelő előterjesztése alapján a Pénzügyi vezérigazgató-helyettes dönt. Az immateriális javakat a mérlegben a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett és a visszaírással növelt beszerzési illetve előállítási értéken mutatjuk ki. Az immateriális javakra adott előlegeket az ilyen címen a szállítóknak átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összegben, illetve az elszámolt értékvesztéssel csökkentett és az értékvesztés visszaírt összegével növelt értékben mutatjuk ki. A külföldi pénzértékben nyújtott előlegeket a mérlegben az elfogadott, elismert deviza összegnek a szerződés teljesítéskori (illetve amennyiben az átértékelés indokolt mérleg fordulónapi) MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán, illetve a már elszámolt, devizában meghatározott értékvesztés nyilvántartási árfolyamán csökkentett, az értékvesztés devizában visszaírt összegének a nyilvántartási árfolyamán számított értékével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. A Sztv. 60.§.(2) szerint végrehajtott év végi árfolyam átértékelés során az előlegeket egyedileg kell számításba venni.

szeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözetet minden esetben jelentősnek minősítjük, és a végleges bizonylat kézhezvételének időpontjában a különbözet összegével a beszerzési értéket módosítjuk. A tartozék vagy tartalék alkatrész akkor minősül a beruházási érték részének, ha a beszerzésük az üzembe helyezésig megtörtént. Az üzembe helyezést követően beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek, amennyiben megfelelnek a Sztv. 3. § (4) 7. és 8. pontjaiban foglaltaknak, akkor a tárgyi eszköz beszerzési értékét növeli, amennyiben nem, készletként kell állományba venni. A kiegészítésként (nem pótlásként) utólag beszerzett tartozékok értékével növelni kell a tárgyi eszköz értékét. A bekerülési értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett vagy értékesített termék vagy szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állományba vételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett várható eladási ára. Importbeszerzésnél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására az MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. A tárgyi eszközök értékét növelő bekerülés értékként a 48. § (1)-(4) bekezdésének előírásait vesszük figyelembe. A térítés nélkül átvett eszköz beszerzési ára az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti (nettó, legfeljebb forgalmi, piaci) érték. Az ajándékba kapott, a többletként fellelt eszköz beszerzési ára az eszköznek az állományba vétel időpontjában meglévő piaci értéke. A pénzügyi lízing keretében átadott, a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszköz visszavételkori beszerzési értékeként az eszköz piaci értékét, legfeljebb az eladási árát kell figyelembe venni. Amennyiben ezen eszközök rendeltetésszerű használatba vételéig merülnek fel – a beszerzési ár részét képező – kiadások, azok a bruttó értékbe beszámítanak. A lízingbe vett tárgyi eszköz bruttó értéke a lízingbe adó által kiszámlázott, levonható ÁFÁ-t és kamatot nem tartalmazó ellenérték. A bérbe adott eszközök nyilvántartását az állagban tartó szervezet, a bérbevett eszközök esetében pedig a szerződést kötő szervezet köteles vezetni. Maradványérték a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában – a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam

4.2.2 Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök beszerzési árát, előállítási költségét a Sztv. 47 – 51. § -a alapján határozzuk meg. Építési telek és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba, akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétel érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek bontás utáni piaci értékének megfelelő összegig, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósult beruházás bekerülési értékeként kell figyelembe venni (Sztv. 47. §. (5)). A beruházás üzembe helyezésig a devizahitelek felmerült árfolyam különbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyam nyereség vagy veszteség, a bekerülési érték részét képezi. A Rail Cargo Hungaria Zrt-nél kizárólag a beruházási hitelekkel kapcsolatos tételeket azon költség- illetve ráfordítás-jellegű tételeket (kamat, árfolyam-különbözet stb.) lehet a bekerülési árrészeként figyelembe venni, ami az új eszköz beszerzéséhez kapcsolódik és az adott eszközhöz egyedileg hozzárendelhető. A beszerzési érték részét képező tételeket a felmerüléskor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni. Amennyiben üzembe helyezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő ös�22

Értesítő


függvényében – az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. A Rail Cargo Hungaria Zrt. minden esetben 0 maradványértékkel számol. A tárgyi eszközöket egyedileg értékeljük. A tárgyi eszközöket a mérlegben a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett és a visszaírással növelt beszerzési illetve előállítási értéken mutatjuk ki. A tárgyi eszközöknek a bekerülési értékét – hasznosításuktól függően – azokra az évekre osztjuk meg (a Sztv 52. § (5)-(6) bekezdését is figyelembe véve), amelyekben az eszközt előreláthatóan használni fogjuk. Az értékcsökkenési leírást a Számviteli politikában leírt alapelvek illetve a jelen Szabályzat 1. számú mellékletében meghatározott leírási kulcsok alapján kell elszámolni. A tervszerinti értékcsökkenés elszámolását a Rail Cargo Hungaria Zrt. lineáris módszerrel, napi számítással, havonta végzi, a bruttó érték alapján, amíg a nettó érték a 0-át eléri. A használatba vett tárgyi eszközök közül a 100.000,Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök teljes értékét elszámoljuk tervszerinti értékcsökkenésként a használatbavételkor, kivétel a mobiltelefonok és a számítástechnikai eszközök. Ezen eszközök bekerülési értékének és azzal megegyező, elszámolt értékcsökkenésének a nyilvántartásba vétele a tárgyi eszközök között, illetve a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának általános szabályai szerint történik. A tárgyi eszközök Rail Cargo Hungaria Zrt-nél használt leírási kulcsai (melyet jelen Szabályzat 1. számú mellékletének 1. oszlopa tartalmaz) eltérnek (alacsonyabbak) a Társasági adótörvény szerint figyelembe vehető (jelen Szabályzat 1. számú mellékletének 2. oszlopa) értékektől, ezért az adó alapjának meghatározásához a törvényben előírt kulcsokkal is kiszámításra kerül az értékcsökkenésként elszámolható ös�szeg, A Társasági adótörvény szerint számított értékcsökkenés kimutatása a SAP FI-AA eszközök moduljából lekérdezhető. A tárgyi eszköznél a terven felüli értékcsökkenés elszámolása során a törvény 53. §-ában előírtakat vesszük figyelembe. Az 53. § alapján terven felüli értékcsökkenést akkor kell elszámolni ha a könyv szerinti érték és a piaci érték közti különbözet tartósan (egy éven túl) és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke, és ez a különbözet meghaladja az eszközre egy év alatt elszámolt értékcsökkenés nagyságát. A piaci érték megállapítása, a terven felüli értékcsökkenés és visszaírás elszámolásának kezdeményezése a Kontrolling és Pénzügy Igazgatóság feladata. Az 57. § (2) bekezdése alapján amennyiben a terven felüli értékcsökkenés elszámolása miatt a könyv szerinti érték alacsonyabb az eszköz eredeti bekerülési értékénél és a terven felüli értékcsökkenés elszámolá-

sának okai már nem állnak fenn, a terven felüli értékcsökkenés értékét meg kell szüntetni (visszaírás). A visszaírást az eszköz piaci értékére, de legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékig lehet elszámolni. A visszaírás elszámolására csak a mérleg fordulónapján állományban lévő eszköz esetén van lehetőség, az év közbeni kivezetéskor visszaírást elszámolni nem szabad. A tárgyi eszközök értékeléséről a Főkönyvelő előterjesztése alapján a Pénzügyi vezérigazgató-helyettes dönt. A tárgyi eszközök selejtezéséről összhangban az éves üzleti tervvel a DHL-ben megadott összeghatárig a készletben tartó főtevékenységi kör vezetője (üzemeltetési vezető) dönt. Ezen értékhatár felett a tárgyi eszköz selejtezését csak Vezérigazgatói engedéllyel lehet végrehajtani. 4.2.2.1. Beruházások Fogalmak, definíciók Beruházás: a tárgyi eszközök és immateriális javak (e fejezeten belül a továbbiakban együttesen eszközök) állománybővítése, pótlása, továbbá az ezekkel összefüggő közvetlenül szükséges egyéb hasznos beruházási ráfordítás. Ennek megfelelően: – új vagy használt eszközök előállítása illetve beszerzése, – meglévő eszköz új tartozékkal történő bővítése, – selejtezett eszköz pótlása (cseréje), – minden olyan korszerűsítés és átalakítás, amelynek során a tárgyi eszköz kapacitása megnövekszik (további műveleteket vagy új feladatok ellátására alkalmassá válik, funkciói bővülnek) vagy eredeti rendeltetése megváltozik. Felújítás: olyan, a rendszeres használat következtében szükségessé váló, az eszköz egészére, illetve főbb szerkezeteire kiterjedő, egyfolytában végrehajtott, teljes szét- és összeszereléssel járó általános javítás, mely az eszköz eredeti műszaki állapotát (használati értékét, kapacitását, pontosságát) megközelítően vagy teljesen visszaállítja. – teljes felújítás: ha a felújítás valamennyi fődarabra kiterjed, – részfelújítás: ha a beépített fődarabok közül nem az összes kerül cserére vagy felújításra. Fődarab: a tárgyi eszközök azon nagy értékű részei, amelyek önmagukban nem üzemeltethetők, de beépülnek a tárgyi eszközbe, és biztosítják annak működését. Év közben, a vezetőség döntése alapján projekt jelleggel indított fejlesztési feladatok költségeit a normál működés költségeitől elkülönített költségviselőre (projektszámra) gyűjtjük, és év végén egyedi értékelés alapján, a projektmunka által létrehozott termék (pro23

Értesítő


duktum) használati értéke és használati ideje alapján a befejezetlen beruházások (több évet átfogó projekt), az aktivált beruházások között, illetve a költségek között mutatjuk ki a projekt ráfordításait.

vesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt ös�szegével növelt, könyv szerinti értéken mutatjuk ki. A külföldi pénzértékben nyújtott előlegeket a mérlegben az elfogadott, elismert deviza teljesítéskori, a már elszámolt, devizában meghatározott értékvesztés nyilvántartási árfolyamán csökkentett, az értékvesztés devizában visszaírt összegének a nyilvántartási árfolyamán számított értékével növelt könyv szerinti értéken, illetve amennyiben az átértékelés indokolt, a mérleg fordulónapi MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán mutatjuk ki. A Sztv. 60.§ (2) szerint végrehajtott év végi árfolyam átértékelés során az előlegeket egyedileg kell számításba venni.

Teherkocsik felújítása Felújítás: teherkocsik, tartálykocsik, külön célú kocsik főjavítása és a főjavítás II. (emeltszintű fővizsga). A javítás során elvégzendő munkák részletes leírását a MÁVSZ 1123-92. és az MSZ 17-2206-78. számú alapszabványok ezzel kapcsolatos szabványai tartalmazzák. Ideje a forgalomban közlekedő teherkocsi típusoktól függően 15-20 év. Teherkocsik fődarabjai: – új forgóváz, – teljes kocsiszekrény csere – tartálytest, illetve fűtőcső cseréje. Az aktiválás előtt feleslegessé váló, megrongálódott, megsemmisült beruházások esetén a beruházó kezdeményezésére selejtezés, részselejtezés a bekerülési érték egyéb ráfordítás terhére történő elszámolásával történhet. A rendeltetésszerűen használatba nem vett eszközök után terv szerinti értékcsökkenés elszámolása nem megengedett. A beruházások értéke az üzembe helyezési jegyzőkönyv alapján könyv szerinti értéken kerül átvezetésre az aktivált tárgyi eszközök közé.

4.2.3. A befektetett pénzügyi eszközök A Számviteli Törvény előírásai szerint a befektetett pénzügyi eszközöket egyedileg kell értékelni a beszámoló készítése során. A befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartásba vételi és mérlegben kimutatott értékének meghatározásakor az alábbiak szerint járunk el: A Rail Cargo Hungaria Zrt. nem él a Sztv. 59/A-F. §-ában nevesített valós értékelés módszerével. 4.2.3.1. Részesedések A részesedések értékelésénél bekerülési érték a vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték, cégvásárláskor – üzleti vagy cégérték kimutatása esetén – az üzleti vagy cégértékkel korrigált ellenérték. A Rail Cargo Hungaria Zrt. által alapított gazdasági társaságban lévő befektetéseknél a létesítő okiratban (társasági szerződésben) meghatározott – a jegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzési, kibocsátási érték és névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értékét számoljuk el. Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél bekerülési érték a 47-50. § által meghatározott érték. A részesedéseket egyedileg tartjuk nyilván és a kapcsolódó, mérleg fordulónapi értékeléseket is egyedileg végezzük el. A részesedések értékelésének részletes szabályairól, módszereiről a Rail Cargo Hungaria Zrt. Kontrolling és Pénzügy Igazgatósága és a Főkönyvelőség közös utasításban rendelkezik. A külföldi pénzértékre szóló részesedés a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba.

4.2.2.2. Tárgyi eszközök karbantartási költségei Karbantartás: a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló tevékenység. Ebbe a fogalomkörbe tartozik: – hibaelhárítási munka, – ütemezett karbantartási munka (TMK). A karbantartási költségek aktiválásra nem kerülnek. Teherkocsi karbantartás Karbantartás: a teherkocsik, tartálykocsik részlegvizsgálat, normál fővizsgálat, valamint a TMK rendszerű karbantartási tevékenységek. A részlegvizsgálat, fővizsgálat során elvégzendő munkák részletes leírását a MÁVSZ 1123-92. és az MSZ 17-2206-78. számú alapszabványok ezzel kapcsolatos szabványai tartalmazzák. 4.2.2.3. Beruházásra adott előlegek A beruházásra adott előlegeket a mérlegben a beruházási szállítónak, import beszerzés esetén importálást végzőnek, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának az ilyen címen átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összegben, illetve a már elszámolt érték-

A részesedésre értékvesztést számolunk el a befektetés könyv szerinti értéke és a piaci érték közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez az összeg jelentősnek (5% illetve azt meghaladó mértékű, vagy az 50 M Ft-ot meghaladó összegű) minősül. A 24

Értesítő


részesedések értékvesztésének elszámolásánál a Sztv. 54. § (2) bekezdése alapján a következő szempontokat vesszük figyelembe: a) a gazdasági társaság tartós piaci megítélése illetve annak tartós tendenciája; b) a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeg; c) a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésekre jutó rész; d) a gazdasági társaság működésével kapcsolatosan minden egyéb olyan információ, amely alapján megállapítható, hogy a részesedés értéke hosszabb távon hogyan fog változni. A saját tőke arányos érték alapján megállapított értékvesztést, visszaírást a tárgyévet követő év január 20-ig a várható – nem auditált – és bekért mérlegadatok alapján – a cégmegítéléssel kapcsolatos és az egyéb rendelkezésre álló információk alapján a Kontrolling és Pénzügy Igazgatóság adja meg. Ha az értékvesztés elszámolása indokolt, a különbözetet a pénzügyi befektetések értékvesztéseként kell elszámolni. A mérlegben a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést a fentebb meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés vis�szaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. Az év végi árfolyam értékelése (60. § (2)) során a részesedéseket egyedileg kell számba venni. Amennyiben a mérleg készítéskori piaci érték jelentősen (5% illetve azt meghaladó mértékű, vagy az 50 M Ft-ot meghaladó összegű) és tartósan (megelőző 6 hónap alapján) magasabb, mint a könyv szerinti érték, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél az értékvesztés összegét és a visszaírást devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ezt követően kell az esetleges árfolyamváltozást megállapítani. A részesedések értékeléséről a Kontrolling és Pénzügy Igazgatóság előterjesztése alapján a Pénzügyi vezérigazgató-helyettes dönt.

A külföldi pénzértéke szóló értékpapír a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír esetén értékvesztést számolunk el, ha a könyv szerinti érték és a – felhalmozott kamatot nem tartalmazó – piaci érték különbözete tartós (megelőző 6 hónap), veszteségjellegű és az egyedi értékelés alapján megállapítható, hogy a különbözet mértéke jelentős összegű (5% illetve azt meghaladó mértékű, vagy az 50 M Ft-ot meghaladó összegű). A piaci érték meghatározásánál figyelembe kell venni a törvény 54. § (4) bekezdésében meghatározott szempontokat. Az értékpapírok leírásáról a piaci érték változásának figyelembevételével a Pénzügyi vezérigazgató-helyettes dönt. Ha az értékpapír mérleg készítéskori piaci értéke az egyedi minősítés alapján jelentősen (5% illetve azt meghaladó mértékű, vagy az 50 M Ft-ot meghaladó összegű) és tartósan (megelőző 6 hónap) magasabb a könyv szerinti értéknél, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. 4.2.3.3. Adott kölcsönök Az adott kölcsönök nyilvántartásba vétele a pénzügyi teljesítéskor, azzal megegyező összegben történik az elfogadott, elismert összegben. Itt vesszük nyilvántartásba a dolgozók részére adott kedvezményes lakáscélú kölcsön éven túli lejáratú ös�szegét. Adott kölcsönök értékénél az egy éven túl lejáró pénzkövetelés összegét kell figyelembe venni. Az egy éven belül lejáró összeg a mérlegkészítéskor könyvelésen kívül, csak a mérlegben átsorolásra kerül. A külföldi pénzértékre szóló, adott kölcsönt a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. Az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig nem rendezett adott kölcsönökre értékvesztést kell elszámolni a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak (megelőző 6 hónap alapban) mutatkozik és az egyedi értékelés alapján jelentős összegűnek minősül (5% illetve azt meghaladó mértékű, vagy az 50 M Ft-ot meghaladó összegű). Amennyiben az adós minősítése alapján a várhatóan megtérülő összeg jelentősen (5% illetve azt meghaladó mértékű, vagy az 50 M Ft-ot meghaladó összegben) meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a kölcsön eredeti nyilvántartásba vételi értékig.

4.2.3.2. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke a 47-50. § alapján meghatározott érték. A bekerülési érték nem tartalmazhatja a kamat összegét. Az adósságtörlesztésre átvett, illetve átadott értékpapírokat azon az összegen kell figyelembe venni, amilyen értékben – a szerződés szerint – az ügylettel a tartozás, illetve követelés csökken. 25

Értesítő


A mérlegben az adott kölcsönt az elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. A külföldi pénzértékre szóló adott kölcsön a mérlegben az elfogadott, elismert deviza összegnek a szerződés a teljesítéskori (illetve amennyiben az átértékelés indokolt mérleg fordulónapi) MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán, illetve a már elszámolt, devizában meghatározott értékvesztés nyilvántartási árfolyamán csökkentett, az értékvesztés devizában visszaírt összegének a nyilvántartási árfolyamán számított értékével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. Az év végi árfolyam értékelése (60. § (2) során az adott kölcsönöket egyedileg kell számba venni. A befektetett pénzügyi eszközök között kell nyilvántartani a Számviteli Törvény 27. § 3). bekezdése szerint a tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban mérlegtételen belül azokat a pénzkölcsönöket (ide értve a pénzügyi lízing miatti, részletre, halasztott fizetéssel történő értékesítéseket is), tartós bankbetéteket, amelyeknél a pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése, a betét megszüntetése a tárgyévet követő üzleti évben nem esedékes. A pénzkölcsönök, bankbetétek nyilvántartását a folyósításkor ill. a pénzintézeti értesítéssel egyidejűleg el kell végezni. Az adós minősítése alapján a pénzkölcsönökre és bankbetétekre az értékvesztést illetve a visszaírást, valamint a mérlegben történő kimutatását az adott kölcsönökre vonatkozó általános szabályozással azonos módon kell elvégezni. A mérlegben a tárgyévet követő évi esedékes törlesztő részleteket a mérleg készítésekor át kell vezetni az egyéb rövid lejáratú követelések közé.

Készlet importból történő beszerzésénél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására az MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. A térítés nélkül átvett készletek beszerzési ára az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti (legfeljebb forgalmi, piaci) érték. Ajándékként, hagyatékként kapott, illetve a többletként fellelt készlet beszerzési ára az állományba vétel időpontjában meglévő piaci érték. A fölös áruként fellelt készleteket a többletekre vonatkozó elszámolási szabályoknak megfelelően kezeljük. 4.3.1.1. Anyagok A SAP MM készlet modulban nyilvántartott raktári anyagkészleteket és az abban bekövetkezett változásokat súlyozott átlagáron (elszámoló ár) kell nyilvántartani (kivéve a mennyiségi nyilvántartásra kötelezett anyagok készletét, amelyet csak mennyiségileg kell nyilvántartani). Az alkalmazott átlagár a tárgyhavi nyitókészlet, valamint az adott cikkből történt, számlával egyeztetett tárgyhavi beszerzések súlyozott átlagaként kerül kiszámításra a SAP MM moduljában. A többletként fellelt, térítés nélkül átvett, ajándékba kapott stb. anyagok értékelésére a készletekre leírtak vonatkoznak. 4.3.1.1.1. Az anyagkészletek év végi értékelése Amennyiben egyedi értékelés alapján az anyagkészlet beszerzési, illetve könyv szerinti értéke jelentősen (megelőző 6 hónapban) és tartósan (20% illetve azt meghaladó mértékkel) magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor a mérlegben a tényleges piaci értéken kell szerepeltetni. Akkor is csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni az anyagkészletet, ha eredeti rendeltetésének, a vonatkozó előírásoknak nem felel meg, megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé válik. Az érték csökkentését addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak megfelelő, mérlegkészítéskor (minősítéskor) érvényes piaci értéken szerepeljen a könyvekben. Értékvesztés elszámolásáról készletező javaslata alapján a DHL szerint a Főkönyvelőség előterjesztése alapján a pénzügyi vezérigazgató-helyettes dönt. A Sztv. 56. §. (3) alapján az egy évnél régebben beszerzett, fajlagosan kis értékű készleteknél a kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható az értékvesztés. Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen (20% illetve azt meghaladó mértékkel) és tartósan (megelőző 6 hónapban) meghaladja a könyv szerinti értéket, a

4.3. Forgóeszközök 4.3.1. Készletek A készleteket bekerülési értékét a Sztv. 47.§ – 51 §-a alapján határozzuk meg. A beszerzési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor kell számításba venni. Amennyiben a raktárba történő bevételezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni. Amennyiben az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg között különbözet mutatkozik, azt minden esetben jelentősnek minősítjük, és a végleges bizonylat kézhezvételének időpontjában a beszerzési értéket a különbözet összegével módosítjuk. 26

Értesítő


különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, legfeljebb a bekerülési értékre.

 központi elszámolású áruforgalomban belföldi vagy külföldi ügyfelek részére kiszámlázott magyar vonali fuvarköltség, mint devizakövetelés a teljesítés napján érvényes MNB által közzé tett, hivatalos devizaárfolyamon kerül meghatározásra. b) Export, import, tranzit áruforgalomban a fuvarokmány alapján könyvelt, központi elszámolású áruforgalomban belföldi vagy külföldi ügyfelek részére kiszámlázott, a Rail Cargo Hungaria Zrt. által beszedett idegen vonali fuvardíj a teljesítés napján érvényes MNB devizaárfolyamon kerül kimutatásra. c) Vasútközi elszámolásban a számadások alapján történő devizatartozások és követelések a számadás hónapjának első munkanapján érvényes az MNB által közzé tett, hivatalos devizaárfolyamon kerülnek nyilvántartásba. Számadások alapján könyvelt tételek:  export, import, tranzit számadások  teherkocsi használati díjak (RIV kocsibér)  kocsisérülések  kártérítések  bírságok, kötbérek.

4.3.1.1.2. Az anyagkészletek selejtezése Azon anyagkészleteket, amelyeket a vasútüzem céljára felhasználni vagy külső fél részére értékesíteni nem lehet, az arra jogosult engedélyezése alapján selejtezzük és könyveinkből a ráfordítások terhére kivezetjük. Az anyagkészletek selejtezéséről összhangban az éves üzleti tervvel a DHL-ben megadott összeghatárig a készletben tartó főtevékenységi kör vezetője dönt. Ezen értékhatár felett az anyagkészlet selejtezést csak vezérigazgatói engedéllyel lehet végrehajtani. 4.3.1.2. Árukészlet Nyilvántartásra a Sztv.47-51. §-a szerinti beszerzési áron, illetve előállítási költségen kerülnek. Az importból történő beszerzés értékére a készleteknél leírtakat alkalmazzuk. Év végi értékelésére az anyagoknál leírtakat alkalmazzuk. A közvetített szolgáltatásokat és az egyéb alvállalkozói teljesítményeket a készletek között nem tartjuk nyilván, hanem számlázott áron azonnal elszámoljuk a 8-as számlaosztályban.

A mérlegben a követelést az elfogadott, az elismert összegben, peresített követelés esetén a mérleg készítéséig jogerős bírósági határozatban megítélt ös�szegben illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. A peresített követeléseket a mérlegben addig szerepeltetjük, amíg részben vagy egészben be nem folyik, vagy behajthatatlanná nem válik a követelésünk. A vevő, adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig nem rendezett követelésekre értékvesztést kell elszámolni a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg közötti – veszteségjellegű – különbözete összegében, ha ez a különbözet tartósnak (megelőző 6 hónapban) mutatkozik és az egyedi értékelés alapján jelentős összegű (10% illetve azt meghaladó mértékű, vagy az 50 M Ft-ot meghaladó összegű). A vevők és adósok minősítése mindig egyedileg történik és az elszámolt értékvesztést az analitikában követelésenként mutatjuk ki. Amennyiben az adós minősítése alapján a várhatóan megtérülő összeg jelentősen (5% illetve azt meghaladó mértékben, vagy az 50 M Ft-ot meghaladó ös�szegben) meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a követelés eredeti nyilvántartásba vételi értékéig. A vevőkövetelések minősítése (teljes értékű, kétes, határidőn túli stb.) általános érvényű szabályként év végén a zárlati munkák keretében történik a Főkönyvelőség értékelése alapján. A vevő átminősítésére év közben akkor kerül sor, ha a vevő ellen csőd- vagy felszámolási eljárás indul, illet-

4.3.1.3 Készletekre adott előlegek A készletekre adott előlegek elszámolása és értékelése során a beruházásokra adott előlegeknél leírtak szerint járunk el. 4.3.2. Követelések 4.3.2.1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból Számlázáskor az áruszállításból, szolgáltatásteljesítésből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó követelést a vevő által elismert, számlázott összegben mutatjuk ki. A nyilvántartott követelésekről az éves zárás részeként a pénzügy egyenlegközlőt küld ki. A külföldi pénzértékre szóló követelés a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napján érvényes MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A Rail Cargo Hungaria Zrt. alaptevékenysége szerinti devizában kifejezett teljesítményei a következők szerint kerülnek elszámolásra: a) Export, import, tranzit áruforgalomban a fuvarokmány alapján könyvelt  vasútközi leszámolásban elszámolt, a külföldi féltől idegen vasút által beszedett, illetve 27

Értesítő


ve ha döntő jelentőségű információ jut a tudomásunkra. Ez esetben a követelést külön főkönyvi számlán tartjuk nyilván. Ha a követelés behajthatatlanná válik, a DHL-ben meghatározott engedélyezési jogkörök alapján hitelezési veszteségként leírásra kerül.

4.3.2.2. Váltókövetelések A követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében kell kimutatni. Ez az összeg nem foglalja magában a váltón feltüntetett összegben lévő kamat összegét. A váltókövetelés után elszámolandó értékvesztés és visszaírás, valamint a külföldi pénzértékre szóló váltókövetelés nyilvántartásba vételére és értékelésére vonatkozóan a vevőkövetelésnél leírtak szerint kell eljárni.

A számviteli törvény szerint behajthatatlan követelés: az a követelés, a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető), b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett, c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel, f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.

4.3.2.3. Fedezeti ügyletek értékelése A Rail Cargo Hungaria Zrt. a fedezeti ügyleteit elsősorban nem konkrét tranzakciókhoz, hanem az árfolyam illetve kamatfedezeti politikában meghatározott tranzakciócsoportokhoz kötötten indítja, így a fedezett eredeti követelés, kötelezettség és a fedezeti ügylet között közvetlen kapcsolat nem létesíthető. A fedezeti ügyletek estén a fedezett ügyletre való hivatkozás ez esetben a fedezett várható nyitott pozíció, kockázati kitettség ill. a fedezeti ügylet alapját képező terv. Ennek következtében a fedezeti ügyletek számviteli elszámolására és értékelésére a következő módszert alkalmazzuk: Az ügyletek zárásakor annak eredménye ügyletenként elkülönítetten kerül a pénzügyi műveletek eredményei között elszámolásra: o A kamatfedezeti ügyletek nyereségét, a pénzügyi műveletek bevételei között, ezen belül az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek alatt, a veszteségét a pénzügyi műveletek ráfordításai között, ezen belül a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások alatt mutatjuk ki. o A devizafedezeti és árufedezeti ügyletek nyereségét, a pénzügyi műveletek bevételei között, ezen belül a pénzügyi műveletek egyéb bevételei alatt, a veszteségét a pénzügyi műveletek ráfordításai között, ezen belül a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai alatt mutatjuk ki.

Külföldi pénzértékre szóló követelést havonta és az év végi mérlegkészítés előtt: – az elfogadott, elismert deviza összegnek a mérleg fordulónapi MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán átértékeljük. – ha a követelésre értékvesztést számolunk el, és az év végi átértékelése előtt történik, az értékvesztést a követelés eredeti nyilvántartási árfolyamán kell elszámolni. – amennyiben az értékvesztés visszaírására kerül sor, azt az átértékeléskor alkalmazott árfolyamon kell a követeléshez hozzáadni. A vevőkövetelések év végi leltárértékét az eredeti devizanemben, és forintban a SAP FI-AP modulja (ezen belül a belföldi és a vasútközi folyószámlás ügyfelekét is) tételesen (adósoronként) tartalmazza.

4.3.2.4. A fedezeti ügyletek hatékonyság mérésének módszerei A fentiekben megfogalmazottak szerint a fedezeti ügyletek és a fedezett ügyletek közötti kapcsolat közvetlenül nem mutatható ki, ezért a fedezeti ügyletet, mint a fedezett ügylet eredményét módosító tételt nem tudjuk értékelni, kizárólag a fedezeti ügyletet, mint önálló pénzpiaci eszközt vizsgáljuk. Ebben az értelemben az árfolyam és kamatkockázat csökkentésének érdekében tett intézkedések hatékonyságának mérése a fedezeti ügyletek egyedi értékelésével történik. Az ügyletek hatékonyságát a meghatározott egyedi elv alapján árfolyam fedezeti ügylet esetében az ügylet

A követeléseket a leltár összeállítását megelőzően egyeztetéssel ellenőrizni és az éves beszámoló elkészítéséig tisztázni kell. 28

Értesítő


értékének és a fedezett devizaösszeg MNB Tnapi árfolyamán számított értékének összevetésével végezzük. Kamatfedezeti ügyletek esetében az egyedi hitelszerződésben meghatározott kondíciók alapján számított kamatösszeget állítjuk szembe a kamatfedezeti ügylet kötésével elért kamatlábbal számított kamatös�szeggel.

4.3.4. Pénzeszközök A mérlegben a készpénz, csekkek értékeként a fordulónapon a Rail Cargo Hungaria Zrt. pénztáraiban lévő készpénz összeget vesszük számításba az év végén végzett leltár alapján. A bankbetétek értékeként a mérleg fordulónapján a bankkivonat szerinti értékkel megegyező értéket mutatunk ki. Ugyancsak pénzeszközként kezeljük az úton levő pénzeszközöket, a vonatkozó bizonylaton szereplő összeg szerinti értékben.

4.3.3. Értékpapírok Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél bekerülési érték a 47-50. § által meghatározott érték, illetve csoportos nyilvántartás esetén a beszerzési értékek alapján számított súlyozott átlagos beszerzési ár. A külföldi pénzértékre szóló értékpapír, részesedés a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke a 47-50. § alapján meghatározott érték (csoportos nyilvántartás esetén a beszerzési értékek alapján számított átlagos súlyozott beszerzési ár). A bekerülési érték nem tartalmazhatja a kamat összegét. A Rail Cargo Hungaria Zrt. nem alkalmazza a Sztv. 61. § (2) bekezdés szerinti értékelést, vagyis a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értékének része a bizományi díj és a vételi opció díja. Az értékpapírokra és részesedésekre értékvesztést számolunk el a befektetés könyv szerinti értéke és a piaci érték közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez az érték az egyedi értékelés alapján jelentősnek minősül (5% illetve azt meghaladó mértékű, vagy az 50 M Ft-ot meghaladó összegű). Amennyiben a mérleg készítéskori piaci érték jelentősen (5% illetve azt meghaladó mértékben, vagy az 50 M Ft-ot meghaladó összegű) és tartósan (megelőző 6 hónapban) magasabb, mint a könyv szerinti érték, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést vis�szaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. A külföldi pénzértékre szóló, forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt és tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél az értékvesztés összegét és a visszaírást devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ezt követően kell az esetleges mérleg fordulónapi árfolyamváltozást megállapítani. A mérlegben ezen eszközöket a fentebb meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt ös�szegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. Az év végi árfolyam értékelése (60. § (2) során az értékpapírokat egyedileg, illetve csoportos nyilvántartás esetén, átlagáron kell számba venni.

4.3.4.1. Valutát kezelő házipénztár A házipénztár a bankszámláról felvett valutát a tényleges bekerülési (eladási árfolyamon) értéken kell a pénztárba bevételezni. A valutát kezelő házipénztár működtetését ellátó Treasury minden nap, a pénztár nyitása előtt két tizedesjegy pontossággal kialakítja az aznapi, a valutaellátmányok kiadásánál alkalmazandó árfolyamot a pénztárban levő valutakészlet bevételezéskori árfolyamán alapuló súlyozott újraértékelésével. A pénztári tranzakciók elszámolásánál – a valutaellátmányok kiadása és visszafizetése esetén egyaránt – az aznapra megállapított súlyozott átlagárfolyamon kell a tételeket elszámolni. A HUF alapú könyvelésből származó árfolyam-különbözetet a pénzügy a könyvelési adatok alapján havonta egyszer, a főkönyvi zárást megelőzően elszámolja. A mérlegben a valutapénztárban levő valutakészletet az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell kimutatni, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától. 4.3.4.2. Deviza-betétszámla A deviza betétszámlán történő évközi jóváírások és terhelések forintra történő átszámítását a következő módon kell elvégezni: Jóváírások esetében: • Devizában történt értékesítés, devizában kapott előleg, folyósított deviza hitel és kamat jóváírása a devizaművelet napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon; • Forint ellenében történt deviza vásárlás esetén a forintban megfizetett összeg alapján számított árfolyam alapján; • Devizaszámláról más devizaszámlára történő átvezetés a terhelt devizaszámla könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán; • Betét megszüntetése esetén a betét lekötésekor könyvelt forintérték alapján. 29

Értesítő


A Sztv 46. § (3) bekezdése alapján egyedi értékelésnek minősül a különböző időpontokban a beszerzett, csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknek az átlagos beszerzési áron történő értékelése.

tervadatok, bázis időszaki adatok alapján készített becslések, vasútközi elszámolásokról készült becslések. A Főkönyvelőség által a zsákszámla főkönyvi számon (ennek tartalma: a teljesítés napján érvényes napi hivatalos MNB árfolyamon nyilvántartásba vett fuvaradatok és a Rail Cargo Hungaria Zrt. havi árfolyamon könyvelt nemzetközi leszámolási adatok összevezetése nyomán felmerülő egyenleg) havi záráskor megjelenő egyenleg minden hónapban könyv szerinti értéken kerül nyilvántartásra az időbeli elhatárolásokkal szemben. Év végén a le nem számolt devizában nyilvántartott fuvar állomány átértékelt egyenlege jelenik meg az időbeli elhatárolások főkönyvi számlán. A nemzetközi leszámolásokkal kapcsolatos egyéb általános szabályokat a Számviteli Politika 4.5.2 fejezete, a kapcsolódó speciális árfolyam alkalmazási szabályokat jelen szabályzat 4.6. pontja tartalmazza. Az aktív időbeli elhatárolások között, bevételek aktív elhatárolásaként mutatjuk ki a leszámolatlan áruforgalmak vevői jellegű tételeit és a tárgyévre jutó, de csak a mérleg fordulónapja után esedékes bevételek elhatárolását. Itt mutatjuk ki a tárgyévre járó osztalékbevételek elhatárolását, ha a jóváhagyott osztalék összege a mérlegkészítés napjáig ismertté vált. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásaként mutatjuk ki azokat a tárgyévben felmerült költségeket, ráfordításokat, melyek a következő évet terhelik. Az aktív időbeli elhatárolások között, halasztott ráfordításként mutatjuk ki a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz kapcsolódó hitelek nem realizált árfolyamveszteségét, melyet a törlesztéssel arányosan illetve az eszköz üzembe helyezésekor szüntetünk meg. Az aktív időbeli elhatárolások között, halasztott ráfordításként mutatjuk ki az átvállalt hitelek összegét, melyet a törlesztéssel arányosan szüntetünk meg. A passzív időbeli elhatárolások között, bevételek elhatárolásaként mutatjuk ki a ráfordítások, költségek ellentételezésére kapott pénzeszközöket, a kamat bevételek és az egyéb bevételek nem a tárgyévet érintő részét. Költségek, ráfordítások elhatárolásaként a tárgyévet érintő, de a mérleg fordulónapja után felmerült költségeket, ráfordításokat mutatjuk ki. Itt mutatjuk ki a leszámolatlan áruforgalmak szállítói jellegű tételeit, a mérleg fordulónapja után jóváhagyott, tárgyévet terhelő prémiumok és a mérleg fordulónapja után fizetett kamatok tárgyévre jutó részét is. A passzív időbeli elhatárolásokon belül a halasztott bevételek között mutatjuk ki a véglegesen átvett, fejlesztési célra kapott pénzeszközöket, költségvetési juttatást. Ezen elhatárolások feloldása az értékcsökkenéssel arányosan történik. A saját tőkén belül lekötött tartalékként mutatjuk ki a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget, a devizás fejlesztési hitelek nem realizált árfolyam veszteségéhez kapcsolódó aktív elhatáro-

Ennek megfelelően a devizaszámlán rendelkezésre álló devizakészlet felhasználásának értékelése (terhelések a devizaszámlán) a következő módon történik: • Kötelezettségek devizában történő kiegyenlítése, devizában adott előleg, betétlekötés, más devizaszámlára történő átvezetés az adott devizaszámlán meglevő devizakészlet könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán történik. • Forintszámlára történő átvezetés esetén az adott devizaszámla devizakészletének könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán kell a csökkenést könyvelni. A forintszámlán jóváírt összeg (melynek számítása a számlavezető hitelintézet által meghirdetett napi deviza vételi árfolyamán történik) és a devizaszámlán a könyv szerinti árfolyam alapján könyvelt forintösszeg között megjelenő különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (árfolyam-nyereség) vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként (árfolyam-veszteség) kell elszámolni. Devizában felvett hiteleknél a lehívás és a törlesztés elszámolása az alábbiak szerint történik: • Hitel-lehívás: Devizaszámlára történő jóváírás esetén a folyósításkor érvényes MNB deviza árfolyamon számított forintértéken; Forint számlára történő jóváírás esetén a hitelintézet által alkalmazott teljesítéskori deviza vételi árfolyamon számított forint értéken. • Hitel-törlesztés: Forint számláról történő törlesztés esetén a hitelintézet által alkalmazott, pénzügyi teljesítéskor érvényes deviza eladási árfolyamon, devizaszámláról történő törlesztésesetén a devizaszámlán meglevő devizakészlet könyv szerinti (súlyozott) átlagárfolyamán. A törlesztéskor realizált árfolyamkülönbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (árfolyam-nyereség) vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként (árfolyam-veszteség) kell elszámolni. A devizaszámla év végi értékelése során, az átlagárfolyamon nyilvántartott deviza egyenleg értékelését végezzük el. 4.4. Aktív és passzív időbeli elhatárolás, saját tőke, céltartalék Aktív és passzív időbeli elhatárolást, a saját tőkét, a céltartalékokat könyv szerinti értéken mutatjuk ki a mérlegben. Az aktív és a passzív időbeli elhatárolások elszámolásának alapdokumentumai lehetnek: bankszámlakivonatok, megkötött szerződések, elkésett számlák, 30

Értesítő


lás és egyéb céltartalék fordulónapi különbözetét és a szakképzési alaprészből kapott, lekötött pénzeszközöket.

devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. A havi és az év végi árfolyam átértékeléskor a rövid lejáratú kötelezettségeket egyedileg kell számba venni.

A saját tőke elemeinek év végi értékelése: – jegyzett tőke: alapító okiratban meghatározott, cégbíróságon bejegyzett összegben – tőketartalék: előző évekről hozott nyitó összeg illetve az évközi növekedések és csökkenések analitikájának összege, egyeztetve a könyv szerinti értékkel – eredménytartalék: megelőző évek felhalmozott eredménye, mint nyitó összeg illetve az évközi növekedések és csökkenések analitikájának összege, egyeztetve a könyv szerinti értékkel – lekötött tartalék: előző évekről hozott nyitó ös�szeg illetve az évközi növekedések és csökkenések analitikájának összege, egyeztetve a könyv szerinti értékkel – értékelési tartalék: előző évekről hozott nyitó összeg illetve az évközi növekedések és csökkenések analitikájának összege, egyeztetve a könyv szerinti értékkel. A Sztv. 58 §-a szerinti piaci értékelésből származó értékelési helyesbítéssel megegyező összegben szerepelhet a beszámolóban – mérleg szerinti eredmény: eredmény-kimutatással alátámasztva (társasági adóval és osztalékkal csökkentett összegben). A várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre akkor képzünk céltartalékot, ha a mérleg fordulónapján valószínűsíthető, vagy biztos, hogy fel fognak merülni, és az egyedi értékelés alapján jelentősnek minősülnek. A képzés során a mérleg készítéséig felmerült információkat vesszük figyelembe. Jelentősnek minősül minden várható kötelezettség vagy jövőbeni költség, ha egyedi értéke az 5 M Ft összeghatárt meghaladja. Ebben az esetben céltartalékot képezünk rá.

4.5.2. Hosszú lejáratú kötelezettségek értékelése A beruházási és fejlesztési hiteleket (amennyiben forintban felvett hitelek), az egyéb hosszú lejáratú hiteleket, illetve a hosszú lejáratra kapott kölcsönöket a folyósított és a törlesztésekkel csökkentett értékben mutatjuk ki a mérlegben. A kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél (kötvénykibocsátás miatti tartozás, váltótartozás, egyéb kötelezettség) a visszafizetendő összegben mutatjuk ki. Az egyéb hosszúlejáratú kötelezettségeket könyv szerinti értéken mutatjuk ki a mérlegben. A pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettséget a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott törlesztés összegével csökkentetten állítjuk be a mérlegbe. A vevőktől kapott előleget a ténylegesen befolyt, ÁFA nélküli összegben mutatjuk ki. A devizában fennálló kötelezettségeket az MNB által közzétett, a teljesítés napjára vonatkozó hivatalos deviza árfolyamán kell forintra átszámítani. A havi és az év végi árfolyam átértékeléskor a hosszú lejáratú kötelezettségeket egyedileg kell számba venni. 4.6. Árfolyam alkalmazás nemzetközi áruforgalomban A központi elszámolású áruforgalomban napi árfolyamot alkalmazunk. A napi árfolyam az MNB által közzétett hivatalos deviza árfolyam kerül meghatározásra a nemzetközi pénzügyi döntvények vonatkozó előírásaira figyelemmel. A havi árfolyam a hó első munkanapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kerül rögzítésre. A számadásból történő könyvelés esetén (kocsibér, kártérítés, stb.) a külföldi vasutakkal szembeni tartozás devizaösszegének forintértékét a számadás hónapjának első napján érvényes hivatalos MNB deviza árfolyamon számítjuk és a vasutak elszámolási számláin nyilvántartásba vesszük. Év végi és a havi értékeléskor a devizában fennálló kötelezettségekre a Sztv. előírásait vesszük figyelembe.

4. 5. Kötelezettségek értékelése A kötelezettséget elismertnek tekintjük, ha teljesítése részben vagy egészben – szerződésben meghatározott értékben, határidőre, minőségben, mennyiségben – megtörtént. Amennyiben a teljesítés nem teljes mértékben történt meg, úgy a kötelezettség szerződésben rögzített összegét a teljesülés mértékében számla alapján vagy nem számlázott szállításként vagy elhatárolásként mutatjuk ki a mérlegben. 4.5.1. Rövid lejáratú kötelezettségek értékelése A rövid lejáratú kötelezettségeket könyv szerinti értéken mutatjuk ki a mérlegben. A devizában kifejezett kötelezettséget a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó hivatalos MNB árfolyamon kell nyilvántartásba venni. A mérlegben a kötelezettséget az üzleti év során havonta és az év végi mérleg fordulónapjára vonatkozó

5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, MEGSZÜNTETÉSEK 5.1 Hivatkozások a) 2000. évi C. törvény A számvitelről b) Rail Cargo Hungaria Zrt. hatályos számlarendje és mellékletei 31

Értesítő


5.2 Módosítások, megszüntetések:

2-es számlaosztály 3-as számlaosztály 4-es számlaosztály

Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 20/2006 (V.8.) VIG. sz. elnök-vezérigazgatói utasítás az értékelési szabályzatról hatályát veszti.

Eredmény számlák: 5-ös számlaosztály 8-as számlaosztály 9-es számlaosztály

6.0. HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK A Rail Cargo Hungaria Zrt. Értékelési Szabályzatát a 2010. üzleti évtől kell alkalmazni.

3.1 A számlamagyarázatok a főkönyvi számlák növekedésének és csökkenésének könyvelési tételeinek leírásánál az SAP rendszerben használt konszern számlaszámokat is tartalmazzák az alternatív, vagyis a magyar főkönyvi számlaszámok mellett. A könyvelési tételek leírása nem tartalmazza az SAP-ban történő könyvelés során alkalmazandó technikai megoldásokat, ezek az SAP kézikönyvekben megtalálhatók. A kontírozási tételeknél, ahol több számlára is lehet könyvelni ott a számlaszám első megegyező karakterei kerültek megadásra.

7.0. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet (amortizációs kulcsok) – az Intraneten érhető el, onnan letölthető illetve kinyomtatható. Arnold Schiefer sk.

CFO

6/2012. (III. 22.) CFO sz. Chief Financial Officer utasítás a Számlarend és számlaosztályok magyarázatáról

3.2 A számlamagyarázatok szövegét az érintettek az Intraneten érhetik el, onnan az letölthető illetve kinyomtatható.

1.0 UTASÍTÁS CÉLJA,

4.0 HATÁLYBALÉPÉS

hogy rögzítse a 2000. évi C. törvény a számvitelről előírásainak és a Rail Cargo Hungaria Zrt, számviteli politikájában foglaltaknak megfelelően a könyvvezetés során használt – főkönyvi számlák tartalmát, – a főkönyvi számlák növekedésének és csökkenésének jogcímeit, – a főkönyvi számlákat érintő gazdasági eseményeket, azok más főkönyvi számlákkal való kapcsolatát, valamint bizonylatait, – a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát.

Az utasítás 2011. december 01-től lép hatályba. A korábban kiadott 2/2007. (II.13.) PVH sz. utasítás a számlaosztályok magyarázatáról ezzel egyidejűleg hatályát veszti. Arnold Schiefer sk.

CFO

7/2012. (III. 22.) CFO sz. Chief Financial Officer utasítás az elektronikus banki utalások rendje a Rail Cargo Hungaria Zrt-nél 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA

2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA

Az utasítás célja a Rail Cargo Hungaria Zrt. munkavállalói bankszámla feletti rendelkezési jogának, valamint a számlák elektronikus átutalási rendjének szabályozása.

2.1 Az utasítás kiterjed A Rail Cargo Hungaria Zrt valamennyi szervezeti egységére

2.0 HATÁLYOSSÁG ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA

2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős

2.1. Az utasítás tárgyi és területi hatálya

A Főkönyvelő

Az utasítás kiterjed a Rail Cargo Hungaria Zrt. Igazgatósága által bankszámla feletti rendelkezésre kijelölt munkavállalókra.

3.0 UTASÍTÁS TARTALMA: Mérleg számlák: 1-es számlaosztály 32

Értesítő


2.2. Az utasítás időbeli hatálya

– Az adóhatóság a bevallásban megjelölt bankszámlára folyósítja a Rail Cargo Hungaria Zrt. által igényelt ÁFA visszatérítést illetve egyéb kiutalásokat.

Jelen utasítás kihirdetésével lép hatályba, és visszavonásig hatályos.

4.3. Kifizetések

2.3. Felelősség

Rail Cargo Hungaria Zrt. fizetési kötelezettségeinek teljesítése a különböző bankoknál vezetett számlákról történik. Bankszámláról történő kifizetéseket kizárólag a Treasury kezdeményezhet a Kontrolling és Pénzügy igazgató által jóváhagyott havi likviditási terv alapján.

Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Rail Cargo Hungaria Zrt. Treasury vezetője felelős. 3.0 FOGALOMAK MEGHATÁROZÁSA Az utasításban használt, értelmezésre vagy pontosításra szoruló fogalmak nincsenek.

4.4. Bankszámlák nyitása, zárása, aláírási jogosultságok ügyintézése, bank-számlastruktúra alakítása

4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Bankszámlák feletti rendelkezési jog

Bankszámlákat előzetes vezetői döntés alapján kizárólag a társaság Treasury szervezete nyithat és szüntethet meg. Az aláírási jogosultságok bankhoz történő bejelentését a Treasury szervezet intézi. A bankszámlák rendszerének alakítása a bankkapcsolatok, hitelek figyelembevételével a Treasury vezető feladata. Bankszámla nyitás/zárás esetén a Főkönyvelőség, Számlázás menedzsment értesítése is megtörténik.

A Rail Cargo Hungaria Zrt. Alapszabályának megfelelően, bankszámlák felett kizárólag együttes aláírással lehet rendelkezni. Aláírásra kizárólag az Igazgatóság által jóváhagyott munkavállalók jogosultak. A bank részére meg kell jelölni, hogy első- vagy másodhelyi aláírásra jogosult-e valamely személy. A megjelölés pontrendszer alapján történik (1-10). A bank a 10 ponttal aláírt utalásokat fogadja be és teljesíti. Az első helyi aláíró másodhelyiként is elfogadott. Aláírásra jogosult bármely bankszámla felett: Első helyen: – a Treasury vezető, – a Főkönyvelő, – a pénzügyi szakértő, Második helyen: – a főkönyvelőség meghatalmazott dolgozói. (1. számú melléklet)

4.5. Bankszámlák közötti pénzforgalom A kifizetések teljesítéséhez szükséges pénzállomány bankok közötti átcsoportosítása a Treasury vezető feladata. Ezen kívül a folyószámlahitel és folyószámlabetét összevezetésével a kamatköltség- megtakarítások elérése érdekében is történhetnek pénzügyi tranzakciók. 4.6. A szállítói számlák keletkezése és teljesítése

A kereskedelmi bankok részére minden számla megnyitásakor a bankszámla felett rendelkezni jogosultak által saját kezűleg, eredetiben aláírt aláírás mintát kell küldeni, amelyhez mellékelni kell a személyazonosításhoz szükséges adatokat. A megjelölt személyek a bankszámlán kettős aláírással tranzakciót kezdeményezhetnek, függetlenül attól, hogy a banki tranzakció bankba történő eljuttatása papír alapon vagy elektronikusan történik. Az elektronikus beküldés eszköze az internet.

A Rail Cargo Hungaria Zrt. szerződéskötő szervezetei az igénybe vett szolgáltatásokról és megvásárolt termékekről számlát kapnak. A készpénzzel kiegyenlített beszerzések kivételével a kifizetéseket a Treasury priorizálja és teljesíti. A normál kifizetési rendtől eltérő számlák kifizetését a Kontrolling és Pénzügy igazgató engedélyével teljesíti. 4.7. Döntésre jogosultak meghatározása

4.2. Befizetések

Jelen utasítás meghatározza, hogy a szállítói számlák utalásában a Kontrolling és Pénzügy igazgató és a Treasury vezető jogosult dönteni.

Rail Cargo Hungaria Zrt. bankszámlán keletkező bevételei jellemzően három forrásból erednek: – Rail Cargo Hungaria Zrt. vevői által átutalással teljesített fizetés, – Csekkes bevételek: ügyfeleknek nyújtott kis ös�szegű szolgáltatás ellenértékének beszedése készpénz befizetési csekk segítségével.

4.8. Egyéb kifizetések és döntésre jogosultak meghatározása Az 4.3. pontban nem szabályozott kifizetések a teljesség igénye nélkül: 33

Értesítő


– Bér jellegű kifizetéseknél a Treasury vezető feladata, hogy a humán szolgáltató által naponta rendelkezésre bocsátott bérjellegű kifizetéseket tartalmazó banki fájlokat továbbítsa a bankba. – Adójellegű kifizetések: szűk határidő miatt a kifizetésre feljegyzés alapján, a Főkönyvelő engedélyével kerülhet sor. – Banki hitelek törlesztési ütemezés szerinti teljesítése a Treasury vezető feladata. – Egyéb a Rail Cargo Hungaria Zrt. működéséhez elengedhetetlenül szükséges kifizetések teljesítése (illeték, kártérítés, peres ügyek, támogatások stb) a Főkönyvelő előzetes jóváhagyása alapján történhet.

ból eredő 1.000.000 Ft alatti dupla utalás ténye, melyet a Treasury szervezet kezel. 2. Ha az SAP rendszerben elkészített kifizetési kötegben szereplő összeget a bankkivonat terhelt tételként nem tartalmazza, vagy visszautasított minősítést kap, akkor az érintett számla hibáját meg kell keresni, javítani, majd a számla kifizetett státuszát újból nyitottra kell állítani, hogy a kiegyenlítés mielőbb megtörténjen. 3. A Treasury szervezet felelőssége, hogy a rendszerben ne legyenek olyan tételek, melyek nem kerültek kiegyenlítésre, illetve ha ilyen előfordul, akkor azt haladéktalanul jelezze a Treasury vezető felé.

4.9. Felelősség

5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK

A Treasury vezető felelős a bankszámlaforgalom zavartalan bonyolításáért, valamint a szállítóállomány kifizetésének kezeléséért. Amennyiben valamely tétel kifizetésére nincs lehetőség, azt haladéktalanul jeleznie kell a Kontrolling és Pénzügy igazgató felé. A Főkönyvelőség felelős a szállítói számlák az SAPban történő pontos rögzítéséért, a Treasury szervezet a bankszámlakivonatok feldolgozásáért.

5.1. Hatályon kívül helyezés Jelen utasítás kiadásával a 4/2008. (IV.16.) PVH. sz. pénzügyi vezérigazgató-helyettesi utasítás elektronikus banki utalások rendje a MÁV Cargo ZRt-nél című utasítás egyidejűleg hatályát veszti.

4.10. Bizonylatok rendje

6.0 MELLÉKLETEK

A bankszámlákról történő utalások bizonylata a bankszámlakivonat, mely rendelkezésre állhat elektronikus úton, a banki rendszerben, valamint legalább havonta egyszer papír alapon érkezik a banktól a könyvelést végző Treasury szervezethez. Elektronikus bankkapcsolat esetén a kivonatok letöltését követően az SAP rendszerbe átolvasásra kerülnek, ezzel is könnyítve a bankfeldolgozást végző dolgozók munkáját.

1. számú melléklet: Főkönyvelőség meghatalmazott dolgozói. Arnold Schiefer sk. Cief Financial Officer

1. számú melléklet Főkönyvelőség meghatalmazott dolgozói: NÉVBEOSZTÁS Fodorné Szokola Zsuzsanna Számviteli szakértő Lerchné Budai Edina Pénzügyi szakértő Pancsitsné Nagy Ildikó Pénzügyi szakértő

4.11. Pénzforgalom nyilvántartása A pénzforgalom nyilvántartása az SAP rendszerben történik. 4.12. Az elektronikus banki utalások ellenőrzése

8/2012. (III. 22.) CFO sz. Chief Financial Officer utasítás Rail Cargo Hungaria Zrt. Pénzkezelési utasítás

Amennyiben a Treasury munkatárs a könyvelés során eltérést tapasztal:

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA

1. Olyan számla alapján kifizetett összeget talál a banki kivonaton, amely nincs az SAP rendszerben rögzítve, akkor gondoskodik annak a könyvelő egységhez történő eljuttatásáról. Ha a kifizetés jogossága nem bizonyítható hitelt érdemlően, akkor jelzi a valótlan utalás tényét a Kontrolling és Pénzügy igazgatónak, aki intézkedik az esemény kivizsgálásáról, szükség esetén felelősségre vonást kezdeményez. Nem tartozik a jelentési kötelezettség körébe a rögzítési problémák-

A Rail Cargo Hungaria Zrt. székházában és a Területi Üzemeltetési Központok (továbbiakban: TÜK) pénztáraiban (továbbiakban pénztár) lévő készpénz kezelését, őrzését, szállítását és nyilvántartását, a pénztárosi feladatokat, valamint a kapcsolódó tevékenységek megszervezését, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeit, a pénztári bizonylati rendet és a nyilvántartási rendet szabályozza. 34

Értesítő


2.0 HATÁLYOSSÁG ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA

4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A pénzellátás forrásai

2.1. Az utasítás szervezeti hatálya

A Rail Cargo Hungaria Zrt. házipénztárának (házipénztárainak) a bankszámláról történő feltöltése készpénzkifizetések teljesítésére az üzemeltetés zavartalan működéséhez, meghatározott címen történő kifizetések teljesítése érdekében szükséges.

A szabályzat hatálya kiterjed a Rail Cargo Hungaria Zrt. valamennyi szervezeti egységére, annak készpénzkezeléssel megbízott dolgozóira, készpénz, értékpapír, letét és készpénzt helyettesítő eszközei kezelésére, őrzésére, szállítására nyilvántartására és ellenőrzésére.

4.2. A pénztár elhelyezése, kialakítása, működtetése

2.2. Az utasítás időbeli hatálya

A pénztárt működtető Treasury vezető, TÜK vezető (vagy az általa, megbízott helyi vezető) köteles kijelölni azt a helyiséget, helyet, ahol a pénztár elkülöníthető, illetve elhelyezhető. A pénztár biztonságos elhelyezéséért, tűz és betörés elleni védelméért is Kontrolling és Pénzügy igazgató, TÜK vezető (vagy az általa, megbízott helyi vezető) a felelős. A pénztár elhelyezésének alapvető feltétele a pénzforgalom biztonságos lebonyolításának megteremtése, biztosítása. A pénztárat úgy kell elhelyezni, hogy a pénz, értékcikkek és értékpapírok tárolása és megőrzése illetéktelenek számára ne legyen hozzáférhető, a nyitvatartási idő alatt sem. A központi pénztár pénztárhelyiségében több különböző típusú pénztár működtethető, de szigorúan elkülönített formában és külön engedély alapján. Amennyiben a pénztár napi készpénzforgalma az 100.000,-Ft-ot nem haladja meg, a pénztár egy adott iroda (vagy helyiség) elkülönített helyiségrészében is elhelyezhető. A helyiségrészt úgy kell kialakítani bútorokkal, korláttal elhatárolni, hogy oda észrevétlenül ne lehessen behatolni. A kijelölt helyiség ne legyen félreeső helyen, lehetőleg egy bejárata legyen, ne legyen, átjáró szoba. A földszinti és körfolyosós ablakokat ráccsal kell ellátni, az ajtón biztonsági zárnak kell lennie. A pénztárak működtetését nyitvatartási rendben kell szabályozni, melyet a helyi körülmények figyelembe vételével a Treasury vezető, TÜK vezető (vagy az általa megbízott helyi vezető) határoz meg. A pénztárak a pénztári órák alatt teljesítenek kifizetéseket és fogadnak el befizetéseket. Pénztári órákról az ügyfeleket a pénztárnál jól látható helyen kifüggesztett nyitvatartási hirdetmény útján tájékoztatni kell. Kifizetéseket a pénztár a pénztári órákon kívül kivételes esetben és csak a Treasury vezető, TÜK vezető (vagy az általa megbízott helyi vezető) engedélyével teljesíthet.

Jelen utasítás kihirdetésével lép hatályba és visszavonásig érvényes. 2.3. Felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Rail Cargo Hungaria Zrt. Treasury vezetője felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Treasury vezető, TÜK vezető: A Treasury vezető helyett azt a TÜK vezetőt kell mindenhol érteni, ahol a területi házipénztár a TÜK vezető hatáskörébe tartozik. Pénztár: a Rail Cargo Hungaria Zrt. működéséhez szükséges készpénz és egyéb értékek forgalmának lebonyolítására kijelölt azon helyiség, vagy helyiségrész, amely a készpénz és értékek be-, és kifizetésére, elhelyezésére, tárolására, őrzésére szolgál, és megfelel az előírt feltételeknek, azok biztosítottak. A pénztárak osztályozása, fajtái: • házipénztárak (TÜK, központi) • valutapénztár (központi) (a speciális szabályokat a 2. sz. melléklet tartalmazza) Házipénztár: a Rail Cargo Hungaria Zrt. székházában és TÜK egységeinél működő készpénzkezelő hely, mely elsősorban a Rail Cargo Hungaria Zrt. zavartalan működése érdekében szükséges készpénz be- és kifizetések lebonyolítása körébe tartozó valamennyi tevékenységet ellát, e tevékenység ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltétel részére biztosított. Készpénzben csak az engedélyezett és meghatározott jogcímű kifizetések teljesíthetők. A TÜK-ok területén működő házipénztárak esetén a beszedett bevételekből a kifizetések teljesítése után a pénztár napi záró egyenlegét meghaladó részt naponta be kell fizetni a Rail Cargo Hungaria Zrt. 10918001-0000002491140005.sz. bankszámlájára, amelyet a Treasury vezető (vagy az általa, megbízott személy) ellenőriz. 35

Értesítő


4.3. Pénz és értéktárolás, pénzőrzés

rényben kell tartani, melyről elismervényt kell adni a pénztárkezelő részére. A Treasury vezető, TÜK vezető (vagy az általa megbízott helyi vezető) és a pénztárkezelő együttesen felelős azért, hogy a pénztárban lévő készpénz és értékek őrzésére szolgáló berendezésekre felszerelt zár kulcsával másik zár ne legyen nyitható, ezért azt átvételkor ki kell próbálni. Ha a pénztárkezelő vagy a pénztárellenőr bármilyen okból munkahelyéről előre nem láthatóan távol marad, a nála lévő kulcso(ka)t leragasztott és a ragasztáson átírt borítékban köteles a Treasury vezető, TÜK vezető (vagy az általa megbízott helyi vezető) vagy az általa kijelölt személy részére eljuttatni. Ebben az esetben gondoskodni kell a pénztári pénzkészlet számbavételéről. A pénztárkezelő távolmaradása esetén pedig a pénztár átadásáról a 4.8. pontban előírtak szerint. Ha a pénztárkulcs elveszett, eltörött, vagy a zár elromlott, a pénztár kezelője azt haladéktalanul köteles jelenteni a Treasury vezetőnek, TÜK vezetőnek (vagy az általa megbízott helyi vezetőnek) aki köteles a szükséges intézkedést megtenni. A pénztárajtó, illetve a páncélszekrény vagy ezek kulcsának javításáról folyamatos nyilvántartást kell vezetni, melyből kitűnik, hogy ki, mikor, mennyi ideig fért hozzá a kulcsokhoz. Abban az esetben, ha a pénztári kulcsok másodpéldányait tartalmazó borítékot bármilyen okból fel kell nyitni, az a pénztárkezelő és kettő tanú jelenlétében történjék. A másodkulcsokat tartalmazó boríték felnyitásának tényét a pénztárjelentésben rögzíteni kell. A pénztárkezelő köteles legalább évente egyszer személyesen meggyőződni Treasury vezető, TÜK vezető (vagy az általa megbízott helyi vezető) (páncél) szekrényében elhelyezett – a pénztári másodkulcsokat tartalmazó – boríték sértetlenségéről. Valamennyi kulcs – kivéve lepecsételt borítékban őrzött kulcsokat – még különböző időpontokban sem kerülhet ugyanannak a személynek a kezéhez.

4.3.1. Pénztári pénztárolás nyitvatartási idő alatt A pénz és értékek nyitvatartási időn belüli elhelyezéséről úgy kell gondoskodni, hogy illetéktelen személyek ahhoz ne tudjanak hozzáférni. 4.3.2. Pénztári pénz- és értéktárolás nyilvántartási időn kívül A pénztárban lévő készpénz, valamint az esetleg ott tartható értékek megőrzéséről, tárolásáról a pénztár nyitva tartásán kívül a következők szerint kötelező gondoskodni: – 100.000,- Ft-ot meg nem haladó összeget beépített, rögzített lemezkazettában, – 100.000–300.000,- Ft közötti összeget megerősített, rögzített lemezszekrényben (A fokozatnak megfelelően); – 300.000–1.000.000,- Ft közötti összeget megerősített, rögzített lemezszekrényben, páncélszekrényben (B és C fokozatnak megfelelően); – 1.000.000,- Ft feletti összeget páncélszekrényben, melyet az alábbi érzékelőkkel kell csatlakoztatni az elektronikai jelzőrendszerre: nyitásérzékelő, testhangérzékelő (D–G fokozatnak megfelelően). A pénz és értéktárolók kialakítására és beépítésére vonatkozó követelményeket az 1. sz. melléklet tartalmazza. 4.3.3. Pénztári pénzőrzés személyek által A Rail Cargo Hungaria Zrt. pénztárakban idegenek pénzét, vagy értékeit csak a Treasury vezető, TÜK vezető (vagy az általa megbízott helyi vezető) külön engedélyével lehet tartani és tárolni, amit elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani. 4.3.4. A pénztár kulcsának kezelése Az egyzáras páncélszekrény kulcsát a pénztárkezelő; a kétzáras páncélszekrény egyik kulcsát a pénztárkezelő, a másikat a pénztárellenőr, vagy a Treasury vezető, TÜK vezető (vagy az általa megbízott helyi vezető) illetve az általa kijelölt személy; őrzi munkaidő után. A pénztárkezelő és a pénztárellenőr, illetve akinél a kulcs van, a kulcsokat köteles magánál tartani, munkahelyen tartani nem szabad. Az elkülönített pénztárhelyiség kulcsát a pénztárkezelő őrzi. A pénztári kulcsok másod-, esetleg harmadpéldányát a Treasury vezető, TÜK vezető (vagy az általa megbízott helyi vezető) – pénztárkezelők által lepecsételt, zárt, a ragasztáson átírt borítékban biztonsági zárral felszerelt szekrényben vagy páncélszek-

4.3.5. A pénztári kulcsok nyilvántartása A pénztári kulcsok eredeti példányairól a Treasury vezető, TÜK vezető (vagy az általa megbízott helyi vezető) vagy az általa kijelölt dolgozó olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy az eredeti kulcsok mikor, milyen alkalommal (pl.: pénztárátadás, pénztárellenőr személyének változása, vizsgálat, zárjavítás, stb.) meddig és kinél voltak. A kulcs átvételét és visszaadását a nyilvántartásban aláírással kell igazolni.

36

Értesítő


4.4. Pénztár pénzellátása, a pénzszállítás szabályai

nagy összegű pénzszállítmányok szállítására, kísérésére és őrzésére kijelölt dolgozók, illetve fegyveres őrök megfelelő oktatásban és felvilágosításban részesüljenek a pénzszállítással, őrzéssel kapcsolatos feladataikról, valamint felelősségükről.

4.4.1. A kifizetésekhez szükséges összeg biztosítása A Rail Cargo Hungaria Zrt. Treasury vezetője köteles szabályozni a pénztárak feltöltését, a készpénz felvételére használatos bizonylat fajtáját a pénztárak létesítésére vonatkozó előírásokkal összhangban. A pénztárkezelő köteles gondoskodni arról, hogy az esedékes és várható kifizetések teljesítéséhez mindenkor megfelelő mennyiségű és címletű bankjegy és érme álljon rendelkezésére.

4.4.4. A pénzszállítással megbízott dolgozók felelőssége A készpénzt, vagy utalványt szállító (kezelő) dolgozó kísérői felelősek a pénzintézetbe, vagy a pénztárba történő szállítás teljes ideje alatt az értékszállító táska zárt állapotú célba juttatásáért. Felelősségük addig tart, amíg a pénz a pénztárban vagy pénzintézeti pénztárban át nem adták, és ott a pénztárkezelő át nem vette.

4.4.2. A pénzszállítás szabályai

4.4.5. Pénzszállítás külön pénzszállító szervezet útján

A pénzösszegnek a pénztárba való szállításánál, illetve a pénztárakból pénzintézethez történő beszállításánál előírt kötelező kíséret, amennyiben nem pénzintézet szolgáltatását veszik igénybe az alábbiak szerint történhet:

A Rail Cargo Hungaria Zrt. köteles szerződést kötni a 2.000.000,-Ft-ot meghaladó készpénz szállítására referenciával rendelkező szervezettel.

A készpénzszállítások alapvető biztonsági feltételei a következők, melyeket mindenkinek maradéktalanul be kell tartania: • Tárgyi feltétel a pénzszállító táska • 100.000,-Ft-ig 1 fő • 100.000,-Ft-500.000,-Ft –ig 2fő • 500.000,-Ft-2.000.000,-Ft-ig 3 fő vagy 2 fő ha az egyik fegyveres • 2.000.000,-Ft felett csak erre kiképzett pénzszállító szervezet szállíthat • 500.000.Ft feletti összeget csak riasztójelzést adó és/vagy a pénzt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával, illetve 500.000,-Ft feletti összeget ezen túlmenően csak gépkocsival szabad szállítani. A fent felsoroltak kategóriák minimum követelményeknek tekintendők, kisebb összeget is lehet magasabb biztonsági feltételek mellett szállítani.

A szerződésnek kötelezően tartalmaznia kell az általános részeken túl a következőket: – igazolni kell, hogy a pénz szállítását vállaló szervezet a Magyar Biztosítók szövetsége biztosítási szabályzatában előírt összeghatártól függő feltételekkel rendelkezik, – az átadás-átvételi eljárás menetét, – a pénzes láda, vagy fémzár sérülése esetén követendő eljárást, – garanciavállalást a pénzszállításra, – a pénzszállító rendelkezzen felelősségbiztosítással, melyet rendszeresen ellenőrizni köteles a Treasury vezető, TÜK vezető (vagy az általa megbízott helyi vezető). 4.5. Készpénz kezelése a pénztárban A pénztárkezelő a pénztárban lévő pénzeket a címletenkénti elkülönítésre alkalmas pénztárolóban köteles tartani. Legalább pénztári zárlatkor minden 100 db azonos címletű bankjegyből bankjegycsomagot kell készíteni. A pénztárban letéteket (egyéb összegeket, értékeket) kizárólagosan a pénztárat felügyelő Treasury vezető, TÜK vezető (vagy az általa megbízott helyi vezető) írásbeli engedélyével lehet őrizni.

4.4.3. A pénzszállítás lebonyolítása A pénzszállító táskára a pénz felvételével, szállításával megbízott dolgozó köteles gondosan felügyelni az egész szállítás tartama alatt. A pénz szállítása akkor fejeződik be, amikor – a pénzintézettől, felvett pénzellátmányt a pénztárban elhelyezi, illetve a pénzintézethez beszállított pénzt ott befizeti; – a 300.000 Ft-on felüli összegnek a pénztárban történő elhelyezésénél a pénztárellenőrnek is jelen kell lennie. Treasury vezető, TÜK vezető (vagy az általa megbízott helyi vezető) köteles gondoskodni arról, hogy a

4.6. A készpénz kezelésével kapcsolatos munkakörök 4.6.1. A pénztárkezelő megbízásának feltételei Pénztárkezelői feladatkör ellátására kizárólagosan erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező, büntetlen előéletű személyt kell alkalmazni. Az erkölcsi bizonyítvány be37

Értesítő


szerzésének költségei újfelvételes munkavállaló esetén a munkavállalót, míg a korábban más munkakörben foglalkoztatott Rail Cargo Hungaria Zrt. munkavállaló esetén a munkáltatót terheli. Nem lehet pénztárkezelő, sem helyettes pénztárkezelő olyan dolgozó, akinek munkaköre a pénztárkezelői munkakörrel összeférhetetlen (pl. utalványozási, vagy ellenőrzési joggal megbízott dolgozók, bankszámla felett rendelkezésre jogosultak, bérszámfejtéssel, munkautalványozással foglalkozó dolgozók, stb). A pénztárkezelőt forint és valuta pénztár kezelésével lehet megbízni.

lam kezelt…………………… pénztárért, amelyet a………………. sz. jegyzőkönyv értelmében átvettem, amennyiben hiány mutatkozik, azért teljes anyagi felelősséggel tartozom, illetve a pénztárkulcsokat és másodkulcsokat a pénztári utasításnak megfelelően leellenőriztem. Kötelezően kijelentem, hogy a megőrzési felelősségre vonatkozó jogszabályokat és azok magyarázata tárgyában kiadott belső utasítást olvastam, így azok tartalmát ismerem.” A felelősség vállalást két tanú előtt kell aláírnia a pénztárkezelőnek. Két vagy több személy egyidejűleg a pénztárat nem kezelheti. Megfelelő pénztárkezelő kijelöléséért, oktatásáért, vizsgáztatásáért, valamint ezek elmulasztásával közvetlenül okozati összefüggésbe hozható kárért a munkáltatói jogkör gyakorlója anyagilag, munkajogilag és büntetőjogilag felelős. A Treasury vezető, TÜK vezető (vagy az általa megbízott helyi vezető) köteles gondoskodni a pénztárkezelő tevékenységének folyamatos ellenőrzéséről, valamint a pénztár működéséhez szükséges bizonylatok beszerzésének megszervezéséről és azok pénztárhoz történő eljuttatásáról.

A pénztárkezelő megbízását a feladatot ellátó dolgozóval írásban kell közölni, a következő szöveggel „Megbízom………………………………./név)..…… …………………………….. (szolg. cím) dolgozót a Rail Cargo Hungaria Zrt. ………………………………………….……… -nél a …………… ……… pénztárkezelői teendők egy személyben, teljes anyagi, munkajogi és büntetőjogi felelősséggel történő ellátásával.” A pénztárkezelő megbízásával egyidejűleg a pénztárkezelő helyettesét is ki kell jelölni, hogy a pénztárkezelő akadályoztatása esetén a pénztári szolgáltatás ellátásában fennakadás ne következzen be. Helyettesítés esetén a 4.8. pontban leírt pénztárátadást el kell végezni.

4.6.2. A pénztárkezelő feladatai – a Rail Cargo Hungaria Zrt. készpénz és értékpapír forgalmának lebonyolítása, átveszi a készpénzt és az egyéb értékeket elismeri és kezeli azokat, illetve biztosítja a befizetés lehetőségét, a kifizetésekhez szükséges készpénzt tárolja, megőrzi és anyagilag is felel a reá bízott készpénzért és egyéb értékekért. – a készpénz szükséglet felmérése, – a készpénz igénylése, a pénzintézet által előírt nyomtatvány kitöltése, – a készpénz átvétele, melyről bevételi pénztárbizonylatot készít, a pénztárban tartott készpénz szabályszerű kezelése és megőrzése, – szabályosan kiállított, utalványozott és a pénztárellenőr által záradékolt kiadási pénztárbizonylat alapján a készpénz kifizetése. A kifizetést ténylegesen csak a pénz átvételére jelentkező személyazonosságának megállapítása és a pénz átvételét igazoló aláírás megtörténte után szabad végrehajtani. – a pénztári órák befejeztével pénztári zárlat készítése, – gondoskodik a pénztár működéséhez szükséges nyomtatványokról, – pénztárral kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások vezetése, a bizonylati fegyelem betartása, – a pénztári bevételi és kiadási bizonylatok kiállítása előtt az alapbizonylatok alaki felülvizsgálata. A pénztárkezelő a bizonylatok alaki felülvizsgálata során köteles megvizsgálni, hogy a kifizetés alapjául szolgáló bizonylatokon a szükséges feljegyzések és a kifizetést engedélyező (utalványozó) aláírása szerepel-e.

A pénztárkezelő felelős: – a pénztárnál kiegyenlített követelések beszedéséért és tartozások kiegyenlítéséért, – a rábízott pénzek és értékek szabályszerű kezeléséért és azok meghatározott időben történő leszámolásáért, – a tevékenysége ellátását szabályozó utasítások ismeretéért, – a pénztárban elhelyezett értékek és szigorú számadású nyomtatványok tárolása, kezelése, a pénzügyi és bizonylati fegyelem betartásával, – a vagyonvédelmi és adatvédelmi előírások betartása. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő. A pénztárkezelő munkakörének elfoglalásakor írásbeli nyilatkozatban köteles tudomásul venni felelősség vállalását a következő szöveggel: „ A l u l í r o t t …………………………………………… (név)…………………………………………. (lakcím), mint a Rail Cargo Hungaria Zrt.…..…………..………………….. pénztárának kezelője kötelezően tudomásul veszem, hogy az általam átvett …………… …….. pénztárért a Munka Törvénykönyve 169. §-ában meghatározott teljes anyagi felelősségi rendszer van érvényben. Ez azt jelenti, hogy a rám, mint pénztárkezelőre bízott, álta38

Értesítő


A pénztárba csak érvényes bankjegyeket és pénzérméket szabad bevételezni. A bevételezésre kerülő bankjegy hamisítatlanságának ellenőrzésére alkalmas berendezések és pénzszámoló berendezések alkalmazása napi 100.000,Ft-nál magasabb készpénzforgalmat bonyolító pénztárak esetén kötelező, de a kisebb forgalmú pénztárak esetében is ajánlott.

a felhasználó dolgozó nevét, valamint a teljes kezdőés végződő sorszámot, vízszintes soraiban fel kell tüntetni a bizonylatok sorszámát. Az ellenőrző táblán a pénztárellenőr a napi jelentések felülvizsgálatakor köteles a felhasznált kiadási pénztárbizonylat sorszámát a megfelelő ellenőrző táblán áthúzni. A rontott bizonylatok sorszámát ezen kívül „R” betűvel is át kell írni. Ennek érdekében a tömböket használó dolgozók a rontott bizonylatról kötelesek a pénztárellenőrt haladéktalanul értesíteni. A rontott bizonylat a tömbben marad. Az ellenőrző táblát az utolsó sorszám áthúzásakor köteles a pénztárellenőr aláírni és az utolsó pénztárbizonylat elszámolási napját a táblára feljegyezni. Ha az ellenőrző táblán valamely tétel az utolsó bizonylat elszámolási napjáig sem kerül elszámolásra, köteles a pénztárellenőr a hiányzó bizonylat felkutatása érdekében a szükséges intézkedést megtenni, illetve ennek eredménytelensége esetén a, TÜK vezető (vagy az általa megbízott helyi vezető) részére jelentést tenni. Ezen feladat ellátását bizonyító ellenőrző táblát a betelt bizonylattömb mellett kell irattározni és megőrizni. A pénztárellenőr az általa ellenőrzött bizonylatokat, okmányokat, számadásokat kézjegyével és keltezéssel ellátni köteles. Rail Cargo Hungaria Zrt. központjában lévő pénztárellenőrre az SAP rendszerben előállított bizonylatok miatt a fenti ellenőrzési forma nem vonatkozik.

4.6.3. A pénztárellenőr feladatköre A pénztár részére utalványozási jogkörrel rendelkező dolgozó, illetve a pénztárkezelő pénztárellenőri feladatok ellátásával nem bízható meg. A pénztárellenőr feladata kifizetés előtt a bizonylatok alaki és tartalmi ellenőrzése. A pénztárellenőr a bizonylatokat alaki szempontból a bizonylat javítás általános szabályai és az alábbiak szerint köteles megvizsgálni: – pénztári be- és kifizetések bizonylatolására a megfelelő nyomtatványt használták-e. – szerepelnek-e a bizonylaton a szükséges aláírások. – a bizonylatot előírásszerűen állították-e ki, nincsenek-e rajta törlések és szabálytalan javítások. A pénztárellenőr a bizonylatok tartalmi ellenőrzése során vizsgálni köteles, hogy: – a bizonylatot az illetékes szerv, illetve személy állította-e ki, – a bizonylathoz valamennyi mellékletet, okmányt csatolták-e, – a bizonylatok tartalmazzák-e a teljesítések igazolását, – a pénztárbizonylat és az alapbizonylat adatai megegyeznek-e, – szabályszerű-e a bizonylat utalványozása.

4.6.4. Utalványozási jogkör A Rail Cargo Hungaria Zrt. utalványozási rendjét a Kontrolling és Pénzügy igazgató határozza meg a Rail Cargo Hungaria Zrt. szabályzatának figyelembevételével. Az utalványozási rendnek tartalmaznia kell munkakörönként felsorolva az utalványozási jogosultság körét és az összeghatárokat. A Treasury szervezeti egységnek az utalványozásra felhatalmazott személyekről naprakész nyilvántartást kell vezetni. A pénzügyi bizonylatok utalványozóiról a pénztárban aláírás mintának kell rendelkezésre állnia.

A pénztárellenőr feladata pénztárzárás után a „Pénztárjelentés” helyességének és a kimutatott pénzkészlet meglétének utólagos ellenőrzése. Ennek során ellenőrizni kell azt is, hogy a „Pénztárjelentés”-re felvezetett tételekre vonatkozóan megvannak-e a pénztári bizonylatok és alapbizonylatok. TÜK-ön lévő pénztárellenőrök feladatai közé tartoznak az alábbiak:

4.7. Pénztári zárlat és annak ellenőrzése A pénztár kezelője a pénztári órák befejeztével pénztári zárlatot köteles készíteni, melyet a pénztárellenőr ellenőriz.

A „Pénztárjelentés” rontott oldalait érvényteleníteni kell, melyek a tömbben maradnak. A bevételi- és kiadási pénztárbizonylatok folyamatos és hiánytalan felhasználását a pénztárellenőr a pénztárjelentések alapján ellenőrizni köteles. Ennek érdekében a pénztárellenőr ellenőrző táblát köteles vezetni. Minden ellenőrző tábla felső részén fel kell tüntetni a használatba vett bizonylat tömbnek az évi sorszámát,

Ez alkalommal – meg kell állapítani – címletenkénti részletezésben – a pénztárban lévő készpénzállományt és azt fel kell vezetni a pénztárjelentésbe, – a pénztárjelentés alapján meg kell állapítani a bevételek és kiadások napi összegét, majd – az elő39

Értesítő


ző napi záró készpénzállomány figyelembe vételével – a pénztár feljegyzései szerinti napi záró egyenleget, – a pénztárjelentés szerint megállapított egyenleget egyeztetni kell a valóságos készpénzállománnyal, – az egyeztetés során mutatkozó esetleges eltérések okát még a megállapítás napján fel kell deríteni, illetve ha ez nem vezet eredményre, az eltérést rendezni kell. Az eltérés rendezéséről a pénztárellenőr által is aláírt jegyzőkönyvet kell felvenni két példányban, melyet a felülvizsgáló pénzügyi szervhez a pénztárjelentés mellékleteként meg kell küldeni. A jegyzőkönyv szerinti többletet a pénztárba be kell vételezni bevételi pénztárbizonylattal, melyet át kell vezetni a pénztárjelentésen.

olyan esetben, ha az azonos kód használatára jogosult(ak) személyében változás következik be. A pénztár átadásánál az átadónak, az átvevőnek és a pénztárellenőrnek jelen kell lennie. Ha az átadásnál az átadó betegség vagy egyéb ok miatt nem tud jelen lenni, az átadó helyett közvetlen felettesének kell jelen lennie, legalább egy tanúnak, és ha a pénztárkezelő igényt tart rá, hozzátartozója is jelen lehet, illetve a pénztárkezelő halála esetén kötelező írásban meghívni a hozzátartozót. A pénztári zárlatról, valamint az átadásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az átadónak (vagy helyette hivatalból jelen lévőnek), az átvevőnek, a pénztárellenőrnek és a jelen lévő személyeknek alá kell írniuk. A jegyzőkönyvet a pénztárjelentés mellékletének kell tekinteni. A végleges pénztárátadás lebonyolításáért felelősség a Treasury vezetőt, TÜK vezetőt (vagy az általa megbízott helyi vezetőt) terheli.

Hiány esetén az összeg jegyzőkönyvben történő rögzítése mellett – szándékosság esetén a.) munkajogi felelősségre vonást kell kezdeményezni, illetve b.) hűtlen kezelés miatt szabálysértési vagy büntető eljárást kell kezdeményezni. – nem szándékos elkövetés esetén a pénztárkezelő a hiány összegét azonnal készpénzzel rendezni, vagy a hiányzó összegről a pénztárellenőr kiadási pénztárbizonylatot állít ki a pénztárkezelő nevére, azt az utalványozásra jogosult dolgozóval utalványoztatja. A kiadási pénztárbizonylatot a pénztárkezelőnek, mint felvevőnek alá kell írnia. Amennyiben a pénztárkezelő munkabéréből le kell vonni az összeget, a bérszámfejtés tudomására kell hozni. Szintén pénztári zárlatot kell készíteni minden év utolsó munkanapján is a Leltározási Utasításnak megfelelően.

4.9. A pénztári bizonylat – nyomtatványok A rontott bizonylatokat áthúzással érvényteleníteni kell, illetve rá kell írni a „Rontott” megjegyzést és mindegyik példánya a tömbben marad. 4.9.1. Bevételi pénztárbizonylat B.318-102/A/V.r. sz. Területi Üzemeltetési Központok által üzemeltetett pénztárakban használt Minden egyes befizetendő összegről a pénztárkezelő hárompéldányú bevételi pénztárbizonylatot köteles kiállítani: – első példány a könyvelési példány, a „Pénztárjelentés” melléklete, – a második példány a befizető nyugtája, – a harmadik példány a tömbben marad (tőpéldány)

4.8. Pénztárátadás

Rail Cargo Hungaria Zrt. központjában működő pénztárak esetében a bevételi pénztárbizonylat az SAP által zárt rendszerben előállított folyamatos sorszámozott bizonylat

Ha a pénztárkezelőt bármilyen okból helyettesíteni kell, vagy a pénztárkezelő munkakörből végleg távozik, pénztári zárlatot kell készíteni. A pénztári zárlat alkalmával a pénztári nyilvántartásokat le kell zárni. A pénztári zárlat után a helyettesítendő, illetve távozó személy által kezelt készpénzt és értékeket, továbbá bizonylatokat és nyilvántartásokat a helyettesnek, illetve az új pénztárkezelőnek át kell adni, aki az átvétel alkalmával az elszámolások helyességéről meggyőződni köteles. A pénztárátadásnál ellenőrizni kell a pénztári másodkulcsokat tartalmazó lezárt borítékot is. Végleges pénztárátadásnál (amikor ismételt átadásnál nem az eredeti pénztárkezelő veszi át) ki kell próbálni a kulcsokat és az új pénztárkezelő által kell lezárni a másodkulcsokat tartalmazó borítékot. Ennek elmaradásáért az új pénztárkezelő a felelős. Pénztárátadásnál a riasztót át kell kódoltatni minden

Minden egyes befizetendő összegről a két példány készül: – első eredeti példány a könyvelési példány – második példány a befizető nyugtája 4.9.2. Kiadási pénztárbizonylat E.V.B.318-103/V Területi Üzemeltetési Központok által üzemeltetett pénztárakban használt A kifizetésről kétpéldányú kiadási pénztárbizonylat készül: – első példány a könyvelés példánya, a „Pénztárjelentés” melléklete, – második példány a tömbben marad (tőpéldány). 40

Értesítő


Rail Cargo Hungaria Zrt. központjában működő pénztárak esetében a kiadási pénztárbizonylat az SAP által zárt rendszerben előállított folyamatos sorszámozott bizonylat.

4.9.4. Készpénzfelvételi utalvány A készpénzfelvételi utalvány a házipénztár pénzellátása céljából (a pénzintézet által rendelkezésre bocsátott bizonylat) a pénzintézet által vezetett számláról történő összegek felvételére szolgál. Egy példányban és mindennemű javítás nélkül kell kiállítani, a pénzintézet előírásai szerint.

Minden egyes kifizetendő összegről a kétpéldányú kiadási bizonylat készül: – első eredeti példány a könyvelési példány – második a pénzt felvevő példánya A pénztári kifizetések csak bizonylat alapján eszközölhetőek. A kiadási pénztárbizonylat az erre feljogosított dolgozók által a pénztárhoz intézett, meghatározott ös�szeg kifizetésére vonatkozó rendelkezés.

4.9.5. Bizonylatok nyomtatványok kezelése Valamennyi pénztári bizonylat-nyomtatvány szigorú számadású nyomtatvány. A beszerzés központilag történik, a Treasury végzi a nyilvántartás vezetését és gondoskodik a TÜK pénztárak részére történő kiadásról. A beszerzést a pénztár kezelésével és ellenőrzésével megbízott dolgozók nem végezhetik.

A kiadási pénztárbizonylat kellékei: – a kiadási pénztárbizonylat száma, – a fizetés engedélyezését tartalmazó ügyirat száma vagy a hozzácsatolt alapbizonylat – a pénztár megnevezése, amelynek a kifizetést teljesítenie kell, – az utalványozott összeg felvételére jogosított személy neve, jogi személy esetén megnevezése és címe, – a kifizetés jogcíme, – az utalványozott összeg számokkal és betűkkel kiírva, – a csatolt mellékletek darabszáma és megnevezése, – az elszámolási, könyvelési adatok, – a kiállító dolgozó aláírása, kiállítás kelte, bélyegzőlenyomat – az utalványozó dolgozó aláírása és az utalványozás kelte.

A beszerzett bizonylattömbökről az erre kijelölt dolgozó nyilvántartást köteles vezetni. A bizonylattömb fajtánként vezetett nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia: – utalványtömb évi sorszáma, – beszerzés kelte, – a tömb kezdő és végső sorszáma, – használatbavétel kelte, – felhasználó (szerv) megnevezése, – a felhasználásért felelős dolgozó neve, – az átvevő dolgozó olvasható névaláírása, – betelt tömb irattározásának kelte, – jegyzet.

4.9.3. Pénztárjelentés B.13-24 r.sz. Területi Üzemeltetési Központok által üzemeltetett pénztárakban használt

A nyilvántartásba minden utalvány tömböt külön sorba kell felvezetni. A nyilvántartást vezető dolgozó a beszerzett bizonylattömböket azonnal köteles nyilvántartásba venni, a tömböket sorszámmal ellátni és a fedőlapon hitelesíteni. A hitelesített tömböket az ezzel megbízott dolgozó köteles jól zárható helyen őrizni.

A pénztári be- és kifizetések elsődleges idősoros feljegyzésére, a záró pénzkészlet megállapítására a „Pénztárjelentés” nyomtatványt kell használni, melyet a TÜK vezetőnek (vagy az általa megbízott helyi vezetőnek) hitelesítenie kell.

A másolati bizonylatokat tartalmazó felhasznált tömböket a Rail Cargo Hungaria Zrt. Treasury szervezethez be kell küldeni. Új tömböket a nyilvántartást vezető dolgozó csak a beszolgáltatás után adhat ki.

A „Pénztárjelentés” két példányban készül: – az első példány mellékletekkel együtt a könyvelés példánya, – a második példány a tömbben marad (tőpéldány) A „Pénztárjelentés” számítógéppel is előállítható, de a szabványnak megfelelő rovatokat tartalmaznia kell.

4.10. Eljárás hamis pénz esetén A büntető feljelentések rendjére előírt szabályok szerint feljelentést kell tenni minden olyan esetben, amikor hamis pénz kerül a pénztárba.

Rail Cargo Hungaria Zrt. központjában működő pénztárak esetében az Időszaki Pénztárjelentés az SAP által zárt rendszerben előállított folyamatos sorszámozott bizonylat. Egy példányban készül ez a könyvelés példánya, amely a be és kifizetéseket tartalmazza idősorosan és a záró pénzkészlet megállapítására alkalmas.

4.10.1. Hamis pénz befizetésének kísérlete Ha valaki hamis pénzt kísérel meg befizetni a pénztárba, azt befizetésként elfogadni nem szabad, de azt a befizetőnek sem szabad visszaadni. 41

Értesítő

3. szám, Budapest, 2012. március 22. 7.0 MELLÉKLETEK

Ilyen esetben a visszatartott hamisítványról a fél részére elismervényt kell adni és – lehetőleg két tanú jelenlétében – jegyzőkönyvet kell felvenni az esetről. A jegyzőkönyvet a féllel lehetőség szerint alá kell íratni. A visszatartott hamisítványt a jegyzőkönyv másolatával együtt be kell küldeni a számlavezető pénzintézethez.

1. számú melléklet: A pénz és értéktárolók kialakítására és beépítésére vonatkozó főbb követelmények 2. számú melléklet: Valuta házipénztár pénzkezelésének szabályai Arnold Schiefer sk. Cief Financial Officer

4.10.2. Pénztári zárlatkor talált hamis pénz

1. számú melléklet A pénz és értéktárolók kialakítására és beépítésére vonatkozó főbb követelmények

Ha a pénztári zárlat alkalmával a megfelelő technikai eszközökkel és ismeretekkel rendelkező pénztárkezelő vagy a pénztárellenőr hamis pénzt talál, az annak megfelelő összeget a pénztárkezelő köteles azonnal megtéríteni, vagy a 4.10. pontban előírtak szerint kell eljárni. A hamis pénzről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek másolatát a hamis pénzzel együtt be kell szállítani a számlavezető pénzintézethez.

„A” fokozat esetén az egy vagy kétfalú lemezszekrény – legalább 2 mm falvastagságú legyen, – a zárszerkezet direkt, vagy kilincsmű reteszelésű legyen és a zárást egy vagy három irányba tegye lehetővé, – a kulcs a zár nyitott állapotában ne legyen kivehető a zárból, – a zárszerkezet fúrás elleni védelmét fúrásvédő lap biztosítsa, „B” fokozat esetén az egy vagy kétfalú lemezszekrény – valamint az ajtó összesített falvastagsága legalább 6 mm legyen, – más adatai pedig egyezzenek meg az „A” fokozatnál előírtakkal.

4.11. Pénztári felszólamlás A pénztártól történő távozás után semmiféle felszólamlást nem lehet figyelembe venni. Az erre vonatkozó figyelmeztetést a pénztárban jól látható helyen ki kell függeszteni. 4.12. Irattározás, selejtezés A pénztári nyilvántartásokat a Számviteli Törvénnyel összhangban a tárgyévet követő tízedik naptári év december 31-ig kell megőrizni.

„C” fokozat esetén az egy vagy kétfalú lemezszekrény – valamint az ajtó összesített falvastagsága legalább 6 mm legyen, – biztosítói minősítéssel rendelkezzen – a két fal között szerkezeti betontöltet, vagy megfelelő keménységű acéllap legyen, – a zárszerkezet direkt, vagy kilincsmű reteszelésű legyen és egy vagy három irányba zárjon, – a kulcs a zár nyitott állapotában ne legyen kivehető a zárból, – a zárszerkezet fúrás elleni védelmét fúrásvédő lap biztosítsa (minősített EU 00 fokozat),

5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1 Hivatkozások • 1/2011. (VIII.1.) CEO. sz. Chief Executive Officer utasítás a Rail Cargo Hungaria Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatáról. 5.2 Hatályon kívül helyezések:

„D” fokozat esetén az egy vagy kétfalú lemezszekrény – vaslemezeinek összesített vastagsága minimum 4,5 mm, az ajtólap pedig 8-12 mm legyen, – a két lemez közti távolság minimum 30 mm legyen és a két fal között betontöltetnek biztosítania kell az áttörés elleni védelmet, – a zár EU minősítésű legyen, – más adatai egyezzenek meg a „C” fokozatúval.

Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 21/2006. (V. 8.). VIG. Sz. elnök-vezérigazgatói utasítás a pénzkezelési szabályzatról hatályát veszti. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás kihirdetése napján lép hatályba és visszavonásig hatályos.

42

Értesítő


„E” fokozat (4.000.000,- Ft értékhatárig) az egy vagy kétfalú páncélszekrény – az értékhatárnak megfelelő roncsolásos minősítéssel rendelkezzen és a behatolással szemben az értékhatárra előírt ellenállás értéket elégítse ki – a zárszerkezet kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítsa a zárást egy, három vagy négy irányba, – a kulcs a zár nyitott állapotában ne legyen kivehető a zárból, – a zárszerkezet védelmét megfelelő keménységű fúrásvédő lap biztosítsa, – a zár EU minősítésű (minősített EU I fokozat) „A” kategóriába tartozó legyen.

lentésben, miután az indoklást a pénztárjelentésen a pénztáros bejegyezte. A valuta elszámolás szabályai, a pénztárjelentés vezetése A valuta házipénztárban tartott valuta árfolyamának meghatározása a Rail Cargo Hungaria Zrt. Számviteli politikájának mellékletét képező Értékelési Szabályzat szerint történik. Pénztárjelentés vezetése A be- és kifizetések összesítésére és a valuta elszámolás ellenőrzésére az SAP integrált rendszer által előállított „Időszaki pénztárjelentés” szolgál. A „Időszaki pénztárjelentés”-t valutanemenként kell vezetni. A pénztárbizonylatok és a pénztárjelentés vonatkozó szövegeinek és összegeinek meg kell egyeznie egymással. A pénztárkezelő köteles közvetlenül a valuta átvétele vagy kifizetése során az SAP integrált rendszerben bevételi, illetve a kiadási pénztárbizonylatot előállítani.

2.számú melléklet A valuta házipénztár pénzkezelésének szabályai A valuta házipénztár engedélyezése A valuta házipénztárból történik az ideiglenes külföldi kiküldetésre utazók valuta ellátmánnyal történő ellátása Valuta házipénztár kezelésével csak valuta pénztárosi vizsgával rendelkező munkavállaló bízható meg. A pénztár létesítését és keretösszegét, szükség esetén a keretösszeg emelését írásban kell kérni, melyet a Kontrolling és Pénzügyi igazgató engedélyez.

9/2012. (III. 22.) CFO sz. Chief Financial Officer utasítás a Rail Cargo Hungaria Zrt.-nél bankkártya igénylésről és használatról

A pénztár engedélyezése iránti igénylésben: – meg kell jelölni a pénztár indokolt keretösszegét, – fel kell tüntetni a tervezett átlagos napi kiadási forgalmat, – mellékelni kell a pénztárat felügyelő vezető arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a pénztár az Utasításban előírt tárgyi és személyi feltételeknek maradéktalanul megfelel. A pénztár engedélyezéséről, keretösszegéről, illetve a keretösszeg emeléséről a Kontrolling és Pénzügy igazgató az igénylő szervezetet írásban értesíti.

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A Rail Cargo Hungaria Zrt., vezető tisztségviselői, munkavállalói részére nyújtott bankkártya igénylésének és használatának szabályozása. 2.0 HATÁLYOSSÁG ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás személyi hatálya Az utasítás hatálya a Rail Cargo Hungaria Zrt. bankkártya használatára jogosult vezető tisztségviselőire és munkavállalóira terjed ki.

A pénztár pénzellátása A pénzintézetnél vezetett deviza bankszámla terhére a valuta felvétele kifizetési bizonylattal történik. A pénztárba visszafizetett valuta összege a pénzári kiadások fedezetére felhasználható.

2.2. Az utasítás időbeli hatálya Jelen utasítás kihirdetésével lép hatályba, és visszavonásig hatályos.

Pénztárkeret

2.2. Felelősség

Indokolt esetben szükség lehet arra, hogy a zárlat után az engedélyezett keretet meghaladóan maradjon valuta a pénztárban. Ez csak abban az esetben lehetséges, ha a pénztár biztonsági előírásai ezt lehetővé teszik. A keretösszeget meghaladó záró valuta készletet a Treasury vezető írásban engedélyezi a pénztárje-

Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Rail Cargo Hungaria Zrt. Treasury vezetője felelős.

43

Értesítő


3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA

aláírni, melyből egy példány a munkavállalót, egy a munkáltatót illeti meg, a harmadik példány a Treasury szervezetnél marad.

3.1. Bankkártya fogalmának meghatározása A bankkártya készpénzkímélő fizetési eszköz, amellyel a kártyabirtokos vásárolhat, fizethet, szolgáltatást vehet igénybe, valamint igénye szerint készpénzt is felvehet bankfiókban, illetve emblémával (VISA, vagy Master-Card) ellátott bankjegykiadó automatából (ATM). Ez a bankkártya a kártyafedezeti bankszámla egyenlegének erejéig használható fel. A kártyafedezeti bankszámla a vállalat elszámolási számlájának egyik alszámlájaként működik, mely lehetőséget teremt arra, hogy e számlához kapcsolódó kártyabirtokosok által igényelt összeg felhasználható legyen.

4.2. Engedélyezett felhasználások köre A Rail Cargo Hungaria Zrt.-nél a bankkártyák hivatalos célú belföldi és külföldi felhasználása esetén az alábbi fizetések teljesíthetők: • szállodaköltség • repülőjegy/vasúti jegy vétel • üzleti reprezentáció • üzemanyag vásárlás • felmerülő transzfer költsége • autópályadíj • részvételi díj konferencián • anyagbeszerzés • folyamatos működéshez szükséges kiadások

3.2. Kártyabirtokos A Rail Cargo Hungaria Zrt. bankkártyával rendelkező vezető tisztségviselői, munkavállalói.

A Rail Cargo Hungaria Zrt.-nél külföldi kártyahasználat esetén a 20/2011. (II. 25.) VIG. Sz. elnök-vezérigazgatói utasítás a közös RCA-RCH projektekben valamint a tulajdonosi kapcsolattartás folyamatában munkát végző Rail Cargo Hungaria Zrt. munkavállalói külföldi kiküldetésének szabályozásáról című és a 6/2011. (XI. 3.) CFO sz. Cief Financial Officer utasítás az Ausztria területére átlépő, és ott munkát végző mozdonyvezetők külföldi kiküldetésének szabályozásáról című utasítások szabályozzák az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők devizaellátmányának elszámolását.

3.3. Kártyát kibocsátó bank A Rail Cargo Hungaria Zrt. kártyafedezeti számláit vezető bank. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Jogosultak köre A Rail Cargo Hungaria Zrt.-nél bankkártya használatra jogosultak köre: • igazgatóság elnöke CEO BUSINESS GOLD • igazgatósági tag BUSINESS GOLD • igazgatók BUSINESS GOLD • beszerzés vezető BUSINESS GOLD • TÜK vezetők BUSINESS GOLD • TÜK területén dolgozó munkavállalók MAESTRO MASTERCARD BUSINESS • mozdonyvezető II. MAESTRO MASTERCARD BUSINESS

Bankkártya használati jogára, ellenőrzésére, felhasználás jogcímeire vonatkozó helyi szabályozást a TÜK vezetők saját hatáskörben kötelesek elkészíteni, amelyről másolatot a Rail Cargo Hungaria Zrt. Treasury szervezetéhez be kell küldeni. Bankkártya magáncélú felhasználása nem megengedett. 4.3. Limitek meghatározása

A fent említett Igazgatóság Elnökén és a felsővezetőkön kívül a Rail Cargo Hungaria Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzata alapján az Igazgatóság Elnöke CEO, illetve a CFO közvetlen irányítása alá tartozó szervezetek tekintetében bankkártya elsősorban a Kontrolling és Pénzügy igazgató valamint az Igazgatóság Elnöke CEO engedélyével igényelhető.

Kártyatípusonként az igénybe vehető napi, illetve heti limiteket az 1. számú melléklet „A kártyát kibocsátó bank kondíciós listája bankkártya használathoz, jogi személyek részére” tartalmazza. Az itt megadott limitektől előreláthatóan nagyobb felhasználási igény esetén 500.000 Ft értékhatárig 2 hét időtartamra a kártyát kibocsátó banknak megküldött, cégszerűen aláírt kérelemmel el lehet térni. Az igényt a Rail Cargo Hungaria Zrt. a Treasury szervezetnek kell jelezni.

A névre szólóan kiosztott bankkártyákról a Rail Cargo Hungaria Zrt. Treasury szervezet nyilvántartást vezet.

A konkrét napi, illetve heti limitek meghatározásában a Rail Cargo Hungaria Zrt. Kontrolling és Pénzügy Igazgatója illetékes. Kártyahasználatot a Rail Cargo Hungaria Zrt. Szer-

Kártyabirtokosoknak 4. sz. mellékletben szereplő munkajogi felelősség elfogadását kifejező nyilatkozatot kell tenniük. A nyilatkozatot három példányban kell 44

Értesítő


vezeti és Működési Szabályzata és annak mellékletét képező DHL-ben meghatározott értékhatárok betartásával kell engedélyezni.

A Kártyabirtokosnak az általa igénybevett szolgáltatásról számlát kell kérnie a kártyát elfogadó helytől és azt a fizetés bizonylatával együtt kell megőriznie. A számlának a Rail Cargo Hungaria Zrt. (1133 Budapest Váci út 92) kell szólnia.

4.4. Kártya igénylése A bankkártya igénylőnek a 2. számú mellékletben szereplő „bankkártya igénylő lapot” értelemszerűen ki kell tölteni, és az igénylő aláírásával kell ellátni. Az aktuális kártya igényről előzetesen a Rail Cargo Hungaria Zrt. Kontrolling és Pénzügy Igazgatójával kell egyeztetni. Az igénylést ügyiratba helyezve meg kell küldeni a Kontrolling és Pénzügy Igazgató részére, aki előterjeszti jóváhagyásra az igazgatóság elnökének (CEO). Aláírás után a Treasury szervezet az igénylőlapot továbbítja a kártyát kibocsátó bank felé. A kártya elkészültéről a Kártyát kibocsátó bank a Treasury szervezetet tájékoztatja. 2. sz. mellékletben a nyomtatvány minta csak az igénylési folyamat bemutatása céljából szerepel.

4.6. Kártya elvesztése, megrongálódása, ellopása A kártya elvesztése, megrongálódása, ellopása esetén a Kártyabirtokos köteles a Kártyát kibocsátó banknak a bejelentést azonnal megtenni. A bejelentéshez szükséges adatok: a kártya száma, lejárata és a kártyafedezeti bankszámla száma. Ha a bejelentő ezeket az adatokat nem tudja, akkor a pénzintézet Tele bankár szolgálatának munkatársai a Kártyabirtokos egyéb azonosító adatai segítségével intézkednek a kártya letiltásáról. A kártya letiltásáról a Kártyabirtokos nevében bárki intézkedhet. Az ellopott/elveszett bankkártya helyett a bank, kérésre új kártyát bocsát rendelkezésre. Az elveszett vagy ellopottnak bejelentett kártyát, annak megtalálása esetén sem lehet újra használni. A kártya elvesztését, ellopását be kell jelenteni telefonon vagy telefaxon: Személyesen a bankkártyát kibocsátó banknál bankfiókjaiban az üzleti órák alatt. A bankkártyát kibocsátó bank Tele bankár szolgálatán a hét bármely napján, a nap bármely szakában.

4.5. Kártya használata A VISA kártya a VISA emblémával, MasterCard kártya a MasterCard emblémával kijelölt belföldi és külföldi elfogadóhelyeken áruk és szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére alkalmas. Vásárláskor, illetve szolgáltatás igénybevételekor a kereskedő minden esetben elkéri a bankkártyát. A bankkártya elfogadása, a fizetés engedélyezése, illetve a kártyabizonylat kiállítása kétféle módon történhet, hagyományos papíralapú vagy elektronikus módszerrel. Hagyományos esetben mechanikus készülék alkalmazásával kártyájáról lenyomatot készítenek, így a kártyán látható adatok egy hárompéldányos bizonylatra kerülnek. Ez az eljárás csak a dombornyomott bankkártyák esetén alkalmazható. A bizonylaton feltüntetik az elfogadóhely nevét, a vásárlás napját és az áru vagy szolgáltatás kártyával fizetett ellenértékét. Elektronikus elfogadás esetén, a mágnes csíkon, chip-en kódolt adatokat POS terminál segítségével olvassák le, ekkor a kártyabizonylatot a terminál állítja elő. Egyes POS terminállal felszerelt kereskedelmi elfogadóhelyen a terminál típusától függően kérhetik a POS terminálhoz csatlakozó számbillentyűzeten, a PIN- kód beírását. Ügyelni kell arra, hogy a megadott PIN- kódot illetéktelen személy ne láthassa. A bizonylaton szereplő adatok valódiságát a Kártyabirtokos aláírásával igazolja, majd a Kártyabirtokosnak átadásra kerül a bizonylat egy példánya. Ezt meg kell őrizni, és a 3. sz. mellékletben szereplő elszámoláshoz csatolni kell. Így a bank által küldött számlakivonat és a bizonylat utólagos összevetésével ellenőrizhető, hogy a számla valóban a Kártyabirtokos által jóváhagyott összeggel került-e megterhelésre.

UniCredit BankTelefon: (06-40) 50-40-50 (36-1) 325-3200 A kártya elvesztésével, ellopásával, illetve megrongálódásával kapcsolatos bejelentés elmulasztásából eredő kár a kártyabirtokost terheli. A kártya ellopását vagy elvesztését a banki bejelentés után a Rail Cargo Hungaria Zrt. Treasury szervezetnél is jelezni kell: telefon: +36 1 512-7611; 512-7612. 4.7. Kártya visszavonása Kártya visszavonásra kerül vezetői döntés, munkakör megváltozása illetve munkaviszony megszűnése esetén. Ilyenkor a Kártyabirtokos köteles külön felszólítás nélkül kártyáját átvételi elismervény ellenében a Rail Cargo Hungaria Zrt. Treasury szervezetének átadni. A kártya érvénytelenítése után annak a Kártyát kibocsátó bankhoz történő megküldéséről a Rail Cargo Hungaria Zrt. Treasury szervezete intézkedik.

45

Értesítő


4.8. Egyéb tudnivalók

minden Kártyabirtokosnak elszámolást kell vezetni. Az elkészített elszámolás eredeti, a Kártyabirtokos által aláírt példányát és a csatolt számlákat, tárgyhónapot követő 3. munkanapjáig el kell küldeni a Rail Cargo Hungaria Zrt. Treasury szervezete részére. A Rail Cargo Hungaria Zrt. Treasury szervezete az elszámolást ös�szeveti a bankkivonattal, ellenőrzi a használatot. A számlákat a Rail Cargo Hungaria Zrt. Treasury szervezete a beérkezéstől számított 2 munkanapon belül átadja a Rail Cargo Hungaria Zrt. Főkönyvelősége részére. Az elszámolás másolatát a Kártyabirtokos köteles 8 évig megőrizni.

A kártya érvényessége: A kártya az előlapján feltüntetett lejárati hónap utolsó napjáig használható. A kártya megújítása: A bankkártyát a Kártyát kibocsátó bank automatikusan megújítja, és erről levélben értesíti a Kártyabirtokost és a Treasury szervezetet. Személyi adatok változása: amennyiben a Kártyabirtokos személyi adata megváltozott, ezt írásban jeleznie kell a Treasury szervezetnek. A megváltozott személyi igazolványról vagy lakcím változás esetén a lakcímkártyáról egy másolatot kell küldeni, amit a Treasury szervezet továbbít a bank felé.

4.9.1. b) Készpénzfelvétel elszámolása maradvány esetén

4.9. Kártya használata esetén felmerült pénzmozgások elszámolása

Amennyiben a készpénzben felvett összeg és az igazolt számlák összege között eltérés keletkezik, akkor a követendő eljárás:

A kártyahasználat során kért és kapott számlának a Számviteli törvény előírásainak megfelelő adatokat kell tartalmaznia. A pénzmozgás bizonylataként a Rail Cargo Hungaria Zrt. a nevére és címére kiállított számlát fogadja el. A Kártyabirtokos a bankkártya használata során megkapott bizonylatokat, számlákat havonta, a tárgyhónapot követő 3. munkanapjáig köteles megküldeni a Rail Cargo Hungaria Zrt. Treasury szervezete részére, aki azt összeveti a bankszámla kivonat adataival és átadja a Rail Cargo Hungaria Zrt. Főkönyvelősége részére. Elszámolás mintája 3. sz. mellékletben.

A.) A Rail Cargo Hungaria Zrt. székházában dolgozó Kártyabirtokosok esetén a maradvány összeg befizetése készpénzben Rail Cargo Hungaria Zrt. Váci út 92. szám alatt lévő házipénztárban történik. Befizetéseket az utasítás 4.9.2. a) pontban megjelölt elszámolás elkészítésének határidejét követő első munkanapig kell teljesíteni. B.) Vidéken dolgozó Kártyabirtokosoknál havonta a hónap utolsó naptári napja után maximum 2.000 Ft értékben maradhat készpénz. A 2000 Ft feletti készpénzt postai utalványon vagy személyesen az UniCredit bankfiókjaiban a Rail Cargo Hungaria Zrt. 1091800100000024-91140036 számú bankszámlaszámlájára be kell fizetni. Az elszámolást 4.9.2. a) pont alapján kell elkészíteni. A postautalvány közlemény rovatában valamint a személyes befizetés során fel kell tüntetni az időszakot, a Kártyabirtokos nevét és a kártya számának utolsó 4 értékét.

A Kártyát kibocsátó bank kártyahasználat esetén bankszámlakivonatot küld, melyet a Rail Cargo Hungaria Zrt. Treasury szervezete kap meg. A számlakivonaton szereplő összeg felhasználását igazoló számlák alapján, a Rail Cargo Hungaria Zrt. Főkönyvelősége kontírozza és lekönyveli azt a megfelelő költséghelyre. 4.9.1. Eljárás készpénzfelvétel esetén Készpénzt felvenni csak valós realizálódó költségekre lehet.

Év végén (december 31) a Kártyabirtokosnál készpénz nem maradhat.

A Rail Cargo Hungaria Zrt.-nél a bankkártya használat során a kártyával történő fizetést kell előnyben részesíteni. Kártyával történő készpénzfelvétel esetén az UniCredit Bank Zrt. által üzemeltett ATM (készpénzfelvételi) automatákat kell használni. Az 1. számú mellékletben megtalálhatóak a bankkártyát kibocsátó bank ATM automatáinak és más bankok ATM automatáinak a tranzakciós díjai.

5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. Hivatkozások • 20/2011. (II. 25.) VIG. Sz. elnök-vezérigazgatói utasítás a közös RCA-RCH projektekben valamint a tulajdonosi kapcsolattartás folyamatában munkát végző Rail Cargo Hungaria Zrt. munkavállalói külföldi kiküldetésének szabályozásáról. • 6/2011. (XI. 3.) CFO sz. Cief Financial Officer utasítás az Ausztria területére átlépő, és ott munkát végző mozdonyvezetők külföldi kiküldetésének szabályozásáról.

4.9.1. a) Készpénzfelvétel elszámolása maradvány nélkül Az elszámolás készpénzfizetési számlák alapján történik. A mellékelt táblázat segítségével (3. sz. melléklet) 46

Értesítő


5.2. Hatályon kívül helyezés

7.0 MELLÉKLETEK

Jelen utasítás kiadásával a 1/2008. (I. 28.) pénzügyi vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV Cargo Zrt., illetve a többségi tulajdonú társaságainál a bankkártya igénylésről és használatáról szóló 1/2007. (II. 13.) PVH sz. pénzügyi vezérigazgató-helyettesi utasítás 1. sz. módosításáról hatályát veszti.

1. számú melléklet: Kondíciós lista – Bankkártya használathoz jogi személyek részére. Bankkártya használathoz kapcsolódó tranzakciós díjak. 2. számú melléklet: Bankkártya igénylő lap 3. számú melléklet: Üzleti kártya elszámolás készpénz felvét esetén 4. számú melléklet: Nyilatkozat

6.0 HATÁLYBALÉPTETÉS

Arnold Schiefer sk.

Chief Financial Officer

Jelen utasítás a kiadás napján lép hatályba és vis�szavonásig hatályos.

47

Értesítő


1. sz. melléklet Napi paraméterek: Kártya típus

Alkalom (db)

Limit (HUF)

Vásárlás POS

Kp.felvét ATM

Vásárlás POS

Kp.felvét ATM

Visa Business Gold

7

3

200.000

100.000

MasterCard

7

3

100.000

100.000

MasterCard (mozdonyvezetők esetén)

7

3

30.000

30.000

Vásárlás POS

Kp.felvét ATM

Vásárlás POS

Kp.felvét ATM

Visa Business Gold

20

15

1.000.000

500.000

MasterCard

20

15

500.000

500.000

MasterCard (mozdonyvezetők esetén)

20

15

150.000

150.000

Heti paraméterek Kártya típus

Alkalom (db)

Limit (HUF)

Bankkártya használatához kapcsolódó díjak: Tranzakciós díjak Saját ATM

Belföldi egyéb ATM

POS terminál más bankban vagy postahivatalban

Visa Business Gold

Díjmentes

0,4%+400 Ft minimum 450 Ft.

0,35%+350 Ft, minimum 500 Ft.

MasterCard

Díjmentes

0,4%+400 Ft minimum 450 Ft,

0,35%+350 Ft, minimum 500 Ft.

Bank

Kártya típusa

UniCredit

UniCredit

Árfolyamok: Visa típusú bankkártyáknál, a Nemzetközi Kártyatársasággal kötött megállapodás alapján, a nemzetközi forgalomban bonyolított költések elszámoló devizaneme: USD. MasterCard kártyáknál – szintén a kártyatársasággal történt megállapodás szerint – az Európán belüli forgalom (MasterCard) elszámolása euróban, a tengeren túli költések elszámolása USD-ben történik. • Forint alapú bankkártyával történt nemzetközi kártyahasználat esetén, ha a felhasználás és az elszámolás deviza neme nem azonos, a tranzakció devizaösszegét a Nemzetközi Kártyatársaság az általa alkalmazott árfolyamon az elszámoló devizanemben kifejezett összegre konvertálja, amelyet az kereskedelmi bankok az adott feldolgozási napon az elszámoló devizára jegyzett kereskedelmi deviza közép árfolyamán forintosítva a kártyafedezeti számlán számolják el. • Az árfolyamszámítás napja a terhelés nemzetközi kártyatársaságtól való beérkezésének napja. Bankkártya és PIN átadásának feltételei • A bankkártya elkészültéről a Bank a Treasury szervezetet tájékoztatja, melyhez új bankkártya esetén a titkos személyazonosító számot (PIN-kódot) is mellékeli. • Az elkészült bankkártyát a Treasury szervezet bocsátja a bankkártya birtokosok részére. 48

Értesítő


2. számú melléklet

2. sz. melléklet

1. BANKKÁRTYAIGÉNYLŐ ADATLAP ÉS SZERZŐDÉS – GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK RÉSZÉRE Új adatlap Módosítás Kártyakibocsátó: UniCredit Bank Hungary Zrt. (1054 Budapest,1054 Szabadság tér 56.,továbbiakban:Bank) Kártyaigénylés típusa: Főkártya Sürgős igénylés Kártyaigénylő személyes adatai Név – megegyezően a személyazonosító okmánnyal: Kártyán szereplő név (max.25 karakter): Születési név: Anyja születési neve: Születési hely: Születési dátum (év/hónap/nap): Személyazonosító okmány száma: Állampolgársága: Állandó lakcím: Telefonszám: Mobiltelefonszám: Számlatulajdonos/Gazdálkodó szervezet adatai Név: Székhely: Cégjegyzék/Adószám: Számlatulajdonos/Gazdálkodó szervezet kártyán szereplő neve (max.: 25 karakter): Igényelt kártya típusa: Corporate Maestro MasterCard Business MasterCard Business Arany MasterCard Ezüst Charge MasterCard Arany Charge Visa Business Ezüst Visa Business Arany Visa Ezüst Charge Visa Arany Charge Napi használati limit: • Kondíciós lista szerinti, standard ATM limit Egyedi ATM limit: .................. HUF • Kondíciós lista szerinti, standard POS limit Egyedi POS limit: .................. HUF Kártya átvétele: Bankfiókban Folyószámlához tartozó értesítési címen Kártyához kapcsolódó bankszámlaszámok A Kártyaigénylő minden rendelkezése a Számlatulajdonos megjelölt számú bankszámlájára kerül terhelésre ill. jóváírásra, azokért a Számlatulajdonos a Kártyaigénylővel egyetemlegesen felelős. A meghatalmazás visszavonása a jelen bankkártya szerződés azonnali hatályú felmondását jelenti. Igazoljuk, hogy a fent megnevezett Kártyaigénylő jogosult a Számlatulajdonos alább megjelölt számlája feletti kártya tranzakciók általi rendelkezésre: 1. ………………………................................ 2. ………………………................................ 3. ………………………................................ : Megadott számlasorrend alapján A tranzakció elszámolási Elszámolási algoritmus devizanemét alapul véve (ha eltér az 1. helyen megjelölt számlától): Díjszámla száma ……………………………............................. SMS szolgáltatás - Kártyafigyelő: A Szerződés aláírásával a Számlatulajdonos kijelenti, hogy a Banktól - az alábbiak szerint - SMS szolgáltatást kíván igénybe venni: Igen Nem

49

Értesítő


Számlatulajdonos az UniCredit SMS – Kártyafigyelő szolgáltatást, a jelen adatlapon igényelt bankkártyára vonatkozóan - a Bank mindenkor hatályos SMS szolgáltatásra vonatkozó Kondíciós Listája alapján - az alábbiak szerint veszi igénybe: Üzenetküldés nyelve: Magyar Angol Mobiltelefon-szám: 1. ............................................................ 2. ............................................................ 3. ............................................................ Értesítés bankkártyával történő sikeres, sikertelen és törölt készpénzfelvételről, illetve vásárlásról, továbbá értesítés a bankkártyán elvégzett limitmódosításról. Csak az alábbi limitösszeg feletti sikeres tranzakciókról küldjön értesítést a Bank: ............... HUF Bankkártya mögötti bankszámlák együttes felhasználható egyenlegének banki munkanapokon történő megküldése. (Ezen típusú SMS értesítés kizárólag az első helyen megjelölt mobiltelefonszámra történik.) A Számlatulajdonos tudomásul veszi, hogy az SMS szolgáltatás – mindenkori SMS Kondíciós Lista alapján meghatározott – díját a díjszámla számánál megadott számlára terheli, illetve amennyiben külön díjszámla nem kerül meghatározásra, úgy a bankkártya igénylésekor a kártyához kapcsolódó 1. helyen megadott bankszámlaszámra terheli. A Bank felhívja a Számlatulajdonos/Kártyaigénylő figyelmét, a Számlatulajdonos/Kártyaigénylő pedig tudomásul veszi az SMS szolgáltatásban rejlő kockázatokat, így különösen azt, hogy a Bankot nem terheli felelősség azért, ha az SMS formájában továbbított banktitoknak minősülő információ a Bank érdekkörén kívül eső ok(ok)ból jogosulatlan harmadik személy(ek) tudomására jut. Számlatulajdonos tudomásul veszi, hogy a Bankot nem terheli felelősség az SMS üzenet késedelmes továbbításáért. Az SMS szolgáltatás legkésőbb jelen igénylőlap Bank által történő átvételét követő első banki munkanaptól, új kártya igénylése esetén a kártya aktiválását követő első banki munkanaptól áll rendelkezésre. Az igénylőlap Számlatulajdonos/Kártyaigénylő általi aláírása szerződéskötési ajánlatnak minősül, amelynek elfogadását a Bank jogosult - indokolási kötelezettség nélkül - megtagadni. A Bank a Számlatulajdonosról/Kártyaigénylőről tudomására jutott adatokat banktitokként kezeli. Számlatulajdonos/Kártyaigénylő tudomásul veszi, hogy a bankkártya-szerződés a jelen igénylőlap Bank által történő cégszerű aláírásával, a Bank által történt aláírás napján lép hatályba azzal, hogy a bankkártya-szolgáltatás igénybevételének feltétele, hogy a Bank a bankkártyát és a hozzátartozó PIN-kódot a Kártyaigénylő rendelkezésére bocsássa. Számlatulajdonos/Kártyaigénylő büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy az általa önkéntesen adott adatok és információk a valóságnak megfelelnek, és hozzájárul ahhoz, hogy azokat a Bank ellenőrizze. Számlatulajdonos/Kártyaigénylő elismeri, hogy a Bank A szerződés megkötésének kezdeményezését megelőző tájékoztatást a Központi Hitelinformációs Rendszerbe továbbítás eseteiről, feltételeiről, a nyilvántartott adatok köréről és a jogorvoslati lehetőségekről írásban megadta. Számlatulajdonos/Kártyaigénylő aláírásával igazolja, hogy a bankkártya szerződés részét képező Általános Üzleti Feltételeket, a Vállalati Üzletszabályzatot, a Bankkártya Üzletszabályzatot, Kondíciós Listát, továbbá a Bank által a biztosított bankkártyákhoz kapcsolódó AIG Hungary biztosítási tájékoztatót átvette és a benne foglaltakat tudomásul vette. Számlatulajdonos/Kártyaigénylő tudomásul veszi, hogy a Bank köteles a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény alapján, az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén és a felhasználási cél figyelembevétele mellett, az e törvényben nevesített adatoknak a hiteladat - szolgáltatók által működtetett központi hitelinformációs rendszernek való továbbításra. Jelen igénylőlap aláírásával elismeri továbbá, hogy a Bank a bankkártya-szerződés megkötését megelőzően a központi hitelinformációs rendszer részére történő adatátadás céljáról, az átadható adatok köréről, a jogorvoslati lehetőségről, az adatátadás feltételeiről és eseteiről, illetve arról, hogy a központi hitelinformációs rendszer adatait más referenciaadat-szolgáltató részére is átadhatja, a hatályos jogszabályoknak megfelelően a tájékoztatást - az Általános Üzleti Feltételek részeként - írásban megadta. Dátum: ……………………………… .......................................... .................................. .................................... Számlatulajdonos/Gazdálkodó Kártyaigénylő aláírása Bank szervezet cégszerű aláírása

50

Értesítő


3. számú melléklet

3. sz. melléklet

Bankkártyával felvett készpénz elszámolása………Év….….hó Kártyatulajdonos neve: Kártyaszám utolsó négy számjegye: Szolgálati hely kódja:

Tranzakció Bizonylat dátuma száma 2007.07.24 2007.07.24 2007.07.26 2007.07.27 2007.08.01

245653 AE465694 ZK894344 49115468 95464

Számlán szereplő partner megnevezése Nyitó Kulcskirály MOL T-MOBIL Rail Cargo

Jogcím megnevezése

Készpénzben Számla felvett összeg összege

Kp.felvét 100.000 Kulcsmásolás Üzemanyag Telefonkártya Befizetés

56.000 12.000 30.000

Befizetés összege Egyenleg 0 100.000 44.000 32.000 2.000 2.000 0

Dátum: …………………………………………….. Kártya tulajdonos

51

Értesítő


4. számú melléklet: 4. sz. melléklet

NYILATKOZAT

Alulírott ………………… (szül:………,a.n:….…….,lakcím:…………………), mint a Rail Cargo Hungaria Zrt. alkalmazottja a mai napon …………….számú………………bank bankkártyáját átvettem. Tudomásul veszem, hogy a bankkártya használata során a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.tv. 169. §* értelmében vétkességre tekintet nélkül teljes kártérítési felelősséggel tartozom, kivéve a bankkártya megrongálódásának esetét. Akként nyilatkozom továbbá, hogy a kibocsátó bank bankkártya használatra vonatkozó szabályait, továbbá a Rail Cargo Hungaria Zrt. Bankkártya használatra vonatkozó ……….sz. Cief Financial Officer utasítás rendelkezéseit megismertem és a bankkártya használata során azoknak megfelelően járok el. A bankkártya használata során a kapcsolódó számlák jogosságának engedélyezésekor a mindenkor érvényes DHL-ben meghatározott szabályok szerint járok el.

Dátum ………………………….. Bankkártya birtokos Tanúk: Név:………………………………… Lakcím:…………………………….. Szem.ig.sz.………………………….

………………………………….. ………………………………….. …………………………………..

*169. § (1) A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. (2) Mentesül a munkavállaló a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiány elháríthatatlan küldő ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította. (3) A munkavállalót az (1) bekezdés szerinti teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot (szerszám, termék, áru, anyag stb.) jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost a pénzkezelőt vagy értékkezelőt e nélkül is terheli felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. (4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár (hiány) bekövetkeztét, illetve mértékét a munkáltató bizonyítja. (5) Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a munkavállaló felelősségét a vétkességi felelősségre megállapított szabályok szerint kell elbírálni, de ebben az esetben a vétlenség bizonyítása a munkavállalót terheli.

52

3. szám Rail Cargo Hungaria Értesítő

Recommend Documents