2015. március 13. dr. Lukács Marianna

Nyugdíjbiztosítás (magánnyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, nyugdíjbiztosítás) Egészségbiztosítás (társadalombiztosítás, üzleti betegségbiztosítás, önkéntes egészségpénztár) 2015. március 13. dr. Lukács Marianna [email protected] [email protected]

az előadás letölthető: www.patikapenztar.hu/magánszemélyeknek/Budapesti Corvinus Egyetem

Nyugdíjbiztosítás, egészségbiztosítás, 2015. március 13. dr. Lukács Marianna

Az előadáson választ kapunk arra, hogy…  Milyen nyugdíj-, és egészségbiztosítási rendszerek léteznek általában és mik a legfontosabb jellemzőik?  Magyarországon milyen nyugdíj-, és egészségfinanszírozási intézmények működnek és azoknak mik a legfontosabb jellemzői? Mik a problémáik?  Az elmélet a gyakorlatban: Tradíció Nyugdíjpénztár (célok, alapítás, működés)  A fentiek ismeretében Magyarország részére mik a valódi nyugdíj-, és egészségbiztosítási alternatívák?  Ráadás egy igazi magyar esettanulmány: magánnyugdíjpénztárak mik a tények és az igazi tanulságok? Pénzügy Tanszék


4

Nyugdíjbiztosítás


5

A nyugdíjrendszerek típusai  A járadékok / kifizetések finanszírozásának módja szerint:  Pay as you go rendszer  Tőkefedezeti rendszerek  Kifizetéssel meghatározott  Befizetéssel meghatározott  A rendszerbe való befizetésre vonatkozó kényszer jellege szerint:  Kötelező rendszer  Önkéntes rendszer

Pénzügy Tanszék


6

A nyugdíjrendszerek típusai a járadékok finanszírozásának módja szerint 1.

Pay as you go (PAYG - felosztó-kirovó nyugdíj: a munkavállalók mindenkori járulékfizetéséből finanszírozzák a mindenkori nyugdíjakat (generációk közötti kockázatmegosztás)

2.

Tőkefedezeti nyugdíj: az egyén / csoport saját befizetései és hozamai finanszírozzák a járadékot (nyugdíjat)

Pénzügy Tanszék


7

1. A PAYG (pay as you go vagy felosztó-kirovó) alapú nyugdíj jellemzői  A mindenkori befizetések (járulékok) teremtik meg a mindenkori kifizetések (járadékok) alapját  Ezzel a módszerrel az állam maradéktalanul biztosítja a generációk és az eltérő helyzetű jövedelmi csoportok közötti mindenkori kockázatmegosztást, hiszen a fiatalok befizetései finanszírozzák az idősek kifizetéseit  Ideális esetben a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer egyensúlyban van, vagyis a kiszabott járulékok igazságosak, a gazdaság teljesítőképességéhez jól igazodnak és a kifizetett járadékokkal elégedettek a nyugdíjasok; ez az ideálállapot a valóságban ritkán fordul elő Pénzügy Tanszék


8

2. A tőkefedezeti nyugdíj típusai a járadékok finanszírozásának technikája szerint 2.1 a befizetéssel (defined contribution, DC) meghatározott nyugdíj 2.2 a kifizetéssel (defined benefit DB) meghatározott nyugdíj

Pénzügy Tanszék


9

2.1 Tőkefedezeti nyugdíj: a befizetéssel (defined contribution DC) meghatározott rendszer  A DC nyugdíjalap azt ígéri tagjainak, hogy az általuk befizetett tőkéről egyéni számlát vezet és befizetett tőke legnagyobb hozamot elérő befektetésére koncentrál  A befektetés kockázatát azonban az egyén és nem az intézmény viseli  A DC alap tevékenységének fókuszában a befektetési tevékenység áll, ezért működése leginkább a befektetési alapra hasonlít

Pénzügy Tanszék


10

2.2 Tőkefedezeti nyugdíj: a kifizetéssel (defined benefit DB) meghatározott rendszer  A nyugdíjalap arra tesz ígéretet, hogy a munkavállaló részére a nyugdíjba vonulást követően a munkabér előre meghatározott százalékának megfelelő járadékot nyújt élete végéig  Ezek a nyugdíjalapok háromoldalú jogviszonyt – DB nyugdíjalap, munkáltató, munkavállaló – feltételeznek  Általában a munkavállaló DB nyugdíjalap járadékára való jogosultság megszűnik a munkaviszony megszűnésével

 A befizetések folyamatosan eltérő nagyságúak lehetnek, hiszen az egész alap a mindenkori járadékok kifizetéséhez igazodik, így DB nyugdíjalap működése legjobban az életbiztosítóhoz hasonlít Pénzügy Tanszék


11

A nyugdíjrendszerek típusai a rendszerbe való befizetésre vonatkozó kényszer jellege szerint  Kötelező rendszer: a fizetési kötelezettség az állami nyugdíjrendszerre jellemző (általában jövedelemalapú, a munkaadót, munkavállalót terhelő fizetési kötelezettség, de előfordul a tőkejövedelmek kötelező járulékkal való terhelése)  Önkéntes rendszer: az állami nyugdíj kiegészítésére (vagy annak hiánya esetén annak pótlására) hivatott öngondoskodó rendszerekre jellemző.

Pénzügy Tanszék


12

Miért fontos a nyugdíjrendszer két csoportosító ismérve? A két ismérv:  a járadék finanszírozásának módja és

 a befizetésre vonatkozó kényszer két olyan ismérv, ami által egy kétdimenziós táblázatba csoportosítva a világon gyakorlatilag minden intézményesített nyugdíjrendszer leírható

Pénzügy Tanszék


13

Közel negyedszázada hatályos a 60/1991. (X.29.) országgyűlési határozat Az állampolgárok nyugdíjának, egészségi és baleseti ellátásának, valamint szociális ellátásának optimális esetben öt forrással kell rendelkeznie: 1. a kötelező és általános társadalombiztosítás, 2. az állami-önkormányzati szociális ellátás, 3. a privát (magán és non-profit) biztosítók által kínált magánbiztosítások, 4. az önszerveződő, önsegítő intézmények - alapítványok, egyesületek, klubok, 5. az önkéntes kölcsönös kiegészítő pénztár. Pénzügy Tanszék


14

A három pilléren nyugvó magyar szociális állam  Rászorultság: a szociális segélyek  Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás  Társadalombiztosítás  Csak nyugdíj esetében: magánnyugdíjpénztárak  Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás)


   

Egészségbiztosítás

önkéntes nyugdíjpénztár  önkéntes egészségpénztár NYESZ,  üzleti betegségbiztosítás foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató üzleti nyugdíjbiztosítás Pénzügy Tanszék


15

Nyugdíjbiztosítás - Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja

Az intézmény célja

Az alapító

Magánnyugdíjpénztár

• Társadalmi • A mindenkori TB kockázat egyéni kiegészítése kezelése • Egyéni kockázat befizetési egyéni kezelése kötelezettség • Non-profit mellett • Magánszemélyek vagy önkéntes • Magánszemélyek nyugdíjpénztár

Biztosítási alapelv

A nyugdíjpillér típusa

Önkéntes nyugdíjpénztár

Nyugdíjelőtakarékossági számla (NYESZ)

• Egyéni kockázat kezelése egyéni befizetési kötelezettség mellett

• Hitelintézet

• Egyéni ekvivalencia • Kötelező • Befizetéssel meghatározott tőkefedezeti

Tartós Foglalkoztatói befektetési nyugdíjszolgáltató (FNYI) számla (TBSZ)

• • Hitelintézet • • Pénzügyi • vállalkozás • •

• Önkéntes • Befizetéssel meghatározott tőkefedezeti

Pénzügy Tanszék

• Egyéni kockázat kezelése munkáltatói befizetési kötelezettség mellett Foglalkoztató Hitelintézet Biztosító rt. Befektetési társaság Csoportos ekvivalencia • Munkavállaló döntése alapján kötelező • Befizetéssel vagy kifizetéssel meghatározott tőkefedezeti


16

Nyugdíjbiztosítás - Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja

Az alkalmazott biztosítási technika

Magánnyugdíjpénztár


• Az egyéni és • Egyéni befizetéssel munkáltatói meghatározott befizetésekre tőkefedezeti egyéni alapuló egyéni számlás rendszer számlás rendszer

NYESZ

TBSZ

• Egyéni befizetéssel meghatározott tőkefedezeti egyéni számlás rendszer

FNYI • Szolgáltatási kötelezettséggel meghatározott tőkefedezeti rendszer

• Befizetések és azok hozama Az intézmény bevételei

• A pénztári tagdíjak és azok hozama

Az intézménybe • Fizetési fizetendő díj kötelezettséggel kiszámítási elve meghatározott

• Befizetések és azok hozama

• Megtakarítási hajlandósággal meghatározott

Pénzügy Tanszék

• Járadékszolgáltatás tőkeelégtelensége esetén munkáltatói garancia • Szolgáltatási kötelezettséggel meghatározott


17

Nyugdíjbiztosítás - Mi mire való? Az összehasonlítás Magánnyugdíjpénztár szempontja

Az intézmény által finanszírozott szolgáltatások köre

A nyugdíj szolgáltatások fedezete

• Élethosszig járó járadék


NYESZ

TBSZ

FNYI

• A pénztár • A legalább 3-5 évre alapszabályában • Az alapító okiratban, a elhelyezett meghatározott munkaszerződésben • ÁSZF-ben értékpapírok szolgáltatások és a kollektív meghatározott esetében az (egyösszegű szerződésben szolgáltatás árfolyamnyereség-, kifizetés, járadék meghatározott és osztalékadó alóli vagy ezek szolgáltatás mentesség kombinációja)

• Befizetett tőke és annak hozama

Pénzügy Tanszék

• Befizetett tőke, annak hozama és a munkáltató kötelezettségvállalása tőkeelégtelenség esetén


18

A magyar állami nyugdíjrendszerre vonatkozó különös szabályok  Társadalombiztosítás: törvényben meghatározott, minden állampolgárra kiterjedő fizetési és ellátási kötelezettséggel, a résztvevők szolidaritásán alapuló nyugdíjbiztosítás  az ellátási kötelezettség vonatkozik a magánnyugdíjpénztári tagsággal rendelkező állampolgárokra is  Magánnyugdíjpénztár: jelenleg (2014. éves adat) 61,5 ezer állampolgár nyugdíjszolgáltatását szervező, az 1997. évi LXXXII. törvény alapján működő nyugdíjpénztárak működését értjük

Pénzügy Tanszék


19

1997: a magánnyugdíjpénztári pillér bevezetésének okai  Az állami, pay as you go rendszer fenntarthatatlan (demográfia, foglalkoztatottság, magas arányú feketegazdaság)  Kockázatmegosztás egyéni szinten is: a nyugdíjas évek kockázatainak porlasztása a felosztó-kirovó és a tőkefedezeti rendszer  A második pillér bevezetése mellett az akkori tervek szerint az első pillér 2025-re egyensúlyba került volna, és a két állami pillér együttesen egy fenntartható nyugdíjrendszert eredményezett volna Pénzügy Tanszék


20

2010: a magánnyugdíjpénztári pillér megszüntetésének körülményei  2010. december: szabad pénztárválasztás • aki marad a második pillérben, elveszíti az első pillérből a nyugdíjjogosultságát • 2011-ben a magánnyugdíjpénztári befizetések az első pillérbe kerülnek (12 havi járulék-kiesés) • 2012. januárjától az eredeti töredékére csökkentett működési költség és vagyonkezelési díj  Az eredmény (2011. elején): 100 ezer maradó pénztártag, 218 milliárd forint vagyon  Ez azt jelenti, hogy az egy főre jutó vagyon 2,18 millió forint, vagyis nem csak a magas megtakarítással rendelkezők maradtak a magánnyugdíjpénztárakban Pénzügy Tanszék


21

Magánnyugdíjpénztárak: a legfontosabb mutatószámok 1998 – 2014 (felugyelet.mnb.hu)  2010-ben több mint 3 millió tag, 2014-ben 61 498 tag  A vagyon piaci értéke 2010. december 31-én: 3 304 milliárd, 2013-ban 209 milliárd  A szektor havi bevétele: 2010-ben 25-30 milliárd volt, jelenleg az állami pillérbe kerülnek a befizetések 4 000

3 500

3 000 2 193 milliárd forint

2 500

2 253

2 225

2 304

2 403

2 510

2 654

3 019

2 955

2 764

3 000

2 649

3 304

2 500

2 064 1 966

2 000 1 347

2 000

1 973

1 591

1 500

1 500

ezer fő

3 500

3 114

1 221 877

1 000 500 29

90

176

283

413

1 000

565 219

193

206 99

69

500

209 62

61

0

0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Vagyon piaci értéken (milliárd Ft)

Pénzügy Tanszék

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Taglétszám (ezer fő)


22

Az önkéntes nyugdíjpénztár (1993) bevezetésének célja  Felkészülve az első pillér szolgáltatásainak elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése  Szabályozó törvény: az 1993. évi XCVI. törvény az önkéntes pénztárakról

Pénzügy Tanszék


23

Az önkéntes nyugdíjpénztári szektor legfontosabb jellemzői  Működés: 1994 óta  Szereplők: 47 db

 Konszolidáció: induláskor (2001) még 89 szereplő  Oligopol helyzetű piac, a banki biztosítói pénztárak a tagság, vagyon, bevétel 80%-át birtokolják  Legsikeresebb befektetési tevékenység: munkahelyi és ágazati és független pénztárak Pénzügy Tanszék


24

Önkéntes nyugdíjpénztárak: a legfontosabb mutatószámok 1 600

1 600

1 249

1 400

1 153

1 180

1 300

1 370

1 328

1 219

1 298

1 267

1 200

1 000

ezer fő

784 800

756

811

1 185

1 170

926

1098

512

600

358 400

200

18,1

1 000

800

434 292

1 200

846

688

642

600

400

750

836

1 400

1 227

milliárd forint

1 358

1 386

20,9

73,1 12,6

66,5

50,1

120

113,1 42,1

65,9

-81,9

5,8

72

89

2013

2014

0

200

0 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

-200

-200 taglétszám (ezer fő)

befektetési tevékenység eredménye (milliárd forint)

vagyon (milliárd forint)

Forrás: felugyelet.mnb.hu

Pénzügy Tanszék


25

Az önkéntes nyugdíjpénztári portfólió alakulása piaci értéken (millió Ft) 2010. 12.31.

2011. 12.31.

2012. 12.31.

2013. 12.31

862 030

834 192

919 052

994 306 1 097 970

21 429

34 402

35 601

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények)

588 214

548 491

596 623

652 759 702 649

ebből: Magyar állampapír

555 243

505 105

549 186

599 189 642 582

53 903

41 646

43 383

155 481

185 568

213 673

43 003

24 085

29 772

Megnevezés

Portfolió összesen Bankszámla, készpénz

Részvények Befektetési jegyek

Egyéb

45 724

37 223

2014. 12.31. 64 716

44 539

235 172 263 579 23 428

22 487

Forrás: felugyelet.mnb.hu

Pénzügy Tanszék


26

Az önkéntes nyugdíjpénztár szolgáltatásai

 Nyugdíjba vonuláskor az egyéni számla fedezetének kifizetése  Fix időtartamra járadék biztosítása

 A kettő kombinációja  10 év várakozási idő után hozzáférhető a hozam SZJA-fizetés nélkül  Banki kölcsön fedezetéül is szolgálhat

 Az egyéni számla halál esetén örökölhető

Pénzügy Tanszék


27

Az önkéntes pénztári adókörnyezet (2015)  Adókedvezménnyel közel havi 94 ezer forint fizethető be önkéntes pénztárba (egyéni befizetés havi 62,5 ezer forint, munkáltatói hozzájárulás havi 31,5 ezer forint)  Céges befizetés (cafeteria felső határ évi 450 ezer forint)  a havi minimálbér 30%-át meg nem haladó összeg lehet (31,5 ezer forint)  évi 200 ezer forintig 35,7%-os (16% SZJA valamint 14% EHO 1,19 szorosa), afelett 51,17%-os (16% SZJA valamint 27% EHO 1,19 szorosa) cafeteria adó terheli  Egyéni befizetés  a befizetések 20%-a SZJA-kedvezményben részesül (éves szinten 750 ezer), havonta 62,5 ezer forint után vehető igénybe a maximális 150 ezer forint kedvezmény Pénzügy Tanszék


28

Az önkéntes nyugdíjpénztárak működési problémái  Az éves gyakorisággal változó jogszabályi környezet a szereplők számára kiszámíthatatlanná teszi a szektort és csökkenti a piacra való új szereplő belépés lehetőségét  Korlátozott verseny: oligopol jellegű a piac  Gyenge a magyar társadalom öngondoskodási hajlandósága  Ellenőrzési problémák (MNB)  Adatszolgáltatatás hitelességének ellenőrzése  A pénztári szféra a törvényben lefektetett alapelvek szerinti működését nem ellenőrzik (függetlenség, nonprofit)

Pénzügy Tanszék


29

Pénztári vagyonkezelés  Az elmúlt időszakban a médiában széles nyilvánosságot kapott néhány vagyonkezelő céggel, bankkal kapcsolatos információ, többek között az, hogy a Magyar Nemzeti Bank három brókercég működését is felfüggesztette.  A pénztári vagyon helye  Bankszámlavezetés: a pénztárnak egy pénzforgalmi számlája lehet, ide érkeznek a tagdíjbefizetések  Letétkezelés: kötelező alkalmazás vagyonkezelő esetén  Vagyonkezelés: alternatív  Jogszabály írja elő a pénztárak számára vagyonkezelés esetén a kötelező letétkezelést, ami azt jelenti, hogy a pénztár vagyona a letétkezelő által vezetett elkülönített számlán (amennyiben bank a letétkezelő, bankszámlán) elkülönített Pénzügy Tanszék


30

A TBSZ és a NYESZ (2005) bevezetésének célja  A lakosság részére az önkéntes nyugdíj-előtakarékossági lehetőségek bővítése  Befektetési szakmai sikeres lobbija: az értékpapírok iránti kereslet növelése  Jogszabály: • 2005. évi CLVI. törvény a nyugdíj-előtakarékossági számlákról • 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól

Pénzügy Tanszék


31

SZÜNET 

Pénzügy Tanszék


32

TBSZ, NYESZ: a legfontosabb mutatószámok Nincs adatszolgáltatási kötelezettség, ezért piaci becslés (forrás: VG Pénzügyi évkönyv 2012, 23. old.)  NYESZ: 142,1 ezer darab szerződés, 387 milliárd forint vagyon  TBSZ: 129 ezer darab szerződés, 483 milliárd forint vagyon

Pénzügy Tanszék


33

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató (2007) bevezetésének célja  A munkáltatók több tagállambéli érdekeltségei miatt, valamint az európai szintű munkaerő-áramlás elősegítése érdekében merült fel az igény ezen intézmények szabályozásának európai uniós szintű közelítésére.  A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató által nyújtott szolgáltatás az európai uniós terminológiában kiegészítő nyugdíjnak minősül.

Pénzügy Tanszék


34

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató jellemzői  A Nyugdíjszolgáltató zártkörűen működő részvénytársaság (2007. évi CXVII. törvény)  Alapítás: foglalkoztató, bank, biztosító részvénytársaság és befektetési társaság  Alapító tőke: 3,5 millió euró  Határon átnyúló szolgáltatás  Bármelyik foglalkoztató csatlakozhat  Az lehet tag, aki munkaviszonyban áll  Tagi számlán elhelyezett összeg, nyugdíjszolgáltatás  A tagi számlán jóváírt összeg a tag tulajdona  Formái: egyösszegű kifizetés, határozott idejű járadékszolgáltatás, életjáradék szolgáltatás, illetve ezek kombinációja Pénzügy Tanszék


35

Hogyan működik a FNYI?  A munkáltató ezzel differenciált összegű juttatást adhat a munkavállalóinak (pl. a munkában eltöltött évek, betöltött pozíció alapján)  A konkrét ígéret: ha dolgozol nálam 10 évet, nyugdíjas korodban élethosszig tartó nyugdíjat biztosítok havi 20 ezer forint összegben  A jogviszony létrejötte:  A munkáltató szerződést köt az FNYI-vel  az érintett munkavállalók munkaszerződésébe belekerül a munkaadói kötelezettségvállalás  Ha a munkavállaló nem teljesíti a szerződésben foglaltakat (pl. hamarabb kilép), elveszti a nyugdíjra vonatkozó jogosultságát

Pénzügy Tanszék


36

FNYI: piaci adatok  Nincs nyilvánosan elérhető adat (MNB)  Jelenleg 1 piaci szereplőről tudunk (Quaestor Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt, alapítás: 2011)  a honlapján nincs elérhető adat a bevételekről  piaci információk egyértelműen kudarcnak minősítették az indulást  Ennek oka az időzítés is lehet: bizalmatlanság a tőkefedezeti nyugdíjpillérek iránt  Tőkepiaci aspektus: világgazdasági válság  Magyarországi aspektus: a magánnyugdíjpénztári átalakítás

Pénzügy Tanszék


37

Megtakarítás a magyar nyugdíjcélú tőkefedezeti pillérekben (2014)* 2 177 milliárd HUF

387

209

magánnyugdíj-pénztár önkéntes nyugdíjpénztár

483 1098

TBSZ NYESZ

*TBSZ, NYESZ 2012. évi adat Pénzügy Tanszék


38

Piaci trendek 2015  Az állami nyugdíjpillér (pay as you go) elkerülhetetlen reformja (rokkantság, magánnyugdíjpénztári várományok az első pillérben történő beszámíthatóságának kérdése)  Öngondoskodás felértékelődése: az állami nyugdíjszolgáltatás bizalmi válsága  Tőkefedezeti pillérek: vagyonmegőrzés  Magánnyugdíjpénztárak?  A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatók megjelenése még ebben az évtizedben

Pénzügy Tanszék


39

Elmélet a gyakorlatban: Tradíció Nyugdíjpénztár (2007) 100 egység 20 éves befektetése után a +1%-os hozam 122 egységnyi, míg a -1%-os hozam 82 egységnyi fedezetet biztosít avagy miért érdemes másfél évtizeddel egy iparág indulása után elindulni a piacon?

Pénzügy Tanszék


40

A Tradíció Nyugdíjpénztárat életre hívó gondolat  2001-2006: A Patikapénztár által elért ötéves látra szóló hozama 9,31%; nyugdíjpénztári szektor átlaga: 9,04%  Oligopol jellegű piac: ennek a letörése extra profittal kecsegtet (fapados légitársaságok)  Vagyonkezelés költsége: a szektor átlagosan 1%-os költsége mellett 0,3% - a magas vagyonkezelési díj is csökkenti a nyugdíjvárományokat  20 év távlatában a többi versenytársnál 50%-kal magasabb fedezetet biztosítani  Mások hibáiból tanulni: a régebben induló szereplők hibáit kiküszöbölő szolgáltatás Pénzügy Tanszék


41

A konstrukció: a piacon elérhető legalacsonyabb működési költség a Tradíciónál 

Nincs belépési díj



A levonás egységesen mindössze 5 százalék, ami a havi ötezer forint alatti befizetéseknél a piacon elérhető pénztárak közül a legkisebb levonás



A nehezebb helyzetbe kerülőket, akik nem tudják folytatni havi befizetéseiket, nem terhelik rejtett költségek (a befektetett vagyon elért hozamából nem vonunk le a pénztári működésre) Alacsony vagyonkezelési költségek (0,3%)



Pénzügy Tanszék


42

Az elmúlt évek befektetési eredménye igazolta a várakozásainkat  A Tradíció megalakulása óta az öt legjobb befektetési teljesítményt nyújtó pénztár között  2009. év: 13,04%-os nettó hozam  2010. év: 6,69%-os nettó hozam  2011. év: 5,64%-os nettó hozam  2012. év: 7,52%-os nettó hozam  2013. év: 6,97%-os nettó hozam  2014. év: 3,46%-os nettó hozam  A pénztár kicsi: 360 tag, 106 millió forint kezelt vagyon Ismétlés a tudás anyja: 1% többlethozam 20 év távlatában 22 egységgel (122-100) növeli a fedezetet, vagyis a járadék (nyugdíj) alapját Pénzügy Tanszék


43

Ajánlott irodalom nyugdíj I. 

Barr, Nicholas: A jóléti állam gazdaságtana, Akadémiai, Budapest, 2009.



Stiglitz, Joseph E.: A kormányzati szektor gazdaságtana, KJK-KERSZÖV, Budapest, 2000.



Dr. Lukács Marianna: Nyugdíjfinanszírozási pillérek 2010 http://www.tradiciopenztar.hu/alap.php?inc=gyik&menu_id=30



Nyugdíj- és Időskori Kerek Asztal Jelentése, 2009. december



CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés http://www.cemi.hu/data/uploadfile/en_1606/php302d9k.Macro%20balance%20and%20growth.pdf



MNB tanulmány: Kihívások előtt a magyar nyugdíjrendszer http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_mnbtanulmanyok&ContentID=8683



MNB tanulmány: A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága

http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_mnbtanulmanyok&ContentID=7559 

MNB tanulmány: A magánnyugdíjpénztárak működése és fenntarthatósága http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_mnbtanulmanyok&ContentID=7712

Pénzügy Tanszék


44

Ajánlott irodalom nyugdíj II. 

Banyár J. – Mészáros I. (2003): Egy lehetséges és kívánatos nyugdíjrendszer, Gondolat Kiadói Kör, Budapest



Botos K. (2010): Demográfia és nyugdíjrendszer. Polgári Szemle, pp. 46-55



Kovács E. (2010): A nyugdíjreform demográfiai korlátai. Hitelintézeti Szemle, pp. 101-112



Simonovits A. (2009): Népességöregedés, TB-nyugdíj és megtakarítás. Parametrikus nyugdíj-reformok. Közgazdasági Szemle, pp. 297-321



Lukács Marianna: Második pillér kritika http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=7&i=74988



Augusztinovics M. (2007): Elmulasztott lehetőség, Nyugdíjreformok Közép-Kelet-Európában. In: Lentner Csaba (szerk). Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején. Akadémia Kiadó, pp. 245-256



OECD nyugdíjkilátások 2012 http://browse.oecdbookshop.org/oecd/pdfs/free/9789264169401-sum-hu.pdf



OECD Pensions at a Glance 2013 http://www.oecdilibrary.org/docserver/download/8113221e.pdf?expires=1385567072&id=id&accname=guest&checksum=FAC C8E74D8C86AD80E4D77759E174485

Pénzügy Tanszék


45



46

Az intézményesített egészségbiztosítási formák bevétele (2014)

Forrás: felugyelet.mnb.hu, www.oep.hu

Pénzügy Tanszék


47

Az egészségügyi kiadások alakulása az életkor előre haladtával V á r h a t ó e ü .- i k i a d á s o k

V á r a tla n

T e r v e z h e tõ É le tk o r

Pénzügy Tanszék


48

A költségkiegyenlítés elve 1. A biztosított igénybe veszi a szolgáltatást az egészségügyi ellátást nyújtó intézményben és kiegyenlíti a kezelés költségeit 2. A biztosított benyújtja a számlát a magán betegségbiztosítóhoz 3.

A magán betegségbiztosító a kötvény alapján rendezi a kárt, vagyis kifizeti a számlát vagy annak azt a részét, amire a biztosítási kötvény érvényes

Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény

Biztosított

Pénzügy Tanszék

Biztosító


49

A természetbeni szolgáltatás elve  A biztosított által az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézménynél igénybevett szolgáltatás költségeit vagy annak részét a biztosító az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény részére az azzal kötött szerződés alapján megtéríti. Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény

Biztosított

Biztosító Pénzügy Tanszék


50

A három pilléren nyugvó magyar szociális állam  Rászorultság: a szociális segélyek  Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás  Társadalombiztosítás  Csak nyugdíj esetében: magánnyugdíjpénztárak  Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás)


   


önkéntes nyugdíjpénztár  önkéntes egészségpénztár NYESZ,  üzleti betegségbiztosítás foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató üzleti nyugdíjbiztosítás Pénzügy Tanszék


51

Az állami (kötelező) egészségbiztosítás ágai (EU) 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Gyógyító (fekvő és járóbeteg) szolgáltatások Táppénz Gyógyszer Baleset Megelőzés (prevenció) Időskori ápolás Ebből Magyarországon: az első négy kassza Pénzügy Tanszék


52

Egészségbiztosítás: mi mire való? Az összehasonlítás szempontja

Társadalom-biztosítás

Üzleti betegségbiztosítás 1.

Önkéntes egészségpénztár

Az intézmény célja

egyéni kockázatok társadalmi kezelése 2. nonprofit működés

egyéni/csoportos kockázat egyéni/csoportos kezelése 2. veszélyközösség védelme 3. profitszerzés

1. a pénztártagok egészségi állapotának megőrzése és helyreállítása 2. a mindenkori TB kiegészítése 3. non-profit működés

Az intézmény biztosítási alapelve

társadalmi ekvivalencia

csoportos ekvivalencia

egyéni ekvivalencia

A biztosítás természete

biztosítotti kényszer

magánjogi szerződés

tagsági jogviszony

kötelező

önkéntes

önkéntes

1.

A biztosításban való részvétel

Pénzügy Tanszék


53

Egészségbiztosítás: mi mire való? Az összehasonlítás szempontja

Az alkalmazott biztosítási technika


Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár

egyéni kockázatelbírálás; felosztó-kirovó

díjfizetésre épülő kockázatközösség

egyéni és munkáltatói befizetésekre alapuló egyéni számlás rendszer

A szolgáltatáshoz való hozzájutás elve

a természetbeni szolgáltatás elve

a költségtérítés elve

a költségtérítés elve

Az intézmény bevételei

járulékok állami garanciával az esetleges hiány (deficit) állami pótlása

biztosítási díjak és azok hozama

pénztári tagdíjak és azok hozama

Pénzügy Tanszék


54

Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja

Az intézmény által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások köre


Üzleti betegségbiztosítás

egyénre/csoportra testre alapvetően teljes ellátás szabott szolgáltatások

Önkéntes egészségpénztár

a pénztár alapszabályában meghatározott szolgáltatások

Az intézménybe fizetendő díj kiszámítási elve

kárfelosztó

kockázatkezelő

megtakarító

A fennálló betegségből adódó kockázat hatása a fizetendő járulék/biztosítási díj nagyságára

nincs hatással

befolyásolja

nincs hatással

Pénzügy Tanszék


55

OEP: állandósult, de csökkenő deficit (adatok: www.oep.hu)     

9,5 millió igénybe vevő 2013: 1 848,1 milliárd forint bevétel, 1 848,6 milliárd forint kiadás Hiány: 2005 - 374 milliárd, 2013 – 0,5 milliárd 2007: első ízben szufficites – gyógyszerkiadások radikális visszafogása 2009-től: állandósult, igaz, folyamatosan csökkenő hiány

Pénzügy Tanszék


56

Az önkéntes egészségpénztár (1993) bevezetésének célja  Felkészülve az első pillér szolgáltatásainak elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése

Pénzügy Tanszék


57

Az önkéntes egészségpénztár szolgáltatásai 



Adómentesen (kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás)  Gyógyszertár: gyógyszer, csecsemőápolási termékek, illetve minden OGYI, ORKI, MEEI engedélyszámmal ellátott termék  Optika  Gyógyászati segédeszköz  Orvosi ellátás, fogászat  Gluténmentes speciális élelmiszerek  Nem kártyával – keresőképtelenség idejére táppénz Adókötelesen (életmódjavító szolgáltatás)  Sporteszközök  Természetgyógyászat  Fog- és szájápolási termékek Pénzügy Tanszék


58

Önkéntes egészségpénztárak: az 50-60 milliárdos szektor (2002 – 2014: taglétszám, bevétel, szolgáltatások, vagyon felugyelet.mnb.hu)

Pénzügy Tanszék


59

Az önkéntes egészségpénztárak működési problémái  A jogszabályi szigorítások miatt az egészségpénztár nem tud prevenciós (egészségmegőrző) szolgáltatásokat nyújtani

 Az éves gyakorisággal változó jogszabályi környezet a szereplők számára kiszámíthatatlanná teszi a szektort  Gyenge a magyar társadalom öngondoskodási hajlandósága

Pénzügy Tanszék


60

Mióta van üzleti betegségbiztosítás Magyarországon?  Amióta biztosítást lehet kötni, tehát már a XX. században  Vonatkozó jogszabályok: •

Új PTK: 2013. évi V. törvény

•

BIT: 2003. évi LX. törvény

•

SZJA: 1995. évi CXVII. törvény

Pénzügy Tanszék


61

Üzleti betegségbiztosítási termékek  Költségtérítő biztosítások  A betegségből adódó teljes kockázatokra  A betegségből adódó részleges kockázatokra  Összegbiztosítások  A betegség napjaira fizető biztosítási szolgáltatás (táppénz és kórházi napi térítés)  Meghatározott betegségi állapot (pl. rettegett betegségek) esetén fizető szolgáltatás  Speciális betegségbiztosítások  A külföldi tartózkodás ideje alatt fellépő betegségek költségeinek fedezése (BBP)

Pénzügy Tanszék


62

Adókedvezmény – betegségbiztosítások  Céges befizetés ▪ 2012. januárjától a munkavállalók javára kötött betegségbiztosítás költség, egyéb adó (pl. cafeteria) nem terheli ▪ havonta a minimálbér 30%-ig ▪ a kifizetés a munkavállaló számára adómentes

 Egyéni befizetés: nincs adókedvezmény

Pénzügy Tanszék


63

Az üzleti betegségbiztosítás legfontosabb mutatószámai (2002 – 2014: biztosítotti létszám, díjbevétel, kárkifizetések www.felugyelet.mnb.hu)

Pénzügy Tanszék


64

Mi a betegségbiztosítási szerződés kötési folyamata?  Leendő ügyfél • Ajánlattétel, benne az esetleges önrészek  Biztosító társaság: • Leendő ügyfél egészségügyi kockázatelbírálása • Esetlegesen kockázati felár • Esetlegesen az ajánlat elutasítása az ajánlatot tevő ügyfél egészségi állapota miatt  Kötvényesítés (a szerződés egyedi jellemzői)  A kárkifizetéskor figyelembe veendő feltételek: • Kötvény • ÁSZF (Általános Szerződési Feltételek) Pénzügy Tanszék


65

Az üzleti betegségbiztosítások működési problémái  A társadalombiztosítási által nyújtott szolgáltatások definiálatlansága miatt nem jól körülhatárolható a betegségbiztosítás mozgástere  Kevés a biztosítók számára megfelelő színvonalú és mennyiségi szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmények száma (kapacitáskorlát)  A magyar lakosság rossz egészségi állapota – kockázatelbírálás

Pénzügy Tanszék


66

Jövőbeni szerep: egy + két félpillér Egészségpénztári félpillér  Co-payment  Prevenció  Ápolási pénztár (időskori)

Betegségbiztosítási félpillér  A nagy költséggel járó betegségek gyógyítási költségeinek finanszírozása  Munkahelyi csoportos betegségbiztosítások  OEP táppénz-kassza

Alappillér: társadalombiztosítás  Adó és járulékfizetésből finanszírozott  Szolidáris (generációk, egészséges-beteg között)  Minden időtávon pénzügyi egyensúly Pénzügy Tanszék


67

Ajánlott irodalom – egészség I.  Barr, Nicholas: A jóléti állam gazdaságtana, Akadémiai, Budapest, 2009.

 Stiglitz, Joseph E.: A kormányzati szektor gazdaságtana, KJK-KERSZÖV, Budapest, 2000.  Dr. Lukács, Marianna: Egészségfinanszírozási pillérek 2007: http://www.penztarszovetseg.eu/kozlemenyek/egeszsegfinanszirozasi_pillerek.pdf  Dr. Kovács Erzsébet - Szüle Borbála - Fliszár Vilmos - Vékás Péter (2011): Pénzügyi adatok statisztikai elemzése : Egyetemi tankönyv. Tanszék Kft., Budapest.  Kaló Zoltán-Inotai András-Lukovics Miklós: Egészség-gazdaságtani fogalomtár II., Az egészségügy piacának, finanszírozásának és beruházásainak gazdasági elemzése, 2010.  CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés – http://www.cemi.hu/data/uploadfile/en_1606/php302d9k.Macro%20balance%20and%20growth.pdf

 Dr. Bodrogi József (szerk.): A magyar egészségÜGY, Társadalmi-gazdasági megfontolások és ágazati véleménytérkép, Semmelweis, Budapest, 2010.  Botos Katalin: Matuzsálemek kora, Nyugdíj, gazdaság, társadalom, Kairosz, 2012.  Glatz Ferenc (szerk.): Egészségügy és piacgazdaság, Magyarország az ezredfordulón – Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián V. Az életminőség tényezői Magyarországon, MTA, Budapest, 1998

Pénzügy Tanszék


68

Ajánlott irodalom – egészség II.  Glatz Ferenc (szerk.): Egészségügy Magyarországon, Magyarország az ezredfordulón – Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián V. Az életminőség tényezői Magyarországon, MTA, Budapest, 2001.  Kopp Mária (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008, Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban, Semmelweis, Budapest, 2008.  Dr. Lukács Marianna: Egészségügyből vaskarika: a reform kritikája 2008 http://www.es.hu/index.php?view=doc;18967  Kovács Erzsébet (2001): Biztosítási és pénzügyi számítások. AULA, Budapest  Dr. Lukács Marianna – Dr. Bánfi Tamás: Verseny a sorban állásért és a hálapénzért? 2008 http://www.patikapenztar.hu/sajtoszoba/02_mi_irtuk/2008/2008-06-08_verseny-a-sorban-allasert-es-ahalapenzert.pdf  Kovács Erzsébet (1997): Kárstatisztikai elemzések. AULA, Budapest  Kollányi Zsófia-Imecs Orsolya: Az egészség – befektetés, Az egészségi állapot hatása a gazdasági teljesítőképességre és az életminőségre, Demos

Pénzügy Tanszék


69

RÁADÁS  MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK


70

1997: a magánnyugdíjpénztárak bevezetésének eszközrendszere  MSZP-SZDSZ kétharmad döntése és a Fidesz élénk tiltakozása mellett  A pénzügyi szektor szolgáltasson és ne irányítson – ezért a második pillér jogi formája pénztár (mutual fund) lett (előzmény: az önkéntes nyugdíjpénztárak 1993. évi indulása jó start volt, erre lehetett építeni)  Önkéntesség: minden 45 év alatti járulékfizető szabadon eldönthette, hogy belép-e a magánnyugdíjpénztárba; a pályakezdők részére a belépés kötelező volt

 A második pillérbe kerülő járulék mértéke fokozatos növeléssel: 6-78% - erő a számottevő vagyonban  Magánnyugdíjpénztár: alapítás szolvencia nélkül, magánszemélyek vagy önkéntes nyugdíjpénztár által Pénzügy Tanszék


71

1997: már az induláskor elvarratlan kérdések  Járulék-nyilvántartás: a vagyonra (a járadékszolgáltatás alapja) vonatkozó eltérő kimutatás esetén kinek van igaza? – az ONYF lett volna alkalmas, de ellenérdekelt volt a magánnyugdíjpénztárak térnyerésében – ezért a KSH-hoz került a központi járulék-nyilvántartás  A járadék szabályozatlansága: a makromodellek kiindulópontja az volt, hogy a valamikori nyugdíj aránya a két állami pillérből 2/3 pay as you go – 1/3 magánnyugdíjpénztár lesz; ezzel szemben a magánnyugdíjpénztár befizetéssel meghatározott konstrukció, vagyis nem adhat garantált járadékot

Pénzügy Tanszék


72

Indulás: a magánnyugdíjpénztárak piacra lépése valódi siker  A törvény kihirdetését követő alig féléven belül egymillió munkavállaló lépett be valamelyik magánnyugdíjpénztárba DE  Ezek a pénztárak döntő részben banki-biztosítói háttérhez kötődtek  A Fidesz 1998. évi hatalomra kerülésekor a pénztárba fizetendő járulékot befagyasztotta 6%-on (a nyugdíjhoz aránylag közelebb állók részére ez jelentős nyugdíj-váromány csökkenést okozott

Pénzügy Tanszék


73

Magánnyugdíjpénztári problémák 2000-2010


74

Működési költségek: a tagdíjból levont díjak és a vagyonkezelés költsége - magas magyar díjak

Pénzügy Tanszék


75

A magánnyugdíjpénztár díjterhelése a régióban: a magyar adat a legmagasabb

Pénzügy Tanszék


76

Magánnyugdíjpénztári koncentráció

Pénzügy Tanszék


77

A magánnyugdíjpénztári szektor hozamteljesítménye 2000-2010 3 500 3 000 2 500

milliárd Ft

2 000 1 500 1 000 500

0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

-500 év Befektetési tevékenység eredménye

Magánnyugdíjpénztári vagyon (könyv szerinti értéken)

Pénzügy Tanszék


78

Magánnyugdíjpénztári portfólió 51% az állampapír- kitettség 2006. 12.31.

2007. 12.31.

2008. 12.31.

2009. 12.31.

2010. 12.31.

1 590 745

1 979 361

1 869 582

2 606 913

3 102 498

38 256

17 523

54 855

57 939

43 127

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények)

1 096 279

1 214 948

1 098 778

1 380 316

1 571 924

ebből: Magyar állampapír

1 069 935

1 157 139

1 005 493

1 238 351

1 447 753

Részvények

152 811

306 398

261 308

317 000

310 938

Befektetési jegyek

224 418

342 849

470 555

801 109

1 092 664

78 981

97 643

-15 914

50 549

83 845


79

Megnevezés Portfolió összesen Bankszámla, készpénz

Egyéb

Pénzügy Tanszék

Átlagos reálhozamok: gyenge magyar teljesítmény

Pénzügy Tanszék


80

2009 őszén: a pénzügyi szektor sikertelen kísérlete a magánnyugdíjpénztárak átalakítására  Apropó: járadékszabályozás (2008: jelzálogpiaci válság, vagyonvesztés); állítás: a járadékszolgáltatás feltétele szolvencia legyen (ekkor már közel 3 ezer milliárd forint vagyonnal rendelkeztek a magánnyugdíjpénztárak)  A pénzügyi szektor járadékszolgáltatásban

célja:

kontroll

nélküli

nyereség

a

 Eszköz: a magánnyugdíjpénztárak kötelező jogutód nélküli elszámolását követően önálló magán nyugdíjbiztosítók létrehozása  Sólyom László köztársasági elnök alkotmányossági kontrollra küldi a törvényt, aminek az eredményét a Parlament már nem kapja meg (választások) Pénzügy Tanszék


81

2010: a magánnyugdíjpénztári pillér megszüntetésének körülményei  2010. december: szabad pénztárválasztás  aki marad a második pillérben, elveszíti az első pillérből a nyugdíjjogosultságát  2011-ben a magánnyugdíjpénztári befizetések az első pillérbe kerülnek (12 havi járulék-kiesés)  2012. januárjától az eredeti töredékére csökkentett működési költség és vagyonkezelési díj  Az eredmény (2011. elején): 100 ezer maradó pénztártag, 218 milliárd forint vagyon  Ez azt jelenti, hogy az egy főre jutó vagyon 2,18 millió forint, vagyis nem csak a magas megtakarítással rendelkezők maradtak a magánnyugdíjpénztárakban Pénzügy Tanszék


82

2011-2012 újabb szigorítások és szűkülés  2011. december: újabb szigorítások  Határozatlan időre az állami pillérbe kerülnek a pénztártagok befizetései (nincs működési célú bevétele a kasszáknak)  Következmény (2012):  2012 végén 69 112 tag  A vagyon piaci értéke 2012 végén 192 milliárd  Az OTP kiszáll a magánnyugdíjpénztári piacról  Allianz: Szövetség néven a maradók részére alternatíva

Pénzügy Tanszék


83

2013-2014: stabilizáció 2015: túlélés  2014 II. félév  61,5 ezer magánnyugdíjpénztár tag  A vagyon piaci értéke: 209 milliárd forint  2015. áprilistól: újabb szigorítás a szabályzásban  tekintettel arra, hogy nincs tagdíjbevétele a pénztáraknak, működési kockázatnak tekinti az MNB a működési alap állományát, ezért az új szabályozás alapján 2015. áprilistól a magánnyugdíjpénztáraknak el kell érniük a 70 százalékos tagdíjfizetési arányt

Pénzügy Tanszék


84

Tanulságok  Kényelmes állam: a magánnyugdíjpénztárak folyamatos állampapír-vásárlása kényelmessé tette az államot (2010: 1 571 milliárd forint értékű állampapír a portfólióban; ez az akkori államadósság 7,2%-a volt)  Az állam nem látta el megfelelően a szabályozási feladatát: a magas piaci koncentráció (a hat vezető kassza a tagság 87%-át, a vagyon 84%-át uralta) szabályozási zavarra utal  A terveknél alacsonyabb tőke, vagyis kisebb nyugdíjváromány a magánnyugdíjpénztárakban: eredeti terv: 6-7-8%  A szektor nem jó szolgáltatást nyújtott a tagoknak (magas költségek, alacsony hozamok): az emberek könnyebben lemondtak a tagságukról  Probléma a járulékbehajtással: a feladat az APEH-hez (NAV) került, de a működési költségek nem csökkentek  Részvényportfólióra való áttérés rossz időzítéssel (2008)  + 1: Az első pillér reformja elmaradt, sőt: az első pillér politikai hozama többszöröse a tőkefedezeti pillér nettó hozamainak Pénzügy Tanszék


85

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Pénzügy Tanszék


86

2015. március 13. dr. Lukács Marianna

Recommend Documents