MIKROBIOLÓGIAI SZIGORLATI KÉRDÉSEK 2014/2015. tanév III. OH. 1. A baktériumok alakja, nagysága, a prokaryota sejt szerkezete. 2. A baktériumok sejtfala. 3. A baktériumok citoplazma hártyája, citoplazmája és maganyaga. 4. Járulékos baktérium sejtelemek. 5. A baktériumok növekedése és szaporodása. 6. Baktériumok mutációja. 7. Genetikai információátvitel baktériumokban. 8. Sterilizálás. 9. Dezinficiálás és a dezinficiensek főbb csoportjai. 10. Nosocomiális és iatrogén fertőzések. 11. Az antibiotikumok alkalmazásának általános szempontjai. A szelektív toxicitás és a terápiás index fogalma. 12. Szulfonamidok, és trimethoprim. 13. Béta-laktám antibiotikumok. 14. Aminoglikozidok, chloramphenicol, tetraciklinek. 15. Makrolidek és lincosamidok. Glikopeptid és polipeptid antibiotikumok. 16. 5-nitrofurán-származékok, nalidixsav- és quinolon-származékok, továbbá egyéb nukleinsavszintézist gátló kemoterapeutikumok. 17. Antituberculotikumok. 18. Baktériumok antibiotikum-rezisztenciájának típusai és mechanizmusuk. 19. A pathogenitás és a virulencia fogalma; Koch posztulátumok (klasszikus és molekuláris). 20. Exotoxinok. 21. Endotoxinok. 22. Önmagukban nem toxikus virulencia faktorok.
23. Az immunrendszer sejtjei. 24. Elsődleges és másodlagos nyirokszervek. 25. Az antigén fogalma, immunológiai és kémiai sajátságai. 26. A természetes immunitás effektor sejtjei és szolúbilis elemei; a patogéneket felismerő receptorok. 27. A fagocitasejtek és a fagocitózis folyamata. 28. Az immunglobulinok általános szerkezete, az immunglobulin-osztályok jellemzése. 29. Az ellenanyag-variabilitás kialakulásának mechanizmusai. 30. Az MHCI és az MHCII molekula szerkezete és az azokhoz kötődő peptidek sajátságai. 31. Az MHC molekulák biológiai funkciója. 32. Az antigénprezentáció endogén útja. 33. Az antigénprezentáció exogén útja. 34. Az MHC gének szerveződése. 35. Az immunglobulin-szuperfamíliába tartozó adhéziós molekulák és koreceptorok (CD2, CD4, CD8, CD28, CTLA-4, ICAM-1, ICAM-2, ICAM-3), továbbá a CD40. 36. Az extracelluláris mátrix és limfociták kölcsönhatásában szerepet játszó molekulák (integrinek, szelektinek és mucinok). 37. A természetes immunitásban és gyulladásos folyamatokban szerepet játszó citokinek. 38. A limfociták aktivációját és differenciálódását szabályozó citokinek. 39. A hematopoézisre és az immunsejtek érésére ható citokinek.
40. A citokinek receptorai és a citokinek által indukált jelátviteli folyamatok. 41. A B-sejt-antigénreceptor (BCR) komplex szerkezete és szerepe. 42. A T-sejt-antigénreceptor (TCR) komplex szerkezete és szerepe. 43. A B limfociták fejlődése és aktiválódása. 44. A T limfociták fejlődése és aktiválódása. 45. TD (T-sejt függő) és TI (T-sejtektől független) antigének által kiváltott ellenanyagtermelés sajátságai. 46. Az ellenanyagok által közvetített effektor funkciók és a humorális immunválasz jellemzői. 47. A komplementrendszer komponensei, a klasszikus úton történő aktiváció lépései. 48. Az alternatív úton történő és a lektinindukált komplement aktiváció. 49. A komplementrendszer működésének biológiai jelentősége és szabályozása. 50. Az immunológiai tolerancia fogalma, kialakulásában és fenntartásában szerepet játszó mechanizmusok. 51. Transzplantációs- és autoimmunitás. 52. A tumorimmunológia alapjai. 53. A baktériumok ellen kialakuló immunválasz. 54. A vírusok ellen kialakuló immunválasz. 55. A paraziták ellen kialakuló immunválasz. 56. Mikrobiális antigének. 57. I-es típusú túlérzékenységi reakció. 58. II-es típusú túlérzékenységi reakció. 59. III-as típusú túlérzékenységi reakció. 60. IV-es típusú túlérzékenységi reakció. 61. Aktív immunizálás, védőoltások. 62. Passzív immunizálás.
63. Staphylococcusok. 64. Streptococcus pyogenes. 65. Streptococcus agalactiae, “Streptococcus viridans” csoport, Enterococcus faecalis, anaerob streptococcusok (Peptostreptococcus). 66. Streptococcus pneumoniae (pneumococcus). 67. Neisseria gonorrhoeae. 68. Neisseria meningitidis. 69. Escherichia coli. 70. Enterális lázat okozó salmonellák. 71. Gastroenteritist okozó salmonellák. 72. A Shigella csoport baktériumai. 73. Klebsiellák és Proteus, Morganella, Providencia genusok. 74. Corynebacterium diphtheriae és egyéb corynebacterium fajok. 75. Listeria monocytogenes, Propionibacterium. 76. Yersinia pestis. 77. Yersinia enterocolitica. 78. Francisella tularensis. 79. Bordetella pertussis. 80. Brucellák. 81. Haemophilus influenzae egyéb haemophilus fajok 82. Vibrio cholerae és egyéb vibriók.
83. Campylobacter. 84. Helicobacter pylori. 85. Legionella pneumophila. 86. Bacillus anthracis és Bacillus cereus. 87. Gázgangrénát okozó clostridiumok, Clostridium difficile. 88. Neurotoxikus clostridiumok. 89. Pseudomonas aeruginosa, Burkholderia mallei. 90. Mycobacterium tuberculosis és Mycobacterium bovis. 91. Ún. atípusos mycobacteriumok és a Mycobacterium leprae. 92. Actinomyces israelii, Lactobacillus, Mobiluncus, Nocardiae. 93. Bacteroides, Fusobacterium. 94. A visszatérő láz (febris recurrens) kórokozói. 95. A Lyme-betegség kórokozói. 96. Treponema pallidum és egyéb treponemák. 97. Leptospirák. 98. Mycoplasmák. 99. Rickettsiák biológiai tulajdonságai. A foltosláz-csoport rickettsiái. Orientia tsutsugamushi 100. A typhus-csoportba tartozó rickettsiák. 101. Coxiella burnetii. 102. Chlamydia trachomatis. 103. Chlamydophila psittaci, Chlamydophila pneumoniae.
104. A virion szerkezete, morfológiája, a vírusok kémiai összetétele. 105. A vírusok osztályozása. A virionok rezisztenciája külső behatásokkal szemben. 106. A vírusok szaporodása. 107. A vírusfertőzések kemoterápiája. A vírusinterferencia és interferon. 108. Human pathogen parvovírusok. 109. Poxvírusok. 110. Papillomavírusok. 111. Polyomavírusok. 112. Adenovírusok. 113. Humán (alfa) herpesvírus 1 és 2. 114. Humán (alfa) herpesvírus 3 (varicella-zoster vírus). 115. Humán (béta) herpesvírus 5 (Cytomegalovírus). 116. Humán (gamma) herpesvírus 4 (Epstein-Barr vírus). 117. Humán herpesvírus 6, 7 és 8. 118. Hepatitis B vírus. 119. Fejlődési rendellenességet okozó vírusok. 120. Poliovírusok. 121. Coxsackie-vírusok. 122. Echovírusok és egyéb enterovírusok (68-71). 123. Hepatitis A, E és G vírusok. 124. Rhinovírusok és coronavírusok. 125. Encephalitist okozó flavivírusok. Alphavírusok. 126. A sárgaláz vírusa és a dengue-láz vírusa. 127. Rubeolavírus. 128. Orthomyxovirus influenzae.
129. Parainfluenzavírusok és a kanyaró vírusa. 130. RS-vírus és a mumpszvírus. 131. Reovírusok, calicivírusok és astrovírusok. 132. Rhabdovírusok. 133. Arenavírusok. 134. Filovírusok és bunyavírusok. 135. A prion tulajdonságai; prion által állatban és emberben okozott kórképek. 136. Konvenciális lassú vírusfertőzések. 137. Hepatitis C (HCV) és hepatitis Delta vírus (HDV). 138. Retrovírusok. 139. Az AIDS kóroktana és epidemiológiája. 140. Az AIDS pathomechanizmusa, klinikai tünetei, terápiája és megelőzése. 141. Opportunista fertőzések AIDS-es betegekben. 142. Bakteriofágok.
143. Gombák általános jellemzése, biológiai tulajdonságai. 144. Dermatophytonok és fertőzéseik. 145. Subcutan és superficialis mycosisok kórokozói. 146. Szisztémás mycosisok kórokozói. 147. Opportunista mycosisok kórokozói. 148. Gombás betegségek terápiája. 149. Protozoonok alapvető tulajdonságai. 150. Giardia lamblia és Trichomonas vaginalis. 151. Trypanosomák és leishmaniák. 152. Entamoeba histolytica 153. Naegleria és acanthamoeba fajok. 154. Toxoplasma gondii. 155. Pneumocystis jiroveci. Cryptosporidium fajok. 156. A malária kórokozói. 157. Férgek alapvető tulajdonságai. 158. Ascaris lumbricoides és Trichuris trichiura. 159. Strongyloides stercoralis és schistosomák. 160. Ancylostoma duodenale, Necator americanus. 161. Enterobius vermicularis és Trichinella spiralis. 162. Taenia solium, Taenia saginata és Hymenolepis nana. 163. Echinococcus granulosus és Echinococcus multilocularis. 164. Fasciola hepatica, Toxocara cati, Toxocara canis. 165. A parazitafertőzések terápiája.
Mikrobiológia/immunológia gyakorlati kérdések 2014/2015 III. OH
1. A sterilizáló eljárások gyakorlati alkalmazása. 2. A dezinficiensek gyakorlati alkalmazása. 3. A baktériumok alaki tulajdonságainak vizsgálatára szolgáló natív készítmények. 4. Kenetkészítés, egyszerű festési eljárások. 5. Gram festés és Ziehl-Neelsen festés. 6. Neisser festés és spórafestés. 7. A táptalajok felosztása és a baktériumok telepmorfológiájának vizsgálata. 8. Szelektív táptalajok. 9. Differenciáló táptalajok. 10. A baktériumszámlálás módszerei. 11. A baktériumok intracelluláris enzimjeinek kimutatására szolgáló biokémiai próbák. 12. A baktériumok extracelluláris enzimjeinek kimutatására szolgáló biokémiai próbák. 13. Antibiotikum érzékenységi vizsgálatok. 14. Coccusok elkülönítése alaki és tenyésztési tulajdonságaik alapján. 15. Bélbaktériumok fő csoportjainak elkülönítése biokémiai tevékenységük alapján. 16. A typhus abdominalis szerológiai diagnózisa. 17. A lues szerológiai diagnózisa. 18. Vizsgálati anyagok vétele és feldolgozása anaerob bakteriális fertőzés esetén. Anaerob tenyésztés. 19. Torokváladék, köpet, nasopharyngeális váladék és fülváladék bakteriológiai vizsgálata. 20. Vizelet, húgycső- és hüvelyváladék bakteriológiai vizsgálata. 21. A vér bakteriológiai vizsgálata (hemokultúra készítése és értékelése). 22. Genny, sebváladék, punktátum és liquor bakteriológiai vizsgálata. 23. Széklet bakteriológiai vizsgálata. 24. Sterilitási vizsgálatok és a pirogenitás vizsgálata. 25. A vírusok tenyésztése. 26. A vírusok mennyiségi értékmérése. 27. Vírusszerológiai eljárások. 28. Vírusfertőzések laboratóriumi diagnózisa. 29. Fágtitrálás, fágtipizálás. 30. Mikológiai vizsgálómódszerek. 31. Parazitológiai vizsgálómódszerek. 32. Nukleinsav kimutatására alkalmas módszerek a fertőző betegségek diagnosztikájában. 33. A virulencia mérése és befolyásolása. 34. Precipitáció és gyakorlati alkalmazása. 35. Agglutináció és gyakorlati alkalmazása. 36. Direkt és indirekt Coombs próba. 37. Komplement kötési reakció. 38. Anti-streptolizin O teszt. 39. Immunofluoreszcens módszerek, ELISA, Western blot. 40. A celluláris immunválasz kimutatására szolgáló laboratóriumi módszerek. 41. Molekuláris biológiai módszerek a fertőző betegségek diagnosztikájában.