2011. (VI. 1.) önkormányzati rendelete. az állatok tartásáról

Hatályon kívül helyezte: 30/2012. (X. 24.)

Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2011. (VI. 1.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) és 16. § (2) bekezdésére, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 36. § (5) bekezdésére a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed arra a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet állattartóra, aki Budapest Főváros XVI. kerület közigazgatási területén kedvtelésből vagy mezőgazdasági haszonszerzés céljából állatot tart. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki a veszélyes állatokra, az ökológiai szempontból veszélyes állatfajokra, a vadonélő állatokra, a veszélyes és veszélyesnek minősített ebek tartására, a védett és fokozottan védett, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmények hatálya alatt álló állatokra és állatfajokra, a cirkuszban, állatkiállításon, állatkereskedésben és a tudományos, kutatási, laboratóriumi vizsgálatokra tartott állatokra, továbbá a fegyveres erők és rendvédelmi szervek hivatalos célból tartott állataira. 2. § E rendelet alkalmazásában 1. állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot, állatállományt gondozza, felügyeli;


2. 3. 4. 5.

6.

7. 8. 9.

10. 11. 12. 13.

2

állattenyésztés: az állatok tenyész- és haszonértékét növelő célirányos tevékenységek összessége; építési övezet: a Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló rendeletben (a továbbiakban: KVSZ) meghatározott övezet; írásbeli hozzájárulás: magánszemély, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet képviselője által tett, közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájárulás; jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet); kedvtelésből tartott állat: a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék- védelem és - eb és macska kivételével - közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat; kisállat: baromfi (különösen: tyúk, gyöngytyúk, lúd, kacsa, pulyka, húsgalamb és egyéb díszbaromfi), prémes állat (különösen: házinyúl, nutria, csincsilla, angóranyúl, sarki és ezüstróka, nyérc); közepes testű állat: juh, kecske közvetlen szomszéd: többlakásos épület esetén az állattartás helyeként szolgáló lakás mellett közvetlenül található, valamint a lakással szemben, illetve egy lakószinttel alatta, valamint egy lakószinttel felette lévő további lakások használói (tulajdonosai, kezelői, haszonélvezői, bérlői); kertes családi ház esetén az állattartás helyeként szolgáló ingatlan oldalát és sarkát érintő, határoló ingatlanok használói (tulajdonosai, kezelői, haszonélvezői, bérlői); kutyaiskola: ebek kiképzése elkerített ingatlanon, rendszeres időbeosztásban. lakásban tartható állatok: a kedvtelésből tartott állatok közül a macska, eb, díszmadár, díszhal, a kistestű emlős, továbbá a veszélyesnek nem minősülő hüllő, kétéltű és ízeltlábú; mezőgazdasági haszonállat: minden olyan kis-, közepes testű és nagyállat, amelyet élelmiszer, gyapjú, bőr vagy szőrme előállításához vagy egyéb mezőgazdasági, illetve kereskedelmi célra tenyésztenek vagy tartanak; nagyállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés;


3

14. ökológiai szempontból veszélyes fajok: a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt állatok. 15. segítő kutya: a fogyatékossággal élő személyt az egyenlő esélyű hozzáféréshez fűződő joga gyakorlásában, önálló életvitelének elősegítésében, illetve veszélyhelyzet elhárításában segítő, habilitációs feladatokat ellátó kutya (különösen vakvezető kutya, mozgáskorlátozott személyt segítő kutya, hangot jelző kutya, rohamjelző kutya, személyi segítő kutya, terápiás kutya); 16. sportcélú galamb: az a galamb, amelyet versenyeztetési céllal tartanak, illetve arra felkészítenek, valamint szabadidős, szórakoztató jellegű tevékenységben való részvételre készítenek fel és foglalkoztatnak; 17. többlakásos épület: egynél több lakást tartalmazó épület; 18. veszélyes állatok: a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 1. számú mellékletében felsorolt állatok. II. Fejezet Az állattartás általános szabályai 3. § (1) Az állattartó az állat tartása során köteles a jó gazda gondosságával eljárni, folyamatosan betartani a közegészségügyi, építésügyi, állategészségügyi, állat- és környezetvédelmi előírásokat. (2) Ha az állattartó nem kívánja az engedéllyel tartott állatot tovább tartani, köteles gondoskodni az állat megfelelő elhelyezéséről. Az erről szóló igazolást a polgármesternek 15 napon belül, írásban kell benyújtani. 4. § (1) Az építési övezetek az állattartás szabályozása szempontjából az alábbi körzetekre (a továbbiakban: állattartási körzet) tagolódnak: a) I. állattartási körzet: az L4-es építési övezethez tartozó területek, valamint az azokhoz kapcsolódó külterületeknek a belterület határától számított 50 méteres sávja, kivéve a II. állattartási körzet területeit, a többlakásos csoportházas lakóterületek területeit és az Olló utcai zártsorúan beépíthető lakóterületet;


4

b) II. állattartási körzet: a Szilas-patak által, a Szabadföld út és a Simongát út mindkét oldala által határolt - és melletti - L4-es övezet, valamint az ezekhez kapcsolódó külterületeknek a belterület határától számított 50 méteres sávja; c) III. állattartási körzet: a KVSZ-ben meghatározott egyéb beépítésre szánt terület - beleértve a többlakásos csoportházas lakóterületek területeit és az Olló utcai zártsorúan beépíthető lakóterületet - a Szilas-patak menti védősáv területe, valamint az azokhoz kapcsolódó külterületeknek a belterület határától számított 50 méteres sávja, kivéve a Forrás-major területét. (2) Az állattartási körzetek térképi ábrázolását az 1. melléklet tartalmazza. 5. § (1) Mezőgazdasági haszonállat azon ingatlanon tartható, ahol a (2)-(4) bekezdésben meghatározott védőtávolságok betarthatók. (2) A nagyállatok elhelyezésére szolgáló építmények minimális védőtávolsága: a) ásott kúttól 15 m; b) fúrt kúttól 5 m; c) közterülettől 15 m; d) időszakos és állandó természetes felszíni vízfolyás mindkét oldalától 150 m. (3) A kisállatok és közepes testű állatok elhelyezésére szolgáló építmények minimális védőtávolsága: a) saját lakóépülettől 5 m; b) ásott kúttól 15 m; c) fúrt kúttól 5 m; d) fürdőmedencétől 5 m; e) közterülettől 15 m; f) szomszédos lakó- vagy üdülőépülettől 12 m; g) hátsó kerttől 6 m. (4) Trágya és trágyalé csak zártrendszerű tárolóban tartható. A trágyatároló minimális védőtávolsága: a) ásott kúttól 15 m;


b) c) d) e)

5

fúrt kúttól 5 m; szomszédos lakó- vagy üdülőépülettől 12 m; közterülettől 15 m időszakos és állandó természetes felszíni vízfolyás mindkét oldalától 15 m. 6. §

(1) Az e rendeletben meghatározott engedéllyel tartható állat Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat polgármestere (a továbbiakban: polgármester) által kiadott engedéllyel (a továbbiakban: állattartási engedély) tartható. (2) Nem minősül állattartásnak, így nem engedélyköteles, legfeljebb kettő kisállat alkalomszerű, egy hónapot meg nem haladó időtartamú tartása. (3) Az állattartási engedély az állattartó kérelmére, - az e rendeletben meghatározott eltérésekkel - az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén adható ki: a) az állatok tartása a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott állategészségügyi, közegészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírásoknak megfelel, b) az állattartáshoz a közvetlen szomszédok legalább 2/3-a és - közös tulajdonban lévő ingatlan esetén - valamennyi tulajdonostárs írásbeli nyilatkozattal hozzájárult. (4) A (3) bekezdés b) pontjában szereplő hozzájáruló nyilatkozat megtagadását a szomszédnak vagy tulajdonostársnak írásban indokolnia kell. Az indokolás akkor elfogadható, ha az tényszerű és valós, és annak alapján megállapítható vagy alaposan feltételezhető, hogy az állattartás jogos magán- vagy közérdeket sértene. (5) Az állattartási engedély iránti kérelmet az állat tartásának megkezdésétől számított 1 hónapon belül kell benyújtani a 2. melléklet szerinti nyomtatványon. (6) Az állattartási engedély a kérelem benyújtásától számított 5 évig vagy visszavonásig érvényes.


6

(7) Amennyiben a polgármester bejelentés alapján vagy hivatalból az állattartási engedélyben foglaltak megsértését észleli, az engedélyt azonnali hatállyal visszavonhatja. Az engedély visszavonása nem akadálya az V. fejezetben foglalt rendelkezések alkalmazásának. III. Fejezet Az állattartás különös szabályai 7. § Nagyállat és 15 kg feletti kedvtelésből tartott állat - eb kivételével - az I., II. és III. állattartási körzetben nem tartható. 8. § (1) Kisállat és 15 kg alatti kedvtelésből tartott állat tartására engedély a) az I. állattartási körzetben telkenként összesen legfeljebb 20 egyedre, b) a II. állattartási körzetben telkenként összesen legfeljebb 50 egyedre adható. (2) Közepes testű állat tartására engedély az I. és II. állattartási körzetben összesen legfeljebb 2 egyedre adható. (3) Az engedély kiterjed a kisállat, közepes testű állat és 15 kg alatti kedvtelésből tartott állat szaporulatára is, annak három hónapos koráig. (4) Kisállat, közepes testű állat és 15 kg alatti kedvtelésből tartott állat a III. állattartási körzetben nem tartható. 9. § (1) Húsgalamb tartására engedély a) az I. állattartási körzetben telkenként legfeljebb 20 egyedre, b) a II. állattartási körzetben telkenként legfeljebb 50 egyedre adható. (2) Húsgalamb a III. állattartási körzetben nem tartható.


7

10. § (1) Sportcélú galamb tartására engedély az I. és II. állattartási körzetben telkenként legfeljebb 100 egyedre adható. (2) Sportcélú galamb a III. állattartási körzetben nem tartható. 11. § (1) A lakásban tartható állatok engedély nélkül tarthatók. A macskákra és az ebekre a IV. fejezetben foglaltak az irányadók. (2) A lakásban tartható állatokra vonatkozóan az állattartó, vagy az állat ideiglenes felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni arról, hogy az állat a többlakásos épület közös használatú helyiségeit és egyéb részeit amennyiben a többlakásos épület házirendje másképp nem rendelkezik - ne szennyezze. (3) A lakásban tartható állat által a többlakásos épület közös használatú helyiségeiben és egyéb részein okozott szennyeződés azonnali eltávolításáról az állat tartója, vagy az állat ideiglenes felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni. IV. Fejezet A macska- és ebtartásra vonatkozó különös szabályok 12. § (1) Többlakásos épületben lakásonként legfeljebb két macska, továbbá szaporulatuk annak legfeljebb 3 hónapos koráig, engedély nélkül tartható. (2) Többlakásos épületben lakásonként egy eb, továbbá szaporulata annak legfeljebb 3 hónapos koráig, engedély nélkül tartható. (3) Többlakásos épületek erkélyén, loggiáján, körfolyosóján, valamint közös használatú helyiségeiben ebet és macskát tartani tilos.


8

(4) Többlakásos épület közös használatú udvarán telekrészenként legfeljebb egy eb valamennyi tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával engedély nélkül tartható. (5) Családi házak udvarán, egyéb telkeken, telephelyeken két eb, továbbá szaporulata annak legfeljebb 3 hónapos koráig - a 14. §-ban foglalt eltérésekkel - engedély nélkül tartható. (6) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott egyedszám feletti eb tartására a 6. §ban foglaltak az irányadók. 13. § (1) Az eb szabadban való tartós elhelyezésére szolgáló helyét (különösen: kutyaház, kennel) úgy kell kialakítani, hogy a szomszéd lakóépületétől minimum 2 méterre, a szomszéd kerítésétől pedig minimum 1 méterre legyen. (2) Eb kizárólag a kiszabadulását, kiharapását megakadályozó módon, bekerített, zárt ingatlanon tartható. Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. (3) Ebet (a segítő kutya és az adott intézménynél vagyonvédelmi célból tartott eb kivételével) a) oktatási, kulturális intézmény területére – kivéve, ha az intézmény vezetője előzetesen írásban oktatási vagy ismeretterjesztő célból hozzájárul; b) szociális és egészségügyi intézmény területére; c) ügyfélforgalmat bonyolító közintézmény épületébe beengedni, illetve bevinni tilos. (4) Közterületen, illetve többlakásos épület udvarán és közös használatú helyiségeiben - amennyiben a többlakásos épület házirendje másképp nem rendelkezik - ebet pórázon és a 4. mellékletben felsorolt fajtákat - a segítő kutya kivételével - szájkosárral ellátva kell vezetni. (5) Az eb tulajdonosa, illetve az eb felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a lakóház közös használatú területét, helyiségeit (lépcsőház, folyosó stb.) - amennyiben a többlakásos épület házirendje másképp nem rendelkezik - ne szennyezze. Az e területeken keletkezett szennyeződést köteles haladéktalanul eltávolítani. A közterületen történő tartózkodás során az eb felügyeletével megbízott személy köteles


9

magánál tartani és használni az eb által okozott szennyeződés eltávolítására alkalmas eszközöket (különösen: zacskó), és azt az ellenőrzés során az ellenőrzéssel megbízott személynek bemutatni. 14. § (1) Kutyaiskola, ebtenyészet csak az e célra kiadott külön engedéllyel működtethető. (2) Kutyaiskola, ebtenyészet létesítését kérelemre, a közvetlen szomszédok, valamint nem saját tulajdonú vagy közös tulajdonban lévő ingatlan esetén valamennyi tulajdonos vagy tulajdonostárs előzetes írásbeli hozzájárulásával a polgármester engedélyezi. Az írásbeli hozzájárulást az engedélykérelemmel egyidejűleg kell benyújtani. A kérelmet kutyaiskola, ebtenyészet létesítése esetén az e rendelet 3. mellékletét képező nyomtatványon az abban meghatározott mellékletek egyidejű csatolásával kell benyújtani. (3) Kutyaiskola, ebtenyészet, állatmenhely, állatpanzió nem létesíthető, működtethető egészségügyi intézmény, közfürdő, bölcsőde, oktatási intézmény, gyermekjátszótér, üzemi konyha, élelmiszeripari üzem, közületi és társadalmi rendeltetésű épület elhelyezésére szolgáló ingatlanokon, és ezek telekhatáraitól számított 100 méteren belül, továbbá L3, L4, L7 jelű lakóövezetekben, I intézményi és IZ jelentős zöldfelületi intézményterületeken és ezek övezeti határaitól mért 50 méteren belül, valamint a szomszédos lakóépülettől számított 30 méteren belül. V. Fejezet Szabálysértések 15. § (1) Aki a) nem gondoskodik az állat megfelelő elhelyezéséről, ha azt nem kívánja tovább tartani, b) a nagyállat, a közepes testű állat és kisállat tartására vonatkozóan a védőtávolságokat nem tartja be, c) a trágyatároló létesítésére vonatkozó előírt minimális védőtávolságot nem tartja be, d) az e rendeletben meghatározott egyedszámot meghaladó állatot tart,


10

e) engedéllyel tartható állatot engedély nélkül tart, f) nagyállatot és 15 kg feletti kedvtelésből tartott állatot az I-II-III-as, kisállatot és 15 kg alatti kedvtelésből tartott állatot, húsgalambot és sportcélú galambot a III-as állattartási körzetben tart, g) a gondozására, felügyeletére bízott állat által okozott szennyeződést a többlakásos lakóépület közös használatú helységeinek területéről és egyéb részeiről haladéktalanul nem távolítja el, h) többlakásos lakóépület erkélyén, loggiáján körfolyosóján, valamint közös használatú helyiségeiben macskát és ebet tart, i) az eb szabadban való tartós elhelyezésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi, j) ebet oktatási, kulturális, – kivéve, ha az intézmény vezetője előzetesen írásban oktatási vagy ismeretterjesztő célból hozzájárul – szociális és egészségügyi intézmény területére, valamint ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe beenged illetve bevisz, k) közterületen, többlakásos épület udvarán és közös használatú helyiségében ebet póráz nélkül vezet, 1) közterületen, többlakásos épület udvarán és közös használatú helyiségeiben a 4. mellékletben felsorolt ebfajtákat póráz és szájkosár nélkül vezet, m) a közterületen az eb által okozott szennyeződés eltávolítását szolgáló eszközöket nem tartja magánál, vagy a keletkezett szennyeződést nem távolítja el, n) aki kutyaiskolát, ebtenyészetet engedély nélkül működtet, szabálysértést követ el és 50.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Szabálysértési eljárás keretében elkobozhatók az engedély nélkül, az engedélyezett egyedszámon felül tartott, illetve az e rendeletben szabályozott állattartási körzetek szerint az ott nem tartható állatok. VI. Fejezet Záró rendelkezések 16. § (1) E rendelet 2011. július 1. napján lép hatályba.


11

(2) E rendelet 17. § (1) bekezdése 2016. január 1. napján hatályát veszti. (3) E rendelet 17. § (2) bekezdése 2012. január 1. napján hatályát veszti. (4) E rendelet 17. § (3) bekezdése 2016. január 1. napján hatályát veszti. (5) E rendelet 17. § (4) bekezdése 2016. július 1. napján hatályát veszti. (6) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat képviselő-testületének az állatok tartásáról szóló 3/2010. (II. 15.) önkormányzati rendelete. 17. § (1) Aki e rendelet hatálybalépésekor engedéllyel tart nagyállatot - a sertés és a ló kivétel - az I. állattartási körzetben, illetve aki engedély nélkül tart nagyállatot a külterületnek a belterület határától számított 50 méteres sávjában, annak az állattartást 2015. december 31-ig meg kell szüntetnie. (2) Aki e rendelet hatálybelépésekor engedéllyel tart lovat az I. állattartási körzetben, illetve aki engedély nélkül tart lovat a külterületnek a belterület határától számított 50 méteres sávjában, annak a lótartást 2011. december 31ig meg kell szüntetni. (3) Aki e rendelet hatálybalépésekor engedéllyel tart nagyállatot a II. állattartási körzetben, illetve aki engedély nélkül tart nagyállatot a külterületnek a belterület határától számított 50 méteres sávjában, annak az állattartást 2015. december 31-ig meg kell szüntetnie. (4) Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott állattartási engedély - a nagyállat tartására kiadott engedély kivételével - legkésőbb 2016. június 30-ig érvényes. (5) Az e rendelettel szabálysértéssé nyilvánított cselekményt az elkövetés idején hatályban lévő rendelet alapján kell elbírálni. Ha a szabálysértés elbírálásakor hatályban lévő új rendelet szerint a cselekmény már nem minősül szabálysértésnek, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új rendeletet kell alkalmazni.


12

18. § (1) A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyekben a hatáskörét a polgármesterre ruházza át. (2) A polgármester elsőfokú döntése ellen a képviselő-testülethez címzett fellebbezéssel lehet élni.

Ancsin László jegyző

Kovács Péter polgármester


13

Á l t a l á n o s i n d o k o l ás A rendelet megalkotásának indoka az, hogy az állat tartója az állat elhelyezése, táplálása, gyógykezelése, tisztán tartása, gondozása, képzése, nevelése és felügyelete, valamint az állat nyugalmának biztosítása során a jó gazda gondosságával járjon el, és az állat tartására vonatkozó jogszabályi előírásokat és hatósági határozatban foglaltakat betartsa, valamint az, hogy elősegítse az állattartási kultúra fejlesztését, ne zavarja a lakókörnyezet nyugalmát, élet-és szokásrendjét, R é s z l e t e s i n d o k o l ás 1. § 2. § 3. § 4. § 5. §

A rendelet hatályát állapítja meg. Fogalmakat tartalmaz. Az állattartás általános szabályait tartalmazza. Megállapítja az állattartási körzeteket. Az állatok elhelyezésére szolgáló építmények minimális védőtávolságairól rendelkezik. 6. § Az állattartási engedélyre vonatkozó közös szabályokat mondja ki. 7. § A nagyállat és a 15 kg feletti kedvtelésből tartott állat tartásának szabályait foglalja magába. 8. § A kisállat, a közepes testű állat és a 15 kg alatti kedvtelésből tartott állat tartásának szabályait foglalja magába. 9. § A húsgalamb tartásának szabályairól rendelkezik. 10. § A sportcélú galamb tartásának szabályairól rendelkezik. 11. § A lakásban tartható állatok tartásának szabályairól rendelkezik. 12-14. § A macska- és ebtartásra vonatkozó különös szabályokat tartalmazza. 15. § A szabálysértéseket állapítja meg. 16-18. § Záró rendelkezéseket tartalmaz.

Hatályon kívül helyezte: 30/2012. (X. 24.) 1. melléklet


15

2. melléklet

ÁLLATTARTÁSI ENGEDÉLY iránti kérelem Budapest XVI. kerület I. fokú hatóságának Illetékbélyeg helye

A kérelmező adatai Név:…………………………………………………………………………………………....... Születési hely és idő:……………………………………………………………………………. Anyja neve:……………………………………………………………………………………... Lakcím (Székhely):……………………………………………………………………………... Telephely:……………………………………………………………………………………….. Levelezési cím:…………………………………………………………………………………. Telefonszám:……………………………………………………………………………………. E-mail cím:………………………………………………………………………………………

A tartani kívánt állat(ok) adatai Állat(ok) fajtája

Az állat(ok) neve, törzskönyvszáma, egyedi azonosító neve

A tartani kívánt darabszám


16

Az állattartás helyére vonatkozó adatok Az állattartás helye: Az ingatlan nagysága: Az állat(ok) tartására szolgáló épület megnevezése

Darabszáma

Alapterülete m2-ben

Közvetlen szomszéd(ok) nyilatkozata(i) A szomszéd ingatlan/lakás tulajdonosának, kezelőjének, haszonélvezőjének, bérlőjének neve, pontos címe

A kérelmező állattartásához hozzájárulok/ nem járulok hozzá

Amennyiben nem járulok hozzá, annak indokolása

Sajátkezű aláírás


17

Társtulajdonos(ok) nyilatkozata A társtulajdonos neve, pontos címe

A kérelmező állattartásához hozzájárulok/ nem járulok hozzá



Budapest, ………………….. ……………………………………… A kérelmező olvasható (cég esetében cégszerű) aláírása

A kérelemhez mellékelni kell: 1. Az állat(ok) oltási könyvének másolatát, vagy az állatorvos igazolását a kötelező oltás(ok) megtörténtéről 2. Amennyiben cég a kérelmező, a cég 30 napnál nem régebbi cégkivonatát


18

3. melléklet

KUTYAISKOLA / EBTENYÉSZTÉSI ENGEDÉLY iránti kérelem Budapest XVI. kerület I. fokú hatóságának Illetékbélyeg helye

A kérelmező adatai Név:…………………………………………………………………………………………....... Születési hely és idő:……………………………………………………………………………. Anyja neve:……………………………………………………………………………………... Lakcím (Székhely):……………………………………………………………………………... Telephely:……………………………………………………………………………………….. Levelezési cím:…………………………………………………………………………………. Telefonszám:……………………………………………………………………………………. E-mail cím:………………………………………………………………………………………

A tartani kívánt állat(ok) adatai

Az eb hívóneve

Az eb fajtája

Az eb színe

Az eb születési dátuma

Az eb ivara

Az eb egyedi azonosító jele


19

A kutyaiskola / az ebtenyésztés helyére vonatkozó adatok A kutyaiskola / az ebtenyésztés helye: Az ingatlan nagysága: Az ebek tartására szolgáló épület megnevezése

Darabszáma

Alapterülete m2-ben

Közvetlen szomszéd(ok) nyilatkozata(i) A szomszéd ingatlan/lakás tulajdonosának, kezelőjének, haszonélvezőjének, bérlőjének neve, pontos címe

A kérelmező ebtenyésztéséhez hozzájárulok/ nem járulok hozzá




20

Társtulajdonos(ok) nyilatkozata A társtulajdonos neve, pontos címe

A kérelmező ebtenyésztéséhez hozzájárulok/ nem járulok hozzá



Budapest, ………………….. ……………………………………… A kérelmező olvasható (cég esetében cégszerű) aláírása

A kérelemhez mellékelni kell: 1. A kutyaiskola / az ebtenyésztés helyéül szolgáló ingatlan három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapját 2. Az ebek oltási könyvének másolatát, vagy az állatorvos igazolását a kötelező oltás(ok) megtörténtéről 3. Amennyiben cég a kérelmező, a cég 30 napnál nem régebbi cégkivonatát


21

4. melléklet

Közterületen, többlakásos épület udvarán és közös használatú helyiségeiben pórázon és szájkosárral ellátva vezetendő ebek fajtái Amerikai pit bullterrier Amerikai staffordshire terrier Argentin dog Bullmasztiff Bullterrier Cane corso Dobermann Kaukázusi juhászkutya Közép-ázsiai juhászkutya Komondor Kuvasz Nápolyi masztiff Német juhászkutya Rottweiler Staffordshire bullterrier


22

1. függelék Kijelölt kutyafuttatók 1.) Szent Korona lakótelepen a Tavirózsa tér és a Körvasút sor találkozása; 2.) A Budapesti út – Piros rózsa u. – Bányai Elemér u. – Kányavár u. – Remény u. – Szolnoki út közötti erdő; 3.) Havashalom park Karát utcai kutyafuttató; 4.) Jókai lakótelepen, a Jókai út közepén húzódó sáv Hunyadvár u. és Szilágyi M. u. közötti szakaszán; 5.) Centenáriumi ltp. II. ütemén kijelölt kutyafuttató

A kutyafuttatók házirendje

1. 2. 3.

Szedd fel a kutyád ürülékét akkor is, ha zöldterületen végzi a szükségét. A szemetet mindig a kukába dobd. Ha észreveszed, hogy kutyás társad elmulasztotta eltakarítani kutyája ürülékét, udvariasan figyelmeztesd a problémára. 4. Ha kutyás társad kora, betegsége, vagy egészségkárosodása miatt nem képes eltakarítani a kutyapiszkot, segítsd őt lehetőségeidhez képest. 5. Ha elengeded a kutyádat, mindig tartsd rajta a szemed. 6. Soha ne engedd őt játszótérre. 7. Ha a kutyád póráz nélkül idegenekhez közelít, győződj meg arról, hogy ebed jelenléte/közelsége nem zavarja őket. 8. Gyermekek közelében fordíts különös figyelmet kutyád viselkedésére, akkor is, ha meggyőződésed szerint az állat szelíd. 9. Mindig tartsd észben, hogy a kutyák látványa, közelsége, hangja sokakban félelmet kelthet. 10. Ne feledd, te és kutyád minden pillanatban egy értékrendet képviselsz.


23

Az állattartási rendelet alkalmazását segítő jogszabályok jegyzéke Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. tv. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. tv. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. tv. Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998 (XII. 31.) Korm. rendelet A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999 (III. 31.) FVM rendelet A veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet Az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló 3/2001. (II. 23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet A veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FvM NKÖM-BM együttes rendelete A méhészetről szóló 15/1969. (XI. 6) MÉM rendelet

2011. (VI. 1.) önkormányzati rendelete. az állatok tartásáról

Recommend Documents